& & 288. szám 2021. április Egy kicsit a Jakab-hegyről és környékéről Sokan járják kedvenc hegyemet, hegyünket főleg most, a pandémiás helyzetben. Sajnos sokan olyanok is, akik nem tudják, vagy nem akarják megérteni, hogy a túrázásnak van egy kultúrája, amibe az erdőben maradó sok szemét nem fér bele! A március 15-i ünnepi hosszú hétvégén újra sokan voltak a Jakab-hegyen a romok és az esőbeállóként is működő új templom környékén. Ez kedden meglátszott a szemétnél, valamint az épület és a romok körül. Most is a papírzsebkendők nyerték a „szemetelő versenyt”, mert a legeldugottabb sarokban is lehetett találni belőlük. Az üvegek beelőzték a sörös dobozokat, feljöttek a második helyre... A szemét lehet, hogy csak az én vesszőparipám? Aki otthonára fizeti a szemétdíjat, az miért az erdőben hagyja a sajátját? Az építési területen „vándoroltak” a zsaluzó táblák és egyéb ülésre használható deszkák. Pedig most már vannak padok is. A romok között szokásos tűzrakások, a kút még mindig a szemetes. Szóval zajlik az élet a Nyugat-Mecsek talán legszebb helyén. Az új templom felújításáról pár szót. A toronyépületre már ráfért egy nagyobb renoválás. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság pályázati segítséggel újítja fel az épületet. A tető új héjazatot kapott, alatta bivakszállás lesz kialakítva. A tűzrakók is újra lettek építve, mellettük padok, asztalok. Külön még az épületben és mellette is lesznek pihenő padok. A torony teteje teljesen új „sapkát” kap. Most már egyre kevesebb munka van vissza. Ami nekünk, túrázóknak lényeges, hogy szép, használható épületet kapunk, amikor elkészül. Csak vigyázni kellene majd rá! Kicsit lejjebb is működésbe lépett szokásos rongálónk. A Patacsi-mezőn most három napot bírt a kéktúra pecsétlenyomat. Erről annyit, hogy évek óta folyik ez a „játék” . Kirakjuk a pecsétet, de pár nap múlva a gumilenyomat eltűnik! Ez a szándékos rongálás sajnos azoknak fáj leginkább, akik messzebbről jönnek, hogy járják a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalát. Bízom benne, hogy hamarosan sikerül találkozni ezzel a „gumigyűjtővel”. Éger-völgyben az erdészet kijavította a kék kereszt jelzésű úton a hidat. Most másik két deszkája adta meg magát. Murphy törvénye alapján, amit együtt csináltak, az - ha nem is egyszerre, de - közel egy időben megy tönkre. Itt az a folytonosság, hogy folyamatosan veszélyes a híd. Szerencsére már nem várható akkora hó, hogy eltakarja a lyukakat és valaki a lábát törje! De vannak szép dolgok is a környéken. Sorra bújnak elő a virágok, és ha kacsákat látunk a Jakab-hegyi kis tóban, az is mindig öröm a léleknek! Hangos a tavaszi erdő a „fadoktorok” kopácsolásától, de ezt jobban el tudjuk viselni, mint a láncfűrész hangját. A későn jött hó is nagyon szép látvány volt csütörtökön. A jóból ki ne maradjon, kezd illat lenni az erdőben, szépen fejlődik a medvehagyma! Sok szép túrát kedvenc hegyemen, hegyünkön! Vigyázzunk rá, hogy az utánunk jövő nemzedék is megtalálhassa benne az a sok szépet, ami nekünk örömet okozott! atiKA A kelet-mecseki erdők megtisztítása A Hosszúhetényi Turista Egyesület ebben az évben is megszervezte a már hat éve hagyományosnak mondható szemétgyűjtő akcióját a Kelet-Mecsekben. A program sikerét jól mutatja, hogy évről évre egyre többen csatlakoznak és érzik fontosnak a turistautak és erdők megtisztítását. Idén közel száz résztvevője volt az eseménynek, akik több mint 100 km-t tisztítottak meg. A szemétszedéskor összegyűlt több köbméternyi hulladékot a Hosszúhetényi Önkormányzat segítségével szállították el. A március 6-i eseményre - melyet mindenképpen az erdei vegetáció megindulása előtt kellett lebonyolítani - a járványügyi intézkedések betartásával került sor: a regisztrációnál kötelező volt a távolságtartás, a maszkviselés és a kézfertőtlenítés is, majd a szemétszedők 5-8 fős csoportokban indultak el a különböző úti célok felé az erdőben. Az szemétgyűjtésben a lelkes természetjárókon kívül részt vettek a hosszúhetényi 682. sz. Vácz Jenő Cserkészcsapat tagjai, a komlói Nagy László Gimnázium diákjai és több civil szervezet is. A turistaegyesület jövőbeni céljai közt ezzel összhangban a civil közösségek együttműködésének szorosabbra fűzése is szerepel, például a Hosszúheté-nyi Önkéntes Tűzoltó Egyesülettel, illetve a Hosszúhetényi Nagycsaládos Egyesülettel is. A fiatalabb korosztályok bevonásával azt próbálja elérni az egyesület, hogy a gyerekek környezettudatosan nőjenek fel, ne szemeteljenek, és mutassanak példát társaiknak is. A legfiatalabb szemétgyűjtők lelkesedését csak fokozta a regisztrációkor kapott ellátmány és apró ajándék is. Minden résztvevő számára biztosított az egyesület kesztyűket és zsákokat is, a Magyar Falu Program támogatásával. A jó hangulatot a szép környezetben és a friss levegőn eltöltött idő, a jól végzett munka és a jótett után érzett elégedettség biztosította. Folkmann Judit (HOTE) Huszonöt évesek a Mecsekerdő erdei iskolái Negyed évszázada zajlik a környezeti nevelés a Mecsekerdő Zrt. erdei iskoláiban, ennek alkalmából az online oktatásban is felhasználható izgalmas játékokat és ismeretterjesztő sorozatokat készít, valamint közös emlékgyűjtésre hív a baranyai erdőgazdaság. A jubileumi évben kezdődik a Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola nagyszabású fejlesztése is. A Mecsekerdő 1996 tavaszán az állami erdőgazdaságok sorában az elsők között hozta létre erdei iskoláit - március 16-án nyitotta meg kapuit a Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola a Mecsekben, majd ezt követően a Kikerics Erdészeti Erdei Iskola a Zselicben. „Célunk, hogy erdei iskoláink valódi természetismereti központként működjenek, vagyis az idelátogatók korosztálytól függetlenül megismerkedhessenek az erdők mindennapi életünkben betöltött szerepével. Erdei iskolai programjaink képzett erdőpedagógusok vezetésével, gyakorló erdészek közreműködésével a fenntarthatóságra nevelnek, amelynek mintáját a szakembereink által folytatott gazdálkodás adja” - mondta a jubileum alkalmából Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója. A több szakmai szervezet minősítésével is rendelkező erdészeti erdei iskolák három helyszínen zajló erdőpedagógiai programjain évente több ezren vesznek részt. A témanapos és a bentlakásos foglalkozásokon óvodásokat, valamint általános- és középiskolásokat fogadnak, de a nyári táborokban és a túrákhoz, rendezvényekhez kapcsolódó foglalkozásokon széles körben érik el a természet iránt érdeklődőket is. A Mókus Suli Sás-völgyben található egysége, az Erdő Háza önfenntartható ökoházként működik, nem véletlenül nyerte el 2017-ben a fenntarthatóság és az energiahatékonyság egyik legrangosabb nemzetközi elismerését, az Energy Globe díjat. Az itt alkalmazott környezetbarát megoldások, alternatív energiaforrások használatát a gyakorlatban is be tudják mutatni a csoportok és szállóvendégek számára. „Erdei iskolai programunkban az erdő- és élménypedagógia módszereivel, kooperatív technikák alkalmazásával, természetismereti játékokon keresztül ismertetjük meg az erdőt, mégpedig a résztvevők életkori sajátosságaihoz igazodva, és mindig előtérbe helyezzük az önálló tapasztalatszerzést” - mutatta be az erdőpedagógia alapelveit Scheitler Adrienn, a Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola vezetője. „Nevelőmunkánk során a környezettudatos gondolkodás és magatartás fejlesztésén kívül nagy hangsúlyt helyezünk a szociális kompetenciák fejlesztésére is. A közösség építésének nagyon jó lehetősége például az esti tábortűz gyújtás vagy a természetben, térerő nélküli helyen közösen megoldandó játékos feladat. Célunk, hogy kibővítsük és a személyes tapasztalatokon keresztül megerősítsük a diákok meglévő tudását, miközben kialakítjuk bennük a környezettudatos magatartás és a fenntartható életmód iránti igényt.” Az erdei iskolák jubileumi évének megünneplésére a Mecsekerdő több programelemmel is készül, amelyeket a járványhelyzethez igazítanak. Március 22-én iskolásoknak és kisgyerekes családoknak szánt online természetismereti sorozatot indítanak 25 év -25 erdei kincs címmel. A hetente megjelenő kis videókhoz és letölthető feladatlapokhoz egy nyereményjáték is társul az erdőgazdaság közösségi média oldalán. Amint a járványhelyzet engedi, jelvényszerző túrasorozatot is terveznek: a 25 év - 25 erdei kilométer szakaszait a Mecsekerdő meghirdetett nyílt túráit teljesítve lehet majd ösz-szegyűjteni. Mindemellett az erdei iskolai emlékek közös összegyűjtésére buzdítanak: az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre vagy a Mecsekerdő facebook oldalára küldött üzenetekben egész évben várják a fényképeket, videofelvételeket vagy akár relikviák felajánlását mindazoktól, akik korábban már részt vettek a Mókus Suli vagy a Kikerics erdei iskola programjain. A jubileumi évben kezdődik a Mókus Suli nagyszabású fejlesztése. Az erdei iskola a napokban ideiglenesen átköltözik a szomszédos Mecsextrém Parkba, mivel az árpádtetői iskolaépület helyén két éven belül egy új funkciókkal teli természetismereti oktató- és látogatóközpont épül. Az INTERREG horvát-magyar kooperációs program keretében megvalósuló Mecsek Discovery Center közel ötszáz négyzetméteres, kétszintes új épületében az erdei iskola oktatótermei mellett egy tematikus kiállítótér létesül, és megújul a környezetében futó Mókus tanösvény is. „A környezeti nevelés infrastruktúrájának fejlesztésével kiemelt célunk, hogy 21. századi színvonalon folyamatos lehetőséget kínáljunk a térség természeti értékeinek megismerésére, hiszen erdő, fenntartható gondolkodás nélkül nincs jövő” - összegezte a jubileumi év alapgondolatát Ripszám István vezérigazgató. Forrás: Mecsekerdő Természetismereti látogatóközpont Árpádtetőn — segítsük a megvalósítását! Kedves Természetbarát Társak! A Mecsekerdő Zrt. elkötelezett és tevékeny részese a térség turisztikai fejlesztésének. 2020-2022 között az EAGLE nevet viselő horvát-magyar projekt keretében infrastrukturális fejlesztések, turisztikai és ismeretterjesztő szolgáltatások jelentős bővülése várható a Dráva mindkét oldalán. Pécs-Árpádtetőn a Mecsextrém erdei kalandpark szomszédságában működő Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola helyén hamarosan egy új funkciókkal teli természetismereti látogatóközpont, a Mecsek Discovery Center várja majd a felfedezésre kész érdeklődőket. A közel ötszáz négyzetméteres, kétszintes új épület a fenntarthatóság jegyében közel nulla energiaigényű létesítményként épül. Turisztikai szempontból a létesítmény legfontosabb része az a 140 négyzetméteres tematikus kiállítás lesz, ahol a Mecsek és a hozzá kapcsolódó természetismereti, természetvédelmi, turistatörténeti, kultúrtörténeti (mecseki mondák), és ipartörténeti (a mecseki szén- és uránbányászat, az erdei üveghuták) érdekességeit szeretnénk komplex módon, interaktív eszközök és játékok segítségével bemutatni az idelátogatók számára. A kiállítás egyik meghatározó eleme lesz a mecseki szervezett természetjárás történetének méltó bemutatása. A kiállítótérben megelevenedik a Betyár-tanya, ahová belépve a látogatók ízelítőt kaphatnak egy turistaház hangulatából, felszereltségéről. A látogatók tablók, interaktív játékok valamint multimédiás élményterminál segítségével ismerkedhetnek majd a szervezett természetjárás történetével, a jelvényszerző túramozgalmakkal, turistajelzésekkel, de nyomába eredhetnek a Mecseki Gyógyitóka titkának is. Terveink szerint a kiállítótérben helyet kap majd egy digitális terepasztal is, ahol a Mecsek kilátóit, kulcsosházait, a legjelentősebb forrásokat, a területet érintő legfontosabb túraútvonalakat (OKK, Dél-dunántúli Pirostúra, Mecseki Zöldtúra) mutatjuk majd be, de a nagyképernyős terminál lehetőséget nyújt egy TV-toronyból történő körbetekintésre is. Mindezek megvalósításához a segítségetek szeretném, szeretnénk kérni! Amennyiben van olyan, a mecseki turistaság történetéhez kapcsolódó relikviátok (pl. régi túrabot, hátizsák, ételtároló doboz, jelvények ...), fotódokumentációtok, ami hozzájárulhatna a kiállítási anyag színvonalas és eredethű megjelenítéséhez és ezt megosztanátok velünk, azt örömmel fogadnánk. Akár oly módon, hogy másolatot készítünk róla, akár oly módon, hogy elhelyezzük a kiállításba, természetesen feltüntetve az adományozó tulajdonos nevét. Segítő együttműködéseteket előre is köszönöm! Természetbarát üdvözlettel: Scheitler A drienn túra- és erdei iskola vezető, a kiállítás egyik tervezője és megvalósítási koordinátora (Elérhetőségeim: M20/340-4184; 30/663-0924, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) Megújult a kéktúra weboldala A Magyar Természetjáró Szövetség, mint a kéktúrák koordinátora és a túramozgalom védjegyének birtokosa örömmel tájékoztatja a hazai természetjáró közösséget, hogy a kektura.hu weboldala teljesen megújult. Minden operációs rendszeren, asztali és mobil eszközökről egyaránt elérhető honlap dinamikus tartalmaival növeli a felhasználói élményeket és kiszolgálja a fiatalabb generáció informatikai igényét is. A letisztult dizájn átlátható képet nyújt a legismertebb, már-már legendás Országos Kéktúráról, a másodikként létrejött Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúráról és a legfiatalabbról, az Alföldi Kéktúráról. A három kéktúra alkotta Országos Kékkör és az Országos Kéktúra útvonalán teljesíthető Gyermekkéktúra információi is ezen az oldalon jelennek meg. Az egyes kéktúrák szakaszainál megtaláljuk a leírások, fotók mellett azok legfrissebb távolság adatát, átlagos teljesítési idejét, szintgörbéjét, a GPX fájlként letölthető útvonalát és a bélyegzőhelyek listáját magyar és angol nyelven. Az Országos Kéktúra teljes leírása angol, német és szlovák nyelven is elérhető. A megújult kektura.hu a publikus teljesítők immár kereshető adatbázisán kívül minden olyan hasznos tudnivalót és praktikus információt tartalmaz, amire a túrázáskor szükségünk lehet. Ilyenek például az aktuális erdőlátogatási korlátozások és lezárások, heti rendszerességgel a kéktúrás hírek és változások, a kéktúraszakaszok mentén található szálláshelyek és látnivalók, tömegközlekedési kapcsolatok, a parkolás lehetőségei, biztonsági előírások, valamint a felszerelésre vonatkozó hasznos tanácsok. Az oldalon izgalmas tippek, hasznos tudnivalók és további érdekességek is találhatóak a kéktúrákról. A Kéktúra a Nemzeti Értéktár része, ezért a honlap nem tartalmaz kereskedelmi reklámokat, kizárólag a hazai természetjárókat segítő és túrázásukat megkönnyítő tudásátadásra használja a szövetség. A kektura.hu szerkesztője a kéktúrák hazai működtetője, a Magyar Természetjáró Szövetség, így ez az oldal az egyetlen hiteles kiindulópont és információs bázis, amely az évente több tízezres, a kéket bejárni tervező természetjáró számára nyújt mindig biztos támpontot. MTSZ Országos Központ Búbos cinegék a Nyugat-Mecsekben Tíz évvel ezelőtt, egy őszi terepbejárás alkalmával a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet egy eldugott szegletében kollégánk búbos cinegéket figyelt meg (maximális megfigyelt egyedszám 8 példány). A néhány hektáros, telepített lucfenyvesben a madarak jelenléte a következő tél folyamán állandónak bizonyult. A helyszínen, a következő téli hónapokban sikerült számos megfigyelést végezni a fajjal kapcsolatban, melynek előfordulása a térségben addig meglehetősen ritkának számított. A búbos cinegék stabil jelenléte adta az ötletet, hogy kollégánk a fenyvesbe odútelepet létesítsen, azzal a céllal, hogy bizonyítsa a faj költését. Az odútelep sikerrel járt. A következő 4 évben háromszor is sikerült dokumentálni a búbos cinege költését a mesterséges fészekodúkban, ez által bizonyítva először baranyai költését. A búbos cinege monitoring az erdőben azóta is folyik, változó egyedszámban jelenlétük folyamatosnak mondható. Így volt ez a legutóbbi tél folyamán is. A kis fenyvesben más cinegék és királykák között rendre feltűnt 2-3 példány, megtöltve az erdőt kedves hangjukkal. A búbos cinege (Parus cristatus) Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 25.000 Ft. Völgyi Sándor (DDNP) HÍREK ■ Természetjáró túrák, rendezvények: a járványügyi korlátozások miatt a rendezvények - bizonytalan ideig - továbbra is szünetelnek. A korlátozó rendelkezések feloldását, és a rendezvények újbóli indulását honlapunkon jelezzük. ■ Turista útjelzések felújítása: ez évben is folytatjuk az útjelzések felújítását, a Magyar Természetjáró Szövetség támogatásával. A Dráva TSE, a Dél-Zselic TK, a HOTE és a POEÜ jelzésfestői előzetesen mintegy 100 km-en tervezik a felújításokat megyénk turistaútjain. ■ Megújult turistautak Máriakéménd környékén: 2021 márciusában két útvonalon is megújultak a turistautak jelzései a Baranyai-dombságban, Máriakéménd környékén. Újrafestésre került 2 km hosszan a kék „körtúra” útvonala Máriakéménd, Nagyboldogasszony kegytemplom - Fűrész-kereszt - Máriakéménd, Z sáv elágazás útvonalon, valamint 2,2 km hosszan a sárga háromszög jelzés a Liptódpusztai-völgy - Péter-sarok (löszbe települt homokkő hasadék) - Kéméndi-tető útvonalon. A munkálatokat Biki Endre Gábor végezte a Máriakéméndi Önkormányzat támogatásával. ■ Kéktúra honlap: 2021. március 26-án elindult a kéktúra megújult honlapja (az ezzel kapcsolatos írást lásd fentebb!). A továbbiakban a kéktúra (Országos Kékkör) útvonalával kapcsolatos friss információk (nyomvonal-változásokról, bélyegzőáthelyezésekről, gumilenyomat pótlásokról és cserékről stb.) a honlap Figyelmeztetések aloldalán olvashatók. ■ MTSZ kitüntetések: ez évben is április 30-ig lehet elküldeni a Magyar Természetjáró Szövetség kitüntetéseire a javaslatokat (a kitüntetéseket szeptember 18-án Dobogókőn, a Természetjárók Napja ünnepségen adják át). A kitüntetési javaslatokat továbbra is két MTSZ tagszervezetnek együttesen kell felterjeszteni, postán vagy elektronikus úton. A javaslatok benyújtásának részletei az MTSZ honlapján (mtsz.org) olvashatók. Rendezvények május 4., kedd: Természetbarátok Klubja. Magyar Camino - Budapesttől Lé-bényig. Ignátkó Imre előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (® 20/340-4184). (A rendezvény csak a járványügyi korlátozások feloldása esetén lesz megtartva!) NYÍLT TÚRÁK A nyílt túrákat csak a járványügyi korlátozások feloldása esetén tartjuk meg! ► április 10.,szombat: „Tavasz a tavaknál”. Útvonal: Mecsekpölöske - Horgásztó - Újhegy - Sikonda, horgásztavak - Kaposvári út (11 km, szintemelkedés: 150 m). Mecsek-pölöskére, a túra kiinduló pontjára Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 7-es kocsiállásáról 7.30-kor induló komlói buszjárattal, majd Komlóról tovább a 8.15-ös dombóvári busszal lehet eljutni. Túravezető: Őri Zsuzsanna /Hétdomb TE/(S 20/376-6437). ► április 11., vasárnap: „Mecseki Zöldtúra másképp - GeoGo IV.”. Útvonal: Mecsekná-dasd, Szent István-kápolna - Stein-malom - Réka-vár - Ötös úti kunyhó - Hárs-tető -Pusztabánya - Kis-tóti-völgy - Hosszúhetény (15,5km, szintemelkedés: 380 m). Találkozás: 9.45-kor Mecseknádasdon, a Szent István kápolnánál (a találkozási hely elérhető Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 9.00-kor Bonyhádra induló autóbusszal). Túravezető: Markesz István /Vándormadár/ (S 20/772-0330). ► április 17.,szombat: „Mecseki Zöldtúra másképp - GeoGo V. Orfűtől Sikondáig”. Útvonal: Orfű, Mecsek Háza - Szakadás - Lóri kulcsosház - Vágotpuszta - Malom-erdő -Csík-gödör - Sikonda, Természetbarátok Háza - Sikondai tavak - Sikondai elágazás (12 km, szintemelkedés: 340 m). Találkozás: 7.15-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 23-as kocsiállásnál (az autóbusz 7.30-kor indul). Érkezés: Orfű, Szent Márton templomhoz 8.04-kor. Túravezető: Héjjas Péter (S 20/922-5984). ► április 18.,vasárnap: „Dombok, völgyek között”. Útvonal: Pécsudvard - Egerág - Szőkéd - Németi - Szalánta (15 km, szintemelkedés: 190 m). Találkozás a pécsi vasútállomáson 8.20-kor (a vonat 8.36-kor indul). Túravezető: Várnainé Meng Hajnalka /Dráva TSE/ (S 30/322-0432). ► április 24. szombat: „Túra a csúcs körül”. Útvonal: Hosszúhetény - Püspökszentlászló -Zengő kilátó - Bazsarózsa tanösvény - Dombay-tó (13 km, szintemelkedés: 581 m). Találkozás: 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 11-es kocsiállásnál (az autóbusz 9.00-kor indul). Túravezető: Földes Béla /Pécs Városi TB/(S 30/232-5528). ► április 25., vasárnap: „Ormánsági turistautakon - a jubileum jegyében 1.”. Útvonal: Vajszló - Cser-erdő - Baranyahidvég - Sámod - Adorjás - Kórósi elágazás (15 km, szintemelkedés: elhanyagolható). Találkozás: 7.15-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 15-ös kocsiállásnál, a harkányi autóbusznál (az autóbusz 7.30-kor indul). Várható visszaérkezés: 17.45-kor. Túravezető: Gida Tibor /Dráva TSE/(S 20/989-1853). ► május 1., szombat: „Titkos ösvényeken”. Útvonal: Dombay-tó - Ruzsoma - Arany-hegy - Monyoródi-völgy - Nagy-mező - Hosszúhetény (12 km, szintemelkedés: 150 m). Találkozás: 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásánál, a bonyhádi busznál (az autóbusz 9.00-kor indul). Túravezető: Tóth Klára (S 20/527-8913). Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (762l Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

286. szám z- 2021. február Beszámoló a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2020. évi működéséről Szövetségünk működése 2020-ban szövetségünknek 18 tagszervezete volt: BMTSZ Nyugdíjas Szakosztály (Pécs), BMTSZ „Vándorok” Szakosztály, Dél-Zselic Természetbarát Klub (Pécs), Dráva Természetbarát Sport Egyesület (Pécs), Hétdomb Természetbarát Egyesület (Komló), Hosszúhetényi Turista Egyesület, Kenderföldi Természetjárók (Komló), Mecsek Egyesület (Pécs), Mecseki Kóborlók (Pécs), Mediterrán Gyalogló Klub (Pécs), Pécsi Ifjúsági Unió, Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület (PITE), Pécsi Orvos Egészségügyi Sportkör, Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub, Pécsi Vörös Meteor SK, Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület, Szent Imre Iskolai SK (Siklós), Tenkes Természetbarát Egyesület (Siklós). Szövetségünk 2020. február 8-án tartotta éves küldöttgyűlését - az előző évekhez hasonlóan - Pécsett a Balokány-ligetben, a PEPITA Kultúrtérben, melyen valamennyi tagszervezetünk (18) képviseltette magát 31 mandátummal, és 41 vendég volt jelen. A küldöttek elfogadták a 2019. évi beszámolót, a pénzügyi beszámolót és a közhasznúsági mellékletet, valamint a 2020. évi programtervet. Ezután vezetőségválasztásra került sor, mivel az elnökség mandátuma lejárt. Az új szabályok alapján (mivel a szövetség egyesületek, és nem magánszemélyek által alkotott szervezet) a küldöttgyűlésnek nem személyeket kellett választania az elnökségbe, hanem három szervezetből álló vezető testületet kellett megválasztania, amelyek az elnökség tagjait delegálni fogják. A küldöttgyűlés - a Gida Tibor vezette jelölőbizottság előterjesztése alapján - a Dráva Természetbarát Sport Egyesületet, a Dél-Zselic Természetbarát Klubot és a Pécsi Orvos Egészségügyi Sportkört választotta meg a vezető testület tagjainak. Tóth Klára elmondta, hogy ha a megválasztott szervezetek a most leköszönő elnökség tagjait (Tóth Klára -Dráva TSE, Strasser Péter - Dél-Zselic TK, Nagy Balázs - POEÜ) fogják jelölni ismét az elnökségbe, úgy ezt a tisztséget egy évig tervezik betölteni, majd át szeretnék adni másoknak - fiatalabbaknak - a szövetség vezetését. A megfelelő személyek kiválasztásához kérte a tagszervezetek aktív közreműködését. A küldöttgyűlésen - a hagyományoknak megfelelően - elismerések átadására is sor került. Elsőként Baumann Józsefnek szólt a gratuláció, aki 2019 szeptemberében Dobogókőn, az MTSZ országos ünnepségén vette át az Aranyjelvényes túravezető elismerő címet. Aranybakancs-díjat kapott Pál Krisztina, a Mediterrán Gyalogló Klub elnöke, valamint Szilasi Tamás, a Biokom Nonprofit Kft. erdőgazdálkodási vezetője. Kimagasló természetjáró, ill. közösségi munkájukért - az egyesületek és az elnökség javaslatai alapján - elismerésben részesültek: Braun Andrea (Dráva TSE), Háber Tamás (Ifjúsági Unió), Juhász László (Tenkes TE), Kovács István (Szent Imre Sportkör), Müller Éva (Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub), Nyujtó Teréz (Dráva TSE), Sashalmi Lajos (Hétdomb TE), Sashalmi Lajosné (Hétdomb TE), Szőke Zoltán (Pécsi Orvos Egészségügyi Sportkör). Szövetségünk anyagi helyzete az év folyamán igen nehéz volt. Bevételeink csekély mértékűek voltak, az előző évi maradvány és a NEA pályázaton nyert 200.000 Ft az év közbeni működéshez éppen csak elég volt. Két olyan pályázatot írtunk, amelyek utólagos támogatásban részesülnek. Az MTSZ Rendezvénytámogatás 2020 című felhívására adtuk be a „Hét túra - tizennégy forrás” című pályázatot, valamint az „Okostelefonnal a zöldön” című pályázatot. A programokat meg kellett szervezni, finanszírozni a kiadásokat, és az MTSZ-től a pályázaton nyert támogatást - az utófinanszírozás alapján -csak az elszámolás után, 2021. január 21-én kaptuk meg. Ugyancsak utófinanszírozott volt a Dél-Baranya Határmenti Települések Egyesülete által elnyert „Együtt az úton” című, a VP6-3.1-17 „Leader - Helyi Akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek előkészítése és megvalósítása” pályázat, melyben szövetségünk túravezető képző tanfolyam szervezését és lebonyolítását vállalta, bár ebből tudtunk előleget kérni december elején. Kiadásaink viszont voltak a túravezető képző tanfolyammal, valamint a két rendezvénysorozattal összefüggésben egyaránt. Szabadon felhasználható bevételeink a tagszervezetek tagdíjaiból, valamint a támogatóink által felajánlott, a személyi jövedelemadók 1%-ából származó összegek voltak. „Feladattal terhelt” bevételek voltak a kiadványok, illetve a jelvényszerző túramozgalmaink kitűzőinek eladásából befolyt összegek. Szövetségünk működését így egyes tagszervezeteink vezetőinek, tagjainak önkéntes munkájával, anyagi hozzájárulásával tudtuk biztosítani. Térítésmentesen használhattuk az Ifjúsági Unió által kezelt Kardos úti kulcsosházat, a Balokány-liget PEPITA Közösségi terét, utazhattunk országos értekezletekre a Dél-Zselic Természetbarát Klub költségén stb. Tátrai Bea önkéntesként végezte a szövetség működésével kapcsolatos gazdasági feladatokat az év folyamán. A Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége éves tagdíját be tudtuk fizetni, ugyanígy az MTSZ tagdíjat is. Használhattuk a sportszövetség helyiségeit ügyeleti időnkben, a Természetbarátok Klubja foglalkozásaira, megbeszélésekre stb. Az elnökség kitartó lendülettel, összefogással végezte munkáját. A koronavírus-járványhoz kapcsolódó korlátozó intézkedések idejét (március-június, illetve november közepétől) kivéve megtartottuk keddi ügyeletünket. Elnökségünk tagjai mellett Scheitler Adrienn, Schmidtné Samu Szilvia, Szabó-Dalecker Ibolya, Baumann József, Jancsi Attila segítette folyamatosan szövetségünk működését, programjait. Az év során munkánkat több szervezet, intézmény is támogatta, illetve együttműködött velünk a programok népszerűsítésében, szervezésében. Kapcsolataink sokszínűsége, gazdagsága nélkül szövetségi szinten és egyesületi, szakosztályi szinten is jóval nehezebben tudnánk megvalósítani elképzeléseinket. Esetenként konkrét segítséget, anyagi támogatást, szakmai együttműködést könyvelhettünk el. Kapcsolatainkat továbbra is fenntartottuk azokkal a szervezetekkel, intézményekkel, amelyek eddig is segítették munkánkat: Magyar Természetjáró Szövetség, Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége (Várhalmi Zsolt, Tátrai Bea), Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (Závoczky Szabolcs igazgató, Kulcsár Péter tájegységvezető, Nagy Gábor, Wágner László, Pallos-Rózsa Anita), Mecsekerdő Zrt. (Ripszám István vezérigazgató, Hohn Miklós, Sajgó Ferenc erdészeti igazgatók, valamint Horváth Péter Brúnó), Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Orfű Község Önkormányzata (Füzyné Kajdi Zita polgármester), Ibafa Község Önkormányzata (Benes László polgármester), Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportja (Bank László irodavezető), Dunántúli Napló (Szabó Dániel), Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága (Dénes Andrea, Pásztor Andrea, Burián István, Varga Ágnes), BIOKOM Kft. (Szilasi Tamás), Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztálya és még mások. Január közepén 17 fővel, az előző évinél 10 résztvevővel többen vettünk részt a Kishal-mágyon (Románia) megrendezett Közép-Európai Természetjárók Találkozóján. Csapatunkat a következő szervezetek tagjai alkották: BMTSZ, Dráva TSE, Pécsi Vörös Meteor SK, POEÜ, illetve szövetségünkön kívül a Fekete Bárány TE. Egy rövid aradi városnézés után következett a hegyekben a hosszú hétvége. Több ország turistái járták együtt a havas erdőket, ismerkedtek a civilizáció által még nem „modernizált” hegyi falvak világával. Arad megye természetjárói (Zaránd Barangolói Turista Egyesület) szíves vendéglátók voltak, további kapcsolatok reményében szervezték a programokat. Július 29-én adták át a Zengőn az új kilátót. „A Zengő kincse - A Zengő hegy ökoturisztikai fejlesztése” című projektet a Baranya Megyei Önkormányzat gondozta. Szövetségünk részt vett a létesítmény népszerűsítésében, marketingfeladataink megoldásában: túraajánlatok, források, nevezetességek leírásával segítette a megújulás alkalmából készült kiadványok megjelenését. A szomszéd megyék természetbarát szövetségeivel, azok vezetőivel való kapcsolatunkat is erősen meghatározta a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet. Mozgásterünk leszűkült, kevesebb lehetőség volt együttműködésre. Második éve maradt el a regionális találkozó, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség technikai és anyagi okok miatt nem tudta megrendezni. Csak a személyes találkozások ritkultak, de tartjuk a kapcsolatot, tudunk a somogyi és tolnai programokról, hirdetjük egymás természetjáró eseményeit. Szövetségünk a Balokány-ligetért Összefogás tagja. Baumann József folyamatos ellenőrző tevékenységével, kritikus szemléletű jelenlétével, kétkezi munkájával segíti városunk e szép területét, fejlődését. Részt vettünk az augusztus 20-i rendezvényen a park értékes, különleges fáit megismertető pontkereső játékkal, valamint a vasút felőli oldal sövénykerítésének kialakításában, cserjék ültetésével. A BIOKOM Kft.-vel való kapcsolatunk évekre visszamenően is jó. Túráink egy nagy része az általuk kezelt parkerdei utakon vezet. Észrevételeink, kéréseink meghallgatásra találnak. Területrendezés, információs táblák, szemétszedés dolgában számíthatunk támogató hozzáállásukra, konkrét kétkezi (gépi) segítségre. Kiemelten Szilasi Tamásnak tartozunk köszönettel ebben az évben is. Szövetségünk képviseletében Tóth Klára elnök több tanácskozáson, fórumon, ünnepi rendezvényen képviselte a megyei természetjáró közösségeket (júniusban tanösvény avatás a Sás-völgyben, júliusban új turistaház átadása Orfűn, augusztusban Emlékerdő átadása Szigetváron), valamint a Duna-Dráva Cement Kft. „Zöld gondolat” pályázata zsűrijének tagjaként részt vett - a természet- és környezetvédelem érdekében munkálkodó szervezetek képviselőjeként - a pályázatok elbírálásában. Az év során több országos természetjáró tanácskozáson, eseményen vettünk részt, bár az elmúlt évekhez képest ez csökkenő számot mutat - a vírushelyzet miatt is. Januárban az MTSZ rendezvénytámogatásról szóló tájékoztatóján Strasser Péter, februárban pedig az MTSZ jelzésfestési pályázatáról szóló tájékoztatón Strasser Péter és Takács Ferenc (HOTE) képviselték a baranyai természetjárókat; mindkét rendezvény Budapesten volt. Augusztus végén Seregélyesen, a Dunántúli Természetbarát Vezetők Találkozóján Szabó-Dalecker Ibolya és Tóth Klára vettek részt szövetségünk képviseletében. Szeptember elején a Magyar Természetjáró Szövetség tisztújító választmányi ülésén szövetségünket - és még néhány baranyai egyesületet - Strasser Péter képviselte. A választmányi ülésen Ripszám Istvánt (Mecsek Egyesület), a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatóját megválasztották az MTSZ elnökségi tagjának, így baranyai természetjáró is tagja lett az elnökségnek. A Magyar Természetjáró Szövetség Oktatási Bizottság munkájában Tóth Klára vett részt a minden csütörtökön este „online” tartott megbeszéléseken. Szeptember 19-én Dobogókőn, a Természetjárók Napja ünnepségén ismét elismerésben részesültek baranyai természetjárók is, ezúttal hárman a Dráva TSE-ből: Romvári Tibor a Természetjárás Fejlesztéséért Érdemérem Ezüst Fokozatát, Gida Tibor a Czárán Gyula Emlékérmet, Jancsi Attila pedig az Aranyjelvényes Túravezető címet és jelvényt vehette át. Szervezetünk sokrétűségét bizonyítják még az egyesületek, szakosztályok egymással, ill. más csoportokkal való kapcsolatai is. Tagszervezeteinkkel e-mailen keresztül is tartottuk a kapcsolatot. Az év során négy alkalommal tartottunk elnökségi ülést. Ezeken értékeltük az előző időszak eseményeit, megterveztük, szerveztük a következő időszak feladatait, aktuális problémákat oldottunk meg. Ezen kívül egy-egy rendezvény megszervezése, sikeres lebonyolítása érdekében több alkalommal tartottunk operatív megbeszéléseket az érintettekkel. • Médiamegjelenés A Dunántúli Napló rendszeresen közli túrafelhívásainkat, Szabó Dániel gondozta beküldött anyagainkat. Nyílt túráink kiírása (egy-két kivétellel) megjelent az újságban. A koronavírus okozta korlátozások idején Tóth Klára nyilatkozott a Pécsi Rádióban a vírushelyzet idején való túrázás szabályairól, lehetőségeiről. Honlapunkat (www.baranyatermeszetbarat.hu) Nagy Balázs szerkesztette, folyamatosan tudósítottunk az aktuális eseményekről, és közöltünk élménybeszámolókat. Az Eseménynaptár rovatot Schmidtné Samu Szilvia gondozta. Köszönjük mindkettőjük munkáját! A Mecsek Híradó - Strasser Péter szerkesztésében - júliust és augusztust kivéve 2020-ban is minden hónap első keddjén megjelent nyomtatott formában, és olvasható a honlapunkon is, ill. letölthető onnan. (A honlapunkon visszamenőleg valamennyi Mecsek Híradó megtalálható). A Mecsek Híradóban folyamatosan hírt adtunk az aktuális programokról, eseményekről és a nyílt túrákról. Sajnos a koronavírus-járvány miatti korlátozások tavasszal, illetve novembertől bizonytalanná tették a programok megrendezését, így azok kiírásai az áprilisi és a májusi, valamint decemberi számból kimaradtak, az aktuális információk a honlapunkon jelentek meg. A Mecsek Híradóban közöltünk túraleírásokat, élménybeszámolókat; több írást, híradást vettünk át az MTSZ, a Turista Magazin, a Mecsekerdő Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjairól, valamint más hírportáloktól, és ismertettük a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, és - ha időben megkaptuk - a Mecsekerdő Zrt. természetjáró programjait, továbbá a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség a Mecsek területén szervezett rendezvényeinek kiírásait is. Folytatódott a „Múltidéző” írássorozat is, amelyben visszatekintünk régebbi természetjáró eseményekre, és felidézzük a régi emlékeket, élményeket. Ebbe a rovatba továbbra is szívesen fogadunk és várunk írásokat! A Mecsek Híradó megjelenése óta (ebben a formájában közeledünk a háromszázadik számhoz!) arra törekszünk, hogy a kiadvány egyfajta történeti összefoglalását is adja a Baranya megyei természetjáró eseményeknek és természetjáró mozgalomnak, és így az utókor számára is használható forrás legyen. A Mecsek Híradó 2020. évi számaiban a következő szerzőktől adtunk közre írásokat: Baumann József, Biki Endre Gábor, Both Viki, Fazekas Imre, Folkmann Judit, Géber Sándor, Gida Tibor, dr. Gundrum Károly, Háber János, Hegyi József, Nagy Balázs, Jancsi Attila, Király Zsuzsanna, Kulcsár Péter, Pál Krisztina, Romvári Tibor, Scheitler Adrienn, Strasser Péter, Szilasi Tamás, Tóth Klára, Varga Zsolt, Völgyi Sándor. Köszönjük írásaikat! • Kiadványok 2020-ban jelent meg „A Szekszárdi- és a Geresdi-dombság turistakalauza” című könyv Biki Endre Gábor szerkesztésében, dr. Lakatosné Novotny Sarolta lektori munkájával. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot Berki Zoltánnal, a Cartographia turistatérképszerkesztőjével, közöljük a korrekcióhoz szükséges információkat (Biki Endre Gábor, Jancsi Attila, Nagy Balázs, Strasser Péter). 2020-ban a Mecsek-Villányi-hegység turistatérkép új kiadása mellett nagy örömünkre, kilenc év után (!) ismét megjelent a Zselic turistatérképe. A kiadvány régi hiányt pótolt. Az év során megjelent a Mecsek-Villányi hegység turistakalauza is, javított kiadásban. Események, rendezvények 2020-ban a természetjárásban is - csakúgy, mint az élet valamennyi területén - a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések miatt törölni kellett a tervezett rendezvények nagy részét (ritkábban át tudtuk tenni más időpontra). Így elmaradt több nyílt túra, teljesítménytúra, emléktúra, klubfoglalkozás, a Hegyek Napja program. Az eseménynaptárban folyamatosan közöltük az aktuális információkat. Sajnos a beszámoló írásakor a korlátozások még mindig érvényesek, így a 2021-es évet is bizonytalanságban kezdjük. • Dunántúli megyék természetbarát vezetőinek találkozója E találkozókat évről évre a dunántúli megyék természetbarát szövetségei - egymást abc sorrendben követve - rendezik évtizedek óta. Időpontja mindig az utolsó augusztusi hétvége. Szerencsére, mert eddigre feloldották a járvány miatt elrendelt korlátozásokat, így ezt a találkozót meg tudták szervezni a Fejér megyei természetbarátok. Szabó-Dalecker Ibolya és Tóth Klára vettek részt a találkozón, amelynek bázisa a kellemes környezetben elhelyezkedő seregélyesi Elza-major Pelikán Erdei Iskola volt. Pénteken délután és vasárnap délelőtt szakmai beszélgetések voltak. Pénteken vendég volt az MTSZ igazgatója Tassy Márk és szakmai vezetője Stramszky Judit is. Az aktuális feladatok, problémák megbeszélésére volt lehetőség, valamint a megyék képviselői is beszámolhattak eredményeikről, nehézségeikről, kéréseikről, javaslataikról. Augusztus 29-én, szombaton autóbuszos kiránduláson a Pákozd Mészeg-hegyi arborétum meglátogatása, valamint a Csíkvarsai-rét természetvédelmi területen való barangolás volt a program. • Nyílt túrák Szövetségünk 2020-ra is változatos nyílt túra programot hirdetett meg, sajnos a túrák egy részét a járványügyi korlátozások miatt nem tudtuk megtartani. Az utolsó nyílt túránk tavasszal a március 15-i, „A mi mandulafánk” címmel meghirdetett túra volt (Varga Ágnes, Tóth Klára vezetésével), azután a korlátozások miatt hosszú szünet következett. Május 30-án az Írisz túrával (Tollas Tibor) indítottuk újra a népszerű sorozatot, de novemberben már újra nem volt szabad rendezvényt hirdetni a koronavírus második hulláma miatt. Azoknak a túravezetőknek, akik meg tudták tartani a túrákat, köszönjük a felkészülést és a vezetést: Balog Árpád, Baumann József, Becze László, Bóday Miklós, Földes Béla, Ignátkó Imre, Markesz István, Müller Nándor, Nagy Balázs, Őri Zsuzsanna, Scheitler Adrienn, Schóber József, Takács Ferenc, Tóth Klára, Tollas Tibor, Várnainé Meng Hajnalka. A tavalyi évben is a „Szentjánosbogarak nyomában” című túra volt a legnagyobb létszámot megmozgató nyílt túra. Nehéz több száz embert az éjszakai erdőben biztonsággal kalauzolni, így 2021-ben két hétvégére is meghirdetjük a túrát, hogy elkerüljük a zsúfoltságot. • Teljesítménytúrák 2020-ban a járvány miatt csak a teljesítménytúrák egy részét lehetett megrendezni. Az elmaradt túrák esetében három lehetőség volt: vagy végleg elmaradtak, vagy más időpontban, esetleg módosítva kerültek megrendezésre (ilyen volt pl. a Mecsek 50 és rész-távjai, melyeket az eredeti időpontban nem tudtunk megrendezni, így nyáron a „Ván-dortáborozók nyomában...” túrával együtt az 50 km-es táv került megrendezésre), vagy a rendezők egyéni teljesítést tettek lehetővé, az internetről letölthető itinerrel és igazoló füzettel (pl. Tenkes teljesítménytúrák, Mikulás túra). Köszönjük a rendezést az egyesületeknek, bármilyen formában történt is meg! • Megemlékezés a Baranyai Természetjárók Panteonjánál Több éve már, hogy halottak napja alkalmából megemlékezést tartunk a Büdös-kúti kulcsosház közelében található emlékhelyen. Ezt a megemlékezést szerencsére meg tudtuk tartani: még az őszi járványügyi korlátozások életbe lépése előtt, október 30-án délután kerestük fel az emlékhelyet, ahol felidéztük elhunyt túratársaink emlékét, megelevenítve személyüket, a hozzájuk kapcsolódó történeteket. Sajnos 2020-ban is került fel két tábla a panteonra. Ez évben a Tájak Korok Múzeumok Egyesület is képviseltette magát a megemlékezésen, mivel Kazal György túratársunk, aki 2020-ban hunyt el, náluk is aktív tag volt. Köszönjük Baumann Józsefnek az emlékhely gondozását és a névtáblák felhelyezését. • „Indulj el egy úton...” vetélkedő A Seregélyesi Baptista Általános Iskola - a Magyar Természetjáró Szövetség támogatásával - folytatta az Országos Kéktúra útvonalára épülő természetjáró-természetismereti vetélkedőt, melyen szövetségünkből a komlói Kenderföldi Természetjárók két csapata indult, az 5-6. osztályos kategóriában. A koronavírus-járvány ezt a vetélkedőt is befolyásolta, így a döntőt online formában szervezték meg. A vetélkedőn a kenderföldi iskolások kiválóan szerepeltek: a „Csíkos Medvelepkék” csapat megnyerte a versenyt (ezzel egy három napos, két éjszakás kirándulást nyerve a Galyatetői Turistacentrumba), míg a „Kék Sáv” csapat második helyezést ért el. Ezen kívül a Csíkos Medvelepkék különdíjat is kaptak (melynek jutalma egy három napos bakonyi kirándulás). A Kenderföldi Természetjárók a 2020/2021-es tanévben is elindultak a versenyen. Köszönjük a gyerekeknek a versenyzést és Strasser Péternek a felkészítést. • Jelvényszerző túramozgalmak A jelvényszerző túramozgalmaink teljesítőinek száma általában alacsony, így volt ez 2020-ban is, de megyénk turistái mellett vannak lelkes, az ország távolabbi vidékeiről érkező természetjárók is, akik e mozgalmak keretében járják a Mecseket, ismerkednek forrásainkkal, kulcsosházainkkal, kilátóinkkal stb. Túramozgalmak bélyegzőhelyei: sajnos a bélyegzőhelyekre kihelyezett matricák („nyalókák”) folyamatos pótlása továbbra is gondot jelent, mivel egyes helyeken hihetetlen mennyiségben fogynak! A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és a Dél-dunántúli Pirostúra érintési pontjain már kis láncra erősített bélyegzők vannak kihelyezve, melyek többségükben jó állapotban vannak, eddig többnyire elkerülték a rongálásokat. Sajnos itt is vannak kivételek: pl. a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán a Patacsi-mező bélyegzőhelyen rendszeresen megrongálják (valaki vagy valakik) a bélyegzőt, a Dél-dunántúli Pirostúra útvonalán is volt rongálás Petőcpusztán, illetve a Máré-várnál elvitték a bélyegzőt. A javításokat, pótlásokat folyamatosan végezzük. Újdonság, hogy megkezdődött - Nagy Balázs elgondolása és tervei alapján - a túramozgalmak okostelefonnal való igazolásának kivitelezése. Elsőként 2020-ban a Mecseki Zöldtúra útvonalán, az érintési pontokon helyeztünk ki - nem szembetűnő helyekre, hogy a rongálás lehetőségét minimálisra csökkentsük - QR kódokat. A kódok helyeit a túramozgalom igazoló füzetét letöltve találják meg a túrázók. A baranyai jelvényszerző túramozgalmak teljesítőinek száma az előző években és 2020-ban: Túramozgalom A teljesítők száma A változás iránya az előző évhez viszonyítva 2016 2017 2018 2019 2020 Baranya kilátói 4 1 2 1 4 í Baranya legszebb templomai 3 1 0 1 0 i Baranyai kerékpáros körtúra 0 0 1 0 1 í Baranyai várak 1 0 0 2 0 i Baranyai-dombság turistája 2 0 2 1 0 i Dél-Baranya turistája 0 0 0 0 0 = Dél-Zselic turistája 0 1 1 2 0 i A Dunától a Dráváig - 10 1 1 1 Kincses Baranya 3 1 0 1 0 i Mecsek forrásai 4 1 2 1 0 i Mecsek turistája 2 2 2 2 0 i Mecseki barangolások háztól házig 1 1 4 2 1 i Mecseki Zöldtúra 11 4+30 21 11 12 í ÖSSZESEN 31 52 36 25 19 i A megyei túramozgalmak igazoló füzeteit nagyrészt már honlapunkról töltik le a túrákra indulók (ez látszik az igénylések számának csökkenésében), az országos túramozgalmak bejárásához szükséges igazolófüzeteket is kevesebben igényelték. 2020-ban az alábbiak szerint volt igény az igazolófüzetekre szövetségünknél - az előző évekkel összehasonlítva: Túramozgalom Igényelt igazoló füzetek száma A változás iránya az előző évhez viszonyítva 2016 2017 2018 2019 2020 Országos Kéktúra 30 18 11 11 3 i Rockenbauer Pál Déldunántúli Kéktúra 28 28 19 18 10 i Alföldi Kéktúra 12 7 3 3 1 i Közép-dunántúli Pirostúra 3 0 0 1 0 i Dél-dunántúli Pirostúra 9 3 2 1 5 í Túramozgalmak Baranya megyében 2 1 0 0 0 = ÖSSZESEN 84 60 35 34 19 i • Természetjáró minősítések A természetjáró minősítések adminisztrálását, értékelését ez év során is Jancsi Attila végezte. Az elért minősítések száma továbbra is elég alacsony, 2020-ban összesen 13 fő teljesített valamilyen fokozatot. Érdemes fokozat: Szőke Zoltán (PITE), Miklovich József (Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub) Arany fokozat: dr. Fekete Miklós, dr. Marosvölgyi-Szőke Luca (Dél-Zselic TK), Ezüst fokozat: 4 fő (Dél-Zselic TK: 3, Hétdomb TE: 1), Bronz fokozat: 5 fő (Dél-Zselic TK: 2, Hétdomb TE: 1, PTTK: 2). Továbbra is kérjük a szakosztályok/egyesületek vezetőit, hogy amennyiben tagjaik közül valaki elér „érdemes” vagy „kiváló” minősítési fokozatot - melyeket az MTSZ bírál el -, azt jelezzék szövetségünk felé is! Gratulálunk valamennyi, minősítést elért természetjáró társunknak! Köszönjük túratársainknak és az egyesületüknek, hogy természetjáró tevékenységük során a minősítésekkel, azok adminisztrációjával is foglalkoznak, növelve ezzel is a természetjárás értékeit. • Természetbarátok Klubja A Természetbarátok Klubja 2020-ban is Scheitler Adrienn vezetésével működött. Az év során ismét érdekes előadásokat hallhattak és láthattak az érdeklődők, de csak hét előadást lehetett megtartani, a többi a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések miatt sajnos elmaradt. Január 7.: Vaddisznók a városban (Nagy Gábor, DDNPI, résztvevők száma: 14 fő), február 4.: Egy csipet Kaukázus, és amit útközben láttunk (Varga Jenő; 16 fő), március 3.: A barlangok világa (Pallos-Rózsa Anita, DDNPI; 13 fő), szeptember 1.: Fejezetek a pécsi hegymászás történetéből (Jónás István; 10 fő), szeptember 30. (az Erdők Hete program keretében): A 2020-as év fája a tatárjuhar (Scheitler Adrienn; 24 fő), október 6.: Alföldi Kéktúra (Kis Olga; 8 fő), november 3.: Mindennapok a nem hétköznapi Indiában (Dr. Wilhelm Zoltán - PTE TTK FFI egyetemi docense, az Ázsia Központ igazgatója, a Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ leköszönt igazgatója; 14 fő a helyszínen + az interneten sokan követték az előadást Magyarországon és Indiában). A Természetbarátok Klubja szokásos év végi záró túrája a kulcsosházi beszélgetéssel a járvány miatt szintén elmaradt. Köszönjük Scheitler Adriennek a programok megszervezését, és az előadóknak a színes, érdekes előadásokat, valamint a programok résztvevőinek a megjelenést. • Képzések 2020 márciusára terveztük a túravezető képző tanfolyam indítását. Ezt az oktatást egy Leader-pályázat keretén belül vállaltuk a Dél-Baranya Határmenti Települések Egyesülete által elnyert, „Együtt az úton” című, a VP6-3.1-17 „Leader - Helyi Akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek előkészítése és megvalósítása” pályázati felhívásra benyújtott, sikeres pályázatban. Ennek tartalma a bronzjelvényes túravezető képzés, amely kiegészül egy zarándokvezetői modullal, amit a Mária Út Egyesület vállalt. A hallgatók mecseknádasdi, túronyi, beremendi és más civil szervezetek tagjai, akik területükön tudják majd hasznosítani a tanultakat. A tanfolyam tervezett időben való indítását megakadályozta a koronavírus járvány miatt elrendelt korlátozás, így azt csak októberben tudtuk elkezdeni. 2x2 napot töltöttünk Mecseknádasdon az elméleti oktatással, majd a terepi gyakorlatok következtek. Néhány foglalkozás után fel kellett függesztenünk a képzést az újból életbe léptetett korlátozások miatt. A tanfolyam feladatain (előadások, konzultációk és a gyakorlati képzésben) Scheitler Adrienn, Szabó-Dalecker Ibolya, Jancsi Attila, Nagy Balázs, Strasser Péter és Tóth Klára osztoznak. Amint a vírushelyzet lehetővé teszi, folytatjuk a munkát a terepi gyakorlatokkal és az elméleti és gyakorlati vizsgával. Technikai munkák • Kulcsosházak Megyénkben viszonylag sok kulcsosház működik, de az egyesületeink kezelésében lévő kulcsosházak száma az évek során jelentősen csökkent. 2020-ban a Pécsi Vörös Meteor SK üzemeltetésében lévő püspökszentlászlói Bazsarózsa kulcsosház zárta be kapuját a vendégek előtt, így már csak öt kulcsosházat működtetnek egyesületeink: a Mecsekben a Fehér-kúti kulcsosházat (POEÜ), a Kardos úti kulcsosházat (Ifjúsági Unió), a Vörösfenyő kulcsosházat (Hétdomb TE), a Dél-Zselic területén a Zrínyi kulcsosházat (Dél-Zselic TK), illetve az Ormánságban a Mailáthpusztai kulcsosházat (Dráva TSE). Sok erdei szálláshelyet üzemeltet még a Mecsekerdő Zrt, illetve más kezelők. Kulcsosházaink komoly anyagi gondok mellett üzemelnek, az ilyen kategóriájú és komfortfokozatú „bakancsos” szálláshelyekre egyre kevesebb az igény, és a koronavírus-járvány miatti szüneteltetések tovább csökkentették a vendégforgalmat, s ezzel egyúttal a kulcsosházak fenntartására, felújítására fordítható bevételeket (az esetleges fejlesztésekről ne is beszéljünk). Köszönjük a kulcsosházakat üzemeltető egyesületek tagjainak önzetlen munkáját, amit a házak fenntartása, működtetése érdekében végeznek. • Turista átjelzések felújítása 2020-ban Baranya megye turistaútjain összesen 156,1 km hosszan újítottunk fel útjelzé-seket, ebből 105 km-t a Magyar Természetjáró Szövetség támogatásával. Az útjelzése-ket a Dél-Zselic Természetbarát Klub, a Dráva Természetbarát Sport Egyesület, a Hosz-szúhetényi Turista Egyesület (HOTE), a Tenkes Természetbarát Egyesület útjelzésfes-tői és segítőik, valamint a Baranyai- és a Geresdi-dombság területén Biki Endre Gábor újították fel. Az útjelzés felújításokban részt vettek: Andrasek Csaba, Andrasekné Dávid Erika, Balasa Bálint, Balasa Éva, Balasa Gyula, Balasa Péter, Balog Árpád, Baumann József, Biki Endre Gábor, Both Viktória, Braun Andrea, Dukai Tibor, Gida Tibor, Hargitai László, Hodics Mária, Jancsi Attila, Juhász László, Juhász Vali, Király Zsuzsanna, Kolin Edit, Kovács Hajnalka, Kulcsár Gábor, Kulcsár Gáborné, László Róbert, Nagy Csaba, Pálinkás István, Romvári Tibor, Romvári Tiborné, Simara Gyula, Simara Rihárd, Simonics Alajos, Soós Zoltán, Stiksz Zsuzsanna, Strasser Éva, Strasser Péter, Takács Ferenc, Takácsné Király Judit, Takács Judit, ifj. Takács Ferenc, Ujságh Zsolt, Ungvári László, Varga Anikó, Vass Tibor. Köszönjük munkájukat! Útjelzés felújítások 2020-ban: Jelzés Útvonal km Felújítást végezte S sáv S+ elágazás (Dömörkaputól Ny-ra) - Misina - Tubes -Lapis - Vágotpuszta 8,5 Dél-Zselic TK S ▲ S sáv - Kis-Tubes, kilátó - S sáv 0,2 Dél-Zselic TK Sct Rotary út 3,4 Dél-Zselic TK S ■ Lóri - Lóri-völgy - S sáv elágazás 2,6 Dél-Zselic TK K • Tripammer-fa - Kánya-forrás 3,4 Dél-Zselic TK P sáv Kánya-forrás - K^ elágazás (K^-rel fonódó szakasz) 0,3 Dél-Zselic TK K + Árpádtető - Mecseki Bányász Emlékűt 1,8 Dél-Zselic TK KÖZÉP-MECSEK K sáv Abaliget vasútállomás - Denevér tanösvény (Abaliget-től Ny-ra) 3,1 Dráva TSE Z^ Szentkút, autóbusz-forduló - Orfű 5,2 Dráva TSE Z + K sáv elágazás (Büdös-kút előtt) - Z^ („Róka út”) 2,1 Dráva TSE, S + Orfű, Z és S sáv elágazás - Z^ elágazás (Z^-gel fonódó útszakasz) 0,6 Dráva TSE Z • Z^ elágazás - Sárkány-forrás 0,1 Dráva TSE K ■ Petőcpuszta, harangláb - K, S sáv elágazás, Abaliget fölött 3,2 Dráva TSE S sáv Abaligeti műút - Gubacsos kulcsosház - K sáv elágazás 2,3 Dél-Zselic TK P^ P sáv elágazás, Bakonyai eh.-tól NY-ra - Sás-völgy 2,1 Dél-Zselic TK NYUGAT-MECSEK P ■ PA elágazás - Kőház 0,2 Dél-Zselic TK P • PA elágazás - Miska-forrás - P sáv elágazás 0,2 Dél-Zselic TK P + P sáv elágazás, Bakonyai eh.-től NY-ra - Sás-völgy 3,3 Dél-Zselic TK P ■ Boda, templom - P sáv elágazás 3,3 Dél-Zselic TK S ■ Kovácsszénája - Herman Ottó-tó, S+ elágazás 1,2 Dél-Zselic TK Z + Vár-völgy - Szederindás-kút 1,8 HOTE Z + Pécsvárad, református templom - Óbánya 7,4 HOTE Z • Ötös úti-kunyhó - Hidegkúti-forrás 0,5 HOTE Z ■ Hosszúhetény - Püspökszentlászló 4,1 HOTE K ■ Szentlászlói-völgy, Z ■ elágazás - Püspökszentlászló (Z ■-tel fonódó szakasz) 1,1 HOTE S • Zarándok-kút - S sáv elágazás 1,0 HOTE KA Szentlászlói-völgy, Z ■ elágazás - Püspökszentlászló, Zichy-kereszt - Pusztabánya - Kis-Kaszáló - Takanyó bejárat - K sáv elágazás 6,7 HOTE, Dél- Zselic TK S + Magyar-hegy - Hidas 3,6 HOTE S ■ Kismányok, autóbusz-megálló - Magyar-hegy 1,3 HOTE KELET-MECSEK P + Almamellék, ibafai műút (P sáv elágazás) - Hársfás út 6,9 Dél-Zselic - Sas-rét - P ■ elágazás - Pap-domb (K+ elág.) TK DEL-ZSELIC K sáv Mailáthpuszta, központ - Z sáv elágazás 1,0 Dráva TSE Z sáv Vajszló, autóbusz-állomás - Kisszentmárton 7,2 Dráva TSE Z sáv Mailáthpuszta, központ - Kelemen-ligeti útról leágazó 2,4 Dráva TSE Z sáv Mailáthi horgásztó - S sáv-S f* elágazás (Kerek-tó) 2,4 Dráva TSE S sáv Hegyszentmárton, szőlőhegy - Fekete-víz (Szaporca előtt) 11,7 Dráva TSE S sáv Mailáthi horgásztó - DDNP bemutatóhely előtt (Szaporca) 3,7 Dráva TSE ORMÁNSÁG S(1 Mailáthi horgásztó - DDNP bemutatóhely előtt (Sza- 3,7 Dráva porca) TSE K sáv Villány vasútállomás - Vokány, vasútállomás 17,7 Tenkes TE Z sáv Bissétől D-re, S+ - K+ között 2,7 Tenkes TE VILLANYI-HEGYSEG S sáv Szabari-erdő - Nagy-fa - Görcsönydoboka 8,0 Biki Endre Gábor S sáv Somberek - Mária-kápolna, Szent-kút - Palotabozsok 11,0 Biki Endre Gábor BARANYAI-DOMBSÁG Z „em- Zfr (Fekedi elágazás) - Feked - Z elágazás („Feke- 3,1 Biki Endre lékmű” di szoborét”, új út) Gábor GERESDI-DOMBSAG • Források, emlékhelyek gondozása, egyéb munkák a Mecsekben A Mecsekben a források karbantartását, felújítását, a turista emlékhelyek gondozását 2020-ban is elsősorban a Mecsek Egyesület Munka Osztálya végezte - Baumann József vezetésével - a Mecsekerdő Zrt., illetve a BIOKOM Kft. segítségével. Az alábbiakban Baumann József összegzésében ismertetjük a munkákat. A 2020-as évben ismét szép eredményeket értünk el a Mecsek hegység és a Balokány-liget értékeinek megőrzésében. Kérésre előadásokat, bemutatókat tartottunk az egyesületeknek és tájékoztattuk a hírközlő szerveket a Mecsek hegységben végzett munkáinkról. Az év során folytattuk a források karbantartását, turista utakat tisztítottunk és besegítettünk a jelzésfestésbe. A Széchenyi téri időjárásjelző házikó műszereit ellenőriztük, és elvégeztük a műszerek szükséges beállítását. Sajnos a műszereket tartó és forgatható tartószerkezet megroskadt, teljes felújítása, vagy cseréje szükségessé vált, de ez 2020-ban sem valósult meg. A műszerek felett is eljárt az idő érdemes lenne megfontolni a teljes cserét modern elektronikus műszerekre. A régi állapotról és műszerekről fotókat lehetne elhelyezni a belső oldalakon. Sajnos ebben sem történt előrelépés. Havi rendszerességgel takarítjuk a petőcpusztai Mária-kápolnát és a harangláb környékét, hetente ellenőrizzük a piros túra bélyegzőjének állapotát, mivel rongálás miatt cserélni kellett a gumipárnát. A közeli temetőben az egyetlen még álló síremlék környezetét tisztítjuk. Második alkalommal került megrendezésre a volt település lakóinak találkozója a petőcpusztai kápolnánál. Kővágótöttös Község Önkormányzata kiadatta a falu történetét bemutató kis füzetet, mely a Mecsek Egyesület évkönyvében Baumann József gyűjtése eredményeként került megírásra. A Magyarok kunyhója emlékhelyet negyedévente ellenőrizzük és takarítjuk a lehullott ágaktól, levelektől. Szükség szerint az emlékoszlopra új nemzeti színű szalagot kötünk. Sajnos a védőpalást feledt korhadás kezdődött, melyet eltávolítottunk, majd utána vízálló habarccsal kitöltöttünk. A Darázs csípte katonai emlékhelyet negyedévente takarítjuk, gyomtalanítjuk. A Gubacsos-forrás közelében lévő kutyasírt és a hozzá vezető ösvényt évente kétszer tisztítjuk a benőtt ágaktól, bozóttól. A Madárodú emlékhelynél a Tripammer-fa közelében az emléktábla szövegét olvashatóvá tettük fényvédős fóliával. Rendszeresen takarítjuk a forrásvédnökökkel a közel 250 kiépített mecseki forrást. A Természetjárók Panteonját takarítjuk, és sajnos egyre gyakrabban építjük be elhunyt túratársaink fekete gránittábláit. A „Keresztény vonatkozású emlékhelyeket” túráink során megtisztítjuk az olvasóra rakódott szennyeződéstől, a Nap által fölpenderedett, megsérült műanyag fóliát megjavítjuk ragasztással, és ha szükséges újra cseréljük. Az erdei emlékkeresztek, melyek fából készültek, az illesztéseiknél a farontó hangyák befészkelésével károsodtak. Sajnos a Lapisi kereszt a földfelszínnél korhadás miatt balesetveszélyessé vált, ezért az erdészet lebontotta és egy új keresztet készít a helyére. A Balokány-liget forrásait rendszeresen ellenőrizzük és takarítjuk. Gyakran ellátogatunk a Balokány-ligetbe, hogy megnézzük a szép környezetet, és a kisebb hibákat a tanösvény táblákon kijavítjuk, fotókat készítünk. A megkopott tanösvény táblákon a feliratos fóliák a napsugárzástól néhánynál megkoptak, ezért ezek cseréje szükségessé vált. Az Aranyeső-forrás falazatánál a téli jázminsövényt visszametszettük, mert ránőtt a falazatra. A forrás három tábláját évente újrafestjük a vízkő lerakódása miatt. A Balokány-ligetről negyedévente fotó összeállítást készítünk és a népszerűsítés céljából feltesszük az internetre. Munkánkkal segítjük a Balokány-liget színvonalas rendezvényeit. Források építése, karbantartásuk és takarításuk: A Balokány-ligetben lévő Aranyeső-forrás tábláit letisztítottuk és újrafestettük. A Mecseken tíz forrástábla betűinek felújítását végeztük el, mert az idők folyamán megkoptak. Javítottuk a Bükkös-forrás és a Zsolnay-kút falazatát, mert néhány kő meglazult az oldalfalban. A Darázs-kútnak a falazata - a csővezeték dugulása miatt - átázott, az előtérbe tört fel a víz. A dugulást megszüntettük, és néhány nap után eltűnt a víz az előtérből és a forrás falazatából. A Lóri-forrás vízvezetékének évi tisztítását elvégeztük a vasoxid lerakódástól. A Máré-vár alatti Vár-kút elhanyagolt területét megtisztítottuk, csorgórészét felújítottuk és a vízhez jutás érdekében kifolyócsövet építettünk be. Ezzel a kirándulók könnyedén megtölthetik poharaikat, kulacsaikat. Elvégeztük a forrásfelújításokhoz szükséges méréseket, megfigyeléseket, tároló medencék kamerázását belülről. Elkészítettük a Hideg-kút, Mohosi-kis-kút, Gubacsos-forrás, Büdös-kút felújítási terveit, megvannak az engedélyek, már csak a megvalósításuk van hátra. A Delelő-kútból szökik a víz, ennek vizsgálatát elvégeztük, felújításáról még egyeztetni kell. A nyolc éve meghirdetett Mecseki forrásvédnök mozgalom tovább folytatta tevékenységét. A Mecsekben 250 kiépített forrás van, ezekből 156 forrást vettünk védnökség alá, de a többi forrást is takarítjuk túráink során. 2020-ban a forrásvédnökök 549 fotót küldtek az elvégzett munkájukról. A forrásvédnökök közt minden korosztály megtalálható tíz évestől a közel nyolcvan évesig. A Zipemowsky Károly Műszaki Szakközépiskola tanárai és diákjai ebben az évben is részt vettek a vállalt forrásaiknak alapos megtisztításában. Új forrásvédnök is jelentkezett: a Zsolnay-kút, a Bokor-forrás és a Rigó-kút védnöke lett a Zsolnay Vilmos Technikum és Szakképző Iskola. Munkáinkat segítették: Baumann József, Baumann Józsefné, Balotay Gergely, Bánusz Józsefné, Bíró Gábor, Egerszegi János, Füziné Kajdy Zita, Gál Péter, Golubics István, Hirth István, Hohn Miklós, Horgas Tamás, Jakab László, Jancsi Attila, Jónás István, Kassai József, Kámi Róbert, Kajdi Zita, Keresztes-Nagy József, Kincses Miklós, Kiss Milán, Kriston Barnabás, Láng Ferenc, Mohácsi Attila, Müller János, Nagy Balázs, Ripszám István, Sándor Tibor, Sajgó Ferenc, Smidth Vilmos, Simon Antalné, Simon Csaba, Strasser Péter, Plantek István, Szilasi Tamás, SZC Zsolnay Vilmos Technikum, Temmert Csaba, Temmert Csabáné Ibolya, Tóth Klára, Tóth Péter, Tóth István, Varga Jenő, Varga Géza, Vizslár Irén, Völgyi Sándor. Köszönet a forrásvédnököknek, akik ez évben is hozzájárultak szorgalmas munkájukkal a mecseki források megtisztításához. Köszönjük a szorgos munkát azoknak a „névtelen” segítőinknek is, akik kirándulásaik alkalmával 2020-ban is kitisztították a források előterét, összeszedték a szemetet és óvták környezetünk tisztaságát! Végezetül megköszönjük valamennyi természetbarát társunknak és külső segítőinknek a munkáját, amivel bármilyen területen és bármilyen mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy szövetségünk 2020-as évi munkájáról - a koronavírus-járvány miatti korlátozások ellenére is - ismét tartalmas, sokszínű beszámolót készíthettünk, híven hagyományainkhoz és a baranyai természetjárás országosan is elismert hírnevéhez. Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Elnöksége MÚLTIDÉZŐ Egy „útvonalfelelős” visszaemlékezései A rendszerváltás előtti Magyar Úttörők Szövetsége működésének mai megítélése ellentmondásos, és negatívumként jelenik meg a politikai átitatottsága (ami abban a korban a rendszer természetes velejárója volt). Ettől függetlenül elvitathatatlan tény, hogy a gyerekek számára rengeteg közösségi élményt, hasznos szabadidős programot nyújtott az úttörőszövetség (igaz, több elemét az akkor betiltott cserkészmozgalomból vette át), és ezekben a programokban kiemelten - és támogatottan - volt jelen a természetjárás. A legnépszerűbb és legsikeresebb természetjáró programok a nyári táborok voltak, melyeknek két formája volt: álló- és vándortábor. Ezekben nyaranta több ezer gyerek vett részt, és járta az erdőket. A rendszerváltás után ezek a táborok az évek során fokozatosan megszűntek (az okokat most ne firtassuk). Hosszú szünet után - köszönhetően többek között a Magyar Természetjáró Szövetség ez irányú aktivitásának, valamint a kormányzati szándéknak is -néhány éve újra indultak a vándortáborok, s nagy örömünkre, egyre nagyobb számban jönnek létre ismét vándortábori útvonalak országunk különböző tájegységeiben, köztük a Mecsekben is. Bár a mai táborok kicsit komfortosabbak, kicsit kényelmesebbek, mint a 80-as, 90-es évek táborai, és a résztvevőknek sem jelent akkora fizikai megterhelést a „ vándorlás”, mint egykor, de a táborok egyre növekvő számban „viszik ki” a gyerekeket a természetbe, ami nekünk, természetjáróknak különösen nagy örömünkre szolgál. Köszönet a táborozást segítő, abban részt vevő felnőtt vezetőknek! Az alábbiakban az egykori Mecsek Vándortábor útvonalfelelősének, Gida Tibornak (aki több éven át a mecseki álló- és vándortábori helyek felelőse volt) a visszaemlékezését adjuk közre a régi táborokról. A természetjárás, a bakancsos turizmus elkerülhetetlen eleme a szálláshely kérdése. Mi, természetjárók a hegyeket-völgyeket járjuk különböző túráink során, túramozgalmakat is teljesítve, például az Országos Kéktúrán. Szálláshelyként sokféle helyet veszünk igénybe: kulcsosházakat, falusi vendéglátóhelyeket, moteleket, de előfordul, hogy sát-razunk, azaz „táborozunk”. Csakhogy ez a sátor cipelését feltételezi, ami növeli a terhe-inket, ám ha lennének kiépített táborhelyek, ez fizikailag könnyítené túráinkat, enyhítené gondjainkat. Az eddigi gondolatmenet felvezetője volt egy táborozási formára felidézésének, amit a Magyar Úttörők Szövetsége működtetett állótáborok és vándortáborok formájában, bár többünknek emlékezetes a Magyar Természetbarát Szövetség központi állótábora is, ami Balatonakalin működött. Ez ma már csak emlék, nosztalgia! De hogyan is működött ez a táborozási forma? Az Úttörők Országos Táborozási Bizottságához írásban kellett jelentkezni a csapatoknak, iskoláknak. Volt két „giga tábor”, Zánkán és Csillebércen, amelyek elsősorban képzéseknek, nemzetközi találkozóknak adtak helyet, itt az elszállásolás épületekben, közel szállodai formában történt, és voltak megyei állótáborok - Baranyában pl. Sikondán -, ahol nagyrészt faházakban, pavilonokban történt az elszállásolás. Az igazi természetjárás az álló- és vándortáborokban valósult meg, de nagy különbség volt a két táborozási forma között. Az állótáborok 100-120 főre voltak berendezve, az elhelyezés 10 fős katonai sátrakban történt emeletes vaságyakon, melyeken laticel, párna és takarók voltak. A táborhelyeken jól felszerelt konyha, valamint vizesblokk volt. A csapatok általában külön buszokkal érkeztek, táborvezetőséggel és konyhaszemélyzettel. A csapatok innen aztán csillagtúrák, vagy autóbuszos túrák keretében látogattak el a különböző célhelyekre. A turnusok tíz naponta cserélődtek, a gondnokok viszont állandó jelleggel a táborban tartózkodtak, és biztosították a tábor működéséhez szükséges feltételeket. A vándortábor teljesen más felépítésű volt. A létszám turnusonként 30-35 fő lehetett, a táborozók kétnaponta gyalogoltak tovább a következő szálláshelyre. Az elhelyezés különféle helyeken történt: iskolákban (pl. tornateremben), kulcsosházakban, illetve erdei sátortáborokban. Itt - az állótáborokhoz hasonlóan - ugyancsak katonai sátrak, vagy kisebb, öt fős sátrak álltak. A résztvevők a saját felszerelésüket (hálózsák vagy ágynemű, ruházat, étkezőkészlet, tisztálkodási eszközök stb.) saját maguk „vitték a hátukon”, ami a gyerekek részére elég nehéz volt. A sátras táborhelyek része volt a konyhasátor és a mosdósátor, és ha nem volt a helyszínen fedett étkezőhely, akkor egy étkezősátrat is felállítottak. Ivóvizet általában a közelben lévő forrásból vehettek a táborozók, vagy ha nem volt ilyen, akkor lajtoskocsival biztosították azt. Az állótáborokban résztvevőknél általában volt személygépkocsi, ami a vándortáboro-zóknál elvileg tiltott volt. (Nem volt szerencsés helyzet, később még kitérek rá). (Ennek ellenére voltak olyan csapatok, amelyek a csomagok szállítását autóval oldották meg, így könnyítve a terheken, de az igazi „vándorosok” maguk vitték végig a felszerelésüket a hátukon. A szerk.) A Mecsek állótáborai Orfűn, Zobákpusztán és Éger-tetőn voltak, a Mecseki Vándortábor helyszínei pedig: Pécs (kollégium), Orfű (kulcsosház), Tripammer-fa (sátortábor), Zobákpuszta (sátortábor), Óbánya, majd később Kisújbánya (kulcsosház), Dombay-tó (sátortábor). A táboroztatás felelőseinek országos felosztása a következő volt: országos központ, regionális vezető, tájegységi útvonalfelelős. A hegységekben, tájegységekben lévő táborokkal kapcsolatban a résztvevő csapatokkal az útvonalfelelős tartotta a kapcsolatot. Az útvonalfelelős feladatai voltak: az útvonal lista (turnus beosztás) átvétele, ellenőrzése, a táborgondnokok felkészítése (február), a táborvezetők meghívása és egy felkészítő megbeszélés/útvonalbejárás megtartása (április-május), a táborok felépítése (május-június), a táborozás során a táborok ellenőrzése (június - augusztus), a táborok bontása (augusztus végén), a táborozó csapatok értékelése (szeptember), végül a táborozási időszak gazdasági zárása (pénzügyi elszámolás, október). Az útvonalfelelősök évente kétszer tanácskoztak: év elején az országos központban, ahol áttekintették a turnusbeosztásokat (egy kis képzéssel „fűszerezve”), illetve ősszel egy határszéli táborhelyen, ahol az évi értékelés mellett a szomszédos országokba történő jutalom kirándulás is belefért (Erdély, Szlovákia, Graz, stb.). Hogyan zajlott le egy táborvezetői felkészítés? A turnusbeosztás alapján meghívom a táborvezetőket (+ 1 főt), és értesítem a gondnokokat, hogy legyenek a helyszíneken. A táborvezetők péntek délután érkeznek, majd a Köjál (az ÁNTSZ elődje) tájékoztatója következik. Utána vacsora, majd késő estig tartó, az útvonallal kapcsolatos megbeszélés. Szombat reggel autóbusszal indulunk a hat táborhely megtekintésére, megnézzük a helyszíneket és környezetüket, felkeressük az élelmiszer beszerzési lehetőségeket, boltokat, az orvosi rendelőket, patikákat, és bemutatjuk minden helyszínen a gondnokokat. Egy közös ebéddel zárjuk a programot, utána mindenki hazautazik. Szombat délután érkeznek az állótábor-vezetők, kísérők. Megismétlődik a péntek délutáni-esti program, majd vasárnap reggel autókkal elmegyünk a táborhelyekre. A táborhelyek megtekintése és a gondnokkal való megismerkedés után mindenki hazatér. Ezek a táborozások évről évre sok élményt, gazdag és új ismeretet és tudást adtak a résztvevőknek, nem beszélve az egészséges életmód kialakításáról. A mecseki vándortáborban és az állótáborokban évente mintegy 3500 gyerek táborozott. A mecseki vándortábor az országban az egyik legkeresettebb útvonal volt, lehet, hogy azért is, mert a hat táborhelyből három „sátras” volt. Kiemelném a Tripammer-fa táborhelyet, amely a teljes infrastruktúra hiánya miatt igazán vadregényes volt. Általában itt lehetett a „bátorságpróbákat” megtartani (pl. éjszakai őrség, stb.). A vadregényes mivoltja miatt volt egyben „veszélyes” is, mivel messze volt bármilyen segítség lehetősége (akkoriban még nem voltak mobiltelefonok). Éppen ezért én nem tiltottam a személygépkocsik használatát, sőt ezt inkább kértem a csapatvezetőktől, hogy legyen autó az út során, hiszen lehet bármilyen egészségügyi probléma. És hogy nekem mit jelentett útvonalfelelősnek lenni? Nyüzsgést, állandó figyelmet, szervezést, emberismeretet, tapasztalatokat, egy szóval: mindent! Amikor 2000-ben Baronek Jenő, a BMTSZ akkori elnöke felkért, hogy legyek a Baranya megyében tartandó Országos Természetbarát Találkozó táborvezetője, örömmel vállaltam. Amikor a tábor működési tervét, felépítését vázoltam, azt mondta: ehhez nem tudok mit hozzátenni, ez teljes. Hát ezt is a fentieknek köszönhetem, meg azt is, hogy évről évre más-más vándortábort látogattam meg, így még jobban megismerhettem Magyarországot. A Magyar Úttörők Szövetsége a sikondai úttörő találkozóért dicsérő oklevéllel tüntetett ki, majd a Mecsek Vándortáborban végzett táboroztatási tevékenységemért a Gyermekekért Érdemérem kitüntetést adományozta. Az MTSZ az országos természetjáró találkozó szervezéséért kitüntetett a Természetjárás Fejlesztéséért érdemérem bronz fokozatával. Örömömre szolgált, hogy ilyen természetjáró tevékenység részese lehettem, ha lehetne, újra szerveznék ilyen programokat, dolgoznék ilyen csapatokban. Gida Tibor aranyjelvényes túravezető Téli túra a behavazott Orfün A Nyugat-Mecsekben fekvő Orfű népszerű turisztikai központ, nyáron megtelik nyaralókkal, fürdőzőkkel, kirándulókkal, de télen, különösen egy havas hétköznapon egészen más arcát mutatja a táj. Az idei első nagyobb hóesés leginkább az ország délnyugati részét érintette, így nagy várakozással tekintettem a hét eleji, mecseki utazásunk elé. Nem csalódtam, a behavazott Orfű hegyeivel, tavaival, patakjaival mesébe illő látványt nyújtott. Fúrótoronyból kilátó Félnapos túrámat a Balázs-hegyen kezdtem. Hétfő reggel nyolc óra előtt, ahogy az orfűi elágazás felől a kilátó felé tartottam, sehol senkit nem láttam. Nem mondom, hogy az elmúlt év konstans izolációja után ne hiányozna már a társaság, de azért reggel, egyedül baktatni a havas tájban, amikor csak a hó ropogását hallani, az azért még mindig nagyon jó érzés. A kilátón se járt előttem még más az éjszakai havazás óta, a lépcsőket szűz hó borította. A nap még csak most kezdett kibújni a hegyek mögül, szemben a hóval borított rétek, erdők, háztetők mozaikja által körbeölelt Pécsi-tó látszott. Az eredetileg fúrótoronyként funkcionáló kilátót 2001-ben állították fel a 320 méter magas hegyen. 1975-től itt egy fakilátó állt, de 1987-ben leégett. Eredetileg úgy terveztem, hogy a sárga háromszög jelzésen megyek le a Sárkány-kútig, de egy itt lakó úr azt tanácsolta, hogy a havas, sáros körülmények miatt szerinte inkább menjek egy kevésbé meredek úton. Ahogy javasolta, a kilátótól elindultam toronyiránt egyenesen az erdő felé, ahol egy jelöletlen kis ösvényen mentem tovább, amely egy idő után beletorkollott a kék kör jelzésbe és a Pécsi-tó partjáig vitt. Az ösvényen csak egy lábnyom jött velem végig, valakié, aki ezt az útvonalat ma reggel már előttem bejárta, csak éppen fordítva, a tótól a kilátóig. Sárkány a hegyoldalban A Pécsi-tó partján is csendes volt minden, egyetlen futóval találkoztam csak. Legutóbb pár éve nyáron jártam itt, az akkori, júliusi nyüzsgést nem annyira szerettem, ez a januári csend sokkal inkább kedvemre való volt. Következő célpontom a Balázs-hegy északkeleti oldalában található Sárkány-kút volt, amelyhez épp a buszmegállótól indul fel az út. A meredek kapaszkodón, a hóval borított sárban nem is volt olyan egyszerű felmászni. A sárga kör jelzés jobbra halad tovább, a Sárkány-kúthoz azonban balra kell fordulni és a sárga „sárkány” jelzést követni. A meredek sziklafal aljában fakadó időszakos karsztforrás meglehetősen szeszélyes vízjárású, hol elapad, hol nagy erővel tör ki, és ilyenkor messze hangzó morgó hangot hallat. A forrás mellett régen állt egy szobor is, Melocco Miklós sárkány szobra, de sajnos valaki összetörte azt, így ma már csak régi képeken lelhető fel. A sárkányfürdő zajjal jár A néphit úgy tartotta, hogy a forrás felől időnként hallható morgás egy sárkánytól származik, amelyik itt él a hegy belsejében, és nem is tud onnan kijönni, mert egy nagy viharban leomlott hatalmas szikla elzárta a barlang száját. Úgy hitték, a szörnyeteg heteken, hónapokon át csak alszik, ilyenkor nyugalom van. Időnként azonban felébred és megfürdik a barlang mélyén található sziklamedencében, ennek hangja messze hallatszik, a víz pedig, amit közben kipancsol, kizubog a barlang száján. Tavak és falvak A Sárkány-kút után az Orfűi-tónál folytattam túrámat, ahová egy régi szép nyár miatt mindig örömmel jövök. A tó most is szép volt és mozdulatlan víztükrével inkább tűnt festménynek, mint valóságnak. A négy tóból álló orfűi tórendszert a közelben fakadó Vízfő-forrástól induló Orfűi-patak felduzzasztásával alakították ki, elsősorban idegenforgalmi céllal. A legkisebb és elsőként létrehozott Orfűi-tó 1962-ben készült el, rá négy évre megszületett a tórendszer legnagyobb tava, a Pécsi-tó, majd ezt követte a Herman Ottó-tó és 1970-ben a Kovácsszénájai-tó. A jelenlegi Orfű település a tavak partján fekvő kis falvak összeolvadásával született meg, 1969-től szép sorban Orfűhöz csatolták Mecsekrákost, Mecsekszakált, Tekerest és Bánost. Orfű mostani központja Mecsekrákos, itt találhatók a fontosabb intézmények, illetve itt áll a szép, paplakkal egybe épített, Szent Márton tiszteletére felszentelt kápolna. 2016-ban készült el a Pécsi-tó csücskében a Medvehagyma Ház különleges épülete, amelynek kiállítását most természetesen nem tudtam megnézni, de legközelebb, remélem, már lesz rá lehetőségem. Talán épp a medvehagyma-szezon idején. Szegedi barlangászok a Mecsekben Az Orfűi-tó délkeleti végének közelében meglehetősen összesűrűsödtek a látnivalók. Itt találjuk többek között a tavakat is tápláló Vízfő-forrást, és itt áll a barlangászok kutatóbázisa, az alpesi jellegű Mecsek Háza. A 2007-ben elkészült épületet a Szegedi Karszt-és Barlangkutató Egyesület építtette. Az egyesület tagjai a 90-es évek második felében, még szegedi egyetemistaként kezdtek kutatásokat az Orfű melletti Szuadó-völgyben és kezdték meg a Vízfő-forrás mögött húzódó több kilométeres barlangrendszer feltárását. A néhány fős baráti társaság később több tucatnyi taggal bíró lelkes barlangász csapattá alakult, rendszeres nyári kutatótáborokkal. Mára a Mecsek Háza a hazai barlangi turizmus egyik központja lett, ahol overallos barlangász túráktól kezdve föld alatti földrajzórákon át a felszíni túrákig számos programot kínálnak. Most persze ezek is szünetelnek a járvány miatt, de reméljük, a tavasz minden szempontból enyhülést hoz majd, és a túrák is újra elindulhatnak. A „Mecsek Angkor”-ja A ház mellett fakad a Pécsi Barlangkutatók forrása. Az itt útnak induló kis patak mellett haladtam tovább én is az erdőben, a nemrég elkészült, új Vízfő tanösvény irányába. Szinte napra pontosan egy éve adták át az új tanösvényt a Mecsek Háza és a Malommúzeum között. Ez utóbbi helyen van az indítótábla, de én most fordított irányban jártam be az útvonalat. A tanösvénytől pár méterre találjuk magát a névadó Vízfő-forrást, amely a Mecsek legnagyobb vízhozamú forrása. Fokozottan védett forrásbarlangja a Mecsek harmadik leghosszabb barlangja, hossza a 2016-ban elkészült barlangtérképek alapján 371 méter. A barlang lezárt bejárata egy tízméteres sziklafal aljában nyílik, ezen a mesterséges kapun át jön a felszínre a forrás vize. A víz korábbi felszínre bukkanása egy földcsuszamlás miatt eltömődött, de helyét ma is jelöli egy elképesztő építmény. A „Mecsek Angkor”-ja - ezt a tanösvény egyik tábláján olvastam, de ahogy megláttam a fák között álló különös építményt, magam is találónak gondoltam az elnevezést. Az erdőben álló hatalmas betontulipán egy egykori forrásház, a Vízfő-forrás ugyanis korábban az innen 20 kilométerre fekvő Komló városát látta el ivóvízzel. A Csete György terve alapján készült, 1974-ben átadott építmény a magyar organikus építészet ikonikus, szakmai körökben világszerte ismert darabja. A vasbeton tulipán alsó szintjén transzformátorállomás és műszaki helyiségek helyezkednek el, a faszerkezetű emeleti építményben barlangkutató pihenő található. A forrásnak már egy ideje nincs szerepe Komló vízellátásában, a forrásház is elvesztette eredeti funkcióját, de ahogy egy helyi úrtól megtudtam, vannak tervek az épülettel, így remélhetőleg nem lesz az enyészeté. Pallókon az égerek között A tanösvény egy része egy pallósoron vezet a nagy kanyarulatokat leíró Orfű-patak mellett. A táblákon a patakvölgy élővilágáról olvashatunk, például a vízfolyást követő mézgás égerekről, amelyek légzőgyökereiknek és a rajtuk élő sugárgombáknak köszönhetően magas vízállásnál is megélnek. Bár most nem volt víz a pallók alatt, a patak a medrében kanyargott, de a terület az év során időszakosan víz alá szokott kerülni. A tanösvény után érdemes a Malommúzeum épületeit is megnézni, amelyek között van vízimalom, szárazmalom, papírmalom is. Századokkal ezelőtt az Orfűi-patak mentén több vízimalom is működött, ezek egyike látható még itt. A szárazmalmot a közeli Mekényesről telepítették át ide, a papírmalomban pedig ma is készül még merített papír. Szezonban és egy átlagos évben tartanak itt szakvezetéseket, ilyenkor be is lehet menni a malomépületekbe, ahol régi eszközöket, gépeket is láthatunk, sőt időnként a malmok is őrölnek. Most csak egy sétára volt lehetőségem, de a régi malmok nagy rajongójaként ez is nagyon jó program volt. Orfű télen is szuper célpont, annyi szép túraútvonal és érdekes látnivaló van itt. Bár a járványhelyzet miatt többnapos túrákat most nem igazán, de többször egynaposokat érdemes errefelé tervezni. Tóth Judit (Forrás: Turista Magazin) Mesés hóesésben Óbányától a Rékavárig A Keleti-Mecsek gyöngyszemétől, Óbányától az ősi Rékavárig bejárt körtúránkon megkaptunk mindent a természettől, amiben reménykedtünk, és azt is, amiben csak titkon bíztunk. Elbűvölt a zord hegyek ölelte völgy mélyén megbújó békés kis zsákfalu, tetszett a Belátó-kilátó csodaszép panorámája, megfogott a legendás Rékavár elfeledett történelme, majd minderre a koronát a hatalmas pelyhekben hulló, régen látott hóesés tette fel. Az Alföldön, ahol élünk, mostanában ritka vendég a dunyháját rázogató, jó öreg Holle anyó, így a kirándulás tervezésekor az egyik legfőbb szempont az volt, hogy ha csak egy kis időre is, de ízelítőt kapjunk az igazi, hamisítatlan téli világból, a hófehérbe öltözött hegyvidék végtelen nyugalmából. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet talán legfestőibb szegletében, az Óbányai-völgyben, és a falu feletti hegyek kristályruhát öltő erdeiben maradéktalanul megtaláltunk mindent, amiért ezen a szép napon elindultunk. A bágyadt, téli napfény bizonytalan sugarai éppen csak átszűrődtek a Mecsek hegyei fölé lassan, méltóságteljesen kúszó hófelhők egyre szűkülő résein, amikor megérkeztünk a mesés fekvésű Óbányára. A meghitt csendbe burkolózott, kis utcákon jókedvűen vágtunk neki rövidke, ám annál élménydúsabbnak ígérkező körtúránknak. Az elmúlt napok havazásának nyomai csupán a kertekben, az út szélén és az északi fekvésű lejtőkön maradtak meg, de mi már ennek is nagyon tudtunk örülni. A római katolikus templom ajtaján nem mulasztottam el megkeresni az évek óta kint lévő, csodálatosan szép, és ideillő Reményik Sándor idézetet, majd a rövidke katarzis hatására feldobódva csatlakoztam az Öreg-patak félig befagyott gázlóján immár átjutott feleségemhez és a túraterveinket nem teljesen felhőtlen örömmel fogadó yorki kutyánkhoz. Meredeken emelkedő, széles szekérúton hamar elértük a Belátó-kilátóként ismert, fából épített kilátótornyot, amely beszédes nevét arról kapta, hogy a felső szintjéről tökéletes rálátást kapunk a völgykatlanban szerényen megbújó Óbányára. Bár Holle anyó már elővette dunnáját, még éppen elcsíptük a hóesés előtti utolsó pillanatokat, amikor semmi nem zavarta a Mecsek egyik legszebb fekvésű falucskájára nyíló, pazar kilátást. A kilátóból leereszkedve a zöld háromszög jelzésen, fiatalos tölgyesben indultunk tovább a Langehöhe, magyarosabb nevén a Hosszú-bérc tetején immár egészen a Rékavárig kanyargó út felé. A gerincutat elérve az itt futó Mecseki Zöldtúra jelzését fogadtuk magunk mellé kalauzul, majd lassan, de biztosan újabb vendéget is kaptunk: az egyre sűrűbbé váló, régen látott, nagy pelyhekkel érkező hóesést. Igazi, hamisítatlan téli hangulatban lépdelve élveztük, amiért jöttünk, a csendes téli erdő végtelen nyugalmát és békéjét. Nem sokkal a Rékavár kettős sáncárka előtt egy szépen kialakított pihenőhely fogadott, ahol pár szelet csoki erejéig megpihenve tovább gyönyörködtünk a várva várt hóesésben. Az Óbányai-völgyet meredek hegyoldalaival katlanná szűkítő Hosszú-bérc keleti gerincnyúlványán egy méltatlanul elfeledett vár romjai lapulnak a mindent vastagon borító avar- és törmelékréteg alatt. Az egykor lenyűgöző méretű Rékavárban ásatások alig voltak, szinte semmit nem tudunk róla, még az építési ideje sem teljesen tisztázott. Kora középkori eredete mellett szól a még ma is jól kivehető, kerek kaputornya, az itt-ott kibukkanó rakott kőfalai, de egyes feltételezések szerint építési ideje akár évszázadokkal korábbi is lehet. Történelmének európai jelentőségű fejezete Szent István király idején íródott. Vasbordájú Edmund angol király Magyarországra menekült gyermekeit, Edwardot és Edmundot Szent István királyunk fogadta be, később Mecseknádasd környékén birtokot is adományozott nekik. Innen ered a környék évszázadokig használt elnevezése is: „terra Britannorum de Nadasch”, azaz Nádasd, a britek földje. Birtokuk központja a kissé eldugott helyen lévő, igen jól védhető Rékavárban volt. Edward herceg a magyar királyi udvarból választotta feleségét, Ágotát, aki a legendák szerint Szent István király leánya volt. Három gyermekük született, Edgár, Krisztina és Margit, mindannyian az akkor már teljes pompájában álló Rékavárban gyerekeskedtek. Leghíresebb közülük a skótok legendás királynője, Véreskezű Malcolm király felesége, Skóciai Szent Margit lett, aki amellett, hogy szépen lassan megszelídítette harcias férjét, óriási befolyással bírt a középkori Skócia egyházi és világi életére egyaránt. Olyannyira, hogy a skót egyház egyik vezetője ezekkel a szavakkal emlékezett meg róla: „Sok minden, amit Margit tett Skóciában, hasonlít ahhoz, amit Szent István tett Magyarországon.” Emlékét a vár romjai közt egy emlékkő és a nevét viselő, Pécsvárad-tól Mecseknádasdig kanyargó, kissé már megkopott jelzésű túraútvonal őrzi. Bár a vár területét mára teljesen visszafoglalta az erdő, a romok közt lépdelve szépen kirajzolódnak az egykori falak és a várat védő sáncárkok nyomai. A térből magasan kiemelkedő, kerek kaputorony maradványainak magassága egyes feltételezések szerint még ma is eléri az eredeti magasságának a felét. A mindent vastagon borító törmelékréteg alatt körös-körül jelentős falszakaszok lapulhatnak még a mélyben, amelyeket kiásva, konzerválva, a leleteket feltárva pontos képet kaphatnánk a történelmi jelentőségű erősség életéről. A Rékavár elfeledett romjait magunk mögött hagyva pengeéles, meredeken ereszkedő, keskeny ösvényen, fától fáig zuhanva ereszkedtünk le a közeli, Mecseknádasdot Óbányával összekötő aszfaltburkolatú útig, amely a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala is egyben. Az eseménytelennek ígérkező visszaúton kaptuk a nap talán legszebb meglepetését. Az addig is szépen szállingózó hó egyre nagyobb pelyhekben, egyre nagyobb intenzitással kezdte maga alá gyűrni a téli álmot alvó mecseki tájat. Óbánya közelében már egyenesen mesébe illő volt a mindent hófehérbe burkoló, sűrű hóesés, amely még a hazaindulást követően is hosszan elkísért utunkon. Konfár Tibor (Forrás: Turista Magazin) IN MEMÓRIÁM Szecsődi Imre (1947 - 2021) Szomorú hírt kaptunk a napokban, miszerint elhunyt Szecsődi Imre, egykori túratársunk. Imre 1947. augusztus 25-én született Tolna megyében, Cikón. Középfokú tanulmányait is a közeli Bonyhádon végezte a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban. Munkája révén később Pécsre került, itt éltek feleségével, Irmával. Imre a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség életébe is bekapcsolódott, a MATÁV SE, majd a Dél-dunántúli Távközlési SE tagjaként. Nevét a 2000-es években gyakran olvashattuk a Mecsek Híradóban, akár az egyéni túrapontverseny eredményeinek hirdetésénél, akár nyílt túrák vezetésénél. Kedvenc helye a Geresdi-dombság, és szülőfaluja, Cikó volt, túráit is mindig ide vezette. A túrákon a résztvevők megismerhették a környék (Hidas, Ófalu, Eszterpusztai templomrom, Berekalja, Széplaki templomrom, Cikó, Zsibrik, Mőcsény) nevezetességeit, szép tájait. Több éven át végzett munkáját a megyei szövetség 2010-ben emlékplakettel ismerte el. Nevét utoljára 2012-ben olvashattuk a Mecsek Híradóban. A Baranyai-dombság területére vezetett túráinkon is gyakran járt, de 2015 után már nem igen találkoztunk vele, mert egészségi állapota megromlott. Imre, emléked megőrizzük, kívánjuk, hogy új, égi lakóhelyeden is szorgalmasan járd kedvenc útjaidat! Biki Endre Gábor SZJA 1% Kedves Természetbarátok! Kérjük, támogassák adójuk 1%-ával szövetségünket, és ajánlják ismerőseik körében is adószámunkat! A befolyt összegből a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség működtetéséhez és természetjáró rendezvényekhez járulunk hozzá. Adószámunk: 18312928-1-02 HÍREK ■ Koronavírus-járvány miatti korlátozások: a 2021. február 1-ig érvényben lévő korlátozásokat meghosszabbították március 1-ig, így a tervezett természetjáró programok február folyamán sem lesznek megrendezve. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség küldöttgyűlését későbbi időpontban fogjuk megtartani, tagszervezeteinket erről értesíteni fogjuk. ■ „Érdemes Természetjáró”: Miklovich József (Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub) teljesítette az Érdemes Természetjáró minősítés követelményeit, így az MTSZ számára a minősítést 2020. decemberében megadta. A minősítéshez ezúton is gratulálunk! ■ A Szekszárdi- és a Geresdi-dombság turistakalauza: a tavaly nyáron kiadott, Biki Endre Gábor által szerkesztett turistakalauz hamar elfogyott, így a könyv második kiadásban ismét megjelent 2021. januárban. A könyv 3500 Ft-os áron - a bolti árnál olcsóbban - beszerezhető Biki Endre Gábortól (® 30/452-4579, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ■ Dél-dunántúli Pirostúra: éjjel-nappal nyitva tartó bélyegzőhely Ófalun. Sokak kérésére Ófalun új bélyegzőhelyet alakítottunk ki, a bélyegződobozt a bolt-presszó kapubejárójának a jobb oldalára helyeztük ki. A presszó nyitvatartási idejében természetesen bent is lehet kérni a bélyegzőt! Rendezvények ♦ március 2., kedd: Természetbarátok Klubja. Magyar Camino - Budapesttől Lébényig. Ignátkó Imre előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (® 20/340-4184). (A rendezvény a járványügyi korlátozások feloldása esetén lesz megtartva.) Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953. E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

MECSEK HÍRADÓ 285. szám 2021. január Köd homályában a Hármas-hegyen... Már régen voltam a Hármas-hegyen, ezért is csatlakoztam pár túratárshoz december 17-én. A buszról leszállva egy régen használt ösvényen jutottunk fel a ködbe burkolózó csúcsra. Odafent nem csak a köd volt homályos: a csúcson nagyon bontanak, mert láthatóan kisebb lett az épület... És építenek is, mert valaminek vasbeton vasalása készül! A ködből kibukkant túrázót pedig a szokásos ködösítéssel próbálják lerázni! Az ott dolgozó munkás nem tudta, mi volt ott, hm. Szerintem az egész megye tudja. És azt se, mi lesz, hm, hm. A hét törpéből pont a kukát kérdeztük? Az előző képes beszámolókból kiderül, hogy az „egy gombóc citrom fagyi” az épület tetején, november közepén még ott volt! Mostanra eltűnt. Ami biztos, hogy nem tetőteraszos fagyizó lesz az épület tetején! Talán egyszer majd hivatalosan is megtudjuk, mi az nagy felvonulás odafent és miért kell ködösíteni a nagy ködben is? Az építkezéseken mostanában szép kis táblákra kiírják, hogy ki, miért, miből, mennyiért, mit épít. Na, itt ilyen sincs. A hegyről csak annyit, hogy még mindig jelentős a kaptató a Kövestető felől. Egy jó kilométeren százhetvenöt méter! A hegyről lefelé megnéztük a hegyi kerekesek által kialakított útvonalat a Pap-rétig. Van kiépített kanyar, ugrató, meg minden, ami egy „gurulós” hegyi pályához kell. A kék négyzet jelzéshez érve a Mecsek erdeiben már megszokott favágás és a hozzátartozó nagy sár. Rövid látogatás az Őzike-forrásnál, majd egy kis szendvicses, süti- és italkós-tolós pihenő Pusztabányán. Betyár-tanya már csak emlék, Betyár-forrás még csöpp-csöpp. A Nagy-kaszálótól a Balázs-orma felé a zöld kereszt jelzés mentén is vágás, és hozzá az előbb már említett dagonya. Mivel már több sárral nem akartunk találkozni, mielőbb letértünk a Vár-völgybe. Kiváló új jelzésekkel találkoztunk a kék háromszög és a zöld kereszttel jelölt útvonalakon, gratulálok a festőknek! Rövid megemlékezés és bakancsmosás az Iharos-kútnál, majd a háromnegyed négy előtti buszt kényelmesen elértük a Várvölgy megállóban. A túra távja 14 km, szintemelkedése 460 m körüli volt. Szép nap volt a köd, a ködösítés és a sár ellenére is. Na meg 50 év után újra kezdem megszokni, hogy este nyolcra haza kell érnem, bár amikor utoljára ezt kérték tőlem, még csak tizenkettő voltam. Meg néha eszembe jut, milyen jó volt egy sör mellett átbeszélni a túra történéseit! Remélem, az első hamarosan elmúlik, a második meg újra eljön! Vagy lehet, hogy csak öregszem? atiKA Jelzett utakon az időben A turista útjelzéseink kialakulásáról Baranya megyében több mint 1400 km jelzett turistaút van. Ennek az úthálózatnak a karbantartása, az útjelzések folyamatos felújítása nagy feladatot jelent a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség számára. Útjelzésfestőink évente rengeteget dolgoznak azért, hogy a baranyai turistautak jelzései jó minőségűek legyenek, és azokon a túrázók biztonsággal eligazodjanak. Tekintsünk most vissza a magyarországi turista útjelzések kialakulásának történetére! Nekünk mai természetjáróknak szinte természetes, hogy hazánkat behálózzák a jelzett turista útvonalak. Örökségünk ez: útjelzéseink és útvonalaink rendszerét nagyrészt elődeink építették fel, taposták ki nekünk. Keljünk hát útra az időben, és ismerjük meg e gazdag múlt kincseit, melynek ősi nyomain ma is járunk. Első lépések A magyarországi turistautak történetében kulcsszerepet játszik az 1873-ban megalakult Magyarországi Kárpátegylet (MKE), mely a világon a hetedik alpin egyesület volt. Az egylet eleinte elsődlegesen a Magas-Tátra feltárására, utak kiépítésére, menedékházak építésére koncentrált. A mai Magyarország területén az egyik első jelzett turistautat 1888-ban Mátrafüred (akkor még Bene) és a Szt. László-forrás, Mátraháza között hozta létre az egy évvel korábban megalakult Mátra Egylet. Szintén ebben az évben alakította meg Téry Ödön és Thirring Gusztáv a Magyarországi Kárpátegylet (MKE) Budapesti Osztályát, mely főként a Pilis térségében alakított ki útvonalakat, elsők között a Dobogókő - Dömös közt vezető, ma Téry útnak nevezett piros jelzésű utat, melyet ifj. Tirts Rezső jelölt ki. A Budapesti Osztály 1891-ben kivált az MKE-ből és önállóan, Magyar Turista Egyesületként (MTE) működve tovább, folyamatosan építette, bővítette a turista infrastruktúrát. Ekkor nagy eredménynek számított, hogy viszonylag kevés időn belül 124 km jelzett utat alakítottak ki. Az 1890-es évek elejétől sorra alakultak az egyesületek, melyek az elkövetkező években országszerte számos menedékházat, forrásfoglalást, kilátót építettek, útvonalakat alakítottak ki és jeleztek, folyóiratokat és kalauzokat jelentettek meg, fokozatosan megteremtve a hegyvidékek turistakultúráját. 1913-ban jött létre a Magyar Turista Szövetség. Azonban az első világháború kitörése gátolta a szövetség megkezdett munkáját. Ez időre született meg a turistaság fogalma is, melyben kiemelt szerepet kap a ma önkéntességnek nevezett tevékenység: "Turistaság a természet szeretetén alapuló, saját erőből való mozgás a szabadban. [...] Célja [...] nem utolsó sorban a jellemfejlesztés [...] a közérdekből való áldozatkészség és közérdekű munka megszoktatása." Egységes jelzésrendszer Kezdetekben az útjelzések színei ötletszerűen lettek kialakítva (számokat, különböző alakzatokat és színeket alkalmaztak, a ma megszokott fehér alapot sem használva), ezért a Magyar Turista Szövetség kezdeményezésére 1929. december 2-án megszületett az az egységes, néhány év alatt az egész országban bevezetett, Dr. Strömpl Gábor által kitalált turistaút szisztéma, amellyel alapjaiban ma is találkozhatunk hegységeinkben (kivételt képezett a Mecsek, ahol csak 1960-ra vezették be). Az útjelzések hálózatát a turistafontosságot alapul vevő rangsor határozta meg, amelyben az egyes színek (országos: kék, piros; helyi: sárga, zöld) mindig sáv alakúak, az egyes mellékutak funkcióit megjelenítő alakzatokat is meghatározták. Kikötötték, hagy a zavar elkerülése végett két hasonló jelzés nem futhat egymás közelében és nem ágazhat el. Kimondták, hogy minden jelet fehér alapra kell festeni, melynek mérete 24x18 cm. Mikor Strömpl előállt javaslatával, Magyarországon már nem voltak magashegységek, ezért a jelzési rendszer azt vette alapul, hogy ne nehézségi vagy veszélyességi alapon rangsorolják a turistautakat, hanem turista fontossági sorrendjük szerint. Az azóta eltelt idők során azonban e tiszta irányelveket nem mindenütt sikerült érvényesíteni. Új utakon Az I. világháború után, a trianoni békeszerződés értelmében legnagyobb hegységeinket elcsatolták, így egyre jobban felértékelődtek a megmaradt hegyvidékek (Pilis, Börzsöny, Mátra, Bükk). A több kiránduló több utat kívánt meg, így szükségessé vált az útvonalak bővítése. Azonban a jelzéseket sokszor nem lehetett úgy kialakítani, ahogy az a legpraktikusabb, a legkedvezőbb lett volna, mert a földbirtokosok és erdőtulajdonosok ezt meggátolták. Nem egyszer előfordult, hogy a felfestett jelzést csak engedéllyel lehetett bejárni, sőt olykor időkorlátot is állítottak. A tilos területek szaporodása merész elhatározásra juttatta az akkori MTSZ-t. A szövetség 1932. áprilisi ülésén jelentik be, hogy a Nagymaros és Zebegény között fekvő Hegyestető és Szentmihályhegy vidékét az MTSZ vadászbérletbe vette a Koronauradalomtól és ezzel ezt a könnyen megközelíthető különleges fekvésű területet a turisták részére is hozzáférhetővé tette. A szövetség az útjelzések és turista új utak elkészítésével az Encián Turistákat bízta meg. Az ösvényekről és utakról letérni tilos volt, s ezeket is csak tagsági igazolvánnyal rendelkezők vehették igénybe. A szövetségi értesítő júniusban számol be a Hegyestetői mintaterület átadásáról. Az ünnepség 1932. május 29-én volt. Zsitvay Tibor nevéhez fűződik, hogy az 1935-ös erdőtörvénybe bekerült néhány cikkely a jelzett utak tényéről, funkciójáról és védelméről. Éllovasa volt a jelzett utak létjogosultságáért való küzdelemnek, hogy a magánbirtokot a közjó érdekében korlátozni kell. A magyarországi jelzett turistautak hossza 1938-ban már meghaladta a 4400 km-t. Más idők A második világháború jelentősen lecsökkentette a túrázók számát, sok turistalétesítmény és turistaút megsemmisült vagy megrongálódott. A turistaegyesületeket feloszlatták vagy megszűntek. Az 1950-es évektől kezdve viszont a túrázás újra egyre népszerűbbé vált. Az erdők átjárhatókká váltak, így még jelzés nélkül is szívesen keresték fel azokat a természetkedvelők. Időközben ismételten kialakításra került az útjelzéshálózat. 1979-ben készült el a "Turistalétesítmények" című szabályzat a természetjárók technikai munkájának végzéséhez. Ekkor jelenik meg a 10x12 cm fehér téglalap alap. Érdekesség, hogy - az akkor még a háromszöggel és körrel együtt “üres” - négyzetjelzés belsejében ék alakú nyílhegy mutathatta a menedékház irányát az út mentén. A korral, a fejlődő igényekkel haladni kellett, a motorizáció következményeként parkolók kialakítására volt szükség, illetve ehhez igazodó körtúrák, csillagtúrák kialakítására. Így vezették be a körút (irányított kör) útjelzést, mely az első, 1988-ban született első magyar turistaszabványba is bekerült. Továbbra is a 10x12 cm-es méret használandó, de az üres alakzatokat a könnyebb festhetőség érdekében teli alakzatok váltják fel. A szabvány mind a mai napig alapot ad a jelzésfestéshez, bár a jelzések elhelyezésére vonatkozó irányelvei meglehetősen szűkszavúak. A színek jelentésének 1930-as (Strömpl-féle) struktúrája ekkorra már veszített jelentőségéből, és a színek szerepének hangsúlya az útvonalak megkülönböztetésére helyeződött át. Megjelent benne továbbá az Eisenach - Budapest Nemzetközi Barátság Útvonal (EB) jele is, mely a szocialista országokban vezetett. A szabvánnyal való összhang érdekében több tájegységben is átfestésre kerültek az útvonalak. A Pilisi Parkerdő területén mintaterületet alakítottak ki, ahol fizetett munkatársak végezték a jelzések és útjelző táblák karbantartását. Rendszerváltás A rendszerváltás a turistautak életében is változást hozott, bár a határok megnyílása korábban megkezdődött: 1985-ben lett része a Kőszeg-Budapest közötti kéktúra szakasz az Európai Gyalogtúra Szövetség (EWV) E4-es vándorújának (az Országos Kékkör ma már szinte teljes egészében része e nemzetközi hosszútávú úthálózatnak). 1988-ban volt az első határnyitó osztrák-magyar túra és találkozó az Írott-kőn, igaz, határőrök kíséretében. A határok teljes átjárhatósága után több lehetőség nyílt országhatárokon átnyúló, azok mentén vezető (pl. Vasfüggöny út), sőt kontinenst átölelő útvonalak kialakítására. Ebben a zarándokutak az élen járnak. Hazánkban az elmúlt évek során több ilyen célú útvonal is létesült. Mindemellett egyre népszerűbbek a különböző rövidebb távú tematikus utak, tanösvények, zöldutak, melyek új lehetőségekkel bővítik ki gyalogos turisztikai úthálózattá a természetjáró turista útvonalak rendszerét. Először 2010-ben, majd 2013-ban került kiadásra a Magyar Természetjáró Szövetség Turistát Szakbizottsága által szerkesztett "Turistajelzés-festési általános útmutató", mely a jelenlegi igényeknek megfelelően aktualizálta a jelzésfestésre vonatkozó elvárásokat és bővítette - nagyrészt már korábban is alkalmazott szimbólumokkal - az útjelzések jelkészletét. Folyamatban van az egységes országos táblázási rendszer tervezése, mely magában foglalja többek közt a kerékpáros útvonalak jelölését is. A fáradságos munkával létrehozott értékeinket védeni, folyamatosan gondozni kell, ez nincs másképp a turistautak és útjelzések esetében sem. Ma országszerte önkéntesek százai munkálkodnak azon, hogy a jelzéseink, útjaink továbbra is szolgálják a jelen és a jövő természetjáróit. A turistautakról, útjelzésekről az MTSZ Turistaút Szakterület megújuló turistajelzes.hu honlapján lehet tájékozódni, valamint a most készülő, interneten is elérhetővé váló digitális térképen. (Forrás: turistajelzes.hu) Csomoros nyár a Mecsekben Bekerült a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának „Magyarországi faóriások és famatuzsálemek” elnevezésű adatbázisába egy mecseki fekete nyár (Populus nigra). A leginkább az árterekre jellemző fafaj egyede tulajdonképpen úgynevezett ikertörzs, mivel egy 345 és egy 460 cm kerületű törzsből áll. Rajtuk a dúsan elágazó oldalrügyek halmozódása miatt csomorok képződtek, emiatt is hívják „csomoros nyárnak” a bútorkészítők kedvencei közé tartozó, ilyen jellegű nyarakat. A puhafás ligeterdők gazdagabb fényviszonyai között rövid, vastagabb törzset, hatalmas oldalágú, terebélyes koronát növeszt. Zárt állásban azonban az oldalárnyékolás következtében törzse szép hosszú, egyenes lesz, jóval kisebb koronával. A mecseki lelőhelyre is az utóbbi a jellemző, ugyanis a Lámpás-völgy mély völgyének alján, hatalmas fehér füzek (Salix alba), és más, szurdokerdei fajok (pl. bükk (Fagus sylvatica), korai juhar (Acer platanoides)) méretes példányai között található. A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet védett természeti területén megbújó faóriás - remélhetőleg a nyárfákra jellemző viszonylag rövidebb életszakasz ellenére is - még jó ideig fogja gazdagítani a változatos, vadregényes szurdokvölgyet. Nagy Gábor (Forrás: DDNPI) Új természetismereti központ épül a Nyugat-Mecsekben Az aktív ökoturizmus fellendülésével egyre nagyobb az igény az élményközpontú és természetközeli szolgáltatások iránt. A Mecsekerdő elkötelezett a térség turisztikai desztinációinak fejlesztésében, ezúttal egy határ menti együttműködés keretében a Nyu-gat-Mecsekben új természetismereti központ jöhet létre. A projekt nyitókonferenciája 2020. november 25-én zajlott. Az EAGLE nevet viselő horvát-magyar két éves projekt keretében izgalmas infrastrukturális fejlesztések, továbbá turisztikai és ismeretterjesztő szolgáltatások várhatóak a Dráva mindkét oldalán. Pécs-Árpádtetőn a Mecsextrém erdei kalandpark szomszédságában működik a Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola, melynek helyén hamarosan egy új funkciókkal teli természetismereti látogatóközpont, a Mecsek Discovery Center várja a felfedezőket. A közel ötszáz négyzetméteres, kétszintes új épület a fenntarthatóság jegyében közel nulla energiaigényű létesítményként épül. Turisztikai szempontból a komplexum legfontosabb része a kiállítótér lesz. Az „Emberek a Mecsekben” témát bemutató 140 m2-es tematikus kiállítás játékos és innovatív módon ötvözi majd a helytörténeti, természetismereti és természetvédelmi érdekességeket. Szintén a projekt része a már meglévő Mókus tanösvény fejlesztése, a középhegységek madárvilágát bemutató új tartalom kidolgozása és a tanösvény digitális alapokra helyezése. Ezek a természetismereti szolgáltatások a látogatócsoportok mellett családok, turisták számára is elérhetővé válnak, ráadásul az évente több tízezer vendéget vonzó Mecsextrém Park közelsége komplex, egész napos programkínálatot tesz lehetővé. A Partnerség nem titkolt célja, hogy egymást erősítve ösztönözzék a természetjárást, a két ország felfedezését. A közös fejlesztések része ezért a horvát és a magyar végpontok összekötése a virtuális térben - például VR-szemüvegek segítségével a fizikai távolságtól függetlenül 3D-ben is megnézhetjük a határon túli látnivalókat. A projekt számos további elemet tartalmaz, a természetismereti és túravezetői képzések, kerékpáros és madármegfigyelő rendezvények szervezésétől a többnyelvű mobilalkalmazásig. Horvátországban új kilátó épül, valamint egy tájház és egy boros pince rekonstrukciójára is sor kerül. (Forrás: Mecsekerdő) MÚLTIDÉZŐ A hótaposó első — és utolsó - túrája Az 1980-as években még szép nagy telek voltak, az erdőt sokáig tartós, vastag hóbunda borította. A téli túrák akkortájt valóban téliek voltak: sokszor 20-30 cm-es, néhol még nagyobb havat taposhattunk. Természetesen télen is mentünk a gyerekekkel (akkoriban az Apáczai Nevelési Központban tanítottam), akik igencsak élvezték a havat. Egyik szép, havas téli túrán a Kelet-Mecsekben a Vörösfenyő kulcsosházhoz mentünk. A Máré csárdáig utaztunk busszal, s onnan kezdtük a gyaloglást. Igen hideg idő volt, az emelkedőn ugyan nem fáztunk, de ahogy megálltunk, máris „bekúszott” a hideg a kabátok alá. Így aztán nagyon megörültünk - főleg a fázósabb lányok -, amikor a Vörösfenyő kulcsosházhoz érve egy hatalmas méretű, belül izzó fatuskót találtunk (valószínűleg favágók hagyhatták ott, mert a közelben fakitermelési munkák nyomait láttuk). A hatalmas tuskó, belsejében az izzó parázzsal, csak úgy ontotta a környezetébe a meleget, amit először átfagyott kezeink „kiolvasztására” használtunk fel (merthogy annak rendje és módja szerint a túra közben kemény hógolyózás is folyt a gyerekek között), majd egyre közelebb húzódva a tuskóhoz élveztük, ahogy sugározza a meleget felénk. Akkoriban már nagy divatja volt a hótaposó csizmáknak, melyet sokan hordtak, köztük Erika is (hatodikos-hetedikes lehetett), aki vadonatúj, hófehér színű hótaposójában jött túrázni, mutatta is társainak, hogy most kapta, ez az első útja! A lányok, miután szemből átmelegedtek, megfordultak, és háttal közelítettek a tuskó felé, körülállták azt, hogy úgy is érezzék a sugárzó meleget. Egyszer csak kiabálás hallatszott: - Erika, Erika, a csizmád! A hang hátulról jött. Erika meglepődve fordult hátra: - Mi a baj? - A csizmád! Vigyázz, olvad! Erika gyorsan előbbre lépett, de akkor már késő volt: a szép, új fehér csizma külső burkolata - az izzó tuskóból áradó hő hatására - barnásan elszíneződve, nagy lyukakat formálva kezdett eltűnni. Így ért hát szomorú véget az új csizma turista karrierje az első túráján. Manapság a téli túrákon már nemigen hordanak hótaposókat, merthogy ritkaság számba mennek a havas túrák is. A hótaposó történetét viszont - felidézve a nagy teleket - ma is mesélem a gyerekeknek. Strasser Péter HÍREK ♦ „Érdemes Természetjáró”: Szőke Zoltán (Pécsi Ifjúsági Természetbarát Egyesület) teljesítette az Érdemes Természetjáró minősítés követelményeit, így az MTSZ számára a minősítést 2020. december 7-én megadta. A minősítéshez ezúton is gratulálunk! ♦ Természetjárók elismerése: szövetségünk elnöksége a 2021. február 13-án tartandó küldöttgyűlésen ismét szeretné megköszönni az aktív természetjárók - egyesületüket, vagy a szövetséget segítő - munkáját. Kérjük tagszervezeteinket, hogy az elismerésekre a javaslataikat - rövid indoklással - 2021. január 19-ig juttassák el Tóth Klára elnöknek e-mailben (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), vagy adják le személyesen a szövetségben. ♦ Egyéni túrapontverseny: kérjük a tagszervezeteinket, hogy azon tagjaik névsorát, akik 2020-ban 1000 túrapont felett teljesítettek, és a túrapontversenybe szeretnének benevezni, 2021. január 19-ig juttassák el Jancsi Attilának e-mailben (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), az életkori kategória (50 év fölötti, ill. alatti férfi, ill. női) megjelölésével. A kategóriák első három helyezettjeit oklevelet kapnak, melyeket a februári küldöttgyűlésen adunk át. ♦ Beszámolók: kérjük azon tagszervezeteinket, amelyek szeretnék a 2020. évi tevékenységükről szóló beszámolót közzétenni, küldjék azt el e-mailben Strasser Péternek január 19-ig a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre, így azt a Mecsek Híradó februári számában megjelentetjük. Rendezvények A természetjáró rendezvények - a járványügyi korlátozó intézkedések miatt - egyelőre 2021. január 11-ig szünetelnek. Lapzártakor még nem tudni, feloldják-e a korlátozásokat, így a január 11 -e utáni rendezvények kiírását közreadjuk. Amennyiben a korlátozások időtartamát meghosszabbítják, a meghirdetett rendezvények elmaradnak, vagy más időpontban kerülnek majd megrendezésre. Az aktuális információkról honlapunkon (www.baranyatermeszetbarat.hu) tájékoztatjuk a természetjárókat. ♦ január 23. (vagy január 30.), szombat: „Télies Mecsek 35, 16; Hó-PITE 10” teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs - Éger-völgy, Teca mama kisvendéglő, 6.30-8.00 (35 km), 8.00-10.00 (16 km), 8.00-11.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1600, 1400, ill. 1200 Ft/fő (diákoknak, ill. Mecseki Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény). Információ: Bota János (® 30/993-8595). ♦ február 2., kedd: Természetbarátok Klubja. Portugál Camino - Ignátkó Imre előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (® 20/340-4184). Nyílt túrák A nyílt túrák - a járványügyi korlátozó intézkedések miatt - egyelőre 2021. január 11-ig szünetelnek. Lapzártakor még nem tudni, feloldják-e a korlátozásokat, így a január 11-e utáni nyílt túrák kiírását közreadjuk. Amennyiben a korlátozások időtartamát meghosszabbítják, a meghirdetett túrák elmaradnak, vagy más időpontban kerülnek majd megrendezésre. Az aktuális információkról honlapunkon (www.baranyatermeszetbarat.hu) tájékoztatjuk a természetjárókat. ► január 16., szombat: XI. Desztinációs túra - „Hegyen-völgyön-tóparton” (a Mecsek Egyesülettel közös rendezés). Útvonal: Orfű-abaligeti elágazás - volt IV. üzemi vadászház - Abaliget - Balázs-hegy - Orfű-abaligeti elágazás (12 km, szintemelkedés: 290 m). Találkozás 7.15-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson, a 23-as kocsiállásnál (a busz 7.30-kor indul Orfűre). Túravezető: Baumann József (® 20/474-7151). ► január 24., vasárnap: „Hegyen-völgyön át Tolnában”. Útvonal: Kakasd - Várhegy - Sötétvölgy - Kakasd (12 km, szintemelkedés: 350 m). Találkozás: 7.15-kor a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron a 8-as kocsiállásnál, a Budapestre induló autóbusznál (az autóbusz 7.30-kor indul). Túravezető: Becze László (® 30/172-2821). Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953. E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

290. szám & & 2021. jún ius-augusztus Újraindul a szervezett természetjárás Kedves Sporttársak, Természetjárók! Gondolom egyértelmű számotokra is, hogy a járványügyi helyzet javulása alapján meghozott legutóbbi kormányrendelet ismét lehetővé tette a csoportos programokat, rendezvényeket. „Szabad a sport a közterületeken, akár egyéni, akár csapatsportról van szó. Magán- és családi rendezvény legfeljebb 50 fő részvételével tartható, egyéb szabadtéri rendezvény legfeljebb 500 fő részvételével korlátozás nélkül tartható (gyűlés is), 500 fő felett azonban csak koronavírus ellen védett személyek vehetnek részt a szabadtéri rendezvényen...” Egyszóval: jöhetnek a tervezett túraprogramok, összejövetelek, versenyek! Persze, most már tudjuk, hogy mit veszíthetünk, ha újra visszatér a járvány, ezért másként szervezzük életünket, nagyobb körültekintéssel, felelősséggel találkozunk másokkal, jobban vigyázunk magunkra és egyesületi társainkra. Megyei szövetségünk nyílt túrái is újraindulnak, s egyéb szolgáltatásaink (keddi ügyeleti rend, Mecsek Híradó, Természetbarátok Klubja) is segítik az intenzívebb kapcsolattartást. Örömmel várunk benneteket keddenként is, segítünk, ha túramozgalmakhoz való igazolófüzetre, vagy éppen térképre, Müller Nándi fotóalbumaira, könyveire, vagy csak egy kis beszélgetésre van szüksége valakinek. Jó egészséget, sok-sok szép, természet közeli élményt, vidám túratársakat, minden jót kívánunk! Természetbarát üdvözlettel: Tóth Klára elnök Jó időben - terepgyakorlat a Kelet-Mecsekben Örömteli szívvel olvastam Tóth Klári elektronikus levelét, melyben május elsejére, a BMTSZ e napra tervezett túrájára a túravezető képzés résztvevőit invitálta egy kis terepgyakorlatra. Nyílt túrát még nem lehetett rendezni a koronavírus miatt elrendelt korlátozások értelmében, de oktatási céllal gyakorlótúrát igen! Oly hosszú ideje nem volt alkalmunk tudásunk gyarapítása okán egybegyűlni, és a már elsajátított ismeretanyagot felfrissíteni! A gyakorlat azt mutatja, terepen sokkal élményszerűbb tudásunkat elmélyíteni. Szerencsére az időjárás is kegyeibe fogadott. A szinte kora nyárias meleg még pompáza-tosabbá varázsolta azt a sok nyíló virágot, melyeket alkalmunk volt megcsodálni. A Pécsről Bonyhád irányába közlekedő helyközi busszal indultunk útnak Tóth Klári vezetésével. Dombay-tó elágazásnál egészült ki teljes létszámra a csapat. A zöld kereszt jelzésen haladtunk a tó a nyugati oldalán. Megemlékeztünk Dombay János régész, pécsi múzeumigazgató munkásságáról, az ő tiszteletére állított emlékkőnél. Érintettük a Dombay-forrást, majd végighaladtunk a Patak utcán a Kisnádasdi-forrásig. Itt letértünk a jelzett útról az Arany-hegy irányába. A túra nem hiába kapta a „Titkos ösvényeken” elnevezést, hiszen országosan is jelentős botanikai értékeket őriz a 100 hektáron elterülő természetvédelmi terület, melyet megcéloztunk. Az egykori gyümölcsösök, legelők, ritkás erdőfoltok védett növények sokaságának jelentenek élőhelyet napjainkban. Ebből kifolyólag fokozott óvatossággal közlekedtünk a területen. Rendkívül sok virágzó szépség (tavaszi hérics, bíboros kosbor, keleti zergevirág, agárkosbor, sápadt kosbor, fekete kökörcsin stb.) mellett a hazánkban csak ezen a vidéken található, fokozottan védett bánáti bazsarózsa életképes populációjának látványával is találkozhattunk. Alkalmunk volt képi emlékeket is rögzíteni, hadd jusson vizuális élmény az otthon maradottak részére is. Nem kis szerencsénkre atiKA is velünk tartott, így lehetőségünk volt terepgyakorlati feladatok elvégzésére, mérésekre, és gyakorló kérdések megválaszolására útközben. Áthaladtunk a Monyoródi-völgyön, és egy kis pihenőre megálltunk a mandulásnál található gémes kútnál, ahol a túravezető-képzéssel kapcsolatos megbeszélést tartottunk. Majd folytattuk az utunkat a Nagy-mezőre, ahol további szépségekben gyönyörködhettünk. A területet Hosszúhetény irányába hagytuk el, ahol befejeződött az erre a napra tervezett túránk. Klári példaértékűen strukturált és levezetett túrája igazán értékes volt a számunkra, hiszen mindazonáltal, hogy a látottak mellett rendkívül sok többletinformációhoz jutottunk, a jó túravezető ismérveit személyesen tapasztalhattuk meg általa. Köszönet a lehetőségért, a jó időért, a társaságért és a tanultak elmélyítésének lehetőségéért! Both Viki Elfoglalta helyét a három óriás a Mecsekben Három, fából készült óriás költözött nemrég a Kelet-Mecsekbe, de félni nem kell tőlük, ezek csak szobrok, amelyek a Mecseki Óriás Kaland kincskereső játék részei. A játék egy turisztikai együttműködésének köszönhetően nyolc kelet-mecseki település - Szászvár, Kárász, Magyaregregy, Hosszúhetény, Mecseknádasd, Pécsvárad, Bikal, Alsómocsolád - összefogásával született meg, szimbóluma a három hatalmas alkotás: Vasgyúró Mecseknádasdon, Kőmorzsoló Hosszúhetényben és Fanyűvő Bika-lon. A játék Pesti János Az ördögszántotta hegy mondáinak nyomán épül fel, amelyek szerint az óriások elcsatangolnak a helyükről, és meg kell őket keresni - most a kirándulókon a sor, hogy felfedezzék őket a települések határaiban, hogy segítségükkel játékos módon megismerhessék a Mecsek mondavilágát és történelmét. Az óriások a helyükre kerültek, de a járványhelyzet miatt a játék egyelőre még nem indult el, annyit azonban már lehet tudni, hogy nagy kalandok várnak az érdeklődőkre. A már említett településeken úgynevezett Kincsesházak nyílnak, itt kaphatjuk majd meg a játéklapokat, amelyek tartalmazzák a játék útvonalát, illetve az érintett községek múltjával, jelenével, mondáival kapcsolatos kérdéseket, amelyre út közben kaphatunk választ. Kétfajta játék között választhatunk, az egyik rövidebb és a könnyebb terepen visz végig, a másik pedig az egész térségre kiterjed, és mintegy 20 kilométer hosszan csábít kincskeresésre. Persze nem véletlen a kincskeresés kifejezés, hiszen a sikeres teljesítők kézműves ajándékokat, mesekönyveket kapnak ajándékba. (A mecseki Óriásokról, és a kincskereső játékról az alábbiakban olvashatnak. A szerk.) (Forrás: bama.hu) „MECSEKI ÓRIÁS KALAND ” Mecseki mondák kincsvadászata Kedves Kincskereső Vándor, Isten hozott! Tán messzi földről érkeztél, valahol hallottál a Mecsek kincseiről és most próbát tennél a felkutatásukkal. Ez azt jelenti, van elég bátorság s kitartás benned, hogy végigjárd azokat az utakat, amelyeket kis falvak, hegycsúcsok, völgyek, rétek, horgosok, patakok, bányagödrök, régi dicső várak regéi öveznek, s nem félsz találkozni azokkal, akik nem biztos, hogy jó néven veszik, ha felkutatod rejtett birodalmukat. Olyan hős vitézekről, tündérnépekről, mágusokról, boszorkákról beszélek, akik utad folyamán folyamatosan figyelemmel kísérnek majd, s nem tudhatod, mikor botlasz valamelyikükbe, hisz nagy rá az esély, hogy egyszer csak egy domboldali útkereszteződésben vagy az erdő fái alatt ott áll majd a Vőgyibanya, az Időmester és a földalatti fajzadékok. Egy erde vagy egy tündő vágtat el melletted hófehér szarvasbika hátán. Az Üvegmágus és a Bölcs remete figyel rád. Esetleg Kalán Miska, a cigány favágó és Bargyag, a rablóvezér csatározásának leszel tanúja. Talán láthatod a hegyháti garabonciást, amint meglovagolja Mocsoládia gonosz sárkányát. Vagy épp Kósza, a Szélúrfi repül el a fejed felett Sasúr hátán, hogy szerelmével, Rékával, a patak leányával találkozzék. Netán Hétkő, a 700 éves kobold és Csepplidérc kerül az utadba. A Szépasszonyokról - az erdő három boszorkányáról -, s a Bákászról nem is beszélve, amint ez az ördögfattya a varázsvesszejét pattingatja. Vagy éppenséggel a Mecsek három óriásainak egyike toppan eléd döngő léptekkel. Mit mondasz, Barátom? Hogy pont az óriások miatt jöttél? Hogy felkutasd Vasgyúrót, Kőmorzsolót és Fanyűvőt? A három kolosszust, akik már rég elhagyták eredeti lakhelyüket és most ismeretlen helyen tanyáznak, valahol itt, a Mecsek keleti fertályán, vagy kicsivel odébb, a Hegyhát szelíd lankáin? Tudod, mesebeli kincsek csak a mesékben léteznek. Ezért most szélesre tárjuk a Mesék Birodalmának Kapuját, lépj be, s leld meg kincseid! Kedves Vándor, igenis bátor vagy! S aki bátor, jutalmat érdemel. Hidd el, utad végén Te is elnyered merészséged és kitartásod méltó jutalmát. Ígérem, óriási kalandozásban lesz részed, s olyan rejtett kincsekre lelsz, mint még soha. Ígérem én, a mesemíves, aki rengeteg időt töltött már e misztikus lények társaságában. Készülj hát, végy egy mély levegőt, s irány a Kelet-Mecsek rengetege! Kincskereső kalandjátékunk összes szervezője és a Kincsesházak vezetői nevében kívánok neked élményekkel teli kutatást! Mecseki óriások Vasgyúró óriás - Mecseknádasd A baranyai mondavilág szerint Vasgyúró olyan irdatlan erővel bírt, hogy puszta kézzel bányászta a Zengő-hegy érceit, a kitermelt vasat pedig úgy formázta, mintha kenyértészta lenne. A mecseknádasdi óriás egy nagyjából 3-4 méter magas, akácfából készített alkotás, mely Dechandt Antal munkáját dicséri. Kőmorzsoló óriás - Hosszúhetény/Püspökszentlászló A Kőmorzsoló óriás Püspökszentlászló és Hosszúhetény között, egy békés erdőszélen talált rá új otthonára. A költözködésben Baráth Gábor képzőművész segítette, aki alapanyagot és energiát nem kímélve, sok köbméternyi akácfából alkotta meg a 3-4 méteres kolosszust. Nem csak környezetbarát, de biztonságos is, így a gyerekek nyugodtan kipróbálhatják, milyen érzés egy óriás tenyerén csücsülni. Fanyűvő óriás - Bikal Az akácfából épített, 3-4 méter magas kolosszust Baráth Gábor szobrászművész alkotta meg, aki mindig is kiemelt figyelmet fordított a környezettudatosságra. A baranyai mondakör szerint a meselény eredetileg a Hármashegy tetején éldegélt, és olyan hatalmas erővel bírt, hogy szabad kézzel, tövestől tépte ki a fákat a talajból. Új pihenőhelyén már visszafogottabb életet folytat, és megelégszik azzal, ha szórakoztathatja a Bikalra látogatókat. A jámbor óriást imádni fogják a gyerekek, hiszen a stabil szerkezet miatt kedvükre mászkálhatnak rajta. Mese a mecseki óriásokról Valamikor réges régen, még annál is régebben, amikorra gondolunk, óriások éltek itt, a Kelet-Mecsekben. Akikről most mesélek, Vashegyen (Zengő), a Hármashegyen és Kőhegyen (ma Kövestető Komló és Hosszúhetény között) meg a környező erdőkben éltek. Három törzsük volt: a Vasgyúrók, a Kőmorzsolók és a Fanyűvők. Vashegyen egy roppant nagy várban éltek a Vasgyúrók; egy közel akkora várban, Köves-hegyen a Kőmorzsolók; s az erdőkben, toronymagas faházaikban a Fanyűvők. A három törzset nemcsak lakhelyük különböztette meg, hanem az orruk formája is. A Vasgyúróknak hegyes, a Kőmorzsolóknak horgas, a Fanyűvőknek tompa volt az orruk. Kinek-kinek címerében is a hegyes, a horgas, vagy tompa orrú óriásfej díszelgett. Mind a három törzsnek hétszer hetvenhét tagja volt, a kicsinyek, a felnőttek és az öregek együttvéve. A Vasgyúrók vasat bányásztak, és abból fegyvereket gyúrtak, a Kőmorzsolók követ fejtettek a várak megerősítéséhez, máskor meg követ morzsoltak utak építéséhez. A Fanyűvők fákat téptek ki tövestől, mivel sok fa kellett a várak meg a toronymagas házak fűtéséhez. A három óriástörzs békességben élt egymás mellett. Ha időnként ellenséges óriások vagy emberfaló sárkányok törtek rájuk, rögtön egymás segítségére siettek, és győztek is. (Forrás: mecsekioriaskaland.hu) Kőmorzsoló A pandémia növelte az erdők népszerűségét A pandémia következményeként a szokásosnál is népszerűbbek a pécsi turistautak -az idei tél komolyabb károkat az erdei utakban nem okozott, a helyreállítási munkálatokat már az év elején megkezdte a városüzemeltetés. Beköszöntött a tavasz, egyre többen töltik szabadidejüket az erdőben túrázással. A pécsi turistautakat kezelő Biokom Nkft. tapasztalatai szerint már a pandémia előtt is igen terheltek voltak a malomvölgyi, illetve a Mecsek déli oldalán található erdei utak, és ez az elmúlt évben csak fokozódott. A Mandulásban vagy az Állatkerttől, a Dömörkaputól induló kirándulások mindig is népszerűek voltak, de a mostani tavasztól ugyanez mondható el a Tubes, a Lapis és a Remeterét környékéről is - mindez annak tudható be, hogy most azok is a friss levegőre vágynak, akik eddig inkább más szabadidős tevékenységet helyeztek előtérbe. A tél által megtépázott turistautak rendbe tételét már az év elején megkezdte a városüzemeltetés - a Biokom tájékoztatása szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy szerencsére az elmúlt, viszonylag enyhe tél nem okozott jelentős károkat a pécsi erdei utakban, azaz nem mosta el azokat például a hóolvadás patakokban csurgó vize. A malomvölgyi területen már végeztek is a szükséges munkálatokkal. - A tavakat körbeölelő sétány 6 km hosszan erősen elhasználódott, felsározódott, továbbá több helyen a parti rész leerodált, ezáltal csökkentve a turistaút keresztmetszetét. Március közepén álltunk neki a nyomvonal szélesítésének, majd a zúzalékborítási munkák elvégzésének. A körsétány felújítása április közepére el is készült, beleértve a teljes nyomvonal gépi vibrációs hengerrel történő stabilizálását is - közölte a Biokom. A mecseki túraútvonalak felületével kevesebb probléma adódott, ott jellemzően karbantartási munkákra volt csak szükség. Az elmúlt évben benőtt hajtások visszametszé-se, az időközben elszáradt, vihartört ágak levágása volt az elvégzendő feladat. - A déli oldal 450 hektáros területén csak néhány helyen kellett veszélyesen dőlt, turistaútra húzó száradékot termelni, illetve az autós utakat is csak négy helyen érintette veszélyes fa eltávolítása, tehát összességében nyugodt időszaknak mondható útfenntartási szempontból az elmúlt téli időszak - foglalta össze a városüzemeltetési társaság. (Forrás: bama.hu) HÍREK ■ Járványügyi korlátozások feloldása: a kormány 2021. május 23-tól feloldotta a szabadtéri sportesemények rendezésének tilalmát, így ismét szervezhetők egyesületi túrák, nyílt túrák, teljesítménytúrák, 500 főig minden korlátozás nélkül (500 főnél több résztvevő esetén a rendezvényen csak védettségi igazolvánnyal lehet részt venni). ■ Zrínyi kulcsosház: a Dél-Zselic Természetbarát Klub kezelésében lévő terecsenyi kulcsosház foglalási címe megváltozott. Szállás rendelhető: Kálló Csaba (® 20/246-0881, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ■ Könyvajánló: megjelent Müller Nándor könyv- és fotóalbum-sorozatának két újabb kiadványa: Barangolás a Bakonyban (túraleírások: 16 séta, 37 kirándulás és 7 bakancsos túra ajánlata 675 km túraútvonalon), ill. Négy évszak a Bakonyban (fotóalbum, a Bakony csodálatos tájai, védett növény- és állatvilága, épített öröksége, 168 oldalon, 300 csodálatos fotóval). A könyvek ára 2500, ill. 4000 Ft. Megrendelhetők a szerzőnél (® 20/9575-775, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ■ Megújult az állatkert melletti kőkereszt: az elmúlt évekre egyre rosszabb állapotba került Pécsett a Mecseki Parkerdőben, az Állatkerttel szemközt, a buszmegálló mellett álló kőkereszt. Talapzata szétfagyott, veszélyessé vált, és a feszület is málladozóban volt. Dr. Kormon József nyugalmazott tiszteletbeli esperes megbízásából Petrovics Ottó és Biki Endre Gábor elvégezték a kereszt felújítását. Így ezen a frekventált helyen újra egy megújult Krisztus feszület fogadja az erre járókat. ■ Mecsek Híradó: a következő szám 2021. szeptember 7-én, kedden jelenik meg. Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társasága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) ♦ PITE 30, 20, 10 teljesítménytúrák. A rendezvény időpontja még nem végleges, kérjük, nézzék a TTT honlapját (www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu), vagy a PITE honlapját (www.pi-te.hu). R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület (PITE). Rajt: Abaliget, kemping, 7.00-8.30 (30 km), 7.00-9.30 (20 km), 8.00-10.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1600, 1400 ill. 1200 Ft. Információ: Bota János (® 30/993-8595). ♦ június 11., péntek: Életmód Klub - Emlékezés: a komlóiak 71 éve szervezett túrái. Őri Zsuzsanna előadása. Helyszín: Közösségek Háza, Komló, 48-as tér 1. Időpont: 17 óra. ♦ június 12., szombat: Tenkes teljesítménytúrák (Maraton, 30, 20, 15, 10, 6 km). R.: Dráva TSE, Tenkes TE. Rajt: Siklós-Máriagyűd, túraállomás, 7.00 (Maraton), 8.30-11.00 (10, 6 km); Túrony, Diósvölgyi ifjúsági tábor, 7.00-8.00 (30 km), 8.0011.00 (20, 15 km). Cél minden távnál a rajttal megegyező. Nevezési díj: 1300 Ft (Maraton), 1100 Ft (30 km), 800 Ft (20, 15 km), 700 Ft (10 km), 500 Ft (6 km). Információ: Jancsi Attila (® 20/580-6078). ♦ június 18., péntek: Életmód Klub - Kéktúra a Mecsekben. Őri Zsuzsanna előadása. Helyszín: Közösségek Háza, Komló, 48-as tér 1. Időpont: 17 óra. ♦ július 2., péntek: Életmód Klub - Soha nem késő: sport idősebb korban is. Dr. Poronyi Gábor és Gosztolya József előadása. Helyszín: Közösségek Háza, Komló, 48-as tér 1. Időpont: 17 óra. ♦ július 16., péntek: Életmód Klub - Keresztény emlékhelyek képekben. Feketéné Móró Erzsébet előadása. Helyszín: Közösségek Háza, Komló, 48-as tér 1. Időpont: 17 óra. ♦ július 17., szombat: „Molnár István Emléktúra”. R.: Mecsek Egyesület. Részleteket lásd a Mecsek Egyesület nyílt túráinál! ♦ július 24., szombat: Baranya teljesítménytúra (60, 30, 15, 8 km). E. Hétdomb TE. Rajt: Zobákpuszta, Nomád Táborhely, 5.30-7.00 (60 km), 7.00-8.00 (30 km), 8.00- 9.00 (15 km), 8.30-10.00 (8 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 1800, 1500, 1200 ill. 800 Ft. A 60 és a 30 km-es távra előnevezés szükséges július 17-ig! Információ és előnevezés: Őri Zsuzsanna (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; S 20/376-6437). ♦ augusztus 7., szombat: „Jegenyés János Emléktúra”. R.: HOTE, Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Részleteket lásd a „Nyílt túrák” címszó alatt. ♦ augusztus 8. vasárnap: „Lafferton Emlék Emléktúra”. R.: Hétdomb TE. Részleteket lásd a Hétdomb TE nyílt túráinál! ♦ augusztus 14., szombat: „Tenkes éjszakai” teljesítménytúra (20, 10, 5 km). R.: Tenkes TE, Dráva TSE. Rajt: Máriagyűd, közösségi ház (buszfordulónál), 19.0021.00 (20, 10 km), 19.00-22.00 (5 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 1000, 800 ill. 600 Ft. Információ: Balog Árpád (S 30/316-1891). ♦ szeptember 4., szombat: Dechatlon - Mecsek Kapu 28, 14, 7, ill. 1800 m teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 6.30-8.00 (28, 14 km), 8.00-11.00 (7 km), 8.00-12.00 (1800 m). Cél ugyanott. Nevezési díj: 1700, 1400, 1300 ill. 800 Ft. Információ: Bota János (S 30/993-8595). ♦ szeptember 7., kedd: Természetbarátok Klubja. Magyar Camino - Budapesttől Lébényig. Ignátkó Imre előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (S 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ► június 5., szombat: „Reggelizz velünk a Zengőn!”. Útvonal: Hosszúhetény - Zengő -Püspökszentlászló - Hosszúhetény (10 km, szintemelkedés: 430 m). Találkozás Hosszúhe-tényben, a kultúrháznál 7.00 órakor (a találkozási hely Pécsről elérhető a távolsági autóbuszállomás 11-es kocsiállásáról 6.35-kor induló autóbusszal). Túravezető: Takács Ferenc HOTE/ (S 20/805-3405). ► június 12., szombat: „Nyárelő”. Útvonal: Árpád-tető - Tripammer-fa - Melegmányi-völgy - Páfrányos - Erzsébet út - Mánfa, Árpád-kori templom, Mánfa - Budafa (12 km, szintemelkedés: 320 m). Találkozás: 8.20-kor Árpádtetőn (a találkozási helyre 8.00 órakor indul autóbusz Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 7-es kocsiállásáról, illetve szintén 8.00- kor Komlóról). Túravezető: Őri Zsuzsanna /Hétdomb TE/ (S 20/376-6437). ► június 18.péntek: „Szentjánosbogarak nyomában az éjszakai parkerdőben I.” Útvonal: Tettye tér - Dömörkapu - Misina tető - Kis-Tubes - Északi Rotary - Bányász út -Mandulás (10 km, szintemelkedés: 310 m). Találkozás: 19.00 órakor a Tettyén, a buszmegállóban. Túravezető: Ignátkó Imre (S 30/270-2670). ► június 25.,péntek: „Szentjánosbogarak nyomában az éjszakai parkerdőben L” Útvonal: Tettye tér - Dömörkapu - Misina tető - Kis-Tubes - Északi Rotary - Bányász út -Mandulás (10 km, szintemelkedés: 310 m). Találkozás: 19.00 órakor a Tettyén, a buszmegállóban. Túravezető: Ignátkó Imre (S 30/270-2670). ► június 26.,szombat: „Szent Iván éjszakai túra”. Útvonal: Zobákpuszta - Hidasi-völgy -Csurgó - Máré-vár - Vár-völgy - Cigány-hegy - Püspökszentlászló - Hosszúhetény (18 km, szintemelkedés: 550 m). Találkozás: 18.45-kor Hosszúhetényben, a „Kultúrház” autóbusz-megállóban. Innen a csoport autóbusszal Zobákpusztáig utazik. A gyalogtúra 19.00 órakor Zobákpusztáról indul, és Hosszúhetényben végződik! Pécsről ajánlott telekocsit szervezni Hosszúheténybe, mert az éjszakai túra végén már nem járnak az autóbuszok. Túravezető: Takács Ferenc /HOTE/ (S 20/805-3405). ► július 3., szombat: „Túra kedvenc gyöngyszemeim között”. Útvonal: Sikonda -Vágotpuszta - Bános - Mecsekrákos - Malom Múzeum - Vízfő-forrás - Orfű (13 km, szintemelkedés: 280 m). Indulás Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásáról 8.30-kor induló kaposvári buszjárattal a Sikondai elazás megállóig, illetve Komlóról a 9.00 órás sikondai autóbusszal. Túravezető: Őri Zsuzsanna /Hétdomb TE/ (S 20/376-6437). ► július 17. szombat: „Megyéken át”. Útvonal: Óbánya - Farkas-árok - Váraljai erdészház - Meleg-oldal - Nagymányok (13 km, szintemelkedés: 290 m). Találkozás: 6.15-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 9-es kocsiállásnál (az autóbusz 6.25-kor indul). Túravezető: Földes Béla /Pécs Városi Természetbarát Bizottság/ (S 30/232-5528). ► augusztus 7., szombat: „Jegenyés János Emléktúra”. Útvonal: Hosszúhetény - Pusztabánya - Kisújbánya - Hosszúhetény (16 km, szintemelkedés: 284 m). Találkozás: 9.30-kor Hosszúhetényben, a polgármesteri hivatal előtt (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 11 -es kocsiállásról a 9.00-kor Szászváron át Bonyhádra induló autóbusszal érhető el). Túravezető: Takács Ferenc /HOTE/ (S 20/805-3405) ► augusztus 28., szombat: „Sás-völgyi csavargás nyáras-völgyi kitérővel”. Útvonal: Hetve-hely - Cserma-tető - Nyáras-völgy - Erdő Háza, lombkorona tanösvény - Sás-völgyi erdei tornapálya, „Kincset rejtő erdő” interaktív tanösvény - Hetvehely (10,5 km, szintemelkedés: 300 m). Találkozó: 8.15-8.30 között a pécsi vasútállomás főbejáratánál (indulás: a 8:37-kor induló vonattal). Hazaindulás: Hetvehelyről a 14:38-kor, vagy 16:38-kor induló vonattal. Túravezető: Scheitler Adrienn (S 20/340-4184). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (a túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna S 20/376-6437) ► június 1., kedd: Túra az egészségünkért - Andorlaki-tó. Indulás a 8.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► június 6., vasárnap: „Forrás-túra”. Útvonal: Máré csárda - Textiles-forrás - Márévár -Pásztor-forrás - Várvölgy - Máré csárda (12 km, szintemelkedés: 320 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin. ► június 15., kedd: Túra az egészségünkért - Kökényi-tó (túra a Kökényi-tó körül, nyársa-lással). Indulás: a 7.00-ás pécsi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► június 19., szombat: Életmód Klub: „Az erdei keresztek útján”. Útvonal: Remete-rét -Erdei kereszt - Vágotpuszta - Görgeteg kereszt - Kőlyuki betérő (10 km, szintemelkedés: 300 m). Indulás: a 8.30-as pécsi járattal, tovább Pécsről 9.30-kor az abaligeti busszal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet. ► június 27., vasárnap: „Kaland-túra elszántaknak”. Útvonal: Orfű - Sárkány-árok -Szuadó-völgy - Remete-rét - Büdös-kút - Zsidó-völgy - Kőlyuk - Sikonda (20 km, szintemelkedés: 510 m). Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila. ► július 6., kedd: Túra az egészségünkért - Tókerülő Orfűn (fürdési lehetőséggel). Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► július 10., szombat: Oroszló Falunap „Hétdombosokkal”. A részletekről információ: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ► július 13., kedd: Túra az egészségünkért - Élmény a Deseda tónál. A részletekről információ: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ► július 17., szombat: Életmód Klub - Rockenbauer Pál Emléktúra (a novemberben elmaradt emléktúra pótlása). Útvonal: Hosszúhetény - Ruzsama - Pécsvárad - Zengővárkony - Hosszúhetény (12 km, szintemelkedés: 130 m). Indulás: a 8.00-as hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► július 18., vasárnap: Körtúra a Leány-kő érintésével. Útvonal: Komló, Szilvás - Szöge-hegy - Leány-kő - Kisbattyán - Szilvás - Komló, autóbusz-állomás (20 km, szintemelkedés: 450 m). Indulás: 8.15-kor Szilvás, Spar elől. Túravezető: Horváth Attila. ► július 25. vasárnap: „Kő, gödör, hegy, forrás, vár...”. Útvonal, hosszú táv: Szilvás - Barna kő - Sin-gödör - Cigány-hegy - Pásztor-forrás - Márévár - Máré csárda - Pap-erdő - Szöge-hegy - Szilvás (26 km, szintemelkedés: 550 m); rövid táv: Szilvás - Barna kő -Sin-gödör - Balázs-orma - Márévár - Máré csárda (12 km, szintemelkedés: 420 m). Indulás: 8.00-kor a szilvási Spar elől. Túravezető: Horváth Attila (hosszú táv), Őri Zsuzsanna (rövid táv). ► július 31., szombat: Emlékezzünk! - „Másfélmillió lépés...”. Útvonal: Váralja - Óbánya - Kisújbánya - Zobákpuszta (17 km, szintemelkedés: 200 m). Indulás: a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► augusztus 3., kedd: Túra az egészségünkért - A Pécsi-tó partján (fürdési lehetőséggel). Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► augusztus 8., vasárnap: Életmód Klub: „Lafferton Henrik emléktúra” és Civil Találkozó a Vörösfenyő kulcsosháznál. Útvonal: Máré csárda - Textiles-forrás - Márévár - Lesoldal - Nyomákói-kút - Vörösfenyő kulcsosház - Nyárádi-tető - Máré csárda (14 km, szintemelkedés: 310 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajos. ► augusztus 14., szombat: Túra a Deseda tó körül (fürdési lehetőséggel). Útvonal: Deseda strand - Kerékpárút - Toponári szőlőhegy - Nagy híd - félsziget, P sáv turistaút - Kishíd - P + turistaút - Gát - Strand (14 km, szintemelkedés: 104 m). A részletekről információ: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ► augusztus 15. vasárnap: Körtúra az Óbányai-völgyön át. Útvonal: Zobákpuszta -Püspökszentlászló - Réka-völgy - Stein-malom - Óbánya - Kisújbánya - Hidasi-völgy - Zobákpuszta (táv: 27 km, szintemelkedés: 460). Indulás: a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila. ► augusztus 22., vasárnap: „Kelet-Mecsek szépségein át”. Útvonal: Vékény - Csepegőárok - Vörösfenyő kulcsosház - Iharos-kút - Márévár - Barna-kő - Gadányi-tavak -Komló (18 km, szintemelkedés: 550 m). Indulás: a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila. ► szeptember 1., szerda: Túra az egészségünkért - Pécs város napja. A részletekről információ: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► június 5., szombat: „Várak, szekerek és legendák nyomában”. Útvonal: Máré-vári elágazás - Máré-vár - Sín-gödör - Hászé-tető - Máré-vári elágazás (16 km, szintemelkedés: 350 m). Találkozás: 9.45 Magyaregregy, Várvölgy autóbusz-megállóban. Túravezető: Molnár Dénes. ► július 17., szombat: „Molnár István Emléktúra”. Útvonal: Remete-rét - Büdös-kúti-kulcsosház, Büdös-kút, Feri-forrás - Erdei kereszt - Stiglicfogdosó - Molnár István emlékkő - Lapis - Remete-rét (8 km, szintemelkedés: 150 m). Találkozás: 9 órakor Remete-réten. Túravezető: Bóday Miklós. ► augusztus 21., szombat: „Zengő túra”. Útvonal: Hosszúhetény - Zengő - Hosszúhetény (10 km, szintemelkedés: 450 m). Találkozás: 8 órakor Hosszúhetényben a Hosszú Kávé előtt. Túravezető: Szily Attila. DDNPI rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendezvényeiről információ kérhető, és a programokra előzetes jelentkezés a 72/518-221, 72/518-222, 30/377-3388, 30/326-9459 telefonszámokon, illetve a következő e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. További információk a www.ddnp.hu honlapon találhatók. ► június 4., péntek: Környezetvédelmi Világnap. Helyszín, időpont: Tettye Oktatási Központ, 9.00 óra és 11.00 óra. A program időtartama: 60 perc. Maximális létszám: 16 fő/időpont. Részvételi díj: 800 Ft/fő. ► június 12., szombat: „Lappantyúk nyomában” túra. Helyszín, időpont: Barcsi Borókás parkolója (6. sz. főút 253 km-szelvény), 19.00 óra. A túra hossza: 2-3 km, időtartama: 2-3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► június 13., vasárnap: „Hódító hód” kenutúra. Helyszín, időpont: Baja - Vén-Duna, 15.00 óra. A túra hossza 8 km, időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 1800 Ft/fő. ► június 16.,szerda: Óvodás séták a Pintér-kert arborétumban. Helyszín, időpont: Pintérkert Arborétum, 9.00 óra, 11.00 óra, 13.00 óra. A program időtartama: 60 perc. Részvételi díj: 400 Ft/fő. ► június 19., szombat: „Hódító hód” kenutúra. Helyszín, időpont: Baja - Vén-Duna, 9.00 óra. A túra hossza 8 km, időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 1800 Ft/fő. ► június 26., szombat: Gólyaszámlálás Kölkeden. Helyszín, időpont: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, 9.00 óra. A program időtartama: 2-3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► június 26., szombat: Denevérek szemtől szemben. Helyszín, időpont: Baja, Türr István híd jobb parti pillér alatti kősarkantyú (Potyka Csárda mellett), 20.30 óra. A program időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► július 3., szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. Helyszín, időpont: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, 9.00 óra. A program időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 2-14 éves korig: 1900 Ft/fő, 14 éves kor felett: 2200 Ft/fő. ► július 10., szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. Helyszín, időpont: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, 9.00 óra. A program időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 2-14 éves korig: 1900 Ft/fő, 14 éves kor felett: 2200 Ft/fő. ► július 10., szombat: „Hódító hód” kenutúra. Helyszín, időpont: Baja - Vén-Duna, 9.00 óra. A túra hossza 8 km, időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 1800 Ft/fő. ► július 10., szombat: „Nőszőfüvek nyomában” - jelvénygyűjtő túra. Helyszín, időpont: Tésenfa, templom, 10.00 óra. A túra hossza 10 km, időtartama: 4-5 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► július 11., vasárnap: „Hódító hód” kenutúra. Helyszín, időpont: Baja - Vén-Duna, 9.00 óra. A túra hossza 8 km, időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 1800 Ft/fő. ► július 15.,csütörtök: Óvodás séták a Pintér-kert arborétumban. Helyszín, időpont: Pintér-kert Arborétum, 9.00 óra, 11.00 óra, 13.00 óra. A program időtartama: 60 perc. Részvételi díj: 400 Ft/fő. ► július 17., szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. Helyszín, időpont: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, 9.00 óra. A program időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 2-14 éves korig: 1900 Ft/fő, 14 éves kor felett: 2200 Ft/fő. ► július 24., szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. Helyszín, időpont: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, 9.00 óra. A program időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 2-14 éves korig: 1900 Ft/fő, 14 éves kor felett: 2200 Ft/fő. ► július 31., szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. Helyszín, időpont: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, 9.00 óra. A program időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 2-14 éves korig: 1900 Ft/fő, 14 éves kor felett: 2200 Ft/fő. ► augusztus 7., szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. Helyszín, időpont: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, 9.00 óra. A program időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 2-14 éves korig: 1900 Ft/fő, 14 éves kor felett: 2200 Ft/fő. ► augusztus 11., szerda: Óvodás séták a Pintér-kert arborétumban. Helyszín, időpont: Pintér-kert Arborétum, 9.00 óra, 11.00 óra, 13.00 óra. A program időtartama: 60 perc. Részvételi díj: 400 Ft/fő. ► augusztus 13., péntek: „Gólyabúcsúztató”. Helyszín, időpont: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, 9.00 óra. A program időtartama: 2-3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► augusztus 14., szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. Helyszín, időpont: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, 9.00 óra. A program időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 2-14 éves korig: 1900 Ft/fő, 14 éves kor felett: 2200 Ft/fő. ► augusztus 14., szombat: Magyar pásztorkutyák terelőversenye. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca. ► augusztus 21., szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. Helyszín, időpont: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, 9.00 óra. A program időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 2-14 éves korig: 1900 Ft/fő, 14 éves kor felett: 2200 Ft/fő. ► augusztus 28., szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. Helyszín, időpont: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, 9.00 óra. A program időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 2-14 éves korig: 1900 Ft/fő, 14 éves kor felett: 2200 Ft/fő. ► augusztus 28., szombat: Denevérest Abaligeten. Helyszín, időpont: Abaligeti-barlang bejárata előtti tér, 20.00 óra. A program ingyenes. ► augusztus 29., vasárnap: Megemlékezés a mohácsi csata 495. évfordulóján. Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata helyszínén, Sátorhely határában elterülő emlékhely több mint 1700 katona végső nyughelye. Az évforduló napján a csatában elesett hősökre emlékezünk. Helyszín: Mohácsi Nemzeti Emlékhely. ► szeptember 4., szombat: „Nyárvégi hangulat” - kenutúra. Helyszín, időpont: Baja-Dunafürdő, Bárka pihenőház, 16.00 óra. A túra hossza 8 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 1800 Ft/fő. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (762l Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

289. szám & & 2021. május A bélyegzőhelyekről A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnökségi tagjainak munkamegosztásában az én feladatom a túramozgalmak bélyegzőhelyeinek gondozása, az ott elhelyezett dobozokba a ragasztható matricák elhelyezése, pótlása Ezek a matricák a túramozgalmak teljesítésének igazolására szolgálnak. Beragasztva az igazolófüzetekbe azt bizonyítják, hogy a túrázó jelen volt az adott helyen. Az országos mozgalmak bélyegzőhelyein nem „nyalókák” vannak, hanem igazi bélyegzők. Baranyában a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és a Dél-dunántúli Pirostúra pecsételő helyein ezek a bélyegzők vannak kitéve. Sajnos az elmúlt években elkezdődött (és sajnos ma is folytatódik) a bélyegzők szándékos rongálása. Igyekszem a rongálás után minél előbb pótolni ezeket, de van két hely, ahol egyszerűen nem győzöm. A két ominózus bélyegzőhely a DDP Szentkúti Erdészháznál, és a RPDDK Patacsi-mezőn elhelyezett bélyegzőjénél található. Ez utóbbit egy év alatt négy alkalommal pótoltam. Valószínűleg egy közelben lakó, és rendszeresen arra járó ember teszi ezt. Nem gondol arra, hogy sokan több száz kilométert gyalogolnak azért, hogy az adott helyen igazolják a túra teljesítését. (Sajnos kellett már pótolni máshol is, pl. a Máré-várnál is. A szerk.) Egyszerűen nem értem, ha valakinek gondja van a bélyegzővel, vagy az azt használókkal, miért nem mer a szemünkbe nézni és elmondani a gondjait? Ez a cselekedet rosszindulatú, primitív emberre utal. Az ilyen ember nem való az erdőbe! Azt már nem is mondom, hogy a károkozás mértéke ma már meghaladja az egyszerű szabálysértést, és ennek az egésznek a büntetőjogi felelőssége is felmerül. Nem szoktam másokat feljelentésre biztatni, de most kérek minden erdőjárót, túrázót, hogy fokozottan figyeljen erre a jelenségre, és ha bármit észlel, jelezze a honlapunk alján lévő e-mail címre. Megpróbálok technikai segítséget is kihelyezni, hátha sikerül kideríteni a rongáló személyét. Köszönöm! Nagy Balázs (mint rendszeres használó) Új turistaút a Baranyai-dombságban A Baranyai-dombság első turistaútjai 2010-ben létesültek, majd a teljes hálózat 2011-ben készült el. A Máriakéménd, községháza nevű buszmegállótól induló, a kéméndi pincesorra vezető kék négyzet jelzés 5, km-el meghosszabbításra került, ezáltal Monyoród és Szederkény is bekapcsolódott a magyarországi turistautak rendszerébe. A régi meglévő és az új gyalogos túraútvonal vonala: Szederkény, Rákóczi Ferenc utca, autóbuszmegálló - Szederkény, Pécsi út - Szederkény, községháza megálló (önkormányzat) - szederkényi pincesor - Szőlő-hegy - Monyoródi szurdok - Oberriter-kereszt - Monyoród, autóbusz-forduló - régi szurdok felhagyott pincelyukakkal - Margarétaszobor - máriakéméndi déli pincesor - Új-hegy - Máriakéménd, községháza autóbuszmegálló. A teljes kék négyzet jelzésű útszakasz Szederkénytől Má-riakéméndig 7 km, szintemelkedés: 170 m. Az új út változatos nyomvonalon halad: érint településeket, pincesorokat, szurdokokat, szőlőket és erdőket is. A magaslatokról szép kilátást nyújt a környékre. A fenti túraútvonal kialakítása végett két apróbb változás is történt a turistaút-hálózatban: Máriakéméndről indulva a kék négyzet jelzés a pincesorra felérve eddig északnak fordult és itt fejeződött be a kék „körséta” útvonalához érve. A jelzés a Margaréta elágazásnál most nem északnak, hanem délre fordul, és a korábbi kék „emlékmű” jelzéssel megegyező nyomvonalon vezet a Margaréta szoborig. Emiatt a rövid, 0,3 km-es „zsák jellegű” kék emlékmű jelzés megszüntetésre került (a felesleges fonódás miatt.) A Margaréta szobrot így az új kék négyzet jelzés érinti, és a turistaút innen immár két irányba vezet (Máriakéménd és Monyoród felé.) Mivel a változás miatt a máriakéméndi pincesoron a Margaréta elágazásától északra nem vezet turistaút, így a kék négyzet és a kék „körtúra” útvonalát egy új, mindössze 70 m-es kék kereszt jelzés köti össze. Itt csupán két jelzés került felfestésre, mivel az út északi végpontjából már látszik a Margaréta elágazás fatáblája. A két közeli túraútvonal ezáltal összekötésre került. A most létesített új túraútvonallal a Baranyai-dombságban 161,7 km-re nőtt a jelzett utak hossza. Az új turistaút kialakítását a Szederkényi és Monyoródi Önkormányzat támogatásával Biki Endre Gábor végezte. Biki Endre Gábor aRP aRP Három fejű sárkány őrzi Máré várát A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos korlátozások időszakban - sajnos már hosszú ideje - mi is csak szűk családi körben túrázunk. Április 11-én a Kelet-Mecsekbe indultunk hármasban. Úti célunk a Cigány-hegyi kilátó volt: a Várvölgyben és a Cigány-hegyi kilátónál már amúgy is régen jártam. Útközben a Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőit is ellenőriztem (sajnos sokszor megrongálják azokat). A Vár-völgyben a patak szomorúan gyér vízzel csörgedezett, látszik a hosszú ideje tartó csapadékhiány. A Pásztor-forrás viszont szépen folyt, a pirostúra bélyegzője is rendben volt. A cigány-hegyi kilátónál sajnos a pihenőasztal melletti két padból az egyik már ledőlt, a másik is „ingadozik”: néha jó lenne ezekre is odafigyelni, nem kerülne sok pénzbe! A Máré-várhoz közeledve elhaladtunk a Gergely-Éva-forrás mellett, aminek kifolyócsövéből - meglepetésemre - egyetlen csepp víz sem folyt. Bár nem egy nagy vízhozamú forrás (ahogy a szövetségünk honlapján a forrás leírásában olvasható: „Vízhozamaira alacsony értékek a jellemzők, így tartósan csak néhány liter/perces vízmennyiségeket szolgáltat”), így még nem találtam, általában adott némi vizet. A túra vége felé felmentünk a Máré-várhoz, leginkább azért, hogy itt is ellenőrizzem a Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőjét. Legnagyobb meglepetésünkre a vár feljárójánál egy hatalmas, három fejű, fekete színű sárkány fogadott bennünket. Nem támadott ránk, de árgus szemekkel figyelt bennünket, amolyan igazi őrként. A vár természetesen zárva, viszont a bélyegző rendben volt. A bélyegző ellenőrzése után közelebbről is szemügyre vettük a sárkányt, ami - mint kiderült - nem olyan régen került oda, sok túrázó meglepetésére. Igazán ötletes szobor! A sárkány fentről tekint le a várba „behatolókra”, és igen félelmetes megjelenése van. Messziről fém alkotásnak tűnt, aztán közelről megvizsgálva - nem bántott bennünket, engedte, hogy „megtanulmányozzuk” - kiderült, hogy feldarabolt autógumikból (!) készítette a szobrász (amint azt sikerült kinyomozni, a szobor Baráth Gábor alkotása). A sárkány a környék monda- és mesevilágához kapcsolódik. A szobor mellett elhelyezett táblán egy meserészlet olvasható Császár Levente „Az Erdők és a Tündők regéje” című meséjéből, ami a sárkány eredetére is magyarázatot ad: Ércnyelő A Vashegy (Zengő - a szerk.) kincse vonzotta a sárkányokat, hisz közülük néhány egyenesen az érc rabja. Elpusztítani szinte lehetetlen egy ilyen ravasz fenevadat, de az érc bódult szeretete okozta már tűzokádó vesztét. Azt is beszélik, ha valahol megorrintja a zsákmányt, onnan nem tágít többé. Ahogy a kovácstűz hevíti a vasat, a sárkány is úgy emészti fel az ércet. Lángjával megolvasztja, bekebelezi, csak úgy habzsolja! Három feje nőtt a sárkánynak, s mindhárom külön életet élt! Raboló, a jobbszélső, éles szemével észrevette a zsákmányt, s a sárkány rögtön rátette hatalmas, pikkelyes lábát mindenre, ami útjába került, hegyes karmai többé el nem engedték. Középső fejét Olvasztónak hívták, ő volt a legveszélyesebb. Olyan vastag és kemény volt rajta a bőr, hogy nem fogta se pallos, se bárd. Belőle tört elő a legperzselőbb lángcsóva. Házakat, utcákat, falvakat, városokat, birodalmakat emésztett már fel e tűz. Baloldali fejével pedig befalta mindazt, amit megolvasztott, nem véletlenül hívták Habzsolónak. Három szájából semmihez sem fogható hang buggyant ki. Leginkább óriás, őrült kakasok kukorékolásához hasonlított. Főként, ha a három fej egyszerre üvöltött. S aki ezt a hangot meghallotta, igencsak belesajdult a dobhártyája. A sárkány robosztus testét borító pikkelyek oly kemények voltak, mint a vas. Lángfúvástól megfeketedett hegyes fogai, mint kés az áldozatát, úgy hasították az ércet. Ragadozó, görbe karmai, mint a borona, úgy szántották mindazt, ami útjába állt. S e rettenetes fenevadnak a pusztítás volt az egyetlen tudománya. Eddig a történet. A félelmetes sárkány most békésen őrzi Máré várát. Már csak egy dologért kell drukkolnunk: nehogy a rongálók (pl. a túramozgalmak gumi bélyegzőinek megrongálói, a „gumin beizgulva”) a sárkányra is szemet vessenek! De bízunk benne, hogy - sárkányról lévén szó - erre esélyük sem lesz! Őrizd hát a várat, sárkány, sokáig! A várat őrző sárkány Strasser Péter MINDEM ERDÉSZNEK VAN KEDVENC FÁJA A Föld Napja alkalmából április 22-én „FAvoritok” címmel kampányt indított a Mecsekerdő: a Baranya megyei erdők különleges fáiról várnak képeket, történeteket közösségi média oldalukra. Az erdőgazdaság közben összegyűjti és bemutatja a helyi erdészek favoritjait, amiből a szakemberek egy nyilvántartást is összeállítanak - hiszen a gyűjtés célja nemcsak a különleges fák értékeire történő figyelemfelhívás, hanem a különleges példányok hosszú távú védelme is. Nem csak az erdőnek, de az egyes fáknak is lehet története, és kik ismerhetnék jobban ezeket, mint az erdőket generációkon át gondozó erdészek. „A Mecsekerdő által kezelt erdőterületeken számos olyan idős, szimbolikus fa van, amik valamilyen szempontból különlegesek” - avat be a gyűjtés részleteibe Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója. „Ezek közül vannak a helyi természetjárók körében is ismert ikonikus egyedek, mint a Tripammer-fa vagy a Rábay-fa, de minden erdészkerületben akadnak a szívünknek kedves fák, amikhez emlékek és történetek fűződnek, vagy valamilyen szempontból „legeknek” számítanak. Számunkra természetes hogy vigyázunk rájuk, de azért gyűjtjük most össze őket, hogy hosszú távon is megőrizzük és közkincs-csé tehessük a hozzájuk kapcsolódó értékeket.” Ezek a jellemzően idős fák fontos funkciót töltenek be az erdő életében. Számos élőlény, fajok sokasága kötődik hozzájuk, hisz búvóhelyet, táplálékot biztosítanak számukra. Sok esetben a fakitermelések során tudatosan visszahagyott úgynevezett „hagyásfák” válnak nevezetessé, helyzetük, terebélyes növekedésük vagy éppen tájesztétikai szerepük révén. „Vannak köztük olyan fák, amik régóta tájékozódási pontként szolgálnak, vagy egy adott terület elnevezésben, beazonosításában is szerepet játszanak. Vannak, amik egy leköszönő és egy fiatal erdész munkájának folytonosságot jelképezik, vagy az adott helyhez fűződő szakrális emléket képviselnek. Egyes fák emberi sorsok, tragédiák vagy éppen régi hagyományok, szokások emlékét őrzik, de kifejezetten pikáns sztorikkal is találkozhatunk” - ad ízelítőt a sokszínű palettáról a vezérigazgató. A baranyai erdők különleges fáit bemutató FAvoritok sorozatot a Mecsekerdő Facebook-oldalán és hamarosan megújuló honlapján lehet nyomon követni. A kampány során az erdőgazdaság a természetbarátokat is megszólítja, hogy a közösségi médiában osszák meg a saját kedvenc fájukhoz fűződő fényképüket, történetüket. Emellett „Favoritok” túrákat is szerveznek majd, mely során ezeket az ikonikus fákat szakértők vezetésével személyesen is megismerhetik az érdeklődők. A kampány április 22-i, első facebook-posztjában az Árpádtető közelében található Tripammer-fával indul. A közkedvelt kirándulóhely Tripammer Ká-rolynak, Pécs első erdőmesterének állít emléket, aki a legenda szerint egy sebzett vadkan elől menekülve talált itt menedéket. (Forrás: Mecsekerdő) Tripammer-fa HÍREK ■ Természetjáró túrák, rendezvények: bár május 1-jétől a koronavírus -járvánnyal kapcsolatos korlátozásokon már részben enyhítettek, a rendezvények, szervezett túrák megtartása továbbra sem lehetséges. A korlátozó rendelkezések feloldását, és a rendezvények újbóli indulását honlapunkon jelezzük. ■ 130 éves a Mecsek Egyesület: 1891. április 30-án alakult meg a Mecsek Egyesület, amely - az 1948-as kényszerű feloszlatásával bekövetkező hosz-szú szünet után - 1993. április 30-án alakult újjá, és azóta is jelentős szerepet tölt be a pécsi és baranyai természetjárásban. Az egyesület 2021 -es programfüzetében egy április 30-ra tervezett ünnepi közgyűlés is szerepel, ami a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos korlátozások miatt ezúttal elmaradt, így a jubileumhoz ezúton gratulálunk. Reméljük, még ebben az évben folytatni tudja az egyesület is tervezett programjait! ■ Almamelléki Erdei Vasút: május 1-jétől a kisvasút menetrendszerűen közlekedik hétvégén és ünnepnapokon. A tömegközlekedésre vonatkozó szabályoknak megfelelően a maszk használata kötelező; az állomásépületben található kiállítás kizárólag a védettségi igazolvánnyal rendelkezők, és a velük érkező kiskorúak számára látogatható. ■ Duna-Dráva Nemzeti Park kiállítóhelyei: Szaporcán az Ős-Dráva Látogatóközpont, a Barcs-Drávaszentesen működő Dráva Kapu Bemutatóközpont, a kölkedi Fehér Gólya Múzeum, a Mohácsi Nemzeti Emlékhely, a Nagyharsányi Szoborpark, valamint az Abaligeti-barlang és a Denevérmúzeum május 1-jétől újra látogatható, az érvényes jogszabályi és biztonsági előírásoknak megfelelően. A Tettyei Mésztufa-barlang is hamarosan újból kinyitja kapuit. Rendezvények ♦ június 1., kedd: Természetbarátok Klubja. Idegenforgalom - kirándulás - turizmus - sport. Gida Tibor előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (® 20/340-4184). (A rendezvény csak a járványügyi korlátozások feloldása esetén lesz megtartva!) NYÍLT TÚRÁK A nyílt túrákat csak a járványügyi korlátozások feloldása esetén tartjuk meg! ► május 8.,szombat: „Mecseki Zöldtúra másképp - GeoGo VI. Kisvaszar”. Útvonal: Kisvaszar - Codoló - Nyíres - Szabadság-völgy - Vadászház -Kisbattyán - Jánosipuszta - Gadány - Szilvás - Komló (16 km, szintemelkedés: 325 m). Utazás Pécsről: a pécsi távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásáról Dombóvár felé 6.30 órakor induló autóbusszal Vásáros-dombó - Kisvaszari elágazás megállóig, onnan tovább a 7.37 órakor induló járattal Kisvaszar forduló megállóig. Találkozás: Kisvaszar forduló megállóban, innen 8.15 perckor indul a túra. Visszautazás: Komlóról Pécs felé fél óránként indulnak buszindulással. Túravezető: Schóber József /Vándormadár/ (® 20/437-8314). ► május 15.,szombat: „Aprókák kedvéért, avagy nem lehet elég korán kezdeni” - babakocsis, babahordozós túra a Mandulás körül. Táv: 7-8 km, szintemelkedés: 200 m. Találkozás: Pécs, Mandulás - játszótér, 10 órakor. Túravezető: Müller Norbert (® 30/395-7092). ► május 15., szombat: „Nyárelő a Hegyhát gyönyörű tájain”. Útvonal: Vá-sárosdombó - Ódombó - Tarrós - Vár-hegyi-kereszt - Tékes - Vas Mihály-hegy - Vár-hegyi-kereszt - Poliskó-tető - Ódombó - Vásáros-dombó (19 km, szintemelkedés: 330 m). Találkozás: 7.15-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 14-es kocsiállásnál (az autóbusz 7.30-kor indul) Érkezés: Vásárosdombó, kisvaszari elágazáshoz 8.17-kor. Túravezető: Héjjas Péter /Vándormadár/ (® 20/922-5984). ► május 29., szombat: „Írisz túra”. Útvonal: Túrony - Tenkes - Siklós (14 km, szintemelkedés: 280 m). Találkozás: 8.45-kor Túronyban, a buszmegállóban (elérhető Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 15-ös kocsiállásáról 8.15-kor autóbusszal, Siklósról a 8.15-kor Pécsre induló autóbusszal). Túravezető: Tollas Tibor (® 30/956-1695). ► május 30., vasárnap: „Ormánsági turistautakon a jubileum jegyében 2.” Útvonal: Kémes - Kerek-tó - Szil-hát - Kisinci-tó - Ős-Dráva Látogatóközpont - Szaporca - Kémes (16 km, szintemelkedés elhanyagolható). Találkozás 7.15-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomás 15-ös kocsiállásánál (az autóbusz 7.30-kor indul Siklós felé). Túravezető: Gida Tibor /Dráva TSE/ (® 20/989-1853). Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (762l Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

287. szám z- 2021. március A Dráva TSE szakosztályi beszámolója a 2020-as évről Az évet a hagyományos évköszöntő pezsgős túránkkal indítottuk, melyet 22. alkalommal rendeztünk meg. Barátok és túratársak koccintottak az év elején egyesületünk tagjaival a Tubesen. Összesen harminchárman voltunk. Közgyűlésünket 52 fős taglétszámmal kezdtük. Év közben egy fő kérte felvételét egyesületünkbe állandó tagnak. Jancsi Ibolya, mindannyiunk Hugija, sajnos év közben elhunyt. Emlékét megőrizzük. Így év végére 52 fős taglétszámuk 40 fő állandó tagból és 12 fő pártoló tagból állt. Egyesületünk eseménynaptára 2020-ban 80 programot kínált a szabadidő eltöltésére. A programok összetétele: 23 szakosztályi vagy szakosztályunk túravezetői által vezetett túra, 43 más szakosztály, vagy egyesület túrája, nyílt túra, vagy teljesítménytúra, 7 túraverseny, 7 rendezvény. Ezt a szép tervet aztán a pandémia felülírta. Március elejéig, a nőnapig rendben ment minden. A hagyományos túráinkat, mint a Magyar kikericset, vagy a Befagyott Csurgót még tartottuk, majd jöttek a megszorítások. Emiatt olyan túráink maradtak el, mint a Papuk túra, a Locsoló túra, vagy a Dél-Baranya turistája, és nagy sajnálatunkra a Tenkes Teljesítménytúra is. Aztán feloldották a tilalmat, sok szép túrát és az Éjszakai Tenkest már meg lehetett tartani, de a szomszédos országok bezártsága miatt a Bunkerturizmus túra így is elmaradt. A Karancs-Medves környékét azonban sikerült körbetúrázni csapatunknak. Aztán jöttek az újabb megszorítások. Tagjaink nem estek kétségbe: egyénileg, vagy két-három fős csoportokban folytatták a túrázást. Túratársaink, míg lehetett közös szervezésű, majd a veszélyhelyzet alatt egyéni túráikon járták a kéktúra útvonalát, Horvátország vagy Erdély hegyeit. A következő vidékeken túráztunk 2020-ban: Bakony, Baranyai-dombság, Budaihegység, Cserhát, Gajna-hegység (Arad megye), Karancs-Medves, Magas-Tátra, Mátra, Mecsek, Ormánság, Papuk hegység, Soproni-hegység, Szlovák Paradicsom, Tihany, Tolnai-homokhátság, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zselic. Honlapunkon rendszeresen beszámoltunk túráinkról. Érdemes ezeket a híreket böngészni (www.dravatse.hu). A 250 db leadott túrajelentő 5648 túrapontot és 420 óra munkatúrán (csak a jelzésfestés munkái) elért 2940 pontot igazol. Összteljesítményünk: 8618 pont. 1000 pont feletti túrázóink: Vass Tibor (3429 pont), Várnainé Meng Hajnalka (2297 pont), Jancsi Attila (2119 pont), Braun Andrea (2005 pont), Gáspárné Juhász Ibolya (1485 pont), Sándorné Balog Emese (1261 pont), Farkasné Tomecskó Zsuzsa (1185 pont). A tájékozódási túraverseny országos csapatbajnoksága is elmaradt. Azon a néhány versenyen, amit a korlátozás nélküli időben megtartottak, részt vettünk csapatainkkal, és sikerült dobogós helyezéseket is elérni. A huszonegyedik Tenkes Teljesítménytúrából egy egyénileg végrehajtható változat lett, melyet 85 fő teljesített. Reméljük 2021-ben már sikerül a régi pompájában megtartani. A Tenkes TE részéről augusztusban nyolcadik alkalommal került megrendezésre a Tenkes Éjszakai Teljesítménytúra, ahol társrendezőként vettünk részt. A három távon 185 fő túrázott. Más teljesítménytúrákon is segédkeztünk pontőrséggel, technikai munkával, vagy szolgáltatással. Hagyományos turista bálunk az idén a megszorítások miatt elmaradt. Kitüntetések: a természetjárásért végzett munkájáért Braun Andrea és Nyújtó Teréz a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elismerését kapta. Az MTSZ Dobogókőn megtartott rendezvényén, a Természetjárók Napján a technikai munkáért Gida Tibor Czárán Gyula Emlékérmet, a természetjárásban végzett munkáért Romvári Tibor a Természetjárás Fejlesztéséért ezüst fokozatát vehette át, míg Jancsi Attilának aranyjelvényes túravezetői címet adományoztak. Munkatúráink: a kulcsosháznál takarítások, karbantartások, apró munkák folytak. A turistaút festésekbe viszont belehúztunk. Ennek köszönhetően 2020-ban több mint negyven kilométeren festettük újra a turistaútjelzéseket. Fele pályázati pénzből, fele önerőből készült el. Pályázatból megújult az ormánsági zöld sáv jelzés Vajszló és Kisszentmárton között, a Mecsekben a kék sáv Abaliget vasútállomás és a „Denevér” tanösvény közötti szakasza, a kék négyzet jelzés Petőcpuszta és az Abaligeti-barlang fölötti kék sáv között, a zöld háromszög jelzés a szentkúti autóbusz-forduló és Orfű között, ehhez kapcsolódva a Sárkány-forráshoz leágazó zöld kör jelzés, valamint a zöld kereszt jelzés, a „Róka-út”. Önerőből pedig a sárga sáv jelzést festettük Hegy-szentmárton szőlőhegytől Kémes mellett a Fekete-vízig. Voltak még festések a Mailáthi-horgásztónál és a zöld sávon Mailáthpuszta nyugati végénél. A munkákban 22 fő vett részt, nagyon köszönjük a munkájukat. Jó kapcsolatot tartunk fönn más túraszakosztályokkal is, bár idén a nagy közös túrák és a turista bál is az ismert okok miatt elmaradt. Eredményeinkről, gondjainkról, túráinkról időnként a Mecsek Híradóban és szövetségünk honlapján is hírt adtunk. A 2021-es túratervünkben szerepel az április 10-én tartandó 22. Tenkes Teljesítménytúra. Ha ekkor még nem lehet megrendezni, akkor pótnapot jelölünk ki. A Tenkes Éjszakai Teljesítménytúra augusztus 14-én éjszaka kerül megrendezésre. Eseménynaptárunkban idén is gazdag programot állítottunk össze. Honlapunkon ezekről is részletesen beszámolunk. 2021-ben leszünk 25 évesek, erről is szeretnénk méltóképen megemlékezni. Reményeink szerint útvonalfestés pályázat elnyerésére idén is lesz lehetőségünk, valamint a kulcsosház szépítésére, komfortosabbá tételére is vannak terveink. Továbbra is jó kapcsolatot szeretnénk fenntartani a többi túraszakosztállyal, ezért sokat túrázunk együtt, látogatjuk egymás rendezvényeit, közgyűléseit. Az ormánsági és a Tenkes körüli önkormányzatokkal is ápoljuk a kapcsolatot. Köszönöm tagságunknak a munkatúráinkon, jelzésfestéseinken végzett munkáját, és úgy összességében az egész évben végzett munkát. Jó túrázást, irány a hegy! Rongyi Beszámoló a 2020-as évről Ifjúsági Unió Pécs Kardos úti kulcsosház: ifjúsági szálláshely és közösségi tér. A Kardos úti kulcsosházban ifjúsági szálláshelyet üzemeltetünk, azt önkéntes munkában felújítjuk, akciókat és közösségi eseményeket szervezünk a területére. A szállásdíjat az épület és a berendezés folyamatos karbantartására, komfortosabbá tételére fordítjuk. Rengeteg önkéntes munkával olyan értéket hoztunk létre, melyet széles körben használhatnak, élvezhetnek a Mecseken kirándulni, túrázni szeretők. A természetjárás, a szabadidősport tevékenység nagyban segíti a fiatalok egészséges életmódjának, a természet szeretetének, védelmének a kialakítását. Ezúton is köszönjük az arra túrázóknak, hogy segítik tisztán tartani a területet, felhívják figyelmünket az esetleges problémákra, hiányosságokra. Továbbra is várjuk a jobbító szándékú észrevételeket! 2020-ban sikerült régi álmunkat megvalósítani, és egy válaszfal elbontásával az előtérben nagyobb közösségi teret tudtunk létrehozni. 2021-ben fogjuk teljesen rendbe rakni, kifesteni, berendezni. A Pécs Városi Természetbarát Szövetséggel közös túraprogramok (teljesítménytúrák), a nyugdíjas természetjárók és a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség részére is szívesen biztosítottuk a házat. A Kardos úti kulcsosház 2020. évi számadatai: 367 vendégéjszaka, 7 fő önkéntes munkája: 1000 munkaóra. Háber János elnök Veszélyben a külterületi, de turisztikailag fontos megállóhelyek A nem lakott, azaz a külterületeken található, ebből kifolyólag jellemzően alacsony forgalmú, gyakran csak szezonálisan igénybe vett megállóhelyek léte veszélyben van. A Volánbusz Zrt. és a MÁV-START Zrt. ugyanis figyelemmel kíséri ezek forgalmát és a tényleges jegykiadásokat, így amennyiben egy év alatt senki vagy csak néhány fő veszi igénybe ezeket a megállóhelyeket, a következő évi menetrendváltozástól megszűnhetnek, és a továbbiakban nem lesz lehetőség innen tervezni a túrákat, vagy a túra végén ezeken a helyeken felszállni a járatokra. Pl. hiába tűnik fontos és frekventált helyszínnek a Pécs, Remeterét autóbusz-megálló, mivel lakóövezet nem található a közelében, nincs napi használatban. Időnként egy-egy túracsoport igénybe veszi, és egyéni túrázók is, de ha pl. mindenki autóval indulna túrázni, egy éven belül ez a megálló is megszűnhetne. Ezért kérjük a túrázókat, egyesületeket, szakosztályokat, hogy már ebben az évben (a vírushelyzet elmúltával) lehetőleg úgy szervezzék túráikat, hogy minél többször érintsék közösségi közlekedéssel az alábbiakban felsorolt megállóhelyeket: Turisztikailag fontos külterületi autóbusz-megállóhelyek Pécs - Szászvár - Szekszárd vonalon Hosszúhetény, Kövestető megálló: a Kövestetői-kilátó, a Hármas-hegy és a környékbeli túraútvonalak innen érhetőek el. Magyaregregy, Várvölgy megálló: a Kelet-Mecsek fő turisztikai célpontjai, a Máré-vár és a túraútvonalak innen érhetőek el. Szekszárd, Sötétvölgy megálló: a Szekszárdi-dombság fő turisztikai célpontjai és a túraútvonalak innen érhetőek el. Pécs - Abaliget - Bakóca vonalon Pécs, Remete-rét megálló: kéktúra ki- és becsatlakozási lehetőség, egyéb fontos turistaútvonalakon innen kezdhetőek a nyugat-mecseki túrák. Orfűi elágazás megálló: több turistaútvonal itt vezet, így változatos túrákat tehetünk innen. Abaliget, barlang megálló: kiemelt turisztikai központ, kéktúra ki- és becsatlakozási lehetőség, valamint egyéb túraútvonalak innen érhetőek el. Abaliget, Hetvehelyi elágazás megálló: a Zselic és a Nyugat-Mecsek felé is kiváló túrák tehetőek innen. Abaliget, vasútállomás, bejárati út megálló: kéktúra ki- és becsatlakozási lehetőség a Zselic és a Mecsek felé. Abaliget, vasútállomás: kéktúra ki- és becsatlakozási lehetőség a Zselic és a Mecsek felé. Kovácsszénájai elágazás megálló: Abaliget, Husztót és Kovácsszénája felé kiváló túrák tervezhetők innen. Pécs - Sásd - Kaposvár vonalon Pécs, Árpádtető megálló: kéktúra ki- és becsatlakozási lehetőség, turisztikai központ, kalandpark. Mánfa, Kőlyuk megálló: piros túra és a Mecsek legszebb patakos völgyei, Melegmányi-vízesés innen érhető el. Pécs - Bakonya vonalon Kővágótöttös, Tótvári-akna megálló: a mecseki bányász emlékútra itt van rácsatlakozási lehetőség. Bakonya, bánya megálló: a mecseki bányász emlékútra itt van rácsatlakozási lehetőség. Bakonya, erdészház megálló: a Mecseki Zöldútra, a Dél-dunántúli Pirostúrára és egyéb más a Nyugat-Mecsekben vezető túraútvonalakra itt van rácsatlakozási lehetőség. Pécs - Szederkény - Pécsvárad vonalon Máriakéménd, kegytemplom megálló: búcsújáró kegyhely, turisztikailag fontos objektum, innen indul két-két zarándok- és turistaút, melyekre innen kiváló rácsatlakozási lehetőség van. Kátolyi elágazás megálló: innen indul a Baranyai Sárgatúra Szekszárd felé, valamint a Kátolyi pincesorra is felvezető Szent Márton út is innen érhető el. Szekszárd - Szálka vonalon Szálka, Hegytető megálló: zöld sáv és a zöld kereszt túraútvonalak innen érhetőek el. Bonyhád - Bátaszék vonalon Bátaapáti elágazás megálló: kéktúra ki- és becsatlakozási lehetőség. Mórágy (Kismórágy), autóbusz-váróterem megálló: kéktúra ki- és becsatlakozási lehetőség. Mohács - Kölked (Erdőfű) vonalon Kölked, bédai elágazás megálló: innen érhető el a Bédai-erdő, a Bédai-holtág, a Külső-Béda, a Bédai Vendégház, valamint a Nagypartosi tanösvény, illetve a Béda-Karapancsa Duna-Dráva Nemzeti Park tájvédelmi Körzete is. Szekszárd - Szekszárd (Keselyűs) vonalon Szekszárd Bárányfok, bejárati út megálló: turisztikailag fontos megállóhely, hiszen 700 m-es sétával innen érhető el Bárányfok, ahol a Gemenci Kirándulóközpont, erdei kisvasút is található. Itt lehet rácsatlakozni az országos kéktúra nyomvonalára, de egyéb más túraútvonal és zarándokút is elérhető innen. Szekszárd (Keselyűs) útőrház megálló: a megállóhelytől 300 m-re jó csatlakozási pont van az országos kéktúrához, egyéb túraútvonalakhoz és a Sió-folyóhoz. Szekszárd (Keselyűs) autóbusz-váróterem megálló: turisztikailag fontos megállóhely, itt lehet rácsatlakozni az országos kéktúra nyomvonalára, de egyéb más túraútvonal és zarándokút is elérhető innen. Itt található az erdei kisvasút egyik állomása és fogadóépülete is. Szekszárd (Keselyűs) erdészház megálló: turisztikailag fontos megálló, kiváló erdei túrák tervezhetőek innen. Őcsény, Sió-holtág megálló: turisztikailag fontos megálló, kiváló erdei túrák tervezhetőek innen. Pécsvárad - Véménd vonalon Erdősmecske, kültelek megálló: itt lehet rácsatlakozni a Baranyai Zöldtúra útvonalára, ahol felkereshető a gránit szurdok völgy. Mohács - Himesháza vonalon Erdősmároki elágazás megálló: itt lehet rácsatlakozni a Baranyai Sárgatúra útvonalára és itt található a híres Szabari-erdő vöröstölgyes állománya is, melyet sokan felkeresnek. Pécs - Harkány - Siklós vonalon Bisse, Szőlőhegy megálló: itt lehet rácsatlakozni több fontos túraútvonalra, melyek a Villányihegység szép tájait mutatják be. Nagyharsány, szoborpark megálló: turisztikailag kiemelt látnivaló és DDNP bemutatóközpont található itt, valamint itt lehet rácsatlakozni a kéktúra útvonalára. Pécs - Újpetre - Siklós vonalon Vokány, vasútállomás megálló: kéktúra ki- és becsatlakozási lehetőség. Sásd - Szágy vonalon Tormás, kőtörő megálló: a közeli kék kereszt jelzésű túraútvonalra jó rácsatlakozási lehetőséget nyújt a megálló. Tormás, Alsókövesd megálló: kéktúra ki- és becsatlakozási lehetőség. Szentlőrinc - Sásd vonalon Bükkösd, Becsali megálló: innen lehet gyalogosan eljutni az erdei műúton, Ratkóczapusztára, Goricára és Kánba, illetve rácsatlakozni a kék körtúra útvonalára. Szentkatalini elágazás megálló: innen juthatunk el a Nyáras-völgyi turistautakhoz, de Okor-völgy felé is lehet innen túrát tenni. Turisztikailag fontos külterületi vasúti megállóhelyek Pécs - Dombóvár vasútvonalon Abaliget, vasútállomás: kéktúra ki- és becsatlakozási lehetőség mind a Zselic, mind a Mecsek felé. Dombóvár - Bátaszék vasútvonalon Mágocs-Alsómocsolád, vasútállomás: bár az állomás mindkét településtől messze esik, de innen érhető el a P+ jelzésű turistaútra rácsatlakozva Gerényes, Ág és Kisvaszar település. Hidas-Bonyhád, vasútállomás: közvetlenül a vasútállomásnál lehet rácsatlakozni a Kátoly -Szekszárd között vezető sárgatúra nyomvonalára, melyről a Geresdi-dombság több pontja is elérhető. Cikó, vasúti megállóhely: innen indul a sárga négyzet jelzésű turistaút, melyen Cikón keresztül lehet rácsatlakozni a Kátoly - Szekszárd között vezető sárgatúrára. Baja-Dunafürdő, vasúti megállóhely: turisztikailag igen fontos megállóhely a Duna közelében, itt lehet rácsatlakozni az országos kék és piros túra, továbbá egyéb más túraútvonalakra, melyek bejárásával a Gemenc tájegység jellegzetes pontjai kereshetőek fel. Pécs - Barcs vasútvonalon Középrigóc vasútállomás: innen érhető el a Barcsi ősborókás, a Lant alakú feketefenyő, a Középrigóci kastély turisztikai bemutatóközpontja, mely egyben iskola is. Szentlőrinc - Sellye vasútvonalon Okorág-Kárászpuszta vasúti megállóhely: innen érhető el a Kárászi-erdő és a Szentegáti-erdő természetvédelmi területe. Biki Endre Gábor A Keleti-Mecsek legszebb gyöngyszemeit fűzi fel az Üvegesek útja Pazar útvonalvezetés, párját ritkítóan ötletes tematika, egykori üveghuták helyére települt, megkapóan szép kis falvak, gyönyörű természeti környezet, mindez egy jól megtervezett egynapos körtúrába tömörítve: ez a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet legszebb látnivalóit bemutató, érdekes jelzésű Üvegesek útja. Huszonhárom élménydús kilométer a Mecsek vadregényes hegyvidékein, amelynek bejárása során a mecseki üvegművesség máig élő és szinte már teljesen feledésbe merült emlékeit egyaránt felfedezhetjük. Túránk során érintjük a festői fekvésű Óbányát, a megkapóan szép Kisújbányát, a mára elnéptelenedett Pusztabányát, Hosszúhe-tényt és a fokozottan védett Réka-völgyben egykor létezett, rég elfeledettnek hitt Ré-ka-völgyi hutát is. Mivel az Üvegesek útja egy klasszikus körtúra, bárhol elkezdhetjük. A két legcélszerűbb kiindulási pont a tömegközlekedéssel is könnyen elérhető Hosszúhetény és a kedves kis zsákfalu, Óbánya. Bázispontként mi a Keleti-Mecsek talán legszebb gyöngyszemét, Óbányát választottuk. A falu határában azonnal szembejön velünk a történelem, a magyar helységnévtábla alatt látható német nyelvű feliratban benne van az üvegművesség emléke éppen úgy, mint az egykori telepesek nemzetisége: „Altglashütte”, áll a német nyelvű helységnévtáblán. Sokakban joggal merülhet fel a kérdés: miként is lett a magyar fordításban „régi üveghuta” elnevezésből egyszerűen Óbánya? A magyarázat valószínűleg éppen az egyszerűségre törekvő helyi tájnyelvben rejlik, ugyanis a Mecsekben a 17. század végétől a 19. század elejéig létesült üveghutákat, üvegfúvó műhelyeket a népnyelv röviden „üvegbányának” hívta. Ugyanezen logika mentén kaphatta az Óbányai-völgy felső zárlatában fekvő, bajor és morva üvegfúvó telepesek által 1762-ben alapított „Neuglashütte” a Kisújbánya nevet. A két egykori üveghuta között mintegy három kilométer hosszan elnyúló patakvölgy szépségéről sokan sokfélét írtak már, a Ferdevízesés és a Csepegő-szikla látványosságai mellett én egy harmadikra, az út mentén egy kereszt tövében szerényen megbújó kis emlékműre hívnám fel a figyelmet. „Medicus curat, natura sanat”, magyarul „az orvos kezel, a természet gyógyít”. Egy mellbevágóan gondolatébresztő félmondat az 1993-ban elhunyt kisújbányai orvos, dr. Péceli Endre síremlékén. A legendás „...és még egymillió lépés” című filmsorozat kisújbányai epizódjában Rockenbauer Pál és stábja hosszan beszélgetett a nagyvárosi élet zaja elől ide menekülő orvossal, aki a fenti félmondat jegyében betegségére a legjobb gyógyírnak tekintette a Mecsek romantikus kis falujának csendjét, aprócska utcáinak békéjét és a környék erdeinek léleknyugtató miliőjét. Mi tagadás, dr. Péceli Endre jól választott. A népmesék bájos világát idéző egykori üveghuta az Üvegesek útjának számomra talán legkedvesebb, legautentikusabb települése. A patakmeder keresztezte szekérút, az eredetihez közeli állapotú házikók, az igényesen rendben tartott, aprócska főtér, a korhű falukép évszázadokkal repít vissza az időben, amely utazásból csupán a mindenfelé fellelhető szép és informatív tájékoztató táblák zökkentenek vissza a 21. századi valóságba. Kisújbányáról egy ritkán használt, régi szekérúton kapaszkodunk fel a szintén beszédes nevű Mészégető-tető fátlan, kopár fennsíkjára, majd némi útkeresést követően az egyébként jól követhető üveges jelzések nyomán hamarosan az üvegművesség egykori épített kellékeit a legépebb állapotban megőrző hutahelyre, az európai szinten is egyedülállónak mondható leletekkel büszkélkedő Pusztabányára érkezünk. A valamikor „Vitriaria” néven ismert, közel kétszáz lelket számláló üvegműves telepen az 1780-as évektől az 1810-es évekig fújtak üveget, ezt követően a szomszédos falvakkal ellentétben teljesen elnéptelenedett. Emlékét az erdő szélén egy szépen faragott, méretes kőobeliszk őrzi. Azt, hogy mi a jószerencse és mi a balszerencse, többnyire az idő dönti el. Az elnéptelenedésnek köszönhetően Pusztabánya egykori üveghutájának köveit és kemencéinek tűzálló tégláit szerencsére nem hordták el építőanyagnak, így megmaradt a faszerkezetes üvegcsűr kőből készült alapjának jelentős része, kisebb színezőkemencék és a ritkaságszámba menő kettős olvasztó-hűtő főkemence romjai is. Érdekesség, hogy a fennmaradt romok mintájára 1995-ben felépített két új kemencében hat nap felfűtést követően több száz év után újra üveget készítettek Pusztabányán. A több mint négyszáz méteres magasságban fekvő, erdők övezte, napsütötte kis fennsíkon, a valamikori Vitriaria helyén ma népszerű turistapihenő található padokkal, asztalokkal, tűzrakó helyekkel és a Mecsekerdő Zrt. által működtetett, turisták számára fenntartott kulcsosházzal. Pusztabánya erdei telepéről az üveghuta mellett induló ösvényen, a Kis-tóti-völgy vízmosásos medrében gyors ereszkedéssel érjük el a Püspökszentlászlót Hosszúheténnyel összekötő, murvás erdészeti utat. Az Üvegesek útjának következő állomása az egyéb látnivalói mellett üvegmúzeumáról is híres Hosszúhetény. A község határában túránk egy újabb remekbe szabott tájékoztató táblája fogad, amely mellett immár nem mehetünk el szó nélkül. Ezek a három nyelven íródott, igényesen kialakított, rendkívül informatív táblák az Üvegesek útjának üde színfoltjai. Tizenhat darab van belőlük az út mentén, szépen elosztva, és ami külön érdekessé teszi őket, hogy mindegyiket más-más magánszemély vagy éppen szervezet állíttatta és gondozza. A táblák létrehozói között van vendégház tulajdonos, nemzeti park igazgatóság, erdészet, könyvkötészet, fotográfus, képzőművész, szobrász, még mustármanufaktúra is, de ami itt, Hosszúhetény határában megfogott minket, az egy olasz hangzású név volt, amely arról tanúskodott, hogy ezen a tájon tényleg mindenkinek szívügye ez a gyönyörű túraútvonal. A nevét méltán viselő Hosszúhetény irigylésre méltó fekvését valóban hosszan csodálhattuk, valljuk be őszintén, volt is mit: a piros cseréptetős, takaros kis házaknak a község felett emelkedő Hármas-hegy ormai és a távoli Zengő komor sziluettje adnak festői hátteret. Az éppen zárva tartó üvegmúzeum mellett egy kis utcába fordulva, az üveges jelzéseket követve ez utóbbi felé vesszük az irányt. A Mecsek legmagasabb hegyének robusztus tömbjét túránk útvonala délkeleti irányban, szántóföldek közt nyújtózó dűlő-utakon kezdi el megkerülni, majd erdőhatárt érve éles irányváltással vág neki a hegy szoknyájának. A szántóföldeken elveszni látszó jelzések a Zengő erdejében újra mellénk szegődnek, hogy a hegy keleti oldalgerincén, majd a Büdös-kúti-völgyön át hul-lámvasutazva vezessenek el az Üvegesek útjának utolsó és egyben legrejtélyesebb üvegcsűrjéhez, az elsőként alapított kelet-mecseki üvegfúvó műhelyhez, a Réka-völgyi hutához. Az 1699-ben a pécsváradi apát kezdeményezésére létesült, kérészéletű üvegfúvó műhely alig három évig működött. Ez idő alatt elsősorban az apátság és a környékbeli nemesség részére készítettek itt jó minőségű, díszített öblösüvegeket, polgári házakhoz ablakszemeket. Bár az üveghuta épülete mellett fűrészmalom és kvarctörő malom is helyet kapott, nagyobb településről a Réka-völgyi huta esetében az idő rövidsége miatt nem beszélhetünk. A többnyire fából ácsolt épületek a megszűnést követő néhány évtized elteltével nyomtalanul eltűntek, a huta emléke a 20. század végéig teljesen feledésbe merült. A Réka-völgyi hutahely emlékének felélesztése, történetének bemutatása az elmúlt évtizedekben feltámadó mecseki üvegműves hagyományok lelkes képviselőinek köszönhető. Túránk kezdő- és egyben végpontjáig, Óbányáig alig néhány kilométer maradt csupán hátra. A Réka-völgyet az Óbányai-völgytől elválasztó, 445 méter magas hegygerincen épült Ötös úti kunyhóig azonban több mint száz méter szintemelkedést is le kell még küzdenünk, ami így a túra vége felé - valljuk be - nem csal őszinte mosolyt az arcunkra. A hegytetőre felérve egy aprócska kunyhónak otthont adó, bájos kis tisztás fogad tűzrakó hellyel, pihenőpadokkal. A hatalmas fák övezte rét szélén az Üvegesek útjának újabb táblája kapott helyet, amely ezúttal a faszénégetés rejtelmeibe avatja be az erre tévedő turistákat. Betűről betűre tanulmányozzuk e szép, ősi mesterség minden csínját-bínját, reménykedve abban, hogy mire végigolvassuk a leírást, szépen lassan vissza is nyerjük az erőnket. Az Ötös úti kunyhótól búcsút véve, a Döngölt-árok vadregényes szurdokvölgyében futó szekérúton ereszkedve érjük el a gyorsan leszálló téli alkonyatban szürkéskék köntöst felöltő Óbánya szélső házait. A lassan nyugovóra térő zsákfalu utcáin lépdelve ér véget számunkra ez a nagyszerű ötleten alapuló, szívvel-lélekkel létrehozott, élményekkel teli túraútvonal, amely bámulatos alapossággal tárja fel és mutatja be a keletmecseki üvegfúvók életének múlt ködébe vesző emlékeit. Konfár Tibor (Forrás: Turista Magazin) Egy különleges ipar virágzott egykor a Mecsekben Gondolta volna, hogy a Mecsek erdő borította völgyeiben mintegy kétszáz éve virágzó üveggyárak működtek? Az egykori üveghuták maradványaihoz ma kényelmes turistautak vezetnek, amelyeket végigjárva egyúttal felfedezhető hazánk egyik legszebb hegyvidéke. A táj fölé magasodó, a 682 méteres Zengő csúcsán álló kilátóból pedig csodálatos panoráma nyílik a környékre. A Pécstől néhány kilométerre, a Kelet-Mecsekben található Hosszúhetény egyik nevezetessége a részben rekonstruált „üveggyár", egy 18. században működött üveghuta. A falutól északra húzódó hegyekben ugyanis két évszázaddal ezelőtt üvegművesek generációi dolgoztak. Az első üveges mesterek Németországból és Csehországból érkeztek és nem véletlenül esett a választásuk erre a környékre. A hatalmas mecseki erdők bükkfája kiszárítva tökéletes volt a kemencék fűtésére, a hamuból készült hamuzsír („szalajka”) pedig nélkülözhetetlen a folyamathoz, akárcsak helyben szintén a nagy mennyiségben előállított mész. A korai és rövid életű kísérletek után a Pécsi Püspökség üveghutái váltak meghatározóvá, melyek köré irtástelepülések jöttek létre Óbányán (1710-1761), Kisújbányán (1762-1784), végül Pusztabányán, ahol az üveghuta 1784 és 1805 között működött, és Baranya vármegye legnagyobb ipari létesítménye volt a maga korában. 1400 Celsius fokon születtek az iparművészeti remekek Az első üveghuták kemencéiben több nap alatt felhevített és megolvasztott üvegmasz-szából a mesterek boszorkányos ügyességgel fújtak mai szemmel is lenyűgöző szépségű üvegtárgyakat. A mesterség nagyon komoly szakmai tudást és odafigyelést igényelt, hiszen az anyag hőmérséklete elérhette az 1400 fokot. Lehűteni pedig csak nagyon óvatosan lehetett, mert a hirtelen hőmérsékletváltozástól feszültség keletkezhet az anyagban és az üveg eltörik. Az üveggyártás mintegy száz éven keresztül virágzott a Mecsekben, a mesterekből a környék vagyonos polgárai lettek. Feltételezhető, hogy a korai telepes csoportokkal érkező üvegesek előzetesen tájékozódtak a környezeti adottságokról. Az üveg előállításához szükséges nyersanyagok, a kvarchomok (szilícium-oxid), a szóda (nátriumkarbonát), a hamuzsír (kalcium-karbonát), a mész (kalcium) bőven megtalálható volt a vidéken. A kemencék táplálásához szükséges fát a környező nagy kiterjedésű erdők biztosították, írja a Száz magyar falu. Az első huták említése a Keleti-Mecsek vidékéről 1711-ből, a Pécsvárad és Mecseknádasd közötti erdőterületről ismert. Abban az évben a pécsi püspök panaszt tett Zinzendorf Fülöp Lajos pécsváradi apát ellen, mivel az a sok ezer forinttal megépített üveghutát elfoglalta tőle (azaz Nesselrode püspöktől). Zinzendorf azzal érvelt: csak azokat a javakat akarja, melyeket a zavaros időkben a pécsi püspökséghez hozzáfoglaltak, és nem tett mást, mint hogy „a jámbor célra szánt kész üveget elhordatta belőle". A pert végül a pécsi püspök nyerte meg. A manufaktúrák a török kiűzését követően, a 17. század végétől lendültek fel. Ekkor terjedt el szélesebb társadalmi körben az ablaküveg és a mindennapi használtra szánt ún. öblösüveg vagy parasztüveg. A Kelet-Mecsek vidéki üveghuták jelentőségére utal, hogy termékeik a Dél-Dunántúlon kívül Szlavóniában és a Dél-Alföldön is megjelentek - mutatja be a Határtalan régészet. Aranyáron adott üveg Az üvegesség nem csak megélhetés, életforma volt a Kelet-Mecsekben, generációs mesterség, apáról fiúra szállt a tudás. Az üvegesek főként Morvaországból jöttek, de gyakran érkeztek német mesteremberek is. Európa északibb részén kedvezőbbek voltak az üvegkészítés feltételei, több alapanyag állt rendelkezésre. Magyarországon többnyire hiányt szenvedtek, éppen ezért az erdei üvegművesség inkább különlegességnek számított. Nem így a 18. században, amikor Baranya legfejlettebb „iparágának” számított. Az is előfordulhatott, hogy az üveget aranyárban számolták. Az iparágnak azonban voltak hátrányai is: főként az, hogy rengeteg tűzifát igényelt a huták fűtése. Néhány évtized alatt Óbánya környékén kivágták az erdőket, ezért olyan messziről kellett már a tüzelőt szállítani, hogy érdemesebb volt az egész hutát arrébb költöztetni. Az iparág a 19. század első éveiben hanyatlott le végleg. A megye növekvő népességének egyre több épületfára volt szüksége, ami felverte az árakat. Az erdőbirtokosoknak nem érte meg, hogy hutákban égessék el a fákat, így fokozatosan visszavonták az engedélyeket a kivágásra, az üveggyárak pedig lassan leálltak. Az üvegkészítéshez kvarchomok (régi nevén: békasó), bükkfa hamujából főzött és kalcinált hamuzsír (szalajka), valamint mész szükséges. Az üveggyártás első fázisában összekeverték a porrá őrölt alapanyagokat és adalékanyagokat (ami lehetett időnként konyhasó, salétrom, kovaföld, mangán vagy arzén), majd a nagy olvasztótégelyekben kb. 800 °C-on előolvasztották (frittálták). Ezt követően 1200-1400 °C-on tovább olvasztották az elegyet, melyhez adalékot adtak, majd többször megtisztították a salaktól. A keverés során az összeolvadt alapanyagok átlátszó üveggé alakultak át, melyet különféle fém-oxidokkal színtelenítettek vagy éppen színeztek meg (vas, mangán, réz, kobalt stb.). Ez után következett az üvegfúvás - írja a Határtalan régészet. A jelenben élő múlt Óbánya ma is élő község, Újbánya eredeti lakosságát vesztett üdülőfalu, Üvegbánya viszont a huta felszámolását követően elnéptelenedett, épületei lassan összedőltek. Az erdőrész neve, ahol egykor az üvegolvasztó és a hutatelepülés létezett, így lett „Pusztabánya” - ami elhagyott üveghutát jelent. Az első kelet-mecseki üvegkészítő műhely, a pécsváradi, vagyis Réka-völgyi huta oly rövid ideig állt fenn, hogy itt nem keletkezhetett hutatelepülés. Az erdő mára visszafoglalta a mecseki völgyeket, így a Mecseknádasd melletti Réka-völgyből indulva festőien vadregényes tájakon, haragoszöld fák között vezet az üveggyártó településeket felfűző túraútvonal. Az egykori pusztabánya helyén látogatható a szépen helyreállított üveghuta. Hosszúhetényben pedig üvegkiállítás várja az érdeklődőket, ahol a 18. századi darabok mellett modern üvegművészeti alkotások is láthatók. (Forrás: origo.hu) HÍREK ■ Koronavírus-járvány miatti korlátozások: a 2021. március 1-ig érvényben lévő korlátozásokat meghosszabbították március 15-ig, így a tervezett természetjáró programok március első felében sem lesznek megrendezve. A korlátozások esetleges feloldása esetén a programokról szóló információk honlapunkon olvashatók. ■ „Érdemes Természetjáró”: Bíró Gábor (Mecsek Egyesület) teljesítette az Érdemes Természetjáró minősítés követelményeit, így az MTSZ számára a minősítést megadta. A minősítéshez ezúton is gratulálunk! Rendezvények április 6., kedd: Természetbarátok Klubja. Magyar Camino - Budapesttől Lé-bényig. Ignátkó Imre előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (® 20/340-4184). (A rendezvény a járványügyi korlátozások feloldása esetén lesz megtartva.) NYÍLT TÚRÁK A nyílt túrákat a járványügyi korlátozások feloldása esetén tartjuk meg! ► március 20., szombat: XXXVII. Csokonay Sándor Emléktúra - „Források és virágok”. Útvonal: Boda - Húsvét-forrás - Petőcpuszta - Kővágószőlős (11 km, szintemelkedés: 300 m). Találkozás: 9.10-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson az 5-ös kocsiállásnál, a Bodára induló autóbusznál (az autóbusz 9.25-kor indul). Túravezető: Baumann József /Mecsek Egyesület/ (® 20/474-7151). ► március 21., vasárnap: „Medvehagymavadász túra”. Útvonal: Orfűi-tó -Vágotpuszta - Kőlyuk - Nagy-Mély-völgy - Büdöskút - Remete-rét (15 km, szintemelkedés: 410 m). Találkozás: 7.20-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 23-as kocsiállásnál, az Orfűre induló autóbusznál (az autóbusz 7.30-kor indul). Visszautazás: Remete-rét megállótól a 15.07 órakor Pécs felé induló busszal (Pécsre érkezik 15.32-kor). Túravezető: Éger Zoltán /Vándormadár/ (® 30/537-6416). ► március 27.,szombat: „Rejtett kincsek a Postaút mentén”. Útvonal: Telekhegyi megálló - Hajmás - György-Márton hegy - Gálosfa - Bükk-tető - Sárközi erdő - Csepegő-kút - Szágy (17 km, szintemelkedés: 360 m). Találkozás: 8.15-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 14-es kocsiállásnál, a Kaposvárra induló autóbusznál (az autóbusz 8.30-kor indul). Visszautazás: Szágyról a 16.46 órakor Sásd felé induló autóbusszal, onnan 18.05 órakor Pécs felé (Pécsre érkezik 18.40-kor). Túravezető: Schóber József /Vándormadár/ (® 20/437-8314). ► április 3., szombat: „Húsvétvárás Mecseknádasdon”. Útvonal: Mecseknádasd, Bagoly csárda - Várhegyi-kilátó - kéktúra útvonal - Szt. Imre-hegy - Stein malom - Mecseknádasdi kálvária - Schlossberg vendéglő (13 km, szintemelkedés: 250 m). Találkozás: Mecseknádasd, Ófalui elágazás autóbusz megállóban 9.50-kor (elérhető Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 9.00-kor induló bonyhádi buszjárattal). Visszautazás a Schlossberg vendéglőtől 14.24-kor, vagy 15.24-kor. Túravezető: Pál Krisztina /Mediterrán Gyaloglóklub/ (® 30/742-7188). Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (762l Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

293. szám & & 2021. november 25 éves a Dráva Természetbarát Sport Egyesület Fennállásának és működésének 25. évfordulója alkalmából Természetjáró Emlékérem elismerést vett át a Dráva Természetbarát Sport Egyesület a XXXIII. Természetjárók napján, Dobogókőn. A gyalogos túraszakosztályból alakult civil szervezet múltja azonban ennél jóval korábbra, 1973-ig nyúlik vissza, amikor is egy fiatalokból és idősebbekből álló társaság unaloműzés céljából épített egy szabadtéri pingpong asztalt. Az együtt töltött közös szabadidő és a nagy mérkőzések számának növekedésével egyenes arányosságban megjelent az igény a szervezettebb formában működő közösségi élet iránt. A gondolatot hamar tettek követték, így 1975-ben Gida Tibor vezetésével egy lépcsőház alagsorában, 31 taggal megkezdte működését a Gárdonyi Géza Művelődési Ház kihelyezett Ifjúsági és Munkás Klubja. A társadalmi munkában végzett feladatok mellett gyakran került sor a társaság kíváncsiságát kielégítő témákban tartott előadásokra, beszélgetős és zenés programokra, színház és múzeum látogatásokra. A Karádi Károlyné, Kiss Lajos és Kósa Pál által a természetjárásról tartott élménybeszámolók, a hallottak olyan nagy hatást gyakoroltak a kis közösségre, hogy onnantól kezdve napjainkig megállás nélkül túráznak. Ezzel a motoros kirándulások, a pingpong és a futball mellett a gyaloglás is bekerült a klub szabadidős tevékenységei közé. A kis közösség belépett a Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesületbe (PTTE), és annak Ifjúsági és Munkás Klub nevű szakosztályaként működött tovább. Az aktív sportéletnek köszönhetően számos helyre eljutottak, amelyek felsorolására a hely itt kevés lenne. Az idő előrehaladtával a szakmai feladatok száma is szépen sokasodott. Ezek egyike volt a Mecsek egyik legszebb helyszínén, Kisújbányán lévő kulcsos turistaház felújítása és működtetése. A munkákban és emlékekben gazdag időszak azonban szomorú véget ért: a kulcsosház tulajdonosváltása körül kialakult helyzet miatt a közösség kivált az anyaszervezetből, és 1996-ban megalapította a Dráva Természetbarát Sport Egyesületet, továbbra is Gida Tibor vezetésével. A csaknem nulláról indult civil szervezet tagsága azonban semmit nem veszített a lendületéből, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az elmúlt huszonöt évben elért eredményeik: három tájegységen átívelő, több száz kilométernyi turistaút jelzéseinek felfestése és folyamatos felújítása, karbantartása, egy saját kulcsosház kialakítása és működtetése a Dráva mellett, Kisszentmárton-Mailáthpusztán, számtalan saját szervezésű teljesítménytúra és természetbarát találkozó, és a Dél-Baranya Turistája jelvényszerző túramozgalom. Mindehhez kiváló alapot biztosít a természetjárás iránt elkötelezett, kiváló szaktudással rendelkező tagság. Az egyesület vezetését 2014-ben Jancsi Attila vette át. A Magyar Természetjáró Szövetség elnöksége, munkatársai és önkéntesei nevében eredményekben gazdag éveket kívánunk a Dráva Természetbarát Sport Egyesületnek! (Forrás: MTSZ) T 1 •• •• rr r r • 1 •• 1 Lekoszono es uj elnök Az alábbi riport a Magyar Természetjáró Szövetség honlapján (mtsz.org) jelent meg. Tóth Klára 2009-ben lett a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöke. Azóta folyamatosan jelen volt és aktív szerepet vállalt a természetjárás megyei és országos szintű feladatainak megoldásában, példaértékű elhivatottsággal. Nemrégiben lezárult ez a sikerekkel és kihívásokkal teli időszak Klári életében, ugyanis átadta elnöki feladatait utódjának, Schóber Józsefnek. A leköszönő elnök számvetése és az új elnök jövőbe tekintése következik. Tóth Klára, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség volt elnöke Mikor kezdődött a természetjáró eleted? Tóth Klára: Pedagógusi nevelőmunkám fontos eszközének tartottam a természetjárást. A gyerekek megismerésének, fejlesztésének, nevelésének kiváló terepe az erdő, a túrázás. Kezdetben az osztályommal, később az iskolai diáksportkör keretein belül túráztunk, s így kerültünk kapcsolatba a Baranya Megyei Természetbarát Szövetséggel. Részt vettünk rendszeresen a szövetség által meghirdetett túramozgalmakban, vetélkedőkön, megyei, majd országos turisztikai találkozókon is. Közben elvégeztem a bronz és ezüst fokozatú túravezető tanfolyamokat, és így is szoros kapcsolatba kerültem a megyei szövetség tisztségviselőivel. Egy idő után több megyei rendezvény (találkozók, vetélkedők) szervezésében való közreműködésre is felkértek, majd a Mecsek Egyesület titkáraként, később a megyei szövetség elnökségi tagjaként is segítettem a munkát. Mikor lettél a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöke? T.K.: 2009 februárjában az elnökség, ill. a leköszönő elnök - Baronek Jenő - kérésére vállaltam a jelöltséget. A közgyűlés megválasztott, így azóta a megyei szövetség elnökeként vettem részt a szervezett természetjárásban, az utóbbi hónapokban pedig már a leendő új elnökkel, Schóber Józseffel való együttműködésben. Mik voltak a feladataid? T.K.: Kiváló vezetőtársaim voltak (vannak) a megyei szövetségben. Velük szoros együttműködésben, és az egyesületvezetők, valamint a túravezetők munkájára támaszkodva, az ő segítségükkel szerveztük az éves programot. Honlapunk gazdagsága, eseménynaptárunk, a havonta nyomtatottan is megjelenő Mecsek Híradó írásai kellő információt adtak tagságunknak és környezetünknek a túráinkról, programjainkról, a természetjárást népszerűsítő eseményeinkről. Éves nyílt túráink programját 28-30 túravezetővel valósítottuk meg, változatos útvonalakat kínálva szakszerű vezetéssel az év minden hétvégéjére. Ennek összeállítása, gondozása, programfüzetben, illetve a helyi sajtóban való megjelentetése szép feladat volt évről évre. Az évek során több ismertető kiadványt jelentettünk meg, amely segítette Pécs város parkerdei és mecseki túraútvonalainak, völgyeinek, csúcsainak, forrásainak megismerését, bejárását a civil lakosság számára is. Voltak évek, amikor csak pályázati forrásaink voltak, de így is biztosítottuk az irodahasználat, a heti állandó ügyeleti idő, a legszükségesebb kiadások fedezetét. Mindenki önkéntes formában segíti a munkát, így biztosítva a megyei szövetség működését. Jó kapcsolatokat ápoltunk a szomszéd megyékkel. Természetjáró találkozókat szerveztünk, valamint 2-3 olyan - többfordulós -vetélkedőt is az évek folyamán, amelyet általános és középiskolás fiatalok számára hirdettünk meg Somogy, Tolna és Baranya megyékben. 2017-ben, kiadói támogatással megjelentettük a Mecsek Természetjáró Kalauza utoljára 2002-ben megjelent, átdolgozott kiadását. Túravezető-képzésünk a hagyományok szerint 2-3 évente új túravezetőket adott a munkához, és 2018-ban - az új kihívásoknak is megfelelve - jelzésfestő vezető képző tanfolyamot is szerveztünk. Elnöki pályafutásod alatt mi jelentette a legnagyobb kihívást? T.K.: A kezdeti években az Magyar Természetjáró Szövetség (folytatásban MTSZ) és általában a civilség is, az útkeresés időszakát élte. Az állami és önkormányzati támogatások megszűntek - részben törvényi változások, másrészt a gazdasági nehézségek miatt. A megyei szövetségek működését még az is nehezítette, hogy az MTSZ a tagsági jogviszonnyal kapcsolatban is átalakította az alapszabályát, amely hátrányosan érintette a megyei szövetségeket. Azelőtt az egyesületi tagság „érvényesítés”-t fizetett, amit a megyei szövetségnél rögzítettek, s amelynek egy része a megyei szövetségeknél maradt, hogy segítse a megyei szintű feladatokat, ill. a megyei szövetség működését. Elnökségem első három évében az MTSZ vezetősége is gyakran változott, olykor a szervezet léte is bizonytalanná vált. Később (2012-től) a helyzet kissé kiszámíthatóbbá vált. Együttműködési megállapodás alapján a működés minimális szintjét segítette az MTSZ, de aztán ez is megszűnt, majd az utóbbi években már pályázati lehetőséget biztosít az MTSZ - a tagszervezeteinek olykor programokra, olykor működésre. Azonban - valljuk be - ma a megyei szövetségek működése, léte kizárólag a saját tagsága akaratán múlik. Az MTSZ érvényes dokumentumtára (alapszabály, szervezeti-és működési szabályzat stb.) nem tesz említést (nem vesz tudomást) a szervezet megyei szintjéről. Néhány - még hozzáférhető - szabályzat utal a létükre, és feladatot társít a megyei, területi szervezetekhez, de ez inkább több problémát okoz, mintsem segítséget jelentene. Melyik szakmai eredményre vagy a legbüszkébb? T.K.: Az országos helyzetet tekintve nem túlzás azt állítani, hogy az is eredmény, hogy a Baranya Megyei Természetbarát Szövetséget meg tudtuk őrizni. Él, működik, jelenleg 18 tagszervezettel, a megye területét lefedő, kiváló egyesületekkel, azokban mintegy 7 -800 szervezett természetjáróval. Úgy érezzük, hogy vannak területek, amelyekben az MTSZ célkitűzéseit, feladatait hatékonyabban lehetne megvalósítani, ha az MTSZ támaszkodna a megyei szinten felhalmozódott tudásra, tapasztalatra. Mi itt a megyében nyilvántartjuk a jelzett turistautakat, a képzett túravezetőket, minősítési- és kitüntetési rendszerünk van. Támogatjuk az új szerveződéseket, tagszervezeteink érdekében is kapcsolatot tartunk a területi, megyei hivatalokkal, szakmai szervezetekkel, a Mecsekerdő Zrt.-vel és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal. A folytatásban mivel töltöd majd a szabadidődet? T.K.: Amíg szellemi és fizikai képességeim engedik, szeretnék továbbra is hasznos lenni a szervezett természetjárás szolgálatában. Többet túrázom majd - a Dráva TSE tagjaként is -, de a megyei szövetségtől sem távolodom el. Egyrészt - igény szerint -támogatom az új elnök munkáját, másrészt évente 2-3 nyílt túra vezetését vállalom a jövőben is. Egy ideig még részt veszek az MTSZ Oktatási Bizottság munkájában is, ahol éppen az MTSZ oktatási rendszerének megújításán, korszerűsítésén dolgozunk. Családom, barátaim számára is vannak ígéreteim a jövőre vonatkozóan, de ezek is a természetjáráshoz kötődnek. Számomra mindig örömforrás volt a természetjárás. Hiszem, hogy ez a jövőben is így lesz. Schóber József, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöke Hogyan mutatnád be magad természetjáróként? Schóber József: Pályakezdő pedagógusként tanítványaimmal gyakran kirándultunk a Zselic keleti lankáin, sorkatonai szolgálatom alatt pedig sokat tartózkodtam „terepen”. Ekkor érlelődött meg bennem a gondolat: ha leszerelek, tanítványaimmal rendszeresen, szervezetten túrázok. 1988-ban az iskolai sportkör keretein belül természetjáró csoportot hoztunk létre a Mindszentgodisai Általános Iskolában. Ebben az évben saját szervezésű túrákon ismerkedtünk a Mecsekkel, a Zseliccel. A következő évektől a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség által szervezett megyei táborokban, teljesítménytúrákon, túraversenyeken, városismereti versenyeken vettem részt tanítványaimmal. A természetjáró csoport 1994-től bekapcsolódott a gyalogos vándortábori mozgalomba. A két központi szervezésű tábort még kilenc saját szervezésű vándortábor követte. Az Ormánságban, a Kelet-Mecsekben és a Balaton körül megvalósult kerékpáros táborok is nagyon népszerűek voltak. 1995-ben bronz-, majd 1998-ban ezüstjelvényes túravezetői minősítést szereztem. A Mecseki Erdészeti Zrt. Sásdi Erdészete támogatásával 2013-ig minden ősszel helyi természetjáró akadályversenyt rendeztünk: „Zselic csücskében” néven. 2003-ban „Mecseki Erdőkért” díjban részesültem. Tanítványaimmal szép eredményeket értünk el városismereti vetélkedőkön, előkelő helyeket szereztünk a „Fekete István nyomában” természetismereti emlékversenyen, valamint egyéb elméleti és túraversenyeken. A kilencvenes évek közepétől a megyei szövetség szervezésében nyílt túrákat vezetek. Két éve a „Vándormadár Természetjáró Baráti Kört tagja, túravezetője, 2021. februártól pedig a Dráva Természetbarát Sport Egyesület tagja vagyok. Tóth Klárától, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség leköszönő elnökétől vetted át a stafétabotot. Hogy látod a szövetség jövőjét? S.J.: A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség rendkívül gazdag „turista múlttal” rendelkezik. Tisztelettel gondolok az elődökre, akik sokat tettek a baranyai természetjárás országos elismertségéért. A gazdag hagyományok arra köteleznek, hogy a hosszú évek alatt kialakult jó gyakorlatokat megtartva a mai kor elvárásait is figyelembe véve fejlődjünk. A „megtartva megújulás” stratégiájának vagyok a híve. Továbbra is a természetjárás, a természetbarát szemlélet népszerűsítése a fő célunk és feladatunk. Mindennek a módszereit és tevékenységeit alaposan átgondolva, csapatmunkával, a partneri kapcsolatok erősítésével tudunk előrelépni. A megyei szövetségnek a jövőben is koordinációs, szervező, tájékoztató, kapcsolatépítő szerepe van és lesz. Többek között koordinálja a megye természetjárásának éves programját, a technikai munkákat, a jelvényszerző mozgalmakat. Szervezi, tervezi a nyílt túrákat, az oktatást. Tájékoztatja és kapcsolatot tart 18 tagszervezettel, szinte egyedülálló módon megyei turista újságot ad ki, Mecsek Híradó néven. A szövetség jól működő honlapot tart fenn és működtet. Milyen feladatok várnak rád? S.J.: Már hónapok óta közösen dolgozunk Tóth Klára elnök asszonnyal és az elnökség tagjaival: Nagy Balázzsal és Strasser Péterrel. A feladatok átvétele, a szövetség működésének megismerése mellett közösen tervezett-szervezet programok előkészítésében, szervezésében dolgozunk együtt. Nagy segítséget jelent, hogy Both Viktória vállalta a titkári feladatok ellátását. Ez a mindennapi, operatív feladatok színvonalas ellátásában minőségi javulást jelent. Alapvetően csapajátékos vagyok. Ennek szellemében szeretnék tevékenykedni, széleskörű összefogást, kölcsönös jó viszonyt kialakítani partnerszervezeteinkkel. Megyénkben a szervezett természetjárók átlagos életkora egyre magasabb, turistaközösségeink elöregednek. Pedagógusként és vezetőként közép- és hosszútávú céljaim között szerepel: az iskoláskorú korosztály és a családok köréből minél több - a természetben felelősen viselkedő, biztonsággal túrázó - fiatalt és fiatal felnőttet vonjunk be a szervezett természetjárásba. Ennek módszertanát - a más szervezetek vagy éppen tagszervezeteink körében jól működő gyakorlatok megismerésével, átvételével - az elnökség tagjaival szeretnénk kidolgozni. Még ez évben szeretnénk a középiskolások és általános iskolások körében egy „kéktúra klubot” elindítani. Feladataimat így összegezhetném: azon kell dolgoznom, hogy a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség a „megtartva megújulás” stratégiáját figyelembe véve továbbra is központi szerepet vállaljon és töltsön be a megye természetjárásának szervezése, tervezése, koordinálása, a tájékoztatás és kapcsolatok fejlesztése terén. És végül: 2021. szeptember 18-án Dobogókőn, Tóth Klára távozó elnök asszony - mint utódját - bemutatott Thuróczy Lajos bácsinak. A Magyar Természetjáró Szövetség tiszteletbeli elnöke többek között azt mondta nekem: a baranyai természetjárás mindig az első öt között volt az országban, ez kötelez, ezt mindig tartsa szem előtt munkája során. Majd sok sikert kívánt munkámhoz. Kellenek-e ennél hatásosabb „feladattudatot” erősítő szavak? Kell-e ennél nagyobb motiváció? A Magyar Természetjáró Szövetség elnöksége, munkatársai és önkéntesei nevében köszönjük szépen Tóth Klárának a hazai természetjárásért végzett áldásos munkáját, Schóber Józsefnek pedig sok sikert kívánunk elnöki feladataihoz! MTSZ Országos Központ Hősiesen harcoltak a Mecseki Láthatatlanok 1956 őszén Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után egy ideig még megpróbált harcolni a megszálló szovjet csapatok ellen egy ellenálló csoport, megbújva a Mecsek erdeiben. A Mecsekben a Mecsek-kapunál és Vágotpusztán elhelyezett emléktáblák emlékeztetnek rájuk, valamint a különböző szervezetek által rendezett emléktúrák, illetve az évente megrendezésre kerülő „Mecseki Láthatatlanok nyomában” teljesítménytúra. Az alábbi, Fekete Kálmánnal készült riport a bama.hu hírportálon jelent meg. Fekete Kálmánt a ralisport krónikásaként, több könyv szerzőjeként ismerhetjük (a minap jelent meg a legendás Ferjáncz Attila szerelőcsapatáról írt kötete), s még inkább arról, hogy évtizedeken át a pécsi, baranyai blues zene szószólója és billentyűse volt. Azt sokkal kevesebben tudják, hogy a nagybátyja volt az a Kubicza János, aki az ’56-os pécsi ellenállók katonai vezetőjeként tevékenykedett. - Ötesztendős volt 1956-ban. Mi volt a közvetlen élménye a pécsi eseményekről? - Nagyanyámék Váradi Antal utcai családi házából sétáltunk hazafelé a Sallai utcába 1956. november 2-án késő délután, amikor a Kórház tér felől páncélozott járművek, oldalkocsis motorok, gépfegyveres katonák vonultak nagy robajjal a Széchenyi tér felé. Hazaérve kiderült, hogy lázas beteg vagyok, a városban pedig egyetlen patika volt, éppen a Széchenyi téren, így apám tankok között áthaladva jutott hozzá a gyógyszeremhez, s számolt be a főtér katonai megszállásáról. - Mit beszéltek később otthon titokban a mecseki harcokról? - Ami történt, arról évtizedekig családon belül is mélyen hallgatni kellett. Az viszont örök emlék marad, hogy néhány éve eltávozott, ám mára legendássá lett családtagunknak, Kubicza János nagybátyámnak kisgyermekként sokszor lovagoltam a lábán és katonai múltja miatt gyakran kérdezgettem a fegyverekről. Jancsi bácsi egyébként csendes ember volt, kétméteres magasságával, kisportolt termetével pedig női szemmel is vonzó férfinak számított. Amikor viszont később 1956-ról és a nagybátyámról anyai nagyanyámat, Etelka nénit faggattam, minduntalan elhessegetett. Később is csak annyit árult el: külföldre ment dolgozni, messzire, Kanadába. - Évtizedekkel később újra találkoztak. Mit mondott akkor az ellenállók egyik vezetője? - Mielőtt bejöttek ide az oroszok, nem voltak itt reguláris katonai csapatok, kivéve egy „Bányász Munka” századot és egy nagyatádi századot, melyeknek a feladata az induló uránbánya védelme volt. 1956. november 3-án aztán Pécs térségébe érkezett Szekszárd irányából egy szovjet harckocsiezred. Pécs ekkori katonai vezetője, a forradalmi katonai tanács elnöke Csikor Kálmán tartalékos alezredes volt, s látván a korszak modern felszerelésű ezredét, megegyezett a szovjet parancsnokkal, hogy Pécs nem fog „különösebben ellenállni”, mert nem akart vérfürdőt. Így november 4-én hajnalban bevonultak a szovjet harckocsik a városba és lefegyverezték a Mór-kollégiumban elszállásolt 1. Nemzetőr zászlóaljat. Ez úgy történt, hogy egy szovjet T 54-es odaállt az egyetem kapuja elé, lövegtornyát a bejáratra szegezte, majd a löveggel benyomta a nagy, díszes fakaput. Aztán felszólították a diákokat, hogy azonnal hordják ki a tank elé a fegyvereket, ellenkező esetben tüzet nyitnak. - Hogy került Kubicza János a forradalmárok közé? - November 3-án a szovjet csapatok láttán elindult egy jelszó: „Fel a Mecsekre!” A frissen alakult Katona Tanács elnöke, Csikor Kálmán alezredes felfegyverezte a bányászalakulatokat, ám nem akartak szembeszállni a többszörös túlerőben lévő szovjetekkel, időt akart nyerni, amíg bevonja a védőalakulatokat. Eközben november 4-én este megkeresték nagybátyámat, hogy kellene nekik egy katonai vezető, aki kiképzi, megszervezi és irányítja őket. Ő akkor meleg ruhát vett magához, zsebre vágta kis megtakarított pénzét, szolgálati pisztolyát, és elköszönt a családtól. Közel 30 év múlva láttuk újra. - Mit mondott a hegyen történtekről? - A Dömörkapui turistaháznál dr. Horváth Géza komlói orvos szervezte az ellenállást. Egy nap alatt úgy 150-200 ember vonult ki a hegyekbe kisebb fegyverekkel. Rajtaütéseket és zavaró támadásokat intéztek a szovjet csapatok ellen. A nagybátyám pedig úgy döntött, hogy azonnal továbbindulnak, mivel várható a város közelsége miatt egy szovjet hajnali támadás (ez aztán meg is történt). Továbbá a szervezői feladatokkal együtt megkapta a „Béla” és „Vadász” fedőnevet. - Mekkorára nőtt a csapat? - Nagyjából 300 főből állt, 7 szakaszra, 21 rajra osztva. Minden rajban 1-2 golyószóró, 3-4 géppisztoly, puskák és egyéb fegyverek voltak. Lőszer azonban csak körülbelül egynapi harcra volt elegendő. A „Mecseki Szabadságharcos Csoportnak” hármas célkitűzése volt: az ENSZ-döntésig kitartani, felszabadítani a várost és megtorolni a november 4-i árulást, felvenni a kapcsolatot a Dunántúlon működő csoportokkal és megcáfolni a bábkormány hírverését, hogy az országban teljes a nyugalom, mert az ellenforradalmat felszámolták. - Merre haladtak a Mecsekben? - A Dömörkaputól a Misina gerincén keresztül Tubes-Lapis irányába. Hajnalban a lapisi vadászháznál találkoztak a Kaposvárról Pécsre gyalogló katonákkal, s közülük többen átálltak a felkelőkhöz. Az utóvédcsapatot viszont elérte itt a hajnali szovjet katonai támadás, és a felkelők közül Rábai Tibor tüdőlövést kapott. Kubiczáék közben megérkeztek Büdöskútra, bevárták az utóvédet, eltemették Rábait, és elindultak Vágotpuszta felé. Itt a 12 házból álló kis sváb településen alakultak szakaszokra, rajokra, valamint megszervezték a település körkörös védelmét. Másnap, november 7-én reggel pedig feleskették a forradalmárokat. Vágotpusztáról aztán több kisebb akciót hajtottak végre. November 10-én a nagybátyám javaslatára lépcsőzetesen áttelepültek Kisújbányára, mert a közelben már többfelé orosz csapatok mozgását tapasztalták. S időben, ugyanis 12-én délelőtt erős szovjet és ÁVO-s támadás érte Vágotpusztát. Itt jegyezném meg, hogy Vágotpusztára 20 éve szervez emléktúrákat a pécs-szabolcsi „Szabolcs Fejedelem Hagyományőrző Egyesület.” - Mi volt Kisújbányán? - November 13-án megszervezték az új támaszpontot, s megtudták, hogy egy másik ellenállócsapat felszámolására rendőrosztagot szerveznek Pécsváradon. A rendőröket pedig új, modern fegyverekkel, Kalasnyikovokkal szerelték fel, ezért azt tervezték, hogy másnap 16.50-kor megszerzik a fegyvereket. Az akció során a biztosító őrsök a 6-os főúton több helyen is tűzharcba bocsátkoztak. A vállalkozást vezető Málics Ottó szakasza pedig nem várt helyzetbe került, mert újabb rendőrök érkeztek egy gépkocsival, akik új AK gépkarabélyokat próbáltak ki a pécsváradi vásártér melletti homokbányában. Ebben a pánikszerű harcban kapott fejlövést Málics Ottó. Aztán hevenyészett hordágyon vitték több kilométeren át Kisújbányáig, majd fogaton bányasérültként került a komlói kórházba, átjutva így a szovjet őrökön. Onnan viszont már nem jutott el élve a pécsi kórházba, szállítás közben meghalt. Pécsett pár éve utcát neveztek el róla, Komlón emléktábla őrzi nevét. A csoport végül is 2 golyószórót és 7 Kalasnyikovot zsákmányolt, míg Málics Ottót 1956. november 19-én Pécsbányán temették el, hivatalosan mint „bányaszerencsétlenségben” elhunytat, nagy tömeg előtt. - Merre vezetett ezután az út? - November 15-én reggel Kisújbányáról Vágotpuszta érintésével a Jakab-hegytől északnyugatra fekvő Petőcpusztára vonultak vissza. A kimerült, reményt vesztett és átázott emberek közül sokan lemorzsolódtak. Itt 16-án reggel ismét összeült a haditanács és a csoportot feloszlatták, mindenki szabadon választhatott sorsát illetően. Végül 58-an indultak útnak egyéni oldalfegyverzettel Nyugat-Európa felé. Sziebertpusztán, Képespusztán át érkeztek Gyűrűfűre, majd tovább 19-én éjjel Somogyviszlóra. 20-án reggel pedig tovább, mert a falutól másfél kilométerre terepjáró csapatszállító kocsik érkeztek, tele ÁVO-sokkal. Az erdőben a rádió híreiből tudták meg, hogy Jugoszlávia befogadja az ’56-os menekülteket. Így az osztrák határátlépés helyett Csokonyavisontát megkerülve egy erdőben éjszakáztak és másnap a jugoszláv határ felé fordultak. - Hol jutottak ki az országból? - 21-én hajnalban Szilfáspusztánál, de a túloldalon a jugoszláv határőrparancsnok egyáltalán nem volt barátságos. Kaproncára, egy „menekült” táborba kerültek, s valójában hadifogolyként kezelték őket. Innen december 5-én a Grenovói „haláltáborba” szállították a csapatot, ahol 1957 tavaszáig voltak, és az otthoni utóeseményekről a pécsiek körében „Pellérd Rádiónak” elkeresztelt Szabad Európa Rádióból értesültek. - Mi lett a nagybátyjával? - Elment Kanadába, majd visszaköltözött Franciaországba, hogy közelebb legyen kis hazájához. Miközben itthon a Mecseki láthatatlanok katonai vezetőjeként távollétében halálra ítélték. - Sosem térhetett haza? - Közel 30 évvel később amnesztiát hirdetett a magyar kormány, és kérésére autóval elvittem az egykori harcaik helyszíneire. És még egy érdekesség, a nagybátyám, Kubicza János adta a Vágotpusztán megesketett csapatnak a Mecseki Szabadságharcos Egyesület nevet. Azt pedig egy pécsi történész nyomozta ki, hogy a Mecseki láthatatlanok elnevezést a forradalom leverése után az események kigúnyolására, lekicsinylésére íratott úgynevezett Fehér Könyvek egyik szerzője találhatta ki. Pejoratív jelzőként, de a szándék éppen az ellenkezőjét érte el... (Forrás: bama.hu) HÍREK ■ Sós-hegyi kilátó: a tetőszerkezet megrongálódása miatt pár évvel ezelőtt lezárt kilátót a Biokom Kft. - a Pintér János Parkmegújítási Program keretében - felújította, így a kilátó ismét biztonságosan látogatható. A tetőszerkezet megjavítása mellett megoldották a villámvédelmet, az építményről eltávolították a graffitiket, és a kilátó környezete is megszépült. Felújították az ott található asztal-pad garnitúrát és szalonnasütőket, díszkavicsos borítás került a talapzat köré, valamint elhelyeztek egy információs táblát, ami nemcsak a kilátó történetét, hanem a környékbeli látnivalókat is bemutatja. (Forrás: biokom.hu) ■ Felújítások a Kelet-Mecsekben: a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság felújította a Kisújbánya mellett, az Óbányai-völgyben lévő turistapihenőt és a Cigány-hegyi kilátót. Az átadó ünnepséget október 26-án tartották, melyre a Hosszúhetényi Turista Egyesület (HOTE) túrát is szervezett. ■ Megújult turistajelzések Véménd térségében: ez év őszére Véménd térségében szinte teljesen megújultak a turistaútjelzések, és a Mária zarándokút is bővült egyik helyi új szakaszának felfestésével. A jelzések ötletadója Baumgartner Norbert, Véménd alpolgármestere volt, aki egy kis csapattal ez évben jelezte felvételi szándékukat a Mária Út Közhasznú Egyesület elnöksége felé. A csatlakozást követően az egyesület támogatta az új zarándokút ötletét. Véménden mind a mai napig erős hagyományai vannak a zarándoklatoknak, akár a két nagyobb kegyhelyet, Bátát és Má-riakéméndet tekintve, de a kisebb célpontok, mint a palotabozsoki Mária-kápolna, vagy a mórágyi Szent Kereszt felmagasztalása kápolna zarándokúton is elérhetővé válik. A jelzések festésének kivitelezését - mely Mórágy, Véménd és Palotabozsok Önkormányzatának anyagi támogatásával valósult meg - Biki Endre Gábor végezte. ■ Püspökszentlászlói arborétum: az arborétum 2021. november 1-től 2022. március 15-ig zárva tart. Ezen időszakban csak a kastély látogatható, az is csak előzetes csoportos regisztrációval. ■ Elmaradó rendezvény: a november 6-ra tervezett „A Mecseki Láthatatlanok nyomában” teljesítménytúra (100, 56, 28, 16, 7 km) elmarad! ■ Munkanap áthelyezések 2022-ben (a jövő évi programok tervezéséhez): 2022-ben két munkanap kerül áthelyezésre. Március 26-a, szombat munkanap lesz (helyette március 14-e, hétfő pihenőnap), illetve október 15-e, szombat munkanap (helyette október 31-e, hétfő pihenőnap). ■ 2022. évi programok: kérjük a természetjáró rendezvények szervezőit, hogy a jövő évi programok adatait november 23-ig küldjék el e-mailben Strasser Péternek (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) a 2022. évi rendezvénynaptár összeállításához. Ugyancsak kérjük azon túravezetőket, akik nyílt túrák vezetését vállalják, hogy a 2022. évi túraterveket adják le szintén november 23-ig Both Viktóriának személyesen a szövetségben (keddenként délután 16-18 óra között), vagy e-mailben (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ■ 2022-es természetjáró falinaptár: megjelent Müller Nándor fényképeivel a szokásos falinaptár, mely 2022-re az „ERDŐK, MEZŐK LAKÓI” címet viseli. A 14 lapos naptárban közel 60 kép található, ezúttal hazai erdeink állatvilágából kaphatunk színes összeállítást. Ára 1200 Ft/db. A naptár megvásárolható a Baranyai Megyei Természetbarát Szövetségben (Pécs, Tímár u. 21.) ügyeleti időben, keddenként 16-18 óra között. Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társasága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) ♦ november 7., vasárnap: „Aranyló Ősz” teljesítménytúra. R.: Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület. Távok: 32, 21,5 és 14 km. Rajt: Szászvár, Szent István Közösségi Ház (Szent István u. 33.), 7.30 - 9.30. Cél ugyanott. Nevezési díj: 1000, 800, ill. 600 Ft/fő. Információ: Hang Csaba (® 30/650-5418), Berki László (® 30/678-6188). ♦ november 13., szombat: „Skóciai Szent Margit Emléktúra”. R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. Találkozás 10.00 órakor Mecseknádasdon, a plébániatemplom előtti téren. A túra útvonala: Mecseknádasd - Réka-vár - Ötös úti kunyhó -Antal-kép - Büdös-kút - Pécsvárad (16 km, szintemelkedés: 334 m). A Réka-vár falai között 12 órakor csendes megemlékezést tartunk Antal Géza pécsváradi apátplébános vezetésével Szt. Margit születésének helyén, az emlékkőnél. A túra során emlékezünk dr. Novotny Ivánra, Szent Margit emlékének hű ápolójára. Kérjük, a túrázók hozzanak magukkal egy szál virágot, vagy egy mécsest az emlékkőhöz! Túravezető: Gelencsér Gábor. Információ: http://ptkk.blogspot.com ♦ november 14., vasárnap: „Málics Ottó Emléktúra” (14 km). R.: Mecseki Mátrix Csoport. Rajt: PTTE TTK „A” épület (Pécs, Ifjúság útja), 8.00-9.00. Cél: Pécsbánya, Gesztenyés utca. Nevezési díj: 1000 Ft/fő. A túrán kizárólag előnevezéssel lehet indulni! Előnevezési határidő: 2021. november 13., 20.00 óra. Előnevezés, további információ: Kövecs Ferenc (® 70/704-4057, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) ♦ november 19., péntek: Örökségünk - délutáni diskurzus. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.), időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna (® 20/376-6437). ♦ november 24., szerda: Ötórai beszélgetések. Kalandozásaim a Bakonyban - Müller Nándor előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. ♦ december 4., szombat: „Mecseki Mikulás, Mecseki Krampusz” teljesítménytúrák. R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 8.00-10.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 1000 Ft/fő (diákoknak, ill. Mecseki Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény). Információ: Bota János (® 30/993-8595). ♦ december 7., kedd: Természetbarátok Klubja. Adventi hangulatban - történetek az adventhez és a karácsonyhoz kötődő növényekről, állatokról - Scheitler Adrienn előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17.00 óra. Információ: Scheitler Adrienn (S 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ► november 6., szombat: „Kalandozás a Leánykőhöz”. Útvonal: Magyaregregy -Leánykő - Vágyom-völgy - Kisvaszari erdészház - Magyaregregy (12 km, szintemelkedés: 250 m). Találkozás 8.50-kor a pécsi autóbusz-állomáson, a 11-es kocsiállásnál (a busz 9 órakor indul). Túravezető: Müller Nándor /Mecsek Egyesület/ (S 20/957-5775). ► november 13., szombat: „Skóciai Szent Margit Emléktúra”. Útvonal: Mecsekná-dasd - Réka-vár - Ötös úti kunyhó - Antal-kép - Büdös-kút - Pécsvárad (16 km, szintemelkedés: 334 m). Találkozás Mecseknádasdon, a plébániatemplom előtti téren, 10 órakor. További részleteket lásd. a „Rendezvények” címszó alatt. ► november 14., vasárnap: „Tenkes kapitány sasfészkei”. Útvonal: Túrony - Csar-nóta - Nagy-hegy - Mária-hát - Csukma-hegy - Akasztó - Siklós (17,5 km, szintemelkedés: 410 m). Indulás a pécsi autóbusz-állomás 15-ös kocsiállásáról 8.15 órakor Siklósra induló buszjárattal, a gyalogtúra Túronyból 8.45-kor indul. Túravezető: Éger Zoltán /Vándormadár/ (S 30/537-6416). ► november 27., szombat: „Rockenbauer Pál Emléktúra”. Útvonal: Apátvarasdi elágazás - Fodor-gyöp - Legénysír - Zengővárkony - Dombay-tó (15 km, szintemelkedés: 220 m). Találkozás 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásánál, a Bonyhádra induló autóbusznál (a busz 9 órakor indul). Túravezető: Tóth Klára (S 20/527-8913). november 28., vasárnap: „Dél-Baranya turistája nyomában”. Útvonal: Diósviszló szőlőhegy - Nagy-hegy - Csukma-kereszt - Akasztó - Siklós (16,8 km, szintemelkedés: 405 m). Találkozás 7.35-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 18-as kocsiállásnál (a busz 7.45-kor indul). Várható hazaérkezés Pécsre 17.00 körül, a csoport összetételének függvényében. Túravezető: Jancsi Attila /Dráva TSE/ (S 20/580-6078). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna S 20/376-6437) ► november 7., vasárnap: Emlékezés a már „Végtelenben túrázók”-ra. Útvonal: Máré csárda - Vörösfenyő kulcsosház - Balincai-forrás - Vörösfenyő kulcsosház - Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 210 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Gáll László. ► november 14., vasárnap: „Skóciai Szent Margit” túra. Útvonal: Mecseknádasd -Skóciai Szt. Margit kereszt - Réka vár - Vadászlak - Pusztabánya - Kiskaszáló - Takanyó-völgy - Zobákpuszta (15 km, szintemelkedés: 450 m). Indulás: a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin. ► november 16., kedd: Túra az egészségünkért! - Barátúri-tó. Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► november 21., vasárnap: „Panoráma a Zengőről”. Útvonal: Hosszúhetény - Zengő - Hosszúhetény (8 km, szintemelkedés: 420 m). Indulás: a 8.00 órai hosszúhe-tényi buszjárattal. Túravezető: Gáll László. ► november 27., szombat: „Rockenbauer Pál Emléktúra” Komlóról. Útvonal: Zobákpuszta - Püspökszentlászló - Komlós-kanyar - Zengővárkony, szelídgesztenyés - Ruzsama - Hosszúhetény (20 km, szintemelkedés: 360 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila. Rövidebb útvonal: Hosszúhetény - Ruzsama - Pécsvárad - Zengővárkony (Szalma és Tojás Múzeum megtekintése) - Hosszúhetény (14 km, szintemelkedés: 130 m). Indulás: a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► december 4., szombat: „Találkozás a Mikulással”. Útvonal: Kárász - Vörösfenyő kulcsosház - Balincai-forrás - Vörösfenyő kulcsosház - Kárász (11 km, szintemelkedés: 210 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet. ► december 7., kedd: Túra az egészségünkért! - Tél Árpád-tető körül. Indulás: a 9.00 órai pécsi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. A Hosszúhetényi Turista Egyesület (HOTE) nyílt túrája ► november 6., szombat: „Szent Márton nyomában”. Útvonal: Hosszúhetény -Vörösma - Csigergödör - Büdös-kút - Réka-kunyhó - Szamár-pihenő -Kisújbánya - Miske-tető - Püspökszentlászló - Hosszúhetény (20 km, szintemelkedés: 540 m). Indulás: 9.30-kor, Hosszúhetény Polgármesteri Hivataltól (elérhető Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról 9.00-kor induló autóbusszal). Egyesületünk minden résztvevőt megvendégel libazsíros kenyérrel, meleg teával, forralt borral Kisújbányán a faluházban! Ezért kérjük a túrán való részvételt előre jelezni, hogy tudjunk rá készülni! Túravezető: Takács Ferenc (® 20/580-6078). DDNPI rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság programjairól részletes információk a www.ddnp.hu honlapon találhatók. • november 13., szombat: Terített asztal az iszapon - madarász séta a Csertői-tónál. Az őszi időszakban jellemző, hogy a halastavaknál elkezdődnek a lehalászási munkálatok. A tavakban nevelt halak befogásának könnyítésére a tómeder vízét lecsapolják, így szabaddá válik a tófenék, és az addig hullámzó vízzel borított terület egyszerre apró tócsákkal szabdalt iszapfelszínné változik. Míg a tómederben visszamaradó, sekély vízben rekedt apró halak a gémféléknek, rétisasoknak nyújtanak zsákmányt, addig a szabad iszappadokon megjelennek a parti madarak. A túra célja ennek az alkalmi madárseregletnek a megfigyelése. Helyszín: Csertői-halastó, halőr-ház, időpont: 9.00 óra. A program időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (762l Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

292. szám z- 2021. október Kitüntetések a XXXIII. Természetjárók Napján A Dobogókőn szeptember 18-án megrendezett Természetjárók Napja ünnepségen ismét voltak baranyai kitüntetettek. Megalakulásának 25 éves jubileumi évfordulója alkalmából Természetjáró Emlékérem kitüntetésben részesült a Dráva Természetbarát Sport Egyesület. E mellett Jancsi Attila (Dráva TSE) a Természetjárásért Fejlesztéséért érdemérem ezüst fokozata kitüntetésben részesült. A kitüntetésekhez szívből gratulálunk, további eredményes természetjáró munkát kívánunk! Küldöttgyűlés A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2021. szeptember 10-én, pénteken délután tartotta meg évi rendes küldöttgyűlését, ezúttal Zobákpusztán, a Vargánya Tanya erdészeti táborozóhelyen. A küldöttgyűlés eredeti időpontja február lett volna, azonban a kornavírus-járvánnyal kapcsolatos korlátozó intézkedések miatt akkor nem lehetett megrendezni. A küldöttgyűlésen a tagszervezetek hivatalos képviselőin túl több vendég is részt vett, így - a hétköznapi időpont ellenére is - mintegy negyvenen foglaltunk helyet a táborhely étkező teraszán, megtöltve ezzel a helyet. Az első részben a küldöttek egyhangúlag elfogadták a szövetség elnökségének 2020. évi beszámolóját, melyet az elnökség még februárban elküldött a tagszervezeteknek, illetve közzé tette a Mecsek Híradóban is. Ugyancsak egyhangúlag fogadták el a pénzügyi beszámolót és a közhasznúsági jelentést is. Ezután Strasser Péter levezető elnök személyi változásokról tett bejelentést. Amint azt már Tóth Klára elnök a 2020. évi küldöttgyűlésen bejelentette, szerette volna átadni másnak az elnöki feladatokat, azonban akkor erre nem volt vállalkozó jelölt. Mostanra viszont Schóber József elvállalta a feladatot, így a Dráva TSE őt delegálta elnökként a szövetség elnökségébe. Tóth Klára felszólalásában megköszönte a munkájához hosszú éveken át kapott támogatást, és eredményes munkát kívánt az elnökségnek, felajánlva egyúttal a további segítségét, amennyiben valamilyen területen erre szükség van. Ezután Gida Tibor kért szót, aki az egyesületek és a Baranya megyei természetjárók nevében megköszönte Tóth Klárának az eddigi elnöki munkáját, és köszönetképpen egy gravírozott emlékplakettet adott át. Ezt követően Strasser Péter levezető elnök bemutatta Schóber Józsefet, akit a küldöttgyűlés résztvevői közül már legtöbben ismertek, hiszen régóta dolgozik a szövetségben. A mindszentgodisai általános iskola tanáraként 1988-tól vett részt diákjaival a szövetség rendezvényein (túraversenyeken, városismereti versenyeken, természetbarát találkozókon), vándortáborokat szervezett. 1995-ben megszerezte a bronz, majd 1998-ban az ezüst jelvényes túravezetői minősítést. Régóta vezet nyílt túrákat, 2016-tól 2019-ig a Mecsek Egyesület túravezetője volt, 2021-ben kérte felvételét a Dráva TSE-be. Schóber József megköszönte a tagság bizalmát, és kifejezte reményét a szövetség további eredményes működésével kapcsolatban. Strasser Péter ismertette a résztvevőkkel, hogy az elnökség továbbra is három fővel működik, a másik két tagjának személyében nincs változás, de eddigi segítőik száma kibővült: bemutatta Both Viktóriát, aki a keddi ügyeleti napokon fogja ellátni az ügyintézést a Tímár utcai irodában. Viki a Dél -Zselic TK és a Dráva TSE tagjaként régóta aktív természetjáró nem csak résztvevőként, hanem rendezvények segítőjeként is, bronz jelvényes túravezető. Schóber József és Both Viki bemutatkozása után Jancsi Attila (atiKA) ismertette a 2020. évi egyéni túrapontverseny helyezettjeit. Ezután azokat a sporttársakat köszöntöttük, akik előző évben Dobogókőn a Természetjárók Napján részesültek az MTSZ által adományozható kitüntetésben (Gida Tibor, Jancsi Attila, Romvári Attila), majd Tóth Klára ismertette a közgyűlési elismerésben részesültek névsorát, akik közül legtöbben már az egyesületi közgyűléseken megkapták az elismerést: dr. Hoppa Elvira (Hétdomb TE), Farkasné Tomecskó Zsuzsanna (Dráva TSE), Gáll László (Hétdomb TE), Horváthné Solymos Katalin (Hétdomb TE), Király Zsuzsanna (Dráva TSE), Konczhidai Éva (Ifjúsági Unió Pécs), Nesz Tamás (Szent Imre ISK), Varga Anikó (Tenkes TE). Aranybakancs díjat kapott: Pálinkás István, a siklósi Szent Imre ISK vezetője, illetve Kassai József kőfaragó, aki hosszú évek óta térítésmentesen készíti el a Büdös-kúti panteonnál elhelyezett emléktáblákat. A küldöttgyűlés ezután jó hangulatú, kötetlen beszélgetéssel zárult, aminek során a résztvevők ezúttal nem szendvicseket, hanem a Gida Tibi és Király Zsuzsi által bográcsban főzött, jó ízű pörköltet fogyaszthatták, finom sütemények, valamint a Balog Árpi, Markesz Pisti és Andrasek Csaba által hozott borok kíséretében. Este nyolc óra körül távoztunk Zobákpusztáról. Strasser Péter Természetjárók Napja Szeptember 18-án, szombaton a Dráva TSE és a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség képviseletében heten utaztunk Dobogókőre a XXXIII. Természetjárók Napja rendezvényre. Mint minden évben, idén is itt adták át a Magyar Természetjáró Szövetség kitüntetéseit és emlékplakettjeit. A program a hagyományos volt. A déli harangszóig regisztráció és beszélgetés a rég látott ismerősökkel (a regisztráció most a koronavírus-járvány miatt eltért a megszokottól). Az ünnepség „ceremóniamester” idén is Papp János vándor-színész volt. A zenét a „Koccintó” zenekar szolgáltatta. A harangszó után közösen énekeltük el a Himnuszt, majd az ünnepi köszöntő beszédek következtek. Beszédet mondott Thuróczy Lajos bácsi, az MTSZ tiszteletbeli elnöke, Kiss László az Országos Erdészeti Egyesület elnöke és dr. Seregi János az MTSZ alelnöke. Az elmondottakból ki lehet emelni, hogy az erdészet sokat javított a turistaházak, erdei pihenőhelyek és az egyéb turista létesítmények színvonalán. A természetjárás a pandémia időszakában előtérbe került, de sajnos sokan nem tudják, vagy csak nem akarják elfogadni a természetjárás írott és íratlan szabályait. Reméljük, egyre jobban felértékelődik majd az erdészetek és a szervezett természetjárók együttműködése. A beszédek után egy perces néma csenddel emlékeztünk meg azokra a túratársakra, akik már nem lehetnek köztünk. Ezután következett a kitüntetések átadása. Egyesületünk, a Dráva Természetbarát Sport Egyesület 25 éves fennállásának tiszteletére Természetjáró Emlékérem kitüntetésben, Jancsi Attila a Természetjárás Fejlesztéséért érdemérem ezüst fokozatában részesült. Zárásként elénekeltük a Szózatot, majd a beszédet mondók és az MTSZ vezetőségének jelenlévő tagjai koszorút helyeztek el a szépen felújított Báró Eötvös Loránd turistaház falán. Végül a kitüntetettek egy bográcsos turista ebédet és egy pohár pezsgőt kaptak. A hivatalos rész vége után Rongyi és Böbi a Thirring-körutat tervezte be magának, a csapat másik része a bográcsok mentén járt és étkezett. A hazafelé vezető úton még ellátogattunk a „Mi kis falunkba” Pilisszentlélekre. atiKA „Egregytől Zobákpusztáig” Szeptember 12-én, vasárnap a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Mecsek Egyesület nyílt túrája a következő útvonalon vezetett: Vár-völgy -Nyomákói-patak völgye - Vörösfenyő - Somosi-kút - Dobogó - Cigány-hegy -Hidasi-völgy -Zobákpuszta. Igazán szép „indián nyári” nappal ajándékozta meg a természet azt a 17 bakancsost, aki vállalkozott a Kelet-Mecseket átszelő túrára. A Vár-völgytől indultunk könnyűnek igazán nem nevezhető kirándulásunkra - a tervek szerint 15 kilométeres útvonal és egy kicsivel több, mint 400 méter szintemelkedés várt a résztvevőkre. A turistaútról letérve, egy kis „kalandfaktorral” a Nyomákói -patak vadregényes - kissé nehezen járható - völgyében jutottunk fel a Vörösfenyőhöz. Meseszép erdőkben hagytuk magunk mögött az éppen csak csordogáló Nyomákói-kutat, majd a Somosi-kút következett. Felkapaszkodtunk a Tolna megye legmagasabb pontján (Dobogó, 594 m) álló kopjafához, majd a Cigány-hegyi-kilátóból csodáltuk a Mecsek panorámáját. A túra egyik legszebb szakaszának ígérkező Hidasi-völgyben a források és a patak is éppen csak csörgedeztek. Felfrissülést a Hidasi-forrás és a Csurgó vízesése nyújtott számunkra. A meseszép erdőkkel körül ölelt réteken, tisztásokon már megcsodálhattuk az őszi kikerics lila virágait. Izgalmas kalandokkal, kitérőkkel színesített túránk végén, Zobákpusztán közel 18-ra kerekedett a megtett kilométerek száma, és a szintemelkedést is „feltornáztuk” közel 500 m-re. Szép idő, meseszép táj, gyönyörű erdők, vidám, jó hangulat - ezt kaptuk ezen a szép nyári napon. Müller Nándor túravezető Vándorlás a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán A Budapesti Természetbarát Sport Szövetség (BTSSZ) a Rockenbauer Pál Déldunántúli Kéktúra útvonalán vándorlást szervez 2021. október 14-17. között Óbánya - Felsőkövesd szakaszon az alábbiak szerint: 1. nap: 2021. október 14. (csütörtök) Útvonal: Óbánya (ph) - Ferde-vízesés - Kisújbánya - Wein György-forrás -Zobákpuszta (ph) - Zobákpuszta autóbusz váróterem (11,2 km, szintemelkedés: 345 m). Indulás: Óbánya, autóbusz-forduló, 11.09 óra (a találkozási hely elérhető Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 10.00-kor induló bonyhádi autóbusszal, „Mecseknádasd temető” megállóhelyen való átszállással, ahonnan 11.03-kor indul tovább autóbusz). Találkozó a pécsi autóbuszállomáson 9.50-kor. 2. nap: 2020. október 15. (péntek) Útvonal: Felsőkővesd (ph) - Bakócai tanösvény kilátója - Hollófészek -Tóth-forrás - Hódosi-kereszt - Abaliget vasútállomás (ph) (16 km, szintemelkedés: 256 m) - [Abaligeti barlang (ph) - Autóbusz megálló] (21 km, szintemelkedés: 414 m). Indulás: Felsőkövesd autóbusz-fordulónál 7.23-kor (a találkozási hely elérhető Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásáról 5.30-kor Palé felé induló autóbusszal, „Sásd, kaposvári útelágazás” megállóhelyen való átszállással, ahonnan 6.35 órakor indul az autóbusz Felsőkövesdre). Találkozás a pécsi autóbusz-állomáson 5.20-kor. 3. nap: 2020. október 16. (szombat) Útvonal: Remeterét autóbuszmegálló - Büdös-kúti kulcsosház (ph) - Fehérkúti kulcsosház (ph) - Tripammer-fa - Árpádtető - Kincses-forrás - volt Hársas kulcsosház - Hotel Kövestető - Zobákpuszta, autóbusz váróterem (20,4 km, szintemelkedés: 495 m). Indulás Remeterétről 6.40-kor (a találkozási hely elérhető a pécsi autóbusz-állomás 23-as kocsiállásáról 6.15-kor induló autóbusszal). Találkozás a pécsi autóbusz-állomáson 6 órakor. 4. nap: 2020. október 17. (vasárnap) Útvonal: Remeterét autóbusz-megálló - Farda-kereszt - Patacsi-mező (ph) -Pálos kolostor romja - Halomsírok - Pálos-kút - Abaliget, barlang - Abali-get, autóbusz-megálló (11,4 km, szintemelkedés: 301 m) - [Abaliget, vasútállomás (ph)] (16,3 km, szintemelkedés: 432 m). Indulás Remeterétről 6.40-kor (a találkozási hely elérhető a pécsi autóbusz-állomás 23-as kocsiállásáról 6.15-kor induló autóbusszal). Találkozás a pécsi autóbusz-állomáson 6 órakor. További információ kérhető Matolcsi György szervezőtől és túravezetőtől (® 30/732-6002, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). „Emlékük, mint a lámpafény az estben, Kitündököl és ragyog egyre szebben És melegít, mint kandalló a télben, Derűs szelíden és örök fehéren.” (Juhász Gyula) Gyertyát gyújtunk a büdös-kúti panteonnál 2021. október 29-én, pénteken délután 14 órakor, így emlékezve elhunyt turista barátainkra. A Pécsről Orfűre 12.45-kor induló távolsági busszal Remete-rétig utazunk, majd 13.15-kor gyalog megyünk tovább a kék sáv jelzésen. Emlékező perceinkre szeretettel hívunk mindenkit! Baranya Megyei Természetbarát Szövetség HÍREK ■ Emlékkereszt-avatás Kövestetőn: a Mecsekerdő Zrt. - a 21 állami erdőgazdasággal összhangban - emlékkereszt-állítással tisztelgett az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előtt. A Kövestetőn álló emlékkeresztet 2021. szeptember 6-án áldották meg és szentelték fel. A Kövestetőn álló emlékkereszt 30 x 30 cm keresztmetszetű tölgygerendából készült, magassága 4, szélessége 2,7 méter. Az acél tartószerkezetbe illesztett kereszten a hazánkban idén tartott Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus tiszteletére és emlékére 21 kis kereszt látható, valamint a „Minden forrásom belőled fakad” felirat olvasható. Az emlékkereszt olyan helyszínre került, amelyet több zarándokút is érint, egyúttal kedvelt és népszerű kirándulási célpont a természetjárók, kirándulók körében. A közelben vezet a Skóciai Szent Margit Emlékút és a Magyar Zarándokút, valamint a Mária Út. Kövestető érintésével halad a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala és a Hármashegy vonulatán átívelő zöld kereszt turistaút, néhány kilométerre keletre pedig a Kelet-Mecsek gyöngyszemeit és a mecseki üvegművesség emlékeit felfűző körtúra útvonal, az „Üvegesek útja” található, de említést kell tennünk a szintén körtúraként bejárható, az erdő élővilágát, a fafajokat és a régi mecseki mesterségeket -üvegfúvás, szénégetés - bemutató Kövestető-tanösvényről is. (Forrás: Mecsekerdő) ■ 20 éves az új János-kilátó: szeptember 17-én délután a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Mecsek Egyesület ünnepi megemlékezést tartott a Tubesen, az új János-kilátó megépülésének huszadik évfordulóján. Ez alkalomból a Mecsek Egyesület emléktáblát helyezett el a kilátó falán. ■ Természetjáró falinaptár: Müller Nándor természetfotóival 2022-re is megjelenik a természetjáró falinaptár, mely ezúttal az „Erdők, mezők lakói” címmel az erdő állatairól készült fényképeket tartalmazza. A 14 lapos naptárban közel 60 fénykép található. A naptár ára 1200 Ft lesz. Megrendelhető Müller Nándornál (» 20/9575-775; 72/672-202). Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társasága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) ♦ október 9., szombat: „Papi pipa 30, 15” teljesítménytúrák. R.: Dél-Zselic Természetbarát Klub. Rajt: Ibafa, Pipamúzeum, 7.00 - 8.00 (30 km), 7.00 -9.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 1000, ill. 700 Ft/fő (TTT, MTSZ, MSTSZ, TFSZ tagoknak, ill. Magyar Turista Kártyával 100 Ft/fő kedvezmény). Információ: Strasser Péter (® 20/522-2953). ♦ október 9., szombat: Kéktúrázás napja. R.: Magyar Természetjáró Szövetség. (A program honlapja: https://kekturazasnapja.kektura.hu/). A kéktúra útvonalán szervezett túrákon előzetes regisztrációval lehet részt venni. A Baranyai megyei szakaszok: Gálosfa - Abaliget vasútállomás Regisztrációs lehetőség: https://kekturazasnapja.kektura.hu/tura-1/tura-091 Abaliget vasútállomás - Büdös-kúti kulcsosház Regisztrációs lehetőség: https://kekturazasnapja.kektura.hu/tura-1/tura-092 Büdös-kúti kulcsosház - Zobákpuszta Regisztrációs lehetőség: https://kekturazasnapja.kektura.hu/tura-1/tura-093 Zobákpuszta - Mecseknádasd Regisztrációs lehetőség: https://kekturazasnapja.kektura.hu/tura-1/tura-094 ♦ október 14 - 17. (csütörtök - vasárnap): Vándorlás a Rockenbauer Pál Déldunántúli Kéktúra útvonalán (Óbánya - Felsőkövesd). R.: Budapesti Természetbarát Sport Szövetség (BTSSZ). A részletes kiírást, napi útvonalakat lásd fentebb! Információ: Matolcsi György (® 30/732-6002, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) ♦ október 15., péntek: Örökségünk - délutáni diskurzus. „Szépségek és értékek világunkban”. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.); időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna (» 20/376-6437). ♦ október 20., szerda: Ötórai beszélgetések. Mátra és Cserhát a kéktúra útvonalról - dr. Varga Tamás előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. irodaháza (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. ♦ október 23., szombat: „Takács Gyula Emléktúra”. R: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. a részleteket lásd a Nyílt túráknál! ♦ október 29., péntek: Emlékezés régi túratársainkra. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Helyszín: Büdös-kút (Közép-Mecsek), Baranyai Természetjárók Panteonja. Időpont: 14 óra. Találkozás Remete-réten 13.10-kor (elérhető a pécsi a távolsági autóbusz-állomásról 12.45-kor Orfűre induló autóbusszal), majd Remete-rétről gyalog Büdös-kútra (1,8 km). Lásd még fentebb a meghívót! Információ Tóth Klára (® 20/527-8913). ♦ november 2., kedd: Természetbarátok Klubja. Dél-dunántúli Kéktúra, ahogy a Vargáék csinálták - Varga Jenő előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (® 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ► október 10.,vasárnap: „Őszi barangolás Kőlyuk környékén”. Útvonal: Kőlyuk - Görgeteg - Vágotpuszta - Lóri kulcsosház - Garajc - Bános -Vágotpuszta - Malomierdő - Szent Imre-forrás - Palánkai-tető - Kőlyuk (15 km, szintemelkedés: 460 m). Találkozás Mánfa-Kőlyuk autóbuszmegállóban 8.56-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásáról 8.30-kor indul autóbusz Kaposvár felé). Visszautazás Pécsre a Mánfa-Kőlyuk megállóból 14.45 órakor Pécsre induló autóbusszal. A túra körtúra jellegéből adódóan gépkocsival történő odautazás is javasolt. Túravezető: Schóber József /Vándormadár, Dráva TSE/ (® 20/437-8314). ► október 16., szombat: „Ormánsági turistautakon 3.” Útvonal: Diósviszló -Hegyszentmárton, szőlőhegy - Kórós - Drávapiski - Kémes (18 km, szintemelkedés: 80 m). Találkozás 7.35-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomás 18-as kocsiállásánál a Diósviszlón át Siklósra induló busznál (az autóbusz 7.45-kor indul), illetve Siklóson 8.05-kor az autóbusz-állomás 2-es kocsiállásánál (az autóbusz Diósviszló felé 8.15-kor indul). Várható visszaérkezés 18 óra körül. Túravezető: Gida Tibor /Dráva TSE/ (® 20/989-1853). ► október 17., vasárnap: „Meseszép vidéken”. Útvonal: Mecsekszakál - Bános - Magyarszék (12 km, szintemelkedés: 250 m). Találkozás 7.20-kor a pécsi autóbusz-állomáson a 23-as kocsiállásnál, az abaligeti busznál (az autóbusz 7.30-kor indul). Túravezető: Várnainé Meng Hajnalka /Dráva TSE/ (® 30/322-0432). ► október 23., szombat: „Takács Gyula Emléktúra”. Útvonal: Hősök tere -Tripammer fa - Fehér-kúti kulcsosház - Büdös-kúti kulcsosház - Lajkó (Ürög felső autóbusz-megálló). Táv: 16,1 km, szintemelkedés: 380 m. Találkozás 9.15-kor a Hősök terén (a találkozási hely elérhető az Uránvárosból 8.35-kor induló 4-es autóbusszal (Árkádnál van 8.50-kor). Túravezető: Becze László (» 30/172-2821). ► október 30., szombat: „ A felújított kéken”. Útvonal: Vokány - Vylyan pincészet - Villányi szoborpark - Villány (18 km, szintemelkedés: 350 m). Találkozás: Vokány vasútállomáson 7.30-kor (Pécsről vonat indul: 6.56-kor). Túravezető: Andrasek Csaba /Tenkes TE/ (® 70/375-4872). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna S 20/376-6437) ► október 5., kedd: Túra az egészségünkért! - Ősz a Nagymezőn. Indulás: a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► október 9., szombat: Találkozás a Zsongor-kőnél I. (Kéktúra Napja). Útvonal: Kővágószőlős - Sasfészek - Zsongor-kő - Remete-rét - Sós-hegy -Tubes - Mandulás - Mecsek-kapu - Széchenyi-tér - Pécs, autóbuszállomás (18 km, szintemelkedés: 640 m). Indulás: a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila. Találkozás a Zsongor- kőnél II. Útvonal: Égervölgy - Mohosi-kis-kút - Jakab-hegy - Zsongor-kő - Éger-tető - Égervölgy (12 km, szintemelkedés: 260 m). Indulás: a 7.00 órai pécsi buszjárattal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet. ► október 16., szombat: Ősz a Fekete István Emlékösvényen. Útvonal: Bakó-ca - Tatárugrató - Hollófészek - Nagymáté - Felsőkövesd - Alsókövesd -Bakóca (13 km, szintemelkedés: 250 m). Indulás: a 6.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► október 17., vasárnap: Őszi gombalesen. Útvonal: Máré csárda - Textiles forrás - Vár-kút - Márévár - Gergely-Éva-forrás - Iharos-kút - Várvölgy - Máré csárda (7 km, szintemelkedés: 270 m). Indulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: M.né Szekeres Katalin. ► október 19., kedd: Túra az egészségünkért! - Mecseki körséta. Útvonal: Dömörkapu - Flóra-pihenő - Tettye - Ilonka pihenő - Dömörkapu. Indulás: a 8.00 órai pécsi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► október 23., szombat: Ősz a Melegmányi-völgyben. Útvonal: Árpádtető -Tripammer-fa - Melegmányi-völgy - Mánfa, Árpád-kori templom -Sikonda (11 km, szintemelkedés: 380 m). Indulás: a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin. ► október 26., kedd: Túra az egészségünkért! - Márévár (nyársalás!). Indulás: a 10.00 órai mázai buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► október 31., vasárnap: „Hegyen-völgyön át”. Útvonal: Kisbattyán - Szakadás - Hegytető - Borzlik - Cserma-tető - Kárász (9 km, szintemelkedés: 160 m). Indulás: a 8.00 órai kisbattyáni buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajos. ► november 2., kedd: Túra az egészségünkért! - Ősz Magyaregregy körül. Indulás: a 10.00 órai mázai buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. A Mecsek Egyesület nyílt túrája ► október 16., szombat: Bakancsos Gyerekek túrája a Mecsekben. Útvonal: Árpádtető - Tripammer-fa - Fehér-kúti kulcsosház - Gesztenyés (5 km, szintemelkedés: 110 m). Találkozó: 9.30 Árpádtetőn az autóbusz végállomásnál (elérhető az Uránvárosból 8.37-kor induló 4-es számú autóbusszal, mely 9.18-ra ér Árpádtetőre). Túravezető: Földesiné Kövi Ildikó. A Hosszúhetényi Turista Egyesület (HOTE) nyílt túrája ► október 9., szombat: „Gesztenyeszüret” - túra Zengővárkony környékén. Útvonal: Zengővárkony - Büdös-kút - Antal-kép - Réka-völgy - Szép Ilonka- kilátó - Dóri-út - Legény-sír - Kecske-hát - Gróf-nyugvás - Zengővárkony (14 km, szintemelkedés: 380 m). A túra zárásaként szeretettel várnak a házigazdák minden résztvevőt a több száz éves szelídgesztenyefa-matuzsálemek árnyékába egy kis pihenésre, feltöltődésre. Hagyományosan rő-zselángon, cserpenyőben (ahogy a helyiek hívják) sült gesztenyével, helyi borral, házi pálinkával, szörpökkel kínálnak kóstolót ezen igen különleges táj ízeiből, bemutatva a helyi gazdag gasztronómia kis szeletét, kizárólag saját készítésű termékeket árulva. Túravezető: Takács Ferenc (S 20/805-3405). DDNPI rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendezvényeiről információ kérhető, és a programokra előzetes jelentkezés a 72/518-221, 72/518-222, 30/377-3388, 30/326-9459 telefonszámokon, illetve a következő e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. További információk a www.ddnp.hu honlapon találhatók. ► október 9., szombat: E-bike túra a Közép-Mecsekben. Útvonal: Pécs, Tettye - Remete-rét - Orfű (Malommúzeum, Vízfő tanösvény, Medvehagyma ház) - Magyarhertelend (kóstoló a Csuporka tejtermékeiből) - Magyarszék -Sikonda - Árpád-tető - Lapis - Tettye. Indulás: Pécs, Tettye, Pintér-kert Arborétum előtti parkoló, 9.00 óra. A túra időtartama: 6 óra. Részvételi díj: 14.500 Ft/fő, mely tartalmazza az e-bike kerékpár bérleti díját és a túravezetést. A részvételi díj nem tartalmazza az ételkóstoló árát. Jelentkezés, információ: S 30/858-7265, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ► október 10., vasárnap: Pécstől Villányig - elektromos mountainbike kalandtúra. Útvonal: Pécs - Pogány - Kistótfalu - Kisharsány, Vylyan terasz- Ördögárok - Nagyharsányi Szoborpark - Villány. Indulás: Pécs, Tettye, Pintér-kert Arborétum előtti parkoló, 9.00 óra. A túra időtartama: 7 óra. Visszautazás Villányból Pécsre vonattal. Részvételi díj: 16.500 Ft/fő, mely tartalmazza az elektromos pedelec kerékpár bérleti díját és a túravezetést. A részvételi díj nem tartalmazza a belépők árát, a borkóstoló árát, az utazást vonattal vissza Pécsre Villányból. Jelentkezés, információ: ® 30/858-7265, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ► október 23., szombat: Mecseki „cseppkörút” - túra elektromos kerékpárral. Útvonal: Pécs (Tettye) - Remete-rét - Orfű - Abaliget (barlang) - Kővágószőlős - Cserkút - Pécs (Tettye). Indulás: Pécs, Tettye, Pintér-kert Arborétum előtti parkoló, 9.00 óra. A túra időtartama: 6 óra. Részvételi díj: 14.500 Ft/fő, mely tartalmazza az elektromos pedelec kerékpár bérleti díját és a túravezetést, nem tartalmazza a belépőket! Jelentkezés, információ: ® 30/858-7265, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ► október 24., vasárnap: E-bike túra a Közép-Mecsekben. Útvonal: Pécs, Tettye - Remete-rét - Orfű (Malommúzeum, Vízfő tanösvény, Medvehagyma ház) - Magyarhertelend (kóstoló a Csuporka tejtermékeiből) - Magyarszék - Sikonda - Árpád-tető - Lapis - Tettye. Indulás: Pécs, Tettye, Pintér-kert Arborétum előtti parkoló, 9.00 óra. A túra időtartama: 6 óra. Részvételi díj: 14.500 Ft/fő, mely tartalmazza az e-bike kerékpár bérleti díját és a túravezetést. A részvételi díj nem tartalmazza az ételkóstoló árát. Jelentkezés, információ: ® 30/858-7265, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

281. szám & & 2020. szeptember Nyáron történt... • Természetjáró tábor a Bakonyban A Dél-Zselic Természetbarát Klub és a Kenderföldi Természetjárók ez évi szokásos nyári természetjáró táborát a Bakonyban rendezte meg, július 1-12-e között. A koronavírus járvány miatt a tábor megrendezése sokáig kérdéses volt, végül júliusra feloldották a korlátozásokat, és sikerült elmennünk a Bakonyba. Szállásunk a Bakonyszentlászlóhoz tartozó Vinye közelében lévő Likas-kő vendégházban kiváló volt, igazi turista szálláshely. A 12 napos tábor során végigjártuk az „Öreg Bakony bakancsosa” jelvényszerző túramozgalom 16 érintési pontját: felkerestünk barlangokat, sziklákat, kilátópontokat, szurdokokat, forrásokat. A teljesség igénye nélkül: átbújtunk a Likas-kő-barlang járatain, felmásztunk több barlanghoz (Odvaskő-barlang, Pörgöl-barlang stb.), jártunk a Kerteskői-szurdokban („Gugyorban”), voltunk a Bakony „tetején”, a Kőris-hegyen, ahonnan a kilátóból élvezhettük a bakonyi körpanorámát, Szépalmapusztán megcsodáltuk a ménest és a magyar szürke marhákat, megnéztük a szépalmapusztai arborétumot és benne a versenylovak sírjait, felkerestük a fokozottan védett Tisztavíz-forrást. Zircen meglátogattuk a ciszterci apátsági templomot, a Reguly Antal műemlék könyvtárat, az arborétumot és a Bakony Természettudományi Múzeumot. Jártunk Bakonybélben a Pannon Csillagdában, ahol az űrkutatási és űrhajózástörténeti kiállítás mellet a Napot is megfigyelhettük távcsővel, és egy planetáriumi vetítésben is részünk volt. A túramozgalom teljesítése után volt még időnk túrázni más helyeken is: végigmentünk az Ördög-árokban, „láncos” segítséggel mászva fel a vízesés szikláin (sajnos víz nemigen folyt a vízesésben), meglátogattuk a Cseszneki várat, ahol nagyszerű szakvezetés keretében pillanthattunk be a középkori várvédők életébe. Túráztunk a Hubertlaki-tóhoz (azaz a „bakonyi Gyilkos-tóhoz”, ami teljesen hasonlít erdélyi névrokonára), valamint a Gaja-patak medrében lévő sziklás vízeséshez, a „Római-fürdőhöz”, és megnéztük a Tési-fennsíkon a műemlék szélmalmokat is. A túrák mellett más programok is voltak: jártunk a veszprémi állatkertben, és strandoltunk a pápai Várkertfürdőben. Utolsó napon, hazafelé pedig „meglepetés programként” utazhattunk a Mesztegnyői Erdei Vasúton, a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben. Esténként közösen jókat főztünk, minden nap teljesítve a „mindmegette” programot! Nagyon jól sikerült ez évben is a nyári táborunk. A tábor megrendezését - pályázat útján - a Magyar Természetjáró Szövetség támogatta, és voltak egyéni támogatóink is. A támogatásokat ezúton is köszönjük! Strasser Péter táborvezető • Túratábor volt, van és lesz... (Both Viki és atiKA táborlátogatása) Már vagy 13 éve annak, hogy először csatlakoztam a Strasser Péter által a Kenderföldi Természetjárók és a Dél-Zselic Természetbarát Klub tagjai részére szervezett természetjáró táborhoz, bejárva szép hazánk erdeit, megmászva hegyeit. Péter több mint 30 éve töretlen lelkesedéssel szervezi táborait. Évek hosszú sora alatt tábori családdá avanzsá-lódva oszlopos tagokkal együtt segítjük őt a programok lebonyolításában. Az idő múlását leginkább azzal mérhetjük, hogy végigkísérjük saját gyermekeink mellett Péter tanítványainak felnőtté cseperedését is. A tábori élet minden évben nagy élmény kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Mindig másmás hegységet célzunk meg. Túráink közben túramozgalmakat teljesítünk, kisvasutazunk, természettudományi és helytörténeti nevezetességeket keresünk fel és mindig jut idő strandolásra is. A 12 nap történéseit tábori regösként Péter rímekbe szedi és záróakkordként a tábortűznél megénekeljük azokat. Anekdotáink lassan megtölthetnének egy terjedelmes kötetet. Vannak sajátos szóhasználataink, melyeket csak tábori körökben használunk, mint például a „dadózás”, azaz égig érő gazon áthatolás (Darnay-Domyai Béla Bakony-kutató neve után szabadon), vagy a „hány amadés az emelkedő?”, azaz a hirtelen nagy szintkülönbség (1 amadé = 800 méteren 600 m szint, legalábbis úgy érezzük). A szomjúság mértékegységét mi „zebegényben” mérjük (1 zebegény az enyhe, ami a nyári kánikulában, kiapadt források érintésével 10-ig is tud emelkedni). Minden táborban egy-két helyi Dezsőnek meg kell halnia, ezalatt rituális dinnyevágást és evést kell érteni. A kis vikunya (kis vagdalthús konzerv), nagy vikunya (nagy löncshús konzerv) elnevezése is a táborhoz kötődik mindannyiunknak. A „nyomdázás, pecsételés, gyűlés” a 18+ életkornak kupicázását jelenti. Természetesen valamennyi sajátos elnevezésnek megvan a maga tábori története, amelyeket itt hosszú lenne leírni. A sok bizonytalanságot követően az idén július 1-én kezdődött a 12 napos tábor a Ba-konyba. Ez az idei év nekem is sok tekintetben a változások éve. Úgy tűnt, kényszerűségből nem vehetek részt, de "kérjetek és megadatik!". Úgy kaptam néhány szabadnapot, hogy igazából nem is kértem, így a „Pincétől - pincéig két hegységen át” alatt jött a döntés, illetve szilárd elhatározás: én már bizony autóba ülök és felmegyek utánuk. Még ha csak két napra is, de csatlakozok az én kedves tábori családomhoz. Ennek a gondolatnak hangot is adtam, melyet atiKA kihegyezett füllel hallgatott. Nem hezitált 30 másodpercnél többet, úgy döntött velem tart, mert idejéből éppen kitelik. Kedden délután indultunk útnak és vacsoraidőben érkeztünk a Vinye közelében lévő Likas-kő vendégházba, az idei tábor helyszínére. Péter a tőle megszokott tisztaszívűsé-géből áradó szeretettel várt bennünket. Nagy örömködések közepette az áltanunk szállított tüzesvízzel együtt a „nyomdában” kezdtük meg rövidke tábori életünket. Atikának minden az újdonság erejével hatott, teljes nyitottsággal fogadott minden „szokást”. Vacsora után hosszas taktikai megbeszélést folytattunk a következő napi túráról és jókat beszélgettünk. A szerda reggel igen-igen csípősen indult azzal az összesen 7 oC-kal. Hajnali 5 órakor (!) elkezdtük megteríteni az asztalokat a közös reggelihez, jóleső forró teával, vajas kenyérrel, felvágottal, lekvárral. A gyerekek 6 órakor ébredtek, és 7 órakor már indultunk is Bakonybélbe, túránk induló helyszínére. Túránk Bakonybél központjából indult, hamarosan a Pörgöl-barlangnál tartottunk egy rövid pihenőt. Ezután az Árpád-forrás érintésével jutottunk a Gerence-patak szurdokához. Egy általunk nem tapasztalt jelzéskombinációval találkoztunk: a forrásig a sárga, majd onnan a piros kör jelzésen haladhattunk. A szurdok egy igazi vadregényes kis gyöngyszem. A mai túrán még az Oltár -kő volt vissza a túramozgalom „pecsételő” pontjaiból. Innen már csak 1,5 km a buszig, ahonnan a csapat egy része Pápára utazott strandolni. Négyen úgy döntöttünk, hogy túrából duplázunk. Bejárás gyanánt felkerestük a bakonyi Gyilkos-tavat. Bakonybéltől alig 4 kilométerre a Gerence-patak mentén lévő Odvaskő Hotel parkolójától indultunk, végig a kék kereszt jelzésen a Hubertlaki-tóhoz, ami közel 3 km-t jelent egy gerinc megmászásával. „Hubertlaki-tó, avagy a bakonyi Gyilkos-tó: A Hamuházi-séd forrásai által táplált, mesterséges gáttal elzárt völgyben található a tó, amely hivatalos nevét a közelben lévő Hubertlakról kapta, népies elnevezését pedig a hasonlatosság miatt az erdélyi Gyilkostóról. Az 1980-as évek közepe felé kialakított tavacska eredetileg vaditatónak készült. Helyén egykoron egy égeres állt, amiről napjainkban is tanúskodnak a víztükörből kiálló „legyalult” facsonkok. A völgyzáró gát mindkét oldalán padok, asztalok szolgálják a szemlélődést.” (Forrás: https://www.turistamagazin.hu/blog-bejegyzes-1/a-bakonyi- gyilkos-to-feltoltodes-receptre) Körbejártuk a tavat, majd a Vadász emlékmű megtekintése után indultunk tovább. A tótól alig 700 méterre fekszik az erdő közepén megbújó Hamuházi-rét, ahol egy vadászház, illetve a Hubertlaki kulcsosház áll. Csak távolról tudtuk megszemlélni, mivel táborozás miatt körbe volt kerítve. A kulcsosháztól egy termetes tölgy ölelését követően a kék kereszt jelzésen visszaballagtunk az autóspihenőig. Az egész túra valamivel 7 km fölött volt. A táborba visszaérve hamar bevettem magam a konyhába. A vacsorát mindig helyben készítjük, így különösen nagy öröm volt mentesíteni Pétert a főzés alól. A menü tejfölös burgonyafőzelék volt sült debrecenivel, melyet a strandról hazaérkezőkkel kiegészült csapat jóízűen fogyasztott el. Később atiKA egy „tanktámadással” vicces tábori beavatási szertartáson esett át, amit II. Bakonyi Dezső (dinnye) halála és elfogyasztása követett. Késő estére a tábor népe elcsendesült. Csütörtökön a korai kelést követően az Ördög-árok és a Kő-árok várt ránk. Bakonyosz-lopról indulva megtettünk kb. 11 km-t. A víz nélküli árkok és mellettük a sziklák jó fotótémát szolgáltattak. Kellemesen hűs délelőttöt követően a cseszneki várat vezetővel néztük meg. Azután mély sóhajok közepette vettünk búcsút a tábori családtól, majd nosztalgiából tettünk még egy látogatást a Várkert sörözőbe, ahonnan a „Bakonyi Mikulás” teljesítménytúra indulni szokott. Itt vételeztünk egy kis folyékony útravalót, majd elindultunk Pécsre. Egy megállásra még volt idő Iregszemcsén a „szokásos” büfénkben... Rövid volt, szép volt, de a legeslegjobb élmény, hogy az idei nyárra is jutott egy kis táborérzés. Így talán könnyebben telik el az idő a következő természetjáró táborig. Both Viki • Az Üvegesek útján jártunk A HOTE (Hosszúhetényi Turista Egyesület) augusztus 7-9-ig három napos nyílt túrát, családi rendezvényt hirdetett. A túra Hosszúhetényből indult péntek délután, Takács Ferenc túravezető, szervező és animátor irányításával. A 12 felnőttel és 13 gyerekkel Pusztabányára gyalogoltunk, miközben a gyerekek kincses dobozokat kerestek az odavezető úton. A kincsek betűk voltak, melyek közelebb vittek bennünket annak a rejtvénynek a megfejtéséhez, hogy kit ábrázol a kezünkben tartott kép. Jegenyés János volt a fotón, magyar üvegművész és restaurátor, a Hosszúhetényi Üvegmúzeum és a nyári üveges fesztivál megálmodója, a pusztabányai üveghuta maradványok felfedezője. Pusztabányáról a csomagok lepakolása és egy rövid pihenő után máris indultunk tovább Máré várához, ahol gyönyörködhettünk a naplementében és ismerkedhettünk a várhoz érkező hagyományőrzők fegyvereivel, viseleteivel. A visszaú-ton a sötét erdőben szentjánosbogarakkal is találkoztunk. Az első napot egy késő esti nyársalással zártuk, majd ki sátorban, ki pedig a kulcsosházban töltötte az éjszakát. Másnap, miután megreggeliztünk, rövid elsősegély tanfolyamon vehettünk részt Nyisztor Zsolt biológiatanár jóvoltából, majd egy teszten számot is adtunk tudásunkról. A kurzuson a legnépszerűbbek persze a valódihoz nagyon hasonló felcsatolható műsebek voltak. A délelőtt folyamán becsatlakoztunk a Hosszúhetényből induló Jegenyés János emléktúrába, és együtt értünk Kisújbányára, hogy részt vegyünk az Üveges hétvége programjain. A legkedveltebb a gyerekek körében az üvegfúvás volt, valamint az ajándékba kapott kis üveg emléktárgyak. Délután kis csapatunk tovább indult Réka-völgybe, a Réka kunyhóhoz, ahol az éjszakát töltöttük. Ide megérkezve tüzet raktunk, majd hamarosan már ro-tyogott is a bográcsban az ínycsiklandó krumplipaprikás, amire még néhány arra járó turistát is meghívtunk. Míg az étel elkészült, kicsik és nagyok is kipróbálhatták magukat airsoft lövészetben. A vacsora után nagy kártyacsata vette kezdetét, melyben a gyerekek mindegyike, ötévestől tizenhét évesig, nagy lelkesedéssel vett részt. Az estét sátrakban, illetve a Réka kunyhóban töltöttük. Harmadnap reggeli után a Zengőre indultunk, hogy felmenjünk az új kilátóra és megcsodálhassuk a panorámát, miközben a gyerekek térképészeti ismeretekkel gazdagodtak. A Mecsekben most sem csalódtunk, csodálatos látvány tárult a szemünk elé a kilátó tetejéről. Miután kigyönyörködtük magunkat, Pécsvárad felé vettük az irányt, ahol a várban már várt ránk az idegenvezetőnk, aki röviden bemutatta az épület történetét. Rácsodálkoztunk a Géza fejedelem korában épült kápolna freskójára és a hely különleges hangulatára. Ezután a Dombay-tóhoz igyekeztünk, mindenki várta már, hogy a vízbe csobbanhasson. A tónál, miután átvészeltünk egy rövid nyári záport, labdáztunk, pihentünk, majd a hazaindulás előtt a HOTE nevében koszorút helyeztünk el Dombay János emlékművénél. Programokban gazdag, tartalmas és aktív napokat töltöttünk együtt. Reméljük, hogy gyermekeink emlékezetében is megmarad, és majd továbbviszik a jó élményektől sarkallva a természetjárás hagyományát. Folkmann Judit • A Karancs-Medves vidékén túráztunk „Az utazás igazi varázsa nem abból áll, hogy új helyeket ismerünk meg, hanem, hogy más szemmel nézünk! ” Korábbi évekhez hasonlóan idén is összeverbuválódott 18 fős kis csapatunk, hogy ezúttal a Karancs-Medves vidékét fedezze fel és járja be augusztus 16-22-e között. Az előzetes tervek - melyek szerint a Szlovák Paradicsomban is tennénk látogatást - dugába dőltek, ám nem merültek feledésbe. A Kárász Község Önkormányzat kis buszával augusztus 16-án indultunk útnak. Sofőrünk ismét Robi volt. A busz minden előzetesen bejelentett megállóhelyen megállt, senkit sem hagytunk otthon, aki jönni akart vagy tudott. A résztvevők: Andi, Anikó, Emese, Erzsi-Kati, Hajni, Ibolya, Ilike, Nóri, Széll Kata, Tomi Zsuzsi, Viki, Zsuzsika és a fiúk: Alajos, atiKA, Árpi, M.Nagy Csaba, Puding Tibi, Tonyó voltak. Már így elsőre is jó társaság jött össze! Jó kedélyű csapatunk a szálláshelyünkre érkezésünket megelőzően rövid túrákkal egybekötött látogatást tett az utazás napján. Először Nemti község mellett tettünk egy rövid túrát. A település Nógrád megye keleti szélén a Zagyva völgyében fekszik, Salgótarjántól 22 km-re. Szép fekvésű hegyvidéki falu a Mátra kelet-nyugati irányú hegyvonulatától Éra. Innen indultunk a félórányi járásra található Leánykőhöz. Útközben roskadó ringlófák ágainak segítettünk megszabadulni érett gyümölcseinek terhétől. Visszaereszkedve elgazosodott útszakaszon áttörve végigsétáltunk a Morgó-gödör lenyűgöző homokkőhasadé-kán, ami 15-20 méter mélység mellett időnként fél méterre szűkül össze. Nagyszerű érzés volt áthaladni ezen a hasadékon. Miután felocsúdtunk a látványból, visszaindultunk a parkoló buszunkhoz, majd a Sárkánysziklához látogattunk el. Érdekes homokkő képződmény, szép kilátással Nemti településre, a Mátrára és a Zagyva folyóra. Nemti látványosságai után utunkat Kazár felé vettük, ahonnan rövid sétával a riolittufa ömléshez jutottunk el a piros kereszt jelzésen haladva. Egyedülálló geológiai képződmény figyelhető meg: a riolittufa földfelszíni megjelenése egy hektárnyi területen. Felszíne növényzet nélküli, mélyen barázdált. A miocén vulkánosság során, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett 20 millió évvel ezelőtt, a víz eróziós munkája formálta, benne bonyolultan ágazó árkokat szabdalt, közöttük kúpokat, gerinceket hagyva. Salgótarjánba érve a Beszterce lakótelepen található, Tarján-patak táplálta tó mellett álló Halász Fogadóban elfoglaltuk szobáinkat. Az utazás és a két kis túra után még megismerkedtünk a környékkel. Vacsora előtt atiKA köszöntött bennünket és áldomást ittunk a ránk váró kalandokkal és szemet gyönyörködtető látványosságokkal teli túrákra. Augusztus 17-én, hétfőn felhők kíséretében Bárnára utaztunk, ahol a helyi retro Presszóban vártuk ki a zivatar elvonulását, hogy megkezdhessük a „Karancs-Medves csúcsai” túramozgalom első azonosító jelének megkeresését a Szér-kő csúcsának meghódításával, ahova a kék sáv, majd kék háromszög jelzés vezetett fel. Erősen párás, majd lefelé már esős időben visszatértünk az „egységbe” és megvártuk az újabb zivatar elvonulását. Szerencsénkre a nap hamar kisütött. A kék sávon indulva felkapaszkodtunk Bárna község még átadásra nem került kálváriájához, majd a kék kereszten haladva a Nagy-kőnél láthattuk, ahogy a felhők szépen bekúsznak a Medvest körülvevő, pipáló vulkáni kúpok közé. Itt találtuk a következő azonosító jelünket. Egy gyorsan elkattintott csoportkép után sietősen indultunk a Kis-kő csúcsához. Útközben csapatunkban - nem csak a minősített jelzésfestőknek - szemet szúrtak a nem éppen szabványos zöld háromszög, zöld sáv jelzések. A Kis-kőnél verőfényes napsütésben már csodálatos panorámát láthattunk és a barlangban felébresztettünk minden bőregeret. Begyűjtöttünk egy újabb azonosító jelet is, sorban a harmadikat. Szépen visszaereszkedtünk Bárnára, majd egy kis Tátra tea elfogyasztása után visszaindultunk szállásunkra. Augusztus 18-án, kedden helyből indultunk felfedező útra. Felkapaszkodtunk a Boszorkány-kőhöz, (ahol néhányan nagyon otthonosan éreztük magunkat). Innen már csak egy csúcsnyira volt Salgó vára. A várban megismerkedtünk egy helyi természetjáróval, aki sok érdekességgel szolgált és ötletet is adott, amit be is vettünk a túraútvonalaink közé. Leereszkedtünk a Dornyay turistaházhoz, majd Eresztvényben a Geo Parknál megebédeltünk. Innen folytattuk utunkat Somoskőújfaluba, ahol egyből a Bakancsosban fogyasztottunk némi nedűt és megtekinthettük a bakancsgyűjteményt. A Petőfi-forrás és Petőfi-kunyhó felkeresése után átléptük az országhatárt és jegynélküli jegyet váltottunk Somoskő várának megtekintéséhez. A somoskői bazaltorgonák öt-, hatszögletű hajtott bazaltoszlopaival világritkaságnak számítanak. Rá is leltünk a vár lábánál és egy kőfolyást is megcsodálhattunk. A vár és kilátása ismét jó fotótémát szolgáltatott. Szegény Hajni a vártoronyban hiába várt Csaba szöktetésére. Mivel a helyi sárkány szabadnapos volt, Csaba nem sietett a megmentésére. Helyette csak a „Gyáre le!” hívogató szóval szólongatta Hajnit. A várból leereszkedve néhányan elindultak a Kőpark felfedezésére, ami kisebb csalódást okozott, mert nagyon el volt hanyagolva a gondozása. A csapat nagyobb része a Bakancsosban várta érkezésüket. A faluból helyi tömegközlekedéssel érdekes bányatelepek és a Zenthe Ferenc Emlékpark mellett elhaladva jutottunk vissza a Fogadóig. Mindhárom helyen (Boszorkány-kő, Salgó vára, Petőfi-kunyhó) megleltük az azonosítókat és lélekemelő kilátásban részesültünk. Augusztus 19-én, szerdán busszal indultunk Ipolytarnócra. Itt a Bükki Nemzeti Park fenntartásában lévő geológiai bemutató helyet kerestük fel. Vezetéssel tekintettük meg a geológiai tanösvényt, majd a 4D-s mozifilm által időutazáson vettünk részt. Láttuk a 8 millió éves bükkábrányi mocsári ciprus maradványokat is. A parkban a Kőszikla és a Biológiai tanösvények közül mi utóbbi egy részét is bejártuk. Sajnos a tanösvényen található kilátó nem volt fogadásra képes állapotban, ezért a kilátás onnan elmaradt. Mivel esős időben érkeztünk, a Lombkorona sétányt kihagytuk aznap, ám helyi kézműves sörök fogyasztásával tudtunk vigasztalódni a büfében. Utunkat Nógrádszakál, pontosabban a Páris-patak völgye felé vettük. A helyiek csak a „Palóc Grand Canyonnak” nevezik, a neve rá is szolgál erre. Lenyűgöző látvány tárult elénk miután felmentünk a zöld kereszten, majd visszaereszkedtünk a völgybe. Ezen a napon nem sok kilométert gyűjtöttünk, ám az időutazás kárpótolt bennünket. Augusztus 20-án, csütörtöki napon ismét a túramozgalom azonosító jeleit rejtő csúcsok felé vettük az irányt. Busszal utaztunk Somoskőújfalu vasútállomásig, indulásként a szintemelkedésre a Határ sörözőben hangolódtunk rá. Majd elindultunk meghódítani a Karancsot, mellyel már napok óta szemeztünk több irányból. A Kis-Karancs oldalában haladva lassan, de biztosan felértünk a Karancs csúcsára és a kilátóból elláttunk a Tátráig. Átmentünk a Kápolna-hegyre, ahol a nyitott szent Margit Kápolnát találtuk. A szépen feldíszített és rendben tartott kápolnánál néhányan megemlékeztünk az államalapításunk ünnepéről is. Volt aki, az „István a király” rockopera hallgatásával, míg más a magyarságért mondott imával. Utunk célját, a salgótarjáni Galcsik Panziót innen elindulva két irányból közelíthettük meg. Választhattunk a rövidebb, ám meredekebb vagy a hosszabb és lankásabb útvonalak között. A csapat kettéosztott. A hosszabb úton indulók egy széles völgyön keresztül - ami koros bükkerdőt rejtett magában - ereszkedtek le, a Karancs vonulatának nyugati oldalában. A Lepeny-kő-kereszt felé folytatták útjukat, majd Ka-rancsalja fölött kezdtek újra emelkedni a Cserbena-tisztásig. A rövidebb túrát választók egy lefutó nyergen ereszkedtek egy darabig, majd innen a turistaút még meredekebben ér le a Cserbena-völgybe. Eléggé térdpróbáló szakasz volt! A tisztástól mindkét csapat ugyanazt az útvonalat járta a Kálvária-domb tetejéig. Innen leereszkedve a Trianon emlékműhöz jutottunk. A Galcsik Panzió melletti Pizzériában újra egyesült a társaság. Közös pizzázás után a fáradt vándorok hazatértek a Fogadóba, ahol kellemes meglepetésként kedves baráti családdal egészültünk ki: a Valkai család csatlakozott hozzánk. Családi kirándulásukat összekötötték a velünk való találkozással. Augusztus 21-én, pénteken Rónabányáról indultunk aznapi túránkra. A Szilvás-kő és a Kis Szilvás-kő volt a túra első szakaszának „ellenőrző pontja”. Mellette a tanösvények leágazóiban tett kitérőkön figyelhettük meg a vulkáni tevékenység által kialakult kőzetformákat. A Szilvás-nyereg után a sárga sáv jelzések mentén jutottunk le a Zagyváig, közben egy rövid itatós pihenőt tartottunk. Ezután egy kis emelkedőt még beiktattunk ebédig, amit a Tormás-tetőn fogyasztottunk el. Az egykori bányaudvaron való áthaladás volt a hét mélypontja. Napon, feltörekvő nyárfa hajtások között a nagy melegben... A Somlyón volt a következő „csúcspontunk”. Már előtte is megszomjaztunk. Így volt, aki lefelé már a bányatelepi vendéglátó egységet célozta meg. A Veronika presszóra nem volt nehéz rátalálni. Egy újabb időutazásban volt részünk itt: a régi bányásztelep nem túl bizalomgerjesztő környékének oázisa ez a hely, egy gyöngyszem, igazi retro kocsma hangulattal és tipikus arcokkal. M. Nagy Csaba 4 perc alatt mindent megtudott róluk, még a vérnyomásukat is. Feltankoltunk néhány üveg frissítőt, hogy a csapat másik fele is részesüljön a jóból. A rekkenő nyári melegben a Pécs-kő meghódítása után megérdemelték a törődésünket. A legfárasztóbb és egyben legmelegebb napra, valamint az egy hetes együttlétünkre a vacsora utáni közös pezsgőzés tette fel a koronát, ahol atiKÁ-nak megköszöntük a szervezést, Robinak a sofőrködést és a Fogadó személyzetének a kiszolgálást. Szállásunk jó választás volt. A hazaindulás napjának reggelén csendes készülődés után búcsút vettünk a Halász Fogadótól. Salgótarjánban még felkerestük a Bányászati Múzeumot, ahol megismerhettük Nógrád megye szénbányászatának történetét. atiKA és M. Nagy Csaba felidézték bányász emlékeiket. Vezetéssel megtekintettük Magyarország első földalatti bányamúzeumát, mely eredetileg is működő bányaüzem volt. Szembesülhettünk a bányászok kemény munkájával. Akik nem merészkedtek a föld mélyébe, „Jó szerencsét!” kívánva elköszöntek és a helyi piacon derítették fel a termelők portékáit. Miután a földfelszínre került mindenki, elindultuk Kishartyán felé, ahol egy homokkő falba vájt barlanglakást kerestünk fel, nevén nevezve Kőlyukat, mely évszádokon keresztül nyújtott menedéket a helybelieknek ellenséges támadás esetén. A geológiai értékei miatt védett kőfalon ritka sziklai növénytársulások is tenyésznek. Az utolsó vizuális élmények begyűjtése után elkényelmesedtünk a buszban és hazaindultunk. Teljesítettük a „Karancs-Medves csúcsai” túramozgalmat és ismét sok közös élményt gyűjtöttünk ez alatt az egy hét alatt. Esténként Tonyó és Árpi borainak fogyasztása mellett tartalmasakat beszélgettünk. A legfelemelőbb viszont mindenképpen az volt, hogy képesek voltunk otthon hagyni a hétköznapok taposómalmát. Kilépve térből és időből kis időre egy külön világot teremtettünk magunknak nagyszerű túratársakkal és lélekfürdető túrákkal, kis hazánk újabb csodálatos vidékének felfedezésével egybekötve. Hálás köszönet érte atiKÁnak és a csodálatos rendező elvnek! Both Viki Turista átjelzések felújítása A nyár folyamán szövetségünk útjelzésfestői ismét aktívan dolgoztak, megyénk turistaútjain 132,5 km hosszon újították fel az útjelzéseket. A munkákat a Dél-Zselic TK, a Dráva TSE, a Hosszúhetényi Turista Egyesület (HOTE) és a Tenkes TE útjelzésfestői végezték. Tájegységenként: Nyugat-Mecsek K sáv: Abaliget vasútállomás - Denevér tanösvény (Abaligettől Ny-ra) (3,1 km) S sáv: Abaligeti műút - Gubacsos kulcsosház - K sáv elágazás (2,3 km) P+: P sáv elágazás (Bakonyai erdészháztól nyugatra) - Sás-völgy (3,3 km) PA: P sáv elágazás (Bakonyai erdészháztól nyugatra) - Sás-völgy (2,1 km) PH: PA elágazás - Kőház (0,2 km) P^: P sáv elágazás - Miska-forrás - P Aelágazás (0,2 km) PH: Boda, templom - P sáv elágazás (3,3 km) SH: Kovácsszénája - Herman Ottó-tó, S+ elágazás (1,2 km) Z+: kék sáv elágazás (Büdös-kút előtt) - Z A („Róka út”) (2,1 km) S+: Orfű, zöld és sárga sáv elágazás - Z A elágazás (0,6 km) KH: Petőcpuszta, harangláb - kék és sárga sáv elágazás, Abaliget fölött (3,2 km) Z A: Szentkút, buszforduló - Orfű (5,2 km) Z^: ZA - Sárkány-forrás (0,1 km) Közép-Mecsek S sáv: S+ elág. (Dömörkaputól Ny-ra) - Misina - Tubes - Lapis - Vágotpuszta (8,5 km) S ▲: S sáv - Kis-Tubes, kilátó - S sáv (0,2 km) S (1: Rotary út (3,4 km) SB: Lóri - Lóri-völgy - S sáv elágazás (2,6 km) K»: Tripammer-fa - Kánya-forrás (3,4 km) K+: Árpádtető - Mecseki Bányász Emlékűt (1,8 km) Kelet-Mecsek KA: Szentlászlói-völgy - Zichy-kereszt - Pusztabánya - Kis-Kaszáló - Takanyó-hát -Egregyi-völgy, K sáv elágazás (5,5 km) Z+: Vár-völgy - Szederindás-kút (1,8 km) Z+: Pécsvárad, ref. templom - Óbánya (7,4 km) Z^: Ötös úti-kunyhó (Z sáv) - Hideg-kúti-forrás (0,5 km) ZB: Hosszűhetény - Püspökszentlászló (4,1 km) KB: Zb elágazás - Püspökszentlászló (Z B-tel fonódó szakasz) (1,1 km): S^: S sáv elágazás - Zarándok-kút (Püspökszentlászló) (1,0 km) S+: Magyar-hegy - Hidas (3,6 km) SB: Magyar-hegy - Kismányok (1,3 km) Dél-Zselic P+: K+ elágazás - Sasrét - Hársfás út - ibafai országút, P sáv elágazás (6,9 km) Ormánság K sáv: Mailáthpuszta, központ - zöld sáv elágazás (1,0 km) Z sáv: Vajszló, autóbusz állomás - Kisszentmárton (7,2 km) Z sáv: Mailáthpuszta, központ - Kelemen-ligeti útról leágazó (2,4 km) Z sáv: Mailáthi-horgásztó - S sáv, sárga körút elágazás (Kerek-tó) (2,4 km) S sáv: Hegyszentmárton, szőlőhegy - Fekete-víz, Szaporca előtt (11,7 km) S sáv: Mailáthi-horgásztó - DDNP bemutatóhely előtt (Szaporca) (3,7 km) S <1: Mailáthi-horgásztó - DDNP bemutatóhely előtt (Szaporca) (3,7 km) Villányi-hegység K sáv: Villány vasútállomás - Vokány vasúti megálló (17,7 km) Z sáv: Bissétől D-re, sárga kereszt - kék kereszt között (2,7 km) Új kilátó a Zengő tetején Hosszúra nyúlt építkezés és engedélyezés után a nyár utolsó hónapjában a természetjárók birtokba vehették a Mecsek legújabb kilátóját, melyet július 29-én avattak fel. A hegység és egyben a Dél-Dunántúl legmagasabb pontján ez már a negyedik hasonló építmény, amely a 19. század vége óta felépült, és a masszív acélszerkezetnek köszönhetően jó eséllyel az eddig legtartósabb lehet, teljes körpanorámát nyújtva az erre járóknak. A 682 m magas Zengő a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része. Magyarországon kizárólag itt él az egyik legféltettebb botanikai kincsünk, a fokozottan védett bánáti bazsarózsa. Világállományának mintegy 90%-a a kilátó alatti, néhány száz hektáros területen tenyészik. A csúcs érintetlen, őserdei jellegű facsoportjai és titokzatos sáncai különleges hangulatot varázsolnak azok köré, akik vállalják a hosszú, meredek utat. A hegytetőn álló apró várrom múltjáról keveset tudunk, de annyi biztos, hogy a tatárjárás időszakában épülhetett, illetve nem volt különösebb katonai szerepe, sőt egyes kutatások szerint az építését sosem fejezték be. Lakótornyának falmaradványait a csúcstól északra, alig pár méterre találjuk. Harcot ugyan nem, de csatát ezek a kövek is láttak, méghozzá 2004 februárjában. Ekkor a hegytetőre tervezett katonai radar építésének első lépéseként az útban lévő fák kivágására érkeztek kivitelezők, azonban természetvédő önkéntesek állták az útjukat. Az országos sajtóban „zengői csatának” nevezett eseménysorozat, illetve az azt követő több hónapos ügymenet végül a beruházás törlésével zárult le. Miután a Tubesre tervezett új helyszín is hasonló sorsra jutott, a Szekszárd melletti medinai katonai bázison épült fel az új lokátor, melynek látómezejét egy széles sávban takarják a Mecsek hegyei. Az építkezés késése miatt hazánk hosszú ideig nem tudott eleget tenni a NATO-nak tett vállalásainak, pedig a kilencvenes években a közvetlenül a határ túloldalán zajló délszláv háború, Barcs város 1991-es bombázása és az azt megelőző légsértések korán jelezték az etnikailag ma is erősen megosztott Észak-Balkán szemmel tartásának fontosságát. Ezt jelenleg két réskitöltő mobil radar biztosítja. Az önkormányzati beruházásban, uniós forrásból létesített kilátó - a börzsönyi Csóványoson, illetve a pannonhalmi-dombsági Lila-hegyen álló társaihoz hasonlóan - az 1970-es évek óta álló geodéziai mérőtorony köré épült, a meglévő vasbeton alaplemez részleges felhasználásával. Az új torony 4 méterrel emelkedik a régi fölé, így a lassan növekvő fák fölött végre ismét teljes körpanoráma fogadja a látogatókat, bár a hegy alatti völgyekbe még így sem lehet belátni. A több mint 700 m tengerszint feletti magasságban lévő felső szintre 112 lépcsőfokon juthatunk fel. A szerkezet anyaga időtálló acél, a padlót légies rácsrostély alkotja, amire elsősorban a tériszonyosoknak és a szoknyát preferáló hölgyeknek érdemes tekintettel lenni. A felületek között főszereplők a kerek lyukakkal áttört, savmart acéllemez lapok, a hasonló színűre festett, szögletes vázszerkezet, a horganyzott járópadlók, valamint a jóval ritkább, betonacél hálóból készült „térkitöltő” elemek. Az összkép tehát meglehetősen változatos, de a valódi látványosságok a korláton kívül várnak. Tiszta időben a horvátországi Papuk hegységtől egészen a Balaton-felvidékig terjed a kilátás, a hegy lábánál Pécsváradot és Hosszúhetényt, míg távolabb a hegyek hullámait követő komlói házsorokat és persze Pécs városát láthatjuk. Nyugaton a Zselic dombvidéke, keleten az Alföld síksága ér össze a látóhatárral. A Zengő név eredetéről számos elképzelés létezik. A leginkább földhözragadt teória szerint a hegyi erdőkben fújó szelektől „zeng a Zengő”. Az új kilátó acélszerkezetének több száz lyuka, rácsa és zegzuga egyelőre nem mérettetett meg nagyobb szélviharban, ám nem lenne túl meglepő, ha kiderülne, hogy az új építmény ilyen időben hangzatosán hirdetné, hogy joggal viseli nevét. A kilátó megközelítéséhez a legnépszerűbb útvonal a Pécsváradról induló piros kereszt jelzés, amely mentén tanösvény is segít megismerkedni a Zengő értékeivel. A melegebb napokon azonban érdemesebb lehet a hegy hűvösebb, északi oldalának bükkösében felsétálni. Ez az út azonban tömegközlekedéssel nem elérhető: a Hosszúhetényhez tartozó Püspökszentlászló üdülőfalvából indulva a sárga sávon vezet. Mindkét útvonalon 3,5 km távval és 350 m körüli szintemelkedéssel számolhatunk. (Forrás: Turista Magazin) Könyvajánló A Szekszárdi- és Geresdi-dombság turistakalauza A Szekszárdi- és a Geresdi-dombság turistakalauza Hiánypótló műként jelent meg az új könyv, Biki Endre Gábor szerkesztésében, dr. Lakatosné Novotny Sarolta lektorálásával. Szekszárd térségében már az 1960-as évektől beszélhetünk szervezett természetjárásról, ennek ellenére mind a mai napig a tájegységnek nem volt a természetjárók számára készült turisztikai kiadványa. A könyv keménytáblás, cérnafűzött, B5-ös méretű, 210 oldalas és 370 db színes fotót tartalmaz. a Keleti-Mecsek, a Völgység és a Sárköz bemutatásával A könyv írásának célja, hogy bemutassa a Szekszárdi-dombság és környékének természetföldrajzi és kulturális értékeit. A könyv elsősorban a gyalogos és kerékpáros túrázók számára nyújt információt, de jól használható azok körében is, akik csak a tájegység egy-egy nevezetes pontját szeretnék felkeresni. A könyv ízelítőt és túraajánlókat ad a szomszédos tájegységek nevezetességeiről is, pl. a Kelet-Mecsekből és a Sárközből. Fontosabb fejezetei a következők: vízrajz, földtani felépítés (kőzetek), településhálózat, jelzett turistautak a Szekszárdi- és Geresdi-dombság területén, hosszú távú túraútvonalak, gyalogos és kerékpáros túraajánlók, települések történelmi ismertetője (45 település történelmi ismertetője, látnivalói, műemlékei olvashatók Pécs-várad, Bonyhád, Nagymányok, Szekszárd és Bátaszék térségéből), kislexikon, népmondák, hirdetések. A könyv megvásárolható Biki Endre Gábornál 3500 Ft/db áron. Érdeklődni lehet a 30-452-4579-es számon, illetve a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail cí- men. HÍREK ■ Új tanösvény a Nyugat-Mecsekben: június 13-án az erdei élővilágot és az erdő rejtett kincseit bemutató új tanösvényt adtak át Sás-völgyben. A Mecsekerdő új tanösvényét a Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola közelében alakították ki, hogy közérthető módon, játékos formában mutassa be minden korosztály számára az erdei élővilágot és azokat a rejtett kincseket, melyeket erdőtől kapunk. A 2,4 kilométeres ösvény a Hetvehelyről Sás-völgybe vezető útról indul, majd egy erdei tornapálya útvonalán keresztül egészen az Erdő Házáig vezet. Az útvonalra felfűzött három információs és öt interaktív tábla játékosan mutatja be az erdő természeti kincseit: a jellemző fákat és azok felhasználását, a vadak és az apró pataklakó állatok jellemzőit, ismerkedhetünk gombákkal, gyógynövényekkel és forrásokkal, sőt, még olyan régi erdei mesterségekkel is, mint a gyantászás és a toplászat. A tanösvény nyomvonalának külön jelölése nincs, mivel jelzett turistaútvonalakon halad. Az Erdő Háza mellett játszótér, lombkorona sétány, valamint odú- és fészek tanoda is várja a kirándulókat. (Forrás: Mecsekerdő Zrt.) ■ Vízfő turistaház: új turistaházzal bővült a Mecsekerdő orfűi szálláshelye. A Vízfő Turistaház ünnepélyes átadására július 8-án került sor. A meglévő három, kétszintes apartmanház mellé egy 16 férőhelyes, új házat építettek, és hat férőhellyel bővítették az egyik, korábban épült faházat. (Forrás: Mecsekerdő Zrt.) ■ Zengő-kilátó: a Mecsek legmagasabb hegyének 682 méteres csúcsán álló, 22 méter magas, hétemeletes új kilátót július 29-én avatták fel. A Dél-Dunántúl legmagasabb pontján hosszú évtizedeken keresztül egy geodéziai torony foglalt helyet, egy időben ez töltöttbe be a kilátó funkcióját is. A tornyot 2010-ben balesetveszély miatt zárták le a turisták elől. Az új kilátóról szóló írást lásd fentebb: „Új kilátó a Zengő tetején ”! ■ Emlékerdő átadás Szigetváron. A Mecsekerdő Zrt. egy hektáros Emlékerdőt hozott létre a 2021-es „Egy a Természettel” világkiállítás jegyében, melynek ünnepélyes átadására 2020. augusztus 10-én került sor a szigetvári vár szomszédságában. A Zrínyi vár és a szigetvári parkerdő közelében található, ma még kis fiatalos erdő telepítésével a megemlékezés mellett az erdőgazdaság további célja, hogy bemutassa Baranya megye természeti, kulturális és történelmi értékeinek harmóniáját. Szigetváron a Mecsekerdő egy kocsányos tölgy vázon álló ligeterdőt valósított meg, melyben olyan dekoratív fafajok (mocsárciprus, mocsártölgy, fekete dió, közönséges nyír) is helyet kapnak, melyek díszértékükkel (mint pl. lombszín, kéreg) fokozzák az erdőben kikapcsolódók élményét. Az emlékkő mellett kis pihenőhely is várja a kirándulókat két paddal. (Forrás: Mecsekerdő Zrt.) ■ Zselic turistatérkép: kilenc év után, a Cartographia Kft. országos turistatérkép és kalauz sorozatában, újraszerkesztett formában megjelent a Zselic (1:60.000) új turistatérképe. A turistautak ábrázolása mellett a szerkesztés során kiemelt figyelmet fordítottak a felhagyott erdei puszták, temetők pontos bejelölésére, elnevezéseik megőrzésére (pl. Márcadó-puszta, Vitorág-puszta, Nagytótváros stb.), az egykori vasútvonalak nyomvonalának, hajdani állomásainak ábrázolására (ezek elkészült ill. tervezett kerékpárutak is egyben), a ropolyi gazdasági vasút emlékének rögzítésére, a keresztek, tájházak, emlékházak, emlékművek, a kevésbé ismert Árpád-kori várak (pl. Ropoly, Ibafa, Nagyváty) és a régi helynevek feltüntetésére. ■ Vasúttörténeti kiállítás: Szentlászó Zöcsketelep állomáson, a régi állomásépületben vasúttörténeti kiállítás nyílt. A Szigetvár-Kaposvár vasútvonalon 1977-ben szűnt meg a forgalom, a volt vasútállomás épületének a forgalmi iroda és váróterem részében alakított ki önerőből vasúttörténeti kiállítást Rácz Mihály, aki 35 éve vasúttársaságnál dolgozik, és rendíthetetlenül gyűjti a vasúti relikviákat. A kiállítást augusztus 22-én nyitották meg. (Forrás: bama.hu) ■ Erdőlátogatási tilalom: a szeptemberi szarvasbőgés időszakában a Mecsekben és a Zselicben délutántól reggelig tartó részleges erdőlátogatási korlátozás lesz érvényben. A Mecsekerdő Zrt. ezúton tájékoztatja a tisztelt lakosságot és az erdőjárókat, hogy a 2009. évi XXXVII. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény 94. § (1) bekezdés a) pontja értelmében 2019. szeptember 1-30-ig, minden nap 16.00 óra és másnap reggel 08.00 óra között RÉSZLEGES ERDŐLÁTOGATÁSI KORLÁTOZÁST rendel el - a Szigetvári Erdészet sasréti vadászterületén, - a Sásdi Erdészet kisvaszari vadászterületén, - az Árpádtetői Erdészet hetvehelyi (Nyugat-Mecsek) vadászterületén, - a Pécsváradi Erdészet kárászi és mészkemencei (Kelet-Mecsek) vadászterületén, to- vábbá - a Sellyei Erdészet szentegáti vadászterületén. Az erdőterület és a vadállomány nyugalmának érdekében kérjük a fenti időszakban csak reggel 8 óra és délután 16 óra között tartózkodjanak az erdőben! A korlátozást az érintett vadászterület határain szükséges kijelölni és jelezni, azonban főként a vad élőhelyéül szolgáló erdőterületeket érinti. Nem vonatkozik lakott területekre, kerékpárutakra, parkokra, és például az alábbi frekventált kirándulóhelyekre, kiépített turisztikai központokra és környékükre: - a Kelet-Mecsekben Pusztabánya, Máré-vár, Vár-völgy, Cigány-hegyi kilátó, Óbá-nyai-völgy és környéke, Zengő csúcs és környéke, Kövestetői kilátó és környéke; - a Nyugat-Mecsekben Kővágószőlőstől északra, Kővágótöttös és Szentkút közötti te- rületen, Hetvehelynél az erdei iskola és környéke (tanösvények), Jakab-hegy, Zsongorkő, Pálos romok és környéke, Éger-völgy, Éger-tető, Szuadó-völgy környéke; - a Zselicben Nagymátén a vadászkastély és a Fekete István Füvészkert környéke; Sasréten a vadászkastély és környéke (erdei iskola, tanösvény, Ősbükkös) és az al-mamelléki kisvasút nyomvonala. A korlátozással érintett területek térképei a Mecsekerdő Zrt. internetes honlapján megtekinthetők. (Forrás: Mecsekerdő Zrt.) Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társasága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) ♦ szeptember 5., szombat: „Decathlon - Mecsek Kapu 28, 14, 7, 1800 m” teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 6.30-8.00 (28, 14 km), 8.00-11.00 (8 km), 8.00-12.00 (1800 m). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1600, 1300, 1200 ill. 800 Ft (minden távon: Decathlon Hűségkártyával, diákoknak, Mecseki Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény). Információ: Bota János (S 30/993-8595). ♦ szeptember 11., péntek: „Az éjszakai erdő neszei - szarvasbőgés hallgatózás Sasréten”. R.: Mecsekerdő Zrt. Indulás 19.00 órakor kisvonattal Almamellékről Sasrétre, visszautazás 21.30-kor Almamellékre. Kisvonat díja (oda-vissza): 1400 Ft/felnőtt, 800 Ft/gyermek. Szakvezetés: 600 Ft/fő. A programra előzetes jelentkezés szükséges: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. (határidő: szeptember 8.). ♦ szeptember 18., péntek: Örökségünk - délutáni diskurzus. „Túra az egészségünkért” -képekben. Őri Zsuzsanna előadása. R.: Hétdomb TE. Helyszín: Közösségek Háza (Komló, 48-as tér 1.), időpont: 17.00 óra. Információ: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ♦ szeptember 30., szerda: Természetbarátok Klubja. „Egy hét az erdőkért - Az Év Fája a tatárjuhar; Az erdők klímaváltozást mérséklő szerepe” - Scheitler Adrienn előadása. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (S 20/340-4184). ♦ október 3., szombat: „Szent Imre 40, 30, 20, 10 „teljesítménytúrák. R.: Szent Imre Iskolai Sportkör, Siklós. Rajt: Máriagyűd, Közösségi Ház (buszforduló), 7.00-8.00 (40 km), 7.30-9.00 (30, 20 km), 8.00-11.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1200, 1000, 800, 700 Ft/fő. Információ: Pálinkás István (S 20/447-2141). ♦ október 4., vasárnap: Eperjesi Ernő Emléktúra. R. Hétdomb TE. A részleteket lásd a Hétdomb TE nyílt túráinál. ♦ október 6., kedd: Természetbarátok Klubja. „Alföldi Kéktúra” - Kis Olga előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (S 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ► szeptember 5., szombat: „Vasasi bányatavak” (5. forráskereső túra). Útvonal: Vasas - Hosz-szú-parrag - Hársas-tető - fonolitbánya - Köves-tető kilátó - iszapoló-tó - volt Hársas kulcsosház - Andorlaki (25-ös)-tó - Rücker-tó - lőtér - Vasas (17 km, szintemelkedés: 120 m). Találkozás: 7.45-kor a pécsi főpályaudvar előtt a 14-es autóbusz megállójában. Túravezető: Tóth Klára (S 20/527-8913). ► szeptember 12., szombat: „Szarvasnász túra” (6. forráskereső túra). Útvonal: Máré-vár -Németdöglés - Dobogó - Vörösfenyő kulcsosház - Szép erdő -Miklós-vár - Vár-völgy -Máré-vár (15 km, szintemelkedés: 590 m). Találkozás: 9.00 órakor a Máré-várnál. A találkozóhelyre való eljutás egyénileg történik. (Autóbusszal lehetőség: Pécsről a Komlóra 7.00 órakor induló autóbusszal lehet elindulni, majd Komlón át kell szállni a Mágocsra 7.40-kor induló autóbuszra. Erről a Vár-völgy megállóban kell leszállni, s kb. 2,5 km-t gyalogolva a piros sávval jelzett turistaúton megközelíteni a várat.) Túravezető: Takács Ferenc /HOTE/ (S 20/805-3405). ► szeptember 19., szombat: „Nosztalgia a káni fesztivál színhelyén” (közös túra a Pécs Városi Természetbarát Bizottsággal). Útvonal: Hetvehely - Kán - Hetvehely (15 km, szintemelkedés: 460 m). Találkozás: a pécsi vasútállomáson 8.30-kor (a vonat 8.47-kor indul). Túravezető: Földes Béla (S 30/232-5528). ► szeptember 26., szombat: „Gödrétől Gödréig” - őszi körtúra a Vigadó-hegy és a Szalacskai erdő érintésével. Útvonal: Gödre - Gödrekeresztúr - Bagó-mező - Vigadó-hegy - Kaba-hegy - Szent Antal-kápolna - Szalacskai erdők - Gödrekeresztúr - Gödre (18 km, szintemelkedés: 320 m). Találkozás: 9.50-kor Gödrén, a templom előtt. (A találkozási helyre Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásáról 8.30-kor Kaposvárra induló autóbusszal lehet eljutni). Visszautazás a Gödréről 16.31-kor induló autóbusszal, amely Pécsre 17.32-kor érkezik. Látnivalók: Vigadó hegy: kápolna, kilátó, székely kapu, Kaba-hegy, Szent Antal kápolna. Túravezető: Schóber József (S 20/437-8314). ► október 3., szombat: „Ősszel a Farkas-árokban” (7. forráskereső túra). Útvonal: Váralja -Farkas-árok - Dobogó -Szászvár (18 km, szintemelkedés: 450 m). Találkozás: 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron a 11-es kocsiállásnál, a Szászváron át Szekszárdra induló autóbusznál. Visszatérés Pécsre a késő délutáni órákban. Túravezető: Tóth Klára (S20/527-8913). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► szeptember 12., szombat: „Találkozás a Zsongor-kőnél”. Útvonal: Kővágószőlős - Sasfészek - Zsongor-kő - Jakab-hegy - Remete-rét - Sós-hegy - Tubes - Mandulás - Mecsek-kapu -Széchenyi-tér - Pécs, távolsági autóbusz-állomás (18 km, szintemelkedés: 640 m). Indulás: a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila (S 30/371-4545). Rövidebb útvonal: Pécs, Éger-völgy - Mohosi-kis-kút - Jakab-hegy - Zsongor-kő - Éger-tető - Éger-völgy (12 km, szintemelkedés: 350 m). Indulás a 7.00 órai pécsi buszjárattal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet (S 20/260-1947). ► szeptember 15., kedd: Túra az egészségünkért! - Ősz a Nagymezőn. Indulás a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ► szeptember 20., vasárnap: „Falvakon át”. Útvonal: Kisbattyán - Szakadás - Hegytető -Borzlik - Cserma-tető - Kárász (8 km, szintemelkedés: 160 m). Indulás a 8.00-ás kisbattyáni buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajos (S 30/356-1472) ► október 4., vasárnap: „Szülőföldemen” - Eperjesi Ernő Emléktúra. Útvonal: Magyaregregy - Arnold ház - Babina - Kecske-hát - Vörösfenyő kulcsosház - Nyárádi-tető - Máré csárda (9 km, szintemelkedés: 190 m). Indulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal Túravezető: Sashalmi Lajos (S 30/356-1472) ► október 6., kedd: Túra az egészségünkért! - Hetvehely látnivalói, Lombkorona tanösvény. Indulás a 7.30-as pécsi busszal, majd tovább Pécsről a 8.47-es vonattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (S 30/356-1472) DDNPI természetjáró, természetismereti rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendezvényeiről információ kérhető, és a programokra előzetes jelentkezés a 72/518-221, 72/518-222, 30/377-3388, 30/326-9459 telefonszámokon, illetve a következő e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. További információk a www.ddnp.hu honlapon találhatók. ► szeptember 4-6., Bőköz Fesztivál. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca. Programok: szeptember 4., péntek 10.00: A Dráva élővilága kiállítás megtekintése szakvezetéssel 11.00: Gyógyító füveink: gyógynövényismeret a látogatóközpont gyógynövénykertjében 14.00: Shagya-arab lovak az Ős-Dráva Látogatóközpont állattartó telepén szeptember 5., szombat 10.00: A Dráva élővilága kiállítás megtekintése szakvezetéssel 11.00: Gyógyító füveink: gyógynövényismeret a látogatóközpont gyógynövénykertjében 14.00: A Hagyományos gazdálkodás tanösvény megtekintése szakvezetéssel szeptember 6., vasárnap 10.00: A Dráva élővilága kiállítás megtekintése szakvezetéssel 14.00: A Hagyományos gazdálkodás tanösvény megtekintése szakvezetéssel Találkozási pont a programok előtt a főépületben az információs pultnál. A látogatóközpontban a normál belépődíjak érvényesek. A felsorolt programokon való részvétel díjtalan. ► szeptember 5., szombat: Halászati bemutató a Boki-Dunán. A Boki-Duna területe a hozzá tartozó nádassal, mocsárral és élővilágával együtt a Duna-Dráva Nemzeti Park Dunai Tájegységének egyik legjobb állapotban lévő legtermészetesebb, fokozottan védett területe. A vonuló vízimadarak fontos, védett pihenő- és táplálkozó helye, Ramsari terület. A tájegység vizeiben a Magyarországon jellemző közel 100 halfaj közül 51 jelenlétét sikerült bizonyítani. A halászember - akárcsak a vadász - a zsákmányhoz és annak élőhelyi adottságaihoz alakította a fogási technikáit, a módszerek az eltelt évszázadok alatt folyamatosan tökéletesedtek. A program résztvevői ezeket az ősi módszereket és halászati eszközöket ismerhetik meg a vízfelület mellett kialakított halászati bemutatóhelyen. Helyszín: Boki-Duna, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 2 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► szeptember 12.,szombat: Őszi varázserdő - szakvezetéses gyalogtúra a Nagypartosi tanösvényen. Mindenki sétált már a bédai erdőben, de ha velünk tartasz, játékos feladataink segítségével jobban megismerheted az ártéri erdő lakóit. Helyszín: Fehér Gólya Múzeum, Kölked, időpont: 9.00 óra. A program időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► szeptember 14-20.: Magyar Nemzeti Parkok Hete Programok: szeptember 14. és 15., 10.00 és 14.00 órakor: Szakvezetés a Pintér-kert Arborétumban. A programon a közel száz éves arborétum történetéről, védett és különleges növényeiről hallhatnak érdekes információkat a résztvevők. Helyszín: Pintér-kert Arborétum, Pécs, Tettye tér 9. A program időtartama 1 óra. Részvételi díj: a belépőjegy ára: 400 Ft/fő. (Előzetes jelentkezés szükséges: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) szeptember 16-20., minden nap 10.00 órakor: Szakvezetéses túra a Szársomlyóra. A Villányihegység legmagasabb pontjának meghódítása, barangolás védett növények, mondát ihlető geológiai képződmények, történelmi emlékek között. Helyszín: Nagyharsányi Szoborpark. A túra hossza kb. 5 km, időtartama 3 óra. Részvételi díj: a belépőjegy ára (felnőtteknek 800 Ft/fő, 18 év alattiaknak és nyugdíjasoknak 500 Ft/fő). szeptember 16., 14.00 órakor: Művészet a természetben - séta a Nagyharsányi Szoborparkban. A séta résztvevői a régmúlt alkotómunkáiról, a szimpozionok jelentőségéről és szerepéről, valamint a szobrok szimbolikájáról hallhatnak érdekességeket. Helyszín: Nagyharsányi Szoborpark. A program időtartama 1,5 óra. Részvételi díj:a belépőjegy ára (felnőtteknek 800 Ft/fő, 18 év alattiaknak és nyugdíjasoknak 500 Ft/fő). szeptember 19., 10.00 órakor: Shagya arab lovak nyomában. A program főszereplői az őshonos shagya arab lovak lesznek. Futószáras bemutató, lószerszámok ismertetése és a lovak fel-szerszámozása. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca. A program időtartama 2 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

294. szám & & 2021. december „ Ahol a lombok alatt egy példakép nyugszik” - ezzel a címmel jelent meg a Turista Magazinban november 25-én Konfár Tibor tollából egy emlékező írás Rockenbauer Pálról, halálának 34. évfordulója alkalmából. Rockenbauer Pál és csapata 1986 őszén járt a zengővárkonyi gesztenyésben, amikor az „ ...és még egy millió lépés” című filmsorozatot forgatták. „A filmben Sinkó László baritonja szokatlanul szomorúan cseng ennél az epizódnál: E kedves, szép fák sátoros lombja alatt a napsütéses déli lejtő mediterrán békessége, nyugalma marasztaló. Épp a legjobb hely... megpihenni. A sorozat tévébe kerülését Rockenbauer Pál már nem érhette meg, éppen ezért hangoznak oly dermesztően ezek a mondatok a filmet figyelmesen követő néző számára. Rövid, burkolt, ám annál fájdalmasabb búcsú ez a képernyőn keresztül egy nagyszerű embertől.” Mi, baranyai természetjárók megkülönböztetett tisztelettel őrizzük emlékét, látogatjuk sírhelyét, s több mint 30 éve, november utolsó szombatján emléktúrával keressük fel a gesztenyést. Jártunk már esőben, hóban, napsütésben, szép időben, zivatarban. Idén is meghirdettük a túrát, s a megelőző napok esőzése miatti sáros talajon az apátvarasdi elágazástól a Fodor-gyöpön át, a Legénysírt is érintve ereszkedtünk le Zengővárkonyba. Mint annyiszor már az elmúlt évek során, most is ott találtuk a sírhelynél a „csapat” több tagját, akikkel felejthetetlen beszélgetéseket folytattunk azokról az időkről, amikor együtt dolgoztak, készítették a filmsorozatot. Varázslatosak ezek a sírnál töltött órák. Ilyenkor megszűnik a külvilág, csak ők vannak, akik mesélnek, és Rockenbauer Pál, akiről mesélnek. Érezni, hogy életük nagy ajándékának tartják, hogy vele dolgozhattak. Tegnap is így volt ez. Gyenes Károly rendező, Sáfrány József operatőr és Faludi Sándor hangmérnök múltidéző, emlékező mondatait, gondolatait szinte áhítattal hallgattuk, s hallgattuk volna egész estig, ha nem gyülekeztek volna az addig gyönyörű kék égen a szürke esőfelhők. Még elénekeltük együtt a jól ismert és kedves népdalokat, elhelyeztük a baranyai természetbarátok koszorúját, s búcsút vettünk - a jövőbeli találkozások reményében is. Hazafelé hasonló gondolatok jártak a fejünkben, mint Konfár Tibornak, a Turista Magazinban megjelent cikk írójának: „Nehéz megmagyarázni, még saját magunknak is, hogy mi az, ami elhoz ide egy késő őszi hétvégén, egy nyirkos, ködös novemberi napon. Talán egy nagyszerű ember emléke, akit idő előtt nyelt el a nagy magyar ugar, talán az emlékezés csendje, amely ablakot nyit egy mára megszépült, jobbnak gondolt, régi világra, talán az ismerősökkel való találkozás, talán egy kép, talán egy mondat. Egy biztos: a szépen gondozott síron több mint harminchárom esztendő múltán is mindig friss a virág.” Az is biztos, hogy a jövő évi emléktúra terve már a naptárunkban van. Tóth Klára túravezető „Dél-Baranya turistája nyomában ” A fenti néven indult november 28-án a nyílt túra Diósviszlóról. Már a pécsi autóbuszállomáson láttuk, hogy nem ez lesz az idei legnagyobb létszámú túránk. Gyűdi túratársaink vártak bennünket a szőlőhegyi megállónál, de azért megvártuk a Siklós felől érkező buszt is, hátha... Indulás előtt Andrasek Csaba elmondta, hogy ők (Tenkes TE) festették idén a kék sáv jelzést és megkért bennünket, hogy véleményezzük a munkájukat. A vélemény a végén: követhető, jól dolgoztatok! Ezután kellemes időben kilencen indultunk a túrára. Még jobb kedvünk lett, amikor felfedeztünk egy szép, kökénnyel teli bokrot. Érett kövér szemek, na, ez való a túrázónak. Rövid megállókat tartottunk és hamarosan már a Nagy-hegy (Kopasz-hegy) szikláit tapostuk, ahol a kilátónál pihentünk és nézelődtünk egy kicsit. A párás időben a Mecsek körvonala is látszott. Ezután a sziklaperemeken kanyargó ösvényen jutottunk el az 58-as főútig, majd megint egy kaptató fel a Tenkesre. Az útjelző táblánál új tanösvény táblát láttunk, amin egy-két hibát is észrevettünk. Pihenő közben gondolkodóba estünk, mivel elkezdett szemerkélni az eső. Túravezetői döntés: a sárga sávon megyünk le a hegyről. Így két kilométerrel rövidebb lett a túra, mint a tervezett, de ezzel kevesebbet is áztunk. Viszont útba ejtettük a Balog-pincét. Árpi felhívta a figyelmünket, hogy nála van a pincekulcs! A kóstoló után az eperfás úton értünk be Siklósra. Az eső egyre jobban rákezdett, a buszmegállónál már esett rendesen. A délutáni eső ellenére szép napot töltöttünk a Villányi-hegységben. Túránk adatai: útvonalunk a Diósviszló, szőlőhegy autóbusz-megálló -Nagy-hegy - Tenkes - útjelző tábla - kilátó - Balog-pince - eperfás-út - Siklós autóbusz-állomás volt, amihez 14,5 km és 360 m szintemelkedés tartozott. atiKA Megújult a turistajelzések szabványa Kevesen tudják, de hazánkban több mint 22 000 kilométernyi jelzett turistaút található, és ezzel dobogósok vagyunk a világ legsűrűbb turistaút-hálózatú országainak sorában. A mai Magyarországon a Mátrában jelentek meg az első turistajelzések 1888-ban, de ez a „hőskor” még meglehetősen zavaros volt, ugyanis az akkori turistaegyesületek saját színekkel, formákkal, néha számokkal jelölték ki a turistautakat. A Magyar Turista Szövetség kezdeményezésére 1930-ban született meg az egységesített, az egész országban bevezetett jelzésrendszer, amelyet a mai napig látunk és használunk. Magyarországon ekkor már nem voltak magashegységek, ezért a jelzésrendszer kialakításánál nem nehézségi vagy veszélyességi alapon rangsorolták a turistautakat, hanem fontossági sorrendjük szerint (kék, piros, sárga és zöld). A jelzések alapjául szolgáló fehér szín csak az 1930-as évek egységesítése nyomán jelent meg. Ekkor a jelzések szabványos mérte még 24 x 18 centiméter volt, a 10 * 12 centiméteres jelzésalapot „csak” 1979 óta használjuk. 1988-ban adták ki az első magyar turistaszabványt, amely a kezdő és haladó túrázóknak egyaránt biztonságot adó jelzésrendszer műszaki paramétereit határozta meg. Az azóta eltel közel három és fél évtized alatt rengeteg minden változott, ezért esedékessé vált a rendszer megújítása, korszerűsítése, amit a Magyar Természetjáró Szövetség a Magyar Szabványügyi Testülettel együttműködve készített el. A november 1-jén megjelent és életbe lépett új szabvány („MSZ 20587:2021 - Gyalogos turistautak jelzései és azok alkalmazása”) egy olyan egységes logikára és szakmai érvekre felépített műszaki dokumentum, amely meghatározza a hazánkban évtizedek óta használt, hivatalosan is elfogadott turistajelzéseket, valamint útmutatót ad azok használatához, értelmezéséhez. Fontos részlet, hogy a szabvány tárgya is változott, ugyanis, amíg a régi dokumentum csak érintőlegesen, a különböző útjelzések alkalmazásánál szólt a hálózat felépítéséről, az egyes utak, jelzések használatáról, az új szabvány külön fejezetben, egységes szerkezetben, általános alapelveket is rögzít, amelyek mentén hálózatként, rendszerben szemlélve lehet és kell(ett) ellátni az ország turistaútjait a különböző turistajelzésekkel. Ez különösen fontos az esetlegesen létrejövő új, illetve módosulásra kerülő turistaút/utak országosan egységes rendszerbe illesztésénél. A régi szabványhoz képest az egyes jelképek a jelentést jobban leíró neveket kaptak (pl. „omega” helyett „barlang”, „L” helyett „rom”, „irányított kör” helyett „körtúra”). A hálózat bővülése kapcsán az alábbi, az elmúlt évtizedekben szerves módon történő változások is bekerültek az új szabványba: egyértelmű lett, hogy a „kereszt” jelzésű turistautak szerepe lehet főúti, de ugyanez a jelzés továbbra is használható összekötő vagy leágazó utak jelölésére is. Újabb, leágazó típusú turistajelzések kerültek a(z új) szabványba, és így váltak a gyalogos turistaút-hálózat elfogadott részeivé: ilyen például a kápolna, az emlékmű és a bélyegző. Az új szabvány pontosan, jelképenként sorba rendezve rögzíti az utak fontossági sorrendjét, amely nagyrészt egybeesik a történelmileg kialakult sorrenddel. A fontossági sorrend szerepe kettős: a sáv - kereszt - leágazók sorrendnek elsősorban a hálózat tervezésénél, új/változó utak jelképének megválasztásakor van szerepe, a teljes sorba rendezés pedig több turistaút egy nyomvonalon haladásakor (fonódás) a konkrét útjelzések elhelyezésének egymáshoz képesti sorrendjét is meghatározza. A színek megnevezése mellett az új szabványba az egyes színekhez irányadó RAL/RGB/CIELAB értékek kerültek, ezzel segítve az országszerte egységesebb színárnyalatok használatát. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kék és a zöld szín a korábban sok helyen alkalmazottnál némileg világosabb, így jobban látható és megkülönböztethető legyen, illetve a sárga sok helyen különbözőképp használt árnyalatai egységesítésre kerüljenek. A régi szabványban függelékben szerepeltek a jelzések elhelyezésének egyes szempontjai (milyen sűrűségben, hová, hogyan). A régi szabvány egyes mérhető értékeket feleslegesen, betarthatatlanul pontosan rögzített, ezen értékek kikerültek az új szabványból. Ugyanakkor az elmúlt 30 évben a technika fejlődése (pl. új, jobb minőségű festősablo-nok-eszközök) lehetővé tettek a korábbitól eltérő, az út követhetőségét még hatékonyabban lehetővé tevő jelzési módokat. Az új szabvány ezen a területen „csak” az alapelveket rögzíti, így teret hagyva a részletesebb szakmai ajánlásoknak. Ezen ajánlások („MTSZ Szakmai füzetek”) legutóbbi verziója 2016-ban készült, és a jövő évben várhatóan pontosításra, újra-kiadásra kerülnek. A régi szabvány kizárólag a fehér jelzésalap fehér nyílheggyel bővítését tartalmazta. Az elmúlt évtizedek szerves fejlődésének eredményeképp a gyakorlatban alkalmazott, különálló és kanyarodást előrejelző, a jobb felismerhetőség miatt immár színes nyílformák kerültek be az új szabványba. Ugyancsak fontos részlet, hogy az új szabvány továbbra sem foglalkozik a tematikus (pl. tanösvények, zarándok útjelzések), vagy a sportcélú (pl. terepi kerékpáros, lovas) utakkal. Ezek jelentős részét a hazai, hagyományos gyalogos turista szereplőktől viszonylag távolabb elhelyezkedő szervezetek hozták létre, illetve tartják fenn. A történelmileg kialakult turistaúthálózatba nem, vagy nagyon nehezen illeszthetőek, így integrálásuk jelenleg még nem megoldott, további sok-sok egyeztetés szükséges. Elmondható ugyanakkor, hogy ezen utak hosszának jelentős hányada a szabványban foglalt jelzésekkel jelölt turistautak nyomvonalán halad, a hosszan együtt haladó nyomvonalon esetleges folyamatos kettős jelölések elkerülése, minimalizálása minden szereplő érdeke. (forrás: MTSZ) MÚLTIDÉZŐ Amikor a Mecsek turistaútjain a számjelzéseket felváltották a színjelzések Amint az ismert, a Mecsekben egykor - egyedüliként - számjelzésekkel látták el a turis-tautakat, erről tértek át az országosan alkalmazott színjelzésekre. Ezután egy ideig mindkét jelzést feltüntették. Gyerekkoromból emlékszem még a fákra festett régi számjelzésekre, és néhány olyan helyre, ahol ma már nem is láthatók turistajelzések (pl. Pécsett a Szent István téren a zöld sáv jelzés). A Természetjárás című újság 1956. januári számában bukkantunk az alábbi írásra, melyben a mecseki turistautak új színjelzéseit ismertetik, ezt az írást adjuk közre az alábbiakban, érdekességként a mai természetjáróknak. Érdemes összevetni az akkori utakat a mai turistautakkal. A szöveget változatlanul, az újságban megjelent írásmódban (helyesírás) adjuk közre. (Az eredeti újságcikk megtalálható az alábbi internetes címen: http://lazarus.elte.hu/tajfutas/magyar/szaklap/termeszetjaras/1956r.pdf). Strasser Péter A Mecsek átjelzései A közelmúltban készültek a Mecsek nyugati és középső részeinek útjelzései az OTSB által jóváhagyott tervek szerint. Tekintettel arra, hogy a Mecsekben ez ideig számjelzés volt, átmenetileg az új színjelzés mellett a régi számjelzés is megmaradt, némiképpen ésszerűbben, hosszabb útvonalakra átdolgozva. Egy-két mellékúton csak a számjelzés maradt meg, ezek színjelzést nem kaptak. Az útadatok mellett zárójelben közöljük a régi 75 000-es turistatérkép vonatkozó számjegyeit is. 1. ORSZÁGOS KÉK JELZÉS: Bükkösd v. áll. - Szt. Dómján - Bakonyai vh. - Petőc psz. (19) - Jakabhegy (8) - Szuadó nyereg (Patacsi mező) (12) - Vöröshegy (22) - Remete rét - Lapis vh. (4) - Erdei köves út - Fehérkúti th. - Kozári vh., Mánfai új műút -Rigókút. Számjele: 7. 2. PIROS JELZÉS: Tettyei romok - Irma út - Dömörkapú - Kis rét - Kartavári vh. -Mélyvölgy - Kőlyuki bg. - Ciframalom - Sikonda gyógyfürdő. Számjele: 1. 3. SÁRGA JELZÉS: Tettyei romok - Irma út (1) - Dömörkapú - Misinatető (21) - Tu-bes (Mecsek csúcs) - Lapis vh. (2) - Vágot psz. - Bános - Toplica f. - Rákos - Orfü (11) - Abaliget cseppkőbg. - Abaliget v. áll. Számjele: 2. 4. PIROS □ : Fehérkúti th. - Hármas f. (3) - Lámpás vgy. - Dömörkapú - Mecseki műút - Mandulás D-i erdőhatár (2) - Daindol - Istenkúti th. - Éger vgy. (9) - Farkas f. -Szuadó nyereg (Patacsi mező) - Petőc psz. - Petőc vgy. - Hetvehely v. áll. (8). Számjele: 3. 5. SÁRGA □ : Pécs, Mecsekkapú - Üdülőszálló - Szaniszló pihenő - Síugrósánc (4) -Lapis vh. (24) - Büdöskúti vh. (14) - Orfüi műút - Remeterét - Kismélyvölgy - Istenkúti th. Számjele: 4. 6. ZÖLD JELZÉS: Pécs, Szt. István tér - Damjanich u. - Donátus (6) - Ürög észak -Jakab hegy (5) - Orfü-Vízfő (18) - Lóré vh. - Vágotpsz. - Csik gödör - Sikonda gyógyfürdő. Számjele: 5. 7. SZÁMJELZÉS, 6-os. Vágott gerinc - Lóré vh. - Toplica f. - Rákos - Orfü -Vöröshegy (16) - Istenkút th. 8. ZÖLD + : Pécsszabolcs - József háza vh. - Nagyforrás vgy. (28) - Sugói rét, zöld sávig. Számjele: 8. 9. SZÁMJELZÉS 9-es. Mecsekalja-Cserkút v. áll. - Zsebedomb - Cserkút - Babás szerkövek - Jakabhegy - Páloskút - Mókus f. - Viganvári vgy. - Kikőhegy oldala - Nyárás vgy. - Hetvehely v. áll. 10. KÉK □ : Mecsekalja-Cserkút v. áll. - Zsebedomb - Kővágószöllős - Sepsekút -Petőc psz. - Abaligeti cseppkőbg. Számjele: 10. 11. ZÖLD O: Pécsbányatelep - Gesztenyés - Andor f. - Kozári vh. (13) - Penyáki vgy. - Barátság f. - Páfrányos - Kőlyuk - Zsidó vgy. - Darázs f. - Lapis vh. - Borvölgy -Istenkuti th. Számjele: 12. 12. KÉK + : Pécsbányatelep - Gesztenyés - Fehérkúti th. - Keresztkunyhó - Büdösviz (14) - Büdöskút - Orfü - Szuadó vgy. (15) - Szuadó nyereg (Patacsi mező) - Éger vgy. - Istenkúti th. Számjele: 14. 13. SZÁMJELZÉS, 15-ös. Mecsekkapú - Kardos úti vh. - Roboz pihenő - Misinai sétaút - Misina nyereg - Tubes K-i oldala (20) - Mecseki köves út. 14. PIROS + : Pécsbányatelepi út - Szamárkút - Középgyükés - Kantavári f. - Keresztkunyhó - Anyák kútja - Melegmányi vgy. - Mánfa - Kökönyös - Komló (nagyjából a régi 25-ös és a 29-es úton). Számjele: 16. A Széchenyi téren a közeljövőben felszerelésre kerülő nagy útjelző tábla igazítja útba a Mecseket felkeresni vágyó természetjárókat. A forgalmas turistahelyekre hasonló, nagyméretű táblák felszerelését tervezzük és ha az anyagi támogatás nem marad el, úgy reméljük, hogy egy év múlva a Mecsek sem fog szégyenkezni, hogy turistaútjai nincsenek rendben. Dr. Oppe Sándor Kedvező menetrendi változások a természetjáróknak December 12-én lép életbe az új vasúti és helyközi autóbusz menetrend, számos fejlesztést és lehetőséget kínál a természetjárók számára Baranya megyében is. A legfontosabb változás, hogy hétvégén, szombaton és vasárnap is lesz megfelelő időpontban eljutási lehetőség Pécsről és Bonyhádról is Óbányára. Pécsről a naponta 9 órakor Pécsváradon át Bonyhádra induló buszjárat szabad - és munkaszüneti napokon betér Óbányára is, mely ide 9.50-kor érkezik. Bonyhádról Pécsre a naponta 8.30-kor közlekedő járat szabad- és munkaszüneti napokon 15 perccel korábban, 8.15-kor indul, és óbányai betéréssel közlekedik Pécsre. Óbányára a járat 8.44-kor érkezik. Bonyhádról a naponta 16.05-kor Pécsre közlekedő járat szabad- és munkaszüneti napokon óbányai betéréssel közlekedik. A járat így hétvégén Óbányáról 16.34-kor indul, mely Pécsre 17.23-kor érkezik. A két új betérési lehetőséggel mind a pécsi, mind a Bonyhád környéki túrázók a hétvége mindkét napján ideális időfekvésben érhetik el a turisztikai szempontból kiemelt jelentőségű kelet-mecseki települést, Óbányát, ahonnan számos túralehetőség kínálkozik. Pécs - Mánfa - Komló között új és jobb ütemes menetrend lép életbe. A járatok a jelenleginél egyenletesebb elosztás szerint közlekednek. Komlóról Hosszúhetényen át Pécsre az eddig csak munkanapokon 14.00 órakor induló járat ezentúl a hét minden napján, azaz szabad- és munkaszüneti napokon is közlekedik. A túrákhoz ez nagyon kedvező változás, mert hétvégente így lesz lehetőség Zobákpusztáról 14.11-kor, Hosszúhetény, kultúrháztól pedig 14.17-kor Pécsre utazni, hiszen előtte eddig csak 12.32, utána pedig csak 15.17-kor volt járat Pécs felé. A közel 3 órás kimaradás így megszűnik. VASÚTI MENETRENDI VÁLTOZÁSOK A Komló - Sásd - Dombóvár vasútvonalon újra lesz elfogadható közlekedés naponta 4 járatpárral. A járatok igazodnak sásdi, illetve dombóvári átszállással a Budapestre induló vagy onnan érkező IC vonatokhoz. A Dombóvár - Bátaszék - Baja vasútvonalon a nyári időszakban kísérleti jelleggel indult délelőtti járatpár szabad- és munkaszüneti napokon továbbra is közlekedni fog a túrázók igényeihez is igazodva: Bajáról 8.15-kor indul és Dombóvárra 9.53-kor érkezik, feltárva a Geresdi-dombság (Mórágy, Mőcsény, Cikó), a Kelet-Mecsek (Nagymányok, Váralja, Szászvár) és a Hegyhát (Szalatnak, Mágocs, Alsómocsolád) falvait. Fontos tudni, hogy Mórágyon (kéktúra rácsatlakozási lehetőséggel) minden szerelvény ismét megáll az idei évtől. Dombóvárról a délelőtti járat visszaútja 10.20-kor lesz, mely Bajára 11.55-re érkezik. A kora reggeli és délutáni vonatindulások változatlanok. Biki Endre Gábor Nem kerül semmibe! - erdei wellness Erdőségeink, még ha közel is vannak a nagyobb településekhez, pompás lehetőséget kínálnak a teljes körű wellness élményekre, távol a lüktető városi élet nyüzsgésétől. Egy-egy erdei séta során fákat, virágokat, és ha szerencsénk van, a vadon élő állatokat is megpillanthatjuk. Az erdei séta felfrissít és megfiatalít. Eleve úgy érezzük mindannyian, hogy a természetben eltöltött idő jót tesz nekünk, de talán nem is sejtjük, milyen jót tesz az egészségünknek. Az erdők nemcsak levegőnk és vizeink megtisztításában játszanak nagy szerepet, hanem jótékony változásokat biztosítanak a fák között időt töltők lelkében és testében. Az erdőben való tartózkodás erősíti az immunrendszerünket, csökkenti a vérnyomást, növeli az energiát, javítja a hangulatunkat, és segít visszanyerni és fenntartani. Ahhoz, hogy ezt elérjük, nem feltétlenül szükséges az intenzív fizikai erdei tevékenységek, a túrázás vagy hegyi kerékpározás, elegendő egy-egy rövid erdei tartózkodás. A japánok “shinrin-yoku”-nak vagy “erdei fürdőzésnek” nevezik az egészségmegőrzésnek ezt a tudatos formáját, egy fák közötti meditáció, amelyben az ember megpróbálja mind az öt érzékszervét használni. Rendszeres, 20 perc erdős helyen való tartózkodás is elegendő ahhoz, hogy pozitív változásokat idézzen elő a szervezetünkben. A titok a mély lélegzetvételekben rejlik. Emellett alkalmanként érdemes megállnunk, leülnünk, és elmerülnünk a táj látványában, megérintenünk a fákat, mohát. Mozgásunk természetesebbé válik, hangulatunk könnyebben oldódik, érzéseinket, gondolatainkat könnyebben megosztjuk, felszabadultabbá válunk. Miért van ez így? A titkok a növényekben rejlenek. Az egyik ok, hogy az erdők nagyobb oxigénkoncentrációt tartalmaznak, mint a városi terek. A következő és talán legmeglepőbb ok a növények által előállított, fitoncideknek nevezett vegyszerekből származik. Ezek a vegyszerek természetes olajok, amelyeket a növények a nem kívánt kártevők, például rovarok, baktériumok vagy gombák elleni védekezésre használnak. A fitoncidek javítják az emberi immunrendszert azáltal, hogy növelik a természetes ölősejtek aktivitását. Ezek a sejtek gyorsan reagálnak a vírussal fertőzött sejtekre és a daganatképződésre. A tanulmányok azt mutatják, hogy a megnövekedett természetes sejtaktivitás több mint 30 napig is kitarthat egy-egy erdőbe tett kirándulásunk után. Mindez arra utal, hogy akár csak havi egyszeri erdőben tartózkodás lehetővé teszi számunkra, hogy magasabb szintű természetes ölősejt aktivitást tartsunk fenn szervezetünkben. A fitoncidek egyéb előnyei közé tartozik a rákellenes fehérjék mértékének emelkedése, valamint a vérnyomás, a pulzusszám csökkentése. A stresszhormonok, a szorongás, a depresszió, a düh, a fáradtság és a zavartság mérséklése. Ráadásul növeli az életerőt. Az örökzöld erdők a legjobb fitoncid-termelők, a fenyő, a cédrus, a lucfenyő bocsátja ki a legmagasabb mértékben. Tegyünk erdei sétákat, élvezzük a bennünket körülvevő látnivalókat, hangokat és szagokat, illatokat. Pihenjünk meg egy kicsit egy nagy tölgyfa árnyékában, vagy üljünk le és élvezzük a napot. Vegyünk néhány mély lélegzetet, és érezzük, hogy a körülöttünk lévő stressz eloszlik. (Forrás: biove.hu) A Hegyek Napja 2002 a „Hegyek Nemzetközi Éve” volt. Ezt követően 2003-tól az ENSZ december 11-ét a Hegyek Nemzetközi Napjának nyilvánította azzal a céllal, hogy felhívja tagországainak figyelmét a hegyvidékek, magasföldek jelentőségére, és hangsúlyozza a megkerülhetet-lenségét annak a feladatnak, hogy felmérjük országainkban a hegyvidékek adta lehetőségeket és korlátokat, és hogy ráirányítsa a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2016-ban csatlakozott Hegyek Napja programhoz, azóta minden évben december 11-én (vagy ha ez a nap mukanapra esik, akkor az ahhoz legközelebb eső hétvégén) a Jakab-hegyen emlékezünk meg e jeles napról. Sajnos tavaly a járványügyi korlátozások miatt elmaradt a rendezvény, de idén bízunk benne, hogy nem lesz akadálya a megrendezésének. Mivel december 11 -e, szombat ez évben munkanap, így december 12-én, vasárnap várjuk a természetjárókat 10 és 12 óra között a Jakab-hegyen, az esőháznál, ahol egy, a magyarországi hegyekkel kapcsolatos kérdéssort is meg lehet válaszolni. A legjobb megoldókat szövetségünk februári küldöttgyűlésen jutalmazzuk. Valamennyi túrázó, aki a Hegyek Napja alkalmából felkeresi a Jakab-hegyet, egy - erre az alkalomra készítetett - kitűzőt kap ajándékba. Akinek pedig egy kis szalonnasütésre támadna kedve: az érkezőket „friss parázs” fogja várni! Ez évi mottónk: „Ha ma nem volt rá lehetőséged, holnap menj hegyek közé, kirándulj egyet, közben gondolj arra, mennyire szerencsés vagy amiatt, hogy lehetőséged van megtenni ezt. Örülj a hegynek!” Szeretettel várunk minden természetjárót és érdeklődőt a Jakab-hegyen december 12-én! Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége „Barangolások a Mecsekben” — a Természetbarátok Klubja évzáró túrája Kedves Természetbarát Társaim! 2021. december 18-án, szombaton a Természetbarátok Klubjának idei évzáró programjára, a Kelet-Mecsekbe egy kellemes túrára és a Gyopár kulcsosházba, batyunkban hozott finomságok falatozásával egybekötött közös beszélgetésre hívlak benneteket. A kulcsosházban Varga Jenő kollégám vár majd minket sok szeretettel, meleggel és forró teával. Aki teheti, hozzon a batyujában szendvicsei mellé pogácsát, sütit, esetleg egyéb nyalánkságot, butykosában „hegylevét”. Kérlek, hozzátok magatokkal e napra kedvenc bögréteket is. Bízom benne, hogy a közösen eltöltött idő - hasonlóan az előző évekhez -jó beszélgetésekkel ajándékoz majd meg bennünket. Amennyiben nem az utolsó pillanatban derül ki, hogy velünk tartasz a túrán, kérlek, a részvételedet december 12-ig jelezd nekem, hogy a busztársaság felé továbbítani tudjam a létszámot (® 20/340-4184, email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). A túra útvonala: Hosszúhetény - zöld négyzet, majd kék négyzet útvonalon a Gyopár kulcsosházhoz - Zobákpuszta (6 km, szintemelkedés: 160 m). Találkozás: 8.30-8.45 között, a pécsi távolsági autóbusz-állomás várócsarnokában (az autóbusz 9 órakor indul). Várható hazaindulás: 12.26-kor Zobákpusztáról a Pécsre induló autóbusszal (az időpont tájékoztató jellegű). Scheitler Adrienn ***** HÍREK ■ Erdőlátogatási korlátozások a téli társas vadászatok idején 2021. december 31-ig a Mecsekerdő Zrt. vadászterületein: - Kelet-Mecsek: december 8., 11-12., 17-18., 21-22. - Nyugat-Mecsek: december 17-18. A társas vadászatok szervezése igen nagy körültekintést és komoly előkészületeket igényel, a vadászatok pontos helyszíne az időjárási körülmények függvényében az utolsó pillanatig változhat, így azokat erdőrészlet szintjén nem lehetséges előre elhatárolni. Az érintett területekre vezető főbb erdei- és turista utak mentén a vadászatra jogosult figyelmeztető táblákat helyez ki. Felújították a síházat a Misinán: felújították, korszerűsítették és bővítették a PVSK misinai síházát. A felújítás eredményeként a síház a jövőben a téli szezonon kívüli turisztikai, oktatási célokat is szolgálhat, a fejlesztésnek köszönhetően gyermektáborok és napközi jellegű programok helyszíneként, valamint erdei szálláshelyeként (turistaház) is üzemelhet. (Forrás: Pécsi Újság) Rendezvények ♦ december 12., vasárnap: A Hegyek Napja. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Helyszín: Jakab-hegy, időpont: 10.00 - 12.00. A részletes kiírást lásd fentebb! Információ: Schóber József (® 20/437-8314). ♦ december 14., kedd: Örökségünk - délutáni diskurzus. A „Hétdombosok” 2021-es éve. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.), időpont: 17.30. Információ: Őri Zsuzsanna (® 20/376-6437). ♦ december 19., vasárnap: „Dombay-tó” teljesítménytúrák (Maraton, 35, 30, 25, 15 km). R.: Közös Nevező Alapítvány, Mecseki Mátrix Csoport. Rajt: Dombay-tó északi partja, 6.00-8.00 (Maraton, 35, 30, 25 km), 8.00-9.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 2000 Ft (Maraton, 35, 30, 25 km), 1500 Ft (15 km). Az összes távon kötelező az előnevezés, határidő: 2021.12.18-án 20.00 óra! A túrák és az előzetes nevezés részleteit lásd a Teljesítménytúrázók Társasága honlapján! További információ: Kövecs Ferenc (® 70/704-4057, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ♦ január 4., kedd: Természetbarátok Klubja. Új év - januári népszokások, hiedelmek - Scheitler Adrienn előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (® 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ► december 18., szombat: „Barangolások a Mecsekben” - A Természetbarátok Klub- jának év végi túrája kulcsosházi beszélgetéssel. A részletes kiírást lásd fentebb! Információ: Scheitler Adrienn (® 20/340-4184). ► december 29., szerda: „Téli Tenkes”. Útvonal: Máriagyűd, Templom tér - Siklós (14 km, szintemelkedés: 213 m). Találkozás: 10.00 órakor Máriagyűdön a Templom téren (a találkozási helyre Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 8.15-kor, vagy 8.45-kor induló siklósi busszal a máriagyűdi elágazásig utazva, majd onnét 3,5 km-t gyalogolva lehet eljutni). Túravezető: Tollas Tibor (® 30/956-1695). ► december 31., péntek: „Koccintó túra”. Útvonal: Árpádtető - Fehérkúti kh. - Rábay-fa - Tubes - Misina-tető - Tettye (12,5 km, szintemelkedés: 296 m). Találkozás 9.15-kor az árpádtetői buszfordulóban (a találkozási hely elérhető az Uránvárosból 8.37-kor induló 4-es busszal, amelyre a Főpályaudvaron 8.47-kor, az Árkádnál 9.52-kor, a Mohácsi útnál 9.00-kor, a Budai vámnál 9.05-kor lehet felszállni). Túravezető: Nagy Balázs (® 20/976-5582). ► január 1., szombat: „Pezsgőbontás a Jakab-hegyen”. Útvonal: Éger-völgy - Patacsi-mező - Jakab-hegy - Éger-völgy (10,1 km, szintemelkedés: 370 m). Találkozás: 9.45-kor a Teca Mama Vendéglő előtt (elérhető „Ürög felső” autóbusz megállóból; a 23Y jelzésű autóbusz a Fagyöngy utcából 8.54-kor indul, 9.14-kor az Árkádnál, 9.27-kor Uránvárosban lehet felszállni rá. „Ürög felső” megállóba érkezik 9.34-kor, onnan 500 m a vendéglő). Túravezető: Becze László (® 30/172-2821) ► január 2., vasárnap: „A Zengőn át”. Útvonal: Hosszúhetény - Püspökszentlászló - Zengő nyereg - Pécsvárad (11,7 km, szintemelkedés: 360 m). Találkozás 8.50-kor a pécsi autóbusz-állomás 11 -es kocsiállásnál (a busz Hosszúheténybe 9 órakor indul). Túravezető: Becze László (® 30/172-2821) A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna @ 20/376-6437) ► december 11., szombat: X. Szent Borbála Emléktúra (a „Jó szerencsét!” Bányász Emléktúra 15 és 8 km-es útvonalán). Találkozó: 8.45-kor Komlón, a múzeum parkjában Túravezetők: Gáll László és Őri Zsuzsanna. ► december 19., vasárnap: „Tél a kerékpárúton”. Útvonal: Magyarszék - Mecsekpö-löske - Mecsekjánosi - Komló (11 km, szintemelkedés nincs). Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► december 21., kedd: Túra az egészségünkért! - Tél a Gadányi-tavaknál (Szilvás, SPAR - Gadányi-tavak). Indulás: 9.00-kor a SPAR-tól. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► január 2., vasárnap: Újév-köszöntő pezsgős túra. Útvonal: Kárász - Vörösfenyő kulcsosház - Kárász (11 km, szintemelkedés: 210 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajosné, Ági. ► január 4., kedd: Túra az egészségünkért! - Téli Csurgó. Útvonal: Zobákpuszta -Csurgó - Zobákpuszta. Indulás: a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. DDNPI rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság programjairól részletes információk a www.ddnp.hu honlapon találhatók. • december 9., csütörtök: Madarak védelme a ház körül: téli madáretetés. A program lehetőséget biztosít arra, hogy a madáretetők téli vendégeinek életébe bepillantást nyerjünk. A résztvevők megtudhatják, milyen táplálékkel szabad etetni a télen itt maradt kismadarakat, valamint a résztvevők újrahasznosított anyagokból saját etetőt is készíthetnek. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ (Tettye tér 8.), időpont: 10 óra. A program időtartama: 1 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. A programra előzetes jelentkezés szükséges (® 70/374-0295)! Békés, boldog karácsonyi ünnepeket és szép túrákban, élményekben gazdag új esztendőt kívánunk valamennyi természetbarát társunknak! Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu