2021. szeptember 291. szám

281. szám & & 2020. szeptember Nyáron történt... • Természetjáró tábor a Bakonyban A Dél-Zselic Természetbarát Klub és a Kenderföldi Természetjárók ez évi szokásos nyári természetjáró táborát a Bakonyban rendezte meg, július 1-12-e között. A koronavírus járvány miatt a tábor megrendezése sokáig kérdéses volt, végül júliusra feloldották a korlátozásokat, és sikerült elmennünk a Bakonyba. Szállásunk a Bakonyszentlászlóhoz tartozó Vinye közelében lévő Likas-kő vendégházban kiváló volt, igazi turista szálláshely. A 12 napos tábor során végigjártuk az „Öreg Bakony bakancsosa” jelvényszerző túramozgalom 16 érintési pontját: felkerestünk barlangokat, sziklákat, kilátópontokat, szurdokokat, forrásokat. A teljesség igénye nélkül: átbújtunk a Likas-kő-barlang járatain, felmásztunk több barlanghoz (Odvaskő-barlang, Pörgöl-barlang stb.), jártunk a Kerteskői-szurdokban („Gugyorban”), voltunk a Bakony „tetején”, a Kőris-hegyen, ahonnan a kilátóból élvezhettük a bakonyi körpanorámát, Szépalmapusztán megcsodáltuk a ménest és a magyar szürke marhákat, megnéztük a szépalmapusztai arborétumot és benne a versenylovak sírjait, felkerestük a fokozottan védett Tisztavíz-forrást. Zircen meglátogattuk a ciszterci apátsági templomot, a Reguly Antal műemlék könyvtárat, az arborétumot és a Bakony Természettudományi Múzeumot. Jártunk Bakonybélben a Pannon Csillagdában, ahol az űrkutatási és űrhajózástörténeti kiállítás mellet a Napot is megfigyelhettük távcsővel, és egy planetáriumi vetítésben is részünk volt. A túramozgalom teljesítése után volt még időnk túrázni más helyeken is: végigmentünk az Ördög-árokban, „láncos” segítséggel mászva fel a vízesés szikláin (sajnos víz nemigen folyt a vízesésben), meglátogattuk a Cseszneki várat, ahol nagyszerű szakvezetés keretében pillanthattunk be a középkori várvédők életébe. Túráztunk a Hubertlaki-tóhoz (azaz a „bakonyi Gyilkos-tóhoz”, ami teljesen hasonlít erdélyi névrokonára), valamint a Gaja-patak medrében lévő sziklás vízeséshez, a „Római-fürdőhöz”, és megnéztük a Tési-fennsíkon a műemlék szélmalmokat is. A túrák mellett más programok is voltak: jártunk a veszprémi állatkertben, és strandoltunk a pápai Várkertfürdőben. Utolsó napon, hazafelé pedig „meglepetés programként” utazhattunk a Mesztegnyői Erdei Vasúton, a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben. Esténként közösen jókat főztünk, minden nap teljesítve a „mindmegette” programot! Nagyon jól sikerült ez évben is a nyári táborunk. A tábor megrendezését - pályázat útján - a Magyar Természetjáró Szövetség támogatta, és voltak egyéni támogatóink is. A támogatásokat ezúton is köszönjük! Strasser Péter táborvezető • Túratábor volt, van és lesz... (Both Viki és atiKA táborlátogatása) Már vagy 13 éve annak, hogy először csatlakoztam a Strasser Péter által a Kenderföldi Természetjárók és a Dél-Zselic Természetbarát Klub tagjai részére szervezett természetjáró táborhoz, bejárva szép hazánk erdeit, megmászva hegyeit. Péter több mint 30 éve töretlen lelkesedéssel szervezi táborait. Évek hosszú sora alatt tábori családdá avanzsá-lódva oszlopos tagokkal együtt segítjük őt a programok lebonyolításában. Az idő múlását leginkább azzal mérhetjük, hogy végigkísérjük saját gyermekeink mellett Péter tanítványainak felnőtté cseperedését is. A tábori élet minden évben nagy élmény kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Mindig másmás hegységet célzunk meg. Túráink közben túramozgalmakat teljesítünk, kisvasutazunk, természettudományi és helytörténeti nevezetességeket keresünk fel és mindig jut idő strandolásra is. A 12 nap történéseit tábori regösként Péter rímekbe szedi és záróakkordként a tábortűznél megénekeljük azokat. Anekdotáink lassan megtölthetnének egy terjedelmes kötetet. Vannak sajátos szóhasználataink, melyeket csak tábori körökben használunk, mint például a „dadózás”, azaz égig érő gazon áthatolás (Darnay-Domyai Béla Bakony-kutató neve után szabadon), vagy a „hány amadés az emelkedő?”, azaz a hirtelen nagy szintkülönbség (1 amadé = 800 méteren 600 m szint, legalábbis úgy érezzük). A szomjúság mértékegységét mi „zebegényben” mérjük (1 zebegény az enyhe, ami a nyári kánikulában, kiapadt források érintésével 10-ig is tud emelkedni). Minden táborban egy-két helyi Dezsőnek meg kell halnia, ezalatt rituális dinnyevágást és evést kell érteni. A kis vikunya (kis vagdalthús konzerv), nagy vikunya (nagy löncshús konzerv) elnevezése is a táborhoz kötődik mindannyiunknak. A „nyomdázás, pecsételés, gyűlés” a 18+ életkornak kupicázását jelenti. Természetesen valamennyi sajátos elnevezésnek megvan a maga tábori története, amelyeket itt hosszú lenne leírni. A sok bizonytalanságot követően az idén július 1-én kezdődött a 12 napos tábor a Ba-konyba. Ez az idei év nekem is sok tekintetben a változások éve. Úgy tűnt, kényszerűségből nem vehetek részt, de "kérjetek és megadatik!". Úgy kaptam néhány szabadnapot, hogy igazából nem is kértem, így a „Pincétől - pincéig két hegységen át” alatt jött a döntés, illetve szilárd elhatározás: én már bizony autóba ülök és felmegyek utánuk. Még ha csak két napra is, de csatlakozok az én kedves tábori családomhoz. Ennek a gondolatnak hangot is adtam, melyet atiKA kihegyezett füllel hallgatott. Nem hezitált 30 másodpercnél többet, úgy döntött velem tart, mert idejéből éppen kitelik. Kedden délután indultunk útnak és vacsoraidőben érkeztünk a Vinye közelében lévő Likas-kő vendégházba, az idei tábor helyszínére. Péter a tőle megszokott tisztaszívűsé-géből áradó szeretettel várt bennünket. Nagy örömködések közepette az áltanunk szállított tüzesvízzel együtt a „nyomdában” kezdtük meg rövidke tábori életünket. Atikának minden az újdonság erejével hatott, teljes nyitottsággal fogadott minden „szokást”. Vacsora után hosszas taktikai megbeszélést folytattunk a következő napi túráról és jókat beszélgettünk. A szerda reggel igen-igen csípősen indult azzal az összesen 7 oC-kal. Hajnali 5 órakor (!) elkezdtük megteríteni az asztalokat a közös reggelihez, jóleső forró teával, vajas kenyérrel, felvágottal, lekvárral. A gyerekek 6 órakor ébredtek, és 7 órakor már indultunk is Bakonybélbe, túránk induló helyszínére. Túránk Bakonybél központjából indult, hamarosan a Pörgöl-barlangnál tartottunk egy rövid pihenőt. Ezután az Árpád-forrás érintésével jutottunk a Gerence-patak szurdokához. Egy általunk nem tapasztalt jelzéskombinációval találkoztunk: a forrásig a sárga, majd onnan a piros kör jelzésen haladhattunk. A szurdok egy igazi vadregényes kis gyöngyszem. A mai túrán még az Oltár -kő volt vissza a túramozgalom „pecsételő” pontjaiból. Innen már csak 1,5 km a buszig, ahonnan a csapat egy része Pápára utazott strandolni. Négyen úgy döntöttünk, hogy túrából duplázunk. Bejárás gyanánt felkerestük a bakonyi Gyilkos-tavat. Bakonybéltől alig 4 kilométerre a Gerence-patak mentén lévő Odvaskő Hotel parkolójától indultunk, végig a kék kereszt jelzésen a Hubertlaki-tóhoz, ami közel 3 km-t jelent egy gerinc megmászásával. „Hubertlaki-tó, avagy a bakonyi Gyilkos-tó: A Hamuházi-séd forrásai által táplált, mesterséges gáttal elzárt völgyben található a tó, amely hivatalos nevét a közelben lévő Hubertlakról kapta, népies elnevezését pedig a hasonlatosság miatt az erdélyi Gyilkostóról. Az 1980-as évek közepe felé kialakított tavacska eredetileg vaditatónak készült. Helyén egykoron egy égeres állt, amiről napjainkban is tanúskodnak a víztükörből kiálló „legyalult” facsonkok. A völgyzáró gát mindkét oldalán padok, asztalok szolgálják a szemlélődést.” (Forrás: https://www.turistamagazin.hu/blog-bejegyzes-1/a-bakonyi- gyilkos-to-feltoltodes-receptre) Körbejártuk a tavat, majd a Vadász emlékmű megtekintése után indultunk tovább. A tótól alig 700 méterre fekszik az erdő közepén megbújó Hamuházi-rét, ahol egy vadászház, illetve a Hubertlaki kulcsosház áll. Csak távolról tudtuk megszemlélni, mivel táborozás miatt körbe volt kerítve. A kulcsosháztól egy termetes tölgy ölelését követően a kék kereszt jelzésen visszaballagtunk az autóspihenőig. Az egész túra valamivel 7 km fölött volt. A táborba visszaérve hamar bevettem magam a konyhába. A vacsorát mindig helyben készítjük, így különösen nagy öröm volt mentesíteni Pétert a főzés alól. A menü tejfölös burgonyafőzelék volt sült debrecenivel, melyet a strandról hazaérkezőkkel kiegészült csapat jóízűen fogyasztott el. Később atiKA egy „tanktámadással” vicces tábori beavatási szertartáson esett át, amit II. Bakonyi Dezső (dinnye) halála és elfogyasztása követett. Késő estére a tábor népe elcsendesült. Csütörtökön a korai kelést követően az Ördög-árok és a Kő-árok várt ránk. Bakonyosz-lopról indulva megtettünk kb. 11 km-t. A víz nélküli árkok és mellettük a sziklák jó fotótémát szolgáltattak. Kellemesen hűs délelőttöt követően a cseszneki várat vezetővel néztük meg. Azután mély sóhajok közepette vettünk búcsút a tábori családtól, majd nosztalgiából tettünk még egy látogatást a Várkert sörözőbe, ahonnan a „Bakonyi Mikulás” teljesítménytúra indulni szokott. Itt vételeztünk egy kis folyékony útravalót, majd elindultunk Pécsre. Egy megállásra még volt idő Iregszemcsén a „szokásos” büfénkben... Rövid volt, szép volt, de a legeslegjobb élmény, hogy az idei nyárra is jutott egy kis táborérzés. Így talán könnyebben telik el az idő a következő természetjáró táborig. Both Viki • Az Üvegesek útján jártunk A HOTE (Hosszúhetényi Turista Egyesület) augusztus 7-9-ig három napos nyílt túrát, családi rendezvényt hirdetett. A túra Hosszúhetényből indult péntek délután, Takács Ferenc túravezető, szervező és animátor irányításával. A 12 felnőttel és 13 gyerekkel Pusztabányára gyalogoltunk, miközben a gyerekek kincses dobozokat kerestek az odavezető úton. A kincsek betűk voltak, melyek közelebb vittek bennünket annak a rejtvénynek a megfejtéséhez, hogy kit ábrázol a kezünkben tartott kép. Jegenyés János volt a fotón, magyar üvegművész és restaurátor, a Hosszúhetényi Üvegmúzeum és a nyári üveges fesztivál megálmodója, a pusztabányai üveghuta maradványok felfedezője. Pusztabányáról a csomagok lepakolása és egy rövid pihenő után máris indultunk tovább Máré várához, ahol gyönyörködhettünk a naplementében és ismerkedhettünk a várhoz érkező hagyományőrzők fegyvereivel, viseleteivel. A visszaú-ton a sötét erdőben szentjánosbogarakkal is találkoztunk. Az első napot egy késő esti nyársalással zártuk, majd ki sátorban, ki pedig a kulcsosházban töltötte az éjszakát. Másnap, miután megreggeliztünk, rövid elsősegély tanfolyamon vehettünk részt Nyisztor Zsolt biológiatanár jóvoltából, majd egy teszten számot is adtunk tudásunkról. A kurzuson a legnépszerűbbek persze a valódihoz nagyon hasonló felcsatolható műsebek voltak. A délelőtt folyamán becsatlakoztunk a Hosszúhetényből induló Jegenyés János emléktúrába, és együtt értünk Kisújbányára, hogy részt vegyünk az Üveges hétvége programjain. A legkedveltebb a gyerekek körében az üvegfúvás volt, valamint az ajándékba kapott kis üveg emléktárgyak. Délután kis csapatunk tovább indult Réka-völgybe, a Réka kunyhóhoz, ahol az éjszakát töltöttük. Ide megérkezve tüzet raktunk, majd hamarosan már ro-tyogott is a bográcsban az ínycsiklandó krumplipaprikás, amire még néhány arra járó turistát is meghívtunk. Míg az étel elkészült, kicsik és nagyok is kipróbálhatták magukat airsoft lövészetben. A vacsora után nagy kártyacsata vette kezdetét, melyben a gyerekek mindegyike, ötévestől tizenhét évesig, nagy lelkesedéssel vett részt. Az estét sátrakban, illetve a Réka kunyhóban töltöttük. Harmadnap reggeli után a Zengőre indultunk, hogy felmenjünk az új kilátóra és megcsodálhassuk a panorámát, miközben a gyerekek térképészeti ismeretekkel gazdagodtak. A Mecsekben most sem csalódtunk, csodálatos látvány tárult a szemünk elé a kilátó tetejéről. Miután kigyönyörködtük magunkat, Pécsvárad felé vettük az irányt, ahol a várban már várt ránk az idegenvezetőnk, aki röviden bemutatta az épület történetét. Rácsodálkoztunk a Géza fejedelem korában épült kápolna freskójára és a hely különleges hangulatára. Ezután a Dombay-tóhoz igyekeztünk, mindenki várta már, hogy a vízbe csobbanhasson. A tónál, miután átvészeltünk egy rövid nyári záport, labdáztunk, pihentünk, majd a hazaindulás előtt a HOTE nevében koszorút helyeztünk el Dombay János emlékművénél. Programokban gazdag, tartalmas és aktív napokat töltöttünk együtt. Reméljük, hogy gyermekeink emlékezetében is megmarad, és majd továbbviszik a jó élményektől sarkallva a természetjárás hagyományát. Folkmann Judit • A Karancs-Medves vidékén túráztunk „Az utazás igazi varázsa nem abból áll, hogy új helyeket ismerünk meg, hanem, hogy más szemmel nézünk! ” Korábbi évekhez hasonlóan idén is összeverbuválódott 18 fős kis csapatunk, hogy ezúttal a Karancs-Medves vidékét fedezze fel és járja be augusztus 16-22-e között. Az előzetes tervek - melyek szerint a Szlovák Paradicsomban is tennénk látogatást - dugába dőltek, ám nem merültek feledésbe. A Kárász Község Önkormányzat kis buszával augusztus 16-án indultunk útnak. Sofőrünk ismét Robi volt. A busz minden előzetesen bejelentett megállóhelyen megállt, senkit sem hagytunk otthon, aki jönni akart vagy tudott. A résztvevők: Andi, Anikó, Emese, Erzsi-Kati, Hajni, Ibolya, Ilike, Nóri, Széll Kata, Tomi Zsuzsi, Viki, Zsuzsika és a fiúk: Alajos, atiKA, Árpi, M.Nagy Csaba, Puding Tibi, Tonyó voltak. Már így elsőre is jó társaság jött össze! Jó kedélyű csapatunk a szálláshelyünkre érkezésünket megelőzően rövid túrákkal egybekötött látogatást tett az utazás napján. Először Nemti község mellett tettünk egy rövid túrát. A település Nógrád megye keleti szélén a Zagyva völgyében fekszik, Salgótarjántól 22 km-re. Szép fekvésű hegyvidéki falu a Mátra kelet-nyugati irányú hegyvonulatától Éra. Innen indultunk a félórányi járásra található Leánykőhöz. Útközben roskadó ringlófák ágainak segítettünk megszabadulni érett gyümölcseinek terhétől. Visszaereszkedve elgazosodott útszakaszon áttörve végigsétáltunk a Morgó-gödör lenyűgöző homokkőhasadé-kán, ami 15-20 méter mélység mellett időnként fél méterre szűkül össze. Nagyszerű érzés volt áthaladni ezen a hasadékon. Miután felocsúdtunk a látványból, visszaindultunk a parkoló buszunkhoz, majd a Sárkánysziklához látogattunk el. Érdekes homokkő képződmény, szép kilátással Nemti településre, a Mátrára és a Zagyva folyóra. Nemti látványosságai után utunkat Kazár felé vettük, ahonnan rövid sétával a riolittufa ömléshez jutottunk el a piros kereszt jelzésen haladva. Egyedülálló geológiai képződmény figyelhető meg: a riolittufa földfelszíni megjelenése egy hektárnyi területen. Felszíne növényzet nélküli, mélyen barázdált. A miocén vulkánosság során, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett 20 millió évvel ezelőtt, a víz eróziós munkája formálta, benne bonyolultan ágazó árkokat szabdalt, közöttük kúpokat, gerinceket hagyva. Salgótarjánba érve a Beszterce lakótelepen található, Tarján-patak táplálta tó mellett álló Halász Fogadóban elfoglaltuk szobáinkat. Az utazás és a két kis túra után még megismerkedtünk a környékkel. Vacsora előtt atiKA köszöntött bennünket és áldomást ittunk a ránk váró kalandokkal és szemet gyönyörködtető látványosságokkal teli túrákra. Augusztus 17-én, hétfőn felhők kíséretében Bárnára utaztunk, ahol a helyi retro Presszóban vártuk ki a zivatar elvonulását, hogy megkezdhessük a „Karancs-Medves csúcsai” túramozgalom első azonosító jelének megkeresését a Szér-kő csúcsának meghódításával, ahova a kék sáv, majd kék háromszög jelzés vezetett fel. Erősen párás, majd lefelé már esős időben visszatértünk az „egységbe” és megvártuk az újabb zivatar elvonulását. Szerencsénkre a nap hamar kisütött. A kék sávon indulva felkapaszkodtunk Bárna község még átadásra nem került kálváriájához, majd a kék kereszten haladva a Nagy-kőnél láthattuk, ahogy a felhők szépen bekúsznak a Medvest körülvevő, pipáló vulkáni kúpok közé. Itt találtuk a következő azonosító jelünket. Egy gyorsan elkattintott csoportkép után sietősen indultunk a Kis-kő csúcsához. Útközben csapatunkban - nem csak a minősített jelzésfestőknek - szemet szúrtak a nem éppen szabványos zöld háromszög, zöld sáv jelzések. A Kis-kőnél verőfényes napsütésben már csodálatos panorámát láthattunk és a barlangban felébresztettünk minden bőregeret. Begyűjtöttünk egy újabb azonosító jelet is, sorban a harmadikat. Szépen visszaereszkedtünk Bárnára, majd egy kis Tátra tea elfogyasztása után visszaindultunk szállásunkra. Augusztus 18-án, kedden helyből indultunk felfedező útra. Felkapaszkodtunk a Boszorkány-kőhöz, (ahol néhányan nagyon otthonosan éreztük magunkat). Innen már csak egy csúcsnyira volt Salgó vára. A várban megismerkedtünk egy helyi természetjáróval, aki sok érdekességgel szolgált és ötletet is adott, amit be is vettünk a túraútvonalaink közé. Leereszkedtünk a Dornyay turistaházhoz, majd Eresztvényben a Geo Parknál megebédeltünk. Innen folytattuk utunkat Somoskőújfaluba, ahol egyből a Bakancsosban fogyasztottunk némi nedűt és megtekinthettük a bakancsgyűjteményt. A Petőfi-forrás és Petőfi-kunyhó felkeresése után átléptük az országhatárt és jegynélküli jegyet váltottunk Somoskő várának megtekintéséhez. A somoskői bazaltorgonák öt-, hatszögletű hajtott bazaltoszlopaival világritkaságnak számítanak. Rá is leltünk a vár lábánál és egy kőfolyást is megcsodálhattunk. A vár és kilátása ismét jó fotótémát szolgáltatott. Szegény Hajni a vártoronyban hiába várt Csaba szöktetésére. Mivel a helyi sárkány szabadnapos volt, Csaba nem sietett a megmentésére. Helyette csak a „Gyáre le!” hívogató szóval szólongatta Hajnit. A várból leereszkedve néhányan elindultak a Kőpark felfedezésére, ami kisebb csalódást okozott, mert nagyon el volt hanyagolva a gondozása. A csapat nagyobb része a Bakancsosban várta érkezésüket. A faluból helyi tömegközlekedéssel érdekes bányatelepek és a Zenthe Ferenc Emlékpark mellett elhaladva jutottunk vissza a Fogadóig. Mindhárom helyen (Boszorkány-kő, Salgó vára, Petőfi-kunyhó) megleltük az azonosítókat és lélekemelő kilátásban részesültünk. Augusztus 19-én, szerdán busszal indultunk Ipolytarnócra. Itt a Bükki Nemzeti Park fenntartásában lévő geológiai bemutató helyet kerestük fel. Vezetéssel tekintettük meg a geológiai tanösvényt, majd a 4D-s mozifilm által időutazáson vettünk részt. Láttuk a 8 millió éves bükkábrányi mocsári ciprus maradványokat is. A parkban a Kőszikla és a Biológiai tanösvények közül mi utóbbi egy részét is bejártuk. Sajnos a tanösvényen található kilátó nem volt fogadásra képes állapotban, ezért a kilátás onnan elmaradt. Mivel esős időben érkeztünk, a Lombkorona sétányt kihagytuk aznap, ám helyi kézműves sörök fogyasztásával tudtunk vigasztalódni a büfében. Utunkat Nógrádszakál, pontosabban a Páris-patak völgye felé vettük. A helyiek csak a „Palóc Grand Canyonnak” nevezik, a neve rá is szolgál erre. Lenyűgöző látvány tárult elénk miután felmentünk a zöld kereszten, majd visszaereszkedtünk a völgybe. Ezen a napon nem sok kilométert gyűjtöttünk, ám az időutazás kárpótolt bennünket. Augusztus 20-án, csütörtöki napon ismét a túramozgalom azonosító jeleit rejtő csúcsok felé vettük az irányt. Busszal utaztunk Somoskőújfalu vasútállomásig, indulásként a szintemelkedésre a Határ sörözőben hangolódtunk rá. Majd elindultunk meghódítani a Karancsot, mellyel már napok óta szemeztünk több irányból. A Kis-Karancs oldalában haladva lassan, de biztosan felértünk a Karancs csúcsára és a kilátóból elláttunk a Tátráig. Átmentünk a Kápolna-hegyre, ahol a nyitott szent Margit Kápolnát találtuk. A szépen feldíszített és rendben tartott kápolnánál néhányan megemlékeztünk az államalapításunk ünnepéről is. Volt aki, az „István a király” rockopera hallgatásával, míg más a magyarságért mondott imával. Utunk célját, a salgótarjáni Galcsik Panziót innen elindulva két irányból közelíthettük meg. Választhattunk a rövidebb, ám meredekebb vagy a hosszabb és lankásabb útvonalak között. A csapat kettéosztott. A hosszabb úton indulók egy széles völgyön keresztül - ami koros bükkerdőt rejtett magában - ereszkedtek le, a Karancs vonulatának nyugati oldalában. A Lepeny-kő-kereszt felé folytatták útjukat, majd Ka-rancsalja fölött kezdtek újra emelkedni a Cserbena-tisztásig. A rövidebb túrát választók egy lefutó nyergen ereszkedtek egy darabig, majd innen a turistaút még meredekebben ér le a Cserbena-völgybe. Eléggé térdpróbáló szakasz volt! A tisztástól mindkét csapat ugyanazt az útvonalat járta a Kálvária-domb tetejéig. Innen leereszkedve a Trianon emlékműhöz jutottunk. A Galcsik Panzió melletti Pizzériában újra egyesült a társaság. Közös pizzázás után a fáradt vándorok hazatértek a Fogadóba, ahol kellemes meglepetésként kedves baráti családdal egészültünk ki: a Valkai család csatlakozott hozzánk. Családi kirándulásukat összekötötték a velünk való találkozással. Augusztus 21-én, pénteken Rónabányáról indultunk aznapi túránkra. A Szilvás-kő és a Kis Szilvás-kő volt a túra első szakaszának „ellenőrző pontja”. Mellette a tanösvények leágazóiban tett kitérőkön figyelhettük meg a vulkáni tevékenység által kialakult kőzetformákat. A Szilvás-nyereg után a sárga sáv jelzések mentén jutottunk le a Zagyváig, közben egy rövid itatós pihenőt tartottunk. Ezután egy kis emelkedőt még beiktattunk ebédig, amit a Tormás-tetőn fogyasztottunk el. Az egykori bányaudvaron való áthaladás volt a hét mélypontja. Napon, feltörekvő nyárfa hajtások között a nagy melegben... A Somlyón volt a következő „csúcspontunk”. Már előtte is megszomjaztunk. Így volt, aki lefelé már a bányatelepi vendéglátó egységet célozta meg. A Veronika presszóra nem volt nehéz rátalálni. Egy újabb időutazásban volt részünk itt: a régi bányásztelep nem túl bizalomgerjesztő környékének oázisa ez a hely, egy gyöngyszem, igazi retro kocsma hangulattal és tipikus arcokkal. M. Nagy Csaba 4 perc alatt mindent megtudott róluk, még a vérnyomásukat is. Feltankoltunk néhány üveg frissítőt, hogy a csapat másik fele is részesüljön a jóból. A rekkenő nyári melegben a Pécs-kő meghódítása után megérdemelték a törődésünket. A legfárasztóbb és egyben legmelegebb napra, valamint az egy hetes együttlétünkre a vacsora utáni közös pezsgőzés tette fel a koronát, ahol atiKÁ-nak megköszöntük a szervezést, Robinak a sofőrködést és a Fogadó személyzetének a kiszolgálást. Szállásunk jó választás volt. A hazaindulás napjának reggelén csendes készülődés után búcsút vettünk a Halász Fogadótól. Salgótarjánban még felkerestük a Bányászati Múzeumot, ahol megismerhettük Nógrád megye szénbányászatának történetét. atiKA és M. Nagy Csaba felidézték bányász emlékeiket. Vezetéssel megtekintettük Magyarország első földalatti bányamúzeumát, mely eredetileg is működő bányaüzem volt. Szembesülhettünk a bányászok kemény munkájával. Akik nem merészkedtek a föld mélyébe, „Jó szerencsét!” kívánva elköszöntek és a helyi piacon derítették fel a termelők portékáit. Miután a földfelszínre került mindenki, elindultuk Kishartyán felé, ahol egy homokkő falba vájt barlanglakást kerestünk fel, nevén nevezve Kőlyukat, mely évszádokon keresztül nyújtott menedéket a helybelieknek ellenséges támadás esetén. A geológiai értékei miatt védett kőfalon ritka sziklai növénytársulások is tenyésznek. Az utolsó vizuális élmények begyűjtése után elkényelmesedtünk a buszban és hazaindultunk. Teljesítettük a „Karancs-Medves csúcsai” túramozgalmat és ismét sok közös élményt gyűjtöttünk ez alatt az egy hét alatt. Esténként Tonyó és Árpi borainak fogyasztása mellett tartalmasakat beszélgettünk. A legfelemelőbb viszont mindenképpen az volt, hogy képesek voltunk otthon hagyni a hétköznapok taposómalmát. Kilépve térből és időből kis időre egy külön világot teremtettünk magunknak nagyszerű túratársakkal és lélekfürdető túrákkal, kis hazánk újabb csodálatos vidékének felfedezésével egybekötve. Hálás köszönet érte atiKÁnak és a csodálatos rendező elvnek! Both Viki Turista átjelzések felújítása A nyár folyamán szövetségünk útjelzésfestői ismét aktívan dolgoztak, megyénk turistaútjain 132,5 km hosszon újították fel az útjelzéseket. A munkákat a Dél-Zselic TK, a Dráva TSE, a Hosszúhetényi Turista Egyesület (HOTE) és a Tenkes TE útjelzésfestői végezték. Tájegységenként: Nyugat-Mecsek K sáv: Abaliget vasútállomás - Denevér tanösvény (Abaligettől Ny-ra) (3,1 km) S sáv: Abaligeti műút - Gubacsos kulcsosház - K sáv elágazás (2,3 km) P+: P sáv elágazás (Bakonyai erdészháztól nyugatra) - Sás-völgy (3,3 km) PA: P sáv elágazás (Bakonyai erdészháztól nyugatra) - Sás-völgy (2,1 km) PH: PA elágazás - Kőház (0,2 km) P^: P sáv elágazás - Miska-forrás - P Aelágazás (0,2 km) PH: Boda, templom - P sáv elágazás (3,3 km) SH: Kovácsszénája - Herman Ottó-tó, S+ elágazás (1,2 km) Z+: kék sáv elágazás (Büdös-kút előtt) - Z A („Róka út”) (2,1 km) S+: Orfű, zöld és sárga sáv elágazás - Z A elágazás (0,6 km) KH: Petőcpuszta, harangláb - kék és sárga sáv elágazás, Abaliget fölött (3,2 km) Z A: Szentkút, buszforduló - Orfű (5,2 km) Z^: ZA - Sárkány-forrás (0,1 km) Közép-Mecsek S sáv: S+ elág. (Dömörkaputól Ny-ra) - Misina - Tubes - Lapis - Vágotpuszta (8,5 km) S ▲: S sáv - Kis-Tubes, kilátó - S sáv (0,2 km) S (1: Rotary út (3,4 km) SB: Lóri - Lóri-völgy - S sáv elágazás (2,6 km) K»: Tripammer-fa - Kánya-forrás (3,4 km) K+: Árpádtető - Mecseki Bányász Emlékűt (1,8 km) Kelet-Mecsek KA: Szentlászlói-völgy - Zichy-kereszt - Pusztabánya - Kis-Kaszáló - Takanyó-hát -Egregyi-völgy, K sáv elágazás (5,5 km) Z+: Vár-völgy - Szederindás-kút (1,8 km) Z+: Pécsvárad, ref. templom - Óbánya (7,4 km) Z^: Ötös úti-kunyhó (Z sáv) - Hideg-kúti-forrás (0,5 km) ZB: Hosszűhetény - Püspökszentlászló (4,1 km) KB: Zb elágazás - Püspökszentlászló (Z B-tel fonódó szakasz) (1,1 km): S^: S sáv elágazás - Zarándok-kút (Püspökszentlászló) (1,0 km) S+: Magyar-hegy - Hidas (3,6 km) SB: Magyar-hegy - Kismányok (1,3 km) Dél-Zselic P+: K+ elágazás - Sasrét - Hársfás út - ibafai országút, P sáv elágazás (6,9 km) Ormánság K sáv: Mailáthpuszta, központ - zöld sáv elágazás (1,0 km) Z sáv: Vajszló, autóbusz állomás - Kisszentmárton (7,2 km) Z sáv: Mailáthpuszta, központ - Kelemen-ligeti útról leágazó (2,4 km) Z sáv: Mailáthi-horgásztó - S sáv, sárga körút elágazás (Kerek-tó) (2,4 km) S sáv: Hegyszentmárton, szőlőhegy - Fekete-víz, Szaporca előtt (11,7 km) S sáv: Mailáthi-horgásztó - DDNP bemutatóhely előtt (Szaporca) (3,7 km) S <1: Mailáthi-horgásztó - DDNP bemutatóhely előtt (Szaporca) (3,7 km) Villányi-hegység K sáv: Villány vasútállomás - Vokány vasúti megálló (17,7 km) Z sáv: Bissétől D-re, sárga kereszt - kék kereszt között (2,7 km) Új kilátó a Zengő tetején Hosszúra nyúlt építkezés és engedélyezés után a nyár utolsó hónapjában a természetjárók birtokba vehették a Mecsek legújabb kilátóját, melyet július 29-én avattak fel. A hegység és egyben a Dél-Dunántúl legmagasabb pontján ez már a negyedik hasonló építmény, amely a 19. század vége óta felépült, és a masszív acélszerkezetnek köszönhetően jó eséllyel az eddig legtartósabb lehet, teljes körpanorámát nyújtva az erre járóknak. A 682 m magas Zengő a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része. Magyarországon kizárólag itt él az egyik legféltettebb botanikai kincsünk, a fokozottan védett bánáti bazsarózsa. Világállományának mintegy 90%-a a kilátó alatti, néhány száz hektáros területen tenyészik. A csúcs érintetlen, őserdei jellegű facsoportjai és titokzatos sáncai különleges hangulatot varázsolnak azok köré, akik vállalják a hosszú, meredek utat. A hegytetőn álló apró várrom múltjáról keveset tudunk, de annyi biztos, hogy a tatárjárás időszakában épülhetett, illetve nem volt különösebb katonai szerepe, sőt egyes kutatások szerint az építését sosem fejezték be. Lakótornyának falmaradványait a csúcstól északra, alig pár méterre találjuk. Harcot ugyan nem, de csatát ezek a kövek is láttak, méghozzá 2004 februárjában. Ekkor a hegytetőre tervezett katonai radar építésének első lépéseként az útban lévő fák kivágására érkeztek kivitelezők, azonban természetvédő önkéntesek állták az útjukat. Az országos sajtóban „zengői csatának” nevezett eseménysorozat, illetve az azt követő több hónapos ügymenet végül a beruházás törlésével zárult le. Miután a Tubesre tervezett új helyszín is hasonló sorsra jutott, a Szekszárd melletti medinai katonai bázison épült fel az új lokátor, melynek látómezejét egy széles sávban takarják a Mecsek hegyei. Az építkezés késése miatt hazánk hosszú ideig nem tudott eleget tenni a NATO-nak tett vállalásainak, pedig a kilencvenes években a közvetlenül a határ túloldalán zajló délszláv háború, Barcs város 1991-es bombázása és az azt megelőző légsértések korán jelezték az etnikailag ma is erősen megosztott Észak-Balkán szemmel tartásának fontosságát. Ezt jelenleg két réskitöltő mobil radar biztosítja. Az önkormányzati beruházásban, uniós forrásból létesített kilátó - a börzsönyi Csóványoson, illetve a pannonhalmi-dombsági Lila-hegyen álló társaihoz hasonlóan - az 1970-es évek óta álló geodéziai mérőtorony köré épült, a meglévő vasbeton alaplemez részleges felhasználásával. Az új torony 4 méterrel emelkedik a régi fölé, így a lassan növekvő fák fölött végre ismét teljes körpanoráma fogadja a látogatókat, bár a hegy alatti völgyekbe még így sem lehet belátni. A több mint 700 m tengerszint feletti magasságban lévő felső szintre 112 lépcsőfokon juthatunk fel. A szerkezet anyaga időtálló acél, a padlót légies rácsrostély alkotja, amire elsősorban a tériszonyosoknak és a szoknyát preferáló hölgyeknek érdemes tekintettel lenni. A felületek között főszereplők a kerek lyukakkal áttört, savmart acéllemez lapok, a hasonló színűre festett, szögletes vázszerkezet, a horganyzott járópadlók, valamint a jóval ritkább, betonacél hálóból készült „térkitöltő” elemek. Az összkép tehát meglehetősen változatos, de a valódi látványosságok a korláton kívül várnak. Tiszta időben a horvátországi Papuk hegységtől egészen a Balaton-felvidékig terjed a kilátás, a hegy lábánál Pécsváradot és Hosszúhetényt, míg távolabb a hegyek hullámait követő komlói házsorokat és persze Pécs városát láthatjuk. Nyugaton a Zselic dombvidéke, keleten az Alföld síksága ér össze a látóhatárral. A Zengő név eredetéről számos elképzelés létezik. A leginkább földhözragadt teória szerint a hegyi erdőkben fújó szelektől „zeng a Zengő”. Az új kilátó acélszerkezetének több száz lyuka, rácsa és zegzuga egyelőre nem mérettetett meg nagyobb szélviharban, ám nem lenne túl meglepő, ha kiderülne, hogy az új építmény ilyen időben hangzatosán hirdetné, hogy joggal viseli nevét. A kilátó megközelítéséhez a legnépszerűbb útvonal a Pécsváradról induló piros kereszt jelzés, amely mentén tanösvény is segít megismerkedni a Zengő értékeivel. A melegebb napokon azonban érdemesebb lehet a hegy hűvösebb, északi oldalának bükkösében felsétálni. Ez az út azonban tömegközlekedéssel nem elérhető: a Hosszúhetényhez tartozó Püspökszentlászló üdülőfalvából indulva a sárga sávon vezet. Mindkét útvonalon 3,5 km távval és 350 m körüli szintemelkedéssel számolhatunk. (Forrás: Turista Magazin) Könyvajánló A Szekszárdi- és Geresdi-dombság turistakalauza A Szekszárdi- és a Geresdi-dombság turistakalauza Hiánypótló műként jelent meg az új könyv, Biki Endre Gábor szerkesztésében, dr. Lakatosné Novotny Sarolta lektorálásával. Szekszárd térségében már az 1960-as évektől beszélhetünk szervezett természetjárásról, ennek ellenére mind a mai napig a tájegységnek nem volt a természetjárók számára készült turisztikai kiadványa. A könyv keménytáblás, cérnafűzött, B5-ös méretű, 210 oldalas és 370 db színes fotót tartalmaz. a Keleti-Mecsek, a Völgység és a Sárköz bemutatásával A könyv írásának célja, hogy bemutassa a Szekszárdi-dombság és környékének természetföldrajzi és kulturális értékeit. A könyv elsősorban a gyalogos és kerékpáros túrázók számára nyújt információt, de jól használható azok körében is, akik csak a tájegység egy-egy nevezetes pontját szeretnék felkeresni. A könyv ízelítőt és túraajánlókat ad a szomszédos tájegységek nevezetességeiről is, pl. a Kelet-Mecsekből és a Sárközből. Fontosabb fejezetei a következők: vízrajz, földtani felépítés (kőzetek), településhálózat, jelzett turistautak a Szekszárdi- és Geresdi-dombság területén, hosszú távú túraútvonalak, gyalogos és kerékpáros túraajánlók, települések történelmi ismertetője (45 település történelmi ismertetője, látnivalói, műemlékei olvashatók Pécs-várad, Bonyhád, Nagymányok, Szekszárd és Bátaszék térségéből), kislexikon, népmondák, hirdetések. A könyv megvásárolható Biki Endre Gábornál 3500 Ft/db áron. Érdeklődni lehet a 30-452-4579-es számon, illetve a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail cí- men. HÍREK ■ Új tanösvény a Nyugat-Mecsekben: június 13-án az erdei élővilágot és az erdő rejtett kincseit bemutató új tanösvényt adtak át Sás-völgyben. A Mecsekerdő új tanösvényét a Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola közelében alakították ki, hogy közérthető módon, játékos formában mutassa be minden korosztály számára az erdei élővilágot és azokat a rejtett kincseket, melyeket erdőtől kapunk. A 2,4 kilométeres ösvény a Hetvehelyről Sás-völgybe vezető útról indul, majd egy erdei tornapálya útvonalán keresztül egészen az Erdő Házáig vezet. Az útvonalra felfűzött három információs és öt interaktív tábla játékosan mutatja be az erdő természeti kincseit: a jellemző fákat és azok felhasználását, a vadak és az apró pataklakó állatok jellemzőit, ismerkedhetünk gombákkal, gyógynövényekkel és forrásokkal, sőt, még olyan régi erdei mesterségekkel is, mint a gyantászás és a toplászat. A tanösvény nyomvonalának külön jelölése nincs, mivel jelzett turistaútvonalakon halad. Az Erdő Háza mellett játszótér, lombkorona sétány, valamint odú- és fészek tanoda is várja a kirándulókat. (Forrás: Mecsekerdő Zrt.) ■ Vízfő turistaház: új turistaházzal bővült a Mecsekerdő orfűi szálláshelye. A Vízfő Turistaház ünnepélyes átadására július 8-án került sor. A meglévő három, kétszintes apartmanház mellé egy 16 férőhelyes, új házat építettek, és hat férőhellyel bővítették az egyik, korábban épült faházat. (Forrás: Mecsekerdő Zrt.) ■ Zengő-kilátó: a Mecsek legmagasabb hegyének 682 méteres csúcsán álló, 22 méter magas, hétemeletes új kilátót július 29-én avatták fel. A Dél-Dunántúl legmagasabb pontján hosszú évtizedeken keresztül egy geodéziai torony foglalt helyet, egy időben ez töltöttbe be a kilátó funkcióját is. A tornyot 2010-ben balesetveszély miatt zárták le a turisták elől. Az új kilátóról szóló írást lásd fentebb: „Új kilátó a Zengő tetején ”! ■ Emlékerdő átadás Szigetváron. A Mecsekerdő Zrt. egy hektáros Emlékerdőt hozott létre a 2021-es „Egy a Természettel” világkiállítás jegyében, melynek ünnepélyes átadására 2020. augusztus 10-én került sor a szigetvári vár szomszédságában. A Zrínyi vár és a szigetvári parkerdő közelében található, ma még kis fiatalos erdő telepítésével a megemlékezés mellett az erdőgazdaság további célja, hogy bemutassa Baranya megye természeti, kulturális és történelmi értékeinek harmóniáját. Szigetváron a Mecsekerdő egy kocsányos tölgy vázon álló ligeterdőt valósított meg, melyben olyan dekoratív fafajok (mocsárciprus, mocsártölgy, fekete dió, közönséges nyír) is helyet kapnak, melyek díszértékükkel (mint pl. lombszín, kéreg) fokozzák az erdőben kikapcsolódók élményét. Az emlékkő mellett kis pihenőhely is várja a kirándulókat két paddal. (Forrás: Mecsekerdő Zrt.) ■ Zselic turistatérkép: kilenc év után, a Cartographia Kft. országos turistatérkép és kalauz sorozatában, újraszerkesztett formában megjelent a Zselic (1:60.000) új turistatérképe. A turistautak ábrázolása mellett a szerkesztés során kiemelt figyelmet fordítottak a felhagyott erdei puszták, temetők pontos bejelölésére, elnevezéseik megőrzésére (pl. Márcadó-puszta, Vitorág-puszta, Nagytótváros stb.), az egykori vasútvonalak nyomvonalának, hajdani állomásainak ábrázolására (ezek elkészült ill. tervezett kerékpárutak is egyben), a ropolyi gazdasági vasút emlékének rögzítésére, a keresztek, tájházak, emlékházak, emlékművek, a kevésbé ismert Árpád-kori várak (pl. Ropoly, Ibafa, Nagyváty) és a régi helynevek feltüntetésére. ■ Vasúttörténeti kiállítás: Szentlászó Zöcsketelep állomáson, a régi állomásépületben vasúttörténeti kiállítás nyílt. A Szigetvár-Kaposvár vasútvonalon 1977-ben szűnt meg a forgalom, a volt vasútállomás épületének a forgalmi iroda és váróterem részében alakított ki önerőből vasúttörténeti kiállítást Rácz Mihály, aki 35 éve vasúttársaságnál dolgozik, és rendíthetetlenül gyűjti a vasúti relikviákat. A kiállítást augusztus 22-én nyitották meg. (Forrás: bama.hu) ■ Erdőlátogatási tilalom: a szeptemberi szarvasbőgés időszakában a Mecsekben és a Zselicben délutántól reggelig tartó részleges erdőlátogatási korlátozás lesz érvényben. A Mecsekerdő Zrt. ezúton tájékoztatja a tisztelt lakosságot és az erdőjárókat, hogy a 2009. évi XXXVII. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény 94. § (1) bekezdés a) pontja értelmében 2019. szeptember 1-30-ig, minden nap 16.00 óra és másnap reggel 08.00 óra között RÉSZLEGES ERDŐLÁTOGATÁSI KORLÁTOZÁST rendel el - a Szigetvári Erdészet sasréti vadászterületén, - a Sásdi Erdészet kisvaszari vadászterületén, - az Árpádtetői Erdészet hetvehelyi (Nyugat-Mecsek) vadászterületén, - a Pécsváradi Erdészet kárászi és mészkemencei (Kelet-Mecsek) vadászterületén, to- vábbá - a Sellyei Erdészet szentegáti vadászterületén. Az erdőterület és a vadállomány nyugalmának érdekében kérjük a fenti időszakban csak reggel 8 óra és délután 16 óra között tartózkodjanak az erdőben! A korlátozást az érintett vadászterület határain szükséges kijelölni és jelezni, azonban főként a vad élőhelyéül szolgáló erdőterületeket érinti. Nem vonatkozik lakott területekre, kerékpárutakra, parkokra, és például az alábbi frekventált kirándulóhelyekre, kiépített turisztikai központokra és környékükre: - a Kelet-Mecsekben Pusztabánya, Máré-vár, Vár-völgy, Cigány-hegyi kilátó, Óbá-nyai-völgy és környéke, Zengő csúcs és környéke, Kövestetői kilátó és környéke; - a Nyugat-Mecsekben Kővágószőlőstől északra, Kővágótöttös és Szentkút közötti te- rületen, Hetvehelynél az erdei iskola és környéke (tanösvények), Jakab-hegy, Zsongorkő, Pálos romok és környéke, Éger-völgy, Éger-tető, Szuadó-völgy környéke; - a Zselicben Nagymátén a vadászkastély és a Fekete István Füvészkert környéke; Sasréten a vadászkastély és környéke (erdei iskola, tanösvény, Ősbükkös) és az al-mamelléki kisvasút nyomvonala. A korlátozással érintett területek térképei a Mecsekerdő Zrt. internetes honlapján megtekinthetők. (Forrás: Mecsekerdő Zrt.) Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társasága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) ♦ szeptember 5., szombat: „Decathlon - Mecsek Kapu 28, 14, 7, 1800 m” teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 6.30-8.00 (28, 14 km), 8.00-11.00 (8 km), 8.00-12.00 (1800 m). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1600, 1300, 1200 ill. 800 Ft (minden távon: Decathlon Hűségkártyával, diákoknak, Mecseki Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény). Információ: Bota János (S 30/993-8595). ♦ szeptember 11., péntek: „Az éjszakai erdő neszei - szarvasbőgés hallgatózás Sasréten”. R.: Mecsekerdő Zrt. Indulás 19.00 órakor kisvonattal Almamellékről Sasrétre, visszautazás 21.30-kor Almamellékre. Kisvonat díja (oda-vissza): 1400 Ft/felnőtt, 800 Ft/gyermek. Szakvezetés: 600 Ft/fő. A programra előzetes jelentkezés szükséges: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. (határidő: szeptember 8.). ♦ szeptember 18., péntek: Örökségünk - délutáni diskurzus. „Túra az egészségünkért” -képekben. Őri Zsuzsanna előadása. R.: Hétdomb TE. Helyszín: Közösségek Háza (Komló, 48-as tér 1.), időpont: 17.00 óra. Információ: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ♦ szeptember 30., szerda: Természetbarátok Klubja. „Egy hét az erdőkért - Az Év Fája a tatárjuhar; Az erdők klímaváltozást mérséklő szerepe” - Scheitler Adrienn előadása. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (S 20/340-4184). ♦ október 3., szombat: „Szent Imre 40, 30, 20, 10 „teljesítménytúrák. R.: Szent Imre Iskolai Sportkör, Siklós. Rajt: Máriagyűd, Közösségi Ház (buszforduló), 7.00-8.00 (40 km), 7.30-9.00 (30, 20 km), 8.00-11.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1200, 1000, 800, 700 Ft/fő. Információ: Pálinkás István (S 20/447-2141). ♦ október 4., vasárnap: Eperjesi Ernő Emléktúra. R. Hétdomb TE. A részleteket lásd a Hétdomb TE nyílt túráinál. ♦ október 6., kedd: Természetbarátok Klubja. „Alföldi Kéktúra” - Kis Olga előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (S 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ► szeptember 5., szombat: „Vasasi bányatavak” (5. forráskereső túra). Útvonal: Vasas - Hosz-szú-parrag - Hársas-tető - fonolitbánya - Köves-tető kilátó - iszapoló-tó - volt Hársas kulcsosház - Andorlaki (25-ös)-tó - Rücker-tó - lőtér - Vasas (17 km, szintemelkedés: 120 m). Találkozás: 7.45-kor a pécsi főpályaudvar előtt a 14-es autóbusz megállójában. Túravezető: Tóth Klára (S 20/527-8913). ► szeptember 12., szombat: „Szarvasnász túra” (6. forráskereső túra). Útvonal: Máré-vár -Németdöglés - Dobogó - Vörösfenyő kulcsosház - Szép erdő -Miklós-vár - Vár-völgy -Máré-vár (15 km, szintemelkedés: 590 m). Találkozás: 9.00 órakor a Máré-várnál. A találkozóhelyre való eljutás egyénileg történik. (Autóbusszal lehetőség: Pécsről a Komlóra 7.00 órakor induló autóbusszal lehet elindulni, majd Komlón át kell szállni a Mágocsra 7.40-kor induló autóbuszra. Erről a Vár-völgy megállóban kell leszállni, s kb. 2,5 km-t gyalogolva a piros sávval jelzett turistaúton megközelíteni a várat.) Túravezető: Takács Ferenc /HOTE/ (S 20/805-3405). ► szeptember 19., szombat: „Nosztalgia a káni fesztivál színhelyén” (közös túra a Pécs Városi Természetbarát Bizottsággal). Útvonal: Hetvehely - Kán - Hetvehely (15 km, szintemelkedés: 460 m). Találkozás: a pécsi vasútállomáson 8.30-kor (a vonat 8.47-kor indul). Túravezető: Földes Béla (S 30/232-5528). ► szeptember 26., szombat: „Gödrétől Gödréig” - őszi körtúra a Vigadó-hegy és a Szalacskai erdő érintésével. Útvonal: Gödre - Gödrekeresztúr - Bagó-mező - Vigadó-hegy - Kaba-hegy - Szent Antal-kápolna - Szalacskai erdők - Gödrekeresztúr - Gödre (18 km, szintemelkedés: 320 m). Találkozás: 9.50-kor Gödrén, a templom előtt. (A találkozási helyre Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásáról 8.30-kor Kaposvárra induló autóbusszal lehet eljutni). Visszautazás a Gödréről 16.31-kor induló autóbusszal, amely Pécsre 17.32-kor érkezik. Látnivalók: Vigadó hegy: kápolna, kilátó, székely kapu, Kaba-hegy, Szent Antal kápolna. Túravezető: Schóber József (S 20/437-8314). ► október 3., szombat: „Ősszel a Farkas-árokban” (7. forráskereső túra). Útvonal: Váralja -Farkas-árok - Dobogó -Szászvár (18 km, szintemelkedés: 450 m). Találkozás: 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron a 11-es kocsiállásnál, a Szászváron át Szekszárdra induló autóbusznál. Visszatérés Pécsre a késő délutáni órákban. Túravezető: Tóth Klára (S20/527-8913). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► szeptember 12., szombat: „Találkozás a Zsongor-kőnél”. Útvonal: Kővágószőlős - Sasfészek - Zsongor-kő - Jakab-hegy - Remete-rét - Sós-hegy - Tubes - Mandulás - Mecsek-kapu -Széchenyi-tér - Pécs, távolsági autóbusz-állomás (18 km, szintemelkedés: 640 m). Indulás: a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila (S 30/371-4545). Rövidebb útvonal: Pécs, Éger-völgy - Mohosi-kis-kút - Jakab-hegy - Zsongor-kő - Éger-tető - Éger-völgy (12 km, szintemelkedés: 350 m). Indulás a 7.00 órai pécsi buszjárattal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet (S 20/260-1947). ► szeptember 15., kedd: Túra az egészségünkért! - Ősz a Nagymezőn. Indulás a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ► szeptember 20., vasárnap: „Falvakon át”. Útvonal: Kisbattyán - Szakadás - Hegytető -Borzlik - Cserma-tető - Kárász (8 km, szintemelkedés: 160 m). Indulás a 8.00-ás kisbattyáni buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajos (S 30/356-1472) ► október 4., vasárnap: „Szülőföldemen” - Eperjesi Ernő Emléktúra. Útvonal: Magyaregregy - Arnold ház - Babina - Kecske-hát - Vörösfenyő kulcsosház - Nyárádi-tető - Máré csárda (9 km, szintemelkedés: 190 m). Indulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal Túravezető: Sashalmi Lajos (S 30/356-1472) ► október 6., kedd: Túra az egészségünkért! - Hetvehely látnivalói, Lombkorona tanösvény. Indulás a 7.30-as pécsi busszal, majd tovább Pécsről a 8.47-es vonattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (S 30/356-1472) DDNPI természetjáró, természetismereti rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendezvényeiről információ kérhető, és a programokra előzetes jelentkezés a 72/518-221, 72/518-222, 30/377-3388, 30/326-9459 telefonszámokon, illetve a következő e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. További információk a www.ddnp.hu honlapon találhatók. ► szeptember 4-6., Bőköz Fesztivál. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca. Programok: szeptember 4., péntek 10.00: A Dráva élővilága kiállítás megtekintése szakvezetéssel 11.00: Gyógyító füveink: gyógynövényismeret a látogatóközpont gyógynövénykertjében 14.00: Shagya-arab lovak az Ős-Dráva Látogatóközpont állattartó telepén szeptember 5., szombat 10.00: A Dráva élővilága kiállítás megtekintése szakvezetéssel 11.00: Gyógyító füveink: gyógynövényismeret a látogatóközpont gyógynövénykertjében 14.00: A Hagyományos gazdálkodás tanösvény megtekintése szakvezetéssel szeptember 6., vasárnap 10.00: A Dráva élővilága kiállítás megtekintése szakvezetéssel 14.00: A Hagyományos gazdálkodás tanösvény megtekintése szakvezetéssel Találkozási pont a programok előtt a főépületben az információs pultnál. A látogatóközpontban a normál belépődíjak érvényesek. A felsorolt programokon való részvétel díjtalan. ► szeptember 5., szombat: Halászati bemutató a Boki-Dunán. A Boki-Duna területe a hozzá tartozó nádassal, mocsárral és élővilágával együtt a Duna-Dráva Nemzeti Park Dunai Tájegységének egyik legjobb állapotban lévő legtermészetesebb, fokozottan védett területe. A vonuló vízimadarak fontos, védett pihenő- és táplálkozó helye, Ramsari terület. A tájegység vizeiben a Magyarországon jellemző közel 100 halfaj közül 51 jelenlétét sikerült bizonyítani. A halászember - akárcsak a vadász - a zsákmányhoz és annak élőhelyi adottságaihoz alakította a fogási technikáit, a módszerek az eltelt évszázadok alatt folyamatosan tökéletesedtek. A program résztvevői ezeket az ősi módszereket és halászati eszközöket ismerhetik meg a vízfelület mellett kialakított halászati bemutatóhelyen. Helyszín: Boki-Duna, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 2 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► szeptember 12.,szombat: Őszi varázserdő - szakvezetéses gyalogtúra a Nagypartosi tanösvényen. Mindenki sétált már a bédai erdőben, de ha velünk tartasz, játékos feladataink segítségével jobban megismerheted az ártéri erdő lakóit. Helyszín: Fehér Gólya Múzeum, Kölked, időpont: 9.00 óra. A program időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► szeptember 14-20.: Magyar Nemzeti Parkok Hete Programok: szeptember 14. és 15., 10.00 és 14.00 órakor: Szakvezetés a Pintér-kert Arborétumban. A programon a közel száz éves arborétum történetéről, védett és különleges növényeiről hallhatnak érdekes információkat a résztvevők. Helyszín: Pintér-kert Arborétum, Pécs, Tettye tér 9. A program időtartama 1 óra. Részvételi díj: a belépőjegy ára: 400 Ft/fő. (Előzetes jelentkezés szükséges: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) szeptember 16-20., minden nap 10.00 órakor: Szakvezetéses túra a Szársomlyóra. A Villányihegység legmagasabb pontjának meghódítása, barangolás védett növények, mondát ihlető geológiai képződmények, történelmi emlékek között. Helyszín: Nagyharsányi Szoborpark. A túra hossza kb. 5 km, időtartama 3 óra. Részvételi díj: a belépőjegy ára (felnőtteknek 800 Ft/fő, 18 év alattiaknak és nyugdíjasoknak 500 Ft/fő). szeptember 16., 14.00 órakor: Művészet a természetben - séta a Nagyharsányi Szoborparkban. A séta résztvevői a régmúlt alkotómunkáiról, a szimpozionok jelentőségéről és szerepéről, valamint a szobrok szimbolikájáról hallhatnak érdekességeket. Helyszín: Nagyharsányi Szoborpark. A program időtartama 1,5 óra. Részvételi díj:a belépőjegy ára (felnőtteknek 800 Ft/fő, 18 év alattiaknak és nyugdíjasoknak 500 Ft/fő). szeptember 19., 10.00 órakor: Shagya arab lovak nyomában. A program főszereplői az őshonos shagya arab lovak lesznek. Futószáras bemutató, lószerszámok ismertetése és a lovak fel-szerszámozása. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca. A program időtartama 2 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu