Kiszáradt a patak a Mecsekben
Száraz kövek, néhol csupán apró vízfoltok fogadják azokat, akik mostanában az Éger-völgyben kirándulnak. Az Éger-patak kiszáradása mögött a források elapadása és a csapadékhiány áll, a jövőben pedig egyre gyakrabban találkozhatunk ezzel a látvánnyal.
Aki mostanában Pécs egyik kedvelt kirándulóhelyén, az Éger-völgyben jár, szokatlanul száraz patakmederrel találkozhat. Az Éger-patakban hosszabb szakaszokon egyáltalán nem látni vizet, máshol csak a kövek között maradt kevés nedvesség és néhány apró vízfolt. A jelenség azonban nem egyszerűen abból fakad, hogy az utóbbi időszakban kevés eső hullott.
Mitől száradhat ki az Éger-patak?
Bíró Gábor, a Mecsek Egyesület Forrásvédnök Osztályának elnöke szerint a Mecsek vízhálózatának működését több tényező együttesen határozza meg. Számít a hegység kiterjedése, geológiai felépítése, a vízgyűjtők mérete, és egyre fontosabb tényező a klímaváltozás is. A Mecsek viszonylag kis kiterjedésű hegység, ami a vízkészleteire is hatással van. Az Éger-patak esetében pedig fontos különbséget tenni a közvetlen csapadék és a patakot ténylegesen tápláló víz között.
– A patakot alapvetően a források táplálják, arrafelé azonban most gyakorlatilag minden forrás elapadt – mondta Bíró Gábor. Hozzátette, hogy az Éger-völgyben sok forrás található, jelenleg azonban nagyon ritka, hogy ezek közül valamelyik érdemi vízhozamot produkáljon.
A csapadék tehát közvetetten mégis kulcsszerepet játszik. A lehulló víznek be kell jutnia a talajba és a kőzetek közé, hogy később a forrásokon keresztül ismét a felszínre kerülhessen. Ha tartósan kevés a csapadék, ez a felszín alatti vízkészlet sem kap megfelelő utánpótlást.
Nyáron egyre gyakoribb lehet a száraz meder.
A szakember szerint száraz időszakokban a mecseki patakok időszakos vízfolyásként viselkedhetnek. Az Éger-patak mostani állapota tehát nem egy hirtelen kialakult, önmagában álló jelenség. A változás ugyanakkor hosszabb időtávon is érzékelhető.
Bíró Gábor úgy fogalmazott: tíz évvel ezelőtt még nyugodtan el lehetett indulni egy fémbögrével túrázni a Mecsekbe, hiszen jó eséllyel lehetett olyan forrást találni, ahol vizet tölthetett magának a kiránduló. Ma már erre jóval kevésbé lehet számítani.
A források állapotát nemcsak megfigyelik. A Mecsek Egyesület munkatársai rendszeresen mérik az egyes források vízhozamát is, így hosszabb távon követhető, hogyan változik a hegység vízháztartása.
A jelenlegi helyzeten elsősorban egy tartósabb, csapadékos időszak változtathat. A forrásoknak ugyanis idő kell ahhoz, hogy a talajba és a kőzetekbe beszivárgó vízből ismét utánpótlást kapjanak. Bíró Gábor szerint arra is számítani kell, hogy a száraz nyarakon az Éger-patakéhoz hasonló látvány egyre megszokottabbá válik a Mecsekben.
( forrás: bama.hu)
Emlékfaállítás Büdös-kúton
A Büdös-kúti kulcsosház mögötti „Baranyai természetjárók panteonja” sziklája, melyeken elhunyt ismert túratársaink emléktábláit helyeztük el, az évek során megtelt. Az emlékhely további bővítésére azon a helyen – védett területről lévén szó – nem kaptunk természetvédelmi engedélyt, ezért más megoldást kellett keresni. Az illetékes hatóság a kulcsosház előtti tisztáson, az esőház (Rudi háza) mellett engedélyezte egy emlékfa elhelyezését. A Mecsekerdő Zrt. vállalta a faanyag biztosítását, és az emlékfa felállítását – ezúton is köszönjük. A választás egy tölgyfatörzsre esett, ezt lehántolták, és kiszáradása után elvégezték a megfelelő felületkezelést.
Október 2-án sor került az emlékfa felállítására, melyre az idei halottak napi megemlékezésre már felkerülnek a tavaly elhunyt társaink (Jónás István, Lengyel Zoltánné) emléktáblái. Így a panteon mostantól két helyen őrzi turistatársaink emlékét.
Strasser Péter
Tanfolyamok!
A Fejér Megyei Természetbarát Szövetség tanfolyamot hirdet a 2026-27. évben a következők szerint:
A tanfolyamok 2026. december 12.-én indulnak, a vizsga 2027. június közepe.
Bronzjelvényes, középfokú gyalogos túravezető
Ezüstjelvényes, felsőfokú gyalogos túravezető (ez a tanfolyam még engedélyeztetés alatt, csak előjelentkezés lehetséges)
Jelzésfestő segéd (a tanfolyam ideje 2026. 12. 12. - 2027. 03. 13.)
Minden tanfolyam online elméleti órákból és gyakorlati túranapokból áll. A tanfolyamok kiírása a megfelelő névre kattintva érhető el.
További információ Csontos László
Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó
Villány, 2026. szeptember 25-27.
„Történelem a tájban, táj a történelemben” – avagy miért választottuk a Villányi-hegységet a regionális találkozó színhelyéül?
A válasz egyszerűnek tűnik. Azért, mert szerettük volna megmutatni a mediterrán hangulatú Villányi-hegység csodákkal teli természeti, kulturális örökségét. De a táj gazdag történelme is vonzotta figyelmünket e vidék felé. Pár kilométerre a találkozó helyszínétől zajlott le 500 évvel ezelőtt a mohácsi csata, s 339 éve a Szársomlyó és a villányi Templom-hegy lábainál a nagyharsányi csata. És nem utolsó szempont volt az, hogy Villány a „bor városa”, hiszen mi természetjárók sem vetjük meg a jó itókát.
Mindezekhez az adottságokhoz, ehhez a környezeti háttérhez kellett egy vonzó, tartalmas programokkal teli hétvégét megtervezni, megszervezni és átnyújtani a találkozó résztvevőinek. Olyan természetjáró tevékenységet, olyan „élménygazdag” programot kínálni, amely a korábbi hagyományokat követi és tartalmas elfoglaltságot nyújt a találkozó 83 résztvevőjének, valamint a szombati programjainkhoz csatlakozó túratársaknak.
A várost bemutató séta, a teljesítménytúra, a kerékpározás, a tájékozódási játék és a vezetett túra mellett legyen kvízjáték, múzeumlátogatás, borkóstoló, pincelátogatás, turistabál és zárásként egy kitűnő falusi vendégfogadás.
Rendezvényünk bázisa a Villányi Művelődési Ház és Könyvtár volt. A hétvége mindhárom napján kötődtek programok az intézményhez: pénteken este turista kvízt vezényelt le itt Fodor Péter tanár úr Szabó-Dalecker Ibolyával, aztán Kovács Dezső „Villányi Cuvée” című könyvét mutatta be. Ezt követően Ősi Gábor az Ősi Pincészet borait ízleltette meg velünk. Öt fajta bort és kétféle mustot kóstolhattunk, Gábor remek felvezető gondolataival. Szombaton a „Szársomlyó kincsei” teljesítménytúra indítási pontja és „befutója” volt a művelődési ház. A teljesítmény- és ismeretterjesztő túra négy távon várta a „kalandvágyó” túrázókat: 4, 12, 24 és 40 km-en. Jancsi Attila és Andrasek Csaba csapata (Dráva TSE, Tenkes TE) példamutató módon vezényelte le az eseményt. Both Viki, Kertész Nelli és Tátrai Bea közel 130 résztvevőt indított el a négy távon. Ahogy a szombati programok közül a Nagyharsányi Szoborparkban megrendezett tájékozódási játékot és a Szársomlyóra vezetett túrát, úgy a teljesítménytúrát is „megnyitottuk” külső résztvevők számára. Nagy Balázs a Nagyharsányi Szoborparkban tervezett és vezetett egy rendkívül izgalmas tájékozódási játékot Fodor Péter és Strasser Péter segítségével. A két pályát összesen 34 fő teljesítette. Vasárnap reggel a művelődési ház nagytermében megtekintettük a Müller Nándor fotóiból összeállított, „Mohács 500: várak és mecsetek a Dráva két partján” című kiállítást. A kiállított képekről Müller Nándor és Varga Szabolcs történész, kutató beszélt. Ezt követően Mezei Attila mutatta be „Névtelenek 1526” című könyvét. A vasárnapi program Mohácson, a Kanizsai Dorottya Múzeumban folytatódott. Varga Szabolcs a mohácsi csatával kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről, a csatával kapcsolatos tévhitekről, a csata új megítéléséről tartott remekbe szabott előadást. A találkozót Liptódon, egy német nemzetiségi településen zártuk. Markesz István túratársunk és vendéglátónk a 18. században épített templomnál várt bennünket. A falu történetéről, a templomban található értékekről tartott tájékoztatást. Treitz Károly pedig egy helyi különlegességről, a „Mesevers” tanösvényről tartott ismertetőt. Ezt követően egy kitűnő ebéddel vendégeltek meg házigazdáink: Markeszné Riba Szilvia és Markesz István.
A fent leírtakon túl, szombaton Bock Pince látogatáson vett részt mintegy 30 fő, este pedig Hencsei Zsolt és társa „húzta a talpalávalót” a turistabálon. A bálon köszöntöttük Őri Zsuzsanna és Takács Ferenc túratársainkat, akik Dobogókőn, a „Természetjárók Napján” MTSZ kitüntetést vehettek át.
Már csak annyi maradt vissza, hogy köszönetet mondjak a tervezésben, szervezésben és megvalósításban oroszlánrészt vállaló Both Viktóriának, Takács Ferencnek és Jancsi Attilának. Megköszönjem mindazon túratársaimnak, akik segítettek a programok lebonyolításában.
Óriási köszönet a találkozó védnökeinek, Mayer István úrnak, Villány polgármesterének és Ripszám István úrnak, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatójának a támogatásukért. Nagyon hálásak vagyunk a Villányi Művelődési Ház és Könyvtár igazgató asszonyának, Bock-Báthori Emesének és marketing referensének, Schuller Anikónak mindenre figyelő, önzetlen és hathatós segítségéért.
A rendezvény helyszínén és a BMTSZ honlapon feltüntettük rendezvényünk külső támogatóit. Nekik szintén nagy köszönet jár, amiért anyagi támogatásban részesítették a megyei szövetséget vagy/és tombolatárgyak felajánlásával támogatták rendezvényünk sikeres megvalósítását. A tagszervezeteink által felajánlott tárgyjutalmakat, tombolatárgyakat is nagyon köszönöm.
Azt gondolom – és a résztvevők megnyilatkozásai is arra utalnak –, hogy egy rendkívül tartalmas és színvonalasan megrendezett regionális találkozót „tett le az asztalra” a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség.
Schóber József
Támogatóink:
