2021. február 286. szám
286. szám z- 2021. február Beszámoló a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2020. évi működéséről Szövetségünk működése 2020-ban szövetségünknek 18 tagszervezete volt: BMTSZ Nyugdíjas Szakosztály (Pécs), BMTSZ „Vándorok” Szakosztály, Dél-Zselic Természetbarát Klub (Pécs), Dráva Természetbarát Sport Egyesület (Pécs), Hétdomb Természetbarát Egyesület (Komló), Hosszúhetényi Turista Egyesület, Kenderföldi Természetjárók (Komló), Mecsek Egyesület (Pécs), Mecseki Kóborlók (Pécs), Mediterrán Gyalogló Klub (Pécs), Pécsi Ifjúsági Unió, Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület (PITE), Pécsi Orvos Egészségügyi Sportkör, Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub, Pécsi Vörös Meteor SK, Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület, Szent Imre Iskolai SK (Siklós), Tenkes Természetbarát Egyesület (Siklós). Szövetségünk 2020. február 8-án tartotta éves küldöttgyűlését - az előző évekhez hasonlóan - Pécsett a Balokány-ligetben, a PEPITA Kultúrtérben, melyen valamennyi tagszervezetünk (18) képviseltette magát 31 mandátummal, és 41 vendég volt jelen. A küldöttek elfogadták a 2019. évi beszámolót, a pénzügyi beszámolót és a közhasznúsági mellékletet, valamint a 2020. évi programtervet. Ezután vezetőségválasztásra került sor, mivel az elnökség mandátuma lejárt. Az új szabályok alapján (mivel a szövetség egyesületek, és nem magánszemélyek által alkotott szervezet) a küldöttgyűlésnek nem személyeket kellett választania az elnökségbe, hanem három szervezetből álló vezető testületet kellett megválasztania, amelyek az elnökség tagjait delegálni fogják. A küldöttgyűlés - a Gida Tibor vezette jelölőbizottság előterjesztése alapján - a Dráva Természetbarát Sport Egyesületet, a Dél-Zselic Természetbarát Klubot és a Pécsi Orvos Egészségügyi Sportkört választotta meg a vezető testület tagjainak. Tóth Klára elmondta, hogy ha a megválasztott szervezetek a most leköszönő elnökség tagjait (Tóth Klára -Dráva TSE, Strasser Péter - Dél-Zselic TK, Nagy Balázs - POEÜ) fogják jelölni ismét az elnökségbe, úgy ezt a tisztséget egy évig tervezik betölteni, majd át szeretnék adni másoknak - fiatalabbaknak - a szövetség vezetését. A megfelelő személyek kiválasztásához kérte a tagszervezetek aktív közreműködését. A küldöttgyűlésen - a hagyományoknak megfelelően - elismerések átadására is sor került. Elsőként Baumann Józsefnek szólt a gratuláció, aki 2019 szeptemberében Dobogókőn, az MTSZ országos ünnepségén vette át az Aranyjelvényes túravezető elismerő címet. Aranybakancs-díjat kapott Pál Krisztina, a Mediterrán Gyalogló Klub elnöke, valamint Szilasi Tamás, a Biokom Nonprofit Kft. erdőgazdálkodási vezetője. Kimagasló természetjáró, ill. közösségi munkájukért - az egyesületek és az elnökség javaslatai alapján - elismerésben részesültek: Braun Andrea (Dráva TSE), Háber Tamás (Ifjúsági Unió), Juhász László (Tenkes TE), Kovács István (Szent Imre Sportkör), Müller Éva (Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub), Nyujtó Teréz (Dráva TSE), Sashalmi Lajos (Hétdomb TE), Sashalmi Lajosné (Hétdomb TE), Szőke Zoltán (Pécsi Orvos Egészségügyi Sportkör). Szövetségünk anyagi helyzete az év folyamán igen nehéz volt. Bevételeink csekély mértékűek voltak, az előző évi maradvány és a NEA pályázaton nyert 200.000 Ft az év közbeni működéshez éppen csak elég volt. Két olyan pályázatot írtunk, amelyek utólagos támogatásban részesülnek. Az MTSZ Rendezvénytámogatás 2020 című felhívására adtuk be a „Hét túra - tizennégy forrás” című pályázatot, valamint az „Okostelefonnal a zöldön” című pályázatot. A programokat meg kellett szervezni, finanszírozni a kiadásokat, és az MTSZ-től a pályázaton nyert támogatást - az utófinanszírozás alapján -csak az elszámolás után, 2021. január 21-én kaptuk meg. Ugyancsak utófinanszírozott volt a Dél-Baranya Határmenti Települések Egyesülete által elnyert „Együtt az úton” című, a VP6-3.1-17 „Leader - Helyi Akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek előkészítése és megvalósítása” pályázat, melyben szövetségünk túravezető képző tanfolyam szervezését és lebonyolítását vállalta, bár ebből tudtunk előleget kérni december elején. Kiadásaink viszont voltak a túravezető képző tanfolyammal, valamint a két rendezvénysorozattal összefüggésben egyaránt. Szabadon felhasználható bevételeink a tagszervezetek tagdíjaiból, valamint a támogatóink által felajánlott, a személyi jövedelemadók 1%-ából származó összegek voltak. „Feladattal terhelt” bevételek voltak a kiadványok, illetve a jelvényszerző túramozgalmaink kitűzőinek eladásából befolyt összegek. Szövetségünk működését így egyes tagszervezeteink vezetőinek, tagjainak önkéntes munkájával, anyagi hozzájárulásával tudtuk biztosítani. Térítésmentesen használhattuk az Ifjúsági Unió által kezelt Kardos úti kulcsosházat, a Balokány-liget PEPITA Közösségi terét, utazhattunk országos értekezletekre a Dél-Zselic Természetbarát Klub költségén stb. Tátrai Bea önkéntesként végezte a szövetség működésével kapcsolatos gazdasági feladatokat az év folyamán. A Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége éves tagdíját be tudtuk fizetni, ugyanígy az MTSZ tagdíjat is. Használhattuk a sportszövetség helyiségeit ügyeleti időnkben, a Természetbarátok Klubja foglalkozásaira, megbeszélésekre stb. Az elnökség kitartó lendülettel, összefogással végezte munkáját. A koronavírus-járványhoz kapcsolódó korlátozó intézkedések idejét (március-június, illetve november közepétől) kivéve megtartottuk keddi ügyeletünket. Elnökségünk tagjai mellett Scheitler Adrienn, Schmidtné Samu Szilvia, Szabó-Dalecker Ibolya, Baumann József, Jancsi Attila segítette folyamatosan szövetségünk működését, programjait. Az év során munkánkat több szervezet, intézmény is támogatta, illetve együttműködött velünk a programok népszerűsítésében, szervezésében. Kapcsolataink sokszínűsége, gazdagsága nélkül szövetségi szinten és egyesületi, szakosztályi szinten is jóval nehezebben tudnánk megvalósítani elképzeléseinket. Esetenként konkrét segítséget, anyagi támogatást, szakmai együttműködést könyvelhettünk el. Kapcsolatainkat továbbra is fenntartottuk azokkal a szervezetekkel, intézményekkel, amelyek eddig is segítették munkánkat: Magyar Természetjáró Szövetség, Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége (Várhalmi Zsolt, Tátrai Bea), Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (Závoczky Szabolcs igazgató, Kulcsár Péter tájegységvezető, Nagy Gábor, Wágner László, Pallos-Rózsa Anita), Mecsekerdő Zrt. (Ripszám István vezérigazgató, Hohn Miklós, Sajgó Ferenc erdészeti igazgatók, valamint Horváth Péter Brúnó), Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Orfű Község Önkormányzata (Füzyné Kajdi Zita polgármester), Ibafa Község Önkormányzata (Benes László polgármester), Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportja (Bank László irodavezető), Dunántúli Napló (Szabó Dániel), Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága (Dénes Andrea, Pásztor Andrea, Burián István, Varga Ágnes), BIOKOM Kft. (Szilasi Tamás), Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztálya és még mások. Január közepén 17 fővel, az előző évinél 10 résztvevővel többen vettünk részt a Kishal-mágyon (Románia) megrendezett Közép-Európai Természetjárók Találkozóján. Csapatunkat a következő szervezetek tagjai alkották: BMTSZ, Dráva TSE, Pécsi Vörös Meteor SK, POEÜ, illetve szövetségünkön kívül a Fekete Bárány TE. Egy rövid aradi városnézés után következett a hegyekben a hosszú hétvége. Több ország turistái járták együtt a havas erdőket, ismerkedtek a civilizáció által még nem „modernizált” hegyi falvak világával. Arad megye természetjárói (Zaránd Barangolói Turista Egyesület) szíves vendéglátók voltak, további kapcsolatok reményében szervezték a programokat. Július 29-én adták át a Zengőn az új kilátót. „A Zengő kincse - A Zengő hegy ökoturisztikai fejlesztése” című projektet a Baranya Megyei Önkormányzat gondozta. Szövetségünk részt vett a létesítmény népszerűsítésében, marketingfeladataink megoldásában: túraajánlatok, források, nevezetességek leírásával segítette a megújulás alkalmából készült kiadványok megjelenését. A szomszéd megyék természetbarát szövetségeivel, azok vezetőivel való kapcsolatunkat is erősen meghatározta a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet. Mozgásterünk leszűkült, kevesebb lehetőség volt együttműködésre. Második éve maradt el a regionális találkozó, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség technikai és anyagi okok miatt nem tudta megrendezni. Csak a személyes találkozások ritkultak, de tartjuk a kapcsolatot, tudunk a somogyi és tolnai programokról, hirdetjük egymás természetjáró eseményeit. Szövetségünk a Balokány-ligetért Összefogás tagja. Baumann József folyamatos ellenőrző tevékenységével, kritikus szemléletű jelenlétével, kétkezi munkájával segíti városunk e szép területét, fejlődését. Részt vettünk az augusztus 20-i rendezvényen a park értékes, különleges fáit megismertető pontkereső játékkal, valamint a vasút felőli oldal sövénykerítésének kialakításában, cserjék ültetésével. A BIOKOM Kft.-vel való kapcsolatunk évekre visszamenően is jó. Túráink egy nagy része az általuk kezelt parkerdei utakon vezet. Észrevételeink, kéréseink meghallgatásra találnak. Területrendezés, információs táblák, szemétszedés dolgában számíthatunk támogató hozzáállásukra, konkrét kétkezi (gépi) segítségre. Kiemelten Szilasi Tamásnak tartozunk köszönettel ebben az évben is. Szövetségünk képviseletében Tóth Klára elnök több tanácskozáson, fórumon, ünnepi rendezvényen képviselte a megyei természetjáró közösségeket (júniusban tanösvény avatás a Sás-völgyben, júliusban új turistaház átadása Orfűn, augusztusban Emlékerdő átadása Szigetváron), valamint a Duna-Dráva Cement Kft. „Zöld gondolat” pályázata zsűrijének tagjaként részt vett - a természet- és környezetvédelem érdekében munkálkodó szervezetek képviselőjeként - a pályázatok elbírálásában. Az év során több országos természetjáró tanácskozáson, eseményen vettünk részt, bár az elmúlt évekhez képest ez csökkenő számot mutat - a vírushelyzet miatt is. Januárban az MTSZ rendezvénytámogatásról szóló tájékoztatóján Strasser Péter, februárban pedig az MTSZ jelzésfestési pályázatáról szóló tájékoztatón Strasser Péter és Takács Ferenc (HOTE) képviselték a baranyai természetjárókat; mindkét rendezvény Budapesten volt. Augusztus végén Seregélyesen, a Dunántúli Természetbarát Vezetők Találkozóján Szabó-Dalecker Ibolya és Tóth Klára vettek részt szövetségünk képviseletében. Szeptember elején a Magyar Természetjáró Szövetség tisztújító választmányi ülésén szövetségünket - és még néhány baranyai egyesületet - Strasser Péter képviselte. A választmányi ülésen Ripszám Istvánt (Mecsek Egyesület), a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatóját megválasztották az MTSZ elnökségi tagjának, így baranyai természetjáró is tagja lett az elnökségnek. A Magyar Természetjáró Szövetség Oktatási Bizottság munkájában Tóth Klára vett részt a minden csütörtökön este „online” tartott megbeszéléseken. Szeptember 19-én Dobogókőn, a Természetjárók Napja ünnepségén ismét elismerésben részesültek baranyai természetjárók is, ezúttal hárman a Dráva TSE-ből: Romvári Tibor a Természetjárás Fejlesztéséért Érdemérem Ezüst Fokozatát, Gida Tibor a Czárán Gyula Emlékérmet, Jancsi Attila pedig az Aranyjelvényes Túravezető címet és jelvényt vehette át. Szervezetünk sokrétűségét bizonyítják még az egyesületek, szakosztályok egymással, ill. más csoportokkal való kapcsolatai is. Tagszervezeteinkkel e-mailen keresztül is tartottuk a kapcsolatot. Az év során négy alkalommal tartottunk elnökségi ülést. Ezeken értékeltük az előző időszak eseményeit, megterveztük, szerveztük a következő időszak feladatait, aktuális problémákat oldottunk meg. Ezen kívül egy-egy rendezvény megszervezése, sikeres lebonyolítása érdekében több alkalommal tartottunk operatív megbeszéléseket az érintettekkel. • Médiamegjelenés A Dunántúli Napló rendszeresen közli túrafelhívásainkat, Szabó Dániel gondozta beküldött anyagainkat. Nyílt túráink kiírása (egy-két kivétellel) megjelent az újságban. A koronavírus okozta korlátozások idején Tóth Klára nyilatkozott a Pécsi Rádióban a vírushelyzet idején való túrázás szabályairól, lehetőségeiről. Honlapunkat (www.baranyatermeszetbarat.hu) Nagy Balázs szerkesztette, folyamatosan tudósítottunk az aktuális eseményekről, és közöltünk élménybeszámolókat. Az Eseménynaptár rovatot Schmidtné Samu Szilvia gondozta. Köszönjük mindkettőjük munkáját! A Mecsek Híradó - Strasser Péter szerkesztésében - júliust és augusztust kivéve 2020-ban is minden hónap első keddjén megjelent nyomtatott formában, és olvasható a honlapunkon is, ill. letölthető onnan. (A honlapunkon visszamenőleg valamennyi Mecsek Híradó megtalálható). A Mecsek Híradóban folyamatosan hírt adtunk az aktuális programokról, eseményekről és a nyílt túrákról. Sajnos a koronavírus-járvány miatti korlátozások tavasszal, illetve novembertől bizonytalanná tették a programok megrendezését, így azok kiírásai az áprilisi és a májusi, valamint decemberi számból kimaradtak, az aktuális információk a honlapunkon jelentek meg. A Mecsek Híradóban közöltünk túraleírásokat, élménybeszámolókat; több írást, híradást vettünk át az MTSZ, a Turista Magazin, a Mecsekerdő Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjairól, valamint más hírportáloktól, és ismertettük a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, és - ha időben megkaptuk - a Mecsekerdő Zrt. természetjáró programjait, továbbá a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség a Mecsek területén szervezett rendezvényeinek kiírásait is. Folytatódott a „Múltidéző” írássorozat is, amelyben visszatekintünk régebbi természetjáró eseményekre, és felidézzük a régi emlékeket, élményeket. Ebbe a rovatba továbbra is szívesen fogadunk és várunk írásokat! A Mecsek Híradó megjelenése óta (ebben a formájában közeledünk a háromszázadik számhoz!) arra törekszünk, hogy a kiadvány egyfajta történeti összefoglalását is adja a Baranya megyei természetjáró eseményeknek és természetjáró mozgalomnak, és így az utókor számára is használható forrás legyen. A Mecsek Híradó 2020. évi számaiban a következő szerzőktől adtunk közre írásokat: Baumann József, Biki Endre Gábor, Both Viki, Fazekas Imre, Folkmann Judit, Géber Sándor, Gida Tibor, dr. Gundrum Károly, Háber János, Hegyi József, Nagy Balázs, Jancsi Attila, Király Zsuzsanna, Kulcsár Péter, Pál Krisztina, Romvári Tibor, Scheitler Adrienn, Strasser Péter, Szilasi Tamás, Tóth Klára, Varga Zsolt, Völgyi Sándor. Köszönjük írásaikat! • Kiadványok 2020-ban jelent meg „A Szekszárdi- és a Geresdi-dombság turistakalauza” című könyv Biki Endre Gábor szerkesztésében, dr. Lakatosné Novotny Sarolta lektori munkájával. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot Berki Zoltánnal, a Cartographia turistatérképszerkesztőjével, közöljük a korrekcióhoz szükséges információkat (Biki Endre Gábor, Jancsi Attila, Nagy Balázs, Strasser Péter). 2020-ban a Mecsek-Villányi-hegység turistatérkép új kiadása mellett nagy örömünkre, kilenc év után (!) ismét megjelent a Zselic turistatérképe. A kiadvány régi hiányt pótolt. Az év során megjelent a Mecsek-Villányi hegység turistakalauza is, javított kiadásban. Események, rendezvények 2020-ban a természetjárásban is - csakúgy, mint az élet valamennyi területén - a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések miatt törölni kellett a tervezett rendezvények nagy részét (ritkábban át tudtuk tenni más időpontra). Így elmaradt több nyílt túra, teljesítménytúra, emléktúra, klubfoglalkozás, a Hegyek Napja program. Az eseménynaptárban folyamatosan közöltük az aktuális információkat. Sajnos a beszámoló írásakor a korlátozások még mindig érvényesek, így a 2021-es évet is bizonytalanságban kezdjük. • Dunántúli megyék természetbarát vezetőinek találkozója E találkozókat évről évre a dunántúli megyék természetbarát szövetségei - egymást abc sorrendben követve - rendezik évtizedek óta. Időpontja mindig az utolsó augusztusi hétvége. Szerencsére, mert eddigre feloldották a járvány miatt elrendelt korlátozásokat, így ezt a találkozót meg tudták szervezni a Fejér megyei természetbarátok. Szabó-Dalecker Ibolya és Tóth Klára vettek részt a találkozón, amelynek bázisa a kellemes környezetben elhelyezkedő seregélyesi Elza-major Pelikán Erdei Iskola volt. Pénteken délután és vasárnap délelőtt szakmai beszélgetések voltak. Pénteken vendég volt az MTSZ igazgatója Tassy Márk és szakmai vezetője Stramszky Judit is. Az aktuális feladatok, problémák megbeszélésére volt lehetőség, valamint a megyék képviselői is beszámolhattak eredményeikről, nehézségeikről, kéréseikről, javaslataikról. Augusztus 29-én, szombaton autóbuszos kiránduláson a Pákozd Mészeg-hegyi arborétum meglátogatása, valamint a Csíkvarsai-rét természetvédelmi területen való barangolás volt a program. • Nyílt túrák Szövetségünk 2020-ra is változatos nyílt túra programot hirdetett meg, sajnos a túrák egy részét a járványügyi korlátozások miatt nem tudtuk megtartani. Az utolsó nyílt túránk tavasszal a március 15-i, „A mi mandulafánk” címmel meghirdetett túra volt (Varga Ágnes, Tóth Klára vezetésével), azután a korlátozások miatt hosszú szünet következett. Május 30-án az Írisz túrával (Tollas Tibor) indítottuk újra a népszerű sorozatot, de novemberben már újra nem volt szabad rendezvényt hirdetni a koronavírus második hulláma miatt. Azoknak a túravezetőknek, akik meg tudták tartani a túrákat, köszönjük a felkészülést és a vezetést: Balog Árpád, Baumann József, Becze László, Bóday Miklós, Földes Béla, Ignátkó Imre, Markesz István, Müller Nándor, Nagy Balázs, Őri Zsuzsanna, Scheitler Adrienn, Schóber József, Takács Ferenc, Tóth Klára, Tollas Tibor, Várnainé Meng Hajnalka. A tavalyi évben is a „Szentjánosbogarak nyomában” című túra volt a legnagyobb létszámot megmozgató nyílt túra. Nehéz több száz embert az éjszakai erdőben biztonsággal kalauzolni, így 2021-ben két hétvégére is meghirdetjük a túrát, hogy elkerüljük a zsúfoltságot. • Teljesítménytúrák 2020-ban a járvány miatt csak a teljesítménytúrák egy részét lehetett megrendezni. Az elmaradt túrák esetében három lehetőség volt: vagy végleg elmaradtak, vagy más időpontban, esetleg módosítva kerültek megrendezésre (ilyen volt pl. a Mecsek 50 és rész-távjai, melyeket az eredeti időpontban nem tudtunk megrendezni, így nyáron a „Ván-dortáborozók nyomában...” túrával együtt az 50 km-es táv került megrendezésre), vagy a rendezők egyéni teljesítést tettek lehetővé, az internetről letölthető itinerrel és igazoló füzettel (pl. Tenkes teljesítménytúrák, Mikulás túra). Köszönjük a rendezést az egyesületeknek, bármilyen formában történt is meg! • Megemlékezés a Baranyai Természetjárók Panteonjánál Több éve már, hogy halottak napja alkalmából megemlékezést tartunk a Büdös-kúti kulcsosház közelében található emlékhelyen. Ezt a megemlékezést szerencsére meg tudtuk tartani: még az őszi járványügyi korlátozások életbe lépése előtt, október 30-án délután kerestük fel az emlékhelyet, ahol felidéztük elhunyt túratársaink emlékét, megelevenítve személyüket, a hozzájuk kapcsolódó történeteket. Sajnos 2020-ban is került fel két tábla a panteonra. Ez évben a Tájak Korok Múzeumok Egyesület is képviseltette magát a megemlékezésen, mivel Kazal György túratársunk, aki 2020-ban hunyt el, náluk is aktív tag volt. Köszönjük Baumann Józsefnek az emlékhely gondozását és a névtáblák felhelyezését. • „Indulj el egy úton...” vetélkedő A Seregélyesi Baptista Általános Iskola - a Magyar Természetjáró Szövetség támogatásával - folytatta az Országos Kéktúra útvonalára épülő természetjáró-természetismereti vetélkedőt, melyen szövetségünkből a komlói Kenderföldi Természetjárók két csapata indult, az 5-6. osztályos kategóriában. A koronavírus-járvány ezt a vetélkedőt is befolyásolta, így a döntőt online formában szervezték meg. A vetélkedőn a kenderföldi iskolások kiválóan szerepeltek: a „Csíkos Medvelepkék” csapat megnyerte a versenyt (ezzel egy három napos, két éjszakás kirándulást nyerve a Galyatetői Turistacentrumba), míg a „Kék Sáv” csapat második helyezést ért el. Ezen kívül a Csíkos Medvelepkék különdíjat is kaptak (melynek jutalma egy három napos bakonyi kirándulás). A Kenderföldi Természetjárók a 2020/2021-es tanévben is elindultak a versenyen. Köszönjük a gyerekeknek a versenyzést és Strasser Péternek a felkészítést. • Jelvényszerző túramozgalmak A jelvényszerző túramozgalmaink teljesítőinek száma általában alacsony, így volt ez 2020-ban is, de megyénk turistái mellett vannak lelkes, az ország távolabbi vidékeiről érkező természetjárók is, akik e mozgalmak keretében járják a Mecseket, ismerkednek forrásainkkal, kulcsosházainkkal, kilátóinkkal stb. Túramozgalmak bélyegzőhelyei: sajnos a bélyegzőhelyekre kihelyezett matricák („nyalókák”) folyamatos pótlása továbbra is gondot jelent, mivel egyes helyeken hihetetlen mennyiségben fogynak! A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és a Dél-dunántúli Pirostúra érintési pontjain már kis láncra erősített bélyegzők vannak kihelyezve, melyek többségükben jó állapotban vannak, eddig többnyire elkerülték a rongálásokat. Sajnos itt is vannak kivételek: pl. a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán a Patacsi-mező bélyegzőhelyen rendszeresen megrongálják (valaki vagy valakik) a bélyegzőt, a Dél-dunántúli Pirostúra útvonalán is volt rongálás Petőcpusztán, illetve a Máré-várnál elvitték a bélyegzőt. A javításokat, pótlásokat folyamatosan végezzük. Újdonság, hogy megkezdődött - Nagy Balázs elgondolása és tervei alapján - a túramozgalmak okostelefonnal való igazolásának kivitelezése. Elsőként 2020-ban a Mecseki Zöldtúra útvonalán, az érintési pontokon helyeztünk ki - nem szembetűnő helyekre, hogy a rongálás lehetőségét minimálisra csökkentsük - QR kódokat. A kódok helyeit a túramozgalom igazoló füzetét letöltve találják meg a túrázók. A baranyai jelvényszerző túramozgalmak teljesítőinek száma az előző években és 2020-ban: Túramozgalom A teljesítők száma A változás iránya az előző évhez viszonyítva 2016 2017 2018 2019 2020 Baranya kilátói 4 1 2 1 4 í Baranya legszebb templomai 3 1 0 1 0 i Baranyai kerékpáros körtúra 0 0 1 0 1 í Baranyai várak 1 0 0 2 0 i Baranyai-dombság turistája 2 0 2 1 0 i Dél-Baranya turistája 0 0 0 0 0 = Dél-Zselic turistája 0 1 1 2 0 i A Dunától a Dráváig - 10 1 1 1 Kincses Baranya 3 1 0 1 0 i Mecsek forrásai 4 1 2 1 0 i Mecsek turistája 2 2 2 2 0 i Mecseki barangolások háztól házig 1 1 4 2 1 i Mecseki Zöldtúra 11 4+30 21 11 12 í ÖSSZESEN 31 52 36 25 19 i A megyei túramozgalmak igazoló füzeteit nagyrészt már honlapunkról töltik le a túrákra indulók (ez látszik az igénylések számának csökkenésében), az országos túramozgalmak bejárásához szükséges igazolófüzeteket is kevesebben igényelték. 2020-ban az alábbiak szerint volt igény az igazolófüzetekre szövetségünknél - az előző évekkel összehasonlítva: Túramozgalom Igényelt igazoló füzetek száma A változás iránya az előző évhez viszonyítva 2016 2017 2018 2019 2020 Országos Kéktúra 30 18 11 11 3 i Rockenbauer Pál Déldunántúli Kéktúra 28 28 19 18 10 i Alföldi Kéktúra 12 7 3 3 1 i Közép-dunántúli Pirostúra 3 0 0 1 0 i Dél-dunántúli Pirostúra 9 3 2 1 5 í Túramozgalmak Baranya megyében 2 1 0 0 0 = ÖSSZESEN 84 60 35 34 19 i • Természetjáró minősítések A természetjáró minősítések adminisztrálását, értékelését ez év során is Jancsi Attila végezte. Az elért minősítések száma továbbra is elég alacsony, 2020-ban összesen 13 fő teljesített valamilyen fokozatot. Érdemes fokozat: Szőke Zoltán (PITE), Miklovich József (Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub) Arany fokozat: dr. Fekete Miklós, dr. Marosvölgyi-Szőke Luca (Dél-Zselic TK), Ezüst fokozat: 4 fő (Dél-Zselic TK: 3, Hétdomb TE: 1), Bronz fokozat: 5 fő (Dél-Zselic TK: 2, Hétdomb TE: 1, PTTK: 2). Továbbra is kérjük a szakosztályok/egyesületek vezetőit, hogy amennyiben tagjaik közül valaki elér „érdemes” vagy „kiváló” minősítési fokozatot - melyeket az MTSZ bírál el -, azt jelezzék szövetségünk felé is! Gratulálunk valamennyi, minősítést elért természetjáró társunknak! Köszönjük túratársainknak és az egyesületüknek, hogy természetjáró tevékenységük során a minősítésekkel, azok adminisztrációjával is foglalkoznak, növelve ezzel is a természetjárás értékeit. • Természetbarátok Klubja A Természetbarátok Klubja 2020-ban is Scheitler Adrienn vezetésével működött. Az év során ismét érdekes előadásokat hallhattak és láthattak az érdeklődők, de csak hét előadást lehetett megtartani, a többi a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések miatt sajnos elmaradt. Január 7.: Vaddisznók a városban (Nagy Gábor, DDNPI, résztvevők száma: 14 fő), február 4.: Egy csipet Kaukázus, és amit útközben láttunk (Varga Jenő; 16 fő), március 3.: A barlangok világa (Pallos-Rózsa Anita, DDNPI; 13 fő), szeptember 1.: Fejezetek a pécsi hegymászás történetéből (Jónás István; 10 fő), szeptember 30. (az Erdők Hete program keretében): A 2020-as év fája a tatárjuhar (Scheitler Adrienn; 24 fő), október 6.: Alföldi Kéktúra (Kis Olga; 8 fő), november 3.: Mindennapok a nem hétköznapi Indiában (Dr. Wilhelm Zoltán - PTE TTK FFI egyetemi docense, az Ázsia Központ igazgatója, a Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ leköszönt igazgatója; 14 fő a helyszínen + az interneten sokan követték az előadást Magyarországon és Indiában). A Természetbarátok Klubja szokásos év végi záró túrája a kulcsosházi beszélgetéssel a járvány miatt szintén elmaradt. Köszönjük Scheitler Adriennek a programok megszervezését, és az előadóknak a színes, érdekes előadásokat, valamint a programok résztvevőinek a megjelenést. • Képzések 2020 márciusára terveztük a túravezető képző tanfolyam indítását. Ezt az oktatást egy Leader-pályázat keretén belül vállaltuk a Dél-Baranya Határmenti Települések Egyesülete által elnyert, „Együtt az úton” című, a VP6-3.1-17 „Leader - Helyi Akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek előkészítése és megvalósítása” pályázati felhívásra benyújtott, sikeres pályázatban. Ennek tartalma a bronzjelvényes túravezető képzés, amely kiegészül egy zarándokvezetői modullal, amit a Mária Út Egyesület vállalt. A hallgatók mecseknádasdi, túronyi, beremendi és más civil szervezetek tagjai, akik területükön tudják majd hasznosítani a tanultakat. A tanfolyam tervezett időben való indítását megakadályozta a koronavírus járvány miatt elrendelt korlátozás, így azt csak októberben tudtuk elkezdeni. 2x2 napot töltöttünk Mecseknádasdon az elméleti oktatással, majd a terepi gyakorlatok következtek. Néhány foglalkozás után fel kellett függesztenünk a képzést az újból életbe léptetett korlátozások miatt. A tanfolyam feladatain (előadások, konzultációk és a gyakorlati képzésben) Scheitler Adrienn, Szabó-Dalecker Ibolya, Jancsi Attila, Nagy Balázs, Strasser Péter és Tóth Klára osztoznak. Amint a vírushelyzet lehetővé teszi, folytatjuk a munkát a terepi gyakorlatokkal és az elméleti és gyakorlati vizsgával. Technikai munkák • Kulcsosházak Megyénkben viszonylag sok kulcsosház működik, de az egyesületeink kezelésében lévő kulcsosházak száma az évek során jelentősen csökkent. 2020-ban a Pécsi Vörös Meteor SK üzemeltetésében lévő püspökszentlászlói Bazsarózsa kulcsosház zárta be kapuját a vendégek előtt, így már csak öt kulcsosházat működtetnek egyesületeink: a Mecsekben a Fehér-kúti kulcsosházat (POEÜ), a Kardos úti kulcsosházat (Ifjúsági Unió), a Vörösfenyő kulcsosházat (Hétdomb TE), a Dél-Zselic területén a Zrínyi kulcsosházat (Dél-Zselic TK), illetve az Ormánságban a Mailáthpusztai kulcsosházat (Dráva TSE). Sok erdei szálláshelyet üzemeltet még a Mecsekerdő Zrt, illetve más kezelők. Kulcsosházaink komoly anyagi gondok mellett üzemelnek, az ilyen kategóriájú és komfortfokozatú „bakancsos” szálláshelyekre egyre kevesebb az igény, és a koronavírus-járvány miatti szüneteltetések tovább csökkentették a vendégforgalmat, s ezzel egyúttal a kulcsosházak fenntartására, felújítására fordítható bevételeket (az esetleges fejlesztésekről ne is beszéljünk). Köszönjük a kulcsosházakat üzemeltető egyesületek tagjainak önzetlen munkáját, amit a házak fenntartása, működtetése érdekében végeznek. • Turista átjelzések felújítása 2020-ban Baranya megye turistaútjain összesen 156,1 km hosszan újítottunk fel útjelzé-seket, ebből 105 km-t a Magyar Természetjáró Szövetség támogatásával. Az útjelzése-ket a Dél-Zselic Természetbarát Klub, a Dráva Természetbarát Sport Egyesület, a Hosz-szúhetényi Turista Egyesület (HOTE), a Tenkes Természetbarát Egyesület útjelzésfes-tői és segítőik, valamint a Baranyai- és a Geresdi-dombság területén Biki Endre Gábor újították fel. Az útjelzés felújításokban részt vettek: Andrasek Csaba, Andrasekné Dávid Erika, Balasa Bálint, Balasa Éva, Balasa Gyula, Balasa Péter, Balog Árpád, Baumann József, Biki Endre Gábor, Both Viktória, Braun Andrea, Dukai Tibor, Gida Tibor, Hargitai László, Hodics Mária, Jancsi Attila, Juhász László, Juhász Vali, Király Zsuzsanna, Kolin Edit, Kovács Hajnalka, Kulcsár Gábor, Kulcsár Gáborné, László Róbert, Nagy Csaba, Pálinkás István, Romvári Tibor, Romvári Tiborné, Simara Gyula, Simara Rihárd, Simonics Alajos, Soós Zoltán, Stiksz Zsuzsanna, Strasser Éva, Strasser Péter, Takács Ferenc, Takácsné Király Judit, Takács Judit, ifj. Takács Ferenc, Ujságh Zsolt, Ungvári László, Varga Anikó, Vass Tibor. Köszönjük munkájukat! Útjelzés felújítások 2020-ban: Jelzés Útvonal km Felújítást végezte S sáv S+ elágazás (Dömörkaputól Ny-ra) - Misina - Tubes -Lapis - Vágotpuszta 8,5 Dél-Zselic TK S ▲ S sáv - Kis-Tubes, kilátó - S sáv 0,2 Dél-Zselic TK Sct Rotary út 3,4 Dél-Zselic TK S ■ Lóri - Lóri-völgy - S sáv elágazás 2,6 Dél-Zselic TK K • Tripammer-fa - Kánya-forrás 3,4 Dél-Zselic TK P sáv Kánya-forrás - K^ elágazás (K^-rel fonódó szakasz) 0,3 Dél-Zselic TK K + Árpádtető - Mecseki Bányász Emlékűt 1,8 Dél-Zselic TK KÖZÉP-MECSEK K sáv Abaliget vasútállomás - Denevér tanösvény (Abaliget-től Ny-ra) 3,1 Dráva TSE Z^ Szentkút, autóbusz-forduló - Orfű 5,2 Dráva TSE Z + K sáv elágazás (Büdös-kút előtt) - Z^ („Róka út”) 2,1 Dráva TSE, S + Orfű, Z és S sáv elágazás - Z^ elágazás (Z^-gel fonódó útszakasz) 0,6 Dráva TSE Z • Z^ elágazás - Sárkány-forrás 0,1 Dráva TSE K ■ Petőcpuszta, harangláb - K, S sáv elágazás, Abaliget fölött 3,2 Dráva TSE S sáv Abaligeti műút - Gubacsos kulcsosház - K sáv elágazás 2,3 Dél-Zselic TK P^ P sáv elágazás, Bakonyai eh.-tól NY-ra - Sás-völgy 2,1 Dél-Zselic TK NYUGAT-MECSEK P ■ PA elágazás - Kőház 0,2 Dél-Zselic TK P • PA elágazás - Miska-forrás - P sáv elágazás 0,2 Dél-Zselic TK P + P sáv elágazás, Bakonyai eh.-től NY-ra - Sás-völgy 3,3 Dél-Zselic TK P ■ Boda, templom - P sáv elágazás 3,3 Dél-Zselic TK S ■ Kovácsszénája - Herman Ottó-tó, S+ elágazás 1,2 Dél-Zselic TK Z + Vár-völgy - Szederindás-kút 1,8 HOTE Z + Pécsvárad, református templom - Óbánya 7,4 HOTE Z • Ötös úti-kunyhó - Hidegkúti-forrás 0,5 HOTE Z ■ Hosszúhetény - Püspökszentlászló 4,1 HOTE K ■ Szentlászlói-völgy, Z ■ elágazás - Püspökszentlászló (Z ■-tel fonódó szakasz) 1,1 HOTE S • Zarándok-kút - S sáv elágazás 1,0 HOTE KA Szentlászlói-völgy, Z ■ elágazás - Püspökszentlászló, Zichy-kereszt - Pusztabánya - Kis-Kaszáló - Takanyó bejárat - K sáv elágazás 6,7 HOTE, Dél- Zselic TK S + Magyar-hegy - Hidas 3,6 HOTE S ■ Kismányok, autóbusz-megálló - Magyar-hegy 1,3 HOTE KELET-MECSEK P + Almamellék, ibafai műút (P sáv elágazás) - Hársfás út 6,9 Dél-Zselic - Sas-rét - P ■ elágazás - Pap-domb (K+ elág.) TK DEL-ZSELIC K sáv Mailáthpuszta, központ - Z sáv elágazás 1,0 Dráva TSE Z sáv Vajszló, autóbusz-állomás - Kisszentmárton 7,2 Dráva TSE Z sáv Mailáthpuszta, központ - Kelemen-ligeti útról leágazó 2,4 Dráva TSE Z sáv Mailáthi horgásztó - S sáv-S f* elágazás (Kerek-tó) 2,4 Dráva TSE S sáv Hegyszentmárton, szőlőhegy - Fekete-víz (Szaporca előtt) 11,7 Dráva TSE S sáv Mailáthi horgásztó - DDNP bemutatóhely előtt (Szaporca) 3,7 Dráva TSE ORMÁNSÁG S(1 Mailáthi horgásztó - DDNP bemutatóhely előtt (Sza- 3,7 Dráva porca) TSE K sáv Villány vasútállomás - Vokány, vasútállomás 17,7 Tenkes TE Z sáv Bissétől D-re, S+ - K+ között 2,7 Tenkes TE VILLANYI-HEGYSEG S sáv Szabari-erdő - Nagy-fa - Görcsönydoboka 8,0 Biki Endre Gábor S sáv Somberek - Mária-kápolna, Szent-kút - Palotabozsok 11,0 Biki Endre Gábor BARANYAI-DOMBSÁG Z „em- Zfr (Fekedi elágazás) - Feked - Z elágazás („Feke- 3,1 Biki Endre lékmű” di szoborét”, új út) Gábor GERESDI-DOMBSAG • Források, emlékhelyek gondozása, egyéb munkák a Mecsekben A Mecsekben a források karbantartását, felújítását, a turista emlékhelyek gondozását 2020-ban is elsősorban a Mecsek Egyesület Munka Osztálya végezte - Baumann József vezetésével - a Mecsekerdő Zrt., illetve a BIOKOM Kft. segítségével. Az alábbiakban Baumann József összegzésében ismertetjük a munkákat. A 2020-as évben ismét szép eredményeket értünk el a Mecsek hegység és a Balokány-liget értékeinek megőrzésében. Kérésre előadásokat, bemutatókat tartottunk az egyesületeknek és tájékoztattuk a hírközlő szerveket a Mecsek hegységben végzett munkáinkról. Az év során folytattuk a források karbantartását, turista utakat tisztítottunk és besegítettünk a jelzésfestésbe. A Széchenyi téri időjárásjelző házikó műszereit ellenőriztük, és elvégeztük a műszerek szükséges beállítását. Sajnos a műszereket tartó és forgatható tartószerkezet megroskadt, teljes felújítása, vagy cseréje szükségessé vált, de ez 2020-ban sem valósult meg. A műszerek felett is eljárt az idő érdemes lenne megfontolni a teljes cserét modern elektronikus műszerekre. A régi állapotról és műszerekről fotókat lehetne elhelyezni a belső oldalakon. Sajnos ebben sem történt előrelépés. Havi rendszerességgel takarítjuk a petőcpusztai Mária-kápolnát és a harangláb környékét, hetente ellenőrizzük a piros túra bélyegzőjének állapotát, mivel rongálás miatt cserélni kellett a gumipárnát. A közeli temetőben az egyetlen még álló síremlék környezetét tisztítjuk. Második alkalommal került megrendezésre a volt település lakóinak találkozója a petőcpusztai kápolnánál. Kővágótöttös Község Önkormányzata kiadatta a falu történetét bemutató kis füzetet, mely a Mecsek Egyesület évkönyvében Baumann József gyűjtése eredményeként került megírásra. A Magyarok kunyhója emlékhelyet negyedévente ellenőrizzük és takarítjuk a lehullott ágaktól, levelektől. Szükség szerint az emlékoszlopra új nemzeti színű szalagot kötünk. Sajnos a védőpalást feledt korhadás kezdődött, melyet eltávolítottunk, majd utána vízálló habarccsal kitöltöttünk. A Darázs csípte katonai emlékhelyet negyedévente takarítjuk, gyomtalanítjuk. A Gubacsos-forrás közelében lévő kutyasírt és a hozzá vezető ösvényt évente kétszer tisztítjuk a benőtt ágaktól, bozóttól. A Madárodú emlékhelynél a Tripammer-fa közelében az emléktábla szövegét olvashatóvá tettük fényvédős fóliával. Rendszeresen takarítjuk a forrásvédnökökkel a közel 250 kiépített mecseki forrást. A Természetjárók Panteonját takarítjuk, és sajnos egyre gyakrabban építjük be elhunyt túratársaink fekete gránittábláit. A „Keresztény vonatkozású emlékhelyeket” túráink során megtisztítjuk az olvasóra rakódott szennyeződéstől, a Nap által fölpenderedett, megsérült műanyag fóliát megjavítjuk ragasztással, és ha szükséges újra cseréljük. Az erdei emlékkeresztek, melyek fából készültek, az illesztéseiknél a farontó hangyák befészkelésével károsodtak. Sajnos a Lapisi kereszt a földfelszínnél korhadás miatt balesetveszélyessé vált, ezért az erdészet lebontotta és egy új keresztet készít a helyére. A Balokány-liget forrásait rendszeresen ellenőrizzük és takarítjuk. Gyakran ellátogatunk a Balokány-ligetbe, hogy megnézzük a szép környezetet, és a kisebb hibákat a tanösvény táblákon kijavítjuk, fotókat készítünk. A megkopott tanösvény táblákon a feliratos fóliák a napsugárzástól néhánynál megkoptak, ezért ezek cseréje szükségessé vált. Az Aranyeső-forrás falazatánál a téli jázminsövényt visszametszettük, mert ránőtt a falazatra. A forrás három tábláját évente újrafestjük a vízkő lerakódása miatt. A Balokány-ligetről negyedévente fotó összeállítást készítünk és a népszerűsítés céljából feltesszük az internetre. Munkánkkal segítjük a Balokány-liget színvonalas rendezvényeit. Források építése, karbantartásuk és takarításuk: A Balokány-ligetben lévő Aranyeső-forrás tábláit letisztítottuk és újrafestettük. A Mecseken tíz forrástábla betűinek felújítását végeztük el, mert az idők folyamán megkoptak. Javítottuk a Bükkös-forrás és a Zsolnay-kút falazatát, mert néhány kő meglazult az oldalfalban. A Darázs-kútnak a falazata - a csővezeték dugulása miatt - átázott, az előtérbe tört fel a víz. A dugulást megszüntettük, és néhány nap után eltűnt a víz az előtérből és a forrás falazatából. A Lóri-forrás vízvezetékének évi tisztítását elvégeztük a vasoxid lerakódástól. A Máré-vár alatti Vár-kút elhanyagolt területét megtisztítottuk, csorgórészét felújítottuk és a vízhez jutás érdekében kifolyócsövet építettünk be. Ezzel a kirándulók könnyedén megtölthetik poharaikat, kulacsaikat. Elvégeztük a forrásfelújításokhoz szükséges méréseket, megfigyeléseket, tároló medencék kamerázását belülről. Elkészítettük a Hideg-kút, Mohosi-kis-kút, Gubacsos-forrás, Büdös-kút felújítási terveit, megvannak az engedélyek, már csak a megvalósításuk van hátra. A Delelő-kútból szökik a víz, ennek vizsgálatát elvégeztük, felújításáról még egyeztetni kell. A nyolc éve meghirdetett Mecseki forrásvédnök mozgalom tovább folytatta tevékenységét. A Mecsekben 250 kiépített forrás van, ezekből 156 forrást vettünk védnökség alá, de a többi forrást is takarítjuk túráink során. 2020-ban a forrásvédnökök 549 fotót küldtek az elvégzett munkájukról. A forrásvédnökök közt minden korosztály megtalálható tíz évestől a közel nyolcvan évesig. A Zipemowsky Károly Műszaki Szakközépiskola tanárai és diákjai ebben az évben is részt vettek a vállalt forrásaiknak alapos megtisztításában. Új forrásvédnök is jelentkezett: a Zsolnay-kút, a Bokor-forrás és a Rigó-kút védnöke lett a Zsolnay Vilmos Technikum és Szakképző Iskola. Munkáinkat segítették: Baumann József, Baumann Józsefné, Balotay Gergely, Bánusz Józsefné, Bíró Gábor, Egerszegi János, Füziné Kajdy Zita, Gál Péter, Golubics István, Hirth István, Hohn Miklós, Horgas Tamás, Jakab László, Jancsi Attila, Jónás István, Kassai József, Kámi Róbert, Kajdi Zita, Keresztes-Nagy József, Kincses Miklós, Kiss Milán, Kriston Barnabás, Láng Ferenc, Mohácsi Attila, Müller János, Nagy Balázs, Ripszám István, Sándor Tibor, Sajgó Ferenc, Smidth Vilmos, Simon Antalné, Simon Csaba, Strasser Péter, Plantek István, Szilasi Tamás, SZC Zsolnay Vilmos Technikum, Temmert Csaba, Temmert Csabáné Ibolya, Tóth Klára, Tóth Péter, Tóth István, Varga Jenő, Varga Géza, Vizslár Irén, Völgyi Sándor. Köszönet a forrásvédnököknek, akik ez évben is hozzájárultak szorgalmas munkájukkal a mecseki források megtisztításához. Köszönjük a szorgos munkát azoknak a „névtelen” segítőinknek is, akik kirándulásaik alkalmával 2020-ban is kitisztították a források előterét, összeszedték a szemetet és óvták környezetünk tisztaságát! Végezetül megköszönjük valamennyi természetbarát társunknak és külső segítőinknek a munkáját, amivel bármilyen területen és bármilyen mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy szövetségünk 2020-as évi munkájáról - a koronavírus-járvány miatti korlátozások ellenére is - ismét tartalmas, sokszínű beszámolót készíthettünk, híven hagyományainkhoz és a baranyai természetjárás országosan is elismert hírnevéhez. Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Elnöksége MÚLTIDÉZŐ Egy „útvonalfelelős” visszaemlékezései A rendszerváltás előtti Magyar Úttörők Szövetsége működésének mai megítélése ellentmondásos, és negatívumként jelenik meg a politikai átitatottsága (ami abban a korban a rendszer természetes velejárója volt). Ettől függetlenül elvitathatatlan tény, hogy a gyerekek számára rengeteg közösségi élményt, hasznos szabadidős programot nyújtott az úttörőszövetség (igaz, több elemét az akkor betiltott cserkészmozgalomból vette át), és ezekben a programokban kiemelten - és támogatottan - volt jelen a természetjárás. A legnépszerűbb és legsikeresebb természetjáró programok a nyári táborok voltak, melyeknek két formája volt: álló- és vándortábor. Ezekben nyaranta több ezer gyerek vett részt, és járta az erdőket. A rendszerváltás után ezek a táborok az évek során fokozatosan megszűntek (az okokat most ne firtassuk). Hosszú szünet után - köszönhetően többek között a Magyar Természetjáró Szövetség ez irányú aktivitásának, valamint a kormányzati szándéknak is -néhány éve újra indultak a vándortáborok, s nagy örömünkre, egyre nagyobb számban jönnek létre ismét vándortábori útvonalak országunk különböző tájegységeiben, köztük a Mecsekben is. Bár a mai táborok kicsit komfortosabbak, kicsit kényelmesebbek, mint a 80-as, 90-es évek táborai, és a résztvevőknek sem jelent akkora fizikai megterhelést a „ vándorlás”, mint egykor, de a táborok egyre növekvő számban „viszik ki” a gyerekeket a természetbe, ami nekünk, természetjáróknak különösen nagy örömünkre szolgál. Köszönet a táborozást segítő, abban részt vevő felnőtt vezetőknek! Az alábbiakban az egykori Mecsek Vándortábor útvonalfelelősének, Gida Tibornak (aki több éven át a mecseki álló- és vándortábori helyek felelőse volt) a visszaemlékezését adjuk közre a régi táborokról. A természetjárás, a bakancsos turizmus elkerülhetetlen eleme a szálláshely kérdése. Mi, természetjárók a hegyeket-völgyeket járjuk különböző túráink során, túramozgalmakat is teljesítve, például az Országos Kéktúrán. Szálláshelyként sokféle helyet veszünk igénybe: kulcsosházakat, falusi vendéglátóhelyeket, moteleket, de előfordul, hogy sát-razunk, azaz „táborozunk”. Csakhogy ez a sátor cipelését feltételezi, ami növeli a terhe-inket, ám ha lennének kiépített táborhelyek, ez fizikailag könnyítené túráinkat, enyhítené gondjainkat. Az eddigi gondolatmenet felvezetője volt egy táborozási formára felidézésének, amit a Magyar Úttörők Szövetsége működtetett állótáborok és vándortáborok formájában, bár többünknek emlékezetes a Magyar Természetbarát Szövetség központi állótábora is, ami Balatonakalin működött. Ez ma már csak emlék, nosztalgia! De hogyan is működött ez a táborozási forma? Az Úttörők Országos Táborozási Bizottságához írásban kellett jelentkezni a csapatoknak, iskoláknak. Volt két „giga tábor”, Zánkán és Csillebércen, amelyek elsősorban képzéseknek, nemzetközi találkozóknak adtak helyet, itt az elszállásolás épületekben, közel szállodai formában történt, és voltak megyei állótáborok - Baranyában pl. Sikondán -, ahol nagyrészt faházakban, pavilonokban történt az elszállásolás. Az igazi természetjárás az álló- és vándortáborokban valósult meg, de nagy különbség volt a két táborozási forma között. Az állótáborok 100-120 főre voltak berendezve, az elhelyezés 10 fős katonai sátrakban történt emeletes vaságyakon, melyeken laticel, párna és takarók voltak. A táborhelyeken jól felszerelt konyha, valamint vizesblokk volt. A csapatok általában külön buszokkal érkeztek, táborvezetőséggel és konyhaszemélyzettel. A csapatok innen aztán csillagtúrák, vagy autóbuszos túrák keretében látogattak el a különböző célhelyekre. A turnusok tíz naponta cserélődtek, a gondnokok viszont állandó jelleggel a táborban tartózkodtak, és biztosították a tábor működéséhez szükséges feltételeket. A vándortábor teljesen más felépítésű volt. A létszám turnusonként 30-35 fő lehetett, a táborozók kétnaponta gyalogoltak tovább a következő szálláshelyre. Az elhelyezés különféle helyeken történt: iskolákban (pl. tornateremben), kulcsosházakban, illetve erdei sátortáborokban. Itt - az állótáborokhoz hasonlóan - ugyancsak katonai sátrak, vagy kisebb, öt fős sátrak álltak. A résztvevők a saját felszerelésüket (hálózsák vagy ágynemű, ruházat, étkezőkészlet, tisztálkodási eszközök stb.) saját maguk „vitték a hátukon”, ami a gyerekek részére elég nehéz volt. A sátras táborhelyek része volt a konyhasátor és a mosdósátor, és ha nem volt a helyszínen fedett étkezőhely, akkor egy étkezősátrat is felállítottak. Ivóvizet általában a közelben lévő forrásból vehettek a táborozók, vagy ha nem volt ilyen, akkor lajtoskocsival biztosították azt. Az állótáborokban résztvevőknél általában volt személygépkocsi, ami a vándortáboro-zóknál elvileg tiltott volt. (Nem volt szerencsés helyzet, később még kitérek rá). (Ennek ellenére voltak olyan csapatok, amelyek a csomagok szállítását autóval oldották meg, így könnyítve a terheken, de az igazi „vándorosok” maguk vitték végig a felszerelésüket a hátukon. A szerk.) A Mecsek állótáborai Orfűn, Zobákpusztán és Éger-tetőn voltak, a Mecseki Vándortábor helyszínei pedig: Pécs (kollégium), Orfű (kulcsosház), Tripammer-fa (sátortábor), Zobákpuszta (sátortábor), Óbánya, majd később Kisújbánya (kulcsosház), Dombay-tó (sátortábor). A táboroztatás felelőseinek országos felosztása a következő volt: országos központ, regionális vezető, tájegységi útvonalfelelős. A hegységekben, tájegységekben lévő táborokkal kapcsolatban a résztvevő csapatokkal az útvonalfelelős tartotta a kapcsolatot. Az útvonalfelelős feladatai voltak: az útvonal lista (turnus beosztás) átvétele, ellenőrzése, a táborgondnokok felkészítése (február), a táborvezetők meghívása és egy felkészítő megbeszélés/útvonalbejárás megtartása (április-május), a táborok felépítése (május-június), a táborozás során a táborok ellenőrzése (június - augusztus), a táborok bontása (augusztus végén), a táborozó csapatok értékelése (szeptember), végül a táborozási időszak gazdasági zárása (pénzügyi elszámolás, október). Az útvonalfelelősök évente kétszer tanácskoztak: év elején az országos központban, ahol áttekintették a turnusbeosztásokat (egy kis képzéssel „fűszerezve”), illetve ősszel egy határszéli táborhelyen, ahol az évi értékelés mellett a szomszédos országokba történő jutalom kirándulás is belefért (Erdély, Szlovákia, Graz, stb.). Hogyan zajlott le egy táborvezetői felkészítés? A turnusbeosztás alapján meghívom a táborvezetőket (+ 1 főt), és értesítem a gondnokokat, hogy legyenek a helyszíneken. A táborvezetők péntek délután érkeznek, majd a Köjál (az ÁNTSZ elődje) tájékoztatója következik. Utána vacsora, majd késő estig tartó, az útvonallal kapcsolatos megbeszélés. Szombat reggel autóbusszal indulunk a hat táborhely megtekintésére, megnézzük a helyszíneket és környezetüket, felkeressük az élelmiszer beszerzési lehetőségeket, boltokat, az orvosi rendelőket, patikákat, és bemutatjuk minden helyszínen a gondnokokat. Egy közös ebéddel zárjuk a programot, utána mindenki hazautazik. Szombat délután érkeznek az állótábor-vezetők, kísérők. Megismétlődik a péntek délutáni-esti program, majd vasárnap reggel autókkal elmegyünk a táborhelyekre. A táborhelyek megtekintése és a gondnokkal való megismerkedés után mindenki hazatér. Ezek a táborozások évről évre sok élményt, gazdag és új ismeretet és tudást adtak a résztvevőknek, nem beszélve az egészséges életmód kialakításáról. A mecseki vándortáborban és az állótáborokban évente mintegy 3500 gyerek táborozott. A mecseki vándortábor az országban az egyik legkeresettebb útvonal volt, lehet, hogy azért is, mert a hat táborhelyből három „sátras” volt. Kiemelném a Tripammer-fa táborhelyet, amely a teljes infrastruktúra hiánya miatt igazán vadregényes volt. Általában itt lehetett a „bátorságpróbákat” megtartani (pl. éjszakai őrség, stb.). A vadregényes mivoltja miatt volt egyben „veszélyes” is, mivel messze volt bármilyen segítség lehetősége (akkoriban még nem voltak mobiltelefonok). Éppen ezért én nem tiltottam a személygépkocsik használatát, sőt ezt inkább kértem a csapatvezetőktől, hogy legyen autó az út során, hiszen lehet bármilyen egészségügyi probléma. És hogy nekem mit jelentett útvonalfelelősnek lenni? Nyüzsgést, állandó figyelmet, szervezést, emberismeretet, tapasztalatokat, egy szóval: mindent! Amikor 2000-ben Baronek Jenő, a BMTSZ akkori elnöke felkért, hogy legyek a Baranya megyében tartandó Országos Természetbarát Találkozó táborvezetője, örömmel vállaltam. Amikor a tábor működési tervét, felépítését vázoltam, azt mondta: ehhez nem tudok mit hozzátenni, ez teljes. Hát ezt is a fentieknek köszönhetem, meg azt is, hogy évről évre más-más vándortábort látogattam meg, így még jobban megismerhettem Magyarországot. A Magyar Úttörők Szövetsége a sikondai úttörő találkozóért dicsérő oklevéllel tüntetett ki, majd a Mecsek Vándortáborban végzett táboroztatási tevékenységemért a Gyermekekért Érdemérem kitüntetést adományozta. Az MTSZ az országos természetjáró találkozó szervezéséért kitüntetett a Természetjárás Fejlesztéséért érdemérem bronz fokozatával. Örömömre szolgált, hogy ilyen természetjáró tevékenység részese lehettem, ha lehetne, újra szerveznék ilyen programokat, dolgoznék ilyen csapatokban. Gida Tibor aranyjelvényes túravezető Téli túra a behavazott Orfün A Nyugat-Mecsekben fekvő Orfű népszerű turisztikai központ, nyáron megtelik nyaralókkal, fürdőzőkkel, kirándulókkal, de télen, különösen egy havas hétköznapon egészen más arcát mutatja a táj. Az idei első nagyobb hóesés leginkább az ország délnyugati részét érintette, így nagy várakozással tekintettem a hét eleji, mecseki utazásunk elé. Nem csalódtam, a behavazott Orfű hegyeivel, tavaival, patakjaival mesébe illő látványt nyújtott. Fúrótoronyból kilátó Félnapos túrámat a Balázs-hegyen kezdtem. Hétfő reggel nyolc óra előtt, ahogy az orfűi elágazás felől a kilátó felé tartottam, sehol senkit nem láttam. Nem mondom, hogy az elmúlt év konstans izolációja után ne hiányozna már a társaság, de azért reggel, egyedül baktatni a havas tájban, amikor csak a hó ropogását hallani, az azért még mindig nagyon jó érzés. A kilátón se járt előttem még más az éjszakai havazás óta, a lépcsőket szűz hó borította. A nap még csak most kezdett kibújni a hegyek mögül, szemben a hóval borított rétek, erdők, háztetők mozaikja által körbeölelt Pécsi-tó látszott. Az eredetileg fúrótoronyként funkcionáló kilátót 2001-ben állították fel a 320 méter magas hegyen. 1975-től itt egy fakilátó állt, de 1987-ben leégett. Eredetileg úgy terveztem, hogy a sárga háromszög jelzésen megyek le a Sárkány-kútig, de egy itt lakó úr azt tanácsolta, hogy a havas, sáros körülmények miatt szerinte inkább menjek egy kevésbé meredek úton. Ahogy javasolta, a kilátótól elindultam toronyiránt egyenesen az erdő felé, ahol egy jelöletlen kis ösvényen mentem tovább, amely egy idő után beletorkollott a kék kör jelzésbe és a Pécsi-tó partjáig vitt. Az ösvényen csak egy lábnyom jött velem végig, valakié, aki ezt az útvonalat ma reggel már előttem bejárta, csak éppen fordítva, a tótól a kilátóig. Sárkány a hegyoldalban A Pécsi-tó partján is csendes volt minden, egyetlen futóval találkoztam csak. Legutóbb pár éve nyáron jártam itt, az akkori, júliusi nyüzsgést nem annyira szerettem, ez a januári csend sokkal inkább kedvemre való volt. Következő célpontom a Balázs-hegy északkeleti oldalában található Sárkány-kút volt, amelyhez épp a buszmegállótól indul fel az út. A meredek kapaszkodón, a hóval borított sárban nem is volt olyan egyszerű felmászni. A sárga kör jelzés jobbra halad tovább, a Sárkány-kúthoz azonban balra kell fordulni és a sárga „sárkány” jelzést követni. A meredek sziklafal aljában fakadó időszakos karsztforrás meglehetősen szeszélyes vízjárású, hol elapad, hol nagy erővel tör ki, és ilyenkor messze hangzó morgó hangot hallat. A forrás mellett régen állt egy szobor is, Melocco Miklós sárkány szobra, de sajnos valaki összetörte azt, így ma már csak régi képeken lelhető fel. A sárkányfürdő zajjal jár A néphit úgy tartotta, hogy a forrás felől időnként hallható morgás egy sárkánytól származik, amelyik itt él a hegy belsejében, és nem is tud onnan kijönni, mert egy nagy viharban leomlott hatalmas szikla elzárta a barlang száját. Úgy hitték, a szörnyeteg heteken, hónapokon át csak alszik, ilyenkor nyugalom van. Időnként azonban felébred és megfürdik a barlang mélyén található sziklamedencében, ennek hangja messze hallatszik, a víz pedig, amit közben kipancsol, kizubog a barlang száján. Tavak és falvak A Sárkány-kút után az Orfűi-tónál folytattam túrámat, ahová egy régi szép nyár miatt mindig örömmel jövök. A tó most is szép volt és mozdulatlan víztükrével inkább tűnt festménynek, mint valóságnak. A négy tóból álló orfűi tórendszert a közelben fakadó Vízfő-forrástól induló Orfűi-patak felduzzasztásával alakították ki, elsősorban idegenforgalmi céllal. A legkisebb és elsőként létrehozott Orfűi-tó 1962-ben készült el, rá négy évre megszületett a tórendszer legnagyobb tava, a Pécsi-tó, majd ezt követte a Herman Ottó-tó és 1970-ben a Kovácsszénájai-tó. A jelenlegi Orfű település a tavak partján fekvő kis falvak összeolvadásával született meg, 1969-től szép sorban Orfűhöz csatolták Mecsekrákost, Mecsekszakált, Tekerest és Bánost. Orfű mostani központja Mecsekrákos, itt találhatók a fontosabb intézmények, illetve itt áll a szép, paplakkal egybe épített, Szent Márton tiszteletére felszentelt kápolna. 2016-ban készült el a Pécsi-tó csücskében a Medvehagyma Ház különleges épülete, amelynek kiállítását most természetesen nem tudtam megnézni, de legközelebb, remélem, már lesz rá lehetőségem. Talán épp a medvehagyma-szezon idején. Szegedi barlangászok a Mecsekben Az Orfűi-tó délkeleti végének közelében meglehetősen összesűrűsödtek a látnivalók. Itt találjuk többek között a tavakat is tápláló Vízfő-forrást, és itt áll a barlangászok kutatóbázisa, az alpesi jellegű Mecsek Háza. A 2007-ben elkészült épületet a Szegedi Karszt-és Barlangkutató Egyesület építtette. Az egyesület tagjai a 90-es évek második felében, még szegedi egyetemistaként kezdtek kutatásokat az Orfű melletti Szuadó-völgyben és kezdték meg a Vízfő-forrás mögött húzódó több kilométeres barlangrendszer feltárását. A néhány fős baráti társaság később több tucatnyi taggal bíró lelkes barlangász csapattá alakult, rendszeres nyári kutatótáborokkal. Mára a Mecsek Háza a hazai barlangi turizmus egyik központja lett, ahol overallos barlangász túráktól kezdve föld alatti földrajzórákon át a felszíni túrákig számos programot kínálnak. Most persze ezek is szünetelnek a járvány miatt, de reméljük, a tavasz minden szempontból enyhülést hoz majd, és a túrák is újra elindulhatnak. A „Mecsek Angkor”-ja A ház mellett fakad a Pécsi Barlangkutatók forrása. Az itt útnak induló kis patak mellett haladtam tovább én is az erdőben, a nemrég elkészült, új Vízfő tanösvény irányába. Szinte napra pontosan egy éve adták át az új tanösvényt a Mecsek Háza és a Malommúzeum között. Ez utóbbi helyen van az indítótábla, de én most fordított irányban jártam be az útvonalat. A tanösvénytől pár méterre találjuk magát a névadó Vízfő-forrást, amely a Mecsek legnagyobb vízhozamú forrása. Fokozottan védett forrásbarlangja a Mecsek harmadik leghosszabb barlangja, hossza a 2016-ban elkészült barlangtérképek alapján 371 méter. A barlang lezárt bejárata egy tízméteres sziklafal aljában nyílik, ezen a mesterséges kapun át jön a felszínre a forrás vize. A víz korábbi felszínre bukkanása egy földcsuszamlás miatt eltömődött, de helyét ma is jelöli egy elképesztő építmény. A „Mecsek Angkor”-ja - ezt a tanösvény egyik tábláján olvastam, de ahogy megláttam a fák között álló különös építményt, magam is találónak gondoltam az elnevezést. Az erdőben álló hatalmas betontulipán egy egykori forrásház, a Vízfő-forrás ugyanis korábban az innen 20 kilométerre fekvő Komló városát látta el ivóvízzel. A Csete György terve alapján készült, 1974-ben átadott építmény a magyar organikus építészet ikonikus, szakmai körökben világszerte ismert darabja. A vasbeton tulipán alsó szintjén transzformátorállomás és műszaki helyiségek helyezkednek el, a faszerkezetű emeleti építményben barlangkutató pihenő található. A forrásnak már egy ideje nincs szerepe Komló vízellátásában, a forrásház is elvesztette eredeti funkcióját, de ahogy egy helyi úrtól megtudtam, vannak tervek az épülettel, így remélhetőleg nem lesz az enyészeté. Pallókon az égerek között A tanösvény egy része egy pallósoron vezet a nagy kanyarulatokat leíró Orfű-patak mellett. A táblákon a patakvölgy élővilágáról olvashatunk, például a vízfolyást követő mézgás égerekről, amelyek légzőgyökereiknek és a rajtuk élő sugárgombáknak köszönhetően magas vízállásnál is megélnek. Bár most nem volt víz a pallók alatt, a patak a medrében kanyargott, de a terület az év során időszakosan víz alá szokott kerülni. A tanösvény után érdemes a Malommúzeum épületeit is megnézni, amelyek között van vízimalom, szárazmalom, papírmalom is. Századokkal ezelőtt az Orfűi-patak mentén több vízimalom is működött, ezek egyike látható még itt. A szárazmalmot a közeli Mekényesről telepítették át ide, a papírmalomban pedig ma is készül még merített papír. Szezonban és egy átlagos évben tartanak itt szakvezetéseket, ilyenkor be is lehet menni a malomépületekbe, ahol régi eszközöket, gépeket is láthatunk, sőt időnként a malmok is őrölnek. Most csak egy sétára volt lehetőségem, de a régi malmok nagy rajongójaként ez is nagyon jó program volt. Orfű télen is szuper célpont, annyi szép túraútvonal és érdekes látnivaló van itt. Bár a járványhelyzet miatt többnapos túrákat most nem igazán, de többször egynaposokat érdemes errefelé tervezni. Tóth Judit (Forrás: Turista Magazin) Mesés hóesésben Óbányától a Rékavárig A Keleti-Mecsek gyöngyszemétől, Óbányától az ősi Rékavárig bejárt körtúránkon megkaptunk mindent a természettől, amiben reménykedtünk, és azt is, amiben csak titkon bíztunk. Elbűvölt a zord hegyek ölelte völgy mélyén megbújó békés kis zsákfalu, tetszett a Belátó-kilátó csodaszép panorámája, megfogott a legendás Rékavár elfeledett történelme, majd minderre a koronát a hatalmas pelyhekben hulló, régen látott hóesés tette fel. Az Alföldön, ahol élünk, mostanában ritka vendég a dunyháját rázogató, jó öreg Holle anyó, így a kirándulás tervezésekor az egyik legfőbb szempont az volt, hogy ha csak egy kis időre is, de ízelítőt kapjunk az igazi, hamisítatlan téli világból, a hófehérbe öltözött hegyvidék végtelen nyugalmából. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet talán legfestőibb szegletében, az Óbányai-völgyben, és a falu feletti hegyek kristályruhát öltő erdeiben maradéktalanul megtaláltunk mindent, amiért ezen a szép napon elindultunk. A bágyadt, téli napfény bizonytalan sugarai éppen csak átszűrődtek a Mecsek hegyei fölé lassan, méltóságteljesen kúszó hófelhők egyre szűkülő résein, amikor megérkeztünk a mesés fekvésű Óbányára. A meghitt csendbe burkolózott, kis utcákon jókedvűen vágtunk neki rövidke, ám annál élménydúsabbnak ígérkező körtúránknak. Az elmúlt napok havazásának nyomai csupán a kertekben, az út szélén és az északi fekvésű lejtőkön maradtak meg, de mi már ennek is nagyon tudtunk örülni. A római katolikus templom ajtaján nem mulasztottam el megkeresni az évek óta kint lévő, csodálatosan szép, és ideillő Reményik Sándor idézetet, majd a rövidke katarzis hatására feldobódva csatlakoztam az Öreg-patak félig befagyott gázlóján immár átjutott feleségemhez és a túraterveinket nem teljesen felhőtlen örömmel fogadó yorki kutyánkhoz. Meredeken emelkedő, széles szekérúton hamar elértük a Belátó-kilátóként ismert, fából épített kilátótornyot, amely beszédes nevét arról kapta, hogy a felső szintjéről tökéletes rálátást kapunk a völgykatlanban szerényen megbújó Óbányára. Bár Holle anyó már elővette dunnáját, még éppen elcsíptük a hóesés előtti utolsó pillanatokat, amikor semmi nem zavarta a Mecsek egyik legszebb fekvésű falucskájára nyíló, pazar kilátást. A kilátóból leereszkedve a zöld háromszög jelzésen, fiatalos tölgyesben indultunk tovább a Langehöhe, magyarosabb nevén a Hosszú-bérc tetején immár egészen a Rékavárig kanyargó út felé. A gerincutat elérve az itt futó Mecseki Zöldtúra jelzését fogadtuk magunk mellé kalauzul, majd lassan, de biztosan újabb vendéget is kaptunk: az egyre sűrűbbé váló, régen látott, nagy pelyhekkel érkező hóesést. Igazi, hamisítatlan téli hangulatban lépdelve élveztük, amiért jöttünk, a csendes téli erdő végtelen nyugalmát és békéjét. Nem sokkal a Rékavár kettős sáncárka előtt egy szépen kialakított pihenőhely fogadott, ahol pár szelet csoki erejéig megpihenve tovább gyönyörködtünk a várva várt hóesésben. Az Óbányai-völgyet meredek hegyoldalaival katlanná szűkítő Hosszú-bérc keleti gerincnyúlványán egy méltatlanul elfeledett vár romjai lapulnak a mindent vastagon borító avar- és törmelékréteg alatt. Az egykor lenyűgöző méretű Rékavárban ásatások alig voltak, szinte semmit nem tudunk róla, még az építési ideje sem teljesen tisztázott. Kora középkori eredete mellett szól a még ma is jól kivehető, kerek kaputornya, az itt-ott kibukkanó rakott kőfalai, de egyes feltételezések szerint építési ideje akár évszázadokkal korábbi is lehet. Történelmének európai jelentőségű fejezete Szent István király idején íródott. Vasbordájú Edmund angol király Magyarországra menekült gyermekeit, Edwardot és Edmundot Szent István királyunk fogadta be, később Mecseknádasd környékén birtokot is adományozott nekik. Innen ered a környék évszázadokig használt elnevezése is: „terra Britannorum de Nadasch”, azaz Nádasd, a britek földje. Birtokuk központja a kissé eldugott helyen lévő, igen jól védhető Rékavárban volt. Edward herceg a magyar királyi udvarból választotta feleségét, Ágotát, aki a legendák szerint Szent István király leánya volt. Három gyermekük született, Edgár, Krisztina és Margit, mindannyian az akkor már teljes pompájában álló Rékavárban gyerekeskedtek. Leghíresebb közülük a skótok legendás királynője, Véreskezű Malcolm király felesége, Skóciai Szent Margit lett, aki amellett, hogy szépen lassan megszelídítette harcias férjét, óriási befolyással bírt a középkori Skócia egyházi és világi életére egyaránt. Olyannyira, hogy a skót egyház egyik vezetője ezekkel a szavakkal emlékezett meg róla: „Sok minden, amit Margit tett Skóciában, hasonlít ahhoz, amit Szent István tett Magyarországon.” Emlékét a vár romjai közt egy emlékkő és a nevét viselő, Pécsvárad-tól Mecseknádasdig kanyargó, kissé már megkopott jelzésű túraútvonal őrzi. Bár a vár területét mára teljesen visszafoglalta az erdő, a romok közt lépdelve szépen kirajzolódnak az egykori falak és a várat védő sáncárkok nyomai. A térből magasan kiemelkedő, kerek kaputorony maradványainak magassága egyes feltételezések szerint még ma is eléri az eredeti magasságának a felét. A mindent vastagon borító törmelékréteg alatt körös-körül jelentős falszakaszok lapulhatnak még a mélyben, amelyeket kiásva, konzerválva, a leleteket feltárva pontos képet kaphatnánk a történelmi jelentőségű erősség életéről. A Rékavár elfeledett romjait magunk mögött hagyva pengeéles, meredeken ereszkedő, keskeny ösvényen, fától fáig zuhanva ereszkedtünk le a közeli, Mecseknádasdot Óbányával összekötő aszfaltburkolatú útig, amely a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala is egyben. Az eseménytelennek ígérkező visszaúton kaptuk a nap talán legszebb meglepetését. Az addig is szépen szállingózó hó egyre nagyobb pelyhekben, egyre nagyobb intenzitással kezdte maga alá gyűrni a téli álmot alvó mecseki tájat. Óbánya közelében már egyenesen mesébe illő volt a mindent hófehérbe burkoló, sűrű hóesés, amely még a hazaindulást követően is hosszan elkísért utunkon. Konfár Tibor (Forrás: Turista Magazin) IN MEMÓRIÁM Szecsődi Imre (1947 - 2021) Szomorú hírt kaptunk a napokban, miszerint elhunyt Szecsődi Imre, egykori túratársunk. Imre 1947. augusztus 25-én született Tolna megyében, Cikón. Középfokú tanulmányait is a közeli Bonyhádon végezte a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban. Munkája révén később Pécsre került, itt éltek feleségével, Irmával. Imre a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség életébe is bekapcsolódott, a MATÁV SE, majd a Dél-dunántúli Távközlési SE tagjaként. Nevét a 2000-es években gyakran olvashattuk a Mecsek Híradóban, akár az egyéni túrapontverseny eredményeinek hirdetésénél, akár nyílt túrák vezetésénél. Kedvenc helye a Geresdi-dombság, és szülőfaluja, Cikó volt, túráit is mindig ide vezette. A túrákon a résztvevők megismerhették a környék (Hidas, Ófalu, Eszterpusztai templomrom, Berekalja, Széplaki templomrom, Cikó, Zsibrik, Mőcsény) nevezetességeit, szép tájait. Több éven át végzett munkáját a megyei szövetség 2010-ben emlékplakettel ismerte el. Nevét utoljára 2012-ben olvashattuk a Mecsek Híradóban. A Baranyai-dombság területére vezetett túráinkon is gyakran járt, de 2015 után már nem igen találkoztunk vele, mert egészségi állapota megromlott. Imre, emléked megőrizzük, kívánjuk, hogy új, égi lakóhelyeden is szorgalmasan járd kedvenc útjaidat! Biki Endre Gábor SZJA 1% Kedves Természetbarátok! Kérjük, támogassák adójuk 1%-ával szövetségünket, és ajánlják ismerőseik körében is adószámunkat! A befolyt összegből a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség működtetéséhez és természetjáró rendezvényekhez járulunk hozzá. Adószámunk: 18312928-1-02 HÍREK ■ Koronavírus-járvány miatti korlátozások: a 2021. február 1-ig érvényben lévő korlátozásokat meghosszabbították március 1-ig, így a tervezett természetjáró programok február folyamán sem lesznek megrendezve. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség küldöttgyűlését későbbi időpontban fogjuk megtartani, tagszervezeteinket erről értesíteni fogjuk. ■ „Érdemes Természetjáró”: Miklovich József (Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub) teljesítette az Érdemes Természetjáró minősítés követelményeit, így az MTSZ számára a minősítést 2020. decemberében megadta. A minősítéshez ezúton is gratulálunk! ■ A Szekszárdi- és a Geresdi-dombság turistakalauza: a tavaly nyáron kiadott, Biki Endre Gábor által szerkesztett turistakalauz hamar elfogyott, így a könyv második kiadásban ismét megjelent 2021. januárban. A könyv 3500 Ft-os áron - a bolti árnál olcsóbban - beszerezhető Biki Endre Gábortól (® 30/452-4579, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ). ■ Dél-dunántúli Pirostúra: éjjel-nappal nyitva tartó bélyegzőhely Ófalun. Sokak kérésére Ófalun új bélyegzőhelyet alakítottunk ki, a bélyegződobozt a bolt-presszó kapubejárójának a jobb oldalára helyeztük ki. A presszó nyitvatartási idejében természetesen bent is lehet kérni a bélyegzőt! Rendezvények ♦ március 2., kedd: Természetbarátok Klubja. Magyar Camino - Budapesttől Lébényig. Ignátkó Imre előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (® 20/340-4184). (A rendezvény a járványügyi korlátozások feloldása esetén lesz megtartva.) Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953. E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu