2021. március 287. szám

287. szám z- 2021. március A Dráva TSE szakosztályi beszámolója a 2020-as évről Az évet a hagyományos évköszöntő pezsgős túránkkal indítottuk, melyet 22. alkalommal rendeztünk meg. Barátok és túratársak koccintottak az év elején egyesületünk tagjaival a Tubesen. Összesen harminchárman voltunk. Közgyűlésünket 52 fős taglétszámmal kezdtük. Év közben egy fő kérte felvételét egyesületünkbe állandó tagnak. Jancsi Ibolya, mindannyiunk Hugija, sajnos év közben elhunyt. Emlékét megőrizzük. Így év végére 52 fős taglétszámuk 40 fő állandó tagból és 12 fő pártoló tagból állt. Egyesületünk eseménynaptára 2020-ban 80 programot kínált a szabadidő eltöltésére. A programok összetétele: 23 szakosztályi vagy szakosztályunk túravezetői által vezetett túra, 43 más szakosztály, vagy egyesület túrája, nyílt túra, vagy teljesítménytúra, 7 túraverseny, 7 rendezvény. Ezt a szép tervet aztán a pandémia felülírta. Március elejéig, a nőnapig rendben ment minden. A hagyományos túráinkat, mint a Magyar kikericset, vagy a Befagyott Csurgót még tartottuk, majd jöttek a megszorítások. Emiatt olyan túráink maradtak el, mint a Papuk túra, a Locsoló túra, vagy a Dél-Baranya turistája, és nagy sajnálatunkra a Tenkes Teljesítménytúra is. Aztán feloldották a tilalmat, sok szép túrát és az Éjszakai Tenkest már meg lehetett tartani, de a szomszédos országok bezártsága miatt a Bunkerturizmus túra így is elmaradt. A Karancs-Medves környékét azonban sikerült körbetúrázni csapatunknak. Aztán jöttek az újabb megszorítások. Tagjaink nem estek kétségbe: egyénileg, vagy két-három fős csoportokban folytatták a túrázást. Túratársaink, míg lehetett közös szervezésű, majd a veszélyhelyzet alatt egyéni túráikon járták a kéktúra útvonalát, Horvátország vagy Erdély hegyeit. A következő vidékeken túráztunk 2020-ban: Bakony, Baranyai-dombság, Budaihegység, Cserhát, Gajna-hegység (Arad megye), Karancs-Medves, Magas-Tátra, Mátra, Mecsek, Ormánság, Papuk hegység, Soproni-hegység, Szlovák Paradicsom, Tihany, Tolnai-homokhátság, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zselic. Honlapunkon rendszeresen beszámoltunk túráinkról. Érdemes ezeket a híreket böngészni (www.dravatse.hu). A 250 db leadott túrajelentő 5648 túrapontot és 420 óra munkatúrán (csak a jelzésfestés munkái) elért 2940 pontot igazol. Összteljesítményünk: 8618 pont. 1000 pont feletti túrázóink: Vass Tibor (3429 pont), Várnainé Meng Hajnalka (2297 pont), Jancsi Attila (2119 pont), Braun Andrea (2005 pont), Gáspárné Juhász Ibolya (1485 pont), Sándorné Balog Emese (1261 pont), Farkasné Tomecskó Zsuzsa (1185 pont). A tájékozódási túraverseny országos csapatbajnoksága is elmaradt. Azon a néhány versenyen, amit a korlátozás nélküli időben megtartottak, részt vettünk csapatainkkal, és sikerült dobogós helyezéseket is elérni. A huszonegyedik Tenkes Teljesítménytúrából egy egyénileg végrehajtható változat lett, melyet 85 fő teljesített. Reméljük 2021-ben már sikerül a régi pompájában megtartani. A Tenkes TE részéről augusztusban nyolcadik alkalommal került megrendezésre a Tenkes Éjszakai Teljesítménytúra, ahol társrendezőként vettünk részt. A három távon 185 fő túrázott. Más teljesítménytúrákon is segédkeztünk pontőrséggel, technikai munkával, vagy szolgáltatással. Hagyományos turista bálunk az idén a megszorítások miatt elmaradt. Kitüntetések: a természetjárásért végzett munkájáért Braun Andrea és Nyújtó Teréz a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elismerését kapta. Az MTSZ Dobogókőn megtartott rendezvényén, a Természetjárók Napján a technikai munkáért Gida Tibor Czárán Gyula Emlékérmet, a természetjárásban végzett munkáért Romvári Tibor a Természetjárás Fejlesztéséért ezüst fokozatát vehette át, míg Jancsi Attilának aranyjelvényes túravezetői címet adományoztak. Munkatúráink: a kulcsosháznál takarítások, karbantartások, apró munkák folytak. A turistaút festésekbe viszont belehúztunk. Ennek köszönhetően 2020-ban több mint negyven kilométeren festettük újra a turistaútjelzéseket. Fele pályázati pénzből, fele önerőből készült el. Pályázatból megújult az ormánsági zöld sáv jelzés Vajszló és Kisszentmárton között, a Mecsekben a kék sáv Abaliget vasútállomás és a „Denevér” tanösvény közötti szakasza, a kék négyzet jelzés Petőcpuszta és az Abaligeti-barlang fölötti kék sáv között, a zöld háromszög jelzés a szentkúti autóbusz-forduló és Orfű között, ehhez kapcsolódva a Sárkány-forráshoz leágazó zöld kör jelzés, valamint a zöld kereszt jelzés, a „Róka-út”. Önerőből pedig a sárga sáv jelzést festettük Hegy-szentmárton szőlőhegytől Kémes mellett a Fekete-vízig. Voltak még festések a Mailáthi-horgásztónál és a zöld sávon Mailáthpuszta nyugati végénél. A munkákban 22 fő vett részt, nagyon köszönjük a munkájukat. Jó kapcsolatot tartunk fönn más túraszakosztályokkal is, bár idén a nagy közös túrák és a turista bál is az ismert okok miatt elmaradt. Eredményeinkről, gondjainkról, túráinkról időnként a Mecsek Híradóban és szövetségünk honlapján is hírt adtunk. A 2021-es túratervünkben szerepel az április 10-én tartandó 22. Tenkes Teljesítménytúra. Ha ekkor még nem lehet megrendezni, akkor pótnapot jelölünk ki. A Tenkes Éjszakai Teljesítménytúra augusztus 14-én éjszaka kerül megrendezésre. Eseménynaptárunkban idén is gazdag programot állítottunk össze. Honlapunkon ezekről is részletesen beszámolunk. 2021-ben leszünk 25 évesek, erről is szeretnénk méltóképen megemlékezni. Reményeink szerint útvonalfestés pályázat elnyerésére idén is lesz lehetőségünk, valamint a kulcsosház szépítésére, komfortosabbá tételére is vannak terveink. Továbbra is jó kapcsolatot szeretnénk fenntartani a többi túraszakosztállyal, ezért sokat túrázunk együtt, látogatjuk egymás rendezvényeit, közgyűléseit. Az ormánsági és a Tenkes körüli önkormányzatokkal is ápoljuk a kapcsolatot. Köszönöm tagságunknak a munkatúráinkon, jelzésfestéseinken végzett munkáját, és úgy összességében az egész évben végzett munkát. Jó túrázást, irány a hegy! Rongyi Beszámoló a 2020-as évről Ifjúsági Unió Pécs Kardos úti kulcsosház: ifjúsági szálláshely és közösségi tér. A Kardos úti kulcsosházban ifjúsági szálláshelyet üzemeltetünk, azt önkéntes munkában felújítjuk, akciókat és közösségi eseményeket szervezünk a területére. A szállásdíjat az épület és a berendezés folyamatos karbantartására, komfortosabbá tételére fordítjuk. Rengeteg önkéntes munkával olyan értéket hoztunk létre, melyet széles körben használhatnak, élvezhetnek a Mecseken kirándulni, túrázni szeretők. A természetjárás, a szabadidősport tevékenység nagyban segíti a fiatalok egészséges életmódjának, a természet szeretetének, védelmének a kialakítását. Ezúton is köszönjük az arra túrázóknak, hogy segítik tisztán tartani a területet, felhívják figyelmünket az esetleges problémákra, hiányosságokra. Továbbra is várjuk a jobbító szándékú észrevételeket! 2020-ban sikerült régi álmunkat megvalósítani, és egy válaszfal elbontásával az előtérben nagyobb közösségi teret tudtunk létrehozni. 2021-ben fogjuk teljesen rendbe rakni, kifesteni, berendezni. A Pécs Városi Természetbarát Szövetséggel közös túraprogramok (teljesítménytúrák), a nyugdíjas természetjárók és a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség részére is szívesen biztosítottuk a házat. A Kardos úti kulcsosház 2020. évi számadatai: 367 vendégéjszaka, 7 fő önkéntes munkája: 1000 munkaóra. Háber János elnök Veszélyben a külterületi, de turisztikailag fontos megállóhelyek A nem lakott, azaz a külterületeken található, ebből kifolyólag jellemzően alacsony forgalmú, gyakran csak szezonálisan igénybe vett megállóhelyek léte veszélyben van. A Volánbusz Zrt. és a MÁV-START Zrt. ugyanis figyelemmel kíséri ezek forgalmát és a tényleges jegykiadásokat, így amennyiben egy év alatt senki vagy csak néhány fő veszi igénybe ezeket a megállóhelyeket, a következő évi menetrendváltozástól megszűnhetnek, és a továbbiakban nem lesz lehetőség innen tervezni a túrákat, vagy a túra végén ezeken a helyeken felszállni a járatokra. Pl. hiába tűnik fontos és frekventált helyszínnek a Pécs, Remeterét autóbusz-megálló, mivel lakóövezet nem található a közelében, nincs napi használatban. Időnként egy-egy túracsoport igénybe veszi, és egyéni túrázók is, de ha pl. mindenki autóval indulna túrázni, egy éven belül ez a megálló is megszűnhetne. Ezért kérjük a túrázókat, egyesületeket, szakosztályokat, hogy már ebben az évben (a vírushelyzet elmúltával) lehetőleg úgy szervezzék túráikat, hogy minél többször érintsék közösségi közlekedéssel az alábbiakban felsorolt megállóhelyeket: Turisztikailag fontos külterületi autóbusz-megállóhelyek Pécs - Szászvár - Szekszárd vonalon Hosszúhetény, Kövestető megálló: a Kövestetői-kilátó, a Hármas-hegy és a környékbeli túraútvonalak innen érhetőek el. Magyaregregy, Várvölgy megálló: a Kelet-Mecsek fő turisztikai célpontjai, a Máré-vár és a túraútvonalak innen érhetőek el. Szekszárd, Sötétvölgy megálló: a Szekszárdi-dombság fő turisztikai célpontjai és a túraútvonalak innen érhetőek el. Pécs - Abaliget - Bakóca vonalon Pécs, Remete-rét megálló: kéktúra ki- és becsatlakozási lehetőség, egyéb fontos turistaútvonalakon innen kezdhetőek a nyugat-mecseki túrák. Orfűi elágazás megálló: több turistaútvonal itt vezet, így változatos túrákat tehetünk innen. Abaliget, barlang megálló: kiemelt turisztikai központ, kéktúra ki- és becsatlakozási lehetőség, valamint egyéb túraútvonalak innen érhetőek el. Abaliget, Hetvehelyi elágazás megálló: a Zselic és a Nyugat-Mecsek felé is kiváló túrák tehetőek innen. Abaliget, vasútállomás, bejárati út megálló: kéktúra ki- és becsatlakozási lehetőség a Zselic és a Mecsek felé. Abaliget, vasútállomás: kéktúra ki- és becsatlakozási lehetőség a Zselic és a Mecsek felé. Kovácsszénájai elágazás megálló: Abaliget, Husztót és Kovácsszénája felé kiváló túrák tervezhetők innen. Pécs - Sásd - Kaposvár vonalon Pécs, Árpádtető megálló: kéktúra ki- és becsatlakozási lehetőség, turisztikai központ, kalandpark. Mánfa, Kőlyuk megálló: piros túra és a Mecsek legszebb patakos völgyei, Melegmányi-vízesés innen érhető el. Pécs - Bakonya vonalon Kővágótöttös, Tótvári-akna megálló: a mecseki bányász emlékútra itt van rácsatlakozási lehetőség. Bakonya, bánya megálló: a mecseki bányász emlékútra itt van rácsatlakozási lehetőség. Bakonya, erdészház megálló: a Mecseki Zöldútra, a Dél-dunántúli Pirostúrára és egyéb más a Nyugat-Mecsekben vezető túraútvonalakra itt van rácsatlakozási lehetőség. Pécs - Szederkény - Pécsvárad vonalon Máriakéménd, kegytemplom megálló: búcsújáró kegyhely, turisztikailag fontos objektum, innen indul két-két zarándok- és turistaút, melyekre innen kiváló rácsatlakozási lehetőség van. Kátolyi elágazás megálló: innen indul a Baranyai Sárgatúra Szekszárd felé, valamint a Kátolyi pincesorra is felvezető Szent Márton út is innen érhető el. Szekszárd - Szálka vonalon Szálka, Hegytető megálló: zöld sáv és a zöld kereszt túraútvonalak innen érhetőek el. Bonyhád - Bátaszék vonalon Bátaapáti elágazás megálló: kéktúra ki- és becsatlakozási lehetőség. Mórágy (Kismórágy), autóbusz-váróterem megálló: kéktúra ki- és becsatlakozási lehetőség. Mohács - Kölked (Erdőfű) vonalon Kölked, bédai elágazás megálló: innen érhető el a Bédai-erdő, a Bédai-holtág, a Külső-Béda, a Bédai Vendégház, valamint a Nagypartosi tanösvény, illetve a Béda-Karapancsa Duna-Dráva Nemzeti Park tájvédelmi Körzete is. Szekszárd - Szekszárd (Keselyűs) vonalon Szekszárd Bárányfok, bejárati út megálló: turisztikailag fontos megállóhely, hiszen 700 m-es sétával innen érhető el Bárányfok, ahol a Gemenci Kirándulóközpont, erdei kisvasút is található. Itt lehet rácsatlakozni az országos kéktúra nyomvonalára, de egyéb más túraútvonal és zarándokút is elérhető innen. Szekszárd (Keselyűs) útőrház megálló: a megállóhelytől 300 m-re jó csatlakozási pont van az országos kéktúrához, egyéb túraútvonalakhoz és a Sió-folyóhoz. Szekszárd (Keselyűs) autóbusz-váróterem megálló: turisztikailag fontos megállóhely, itt lehet rácsatlakozni az országos kéktúra nyomvonalára, de egyéb más túraútvonal és zarándokút is elérhető innen. Itt található az erdei kisvasút egyik állomása és fogadóépülete is. Szekszárd (Keselyűs) erdészház megálló: turisztikailag fontos megálló, kiváló erdei túrák tervezhetőek innen. Őcsény, Sió-holtág megálló: turisztikailag fontos megálló, kiváló erdei túrák tervezhetőek innen. Pécsvárad - Véménd vonalon Erdősmecske, kültelek megálló: itt lehet rácsatlakozni a Baranyai Zöldtúra útvonalára, ahol felkereshető a gránit szurdok völgy. Mohács - Himesháza vonalon Erdősmároki elágazás megálló: itt lehet rácsatlakozni a Baranyai Sárgatúra útvonalára és itt található a híres Szabari-erdő vöröstölgyes állománya is, melyet sokan felkeresnek. Pécs - Harkány - Siklós vonalon Bisse, Szőlőhegy megálló: itt lehet rácsatlakozni több fontos túraútvonalra, melyek a Villányihegység szép tájait mutatják be. Nagyharsány, szoborpark megálló: turisztikailag kiemelt látnivaló és DDNP bemutatóközpont található itt, valamint itt lehet rácsatlakozni a kéktúra útvonalára. Pécs - Újpetre - Siklós vonalon Vokány, vasútállomás megálló: kéktúra ki- és becsatlakozási lehetőség. Sásd - Szágy vonalon Tormás, kőtörő megálló: a közeli kék kereszt jelzésű túraútvonalra jó rácsatlakozási lehetőséget nyújt a megálló. Tormás, Alsókövesd megálló: kéktúra ki- és becsatlakozási lehetőség. Szentlőrinc - Sásd vonalon Bükkösd, Becsali megálló: innen lehet gyalogosan eljutni az erdei műúton, Ratkóczapusztára, Goricára és Kánba, illetve rácsatlakozni a kék körtúra útvonalára. Szentkatalini elágazás megálló: innen juthatunk el a Nyáras-völgyi turistautakhoz, de Okor-völgy felé is lehet innen túrát tenni. Turisztikailag fontos külterületi vasúti megállóhelyek Pécs - Dombóvár vasútvonalon Abaliget, vasútállomás: kéktúra ki- és becsatlakozási lehetőség mind a Zselic, mind a Mecsek felé. Dombóvár - Bátaszék vasútvonalon Mágocs-Alsómocsolád, vasútállomás: bár az állomás mindkét településtől messze esik, de innen érhető el a P+ jelzésű turistaútra rácsatlakozva Gerényes, Ág és Kisvaszar település. Hidas-Bonyhád, vasútállomás: közvetlenül a vasútállomásnál lehet rácsatlakozni a Kátoly -Szekszárd között vezető sárgatúra nyomvonalára, melyről a Geresdi-dombság több pontja is elérhető. Cikó, vasúti megállóhely: innen indul a sárga négyzet jelzésű turistaút, melyen Cikón keresztül lehet rácsatlakozni a Kátoly - Szekszárd között vezető sárgatúrára. Baja-Dunafürdő, vasúti megállóhely: turisztikailag igen fontos megállóhely a Duna közelében, itt lehet rácsatlakozni az országos kék és piros túra, továbbá egyéb más túraútvonalakra, melyek bejárásával a Gemenc tájegység jellegzetes pontjai kereshetőek fel. Pécs - Barcs vasútvonalon Középrigóc vasútállomás: innen érhető el a Barcsi ősborókás, a Lant alakú feketefenyő, a Középrigóci kastély turisztikai bemutatóközpontja, mely egyben iskola is. Szentlőrinc - Sellye vasútvonalon Okorág-Kárászpuszta vasúti megállóhely: innen érhető el a Kárászi-erdő és a Szentegáti-erdő természetvédelmi területe. Biki Endre Gábor A Keleti-Mecsek legszebb gyöngyszemeit fűzi fel az Üvegesek útja Pazar útvonalvezetés, párját ritkítóan ötletes tematika, egykori üveghuták helyére települt, megkapóan szép kis falvak, gyönyörű természeti környezet, mindez egy jól megtervezett egynapos körtúrába tömörítve: ez a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet legszebb látnivalóit bemutató, érdekes jelzésű Üvegesek útja. Huszonhárom élménydús kilométer a Mecsek vadregényes hegyvidékein, amelynek bejárása során a mecseki üvegművesség máig élő és szinte már teljesen feledésbe merült emlékeit egyaránt felfedezhetjük. Túránk során érintjük a festői fekvésű Óbányát, a megkapóan szép Kisújbányát, a mára elnéptelenedett Pusztabányát, Hosszúhe-tényt és a fokozottan védett Réka-völgyben egykor létezett, rég elfeledettnek hitt Ré-ka-völgyi hutát is. Mivel az Üvegesek útja egy klasszikus körtúra, bárhol elkezdhetjük. A két legcélszerűbb kiindulási pont a tömegközlekedéssel is könnyen elérhető Hosszúhetény és a kedves kis zsákfalu, Óbánya. Bázispontként mi a Keleti-Mecsek talán legszebb gyöngyszemét, Óbányát választottuk. A falu határában azonnal szembejön velünk a történelem, a magyar helységnévtábla alatt látható német nyelvű feliratban benne van az üvegművesség emléke éppen úgy, mint az egykori telepesek nemzetisége: „Altglashütte”, áll a német nyelvű helységnévtáblán. Sokakban joggal merülhet fel a kérdés: miként is lett a magyar fordításban „régi üveghuta” elnevezésből egyszerűen Óbánya? A magyarázat valószínűleg éppen az egyszerűségre törekvő helyi tájnyelvben rejlik, ugyanis a Mecsekben a 17. század végétől a 19. század elejéig létesült üveghutákat, üvegfúvó műhelyeket a népnyelv röviden „üvegbányának” hívta. Ugyanezen logika mentén kaphatta az Óbányai-völgy felső zárlatában fekvő, bajor és morva üvegfúvó telepesek által 1762-ben alapított „Neuglashütte” a Kisújbánya nevet. A két egykori üveghuta között mintegy három kilométer hosszan elnyúló patakvölgy szépségéről sokan sokfélét írtak már, a Ferdevízesés és a Csepegő-szikla látványosságai mellett én egy harmadikra, az út mentén egy kereszt tövében szerényen megbújó kis emlékműre hívnám fel a figyelmet. „Medicus curat, natura sanat”, magyarul „az orvos kezel, a természet gyógyít”. Egy mellbevágóan gondolatébresztő félmondat az 1993-ban elhunyt kisújbányai orvos, dr. Péceli Endre síremlékén. A legendás „...és még egymillió lépés” című filmsorozat kisújbányai epizódjában Rockenbauer Pál és stábja hosszan beszélgetett a nagyvárosi élet zaja elől ide menekülő orvossal, aki a fenti félmondat jegyében betegségére a legjobb gyógyírnak tekintette a Mecsek romantikus kis falujának csendjét, aprócska utcáinak békéjét és a környék erdeinek léleknyugtató miliőjét. Mi tagadás, dr. Péceli Endre jól választott. A népmesék bájos világát idéző egykori üveghuta az Üvegesek útjának számomra talán legkedvesebb, legautentikusabb települése. A patakmeder keresztezte szekérút, az eredetihez közeli állapotú házikók, az igényesen rendben tartott, aprócska főtér, a korhű falukép évszázadokkal repít vissza az időben, amely utazásból csupán a mindenfelé fellelhető szép és informatív tájékoztató táblák zökkentenek vissza a 21. századi valóságba. Kisújbányáról egy ritkán használt, régi szekérúton kapaszkodunk fel a szintén beszédes nevű Mészégető-tető fátlan, kopár fennsíkjára, majd némi útkeresést követően az egyébként jól követhető üveges jelzések nyomán hamarosan az üvegművesség egykori épített kellékeit a legépebb állapotban megőrző hutahelyre, az európai szinten is egyedülállónak mondható leletekkel büszkélkedő Pusztabányára érkezünk. A valamikor „Vitriaria” néven ismert, közel kétszáz lelket számláló üvegműves telepen az 1780-as évektől az 1810-es évekig fújtak üveget, ezt követően a szomszédos falvakkal ellentétben teljesen elnéptelenedett. Emlékét az erdő szélén egy szépen faragott, méretes kőobeliszk őrzi. Azt, hogy mi a jószerencse és mi a balszerencse, többnyire az idő dönti el. Az elnéptelenedésnek köszönhetően Pusztabánya egykori üveghutájának köveit és kemencéinek tűzálló tégláit szerencsére nem hordták el építőanyagnak, így megmaradt a faszerkezetes üvegcsűr kőből készült alapjának jelentős része, kisebb színezőkemencék és a ritkaságszámba menő kettős olvasztó-hűtő főkemence romjai is. Érdekesség, hogy a fennmaradt romok mintájára 1995-ben felépített két új kemencében hat nap felfűtést követően több száz év után újra üveget készítettek Pusztabányán. A több mint négyszáz méteres magasságban fekvő, erdők övezte, napsütötte kis fennsíkon, a valamikori Vitriaria helyén ma népszerű turistapihenő található padokkal, asztalokkal, tűzrakó helyekkel és a Mecsekerdő Zrt. által működtetett, turisták számára fenntartott kulcsosházzal. Pusztabánya erdei telepéről az üveghuta mellett induló ösvényen, a Kis-tóti-völgy vízmosásos medrében gyors ereszkedéssel érjük el a Püspökszentlászlót Hosszúheténnyel összekötő, murvás erdészeti utat. Az Üvegesek útjának következő állomása az egyéb látnivalói mellett üvegmúzeumáról is híres Hosszúhetény. A község határában túránk egy újabb remekbe szabott tájékoztató táblája fogad, amely mellett immár nem mehetünk el szó nélkül. Ezek a három nyelven íródott, igényesen kialakított, rendkívül informatív táblák az Üvegesek útjának üde színfoltjai. Tizenhat darab van belőlük az út mentén, szépen elosztva, és ami külön érdekessé teszi őket, hogy mindegyiket más-más magánszemély vagy éppen szervezet állíttatta és gondozza. A táblák létrehozói között van vendégház tulajdonos, nemzeti park igazgatóság, erdészet, könyvkötészet, fotográfus, képzőművész, szobrász, még mustármanufaktúra is, de ami itt, Hosszúhetény határában megfogott minket, az egy olasz hangzású név volt, amely arról tanúskodott, hogy ezen a tájon tényleg mindenkinek szívügye ez a gyönyörű túraútvonal. A nevét méltán viselő Hosszúhetény irigylésre méltó fekvését valóban hosszan csodálhattuk, valljuk be őszintén, volt is mit: a piros cseréptetős, takaros kis házaknak a község felett emelkedő Hármas-hegy ormai és a távoli Zengő komor sziluettje adnak festői hátteret. Az éppen zárva tartó üvegmúzeum mellett egy kis utcába fordulva, az üveges jelzéseket követve ez utóbbi felé vesszük az irányt. A Mecsek legmagasabb hegyének robusztus tömbjét túránk útvonala délkeleti irányban, szántóföldek közt nyújtózó dűlő-utakon kezdi el megkerülni, majd erdőhatárt érve éles irányváltással vág neki a hegy szoknyájának. A szántóföldeken elveszni látszó jelzések a Zengő erdejében újra mellénk szegődnek, hogy a hegy keleti oldalgerincén, majd a Büdös-kúti-völgyön át hul-lámvasutazva vezessenek el az Üvegesek útjának utolsó és egyben legrejtélyesebb üvegcsűrjéhez, az elsőként alapított kelet-mecseki üvegfúvó műhelyhez, a Réka-völgyi hutához. Az 1699-ben a pécsváradi apát kezdeményezésére létesült, kérészéletű üvegfúvó műhely alig három évig működött. Ez idő alatt elsősorban az apátság és a környékbeli nemesség részére készítettek itt jó minőségű, díszített öblösüvegeket, polgári házakhoz ablakszemeket. Bár az üveghuta épülete mellett fűrészmalom és kvarctörő malom is helyet kapott, nagyobb településről a Réka-völgyi huta esetében az idő rövidsége miatt nem beszélhetünk. A többnyire fából ácsolt épületek a megszűnést követő néhány évtized elteltével nyomtalanul eltűntek, a huta emléke a 20. század végéig teljesen feledésbe merült. A Réka-völgyi hutahely emlékének felélesztése, történetének bemutatása az elmúlt évtizedekben feltámadó mecseki üvegműves hagyományok lelkes képviselőinek köszönhető. Túránk kezdő- és egyben végpontjáig, Óbányáig alig néhány kilométer maradt csupán hátra. A Réka-völgyet az Óbányai-völgytől elválasztó, 445 méter magas hegygerincen épült Ötös úti kunyhóig azonban több mint száz méter szintemelkedést is le kell még küzdenünk, ami így a túra vége felé - valljuk be - nem csal őszinte mosolyt az arcunkra. A hegytetőre felérve egy aprócska kunyhónak otthont adó, bájos kis tisztás fogad tűzrakó hellyel, pihenőpadokkal. A hatalmas fák övezte rét szélén az Üvegesek útjának újabb táblája kapott helyet, amely ezúttal a faszénégetés rejtelmeibe avatja be az erre tévedő turistákat. Betűről betűre tanulmányozzuk e szép, ősi mesterség minden csínját-bínját, reménykedve abban, hogy mire végigolvassuk a leírást, szépen lassan vissza is nyerjük az erőnket. Az Ötös úti kunyhótól búcsút véve, a Döngölt-árok vadregényes szurdokvölgyében futó szekérúton ereszkedve érjük el a gyorsan leszálló téli alkonyatban szürkéskék köntöst felöltő Óbánya szélső házait. A lassan nyugovóra térő zsákfalu utcáin lépdelve ér véget számunkra ez a nagyszerű ötleten alapuló, szívvel-lélekkel létrehozott, élményekkel teli túraútvonal, amely bámulatos alapossággal tárja fel és mutatja be a keletmecseki üvegfúvók életének múlt ködébe vesző emlékeit. Konfár Tibor (Forrás: Turista Magazin) Egy különleges ipar virágzott egykor a Mecsekben Gondolta volna, hogy a Mecsek erdő borította völgyeiben mintegy kétszáz éve virágzó üveggyárak működtek? Az egykori üveghuták maradványaihoz ma kényelmes turistautak vezetnek, amelyeket végigjárva egyúttal felfedezhető hazánk egyik legszebb hegyvidéke. A táj fölé magasodó, a 682 méteres Zengő csúcsán álló kilátóból pedig csodálatos panoráma nyílik a környékre. A Pécstől néhány kilométerre, a Kelet-Mecsekben található Hosszúhetény egyik nevezetessége a részben rekonstruált „üveggyár", egy 18. században működött üveghuta. A falutól északra húzódó hegyekben ugyanis két évszázaddal ezelőtt üvegművesek generációi dolgoztak. Az első üveges mesterek Németországból és Csehországból érkeztek és nem véletlenül esett a választásuk erre a környékre. A hatalmas mecseki erdők bükkfája kiszárítva tökéletes volt a kemencék fűtésére, a hamuból készült hamuzsír („szalajka”) pedig nélkülözhetetlen a folyamathoz, akárcsak helyben szintén a nagy mennyiségben előállított mész. A korai és rövid életű kísérletek után a Pécsi Püspökség üveghutái váltak meghatározóvá, melyek köré irtástelepülések jöttek létre Óbányán (1710-1761), Kisújbányán (1762-1784), végül Pusztabányán, ahol az üveghuta 1784 és 1805 között működött, és Baranya vármegye legnagyobb ipari létesítménye volt a maga korában. 1400 Celsius fokon születtek az iparművészeti remekek Az első üveghuták kemencéiben több nap alatt felhevített és megolvasztott üvegmasz-szából a mesterek boszorkányos ügyességgel fújtak mai szemmel is lenyűgöző szépségű üvegtárgyakat. A mesterség nagyon komoly szakmai tudást és odafigyelést igényelt, hiszen az anyag hőmérséklete elérhette az 1400 fokot. Lehűteni pedig csak nagyon óvatosan lehetett, mert a hirtelen hőmérsékletváltozástól feszültség keletkezhet az anyagban és az üveg eltörik. Az üveggyártás mintegy száz éven keresztül virágzott a Mecsekben, a mesterekből a környék vagyonos polgárai lettek. Feltételezhető, hogy a korai telepes csoportokkal érkező üvegesek előzetesen tájékozódtak a környezeti adottságokról. Az üveg előállításához szükséges nyersanyagok, a kvarchomok (szilícium-oxid), a szóda (nátriumkarbonát), a hamuzsír (kalcium-karbonát), a mész (kalcium) bőven megtalálható volt a vidéken. A kemencék táplálásához szükséges fát a környező nagy kiterjedésű erdők biztosították, írja a Száz magyar falu. Az első huták említése a Keleti-Mecsek vidékéről 1711-ből, a Pécsvárad és Mecseknádasd közötti erdőterületről ismert. Abban az évben a pécsi püspök panaszt tett Zinzendorf Fülöp Lajos pécsváradi apát ellen, mivel az a sok ezer forinttal megépített üveghutát elfoglalta tőle (azaz Nesselrode püspöktől). Zinzendorf azzal érvelt: csak azokat a javakat akarja, melyeket a zavaros időkben a pécsi püspökséghez hozzáfoglaltak, és nem tett mást, mint hogy „a jámbor célra szánt kész üveget elhordatta belőle". A pert végül a pécsi püspök nyerte meg. A manufaktúrák a török kiűzését követően, a 17. század végétől lendültek fel. Ekkor terjedt el szélesebb társadalmi körben az ablaküveg és a mindennapi használtra szánt ún. öblösüveg vagy parasztüveg. A Kelet-Mecsek vidéki üveghuták jelentőségére utal, hogy termékeik a Dél-Dunántúlon kívül Szlavóniában és a Dél-Alföldön is megjelentek - mutatja be a Határtalan régészet. Aranyáron adott üveg Az üvegesség nem csak megélhetés, életforma volt a Kelet-Mecsekben, generációs mesterség, apáról fiúra szállt a tudás. Az üvegesek főként Morvaországból jöttek, de gyakran érkeztek német mesteremberek is. Európa északibb részén kedvezőbbek voltak az üvegkészítés feltételei, több alapanyag állt rendelkezésre. Magyarországon többnyire hiányt szenvedtek, éppen ezért az erdei üvegművesség inkább különlegességnek számított. Nem így a 18. században, amikor Baranya legfejlettebb „iparágának” számított. Az is előfordulhatott, hogy az üveget aranyárban számolták. Az iparágnak azonban voltak hátrányai is: főként az, hogy rengeteg tűzifát igényelt a huták fűtése. Néhány évtized alatt Óbánya környékén kivágták az erdőket, ezért olyan messziről kellett már a tüzelőt szállítani, hogy érdemesebb volt az egész hutát arrébb költöztetni. Az iparág a 19. század első éveiben hanyatlott le végleg. A megye növekvő népességének egyre több épületfára volt szüksége, ami felverte az árakat. Az erdőbirtokosoknak nem érte meg, hogy hutákban égessék el a fákat, így fokozatosan visszavonták az engedélyeket a kivágásra, az üveggyárak pedig lassan leálltak. Az üvegkészítéshez kvarchomok (régi nevén: békasó), bükkfa hamujából főzött és kalcinált hamuzsír (szalajka), valamint mész szükséges. Az üveggyártás első fázisában összekeverték a porrá őrölt alapanyagokat és adalékanyagokat (ami lehetett időnként konyhasó, salétrom, kovaföld, mangán vagy arzén), majd a nagy olvasztótégelyekben kb. 800 °C-on előolvasztották (frittálták). Ezt követően 1200-1400 °C-on tovább olvasztották az elegyet, melyhez adalékot adtak, majd többször megtisztították a salaktól. A keverés során az összeolvadt alapanyagok átlátszó üveggé alakultak át, melyet különféle fém-oxidokkal színtelenítettek vagy éppen színeztek meg (vas, mangán, réz, kobalt stb.). Ez után következett az üvegfúvás - írja a Határtalan régészet. A jelenben élő múlt Óbánya ma is élő község, Újbánya eredeti lakosságát vesztett üdülőfalu, Üvegbánya viszont a huta felszámolását követően elnéptelenedett, épületei lassan összedőltek. Az erdőrész neve, ahol egykor az üvegolvasztó és a hutatelepülés létezett, így lett „Pusztabánya” - ami elhagyott üveghutát jelent. Az első kelet-mecseki üvegkészítő műhely, a pécsváradi, vagyis Réka-völgyi huta oly rövid ideig állt fenn, hogy itt nem keletkezhetett hutatelepülés. Az erdő mára visszafoglalta a mecseki völgyeket, így a Mecseknádasd melletti Réka-völgyből indulva festőien vadregényes tájakon, haragoszöld fák között vezet az üveggyártó településeket felfűző túraútvonal. Az egykori pusztabánya helyén látogatható a szépen helyreállított üveghuta. Hosszúhetényben pedig üvegkiállítás várja az érdeklődőket, ahol a 18. századi darabok mellett modern üvegművészeti alkotások is láthatók. (Forrás: origo.hu) HÍREK ■ Koronavírus-járvány miatti korlátozások: a 2021. március 1-ig érvényben lévő korlátozásokat meghosszabbították március 15-ig, így a tervezett természetjáró programok március első felében sem lesznek megrendezve. A korlátozások esetleges feloldása esetén a programokról szóló információk honlapunkon olvashatók. ■ „Érdemes Természetjáró”: Bíró Gábor (Mecsek Egyesület) teljesítette az Érdemes Természetjáró minősítés követelményeit, így az MTSZ számára a minősítést megadta. A minősítéshez ezúton is gratulálunk! Rendezvények április 6., kedd: Természetbarátok Klubja. Magyar Camino - Budapesttől Lé-bényig. Ignátkó Imre előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (® 20/340-4184). (A rendezvény a járványügyi korlátozások feloldása esetén lesz megtartva.) NYÍLT TÚRÁK A nyílt túrákat a járványügyi korlátozások feloldása esetén tartjuk meg! ► március 20., szombat: XXXVII. Csokonay Sándor Emléktúra - „Források és virágok”. Útvonal: Boda - Húsvét-forrás - Petőcpuszta - Kővágószőlős (11 km, szintemelkedés: 300 m). Találkozás: 9.10-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson az 5-ös kocsiállásnál, a Bodára induló autóbusznál (az autóbusz 9.25-kor indul). Túravezető: Baumann József /Mecsek Egyesület/ (® 20/474-7151). ► március 21., vasárnap: „Medvehagymavadász túra”. Útvonal: Orfűi-tó -Vágotpuszta - Kőlyuk - Nagy-Mély-völgy - Büdöskút - Remete-rét (15 km, szintemelkedés: 410 m). Találkozás: 7.20-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 23-as kocsiállásnál, az Orfűre induló autóbusznál (az autóbusz 7.30-kor indul). Visszautazás: Remete-rét megállótól a 15.07 órakor Pécs felé induló busszal (Pécsre érkezik 15.32-kor). Túravezető: Éger Zoltán /Vándormadár/ (® 30/537-6416). ► március 27.,szombat: „Rejtett kincsek a Postaút mentén”. Útvonal: Telekhegyi megálló - Hajmás - György-Márton hegy - Gálosfa - Bükk-tető - Sárközi erdő - Csepegő-kút - Szágy (17 km, szintemelkedés: 360 m). Találkozás: 8.15-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 14-es kocsiállásnál, a Kaposvárra induló autóbusznál (az autóbusz 8.30-kor indul). Visszautazás: Szágyról a 16.46 órakor Sásd felé induló autóbusszal, onnan 18.05 órakor Pécs felé (Pécsre érkezik 18.40-kor). Túravezető: Schóber József /Vándormadár/ (® 20/437-8314). ► április 3., szombat: „Húsvétvárás Mecseknádasdon”. Útvonal: Mecseknádasd, Bagoly csárda - Várhegyi-kilátó - kéktúra útvonal - Szt. Imre-hegy - Stein malom - Mecseknádasdi kálvária - Schlossberg vendéglő (13 km, szintemelkedés: 250 m). Találkozás: Mecseknádasd, Ófalui elágazás autóbusz megállóban 9.50-kor (elérhető Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 9.00-kor induló bonyhádi buszjárattal). Visszautazás a Schlossberg vendéglőtől 14.24-kor, vagy 15.24-kor. Túravezető: Pál Krisztina /Mediterrán Gyaloglóklub/ (® 30/742-7188). Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (762l Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu