2021. május 289. szám

289. szám & & 2021. május A bélyegzőhelyekről A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnökségi tagjainak munkamegosztásában az én feladatom a túramozgalmak bélyegzőhelyeinek gondozása, az ott elhelyezett dobozokba a ragasztható matricák elhelyezése, pótlása Ezek a matricák a túramozgalmak teljesítésének igazolására szolgálnak. Beragasztva az igazolófüzetekbe azt bizonyítják, hogy a túrázó jelen volt az adott helyen. Az országos mozgalmak bélyegzőhelyein nem „nyalókák” vannak, hanem igazi bélyegzők. Baranyában a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és a Dél-dunántúli Pirostúra pecsételő helyein ezek a bélyegzők vannak kitéve. Sajnos az elmúlt években elkezdődött (és sajnos ma is folytatódik) a bélyegzők szándékos rongálása. Igyekszem a rongálás után minél előbb pótolni ezeket, de van két hely, ahol egyszerűen nem győzöm. A két ominózus bélyegzőhely a DDP Szentkúti Erdészháznál, és a RPDDK Patacsi-mezőn elhelyezett bélyegzőjénél található. Ez utóbbit egy év alatt négy alkalommal pótoltam. Valószínűleg egy közelben lakó, és rendszeresen arra járó ember teszi ezt. Nem gondol arra, hogy sokan több száz kilométert gyalogolnak azért, hogy az adott helyen igazolják a túra teljesítését. (Sajnos kellett már pótolni máshol is, pl. a Máré-várnál is. A szerk.) Egyszerűen nem értem, ha valakinek gondja van a bélyegzővel, vagy az azt használókkal, miért nem mer a szemünkbe nézni és elmondani a gondjait? Ez a cselekedet rosszindulatú, primitív emberre utal. Az ilyen ember nem való az erdőbe! Azt már nem is mondom, hogy a károkozás mértéke ma már meghaladja az egyszerű szabálysértést, és ennek az egésznek a büntetőjogi felelőssége is felmerül. Nem szoktam másokat feljelentésre biztatni, de most kérek minden erdőjárót, túrázót, hogy fokozottan figyeljen erre a jelenségre, és ha bármit észlel, jelezze a honlapunk alján lévő e-mail címre. Megpróbálok technikai segítséget is kihelyezni, hátha sikerül kideríteni a rongáló személyét. Köszönöm! Nagy Balázs (mint rendszeres használó) Új turistaút a Baranyai-dombságban A Baranyai-dombság első turistaútjai 2010-ben létesültek, majd a teljes hálózat 2011-ben készült el. A Máriakéménd, községháza nevű buszmegállótól induló, a kéméndi pincesorra vezető kék négyzet jelzés 5, km-el meghosszabbításra került, ezáltal Monyoród és Szederkény is bekapcsolódott a magyarországi turistautak rendszerébe. A régi meglévő és az új gyalogos túraútvonal vonala: Szederkény, Rákóczi Ferenc utca, autóbuszmegálló - Szederkény, Pécsi út - Szederkény, községháza megálló (önkormányzat) - szederkényi pincesor - Szőlő-hegy - Monyoródi szurdok - Oberriter-kereszt - Monyoród, autóbusz-forduló - régi szurdok felhagyott pincelyukakkal - Margarétaszobor - máriakéméndi déli pincesor - Új-hegy - Máriakéménd, községháza autóbuszmegálló. A teljes kék négyzet jelzésű útszakasz Szederkénytől Má-riakéméndig 7 km, szintemelkedés: 170 m. Az új út változatos nyomvonalon halad: érint településeket, pincesorokat, szurdokokat, szőlőket és erdőket is. A magaslatokról szép kilátást nyújt a környékre. A fenti túraútvonal kialakítása végett két apróbb változás is történt a turistaút-hálózatban: Máriakéméndről indulva a kék négyzet jelzés a pincesorra felérve eddig északnak fordult és itt fejeződött be a kék „körséta” útvonalához érve. A jelzés a Margaréta elágazásnál most nem északnak, hanem délre fordul, és a korábbi kék „emlékmű” jelzéssel megegyező nyomvonalon vezet a Margaréta szoborig. Emiatt a rövid, 0,3 km-es „zsák jellegű” kék emlékmű jelzés megszüntetésre került (a felesleges fonódás miatt.) A Margaréta szobrot így az új kék négyzet jelzés érinti, és a turistaút innen immár két irányba vezet (Máriakéménd és Monyoród felé.) Mivel a változás miatt a máriakéméndi pincesoron a Margaréta elágazásától északra nem vezet turistaút, így a kék négyzet és a kék „körtúra” útvonalát egy új, mindössze 70 m-es kék kereszt jelzés köti össze. Itt csupán két jelzés került felfestésre, mivel az út északi végpontjából már látszik a Margaréta elágazás fatáblája. A két közeli túraútvonal ezáltal összekötésre került. A most létesített új túraútvonallal a Baranyai-dombságban 161,7 km-re nőtt a jelzett utak hossza. Az új turistaút kialakítását a Szederkényi és Monyoródi Önkormányzat támogatásával Biki Endre Gábor végezte. Biki Endre Gábor aRP aRP Három fejű sárkány őrzi Máré várát A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos korlátozások időszakban - sajnos már hosszú ideje - mi is csak szűk családi körben túrázunk. Április 11-én a Kelet-Mecsekbe indultunk hármasban. Úti célunk a Cigány-hegyi kilátó volt: a Várvölgyben és a Cigány-hegyi kilátónál már amúgy is régen jártam. Útközben a Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőit is ellenőriztem (sajnos sokszor megrongálják azokat). A Vár-völgyben a patak szomorúan gyér vízzel csörgedezett, látszik a hosszú ideje tartó csapadékhiány. A Pásztor-forrás viszont szépen folyt, a pirostúra bélyegzője is rendben volt. A cigány-hegyi kilátónál sajnos a pihenőasztal melletti két padból az egyik már ledőlt, a másik is „ingadozik”: néha jó lenne ezekre is odafigyelni, nem kerülne sok pénzbe! A Máré-várhoz közeledve elhaladtunk a Gergely-Éva-forrás mellett, aminek kifolyócsövéből - meglepetésemre - egyetlen csepp víz sem folyt. Bár nem egy nagy vízhozamú forrás (ahogy a szövetségünk honlapján a forrás leírásában olvasható: „Vízhozamaira alacsony értékek a jellemzők, így tartósan csak néhány liter/perces vízmennyiségeket szolgáltat”), így még nem találtam, általában adott némi vizet. A túra vége felé felmentünk a Máré-várhoz, leginkább azért, hogy itt is ellenőrizzem a Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőjét. Legnagyobb meglepetésünkre a vár feljárójánál egy hatalmas, három fejű, fekete színű sárkány fogadott bennünket. Nem támadott ránk, de árgus szemekkel figyelt bennünket, amolyan igazi őrként. A vár természetesen zárva, viszont a bélyegző rendben volt. A bélyegző ellenőrzése után közelebbről is szemügyre vettük a sárkányt, ami - mint kiderült - nem olyan régen került oda, sok túrázó meglepetésére. Igazán ötletes szobor! A sárkány fentről tekint le a várba „behatolókra”, és igen félelmetes megjelenése van. Messziről fém alkotásnak tűnt, aztán közelről megvizsgálva - nem bántott bennünket, engedte, hogy „megtanulmányozzuk” - kiderült, hogy feldarabolt autógumikból (!) készítette a szobrász (amint azt sikerült kinyomozni, a szobor Baráth Gábor alkotása). A sárkány a környék monda- és mesevilágához kapcsolódik. A szobor mellett elhelyezett táblán egy meserészlet olvasható Császár Levente „Az Erdők és a Tündők regéje” című meséjéből, ami a sárkány eredetére is magyarázatot ad: Ércnyelő A Vashegy (Zengő - a szerk.) kincse vonzotta a sárkányokat, hisz közülük néhány egyenesen az érc rabja. Elpusztítani szinte lehetetlen egy ilyen ravasz fenevadat, de az érc bódult szeretete okozta már tűzokádó vesztét. Azt is beszélik, ha valahol megorrintja a zsákmányt, onnan nem tágít többé. Ahogy a kovácstűz hevíti a vasat, a sárkány is úgy emészti fel az ércet. Lángjával megolvasztja, bekebelezi, csak úgy habzsolja! Három feje nőtt a sárkánynak, s mindhárom külön életet élt! Raboló, a jobbszélső, éles szemével észrevette a zsákmányt, s a sárkány rögtön rátette hatalmas, pikkelyes lábát mindenre, ami útjába került, hegyes karmai többé el nem engedték. Középső fejét Olvasztónak hívták, ő volt a legveszélyesebb. Olyan vastag és kemény volt rajta a bőr, hogy nem fogta se pallos, se bárd. Belőle tört elő a legperzselőbb lángcsóva. Házakat, utcákat, falvakat, városokat, birodalmakat emésztett már fel e tűz. Baloldali fejével pedig befalta mindazt, amit megolvasztott, nem véletlenül hívták Habzsolónak. Három szájából semmihez sem fogható hang buggyant ki. Leginkább óriás, őrült kakasok kukorékolásához hasonlított. Főként, ha a három fej egyszerre üvöltött. S aki ezt a hangot meghallotta, igencsak belesajdult a dobhártyája. A sárkány robosztus testét borító pikkelyek oly kemények voltak, mint a vas. Lángfúvástól megfeketedett hegyes fogai, mint kés az áldozatát, úgy hasították az ércet. Ragadozó, görbe karmai, mint a borona, úgy szántották mindazt, ami útjába állt. S e rettenetes fenevadnak a pusztítás volt az egyetlen tudománya. Eddig a történet. A félelmetes sárkány most békésen őrzi Máré várát. Már csak egy dologért kell drukkolnunk: nehogy a rongálók (pl. a túramozgalmak gumi bélyegzőinek megrongálói, a „gumin beizgulva”) a sárkányra is szemet vessenek! De bízunk benne, hogy - sárkányról lévén szó - erre esélyük sem lesz! Őrizd hát a várat, sárkány, sokáig! A várat őrző sárkány Strasser Péter MINDEM ERDÉSZNEK VAN KEDVENC FÁJA A Föld Napja alkalmából április 22-én „FAvoritok” címmel kampányt indított a Mecsekerdő: a Baranya megyei erdők különleges fáiról várnak képeket, történeteket közösségi média oldalukra. Az erdőgazdaság közben összegyűjti és bemutatja a helyi erdészek favoritjait, amiből a szakemberek egy nyilvántartást is összeállítanak - hiszen a gyűjtés célja nemcsak a különleges fák értékeire történő figyelemfelhívás, hanem a különleges példányok hosszú távú védelme is. Nem csak az erdőnek, de az egyes fáknak is lehet története, és kik ismerhetnék jobban ezeket, mint az erdőket generációkon át gondozó erdészek. „A Mecsekerdő által kezelt erdőterületeken számos olyan idős, szimbolikus fa van, amik valamilyen szempontból különlegesek” - avat be a gyűjtés részleteibe Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója. „Ezek közül vannak a helyi természetjárók körében is ismert ikonikus egyedek, mint a Tripammer-fa vagy a Rábay-fa, de minden erdészkerületben akadnak a szívünknek kedves fák, amikhez emlékek és történetek fűződnek, vagy valamilyen szempontból „legeknek” számítanak. Számunkra természetes hogy vigyázunk rájuk, de azért gyűjtjük most össze őket, hogy hosszú távon is megőrizzük és közkincs-csé tehessük a hozzájuk kapcsolódó értékeket.” Ezek a jellemzően idős fák fontos funkciót töltenek be az erdő életében. Számos élőlény, fajok sokasága kötődik hozzájuk, hisz búvóhelyet, táplálékot biztosítanak számukra. Sok esetben a fakitermelések során tudatosan visszahagyott úgynevezett „hagyásfák” válnak nevezetessé, helyzetük, terebélyes növekedésük vagy éppen tájesztétikai szerepük révén. „Vannak köztük olyan fák, amik régóta tájékozódási pontként szolgálnak, vagy egy adott terület elnevezésben, beazonosításában is szerepet játszanak. Vannak, amik egy leköszönő és egy fiatal erdész munkájának folytonosságot jelképezik, vagy az adott helyhez fűződő szakrális emléket képviselnek. Egyes fák emberi sorsok, tragédiák vagy éppen régi hagyományok, szokások emlékét őrzik, de kifejezetten pikáns sztorikkal is találkozhatunk” - ad ízelítőt a sokszínű palettáról a vezérigazgató. A baranyai erdők különleges fáit bemutató FAvoritok sorozatot a Mecsekerdő Facebook-oldalán és hamarosan megújuló honlapján lehet nyomon követni. A kampány során az erdőgazdaság a természetbarátokat is megszólítja, hogy a közösségi médiában osszák meg a saját kedvenc fájukhoz fűződő fényképüket, történetüket. Emellett „Favoritok” túrákat is szerveznek majd, mely során ezeket az ikonikus fákat szakértők vezetésével személyesen is megismerhetik az érdeklődők. A kampány április 22-i, első facebook-posztjában az Árpádtető közelében található Tripammer-fával indul. A közkedvelt kirándulóhely Tripammer Ká-rolynak, Pécs első erdőmesterének állít emléket, aki a legenda szerint egy sebzett vadkan elől menekülve talált itt menedéket. (Forrás: Mecsekerdő) Tripammer-fa HÍREK ■ Természetjáró túrák, rendezvények: bár május 1-jétől a koronavírus -járvánnyal kapcsolatos korlátozásokon már részben enyhítettek, a rendezvények, szervezett túrák megtartása továbbra sem lehetséges. A korlátozó rendelkezések feloldását, és a rendezvények újbóli indulását honlapunkon jelezzük. ■ 130 éves a Mecsek Egyesület: 1891. április 30-án alakult meg a Mecsek Egyesület, amely - az 1948-as kényszerű feloszlatásával bekövetkező hosz-szú szünet után - 1993. április 30-án alakult újjá, és azóta is jelentős szerepet tölt be a pécsi és baranyai természetjárásban. Az egyesület 2021 -es programfüzetében egy április 30-ra tervezett ünnepi közgyűlés is szerepel, ami a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos korlátozások miatt ezúttal elmaradt, így a jubileumhoz ezúton gratulálunk. Reméljük, még ebben az évben folytatni tudja az egyesület is tervezett programjait! ■ Almamelléki Erdei Vasút: május 1-jétől a kisvasút menetrendszerűen közlekedik hétvégén és ünnepnapokon. A tömegközlekedésre vonatkozó szabályoknak megfelelően a maszk használata kötelező; az állomásépületben található kiállítás kizárólag a védettségi igazolvánnyal rendelkezők, és a velük érkező kiskorúak számára látogatható. ■ Duna-Dráva Nemzeti Park kiállítóhelyei: Szaporcán az Ős-Dráva Látogatóközpont, a Barcs-Drávaszentesen működő Dráva Kapu Bemutatóközpont, a kölkedi Fehér Gólya Múzeum, a Mohácsi Nemzeti Emlékhely, a Nagyharsányi Szoborpark, valamint az Abaligeti-barlang és a Denevérmúzeum május 1-jétől újra látogatható, az érvényes jogszabályi és biztonsági előírásoknak megfelelően. A Tettyei Mésztufa-barlang is hamarosan újból kinyitja kapuit. Rendezvények ♦ június 1., kedd: Természetbarátok Klubja. Idegenforgalom - kirándulás - turizmus - sport. Gida Tibor előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (® 20/340-4184). (A rendezvény csak a járványügyi korlátozások feloldása esetén lesz megtartva!) NYÍLT TÚRÁK A nyílt túrákat csak a járványügyi korlátozások feloldása esetén tartjuk meg! ► május 8.,szombat: „Mecseki Zöldtúra másképp - GeoGo VI. Kisvaszar”. Útvonal: Kisvaszar - Codoló - Nyíres - Szabadság-völgy - Vadászház -Kisbattyán - Jánosipuszta - Gadány - Szilvás - Komló (16 km, szintemelkedés: 325 m). Utazás Pécsről: a pécsi távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásáról Dombóvár felé 6.30 órakor induló autóbusszal Vásáros-dombó - Kisvaszari elágazás megállóig, onnan tovább a 7.37 órakor induló járattal Kisvaszar forduló megállóig. Találkozás: Kisvaszar forduló megállóban, innen 8.15 perckor indul a túra. Visszautazás: Komlóról Pécs felé fél óránként indulnak buszindulással. Túravezető: Schóber József /Vándormadár/ (® 20/437-8314). ► május 15.,szombat: „Aprókák kedvéért, avagy nem lehet elég korán kezdeni” - babakocsis, babahordozós túra a Mandulás körül. Táv: 7-8 km, szintemelkedés: 200 m. Találkozás: Pécs, Mandulás - játszótér, 10 órakor. Túravezető: Müller Norbert (® 30/395-7092). ► május 15., szombat: „Nyárelő a Hegyhát gyönyörű tájain”. Útvonal: Vá-sárosdombó - Ódombó - Tarrós - Vár-hegyi-kereszt - Tékes - Vas Mihály-hegy - Vár-hegyi-kereszt - Poliskó-tető - Ódombó - Vásáros-dombó (19 km, szintemelkedés: 330 m). Találkozás: 7.15-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 14-es kocsiállásnál (az autóbusz 7.30-kor indul) Érkezés: Vásárosdombó, kisvaszari elágazáshoz 8.17-kor. Túravezető: Héjjas Péter /Vándormadár/ (® 20/922-5984). ► május 29., szombat: „Írisz túra”. Útvonal: Túrony - Tenkes - Siklós (14 km, szintemelkedés: 280 m). Találkozás: 8.45-kor Túronyban, a buszmegállóban (elérhető Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 15-ös kocsiállásáról 8.15-kor autóbusszal, Siklósról a 8.15-kor Pécsre induló autóbusszal). Túravezető: Tollas Tibor (® 30/956-1695). ► május 30., vasárnap: „Ormánsági turistautakon a jubileum jegyében 2.” Útvonal: Kémes - Kerek-tó - Szil-hát - Kisinci-tó - Ős-Dráva Látogatóközpont - Szaporca - Kémes (16 km, szintemelkedés elhanyagolható). Találkozás 7.15-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomás 15-ös kocsiállásánál (az autóbusz 7.30-kor indul Siklós felé). Túravezető: Gida Tibor /Dráva TSE/ (® 20/989-1853). Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (762l Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu