2021. november 293. szám
293. szám & & 2021. november 25 éves a Dráva Természetbarát Sport Egyesület Fennállásának és működésének 25. évfordulója alkalmából Természetjáró Emlékérem elismerést vett át a Dráva Természetbarát Sport Egyesület a XXXIII. Természetjárók napján, Dobogókőn. A gyalogos túraszakosztályból alakult civil szervezet múltja azonban ennél jóval korábbra, 1973-ig nyúlik vissza, amikor is egy fiatalokból és idősebbekből álló társaság unaloműzés céljából épített egy szabadtéri pingpong asztalt. Az együtt töltött közös szabadidő és a nagy mérkőzések számának növekedésével egyenes arányosságban megjelent az igény a szervezettebb formában működő közösségi élet iránt. A gondolatot hamar tettek követték, így 1975-ben Gida Tibor vezetésével egy lépcsőház alagsorában, 31 taggal megkezdte működését a Gárdonyi Géza Művelődési Ház kihelyezett Ifjúsági és Munkás Klubja. A társadalmi munkában végzett feladatok mellett gyakran került sor a társaság kíváncsiságát kielégítő témákban tartott előadásokra, beszélgetős és zenés programokra, színház és múzeum látogatásokra. A Karádi Károlyné, Kiss Lajos és Kósa Pál által a természetjárásról tartott élménybeszámolók, a hallottak olyan nagy hatást gyakoroltak a kis közösségre, hogy onnantól kezdve napjainkig megállás nélkül túráznak. Ezzel a motoros kirándulások, a pingpong és a futball mellett a gyaloglás is bekerült a klub szabadidős tevékenységei közé. A kis közösség belépett a Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesületbe (PTTE), és annak Ifjúsági és Munkás Klub nevű szakosztályaként működött tovább. Az aktív sportéletnek köszönhetően számos helyre eljutottak, amelyek felsorolására a hely itt kevés lenne. Az idő előrehaladtával a szakmai feladatok száma is szépen sokasodott. Ezek egyike volt a Mecsek egyik legszebb helyszínén, Kisújbányán lévő kulcsos turistaház felújítása és működtetése. A munkákban és emlékekben gazdag időszak azonban szomorú véget ért: a kulcsosház tulajdonosváltása körül kialakult helyzet miatt a közösség kivált az anyaszervezetből, és 1996-ban megalapította a Dráva Természetbarát Sport Egyesületet, továbbra is Gida Tibor vezetésével. A csaknem nulláról indult civil szervezet tagsága azonban semmit nem veszített a lendületéből, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az elmúlt huszonöt évben elért eredményeik: három tájegységen átívelő, több száz kilométernyi turistaút jelzéseinek felfestése és folyamatos felújítása, karbantartása, egy saját kulcsosház kialakítása és működtetése a Dráva mellett, Kisszentmárton-Mailáthpusztán, számtalan saját szervezésű teljesítménytúra és természetbarát találkozó, és a Dél-Baranya Turistája jelvényszerző túramozgalom. Mindehhez kiváló alapot biztosít a természetjárás iránt elkötelezett, kiváló szaktudással rendelkező tagság. Az egyesület vezetését 2014-ben Jancsi Attila vette át. A Magyar Természetjáró Szövetség elnöksége, munkatársai és önkéntesei nevében eredményekben gazdag éveket kívánunk a Dráva Természetbarát Sport Egyesületnek! (Forrás: MTSZ) T 1 •• •• rr r r • 1 •• 1 Lekoszono es uj elnök Az alábbi riport a Magyar Természetjáró Szövetség honlapján (mtsz.org) jelent meg. Tóth Klára 2009-ben lett a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöke. Azóta folyamatosan jelen volt és aktív szerepet vállalt a természetjárás megyei és országos szintű feladatainak megoldásában, példaértékű elhivatottsággal. Nemrégiben lezárult ez a sikerekkel és kihívásokkal teli időszak Klári életében, ugyanis átadta elnöki feladatait utódjának, Schóber Józsefnek. A leköszönő elnök számvetése és az új elnök jövőbe tekintése következik. Tóth Klára, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség volt elnöke Mikor kezdődött a természetjáró eleted? Tóth Klára: Pedagógusi nevelőmunkám fontos eszközének tartottam a természetjárást. A gyerekek megismerésének, fejlesztésének, nevelésének kiváló terepe az erdő, a túrázás. Kezdetben az osztályommal, később az iskolai diáksportkör keretein belül túráztunk, s így kerültünk kapcsolatba a Baranya Megyei Természetbarát Szövetséggel. Részt vettünk rendszeresen a szövetség által meghirdetett túramozgalmakban, vetélkedőkön, megyei, majd országos turisztikai találkozókon is. Közben elvégeztem a bronz és ezüst fokozatú túravezető tanfolyamokat, és így is szoros kapcsolatba kerültem a megyei szövetség tisztségviselőivel. Egy idő után több megyei rendezvény (találkozók, vetélkedők) szervezésében való közreműködésre is felkértek, majd a Mecsek Egyesület titkáraként, később a megyei szövetség elnökségi tagjaként is segítettem a munkát. Mikor lettél a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöke? T.K.: 2009 februárjában az elnökség, ill. a leköszönő elnök - Baronek Jenő - kérésére vállaltam a jelöltséget. A közgyűlés megválasztott, így azóta a megyei szövetség elnökeként vettem részt a szervezett természetjárásban, az utóbbi hónapokban pedig már a leendő új elnökkel, Schóber Józseffel való együttműködésben. Mik voltak a feladataid? T.K.: Kiváló vezetőtársaim voltak (vannak) a megyei szövetségben. Velük szoros együttműködésben, és az egyesületvezetők, valamint a túravezetők munkájára támaszkodva, az ő segítségükkel szerveztük az éves programot. Honlapunk gazdagsága, eseménynaptárunk, a havonta nyomtatottan is megjelenő Mecsek Híradó írásai kellő információt adtak tagságunknak és környezetünknek a túráinkról, programjainkról, a természetjárást népszerűsítő eseményeinkről. Éves nyílt túráink programját 28-30 túravezetővel valósítottuk meg, változatos útvonalakat kínálva szakszerű vezetéssel az év minden hétvégéjére. Ennek összeállítása, gondozása, programfüzetben, illetve a helyi sajtóban való megjelentetése szép feladat volt évről évre. Az évek során több ismertető kiadványt jelentettünk meg, amely segítette Pécs város parkerdei és mecseki túraútvonalainak, völgyeinek, csúcsainak, forrásainak megismerését, bejárását a civil lakosság számára is. Voltak évek, amikor csak pályázati forrásaink voltak, de így is biztosítottuk az irodahasználat, a heti állandó ügyeleti idő, a legszükségesebb kiadások fedezetét. Mindenki önkéntes formában segíti a munkát, így biztosítva a megyei szövetség működését. Jó kapcsolatokat ápoltunk a szomszéd megyékkel. Természetjáró találkozókat szerveztünk, valamint 2-3 olyan - többfordulós -vetélkedőt is az évek folyamán, amelyet általános és középiskolás fiatalok számára hirdettünk meg Somogy, Tolna és Baranya megyékben. 2017-ben, kiadói támogatással megjelentettük a Mecsek Természetjáró Kalauza utoljára 2002-ben megjelent, átdolgozott kiadását. Túravezető-képzésünk a hagyományok szerint 2-3 évente új túravezetőket adott a munkához, és 2018-ban - az új kihívásoknak is megfelelve - jelzésfestő vezető képző tanfolyamot is szerveztünk. Elnöki pályafutásod alatt mi jelentette a legnagyobb kihívást? T.K.: A kezdeti években az Magyar Természetjáró Szövetség (folytatásban MTSZ) és általában a civilség is, az útkeresés időszakát élte. Az állami és önkormányzati támogatások megszűntek - részben törvényi változások, másrészt a gazdasági nehézségek miatt. A megyei szövetségek működését még az is nehezítette, hogy az MTSZ a tagsági jogviszonnyal kapcsolatban is átalakította az alapszabályát, amely hátrányosan érintette a megyei szövetségeket. Azelőtt az egyesületi tagság „érvényesítés”-t fizetett, amit a megyei szövetségnél rögzítettek, s amelynek egy része a megyei szövetségeknél maradt, hogy segítse a megyei szintű feladatokat, ill. a megyei szövetség működését. Elnökségem első három évében az MTSZ vezetősége is gyakran változott, olykor a szervezet léte is bizonytalanná vált. Később (2012-től) a helyzet kissé kiszámíthatóbbá vált. Együttműködési megállapodás alapján a működés minimális szintjét segítette az MTSZ, de aztán ez is megszűnt, majd az utóbbi években már pályázati lehetőséget biztosít az MTSZ - a tagszervezeteinek olykor programokra, olykor működésre. Azonban - valljuk be - ma a megyei szövetségek működése, léte kizárólag a saját tagsága akaratán múlik. Az MTSZ érvényes dokumentumtára (alapszabály, szervezeti-és működési szabályzat stb.) nem tesz említést (nem vesz tudomást) a szervezet megyei szintjéről. Néhány - még hozzáférhető - szabályzat utal a létükre, és feladatot társít a megyei, területi szervezetekhez, de ez inkább több problémát okoz, mintsem segítséget jelentene. Melyik szakmai eredményre vagy a legbüszkébb? T.K.: Az országos helyzetet tekintve nem túlzás azt állítani, hogy az is eredmény, hogy a Baranya Megyei Természetbarát Szövetséget meg tudtuk őrizni. Él, működik, jelenleg 18 tagszervezettel, a megye területét lefedő, kiváló egyesületekkel, azokban mintegy 7 -800 szervezett természetjáróval. Úgy érezzük, hogy vannak területek, amelyekben az MTSZ célkitűzéseit, feladatait hatékonyabban lehetne megvalósítani, ha az MTSZ támaszkodna a megyei szinten felhalmozódott tudásra, tapasztalatra. Mi itt a megyében nyilvántartjuk a jelzett turistautakat, a képzett túravezetőket, minősítési- és kitüntetési rendszerünk van. Támogatjuk az új szerveződéseket, tagszervezeteink érdekében is kapcsolatot tartunk a területi, megyei hivatalokkal, szakmai szervezetekkel, a Mecsekerdő Zrt.-vel és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal. A folytatásban mivel töltöd majd a szabadidődet? T.K.: Amíg szellemi és fizikai képességeim engedik, szeretnék továbbra is hasznos lenni a szervezett természetjárás szolgálatában. Többet túrázom majd - a Dráva TSE tagjaként is -, de a megyei szövetségtől sem távolodom el. Egyrészt - igény szerint -támogatom az új elnök munkáját, másrészt évente 2-3 nyílt túra vezetését vállalom a jövőben is. Egy ideig még részt veszek az MTSZ Oktatási Bizottság munkájában is, ahol éppen az MTSZ oktatási rendszerének megújításán, korszerűsítésén dolgozunk. Családom, barátaim számára is vannak ígéreteim a jövőre vonatkozóan, de ezek is a természetjáráshoz kötődnek. Számomra mindig örömforrás volt a természetjárás. Hiszem, hogy ez a jövőben is így lesz. Schóber József, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöke Hogyan mutatnád be magad természetjáróként? Schóber József: Pályakezdő pedagógusként tanítványaimmal gyakran kirándultunk a Zselic keleti lankáin, sorkatonai szolgálatom alatt pedig sokat tartózkodtam „terepen”. Ekkor érlelődött meg bennem a gondolat: ha leszerelek, tanítványaimmal rendszeresen, szervezetten túrázok. 1988-ban az iskolai sportkör keretein belül természetjáró csoportot hoztunk létre a Mindszentgodisai Általános Iskolában. Ebben az évben saját szervezésű túrákon ismerkedtünk a Mecsekkel, a Zseliccel. A következő évektől a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség által szervezett megyei táborokban, teljesítménytúrákon, túraversenyeken, városismereti versenyeken vettem részt tanítványaimmal. A természetjáró csoport 1994-től bekapcsolódott a gyalogos vándortábori mozgalomba. A két központi szervezésű tábort még kilenc saját szervezésű vándortábor követte. Az Ormánságban, a Kelet-Mecsekben és a Balaton körül megvalósult kerékpáros táborok is nagyon népszerűek voltak. 1995-ben bronz-, majd 1998-ban ezüstjelvényes túravezetői minősítést szereztem. A Mecseki Erdészeti Zrt. Sásdi Erdészete támogatásával 2013-ig minden ősszel helyi természetjáró akadályversenyt rendeztünk: „Zselic csücskében” néven. 2003-ban „Mecseki Erdőkért” díjban részesültem. Tanítványaimmal szép eredményeket értünk el városismereti vetélkedőkön, előkelő helyeket szereztünk a „Fekete István nyomában” természetismereti emlékversenyen, valamint egyéb elméleti és túraversenyeken. A kilencvenes évek közepétől a megyei szövetség szervezésében nyílt túrákat vezetek. Két éve a „Vándormadár Természetjáró Baráti Kört tagja, túravezetője, 2021. februártól pedig a Dráva Természetbarát Sport Egyesület tagja vagyok. Tóth Klárától, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség leköszönő elnökétől vetted át a stafétabotot. Hogy látod a szövetség jövőjét? S.J.: A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség rendkívül gazdag „turista múlttal” rendelkezik. Tisztelettel gondolok az elődökre, akik sokat tettek a baranyai természetjárás országos elismertségéért. A gazdag hagyományok arra köteleznek, hogy a hosszú évek alatt kialakult jó gyakorlatokat megtartva a mai kor elvárásait is figyelembe véve fejlődjünk. A „megtartva megújulás” stratégiájának vagyok a híve. Továbbra is a természetjárás, a természetbarát szemlélet népszerűsítése a fő célunk és feladatunk. Mindennek a módszereit és tevékenységeit alaposan átgondolva, csapatmunkával, a partneri kapcsolatok erősítésével tudunk előrelépni. A megyei szövetségnek a jövőben is koordinációs, szervező, tájékoztató, kapcsolatépítő szerepe van és lesz. Többek között koordinálja a megye természetjárásának éves programját, a technikai munkákat, a jelvényszerző mozgalmakat. Szervezi, tervezi a nyílt túrákat, az oktatást. Tájékoztatja és kapcsolatot tart 18 tagszervezettel, szinte egyedülálló módon megyei turista újságot ad ki, Mecsek Híradó néven. A szövetség jól működő honlapot tart fenn és működtet. Milyen feladatok várnak rád? S.J.: Már hónapok óta közösen dolgozunk Tóth Klára elnök asszonnyal és az elnökség tagjaival: Nagy Balázzsal és Strasser Péterrel. A feladatok átvétele, a szövetség működésének megismerése mellett közösen tervezett-szervezet programok előkészítésében, szervezésében dolgozunk együtt. Nagy segítséget jelent, hogy Both Viktória vállalta a titkári feladatok ellátását. Ez a mindennapi, operatív feladatok színvonalas ellátásában minőségi javulást jelent. Alapvetően csapajátékos vagyok. Ennek szellemében szeretnék tevékenykedni, széleskörű összefogást, kölcsönös jó viszonyt kialakítani partnerszervezeteinkkel. Megyénkben a szervezett természetjárók átlagos életkora egyre magasabb, turistaközösségeink elöregednek. Pedagógusként és vezetőként közép- és hosszútávú céljaim között szerepel: az iskoláskorú korosztály és a családok köréből minél több - a természetben felelősen viselkedő, biztonsággal túrázó - fiatalt és fiatal felnőttet vonjunk be a szervezett természetjárásba. Ennek módszertanát - a más szervezetek vagy éppen tagszervezeteink körében jól működő gyakorlatok megismerésével, átvételével - az elnökség tagjaival szeretnénk kidolgozni. Még ez évben szeretnénk a középiskolások és általános iskolások körében egy „kéktúra klubot” elindítani. Feladataimat így összegezhetném: azon kell dolgoznom, hogy a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség a „megtartva megújulás” stratégiáját figyelembe véve továbbra is központi szerepet vállaljon és töltsön be a megye természetjárásának szervezése, tervezése, koordinálása, a tájékoztatás és kapcsolatok fejlesztése terén. És végül: 2021. szeptember 18-án Dobogókőn, Tóth Klára távozó elnök asszony - mint utódját - bemutatott Thuróczy Lajos bácsinak. A Magyar Természetjáró Szövetség tiszteletbeli elnöke többek között azt mondta nekem: a baranyai természetjárás mindig az első öt között volt az országban, ez kötelez, ezt mindig tartsa szem előtt munkája során. Majd sok sikert kívánt munkámhoz. Kellenek-e ennél hatásosabb „feladattudatot” erősítő szavak? Kell-e ennél nagyobb motiváció? A Magyar Természetjáró Szövetség elnöksége, munkatársai és önkéntesei nevében köszönjük szépen Tóth Klárának a hazai természetjárásért végzett áldásos munkáját, Schóber Józsefnek pedig sok sikert kívánunk elnöki feladataihoz! MTSZ Országos Központ Hősiesen harcoltak a Mecseki Láthatatlanok 1956 őszén Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után egy ideig még megpróbált harcolni a megszálló szovjet csapatok ellen egy ellenálló csoport, megbújva a Mecsek erdeiben. A Mecsekben a Mecsek-kapunál és Vágotpusztán elhelyezett emléktáblák emlékeztetnek rájuk, valamint a különböző szervezetek által rendezett emléktúrák, illetve az évente megrendezésre kerülő „Mecseki Láthatatlanok nyomában” teljesítménytúra. Az alábbi, Fekete Kálmánnal készült riport a bama.hu hírportálon jelent meg. Fekete Kálmánt a ralisport krónikásaként, több könyv szerzőjeként ismerhetjük (a minap jelent meg a legendás Ferjáncz Attila szerelőcsapatáról írt kötete), s még inkább arról, hogy évtizedeken át a pécsi, baranyai blues zene szószólója és billentyűse volt. Azt sokkal kevesebben tudják, hogy a nagybátyja volt az a Kubicza János, aki az ’56-os pécsi ellenállók katonai vezetőjeként tevékenykedett. - Ötesztendős volt 1956-ban. Mi volt a közvetlen élménye a pécsi eseményekről? - Nagyanyámék Váradi Antal utcai családi házából sétáltunk hazafelé a Sallai utcába 1956. november 2-án késő délután, amikor a Kórház tér felől páncélozott járművek, oldalkocsis motorok, gépfegyveres katonák vonultak nagy robajjal a Széchenyi tér felé. Hazaérve kiderült, hogy lázas beteg vagyok, a városban pedig egyetlen patika volt, éppen a Széchenyi téren, így apám tankok között áthaladva jutott hozzá a gyógyszeremhez, s számolt be a főtér katonai megszállásáról. - Mit beszéltek később otthon titokban a mecseki harcokról? - Ami történt, arról évtizedekig családon belül is mélyen hallgatni kellett. Az viszont örök emlék marad, hogy néhány éve eltávozott, ám mára legendássá lett családtagunknak, Kubicza János nagybátyámnak kisgyermekként sokszor lovagoltam a lábán és katonai múltja miatt gyakran kérdezgettem a fegyverekről. Jancsi bácsi egyébként csendes ember volt, kétméteres magasságával, kisportolt termetével pedig női szemmel is vonzó férfinak számított. Amikor viszont később 1956-ról és a nagybátyámról anyai nagyanyámat, Etelka nénit faggattam, minduntalan elhessegetett. Később is csak annyit árult el: külföldre ment dolgozni, messzire, Kanadába. - Évtizedekkel később újra találkoztak. Mit mondott akkor az ellenállók egyik vezetője? - Mielőtt bejöttek ide az oroszok, nem voltak itt reguláris katonai csapatok, kivéve egy „Bányász Munka” századot és egy nagyatádi századot, melyeknek a feladata az induló uránbánya védelme volt. 1956. november 3-án aztán Pécs térségébe érkezett Szekszárd irányából egy szovjet harckocsiezred. Pécs ekkori katonai vezetője, a forradalmi katonai tanács elnöke Csikor Kálmán tartalékos alezredes volt, s látván a korszak modern felszerelésű ezredét, megegyezett a szovjet parancsnokkal, hogy Pécs nem fog „különösebben ellenállni”, mert nem akart vérfürdőt. Így november 4-én hajnalban bevonultak a szovjet harckocsik a városba és lefegyverezték a Mór-kollégiumban elszállásolt 1. Nemzetőr zászlóaljat. Ez úgy történt, hogy egy szovjet T 54-es odaállt az egyetem kapuja elé, lövegtornyát a bejáratra szegezte, majd a löveggel benyomta a nagy, díszes fakaput. Aztán felszólították a diákokat, hogy azonnal hordják ki a tank elé a fegyvereket, ellenkező esetben tüzet nyitnak. - Hogy került Kubicza János a forradalmárok közé? - November 3-án a szovjet csapatok láttán elindult egy jelszó: „Fel a Mecsekre!” A frissen alakult Katona Tanács elnöke, Csikor Kálmán alezredes felfegyverezte a bányászalakulatokat, ám nem akartak szembeszállni a többszörös túlerőben lévő szovjetekkel, időt akart nyerni, amíg bevonja a védőalakulatokat. Eközben november 4-én este megkeresték nagybátyámat, hogy kellene nekik egy katonai vezető, aki kiképzi, megszervezi és irányítja őket. Ő akkor meleg ruhát vett magához, zsebre vágta kis megtakarított pénzét, szolgálati pisztolyát, és elköszönt a családtól. Közel 30 év múlva láttuk újra. - Mit mondott a hegyen történtekről? - A Dömörkapui turistaháznál dr. Horváth Géza komlói orvos szervezte az ellenállást. Egy nap alatt úgy 150-200 ember vonult ki a hegyekbe kisebb fegyverekkel. Rajtaütéseket és zavaró támadásokat intéztek a szovjet csapatok ellen. A nagybátyám pedig úgy döntött, hogy azonnal továbbindulnak, mivel várható a város közelsége miatt egy szovjet hajnali támadás (ez aztán meg is történt). Továbbá a szervezői feladatokkal együtt megkapta a „Béla” és „Vadász” fedőnevet. - Mekkorára nőtt a csapat? - Nagyjából 300 főből állt, 7 szakaszra, 21 rajra osztva. Minden rajban 1-2 golyószóró, 3-4 géppisztoly, puskák és egyéb fegyverek voltak. Lőszer azonban csak körülbelül egynapi harcra volt elegendő. A „Mecseki Szabadságharcos Csoportnak” hármas célkitűzése volt: az ENSZ-döntésig kitartani, felszabadítani a várost és megtorolni a november 4-i árulást, felvenni a kapcsolatot a Dunántúlon működő csoportokkal és megcáfolni a bábkormány hírverését, hogy az országban teljes a nyugalom, mert az ellenforradalmat felszámolták. - Merre haladtak a Mecsekben? - A Dömörkaputól a Misina gerincén keresztül Tubes-Lapis irányába. Hajnalban a lapisi vadászháznál találkoztak a Kaposvárról Pécsre gyalogló katonákkal, s közülük többen átálltak a felkelőkhöz. Az utóvédcsapatot viszont elérte itt a hajnali szovjet katonai támadás, és a felkelők közül Rábai Tibor tüdőlövést kapott. Kubiczáék közben megérkeztek Büdöskútra, bevárták az utóvédet, eltemették Rábait, és elindultak Vágotpuszta felé. Itt a 12 házból álló kis sváb településen alakultak szakaszokra, rajokra, valamint megszervezték a település körkörös védelmét. Másnap, november 7-én reggel pedig feleskették a forradalmárokat. Vágotpusztáról aztán több kisebb akciót hajtottak végre. November 10-én a nagybátyám javaslatára lépcsőzetesen áttelepültek Kisújbányára, mert a közelben már többfelé orosz csapatok mozgását tapasztalták. S időben, ugyanis 12-én délelőtt erős szovjet és ÁVO-s támadás érte Vágotpusztát. Itt jegyezném meg, hogy Vágotpusztára 20 éve szervez emléktúrákat a pécs-szabolcsi „Szabolcs Fejedelem Hagyományőrző Egyesület.” - Mi volt Kisújbányán? - November 13-án megszervezték az új támaszpontot, s megtudták, hogy egy másik ellenállócsapat felszámolására rendőrosztagot szerveznek Pécsváradon. A rendőröket pedig új, modern fegyverekkel, Kalasnyikovokkal szerelték fel, ezért azt tervezték, hogy másnap 16.50-kor megszerzik a fegyvereket. Az akció során a biztosító őrsök a 6-os főúton több helyen is tűzharcba bocsátkoztak. A vállalkozást vezető Málics Ottó szakasza pedig nem várt helyzetbe került, mert újabb rendőrök érkeztek egy gépkocsival, akik új AK gépkarabélyokat próbáltak ki a pécsváradi vásártér melletti homokbányában. Ebben a pánikszerű harcban kapott fejlövést Málics Ottó. Aztán hevenyészett hordágyon vitték több kilométeren át Kisújbányáig, majd fogaton bányasérültként került a komlói kórházba, átjutva így a szovjet őrökön. Onnan viszont már nem jutott el élve a pécsi kórházba, szállítás közben meghalt. Pécsett pár éve utcát neveztek el róla, Komlón emléktábla őrzi nevét. A csoport végül is 2 golyószórót és 7 Kalasnyikovot zsákmányolt, míg Málics Ottót 1956. november 19-én Pécsbányán temették el, hivatalosan mint „bányaszerencsétlenségben” elhunytat, nagy tömeg előtt. - Merre vezetett ezután az út? - November 15-én reggel Kisújbányáról Vágotpuszta érintésével a Jakab-hegytől északnyugatra fekvő Petőcpusztára vonultak vissza. A kimerült, reményt vesztett és átázott emberek közül sokan lemorzsolódtak. Itt 16-án reggel ismét összeült a haditanács és a csoportot feloszlatták, mindenki szabadon választhatott sorsát illetően. Végül 58-an indultak útnak egyéni oldalfegyverzettel Nyugat-Európa felé. Sziebertpusztán, Képespusztán át érkeztek Gyűrűfűre, majd tovább 19-én éjjel Somogyviszlóra. 20-án reggel pedig tovább, mert a falutól másfél kilométerre terepjáró csapatszállító kocsik érkeztek, tele ÁVO-sokkal. Az erdőben a rádió híreiből tudták meg, hogy Jugoszlávia befogadja az ’56-os menekülteket. Így az osztrák határátlépés helyett Csokonyavisontát megkerülve egy erdőben éjszakáztak és másnap a jugoszláv határ felé fordultak. - Hol jutottak ki az országból? - 21-én hajnalban Szilfáspusztánál, de a túloldalon a jugoszláv határőrparancsnok egyáltalán nem volt barátságos. Kaproncára, egy „menekült” táborba kerültek, s valójában hadifogolyként kezelték őket. Innen december 5-én a Grenovói „haláltáborba” szállították a csapatot, ahol 1957 tavaszáig voltak, és az otthoni utóeseményekről a pécsiek körében „Pellérd Rádiónak” elkeresztelt Szabad Európa Rádióból értesültek. - Mi lett a nagybátyjával? - Elment Kanadába, majd visszaköltözött Franciaországba, hogy közelebb legyen kis hazájához. Miközben itthon a Mecseki láthatatlanok katonai vezetőjeként távollétében halálra ítélték. - Sosem térhetett haza? - Közel 30 évvel később amnesztiát hirdetett a magyar kormány, és kérésére autóval elvittem az egykori harcaik helyszíneire. És még egy érdekesség, a nagybátyám, Kubicza János adta a Vágotpusztán megesketett csapatnak a Mecseki Szabadságharcos Egyesület nevet. Azt pedig egy pécsi történész nyomozta ki, hogy a Mecseki láthatatlanok elnevezést a forradalom leverése után az események kigúnyolására, lekicsinylésére íratott úgynevezett Fehér Könyvek egyik szerzője találhatta ki. Pejoratív jelzőként, de a szándék éppen az ellenkezőjét érte el... (Forrás: bama.hu) HÍREK ■ Sós-hegyi kilátó: a tetőszerkezet megrongálódása miatt pár évvel ezelőtt lezárt kilátót a Biokom Kft. - a Pintér János Parkmegújítási Program keretében - felújította, így a kilátó ismét biztonságosan látogatható. A tetőszerkezet megjavítása mellett megoldották a villámvédelmet, az építményről eltávolították a graffitiket, és a kilátó környezete is megszépült. Felújították az ott található asztal-pad garnitúrát és szalonnasütőket, díszkavicsos borítás került a talapzat köré, valamint elhelyeztek egy információs táblát, ami nemcsak a kilátó történetét, hanem a környékbeli látnivalókat is bemutatja. (Forrás: biokom.hu) ■ Felújítások a Kelet-Mecsekben: a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság felújította a Kisújbánya mellett, az Óbányai-völgyben lévő turistapihenőt és a Cigány-hegyi kilátót. Az átadó ünnepséget október 26-án tartották, melyre a Hosszúhetényi Turista Egyesület (HOTE) túrát is szervezett. ■ Megújult turistajelzések Véménd térségében: ez év őszére Véménd térségében szinte teljesen megújultak a turistaútjelzések, és a Mária zarándokút is bővült egyik helyi új szakaszának felfestésével. A jelzések ötletadója Baumgartner Norbert, Véménd alpolgármestere volt, aki egy kis csapattal ez évben jelezte felvételi szándékukat a Mária Út Közhasznú Egyesület elnöksége felé. A csatlakozást követően az egyesület támogatta az új zarándokút ötletét. Véménden mind a mai napig erős hagyományai vannak a zarándoklatoknak, akár a két nagyobb kegyhelyet, Bátát és Má-riakéméndet tekintve, de a kisebb célpontok, mint a palotabozsoki Mária-kápolna, vagy a mórágyi Szent Kereszt felmagasztalása kápolna zarándokúton is elérhetővé válik. A jelzések festésének kivitelezését - mely Mórágy, Véménd és Palotabozsok Önkormányzatának anyagi támogatásával valósult meg - Biki Endre Gábor végezte. ■ Püspökszentlászlói arborétum: az arborétum 2021. november 1-től 2022. március 15-ig zárva tart. Ezen időszakban csak a kastély látogatható, az is csak előzetes csoportos regisztrációval. ■ Elmaradó rendezvény: a november 6-ra tervezett „A Mecseki Láthatatlanok nyomában” teljesítménytúra (100, 56, 28, 16, 7 km) elmarad! ■ Munkanap áthelyezések 2022-ben (a jövő évi programok tervezéséhez): 2022-ben két munkanap kerül áthelyezésre. Március 26-a, szombat munkanap lesz (helyette március 14-e, hétfő pihenőnap), illetve október 15-e, szombat munkanap (helyette október 31-e, hétfő pihenőnap). ■ 2022. évi programok: kérjük a természetjáró rendezvények szervezőit, hogy a jövő évi programok adatait november 23-ig küldjék el e-mailben Strasser Péternek (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ) a 2022. évi rendezvénynaptár összeállításához. Ugyancsak kérjük azon túravezetőket, akik nyílt túrák vezetését vállalják, hogy a 2022. évi túraterveket adják le szintén november 23-ig Both Viktóriának személyesen a szövetségben (keddenként délután 16-18 óra között), vagy e-mailben (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ). ■ 2022-es természetjáró falinaptár: megjelent Müller Nándor fényképeivel a szokásos falinaptár, mely 2022-re az „ERDŐK, MEZŐK LAKÓI” címet viseli. A 14 lapos naptárban közel 60 kép található, ezúttal hazai erdeink állatvilágából kaphatunk színes összeállítást. Ára 1200 Ft/db. A naptár megvásárolható a Baranyai Megyei Természetbarát Szövetségben (Pécs, Tímár u. 21.) ügyeleti időben, keddenként 16-18 óra között. Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társasága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) ♦ november 7., vasárnap: „Aranyló Ősz” teljesítménytúra. R.: Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület. Távok: 32, 21,5 és 14 km. Rajt: Szászvár, Szent István Közösségi Ház (Szent István u. 33.), 7.30 - 9.30. Cél ugyanott. Nevezési díj: 1000, 800, ill. 600 Ft/fő. Információ: Hang Csaba (® 30/650-5418), Berki László (® 30/678-6188). ♦ november 13., szombat: „Skóciai Szent Margit Emléktúra”. R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. Találkozás 10.00 órakor Mecseknádasdon, a plébániatemplom előtti téren. A túra útvonala: Mecseknádasd - Réka-vár - Ötös úti kunyhó -Antal-kép - Büdös-kút - Pécsvárad (16 km, szintemelkedés: 334 m). A Réka-vár falai között 12 órakor csendes megemlékezést tartunk Antal Géza pécsváradi apátplébános vezetésével Szt. Margit születésének helyén, az emlékkőnél. A túra során emlékezünk dr. Novotny Ivánra, Szent Margit emlékének hű ápolójára. Kérjük, a túrázók hozzanak magukkal egy szál virágot, vagy egy mécsest az emlékkőhöz! Túravezető: Gelencsér Gábor. Információ: http://ptkk.blogspot.com ♦ november 14., vasárnap: „Málics Ottó Emléktúra” (14 km). R.: Mecseki Mátrix Csoport. Rajt: PTTE TTK „A” épület (Pécs, Ifjúság útja), 8.00-9.00. Cél: Pécsbánya, Gesztenyés utca. Nevezési díj: 1000 Ft/fő. A túrán kizárólag előnevezéssel lehet indulni! Előnevezési határidő: 2021. november 13., 20.00 óra. Előnevezés, további információ: Kövecs Ferenc (® 70/704-4057, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ) ♦ november 19., péntek: Örökségünk - délutáni diskurzus. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.), időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna (® 20/376-6437). ♦ november 24., szerda: Ötórai beszélgetések. Kalandozásaim a Bakonyban - Müller Nándor előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. ♦ december 4., szombat: „Mecseki Mikulás, Mecseki Krampusz” teljesítménytúrák. R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 8.00-10.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 1000 Ft/fő (diákoknak, ill. Mecseki Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény). Információ: Bota János (® 30/993-8595). ♦ december 7., kedd: Természetbarátok Klubja. Adventi hangulatban - történetek az adventhez és a karácsonyhoz kötődő növényekről, állatokról - Scheitler Adrienn előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17.00 óra. Információ: Scheitler Adrienn (S 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ► november 6., szombat: „Kalandozás a Leánykőhöz”. Útvonal: Magyaregregy -Leánykő - Vágyom-völgy - Kisvaszari erdészház - Magyaregregy (12 km, szintemelkedés: 250 m). Találkozás 8.50-kor a pécsi autóbusz-állomáson, a 11-es kocsiállásnál (a busz 9 órakor indul). Túravezető: Müller Nándor /Mecsek Egyesület/ (S 20/957-5775). ► november 13., szombat: „Skóciai Szent Margit Emléktúra”. Útvonal: Mecsekná-dasd - Réka-vár - Ötös úti kunyhó - Antal-kép - Büdös-kút - Pécsvárad (16 km, szintemelkedés: 334 m). Találkozás Mecseknádasdon, a plébániatemplom előtti téren, 10 órakor. További részleteket lásd. a „Rendezvények” címszó alatt. ► november 14., vasárnap: „Tenkes kapitány sasfészkei”. Útvonal: Túrony - Csar-nóta - Nagy-hegy - Mária-hát - Csukma-hegy - Akasztó - Siklós (17,5 km, szintemelkedés: 410 m). Indulás a pécsi autóbusz-állomás 15-ös kocsiállásáról 8.15 órakor Siklósra induló buszjárattal, a gyalogtúra Túronyból 8.45-kor indul. Túravezető: Éger Zoltán /Vándormadár/ (S 30/537-6416). ► november 27., szombat: „Rockenbauer Pál Emléktúra”. Útvonal: Apátvarasdi elágazás - Fodor-gyöp - Legénysír - Zengővárkony - Dombay-tó (15 km, szintemelkedés: 220 m). Találkozás 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásánál, a Bonyhádra induló autóbusznál (a busz 9 órakor indul). Túravezető: Tóth Klára (S 20/527-8913). november 28., vasárnap: „Dél-Baranya turistája nyomában”. Útvonal: Diósviszló szőlőhegy - Nagy-hegy - Csukma-kereszt - Akasztó - Siklós (16,8 km, szintemelkedés: 405 m). Találkozás 7.35-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 18-as kocsiállásnál (a busz 7.45-kor indul). Várható hazaérkezés Pécsre 17.00 körül, a csoport összetételének függvényében. Túravezető: Jancsi Attila /Dráva TSE/ (S 20/580-6078). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna S 20/376-6437) ► november 7., vasárnap: Emlékezés a már „Végtelenben túrázók”-ra. Útvonal: Máré csárda - Vörösfenyő kulcsosház - Balincai-forrás - Vörösfenyő kulcsosház - Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 210 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Gáll László. ► november 14., vasárnap: „Skóciai Szent Margit” túra. Útvonal: Mecseknádasd -Skóciai Szt. Margit kereszt - Réka vár - Vadászlak - Pusztabánya - Kiskaszáló - Takanyó-völgy - Zobákpuszta (15 km, szintemelkedés: 450 m). Indulás: a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin. ► november 16., kedd: Túra az egészségünkért! - Barátúri-tó. Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► november 21., vasárnap: „Panoráma a Zengőről”. Útvonal: Hosszúhetény - Zengő - Hosszúhetény (8 km, szintemelkedés: 420 m). Indulás: a 8.00 órai hosszúhe-tényi buszjárattal. Túravezető: Gáll László. ► november 27., szombat: „Rockenbauer Pál Emléktúra” Komlóról. Útvonal: Zobákpuszta - Püspökszentlászló - Komlós-kanyar - Zengővárkony, szelídgesztenyés - Ruzsama - Hosszúhetény (20 km, szintemelkedés: 360 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila. Rövidebb útvonal: Hosszúhetény - Ruzsama - Pécsvárad - Zengővárkony (Szalma és Tojás Múzeum megtekintése) - Hosszúhetény (14 km, szintemelkedés: 130 m). Indulás: a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► december 4., szombat: „Találkozás a Mikulással”. Útvonal: Kárász - Vörösfenyő kulcsosház - Balincai-forrás - Vörösfenyő kulcsosház - Kárász (11 km, szintemelkedés: 210 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet. ► december 7., kedd: Túra az egészségünkért! - Tél Árpád-tető körül. Indulás: a 9.00 órai pécsi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. A Hosszúhetényi Turista Egyesület (HOTE) nyílt túrája ► november 6., szombat: „Szent Márton nyomában”. Útvonal: Hosszúhetény -Vörösma - Csigergödör - Büdös-kút - Réka-kunyhó - Szamár-pihenő -Kisújbánya - Miske-tető - Püspökszentlászló - Hosszúhetény (20 km, szintemelkedés: 540 m). Indulás: 9.30-kor, Hosszúhetény Polgármesteri Hivataltól (elérhető Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról 9.00-kor induló autóbusszal). Egyesületünk minden résztvevőt megvendégel libazsíros kenyérrel, meleg teával, forralt borral Kisújbányán a faluházban! Ezért kérjük a túrán való részvételt előre jelezni, hogy tudjunk rá készülni! Túravezető: Takács Ferenc (® 20/580-6078). DDNPI rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság programjairól részletes információk a www.ddnp.hu honlapon találhatók. • november 13., szombat: Terített asztal az iszapon - madarász séta a Csertői-tónál. Az őszi időszakban jellemző, hogy a halastavaknál elkezdődnek a lehalászási munkálatok. A tavakban nevelt halak befogásának könnyítésére a tómeder vízét lecsapolják, így szabaddá válik a tófenék, és az addig hullámzó vízzel borított terület egyszerre apró tócsákkal szabdalt iszapfelszínné változik. Míg a tómederben visszamaradó, sekély vízben rekedt apró halak a gémféléknek, rétisasoknak nyújtanak zsákmányt, addig a szabad iszappadokon megjelennek a parti madarak. A túra célja ennek az alkalmi madárseregletnek a megfigyelése. Helyszín: Csertői-halastó, halőr-ház, időpont: 9.00 óra. A program időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (762l Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu