MECSEK HÍRADÓ IPX, szám 2003. április KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2002. évi mérlegbeszámolója A) 15 elek teteit eszközök 309 Cl Saját töke 925 Tárgyi eszközök 309 Induló tőke 0 Bcfckicteu pénzügyi eszközök 0 'l óké vált. 309 13) Forgóeszközök 6)6 Tárgyévi eredmény 616 Pénzeszközök 616 D) Tartalék 0 Pénztár 1 E) Céltartalék 0 Bankbetét 615 F) Kötelezettségek 0 Eszközök összesen 925 Források összesen 925 MÉRLEG E Ft 2002. évi eredmény levezetése - E Ft) A)összes bevétel 2.383 B) Összes kiadás 1.767 Cj Pcnzmozg. iieinkapcs ktg. Itelyesb. 0 D) Adózás előtti eredmény 616 E) Adófizetési kötelezettség 0 Fi Tárgyévi eredmény 616 A szövetség tárgyi eszközértékének kimutatása 2002. évről Megnevezés Eredeti érték (bnittó) Elszámolt értékcsökkenés Nettó érték Számítógép 1.1) 28.942 28.942 0 Szegélynyíró 26.077 4.908 21.169 Számítógép (2) 172.701 S 1.708 90.993 Összesen: 227.720 115.558 112.162 bkvktki.uk 1. Vállalkozáson kívüli bevételek l l Nevezési díj 37.050 i 2 Támogatások 1.2.1 Wesselényi 200.000 1.2 2. Szov.Szöv 170.000 1.2 3. Egyéb 1.470.106 1.3. Érvényesítés 313.635 1.4. Nyomtatvánv - 1.5. Kamattérítés 3.023 t .6. Részvételi díj 9.300 1.7. Egyéb bevételek 74.350 Bevételek összesen 2.277.464 Étö/.o évi pénzűmmel v. 105 202 RKVÉTELEK MINIX)SSZ. 2.382.666 KIADÁSOK l Készlet beszerzés 1.1. Serleg, érem. oklevél 133.536 1 2. Papír. írószer 13.953 2002. ÉVI PÉNZFORGALMI BESZÁMOLÓ H) Céljellegű juttatások Wesselényi pályázat 200.000 ISM Összesen: 200.000 1.2. Eíiyéb készlet 293.684 1.4. Tárgyieszköz - Összesen 441.178 •f Egyéb keltsétek 2 I. Postaköl lseit, bankköltség 70.342 2 2 Részvétel; díj 67.770 2 3. Úti elszámolás 24.306 2.4. Eitycb szolgáltatás 59 503 2.5. Tér.ymáíolás - 2.6. Szállás 294 SOO 2.7 Résztvevői éleim. 94 243 2.8. S/.melye. ktg. 294.974 2.9. Reprezentáció 2.10. Bérleti díj U00 2.11 Érvényesítés 175 078 2.12. Egyéb költség 175.000 2.13. Könyv, közlöny 6S.750 Összesen 1.325.866 3. Tartalék 61S.622 KIADÁSOK ÖSSZESEN 2.3S2.666 A BESZÁMOLÓ SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE 1. Bevételek Bevételeink kizárólag vállalkozáson kívüliek voltak. A Wesselényi Alapítványtól 200 ezer R-ot túra- és szállásköltségre kaptunk. A Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége 170 ezer Fi-tal támogatta szövetségünket. A Cartographia Kft.-töl 650 ezer Ft érkezett Mecsek turistaatlasz anyagának elkészítéséért, 200 ezer Ft közérdekű kötelezettségvállalásból származik. Az érvényesítések összege az MTSZ tagdíjak emelkedése miau haladta meg a tervezettet. Összességében a bevételek 1.063 ezer Ft-tal magasabbak a tervezettnél. így a bevételek megfelelő alapot biztosítottak a szövetség működéséhez. A PVV Rt.-töl 350 ezer Ft, ISM támogatás 120 ezer Ft. 2. Kiadások A kiadások lényegében követték a bevételek által adott lehetőségeket. A Wesselényi Alapítványtól nyert összegből 200.000 Ft-ból, szállításdíjra és utazási eszközök igénybevételére költöttünk. A személygépkocsi használatára a költség magasabb lelt, amiből következik, hogy szövetségünk több országos turistatalálkozón tudott részt venni. Az összes kiadások 572 ezer Ft-tal haladták meg a tervezettet. A szövetség pénztartaléka 510 ezer Ft-tal növekedett az előző évhez viszonyítva. 3. Értékelés A szövetség 2002. év végén 615 ezer Ft pénzmaradvánnyal rendelkezik. TÁMOGATÁSOK, CÉLSZERINTI JUTTATÁSOK FELHASZNÁLÁSA A) Támogatás működési költségek fedezetére Baranya Megyei Sportszövetségek 170.000 Szövetsége (Baranya M. Önkorm.) Összesen: 170.000 Az „A” pont szerinti összegeket működésűnk általános költségei részbeni fedezetére kaptuk, ennek felhasználása pénzforgalmi beszámolónk kiadási oldalán nyomon követhető. A Wesselényi páházaton nyert pénzt szállás- és útiköltség fedezésére használtuk fel. Összegezve megállapítható, hogy a támogatások, juttatások felhasználása a céloknak megfelelően történt. Szövetségünket a Baranya Megyei Bíróság 60.017/98/4. számon jegyezte be közhasznú szervezetként. Az 1997. évi CLVI. törvény l9.§ (3) bekezdésben foglaltak alapján teszünk elegei beszámolás: kötelezettségünknek. 2002. évi bevételünk 2C02. évi kiadásaink 2.382.666 Ft 1.767.044 Ft Pénzmaradványunk 615.622 Ft 2002. évi bevételek mv aoszlása saját bevételek 582.366 Ft 24.44% támogatások 1.600.300 Ft 67,16% juttatások 200.000 Ft 8,40% 2002 évi kiadások megoszlása alaptevékenység szerinti működési kiadás 100% Szöveges rész Szövetségünk megyei közhasznú társadalmi szervezetként, 946 fö létszámmal (456 ifjúsági, 280 felnőtt és 210 nyugdíjas), 34 szervezeti egységgel, szakosztállyal, egyesülettel működött. Tagjaink minden évben eleget lesznek kötelezettségüknek, érvényesítik uigságukat. Megyei szövetségünk tevékenysége sokrétű, változatos, amely munkát tagságunk és segítőink együttműködésével végezzük. Az új évezred második esztendejében a természet- és a környezetbarát magatartás és szemléiül szellemében végeztük munkánkat. Munkánk keretéi az alapszabályban foglallak adták meg. Programjaink bárki számára nyitotta. A programok szervezése során figyelembe vettük, hogy egyesületeink, csoportjaink, tagjaink tevékeny részesei legyenek a természeti, körny ezel i értékeinek megőrzésének, a környezet állapotát javító kez-demcnyczcsck felkarolásának. A legjobb egyesületek, csoportok munkáját sokféle formában ismertük el, ösztönözve őket a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység fontosságára. A munkát az elnökség szervezi, irányítja és koordinálja. Te veke> ty segít n k Ie fi fon t os a b b ter ű lelei: • nyílt túrák szervezése, eves program kiadása, • teljesítménytúrák szervezése, lebonyolítása, • tájékozódási túra versenyek szervezése és lebonyolítása, • város- és település-, tájegység ismereti versenyek szervezése, • túramozgalmak szervezése, • források felújítása, karbantartása, tisztítása, • kulcsosházak működtetése, rendben tartása, • a jelzett úthálózat felújítása {Mecsek. Dél-Zselic, Villányi-hegység) • természetbarát találkozók szervezése, lebonyolítása • líiravezctö-képzés, • túravezetök klubjának havonkénti megszervezése, • kerékpáros túrák szervezése, lebonyolítása, • barlangászai segítése, barlangtúrák szerező se vezetővel. • Mecsek turistatérkép aktualizálása, lektorálása. • versenyeinkhez térképek helyesbítése, jav ítása. • felnőtt és ifjúsági természetjáró csoportok szervezése, • Mecsek Híradó rendszeres, havi megjelentetése. A működést meghatározó, segítő kapcsolatok: • Magyar Természetbarát Szövetség. • Baranya Megyei Önkormányzat. • Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége, • Mecseki Erdészeti Rt., • Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, • Tolna és Somogy megyei természetbarátok, • Sajtó képviselői: Dunántúli Napló. Pécsi Rádió, MTV Körzeti Stúdió, • Pécsi Hct, Déli Extra Tagjaink és a közhasznúsági minősítésnek megfelelően - a város, a megye polgárai részére nyílt túrákat, teljesítménytúrákat, tájékozódási túraversenyeket, városismereti versenyeket szervezünk és bonyolítunk le egész évben. Változatos, sokszínű tevékenységünket sokan - éves szinten 15-20 ezer fő - veszik igénybe. Szövetségünkben munkáját mindenki társadalmi munkában végzi, elhivatottságból, természet iránti szeretetböl. Éves tevékenységünk egyik fontos feladata a turistaúí-hálózat gondozása, újrafestése. A megyében lévő közel 900 km (Mecsek hegység, Villányi-hegység, Dél-Zsclic) jelzett turistaút-hálózac használható állapotban tartása sok idő- és energiaráfordítás; igényel, szintén társadalmi munkában. Munkánkat segítette a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a Mecseki Erdészeti Rt. Előbbitől szakmai segítséget kaptunk, utóbbival, mint működési területünk gazdájával napi jó együttműködést alakítottunk ki. Szövetségünk vezető tisztségviselői - mint közhasznú társadalmi szervezet tisztségviselői -juttatást nem kaptak, munkájukat társadalmi munkában végeztük. Szövetségünk maradéktalanul eleget tett minden törvényes előírásnak, s nincs köztartozása. Berőnek Jenő elnök ZSELiC (2. rész) Almamellék „Aprófalu'", kb. 500 fö népességgel és 5 utcával. A település neve arra utal, hogy a falu a ma Almásnak, de régen Almának hívott patak mellett fekszik. A rómaiak korából római út és egy római villa maradt az utókorra. F.lsö írásos említése 1492-ben történt. A középkorban a mai területén 12 lakott falu volt, ebből kettőnek (Szemegyed és Szenc-márton) plébániája is volt. A török hódoltság után csak Almamellék maradi meg. ami közben is folyamatosan lakott volt. A többi falu elpusztult, néhány jelenleg puszta. A 17. században délszlávok telepedlek le a magyarok mellé, majd németek jöttek. Templomát 1880-ban építettek. Az első világháború helyi halottjainak tiszteletére az un. Hősök ligetét létesítették. Minden elesett katonának jelképes sírt készítettek, és rá fát ültettek. A Kossuth Lajos u.12 védett lakóház, népi építészeti emlék. A szép táj, a védett ösbükkös és a kisvasúnál megközelíthető erdei kirándulások vonzzák az idelátogatókat. Báró Biedcrmann Rezső 1901-ben építtette a vasutat a kitermelt fa és egyéb mezőgazdasági termékek fuvarozására. 1991 óta csak személyforgalomra használják. A kisvasút elvezet Szentmártonpusztára és Sas-rétre. Helyi jelentöségi természeti érték az idős kocsányos tölgy a község belterületén, a Zrínyi u. 8-9. sz. ház előtt, két másik tölgy társaságában. Törzskerülete: 261 cm, magassága 17 m. Sajnos kiszáradófélben van. Körülötte a terület parkosított. Almamellék területéhez tartozik Ncmcilukala-pusztu. Az 1700-as évek végétől kezdődően egy évszázadig virágzó üveghuta működött itt. Az utolsó lakója 1976-ben költözött el. I.ukafanuszta uradalmi majorság volt. Szentmártonpusztán a !8. században hamuégetök laktak. 1859-ben az uradalom fö, központi majorsága itt létesült. Az egykori Biedermann kúria, ma „Vitái" szálloda. Halastavát 1926-ban létesítették. AI ma mellék m o ndá i: Almamellék község külterületén, a horváthertclcndi halár mentén fekszik a Szent-gödör nevű hely. A néphagyomány szerint a falutól távol eső bokros gödörben egyszer egy vtzhordó gyerek „a kiskutb.in möglátta a Szűz Mária képit". Mivel később itt többen is látni vélték Szűz Máriát, a gödör, illetve a benne lévő Szent-kút forrás zarándokhely lett. Még búcsút is tartottak itt (az 1930-as években), de a csendörök szétverték. A Szent-gödörben lévő Szem-kutat Biedcrmann báró téglával kirakatta, és mindennap innen kellett egy korsó vizet vinni neki. Az almamelléki határ délnyugati részén található a Jaj-domb vagy Hálaisten-domb. Nagyon meredek domb van in. Ha felértek a tetejére a trágyáskoesival. akkor mondták: ..Hálaisten!". Innen az egyik neve. A Jaj-doinb nevet azért kapta, mert a meredek, partos domboldalt nehéz volt megművelni. Sas-rét Eredeti neve Sás-rét volt. e/t Baracs Alfréd főerdész változtatta át Sas-rétre. A Vadász-kastélyt Biedermann báró építette, ina vadászok főleg külföldiek - szállhatnak meg benne. Az iskola uradalmi iskola volt, valaha az uradalom összes iskolakötelesei ide jártak. A halastó Páli Lajos segédtiszt kezdeményezésére készült. Helyi jelentőségű természeti érték az almamelléki ösbükkös. A sas-réti vadászház szomszédságában elterülő k... A természet változatos színpadán mindegyikük elmondja virágnyelvén a maga kis szerepéi, aztán eltűnik, hogy átadja helyét a következőnek. E hűséges társakkal lépten-nyomon találkozunk, hogy tarka színeket szőjenek kalandozó gondolataink szövevényébe, új forrásait nyissák meg a lelek legtisztább, legnemesebb gyönyöreinek. Pécs vidékén normális időjárási viszonyok mellett a márciusi hónap mondható a tulajdonképpeni virágfakadás kezdetének. A már említett hóvirágon és hunyoron kívül még a lókörmü martilapu (Tussilago farfara) említendő, melynek sárga, fészkes virágai először hoznak színt és életet a kopár mező egyhangú szürkeségébe, szögletes, patkó alakú, alsó lapjukon molyhos levelei csak jóval a virágzás után jelennek meg. A szártalan kankalin (Primula vulgáris) alacsony száron guggoló kénsárga és a májvirág (Hcpatica nobilis) égszínkék virágai szemgyönyörködtetö színharmóniában tarkítják ösvényeink mentét." Márciusban nyílik még a galambvirág, az ibolya különféle változatai, a kék tavaszi csillagvirág, az élénksárga, fényes virágú salátaboglárka, mely fiatal leveléből kitűnő saláta készíthető, a berki szellőrózsa* vízfolyások partjain a közönséges acsalapu. Korhadó fatörzsek tövében sarjad a pikkelyleveles, pirosas színű konya vicsorgó. Utak, sövények mentén virítanak a különböző árvacsalánok, a foltosán fordított levelii s kék és piros színekben ékeskedő pettyegetett tüdőfű, a veronikának apróbb virágú fajai s a szintén őszig nyíló közönséges aggófü. Cseres és gyertyános tölgyesekben gyakori a fényes, vese alakú leveleiről könnyen felismerhető kapotnyak és a bükkös, gy ertyános-tölgyesek tavaszi képéhez tartozó lila, fehérvirágú odvas keltike. Kis Olga HÍREK ■ Túravezetők Klubja: május 6-án, kedden látogatás Várnagy Viktor „múzeumában”. Találkozás 15.30-kor a főpályaudvar előtt a 37-es autóbusz megállójában. ■ Új internet cím: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség honlapja új címen található. Az új cím: www.bmtsz.ini.hu ■ Mecsek Híradó: kérjük, hogy a Híradóban közlésre szánt írásokat - amennyiben e-mailen közük - a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre küldjék! ■ Vízitúrázók figyelmébe: Duna-pani sátortábor helyet üzemeltet a Beszédes József Vízilóra Sportklub Dunatóldváron. A táborhely az 1561 -cs fkm-nél található, kb. 50-80 fó befogadására alkalmas füves sátrazóhely. Szolgáltatások: villany, hűtőszekrény. saját főzési lehetőség, mosdók, kajak-kenu kölcsönzés és szállítás. Étkezés megrendelhető. Szállás előjegyzés ajánlott. Szállásdij: 400 Ft/fö-nap. Levelezési cím: Linka Jánosné. 7020 Dannföldvár. Petőfi u. 12. Tel.: Linka Jánosáé. 75/342-609, 30/914-3877. vagy Holmár Lászlóné. 20/537-9452. NYÍLT TÚRÁK • április 5, szombat: Éger-völgy - Jakab-hegy - Éger-völgy (16 km). Találkozás 9.05 órakor az uránvárosi autóbusz pályaudvaron, a 24-es busz megállójában Túravezető Marton József. • április 12. szombat: „Kóborlás a Zselicben”. Útvonal: Gödreszentmárton -Kisbeszterce - Tormás - Abaliget (18 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 7.00 Órakor. Túravezető: Göbölös István. • április /9. szombat: „Az Almamelléki Kisvasút Napja” („Dél-Zsciic turistája” túramozgalom, II. túra). Útvonal: Almamellék - Sas-rét (kivonattal) -Nagytótváros - Szabás - Horváthertclend (13 km). Találkozás a pécsi főpálya-udvar csarnokában 6.40 órakor. Túra vezető: Strasser Péter. • május 3. szombat: Zobákpus/.ta - Hosszú-tető - Réka-vár - Mccscknádasd (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron. 8.45 órakor. Túravezető: .Lírányi Lászlóné. • május 4. vasárnap: Pécs bánya telep - Kozári kőbánya - Fehér-kút - Dömörkapu (14 km). Találkozás a pécsi vasútállomás előtt a 40-es busz megállójában. 8.45 órakor. Túravezető: Kovács János. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ■ április 6. vasárnap: Kihallván - Cseresznyés - Almás - Kis-kút-orma - Szöge-hegy -Szilvás - Komló (12 km). Indulás a 7 órai kisbattyáni busszal. Túravezetö: Király László. ■ április 13, vasárnap. Árpádtetö - Tripammer-fa - Rábay-fa - Lapis - Remete-rét - Büdös-kúti kulcsosház - Vágót pusziit - Kecske-hát - Sikonda (20 km). Indulás a 7.30 órai pécsi autóbuszjárattal Túravezetö: Őri Zsuzsanna ■ április 2i. hétfő: Hosszú hetény - Zengő - Püspökszentlászló - Cigány-hegy -Vörös fenyő kulcsosház - Kárász (17 km). Indulás a 8 órai hosszúheiényi autóbusszal. I vírávezető: Németh Katalin. ■ április 27. vasárnap: „Bazsarózsa túra I.”. Útvonal: Hosszú hetény - Nagy-mező -Hosszúhetény (ó km). Indulás a S órai hosszúhetenyi autóbusszal. Túravezetö: Schaub Józsefné. ■ május 4, vasárnap: „Bazsarózsa túra 11.”. Útvonal: Zobákpus/.ta - Püspökszentlászló -Zohákpuszta

114. szám 2003. december Pécs Városismereti Verseny A Pécs Városi Természetbarát Szövetség a hagyományos városismereti versenyt ez évben november 8-án, szombaton rendezte meg. A verseny témája Pécs történelmi belvárosának déli része és a hozzá kapcsolódó terület volt. A verseny rajt- és célállomása a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma volt. Ezúttal is sokan jöttek a versenyre (59 csapat), főleg diákok. A városismereti versenyről tudósított a Pécs TV, a Dunántúli Napló, a Pécs PONT MOST és a Pécsi Hírek újságok, valamint a Remény Rádió. A pécsi csapatokon kívül ezúttal is érkeztek vidékről: Kaposvárról, Komlóról és Mecseknádasdról. Ki kell emelni a pécsi Mezőszél Utcai Általános Iskolát és a Belvárosi Általános Iskolát, amelyekből tíznél több csapat nevezett. Eredmények: „Általános iskolás” kategória: 1. Városjárók, Bánki Dónál Ált. Iskola, Pécs (Bonyár Rita-Deme Krisztina-Galambos Nikolett Hegedűs Henrietta); 2. Paliasz Athéné, Belvárosi Ált. Iskola, Pécs (Hohmnnn Ágnes-Cyörke Alexandra); 3. Futó bolondok, Bánki Dónál Áll. Iskola, Pécs (Bognár Richárd-Frazon Tamás-Keresztúri Balázs-Marosfalvi Péter) „Középiskolás” kategória: I. Öttorony őrzői, Lcöwcy Gimnázium Janus Gimnázium, Pécs (Gaál Katinka-Kósa Diána-Papp Dóra Schranz Tamás); 2. X-treme, Árpád Fejedelem Gimnázium és Ált. Iskola, Pécs (Nagy Katalin Nagy Anita-Tüttösi Gergő-Schmidt Petra); 3. Lovagok, akik azt mondják: „NI”, Árpád Fejedelem Gimnázium és Áll. Iskola. Pécs (Vörös Amlrás-Körtcsi Gáspár-Révész Gábor-Aradi Gergő) Strassér Péter rendező „Családi-felnőtt” kategória: 1. Kaposvári Sztárcsapat, K'ITü Gyakorló Gimnázium és Ált. Iskola, Kaposvár (Kosa Észter-Huszár Margil-Csiina Zoltán); 2. Szellemváros, Pécs (Marosfalvi István -dr. Szabó Győzőmé-Marosfalvi István Novcczky Péter); 3. Túrázok, Majtényi József Hagyományőrző Csapat, Pécs (Takácsné Hartmann Piroska-László Barbara) Emlékezés Csokonay Sándorra A Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület Vándorsport Természetbarát Szakosztálya 2003. november 9-én. vasárnap megemlékezést és emléktúrát szervezett Csokonay Sándor, a „mecseki források atyja" halálának 20. évfordulója alkalmából. A pécsi köztemetőben, Csokonay Sándor sírjánál Kovács János, a szakosztály túrnvezetöje tartott megemlékezést: „Csokonay Sándor életét a családján és a testnevelő tanári munkáján kívül elsősorban a természetjárás jelentette. Rendszeresen járta a Mecseket források után kutatva. A turisták gyakran találkoztak vele források feltárása és kiépítése közben, nem tudván, hogy kitartó munkájával maradandó értékei hagy maga után. A források kötábláira a feliratokat saját kezűleg véste. A felújított források munkálatainál felkérésre szaktanácsadóként is közreműködött. A források elnevezését nagy körültekintéssel végezte, információkat gyűjtött a környékről és kikérte a hozzáértő barátok véleményét. Néhány forrást csak a hozzá közel álló személyekről nevezett el. Ma már méltán nevezhetjük Csokonay Sándort a „mecseki források atyjának". A megemlékezést követően Kovács János - aki maga is diákja volt Csokonay Sándornak cmléktúrát vezetett a Vörös-hegyen lévő Cinke-tanya emlékkőhöz. . ., A túrán közel negyvenen vetlek részi. hovars János rajza Kovács János - Snasser Péter Kerékpártúra Dél-Baranyában és a Duna mentén (Túróm „Kincses Baranyában” és „Baranya legszebb templomaiban”) (1. rész) 2003. augusztus 20. Sötétben kerekezek le a vasútállomásra. Szcntlörincig a kalauzzal kelten vagyunk az egész vagonban. Felajánlotta, beülhetek az egyik fülkébe felár nélkül (1. osztályú vagon). Hl fogadom. Hamar Szentlörincen vagyunk. A sellyci vonatra várni kell. Megérkezett. Csapattársam szállt le róla, Kálmán. Helló! Helló! Beszélgetünk pár percet, aztán elköszönünk; holnap találkozunk újra. Hamarosan indult az én vonatom is. Sellye. Jellegzetes ormánsági tájakon döcög a vonat. Hűvös van, de mire kiértem az. Ormánság fővárosából, már elmúlt ez az érzetem. Első állomásom Drávaiványi. Óriási kanadai nyárfák alagútja alatt jutottam el a faluba, ami cppcn ébredezik. Kis utánjárás után kézhez kapom a templom pecsétjét. Használhatatlan. csak egy nagy paca nyomot csinál. Kénytelen vagyok a régi bevált módszerhez folyamodni: irány a kocsma, ami persze már nyitva van ügy kisl'röccs, és már van is igazolásom Indulás tovább, át Drávaszlárán. Dráva-part. Atinlegclek Horvátországba, de senki nem integet vissza. Indulok tovább, a Zaláta-Piskó-Vejtit összekötő aszfaltúton. Sík a vidék, gyorsan haladok. Hatalmas parlagfű-táblák kétoldalt. Gyanús. Megállók, megvizsgálom. Szójabab van közé elvetve! Ha egyszer benevezek az „egy szál parlagfű = egy forint'’ megmozdulásba, ide jövök aratni. Akár milliomos is lehelek. VeitincI a pusztulás lehangoló. A volt tejcsarnok romokban, szemben a volt határőr laktanya szinten. Eredetileg kastély lehetett (ez. egyemeletes épület, a kúria földszintes). Pecsét, szintén az italboltban. Kérdezik, mi járatban vagyok? Megmondom. Bólogatnak, hiimmögnek, látszik rajtuk, azt gondolják: „Na, ennek sincs jobb dolga, mint hogy a nemzet: ünnepen ilyen tájékon ezzel fárassza magát." Innen Hincs érintésével Kisszenunártonig löldesúton haladok. Útközben két helybéli jön velem szemben lovas kocsin. Nem tudok elég időben köszönni, ök megelőznek. Pedig ök vannak otthon. Jellemző, hogy a falvakban az emberek szinte elvárják az idegentől a köszönési. Tudom, ez egy túrázónak nem újdonság. Mivel nem akartam városi bunkónak látszani, a falvakban nem győztem jobbra-balra, boldog-boldogtalannak köszöngetni. Szinte mindig fogadták is. Kisszentmárton után kereszteztem a Fekete-vizet. Nevével ellentétben, kristálytiszta volt. Lementem a partjára. Elnézcgcllcm, miként úsznak a kis halak az árral szemben. Voltak síitnivaló példányok is. Tovább folytatva utamat Sámodon át Kórósra értem, szintén gyér forgalmú utakon. Kórós határában a Pécsi-víz folyik. Ekkortájt volt a balhé a pécsi szennyvíz-teleppel. A Pécsi-víz valóban úgy nézett ki, mint egy szennyvíz-csatorna. A Kórós kőtemplomának kulcsát őrző helybelit nem találtam (gázcseretelepes), kénytelen voltam újólag a presszóban pecsételni. Ismét földes úton haladok. Satnya kukorica-földek között, úgymond, a semmi közepén. Balra, a messzeségben, már látom a har.sányi hegyet. De messze van még a túloldala! Megint keresztezve a Sellye-Harkány vasútvonalat, beértem Kémesre. Búcsúra készültek. Ezt erősítette meg a felállított vásáros sátrak sokasága. Pecsét a presszó-étteremben. A konyha felöl pörkölt illatát éreztem: pacal készült ebédre. A számban összefutott, ami ilyenkor összeszokott. Gyorsan tovább! A kovácshidai faluszéli presszó fala tele van horgász-trófeákkal: csuka- és harcsafejek-kel, igazolván a kovácshidai tó méltán jó hírét. Végre Harkányban vagyok! Pecsét a vasútállomáson. Csóválja a fejét az állomnsfönök. mikor kérdésére közlöm a/ aznapi útvonalamat. Szegény! Úgy látszik, csak vonatban tud gondolkodni. Elkerekezek a strand mellett A parkolók tele vannak. A medencék is. Mint a beringok. Igaz, ök biztos nem izzadnak. Hamar átérek Siklósra. A buszpályaudvaron megállók néhány szendvics erejéig; ebédelek Közben a felállított térképet tanulmányozom. Érdemes megnézni! A Dunántúl van rajta ábrázolva úgy. hogy a domborzat is meg van festve' A vár melletti templom és a parókia is be van zárva. Sehol senki. Augusztus '0-;a:. ciciben. De a várban bezzeg nagy a forgalom. A pecsétre ki keli várnom a sorom! Muszáj körülnézni a várfalról, a táj most is rabul ejt. Nem csoda, hogy ragaszkodtak ehhez a vidékhez a törökök is, iabancok is. Bár ök nemcsak emiatt. Egy közkútnál feltöltöm a vizesflakonomat. A fejemet is aláteszem, sapkástól Szemmel láthatólag részvéttel néznek rám a mellettem elhaladó turisták. (Nem hosszú távú kirándulásra vannak öltözve.) Éppen delet kezdenek harangozni, amikor elindulok Végre a Nagyharsányig tarló hosszú egyenest is magam mögött tudom. Megvan a/ h leni templom pecsétje is. Valahonnan női nóta hangot hoz a szél Megkeresem Az iskola udvarán falunapot tartanak. A ió ebédhez meg szól a nóta. Élőben Itt is pörkölt a menü Kissé megorroltam, mikor a szakácsnők kérdésemre értetlenkedve, szemeket meresztve és kinevetve közölték, keressem meg a tömegben a főrendezőt, tőle vehetek ebédjegyet. Egy magas ember öltönyben. Mindenki Ünneplőben volt, csak ér. nem. Lehet, hog> ezért néztek rám furcsán?! Hát, nem kerestem sokat, inkább továbbindultam. A Szársomlyó lábánál sokan inkább szüretelésre használták ki az ünnepnapot. A szoborparkhoz épp. hogy felértem, rögtön ott termett a parkőr, hogy vegyek jegyet Mondom, mutatom, nekem csak egy pecsét kellene! Hát neki az nincs. Ennyiben maradtunk. Villányba érve meglátogattam az unokatestvéremet. Ö vezeti a néhai apósáról elnevezett Fritsch-pincét. Már neki is vannak a saját készítésű boraiért kapott érmei Erről bárki meggyőződhet, ha betér hozzá. Mindenkit biztosíthatok, hogy nagyon kellemes iz- és vizuális élményben lesz része. /Ez itt a reklám helye!/ Eléggé cl volt foglalva. Együtt kóstoltam a pincében pesti cs cseh vendégekkel a vörös és fehér borokat. Kaptam természetesen egy üveggel útravalónak is, mivel sokat nem iratéin kóstolni. A pincében jó hűvös volt, kint meg rekkenö hőség, nekem meg tovább kellett még mennem. Elköszöntünk. Villány és Virágos között a benzinkút mögött éppen fogathajtó verseny zajlott. Szépek voltak a kocsik is, a lovak is. A hajlókat nem figyeltem meg! Virágos után Móroknak vettem az irányt. Ez a falu sem egy átjáró ház. Zsákfalu. A falu végén buszforduló. Megnézem a menetrendet. Vasárnap se ki, se be egyetlen egy járat sem. Ez ám a vidéki fejlesztés! Innen Lippóig újra földút, takarmány és pattogtatni való „tengeri" földek közön. Egy felújításra szoruló feszület mellett elhaladva megérkezem aznapi utam végpontjához. Lippóra Vegyes nemzetiségek lakta falu, van egy szépen felújított és egy lerobban: szerb temploma, egymás közelében. Rokonaim, mivel jeleztem, már várták érkezésemet. Ugyanolyan pörkölttel kínáltak min: amilyet Nagyharsányban kihagytam. Ugye, mondanom sem kell, bőven rcpetáztam is! Este házi sonka, paradicsom, paprika, saját fejésü tehéntejjel volt a vacsora. Elalváshoz r.cm kellett a bárányokat számolni! Ja, a hátsóm igencsak sajgóit Másnap reggel indultam tovább. Útravalónak kaptam egy nagyobb darab sonkát, paprikát, egy üveg tejet. Útközben szépen megaludt, másnap finom aludt-tcikcnt fogyasztottuk el. Majson és Sátorhelyen át háromnegyed óra alatt Mohácsra értem. Sátorhelynél áthatott a hely szelleme. Közben kukoricatáblák, gabona tarlók, az út mentén hatalmas gesztenyéink. Semmi nem utal rá, hogy a magyar történelem legnagyobb temetőjén haladok á: éppen (természetesen az Emlékhelyet leszámítva). Mohács. A katolikus templomban kapok pecsétet! Háát. nem tudom! De nekem, a kőszegi templomhoz hasonlóan (ezért megköveznek!), túlfestettnek tűnik! Szóval inkább egy mániái, egy velcméri ... Esetleg egy esztergomi Bazilika. Indulok a komphoz. Szerencsém van. gyors jegy vétel, egy „hosszú" lejtő, és már hajtják is fel a rámpát. Most tiszta az idő, jól látszik a túlsó part, nem is tévedünk cl! Az idő tiszta, bezzeg a víz zavaros. Csúnya látvány. Ezért iszok én otthon is inkább forrásvizet. Jó! Tudom! Az alacsony vízállás miatt most jobban felkavarja a meder alját a hajócsavar. De akkor :s! A túloldalon ismét nyeregbe pattanok. Nem okozok feltűnést. Nagy a forgalom, sok a nyaraló, a kerékpáros. Egy ideig a lábakon álló takaros nyaralók között haladok. Mindegyik cg;, külön kis világ. Egy-cgy egyéniséget, emberi tulajdonságot takar, vagy éppen árulkodik De az első pillanatban látszik, nem a felső tízezer pihenőhelye. Rátérek a gátra Apró kavicsos, a kerékpárt sem veszi nagyon igénybe. Gyorsan haladok rajta. Meleg van, köröttem csend és szárazság. A Dunát az ártéri erdőtől nem látni. Még mindig a töltésen haladok. Hatalmas ívekben kanyarog észak felé. Erősen verejtékezem. A táj olyan unalmas, hogy már szinte szép. Lehet, hogy a meleg teszi ?! A távolban egy templom tornya. Ez Dunafalva lesz'.! Fertály óra múlva az is volt. Lcgu-i .ilók a i évhez, szemben Dunaszckcsö. Már százszor átutaztam rajta, de a túloldalról most látom először. A Duna vize n szélén átlátszó. Lehet, hogy mégsem olyan koszos? Apró halrajok cikáznak a sekély parti vízben És ezernyi tenyérnyi nagyságú elpusztult kagyló a száradó iszapban. Jó! élnek közöttük a rákok. Van rengeteg, ott napoznak a víz szélén. Dunafalva. Ismét presszó. Früstökölök. Csúszik. Utána a sör még jobban. Egy kúlnál a víz alá dugom a fejem, és márts jobban érzem magam. Felfrissültem. Szép a világ, indulás tovább! Visszatérek a gátra, de innen már aszfaltos Szeremléig, onnan tovább Bajáig. Szép tempóban kai'ikázok. Figyelnem kell, itt már van autós forgalom is. Ez már közút. Baloldalt egy darabig a fák fölött látni a löszfalat a túloldalról. Többször a Duna is kibukkan. Innen nézve széles, és tényleg kék. A part és a töltés közöli több helyen sátorozókai látni a kisebb tisztásokon, igazán romantikus és kies környezetben. Eszembe juttatja gyerekkorom kedvenc filmjét: „Le a cipővel!” Lassan elérem Szeremlét is. Ennek a környékén viszont a „Gyöngyvirágtól lombhullásig" ciir.ü örökzöld természetfilmet forgatták. Az „átkosban” a felső vezetés kedvenc vadászterülete volt. Gondolom, most sincs másképpen. A falu különben elég alföldi jellegű. Már csak pár kilométer Baja. Hamar be is értem Áthajtok a Ferenc csatorna hfdján. Szebb napokat látott hajószervizek mellett visz az utam. Rozsdásodó toló-hajók, uszályok a parton. Szomorú látvány. Na. elég n sirámból! A piros jelzést követve beérek az óvárosba. Kezdem megérteni a bajaiak lokálpatriotizmusát. Ez valami nagyon hangulatos! Földszintes házakkal övezett, sok helyen macskakövcs utcák, közök. Finom illatot érzek. Kis pékséghez érek, mellette saját bolttal A polcokon az az igazi alföldi, hatalmas (1-3 kg) barna, ropogós, foszlós és finom kenyér. Ezt igazolják a csapattársak is. Na de hát nem(csak) ezért jöttem Jclky András szülővárosába, a dunai halló fővárosába! A főtéren muszáj megpihenni. Szerintem az or- szág egyik legszebb főtere. Ezt én mondom, született pécs:. Beteltem a látványtól, kai tovább indulok. Már nem vagyok messze utam végcéljától. Felérek a bajai hidra. Nem mai gyártmány. Ha ez mesélni tudna ". Var rajta kerékpíuut is már. Megállók a közepén. Ezt is megértem. Addig már hányszor átkeltem rajta autóval, busszal, vonattal, alatta komppal. (Csak négyszemközt említem, gyerekkoromban itt szoktattak le a cumiról. Beledobták a kompról a vízbe, é.s azt mondták, elvitte a harcsa Én meg elhittem!) Szóval állok a hídon. Félelmetes! Ahogy elhalad egy-egy kamion vagy vonal Remeg n híd alattam, a korlát meg szó szerint centiket rczonál. Na, haladjunk csak tovább! Túloldalt le. Meglepően, rögtön rátaláltam az Aqua íldíllöházra, utam \cgpor.ijara. Csapattársaim már egy napja itt voltak. Csak én különcködtem kerékpárral, De más nem vállalkozott rá. Biztosabb nekik kéllábon! Az üdülő családias jellegű. Egy család üzemelteti: szeréin, de tiszta hely. Csak a viz tíil messze van! Eredetileg a kerítés alatt folyt, de most úgy kétszáz métert kell gyalogolni .1 Dunáig, igaz, fövenyen. Olyan lídós jellegű. A többiek éppen kenuzni voltak, úgyhogy csak este találkozhattam velük. (folytatjuk) Balaton) i Uhzió Őszi (?) túra a Bakonyban A Matáv Pécsi SE októberben ismét megtartotta szokásos őszi túráját. Szerencsére az ünnepnap és a munkanap áthelyezés miatt szabadságot nem kellett kivennünk. íg> a szükséges négy nap gondtalanul rendelkezésre állt. Idén a többnapos túráink szállítási feladatairól árajánlatkérések után döntöttünk. Az őszi túránkat a Pannon Volán buszával oldottuk meg. mindenki megelégedésére. Úti célunk Pápa volt. Pannonhalma érintésével Mivel elég jó ütemben haladtunk a busszal, Zircen egy kis pihenőt tudtunk beiktatni. Az apátságban a rekonstrukciós munkákról kaptunk egy gyors tájékoztatót, és amikor az előadónak elmondtuk, hogy hová megyünk, sajnálkozva marasztalt, mert szerinte ott kevesebb a látnivaló, mint it: Pannonhalmán a Főapátságot idegenvezetővel néztük meg. Korábban már többen voltunk itt, de a magas belépődíjért sok újdonságban nem igazán részesültünk. Itt még gyönyörű idő volt, de a meteorológia már előre jelezte a télies időt Ez akkor egy kicsit hihetetlennek tűnt. Mikor Pápára értünk, már hűvös volt, a délutáni városnézésnél pedig fáztunk. A Kékfestő Múzeum előzetes telefonon való bejelentkezésünket örömmé! vette október 23-án délutánra is. Amikor azonban odaértünk, meglepetésünkre zárva volt. A szállásunk egy középiskolai kollégiumban volt (volt már jobb is). A városnézések sajnos r.cm mindig adták meg azt. amit vártunk. Pápán több. Veszprémben pedig mindegyik múzeum zárva volt. Amit láttunk, azok közül a Kékfestő Múzeum, a református templom és a bencés templom volt szép és érdekes Pápán, valamint a Bakonyi Természettudományi Múzeum Zircen. Másnap reggel, pénteken arra ébredtünk, hogy minden csupa fehér, esik a hó. és hideg szél fúj. Ezt a „kellemetlen" élményt még a reggeli is fokozta A közeli étteremben, ahol kedvező áron kaptuk a vacsorát és a reggelit, asztalonként bőségtál várt minket jó meleg teával, de péksütemény nélkül. Egy darabig vártunk, türelemmel, de aztán a/ elfogyott. A személyzet minden pillanatban ígérte, de csak nem jött. Többen átmentek a szomszéd boltba és pékségbe, végül 30 perc késéssel, a várva várt zsemle megérkezett. A vacsorák egyébként ízletesek, bőségesek voltak, desszerttel kiegészítve. A reggeli stresszek után útra keltünk Bakonybélbe. Általában kél túracsoportot szervezünk, de a bizonytalan időjárás miatt csak egy csapat indult fel a Kőris-hegy tetejére. Egy kisebb csoport velünk indulva egy kis erdei séta után visszatért Bakonybélbe és az ottani látnivalókkal múlatta idejét. Az erdő most is csodálatos volt. Az indulás előtti hetekben mindig ábrándozunk, hogy milyen lesz az erdő. Lesz-e olyan gyönyörű színes, mint tavaly a kőszegi erdők? Nem volt. Minden csupa zöld volt Az alacsonyabb helyeken az út mentén egy-két cserje már felvette sárga-piros ruháját, de a hegyi erdők kihasználva az utóbbi idők csapadékát zölden dacoltak az időjárás kihívásaival. Tavasszal a túránkon az volt a szép. ahogy a kopár ágakon a sok hó megtilt, és az ágak alatt bújócskázva tudtunk a turistautakon haladni úgy. hogy néha a hó a nyakunkba hullott. Most a hó a szép zöld levelekre tapadva mutatta szépségét. A hidegtől sok körisfa levél is lehullott, de ez a zöld a hóban inkább vidámmá tett bennünket. A Köris-hegv megmászása után utunk Szépalma-puszlára vezetett. Itt egy szép szálloda várja az elég pénzzel rendelkezőket, valamint egy csodaszép arborétum. E miatt érdemes ezt a helyei felkeresni. A sok szép fa körbejárás., után volt. aki megkérdezte, hogy hol van itt a szép alma. Végül egy kis figyelemmel azt is megtaláltuk. A hóval borított almafákon alulról virítottak a szép piros almák. Szombaton már két külön útvonalon túrázhattunk. Mindkét csoport Csesznekröl indult, és Csesznekre érkezett. A hosszabb utat választók a Kő-árkon át, Gézaháza érintésével a Cuha-völgy felé vették irányukat. A völgyben nagyon szép tanösvényt alakítottak ki faragott fatáblákból Az általam vezetett csapat a Kő-árkon át - Gézaházát érintve az Ördögárokban való átkelés után jutott vissza Csesznekre. Először kicsi; féltünk, hogy a tegnapi csapadék megolvadva nehézzé teszi a sziklák közötti közlekedési és a sziklákon való lemá-szást, de csak a levegőből a kövekre kicsapódott párától volt csúszós a patakmeder. A résztvevőknek nagyon tetszett ez az útvonal is. Délutánra a hó már teljesen elolvadt, és a Csesznek előtti dombtetőn már sártengerben tudtuk megközelíteni a falut. Vasárnap reggel az időnyerés miatt az óránkat nem állítottuk vissza. Terv szerint Ba-konynánáról indultunk a Római-fürdőt érintve Tésre. A térkép szerint jó minőségű út vezetett Zircröl Olaszfalun keresztül Bakonynánára. De csak a térkép szerint. Olaszfalu után pár km-re az út egyre keskenyedett, majd úgy lefogyott, hogy a szembejövő kisteherautó és a buszunk alig fért el egymás mellett. De ekkor még nem tudtuk, hogy mi vár ránk. Egy-két szűk kanyar után elénk tűnt egy fahíd. A sofőrrel leszálltunk, hogy megnézzük, mit lehet tenni. A híd deszkái ropoglak a lábaink alatt. A terepviszonyok miatt megfordulni nem lehetett, a kanyarok miatt a tolatásnak sem lett volna értelme. Páran lementek a híd alá. és jelezték, hogy ez egy jó erős híd, csak a deszkáit lelte már tönkre az idő. Mindenki leszállt a buszról, és az fohászunk kíséretében, deszkaropogások közben - átjutott a híd túlsó leiére. Bakonynánáról kel út vezet a Római-fürdőhöz, bíztunk benne, hogy a jobbikon menüink. de így is voltak olyan csúszós szakaszok a meredek szakadék mellett, hogy csak egymást segítve éltük el célunkat. A Római-fürdő után is próbáltunk a térkép szerint jobbnak ttmö úton haladni, de ez csak addig sikerült, amíg el nem tűnt az út. A térképet tanulmányozva nem volt más megoldás, mint egy kis kaptalón felmászni, és akkor valamikor találunk egy nekünk megfelelő utat. Találtunk is. minőségre kiválóan megfelelt, de nekünk kék kereszt kellett volna, ez pedig a sárga sá\ volt Volt nálunk több fajta és kiadású térkép. de sárga jelzés a közelben még véletlenül sem fordult elő. Mivel ez az utolsó napunk volt, időben szerettünk volna hazatérni, úgy döntöttünk, hogy nem térünk le az. útról, mert minősége alapján biztos, hogy valahová vezet. Legrosszabb esetben a buszt majd odarendeljük. ahová kiértünk. Felvetődött, hogy fel kellene hívnunk a Tudakozó Pluszt. Később kiderült, hogy jó úton haladunk, csak a jelölése teljesen más. Végül elértünk Tésrc, ahol megtekintettük a szélmalom múzeumot. l és után. útban Veszprémbe kívülről megnéztük az. ösküi kerektemplomot, ami szintén egy kellemes látvány. Veszprémben a múzeumok zárva tartása miatt többen a vár megtekintése után. egy vendéglátóhelyen melegedlek a hideg szél miatt. Ezután már nem volt más hátra, mint a hazafelé vezető út. Mániánál pár percre megálltunk, meri sokszoros mitársunk, Anikó, aki most nem tudott velünk tartani, gyermekével kijött elénk Kölcsönösen üdvözöltük egymást, ami az új túratársainknak is kicsit példát mutatott (ár saságu n k össze tar tásáró I. Csiszár Gyula 90 írj fcjíO 90 íO90 írj Újabb kirándulási lehetőség a Zsebében A Baranyán áthaladó Rockcnbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra útvonala alig 150 méterre halad el Nagymáié melleit. Az Abaliget vagy Gálosfa irányából megközelíthető vendégház és az azt körülvevő arborétum a közeljövőben megvalósuló fejlesztések által alkalmassá és érdemessé válik arra. hogy bevonják a túrázók számára oly népszerű útvonal állomásai kő/é. A /.selicben fekvő Nagymátc a Mecseki Erdészeti Rt. Sásdi Erdészetének része. A II. világháború elölt gróf Majláth György hitbizományi uradalmához tartozott, és Györgymajor-nak nevezték. Itt volt uradalmi intéző Fekete István iró is. A major 1953-54 között került a .Mecseki Állami Erdőgazdaság Alsókövesdi Erdészetéhez. Itt éltek az. erdészeti dolgozók családjaikkal. A 60-as évek elején felmerült az igény a vadászvendégek fogadására. Először az egyik istállói alakítottak át néhány szobás szálláshellyé - ez lett a „kis kastély" -majd 1966-ban elkészült n vadászvendégek fogadására alkalmas, korszerű épület. Ezután csak kisebb felújításokat végeztek rajta, így a 2000-es évek elejére az épület állapota jelentősen leromlott A felújítás során az eredeti funkciók megőrzése mellett nagy hangsúlyt kapott az ember és a természet kapcsolatának szolgálata. Az eddig vadászházként működő épület alkalmassá vált kirándulók, iskolai csoportok fogadására, számukra ismeret- terjesztő c'rkidásnk tartusára. konferenciák. erdészén szakma-. összejövetelek leb.myolíiíí- S.it'íl A vendégházat körülvevő arborétum telepítését 1967 tavaszán kezdték el Ekkor vélhetőleg 50 különböző, nem őshonos, nagyrészt örökzöld Fafaj elültetésére kerüli sor. A közel 9,5 hektáros arborétumnak két jól elküld nülö része van. Az északi - az előbb mái említeti nagyreszt örökzölden terület, a déli pedig az 1975 után telepítőit, hazai fa- és cserjefajokból álló gyűjtemény. Ez a rész kevésbé látványos, mint a parkszerűen telepített örökzöldek, inkább az erdész szakma számára érdekesek. A vendéghez cs az arborétum fejlesztésének elsődleges célja az. hogy a térségben növekedjen az fikoturizmus jelentősege. A jövőben sétautakat alakítunk ki, amelyek elkalauzolják a látogalóka: íz arborétum legszebb részeire, az utak mentén pedig táblák fogják bemutatni az olt élő növényeket. A séta során a kihelyezett padokon pihenésre is 'esz lehetőség. \ színvonalas vendégház nem csak pihenő- és szálláshely lenne a túrázók számára, hanem itt szeretnénk lehetőséget biztosítani szakmai ismeretterjesztő előadások meghallgatására -az erdőről, a környék természeti és kultúrtörténeti értékeiről prospektusok, kiadványok megvásárlására, az erdészettel és a turizmussal kapcsolatos konferenciák megrendezésére, cs ami a legfontosabb: :t: '.enne a kék túra egyik pecsételő helye is. Nidennay, Kalangya Attila További egyéni helyezések: ifjúsági fiú III. hely: Eiscnbcrg Péter; felnőtt férfi I hely: Bota János; II. hely: Hammer L. Emil. Gratulálunk a PITÉ-nck! ■ Kitüntetés: a Mecseki Erdészeti Rt. a „Mecseki Erdőkért Dij” kitüntetést és az erdészet ezüst gyűrűjét adományozta Baumann Józsefnek a mecseki források felújításában, építésében végzett munkájáért. A dijat négy éve adományozzák, es ez volt az első év. hogy az erdészei munkatársain kívül másnak is odaítélték. Gratulálunk és további eredményes munkái kívánunk! ■ 2003. évi túrák értékelése: kérjük azon szakosztályokat, egyesületeket, amelyek a túrapontversenyben reszt kívánnak venni, hogy a 2003. évi túrák összesítései 200-. január 27-ig adják le dr. Lakatosné Novotny Sarolta titkárnak. ■ Új kilátó a Tettye fölött: a Pécsi Parkerdőben új kilátót avattak november végén. A tettyei sziklafal tetején álló, fából készült kilátó Szatyor Győző fafaragó művész munkája. és Balázs Jánosról, a pécsi parkerdő nemrég elhunyt erdészéről nevezték el. A kilátót a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt (PVV RT.) építtette, egyúttal felújítva a Tcttyéröl odavezető turistautat és annak 122 lépcsőjét is. ■ Kulcsosházkezelők figyelmébe: novemberben megjelent a 173/2003. (X. 2S.) sz. kormányrendelet a nem. üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról A rendelet szabályozza a kulcsosházak működtetését, tartalmazza az ezzel kapcsolatos előírásokat. A rendeletben foglaltak végrehajtási határideje: 2004. február 2$.! ■ Új Mecsek turistatérkép: a Cariographia Kft. 2003-ban másodszor jelentette meg a Mecsek turistatérképet. Az új kiadás kölsöre teljesen egyezik az előzővel (első borilón a Babásszerkövek fényképe látható), de tartalmazza a mintegy 40 apróbb módosítást. Segítség az új kiadás felismeréséhez: az új térkép ábrázolja a Cinke-tanya emlékkőhöz v ezető kék „rom” jelzést. ■ „Kárpátinfo’*. Egy évvel ezelőtt indítottuk útjára a Kárpátinfo-t, mely Kárpátalja egyetlen magyar nyelvű internetes tartalomszolgáltatója. A honlapon olvashatók a kárpátaljai magyar nyelvű lapok írásai, a legfrissebb ukrajnai és megyei hírek. A hírszolgáltatáson kívül megtalálhatók a helyi műemlékek (várak, templomok, szobrok, épületek) bemutatásai, leírásai, történelmük. Turista-ajánlatokkal tudunk szolgáim az idelátogatni vágyóknak. A kárpátaljai településeket bemutató mellékletünk is folyamatosan bővülni fog a közeljövőben. A „tudományra éhesek” minden héten rövid összefoglaló; olvashatnak a Mindentudás Egyeteme legfrissebb előadásáról és a Fórumban pedig a legkülönbözőbb témakörökben vitázhatnak az éppen arravágyók. Végül szeretném figyelmükbe ajánlani a Galériát, ahol majd 800 kép között tallózhatnak, s ahol rengeteg fotót találhatnak a Kárpátok ezen részéről (Vereckei-hágó, Tatár-hágó, Európa közepe, Tisza). (Pál Ferenc, a Kárpátinfo webmestere) NYÍLT TÚRÁK ► december 6, szombat; „Évvégi beszélgetés a Büdös-kúti kulcsosháznál”. Útvonal: Szamár-kút-Zsuppon-parrag-Büdös-kúti kulcsosház-Lapis-Mandulás (15 km). Találkozás a pécsi vasútállomás előtt a 39-es autóbusz megállójában 8.30-kor. Túrave-zetö: dr. Lakatosné Novotny Sarolta. ► december 14, vasárnap: Tettyc-Misina-Remete-rét-Égcr-völgy (12 km). Találkozás a pécsi föpályudvar előtt, a 33-as autóbusz megállójában. Túravezetö: Márton Zoltán. ► december 26, péntek: Éger-völgy-Vörös-hegy-Mély-völgy (Kánya-forrás)-Hösök tere (18 km). Találkozás 9.10 órakor a pécsi uránvárosi autóbusz végállomáson, a 2-'.-es busz megállójában. Túravezetö: Kalangya Attila. ► december 28, vasárnap: Máriagyűd-Tenkes-hegy-Siklós (10 km). Találkozás Máriagyüdön, a templom előtt 9 órakor. Túravezetö: Tollas Tibor. A Komlói Hctdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással • tic-.'i '-iha- 6 ~ • •'."Kví-i■(ssárnap: „Mikulás túra’*. Útvonal: Szászvár-Vörösfenyő kulcsosház-Magyaregregy 110 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi busszal. Tűravezetö: Őr; Zsuzsanna; ■ december i-i vuKántap: Körtvélycs-Mecsckfalu-Mecsekjánosi-Gadányi tavak-Szilvás (8 kn:> lr.au!as a 9 órai körtvelyesi busszal Tűravezetö: Kuizs Sándor • i.'W /.// .■(i\(inuto: „Pczsgös túra” a Vörös fenyő kiilcsosházlioz. Indulás a 7 35 órai mágocsi autóbuszjárattal. Tűravezetö: Németit Margit. • .cininii I! ■.■íistíni;:p: Zobákpuszta-Csurgó-Pusztabánya-Zobákpuszta (10 km), indulás a S órai hosszuhetényi busszal Tűravezetö: Rácz János. Rendezvények • Mecsek Jakab-hepy Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Geisz Ferenc 2 (20)955-9125 Április 3. Dél-dunántúli Kék Túra Baranya megyei szakasza 12 km Mecsek BM TSZ Pécsi AVON Gyalogló Klub Pál Krisztina 2 (20) 331-4448 Április 3. „Tenkes 30, 15” teljesítménytúrák Villányi-hegység Turonv Dráva TSE Gida Tibor 2 (72)310-390 Április 17. Dél-dunántúli Kék I ura Baranya megyei szakasza 13 km Mecsek B.MTSZ Pécsi AVON Gyalogló Klub Pál Krisztina 2 (20)331-4448 Dátum Esemény Helyszín Rendező Információ Április 17. Az Almamelléki Kisvasút Napja Dcl-Zsclic Dél-Zselic Természetbarát Klub. Mecseki Erdészeti Rl Strassei Péter £ (72) 256-508 Ápnlis 24. „Kovács Béla” emlék- és teljesítménytúra Mecsek Misina tető Szene Orsolya Rcr.di Gárdonyi Géza Általános Iskola. Dombóvár Gaálné Szűcs Edit £ (74)565-135 Április 24-25. Dcl-dunántúli Regionális Természetbarát Szövetség kirándulása Bács-Kiskun megye Tolna Megyei Természetbarát Szövetség Dománszky Zoltán £ (74)454-167 Május 1. Dcl-dunántúli Kék Túra Baranya megy ei szakasza 14 km Mecsek BMTSZ Pécsi AVON Gyalogló Klub Pál Krisztina £ (20) 331-4448 Május 1 Turista majális Kövágószólös Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Börcsök György £ (30) 267-6716 Május I. „Mecsek 15, 30, 50” teljesítménytúrák Kclcd-Mecsck. Zobákpuszín Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Dr. Lakatos né Novolny Sarolta £(72)412-796 Május 8. Magyar Természetbarát Szövetség Közgyűlése Budapest Magyar Természetbarát Szövetség Baronek Jenő £ (72) 259-345 Május S. Madarak cs Fák Napja - túra és vetélkedő általános iskolásoknak Közép-M eexek Pécs Városi Természetbarát Szövetség Strasscr Péter £ (72) 256-508 Május 15. Dél-dunántúli Kék Túra Baranya megyei szakasza 16 km Mecsek BMTSZ Pécsi AVON Gyalogló Klub Pál Krisztina S (20) 331-4448 Május 15. „Baranya—Tolna” teljesítménytúra (30 km, 60 km) Közép-Mecsek Kardos út Komlói Hctdomb Természetbarát Egyesület Ón Zsuzsanna £ (20) 376-6437 Tasnádi János £ (30) 997-9504 Május 28-31 - Gyalogtúrázók Országos Találkozója Felsőtárkánv Heves Megyei Természetbarát Szövetség Május 31. Pécsváradi Pünkösdi Túrakerékpáros Túra Pécs várad Pécsi Túrakerékpáros cs Környezetvédő Klub Di. Novolny Iván £ 172) 466- 326 Június 5 „Mecsek 1000.1S00" teljesítőién vtúrák Mecsek Zobákpuszta Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület Matécz Péter £ (30) 914-8354 Június 5. 2x100 km Baranyában kerékpáros teljesítménytúra Baranya megye Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub Di. Novotny Iván £ (72) 466-326 Június 2-1-27. Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó Fonyódügei Somogy Megye: Természetbarát Szövetség Kis-Galt János £(20)984-4719 Június 26-30. Természetj;iró Gyerekek Országos Találkozója (TEGYOT) Kazincbarcika Természetjáró Fiatalok Szövetsége. TUTI Búzás Károly £ (1) 311-2467 Dátum Esemény Helyszín Rendező Információ Június 26-27. „Zcngö-Misina” teljesítménytúra (2x50 km) Mecsek Baranya Megyei Természetbarát Szövetség; PITE Vándorsport Szakosztály Kondi Gyula 2 (30) 355-3024 Június 30 -júljus 4. Természetjáró Diákok Országos Találkozója (TEDOT) Kazincbarcika Természetjáró Fiatalok Szövetsége. TUTI Búzás Károly 2 (1) 311-2467 Augusztus 2-6. Bronzjelvényes túravezető továbbképző tábor Mecsek Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Bőrcsok György « (30) 267-6716 Augusztus 27-29. Dunántúli megyék természetbarát vezetőinek találkozója Kaposvár Somogy Megyei Természetbarát Szövetség Kis-Gali János 9 (20) QS4-4719 Augusztus 27-29. Teljesítmény túrázók 11. Országos Találkozója Mecsek Orfú Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület Bota János 9 (30) 993-8595 Szeptember 18. ..Papi pipa 30.50" teljesítménytúrák Dél-Zsebe. Bükköse Dél-ZsclicTK Slrasser Péter 3 (72) 256-508 Szeptember 25. Természetbarátok Napja Dobogókő Magyar Természetbarát Szövetség Bőrcsok György 3 (20)267 6716 Szeptember 25. „Csellengő Kupa” nappali tájékozódási híraverseny Mecsek. Remctc-réi Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Old Jumpers Természet-járó Szakosztály Geisz Ferenc 3 (20) 955-9125 Szeptember 26. „Tubes Kupa” tájékozódási túra verseny Mecsek Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Gcisz Ferenc S (20) 955-9125 Október 2 „Szent Imre” teljesítménytúra (10. 20 km) Villányi hegység Szent Imre Katolikus Alt. Iskola és Gimnázium DSK. Siklós Pálinkás István 3 (72) 716-207 Október 6. Baranya megyei kulcsosbázkezelők tanácskozása Gubacsos kulcsosház Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Sárszep Attila 3 (20)216-9191 Október 6. ..A Zsclic csücskében” természetjáró akadályverseny Zsclic Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Mindszentgodisal Általános Iskola DSK Schóber József 3 (72) 478-093. Október 23. „elSanl Őszi Kupa” tájékozódási túra versen v Mecsek Baranya Megy ei Természetbarát Szövetség Benczcs Gábor 3 (72) 448 596 November 6. Pécs Városismereti Verseny Pécs Pécs Városi Természetbarát Szövetség Sirassa Péter 3 (72) 256-508 November 33 ..Skóciai Szent Margit** emléktúra Keleti-Mecsek Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub L>r Novony Iván 2(72)466-326 November 20 .Rockcnbaucr Pál” emléktúra Keleti Mecsek Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Dr Lakatos né Novotny Sarolta 2(72)412-7% November 20 Jszuadó 40.17” teljesítménytúrák Mecsek Fekete Bárány Természetjáró Egyesület Szabó László Anila 9 (72) 226- 315 este)

MECSEK HÍRADÓ 106. szám 2003. február A MECSEKI KILÁTÓKRÓL 1978: megjelent a háború utáni első méretarányos Mecsek turistatérkép. A Kartográ-. fiai Vállalattól Molnár István erdömémökkel kapjuk a felkérést az ellenőrzésekre. Ekkor mondja el Pista bátyám ötletét a Cigány-hegyre elképzelt kilátóról. Földmérő létemre megterveztem, és a Kárászi Erdészet még abban az évben fel is építette. Mikor a tábláját betonoztuk a helyére, Kiss Lajos volt a fö segítőnk. Akkor hármasban megfogadtuk, hogy nem nyugszunk addig, míg a Zengöre is nem épül kilátó. Ott szerencsénk volt, mert húsz év után az Állami Földmérés már tervezte a mérötornyot. Ebbe „szálltam be”. Segítségünkre volt a Pécsváradi Erdészet is. így született meg a „Zengövár mérőtorony és kilátó”. Kiss Lajos segített itt is, csillagtúrával népes összejövetelen avattuk 1984-ben. Közben az idő vasfoga a tubesi János-kilátót is megette. Ekkor kért fel a tanácstól Balázs József, a jóléti erdők felelőse, hogy - hallotta - ingyen tervezem a kilátókat, mérném lel a romot és az eredetit tervezném újra. Elkészítettem a tervet, de az pénz hiányában fiókban maradt. Itt kell említeném a Mecseki Intéző, majd később Idegen-forgalmi Bizottságot (MIB), mely sok évig működött, és annak lelkes titkárát, Jn-kabosné Zsuzsa asszonyt. Minden kilátó építéséhez, jelentős anyaginkat biztosítottak. Amikor ez a bizottság az orfüi Balázs-hegyre kilátót gondolt el, hozzám fordultak. Két vázlatot készítettem, és mellette elvittem a Tubcs tervet is. Átnézték az anyagot, c$ egyhangúan a Tubes tervre szavaztak. így az kikerült az Orfüi Tanácsra, ahol ma is van, mert időközben egy urán fúrótoronyhoz jutottak, melyből szép kilátó lett. ' Ezután jött ismét Pécs városa és Balázs József: terveznék már a Sós-hegyre is egy kilátót. Ennek kivitelezője egy ügyes szigetvári cég lett, így épült meg az általam tervezett utolsó kilátó. 1986-ban a „Még egymillió lépés...” stábja a Mecseken is átment, három napig kísértem őket. Ekkor került a filmbe a Cigány-hegyi kilátó. Hozzátenném még, hogy az „urános” időkben egy fúrótorony a Vörös-hegyen is dolgozott. A MIB-bel közösen lelevclcztük, hogy ez a torony „könyvjóváírással” átkerülhetett a MIB tulajdonába. A Pécsiterv turistáival felmértük, és a Pécsi tér v-nél elkészült a kilátóvá alakításának terve. Ez ma is a fiókomban van. Búzás Endre a Mecsek szerelmese TÚRÁZÁS GYEREKCIPŐBEN I. rész Túl az ötödik X-en, Bakos lbol/a barátnőm rábeszélésére, ,jobb későn, mint soha” gondolattal, előre megfontolt szándékkal kezdtem el túrázni 2002 márciusában. A pécsi Avon női futó- és gyalogló klub'programjába neveztünk be, a kirándulások túra vezető kíséretében bonyolódtak le, ez számomra azért volt ideális megoldás, mert sajnos nem tudok tájékozódni. Először is beszereztem a túrázás elengedhetetlenül szükséges felszereléseit: vadonatúj sportcipő, hátizsák, esőköpeny, könnyű, de meleg dzseki, és amit még fontosnak tartottam. Akkor még nem tudtam, hogy milyen arcpirítóan keveset tudok a Mecsekről, pedig egy karnyújtásnyira lakom tőle. A túrák alatt megtanultam sok mindent, és minél többet tanultam, annál jobban rájöttem, hogy nem keveset tudok a Mecsekről, hanem semmit. Ma már tudom, hogy a Mecsek-hegység az ország legdélibb, mediterrán éghajlatú tájegysége, természeti szépségei, történelmi, néprajzi, és kulturális értékei révén Magyarország egyik leglátogatottabb vidéke. Számos természeti ritkaságot, nútomiekcM, (OHéiiolmi emlékeket Icltilé/.O romot, ktlftuM, uirlslnházm talál nz idclálo-\u\in I onmiU’.isnhh ponii.i .1 /cumi: m. Nagy izgalommal és várakozással tele indultain cl első Htunkra, vadonatúj felszerelésemre kicsit büszkén, a Tripammer-fa túrára. Vajon mi terem a Tripammcr-fán? A megteendő távolság 8 km, szintkülönbség 200 m, szerintem semmiség. A találkozó Pécs főpályaudvarán, a 40-es autóbusz megállójában volt. A barátnőmön kívül mindenki idegen, és ahogy elnézem, én vagyok a legidősebb, sebaj, majd én azért is megmutatom! Témavezetőnk Pál Krisztina, kedves, barátságos, akitől a túrák folyamán nagyon sokat tanultain. A csoportban nincs magázódás, korra-ncmrc-felekezctre való tekintet nélkül mindenki mindenkit legez. Máris jobban érzem magam! A Gesztenyésből indultunk, az első úti cél a Fehérkúti kulcsosház. Nekiiramodok, de kb. 200 méter után pihenőt javasolok, nem azért, mert elfáradtam, ááá dehogy! (A tájban akarok gyönyörködni...!) Van is számomra sok érdekes látnivaló. Tudatlanságomnak tulajdonítható, hogy a vadon termő növényekről úgy gondoltam, hogy virágzatuk jelentéktelen. Itt viszont olyan csodálatos, nagyvirágú sötétlila ibolya terem, amilyet még kertekben is ritkán lehet látni! Medvehagyma. Most láttáin először és nem tudtam, hogy ez a növény végigkísér kora nyári időkig. Túravezetőnk szerint meg lehet enni a finom, zsenge leveleit, ha ö mondja, biztosan úgy is van, ezért telegyömöszölöm a szendvicsemet apró. világoszöld levelekkel. Tényleg finom, enyhén lokhagymaízü, remekül kiegészíti az étrendemet. Kicsit távolabb szokatlan zöld színű, ismeretlen virág: az illatos hunyor. Ma sem tudom hogyan, de elértünk a Fehérkúti kulcsosházig. Ili mindenki kap egy kis füzetet, ebben fogia leigazolni a túra vezető a megtelt utakat, majd rövid ismertető az (igeiekről, térképészetről, turistajelzésekről, és egy kis pihenővel egybekötött tízórai-zás következik, Nagyon jól érzem magam, tiszta friss, egészséges levegő, ismeretlen növények, családias légkör, ennél többet nem adhat a természet. Igen-igen. eddig minden szép és jó, csak most jön a baj. Felelőtlen emberek elfelejtettek a Mecsek erdeiben vizöblitéses WC-t építeni, mi a teendője ilyenkor egy gyerekcipőben túrázónak? Társaim ei-cltün-nek, uramatyám, csak nem a bokorba kell mennem? Várok, várok, de nem sokáig, fel kell keresnem egy rendkívül szimpatikus, rokonszenves bokrot. ...érdekes! Úgy emlékszem, gyerekkoromban ez sokkal jobban ment! Vadonatúj sportcipőm meggyalázva, és a nadrágomat is baleset érte. Sebaj, innen már nagyon rövid idő alatt elérjük a Tripammer-íát. Tripammer Károly az első föerdész volt a Mecsekben, aki nagyon sokat munkálkodott azon, az erdő természetes szépségében sokáig, sokan gyönyörködhessenek. Az ö emlékére ültette ezt a kocsányos tölgyfái a hálás ülőkor. (Még jó, hogy nem kérdeztem meg senkitől, mi terem rajta.) Fzcn az úton sok kellemes meglepetés ért, ezek közül a legkiemelkedőbb, hogy gondozott környezetben kristálytiszta, jéghideg, iható forrásokat találtunk. Nem emlékszem. hogy valaha is ittam volna forrásvizet. Természetesen ittunk belőle, szokatlan ízfi volt a panellakásban lévő csapvjz után, de nagyon-nagyon finom. Egy kis üveggel haza is vittem belőle. * (folytatjuk) A Rockenbaucr Pál Dól-dúnántúli Kékfóra . Iroü-kíHJ JxtVaéfrfl'j ■* itlÍKI Erdős i Magdolna. Siklós Dél-dunántúli Kéktúra atlasz Az. Országos Kéktúrán végigkalauzoló két kötet folytatásaként megjelent a Rockenbaucr Pál Dél-dunántúli Kéktúra turistaatlasz és útikönyv a Canographin kiadásában. A 160 oldalas könyv bemutatja az Írott-kőtől Szekszárdi® vezető útvonalat. Az Alpokalja, Rába-völgye, Kemeneshát, Őrség, a Dél-zalai combok, Belső-Somogy, a Mecsek és a Géresd-Szekszárd: dombság közel 80 települését veszi sorra. Az útleírást és az. ismertetőket több mint 160 színes kép illusztrálja. Ara: IR00 Ft. Levél a szerkesztőséghez Kedves Barátaim! Tisztelettel köszöntőm a Szövetség minden kedves tagját. Szerelnék köszönetét mondani azért a lelkes munkáért, amit a 2002. évben kifejtettetek. Őszintén köszönöm a szervezésetekben lebonyolított túrákat. Nekem sok szép élményt nyújtottak. Tisztelem a munkátokat: a találékonyságot, a változatosságot. Általában jól szervezettek a túrák. Örömmel veszek részt, mert élvezem a társaságot. Kulturált, udvarias, jó szellemű barátok a résztvevők. A vezetés munkájához jó egészséget, új szellemű, változatos túrákat kívánok. Boldog vagyok, hogy veletek együtt lehetek. Baráti üdvözlettel: Kovács Árvád Őri Zsuzsanna

MECSEK HÍRADÓ 105. szám 2003. január BESZÁMOLÓ A BARANYA MEGYEI TERMÉSZETBARÁT SZÖVETSÉG 2002. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL I. Szövetségünk működése Szövetségünk közhasznú társadalmi szervezetként végezte munkáját. A szervezett (igazolt) természetjárók taglétszáma 2002-ben 946 fö volt, ami az előző évihez képest (860 fö) 10%-os emelkedést jelent. Megállt tehát az évek óta jellemző létszámcsökkenés, ami örvendetes. A természetjárók 34 tagszervezetben {egyesületek, szakosztályok) érvényesítették tagságukat. Ebből 27 pécsi és 7 vidéki. Sajnos ez évben is akadt olyan évek óta érvényesítő - tagszervezet, mely „elfelejtette” az éves érvényesítést. A részletes létszámadatok a beszámoló után közölt táblázatban láthatók. Szövetségünk címe: 7621 Pécs, Apáca u. 2/1. Immár harmadik éve működünk itt, a Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége helyiségeiben Az irodahelyiségeket 2002 novemberében átalakították, a nagyteremből három kisebbet alakítottak ki. Ennek következtében egy, csak általunk használt szobával is rendelkezünk, de azért maradt egy megfelelő terem a nagyobb létszámú rendezvények (pl. Túravezetők Klubja előadásai) megtartására is. A szövetség ügyeleti napja továbbra is a kedd volt. amikor délutánonként rendszeresen igen sokan keresték lel irodánkat, hogy ou ügyeket intézzenek. A működésünkhöz és rendezvényeinkhez ez évben is elsősorban pályázatok útján nyeri pénzösszegeket használhattunk fel, így a Wesselényi Miklós Sport Közalapít-ványtól. az Ifjúsági és Sportminisztériumtól, a Mobilitás Ifjúsági Szolgálattól. Működésűnket támogatta a Baranya Megyei Önkormányzat és a Baranya Megyei Sportszö-vetségek Szövetsége, tagszervezeteink pedig többen eredményesen pályáztak Pécs MJ Város Önkormányzata különböző szabadidős pályázatain. Évi rendes közgyűlésünket 2002. február 9-én tartottuk Pécsett a Baranyaház nagytermében. A közgyűlésen a hivatalos képviselőkön kívül ezúttal is részt vett Thuróczy Lajos, a Magyar Természetbarát Szövetség tiszteletbeli elnöke. Vendégünk volt továbbá Dománszky Zoltán, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség, Kis-Oali János, a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség, és Btikiné Törd Ágnes, a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség elnöke, dr. Tóth Aladár a Mecseki Erdészeti Rt., valamint Nagy Gábor és Wágner László táj egységvezetők a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság részéröl, és számos tagtársunk. A résztvevőket ismét egy-cgy könyvvel ajándékoztuk meg. A közgyűlés elfogadta a 2001. évről szóló beszámolót és közhasznú-sági jelentést, az ellenőrző bizottsági jelentési, valamint a 2002. évi program- és költségtervet. A hivatalos rész után elismerések átadására került sor: az „Arany.Bakancs” dijat ez évben Király László, a Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület vezetője, és Nagy Gábor, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Mecsek tájegységvezetöjc kapta. A természetbarát mozgalomban végzett sok éves munkájáért elismerő plakettet kapott Jakab Fcrencné, a PTTE Nyugdíjas Szakosztály vezetője, valamint az ifjúsági természetjárásban végzett munkájáért Takácsné llartmaiin Piroska, a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola természetjáróinak vezetője. A közgyűlés ez évben is -a hagyományoknak megfelelően - baráti beszélgetéssel és „finom falatokkal" zárult. A szövetség elnöksége az év során többször ülésezett, mely alkalmakkor az aktuális feladatok voltak napirenden. Az év kiemelt feladata az előző évben megkezdett munkák befejezése volt: az új Mecsek természetjáró kalauz megjelentetése, a 220 kin hosszon megváltozott turistaűtjelzések felfestése, és az űj Mecsek turistatérkép megjelenéséhez szükséges korrekciók elvégzése. Az év utolsó elnökségi ülésén a 2003. évi program- és költségterv, valamint a 2003. évi tisztújító közgyűlés előkészítése volt napirenden. 2002-ben a Természetjárók Napján, Dobogókőn Kondi Gyula (PTTE Vándorsport Szakosztály vezetője) a „Dr. Téry Ödön emlékérem”, Börcsök György (szövetségünk elnökségének tagja, oktatási felelős) pedig a „Dr. Pápa Miklós emlékérem” kitüntetést vehette át. A Természetjárók Napja alkalmából kitüntetetlek közölt hosz-szlí évek óta mindig vannak baranyai természetjárók. Úgy érezzük, sporttársaink munkájának elismerése mellett személyükön keresztül - a kitüntetések a Baranya megyei természetbarát mozgalom, valamennyi természetjáró által végzett munka elismerését is jelentik. MTermészetbarát kapcsolataink Napi rendszeres kapcsolatban álltunk a Magyar Természetbarát Szövetséggel -elsősorban Szabó Imre főtitkárral, Kalmár László és Pálmai Vencel titkárokkal és Bognár Mária gazdasági vezetővel. A Magyar Természetbarát Szövetség elnökségében Baronck Jenő (az MTSZ Gyaloglóra Bizottság verseny albizottságának vezetőjeként), a Természetjáró Fiatalok Szövetsége elnökségében pedig Strasser Péter 2002-ben is részt vett a munkában. Munkánkat a regionális együttműködés jellemezte a szomszéd megyékkel: a Dél-Dunántúli Regionális Természetbarát Szövetség keretében hangoltuk össze a programokat, szerveztünk közös rendezvényeket a Somogy Megyei Természetbarát Szövetséggel (Kis Gáli János elnökkel) és a Tolna Megyei Természetbarát Szövetséggel (Dománszky Zoltán elnökkel). Szoros kapcsolatban álltunk a Mecsek Egye-sülette], mely a következőkben nyilvánult meg: a Mecsek Egyesület, mint a megye legrégebbi egyesülete reprezentálja a Mecsek kultuszát. A több mint 1 10 éves múlttal rendelkező egyesület által létrehozott létesítmények, amelyek a Pécsi Parkerdőben találhatók, 2002-ben felújításra kerültek. Ennek a munkának az előkészítését, az építmények állapotfelmérését Arató Csongor sporttársunk, a felújítás előtti tervek helyszíni megbeszélését pedig Baronek Jenő végezte, aki a munkákat folyamatosan figyelemmel kísérte, és vette át. A felújítást - együttműködési megállapodás alapján a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. végezte. A Mecsek Egyesület által épített pihenők mellett felújították a Kis-Tubesi kilátót is. A munkákra a PVV Rt több mint 15 millió Ft-ot költött. A létesítmények újszerű állapotban várják a természetjárókat. 2002-ben jelent meg B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története c. könyve, Baronek Jenő szerkesztésében. A kötet az alakulástól napjainkig mutatja be az egyesület történetét. mEgyéb kapcsolataink A Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium részéről Ocsovai Tamás helyettes államtitkár és Tóth László osztályvezető tett látogatást szövetségünknél szeptemberben. A Tubesen, a János kilátónál tartottunk sajtótájékoztatót szövetségünk munkájáról, a megváltozott mecseki turistaút-jelzésekről, a mecseki és a Dráva menti kulcsosházak helyzetéről, a forrásokról és turistalétesítményekről. A tájékoztatón vendégeink és szövetségünk elnöksége mellett a Dunántúli Napló, a Pécsi Rádió, a Remény Rádió, a Pécs TV képviselői voltak jelen. A Baranya Megyei Önkormányzat elnökével, dr. Kékes Ferenccel és alelnökével. Bokor Bélával hagyományosan jó kapcsolatot ápoltunk, csakúgy, mint a Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezetével, személy szerint Slráhl Ferenccel, valamint Tallósi István sportcsoportvezetővel. A 2002. évi önkormányzati választások után ezek a kapcsolatok továbbra is kedvezően alakultak. Tasnádi Péter alelnök úr segíti a működést. A munkakörülmények javultak, internet kapcsolat kiépítése van folyamatban. A Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége 2002-ben is nagymértékben segítette tevékenységünkéi. Köszönjük Tátrai Bea és Fenyvcsme Fehér Mónika ez irányú munkáját. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal továbbra is szoros együttműködésben álltunk. Ebben elsősorban dr. Iványi Ildikó igazgatót, Závodszki Szabolcs igazgatóhelyettest, Nagy Gábor és VVágner László tájegységvezetöket, Tóth István Zsolt természetvédelmi őrt. Varga Zsolt osztályvezetőt. Havasi Ildikó geológiai szakfelügyelőt és Lénán Éva oktatásiközpom-vezetöt illeti köszönet. Természetjáró programjaink helyszínét amelyek védett területeket érintettek - előzetesen egyeztettük, ennek köszönhetően, a szabályokat betartva, rendezvényeinken semmilyen természetkárosító esemény nem történt. Az igazgatóság munkatársaitól sok szakmai segítséget is kaptunk („A Mecsek természetjáró kalauza" szakírói, nyílt túrák vezetése. „Madarak és Fák Napja" rendezvény, Túravezetők Klubja - előadások stb.). Az igazgatóság anyagilag is támogatta rendezvényeinket, kiadványainkat. A Mecseki Erdészeti Rt. 2002-ben is kiemelkedő partnerünk volt. A természetbarátokat és a természetjárást segítő munkájukat ezúton is köszönjük, személy szerint is Kaidy József vezérigazgatónak. cJr. Tóth Aladárnak, Sajgó Ferenc szigetvári, Papp Kálmán Árpád-tetői és Szönyi János kárászi erdészeti igazgatóknak, Ambrus Sándor és Somogyi Zsolt kerítletvezetö erdészeknek, Varga Jenő erdésznek, és Adorján Ritának, az Árpádíetöi Erdészet Erdei Iskolája vezetőjének. Az erdészet segítette a technikai munkákat: elkészítették a Keleti-Mecsekben felállított tájékoztató táblákat és azok tartóoszlopait; faanyagot biztosítottak a büdös-kúti természetjáró panteon keresztjéhez, valamint a vágotpusztai nagy kereszthez, a helyszínre vitték és felállították azt; a Szigetvári Erdészet faanyaggal segítette a tcrccsenyi Zrínyi kulcsosház körül épült kerítés elkészültéi. Strasser Péter átjelzéseket festett az Árpád tetői Erdészet által kialakított „Mókus” tanösvényén. Ebben az évben jó kapcsolatot alakítottunk ki az Erdészeti Szolgálattal, személy szerint Kardi László igazgatóval, illetve a Geológiai Szolgálattal, személy szerint Gombor Lászlóval. A Baranya Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete, s annak igazgatója, Kucsanda Ibolya 2002-ben is lehetőséget biztosított a versenykiírások eljuttatására az általános és középiskolákhoz a Palatábla c. kiadványukban. Az év folyamán rendszeres kapcsolatban álltunk a Turizmus Rt. Dél-Dunántúli Marketing Igazgatóságával, személy szerint Hegyi Zsuzsanna igazgatóval. Szakmai kérdésekben rendszeresen konzultáltak velünk, meghívtak szakmai megbeszélésekre, igénybe vették segítségünket. Véleményezésünk nélkül nem jelent meg kiadványuk. Segítették rendezvényeink szervezését, közreműködtek azok lebonyolításában: szakmai anyagokat készítettek, előadásokat tartottak. Anyagilag is támogatták munkánkat. A Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt.-vel szintén jó kapcsolatban álltunk. Személy szerint kell említeni Dr. Kelemen László vezérigazgatót, Nagy Jánost, a parkerdő erdészetének csoportvezetőjét, Soó László igazgatói, Jávor Attilát és Marton Józsefei, az Rt munkatársait. Valamennyi partnerünknek, akik szövetségünkkel az év során együttműködtek, munkánkat bármilyen módon támogatták, ezúton is köszönetéi mondunk. * Sajtó és propaganda Szövetségünk az interneten önálló honlappal rendelkezik (www.extra.hu/bmisz). Ezen olvasható a Mecsek Híradó, a természetbarát rendezvénynaptár, a jelvényszerző túramozgalmak kiírásai, fényképes tájékoztatók a baranyai kulcsosházakról stb. Sajnos a honlapra - melyei Rácz Róbert és Gcisz Ferenc szerkeszt - ősz óta új inforiná-ciö nem került fel. Reméljük, a honlap működtetése a jövőben zökkenőmentes lesz. és az minden aktuális információt tartalmazni fog szövetségünkről. Rendezvényeinkről ez évben is rendszeresen jelentek meg ismertetések, tudósítások a következő médiákban Új Dunántúli Napló (Pauska Zsolt főszerkesztő. Dunai Imre és Horváth László újságírók). Pécsi Rádió (Kovács Zoltán, Kis Tünde). Pécs TV (Keresnyei János. Nyilas László. Szíjártó Ildikó). Magyar Televízió Körzeti Stúdiója (Dcr Ágnes). Déli Extra (Cscfkó Judit), Pécsi Hét (dr. Bálint József. Bebessy Károly). Fordan-Zengö Rádió (Komor István, Szebeni János. Páli Márta). Remény Rádió (Kollár Gabriella). Természetbarát Híradó (Kalmár László). Elkészült, és a Pécs TV rendszeresen vetíti a ..Mecsek legszebb kirándulóhelyei'' c. sorozatot. melynek epizódjai több mint 60 percben mutatják be a Mecsek „legszebb" részeit. A film és annak szövege Baronek Jenő útmutatása alapján, helyszíni kalauzolásával készüli. A Mecsek Híradónak - melyet Strasser Péter szerkeszt - 2002 júniusában jelent meg a 100. („jubileumi") száma. Ez alkalomból Szabó Imre, a Magyar Természetbarát Szövetség főtitkára köszöntötte a Híradó olvasóit az első oldalon. A Híradóban • mely 2002-ben is havonta jelent meg - olvashatók voltak a természetbarát rendezvények, nyílt túrák kiírásai, élménybeszámolók cs útleírások az egyesületek, szakosztályok túráiról, táborozásairól, tudósítások természetbarát eseményekről. versenyek eredményei, könyvbemutatók stb., illetve minden hozzánk eljuttatott információ, mely a természetbarátokat érdekelheti. Néhány hír azért hiányzott: a Túravezetők Klubja programjairól előzetesen csak-egy két téma jelent meg: nem kaptunk híreket közlésre a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól (..DDNP1 Hírek" rovati, továbbá a versenyek és teljesítménytúrák adatairól sem minden alkalommal, vagy hiányosan. A í uravezetök Klubjának Tóth Klára személyében új vezetője van. reméljük, ez egyúttal azt is jelenti, hogy a klubfoglalkozások témái és előadói megjelennek a híradóban. A Mecsek Híradó 2002-ben is 170 példányban készült, és a hónapok első keddjén már négy óra előtt sokan várták a szövetségben a friss számot. Ez bizonyítja olvasottságát, népszerűségét. 2002-ben az alábbi „szerzők" írásait, tudósításait aduik közre: Arató Csongor, Baronek Jenő, Bal ta Ferenc. Baumann József. Bota János. Csiszár Gyula, Dománszky Zuhan. Gcisz Ferenc. Gémért Józsel’né, dr. Gundrum Károly. Hörnyéki Zsófia, lvasivka Mátyás. Jancsi Attila, dr. Jelenik Zsuzsanna, Karádi Károly. Keményít Balázs, Kondi Gyula, dr. Koncz Eszter, Kovács Szabó János, dr. Lakaiosnc Novotny Sarolta, Öli Zsuzsanna, Pál Krisztina, Pámer Jakab, Plaszauer István (rajzok). Raub Báliamé. Steiner Viktória. Strasser Péter, Szabó Imre. Takács István. Természetjáró Fiatalok S/.övctscge elnöksége, dr. Vidor György. Köszönjük mindazoknak, akik írásaikkal hozzájárultak a Mecsek Híradó híranyagának gazdagításához. 2003-ban is várunk minden tudósítást, információt! II. Részletesen az egyes területekről mVersenyek Mind a négy ..hagyományos" baranyai tájékozódási túraversenyt 2002-ben is megrendeztük. A Tavaszi Kupán (március 23.) 130 csapat, a Csellengő Kupán (szeptember 14.) 34 csapat, a Tubcs Kupán (szeptember 28.) 49 csapat, az elSant Őszi Kupán (október 26.) 61 csapat vett részt. A tájékozódási túraversenyek változó helyszíneken. változatos terepen biztosítottak versenyzési lehetőséget. A tájfutó térképes t..A" és ..B") kategóriák mellett továbbra is népszerűek a „C kategóriák, melyeken sok általános iskolás gyermek vesz részt. Ez fontos a versenyzés, a természetjárás megszerettetése szempontjából. A túraversenyek megrendezésében való közreműködésüket köszönjük a kővetkező sporuársaknak: Benczes Gábor. Benczes Gáboriul Bencz.es Dániel, Börcsök György. Csábi Mária. Csuport András. Belföldi Norbert. Geisz Ferenc. Hiovszky Gábor. Horváth Andrea. Jillek Kata. üllek Rita. Jónás Rudolf. Kelemen János, Kondi Gyula, Kondi Gyuláné. Kovács Zoltán. Kovács S/.abó János, Mazács Zoltán. Rác/ Róbert. Rónaky Gizella. Rónoki Eszter, Simonka Zsanett. Sípos Imréné. Szilágyi Gábor. Varga Anikó. A túraversenyeket színesítette a Mindszentgodisai Általános Iskola tcrmcs/.etjárói által - Schóbcr József tanár úr vezetésével rendezett - „A Zselic csücskében” természetjáró akadályverseny, mely az általános iskolásoknak nyújt(hatna) érdekes programot. Nagyobb propagandát érdemelne. Májusban a Madarak és Fák Napja túra és vetélkedő útvonala a Pécsi Parkerdőben vezetett, érintve ezúttal a Rotary-körsétányon elhelyezett, a mecseki fákat ismertető táblákat. A túrán ezúttal is általános iskolások vettek részt, minden eddiginél nagyobb számban: 30 csapat versenyzett. A túra megrendezésében segítséget nyújtott a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. Októberben a Pécs Városi Természetbarát Szövetség Jevelezös" vetélkedőt hirdetett „A mi Mecsekünk” címmel, melyre 96 általános és középiskolás csapat nevezett Pécsről és a megye különböző településeiről. A verseny 6 fordulós, az. első öt fordulóban a Mécsekké! kapcsolatos feladatlapokat (földrajz, növény- és állatvilág, történelmi emlékek, mondák, luristatörlénclcm, turisudétcsítmények stb.) kell megoldani, a hatodik fordulóra egy túra keretében kerti] sor 2003 áprilisában. November 9-én szintén a városi szövetség rendezte meg a hagyományos Pécs Városismereti Versenyt, melyen három kategóriában (általános iskolás, középiskolás és családi-felnőtt) 65 csapat versenyzett. Ez évben a téma Pécs belvárosának nyugati területe volt. Szövetségünk valamennyi versenyéről a résztvevők általában elismerőleg nyilatkoztak. szívesen vettek részt azokon. A résztvevők létszámával összességében elégedettek lehetünk. m'Találkozók 2002-ben május I -jen a Remete-réten került megrendezésre a Turista majális. Az idő nagyon szép volt. Talán a propaganda hiánya miatt kevesebben vettek részt a rendezvényen. mint azt reméltük. A csoportok csillagára keretében érkeztek a helyszínre, a komlóiak Árpádtető felöl jöttek, mások a Mandulás irányából. üllek Rita szervezésében a gyerekek és felnőttek ügyességi versenyeken vehettek részt, a jó szereplést ajándékkal jutalmazták. A tábortüzei Baranyai Rudolf gyújtotta meg, majd túrát vezetett a Rózsa-hegyre. Benczes Gábor fóztc a résztvevők számára bográcsban a pörköltet. 2003-ban a Kis-réten lesz a majális. A Dél-Dunántúli Regionális Természetbarát Találkozót 2002-ben a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség rendezte Pakson. A találkozón megyénket kb. 30 fő képviselte. Az erdei találkozó programjában versenyek, éjszakai túrák, dunai hajózás, tábortűz, a paksi atomerőmű meglátogatása szerepeltek. 2003-ban szövetségünk rendezi a találkozót Abaligctcn. A Gyalogtúrázók Országos Találkozóján Balatonalmádiban a Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület és a Dráva TSE természetjárói képviselték a baranyai ter mészetbarátokat. A Természetjáró Gyerekek Országos Találkozóját 2002-ben a Bakonyban, Városlödön rendezték meg. A találkozón melyen kb. 200 fö vett részt - megyénket a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület és a komlói Kenderföldi Természetjárók (Kenderföldi Általános Iskola) képviselték, Bota János, ill. Slrasscr Péter vezetésével. A programban nappali és éjszakai túraverseny, Ajkán rendezett városismereti verseny, elméleti verseny szerepelt, valamint a „Lödi lödörgés” elnevezésű teljesítménytúra. A versenyeken mindkét baranyai csapat szép eredményeket ért cl. m Nyílt túrák Mint minden évben, 2002-ben is nagy gondot fordítottunk szövetségünk nyílt túra programjának elkészítésére és a túrák rendben való levezetésére. A munkát dr. Lakalosnc Novotny Sarolta fogta össze. A tervben 52 túra szerepelt, melyekből csak egy maradt cl (a túravezeíő más, váratlan elfoglaltsága miatt), és egy túrán esős időben - csak a tíiravezetö ment végig. A legsikeresebb túra ez évben is a Skóciai Szent Margit emléktúra volt 93 résztvevővel, dr. Novotny Iván vezetésével, üt olyan túra volt, melyen 30-nál többen vettek részt. A többi túrán a résztvevők száma változó volt, és nagy mértékben függött az időjárástól. Tovább folytatódtak Göbölös Istvánnak a kicsit távolabbi vidékeket (Hegyhát, Zselic) megismertető túrái. Kedveltek voltak Baumann Józsefnek a jelzetlen utakon, a Zseliciben vezetett gyaloglásai. Volt néhány túra a Villányi-hegységben is, mert - örömünkre a siklósi Tenkes Természetbarát Egyesület túravezetői is vállaltak vezetést. Sikeres volt Baranyai Rudolf bortúrája. 5 túrával a „Mecseki zöld túra" útvonalát járhatták végig az érdeklődők. Ezeken a résztvevők száma átlagosan 20 fö volt. Ez évben is voltak új résztvevők, akik a nyílt túrákon szerették meg a természetjárást. A túrák jó hangulatban, kellemes beszélgetésekkel zajlottak le. Köszönjük a felkészülést, a túra vezetést és a felelősség vállalását a következő társvezetőknek: Andrások Csaba. Baranyai Rudolf. Baronek Jenő, Baumann József, Becze László, Börcsök György. Búzás Endre, Csiszár Gyula, Dalecker Ibolya, Göbölös István, dr. Gundruni Károly. Hcrisztné Kincses Magdolna, Húsvétit Ilona, Jakab Ferencné, Járányi Lászlóné, Kalangya Attila, Kaszás Károlyné, Kcmcnyfi Balázs. Kondi Gyula, dr. Konc/. Eszter, Kcrb Györgync, Kovács János, dr. Lakatosod Növömy Sarolta, Marton József, Márton Zoltán. Minár Jolán, Miilier Norbert, dr. Novütny Iván, Őri Zsuzsanna, Pál Krisztina. Pulai Lászlóné, Sánta Lászlóné, Szabóné König Éva, Tollas Tibor, Varga István. m Teljesítmény tú rák 2002-ben tovább bővült a baranyai teljesítménytúrák köre: a PTTE Vándorsport Szakosztálya júniusban „2x50” (Zcngö-Misina) teljesítménytúrát rendezett, melynek két napján a Kelen-, ill. a Nyugati-Mccsckben vezetett az útvonal. A túrákon rövidebb résztávok is voltak. Összesen 199-en indultak. A „hagyományos” teljesítménytúrák közül valamennyi, a rendezvénynaptárban meghirdetett túrát megrendeztük. így: „Téli Mecsek 30” (rendező: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület), a „PITE 30” (rendező: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület), a „Tcnkes 30, 15” (rendező: Dráva TSE), a „Mecsek 50, 30, 15” (rendező: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség), a „2x100 km Baranyában” kerékpáros teljesítménytúra (Rendező: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub), a „Mecsek 1000, 1S00” (rendező: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület), a „Papi pipa 30” (rendező: Dél-Zselic Természetbarát Klub), a „Mecsek Maraton” (rendező: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület) és a „Szent Imre 10, 20” (rendező: Szent Imre Katolikus Iskola DSK, Siklós). A túrákon összesen több ezren indultak. Szövetségünk túrái mellett a Mecsek Híradóban meghirdettük az egyéb, Baranyában megrendezett teljesítménytúrát is. A teljesítménytúrák országosan igen népszerűek. A felsorolásból is kitűnik, hogy Baranyában számos rendezvény biztosítja az érdeklődőknek a lehetőséget erejük kipróbálására. Köszönet valamennyi rendezőnek. * Ifjúsági természetjárás Szövetségünk ifjúsági taglétszáma 2002-ben 456 fő volt. ami a teljes létszám közel felél teszi ki. Sajnos, az iskolák közül egyre kevesebb szerepel nyilvántartásunkban, 2002-ben mindössze 6 pécsi és 3 vidéki iskolából érvényesítettek természetbarát tagságot. Örvendetes viszont, hogy több „felnőtt” szakosztály, egyesület soraiban található jelentősebb számú ifjúsági tag. Közülük, ahol legalább 15 fó ifjúsági tag van: Dél-Zselic TK, Mecseki Erdészeti Rt. Erdei Iskola, Najád Vízi Sport Egyesület, PITE, Pécsi I'ura kerék páros és Környezetvédő Klub. Borota. (A részletes létszámadatokat a beszámoló mán közöli táblázat tartalmazzal. A rendezvényeken sok ifjúsági résztvevővel találkozhattunk. Népszerűek a tájékozódási üiraversenyek (általános iskolások körében a ..C" kategória, nagyobbaknál a ..B" is), illetve a teljesítménytúrák. Ugyancsak sok iskolás vett rés/1 a Pécs város-ismereti Versenyen. 2002 júniusában a Természetjáró Gyerekek Országos Találkozóján a komlói Kenderföldi Általános Iskola, ill. a PITE csapatai képviselték megyénket (lel.: ..Találkozók"). Általános iskolások részére szerveztük meg a Madarak és Fák Napja túrát és vetél kedöt. melyen 30 csapat vett részt. 2002 őszén hirdettünk meg egy új vetélkedősoro-zatot „A mi Mecsekünk” címmel, melyre 96 (!) csapat nevezett. Komlón Müller Norbert túrave/etö hirdetett túrasorozatot a város általános iskolásainak. Szokásunk szerint e beszámolóban is megköszönjük mindazon tanároknak és szakosztályvezetőknek n munkáját, akik az év során gondot fordítottak az ifjúsági természetjárásra. foglalkoztak a gyerekekkel: Adóiján Rita. Rélaváry Zsolt. Bota János. Jéki Mária. Kevy Albert. Lukácsivá bodor Enikő, Mészárosáé L. Mónika. Müller Norbert, dr. Novotny Iván. Pálinkás István. Schóber József. Slrasscr Péter, Takácsné Hartmami Piroska, üzsoki Csaba. Zeiler Simon. * Jelvényszerző túra mozgalmak 2002-ben A jelvényszerző túramozgalmak területén némi előrelépés történt 2002-ben. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra. és a Dél-dunántúli Piros Túra bélyegző helyei re szövetségünk tetszetős kivitelű, zománcozott táblákat készíttetett a Bonyhádi Zománcgyárban. A Kék Túra útvonalán valamennyi táblát elhelyeztük, a piros túra útvonalán is mindössze három van vissza, melyei a jövő év elején szeretnénk megoldani. A bélyegzödobozokat Rónaky Gizella tölti fel folyamatosan. A bélyegző lenyomatok (nyalókák) elhelyezése cs pótlása is megoldódott a Kék Túra bélyegzőhelyein. Legtöbb panasz (szóban és levélben is) a Fehér-kúti kulcsosházzal kapcsolatban érkezeit. Sikerült egy újabb dobozi kihelyezni, egy ideig talán a helyen marad. A Piros Túránál több helyen hiányzik még doboz. ígéret van ezek elkészítésére. A zománctáblák kihelyezését, a Fchér-kúton és a szőni kút i erdészhá/ná! elhelyezett doboz elkészítését és felerősítését Baumann József és felesége vállalta és végezte el, az Arany Horda Természetjáró Egyesület nevében. Sok gondunk van a ..Mecseki barangolások házlól-liázig” mozgalom bélyegzőivel és azok lenyomatainak kihelyezésével, pedig egy kis segítséggel ezt lehetne a legkönnyebben megoldani. A kulcsosházak kezelői elég gyakran megfordulnak a házaikban, egy kis odafigyeléssel pótolni tudnák a lenyomatokat. A mozgalom elindításakor sorszámmal látták el a házak bélyegzőit, .sok helyen még ma is ezt tudjuk használjuk. Évek óta szerelnénk lecserélni ezeket a házat ábrázoló bélyegzőkre, melyet a turisták nagyon kedvelnek. Ez a kérés az utóbbi években minden beszámolóban szerepel, de csupán a terecsenypusztai Zrínyi, a piispökszentlászlói Bazsarózsa és a tettyei Vándorsport kulcsosházaknál veszik komolyan, ahol állandóan megtalálhatók a bélyegzőlenyomatok. Köszönet érte a házkeze löknek. A kedvezőtlen bélyegzési lehetőségek ellenére azért van néhány „elszánt" turista, aki megoldotta a bélyegzést és teljesítette a mozgalmainkat A Mecsek Turistáját 3 fő, a Baranyai Várakat IS fő (ebből tizen nem baranyaiak), a Mecseki Barangolásokat 3 fő. a Kincses Baranya és a Baranya Legszebb Templomai túramozgalmakat l-l fő teljesítette. Nem teljesítette senki a Dél-Zsolic turistáját és a Baranyai Kerékpáros Körtúrát, pedig érdeklődés van, mert több igazolófüzetet kértek. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kck Túrát 2002-ben 3 fő: Arany Gáborné, Barkón Károly és Rüll József teljesítették. A Dél-dunántúli Piros Túra igazolóluzeté-böl I I db-ot. az új Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra füzetből pedig 12 db-ot vásároltak meg az év során. * Minősítések 2002-ben 130-an értek el különböző fokozatú természetjáró minősítést szövetségünk tagjai közül. Ez több mint kétszerese a tavalyi évinek. Ilyen nagy számban már régen adott ki minősítő jelvényeket szövetségünk. A minősítéseket 12 szakosztályból, egyesületből érték el. Ez - és a minősítések nagy száma azt mutatja, hogy egyre több egyesületben helyezik középpontba a természetjáró minősítést, mint a természetjáró tevékenység egyfajta elismerésé*. Ez különösen a gyerekeket, az ifjúsági korosztályt „motiválja”, de sokan a felnőttek közül is őrömmel veszik át a jelvényt. Az elért minősítések számában kitűnik a MATÁV SE (45), a Pécsi Postás SE (26) és a Komlói Hétdomb TE (16). Összesen 66 bronz, 39 ezüst, 20 arany, 3 érdemes és 2 kiváló minősítést vehettek át a baranyai természetjárók 2002-ben. Arany fokozatú minősítést érlek el: Benedek György, Gyöngyösi Tamás. Járányi Lászlóné, Németh Ferenc, Néinethné G. Éva. ilj. Németh Ferenc, Németh Dániel, Szecsödi Imre, Szecsödi Imréné (MATÁV SE); Balatonyi László, Baranyai Rudolf, Csábi Mária. Sulyok Ábris (Mecseki Kóborlók); Őri Zsuzsanna. Németh Katalin (Komlói Hétdomb TE); Kriszt Gáborné, Meskó János (PITE Vándorsport Szakosztály); Hörnyéki Judit (Kenderföldi Természetjárók. Komló); Farkas Katalin (Pécsi Postás SE); Koszorú Tamás (Pécsi Túrakerékpáros Klub); ..Érdemes természetjáró” minősítést értek el: Szabó Sándor, Vass Koppány (Mecseki Kóborlók); Eperjesi József (Pécsi Túrakerékpáros Klub): „Kiváló természetjáró” minősítést értek cl: Jankovich Béla. Máté Rita (MA'l'ÁV SE). Az elért minősítések Összesítése a beszámoló után olvasható. Valamennyi, minősítést elért sporttársunknak ezúton is gratulálunk! * Túravezetőképzés, Túravezetők Klubja Az elmúlt évben is a szokásos időpontokra meghirdettük az alapfokú bronzjelvényes társvezetői tanfolyamot. Februárban indult tanfolyamunkon 10 IŐ kezdte a felkészülést a vizsgára, végül 7 fö vizsgázott eredményesen. Az ifjúsági képz.és a regionális szövetség keretein belül valósult meg. a vizsga a kisújbányai kulcsosházban volt, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség szervezésében A nyárra meghirdetett túravezetö tábor az alacsony jelentkezői létszám miatt nem valósult meg, és sajnos a továbbképzésekre sem mutatkozott igény. A következő évben (evekben) meg kell vizsgálni a túravezetöképzés megújításának lehetőségét. A Túra vezetők Klubját júniusig Börcsök György vezette, majd ősztől Rónoki Eszter vette át a vezetését. A klub havonta tartotta foglalkozásait, melyek témái közül különösen érdekes volt az „ökofalvak" helyzete és szerepe a mai társadalomban. A klub-foglalkozásokon több diavetítéses élménybeszámolót láthattak-hallhattak az. érdeklődök. 2003. januárjától a klubot Tóth Klára vezeti. A Túravezecök Klubja két kirándulást is szervezett. Az egyik Fejér megyébe vezetett Székesfehérvárra. Pákozdra és a Velencei-tóhoz Rónaky Gizella vezetésével, a másik pedig egy kétnapos kirándulás volt a horvátországi Papuk-hegységbe, melyet dr. Montskó Péter vezetett. m Kerékpáros szakág A Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub - szövetségünk kerékpáros egyesülete - 2002-ben is gazdag programot bonyolított le. Rendezvényeik, sorrendben (zárójelben a résztvevők szama): - március 22: Szezonnyitó előadóest és programismertető (76 fő) - április 20: Föld-napi kerékpártúra (38 fö) - május 20: Pécsváradi Túrakerékpáros Találkozó (55 tő) -június I: ..2x100 km Baranyában” kerékpáros teljesítménytúra (123 íö) - június 2: „Zsolnay Vilmos kerékpáros eniléktúra" fogadása július 13-26 Nyári vándortábor Ausztriában és Csehországban (10 fö) -szeptember 16 20: „SULIBA? BRINGÁVAL!" akció (744 fö) - szeptember 25: Pécsi Autómentes Nap, kerékpáros felvonulás (kb. 300 fó) november 16: Skóciai Szent Margit Emléktúra (98 fő) A nevesített túrákon kívül ez évben 22 alkalommal rendeztek meg a „Péntek esti tckcr(g)cs”-nck nevezett 15-20 km-es nyílt kerékpáros túrákat, melyeken összesen 284 fő vet: részt. 16 alkalommal rendeztek újságban meghirdetett „nyílt” kerékpártúrát. és 109 alkalommal klubtúrát, melyeken összesen 530 fő résztvevő volt. A nyári vándortábor során valamivel több, mint 1000 km-t bicikliztek a résztvevők Ausztria csodaszép tájain, hegyein. De I-Cseh ország gyönyörű középkori várai és városai között. Az egyesület bronzjelvényes kerékpáros túravezetöi tanfolyamot rendezett, melyen IS fő tett sikeres vizsgát. A tanfolyam résztvevői nem csak a Túrakerékpáros Klub tagjaiból verbuválódtak, hanem más egyesületekből is. sőt két igazolvány Tolna megyébe került. Az egyesület képviselte magát a XXXII. Országos cs Nemzetközi Túrakerékpáros Találkozón, Makón, a Mura-menti kerékpárosok találkozóján Bad Radkersburgban (Ausztria), és a ..Tourde Délvidékben, a vajdasági magyarok kerékpáros rendezvényén. A kerékpárosok a technikai munkákból is kivették részüket. Elkészült a Dráva-menti kerékpáros túraútvonal festése és táblázása az 58-as út (Drávaszaboics) és Barcs közötti, 80 km-es szakaszon az ISM támogatásával. A klub tartja fenn a Gubacsos kulcsosházat. A szakág közreműködésével kerültek a kerékpáros túra javaslatok a Mecsek természetjáró kalauzba, illetve kerülnek a 2003 elején megjelenő Mecsek turista atlaszba. Ugyancsak kerékpárosaink közreműködésével készül egy dél-dunántúli kerékpáros útikalauz a FRIGORIA kiadó gondozásában, mely több mecseki országúti és MTB túraleírást is tartalmaz majd, a túraútvonalba eső látnivalók részletes ismertetésével és természetesen térképmelléklettel. Megjelenése 2003 márciusára várható. 2002 januárjában országos kerékpáros érdekvédelmi szervezetként megalakult a Magyar Kerékpáros Klub. az alakuló közgyűlés dr. Novotny Ivánt az elnökség tagjává választotta. A nyolcadik évfolyamát kezdi meg 2003-ban a kéthavonta megjelenő ingyenes biciklis újság, a „KERÉKVÁROS”, aktuális túraprogrammal, a városi biciklizés híreivel, érdekességekkel, alkalmanként 1500 példányban. (Hozzáférhető a kcrékpárboltokban, de bárkinek elküldik, aki felbélyegzett, megcímzett borítékot eljuttat a szerkesztőséghez (Pécs, Ferencesek utcája 20.) A kerékpáros lúraszczon elején sokan keresték meg az egyesületet az ország legkülönbözőbb részeiből, sőt küllőidről túrajavaslaíokat, egyéb kapcsolódó információkat kérve. A kéréseket igyekeztek lehetőségeik szerint teljesíteni. A túrázáson kívül a kerékpáros szakág a környezetvédelem terén is dolgozik. Fő feladatuk e téren a „Tájsebészet” nevű országos programban való részvétel, ennek keretében az illegális szemétlerakó helyek felderítése és dokumentálása. A munka eredményességének érdekében digitális fényképezőgépeket és GPS helymeghatározó műszert szereztek be a KAC támogatásával. Technikai munkák A 2002. év legnagyobb feladata a Mecsek turistaútjain a megváltoztatott átjelzések felfestése volt. A munkák 2001 tavaszán kezdődtek, és 2002 szeptemberében értek véget. 220 km hosszon készülték el az új átjelzések, ami a mecseki turistaűt-Jiálózal közel egyharmadát jelenti. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ilyen jelentőségű munka a Mecsekben akkor folyt, amikor a számjel zésekről áttértek a színjelzésekre. A munkához az anyagi feltételekéi az Ifjúsági és Sport Minisztérium pályázatán nyert támoga-lásból biztosítottuk. Az új jelzések elkészültét 2002 szeptemberében megtekintette Ocsovai Tamás, a Gyermek. Ifjúsági és Sport Minisztérium helyettes államtitkára és Tóth László osztályvezető. A jelzések felfestését a Keleti-Mecsekben Király László, a Nyugati-Mecsekben Strasscr Péter vezetésével végezték cl a Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület, illetve a Dél-Zselic Természetbarát Klub természetjárói. Álljon itt azok neve, akik ebben a nagy munkában részt vettek: Both Ákos, Cigány Sándor. Fogaras Csaba, Gyenis Ilona. Iván Attila, Hörnyéki Judit. Iván Attila, Király László, Király Lászlóné. Kormány Zsófia, Kuizs Sándor. Kuizs Sándorné, Kürtösi Péter, Manyin Erika. Miklovits György, Őri Zsuzsanna. Praks Xénia, Rácz János, Strasser András, Strasser Éva, Strasser Péter, Sirasscrnc Csapó Ilona. Tasnádi János. A megváltozott jelzések felfestését követően, ősszel folytatódott a többi turistajelzés felújítása. A Keleli-Mecsckben a komlói természetjárók festettek új jelzéseket. A Dél-Zselic TK tagjai felújították a jelzéseket a Pécsi Parkerdő néhány útján, valamint a Dél-Zsclicben a Dél-dunántúli Piros Túra Ibafa-Tcrccscny közötti szakaszán, illetve a sárga négyzet jelzést Kisibafától északra, a sárga sáv jelzésig. Az Ormánságban a Dráva TSB tagjai felfestették az új turistaíít-hálózat jelzéseit a következő szakaszokon: - K sáv: Tcnkes csárda - Majláthpuszta (30 km), S sáv: Majláthpuszta Baksai elágazás (28 km), K körtúra: Majláthpuszta • Dráva-part - Majláthpuszta (5 km), S körtúra: Majláthpuszta Gátörház - Dráva-gát - Kisincc - Horgásztavak Majláthpuszta (13 km). Ezen kívül a Dráva TSE felújította a Villányi-hegységen végigvezető K sáv jelzést végig, Villány és a Tcnkes csárda között. Visszatekintve az elmúlt öt esztendő ilyen jellegű munkáira, elmondhatjuk: öt év alatt a Mecsekben és a Dél-Zselicben közel 600 km felújított, ill. részben új átjelzés készült el. ehhez jönnek még az Ormánság új útjelzésci (kb. 80 km), a Villányi-hegység felújított jelzései, ill. a kcrőkpárút-jelzések. Mindezek alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy Baranya az egyik legjobban jelzett turistaút-hálózattaI rendelkező megye, mely utak jelzései rendszeres karbantartás, fejlesztés alatt állnak, festésük felújítása folyamatos. A kulcsosházak körében az év során a következő munkálatok folytak: • A Gubacsos kulcsosházat a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub elkezdte felújítani. Sajnos a nyár elején néhány csoport vandál módon viselkedve, komoly károkat okozott a ház berendezésében. A klub elnöksége úgy döntött, hogy a jövőben csak igazolt természetjárók vehetik igénybe a házat. A háznak 2002 őszétől új gondnoka van Sárszegi Attila személyében. « Elkezdődött a tettyei Vándorsport kulcsosház felújítása is, miután egy évvel ezelőtt tűz pusztította el a ház berendezésének nagy részét. A PTTE Vándorsport Szakosztálya által üzemeltetett ház 2002-ben már korlátozott számban fogadott vendégeket. • A Kardos-úti kulcsosházban a PTTE Hétpróbás Szakosztálya belső felújítási munkákat végzett. • A Keleti-Mecsekben, a Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület Vörösfenyő kulcsosháza mellett új WC épület készült el, melyhez anyagot a Karászi Erdészet biztosított. • A Dél-Zselic TK terecsenyi Zrínyi kulcsosháza körül elkészült egy 140 m hosszú fakerítés. A nagy értékű munkát faanyaggal a Szigetvári Erdészet is támogatta. Ezzel a ház körüli tereprendezés, környezetalakítás utolsó munkálatai is véget értek. • Az Ormánságban a Majláthpusztai kulcsosháznál a tetőtérben két hálószobát és egy társalgót alakított ki a Dráva TSE. • A többi kulcsosháznál a kezelő egyesületek, szakosztályok folyamatosan végezték a karbantartási munkákat. A kulcsosházkezelők 2002. október 12-én Terecsenyben, a Zrínyi kulcsosházban tartották meg szokásos éves találkozójukat. A források felújítása is folytatódott 2002-ben. Baumann József, felesége és segítőik felújították és átalakították a Pálos kutat, és felújították a Szuadó-völgybcn a Bagolyforrást. Baumann József elkészítette az új vágotpusztai keresztet, melyhez az erdészet és a VI. Cserészkerület adott segítséget. Ugyancsak ő készítette el a BUdös-kútnál lévő Baranyai Természetjárók Panteonja keresztjét is, melyhez segítséget nyújtott a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, ill. Baranyai Rudolf sporttársunk. Szólnunk kell még azokról a munkákról is, melyeket ugyan nem szövetségünk végzett, de a mecseki erdők szebbé tételével valamennyi természetjáró érdekeit szolgálják. Elsősorban említeni kell a Pécsi Parkerdő épített turistapihenőinek, valamint a Kis-Tubesi kilátónak a felújítását, melyet a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. végzett a Mecsek Egyesülettel kötött együttműködési megállapodás alapján, a Mecsek Egyesület szakmai segítségével. Ugyancsak a PVV Rt, valamint a Mecseki Erdészeti Rt. több helyen készített erdei pihenőket, esöházakat. Ezek között legjelentősebb az Éger-völgyi munka, ahol a tó partját védendő faoszlopokkal rakták körül, erdei fajátékokat, esöházat helyeztek el, valamint erdei tomapályát alakítottak ki. A Pécsi Parkerdő területen több helyen tájékoztató táblákat állítottak fel. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság felújította a Kclcli-Meesekben a Vár-völgyi tanösvény tábláit, és egy új tanösvényt alakított ki a Szársomlyón. A Mecseki Erdészeti Rt. Árpádtetöi Erdészete az erdei iskolától kiinduló „Mókus” tanösvényt alakított ki. Új turista út-jelzések készültek Boda környékén: a bodai önkormányzat pályázati pénzből elkészítette a Bodát a Dél-dunántúli Piros Túra útvonalával összekötő sárga sáv jelzést (mely a Markó csárdától folytatódik majd az Ormánság irányába), illetve Boda és Bükküsd között felfestettek egy piros négyzet jelzést. Ezeket majd a Zsebe turistatérkép következő kiadása ábrázolja. * Kiadványok 2002 legnagyobb ..eseménye" az új Mecsek -turistakalauz, megjelenése volt. mely „A Mecsek természetjáró kalauza” címei viseli. A kötetei a Gálos Nyomdász. Kiadói és Kereskedelmi Kit adta ki. zöld műbőr kötésben, először színes fényképmellékletekkel. A könyv több mim 400 oldalon szól a Mecsek természetföldrajzáról, növény-és állatvilágáról, a mecseki erdőkről, a természetvédelmi területekről, tanösvényekröl. a Mecsek vidékének történelméről, mondáiról. Újdonságként külön fejezet ismerteti a Mecsek forrásait A gyalogos és kerékpáros túraajánlatok mellett a függelékben ol-wisliüló a Mecsek kislexikona, a pécsi és baranyai szervezeti természetjárás rövid történeti összefoglalása, a baranyai jelvényszerző túramozgalmak és a kulcsos turistaházak rövid ismertetése. Az 1995-ös természetjáró kalauz megjelenése után hét évvel nagy igény mutatkozott már egy új könyv megjelentetésére, melynek aktualitását a megváltozott mecseki ú tjei zések is növelték. A kötetet Baronck Jenő és Strasscr Péter szerkesztette, szerzői: Balogh István, Baronek Jenő. Bódog József, dr. Kcvey Balázs. Kralt János. dr. Lakatosné Novotny Sarolta, Nagy Gábor. dr. Novotny Iván. Parragh Tibor, Rónaky Gizella, Strasscr Pcter. dr. Strasscr Tibor. dr. Tóth Aladár. A természetjáró kalauzzal közel egy időben. 2002 márciusában jelent meg a Mecsek turistatérkép új kiadása, a Cartographia Kft gondozásában. A térkép lektorálásában szövetségünkből részt vett Baronek Jenő, Iván Attila. Király László, dr. Novotny Iván és Strasscr Pcier. Sajnosa térkép változatlan címlapfotóval és felirattal jelent meg, így külsőre teljesen azonos az előző kiadással, tartalmában viszont már az új átjelzéseket tartalmazza. így ez sok vásárlót megtéveszthet. Reméljük, hogy a következő megjelenésnél az új kiadásra a címlap változása is utal majd. A 2002. évi közgyűlésre jelentette meg szövetségünk a „Szálláshelyek turistáknak a Mecsekben, a Dél-Zsclicben, a Villányi-hegyscgbcn és az Ormánságban” c. szálláscím jegyzéket, friss adatokkal. E füzet kiadását minden évben tervezzük. Végezetül megköszönjük mindazok munkáját, akik 2002-ben bármilyen módon segítették. támogatták szövetségünket. Pécs. 2002. december 31 Összeállította a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Elnöksége Sor- szám Egy esti let, szia kos/t ály Ifjúsági Felnőtt Nyugdíjas Összesen 1. PTTE Nyugdíjas Szakosztály 72 72 2. P ITE Vándorsport Szakosztály 7 29 28 64 3. Najád Vízi Sport Egyesület 61 61 4. Pollack M. Szakközépiskola 46 4 50 5. Pécs: Túra kerékpáros Klub 15 30 45 6. Büdöskút Barátai 5 19 20 44 7. MATÁV Rt Túraszakosztály 9 26 7 42 8. Dél-Zsclic Természetbarát Klub 20 10 34 9. PITE 21 10 31 10. Pécsi Postás SE 7 19 4 30 11. Mecseki Erdészeti Rt. Erdei Iskola 18 7 25 12. Arany Horda Természetjáró Egyesület 3 12 8 23 13. Dráva TSE 7 13 20 14. PITE Hétpróbás Szakosztály 20 20 15. Szuadó Természetbarát Egyesület 13 6 19 16. Csokonai V. M. Általános Iskola 18 1 19 17. Pécsi Avon 5 13 18 18. Pécsi Vörös Meteor 1 6 10 17 19. Mecseki Kóborlók 5 8 4 17 20. POEÜ 8 6 1 15 21. P ITE Eszperantó Szakosztály 3 11 14 22. Pornót lenek 1 8 9 23. Babits Cr.mnázium 9 9 24. Old Jumpers 3 5 8 25. Mecseki Remeték 6 6 26. Lcöwcy Klára Gimnázium 3 3 27. Bánki Don át l'. Ált iskola 3 3 (Pécs Városi Természetbarát Szöv. i 016) (225) (177) (718) 28. Borom 50 10 2 62 29. Komló: Héldomb TE 10 18 31 ! 59 30. Kenderföld: All. Iskola. Komló 30 2 32 31. Szent Imre Kai. Iskola Sk.. Siklós 27 1 28 32. REZÉT SE. Baja 4 15 19 33. Mindszentgodisai Általános Iskola 15 1 16 34. Tcnkcs Természetbarát Egy.. Siklós 4 8 12 ÖSSZESEN 456 280 210 946 Egyesület, szakosztály Bronz Ezüst Arany Érdemes Kiváló Összesen MATÁV SE 17 17 9 2 45 Pécsi Postás SE 17 8 l 26 Komlói Hctdomb Természetbarát Egyesület 10 4 2 ló Kenderföldi Általános Iskola (Kenderföldi Természetjárók), Komló 5 2 1 8 PTTE Vándorsport Szakosztály 4 2 2 8 Mecseki Kóborlók 1 4 2 7 Szent Imre Katolikus Jsk. DSK, Siklós 4 3 7 Pécsi Túrakerékpáros Klub 2 1 1 1 5 PITE Nyugdíjas Szakosztály 3 1 4 Mecseki Erdészeti Rt. Erdei Iskola Szakosztály 1 1 2 Büdöskút Barátai 1 1 PTTE Hétpróbás Szakosztály 1 1 Összesen 66 39 20 3 2 130 vQj •S'JJ Í^QJ Gerinctúra a Papukban Nagyszabású, kissé „őrült” tervet ötlöttünk ki 2002 tavaszán. Járjuk végig egyszer a Papuk hegységet teljes hosszában, követve a gerinc vonalát. Kössük össze a már ismert. bejárt szakaszokat és fedezzük fel a még fehér foltokat. A légvonalban 80. a valóságban mintegy 100 km-es táv lejárása nem tűnt megoldhatatlan feladatnak. A felszerelés szállítását szerencsére sikerült megoldanunk egy bérelt mikrobusszal, aminek sofőrjétől nem idegen a természetjárás. A túrára a 2002. augusztus 20 a körüli összevont munkaszüneti napokat szemeltük ki. A táv végigjárására 3 napot számunk. A feladatra kevés vállalkozó akadt. Igaz, még benne voltunk a nyári szabadságokban. A 18 személyes mikrobusz 15 helyét sikerült megtölteni. Velük keltünk útra az első napon, kora hajnalban. A gyalogtúra a hegység keleti végében elhelyezkedő Gradec falutól indult. Fttöl kezdve három napon keresztül végig nyugati irányba haladtunk. Az első állomás a falu feletti szoborpark volt, majd a kőbányát megkerülve értük el a 407m magas Bcdcin-várat. a\z egykori masszív, többszintes lakótorony egészet) épen megmaradt. A következő megálló a Fazekas-csúcs volt és az alatta levő tisztás és erdei pihenő. Ezután a gerinc egyre emelkedett és sajnos egyre tagoltabbá vált. Amennyit felkapaszkodtunk, majdnem annyit kelleti ereszkedni is. így értünk el a Meda hágóhoz és kereszteztük a Papukot átszelő aszfalt utat. A hágóból gyönyörű kilátás nyílik észak és kelet fel. Alattunk az ortodox Szent Miklós kolostor látható. Visszatekinthettünk a/, eddig megtett Htunkra. Tekintélyes távolságnak tűnt. Ugyanakkor a napi táv felénél tartottunk csak és már jócskán benne voltunk a délutánban. Innét kellett a tempót „teljesítménytúra szint”-re fokozni. Gyönyörű bükkösök után a Klokocsica lapos tetejére értünk fel 743 m magasságba. A hegyen tarvágást végeztek korábban és ez lehetővé tette, hogy körpanorámát élvezzünk. Előttünk magasodott széles hegyhátával a 825 m magas Cseszljakovaci tető. A tervezett első éjszakai szálláshelyet csak annak leküzdése után érjük el! Rövid pihenő után indulás tovább. A csúcsról a panoráma csodálatos volt. Gyönyörű naplementében volt részünk. A napkorong a névadó Papuk csúcs mögött ereszkedett a horizont mögé. Gyakorlatilag már sötét volt, mikor Jankovacra. első szálláshelyünkre értünk. Óriási meglepetés fogadott: a tábor már állt (hála sofőrünknek és két áldozatkész társunknak, akik az első napon nem jöttek végig). A sátrakba csak bele kellett feküdni, bocsánat: zuhanni. Az első nap igen keményre sikeredett. A legtöbb ismeretlen szakaszt ez. a táv tartalmazta, egyben ez volt a leghosszabb is (45 km). Attól tartottam, hogy másnap egyedül indulok tovább. Nem így történt. Az éjszakai nyugalmat csak egy róka koiorászása zavarta meg. egyébként mindenki jól kialudta és kipihente magát. A Nap ragyogóan sütött. Jankovac környéke csodálatos. A platót, ahol a tábor állt, erdős hegyoldalak veszik körül. A két kis mesterséges tó vize egy hatalmas vízesés felé folyik cl. A monumentális Skakavac vízesés a platótól 10 percre van csupán. Öt túratársunknak úgy megtetszett a környék, hogy visszamaradva az egész napot ott töltötték és csak este indultak utánunk. A második napon a hegység középső, legmagasabb részét szeltük át. Első állomásunk a 739 m magas Ncvoljas csúcs volt. Innét déli, valamint keleti és nyugati irányba van kilátás. A szomszédos hegységek is szépen láthatók. Egy km-t visszafelé haladtunk és elértük a Papuk csúcs felé tartó kövesutat. Erről letérve kapaszkodtunk fel a hegység második legmagasabb csúcsára, az Ivánka csúcsra. 915 m-cs magasságágával ez volt három napos túránk legmagasabb pontja. Észak fele tekintve a panoráma addig tart. ameddig a szem ellát. (Ebben az irányban hasonló nagyságú hegy legközelebb csak 250 km-rc található). Az ezután kővetkező 953 m-cs Papuk csúcsra felmenni nem lehet, ott katonai bázis van A jelzett út a csúcsot északról kerüli meg. Ezen jelzett út folytatását azonban az északi oldal sűrű „őserdejében” nem sikerült fellelni. A nyugati irányt követve, a tervezett úttal párhuzamosan haladtunk a völgyben. így km-ben valamivel többel mentünk a tervezettnél, szintben viszont kevesebbet. 0 nap nagy attrakciója volt a mindenfelé nyíló, kék virágaival zuhatagszerüen omló fecsketárnics. Egyikünk sem látta eddig, csak képen, még a Duna-Dráva Nemzeti Park velünk túrázó területi vezetője sem. Délután fél hat tájban értük el második napi szálláshelyünket, a Zvcescvói fennsíkot. Zvecscvó néhány házból álló falucska. Valamikor egy elegáns rekreációs központ állt itt. mely a délszláv háborúban megsemmisült. Egy alsó és egy felső mesterséges tó tartozott hozzá. Az alsót főleg horgászatra szánták, a felsőt vízi sportokra tervezték. Ezen felső tó mellett volt a táborunk, gyönyörű kilátással a tóra és felette a Nyugat- Papuk déli gerincére. Az esti fürdőzés is a betervezett program része volt. A teliholdas éjszaka során ismét volt látogatónk egy másik róka személyében. A sátor előtt hagyott lábbeliket 5 10 m-re elhordta, a szandálom pántjából (pedig műbőr!) egy kis darabot el is csemegézett. Másik látogatónk egy csikó volt hajnalban. Az éberebben alvók hallották a dobogást és a fúj tatást. A reggeli párát a Nap hamar felszippantotta, ismét ragyogó napsütésben vágtunk neki az utolsó 28 km-nek. Az első állomás a Gyedovicai vadászház volt, innét kapaszkodtunk fel a 695 m magas Ljutocs csúcsra. Az általunk követett északi gerinc első, kilátást adó csúcsa ez. (A Papuk nyugati harmada két párhuzamos gerincből áll.) Remek volt a rálátás a további útvonalunkra. Dél volt. mikor felértünk, pontosan a terv szerint. Leereszkedtünk a Köztes-nyeregbe és innét a gerinc vonalával párhuzamosan haladtunk a végcél felé. A harmadik nap ajándéka a ciklámen volt. Olyan tömegben virágzott, hogy illata helyenként betöltötte a levegőt. Egy igen szívós emelkedőn értük cl a gerinc legészakibb pontját. Itt található 817 m magasságban a gránitból felépülő Varjíikő. A sziklák sorából álló alakzat nagyon látványos. A kilátás korlátozott ugyan a lomb miatt, de dél felé azért jól lehet látni a velünk párhuzamosan húzódó déli gerincet. A környéket, ellentétben a névvel, hollók lakják. Innen már csak lefelé ereszkedtünk. Elhaladtunk a Pogani-hegy oldalában, érintettük a Bojnoj-rétct. Végcélunk a Péter-hcgy volt. Ott várt minket inikrobuszunk és Zoli, a legjobb sofőr, akit valaha ismertem. Csak kézzel rajzolt, kartográfiai szempontból erősen kritizálható térképvázlataim alapján is mindig mindenhova odatalált. A Péter-hegy a Papuk legnyugatibb csúcsa. Autóval megközelíthető turistaház található rajta. A kis sípálya tetejéről és a ház előtti rétről észak felé szép kilátás van. Négy irányba is indul innét turistaút. Nagy meglepetésünkre a gondnok házaspár nő-tagja, Aranka néni tökéletesen ért magyarul. Kérésünkre készségesen megmutatták a szerény, de kultúrált turistaszállót. Daruvár egyik híressége az. oltani sörgyár terméke, az. Öreg Cseh (Staro Cesko). A technológiái a huszadik század elején betelepült és azóta is itt élő cseh kolónia hozta. Ezzel a kitűnő sörrel ünnepeltük meg sikeres három napos gerinctúránkat. A csapat tíz tagja végigjárta a teljes 100 km-es távot, 'égig az egész fogerincet. Gyönyörű három napot töltöttünk együtt, teljesítettük a kitűzött célt. A sört kortyolgatva megemlékezek nagy elődeinkről, akik jó pár évvel ezelőtt járták végig ezt az utal, az akkor még jugoszláv természetjárók meghívására. Kiss Lajos bátyánk és túratársai óla azonban a jelenlegi csapaton kívül más pécsi nem járt ezen az útvonalon. Pedig megéri! Elhatároztuk hogy jövőre megismételjük a túrát. Ellenkező irányban, nyugatról keletre haladva. Mindenkit szeretettel várunk! ár. Moniskó Péter HÍREK ■ SZJA 1%! Kérjük természetbarát társainkat, hogy a 2002. évi személyi jövedelemadójuk 1%-ának felajánlásával támogassák szövetségünket! Adószám: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, 18312928-1-02. Kérjük, hogy barátaik, ismerőseik körében is próbáljanak támogatókat szerezni. ■ 2002. évi önértékelés: kérjük az. egyesületeket, szakosztályokat, hogy a 2002. évi pontversenyhez a szükséges adatokat, dokumentumokat (túrák ponlszám-ö.sszesí-icsc - külön a munkatúrák adatai egyéni túrapontszámok, túrajelentések) 2003. január 14-ig adják ledr. Lakatos né Novotny Sarolta titkárnak! ■ Túravezetők Klubja: 2003. február 4-én, kedden 17 órakor Strasser Péter tart diavetítést „A mi Mecsekünk" címmel. A képekhez kérdések is kapcsolódnak, a helyes válaszokat adók között díjakat osztunk ki. NYÍLT TÚRÁK • Január 12, vasárnap: „Baranyai Aurél” emléktúra. Útvonal: Szentkút-Rcnietc-rét-Cinke-tanya-Éger-völgy (10 km). Találkozás a pécsi uránvárosi autóbusz végállomáson, a 24-es busz megállójában 9 órakor. Túravezető: Tóth Klára. • Január IS, szombat: „A téli Mecsek”. Útvonal: Mandulás Rcmete-rét-Szentkút (7 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 34-es busz megállójában, 8.45-kor. juravezető: Kremhng Lajos. • Január 25, szombat: „Magyar kikerics” - túra a Szársonilyóra. Táv: 14 km. Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 6.40-kor. Túravezetö: Bőrösök György. • Február !, szombat: Mandulás-Petöc-Jakab-hegy-Éger-völgy {17 km). Találkozás a pécsi fópályaudvar előtt a 34-es busz megállójában, 8.45-kor. Túravezetö: Baranyai Rudolf Rend e/a én y e k • Január II, szombat: „Téli Mecsek 30, 15" teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Bgyesülct. Rajt: Pécs-Éger-völgy, Teca mama kisvendéglője, 6.30-8.00 (30 km), 8.00-9.00 (15 km). Nevezési díj: 400 Ft/fő (30 km). 300 Ft/fö (15 km). Információ: Matécz Péter, lel.: 30/914-8354. Bota János, lel : 30/993-8595. • Február 8: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség közgyűlése. Pécs. Baranynhnz (József Attila u. 10), S óra. Információ: Baronck Jenő, tel.: 72/259-345. A közgyűlésre a szakosztályok, egyesületek hivatalos képviselőin kívül minden érdeklődőt szeretettel várunk! Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és n Pécs Város; Természetbarát Szövet ség információs kiadványa Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége. A közlésre szám anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs. Apáca u. 2/1). Ügyeleti idá kedd 16-19 óra S/láx: 72/525-377. E-mail b:ntsz@frecmail hu, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Internet: www.cxtra.hu/bmtsz

KÜLÖNSZÁM MECSEK HÍRADÓ KÖSZÖNTJÜK A TALÁLKOZÓ RÉSZTVEVŐIT! ?teioN áus Szervező bizottság Baronek Jenő: a Bizottság elnöke Börcsök György: a Rendezvényiroda vezetője Dalecker Ibolya; a Rendezvényiroda h. vezetője Gida Tibor: Táborvezető Dr. Lakatosáé Novotny Sarolta: Gyalogtúrák Rónaki Gizella - Tóth Klára: Autóbuszos kirándulások Kondi Gyula: Teljesítménytúra Rónoki Eszter - Rácz Róbert: Tájékozódási versenyek Dr. Novotny Iván: Kerékpártúrák Tátra Bea: Kulturális program Kovács Szabó János: sajtó Őri Zsuzsanna: Baranya megyei résztvevők bostesse Pál Krisztina: Tolna megye hostesse Nagy Ferenc: Somogy megye Rostja PI a sza u er Istvá n: az embléma készítője Dél Dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó Abaliget 2003. 27-29. Beköszöntő Kedves Sporttársak! Ismé: e teSt ey mindenki megtalálja azt az elfoglaltságot, ami számára a legnagyobb felüdülést nyújtja. Környék Abaliget a Mecsek északi, északkeleti részén feksz:k, Pécstől 18 km-re. A település a völgyben helyezkedik el kitűnő mikroklímával. A faluban két mesterségesen létrehozott tó található, ami kifejezetten turlstacsalogató. A település kelta eredetű. A XI században az Aba nemzetség alapította. Az első írásos emlékre az 1330-as években bun lévő István kilátó. A hegy látványossága az erdővel borított fennsík, melyen őskori eredetű földépítmények maradványai láthatók. A föld sáncok mellett halomsírokra is bukkantak a régészek. A területhez több monda is kapcsolódik, amit biztosan ismertek. Abaliget, 2003. június 27. Baronek Jenő Bizottság elnöke Börcsök György Rendezvényiroda vezető Éjiéire jer, de fönt a szálfa borzas dárdái közt még világos az éy. Fodor András - Szentivánéji út Néma jelszóra hirtelen elhallgatnak a fülemülék, csak az út sejti, hova megyünk, hol kanyarul a patak íve bent, hol hársak, tölgyesek, füzek homályán átsajogva a rácsos híd fehér dombcrlo kapcsa dereng, ahol a völgyre táruló karám a kert bozontos bokrai alatt rejtelmes ütközőként mered egy árva pad, s a torr ácos fa ház előtt a tó, a síkezüst karéj egy percre elhiteti, hogy a fény, a föld e víz alól sugárzó erő örökkön él. 2003. JÚNIUS 27. (PÉNTEK) 10.00 órától A vendégek fogadása Börcsök György 10.00 órától Tájfutás és pontvadászat éjjel és nappal (folyamatos) Benczes Gábor 14.00- 16.00 Óra ABALIGET KONFERENCIA 14.00- 17.00 óra Kerékpártúrák dr. Novotny Iván 16.00- 17.00 óra Ökomerikus Egyházzenei Istentisztelet Nagy Ferenc 17.00- 18.00 óra Vízituriszt kai bemutató az Abaíigeti tavon Bélavári Zsolt NAJÁD-Vizi-Sport és Természetbarát Egyesület 16.00- 18.00 óra BariangnózŐ „Denevér"-túra Tárnái Tamás 18.00 órakor Vacsora (saját edény és evőeszköz használattal) 18.45 órakor A tábor megnyitása, Baronek Jenő, Köszöntik a résztvevőket Dománszki Zoltán, DDRTSZ társelnök Kiss Gáli János, DDRTSZ társelnök Kiss László Zala Megyei TSZ elnöke Baritz István Abaliget Polgármestere Füziné Kajdi Zita Orfű Polgármestere 22.00 órától Első blokk: „Mozgásban" Az ovitól a középiskoláig Második blokk: Namaste Nepál Avagy egy természetjáró viszontagságai a Himaláján. Fodor Péter vetített képes e’őadása Tábortűz, ismerkedési est, zene, tánc 19.00-21.00 óra Kulturális program Tátrai Beáta fi 2003. JÚNIUS 28. (SZOMBAT) A DUNA-DRAVA NEMZETI PARK NAPJA 6.00 óra Ébresztő 7.00 óra Tu'ces Kupa tájékozódási túraverseny (bajnoki) Ronoki Eszter 8.00- 18.00 óra Autóbuszos, hajós kirándulások a DDN Park területén A. ) Béda-Karapancsa tájegységben Tóth Klára B. ) Közép-Dráva tájegységben Rónaky Gizella 10.00 óra Játékos „műveltségi* vetélkedő Pál Krisztina 16.00- 18.00 óra Barlangnéző „Denevér'' túra Tárnái Tamás 18.00 óra Vacsora (saját edény és evőeszköz használattal) 19.00- 21.00 óra Kulturális program Tátrai Beáta 21.00 óra Éjszakai gyalogtúra (A) Dalecker Ibolya 22.00 óra Tábortűz, turista bál, búcsúest, zene, tánc 2003. JÚNIUS 29. (VASÁRNAP) 6.00 óra Ébresztő 6.00- 9.00 óra Zengő-MIsina teljesítmény túra 2. nap. Indítása rajt: Abaliget Camping Kondi Gyula Gyalogtúrák 8.00- 13.00 óra B)Csíszár Gyula 9.00- 13.00 óra C) Dr. Montskó Péter 9.00- 13.00 óra Kerékpártúrák dr. Novotny Iván 10.00 óra Játékos „műveltségi" vetélkedő Pál Krisztina 18.00 óra Táborzárás ABALIGET KONFERENCIA Cseppkő szá’ló nagyterme 2003. június 27.-én 14.00-16.00 óráig Megnyitja: Dr. Iványi Ildikó DDNP Igazgatóság Igazgatója 14.00- 14.30 Az Abaligeti barlang: múltja-jelene-jövője Havasi Ildikó DDNP lg. Geológiai Szakfelügyelő 14.30- 15.0 Abaliget és térségének természeti értékei Nagy Gábor DDNP lg. Mecsek Tájegység vezetője 15.00- 15.30 Abaliget térségének turisztikai fejlesztése és az ökoturizmus kapcsolata Hegyi Zsuzsanna Turizmus Rt, Dél-Dunántúli Marketing Igazgatóság Igazgatója 15.30- 16.0 Konzultáció az elhangzott témákról Az Abaligeti-barlang múltja, jelene, jövője Havasi Ildikó A Pécstől mintegy 20 km távolságra lévő Abaliget település határában nyíló, 1750 m összhosszúságú barlang a Mecsek-hegység leghosszabb és legrégebben Ismert rendszere. A barlang 1941 óta védett, 1982 óta fokozottan védett természeti érték, 2000 év folyamán gyógybarlanggá nyilvánították. 1996 óta a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében és üzemeltetésében van. A barlang keletkezése: Az Abaligeti-barlang a változatos felépítésű Mecsek hegység nyugati részén található. Triász anizuszi szürke mészkőben keletkezett, mintegy fél millió évvel ezelőtt, közel É-D-i szerkezeti vonal mentén a víz oldó és koptató hatása eredményeképpen. A barlang paiakos barlang. Főága 466 m, oldalágaival együtt mintegy 1750 m hosszúságú. A 311 m magas Bodó-hegy lábánál 219,5 m magasságban nyílik. A főfolyósó átlag 3 m magas, 2 m szé'es. A barlangban az átlag hőmérséklet viszonylag magas 12,6 °C. A páratartalom 97 %-os. A barlang cseppkőképződményekben viszonylag szegény, cseppkövekben való szegénységét kárpótolja azonban gazdag formakincse, a barlangoldásos járatformái, a '/íz munkáját jelző leszakadt sziklatömbök, valamint állandóan aktív patakja, mely az év nagy részében szelíden folyik medrében, de a tavaszi olvadások és a nyári esőzések idején nagy méretűre duzzad. A patak hossza 517 m, szélessége 1,5-2 m között változik. Vizének átlagos középhőmérséklete 10,3 CC. Története: A barlang első ismert bejárása 1768-ban történt, amiko' a falu plébánosa által pincének használt üreget - innen ered a helybéliek által használt Papllka elnevezés -Mattenheim József molnár és társa bejárták, hogy megkeressék a malmot hajtó s elapadt patak forrását. A barlang első részletes leírása Kölesy Vince bicsérci káptalan ispán nevéhez fűződ k, aki 1819-ben járta be a barlang főágét. Tudományos értékű leírása után számos kutató vizsgálta a barlang formakincseit, képződményeit, élővilágát. A barlang Nagy-termét 1954-ben tárták fel Kevi László és Vass Béia vezetésével a pécsi barlangkutatók. Állatvilága: A barlang állatvilágának kutatásával Bekor Elemér, Ducich Endre és Gebhardt Antal foglalkozott. A kutatások során Ismertté vált, hogy állatvilága hazai viszonylatban jelentős. Gebhardt Antal 1934-ben, a barlangban megtalálható 190 fajt írt le. Ezek egy része igazi barlanglaké faj, o'yan, amely törzsfejlődése során a'kalmazkodott a barlangi körülményekhez. Ilyen a barlang egyik nevezetessége is, a patak vizében élő vakrák, mely a jégkorszakból visszamaradt szervezet. Az emlősöket a denevérek számos faja képviseli. A napjainkban történő felmérések mintegy 19, a barlangban szaporodó vagy telelő fajt határoztak meg. Gyógyászat: A barlangban az 1960-as évek óta folyik a légúti megbetegedések gyógyítása. A barlang klímája jótékonyan hal a légzőszerv/ megbetegedésekre, a krónikus brcnchiiiszre, az asztmára, a legcsdhurutra. A barlang gyógyhatásút sajátos mikrckilmatikus viszonyainak, a levegő pormentességének, magas páratartalmának, s a levegőben található magas szén-dioxid valamint kalcium -ion tartalomnak tulajdonítják. A barlang 2000 év óta gyógybariang. Képződményei: A barlang egykori szűk bejárata és bejárati szakasza ma már ki van tágítva, de az első 25-30 méteren még így is meghajolva, a fejünkre vigyázva kell haladni. Kb. 40 m után érjük el azt a pontot ameddig a papok a barlangot pinceként haszrálták. A bejárattól mintegy 77 m-re látható a Kőhíd, mely a patak egykori szintjét jelzi. Közeiében érdekes cseppkőképzödmény a Korona látható. Alsó részeit letördelték. Tovább haladva baloldalon a sziklafalon penicillint termelő apró penészgomba telepek fehérlenek. A bejárattól 94 m távolságban egy 15 m magas vakkürtő, a Pisai ferdetorony látható. Alsó átmérője 2,5 m. Kb. 160 m-nél a jobb oldali kanyarban fent Flórián szobra (a tűzoltók védőszer.tje ) látható, szemben vele a F/óríán-kút. Ha vizét fiatalok Isszák, szerelmesek lesznek, negyven éven felüliek tíz évet fiatalodnak. Hatása hat óra múlva jelentkezik. Utunkat folytatva elérkezünk a barlang egyik legtégasabb terméhez. Itt történik az asztmás betegek gyógyítása. Velünk szemben fent a Tengeri csiga látható. Tovább menve az eresen kanyargó folyósón balo'dalon az Elefántfej tűnik fel. Ormányából és füléből nagy darabokat letörtek. Lenn a kanyarban a Kriptafedő. A több tonnás szikiatömb a mennyezetről zuhant le. Egy szűkület után a jobb oldali kanyarban Hajóágyúknak vagy Krokodllusoknak nevezett a falból kiugró sziklapárkányok tekinthetők meg. Néhány méterrel arrébb, az összeszűkülő járatban a fejünk felett egy beékelődött sziklatömb a Lebegőkő vagy más néven Hűtlenség sziklája. Ha hűtlen férfi vagy nő halad el alatta megmozdul. Tovább haladva 25 m magas Kürtő látszik, mely kapcsolatban van a felszínnel. A kürtő a felszínen egy víznyelőben évvéget, melyen nagy esőzések idején víz zúdul a barlangba. A barlang bejáratától mintegy 300 m-re érkezünk el Karthágó romjaihoz, mely hatalmas, egymásra zuhant kőtömbökből á't. Itt torkollik be a barlang Ny-i I. oldalága. Ailg 30 m-rel arrébb a Könyvtárban Ismét hatalmas, egymásra zuhant kőlapok a "könyvek" láthatok. Innen indul a barlang Ny-i II. oldalága. Tovább menve a bal oldali falon cseppkőbekérgezés a Niagara-vízesés tűnk fel. Tőlünk jobbra a Pokol torka után m'ntegy 40 m-re van a barlang főágának eredeti vége a 466. m-nél. Itt található az a tavacska, amelybő a barlangi patak vize ered. Innen 72 lépcső vezet fel az 1954-ben feltárt Nagyteremhez. Fent 18 m-rel vagyunk magasabban az alsó rész talpszintjénél. A Nagyterem egyik végében hatalmas 30 m3-es leszakadt szik atömb magasodik. A felette tátongó üregből esett le. Tetején várszerű képződmény. A Nagyterem másik végében található a barlang cseppkövekben leggazdagabb része, szép bekérgezésekkel, függő és álló cseppkövekkel. A szikla oldalán Pálrnatörzs látható cseppkőből, ettől jobbra négy ülő emberke. Lefelé a Hófehérke, vele szemben kettő, tőle jobbra 5 törpe. Az ötödik törpe felett a Mikulás látható. A Nagyterem mennyezetén háremszínü agyagos kőzetet látunk. Fejünk felett a kéket, a sziklává' szemben a vöröset és a vörös mellett a sárgát. A kék színt a ma-gános, a sárgát vashidroxidos, a vöröset pedig vasoxldos vegyületek idézik elő. Ezzel barlangi túránk végére érkeztünk, visszafelé az eddig megismert úton megyünk vissza, s hagyjuk el a barlangot. Abaliget természeti értékei (összefoglaló) Nagy Gábor Az előadás során ismertetésre kerülnek a térség jellemző növénytársulásai, az e társulásokra jellemző növényfajok. A jelenlegi ismeretek alapján a teljesség Igényével, diaképekkel illusztrál: bemutatásra kerülnek Abaliget környékének védett és fokozottan védett növényfajai. A védett állatfajokról szóló tájékoztatás mellett a térség geológiai értékeiről is bepillantást kapunk, valamint ismertetésre kerülnek a természeti értékeket bemutató oktató, ismeretterjesztő létesítmények is. Tanösvények a Nyugat-Mecsekben A Nyugat-Mecsek „fővárosába", Abaligetre látogatók több tanösvény közü: is válogathatnak, ha a természeti értékek mélyebb megismerésére vágynak. A sort rögtön az Abalgeti-bar'.arg felszínén kialakított tanösvénnyel lehet kezdeni. A barlang megtekintése után -amely feladat rögtön a tanösvény első állomása is-, a barlang pénztárában beszerzett k’s füzet segítségével vághatunk neki túránknak. Már itt az elején eldönthetjük, hogy felkészültségünk alapján a kis, a közepes vagy a nagy tanösvénykört választjuk. Azonban mivel evés közben jön meg az étvágy, menet közben is módosíthatjuk elhatározásunkat, ugyanis a körök egymásba fűződnek. A tájékozódás sem lesz nehéz feladat. Elsőként a barlang meilett' kezdő-tábia térképén igazíthatjuk el magunkat, de ez a lehetőség a füzet hátulján Is rende kezésünkre ál'. Ezen kívül a szöveg is nyújt az eligazodáshoz segítséget (pl. „az elágazásnál fordulj jobbra!"), valamint a tanösvér.y-útvonalakon egy felfestet: denevér-emblémát is követhetünk. Utunk során így eljuthatunk az egyes állomáshelyekre, ahol a fákra festett számokat találunk. E számok alapjár. a füzeiből elolvashatjuk az adott területrészre vonatkozó információt, valamint az állomások között haladva megfigyelhetjük a jellemző lágy- és fásszárú növényfajokat, állatokat. A nagy kört végigjárva így megismerhetjük a térség geológiáját, növényzetét, állatvilágát, a jellemző cazdálkcdási formákat, a táji értékeket vagy éppen a növényzeti övék megfordulásáról vagy a szukcesszióról tudhatunk meg érdekes dolgokat. Nem keli messze menni Igazgatóságunk legújabb tanösvényének megtekintése érdekében sem. Az orfíii Malom-múzeum mellől induló Vízfő Tanösvény egy rövid, kellemes séta során mutatja be a vízimalom működését, a helyreállított malom-árok jelentőségét, a Vízfő-barlang geológiai és zoológiái értékelt, források és gyepterületek élővilágát, valamint a területen található égeres láperdd értékeit. Kicsit kiadósabb, de annál csodá'atosabb séta után tekinthetjük meg a Uakab-hegyí Tanösvényt. Az itt kihelyezett 12 tábla segítségével betek ntést kaphatunk a térség több millió és tcbb ezer éves múltjába. A távolabbi múltba a földtani értékeket bemutató táblák a viszonylag közelebbibe az avar kori földvárat (amely Európa második legnagyobb földvára) és lakóit, valamint a pálosok itteni tevékenységét bemutató táblák vezetnek el. A bemutatott tanösvények megtekintéséhez keüemes kikapcsolódást kíván a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Kirándulás a Drávához Kirándulásunk Baranya egyik idegenforgalmi szempontból jelentős településéről, a kagylós mészkőben kifejlődött cseppkőbarlangjáról, a barlang vizéből mesterségesen kialakított tavairól híres Abaügetrő!, a Mecsek hegyvidéki tájáról az érintetlen vadregényes síkvidéki tájra, a Dráva mentére Invitálja a kedves utast. Utunk a Mecsek és a Zsebe határán, majd az egykor híres római hao'iúton halad, miközben Árpád kon kedves kis faivakon, várossá növekedett településeken haladunk át Megtudjuk, hogy régészeti leletek tanúsága szerint régóta lakott e táj, hogy Árpád magyarjainak nemzetségei telepedtek meg, szerzetesrendek tanítottak a hitre, kuftúrára. A törökök pusztítottak és építettek, szerbek, horvátok és betelepített németek találtak Itt új otthonra. Neves családok alakítottak itt uradalmakat, építettek kastélyokat, kúriákat. A háborús pusztítások, gazdasági válságok, és a rendszerváltás átrendezte a települések arculatát. Ma szépen kialakított faluközpontokat, rendben tartott portákat, helyreállított műemlékeket látunk. Egy órás autóbuszozás után megérkezünk Somogyországba, melynek - a közmondás szerint - „fejét északon a Balaton, délen a lábát a Dráva vize mossa". Az n Ös-Duna és a jégkorszaki szél által kialakított homokbuckás Beiső-Somogy déli részén a homokpuszta-gyepekkel, égerlápokkal, tavakkal, magas-sásos és mocsárrétekkel, cseres-kocsányos-tölgyesekkei tarkított táj a Barcsi Borókás. A nyíres-borókás az egykori cseres-kocsányos-tölgyesek irtása és legeltetése által, másodlagosan jött tétre. A terület az 3.996 tavaszán létrejött Duna-Dráva Nemzeti Park gondozásában áll. A Nemzeti Park munkatársai a borókás bejáraténál várnak ránk és a kirándulásunk további részében a területet nagyon jól ismerő, és nagy szaktudással rendelkező Penyős László, és Stix József kalauzolnak bennünket, és tájékoztatnak a látnivalókról. A Barcsi Borókásban két- és fél órás gyalogtúrát teszünk. Megismerjük a homoki gyepek, és láprétek növényeit, ha szerencsénk van láthatunk vadakat, fejünk felett repülő fekete gólyát, kezünkbe vehetjük a mocsári teknőst, megcsodálhatjuk a Nagyberek tündérrózsás tavát, mely tavasszal a békák számára fontos szaporodóhely. Megtudhatjuk hogyan terjedt el az amerikai kései meggy, és milyen módszerrel 'ehet továbbterjedésüket megakadályozni, hogy a ne szorítsa ki a nemesebb és a területre jellemző fafajokat. Visszaérkezve autóbuszunkhoz, Drávaszentesre indulunk. Egy órát sétálunk a „Drávaszentesi üde rétekben, a Nemzet* Park által k:alakítolt tanösvényen. M'közben a tájban, virágokban gyönyörködünk egy-egy fióká nak táplálékot kereső fehér gólyát láthatunk. Az üde rétek mélyebb pontjain a téli dőszakban megjelenik a vízborítás, s a csapadékviszonyoktól függően e szittyós-sásos tocsogók a nyál' közepéig is kitartanak. A vizes élőhelyek tavaszonként különösen az átvonuló madárfajoknak nyújt nyugodt táplálkozó- és pihenőhelyet. Az idei száraz tavasz miatt a Rinya patak árterületén elhelyezett madármegfigyelő toronyból csak a terület felett köröző madarakat figyelhetjük meg. Továbbhaladva a 2001.ősze óta a réten legelő szürke marha gulyát szemlélhetjük meg. A séta végeztével visszaszállunk autóbuszunkra és továbbmegyünk Heresznyére, ahol kisétálunk a Drávához, ahol a folyó látványa és az általa kialakított magaspart nyűgöz le bennünket. A somogyi drávai táj jellegzetes eleme a folyót kísérő „magaspart". Ettől a Dráva természetes vagy mesterséges okok miatt számos helyen már eltávo'odott, viszont ahol alatta folyik, ott ma is mossa és rombolja. A folyó bal partján található partfal magassága 2-25 m között váltakozik. A meredek partfal számos madár fészkelőhelye. ismét buszra szálunk és visszamegyünk Barcsra, ahol a kikötőben sétahajó vár ránk újabb élményekkel. Két- és fél órát hajókázunk a Dráván, ahol az ország egyik tisztavizű folyójábán és a vadregényes tájban gyönyörködhetünk. A Dráva Alsó Ausztriával, az Alpokkal köti össze hazánkat, természetes országhatár alkotva a Dunába siet. A folyón egykor lefelé követ, fát, fölfelé gabonát, sót szállítottak a dereglyék. Ma a Dráva háborítatlansága, gazdag növény- és állatvilága következtében hazánk legértékesebb vízfolyása, vize még ma is tiszta, a Duna-Dráva Nemzeti park védett területe. A vizen sétahajók közlekednek, partjain horgászok várják a kapást. A vízi túrázók meghatározott időben a Nemzeti Parktói beszerzett engedéllyel vehetik birtokba a vizet. Közben kikötünk a Csomoros-Kormorán szigeten, amely az Itt élő csomoros nyárfákról és egykor itt fészkelő kormoránokró! (kárókatonákról) kapta a nevét, Végigsétálunk a kialakított tanösvényen, ahol táblák tájékoztatnak az itt é!Ö növényekről és madarakról. Ismét hajóra széliünk, és a barcsi kikötőig élvezzük a remélhetőleg Ke'lemes napsütést, hallgatjuk a természet csendjét, melyet legfeljebb egy-egy madár kellemes hangja, és a hajó orránál csobbanó víz zavarja meg. A hajókirándulás után ugyan azon az úton érkezünk vissza a táborba, amelyen ide érkeztünk. Reméljük, hogy a kirándulás maradandó élményt nyújt majd, sikerül ízelítőt adni a Duna-Dráva Nemzeti Park kincseiből, és felkelteni az érdeklődést a többi tájegység iránt. Rónaky Gizella Túravezető Barangolás a Dunától a Dráváig- "Baranya a Dunántúl legdélibb megyéje. Sokszínű vidék-sokszínű jelentéssel. Van itt a tekintetnek utat nyitó síkság, enyhén hullámzó dombvidék és mérsékelt magasságú, felhőket csak ritkán megakasztó hegység olvasható a Pécs-Baranya Exkluzív Utikalajz bevezetőjében. "Baranya a népek színes kaleidoszkópja is, változatos emberi világ, miniatűr Közép-Eurcpa. Baranya: egy csepp a Duna-medencében élő népek tengeréből. A többséget alkotó magyar őslakosság mellett szerbek, horvátok, sokacok élnek Itt, megtalálhatók a törők után betelepült németek, laknak itt cigányok, vannak itt a Felvidékről érkezett magyarok és Bukovinából idáig vándoro't-űzött, betelepült székelyek." A Dél-Dunántúli Regionális Természetbarát Találkozóra érkező turista 'gazolva látja mindezt, ha a Duna-Dráva Nemzeti Park területére szervezett autóbuszos kirándulások közül a Béda-Karapancsa tájegységbe vezetőt választja. Aba Igetről a megye keleti határfolyójáig, a Dunáig vezet a kirándulás első szakasza. Először "étke ünk" a hegyen, majd Pécs városán, s néhány soknemzetiségű falut (Szederkény, Lánycsók)érintve a mohácsi hajóállomáson a Bendegúz nevű hajóra szánunk. A Duna, amely római gályák, Szentföldre Igyekvő keresztesek, királyi követek, magyar és török naszádok, rác kereskedők , balkáni bevándorlók vízlútjaként is szolgált, most somogyi, tolnai, baranyai természetjáróknak mutatja meg kora nyári, békés arcát. A szélesen hömpölygő folyam homokos partjain , zátonya n gémeket, dolmányos varjakat, szerencsés esetben fekete gólyát is láthatunk, rrfközben Omacht Zoltán a Duna-Dráva Nemzeti Park tájegységvezetője sokszínű tájékoztatóját hallgatjuk a folyó és a foiycoarti ember régi és mai életéről. Déli irányba hajózva szó esik a szomszédokkal való kapcsolatokról is, majd visszafordulva kis hajónk kiket a Nagypartos nevű pontnál, amely a "kikötő" mellett parti fecskék "sorházainak " is helyet ad. Alighogy felkapaszkodunk a parton, megpillantjuk a fák alatt pihenő, legelésző szürkemarha csordát. Hatalmas állatok szelídebb és vadabb , öregebb és alig pár napos egyedeiben gyönyörködhetünk, hallgatva a nemzeti park mt.nkatársának tájékoztatóját az á'latck itteni szerepéről, a ve'ük kapcsolatos programról. Nagy sétát teszünk ezután a Kölkedi Nagyréten. Az ártéri terü'et az időjárástól függő képet mutat. Ha szerencsénk van ,békákra vadászó gólyákkal találkozunk, áldozatokra leső, azokra lecsapó ragadozó madarakat figyelhetünk meg (elvégre ebédidő van!). Felérünk a holtág tö'tésére, ahol kinyílik a táj, tekintetünk Mohácsig, jó időben a Zengőig vándorolhat. Kölked határában megszaporodnak fe'ertünk a gólyák, jelezve a gólyák falujához érkeztünk. Kanyargós kis utcán a Fehér gólya Múzeumhoz érünk, ahol Nagy Gábor érdeklődést keltő, színes, „ízes" beszámolóját nagy figyelemmé1 , a gyalogtúra után kicsit kiengedve hallgatjuk, majd megtekintjük a kiállítást. .Hallgatnánk még sokáig a gólyák világéról leikesen beszélő fiatalembert, de utunk még sok látnivalót kínál, ezért indulnunk kell. Rövid pihenőt azért tartunk (igény szerint) a falu vendéglátóipari egységeiben, kinek a sör, kinek a jégkrém az életmentő a várhatóan nagy melegben. Aztán indu'unk a "hősvértől pirosuk gyásztérre", a Mohács melletti Sátorhelyre. Buszunk a 341 vadgesztenyefából álló védett fasorban halad a történelmi emlékhelyre. Az emlékhely az ország történelmét meghatározó, a magyarságot a fejlődésben évszázadokra visszavető tragikus ütközetnek állít emléket. A csatahely tulajdonképpen temető. Több mint 15000 katona nyugszik itt. MeglIletŐdve hallgatjuk a csata előzményeiről, eseményeiről, következményeiről szóló tájékoztatót, majd körbesétáljuk az emlékhelyet., ahol a halott hősök szellemét és nyughelyét gyönyörű, faragott kopjafák idézik meg. Lehangoltságunkból Kisfaludy Károly soraival térünk vissza a jelenhez: ..Él magyar, áll Buda még! A múlt csak példa legyen most. 5 égve honért bizton nézzen előre szemünk. És te virulj, gyásztér! A béke magasztos ölében, Nemzeti nagylétünk hajdani sírja, Mohácsi Utunk az országhatár közelében vezet tovább. Wágner László a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva tájegységének vezetője a szokott alapossággal , hitelességgel beszél a nemzeti park munkájáról, a tájegységgel kapcsolatos tervekről. Felhívja figyelmünket faluházakra, templomtornyon fészkelő gólyákra, a vidék értékeire. Beremendre érkezve a polgármesteri hivatalban Heirdl József polgármester úr fogad bennünket. Nagy lendülettel, az irodája falán látható térképen beszél a falu „kincseiről" föld alatti, föld feletti gazdagságáról. Később egy rövid videó-filmmel is szemlélteti mondanivalóját, „büszkélkedik" az Európa-hírü , országos védettségű Kristály Barlanggal, optimistán szól a lehetőségekről, bizakodva beszél a tervekről. El is sétálunk a bánya területére, ahonnét már mutatja gyönyörű körvonalait a Megbékélés kápolna. A kápolna azt a gondolatot erősíti, Igazolja, amely egész utónk során megjelenik: Nincs más út, mint a különböző nemzetiségek és vallások megbékélése, együtt élése. A templom a déli szomszédainknál folyó háborús események után, a menekülteket befogadó önkormányzat elhatározásából született . A templomot Csete György tervezte, felszentelése 1998 májusában veit. Természetjáró ember számára mindig élményt nyújt az ország nevezetes földrajzi pontjainak (az ország közepe, legmélyebb, legmagasabb legészakibb, legkeletibb,) felkeresése. Magyarország legdélibb pontja Beremend határában van, de jelenleg még ez nehezen megközelíthető helyen, rossz terepen , hosszú gyaloglás után érhető el. Idő hiányában ezért „beérjük" azzal a kopjafával, amely jelképezi, a legdélibb határpontot, s kis kitérővel, a kásádl út mentén felkereshető. A nap már erősen nyugatról süti az élményektől lassan elpilledő, a nyílt terepen, nagy melegben sokat gyalogló turistát, de azért még felkeressük a Mattyi Madár Emlékparkot, amelynek kopjafái azoknak a madárfajoknak állítanak emléket, amelyeknek már nincs költőhelye Magyarországon. Jó érzés ha'lani Wagner Lászlótól, hogy a természetvédők á'dásos munkája eredményeképpen az emlékhely létrehozása óta a kopjafát kapott fajok közül három madárfaj már újra költ hazánkban. Hazafelé, északra fordulva elgyönyörködünk az elénk táru'ó tájban, a Villany-hegység szelíd lanká ban, s a Dráva-síktól távolodva felidézzük a nap eseményeit, látnivalóit Igazolva látjuk azt a gondolatot, hogy Baranya az emberi és természeti változatosság bőségét és gazdagságát tudja megadni az itt élő és Ide látogató embernek. Amikor Richard Bright orvos 1815-ben Baranyában járt, érdekes megfigyelést tett. "Úgy találtam - írja-, hogy a gólya Itt pontosan olyan tiszteletben ál!, mint Hollandiában. Itt is, akárcsak ott, szeretik, ha a házak és templomtornyok tetején fészkel." E tekintetben 1815 óta Baranyában nem változott a világ. A gólya költöző madár. E tájon nyaranta ma is sok gólya fészkel, (utunk során is tapasztaljuk), s talán nemcsak azért, mert az emberek szeretik a gólyát, hanem azért is, mert a gólya megérzi, hogy hol látják szívesen. Richard Bright megfigyelését akár je képnek tekinthetjük, ami átvitt értelemben is Igaz: Baranya az a táj, amely szívesen látja az átutazót, az idegent, s ahol jól érzi magát az , aki huzamos időre rak itt fészket. Tervünk e kirándulással , hogy a „Kincses Baranya" e természeti értékekben, történelmi emlékekben, látnivalókban gazdag tájegységét bemutassuk vendégeinknek. Reméljük, hogy szándékaink valóra válnak, s élményekben gazdagon, a visszatérés szándékával búcsúzunk e tájtól. Tóth Klára túravezető A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség szeretettel meghív minden kedves érdeklődőt a 2003.június 27.-én 16.00 órakor kezdődő „ A teremtő Isten dicsérete " című Ökumenikus egyházzenei istentiszteletre Helyszín: Abaligeti Római Katolikus Templom Közreműködnek: Abaligeti Római Katolikus Egyházközség Pécsi Baptista Gyülekezet Pécsi Evangélikus Egyházközség Gyalogtúrák Éjszakai gyalogtúra Petőc-aknához Vezeti Dalecker Ibolya Kárlük minden résztvevő hozzon maoéval eiemlárpát! Az Aballgeti barlang bejárata mellett meredeken felfelé indulunk a K S K je!zésen. A gerincen a K jelzés elválik a több től, egy erdei kocsiúton halad. Később lejtőre vált, leérünk a Nyáras-völgybe. Ennek köves útján fut a K jelzés, ezt keresztezzük. Az út másik oldalán felkapaszkodunk, aztán szintben megyünk. Aszfaltúira jutunk ki, ezen haladunk Petöc-pusztára. Itt volt az uránbánya egyik légaknája, az épületet már lebontották. Petőc-puszta első említése 1827-ből való, amlko- a pécsi káptalani uradalom pusztája volt. Erdészhez, uradalmi épületek és 5-7 zsellérhóz állt itt, melyben német családok laktak. Itt volt a Viganvár csárda, mely vígan várta vendégeit, ezért a kis települést Viganvámak is nevezték. A2 uránbánya építésekor a házakat lebontották, a régi településtől mára csak a kis harangláb és a temető néhány sírja maradt. Innen aszfaltúban megyünk tovább a P sáv jelzés mentén. A Jakab hegy DNY-l oldalában haladunk, kis emelkedéssel. Hamarosan a volt Petcc-akrára jutunk. Petőc akna az uránbánya egyik szállítóaknája volt, 1205 m mélyen nyúlt a fö'd alá. A bányászat 1997 ben befejeződött, 2000-ben lebontották az 57 m magas építményt. Az akna volt helyét, a helyreállított platón egy kis betoncsik jelzi. Innen utunk v sszafordul Abaüget felé. A K jelzést követjük, leereszkedünk a Virágos-völgybe,ahol több forrás is található. / Csepegő, Csokonai, Lenke /. A jelzett út egy műúton halad, végig a völgyön. Amikor elérjük a K K je zések találkozását, a K jelzésre térünk, és az idefelé már megismert úton visszatérünk az Aballgeti barlanghoz. Gyalogtúra a Jakab-hegyre Vezeti: Csiszár Gyula A túra nyomvonala szép panorámás területeket érintve mutatja be a Mecsek DNY-i részét. Az útvonalban vízvételi lehetőség nincs, ezért mindenki hozzon megfelelő mennyiségű folyadékot megával. Indulás Abaligetről a Cseppkőbarlang bejáratától a K^s jelzésen. Először egy kis meredek emelkedőn jutunk el egy tisztásig, ahol irányt változtatva, továbbra Is ezen a turistaúton ha'adunk a Nyáras-völgyet keresztezve a volt IV. Légakna felé. A légakna előtt kb. 700 m-t aszfaltúton ha’adunk. A Légakna rekultlvált területén áthaladva a PJ jelzésen jutunk fel a Jakab-hegyre. A PA jelzésű útra térünk át annak kiindu ási pontjánál. A turistaút ezen a szakaszon sok helyen meredek, és a rajta lévő vastag avar miatt veszélyesen csúszós. A Jubileumi kereszttől a Babás szerkövekig szép kilátás nyílik a közeli falvakra (Bakonya, Kővágótöttös, Kővágószöiős, Cserkút). Mindegyik faluban érdemes alkalomadtán megtekinteni a templomokat. A Babás szerkövektől a K+, majd a KA jelzésen megyünk fel meredek úton a Sasf'észekhez. Ezután kis sziklamászással érünk fel a Jakab-hegy tetejére. A K jelzésen továbbhaladva jutunk el a Zsongcrkőhőz, ahol csodálatos panoráma tárul elénk. Innen már nincsenek messze a Pálos kolostor romjai. A kolostor romjai közötti séta után a Z, majd a P jelzésű úton jutunk el a volt Petőc aknáig, innen a K jelzésen érünk vissza Aba'igetre. A területek rekultivációja és az erdészeti munkák miatt az útelágazásoknál hiányoznak a turistajelzések. A túra hossza kb. 14 km. Gyalogtúra A Vízfö-fomáshoz Vezeti: dr. Montskó Péter A túra az Aballgeti tótói indul, és kezdetben az országúttal párhuzamosan halad. E'haladunk a barlang kistestvére, a Kls-Paplika forrás mellett. Ahhoz hogy AbaligetrŐI az Orfüi tórendszerhez jussunk, fel kell kapaszkodnunk a két helyiség közötti vízválasztóra melynek egyik tagja a Balázs-hegy. Ennek oldalában, a Balázs-erdöben haladunk végig, majd leereszkedünk a völgybe. Mielőtt az orfüi műutat elérnénk, érintjük a Sárkány forrást. Időszakos karsztforrásró! van szó, melynek működését valamikor messziről ís hallható dübörgés, morgás kísérte. Ennek oka az vo't hogy a forrás szifon-rendszerében a víz kifelé majd visszafelé áramlctt.Az érdekes jelenséget a helybeliek egy bent rekedt sárkány mondájával magyarázták. Az aszfaltútop érünk be Mecsekrákcsra,mely a tórendszer központja. A falut elhagyva, az időben a legöregebb, magasságban pedig a legfelső, Oríüi-tó gátjához érünk. ( Az orfűi tó rendszer összesen négy tóból áll). Az északi oldalon haladunk el, a partról megcsodáljuk a tavat, mely mesterséges ugyan de a tájba olyan Jól bei leszkecílk, hogy természetes víznek hat. Hamarosan elérjük az egykori vízimalmot, és a Ma:om-múzeLrr.ot. A berendezést szépen helyreállították. Nem csak a vízimalmokat Ismerhetjük meg, hanem a gabenaőrlés összes módozatát is. Az épület együttesben nyári Időszakban fafaragó táborok Is működnek. A malom kerekét valamikor a közeli Vízfő fogásból nyert vízzel hajtották meg. A túra következő pontja e2 a forrás. Orfü három karsztforrása közül ennek a legjelentősebb a vízgyűjtő területe. Nem véletlen, hogy egykoron nagy reményeket fűztek az itt kinyerhető víz mennyiségéhez. Egész Komló ellátását akarták innen megoldani. A vízmű elhagyott épülete különleges építészeti alkotás. Olyan mintha egy csillagközi űrhajó szállt volna le az erdőbe. A Pécsi Tervező kollektíváját dicséri a mü. A forrás nem kevésbé érdekes. Tulajdonképpen egy barlang szája, melybe a vízben gázolva ugyan, de könnyedén be lehetne sétálni. A Víz-fŐtŐI a Barlangkutatók forrósát érintve egy tágas réten haladunk Orfű falu felé. Felkeressük a Sárkány-szakadék bejáratát. A hata'mas sziklák között néhány lépést a szakadékon felfelé is megteszünk, ha a patak vízhozama megengedi. A szakadék felső végénél egy igen szép vízesés található. A szakadék megtekintése után felkapaszkodunk az abaligeti műúthoz és azt keresztezve indulunk visszafelé. Elhaladunk a Gubacsos kulcsosház meglett, mely igen szép helyen fekszik. A jelzett út e halad egy tacskó sírja me.lett, akinek gazdája ily módon állított örök emléket hűséges vadásztarsárak. Túránk végig karszt területen haladt. Ezen a részen a barlangok egyik speciális formáját tekinthetjük meg: a zsombolyt. Jellemző rá egyrészt, hogy függőleges kiterjedésű, aztán, hegy a meglehetősen szü

MECSEK HÍRADÓ 110. s/ám 2003. június-nngusztu ✓ Uj kereszt a Lapison Évekkel ezelőtt ledőlt a 75 éve állított fakereszt a Lapison. Mivel a kereszt erdészeti és várostörténeti emlék, valamint tájékozódási pont is egyben, ezért úgy döntöttünk, újat állítunk helyébe. Az eredeti keresztet Rábay Gyula erdömester állíttatta 1928 bán. aki sokat lelt a Mecsek hegység turistaúl-háló-zatának kiépítésében, korszerűsítésében, aktív tagja volt a Mecsek Egyesületnek. A Mecsek Egyesület Munka Osztálya felkereste a Mecseki Erdészeti Rt. Árpádtetői Erdészete igazgatóját, Papp Kálmánt, hogy faanyaggal segítse tervünk megvalósítását. A tervet tett követte, és kérésemre a két hatalmas lagerenda megérkezett a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma udvarára. Tíz diák segítette a kél súlyos fagerendát testnevelés órán leemelni a teherautó platójáról. A súlyos terheket az erre előkészített két erős fa bakra helyeztük, ahol a fa megmunkálása elvégezhető. Az első feladat a gerendák átkenése lenolajjal, hogy az időjárás viszontagságainak jobban ellenálljon. Ezt mindjárt el is végeztem munkaidő után. Másodszor nekiálltam a íágerendák ntkenésének. Még másodszorra is jól beitta a növényi eredetű favédőt, mely a további repedéseket is mérsékeli a gerendán Az iskola udvarán nem feltűnő a gerendákon végzett munka, mivel a sportcsarnok építéséhez is sok faanyagot halmoztak lel. A kereszt szerkesztéséhez már van rutinom, mivel az elmúlt évben kettőt is készítettem. A derékszög, a vonalzó és az ácsceruza fontos kellékei ennek a munkának. A jó minőségben vágott Ián könnyű a szerkesztés és hamar eljutottam a kijelölt részek kivágásához. A kivágást Borbély-Bartis János végezte el, aki erdélyi és itt a kollégiumban nevelőtanár. Felharsant a motorfűrész, és hangja végigrohant a Széchenyi téren. Az öles acél fogak könnyedén harapták a keményfát a kijelölt vonalak mentén. Faforgácsok szóródtak szét. beterítve a zöld Füvet, és a kis fenyőfát. A csapolási rész kiütése után beemeltük a keresztgerendát. Az összecsapolással mindenki számára láthatóvá vált. hogy mi is készül itt az udvar rejtekében. Az összecsapni! és csavarozott keresztet szalagcsiszolóval lesimítottam, majd sadolinnal átfestettem. Néhány nap elteltével minden oldalt lefestettem. Korán reggel jöttem he dolgozni, hogy ne a tűző napon kelljen a keresztre a betűket és a számokat felvésni. Sablont készítettem a betűkből és számokból, majd átrajzoltam a fára. Favésövel két óra alatt kivéstem mindent és ragasztóval kitöltöttem a mélyített részt. Ezzel a módszerrel tovább tartanak a betűk szép kontúrjai, és kevésbé érzékeny az időjárásra Egyre többen érdeklődtek, hogy hova készül ez a szép kereszt, és miért az 1928-as évszám van rávésve. Néhány nap múlva, amikor a kis saválló emléktáblát felszereltem, már mindenki minden kérdésre választ kapott. A táblán a következő szöveg olvasható: A kérésziéi Rábay Gyula erdőmester állíttatta 1928-ba)?. Az új keresztet elődeink emlékére a Mecseki Erdészeti Rt. Árpádtetői Erdészete, a Mecsek Egyesület, és a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium állította 2003-ban. A kereszt elkészült, és a segédanyagokkal összekészítve várta az elszállítást. Cserkész fiatalokkal jöttünk fel tanítás után a suli inikrobuszával a Lapisra, hogy a kereszt helyét kiássuk. Az eredeti kereszt alsó toldott szára még a földben volt, annak a helyére szerelnénk az újat felállítani. Kis földkúp vette körül az idők ráncolta gerendát. Nekiálltunk a földkúp eltávolításának, de meglepődtünk keménységén. A kapa és a/ ásó semmit sem hatolt a kemény talajba, ezért a csákánnyal próbálkoztunk. A kemény föld lassan engedni kényszerült. A gerendát kövekkel dúsított földbe ágyazták hetvenöt éve. Csákányoztunk felváltva, cs kapával húztuk el a meglazított talajt. Lassan elértük a vízszintes részt és a gerenda meglévő részét kimozgattuk. Négyen belekapaszkodtunk, és függőlegesen felfele kiemeltük a mélyből. Az idő és a sok rovar ráncossá, barázdálttá, és lyukacsossá tette a hosszú évek során. Kijelöltük a kereszt középpontját és elkezdtük a gödör mélyítéséi. Csak csákánnyal és lapáttal tudtunk dolgozni a sok kő miatt. Megmutattam a fiataloknak a ..zájbcrolást", amit a bányászok végeztek ilyen munkánál A lényege az. hogy a kitermelt köves földet kapával a lapátra kell húzni, majd a megfelelő helyre dobni a lapát tartalmát. A farontó hangyák még itt negyven centi mélyen is a volt fészküket védték, de sajnos nekünk itt kellett tovább mélyítenünk a gödröt. Egy órát küzdtöliünk a kemény köves talajjal és a nagy hőséggel, amikor végre elértik a talpon lévő szilárd közetet, az összefüggő mész-kötömböt. Most értettük meg, hogy miért volt felpúpozva a kereszt töve kövekkel. A hatvan centis gödör nem adott volna stabil tartást a magas keresztnek. Beláttam, hogy a mi munkánk sem lehet eredményes ezekkel a szerszámokkal, ezért kitisztítottuk a gödröt a talpig és összepakoltuk dolgainkat. Szomorúak voltunk, hogy a kitűzött célt nem tudtuk megvalósítani, de nem rajtunk múlott. A szerszámokat letisztítva bepakoltuk a mikrobuszba, s elindultunk vissza az iskolába. A napokban végre eleredt a várva várt eső és felélénkítette a szenvedő élővilágot. Nem bántam, hogy a munkálatok folytatása kissé eltolódott. Május 23-án a gimnázium udvarán az építömunkások segítségével felraktuk a keresztet a platós teherautóra, a kitámasztó gerendákkal és a betonvasakkal. Kis városi autómba már betettem az aggregátort és a réselögépet a kéziszerszámokkal együtt. Lassan haladtunk a kanyargós inon. vigyázva a súlyos teher és a gépkocsi épségére. A kocsiról heten vettük le a súlyos keresztet, és helyeztük a gödör szélére. Kivettem a gépeket a kocsiból, mert a gödröt még húsz centimétert mélyíteni kellett, s egyúttal felhívtam a barátaim figyelmét, hogy az árok közelében védett virágok vannak, óvjuk őket a kitaposástól Egy rántással sikerült beindítani a zajos áramfejlesztőt, majd indítottam a réselöt. Az árokban csörögve, zörögve ütötte az évmilliós követ a réselönyárs. A szürke mészkő eg\ darabig tartotta magát, majd meghasadt a túlerő hatására. Sorban egymás után véstem le a padosán képződött lapokat. Barátaim minden réteg után kidobálták a köveket. Fél óra alatt huszonöt centiméterrel jutottunk mélyebbre, ami már elég a kereszt biztonságos megtartásához, pláne vasbetonba ágyazva. Földnedves betont terítettünk a kövezetre, majd nem kis erőlködéssel felállítottuk a keresztet. Négyen tartották, ketten a kitámasztó gerendákat rögzítettük. A kereszt időnként kissé megbillent, de végre stabilizálódott. A gödörbe betont hordtunk, és a kitermelt köveket dobáltuk mellé. A kereszt végre magától állt. igaz, kicsit még ferdén, de cl tudtam végezni a beton vasalását. Hálósán vasakat ütöttem a földbe, majd vékonyabbakkal összekötöttem őket. Ennek az. a feladata, hogy a betontömböt egészben tartsa, és kösse a talajhoz. Újabb talicska beton, locsolás, és a keresztet függőbe állítottuk. Körülötte a talajt jól ledön-göltiik. és kövekkel dúsítottuk. A vízszintes síkot elérve egy kicsit felpúpoztuk a betont a kereszt tövénél. Most először álltunk meg pihenni, kicsit beszélgetni, felidézni az elmúlt évek közös munkáinak élményeit. Majd ismét felvettük a szerszámokat, és rövid idő alatt szépen parkosítottuk a megbolygatott területet. Ismét egy szép kereszt áll a Lapison, felidézve a múlt emlékeit, elődeink szorgos munkáját. A lapisi kereszt felújításában közreműködtek: Ásványi Sándor, Borbély-Bartis János, Baumann József, Fodor Balázs, Jerszi Lajos, Szám Béla, Siraus Mátyás. Papp Kálmán. Mohácsi Attila, Ritlcr Vilmos. Tarjányi József. Csák Máté. A Mecsek Egyesület köszöni mindazoknak a segítségét, akik hozzájárultak a kereszt felújításához. Baumann József (Fénykép: Sirasscr Péter) Kiegészítés a kereszt történetéhez: a lapisi fakeresztet eredetileg a régi római út mellé állították íe! A földút mellett álló Keresztet a Lapis-Remeterét közötti müút építésekor a csomópontban végzet: szélesítés miatt helyeztettem át a jelenlegi helyére. A mai kereszt a régi helyétől mintegy 15 m-re áll clr. Tóth Aladár ZSELIC (3. rész) Kishajmás Baranyai falu, a Mecsektől északra, a Zselic észak-keleti részében, az Orfüi-paiak völgyében fekszik. Lakóinak száma: 264. Fésűs beépítésű, szórt település. 1950-ben Szatina faluval egyesült. A római korból egy sírkövet találtak. A falu 1542-ben tűnik fel oklevelekben. Neve a hagyma, hajma magyar növénynévböl ered. tehát vadhagymával benőtt területet jelent. A török időkben elpusztult a falu, valószínűleg a Pusztahajmás határrészen volt. Az idősek úgy mondják, hogy éppen mise volt a Szent Imre templomban, amikor a törökök megtámadták, az embereket lekaszabolták, és rájuk döntötték a falakat. 1945 előtt rendszeresen pünkösdkor a hívek a középkori szentegyház romjaihoz zarándokoltak. Kishajmás felett a Fenyös-hegy oldalában, a Kálvária közelében mesterséges barlangok vannak, valószínűleg a török elöl a megmaradt falusiak a barlangokban rejtőzködtek el. A törökök kiűzése után települt a falu a mostani helyére. Ekkor a Sauska-Bésán család a tulajdonos, illetve a fél falu a Gycnis kisnemesi családé. A 18. század elején a Nádasdy, majd a Petrovszky családé. Kevés német anyanyelvű települt le. Lakói római katolikusok. Óvodája, iskolája nincs, a gyerekek Mindszentgodisára járnak iskolába. A közeli agyaglelöhelyre alapozva évtizedekig neves kerámiallzcm működött itt. Dísztárgyakat, népi kerámia tárgyakat készítettek. Az üzem már megszűnt. A kálvária stációit in készítették kézimunkával 1997 körül. A falu lakóinak nagy része idős. Több mint 30%-a nyugdíjas. A Jakab-kereszt az öreg szőlők mellett áll Május elsején. Jakab napján és a fagyos napokon processziót vezettek ide. Kisbesztercc A Zselic apró, kedves faluja, zsáktelepülés. Területének mintegy kétharmadán erdők és legelők az uralkodók, a földjei mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok a rossz minőségű talaj és meredek domboldalak miatt. Őslakossága magyar. Első említése 1332-ben Bistrice néven, mely szláv eredetű szó, gyors folyású patakot jelent. A dűlőnevek alapján megállapítható, hogy a községnek szerb-horvát lakossága lehetett. A mai falutól nyugatra, a patak bal partján emelkedő dombon állt régen a falu. A habarcsos kövek Szent Simon és Jakab apostolok tiszteletére felszentelt templom helyéről tanúskodnak. A török időkben is lakott, török földesura Muszup bölükbasi volt. A 18. században Mclczer birtok. Temploma 2002-ben épült. Szépek a lakóházak és az udvari épületek. Látni lábakon álló ólat. faragott homlokzatú szénntárolól és istállót, nagy fesztávolságú gangboltíveket és ódon pinccajtókat. Akad lakóház utca felöl nyíló pincével. Pirosra pingáli sziveket fedezhetünk fel házhomlokzatokon. Bakóca Zsáktelepülés. A legerdösiikebb baranyai falvak közé tartozik, dimbes-dombos környezetű Szántóterülete kicsiny. A falu határában késöbronzkori lelet került c!ö, amely valószínűleg egy bronznűives elrejtett készlete lehetett, ezt a töredékes és kopott, újraöntésre váró eszközök nagy száma bizonyítja, pl. 36 db bronzsarló. A késő avarkorból sírokat találtak. Az. első említése 1332-ben Bakóiéba néven ismert. A település neve szláv eredetű, bükköst jelent. A Zichy grófok birtoka volt. Török földesura Ibrahim bölükbasi volt. A török hódoltság után Nádasdy László gróf, 1727-tól egy felvidéki régi nemes család, a Kcllcir.éri Meltzcr-család tulajdona. A család férfíágának kihalása után 1820-ban gróf Mailálh György kapta királyi adományul a birtokot. A család a 14. században kapott nemességet és Honl-Bars megyékben töltöttek be hivatalokat. Nemesi elönevük Székhelyi volt. Az elsöszülöttek György nevet viseltek. III. György kapta meg fiatalon a Baranya megyei aüspánságot, országbíró volt, a kiegyezés utáni kúria elnöke. A kastélyt még a Mc lézerek építették. III. Mailálh György az angol kastélyok mintájára megnagyobbította; mai alakját a 19. század hatvanas eveiben kapta. Sokáig iskola és gyermekotthon volt, most el akarják adni. Parkja arborétum jellegű, található benne páfrányfenyö. szivar-, tisza- és liliomfa. Egy helybeli így mondta: „Azon egész tájt ékíti a nagyszerű emeletes úri lak. melyet 1860-61 évben Székhelyi Mailáth György ízletesen nagy pénzösszeg áldozatával telepíttetett." 1892-ben gróf Mailáth György özvegye gycrmckmenhelyct cs leányiskolát létesített, letelepítette az irgalmas nővéreket. Templomát 1848-ban szentelték fel. A haranglábai már jóval korábban építették, e mellé került az új templom. A lakosság erdőt müveit, állatokat tartott. Az 1900-as években lignitkészleickci fedezlek fel a terület alatt, de nem kezdték meg kitermelni. Nevezetes épület a fazekas Múzeum, neves népművész, Sáfrány Géza munkái és muzeális értékű gölöncsérmühelv látható benne. Múlt századi, tornácos, paraszti lakóépület. itt élt és alkotott a miivész. fekete István híres író a Mailálh birtok segédtisztje volt 1926 és 29 között, itt nősült meg, a bakócai körorvos leányát, Pillér Editet vette feleségül. Itteni életéröl irta a Ballagó idő című könyvét. A Hollófészek legendája Bakóca község felett emelkedik a Hollófészek nevű hegy. Ez a Zselic legmagasabb pontja, 358 m. Hajdanában az erdőterület birtokosa egy gróf volt. E területen a legmagasabb hegyen hollócsaládck fészkellek. A sziklás hegy tetejére feljutni szinte lehetetlen, a hollók így biztonságban voltak. Egyszer a gróf fia kiment a favágókhoz és jó kedvében a/i mondta, aki a favágók közül felmegy a fészekhez és lehoz neki egy hollófiókát, annak két arany üti a markát. Egy fiatalember vállalta az életveszélyes feladatot. Felmászott a fészekhez, de amikor a hollófiókát kiemelte, a meredek kőfal kezdett dőlni, és alázuhanva ott lelte halálát. Kán „A magyar mediterrán csoda" címmel adtak ki egy kiadványt róla. Kán a Mecsek-hegység és a Zselici-dombság találkozásánál, egy festői észak-dél: völgyben található. Alapítása a 12. század elejére tehető, neve a Kán nemzetségtől eredeztethető. A török időkben elnéptelenedett, az 1780-as években németek telepedtek le. Az. 1900-as évek vége felé elnéptelenedett. Néhány házat magánszemélyek, a házak nagy részét pedig egy vállalkozó társaság vásárolta meg - felfedezve a környék idegenforgalmi értékét. Ma üdülőfalu. Hetvehelyhez tartozik. Minden év júniusában filmszemlét tartanak „Káni filmfesztivál" néven. Hetvehely Árpád-kori település. Ezt műemlék temploma is igazolja. Neve a hétfő és a hely főnevek összetételéből keletkezett, és arra utal. hogy egykoron itt hétfőn tartották a hetivásárt. Egyes helybeliek szerint a barmok legeltetését hétfőn kezdték meg. ezért Hétföhelynek nevezték a falut, ebből lett a Hetvehely. A település neve Hetvenhelv alakban is szerepel, arra utalhat, hogy az Árpád-korban bizonyos szolgálatot teljesítő szolgar.épek lakták. A pécsi káptalan birtoka volt. A török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett. 1719-ben mint műveletlen kincstári pusztát említik. Később népesedett be újra németekkel, magyarokkal és horvátokkal. majd német többség alakult ki. 1997-ben lakóinak száma 570 volt. A községben a plébánia mögött 13. századi, gótikus stílusú kápolna látható. 1883-ban új templomot építettek, főoltára és a padok a pécsi székesegyházból valók. A régi templomot gazdasági épületnek, a hajót szénapajtának, a szentélyt hústustölönek használták. Az Országos Műemlék Felügyelőség 1976-ban állította vissza eredeti állapotába. A kis méretű templom déli oldalán egy kora gótikus formájú kapu fölött három tölcséres béleletü középkori ablak sorakozik. Érdekessége a négyzetes alakú szentély és urasági karzat. Belül középkori faliképeken kívül egy 14. századi keresztelő medence látható. (dr. l^tkoiosné Novoitiy Sarolta összeállítása/ ..Járom az utam" (Az Ormánság turistaútjairól) Az emberek munkájuk gyümölcsét szeretik a magukénak tekinteni. Ezért kezdem ezt az írást így. mert kicsit tulajdonomnak tekintek egy sokunk által, sok munkával elkészült. most már közel 100 km-cs új turistaút-hálózatot. Mi. a Dráva TSE természetjárói felvállaltuk egy turisztikai szempontból eddig fehér foltként szereplő tájegység, az Ormánság turistaút-hálózatának kialakítását. Ennek egy akkori 1SM pályázat adta meg az alapját. Lényeges szempont volt az útvonalak kialakításánál. hogy legyen összeköttetésük a megye már meglévő jelzett turistaútjaival. Ezt jelenleg két irányban tudtuk (majdnem teljesen) kialakítani A Villányi-hegységen végigvezető kék sáv jelzést a Tenkes csárdától meghosszabbítottuk Majláthpusztáig, ennek útvonala a kővetkező: Tenkes csárda - Nagy-hegy - Diósviszló - Drávasz.crda-hcly Sz.ödönyi-ló - Drávaeschi - Drávapalkonya - Kisinci - Majláthi horgásztó Majlálhpuszta, kulcsosház. A másik útvonallal a Mecsek irányába kapcsolódunk a már eddig is járt túrautakhoz. sárga sáv jelzéssel. Ennek nyomvonala a következő: Majlálhpuszta. kulcsosház - kajláthi horgásztavak - Szaporca - Kémes Drávapiski -Kórós Hegyszentmárton Tengeri Baksai erdő - Pécsbagota - Zók - Dicsérd -Markó csárda - Boda (a falu fölötti erdőben, a Hetvehely és Kővágószőlős közötti útnál találkozik a három megyét is átfogó piros sáv jelzésű turistádnál) Ennek a sárga sáv jelzésű útvonalnak a Görcsönyt Vajszlóval összekötő muúttól a 6. sz. főútig terjedő szakasza most van kialakítás alatt. Mivel egyesületünk tulajdonában van Majláth-pusztán egy kulcsosház. ezért az itteni környék bemutatására is készült két jelzett út, kék és sárga körtúra átjelzéssel, valamint egy kék négyzettel jelzett út a közlekedés megkönnyítésére Sámod vasúti megállóig. Az idei évben terveink szerint tovább folytatjuk a kék sáv jelzés felfestései Sellyéig, így ez a kék sávval jelzett út már közel száz kilométeren kanyarog a Villányi-hegység és a Dráva-sík szép tájain. Tervben van meg a kok körtúra nyomvonalán, a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal közösen egy új tanösvény kialakítása. A másik szempont ennek a kevésbé ismert térség természeti kincseinek a bemutatása, kulturális és történelmi emlékeinek megismertetése volt. A bejárások és az azóta tett túráink igazolják, hog> az útvonalválasztások helyesek voltak, és olyanokat láthat erre a túrázó, amit az általunk is nagyon szeretett Mecsekben nem. Ezekkel a sorokkal szeretném a figyelmet felhívni arra. hogy a közelünkben vannak még olyan túraútvonalak, melyekkel egy kis változatosságot lehet vinni a már megszokottá váló éves (óratervekbe. Ezekre az útvonalakra kerékpáros túratársainkat is várjuk. Mivel ezek a jelzések térképen még nem szerepelnek, ezért egyesületünk tagjai szívesen segítenek az útvonalak térképre rajzolásában, ha erre igény van. Meg egy lényeges szempont: a turistaút akkor tölti he szerepéi, hajárnak rajta! Ezeket az útvonalakat nem magunknak jeleztük. Gyertek, fedezzétek l'cl Ti is a szinte érintetlen Drávát, az Ó-Dráva meder tavait, növény- és állatvilágát, valamint az Ormánság hangulatos falvait! Szép idői. és jó túrákat kívánok a Dráva TSE nevében: a ti KA Lokátorállomás a Zengőn Turistaként az ország hegyvidékeit járva visszatérő élményem, hogy a hegytetőn beton építmények, rádiótornyok, drótkerítéssel elkerített területek fogadnak. A Bakonyban, a Pilisben és a Mecsekben (pl. Hármas-hegy) sorolhatnánk a turisták elöl elzárt, megkö-zelithctetlen hegycsúcsokat. A fogadtatás eléggé különböző ezeknél a létesítményeknél. A rendszerváltás előtt volt olyan hegytető, ahol minden arra járót igazoltattak. Ma van olyan elhagyott katonai létesítmény, ami kísértet-erödként terpeszkedik el az egyébként szigorúan védett természetvédelmi területen. Jónéhány magaslatot l'V és rádiótornyok foglalnak el. ahol a bakancsos turista megtűrt vendég, elbotorkálhat a drótkerítés mellett, szerencsés esetben fölmehet a TV-toronyba. Érintetlen hegycsúcsot szinte alig találni. Ezért fogadtam rossz érzéssel a Zengöre tervezett radarállomás híréi. A Zengő lokátorállomást 11 évvel ezelőtt kezdték el tervezni. Az építési engedélyi első fokon a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság elutasította, másodfokon magasabb szinten - engedélyezték, miközben egy 2002-ben kelt kormányrendelet az építésügyi hatósági engedélyezési jogkört az önkormányzatoktól a katonai létesítmények ügyében áttette a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe. Miközben a toronyhoz vezető út építését már előkészítették. Pécsváradon és Hosszúhc-tényben a közelmúltban hívtak össze lakossági fórumokat, ahol éreztették a megjelentekkel, hogy a lokátorállomás létesítése eldöntött tény. Erre utal az is. hogy a bánáti bazsarózsa és a szúrós cscdabogyó védeti élőhelyére tervezett út nyomvonalául) a múlt év májusában több száz növényi áttelepítettek. A több tízmillió Fi költséggel végrehajtott akció a szakemberek szerint kétes eredményt hozott: a szárazságban az áttelepített növények nagy része elpusztult, az öntözővíznek pedig a töveket kitúró, sárban dagonyázó vaddisznók örültek a legjobban... De nem csak a turisták és a természetvédők aggódnak a létesítmény miatt. Két évvel ezelőtt Németországban vált ismertté a tény, hogy a lokátorkezelök körében végzett felmérés szerint milyen sokan szenvednek daganatos megbetegedésben. A hosszú-hetényi és pécsváradi polgárokat az említett fórumokon ugyan több órás előadások keretében igyekeztek meggyőzni arról, hogy a sugárzási szint határérték alatti lesz, a határértékeket azonban a hivatalok alkotják, cs a szakirodalomban találunk olyan \é-lekedésckct, melyek megkérdőjelezik ezek realitását. Ismeretes a mobiltelefon átjátszó tornyok körüli vita. ami egyáltalán nincs megnyugtatóan rendezve. A mérleg másik serpenyőjében a jugoszláviai háborúk idején történt légtérsértések és Barcs 1991 -es bombázása van. Nem tudjuk azonban, hogy a műholdak korában mennyire indokolt ennek a lokátorállomásnak a létesítése, a laikusoknak nincs kellő rálátása ezekre a kérdésekre. Az viszont kifejezetten irritálja az itt élő embereket, hogy ágy érzik, már megint a fejük felett döntöttek, nincs beleszólásuk egy olyan dologba, aminek minden esetleges káros hatását nekik kell elszenvedniük, az idegenforgalmi lehetőségek veszélyeztetésétől az ingatlanárak eséséig. lobb kérdésben nem látunk világosan. Például mekkora terület lesz elkerítve a hegytetőn? Azt mondják, hogy a toronyig el lehet majd menni. Egy korábbi ígéret szerint a lokátor kilátóként is üzemelt volna, de amikor a fórumon erre valaki rákérdezett, kiderült, hogy most szó sincs erről. Ki mérte föl a katonai objektum falusi turizmusra és idegenforgalomra gyakorol: hatását? A környező településeknek szinte az egyetlen fejlődési lehetősége az idegenforgalom, és erre minden esélyük meg is van: természeti környezet, gondozott utcák, vendéglátásra alkalmassá tett porták. Hogyan illik ebbe a képbe egy rádiólokátor? Hogyan magyarázzák majd meg a külföldi turistáknak, hogy igen, ott van a hegy, de nem lehet fölmenni a tetejére? Attól tartunk, ha a csúcsra autóút vezet, akkor ott a katonák, vadászok, erdészek jármüvem kívül clobb-utóbb megjelennek az autós „turisták” is és ami még ezzel jár: szemét, zaj, később talán egy büfé... Ettől féltjük a Zengőt, ami számunkra nem csak egy hegy a sok közül, hanem a Dél-Dunántúl legmagasabb csúcsa, amit eddig elkerültek a civilizáció ártalmai. Sok kérdés van, amire nincs megnyugtató felelet, egy azonban biztos: ennek a helyzetnek a megoldásánál a magyar társadalom vizsgázik demokráciából. Araló Csongor „A Zengóről Badacsonyig... De meddig?” Április 5-én rövid újságcikk közölte, hogy hoss/.úhctényi és pécsváradi civil szervezetek gyalogtúrával tiltakoznak a Zengőrc tervezett lokátorállomás ellen. Márti szól: ..Elmegyünk"? Miért ne? így kerültünk április 6-án kristálytiszta, szeles, jeges időben Hosszúheténybe. Gyülekezés Hetény vezér szobránál, kb. 60-an vagyunk. Elindulunk Püspökszentlászló felé; a szél télies öltözetünket átjárva, süvítve kopogtat csontjainkon. Sietünk, az erdőbe érve talán mögénk kerül. Szerencsénk van, a kék háromszög jelzést követve, szép úton haladva - mellettünk vízmosás - csak oldalról tologat a „böjti". Medvehagymás részen járunk, a meredek emelkedőt leküzdve jobbról kicsavart fagyökér, föld és kö kompozíciója bizonyítja a természet erejét. Körülötte jeges hótömeg. Felérünk a csúcsra. A szél néha kegyes, a Nap sugarainak is terel enged. Feni találkozunk a Pécsváradról induló mintegy 60-70 természetbaráttal. Felkapaszkodva a kilátó 52 vaslépcsöjén, gyönyörű kilátás tárul elénk. ÉNy-i irányban szabad szemmel, tisztán látható a Badacsony! A távcső csak növeli a látványt. Délre a Papuk hegység látszik, míg kelet felé a Duna vonalát véljük felfedezni. Ki tudja, meddig csodálhatjuk innen c távoli tájakat? Talán nem utoljára mutatta meg a kilátó, mit is tud nyújtani sok tenne-s/.etkedvelőnek. (Érdekességként: előző évben, szintén április 6-án hasonló hideg, szeles időben és hószállingózásban voltam először nyílt túrán a Zengőn, akkoriban kezdtem el túrázni. Akkor a Bazsarózsa kulcsosház fölötti dombon már nyílt a bánáti bazsarózsa.) Leereszkedünk Mártival: a Zengővár érintésével a sárga jelzésen, majd a Zengő-kö mellett elhaladva a kék négyzet jelzésen haladunk a Rcka-kunyhó felé, a szélcsendes Bodzás-völgyben. Kicsit megpihenünk, szép a környék. Az Etelka-forrásnál forró teát iszunk, majd a térképen megkeressük a legrövidebb utat Püspöks/.cntlászlő irányába. A Róka-hegy lábánál erdei úton járunk, majd az erdészeti műutat keresztezve a sárga sáv és kék négyzet jelzésen megyünk, míg egy „forrás’' jelzés meg nem állít bennünket. Leereszkedünk az útról: sáros alumínium táblát találunk, megtisztítva a „Korsoma-forrás” felirat tűnik elő. Hamarosan leérünk Pűspökszentlászlóra. Bélyegzőnk, az arborétumban elfogyasztjuk maradék elemózsiánkat. Még kellemes napsütésben végignézzük a növényeket - a túli-pánfa most kezdené bontani szirmait majd a közelgő sötét felhő Hosszúhctcny felé irányit bennünket. Sietős lépteink ellenére utolér a 10-15 percig tartó hózápor, fehéren betakarva a füvet, az erdő alját. A buszt kényelmesen elértük. Tartalmas, változatos napunk volt, kellemesen nyugtáztuk: ma is tettünk „egy pár lépést”. Kis Olga Pontőrök a „Mecsek 50”-cn 2003. május 3. Reggel fél hétkor indulunk Pécs váradra, hogy a „Mecsek 50" teljesítménytúra ellenőrző pontjához a lmom süteményeket felvegyük. Negyednyolckor érkezünk a Vár utcába, ahol Novotny Iván már vár bennünket. Bepakoljuk barátainkkal a sok süteményt a kocsiba, és már indulunk is tovább a Róka-völgybe, az Etel ka forráshoz, ahol a „Mecsek 50" és a „Mecsek 30" állomásának pontéilenörci leszünk. A Komlós-völgy után nemsokára letérünk az erdészeti dózcrúlra, cs a sorompónál leparkolunk. Nehéz hátizsákokkal cs szatyrokkal felpakolva indulunk le a völgybe. Az erdő csendes, a fákról hullanak a rügyházak borítólevelei és a virágszirmok. A fákat üde zöld levelek ölelik körbe, és lágyan ringatóznak az enyhe szellőben. Jobbra az út-bevágásnál jól megfigyelhetők a vulkáni tevékenység által visszamaradt lávafolyások, melyek a tenger alatt szilárdultak meg sok-sok millió éve. Baloldalt mellettünk a hús vizű patakocska igyekszik a völgy felé, hogy elérje az Öreg (I lalász)-patak völgyét. A Réka-kunyhó környékén kellemesen süt a Nap, és most is - mint az előző években -rend van a környéken. A megszokott erdei asztalnál rendezzük be „irodánkat" Kihelyezzük az ellenőrző pont tábláját, amin most egy szép bánáti bazsarózsa mosolyog elpirulva. Minden készen áll a teljesítménytúrázók fogadására, és most a „főnökünk", Ági engedélyez egy snapszot a gallér mögé. Még meg sem melegednek az ülöpárnák, amikor motorzúgást hallunk, és néhány perc múlva megérkezik eg\ pótkocsis motorkerékpár, jól megpakolva. Lepakolnak a tűz* rakó melle, majd kölcsönösen méregetjük egymást, és bemutatkozunk. Ök egy pécsváradi baráti társaságnak jöttek lefoglalni a tüzrakót, mivel nagy sütés-főzést terveznek. Kölcsönösen megkínáljuk egymást a finom kisüstikből, melyek kellően hűvösek a pakkokban. Telnek-múlnak a percek, a tűzrakóban a vörös láng recsegteti a fahasábokat, a meleg légáram lengeti a koros fenyők alsó ágait, mi pedig várjuk az első versenyzőt. A har-mir.cas pályán megjelenik lassú kocogással az első „tájfutó”, aki még alig izzadt meg az eddig megtett úton. Ági a rajtszám listán megjelöli, majd Marcsi lebélyegzi a ver-senykartont. Süteménnyel kínáljuk, de ö udvariasan lemond az édes élvezetről, mert az a futáshoz nem igazán passzol. A menetkartonról megnézi a következő állomás irányát, és elköszönve tőlünk lassú futásnak ered a Zengő irányába. Érkeznek a versenyzők, a lányok pontosan végzik munkájukat, és süteménnyel kedveskednek. Imrével a csoportosulásokra figyelünk, és a sorrendre hívjuk fel a figyelmet a gyors és pontos könyvelés érdekében. Közben a másik baráti társaság is egyre szaporodik. és a nagy vastárcsán sülnek az első bepácolt húsdarabok; sörösüvegek sorakoznak a hús patak vizében. Már nagyon bizsereg a talpam, el kell indulnom néhány kilométert megtenni, az ötvenes útvonalán, majd visszafelé a harmincason. A patak kellemesen csörgedezik mellettem. hol jobboldalt, hol pedig baloldalt. Többször átkelek a lesoványodott vízfolyáson, majd baloldalt egy rózsaszín virágra leszek figyelmes. A gyíkfü csoporton belül rózsaszínt pillantok meg. négy tövet. Örülök neki. mert elég ritkán lehet látni, pláne a fehér változatát. Lencsevégre kapom c.s megyek tovább lefelé. Szabó Laci és barátja jönnek felém, kissé fáradtan a kellemes napsütésben. Örülünk a találkozásnak és bíztatom őket, hogy Áginál van egy nyelet finom szekszárdi kékfrankos. Folytatjuk utunkat ellenkező irányban: ök felfelé, én lefelé. A felélénkülő szél a fákról virágszirmokat, virágport és rügyek lepergett maradványait hordja széjjel. Balra fordulok és elindulok felfelé az óbányai vadászház irányába. Az út enyhén emelkedik, majd eg\rc meredekebben. A tőrömmel a szederindák útra nyúló indáit kurtítom meg. ezzel is a tempómat lassítom szándékosan. Fent a háznál kellemes a környezet: szép pázsit, ismertető tábla az „Erdő fohászáéval”, szép asztalok és padok körben. Lepihenek egy padnál, és várom Óbánya felöl a teljesítménytúrázókat. A fáit erdei pinty trillázik, széncinkék kergetőznek a virágzó és édes illatot árasztó galagonyabokor körül Már kipihentem magam és még eddig senki sem érkezett, ezért elindulok a zöld sáv jelzésű turistaúton felfelé. A tölgyesbe érve jobban érnek a Nap sugarai, ezért leveszem ingem, és úgy haladok tovább. Sok szép Összecementálódott kőben gyönyörködök. olyan, mintha betonba öntötték volna. Szcp virágok szegélyezik az erdészeti utal, melyen látszik, hogy fakitermelés történik folyamatosan. Gyérítik az erdőt, farakások magasodnak odébb az üde lombok között. Balra letérek és a Réka-völgybe indulok a széles, kijárt úton. Szép a táj, szerencsére nincs szemetelés, csak egy ottfelejtett jelzöszalag libeg a langyos szélben. Ágiék már várnak, mivel az új pécsváradi barátaink egy borritkasággal akarnak kedveskedni. A talpas pohárban sárgán csillogó kellemes illatú bor pihen. A királyi ital eddig egy sötét, hűvös pince mélyén palackba zárva várta e napot, hogy bennünket megörvendeztessen. Szánkban körbejáratva a nemes italt apró kortyonként fogyasztjuk el. Egyre sűrűbben érkeznek a teljesítménytúrázók, és felüdülés számukra néhány finom sütemény elfogyasztása, valamint a hűsítő forrásvíz. Vannak köztük, akik fogukat összeszorítva, sántikálva - „csapágyasan" - indulnak tovább, várva a további megpróbáltatásokat. A Nap sugarai még magasról világítják be a tisztást, amikor néhány emberrel megérkezik a „söprű". Gyors egyeztetések az indulási listákkal, kis beszélgetés és megvendé-gelcs, majd elindulnak a Zengő irányába. Összepakoljuk dolgainkat, „lebontjuk” az ellenőrző állomást, és elbúcsúzunk pécsváradi barátainktól. Kis városi autónk terepjáróvá változik, mivel az erdészeti utakat nem neki készítették igazán. Zötyögiink, porozunk, de azért biztonsággal haladunk előre. Kiérünk az aszfaltúira, és jobbra fordulva elindulunk Pusztabányára barátainkhoz. Csábi Marihoz és Baranyai Rudihoz, akik szintén pontőrök a teljesítménytúrán. A volt Betyár-tanyához közel találjuk meg őket a fedett erdei pihenőnél. Itt elég erősen fúj a szél, fel kell venni melegebb ruhaneműt. Kellemesen elbeszélgetünk, kölcsönösen megkínáljuk egymást a „biztonsági tartalékból”. Megígérem nekik, hogy visszajövök értük kocsival, majd lassan elindulunk Zobákpuszta irányába, ahol a cél van. A célban nagy a sürgés-forgás, fogadják a megérkező fáradt vándorokat, elkérik lapjaikat és megkapják a megérdemelt szép kitűzőt, amin idén egy méhbangó látható. Az asztalokon finom falatok bőséggel, a kanosokban kellemes meleg teakeverék. Boldog a versenyző, mert sikerrel teljesítette a távot, boldogok a rendezők, hogy ismét egy színvonalas, jó hangulatú, egésznapos programot biztosítottak több száz turista számára. A pontőrök: Baumann Józsefné, Baumann József, Nagy Zoltánná „Marcsi", Németh Imre - a Réka- völgyi ellenőrzőül lomás munkatársai. Baumann József TÚRÁZÁS GYEREKCIPŐBEN 4. (befejező) rész A Mecsek általam megismert rcs/.ci közül számomra a Hosszúheteny-Püspökszent-lászló-Zengö útvonal a legszebb. Gyönyörű botanikus kert, ritkaságszámba menő növények, egy kis fazsindelyes templom, ezzel egybeépítve az Esterházy kastély, ahol 1955-ben Mindszenty József bíboros hercegprímást is fogva tartották. A távolban nagy sötétszürke felhő fenyeget, ezt biztosan nem ússzuk meg szárazon. A bazsarózsáról elnevezett túrán nem láttunk bazsarózsát, mert már elvirágzott. Közben megered az eső. de ettől függetlenül fölmászunk a Róka-hegyre. Lefelé menet megcsúszom a vizes, füves úton, szerencsére sikerül egy kis fát elkapnom, arról az összes víz az elöltem csúszkáló lúravczetö nyakába zúdul. Merjek hangosan nevetni? Nem merek. A Róka-hegyről a Réka-völgybe ereszkcdünk-csúszimk. Az eső kitart egész utunkon. A nadrágom térdig sáros, régen volt vadonatúj sportcipőm belcragad a sárba, és az leszedi a lábamról. Azért sem hagyom ott. még mit nem? Végre elérünk egy erdész-házhoz, a Réka-kunyhóhoz. ami ugyan zárva van, de a teraszán nem ázunk tovább. Mcgcsszíik szerény kis vasárnapi ebédünket; szerintem normális ember ilyenkor otthon ül. Nekem is le kellene ülnöm pár percre valahova, esöbe-sárba. de hogyan? Nadrágomnak mirdegy, cipőmnek végképp, keresek egy csinos kis bokrot. Most aztán igazán nem számit, hogy történik-e baleset cipőmmel, ruhámmal. Lehet, hogy ezt is meg lehet tanulni? Jártunk Orrun. Abaligeten. Komlón. Mecseknádasdon, Óbányán, mindig újabb ismeretekkel bővítve hiányos tudásomat a Mecsekről. Nagy-méiy-völgy teljesen elvarázsolt, annyira szép. hogy elmclázva majdnem beleestem a kristálytiszta, jéghideg vizű patakba. Megnéztük a triász korból származó Kölyukat, szerencsére vasráccsal le van zárva, Krisztina a/t mondja, hogy egy igazi ősember tanyázik benne. A barlang különleges légkörének köszönhetően több állat- és növényfaj található benne, melyekről soha nem hallottam. Az. erdei utak megunhalallanok. és jó érzés látni, hogy egyre nagyobb gondot fordítanak a természet szépségének megőrzésére. Orfure az annyira szeretett Büdös-kúti me-r.cdékházon keresztül mentünk. Milyen jó lenne, ha kicsit is tudnék tájékozódni, de sajnos nem megy. Valakinek eszébe jutott, hogy nézzük meg a szakaszosan működő Sárkány-kutat. Meg is találtuk, akkor nem működött, de túravezetönk szerint egy igazi sárkány lakik a barlangban, és amikor fürödni van kedve, kipancsolja az összes vizet a barlangból, akkor működik a kút. Túrázásunk történetében először ezen a szép erdei úton eltévedünk. Az űtjclzcs jól volt felfestve, csak rossz irányba mentünk. .Szemöldökig érő csalánban csörtettünk, abban reménykedve, hogy a kullancsok sem szeretik a csalánt. Visszafordultunk, és természetesen megtaláltuk a rendes utat. Orfiiröl a meseszép Balázs-crdön indultunk tovább Abaligetre. Ez a hely nem a természetjárók álma, túlságosan kiépített, nyaralók lakják, és nini: vízöblítései WC. Ez aztán végképp nem nekünk való. Bokor sincs, kénytelenek voltunk visszatérni kulturáltabb körülmények közé. A vadon jobban tetszik. F.zen az úton egy nehéz, meredek, csúszós-sáros terepen elsőnek értem keresztül, túravezetöi dicséretet kaptam Büszke vagyok rá. Hasonló meredek úton. ahol szerpentinen kelleti volna leereszkedni, toronyiránt egyenesen, a kanyarokat levágva értem le elsőnek. Krisztina viszont ezért nem dicsért meg, hanem azt mondta, ilyet csak saját felelősségemre tehetek. Kicsit cl is szégyelltem magam, de olyan jólesett rendetlenkedni. Láttuk a mánfai templomot, felmásztunk a Kis- és Nagy-Tubcsre, a Misinára, gyönyörködtünk a város panorámájában, sőt egy éjszakai túrán is végigjártuk a kilátókat, cs a kivilágított várost is megcsodáltuk. Nagyon szép volt, és meg voltam nyugodva abban, hogy a kullancsok éjszaka alusznak. Nem gondoltam, hogy a Mecsek ennyire szép! Mindenkinek merem ajánlani, hogy kezdjen el túrázni, a kor nem számít, felejthetetlen élményben lesz része. Arról nem is szólva, hogy új barátokat is szerezhet, és nagyon jó érzés egy kedves, összetartó kis közösség tagjának lenni. Köszönetét mondok Bakos Ibolya barátnőmnek, aki rábeszélt a túrázásra, és aki nélkül soha nem ismertem volna meg a Mecsek gyönyörű tájait. F.rdösi Magdolna A zord Bakonyban Kis csapatunk, a Felhőtlenek 2003. április elején Budapest, Székesfehérvár, Veszprém, Zirc érintésével vonattal utazott Porva-Cseszr.ek vasútállomásra, melynek vendégszobáiban volt szállásunk. Innen tettünk csillagtúrákat. Délután két óra körül értünk a fenti szállásunkra, s szinte nyomban vonattal visszautaztunk Zircre, majd onnan busszal Borzavarig. Utunk során a vidék még aludta téli álmát, csak úgy Veszprém körül jelentek meg - a vonat ablakából kitekintve - a tavaszi héricsek, kankalinok, majd később az odvas keltikék. Láttuk még a tél által itt felejtett hórakásokat is. Visszatérve Borzavárra, az Országos Kék Túra jelzését követve felkapaszkodtunk az országos hirú Kisszépalma-pusztára. Közben a Kőris-hegy hatalmas gömbjének látványa kísért végig bennünket. A kastélyt csak kívülről láthattuk, de a fogadót közelről is megtekinthettük. A csodálatos arborétumban található az országban egyedülálló lópanteon. A lovak neve és életkora is látható a köveken, melyek nyugvóhelyüket is jelzik. A panteon közelében van a kastély volt tulajdonosának a sírhelye is. Amíg a parkban nézelődtünk, odajött hozzánk a fogadó jelenlegi tulajdonosa, aki svájci állampolgár, és tört magyarsággal üdvözölt bennünket. A fogadó igen látványos, a parkolóban sok-sok gépkocsi állt, tehát sok vendéget csalogat a szép környezetben lévő pihenőhely. Sok lovat is láttunk a karámban. Visszafelé egy darabig ugyanazon az úton kellett mennünk, majd a sárga sáv jelzésen Porvára ériünk, s innen a zöld sávon - hosszas keresgélés után - vissza szálláshelyünkre. Másnap hóesésre ébredtünk. Sebaj, fel a vonatra, és irány Pannonhalma! 2002-töl a település városi rangú, mintegy 4000 lakossal. In is felfele kellett kapaszkodnunk, míg el nem értük az apátságot, mely a világörökség része. Megnéztük a könyvtárat, a múzeumot, a közelben lévő Boldogasszon) templomot és a kilátót is. Az arborétum még álmát aludta, de sikerült megtekinteni a vöröses színű virágait bontó illatos hunyort, és gyönyörködni benne. Fújt a szél, borult volt az idő. de nekünk ez nem számított: ismét vonatra szálltunk, majd Vinyétöl a Cuha-szurdokon a piros jelzést követve - szálláshelyünkre tartottunk. Sok-sok hóvirág, odvas keltike, erdei és bogiáros szellőrózsa, pettyegetett tíldofii fogadott bennünket. A Cuhn-szurdokban, mely kb. 6 km hosszú, sok pad. asztal és sátorozásra alkalmas hely található. A szurdok mészkő és vöröses színű sziklák által határolt. Vinye vasútállomás környéke szinte megszólalásig hasonlított a mecseki Ar-pád-telöhöz. Harmadnap havas tájra ébredtünk, de sütött a nap. Mínusz 3 fok volt, Szálláshelyünkről a sárga sáv jelzésen haladtunk felfelé, majd a piros sávot elérve Károlyházát érintettük, ahol diákok tartózkodtak. Enyhe kapaszkodó után kiértünk az ún. „zsellér-földekre”. Viharos szélben értünk Gézaházára, mely valamikor 40 fős település volt, az itt lakók az Eszterházyak alkalmazásában álltak. Az itt lévő panzió lepusztult állapotban van, megközelíthetetlen. Az épületet kutyás örök vigyázták. A volt turista szálláshelyek romosak, minden az enyészeté Később hallottuk, hogy a panzió magánkézbe került, és a helyreállítása folyamatban van. l tunkat a Kő-árokban folytattuk, mely a mi Zsidó-völgyünkhöz hasonlít: kidőlt fák, mély árok. szakadék és sziklatömbök sokasága kíséri utunkon. Az árokból kiérve hóvihar lepett meg bennünket, s mi esöküpenybe burkolózva védekeztünk ellene. A cscsz-ncki vár messziről mutatta magát. Felújítás alatt áll, így nem tudtuk megtekinteni. A sárga sáv jelzésen, havas, sáros, csúszós úton tértünk vissza - újabb hóviharban -szállásunkra. Következő nap reggel mínusz 5 fokos hidegre ébredtünk, az ablakok jégvirágosak voltak. Bakonyszentiászlóra indultunk, ahol megnéztük az Eszterházyak kastélyát, és a kerek katolikus templomot. A falut elhagyva a szép, rendezett „Ösfenyves" turistaházat ér intettük, majd kereszteztünk egy bauxitporral borított bányászati műutat. A talaj és a patakok vize is vöröses színű volt Mindvégig csodálatos ősfenyvesekben haladva énük el a Hódoséri vadászházat. Az erdőben érintettünk egy köböl készült cmlékke-resztet, és egy hatalmas ágaival leboruló fenyőfát, melyet a térkép „Iszonyatos nagyfa"-ként jelöl. Az ösfenyvest elhagyva beértünk a 168 lakosú Fenyőfőre. Hideg lett ismét, s bár fáradlak voltunk, de folytattuk utunkat a Hódoséri völgyön át szállásunkig. Ötödik nap már csak Zircről gyalogoltunk Porva-Cscsznekre, mintegy 6 km-es távon, de ez is elég volt, mert esen a hó, fújt a szél Csoda, hogy e zord időben nem betegedtünk meg Utunk során a kitűzött útvonalakat végigjártuk, sok szép látnivaló maradt meg emlékezetünkben még akkor is. ha az időjárás nem volt kegyes hozzánk. dr. Koncz Eszter HÍREK ■ Turista Majális: május 1-jén Kis-réten rendezte meg a szövetség - immár harmadik alkalommal - a majálist, melyen szép számmal, mintegy 120-an vettek részi n természetbarátok. A nap folyamán Kis-rétröl kiinduló csillagtúrákon vehettek részt a jelenlévők, volt turista-totó a Nyugati-Mecsekről és a Jakab-liegyrö';, valamint itt volt a bronzjelvényes túravezetöi tanfolyam zárása is. A jóféle étkekről Benczes Gábor „mesterszakács" túratársunk gondoskodott. (Börcsök György) ■ Mecsek 50, 30,15 teljesítménytúrák: a május 3-án megrendezett túrákon az útvonalak nagyjából ugyanazok voltak, mint a tavalyiak, kivéve az M 15 útvonalát, ami változott. A 15 km-es távon 133 túrázó indult (1 nem teljesítette), a 30 km-cn 134 fő (1 nem teljesítette), az 50 km-en pedig 70 fó (2 nem teljesítette). Az 50 km-es távon indultak a szokásosnál jóval kevesebben, nem tudni, miért. Viszonylag kevés pécsi volt, de jöttek Budapestről, Komlóról, Kaposvárról, Bajától többen Köszönöm a segítséget a nyugdíjas szakosztály több tagjának, és a pontőröknek felkért túratársaknak. Szeretném kiemelni Kardi Kálmánt, szakosztályunk tagját, aki a túrák előkészítésében, a mcnetlapok megszerkesztésében sokai dolgozott, (dr. Isikatosiié Norotny Sarolta) m Jelzett út a Csepegő-kőhöz: a Del Zsebe egyik természeti látványosságához, a Gálosfától dclre- már Somogy megye területén található természetvédelmi területen lévő Csepegő-kőhöz új átjelzést festettek a Somogy megyei természetbarátok. A kék kör jelzés a Rockenabauer Pál Dél-Dunántúli Kék Túra útvonaláról ágazik le a Terecsenybe vezető kék + jelzés elágazásától DK-i irányban mintegy 7-S00 tűre (a Zsebe térképen a Tótvárosi erdő és Tótváros között jelzett útszakaszon kb. félúton, ahol a megyehatár is ÉK-re fordul), és egy erdő-mező határon, széles földúton vezet kb. 800 m-t, majd (a térképen kb. a „Hudvád" felirat vonala előtt) egy meredek ösvény vezet le a Sárközi-erdőben ÉNy-i irányba a Csepegö-kőliöz (az ösvény néhány helyen aljnövényzettel sűrűn benőtt, nehezen járható, de n jelzések „fától-fáig" vezetnek). A Csepegő-kőtől ki lehet menni a völgyben Kistótváros irányában Gálosfára. Ez az út magánterületen vezet át. a kistótvárosi völgy teljes egészében lekerített terület (ló- és szarvasmarha tenyésztés folyik itt), de egy kapun be lehet menni a Csepegö-kö felöl (a kaput be kell csukni!). A gondnok igazolást (bélyegzést) is ad. Az érkezést célszerű előre telefonon bejelenteni, mert a területet kutyák őrzik, melyek szabadon lehetnek! Telefon: Nagy Jánosáé, 82/570-510. Az út - a gondnok értesítésével - Gálosfa felöl is bejárható, ha előre jelzik az érkezési, kinyitják a kaput. (Az eddig megjelent Zsebe-térképeken jelölt kék kör jelzés, mely a Tótvárosi-hegy irányából vezet a Csepegő-kőhöz, nem járható, a valóságban nem is létezik). (Strasser Péter) ■ Mecsek Híradó: a következő szám 2003. szeptember 2-án jelenik meg. NYÍLT TÚRÁK • június 14. szombat: Bükkösd-Kán-Okorvölgy-Cserkúti tető (20 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 6.45 órakor. Túravezető: Barkúti Károly. • június 21, szombat: Kaposszckcső-Csikóstöttős-Mágocs-Alsómocsolád- Szalntnak-Magyaregregy (23 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 6.45 órakor. Túravezetö: Göbölös István. • július 5, szombat: Kishajmás-Kisbesztercc-Bakóca-Hetvehely („Dél-Zsclic turistája” túramozgalom, 3. túra). Táv: 19 km. Találkozás: a pécsi főpályaudvar csarnokában 6.45 órakor. Túravezetö: dr. Lakatosné Novotny Sarolta. • július 13, vasárnap: Apátvarasdi clágazás-Fodorgyöp-Pccs várad (12 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron S.45 órakor. Túravezetö: Szabóné Kömg Éva. • július 19, szombat: „Este az erdőben”. Útvonal: Lámpás-völgy Dömörkapu-Misina-Büdös-kút-Égcr-völgy (17 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 38-as autóbusz megállójában 16 órakor. Túravezetö: Dalecker Ibolya. (Hazajutási lehetőség este a Dömörkapuiót. Vállalkozó kedvűebiek Biidös-kűtnál éjszakai pihenő, és hazaindulás hajnalban Éger-völgybe). • július 26, szombat: Petőfi akna-Koszonya-tctö-RUcker akna-Cscr-tető (14 km). Találkozás a Budai Állomás autóbusz végállomáson, a 14-cs busz megállójában 8.45 órakor. Túravezetö: Csábi Mária. • augusztus 3. vasárnap: Árpád-tető-Mánfa-Páfrányos-Hősök tere (12 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 31-es autóbusz megállójában 7.00 órakor. Túravezetö: Kovács János. • augusztus 9. szombat: Pccsvárad-Nugypall-Erzsébct-Kátoly (16 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron. 8.45 órakor. Túravezetö: Rónoki Eszter. • augusztus 16, szombat: Kisdobsza-Merenyc-Szigetvár („Dél-Zsclic turistája” túramozgalom, 4. túra). Táv: 18 km. Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 6.40 órakor. Túravezető: dr. Lakatosné Novotny Sarolta. • augusztus 20. szerda: „A Mély-völgyi köfülke”. Útvonal: Dömörkapu-Kánya-lörrás-Tripammer-fa-Ilösök tere (14 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 31-es busz megállójában 8.50 órakor. Túravezetö: Baronek Jenő. • augusztus 23, szombat: Égcr-völgy-Sasfcszek-Jakab-hegy-Egcr-völgy (14 km). Találkozás a pécsi uránvárosi autóbusz végállomáson a 22-cs busz megállójában S.30 órakor. Túravezetö: Kaszás Károlyné. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással • június 9. hétfő: Máré-csárda-Máré-vár-Iharos-kút-Szcderindás-kút-Bclyár-forrás-Csurgó-Zobákpuszta (12 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi autóbusszal. Túravezető: Király László. • június 15. vasárnap: Mecsekpölöske-Jószerencsét vh.-Vas Mihály hegye— Kanizsár-Kisvaszar-Vaskapu-Angyal-kút-Kisbattyán (17 km). Indulás a 8.23 órai vonattal. Túravezetö: Iván Attila. • július 5, szombat: Vékény-Cscpcgö-árok-Vörősfcnyö kh.-Máré csárda (10 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi autóbusszal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. • július 13, vasárnap: Szászvár-Dobogó-Cigány-hegy-Kisújbánya-Rcka kunyhó-Püspökszentlászló-Zobákpuszta (19 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi autóbusszal. Túravezetö: Németh Katalin. • július 20, vasárnap: Sikonda-Vágotpuszta-Lóri-Malomnujzeum-Herman Ottó-tó-Magyarhcrtclend (18 km). Indulás a X órai sikondai autóbusszal. Túra-vezető: Rácz Jánosné. • július 27. vasárnap: Sikonda-Vágotpuszta-Bános-Orfű-Abaligct-Oríü („Fiir-dötúra”). Táv: 16 km. Indulás a 7 órai sikondai autóbusszal. Túravezetö: Őri Zsuzsanna. • augusztus 3, vasárnap: Vékény-Vörösfcnyő kh.-Iharos-kút-Szcder indás-kút-Pusztabánya-Zobákpuszta (19 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi autóbusszal. Túravezetö: Németh Katalin. • augusztus iO, vasárnap: Árpád-tetö-Tripammer-la-Mónfai tcmplom-Sikonda (9 km). Indulás a 7.30-as pécsi autóbusszal. Túravezető: Stranszky Istvánná. • augusztus 17, vasárnap: Koniló-Szilvás-Szöge-hegy-Kis-kút-forrás (nyársalás)-Szöge-hegy-Komló (10 km). Indulás 8 órakor az OTP elől. Túravezetö: Rácz Jánosné. • augusztus 24, vasárnap: Nagymányok-Óbánya-Kisújbánya-Cigány-hegy-Somosi-kút-Akai-tctö-Várvölgy (21 km). Indulás a 6.50 órai bonyhádi autóbusszal. Túravezetö: Őri Zsuzsanna. • augusztus 31, vasárnap: Alsómocsolád-Vaskapu-Kisbatíyán (12 km). Indulás a 6.50 órai bonyhádi autóbusszal. Túravezető: Iván Attila. • szeptember 7: Bányásznapi emléktúra (8 km). Indulás 8.30-kor a múzeum elöl. Túravezetö: Rácz János. -IS- Rendezvények * június 7: „Mecsek 1800, 1000” teljesítménytúrák. R.; Pécsi Iljúsági Természet-járó Egyesület. Rajt: Zobákpuszta. Kárászi Erdészet táborozóhelye, 6.00-8.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 400 Ft {M 1800), 300 Ft (M 1000). (A rendezvény tavaly a teljesítménytúrázók szavazatai alapján elnyerte „Az év teljesítménytúrája" címet). Információ: Bota János, tel.: 30/993-8595, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Internet: www.pi-tc.hu " június 21; „Baranyától - Tolnáig 60, 30” teljesítménytúrák. R.: Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház., 6.00-8.00. Cél: Konyhád (60 km), Püspökszcntlászló (30 km). Nevezési díj: 500 Ft (60 km). 300 Ft(30 km). Információ: Tasnádi János, tel.: 30/997-9504; Őri Zsuzsanna, tel.: 20/367-6437 m június 27-29: Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó (Abaliget). R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Külön kiírás szerint. Információ: Barettek Jenő, tel.: 72/259-345. • június 28: „Tubcs Kupa” tájékozódási túra verseny. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Rajt: Abaliget, Camping, 8.00-10.30. Előzetes nevezés június 10-ig: Rácz Róbert, 7632 Pécs. Éva u. 9. E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Információ: 20/352-7555.20/461-1921. a június 28-29: „Zengő-Misina 2x50” teljesítménytúra (2x50, 30, 15 km-cs távok). R.: P I TE Vándorsport Szakosztály. Első nap: rajt Pécsvárad 6.00-7.00 (50 km). 7.00-9.00 (30. 15 km), cél ugyanott. Második nap: rajt Abaliget, camping 6.00-7.00 (50 km), 7.00-9.00 (30. 15 km), cél ugyanott. Nevezési díj: naponként, túránként az 50 és 30 km-rc: 500 Ft, a 15 km-re 350 Ft. Információ: Kondi Gyula, tel.: 30/355-3024. e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. a szeptember 6: „Mecseki Maraton, Félmaraton” teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Távok: 42 km, 21 km. Rajt: Orfü, Sárkány kulcsosház. 6.30 9.30 Cél ugyanott. Nevezési díj: 400, ill. 350 Ft. Információ: Bota János, tel.: 30/993-8595, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Internet: www.pi-te.hu A Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub rendezvényei (internetes honlap: http://ptkk.baranya.com) • június 7, szombat: „2x1(10 km Baranyában” kerékpáros teljesítménytúra. Rajt: Pécs. Széchenyi tér. 7.00-8.00. • június 9, hétfő: Pünkösdi Túrakerékpáros Találkozó a pécsváradi várban. Időpont 12 óra. A találkozóra kerékpártúra indul Pécsről, a 48-as térről 9.00 órakor. • június 21, szombat: „Tolnai kalandozás egy kis fürdőzéssel'’. Útvonal: Dombóvár-alsó vasútálIoniás-KapospuIa-Alsóhctény-Nak-Lápalő-Szakcs-Kocsoia-Dalmand-Vörösegyháza-DÖbrököz--GTmarasfürdő-Doinbóv ár-alsó vasútállomás (68 km). Indulás vonattal a pécsi főpályaudvarról 7.09-kor. Társvezető: Sárszegi Attila. • augusztus 8-14: „II. Tour de Délvidék” - részvétel a Délvidéki Magyarok Iljú-sági Szervezete honismereti biciklitúráján Dél-Bánátban. Részvétel előzetes jelentkezés alapján. Túravezetö: Arató Csongor. (Útlevél szükséges!) • augusztus 9. szombat: Kaposvár-Dcscda-tó-Toponár-Magyaratád-Ráksi-Igal-Andocs-Nágocs-Kapolypusz(a-Kereki-Fejérkö-vár--Kőiösbcgy-Balatonföldvár-Balatonszárszó-Balatonszcnics-Baletonlcllc-Balatonboglár-Fonyód (94 km). Indulás vonattal a pécsi vasútállomásról 7.09-kor. Túravezetö: Eperjesi József. • augusztus 22-24: „Pálosok nyomában a Bakonyban és a Balaton-fclvidékcn”. Három napos túra, ossz. táv: 226 km. Indulás: Pécsről vonattal 5.00 órakor. Túravezetö: Eperjesi József. • szeptember 7: „Vasárnapi túra II”. Útvonal: Pccs-Remete-rct-Lapis-Tripammer-fa-István-akna-Somogy-Vasas-Ronionya-Bogád-Pécs (43 km). Találkozó a Mecsek Áruház előtt 9.30 órakor. Túravezetö: dr. Novotny Iván. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti az elnökség. A közlésié szánt anyagokat minden hónap 20 ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs. Apáca u. VI). Tel,/fax: 72/525-377. E-mail: bnusz

MECSEKHÍRADÓ 109. szám 2003. május TAVASZI KUPA TÁJÉKOZÓDÁSI TÚRAVERSENY 2003. március 29. Végre ict a tavasz! Ennek megfelelően a lehető legjobbkor rendeztük meg a 14. Tavaszi Kupát az orfíii Sárkány kulcsosházban. Szerencsére a versenyző csapatok is hasonlóképpen gondolkodtak, mert az utóbbi évek egyik legnépesebb mezőnye gyűlt össze az immár nyolc kategóriában megrendezett versenyen. Újdonságnak számított Baranya megyében az „emelt C" kategória bevezetése, ami a „C" kategóriában régebben versenyző csapatokat az „A”, illetve „ET kategóriában történő helytállásra készíti fel, tájfutó térképen lebonyolított verseny segítségével. Ezen kívül újdonság volt még a Tavaszi Kupák történetében, hogy az „A" kategóriák versenyeit a SPORTident elektronikus pontérintö rendszer segítségével bonyolítottuk le, mely által az időmérést sokkal több szakaszon tudtuk megvalósítani, mint eddig. A versenyt, a ragyogó napsütést és a kellemes meleg tavaszi időt (na meg a medvehagymát) a nyolc kategóriában összesen 135 csapat 414 versenyzője élvezhette. A szervezőknek némi problémát okozott a magas versenyzői létszám a „CT és „C2” kategóriákban. amiért az eredményhirdetés elhúzódott. A rendezők ezúton is elnézést kérnek az okozott kellemetlenségén Ezt leszámítva a verseny kellemes, baráti légkörben zajlott, a megjeleni szövetségi ellenőr a szakmai színvonalat és a lebonyolítást is jónak ítélte. Eredmények: ..A ’’ kategória (11 csapat): 1. NYOM-ASE, Paks (Jakab A.-Baksa T.); 2. Kóma MEAFC, Budapest {Pethc Zollán-Pirigyi Levente): 3. Totoya, Budapest (Serestey Áron-Ács Gábor) „,-t 36" kategória '9 csapat): 1. Rezét III., Baja (Virágy Gy.-lTanezva I..-Szalai I.); 2. Tiszagyöngyo, Tiszaújvnros (Farkas János-Lovász Csaba); 3. Áfonya, Budapest (Odor l.-Keszte Zs.-Antal Á.) ...4 50" kategória (10 csapat): 1. Zöldpont. Kaposvár lÜr Pavlovics György-Jónás Péter); 2. Partosok, Paks (Wollncr Pál-Dománszky Zoltán); 3. ATOM SV, Paks \ Adorján Atual-Pclcr lmre-Lukács Vilmos) „,4 60’’ kategória •; £ í|; >•; íj; Április eleje? Akkor Tenkes túra! A szokásos időpontban újra megrendezésre került a Tenkes teljesítménytúra. A gyalogtúrázók népes táborát az időjósok egész, heti rossz előzetes előrejelzése sem tántorította el egy szép tavaszi túrától. A rendezők (Dráva TSE és Tenkes TE) közös munkája egyre jobban összeérik; ennek bizonyítéka, hogy idén semmilyen panasz nem érkezett sem a rendezésre, sem a szolgáltatásokra. Ebből a már országosan elismert színvonalból a jövőben sem szeretnénk lejjebb adni. Jöjjön egy kis statisztika: a 216 teljesítő az ország 43 településéről (ebből 14 baranyai) érkezett, és 3 kivétellel teljesítették is a távot 85-en voltak a Magyar Természetbarát Szövetség valamely egyesülete vagy szakosztálya tagjai (45 baranyai). A legtöbb résztvevő Pécsről ($1). Komlóról (35). Siklósról (24) és Kaposvárról (IS) érkezett. Örvendetesen megnőtt a diákok aránya (84), ami a jövő természetjárására nézve biztató lehet Még mindig kevesen (39) használják ki az előzetes nevezés adta előnyöket. A rendezők nevében szeretném megköszönni a túrázóknak a részvételt, hisz ez a túra reményeink szerint róluk és a Villányi-hegység megismeréséről szól! Mindjárt szeretném meghív ív. okét. es a most otthon maradottakat is jövő év április elejére egy jó és teljesíthető (a rö\ idebb táv |7.6 km, a szintidő 6 óra) túrára Végezetül. Je nem utolsó sorban támogatóink névsora: Partner Autóalkatrész Szaküz-let. Pécsi Sütőipari Rt. Tollas-pince, Túronyi Önkormányzat. Quallro Mobili Bútoráruház. oii KA Túra a Keszthelyi-hegységben Isméi elérkezett március 15-c, ami a MATAV-os túrázóknak nem csak a nemzeti ünnepel, hanem a tavaszi nagy túrát is jelenti. Igen, tavaszi túrának hirdettük, de nem igazán az lett belőle. Azért nem panaszkodhattunk, mert az időjárás olyan felejthetetlen élményekkel lepett meg minket, amikre nagyon sokáig emlékezni fogunk Az ünnep inast nem kedvezett munkaszüneti nappal, ezért a túráinkat csak két és lel naposra tervezhettük. Azt akartuk, hogy a diákok is részt tudjanak venni szüleikkel együtt egy élményt adó programon. Nem is vertük nagydobra a tervünket, a létszám mégis hamar betelt. Ennek ellenére el tudtuk vinni azokat a BMTS2 tagokat is, akik már évek óta velünk tartanak a többnapos tavaszi és őszi túráinkon. Nekik volt igazán meglepetés a szép. kényelmes szállásunk. A MATÁV Vonyarcvashegyi üdülőjében aludtunk két éjszakát, szerintem mindenki megelégedésére. ízletesek voltak az üdülő által biztosított vacsorák is. (Leves most sem volt!) Induláskor még nem mutatott az időjárás semmi rosszat, viszont Szigetvár után olyan hózivatarok kaptak e! minket, hogy a busz szélvédőjén csak ott lehetett kilátni, ahol az ablaktörlő tisztított. Mire Vonyarcvashegyre értünk, ott már csupa hó volt minden A vacsora elfogyasztása utánra terveztünk egy kis éjszakai túrát, de az. időjárás tréfája miau (szerencsére) nem minden úgy történt, mint ahogy szerettük volna. A finom vacsora után a gondnoknő nem kevésbé finom boraiból tartottunk kóstolót. A zordnak tűnő időjárás miatt voltak, akik maradtak bor mellett, bepótolva az elmúlt időszakok elmaradt élménybeszámolóit, voltak, akik elmentek egy jó forró szaunázásra, és voltunk nem kevesen, akik egy kis esti sétára szántuk el magunkat. Elmentünk a Szent Mihály kápolnához, amit már a tavalyi őszi túránkon nappal láttunk. Más éjszakai túraprogramnak nemigen lett volna értelme, mert látni nem láttunk volna semmit a nagy sötétben. A kápolna viszont ki volt világítva. Már messziről lehetett látni a szép kis dombocska tetején. Útközben sem odafelé, sem visszafelé nem esett a hó. de amikor felértünk, nagy pely bekben elkezdett szállingózni A szép teher kápolnát megvilágító reflektorok fényében csillogó hópelyhek olyan felejthetetlen látványt nyújtottak, amilyent eddig még nem láttunk. Másnap, korábbi szokásunknak megfelelően külön túrán vettek részt a nagyobb kapacitásúak és a szolidabb igényűek. A rövidebb program szerint a Várvölgy - Zalaszámó közötti úttól kezdtük túránkat. Első célpont a Rozi vár megtekintése volt. de a térképen is csak tervezett turistaút vezetett fel innen a várhoz. A jelzet len utak és a hó miatt nem is találtuk meg a keresett nyomvonalat, de egy csodaszép havas völgyein keresztül, n tervezettnél hosszabb útvonalon jutottunk fel a gerincre, majd a várhoz. Mintha megrendeltük volna, a várhoz napsütésben értünk fel. A Nap sugarai miatt gyönyörű panoráma tárult elénk a várfalaktól mind a zalaszúntói Sziupa. mind Tátika vára. valamint a csodálatos helyen levő Várvölgy falu irányába. A következő látnivalónk a Buddha szentély volt. Mire ideértünk, az ég eléggé befelhösödött, és hűvös szél fújt. Az időnk is eléggé elment, ezért már nem vállalkoztunk a Tátika megmászására. A másik csapat megpróbált kapcsolatot teremteni a busszal és velünk is, de ezen a környéken se Westel-es, se Pannon-os térerő nincs. Csak azt tapasztaltuk, hogy jelentkeztek, de beszélni nem tudtunk velllk. Hogy a hideg időjárás miatt nehogy valami problémájuk legyen, elmentünk a busszal feléjük. Ök Zalaszántőn. a Sz lupánál kezdtek, majd a Tátika megmászása titán a Várvölgy feletti turistáikon kellett volna Vállusra érniük. A Sztupa annyira „tetszeti" nekik, hogy nem tudtak szabadulni tőle. és még kétszer jutottak hozzá vissza. Amikor Vállus előtt meglátták a buszunkat, egyik túratársunk egyből végigfeküdt az úttesten, hogy nehogy tovább menjünk. Aznap mindnyájan alaposan elfáradtunk, a hideg idő sokat kiszedett belőlünk. Másnap szintén két csoportot szerveztünk, mert nem mindenki kívánta az előző megterhelő nap után a tervezett 16 krn-es útvonalat. Együtt indultunk, majd a Berzsenyi kilátónál váltak el útjaink. Mi a rövidebb túrára innen a Festetics kilátóhoz, majd Gycncsdiásra mentünk, a másik csoport Bűdöskút érintésével a Püspókhá/.i völgyön és a Bél Mátyás kilátón keresztül ért a Szépkilátóhoz. A Festetics kilátó szintén újdonság volt számunkra. Nyitott fa szerkezete spirálisan két lépcsősorral biztosította a legfelső szintre való feljutást. Magas korlátjai miatt sokkal biztonságosabbnak tűnt, mint a többi eddig látott fa kilátótorony. A kilátó alatt szép. rendezett park biztosítja a tcnnészctkedvelök pihenését. Érdemes volt ide is eljönnünk. Cvf'.v-flV Gyula Gondolatok a „Csodabakancsról" Sok-sok éve már annak, hogy az erdő csodás illatát először megéreztem. Komlón. Kö-könyösben laktunk, és a/, erdő karnyújtásnyira volt tőlünk. A rét. a békás ló. és a mindent körülvevő zöld rengeteg, mind kedvenc játékterünk volt. Hamar megismertem az erdőben való tájékozódást, mert állandóan nagybátyám nyakán lógtam, aki tőlem néhány évvel idősebb. Néha az erdőben elszaladt mellőlem és elbújt a közelben, hogy onnan figyelje pityergésemet. és csak akkor jött elő, ha rossz irányba haladtam tovább. Néhány ilyen „oktató” lecke után már a pityergés elmaradt, tudtam, hogy a bokrok rejtckéből egyszer csak elém toppan. Naphosszat az erdőt jártuk, ismerkedtünk a természettel, megtanította, hogy mi ehető az erdőben, és mire kell nagyon vigyázni Sajnos ezeknek a portyáknak néhány fészek is áldozatul cselt, amikor a friss tojásokat megettük belőlük. Ügyesen másztunk iára, és sok sátrai építenünk a vastag ágak közé. ahonnan megfigyeltük az erdő életét A vízfolyásokban, patakokban sokszor pccáziunk, a halakat megsütöttük. így csillapítva éhségünket. Akkor még a mániái Cifra malom melletti patakban is lehetett tenyérnyi halakat fogni, a gyökerek fele megmentett vesszőkosárral. Talán az. is előfordult, hogy az. erdő mellett lakó gazda réten sétáló csibéjét sem a róka vitte el mind, a Kölyuk barlang felé, A barlang bejárata fölött a sziklán van egy terasz, ott töltöttünk cl sok-sok boldog órát. Még érzem számban a nyárson sütött kukorica ízet. hallom fülemben a parázs fölött dagadó almának sercegését Akkor még ez a táj is érintetlen volt, nem éktelenkedtek műtárgyak a környéken. Sok éve már annak, hogy a Komlói Bányásznál szervezett természetjárók lettünk Lan!'-fertőn Henrik szakosztályában. Sok jó hangulatú. Országos Bányász Természetjáró Találkozón vettünk részt, sok tájékozódási versenyen helyezettek lettünk Ebben a szakosztályban tanultam meg a munkatúrák során a források szakszerű karbantartását, az elfolyó medrek tisztításának lényegét. A mai napig példaként áll előttem a Vőrösfenyö kulcsos ház rendje, tisztasága, az érkező csoportok fogadása és búcsúztatása. Az ügyeleti szoba vendégkönyve sok elismerő írást tartalmazott akkor, és gondolom ma is. A természetjárók nagy családjának melegét, szeretetét köztük éreztem először. Fiatalos energiánk kinőtte az akkor egy kicsit öregedő szakosztályt, és munkahelyemen az „Uránnál" megalakítottuk a PMSC-MÉV Természetjáró Szakosztályt. Sok teljesítménytúra. magashegyi túra, túraverseny és tanulás következett. Kitágult a világ, cs mint a nyílt túrák egyik vezetője, kötelességemnek éreztem, hogy tudásomat több területen fejlesszem. A túrák során kapott elismerő szavak még nagyobb ösztönzést adtak ahhoz, hogy a természet világát még jobban megismerjem. Az évek során nagyon sok kedves barátom lett a természetjárók között, akik közül sokat példaképemnek tekintek. Az erdei pihenők, utak, és tüzrakók tisztításának fontosságát Lengyclnc Margitkától, és Tarnócai Máriától tanultam. A kulcsos házak, források karbantartásának fogásait Kiss Lajostól vettem át. Az elvégzett munkák pontos és részletes leírását Molnár Pista bácsitól és Csokonay Sanyi bácsi jegyzeteiből tanultam. A túrák szervezéséi Lakatosné Novotny Saroltától, az emberekkel való törődést a túrákon Géber Sándortól sajátítottam el. Minden kedves barátomnak, segítőmnek köszönöm, hogy az ARANYBAKANCS DÍJ részese lehetek. Segítő munkátok nélkül nem juthattam volna ehhez a szép kitüntetéshez! Közös munkánk eredményei, remélem, sokáig szolgálják a természetjárók kényelme'!, felüdülései és tájékozódását a Mecsek erdeiben. Baumann József túravezető TÚRÁZÁS GYEREKCIPŐBEN 3. rész Gyönyörű késöiavaszi idő, az út megint sáros az előző éjszakai esőzések miatt, de nem számít, igazán nem érdekes. Az útvonal: Sülevölgy Kácsdűlö Bikadomb, így, ebben a sorrendben. Cél: a Babás-szcrkövek és a Sasfészek. A hegységnek ez a része teljesen más, mint az egész Mecsek. Itt vörös homokkőből áll a hegyoldal, ellentétben a mészkőből álló többi résszel. A növényzet is eltér az eddig ismertektől, ibolyának, medvehagymának, illatos hunyornak híre sincs. Ismeretlen növény számomra a szúrós csodabogyó. Tényleg szúr! Egyik társam felvisít: kullancs mászik rajta. Krisztina elérkezettnek látja az időt. hogy tájékoztassa a csapatot: a kullancsoknak most már több mint fele fertőzőit, és otthon mindenki tüzetesen nézegesse át magát, meri a 24 órán belül eltávolított kullancs kevésbé veszélyes. Ha epseg-hcn hazaérek. első utam a háziorvoshoz vezet, oltást kérek tőle, rettegek a kullancs-csípéstől. \ Babás-szerkövek látványa lenyűgöző. Homokkő rétegek egymás hegy én-hátán, elhelyezkedésük áramló vízből való leülepedésre utal. amit csak tengerparton lehet látni. Mindenesetre elgondolkodtató. Az igaz: történet egészen más. Két gazdag, kapzsi család élt Cserkúlon. Fiataljaik egymásba szerettek, de családjuk ellenezte a frigyei, más párt választoltak mindkét felnek. A két lakodalmas menet tt találkozott a pálos kolostorba esküvőre menet, és a keskeny úton egyik sem akart kitérni. „Inkább váljunk kővé. de ki nem térünk!"- mondták, így most is ők láthatók itt kövek formájában. Az út tovább meredek, sziklás, mire a Sasfészekhez érünk, nem kapok levegőt. A Sasfészek rendkívül érdekes természeti jelenség, 600 m magasan a tengerszint felett, vörös homokkő, a szél és a víz formálta fészek alakúra. Sokáig csodálom. így mindenki biztosan azt hiszi, hogy a természet szépsége vágott így földhöz, valójában kilóg a tyelvcm. Kicsi; pihenünk - most ibolyázni jöttünk, vagy túrázni, miért kell ennyit állni.' - és megyünk tovább a Jakab-hcgyi kolostorromhoz Bertalan pécsi püspök egy begyűjtötte a város környéki erdőkben élő remetéket, és 1225-ben elkezdve kolostori építtetett számukra. A tatárjárás után Boldog Öz.séb esztergomi érsek vette számba Remete Szent Pál magyar híveit, és 1263-ban engedélyt kapott a pápától önálló szerzetesrend alapítására. A törők korban a kolostor elnéptelenedett, tönkrement. A pálosok nem i> lének vissza, a XVIII. században világi remetek költöztek he, majd rablók tanyája lett A kolostor ma már csak romjaiban látható, de még igy is lenyűgöző. Krisztina megígérte nekünk, hogy fogunk találkozni egy ma élő remetével a Kardos-úti kulcsosháznál U képzeltem egy toprongyos kis öregural .. ezzel szemben Laci remete sportosan, fiatalon, fehér sortban és pólóban rendkívül rokonszenves jelenség. Sokat mesélt nekünk a szeleteiről, a hitről, az életéről, és a kulcsosházról, ahol lakik. \ Pécsi Avon női futó- és gyalogló klub tavaszi túráira idén is sok szeretettel várunk mindenkit, akár csapatunk tagja, akár most szeretne először csatlakozni hozzánk. Piogramfiizei es információ kérhető Pál Krisztina klubvezető-edzőnél a 06-20/331- -448 iclcfons/áinon. \ folytatjuk: Erdős i Magdolna 20 000 LÉPÉS AZ ÉLETÉRT Jótékony célú sportesemény Az Avon kozmetikai cég szervezésében idén harmadszor kerül megrendezésre az „F.gynapos gyaloglás az életért" elnevezésű, nemes célokért indított országos program. 2003. május 31-én, szombaton Szentendréről gyalogolunk át több ezer résztvevő társaságában a Margit-szigetre. A közel 24 km-cs távot 5-6 óra alatt teljesítjük. A résztvevők nevezési dijait és az egyéb felajánlásokat az Avon emlőrák elleni küzdelmére fordítjuk, mammográf készülékeket szeretnénk vásárolni. Az eddigi rendezvények eredményeként sikerült venni két. 28 millió forint értékű berendezési, amelyek a kazincbarcikai kórházban és a szegedi klinikán működnek. Segítségükkel az idejében észrevett betegség gyógyszeres kezeléssel 100%-osan gyógyítható. Addig gyalogolunk, amíg Magyarországon elegendő mammográf nem lesz. hogy senkinek se kelljen szenvednie a súlyos betegségben! Ha csatlakozni szeretne programunkhoz... Az alábbi részvételi feltételek nőkre és férfiakra is érvényesek: - 14. életév betöltése, - 1000 Fi regisztrációs díj befizetése a Programirodának, - május 15-ig 6.000 Ft adomány összegyűjtése cégektől vagy személyektől (a bizalom érdekében a támogató csekken fizeti be adományát, amely az adóalapból leírható), csoportos ne\ezés lehetséges a jövedelemmel nem rendelkezők (diákok) számára: a 10 fös csoport vezetője lehet egy felnőtt is, nekik együttesen kell 20.000 Ft-o: gyüj-teniük. - csoportos nevezés felnőttek számára: nekik együttesen kell 50.000 Ft-ot gyüjteniük. Hogyan zajlik le egy „gyaloglónap'’? Külön autóbusszal indulunk Pécsről kb. 5 órakor, Szentendrén közös bemelegítés, köszöntő. átvesszük a pólót, rajtszámot, 10 órakor rajt. A tempó közepes, a csoport ugyanúgy együtt halad, mint egy gyalogtúrán. 5 km-enkém frissítő állomások, ahol vendégül látnak bennünket: szendvicsek, üdítők, ásványvíz, cukorkák, sok-sok gyümölcs. Célba érés kb. 15 órakora margitszigeti Sportcentrumba, ahol ajándékcsomag, átadási ünnepség, koncert, meglepetés vár. A buszunk Pécsre 21 óra körül ér vissza. Felkészülés a Klubban 2001 februárjában alakult meg és azóta folyamatosan működik a Pécsi Avon Nói Futó-és Gyalogló Klub. A szentendrei eseményre készülvén 12 héten keresztül minden hétvégén szervezünk egy túrát, fokozatosan növelve a távokat 8-20 krn-ig. Az edzésien a teljesen kezdők számára is teljesíthető, különösebb megerőltetés nélkül A rendszeres testmozgás egészségünk alappillére, a természet szépsége és a jó hangulatú társaság testi-lelki felüdülést nyújtanak A kirándulásokra a hölgyeken kívül a gyerekeket és a férfiakat is várjuk. (Akik a szentendrei rendezvényen nem tudnak reszt venni, de szeretnének egy kicsit kikapcsolódni a tavaszi hétvégeken, ök is csatlakozhatnak társaságunkhoz.) Jöjjön velünk’ Tegyünk együtt húszezer lépési az egészségünkért, a családunkért, a nőkért! Szeretettel vár minden kedves érdeklődőt, tájékoztatást és programfüzetet ad: Pál Krisztiim klub vezető-edző 06-20/331-4-148 ■ Társvezetők Klubja: június 3-án, kedden 17 órakor Dr. Montskó Péter tart diavetítése* előadást ..Egy avar kon temető ortopédiai szemszögből" címei. ■ „Őseink nyomán”: a Természetjáró Fiatalok Szövetsége ezzel a címmel hirdetett országos vetélkedőt, melyen a l.eówey Klára Gimnázium természetjárói 2. (Posta Eszter csapata) és 3. (Papp Dóra csapata) helyezési értek el. Eredményesen szerepeltek még a Kodály Zoltán Gimnázium csapatai is (9., 10. és 11. helyezés). Gratulálunk! ■ Béka mentő akció: a tavaszi akcióba a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai is bekapcsolódtak, és Orfü mellet ezúttal Sikondán is folyt bekamentés. ■ Szálláshely: Bakócán 7 tő részére (5+2) turista szálláshelyet nyitott az önkormányzat. Zuhanyzó, főzési lehetőség, hűtőszekrény. Szál lásd ij. 500 Ft fő éjszaka Érdeklődés. helyfoglalás Bakóca Községi Önkormányzat. Bakóca. Rákóczi u. 75. Tel.: 72 478-295 tmunkaidőben). 478-319 (esti órákban). ■ Jakab-hegyi kút: a Jakab-hegyen nem lehet vizet vételezni, mert a kút eltörött. A hegyre túrázók vigyenek magukkal innivalót! ■ EKE vándortábor: az Erdélyi Kárpát Egyesület XII. vándortáborát 2003. július 30. és augusztus 3-a között rendezi meg Ratosnyán. a Maros völgyében. A táborba szövetségünk tagjait is meghívták. Szállás: saját sátorral, vagy - külön kérésre - magán-házakban Részvételi költség: 12 eurónak megfelelő lej (gyerekeknek kedvezmény). Jelentkezési határidő: 2003. június 30. Részletes kiírás és jelentkezési lap a szövetségben megtekinthető dr Lakaiosné Novotny Sarolta titkárnál és a Villányi-hegység HÍREK ■ Megjelent ticiiHotleiJ ív ll«M# NYÍLT TÚRÁK • május 10, szombat: Remete-rét-Vörös-hegy-Lóri-Uóczy-mnlom

MECSEK HÍRADÓ 107. szám 2003. március KÖZGYŰLÉS 2003. február 8-án a Baranyaház nagytermében tartotta évi rendes közgyűlését a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, mely ezúttal egyben tisztújító közgyűlés is volt. A hivatalos meghívottakon kívül nagy számú érdeklődő is megjelent, a jelenléti ivek alapján összesen 137 résztvevő volt. A közgyűlésen részt vett a Magyar Természetbarát Szövetség képviseletében Thúróczy Lajos tiszteletbeli elnök. Itt voltak a szomszéd megyék szövetségeinek vezetői, a Mecseki Erdészeti Rt. és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság képviselői is. A közgyűlés eisö részében a szövetség 2002. évi munkáját értékelték az előre kiadott írásos beszámolót kiegészítve a hozzászólók, majd a közgyűlés elfogadta a beszámolót, a pénzügyi beszámolót és a közhasznúsági beszámolót, valamint a 2003. évi program- és költségtervet. Ezek után kitüntetések, elismerések átadására került sor. Először a 2002. évi túrapontversenyek helyezettjei vehették ál a serlegeket, okleveleket (lásd külön), majd az „Arany Bakancs" díj kiosztására került sor. ..Arany Bakancs” díjban részesült Papp Kálmán, a Mecseki Erdészeti Rt. Árpád-tető: Erdészetének igazgatója a sok éves együttműködésért, a természetjárás segítéséért, valamim liaumann József sportlársunk a hosszú éveken ál végzett technikai munkákért, túrnvezetöi és természetjáró tevékenységéért. Kitüntetést kapott dr. Gundrum Károly (Pécsi Vörös Meteor) több évtizedes természetjáró, és a szövetség ellenőrző bizottságának elnökeként éveken át végzett munkájáért. Adorján Rita (Mecseki Erdészet Rt. Erdei Iskola Szakosztály) és Schóber József (Mindszcntgodisai Általános Iskola) az ifjúsági természetjárás területén éveken át eredményesen végzett munkájáért. Elismerő plakettet vehetett át Tóth István Zsolt, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kelet-mecseki természetvédelmi őre a természetbarát szövetséget segítő munkájáért, valamint Arató Csongor, a Pécsi Túrakerékpáros Klub tagja a mecseki épített turistapihenök felújításának előkészítésében végzett munkájáért. A turista átjelzések felújításában, űj átjelzések felfestésében végzett munkáért elismerésben részesült a Dráva TSE, a Komlói Hctdomb Természetbarát Egyesület, a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub, valamint Strasser Péter Végezetül a két szomszéd megye természetbarát szövetségének elnöke. Dotnánszky Zoltán (Tolna megye) cs Kis Gáli János (Somogy megye) vehetett át egy-egy serleget a kapcsolatok eredményes ápolásáért. A közgyűlés harmadik részében vezetöségválasztásra került sor, mivel az eddigi vezetőség mandátuma lejárt. A közgyűlés a kővetkező ciklusra a szövetség elnökének Baronek Jenöt, elnökhelyettesnek Strasser Pétert, titkárnak dr. Lakatosné Novotny Saroltát választotta meg. Az elnökség tagjai: Borosok György, dr. Novotny Iván, Rónoki Eszter, Tóth Klára, póttag: Csuport András. Az ellenőrző bizottság elnöke dr. Tihanyi László lett, tagjai: Csábi Mária, Dalecker Ibolya, póttag: Adorján Rita. A közgyűlés a hagyományoknak megfelelően kötetlen beszélgetéssel zárult. Strasser Péter 2002. évi egyéni túrapontverseny eredménye (2000 pont feletti eredmények) Sorszám Név Szakosztály, egyesület Túrapomszárn I. Farkas Katalin Pécsi Postás SE 5647 2. Kriszt Gábor PTTE Vándorsport Szakosztály 5569 3. Jankcvics Béla MATÁV SE 5314 4. Mcskó János PTTE Vándorsport Szakosztály 4855 5. Molnár Ildikó PTI'E Vándorsport Szakosztály 4257 6. Eperjesi József Pécsi Túrakerékpáros Klub 4047 7. Orbán Jutka Pécsi Túrakerékpáros Klub 3554 S. Németh Ferenc MATÁV SE 3430 9. Dr. Lakatosné Novotny Sarolta Mecseki Kóborlók 3162 10. Vass Koppány Mecseki Kóborlók 3153 11. Sípos Zoltán Pécsi Postás SE 2720 12. Kalangya Attila Mecseki Erdészeti Rt. Erdei Iskola 2671 13 Frank Ferenc Pécsi Postás SE 2527 14. Szabó Sándor Mecseki Kóborlók 2509 15. Kriszt Gábomé PTTE Vándorsport Szakosztály 2464 16 Miklovits György Komlói Héldornb TE 2426 17 Lévai Gábor Pécsi Túrakerékpáros Klub 2376 IS Kondi Gyula PTTE Vándorsport Szakosztály 2370 19 Dr. Novotny Iván Pécsi Túrakerékpáros Klub 2304 20 Hammer Emil PTTE Vándorspon Szakosztály 2046 21. Kónya Tamás PTTE Vándorspon Szakosztály 2033 Sor- szán: Szakós2tA1 y. egvéslilci Tdra Minősítés Össz- pontszám Aktív tagok száma Egy tőre cső pontszám I. MATÁV SE 294C6 6350 35756 21 1703 2, Mecseki Kóborlók 21550 1850 23400 14 1671 3. Pécsi Postás Sít 28-186 1850 30336 19 1597 4. Pécsi Túrakerékpáros Klub 23136 400 23536 16 1471 5. Komlói 1 leuiomb TE 3018-1 1300 31-184 24 1312 6 PTTE Vándorsport Szakoszt. 45613 8C0 46413 36 1289 7. PTTE Nyugdíjas Szakosztály 24960 250 25210 32 785 S. Felhőtlenek Szakoszt á 1 > 4099 4099 7 586 9. Dráva TSE 7169 7169 14 512 10. PTTE Eszperantó Szakosztály 1750 1750 7 250 2002. ovi szakosztályi túrapontverseny eredménye (Az értékelést 10 egyesület, szakosztály adta be) 2002. évi szakosztályi nmnkatúrák pontversenyének eredménye (Az értékelést 7 egyesület, szakosztály adta be) Sorszám Szakosztály, egyesület Munka pontsz. Résztvevők Ponts zám/ÍŐ 1. Dráva TSE 5940 18 330 2. Komló Hétdomb TE 8700 28 311 3. Pécsi Túrakerékpáros Klub 1470 10 147 PTTE Vándorsport Szakosztály 2S50 31 91 5. Felhői lenek 450 5 90 6 PTTE Nyugdíjas Szakosztály 900 12 75 7. Mecseki Kóborlók 750 13 58 ^ r-Ja c»v efi CT" » Vámos Mihály emlékére (Elhangzóit 2003. február 2-án a Vámos Mihály emléktúrán, a Büdös-kúti kulcsosház mellett létrehozott turista panteon elölt. A megemlékező szavakat Kovács János túra-vezető mondta el.) 1927. szeptember 29-én született Felsőszentivánon, meghalt 2002. január 24-én Pécsett. Foglalkozása a pécsi szénbányánál csillés, vájár, majd az 508-as vájáriskolánál szakoktatókén tevékenykedett. Közben elvégezte a bányaipari technikumot. A vájáriskola megszűnése után István aknára került aknásznak. Kitüntetései: a Pécsi Szénbányáknál lelkiismeretes munkájáért 1967-ben a ..bányász szolgálati érdemérem C2üst fokozatát”, később a „kiváló dolgozó” kitüntetést kapta. 1972-ben a „bányász szolgálati érdemérem arany fokozatát” vehette át. 1981-ben gerinemütétet végeztek el rajta és mivel nyugdíjazásához szükséges évei már megvoltak, nyugállományba került. A Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület Vándorsport Természetbarát Szakosztálya 1938-ban alakult meg tíz alapító taggal, többek között: Anchrkó Sándor. Budai Jánosné, Simái Margit, Balassa Mihály, Takács Gyula, Vámos Mihály. A szakosztályvezető: teendőket a tettyei Vándor kulcsosház gondnoki feladataival együtt közel 13 évig Vámos Mihály látta e), amíg egyre romló egészségi állapota azt megengedte. Az eltelt időszak alatt bronz, ezüst túravezetöi tanfolyamot végzett. Rendszeresen vezetett szakosztálytúrákat. Emlékezetesek a nagy gonddal megtervezett vidéki csillagtúrái. A Tettyei kulcsosház rövid története: a kulcsosház helyszínének kiválasztásánál felmerült a tettyei kőbánya épülete, ill. a lakatlan kantavári vadászház is. Végül a romos állapotban lévő Pécs, Felsőhavi dűlő 17-es számú Zsivanovics villára esett a választás. 1988. március 3-án megállapodás jött létre a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat mint használatba adó, másrészről a Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület mint használatba vevő között. A 379 nV ingatlan és az erre felépített lakóépület ló évig tanó bérbeadása azzal a feltétellel jött létre, hogy a bérbevevő a használat fejében az épület helyreállításáról, karbantartásáról, állagmegóvásáról ló évig köteles gondoskodni. A kulcsosház helyreállítása, bővítése, melléképületeinek építése 1988-tól Navratil Géza oki. építészmérnök, egykori szakosztálytag tervei alapján elkezdődött. 1988 előtt az épületben hajléktalanok tartózkodtak. A nyílászárókat kibontották és bent a házban elégették. A hajléktalanokat Vámos Mihály szakosztályvezető bírósági végzéssel, rendőrség közreműködésével az épületből kilakoltatta. A füstös, kormos vakolatot levertek, majd újravakolták. Az átalakítási munkák után Navratil Géza építészmérnök tervei alapján elkészülhettek a melléképületek, tetőtér bővítés, földszinti kézmosó cs a társalgó építési munkái. A vízellátás javítása céljából újabb ciszterna épült. Az eltelt időszak alatt a turistaházban 30 betörés történt, ezért a biztosító a szerződést felmondta. Vámos Mihály javaslatára és kidolgozása alapján a kritikus kora esti órákban sokáig állandó felügyeletet tartott a tagság. Vámos Mihály következetes, kitartó munkájának elévülhetetlen eredményei vannak szakosztályunk életében. Nyugdíjas éleiét szinte teljesen a szakosztállyal és a turizmussal való törődés töltötte ki úgy, hogy abban a szakosztály minden korú tagjának öröme tellett. Úgy érzem, hogy nagyon magasra állította a mércéi, így személye pótolhatatlan. Munkájához támogatást kapott szerető, megértő családjától, hogy idejét és energiáját szakosztályának szentelhesse. Nyugodjék békében! Kovács János **** XX'X* TÚRÁZÁS GYEREKCIPŐBEN 2. rész Pár héttel később virágba borult a medvehagyma. Csodálatos hófehér virága mint egy hatalmas szőnyeg borította be a hegyoldalt. Ilyen szépet soha életemben nem láttam! Ezen az áprilisi túrán ismerkedtem meg Baronek Jenövek a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnökével. Nagyon kedves fogadtatásban volt részünk, a Bíidös-kiíii kulcsosháznál várt bennünket, parázsló fahasábokkal, frissen faragott nyársakkal, ugyanis szalonnát fogunk sütni. A sült szalonnához illő köretet, a villányi vörösbort én cipeltem végig a hegyen, míg egy társam az út vége felé meg nem sajnált, és vitte tovább. Üde friss levegő, hófehér m cd veh agy in a v i r ág-s zöny eg, frissen sült szalonna, zöldhagyma! Ki kívánhat ennél többet? Eddig nem szerettem a zöldhagymát, de any-nyit megettem belőle, hogy a végén magam sem hittem cl! Bornemissza lévén alkoholmentes sört ittam, ahogy egy tápos panellakóhoz illik is. Szalonnázás után Baronek Jenő nagyon sokat mesélt nekünk a Mecsekről, tőle is sokat tanultam. Elmondta, hogy ahol most vagyunk, ott kétféle közét találkozik, a mészkő és a dolomit. A törésvonal mentén barlangok találhatók, ezek közül kettőt meg is nézünk. Elindulunk - a túra napját megelőző éjszaka esett az eső -, egy meredek, csúszós, sáros részen felfelé. Krisztina felmászik, nyújtja a kezét a többieknek, erre ö is visszacsúszik hason, meg az is, akinek segíteni akart. Mire felmászunk, térdig sárosak vagyunk. Vezetőnk megkerüli a kis dombocskát, és pillanatok alatt felér oda. ahová mi hason csúszva kúsztunk a sárban. Palermo víznyelő barlang: tényleg nyeli a vizet, félelmetes, érdekes. Spirál víznyelő barlang: lejárata még félelmetesebb így kívülről nézve, mintha egy kútba tekintenénk. A Büdös-kúti kulcsosházhoz más úton megyünk vissza, meglátogatjuk a Természetbarátok Panteonját. Megtudjuk azt is, hogy a turistajelzések festése, amelyek mellet mi csak úgy elmegyünk és természetes számunkra, hogy annak ott kell lenni, mennyi munkát és időt vesz igénybe. Ezentúl biztos, hogy más szemmel nézek ezekre is. Ha már így benne voltunk a mcsélésben. megemlítem, hogy a Tcnkcs-hegyet nagyon jól ismerem, mert ott lakom kb. 2 km-rc tőle, Na. ezt nem kellett volna tennem! Baronek Jenő könyvet írt róla - dedikálva nekem is ajándékozott egy példányt -, de ilyet soha nem mondana. Rögtön el -,s hallgattam. Sajnos nagyon gyorsan eltelt az idő, elindultunk ugyanazon a gyönyörű virágos szőnyegen hazafelé. Valaha vadonatúj sportcipőmnek nem látszik a színe a sártól, sötétkék nadrágomról térdig ugyanezt elmondhatom; így utazzak haza a távolsági autóbuszon? Ez mind nem elég. a buszvezető megismer, és nem tudja megállni, hogy ne kérdezze meg tőlem: hol jártam, hogy ilyen csinosan utazom? Másnap olyan izomlázam volt, úgy vánszorogtam, mint a légy ősszel. Kellett nekem a természet lágy öle!? Hát persze, hogy kellett! [folytatjak t Erdősi Magdolna, Siklós ZSELIC (1. rész) Március l-jén elkezdődön a Dél-Zselic (urisiája " jelvényszerző túramozgalom keretében a Dél-Zselicet bemutató nyílt túrák sorozata. A most következő összeállításban ezekhez a túrákhoz kapcsolódóan szeretnénk röviden ismertetni a Zsebem, a felkeresendő úti célokat. A Zseüc 1140 négyzetkilométer kiterjedésű dombvidék. Nagyobb része Somogy megyéhez tartozik, déli része Baranyához. Hangulatos táj. A 260-270 m tengerszint feletti magasságú dombok, mély völgyek, összefüggő erdőrengeteg, a patakvölgyekben megbúvó települések, és feltáratlanság fogadja az ide látogatót. A Zsclic területének felszíni arculata igen változatos. Dombsági jellegéből fakadóan területén nagy tengerszint fölölti magasságokat nem találunk. Legmagasabb pontja a Hollófeszek, 35S m. A fiatal kéregmozgások kapcsán keletkezett sűrű törésrendszer és a Ia2a üledékek általános elterjedése miatt a táj igen sűrű völgyhálózatta! rendelkezik, igen tagolt. A völgytalpak szélessége ritkán éri el a 200-250 métert, a határoló lejtök meredeksége 4-30% között változik. A meredek dombos hegyhátai olyanok, hogy a "kígyó is hanyatt esik felfelé a lejtőn". Fő talaj képző rétege a lösz. Felszíni vízfolyásokban gazdag, de ezek többsége csak időszakos. A Zselic közepén húzódó nagyjából kelet-nyugat irányú vízválasztó a patakokat észak felöl a Kapósba, délről a Drávába tereli A Zsclic elnevezés eredetére vonatkozóan több feltevést ismerünk. 1) A !8. század közepén Filep István a szláv zselica = kies. ékes. kellemes szóból eredeztette. 2) Györffy György a zselezo = vas szóból. A Zengő! a római időkben Vas-hegynek nevezték. Területileg összefügg, ószláv eredetű. 3) Többen a szláv zsclud = makk szóból származtatják. A feudális korban a zselici erdők jó sertés makkoltató helyek voltak. 4) Dr. Kopasz Gábor latin eredetű szónak tartja, a sil, silis sárga színű agyagot jelent. Ez került hun-avar közvetítéssel a táj nevébe. 5) Dr. Horváth Imre a szél szóból eredezteti. Régen bizonyos mezei ingatlant jelentett, amely valaminek a határvonalán feküdt. A pannonhalmi apátságnak szélső birtokai voltak itt, 10 falu 300-350 háznéppel, ugyanúgy, mim északon. A 1093 körül készült oklevélben fordul elő először. A vidék története A honfoglalás idején a Baranyái lakó Botond és a Külsö-Somogyban letelepült Koppány törzsei közölt gyepöt alkotott. Később a Kaán nemzetség szálláshelye lett. Szent István idejében királyi birtok. A pannonhalmi apátságnak 1093-ban több falut adományoztak itt. A királynak és az apátságnak több sertéstenyésztő és makkoltató kanász-faluja volt az itteni erdőségekben. Valaha 90%-ban erdő borította. A 13. században már az oklevelek úgy említik, hogy a hízott sertésen, kecskebőrön és méztizeden túl gabonával is adóztak az itteni jobbágyok, tehát már erdöirtások is voltak. A 16. században ISO kiscbb-n.agyobb település volt in. A török hódoltság alatt 140 falu pusztult cl. csak 40 falu telepük újra, négyzetkilométerenként 4 fö volt a népsűrűség. Németeket telepítettek be. Üveghuták létesültek, hamuzsírt és kocsikenőesöt, azaz kalamászt főztek. A vízmeghajtású őrlőmalmok is felbukkantak. A jövedelmek fő forrása sokáig az erdő volt. ISóS-'ocn csak 35%-a volt erdő. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a Zsclie búvóhelyet adott a betyárvilágnak. Leghíresebb betyár Palkó Bandi és Mészáros Pál. vagyis Nagy Pali. akit a visnyeszéplaki erdőben temettek eh ez az ún. Palitemetö. Ma S0 település tartozik a Zselichez. A Zselic növényzete Ma a terület 29%-a erdő. Természetes erdei: I.) Gyertyános tölgyesek a 200-250 méter magasságban. 2.) Bükkösök 250 méternél magasabban. Bennük az erdei fenyő őshonos. 3.) Ezüsthársas cseres-tölgyek a 150-200 méternél. 4.) Homoki vegetáció. 5.) Égerligetek szőkébb völgyekben. 6.) Szil-, kőris-, füz-ligeterdök szélesebb völgy talpakon. Néhány jellemző zselici növény: kisvirágú hunyor, kakasmandikó, zalai bükköny, ciklámen, berki szellörózsa. A Mecsekre és Zselicre egyaránt jellemző: sz.úrós és lónyelvü csodabogyó, díszes vesepáfrány, szakállas szegfű, pirítógyökér. Települések, látnivalók Hold ogasszonyfa Boldogasszonylahoz tartozik Antalszállás (egykori birtokosáról, Botka Antalról van elnevezve) és Terecsenypuszia. A változatos völgyes-dombos táj magaslati részein nagyvadban gazdag bükkösök és gyertyánosok találhatók. A terület domborzatát 250-300 m magasságú dombok és mélyebb völgyek jellemzik. A régészeti leletek szerint már kőkorszaki ember is élt a falu helyén. A rómaiak jelenlétét a falutól 8 km távolságban talált villa maradványai jelzik. A honfoglaló magyarok Kaán nemzetsége telepedett itt le. írott forrásban 1344-ben Bodugazonfalua néven szerepel. A 18. századtól hívják mai nevén, a Szűz Mária tiszteletére szentelt templomáról. 1746-ban német telepesek érkeztek, majd szlávok és magyarok is letelepedtek. Paraszti magán-gazdálkodás és az erdőhöz kötődő kézműves szakmák voltak jellemzők. Az 1600-as évek közepétől Igmándy Sámuel birtoka. Majd gróf Széchenyi Ernőé, a Ruppert és a Rumi családé. Említésre méltó a falu fafaragó múzeuma, ahol I-Ioffcr János munkái láthatók (Szaporcán született 1890-ben, gulyás volt, a népművészet mestere, 1977-ben halt meg), a kíass/.icisia igmándy kúria (1836-ban épült, hosszúkás, földszintes épület. melynek kél végén egy-cgy oszlopos, tripanonos veranda van), valamint Fornszck Sándor és családjának kúriája (1848-as szabadságharc kiemelkedő alakja). A falu lakóinak száma 595 fö. A falusiakat "bükkfatarísznyásoknak" csúfolták. Kalamász kemence: 100-150 évvel ezelőtt itt égették a kocsikenőes ősét. a kalamászt hamuzsírból. Telefonszámok: Fafaragó múzeum: 73/354-114, polgármesteri hivatal: 73/354-114. Magyarlukafa A Zselic déli határán található kis község egy dombok határolta festői völgyben fekszik. Vízrajzi szempontból gazdag vidék sok kis vízfolyással, patakkal. A község neve egy 1237-böl származó oklevélen villa Luca, 1395-ben már Lucafalva néven szerepel. A neve egy Luka, Lukács nevű személy egykori birtokára utal. Feltehetően már a tatárjárás előtti időkben is lakott hely volt, azonban 1715-ig puszta, és esak időnként telepedett itt le egy-egy család. 1720 előtt magyarok kezdték benépesíteni a területet, 1772-ben már német telepesek érkeztek ide, először csak az üveghuta dolgozói. Az itt élőket egy falucsúfoló lukafai vallásoknak hívta, mivel sokan a szénagyűjtéshez használatos favillákat készítették. Szinte az egész Dél-Dunántúli ellátták termékeikkel. A települést gyenge termöképcsségü földek határolják, főként a marha- és sertéstartás honosodott meg. 110 lakója van. Az egyulcás település büszkesége a 19. század közepén épült lakóház és a hozzátartozó két pajta. Az épületegyüttes néprajzi műhelyként szolgál, van szüvöszoba, agyagozó és kosárfonó-műhely. Híressé vált a lukafai Vendel-napi búcsú, amelyet az október 20-a utáni vasárnap tartják. A tájház telcfonszáma: 7 3/554-025. Som ogyhárságy Csodálatos természeti környezetben helyezkedik el. A terület erdősültsége és a rengeteg vízfolyása igen szép látványt nyújt. Ugyancsak szép a falu pincesora. A község neve 1346-ban jelent meg először, feltételezhetően a területen fellelhető sok hársfának köszönhetően. Valószínűleg királyi kanászok voltak az első lakói. A középkor során számtalan nemes birtokolta (Győr nemzetség, Dancs Pál, Székely Mihály, Imrcfi Farkas, a Festeticsek és a Zichyek). A török időkben kipusztult. A 18.. században nemetek és magyarok telepedtek meg. Utolsó földbirtokosa gróf Zichy Domonkos volt. A községet egykor a külvilággal összekötő legfontosabb út a „Bctyár-út” volt. Ennek a nagy zselici rengetegen keresztül vezető útnak a nyomvonalát egy valamikor halálra ítélt betyár mutatta meg kegyelem fejében. A 36 kilométer távolságon Szigetvár és Kaposvár között nem volt domb és nem kellett sehol sem hidat készíteni. Északi részén a valamikori önálló falu, Kishárságy van. A Zichy kastély 1939-ben épült, körülötte park. A parkot a híres szarvasi arborétum egykori kertésze alakította ki, mivel az ottani földbirtokos család egyik tagja, Bolza Marietta ide jött férjhez. (Ma magántulajdon.) A temetőben Szatyor Győző által faragott emlékfa jelzi id. Kapoli Antal Kossuth-díjas népi faragóművész sírját. Betlehempuszta = Kisszentlászló régi neve. Szegény zsellér lakói koldultak, ezért nevezték el igy. A templom kinyitása a 73/354-281 telefonszámon kérhető (polgármester). Szül imán A falu domboktól körülölelve kb. 400 lőnek ad otthont. Már a rézkorban lakott település volt a Zselic déli lejtőjén vízfolyásokban bővelkedő területen. F.lső írásos neve Zelewmal. szőlővel beültetett hegyoldalt jelent. Fzt tükrözi az a természeti kép. melyben Gilice és Bakitya szőlős domboldalai, mint félkarú óriás, ölelésre zárják be nyugatra és délre a látóhatárt. A 14. században már önálló plébániája volt. A tőrök idők óta horvatok és magyarok lakják, és közéjük fokozatosan németek települtek. A második világháború után helyüket felvidéki és szlavóniai magyarok foglalták el. A település birtokosai Török Bálint, a Balogh, a Batthányi és Biedermann-család. Római katolikus templomát 1890-ben emelték. A templom körül 8 száz éves tölgyfa látható. A vasútvonal 1977-ben szűnt meg. A polgármesteri hivatal telefonszáma: 73/344-050. Szennai temető Az Almamellék. Szcr.tlászló és Boldogasszonyfa közös határán lévő dombot nevezik így. Története a következő: minden év májusában együtt szórakozott a három falu népe az uraságaival. Almamellékről gróf Batthyány, Szentlászlóról Fcsteties és Boldogasszonylaról a keménykezü Igmándy Márton volt ott. Alkonyat felé mindig megújították a határhalmot, új földet hánytak rá, mind a három község földjéből ugyanannyi lapáttal. Egy fiatalabb legényt ráállítottak, egyik évben ez az Igmándy uraság erdőse volt. Utána megpálcázták, hogy jól emlékezzen, hogy hol a határ. Eközben egy lövés dördült, és az erdész holtan rogyott össze. Az urak összebeszéltek, és az erdőst pontosan a határhalom alá temették. Nem tudni, hogy kik, de a következő éjjel az erdőst kivették n sírjából és néhány száz öllel arrébb temették. Pör lett ebből az uraságok között. Az erdőst hívták Szennainak, ezért lett ennek a földdarabnak a neve Szennai temető (ár. Ijxkatosné Novotny Sarolta összeállítása) íj; ifi íj; ifi íj; ifi sfc iji ;j; j$í ;j; ifi Hóban a Mecsek pihenői A Mecsek Egyesület év végi ülésén bemutatták a Mecsek hegység újjávarázsolt épített turistapihenöit. E vetítés egyúttal figyelemfelhívás volt részünkre, mert kis csapatunk január végén, hóban és jeges úton meglátogatta a pihenőket. A felújítás • hallottuk - több mini tízmillió forintjába került Pécs városának, de a munka az állagmegóvás miatt elengedhetetlen volt. A pihenőket - formájuk mind más - a barátok, hozzátartozók, illetve a Mecsek Egyesület állította azoknak, akik sokat tettek Mecsekünkért. Túránkat a Fenyves Szálló északi részénél lévő Sári pihenő megtekintésével kezdtük. 1928-ban építtette Uamerli József felesége, Sári emlékére ajánlva. Kár, hogy a pihenő elé épített házak a kilátást akadályozzák. Az Ilonka pihenő felé haladva láthattuk, hogy az út mellé nemrég kihelyezett padok támláit már lefeszítették. Még rosszabb látvány fogadott minket az Ilonka pihenőnél: a két. fából készült szeméttartót ízekre szedték. A vandálok a szemetes darabjaival és a szeméttel szinte beborították a környéket. E látvány túránk során mély nyomot hagyott bennünk. A Dömör-kapu és a Tettye között vezető úton található a Hametlli pihenő, amely 1910-bcn épült Hametlli Gyula fényképész hagyatékából. Az előtte vezető utat Irma útnak nevezték el, Hametlli Gyula feleségéről. Ugyancsak az Irma úton található a Lenkei pihenő, mely egyszerűségével is jó szolgálatot tesz a hegyről lefáradó turistáknak. Utunkat a kék négyzet jelzésű úton folytattuk Gyű kés felé, majd jelzetlen úton mentünk fel a Bertalan sziklára épített Flóra pihenőhöz. Ezt a Hamerli család építtette még 1901-ben. E pihenő kilátónak is megállja helyét. A kilátás innen pazar, különösen a távolabbi tájakra. így látható a Zengő, a Hármas-hegy és a Keleti-Mecsek több csúcsa, közelebbről pedig a Lámpás-völgy és a Karolina külfejtés tárul elénk. A hó most mindent takart. így a Mecseket ért tájsebeket is. A Dömör-kapunál található a Ptaéek Viktor pihenő, amelyet I92S-ban családja és barátai emeltek a Mecsek lelkes barátjának. 1905-ben készült a Szaniszló pihenő, melyet Mócs Szaniszló ciszterci szerzetes, íogimnáziumi tanár tiszteletére emelt a Mecsek Egyesület. Az aljából kibúvó és felfutó borostyán keretei ad az építménynek, látványnak is pompás. A Koboz pihenőt 1934-ben a Rotary Klub felajánlásából építettek Rotary linrc emlékére. A mecseki kemping területén álló Bokor Emil pihenő: csak a kerítésen át nézhettük meg, de látványnak ez is szop volt. A Mecsek Kapu fölött áll a Zsiga László emlékére 1926-ban emelt pihenő. Innen is szép a kilátás városunkra, különösen most, hogy a lombok nem akadályozzák a távolba látást. Érdemes volt végiglátogatni a pihenőket, mert sok szép látványban volt részünk, s a havas-jeges utat már cl is felejtettük. dr. Kor,ez Észter HÍREK ■ Túravczctök Klubja: 2003. április 1-én, kedden 17 órakor „Képek a Pilisből” címmel Tóth Klára tart videovetícést. ■ Gyalogtúrázók X. Országos Találkozója: Nyíregyháza - Sóstógyógyfürdő, 2003. június 6-9. A találkozó rendezője: Szaboics-Szatmár-Bereg Megyei Természetbarát Szövetség. 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Tel.: 20/958-4022, fax: 42/504-740. Szövetségi nap: csütörtök 17.00-20.00, tel: 42/504-741, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Jelentkezési határidő: 2003. április 15., kizárólag írásban! A találkozó programfüzeié, ill. jelentkezési lap a szövetségben Baronek Jenőnél beszerezhető. ■ TEGYOT-TKDOT 2003: a Természetjáró Fiatalok Szövetsége ez évben a Szeged melletti Sziksósfürdőn rendezi meg a Természetjáró Gyerekek és a Természetjáró Diákok Országos Találkozóját. Időpontok: 2003. 06. 23-27 (TEGYOT); 2003. 06.30-07.04 (TF.DOT). Nevezési határidő: május 25. További információ: Strasser Péter, tel.: 72/256-508. ■ Szálláscímjcgyzck: megjelent a „Szálláshelyek turistáknak a Mecsekben, a Dél-Zselicben. a Villányi-hegységben, az Ormánságban” c. címjegyzék 2003. évi adatokkal. Beszerezhető a szövetségben. NYÍLT TÚRÁK • Március 8, szombat: Kistótfalu - Bissc - Máriagyüd - Siklós (12 km). Találkozás a kistótfalui vasútállomáson 8.15-kor (Pécsről a 7.00 órakor induló vonattal ér-hetö el). Túravezeiő: Andrasek Csaba. • Március 15, szómból: „Csokonay Sándor emlcktúra”. Útvonal: Máré-csárda -Cigány-hegy - Hidasi-völgy - Zobákpuszta (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.45 órakor. Túravezetö: Baumann József. • Március 22, szombat: Állatkert - Misina - Tubes - Kardos úti kulcsosba/ (10 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 34-es busz megállójában 8.50-kor. Tű-ravezetó: Jakab Ferencné. • Március 29. szómba!:: Állatkcrt - Sós-hegy - Tubes - Misina - Tettye (10 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 34-es busz megállójában 8.50-kor. Túravezetö: Pál Krisztina, • Április 5, szombat: Eger-völgy - Jakab-hegy - Éger-völgy (16 km). Találkozás az uránvárosi autóbusz pályaudvaron a 24-cs busz megállójában 9.05 órakor. Túravezető: Marton József. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással • Március 9, vasárnap: Árpádtetö - Rábay-fa - Lapis - Rotary körsétány -Lapis - Melegmányi-völgy - Sikonda (20 km). Indulás a 7.30 órai pécsi buszjárattal. Túravezető: Rác?, Jánosné. • Március 23, vasárnap: Komló - Hasmányi templomrom - volt Kossuth-akna -Somos-tető - Zobákpuszta (8 km). Indulás 9 órakor az autóbusz végállomásról. Túra vezető: BoraTiborné. • Április 6, vasárnap: Kisbattyán - Cseresznyés - Almás - Kis-kút-orma -Szöge-hegy - Szilvás - Komló {12 km). Indulás a 7 órai kisbattyáni busszal. Tű-ravezetö: Király László. Rendezvények • Március 16, vasárnap: „Bakancsos Atom Kupa” tájékozódási túraverseny. Helyszín: Keleti-Mecsek. R.: Paksi Atomerőmű SE Természetjáró Szakosztály, Tolna Megyei Természetbarát Szövetség. Rajt: Váralja, Ifjúsági tábor 8.00-10.30. Információ a következő telefonszámokon: 75/414-912 (17 óra után). 20/431-SÍ 12, 20/522-4646. • Március 22, szombat: „Mecsek Éjszakai i37 km), Esti Mecsek (16 km)” teljesítménytúrák (Simics Tamás Emléktúra). R.: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs-Éger-völgy, Toca Mama Kisvendéglője. 18.00-20.00 (Mecsek Éjszakai), 18.00-19.00 (Esti Mecsek). Nevezési díj: 350, ill. 200 Ft/fő. Információ: Szabó László Attila, te!.: 72/226-315. • Március 29. szombat: „Tavaszi Kupa” tájékozódási túraverseny. Helyszín: Ort'ü térsége. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Pécsi Orvosegészségügyi Sportkör Természetjáró Szakosztálya. Raji: Orlü, Sárkány kulcsosház, 8.00-10.30. Előzetes nevezés március 15-ig: Geisz Ferenc. 7623 Pécs, Igló u. 1., e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Információ, tel.: 20/955-9125, 72/315-329. • Április 5, szombat: „Tenkcs 30, 15” teljesítménytúrák. R.: Dráva TSE. Rajt: Túrony, italbolt előtti tér, 7.00-9.00 (30 km), 8.00-10.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 450, ill. 400 Ft/fö. Információ: Romvári Tibor, tel.: 72/437-443. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Rccs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs. Apáca u. 2/1). Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra. E/tax 72/525 377 E-mail: bjniszCvfrccir.ail.hu. Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Internet: www extra.hu/bir.tsz

Kulcsosházkezelők tanácskozása 2003. október I9-én Püspökszentlászlón, a Bazsarózsa kulcsosházban rendezte incg a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség a kulcsosházkezelők tanácskozását. A vendéglátó a Pécsi Vörös Meteor Sportkör Természetjáró Szakosztálya - a kulcsosház kezelője - volt. A tanácskozáson részt vettek a Bazsarózsa, a Büdös-kúti, a Betyár-tanya, a Fchcr-kúti, a Gubacsos-, a Kardos-úti, a Koszonyatetöi, a Mailáthpusztai, a Nagymányoki, a Vörös-fenyő, valamint a terecsenyi Zrínyi kulcsosház kezelői. A résztvevőket Baronek Jenő, a szövetség elnöke, ill. dr. Gundrum Károly, a vendéglátó szakosztály vezetője köszöntötte. Ezután tájékoztató hangzott el a non-proíit szervezetek kezelésében lévő szálláshelyek így a kuicsosházak működését szabályozó kormányrendelet-tervezetről, majd a házkeze-íök számoltak be az elmúlt év tapasztalatairól, illetve a házaknál történt munkákról, fejlesztésekről. Valamennyi kulcsosháznái a vendégforgalom csökkenése volt jellemző. A program hivatalos részét jó hangulatú beszélgetés követte, melynek során a házigazdák finom töltött káposztáját, és hozzá jófajta bort kóstolhattak a résztvevők. Köszönet a meteorosoknak a kitűnő vendéglátásért! Jövőre a Gubacsos kulcsosház lesz a találkozó házigazdája. Strasser Péter CSELLENGŐ KUPA 2003 Napsütéses, gyönyörű időben rendezhettük meg a VIII. Csellengő Kupát 2003. szeptember 27-én Remete-réten, a Vörös-hegy térségében. Sajnos némi zavart okozott a versennyel cgyidöben bonyolított Mecsek Rally autóverseny, melynek következtében a Pannon Volán téves információi miatt - nem engedte fel reggeli járatait a Remete-rétre. Fz sem akadályozta meg azonban a Csellengő Kupák történetében rekordnak számitó 55 lelkes csapatot abban, hogy a verseny helyszínét elérjék, és elrajtoljanak. A versenyt első ízben rendeztük hét kategóriában: újnak számított a tájfutó térképen rendezett „emelt C” kategória, és a 14 éven aluliak számára meghirdetett „C junior” kategória. A hét kategóriában összesen 55 csapat 106 versenyzője indult. A Csellengő Kupa az „A” kategóriákban második alkalommal került lebonyolításra a sportident elektronikus pontérintő rendszer segítségével, mely az eddigieknél sokkal több szakaszra képes bontani a versenyt, így annak jellegét jobban ki tudja emelni, mint a hagyományos rendszer. A pályával kapcsolatban két apróbb probléma merült fel, mindkettő valószínűleg a Mecsek Rally nézői csinlalankodásainak köszönhetően, az „A” cs az ,A36” kategóriákban. Az egyik sportidentes jelőlödoboz meghibásodása miatt az egyik ponton szúróbélyegzővel kellett jelölni, két átmenettel később pedig a bóját „helyezték át” 60-S0 méterrel távolabbi helyre. A harcedzett csapatoknak ez sem jelentett problémát, a második bakihoz tartozó szakaszidő túllépéséért pedig ncin adtunk hibapontot. A verseny végig nagyon barátságos légkörben zajlott, komolyabb reklamációk nélkül, amit ezúton szeretnék megköszönni a csapatoknak. Külön köszönet a Borond DSE, a komlói Kenderföldi Általános Iskola, valamint a pécsi Belvárosi Általános Iskola lelkes diákjainak cs tanárainak, akik szép számú részvételükkel nagymértekben emelték versenyünk rangját. Eredmények „A” kategória (7 csapot): 1. Katica Tanya Zöldpont, Kaposvár (Fodor Péter-Gróf Regina-Koch Eszter); 2. Totova II., Budapest (Serestey Áron-Harsányi Rita); 3. Kóma, Miskolc (Fazekas Gábor-Pethc Zoltán) ,,A36‘‘ kategória (5 csapni): 1. Dráva Talpasok, Dráva TSE, Pécs (Jancsi Attila-Romvári Tibor); 2. Tiszafa, Tiszaűjváros (Szalai Zita-Szalai Bcla—Kilián Mária); 3. Tiszagyöngye, Tiszaújváros (Farkas János-Gccsi Viktor) „A50” kategória (7 csapat): 1. Katica Tanya Zöldpont, Kaposvár (dr. Pavlovics György-Jónás Péter); 2. Böfkös család, Pécs (Bötkős Tamás-Bötkös Lászlóné); 3. Kőbányai Barangolók, Budapest (Komoróczki András-Komoróczki Andrásnc) „B” kategória (12 csapat): 1. Kaposvári TTE, Kaposvár (Hegedűs András Miklós Ákos); 2. BIOKOM-PITE, Pécs (Bota János-Sikó Emese); 3. Végtelen dinamika, Pécs (Kertész Anikó-Stefanovits Ágnes Szigeti Alexandra) „Emelt C” kategória (5 csapat): 1. Egyetértés, Baja (Farkas Judit-Marusa István- Boruzs Dóra-Marusa Fanni); 2. Piros Cérna, Pccs (Koczor László -Orsovai Bemadctt-Vígh Alcxandra-Antalovics Adrienn); 3. Hegyről le, Bonyhád (Cseke Zsófia-Kárpáti Adrienn-Szigeti Katalin-Éretb Attila) kategória (9 csapat): 1. Illés szekerén, Bonyhád (Illés Attila Balog Éva-Adoiján Gábor-Adorján Boglárka); 2. Leőwey Klára Gimnázium, Pécs. (ódor Mátyás-Borbély Éva-Ódor Kata); 3. REZÉT V„ Baja (Marcsányi Mária-Varga Éva-Sziráczki István ne- Szalainc Burszki Mónika) „C junior” kategória (10 csapat): 1. Luca, Pécs (Morton Klaudia-Bcckli Pctra-Eg>'házi Ramóna-Parkas Adrienn); PITE-Pécsudvard II. (Beid Krisztina-Lukács Zsaklin-Juhász Bcmadctt-Farkas Judit); 3. Bárányhús, Pécs (Angyal Levcnte-Ódor Botond-Mohácsi Balázs-Förböi Zsigmond). Geisz Ferenc Old Jttmpers Szakosztály . -> _ vij. elSant Őszi Kupa tájékozódási túraverseny Az elSant Bt. és a Pécsi Orvosegészségügyi SK 2003. október 24-én Orfii térségében rendezte meg az Őszi Kupa tájékozódási túraversenyt, a kiírás szerinti kategóriákban. Az időjárás nem volt kedves hozzánk: a verseny már reggel esővel dúsított, később havas eső és hó keverékével cifrázott, hideg őszi időben zajlott. Az erdő talaja és az utak a versenyt megelőző időszak és az éjszakai, majd a nappali esőzés miatt sárosak és csúszósak, de járhatóak voltak. A versenyen - feltételezhetően a rossz időjárás miatt, a rendezőség nagy bánatára -mindössze 23 csapat vett részt, 51 fővel. A csapatok 8 helységből érkeztek. Az "A” kategóriában 2 csapat; az "A 36" kategóriában 1 csapat; az "A50" kategóriában 1 csapat; a "B" kategóriában 5 csapat; a "C" kategóriában 2 csapat, az "Emeltszintű C" kategóriában 4 csapat; az újonnan meghirdetett „Ifjúsági (általános iskolás) C" kategóriában 4 csapat, valamint a szintén újonnan meghirdetett egyéni versenyben 4 ío indult. A verseny lebonyolításában 14 fo vett részt. A versenypályák az előre meghirdetett rajtidőre álltak, a verseny időben történő kezdését nem akadályozta semmi. A versenyzők valószínűleg bíztak az idő jobbra fordulásában, mert nagyrészük csak a rajtoltatást időintervallum második felében kezdte meg a versenyzést. A verseny pályáival kapcsolatban kisebb hibákat jeleztek, amit a rendezőség okulásként tudomásul vett ía helyezési sorrendbe ez nem szólt bele). Óvást nem nyújtott be senki. A verseny az apró hibáktól eltekintve a tervezettnek megfelelően zajlott le. Az értékelés időben megtörtént, az eredményhirdetést az előre tervezett időponthoz képest kicsit később, pár perc csúszással, kategóriánként megtartottuk. A verseny az időjárás kedvezőtlen alakulása ellenére is jó hangulatban zajlott le. Bízva, hogy továbbra is módunk lesz rá, az Őszi Kupát jövőre is megrendezzük a majdani résztvevők örömére. Minden megjelent versenyző „grátiszként" - a szutyok idő valamelyes kárpótlásaként - a Club Orfii Kistó étterem által készített uzsit fogyaszthatta. Ezen felül a verseny első három (ahol volt) helyezett csapata oklevél és érem díjazásban, valamint a támogatók által felajánlott ajándékokban részesült. Az elsők a kategóriájuknak megfelelő kupát is elnyerték, amit egy évig őrizhetnek, kiállíthatnak, mutogathatnak, büszkélkedhetnek vele, de jövőre vissza kell hozniuk, hogy újra elnyerhessék. A helyszíni visszajelzések alapján a többség megelégedésére sikerült lebonyolítani a versenyt, ami a rendezésben résztvevők lelkiismeretes munkájának köszönhető. Akik ezt megtették: ifj. Baronek Jenő, Bárdos Tibor, Benczes Dani, Benczes Gábor. Benczes Gábomé, Börcsok Réka, Csábi Mária, Csurka Szabolcs, Jillek Kata, Mazács Zoltán, Márton Zoltán, Németh Katalin, Szabó Dávid, Varga István. Akiknek tetszett és jel érezték magukat, azokkal együtt örülünk, akiknek bosszúságot okoztunk, azoktól elnézést kérünk. Az elért eredményekhez gratulálunk és mindenkinek köszönjük, hogy eljött! Eredmények: „A” kategória: 1. Katica Tanya Zöldpont V.} Kaposvár (Fodor Péter-Izsáki Boglárka-Jakab Albert); 2. Katica Tanya Zöldpont EL, Kaposvár (Koch Eszter-Hemer Ágnes) „A egyéni” kategória: 1. Moha és Páfrány Feri, Pécs (Gcisz Ferenc); 2. Moha és Páfrány Tiké, Pécs (Ró n oki Eszter); 3. Moha és Páfrány Robi, Pécs (Rácz Róbert) „A36” kategória: 1. Dráva talpasok, Dráva TSE, Pécs (Jancsi Attila-Romvári Tibor-Valkai Zsolt) „A5Ü” kategória: 1. Katica Tanya Zöldpont, Kaposvár (dr. Pavlovics György-Jónás Péter) „B” kategória: 1. PITE-BIOKOM, Pécsudvard (Bota János); 2. Ákátláj, Bonyhád (Bischof Tamás-Deák Tamás-érseke Zsófia); 3. Kóbor, Királyegyháza (Karch Ádám) „Emeltszintű C” kategória: 1. Egyetértés, Kiscsávoly (Farkas Judit-Marusa István); 2. Vesztes űrturisták. Bonyhád (Varsányi Attila-Molnár Géza-Velncr Viktor-Molnár Erik); 3. ZS-V, Kenderföldi Természetjárók, Komló (Hörnycki Zsófia-Stciner Viktória) „C” kategória: 1. Horváth Attila, Pécs; 2. Csibecsapat, Bonyhád (Kuli Imre-Jakab Adrienn Kovács Kinga-Chlcbovics Miklós) „Ifjúsági C” kategória: 1. Mineral, Bonyhád (Somogyi Márk—Illés Attila); 2. Túragalambok, Bonyhád (Szász Norbert-Varsányi Tibor-Szász Ákos); 3. PITE, Pécsudvard (Heid Kriszti :ia-Lukács Zsáklin-Bcmáth Fruzsina-Katona Ivett) A rendezőség nevében: Benczes Gábor „Dagonyatúra” Idén harmadik alkalommal rendeztük meg a „Szent Imre 20", és második alkalommal a „Szent Imre 10” teljesítménytúrát. Jó időben, jó hangulatban érkeztek a túrázni vágyók. Kilenc óráig volt indítás, a 20 km-es távnak 111 fo vágott neki, míg a 10 kilométert 46-an választották. Negyed órával az utolsó indulók után eredtem. Borús, de kellemes idő volt. Az első ellenőrző pont előtt értem őket utol. Meg-megálltunk, távcsövei végignéztük az alattunk elterülő tájat. A felhők egyre jobban fenyegettek. Mire elértük az ellenőrző pontot, már csöpörgött az eső. Igazoltattuk a túralapokat, előkerültek az esőkabátok. Tovább indultunk, egyre szaporábban esett az eső, mi pedig egyre szaporáztuk lépteinket. Mire elértük a második ellenőrző pontot, már erősen eláztunk. Gyors pecsételés után begyűjtöttük a csokoládét és már indultunk is tovább. Az eső szakadt, mi pedig sáros úton „tocsogtunk” tovább. Hamarosan elértük a harmadik ellenőrző pontot, de akkor az eső már nem esett. Ezután agyagos út következett, mi pedig kezdtünk hasonlítani a dagonyázó vaddisznókhoz. A vokányi vasútállomásra érve már sütött a nap, ennek nagyon örültünk. Néhány kilométer megtétele után örömmel fogadtuk a kulcsosháznál kapott zsíros kenyerei, teát, és megkóstoltuk a „hegy levét" is. Mire indultunk volna, ismét eleredt az eső. Negyed óra plusz pihenő után elindultunk. Az eső már nem esett, de nagyon sáros, csúszós úton haladtunk fölfelé a hatos ellenőrző ponthoz, Gyors pecsétclés, begyűjtöttük a jól megérdemelt csokoládét és elindultunk a cél felé. Nyakig sárosán érkeztünk célba, ahol megkaptuk a kitűzőket. A célban kiderült, hogy néhányan igyekeztek meghosszabbítani a távot. Mindössze négy fo adta fel félúton a túrát. A sár és cső ellenére jól éreztük magunkat. Reméljük, hogy jövőre is találkozunk; mindenkinek köszönjük, hogy megtisztelt bennünket részvételével. Pálinkás István rendező HÍREK ■ „A mi Mecsekünk” túramozgalom: a Pccs Városi Természetbarát Szövetség túra-mozgalmat hirdet „A mi Mecsekünk" címmel. A túramozgalom egyszeri alkalommal kerül megrendezésre, időtartama: 2003. október 1. - 2004. október 31. A túrák során kötelező, ill. választható érintési pontokat kell felkeresni, ezeket fényképekkel kell igazolni. A felkeresett pontok függvényében bronz, ezüst, illetve arany fokozatot elehet el érni. Díjazás: jelvény, oklevél. Nevezési díj: 150 Ft/fo (egyénileg és csoportosan is lehet nevezni). Nevezés a szövetségben keddenként 16-17 óra között, vagy írásban a Pécs Városi Természetbarát Szövetség címére (7624 Pécs, ifjúság u. 5/b. ÍV. em. 14.). A túramozgalomba 2003. november végéig lehet nevezni. További információ: Strasser Péter, tel.: 72/256-508. ■ Kardos-úti kulcsosház: a kulcsosház felújítási munkák miatt átmenetileg nem üzemel. A tervek szerint november végétől fogad ismét vendégeket. Szállásigénylés új cimen: Lázár Tamás, tel.: 30/424-1325. ■ 2004. évi nyílt túrák: kérjük a túravezelöket, hogy a jövő évi nyílt túra terveket november 20-ig adják le dr. Lakatosné Novotny Sarolta titkárnak. ■ Természetbarát szövetségi tagság érvényesítése: a 2003. évi tagsági érvényesítő igazolványokat november végéig leltet még megvásárolni a szövetségben. Kérjük az egyesületeket, szakosztályokat, hogy az elmaradt érvényesítéseket rendezzék dr. Lakatosné Novotny Saroltánál. ■ Túravezetők Klubja: december 2-án, kedden 17 órakor Rozvány György tart videovetitéssel egybekötött előadást a mostanában igen népszerű Tunéziáról. Utána kérdezni lehet az előadótól személyes élményeiről. ■ Új távolsági autóbusz díjszabás: a Pannon Volán Rt. 2003. november l-jétől megemelte a viteldíjakat. Tájékoztatásul a túravezetőknek közöljük az új (teljesáru) jegyárakat: 5 km-ig: 91 Ft; 5-10 km: 124 Ft; 10-15 km: 169 Ft; 15-20 km: 225 Ft; 20-25 km: 282 Ft; 25-30 km: 338 Ft; 30-35 km: 394 Ft: 35-40 km: 451 Ft; 40^5 km: 507 Ft, 45-50 km: 563 Ft. NYÍLT TÚRÁK ► november 8, szómba/: Villány-Szársomlyó-Villánykövesd (12 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 6.40-kor. Túravezető: Baranyai Rudolf. ► november 15, szómba/: „Skóciai Szent Margit emléktúra”. Útvonal: Mecseknádasd- Réka-vár-Pécsvárad (16 km). Találkozás a mecseknádasdi plébániatemplom előtt 10 órakor (Pécsről 9 órakor indul autóbusz). Túravezető: dr. Novotny Iván. ► november 29, szombat: „Rockenbauer Pál emléktúra”. Útvonal: Ilosszúheícny- Zengő-Geszienyés-Hosszúhetény (21 km). Találkozás a hosszúhetényi autóbusz megállóban 8.15-kor (Pécsről 7.15-kor indul autóbusz). Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► november 30, vasárnap: Pécsvárad-Zengő-Réka-kunyhó-Pécsvárad (10 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 6.45-kor. Túravezető: Kondi Gyula. ► december 6, szombat: „Évvégi beszélgetés a Büdös-kúti kulcsosháznál”. Útvonal: Szamár-kút-Zsuppon-parrag-Büdös-kúti kulcsosház-Lapis-Mandulás (15 km). Találkozás a pécsi vasútállomás elöli a 39-es autóbusz megállójában $.30-kor. Túrave-zetö: dr. Lakatosnó Novotny Sarolta. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással • november 9, vasárnap: Zobákpuszta-Püspökszentlászló-Réka-kunyhó-Skóciai Szent Margit emlékkereszt-Réka-vár-Pusztabánya-Zobákpuszta (25 km). Indulás a 8 órai hosszúhetényi autóbusszal. Túravezető: Rácz János. • november 16, vasárnap: Maré csárda-Máré-vár-Hászé-tető-Barna-kő-Mézes-rét— Szöge-hegy-Komló, Szilvás (10 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi busszal. Túravezető: Iván Attila. e november 23. vasárnap: Zobákpuszta-Pintó-tető—Szöge-hegy-Gadányi tavak-Komló, Szilvás (7 km). Indulás a 9 órai bétái (3-as) busszal. Túravezető: Király László. • december 6-7, szombat-vasárnap: „Mikulás túra”. Útvonal: Szászvár -Vörösfenyő kulcsosház-Magyaregregy (10 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi busszal. Túra vezető : Őri Zsuzsanna. Rendezvények • november $, szombat: Pécs Városismereti Verseny. R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma (Pécs, Széchenyi tér 11.), 7.30-9.00. Információ: Strasser Péter, tel.: 72/256-508. • november 9, vasárnap: Megemlékezés Csokonay Sándorról. A PTTE Vándorsporl Szakosztálya megemlékezést cs emléktúrát szervez Csokonay Sándor, a „mecseki források atyja” halálának 20. évfordulója alkalmából. Találkozás a pécsi köztemető főbejáratánál 7.30 órakor, egy-egy szál virággal a kézben. A megemlékezést követően emlék-túrát vezet Kovács János, az egyesület túra vezetője a Mandulás - Remete-rét - Cinke-tanya - Laci-forrás - Éger-völgy útvonalon (12 km). • november 22. szobát: „Szuadó 17, 40” teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs-Égervölgy. Teca mama kisvendéglője. 6.00-7.30 (40 km); 7.30-9.00 (17 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 350 Ff fő (40 km); 200 Ff'fö (17 km). Információ: Beczc László, tel.: 72/259 940. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség cs a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs. Apáca u. 2/1). ® 72/525 376 (napközben); 72/525-377 (ügyeleti időban). Fax: 72/525-377. Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra. internet: www. extra.hu/bmtsz H-rnail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.: pvtsz

KITÜNTETÉSEK A MüL'utr Természetbarát Szövetség elnöksége a Természetjárás Fejlesztéséért Bronz Fokozat” kiiüntctésbeii részesítette Rónaky Gizellát (Arany Horda TE). a „Dr. Téry Ödön Emlékérem” kitüntetésben pedig Bota Jánost (Pccsi Ifjúsági Természetjáró Egyesülőn A kitüntetéseket szeptember 20-án adták át Dobogókőn, a Természetjárók Napja ünnepségén. A kitüntetésekhez gratulálunk, cs további eredményes munkát kívánunk! EMLÉKKŐ-AVATÁS A VÖRÖS-HEGYEN 2003 szeptember 26-án délután a Vörösbegyen. az egykori Cinkc-lanva helyén emlékkövet avattak a pécsi baranyai természetbarátok. Az ünnepségen a Bánfa Utcai Általános Iskola tanulói adtak műsort. Tóth Klára igazgatónő vezetésével. Az alábbiakban az avatási ünnepségen elhangzott beszédet adjuk közre. Varázsos helyen gyűltünk ma össze. Akár rendszeres természetjáró az ember, akár alkalomadtán tesz sétát a hegyen, óhatatlanul bűvkörébe kerül e tájnak, mely többünk számára a mesebeli erdőt idézi, ahol pihenni tud a fáradt, megnyugvást talál az. úton levő, s tiszta vizű forrásból oltja szomját a vándor I- hely és a NÉGY BARÁT Baranya megye természetjárásának történetében külön fejezetet foglal el. Ma már mind a négy barát az égi ösvényeket járja, s a CINKE-TANYA is az enyészeté. De mi, késői utódok nem akarunk elszakadni. Őrizni akarjuk emléküket minél több formában. Tanulhattunk tőlük, s máig tanulhatunk. Tanulhatjuk a természet alázatos tiszteletét, az elet gazdagságának lómosságát, a barátság hatalmas erejét. Emlékezésünk, tiszteletünk újabb bizonyítéka e kö. az Emlékkő, amelynek avatására gyűltünk ma össze. Mielőtt lebontanánk a leplei a köröl, idézzük fel a négy barát alakját, s a Cinke-tanyát. Baranyai Aurél Augusiin-díjas, Érdemes Gyógyszerész, a pécsiek ..Aurél háesija". Bemutatásához Szalui László gyógyszerész professzort, a növénytan tanszék egyetemi tanárát hívom segítségül, aki 1982-ben így írt róla: „Baranya megye gyógynövényeinek és gyógyszerészei-történeiénck legkiválóbb ismerője és kutatója. Munkássága kiemelkedő, mert nemcsak a szakirodalom tanulmányozóit ismertette meg tudásának kis hányadával, hanem ami ennél sokkal több - a szakmai és napilapok útján rendszeresen közölt olyan irodalmi értékű esszéket, karcolatokat, amely ékben a természet, a gyógynövény és az ember kapcsolata állt középpontban... írásai megtanítják az emberi a természet szereiden kívül a nép. a tudós öreg parasztasszonyok, a terme szélhez közel élő bányászok becsülésére, tiszteletére. Baranyai Aurél természettudományos ismeretei és sajátos irodalmi stílusa műfajt teremtenek." Neves szakmai társaságok alapító ill vezetőségi tagja, de a rajzolás, verselés. a színház, a sport, a természetjárás, a botanizálás, a népgyógyászat is jelen volt életében. írásait, kar-colatait a Dunántúli Napló rendszeresen közölte a mecseki gyógynövényekről, forrásokról, az erdőről, özekről, szarvasokról, évszakokról, hangulatokról, régi farsangokról, az ifjúságiéi és a sportról, kígyóbörröl és a pipától, kolostorkertckröl. az erdőben rozsét szedő Joze-finröl és arról, hogyan igyunk. Közismert, népszerű ember volt, sokirányú érdeklődéssel, rendkívüli kapcsolatteremtő képességgel, szociális érzékenységgel. Feleségével négy gyermekei nevellek fel és nyolc unokájuk születeti. Aurél bácsi 1956-ban egyik erdei cserkészése során rozsdás gyűszűvirággal találkozott, így mesélte el: „Az erdőt átszelő szélesebb dülöúton majdnem fel keiletl kiáltanom. Meri ott állt egymagában a ferrugineák gigásza, egy másfélember nagyságú oltári gyertyaszál. ahogy azt Természet any ánk túláradó boldog kedvében az én édes gyönyörűségemre odaültette, hogy most fél esztendő múltán - is tisztán látom hímporos tarka zománcán játszani a délelőtti nap fiatal sugarait. Ahogy környezetén diadalmaskodva, vidám büszkeséggel magasodik a plebejus füvek fölé és bizakodó mosollyal üdvözli a gonoszságokból szőtt embert, azt még most is vissza tudom idézni. $ nem röstellcm, hogy akkor, egy virágzó növény láttán szinte megroggyant a térdem... Az a szál digitálisz olyan tanárom énnekem, aki több ihletet és tudásszomjúságot lehelt belem, mim az addigi könyvek és professzorok mindenestül." Vitéz Csokonay Sándor Ki az. ki e nevet nem ismeri? Mielőtt „a források atyja" lett. középiskolai testnevelő tanár volt Emellett 192-f-töl a Pécsi Atlétikai Club tornaszakosztályának edzője, majd a Délnyugati Kerületi Tornaszövetség alelnökcvé választották. (A PAC-ban ismerkedett meg Baranyai Auréllal, aki 1928-tól 1933-ig az egyesület főtitkára volt.) Testnevelő tanár volt. de az életet a mecseki erdő jelentette Sanyi bácsinak. Saját kedvére, mások örömére építette a forrásokat. A hátizsákjában állandóan hordott cementet, kőműves kanalat és más forrásépilö segédeszközöket, hogy amikor szükség van rá. elővegye és „munkához lásson" A források elnevezéséhez előbb információkat gyűjtött a környékről. Sok geológus, erdész ismerőse volt. kikérdezte őket a terület érdekességéiről és ezek alapján nevezte cl a forrásokat. Csak közeli, nagyon kedves barátairól nevezeti el forrásokat. A források tábláinak vésései, a kőfaragó mesterséget első feleségének édesapjától tanulta. Állandóan tevékenykedett, egész életét betöltötte a tenni akarás. Évtizedekig használtuk az általa készített, kezelt mecseki forrás-nyilvántartást. Nevét és fényképét a püspökszenllászlói kulcsosház kertjében emlékkcres/t viseli, de van a Nyugati-Mccsekben. a Virágos-völgyben Csokonay-forrás is. A Négy barát-forrás „CS" monogramja mögül az ö szikár alakja sejlik fel. Az általa foglalt Laci-forrásnak másodszülöil lia a névadója. Évente Sándor nap környékén emléktúrát szervezünk a tiszteletére. Millncr fivérek A Mii Inéi fivérek vezető banktisztviselő gyermekeiként Pécsett születtek és a Magyar Nemzeti Bank Apáca utcai székházában laktak, itt nőttek fel. Hármójuk közül Tivadar, n legidősebb, Budapestre került és vegyészmérnök lett. Az Egyesült Izzólámpagyár kutatóiakén: tudományos működésének sikert hozó eredménye egy olyan fémszál előállítása volt, mely izzás közben álaktartó. szilárd, rugalmas és hosszú életű marad 1954-ben Kossuth-díiat kapott. 1955-ben a Magyar I udományos Akadémia levelező tagja lett. 1958-tól 1961-ig az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese is volt. Millncr Jenő és Pál (a négy barát közül kettő) a pécsi Szepessy Ignác utcai (később Belvárosi) népiskolában kezdte tanulmányait (olt, ahol Baranyai Aurél is. ismeretségük tehát nagyon régi keletű). Jenő bácsi édesapja nyomdokain haladva a Takarékpénztár banktisztviselője lett, Pali bácsi pedig könyvelő. A DGT-nél (a Duna Gözhajózási Társaságnál) dolgozott és a pécsbáityaielépi kórház főkönyvelőiéként vonult nyugállományba. Ök egy fedél alatt laktak a i lóim Pál utcában, majd a hérh.izai egy Táncsics Mihály utcai kertes házra cserélték. Mindketten szenvedélyes erdőjáró, és különösen az. orchideák iránt érdeklődő agglegények voltak, akik a Mecsekkel jegyezték el magukat. Pali bácsi műkedvelő botanikusként tagja volt a Pécsi Akadémiai Bizottság természetvédelmi munkabizottságának. 1972 szeptemberének első napjaiban a Jakab-hegy déli letörésének tövében a hazai orchideák között a legkésőbb virágzó Spiranthes spiralis-okat talált, amiről a "Botanikai Közlcmények"-ben számolt he. A Cinke-tanya Valószínű. hogv a II. világháború után épült a rönkház. amely fél évszázadig szolgálta az erdészeket, vadászokat és az erre vetődő erdőjárókat. Az Ötvenes években (de még a hatvanasok elején is) hófogó rőzsefonatokat készítettek itt a MÁV és az útfelügyele: részére. Idővel a házikó előterébe négy - saját kulccsal rendelkező - cimbora fenyőfákat ültetett. madáretetőket helyezett el. sőt még egy kis konyhakertet is létesített hagymával, paradicsommal és paprikával. A bükkfa árnyékában két pad között ..szebb napokat látott" márványlap fedte az asztalt. A gyertyán törzsére borostyán futott, tövében meditálásra. pipá-zásra, az unokák oktatására alkalmas ülőhely lapult. A Cinke-tanya ajtaját acélpánt, lakatját autóbelső gumija védte. Az ablak felett a Mecsek Egyesület legutóbbi (2003. szeptember; kiállításán is látható volt - faragott névtábla. A cégér mellett télen faggyúdarabok lógtak. A gerendák közeit agyagos sárral tapasztották. A házikó padlásán apró pclck hancúroztak. télen pedig erdei siklók aludtak. A Cinke-tanya legbecsesebb bútora a Sándor bácsi által készített, névre szóló négy ülőke volt. de támlás vendégszékért sem kellett a szomszédba menni. Télen a remek dobkályha tiz pere alatt bemelegítette a házikót. A drótfonatú kenyérpirító, a különböző méretű és alakú vágódeszkák, a petróleum- és viharlámpa, a fejsze, a keretes fűrész, és egyéb nyeles forrástisztiló és építő szerszámok, anyagok, a fehérre mázolt faliláda és egy könyvespolc jelentette a komfortot a két vas- és az emeletes l'atigy mellett. 1iz volt gyakran látogatott tanyája négy. közel azonos korú. a 19. és 20. század fordulóján született, a természettel szimbiózisban elő embernek: Baranyai Aurélnak, Csokonas Sándornak és a Mdiner-fiúknak: Jenőnek és Pálnak. A Cinke-tanyára és rájuk emlékezünk. Jó emberek ma is vannak. Tisztelet és köszönet mindazoknak, akik az emlékkő létrehozásában (ki kisebb, ki nagyobb mértékben) részt vettek: Somosi László, a Pannon Power Holdig elnök-vezérigazgatója: Halmos Gáhor igazgatási osztályvezető; Balázs László, a Kőszén Kft. bányavezetö főmérnöke; Rábay Ottó. a Pannon Power Holding felelős műszaki vezetője; Papp Kálmán erdészeti igazgató (Árpád-tető): Fekete Miklós erdészeti igazgató (Hctvehely); Kovács István körletvezctö erdész; Gulyás János traktoros; Strasser Péter, aki az emlékkőhöz vezető turistajelzési felfestette Végül, de nem utolsósorban essék szó a művészről, aki ..mcglaragta” a követ: Ruppert János pécsi születésű, jelenleg Szekszárdon élő alkotó. Első önálló kiállítása 1983-ban volt. Kígyós Sándor nyitotta meg Azután Pécsett. Németországban. Tolnán. Gyünkön önálló é?s teljesítménytúrákon vett részt. Életét ezután csúcsok és próbálkozások jellemezték: a s\ájci Dofourspitze (Monté Kosa, 4631 mi. Zinalrothorn (Valaisi-Alpok. 4200 m). Járt Marokkóban, ahol Észak-Afrika legmagasabb csúcsát, a Toubkalt (Magas-Atlasz, 4136 ni) mászia meg. Alacsony-Tálra téli gerinc-, téli Magas-Tatra túrák mind-mind elkötelezték a hegymászás élvezetében. Társait túra: során örök optimizmusával, viccelődéseivel feledhetetlen élményekhez juttatta. A Wcisshornról való ereszkedés mégis utolsó és végzetes volt számára. Családja, barátai, hegymászótársai értetlenül fogadták a hírt, hogy neki. a mindig jó kedélyű, jóságos, barátságosan optimista, erős, egészséges liatalcmbcrnek e! kellett mennie. Simít örökre megőrizzük szívünkben! Az emléktábla elhelyezésének kezdeményezéséért és lebonyolításáért ezúton fejezzük ki köszönetünket Jankovich Béla és Kovács János sporttársunknak és Baronek Jenő úrnak, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnökének Fekete Bárány Természetjáró Egyesület ZSELIC (4. rész) Nagydobsza Dobsza nevének eredete (Hegedűs Sándor nyugdíjas tanár, falukutató elmondása alapján): többféle magyarázat hallható az itt élő idős emberektől. Egyik változat szerint a név a török hódoltság alatti időből származik. Akkor a törökök, ha a lakosságot össze akarták hívni, egy nagyobb méretű dobot szólaltattak meg a nagyobbik faluban /Nagydobszán/ és azt mondták nagydobszól; a kisebbik faluban kisebb dobbal hívták a lakosságot gyűlésre: kisdobszól. A végződés elmaradásával lett Nagydobszó és Kisdobszó. Majd az idők folyamán az o végződés átalakult a-ra. így lett Nagydobsza és Kisdobsza. Nagy és Kis Dobsza nevének eredete a XI. sz végére és a XII. sz. elejére lehető. Ugyanis Kálmán király 1100 körül a szomszédos határban cseheket telepíteti le Innen a község neve is: Kálmán csehi, ma Kálmáncsa. Nagy a valószínűsége, hogy Dobsza őslakói is csehek voltak. A község korai neve Dubza volt. A cseh doubrava szó magyarul tölgyeidet jelent. F.bböl könnyen származtatható a dubza szó. Nagydobsza kezdetben (1100 -1400 közötti időben) királynéi birtokként szerepelt. Az ö udvartartásukat volt hivatva szolgálni. Írásos dokumentum 1277-ból van. amikor IV. /Kun László édesanyja, az özvegy Erzsébet királyné adományozta a falut Ponit fiának Jakabnak, aki tárnokmestere volt. A falu tulajdonosai: 1277-től Jakab mester, Erzsébet királyné fo-étekfogója. 1332 1536. székesfehérvári öskanonokság /Custodiatus/, 1542-1550: Török Bálint. 1566: török defterekben 20 ház. 1571: török defterekben 38 ház, 1598-99: Székes-fehérvári káptalan, 1662: Málnások András, 1726: gróf Nádasdi László (Csanádi püspök). 1774-ben Mária Terézia Edling Rudolf grófnak adományozta. Edling Rudolf halála után 1807-ben a Piarista (Kegyes) Tanítórendnek adományozta I. Ferenc király Kisdobszát, Nagydobszát és Petterdet. 1945-ig ők voltak a tulajdonosok. A falu egyik látnivalója a tájház. a talpasház. 1853-ban épült, egyetlen fából vannak az épület talpai cs koszorúgerendái. Régebben a szobákban berendezés is volt. ma üresen és tárva-nyitva áll az épület. A református templom, amely 1808-ban épült, elég rossz állapotban van. A temető mellett bekerítve láthatjuk az Erzsébet királyné emlékére ültetett hársfákat. A modern lepke szárnyú római katolikus templom 1975-ben épült. Belül keverednek a modern és a régi kápolnából idehozott tárgyak. Merényé Baranya aprófalva; közé tartozik. Területe dombos, környéke mezőgazdasági műveléshez kedvező, kevés erdő van a határában. A környékbeli települések lakói úgy emlegetik: „Jó konyeres Merenye"; mindig jó gabona termett a föld jein és finom kenyeret sütöttek. Pinézés Károlyné helybéli lakos elbeszélése alapján a község neve 1192-ben bukkan fel először, az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű. 1417-ben a budai káptalan birtoka, a török időkben is folyamatosan lakott. A falu északkeleti részében török mecset állt. A 17. század végén a környék legnagyobb lélekszámú magyar települése volt. A község jelentős birtokosai voltak: a Batthyány család, gróf Széchenyi Lajos és László, Festetics Imre. Az első kőtemplomot a törökök lebontották és a Szigeti vár falának kijavítására használták fel köveit A monda szerint a törökök az embereket több kilométeren keresztül sorba állították, és kézről kézre kellett a köveket adniuk egész Szigetvárig. Az 177-1-ben épült református templomban a nagyon szép. bár egy kicsit kopott kazettákon kék alapon csillagok láthatók. Patapoklosi A község két településből állt Pata és Poklosi; 1950-ben egyesitették. A Pata szó személynév. A Poklosi helynév ragadós, szurkos feketeföldre vonatkozik, vagy onnan eredt, hogy a bélpoklosok elkülönített helye volt. Pata mezőváros volt. első említése 1283-ból ismert. Poklosi kis falu volt. 143 I-ben szerepel először. A hódoltság alatt elnéptelenedett mindkét település. A református templom 1794-ben épült, különlegessége a festett kazettái 60 négyzetméteren. 112 kazetta. Évekig restaurálták. Szakemberek szerint Európában egyedülállót alkotott évszázadokkal ezelőtt az az ismeretlen művész, aki festette. A templommal szemben a parkban szobrok láthatók. Az egyik. Szegedi Kiss István - a 17 században élt református pap szobra, aki Luther tanítványa volt. Patapoklosi fás legelő A 45 hektáros terület Baranya megye legszebb fás legelője. Hatalmas, gyönyörű fák, 50%-a kocsányos tölgy és cser (250-300 évesek), 30%-a vadkörte (150-250 évesek). 20%-a gyertyán i ICO 200 évesek), ele néhány bükk és mezei szii is előfordul. {dr. Lakatosai Novotny Sarolta összeállítása) „B A R A N Y ÁBÓL TOLNÁBA” 60 KM-ES TELJESÍTMÉNYTÚRA 21)03. június 21.: már összeszokott párosként vágtunk neki csapattársammal az útnak reggel "-kor a Kardos úti kulcsosháztól. Az idő ideális túraidőnek ígérkezett. Aránylag hűvös \oli. a nyílt, napos részeken szellös. A korai :dö miatt még alig néhányan lézengtek az Alkukért és a Dómör-kapu környékén. A Vidámparknál már elhagyott néhány futó. A Kis-rétnél utunkat keresztezve szerencsénk volt közelebbről megszemlélni egy kuszmát (lábatlan gyík). A Kánya-forrásnál megállva fellöltöuük kulacsainkat - deresedtek rendesen A Köb tiknál csokival, meggyel fogadtak a pontőrök. A mánfai országúti szakasz felejthető élmény. A presszónál pecsét, pár jó szó, és indulunk is tovább. Még frissek vagyunk, a sört sem kívánjuk. Menet közben tanulmányozom az itinert. Éppen ott tartok: „Kerékpárral teljesíteni nem lehet!”; felnézek a papírból: Nini' Lgy ismerős túratársunk jön velünk szemben drót-szamáron.’ Mint később elmondta, a Súgói-rétröl fordult vissza (kölcsönkerékpáron). mert a presszónál hagyta a hastáskájái. Hál ide vág a mondás: „Akinek nincs a fejében, legyen a lábában!” Koszonyától hármasban követtük az előttünk járókat. Tavaly is ebben a felállásban tettük meg ezt az utat, csak ellenkező irányban. Tiszta dcja von! A Hármas-hegy után csatlakoztunk néhány vidéki túrázóhoz. Bajaink és budapestiek, ismerősként köszöntjük egymást. Kiscsapatunk ezután együtt haladt Bonyhádig. Écés! Már itt is a tábla: Püspökszcnllászló. Nagy a nyüzsi. Építik, szépítik, renoválják a házakat. A kulcsosháznál nekünk féltáv, a 30 krn-es táv célja. Ebédelünk. Puha zsíros kenyér, hagyma, uborka, üdítő minden mennyiségben. Tüsténkednek a komlói Hétdomb Természetjáró Egyesület rendezői. Jól megtömjük magunkat, nehéz újra elindulni. Sebaj, leszünk mi még éhesek is! Al\águnk az arborétumon, ahol éppen füvet nyírnak. A Róka-völgybe leménél, nem a szokásos utat választottuk Jól tettük! Egy tisztáson özbak fekszik a fiiben, fejét felénk fordítva, szobormereven. Ha előbb ocsúdunk, a Turista Magazinba illő fotót készíthettünk volna. De sajnos az őz gyorsabb volt. Az Etelka-forrásnál megfáradt erdőjárók költik hideg ebédjüket. A Halász-patakon való többszöri átkelést is száraz lábbal tesszük meg. Ez sajnos manapság nem nagy ügyességei kívánó feladat! A Stein-malomhoz érve egy kis nass a pontőrök kínálta nápolyiból, eszmecsere a kerékpárokról. majd elindulunk a Templom-hegyre vezető ösvényen, l-ent vagyunk!! .Mielőtt a régi 6-os útra érünk, a réten csodás panoráma tárul elénk. A Szekszárdi-dombságtól a Villányi-hegységig tágul a látóhatár. Pár perc múlva becsukjuk a szánkat, tüdőnket teleszivjuk a mező szélén virágzó hársfák kellemes illatával. Átkelünk a forgalmas országúton. Némi betonon való gyaloglás után betörtünk az erdőbe, és hamarosan elértük a Varasdi Üdülőtelepet. Kellemes környezetben szépen rendbe hozott házak bújnak meg a fák között. Szívesen letáboroznánk éjszakára. A pontőrök itt is csokival. HIDEG vízzel kínálnak. Kis pihenő, majd nekivágunk túránk talán legkellemetlenebb szakaszának: 2 km a tűző napon. Végre befordulunk az erdőbe. Hosszú, árnyékos út következik. Kabócák (akkor még egzotikus) ciripelése kísér. Az adriai tengerpartot juttatják eszünkbe. Elérjük a Hcs/.-ke-resztet. Ez a lovas kocsik korában komoly forgalmi csomópont lehetett. Kisvártatva az erdészeti műutat keresztezzük. Észrevesszük, hogy a szalag rossz felé van kirakva. Két tippünk van. Első: a bejáró tévesztett. Ez nehezen hihető, mert később rendesen megtaláltuk a szalagokat, Második tippünk valahol nem sokkal előttünk gyalogol. Álszalagozunk és tovább indulunk. Mire az Ófalu fölötti domboldalra kiérünk, megszűnik a kabócák zaja. mindannyiunk nagy megelégedésére. Az. elvadult gyalogösvényen lefele beomlott, elhagyott pincék mellett elhaladva beérünk a faluba Mekkora kontraszt! Takaros házak, tis/ia, rendezett udvarok. virágos keitek között elérjük a presszót. Csinos pultoslány. pecsét, hideg sör, üdítő, fagyi. Mi kel! még egy fáradt turistának? Elfogyasztjuk maradék elemózsiánkat, és vidám hangulatban vágunk neki az utolsó komolyabb emelkedőnek. Víz után szomjazó kolompár, sárguló gabonatáblák között jutunk fel a tetőre. Kipihegjük magunkat. Visszapillantva a völgybe, egyhangú a véleményünk. Eleink tudták, hol kell letelepedni. Ismét erdő, enyhén hullámos tereppel. Motoros fiatalok bőrrögnek el mellettünk. Úg\ járunk, mint virágok a méhckkel. Beporoznak. Naná. hogy dohogunk. De hát esendő az ember. Hajlamos elfelejteni, hogy - Bezzeg az cn időmben ! - ugyanezt csináltuk. Elénük az utolsó pontot. Pár szem szölöcukor a javadalmazás. Majd leereszkedünk egy kisebb szurdokon, és elérjük Hidas szélső házait. A régi 6-os út mentén eperfák kínálják fehér és bordó színű termesüket. Rz: nem szabad visszautasítani. Mire beérünk Bonyhádra. sikerül lakitan: az eper nyomait a kez.cinkcn. Némi kérdezősködés eredményeképpen megleljük utunk végpontját, egy általános iskolái. Öl i Zsuzsa fogad minket ásványvízzel Gratulál, átadja a kitűzőt, és az emléklapot. A konyhán Németh Kati kínál levessel, virslivel és sok ásványvízzel. Nem kell unszolnia! Sietünk, indul a busz A rendezők nagyon készségesek. Mivel a pályaudvarról már elindult a busz. áiíuvnroznak a hidasi megállóba. Még egyszer megköszönjük a rendezést, ellátást és a fuvart is. Újabb kellemes élményekkel gazdagodva foglaltunk helyei a buszon (meri még az is volili. R.z volt eddig a legjobban megrendezett Tolna-Baranya TT. Kihangsúlyozva az ellátást, a rendezők hozzáállását, kedvességét is. Köszönet a Hétdombnak! Balatonyi László Mecseki Kóborlók Természetjáró Szakosztály HÍREK ■ Turistaút a Vörös-hegyen állított emlékkőhöz: az egykori Cinke-tanya helyén áliitott emlékkőhöz kék ..rom" turistajelzés kerüli felfestésre, mely a kék sáv jelzésű útról ágazik le (a Patacsi-mezötől a Vörös-hegy re felérve), és Vörös-hegytől északra, az Orfűrc vezető zöld háromszög jelzésű útba csatlakozik ■ l'űravczetök Klubja: a novemberi összejövetelen (november 4.) Strasscr Péter tart diavetítést ,i svájci Wallis (Valais) kantonról cs a Valaisi-Alpokról. ■ „A mi Mecsekünk" túramozgalom: a Pécs Városi Természetbarát Szövetség túramozgalmat hirdet „A mi Mecsekünk" címmel. A túramozgalom egyszeri alkalommal kerül megrendezésre, időtartama 2003 október 1 2004, október 31 A túrák során kőtelező, i.l választható érintési pontokat kell felkeresni, ezeket fényképekkel kell igazolni. A felkeresett pontok függvényében bronz, ezüst. ill. arany fokozatot elehet elérni (Díjazás jelvény, oklevél. Nevezési díj: 150 Rt fő :egyénileg cs csoportosan is lehet nevezni). Nevezés a szövetségben keddenként 16-17 óra kozott. vagy írásban a Pécs Városi Természetbarát Szövetség címére (7624 Pécs. Ifjúság u 5/b. IV. cm 14.) További információ: Strasscr Péter, tel.: 72/256-508. NYÍLT TÚRÁK ► Október 11. szombat. Mandulás - l.apis - Büdfis-kút - Orfü (12 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar elölt a 34-es autóbusz megállójában. 8.50-kor. Túravczctó. l örök Gyu’áné. ► Október 19. vasárnap Apátvarasdi elágazás - Kecske-hát - Patakos-gödör - Pccsvárad. Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.45 órakor. Túrave/.elő: Baumann József ► Október Z\ esiaóriók: „Takács Gyula emlcktúra”. Útvonal: Hősök tere - F.ger-völgy 116 km: I alálkozás a pécsi főpályaudvar előtt, a 3 l-cs autóbusz megállójában 8 órakor. l íiravezeló Bcczc László. ► Október 25. szombat. Villány - KisjaknbFnlva - Ivánbattyán - Falkonya - Siklós (20 kim. Találkozása villányi vasútállomáson S órakor (Pécsről 7.00órakor indul vonat Villányba). Túrávezető: Andrasek Csaba. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással • Október 12. vasárnap: „Eperjesi Ernő cmléktúra". Útvonal: Arpád-tctö Rábny-fn -Tnbes - Melcg-mányt-völgy - Sikonda (18 km). Indulás a 7.30 órai pécsi autóbuszjárattal. Túra vezető Rác?. János. • Október IV. vasárnap Hosszúhetény - Uuzsama - Dombav-tó - Komlós-völgy -Püspökszentlaszló - /.obákpuszta (20 km). Indulás a 8 órai hosszúhetényi buszjárattal. Turave-zctó: Kuizs Sándor. Rendezvények • Október II, szombat: „A Z.sdic csücskében” - természetjáró tájékozódási akadályverseny általános és középiskolásoknak R.: Mindszentgodisai Természetjáró ISK. Helyszín: Kísbcsztercc; raj;: 9.00 órától. Információ: Schóber József, tel.: 72/478-093,475-843. • Október 19. Kulcsosházkezelök tanácskozása (Püspökszentlászló. bazsarózsa knlcsosház). R. Baranya Megyei Természetbarát Szövetég. Információ: Dr. Gundiutn Károly, tel.: 72/315 641 • Október 25. csütörtök: „Eper-völgy 40. 20, 10” teljesítménytúrák. R.: Magyar Vándorok Teljesítménytúrázó Egyesülete. Rajt: Pécs - Éger-völgy, l'cca Mama Kisvendéglője; 10 km: 6.00 8.00. 20 km: 8.00-! I 00. 10 km: 8 00-12.00. Cél ugyanott. Nevezési dij: 500 Pl tő (40 km). 400 R/fd

A Dél-Dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó résztvevője voltam (Abaligct, 2003. június 27-29.) A programfüzet, és annak tartalma megnyerte tetszésemet. Jelentkeztem és részt is vettem a találkozón. A programok közül nehéz volt a választás: teljesítménytúra, tájékozódási túraverseny, Duna-Dráva Nemzeti Park megismerése, Abaliget Konferencia, vagy kerékpáros körtúra. éjszakai túra mind egy-egy csábítás. Ezek mellett a táborban is gazdag program fogadta a résztvevőket. A találkozó részvételi költsége 5000,- Ft/'fö házakban, 3000.- FL'fó sátrakban. Hát ez igen mérsékelt. Ha valaki a kemping bejáratánál látható, máskor érvényes árjegyzékre pillantott, az rögtön észrevette, hogy a befizetett összeg a szállásköltséget sem fedezi. Úgy gondolom, hogy a költségek legfeljebb egyharmadát fedezték a résztvevők, a többit a rendezők teremtették elő, támogatók felkutatásával, sikeres pályázatokból. A kemping bejáratánál elég volt a nevünk bemondása, azonnal megkaptuk a névre szóló kitűzőt és a másik asztalnál az előre elkészített csomagokat. A kitűzőt még ki sem tudtuk rakni, máris ott volt egy kísérő, és elvezetett a szálláshelyünkre, a Barlang szállóba. Figyelmes hely. 12-esés M-es számú szoba van, 13-as nincs. A csomagban megfelelő méretű, regionális emblémás póló mellett helyi és régiós kiadványokat, térképeket találtunk. A találkozóra jelent meg a Mecsek Híradó külőnszáma, amely tartalmazta a részletes programot, látnivalókat, és minden fontos tudnivalót. Szerencsénk volt. együtt ebédelhettünk Rakaczky István úrral, az. MTSZ főtitkárával, aki a TEGYOT-ról érkezeit a találkozóra. A „munkaebéd” közben megvitattunk néhány. a Magyar Természetbarát Szövetséget érintő kérdést. Rz.t követően hallgatói voltunk az Abaligct Konferenciának. Majd fclsétáltunk a katolikus templomba, egy ökomén ikus egyházi istentiszteletre. Igyekezni kellett vissza a tóhoz, hogy ne késsük el a vízi-turisztikai bemutatót, amely ségeziével a vadvizeken használt kajakokat többen kipróbálták; sikerük volt, a Najád VSTIi tagjai vigyáztak rájuk. Pénteken és szombaton a vacsora bőséges volt. Igen ízletesen készítették el a gulyást és az. özpörkölteí, illetve a sertés- és vaddisznópörköltet. A megnyitón Baronek Jenő. a DDRTSZ társelnökeinek (Dománszki Zoltán, Kis Gáli János) társaságában üdvözölte a megjelenteket, majd jó szórakozást kívánt Baritz István úr, a település polgármestere. Rendezői figyelmesség volt a Lászlók névnapi köszöntése és megajándékozása. Nagyszerű mozgáskultúrát láthattunk óvodások, általános és középiskolások aerobik bemutatóján. Ötletes volt Pál Kriszta műveltségi vetélkedője, helyenként 30 résztvevővel. Érdekes világot és sok tanulságot tárt elénk Fodor Péter Nepálban készült felvételeivel. A természetbarát mozgalom jövőjével foglalkoztak a régiók vezetői éjszakába nyúló értekezletükön, amelyen az MTSZ főtitkára is jelen volt az Abaligeti-barlangban. A résztvevők, ha viselték az alkalomra készült, jelvénnyel ellátott „szütyöt”, díjtalanul látogathatták meg a közel 470 m hosszú barlangot. Az ismerkedési est jócskán belenyúlt az éjszakába. Szombaton reggel kiürült a tábor, igyekeztünk az előre kiválasztott programra. Mi a Tóth Klára vezette autóbuszos, hajós, gyalogos programon vettünk részt a Béda-Karapancsa tájegységben. Mohácsot a Bendegúz nevű motoros hajóval hagytuk cl. Lehajókáztunk a Dunán, a folyó magyarországi legdélebbi pontjáig, közben megfigyelhettük a partok madárvilágát (cankó, dankasirály, kormorán, gémek, fekete gólya stb.). Visszaúíban. Nagypartos részen kiszálltunk és gyalogtúra közben láttuk a kb. 130 egyedből álló szürkemarha gulyát. A nemzeti park területén Wágner László és Omacht Zoltán tájegységvezetők kalauzolták a 60 fos csapatot. Kölkeden megtekintettük a Fehér Gólya Múzeumot, amelyet tavaly nyitottak meg. Egy 340 vadgesztenyét számláló fasoron haladva értük el a Mohács közelében. Sátorhelyen található történelmi emlékhelyet. Végigszaladt velünk az autóbusz a déli határunkkal párhuzamosan a következő megállóig. F.z Beremend. Itt Hcindl János polgármester úr személyesen fogadta a természet-barátokat. A szobája falán lévő térkép mellett beszélt a bányáról, településről, vetített képes előadást láthattunk az egyedülálló kristálybarlangról. A 60 fős csoport szűkösen fén el, de élvezte az előadást. A polgármester személyesen kísért el a bányaterület szélén emelt Megbékélés Templomához. A teljes berendezés kb. két hét múlva lesz kész. A délvidéki háború eseményeit innen figyelhették, és izgultak ismerőseikért, barátaikéit. Láttuk Magyarország határa legdélebbi pontjának helyét. A jelképes kopjafa ettől kb. 1,5 km-re van, biztonsági okokból. A környéken akár 2-3 napot is el lehet tölteni, szállás is biztosítható Bcremenden. Sajnos a múló idő könyörtelen, itt nincs protekció, és így nem láthattuk már a Manyi Madár Emlékparkot. Én gondolom, hogy biztosan jól választottam, mert a „lokálpatrióta" túravezetö, és a munkájukat szerető tájegységvezetők igazi élménnyé tették ezt a körtúrát, és még a vacsorához is pontosan érkeztünk - ez is finom volt. Rohanás az esti programra. Ma ajándékot kaptak a legifjabb és a korclnök résztvevők, illetve a Péterek. A Cscrkúton élő „Zsuzsi néni” Európa-díjas bábművész, háromnegyed órán keresztül egy kecskebábu segítségével szórakoztatta, és a játékba is bevonta a közönséget. A látványos rock and roll bemutató után Nagy Bandó András műsora következett. Az Orfun élő humorista most is hozta a formáját, csupa vidámság volt a nézőtér. A tűzijáték már csak ráadás volt. A búcsúcstén is szólt a zene, hajnalig. Ezután a ma hajnalban félbemaradt régiós megbeszélést folytatták a barlangban a vezetők és a meghívott vendégek. A Tubcs Kupa tájékozódási túraversenyen közel 40 csapat indult, ahogy ezt az eredménylistán láttam. Sajnos volt nézeteltérés a versenyzők és a rendezők között. (Ezt csak hallomásból tudom.) Benczes Gábor tájfutást és pontbegyűjtő túraversenyt is szervezett. Nem volt az indulásnak időkorlátja, bármikor lehetett teljesíteni, péntek délután és vasárnap reggel 8 óra között. Mi vasárnap reggel 5.30-kor vágtunk neki és fél nyolcra értünk vissza. Jó volt, jól szórakoztunk. A vasárnapi túrákra ekkor indultak a csapatok. Körbesétálva a tavakat a horgászok között találkoztunk százhalombattai ismerősökkel. Kicsi ez a világ. A rendezőktől, akitől lehetett, személyesen köszöntünk el. A szervező bizottság vezetőjének, Barc.nek Jenő elnök úrnak csak telefonon mondtam köszönetét a közel 250 fó résztvevő nevében. Ö a Zsongor-könél fogadta a teljesítménytúrázókat. A vonat nem vár, sajnos nekünk menni kellett. Igazi TALÁLKOZÓ volt, ahol sok baráttal találkozhattunk és ismertünk meg újakat. Kellemesen töltöttük el ezt a három napot. Kár, hogy gyorsan elrohant. Úgy váltunk el: VISZONTLÁTÁSRA, de a jövő évi régiós találkozón mindenképp ott a helyünk. Élményeit papírra vetette: Gcorgiades Gábor (A Természetbarát Híradó nyomán) XII. „2x100 km Baranyában” országúti kerékpáros teljesítménytúra 2003 Június 7-én, szombaton rendezte meg a Pécsi Túrakerékpáros Klub a ”2x100 km Baranyában” elnevezésű kerékpáros teljesítménytúrát, melynek célja a kerékpározás népszerűsítése, Baranya megye szép tájainak bemutatása és az erőnlét felmérése volt. A szép számú baranyai résztvevőn kívül Budapest, valamint Csongrád, Pest, Somogy és Tolna megyék kerekesei is képviseltették magukat. A 100 km-es távra 108 fő, a 200 km-es távra 7 fő nevezett. A nagy hőség és az eddigieknél nehezebb terep ellenére a 100 km-es távot 98 fő, a 200 km-t 5 fő teljesítette. Az értékelésnél csak a táv szintidőn belüli teljesítése számított. A teljesítők ajándékban részesültek. Érdemes megemlíteni, hogy a 100 km-es távot Somogyi Zoltán és Mayer József tette meg legrövidebb idő alatt (3 óra 50 perc). 200 km-en a leejobb időeredményt Szalavási Róbert érte el (8 óra 30 perc). A legidősebb résztvevő Miklovits György (63), a legfiatalabb Lovas Máié (N) volt. Mindketten a 100 km-es távot teljesítenék. Mindannyiuknak gratulálunk. Köszönet a rendezőknek munkájukért: Eperjesi József, Fulöp Szilvia, Gál Péter, Kasza Ernő, Kemény fi Balázs, Lévai Gábor, Máté Ági, Dr, Novotny Iván, Orbán Jutka, Főár Balázs. Külön köszönet illeti a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft-1, hogy ezúttal is biztosították részünkre a cél helyszínét. Kemény fi Balázs TEGYOT 2003 - avagy az örömbe öröm is vegyült Nagy várakozással néztünk a 2003. évi TEGYOT (Természetjáró Gyerekek Országos Találkozója) elé, két okból is: egyrészt a „beharangozás” miatt (a szervezők nagyszerű találkozót ígértek), másrészt a helyszín miatt (Szeged-SziksósfÜrdö, ami nekünk, baranyaiaknak érdekes helyszínnek ígérkezett). Odaérkezésünkkor hamarosan kiderült, hogy - bár a helyszín valóban gyönyörű volt - a rendezéssel adódnak némi problémák. Kezdődött mindjárt a kemping megtalálásával: az autóútról egy „FKK” strand (naturista strand) tábla jelzett balra, amit természetesen elhagytunk. Jó néhány kilométert autózva visszafordultunk, majd többszöri kérdezös-ködés után, alföldi homokos dülöutakon kanyarogva találtuk meg a kempinget. Kiderült, hogy az említett „FKK” táblánál kellett volna lekanyarodni, ez az út vezetett a „normál” kempinghez is. Egy kis rendezői figyelmesség (egy útbaigazító „TEGYOT” tábla), és máris nincs ilyen probléma. (Többekkel beszélgetve, mások is így jártak). A helyszín ideális volt egy országos találkozónak: tágas, jól felszerelt kemping, és hozzá a kellemes vizű sziksóstó strandja. Sátorhely bőven akadt, és már a részvételi költség sem tűnt olyan soknak, mint előzetesen, mivel az állandó sirandbelcpői is tartalmazta. Igazi nyári, meleg időjárás volt, így a gyerekek egyből a vizbe vetették magukat. Este a megnyitó a himnusz eléneklésével kezdődött. Egy országos rendezvény ünnepélyes megnyitóján egy magyar zászló (meg esetleg Csongrád megyéé, vagy Szeged városáé, vagy netán a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetségé) azért elkelt volna. No sebaj, ezek apróságok; kezdődjenek a versenyek! Az éjszakai túraverseny mindig nagy izgalmat jelent a gyerekeknek. Mi, felnőttek is egy kicsit jobban izgulunk, miközben várjuk a célban a versenyzőket. Az én csapatom a mezőny végén indult, így hát sokáig váltam. Hál adódtak problémák: még vagy tíz csapat kint volt a terepen, amikor a bóják egy részét leszedték. Voltak, akiknek sok ideje ment cl a fölösleges keresgéléssel: bár jó helyen jártak, nem találtak semmit. Azt már csak reggel tudtuk meg, hogy az utolsó - eltévedt - csapatot, amelyik vagy jó két órát késett, a rendezőség nem várta meg: hazamentek, és a kemping kapuját is bezárták. Így aztán szegények „keritésmászásos technikával” tudtak bejönni, Elég furcsának tartottuk ezt. főleg éjszaka, egy gyerckrendczvénycn! Reggel a kiosztott rajtszámoknak megfelelően - a végén mentünk reggelizni. Igencsak meglepődtünk, mikor a főrendező közölte, hogy már nincs reggeli. Illetve valami maradékot - üres kenyeret - tudott adni. A reggelihez csoki is járt (volna), a gyerekek ígéretet kaptak, hogy legalább azt utólag megkapják. (A találkozó öt napja alatt ezt többször kérték is. Csoki máig nincs.) A városismereti versenyre a gyerekek nagy melegben utaztak el Szegedre, addig a felnőtt kísérőknek a rendezők egy autóbuszos kirándulást szerveztek a Fehér-tóhoz, ahol távcsövekkel madarakat figyelhettünk meg. Ez érdekes program volt. Utána mi is Szegedre mentünk, ahová délben értünk. Meglepetésemre az én csapatom akkor indult ki a versenyre. A mezőny végén indulók egész délelőtt egy helyben ültek a nagy melegben, várva az indulást, mivel az indítás csapatonként történt. Ez még „elment” volna, délután három körül azonban a Tisza partján találkoztunk velük, és meglepődve hallottuk, hogy a harmadik és a negyedik kötelező érintési pontot hiába keresték fel, ott nem találtak senkit. Kiderült, hogy a pontőrök mivel azt az utasítást kapták - kettökör elmentek vissza a rajtba. Arról nem informálta őket senki, hogy még vagy tíz csapat hátravan! (Ezek után a verseny értékelését úgy oldották mega rendezők, hogy a szóban forgó két szakaszt kihagyták az értékelésből. Sajnáltuk azokat, akik - Fölöslegesen - végig tudták járni az útvonalat, és azokat is. akik nem, pedig sokat készültek erre a versenyre). Másnap ópusztaszerre együtt utaztak felnötiek-gyerekek. A Feszty-körkép mindenkinek nagy élményt jelentett: azoknak is. akik már látták, és azoknak is. akik még nem. A Nemzeti Emlékpark területén egyéni pontbegyííjtéses verseny zajlott, ez fakultatív program volt. Itt is volt gubanc: az egyik bóját egy kerti munkás elvitte (eltakarította). Valószínűleg nem tudta, hogy ott verseny zajlik. így aztán sok versenyző saját versenyideje terhére - hiába kereste a bóját. Ebéd után a nappali természetjáró akadályverseny végre problémák nélkül zajlott le -hittük ezt egészen az eredményhirdetésig. Ott - bár holtversenyben két első helyezett volt - a rendezők az egyik csapatot elsőnek, a másikat másodiknak hirdették ki azon az alapon, hogy az eg>ik hamarabb ért be a célba. Csakhogy a bökkenő épp ez volt: a verseny elején a rendezők - több csapat kérdésére egyértelművé tették, hogy a szintidőn belüli érkezés időpontja nem számít bele az értékelésbe! (Utólag tudtuk meg, hogy a rendezők a holtversenyre nem voltak felkészülve; csak egy sorozat aranyérmük volt. Ez nem lenne baj, de akkor az első helyezés eldöntésének kérdését előzetesen tisztázni kell!) Este az. elméleti verseny feladatait a strandon, már majdnem sötétben dolgozták ki a versenyzők. Közöttük mászkálhatott mindenki, nem derült ki, ki a rendező, és ki az, aki szabályellenesen - esetleg segít a versenyzőknek. Utolsó nap a teljesítménytúra végre tényleg jól sikerült! A lentebb leírt problémák mellett még több bosszúságunk is akadt: n versenyek többnyire eltértek a versein szabályzattól: az előző napi eredmények bár ezt is előírja a szabályzat - nem kerültek kifüggesztésre; az információk átadása enyhén szólva hiányos volt (nem volt hirdetőtábla, a híreket „szájhagyomány” útján tudtuk elcsípni); az étkeztetés többnyire lassú és nehézkes volt; a programok az eredeti tervhez képest „csúsztak”, ezen került sor a végén az elméleti versenyre este; az étkezésről nem adtak számlát, a részvételi díjról szóló számlákat is - Bota Jani barátommal együtt - csak hosszas alkudozás után tudtuk „kicsikarni” abban a formában, ahogy azt előzetesen kértük. Mindezek után az eredményhirdetéssel kapcsolatban - a tábor zárásakor már nem voltak előzetesen nagy elvárásaink. Itt sem „csalódtunk”: a versenyeredmények sebtében kerültek összesítésre, azok kihirdetése kapkodó, hibákkal teli volt. A „díjakról” már nem is beszélek: többségükben méltatlanok voltak egy országos versenyhez! Még oklevél sem járt a csapatoknak az egyes kategóriákban, csak az összesített verseny helyezettjei kaptak oklevelet (azt is „emléklap” felirattal), de ők sem a záróünnepélyen, hanem az azt kővető, a kísérő felnőtteknek rendezett fogadáson adták oda a tanároknak. Az már „tragikomikus” volt, amikor egy tortát kiosztottak egy csapatnak, majd „tévedés történt” indokkal visszavették, hogy egy másik csapatnak adhassák! Az eredményhirdetéskor a már említett nappali természetjáró akadályverseny értékelését nagy felhördülés követte. Szerencsére a Természetjáró Fiatalok Szövetsége elnöksége megfelelő számban képviseltette magát, így - egyetértésükkel - Várhelyi Miklós, a TFSZ ellenőre korrigálta a rendezők által kihirdetett eredményt, és holtversenyben két első helyezést hirdetett. Nem szívesen írtam le a fenti sorokat, de úgy éreztem - bár mindenki hibázhat -, hogy ennyi szervezési-rendezési Inba mellett nem szabad szó nélkül elsiklani. Nem a rendezőket akarom bántani, hanem tanulságként leírni a következő találkozók rendezőinek a történteket. Tapasztalatból tudom (én is voltam TEGYOT főrendező, és más találkozók szervezője is), hogy egy ilyen találkozó megszervezése mekkora feladatot, munkát jelent a tervezéstől a lebonyolításig. Ez csak csapatmunkában megy! Sajnos, Szegeden mindösszesen három fő (!) rendező volt, és nekik segített néhány középiskolás, ül. az éjszakai túraversenyen néhány sporttárs. így nem lehet csodálkozni azon, hogy ennyi hiba történt. Mindamellett köszönjük a rendezők munkáját (jó szándékukban egy percig sem kételkedtünk, és a problémák láttán sajnáltuk őket), és hogy ott lehettünk. A leírt problémák ellenére is jól éreztük magunkat, köszönhetően a szép környezetnek, a jó időnek, és a sok ismerősnek, akikkel évek óta találkozunk a TEGYOT-okon. Reméljük, a jövő évi rendezvény jobban fog sikerülni! Sírasser Péter 03 £0 CaJ £0 C# i&> 03 lO OS lO OJ lO DDNPI HÍREK A nyár folyamán sem állt meg az élet a Duna-Dráva Nemzeti Park Mecsek Tájegységében. Július elején avattuk a legújabb (hatodik) tanösvényünket, az Orfü melletti „Vízfö Tanösvényt”. A Malommúzeumtól induló, négy táblás tanösvény egy rövid, kellemes sétával végigjárható. Első állomása a malom működését ismerteti, a második a barlang élővilágát és a mára már megszűnt vízkivétel módját, a harmadik a Barlangkutatók fonásának és a közeli rétnek az élővilágát, míg a negyedik a patakot kísérő éger-lápot, égerligctct. A kikapcsolódás színvonalasabbá tételének érdekében kialakítottunk egy pihenőt a barlang előtt (tüzrakó, padok, asztalok), valamint korlátokat helyeztünk el a barlang bejáratánál, és egy kis ludat készítettünk a Malom-árok fölé. A nyár végének eseménye volt az Óbányai-völgyben kialakított erdei iskola átadása. A Pataki-házként (Dr. Pataki József kulcsosház) ismert épület a jövőben természetismereti oktatások helyszíne lesz, a DDNPI Igazgatóság Oktatási Központjának szervezésében. Az avatással párhuzamosan adtuk át a Mecsek Tájegység hatodik tanösvényét, az úgynevezett "Óbányai Pro Silva Tanösvényt". Az öt táblából álló tanösvény végigjárása során kimerítő válaszokat kaphatunk arra, hogy miért fontos az erdőben az erdőszegély, az elcgycsség, a holt fa jelenléte, a természetes folyamatokra alapozni az erdőgazdálkodást, és végül miért fontos a vadállomány sűrűségének csökkentése. E nagyobb léptékű dolgok mellett kicseréltük a pílspökszentlászlói és a Melegmányi-vizesés melletti tájékoztató tábláinkat; ez utóbbinál új ábrák kerültek a táblára, melyek a mésztufa fejlődését ismertetik. Sajnos friss hír. hogy a Vízfö Tanösvény barlang előtti tábláját máris megrongálták, ugyanígy a Máré-vár alatti tájékoztató táblát; a pécsvárndi lőtér mellettit pedig egy az egyben ellopták. A vízfö; tábla javítása folyamatban van, a két kelet-mecsekire azonban még várni kell, mivel egy-egy műanyag tábla elkészíttetése közel 30 ezer forintba kerül. Végezetül a2t már „felesleges” is említeni, hogy a Tüskésréti Tanösvény két teljes felújítás után újra romokban hever... Reménykedjünk egy kevésbé romboló (és nedvesebb) őszben! Nagy Gábor DDNPI Mecsek Tájegység vezető Három nap alatt a Fertő-tó körül május 1-3-ig A Pécsi Postás Sport Egyesület szervezésében negyven bátor kerékpáros indult el a több mint 200 km-es útra. Pécsről május 1 -jen hajnali 5-kor kezdődött a több órás gyöt-relmes vonatozás Sopronig. Más megyéből is csatlakoztak hozzánk a vállalkozó szellemű kollégák és családtagjaik. Szemerkélő esőben pakoltunk le a vonatról, de szerencsére megúsztok szárazon; nem is mertünk sokat időzni Sopronban. A fák gyökerei által kikezdett kerékpárúton biztonságosan haladva, egy jókora emelkedőt legyőzve a nagycenki Széchenyi kastély megtekintéséhez ideális volt az idő. A fertődi kempingbe már gyönyörű napsütés közepette gurultunk be; aki akart, még az Esterházy-kastélyba is bejutott. A sátrak felállítása a túrázók többségének nagy feladatot jelentett, de a kezelési leírást pontonként végrehajtva a csapatmunka érdekes formákat eredményezett. Jöhetett a tűzrakás, cs az összefogás révén hamar elkészült három bogrács paprikás krumpli. A kényelmesebbeknek már csak hideg zuhany jutott, majd következett a próbatétel: első éjszaka a sátorban... Másnap a korai sátorbontás és a kellemes napsütés biztosította többek számára a felmelegedést, majd irány Ausztria! Hosszú út állt előttünk, legalább 105 km. A jó minőségű kerékpárúton nagy volt a forgalom; mi több csoportban haladtunk, az erőnléti állapotunknak megfelelő sebességgel. Útközben több településen találtunk sok látnivalót (pl. a sziyeppi állatkert), majd a padersdorfi kikötőben találkoztunk. Az edzettebbek Eisen-stadtba is kitérőt tettek (Esterházy kastély). Este hétig mindenki befutott fertőrákosra, ahol a főzés helyett éttermi vacsorát választottunk, hogy még sötétedés előtt végezzünk a sátorveréssel. Gyertyafény mellett késő éjszakába nyúló poénkodással zártuk a napot. Harmadnap kétfelé váltunk: voltak, akik Sopronból vonatoztak haza, a többség pedig ismét az osztrák határ felé vette az irányt. Nem volt könnyű az erős szélben haladni a dombos vidéken, de a látnivaló mindenért kárpótolt. A kőszegi városnézést elnapoltuk, a fejűnk felett tornyosuló felhők miatt inkább tovább siettünk Szombathelyre. Éppen befutottunk a vasútállomásra, amikor eleredt az eső... Az út sok élményt nyújtott a résztvevőknek, többéi', hamarosan ismét visszatérnek! Farkas Katalin A Blikkben jártunk A Dráva TSE túrázóiként, a már megszokottnak mondható egyhetes nyári túránkra indultunk július közepén, ezúttal a Bükk északi részének megismerésére. Mivel egyesületünk nagy részét családok alkotják, ezért több elvárásnak is meg kellett felelnünk a túra szervezésekor. Elsődleges szempont volt. hogy a Kék-túra bükki szakaszát teljesíthessék az érdekeltek: ehhez kapcsolódóan a Kék-túra vonzáskörzetében lévő természeti, kulturális és történelmi látványosságokat is érintsük, valamint legyen minden nap rövid niralehetőség is. Merre is jártunk? Bebarangoltuk a Bükk-fennsík déli (Ör-kö, Tar-kő. Három-kő) és északi (Nyír-kő, Látó-kövek) „köveit"; a látványra a „csodás" szó a legmegfelelőbb. Voltunk a Blikk két legmagasabb csúcsán (Istállós-kö. Bálvány). Jártunk az ősember nyomában az istállósköi-barlangban, a Cserepeskői-barlang pedig menedéket nyújtott az eső elől. A Dédcsi-vár szikláiról kerestük a Lázbérci-viztározót, ám a pára miatt csak a Látó-kövekről pillanthattuk meg. Macik lehettünk a málnásban a Xyír-kö és a Farkasnyaki-elágazó között, útban a szentlélcki kolostorromhoz. A Tordai-hasadék mini változatát tisztelhettük az (Jpponyi-szorosban. Malvinkán a fa harangláb és a túra végi (rosé) hosszúlépés hagyott maradandó nyomot! Túráztunk a Mátra felé a siroki várhoz, Rozsnakpuszta felé láthattuk a faszénégetés folyamatát. Láttunk nehezen értelmezhető turista-útjclzőtáblát, amin az adott útvonalhoz 0,07 órát ajánlanak. A szalajka-völgyi kisvasút, Fátyol-vízesés, Erdészeti Múzeum, pisztrángos tavak és természetesen a sült pisztrángok is figyelemre méltóak voltak. Szilvásváradon kellemetlen élményben volt részünk: szabadnapos volt a Millenniumi kilátó (az idegenforgalmi szezon kellős közepén!). Gondolkodtam az okán. Lehet, hogy a kilátók demokratikus jogaiért harcolóknak sikerült elérniük a heti egy szabadnapot? Előre rettegek attól, amikor az ország kilátóihoz vezető turistautak elején kint lesz a tábla a következő szöveggel: „A kilátó x napon szabadnapos, kérjük a nézelődés mellőzését. A szabadságon lévőknek a látványt (természetesen utánvéttel) elküldjük.” Alatta az adott kilátó rajza, amint egy fotelban ülve kávéját issza és gyönyörködik a tájban! Ő megteheti, még mi csak bosszús túrázókkal és autósokkal beszélhettünk! Ezután a kis kitérő - és egyetlen rossz élmény - után folytassuk a családias, jó hangulatú napokkal, amikben volt egri vár- és városnézés, strandolás Egerben és Egerszaló-kon, két, tizedik században épült templom és az altemplomok megtekintése Feldebrön és Tarnaszentmárián. Felmentünk egy - mérete miatt általunk csak „köiök vulkánnak" becézett - kis kúpra, aminek belsejében látni lehetett a valamikori működés nyomait, folyásokat és dugókat. A szépasszonyvölgyi borkóstolást szakmai útmutatással végezhettük, hisz velünk töltötte siklósi természetjáró barátunk, Tollas Tibor és családja is ezt a jól sikerült hetet. A finom borok után megjött az étvágy is. A vacsoránál mindenki megcsodálhatta sofőrünk, Lobi Zoli eledelét, a szerényen csak „neandervölgyi vegyes tál"-ra keresztelt sült csülköt. Kép is készült róla, emberes adag volt! jártunk még a bélapátfalvi volt cisztercita kolostorban. Ez rendkívül jó állapotban van, ajánlom a megtekintését minden arra járónak. Mivel Szarvaskőn volt a szállásunk, természetesen felmentünk a várba is, bár az építményből nem sok maradt, de a kilátás a falura fenséges! Így utólag már elmondhatjuk: sikerült minden elvárásnak megfelelni, a gyerekektől a felnőttekig mindenki talált megfelelő programot és elégedetten indult haza. Mint minden évben, idén is így búcsúztunk: érdemes lenne visszatérni! Úgy látszik, csak jó helyen, jó programok kellenek egy társaságnak, ennyi a recept! Mindenkinek hasonló szép napokat kívánva búcsúzom: atiKA -X- % Rejtőzködő értékeink nyomában a Dél-Dunántúli Kéktúra mentén A Dél-Dunántúli Kéktúra somogyi szakaszán található Nemesvid kisközség. A falu neve nemcsak a nevében nemes, lakói valóban (kis)nemesek voltak s a község valaha fontos szerepet játszott a megye életében, még megyegyűléseket is tartottak itt. Erre haladt Budáról az Adriára vezető postakocsi útvonal, melynek Nemesvid egyik fontos állomása - lóváltó helye - volt. Szerepét később a Déli Vasút építésekor vesztette cl, mely elkerüli a falut. A régi dicsőség emlékét azonban nem csak a levéltárak őrzik: 2000-ben itt tartották a Kárpát-medence „nemes” községeinek - mármint a nevében e tagot hordozó települések (Nemesmedvcs, Nemescsó, Nemesnép... összesen 31 község) - találkozóját. A falu külsőre szokványosnak tűnő temploma belül igazi kuriózumot rejt: 1852-ben Szmodis János veszprémi nagyprépost - Nemesvid szülötte - a saját költségén festette ki a templomot, megbízást adva Buchcr és Divisch jeles veszprémi festőknek. Már a freskók témaválasztása is figyelemreméltó - Szent István, Szent László és Szent Imre Árpád-házi magyar szentek életéből vett jelenetek a kidolgozás azonban egyenesen „rebellis” érzéseket kelt: Szent István országfelajánló jelenetét hatalmas Kossuth-címer diszíti, Szent László huszáregyenruhát viselő seregei fölött pedig nemzetiszínü zászlókat lobogtat a szél... Ehhez nem kevés bátorság kellett a szabadságharc leverése után, a Bach-korszak legsötétebb éveiben! A freskók mára a tetőszerkezet tönkremenetele miatt igen rossz állapotba kerültek, megmentésükre a Szépművészeti Múzeum freskószakértője, dr. Szmodis-Eszláry Éva hívta fel a figyelmet. A nem csak művészeti, de történelmi szempontból is páratlan emlék megmentésére magánkezdeményezésre, de széleskörű összefogással akció indult. Az állami, egyházi, hazai és külföldi támogatók mellett várják minden egyéni adományozó segítségét is a Kaposvári Püspökség számlájára (10103214-07666725-00000003) „Nemesvidi templomfelújítás” célmegjelölésscl (adóigazolás kérhető). Arató Csongor HÍREK ■ Aranyjelvényes túravezető: az MTSZ oktatási bizottsága Gida Tibornak (Dráva TSE) „aranyjelvényes túravezető” címet ítélt oda. Gratulálunk, és további eredményes munkát kívánunk! ■ TEGYOT 2003: a Szeged-Sziksósfürdőn június végén megrendezett Természetjáró Gyerekek Országos Találkozóján a baranyai természetjárókat a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület (PITE) és a komlói Kenderföldi Természetjárók képviselték, Bota János, ill. Strasser Péter vezetésével. A találkozón 53 csapatból a Kenderföldi Természetjárók csapata (Környéki Zsófia-Steiner Viktória-Somogyi Károly-Bakos Attila—Wolf Orsolya) az összesített versenyben az 5. helyezést érte el. Gratulálunk! ■ „Ezüsthárs” tanösvény: a Szigetvári Erdészet új tanösvényt alakított ki a Dél-Zselicben, mely az Almáskeresztúr fölött foglalt László-forrástól a mozsgói Szent-kútig vezet, 6,2 km hosszan. Az útvonalat hársleveleket ábrázoló turistajelzések jelölik, melyeket Pogaras Csaba és Strasser Péter, a Dél-Zselic TK természetjárói festettek fel. A tanösvény állomásainak tájékoztató tábláit ősszel helyezi el az erdészet. ■ „Antalkép”: az Antalkép elnevezésű helyen (Keled-Mccsek) eddig az erdészet festette csak fel a feliratot. 2003 júliusában Búzás Endre felerősített és esővédő tetővel ellátott egy bekeretezett Szent Antal képet. ■ Dr. Pataki József kulcsosház - erdei iskola: az Óbányai-völgyben, a Duna-Dráva Nemzeti Park kezelésében lévő Dr. Pataki József kulcsosházat a Nemzeti Park Igazgatósága felújította, s 2003. szeptember 1 -töl erdei iskolaként üzemelteti. Egy- és többnapos programok lebonyolítására egyaránt lehetőség nyílik. NYÍLT TÚRÁK • szeptember 6, szombat: Cserkúti csárda-KővágóSzőlőS-Jakab-hegy-Cscrkúti csárda (14 km). Találkozás a pécsi uránvárosi autóbusz végállomáson a 26-os busz megállójában, 8.45 órakor. Túravezetö: Húsvétit Ilona. • szeptember 13, szombat: „Sásd környéki barangolás”. Útvonal: Sásd-Palé-Baranyajenö-Miiulszcntgodisa-Szaiina-Kishajmás (18 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 6.45 órakor. Túravezetö: Göbölös István. • szeptember 21, vasárnap: Látogatás a barcsi Ősborókásban. Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 6.40-kor. Túravezetö: Minár Jolán. • szeptember 27, szombat: Máré csárda-Cigány-hegy-PUspökszcntlászló- Hosszúhetcny (16 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.45-kor. Túravezetö: Raub Bálintné. • október -i, szombat: Cserkúti csárda-Babás-szcrkövck-Jakab-hegy-Éger-völgy (11 km). Találkozás a pécsi uránvárosi autóbusz végállomáson a 26-os buszmegállójában 8.45 órakor. Túravezetö: Csiszár Gyula. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ■ szeptember 7, vasárnap: Bányásznapi emléktúra. Táv: 8 km. Indulás 8.30 órakor a múzeum elöl. Túravezetö: Rácz János. ■ szeptember !3-!4, szombat-vasárnap: Éjszakai túra. Útvonal: Márc-csárdalba ros-kút-Somosi-luit-Vörösfenyő kulcsosba/, (pihenő, nyársalás), majd 24 órakor indulás Komlóra a P+ jelzésen. Táv: 8-14=22 km. Indulás a 10 órás mázai busszal. Túravezető: Iván Attila. ■ szeptember 20-2!, szombat-vasárnap: Régi turisták találkozója a Vörősfenyő kulcsosházban. Táv: 10 km. Indulás a 7.35 órai mágocsi busszal. Túravezetö: Stranszky Istvánné. ■ szeptember 28, vasárnap: Hosszúhetény-Zengő-Mária kápolna- volt Schobcr malom-Zobákpuszta-Komló, Szilvás (16 km). Indulás a 8 órai hosszúhetényi autóbusszal. Túravezetö: Rácz János. ■ október 5. vasárnap: Sikonda-Dóczy malom-Köfcjtő-kút-Kecske-hát-Vágot-puszta-Büdös-kút-Árpád-tctő (17 km). Indulás a 8 órai sikondai autóbusszal. Túravezetö: Öl i Zsuzsanna. Rendezvények * szeptember 6. szombat: „Mecseki Maraton, Félmaraton” teljesítménytúrák (Nyugati-Mecsek). R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Távok: 42 km; 21 km. Rajt: Orfíi. Sárkány kulcsosház (Rózsa u. 3.), 6.30-9.30. Cél ugyanott. Nevezési dij: 400 Ft, ili. 350 Ft/fö. Információ: Bota János, tel.: 30/993-8595; Kovács István, tel.: 30/378-3599; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. internet: www.pi-te.hu • szeptember 13, szombat: „Tolna 50, 25” teljesítménytúrák (Szekszárdi-dombság). R.: Völgység Turista Egyesület. Rajt: Bonyhád, Városi Sporttelep. 6.00-8.00 (kerékpárral 8.30-9.00). Cél ugyanott. Nevezési dij: 350 Ft/fö. Információ: Chlebovics Miklós, tel.: 74/455-187, Hl. Körösi László, tel.: 74/456-458. a szeptember 20. szombat: „Papi pipa 30” teljesítménytúra (Dél-Zselic). R.: Dél-Zselic TK. Rajt: Bllkkösd, vasútállomás. 7.30-S.30. Cél: Szigetvár, Szilvási csárda. Táv: 30 km. Nevezési dij: 300 Ft/fö (MTSZ, TTT igazolvánnyal 240 Ft). A túra végigvezet a Szigetvári Erdészet új „Ezüsthárs” tanösvényének útvonalán. Információ: Strasser Péter, tel.: 72/256-508. a szeptember 27, szombat: „Csellengő Kupa” tájékozódási túraverseny. Helyszín: Remete-rét. Információ: Geisz Ferenc, tel.: 20/955-9125. a október 4, szombat: „Szent Imre” teljesítménytúra (Villányi-hegység). R.: Szent Imre Iskolai Sportkör, Siklós. Távok: 20 km, 10 km. Rajt: Máriagyüd. templom, 7.30- 9.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 350, ill. 300 Ft/fö (MTSZ, TTT, MSTSZ igazolvánnyal 300. ill. 250 Ft). Információ: Pálinkás István, tel.: 72/716-207. A Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub rendezvényei (internetes honlap: http://ptkk.baranya.com) • szeptember 7. vasárnap: „Vasárnapi túra II.” (kezdő kerékpárosoknak is ajánlott). Útvonal: Pécs-Rcinete-rét-Lapis-Tubcs-inccsekháti nniút-Tripammer-fa (szalonnasíltés, ha nincs tűzgyújtási tilalomj-István-akna-Somogy-Vasas-Romonya-Bogád-Pées (43 km; szint: 500 m). Találkozó a Mecsek Áruház előtt 9.30- kor. Túravezetö: dr. Novotny Iván. • szeptember 19. péntek: utolsó „Péntek esti tcl