2003. június-augusztus 110. szám

MECSEK HÍRADÓ 110. s/ám 2003. június-nngusztu ✓ Uj kereszt a Lapison Évekkel ezelőtt ledőlt a 75 éve állított fakereszt a Lapison. Mivel a kereszt erdészeti és várostörténeti emlék, valamint tájékozódási pont is egyben, ezért úgy döntöttünk, újat állítunk helyébe. Az eredeti keresztet Rábay Gyula erdömester állíttatta 1928 bán. aki sokat lelt a Mecsek hegység turistaúl-háló-zatának kiépítésében, korszerűsítésében, aktív tagja volt a Mecsek Egyesületnek. A Mecsek Egyesület Munka Osztálya felkereste a Mecseki Erdészeti Rt. Árpádtetői Erdészete igazgatóját, Papp Kálmánt, hogy faanyaggal segítse tervünk megvalósítását. A tervet tett követte, és kérésemre a két hatalmas lagerenda megérkezett a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma udvarára. Tíz diák segítette a kél súlyos fagerendát testnevelés órán leemelni a teherautó platójáról. A súlyos terheket az erre előkészített két erős fa bakra helyeztük, ahol a fa megmunkálása elvégezhető. Az első feladat a gerendák átkenése lenolajjal, hogy az időjárás viszontagságainak jobban ellenálljon. Ezt mindjárt el is végeztem munkaidő után. Másodszor nekiálltam a íágerendák ntkenésének. Még másodszorra is jól beitta a növényi eredetű favédőt, mely a további repedéseket is mérsékeli a gerendán Az iskola udvarán nem feltűnő a gerendákon végzett munka, mivel a sportcsarnok építéséhez is sok faanyagot halmoztak lel. A kereszt szerkesztéséhez már van rutinom, mivel az elmúlt évben kettőt is készítettem. A derékszög, a vonalzó és az ácsceruza fontos kellékei ennek a munkának. A jó minőségben vágott Ián könnyű a szerkesztés és hamar eljutottam a kijelölt részek kivágásához. A kivágást Borbély-Bartis János végezte el, aki erdélyi és itt a kollégiumban nevelőtanár. Felharsant a motorfűrész, és hangja végigrohant a Széchenyi téren. Az öles acél fogak könnyedén harapták a keményfát a kijelölt vonalak mentén. Faforgácsok szóródtak szét. beterítve a zöld Füvet, és a kis fenyőfát. A csapolási rész kiütése után beemeltük a keresztgerendát. Az összecsapolással mindenki számára láthatóvá vált. hogy mi is készül itt az udvar rejtekében. Az összecsapni! és csavarozott keresztet szalagcsiszolóval lesimítottam, majd sadolinnal átfestettem. Néhány nap elteltével minden oldalt lefestettem. Korán reggel jöttem he dolgozni, hogy ne a tűző napon kelljen a keresztre a betűket és a számokat felvésni. Sablont készítettem a betűkből és számokból, majd átrajzoltam a fára. Favésövel két óra alatt kivéstem mindent és ragasztóval kitöltöttem a mélyített részt. Ezzel a módszerrel tovább tartanak a betűk szép kontúrjai, és kevésbé érzékeny az időjárásra Egyre többen érdeklődtek, hogy hova készül ez a szép kereszt, és miért az 1928-as évszám van rávésve. Néhány nap múlva, amikor a kis saválló emléktáblát felszereltem, már mindenki minden kérdésre választ kapott. A táblán a következő szöveg olvasható: A kérésziéi Rábay Gyula erdőmester állíttatta 1928-ba)?. Az új keresztet elődeink emlékére a Mecseki Erdészeti Rt. Árpádtetői Erdészete, a Mecsek Egyesület, és a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium állította 2003-ban. A kereszt elkészült, és a segédanyagokkal összekészítve várta az elszállítást. Cserkész fiatalokkal jöttünk fel tanítás után a suli inikrobuszával a Lapisra, hogy a kereszt helyét kiássuk. Az eredeti kereszt alsó toldott szára még a földben volt, annak a helyére szerelnénk az újat felállítani. Kis földkúp vette körül az idők ráncolta gerendát. Nekiálltunk a földkúp eltávolításának, de meglepődtünk keménységén. A kapa és a/ ásó semmit sem hatolt a kemény talajba, ezért a csákánnyal próbálkoztunk. A kemény föld lassan engedni kényszerült. A gerendát kövekkel dúsított földbe ágyazták hetvenöt éve. Csákányoztunk felváltva, cs kapával húztuk el a meglazított talajt. Lassan elértük a vízszintes részt és a gerenda meglévő részét kimozgattuk. Négyen belekapaszkodtunk, és függőlegesen felfele kiemeltük a mélyből. Az idő és a sok rovar ráncossá, barázdálttá, és lyukacsossá tette a hosszú évek során. Kijelöltük a kereszt középpontját és elkezdtük a gödör mélyítéséi. Csak csákánnyal és lapáttal tudtunk dolgozni a sok kő miatt. Megmutattam a fiataloknak a ..zájbcrolást", amit a bányászok végeztek ilyen munkánál A lényege az. hogy a kitermelt köves földet kapával a lapátra kell húzni, majd a megfelelő helyre dobni a lapát tartalmát. A farontó hangyák még itt negyven centi mélyen is a volt fészküket védték, de sajnos nekünk itt kellett tovább mélyítenünk a gödröt. Egy órát küzdtöliünk a kemény köves talajjal és a nagy hőséggel, amikor végre elértik a talpon lévő szilárd közetet, az összefüggő mész-kötömböt. Most értettük meg, hogy miért volt felpúpozva a kereszt töve kövekkel. A hatvan centis gödör nem adott volna stabil tartást a magas keresztnek. Beláttam, hogy a mi munkánk sem lehet eredményes ezekkel a szerszámokkal, ezért kitisztítottuk a gödröt a talpig és összepakoltuk dolgainkat. Szomorúak voltunk, hogy a kitűzött célt nem tudtuk megvalósítani, de nem rajtunk múlott. A szerszámokat letisztítva bepakoltuk a mikrobuszba, s elindultunk vissza az iskolába. A napokban végre eleredt a várva várt eső és felélénkítette a szenvedő élővilágot. Nem bántam, hogy a munkálatok folytatása kissé eltolódott. Május 23-án a gimnázium udvarán az építömunkások segítségével felraktuk a keresztet a platós teherautóra, a kitámasztó gerendákkal és a betonvasakkal. Kis városi autómba már betettem az aggregátort és a réselögépet a kéziszerszámokkal együtt. Lassan haladtunk a kanyargós inon. vigyázva a súlyos teher és a gépkocsi épségére. A kocsiról heten vettük le a súlyos keresztet, és helyeztük a gödör szélére. Kivettem a gépeket a kocsiból, mert a gödröt még húsz centimétert mélyíteni kellett, s egyúttal felhívtam a barátaim figyelmét, hogy az árok közelében védett virágok vannak, óvjuk őket a kitaposástól Egy rántással sikerült beindítani a zajos áramfejlesztőt, majd indítottam a réselöt. Az árokban csörögve, zörögve ütötte az évmilliós követ a réselönyárs. A szürke mészkő eg\ darabig tartotta magát, majd meghasadt a túlerő hatására. Sorban egymás után véstem le a padosán képződött lapokat. Barátaim minden réteg után kidobálták a köveket. Fél óra alatt huszonöt centiméterrel jutottunk mélyebbre, ami már elég a kereszt biztonságos megtartásához, pláne vasbetonba ágyazva. Földnedves betont terítettünk a kövezetre, majd nem kis erőlködéssel felállítottuk a keresztet. Négyen tartották, ketten a kitámasztó gerendákat rögzítettük. A kereszt időnként kissé megbillent, de végre stabilizálódott. A gödörbe betont hordtunk, és a kitermelt köveket dobáltuk mellé. A kereszt végre magától állt. igaz, kicsit még ferdén, de cl tudtam végezni a beton vasalását. Hálósán vasakat ütöttem a földbe, majd vékonyabbakkal összekötöttem őket. Ennek az. a feladata, hogy a betontömböt egészben tartsa, és kösse a talajhoz. Újabb talicska beton, locsolás, és a keresztet függőbe állítottuk. Körülötte a talajt jól ledön-göltiik. és kövekkel dúsítottuk. A vízszintes síkot elérve egy kicsit felpúpoztuk a betont a kereszt tövénél. Most először álltunk meg pihenni, kicsit beszélgetni, felidézni az elmúlt évek közös munkáinak élményeit. Majd ismét felvettük a szerszámokat, és rövid idő alatt szépen parkosítottuk a megbolygatott területet. Ismét egy szép kereszt áll a Lapison, felidézve a múlt emlékeit, elődeink szorgos munkáját. A lapisi kereszt felújításában közreműködtek: Ásványi Sándor, Borbély-Bartis János, Baumann József, Fodor Balázs, Jerszi Lajos, Szám Béla, Siraus Mátyás. Papp Kálmán. Mohácsi Attila, Ritlcr Vilmos. Tarjányi József. Csák Máté. A Mecsek Egyesület köszöni mindazoknak a segítségét, akik hozzájárultak a kereszt felújításához. Baumann József (Fénykép: Sirasscr Péter) Kiegészítés a kereszt történetéhez: a lapisi fakeresztet eredetileg a régi római út mellé állították íe! A földút mellett álló Keresztet a Lapis-Remeterét közötti müút építésekor a csomópontban végzet: szélesítés miatt helyeztettem át a jelenlegi helyére. A mai kereszt a régi helyétől mintegy 15 m-re áll clr. Tóth Aladár ZSELIC (3. rész) Kishajmás Baranyai falu, a Mecsektől északra, a Zselic észak-keleti részében, az Orfüi-paiak völgyében fekszik. Lakóinak száma: 264. Fésűs beépítésű, szórt település. 1950-ben Szatina faluval egyesült. A római korból egy sírkövet találtak. A falu 1542-ben tűnik fel oklevelekben. Neve a hagyma, hajma magyar növénynévböl ered. tehát vadhagymával benőtt területet jelent. A török időkben elpusztult a falu, valószínűleg a Pusztahajmás határrészen volt. Az idősek úgy mondják, hogy éppen mise volt a Szent Imre templomban, amikor a törökök megtámadták, az embereket lekaszabolták, és rájuk döntötték a falakat. 1945 előtt rendszeresen pünkösdkor a hívek a középkori szentegyház romjaihoz zarándokoltak. Kishajmás felett a Fenyös-hegy oldalában, a Kálvária közelében mesterséges barlangok vannak, valószínűleg a török elöl a megmaradt falusiak a barlangokban rejtőzködtek el. A törökök kiűzése után települt a falu a mostani helyére. Ekkor a Sauska-Bésán család a tulajdonos, illetve a fél falu a Gycnis kisnemesi családé. A 18. század elején a Nádasdy, majd a Petrovszky családé. Kevés német anyanyelvű települt le. Lakói római katolikusok. Óvodája, iskolája nincs, a gyerekek Mindszentgodisára járnak iskolába. A közeli agyaglelöhelyre alapozva évtizedekig neves kerámiallzcm működött itt. Dísztárgyakat, népi kerámia tárgyakat készítettek. Az üzem már megszűnt. A kálvária stációit in készítették kézimunkával 1997 körül. A falu lakóinak nagy része idős. Több mint 30%-a nyugdíjas. A Jakab-kereszt az öreg szőlők mellett áll Május elsején. Jakab napján és a fagyos napokon processziót vezettek ide. Kisbesztercc A Zselic apró, kedves faluja, zsáktelepülés. Területének mintegy kétharmadán erdők és legelők az uralkodók, a földjei mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok a rossz minőségű talaj és meredek domboldalak miatt. Őslakossága magyar. Első említése 1332-ben Bistrice néven, mely szláv eredetű szó, gyors folyású patakot jelent. A dűlőnevek alapján megállapítható, hogy a községnek szerb-horvát lakossága lehetett. A mai falutól nyugatra, a patak bal partján emelkedő dombon állt régen a falu. A habarcsos kövek Szent Simon és Jakab apostolok tiszteletére felszentelt templom helyéről tanúskodnak. A török időkben is lakott, török földesura Muszup bölükbasi volt. A 18. században Mclczer birtok. Temploma 2002-ben épült. Szépek a lakóházak és az udvari épületek. Látni lábakon álló ólat. faragott homlokzatú szénntárolól és istállót, nagy fesztávolságú gangboltíveket és ódon pinccajtókat. Akad lakóház utca felöl nyíló pincével. Pirosra pingáli sziveket fedezhetünk fel házhomlokzatokon. Bakóca Zsáktelepülés. A legerdösiikebb baranyai falvak közé tartozik, dimbes-dombos környezetű Szántóterülete kicsiny. A falu határában késöbronzkori lelet került c!ö, amely valószínűleg egy bronznűives elrejtett készlete lehetett, ezt a töredékes és kopott, újraöntésre váró eszközök nagy száma bizonyítja, pl. 36 db bronzsarló. A késő avarkorból sírokat találtak. Az. első említése 1332-ben Bakóiéba néven ismert. A település neve szláv eredetű, bükköst jelent. A Zichy grófok birtoka volt. Török földesura Ibrahim bölükbasi volt. A török hódoltság után Nádasdy László gróf, 1727-tól egy felvidéki régi nemes család, a Kcllcir.éri Meltzcr-család tulajdona. A család férfíágának kihalása után 1820-ban gróf Mailálh György kapta királyi adományul a birtokot. A család a 14. században kapott nemességet és Honl-Bars megyékben töltöttek be hivatalokat. Nemesi elönevük Székhelyi volt. Az elsöszülöttek György nevet viseltek. III. György kapta meg fiatalon a Baranya megyei aüspánságot, országbíró volt, a kiegyezés utáni kúria elnöke. A kastélyt még a Mc lézerek építették. III. Mailálh György az angol kastélyok mintájára megnagyobbította; mai alakját a 19. század hatvanas eveiben kapta. Sokáig iskola és gyermekotthon volt, most el akarják adni. Parkja arborétum jellegű, található benne páfrányfenyö. szivar-, tisza- és liliomfa. Egy helybeli így mondta: „Azon egész tájt ékíti a nagyszerű emeletes úri lak. melyet 1860-61 évben Székhelyi Mailáth György ízletesen nagy pénzösszeg áldozatával telepíttetett." 1892-ben gróf Mailáth György özvegye gycrmckmenhelyct cs leányiskolát létesített, letelepítette az irgalmas nővéreket. Templomát 1848-ban szentelték fel. A haranglábai már jóval korábban építették, e mellé került az új templom. A lakosság erdőt müveit, állatokat tartott. Az 1900-as években lignitkészleickci fedezlek fel a terület alatt, de nem kezdték meg kitermelni. Nevezetes épület a fazekas Múzeum, neves népművész, Sáfrány Géza munkái és muzeális értékű gölöncsérmühelv látható benne. Múlt századi, tornácos, paraszti lakóépület. itt élt és alkotott a miivész. fekete István híres író a Mailálh birtok segédtisztje volt 1926 és 29 között, itt nősült meg, a bakócai körorvos leányát, Pillér Editet vette feleségül. Itteni életéröl irta a Ballagó idő című könyvét. A Hollófészek legendája Bakóca község felett emelkedik a Hollófészek nevű hegy. Ez a Zselic legmagasabb pontja, 358 m. Hajdanában az erdőterület birtokosa egy gróf volt. E területen a legmagasabb hegyen hollócsaládck fészkellek. A sziklás hegy tetejére feljutni szinte lehetetlen, a hollók így biztonságban voltak. Egyszer a gróf fia kiment a favágókhoz és jó kedvében a/i mondta, aki a favágók közül felmegy a fészekhez és lehoz neki egy hollófiókát, annak két arany üti a markát. Egy fiatalember vállalta az életveszélyes feladatot. Felmászott a fészekhez, de amikor a hollófiókát kiemelte, a meredek kőfal kezdett dőlni, és alázuhanva ott lelte halálát. Kán „A magyar mediterrán csoda" címmel adtak ki egy kiadványt róla. Kán a Mecsek-hegység és a Zselici-dombság találkozásánál, egy festői észak-dél: völgyben található. Alapítása a 12. század elejére tehető, neve a Kán nemzetségtől eredeztethető. A török időkben elnéptelenedett, az 1780-as években németek telepedtek le. Az. 1900-as évek vége felé elnéptelenedett. Néhány házat magánszemélyek, a házak nagy részét pedig egy vállalkozó társaság vásárolta meg - felfedezve a környék idegenforgalmi értékét. Ma üdülőfalu. Hetvehelyhez tartozik. Minden év júniusában filmszemlét tartanak „Káni filmfesztivál" néven. Hetvehely Árpád-kori település. Ezt műemlék temploma is igazolja. Neve a hétfő és a hely főnevek összetételéből keletkezett, és arra utal. hogy egykoron itt hétfőn tartották a hetivásárt. Egyes helybeliek szerint a barmok legeltetését hétfőn kezdték meg. ezért Hétföhelynek nevezték a falut, ebből lett a Hetvehely. A település neve Hetvenhelv alakban is szerepel, arra utalhat, hogy az Árpád-korban bizonyos szolgálatot teljesítő szolgar.épek lakták. A pécsi káptalan birtoka volt. A török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett. 1719-ben mint műveletlen kincstári pusztát említik. Később népesedett be újra németekkel, magyarokkal és horvátokkal. majd német többség alakult ki. 1997-ben lakóinak száma 570 volt. A községben a plébánia mögött 13. századi, gótikus stílusú kápolna látható. 1883-ban új templomot építettek, főoltára és a padok a pécsi székesegyházból valók. A régi templomot gazdasági épületnek, a hajót szénapajtának, a szentélyt hústustölönek használták. Az Országos Műemlék Felügyelőség 1976-ban állította vissza eredeti állapotába. A kis méretű templom déli oldalán egy kora gótikus formájú kapu fölött három tölcséres béleletü középkori ablak sorakozik. Érdekessége a négyzetes alakú szentély és urasági karzat. Belül középkori faliképeken kívül egy 14. századi keresztelő medence látható. (dr. l^tkoiosné Novoitiy Sarolta összeállítása/ ..Járom az utam" (Az Ormánság turistaútjairól) Az emberek munkájuk gyümölcsét szeretik a magukénak tekinteni. Ezért kezdem ezt az írást így. mert kicsit tulajdonomnak tekintek egy sokunk által, sok munkával elkészült. most már közel 100 km-cs új turistaút-hálózatot. Mi. a Dráva TSE természetjárói felvállaltuk egy turisztikai szempontból eddig fehér foltként szereplő tájegység, az Ormánság turistaút-hálózatának kialakítását. Ennek egy akkori 1SM pályázat adta meg az alapját. Lényeges szempont volt az útvonalak kialakításánál. hogy legyen összeköttetésük a megye már meglévő jelzett turistaútjaival. Ezt jelenleg két irányban tudtuk (majdnem teljesen) kialakítani A Villányi-hegységen végigvezető kék sáv jelzést a Tenkes csárdától meghosszabbítottuk Majláthpusztáig, ennek útvonala a kővetkező: Tenkes csárda - Nagy-hegy - Diósviszló - Drávasz.crda-hcly Sz.ödönyi-ló - Drávaeschi - Drávapalkonya - Kisinci - Majláthi horgásztó Majlálhpuszta, kulcsosház. A másik útvonallal a Mecsek irányába kapcsolódunk a már eddig is járt túrautakhoz. sárga sáv jelzéssel. Ennek nyomvonala a következő: Majlálhpuszta. kulcsosház - kajláthi horgásztavak - Szaporca - Kémes Drávapiski -Kórós Hegyszentmárton Tengeri Baksai erdő - Pécsbagota - Zók - Dicsérd -Markó csárda - Boda (a falu fölötti erdőben, a Hetvehely és Kővágószőlős közötti útnál találkozik a három megyét is átfogó piros sáv jelzésű turistádnál) Ennek a sárga sáv jelzésű útvonalnak a Görcsönyt Vajszlóval összekötő muúttól a 6. sz. főútig terjedő szakasza most van kialakítás alatt. Mivel egyesületünk tulajdonában van Majláth-pusztán egy kulcsosház. ezért az itteni környék bemutatására is készült két jelzett út, kék és sárga körtúra átjelzéssel, valamint egy kék négyzettel jelzett út a közlekedés megkönnyítésére Sámod vasúti megállóig. Az idei évben terveink szerint tovább folytatjuk a kék sáv jelzés felfestései Sellyéig, így ez a kék sávval jelzett út már közel száz kilométeren kanyarog a Villányi-hegység és a Dráva-sík szép tájain. Tervben van meg a kok körtúra nyomvonalán, a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal közösen egy új tanösvény kialakítása. A másik szempont ennek a kevésbé ismert térség természeti kincseinek a bemutatása, kulturális és történelmi emlékeinek megismertetése volt. A bejárások és az azóta tett túráink igazolják, hog> az útvonalválasztások helyesek voltak, és olyanokat láthat erre a túrázó, amit az általunk is nagyon szeretett Mecsekben nem. Ezekkel a sorokkal szeretném a figyelmet felhívni arra. hogy a közelünkben vannak még olyan túraútvonalak, melyekkel egy kis változatosságot lehet vinni a már megszokottá váló éves (óratervekbe. Ezekre az útvonalakra kerékpáros túratársainkat is várjuk. Mivel ezek a jelzések térképen még nem szerepelnek, ezért egyesületünk tagjai szívesen segítenek az útvonalak térképre rajzolásában, ha erre igény van. Meg egy lényeges szempont: a turistaút akkor tölti he szerepéi, hajárnak rajta! Ezeket az útvonalakat nem magunknak jeleztük. Gyertek, fedezzétek l'cl Ti is a szinte érintetlen Drávát, az Ó-Dráva meder tavait, növény- és állatvilágát, valamint az Ormánság hangulatos falvait! Szép idői. és jó túrákat kívánok a Dráva TSE nevében: a ti KA Lokátorállomás a Zengőn Turistaként az ország hegyvidékeit járva visszatérő élményem, hogy a hegytetőn beton építmények, rádiótornyok, drótkerítéssel elkerített területek fogadnak. A Bakonyban, a Pilisben és a Mecsekben (pl. Hármas-hegy) sorolhatnánk a turisták elöl elzárt, megkö-zelithctetlen hegycsúcsokat. A fogadtatás eléggé különböző ezeknél a létesítményeknél. A rendszerváltás előtt volt olyan hegytető, ahol minden arra járót igazoltattak. Ma van olyan elhagyott katonai létesítmény, ami kísértet-erödként terpeszkedik el az egyébként szigorúan védett természetvédelmi területen. Jónéhány magaslatot l'V és rádiótornyok foglalnak el. ahol a bakancsos turista megtűrt vendég, elbotorkálhat a drótkerítés mellett, szerencsés esetben fölmehet a TV-toronyba. Érintetlen hegycsúcsot szinte alig találni. Ezért fogadtam rossz érzéssel a Zengöre tervezett radarállomás híréi. A Zengő lokátorállomást 11 évvel ezelőtt kezdték el tervezni. Az építési engedélyi első fokon a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság elutasította, másodfokon magasabb szinten - engedélyezték, miközben egy 2002-ben kelt kormányrendelet az építésügyi hatósági engedélyezési jogkört az önkormányzatoktól a katonai létesítmények ügyében áttette a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe. Miközben a toronyhoz vezető út építését már előkészítették. Pécsváradon és Hosszúhc-tényben a közelmúltban hívtak össze lakossági fórumokat, ahol éreztették a megjelentekkel, hogy a lokátorállomás létesítése eldöntött tény. Erre utal az is. hogy a bánáti bazsarózsa és a szúrós cscdabogyó védeti élőhelyére tervezett út nyomvonalául) a múlt év májusában több száz növényi áttelepítettek. A több tízmillió Fi költséggel végrehajtott akció a szakemberek szerint kétes eredményt hozott: a szárazságban az áttelepített növények nagy része elpusztult, az öntözővíznek pedig a töveket kitúró, sárban dagonyázó vaddisznók örültek a legjobban... De nem csak a turisták és a természetvédők aggódnak a létesítmény miatt. Két évvel ezelőtt Németországban vált ismertté a tény, hogy a lokátorkezelök körében végzett felmérés szerint milyen sokan szenvednek daganatos megbetegedésben. A hosszú-hetényi és pécsváradi polgárokat az említett fórumokon ugyan több órás előadások keretében igyekeztek meggyőzni arról, hogy a sugárzási szint határérték alatti lesz, a határértékeket azonban a hivatalok alkotják, cs a szakirodalomban találunk olyan \é-lekedésckct, melyek megkérdőjelezik ezek realitását. Ismeretes a mobiltelefon átjátszó tornyok körüli vita. ami egyáltalán nincs megnyugtatóan rendezve. A mérleg másik serpenyőjében a jugoszláviai háborúk idején történt légtérsértések és Barcs 1991 -es bombázása van. Nem tudjuk azonban, hogy a műholdak korában mennyire indokolt ennek a lokátorállomásnak a létesítése, a laikusoknak nincs kellő rálátása ezekre a kérdésekre. Az viszont kifejezetten irritálja az itt élő embereket, hogy ágy érzik, már megint a fejük felett döntöttek, nincs beleszólásuk egy olyan dologba, aminek minden esetleges káros hatását nekik kell elszenvedniük, az idegenforgalmi lehetőségek veszélyeztetésétől az ingatlanárak eséséig. lobb kérdésben nem látunk világosan. Például mekkora terület lesz elkerítve a hegytetőn? Azt mondják, hogy a toronyig el lehet majd menni. Egy korábbi ígéret szerint a lokátor kilátóként is üzemelt volna, de amikor a fórumon erre valaki rákérdezett, kiderült, hogy most szó sincs erről. Ki mérte föl a katonai objektum falusi turizmusra és idegenforgalomra gyakorol: hatását? A környező településeknek szinte az egyetlen fejlődési lehetősége az idegenforgalom, és erre minden esélyük meg is van: természeti környezet, gondozott utcák, vendéglátásra alkalmassá tett porták. Hogyan illik ebbe a képbe egy rádiólokátor? Hogyan magyarázzák majd meg a külföldi turistáknak, hogy igen, ott van a hegy, de nem lehet fölmenni a tetejére? Attól tartunk, ha a csúcsra autóút vezet, akkor ott a katonák, vadászok, erdészek jármüvem kívül clobb-utóbb megjelennek az autós „turisták” is és ami még ezzel jár: szemét, zaj, később talán egy büfé... Ettől féltjük a Zengőt, ami számunkra nem csak egy hegy a sok közül, hanem a Dél-Dunántúl legmagasabb csúcsa, amit eddig elkerültek a civilizáció ártalmai. Sok kérdés van, amire nincs megnyugtató felelet, egy azonban biztos: ennek a helyzetnek a megoldásánál a magyar társadalom vizsgázik demokráciából. Araló Csongor „A Zengóről Badacsonyig... De meddig?” Április 5-én rövid újságcikk közölte, hogy hoss/.úhctényi és pécsváradi civil szervezetek gyalogtúrával tiltakoznak a Zengőrc tervezett lokátorállomás ellen. Márti szól: ..Elmegyünk"? Miért ne? így kerültünk április 6-án kristálytiszta, szeles, jeges időben Hosszúheténybe. Gyülekezés Hetény vezér szobránál, kb. 60-an vagyunk. Elindulunk Püspökszentlászló felé; a szél télies öltözetünket átjárva, süvítve kopogtat csontjainkon. Sietünk, az erdőbe érve talán mögénk kerül. Szerencsénk van, a kék háromszög jelzést követve, szép úton haladva - mellettünk vízmosás - csak oldalról tologat a „böjti". Medvehagymás részen járunk, a meredek emelkedőt leküzdve jobbról kicsavart fagyökér, föld és kö kompozíciója bizonyítja a természet erejét. Körülötte jeges hótömeg. Felérünk a csúcsra. A szél néha kegyes, a Nap sugarainak is terel enged. Feni találkozunk a Pécsváradról induló mintegy 60-70 természetbaráttal. Felkapaszkodva a kilátó 52 vaslépcsöjén, gyönyörű kilátás tárul elénk. ÉNy-i irányban szabad szemmel, tisztán látható a Badacsony! A távcső csak növeli a látványt. Délre a Papuk hegység látszik, míg kelet felé a Duna vonalát véljük felfedezni. Ki tudja, meddig csodálhatjuk innen c távoli tájakat? Talán nem utoljára mutatta meg a kilátó, mit is tud nyújtani sok tenne-s/.etkedvelőnek. (Érdekességként: előző évben, szintén április 6-án hasonló hideg, szeles időben és hószállingózásban voltam először nyílt túrán a Zengőn, akkoriban kezdtem el túrázni. Akkor a Bazsarózsa kulcsosház fölötti dombon már nyílt a bánáti bazsarózsa.) Leereszkedünk Mártival: a Zengővár érintésével a sárga jelzésen, majd a Zengő-kö mellett elhaladva a kék négyzet jelzésen haladunk a Rcka-kunyhó felé, a szélcsendes Bodzás-völgyben. Kicsit megpihenünk, szép a környék. Az Etelka-forrásnál forró teát iszunk, majd a térképen megkeressük a legrövidebb utat Püspöks/.cntlászlő irányába. A Róka-hegy lábánál erdei úton járunk, majd az erdészeti műutat keresztezve a sárga sáv és kék négyzet jelzésen megyünk, míg egy „forrás’' jelzés meg nem állít bennünket. Leereszkedünk az útról: sáros alumínium táblát találunk, megtisztítva a „Korsoma-forrás” felirat tűnik elő. Hamarosan leérünk Pűspökszentlászlóra. Bélyegzőnk, az arborétumban elfogyasztjuk maradék elemózsiánkat. Még kellemes napsütésben végignézzük a növényeket - a túli-pánfa most kezdené bontani szirmait majd a közelgő sötét felhő Hosszúhctcny felé irányit bennünket. Sietős lépteink ellenére utolér a 10-15 percig tartó hózápor, fehéren betakarva a füvet, az erdő alját. A buszt kényelmesen elértük. Tartalmas, változatos napunk volt, kellemesen nyugtáztuk: ma is tettünk „egy pár lépést”. Kis Olga Pontőrök a „Mecsek 50”-cn 2003. május 3. Reggel fél hétkor indulunk Pécs váradra, hogy a „Mecsek 50" teljesítménytúra ellenőrző pontjához a lmom süteményeket felvegyük. Negyednyolckor érkezünk a Vár utcába, ahol Novotny Iván már vár bennünket. Bepakoljuk barátainkkal a sok süteményt a kocsiba, és már indulunk is tovább a Róka-völgybe, az Etel ka forráshoz, ahol a „Mecsek 50" és a „Mecsek 30" állomásának pontéilenörci leszünk. A Komlós-völgy után nemsokára letérünk az erdészeti dózcrúlra, cs a sorompónál leparkolunk. Nehéz hátizsákokkal cs szatyrokkal felpakolva indulunk le a völgybe. Az erdő csendes, a fákról hullanak a rügyházak borítólevelei és a virágszirmok. A fákat üde zöld levelek ölelik körbe, és lágyan ringatóznak az enyhe szellőben. Jobbra az út-bevágásnál jól megfigyelhetők a vulkáni tevékenység által visszamaradt lávafolyások, melyek a tenger alatt szilárdultak meg sok-sok millió éve. Baloldalt mellettünk a hús vizű patakocska igyekszik a völgy felé, hogy elérje az Öreg (I lalász)-patak völgyét. A Réka-kunyhó környékén kellemesen süt a Nap, és most is - mint az előző években -rend van a környéken. A megszokott erdei asztalnál rendezzük be „irodánkat" Kihelyezzük az ellenőrző pont tábláját, amin most egy szép bánáti bazsarózsa mosolyog elpirulva. Minden készen áll a teljesítménytúrázók fogadására, és most a „főnökünk", Ági engedélyez egy snapszot a gallér mögé. Még meg sem melegednek az ülöpárnák, amikor motorzúgást hallunk, és néhány perc múlva megérkezik eg\ pótkocsis motorkerékpár, jól megpakolva. Lepakolnak a tűz* rakó melle, majd kölcsönösen méregetjük egymást, és bemutatkozunk. Ök egy pécsváradi baráti társaságnak jöttek lefoglalni a tüzrakót, mivel nagy sütés-főzést terveznek. Kölcsönösen megkínáljuk egymást a finom kisüstikből, melyek kellően hűvösek a pakkokban. Telnek-múlnak a percek, a tűzrakóban a vörös láng recsegteti a fahasábokat, a meleg légáram lengeti a koros fenyők alsó ágait, mi pedig várjuk az első versenyzőt. A har-mir.cas pályán megjelenik lassú kocogással az első „tájfutó”, aki még alig izzadt meg az eddig megtett úton. Ági a rajtszám listán megjelöli, majd Marcsi lebélyegzi a ver-senykartont. Süteménnyel kínáljuk, de ö udvariasan lemond az édes élvezetről, mert az a futáshoz nem igazán passzol. A menetkartonról megnézi a következő állomás irányát, és elköszönve tőlünk lassú futásnak ered a Zengő irányába. Érkeznek a versenyzők, a lányok pontosan végzik munkájukat, és süteménnyel kedveskednek. Imrével a csoportosulásokra figyelünk, és a sorrendre hívjuk fel a figyelmet a gyors és pontos könyvelés érdekében. Közben a másik baráti társaság is egyre szaporodik. és a nagy vastárcsán sülnek az első bepácolt húsdarabok; sörösüvegek sorakoznak a hús patak vizében. Már nagyon bizsereg a talpam, el kell indulnom néhány kilométert megtenni, az ötvenes útvonalán, majd visszafelé a harmincason. A patak kellemesen csörgedezik mellettem. hol jobboldalt, hol pedig baloldalt. Többször átkelek a lesoványodott vízfolyáson, majd baloldalt egy rózsaszín virágra leszek figyelmes. A gyíkfü csoporton belül rózsaszínt pillantok meg. négy tövet. Örülök neki. mert elég ritkán lehet látni, pláne a fehér változatát. Lencsevégre kapom c.s megyek tovább lefelé. Szabó Laci és barátja jönnek felém, kissé fáradtan a kellemes napsütésben. Örülünk a találkozásnak és bíztatom őket, hogy Áginál van egy nyelet finom szekszárdi kékfrankos. Folytatjuk utunkat ellenkező irányban: ök felfelé, én lefelé. A felélénkülő szél a fákról virágszirmokat, virágport és rügyek lepergett maradványait hordja széjjel. Balra fordulok és elindulok felfelé az óbányai vadászház irányába. Az út enyhén emelkedik, majd eg\rc meredekebben. A tőrömmel a szederindák útra nyúló indáit kurtítom meg. ezzel is a tempómat lassítom szándékosan. Fent a háznál kellemes a környezet: szép pázsit, ismertető tábla az „Erdő fohászáéval”, szép asztalok és padok körben. Lepihenek egy padnál, és várom Óbánya felöl a teljesítménytúrázókat. A fáit erdei pinty trillázik, széncinkék kergetőznek a virágzó és édes illatot árasztó galagonyabokor körül Már kipihentem magam és még eddig senki sem érkezett, ezért elindulok a zöld sáv jelzésű turistaúton felfelé. A tölgyesbe érve jobban érnek a Nap sugarai, ezért leveszem ingem, és úgy haladok tovább. Sok szép Összecementálódott kőben gyönyörködök. olyan, mintha betonba öntötték volna. Szcp virágok szegélyezik az erdészeti utal, melyen látszik, hogy fakitermelés történik folyamatosan. Gyérítik az erdőt, farakások magasodnak odébb az üde lombok között. Balra letérek és a Réka-völgybe indulok a széles, kijárt úton. Szép a táj, szerencsére nincs szemetelés, csak egy ottfelejtett jelzöszalag libeg a langyos szélben. Ágiék már várnak, mivel az új pécsváradi barátaink egy borritkasággal akarnak kedveskedni. A talpas pohárban sárgán csillogó kellemes illatú bor pihen. A királyi ital eddig egy sötét, hűvös pince mélyén palackba zárva várta e napot, hogy bennünket megörvendeztessen. Szánkban körbejáratva a nemes italt apró kortyonként fogyasztjuk el. Egyre sűrűbben érkeznek a teljesítménytúrázók, és felüdülés számukra néhány finom sütemény elfogyasztása, valamint a hűsítő forrásvíz. Vannak köztük, akik fogukat összeszorítva, sántikálva - „csapágyasan" - indulnak tovább, várva a további megpróbáltatásokat. A Nap sugarai még magasról világítják be a tisztást, amikor néhány emberrel megérkezik a „söprű". Gyors egyeztetések az indulási listákkal, kis beszélgetés és megvendé-gelcs, majd elindulnak a Zengő irányába. Összepakoljuk dolgainkat, „lebontjuk” az ellenőrző állomást, és elbúcsúzunk pécsváradi barátainktól. Kis városi autónk terepjáróvá változik, mivel az erdészeti utakat nem neki készítették igazán. Zötyögiink, porozunk, de azért biztonsággal haladunk előre. Kiérünk az aszfaltúira, és jobbra fordulva elindulunk Pusztabányára barátainkhoz. Csábi Marihoz és Baranyai Rudihoz, akik szintén pontőrök a teljesítménytúrán. A volt Betyár-tanyához közel találjuk meg őket a fedett erdei pihenőnél. Itt elég erősen fúj a szél, fel kell venni melegebb ruhaneműt. Kellemesen elbeszélgetünk, kölcsönösen megkínáljuk egymást a „biztonsági tartalékból”. Megígérem nekik, hogy visszajövök értük kocsival, majd lassan elindulunk Zobákpuszta irányába, ahol a cél van. A célban nagy a sürgés-forgás, fogadják a megérkező fáradt vándorokat, elkérik lapjaikat és megkapják a megérdemelt szép kitűzőt, amin idén egy méhbangó látható. Az asztalokon finom falatok bőséggel, a kanosokban kellemes meleg teakeverék. Boldog a versenyző, mert sikerrel teljesítette a távot, boldogok a rendezők, hogy ismét egy színvonalas, jó hangulatú, egésznapos programot biztosítottak több száz turista számára. A pontőrök: Baumann Józsefné, Baumann József, Nagy Zoltánná „Marcsi", Németh Imre - a Réka- völgyi ellenőrzőül lomás munkatársai. Baumann József TÚRÁZÁS GYEREKCIPŐBEN 4. (befejező) rész A Mecsek általam megismert rcs/.ci közül számomra a Hosszúheteny-Püspökszent-lászló-Zengö útvonal a legszebb. Gyönyörű botanikus kert, ritkaságszámba menő növények, egy kis fazsindelyes templom, ezzel egybeépítve az Esterházy kastély, ahol 1955-ben Mindszenty József bíboros hercegprímást is fogva tartották. A távolban nagy sötétszürke felhő fenyeget, ezt biztosan nem ússzuk meg szárazon. A bazsarózsáról elnevezett túrán nem láttunk bazsarózsát, mert már elvirágzott. Közben megered az eső. de ettől függetlenül fölmászunk a Róka-hegyre. Lefelé menet megcsúszom a vizes, füves úton, szerencsére sikerül egy kis fát elkapnom, arról az összes víz az elöltem csúszkáló lúravczetö nyakába zúdul. Merjek hangosan nevetni? Nem merek. A Róka-hegyről a Réka-völgybe ereszkcdünk-csúszimk. Az eső kitart egész utunkon. A nadrágom térdig sáros, régen volt vadonatúj sportcipőm belcragad a sárba, és az leszedi a lábamról. Azért sem hagyom ott. még mit nem? Végre elérünk egy erdész-házhoz, a Réka-kunyhóhoz. ami ugyan zárva van, de a teraszán nem ázunk tovább. Mcgcsszíik szerény kis vasárnapi ebédünket; szerintem normális ember ilyenkor otthon ül. Nekem is le kellene ülnöm pár percre valahova, esöbe-sárba. de hogyan? Nadrágomnak mirdegy, cipőmnek végképp, keresek egy csinos kis bokrot. Most aztán igazán nem számit, hogy történik-e baleset cipőmmel, ruhámmal. Lehet, hogy ezt is meg lehet tanulni? Jártunk Orrun. Abaligeten. Komlón. Mecseknádasdon, Óbányán, mindig újabb ismeretekkel bővítve hiányos tudásomat a Mecsekről. Nagy-méiy-völgy teljesen elvarázsolt, annyira szép. hogy elmclázva majdnem beleestem a kristálytiszta, jéghideg vizű patakba. Megnéztük a triász korból származó Kölyukat, szerencsére vasráccsal le van zárva, Krisztina a/t mondja, hogy egy igazi ősember tanyázik benne. A barlang különleges légkörének köszönhetően több állat- és növényfaj található benne, melyekről soha nem hallottam. Az. erdei utak megunhalallanok. és jó érzés látni, hogy egyre nagyobb gondot fordítanak a természet szépségének megőrzésére. Orfure az annyira szeretett Büdös-kúti me-r.cdékházon keresztül mentünk. Milyen jó lenne, ha kicsit is tudnék tájékozódni, de sajnos nem megy. Valakinek eszébe jutott, hogy nézzük meg a szakaszosan működő Sárkány-kutat. Meg is találtuk, akkor nem működött, de túravezetönk szerint egy igazi sárkány lakik a barlangban, és amikor fürödni van kedve, kipancsolja az összes vizet a barlangból, akkor működik a kút. Túrázásunk történetében először ezen a szép erdei úton eltévedünk. Az űtjclzcs jól volt felfestve, csak rossz irányba mentünk. .Szemöldökig érő csalánban csörtettünk, abban reménykedve, hogy a kullancsok sem szeretik a csalánt. Visszafordultunk, és természetesen megtaláltuk a rendes utat. Orfiiröl a meseszép Balázs-crdön indultunk tovább Abaligetre. Ez a hely nem a természetjárók álma, túlságosan kiépített, nyaralók lakják, és nini: vízöblítései WC. Ez aztán végképp nem nekünk való. Bokor sincs, kénytelenek voltunk visszatérni kulturáltabb körülmények közé. A vadon jobban tetszik. F.zen az úton egy nehéz, meredek, csúszós-sáros terepen elsőnek értem keresztül, túravezetöi dicséretet kaptam Büszke vagyok rá. Hasonló meredek úton. ahol szerpentinen kelleti volna leereszkedni, toronyiránt egyenesen, a kanyarokat levágva értem le elsőnek. Krisztina viszont ezért nem dicsért meg, hanem azt mondta, ilyet csak saját felelősségemre tehetek. Kicsit cl is szégyelltem magam, de olyan jólesett rendetlenkedni. Láttuk a mánfai templomot, felmásztunk a Kis- és Nagy-Tubcsre, a Misinára, gyönyörködtünk a város panorámájában, sőt egy éjszakai túrán is végigjártuk a kilátókat, cs a kivilágított várost is megcsodáltuk. Nagyon szép volt, és meg voltam nyugodva abban, hogy a kullancsok éjszaka alusznak. Nem gondoltam, hogy a Mecsek ennyire szép! Mindenkinek merem ajánlani, hogy kezdjen el túrázni, a kor nem számít, felejthetetlen élményben lesz része. Arról nem is szólva, hogy új barátokat is szerezhet, és nagyon jó érzés egy kedves, összetartó kis közösség tagjának lenni. Köszönetét mondok Bakos Ibolya barátnőmnek, aki rábeszélt a túrázásra, és aki nélkül soha nem ismertem volna meg a Mecsek gyönyörű tájait. F.rdösi Magdolna A zord Bakonyban Kis csapatunk, a Felhőtlenek 2003. április elején Budapest, Székesfehérvár, Veszprém, Zirc érintésével vonattal utazott Porva-Cseszr.ek vasútállomásra, melynek vendégszobáiban volt szállásunk. Innen tettünk csillagtúrákat. Délután két óra körül értünk a fenti szállásunkra, s szinte nyomban vonattal visszautaztunk Zircre, majd onnan busszal Borzavarig. Utunk során a vidék még aludta téli álmát, csak úgy Veszprém körül jelentek meg - a vonat ablakából kitekintve - a tavaszi héricsek, kankalinok, majd később az odvas keltikék. Láttuk még a tél által itt felejtett hórakásokat is. Visszatérve Borzavárra, az Országos Kék Túra jelzését követve felkapaszkodtunk az országos hirú Kisszépalma-pusztára. Közben a Kőris-hegy hatalmas gömbjének látványa kísért végig bennünket. A kastélyt csak kívülről láthattuk, de a fogadót közelről is megtekinthettük. A csodálatos arborétumban található az országban egyedülálló lópanteon. A lovak neve és életkora is látható a köveken, melyek nyugvóhelyüket is jelzik. A panteon közelében van a kastély volt tulajdonosának a sírhelye is. Amíg a parkban nézelődtünk, odajött hozzánk a fogadó jelenlegi tulajdonosa, aki svájci állampolgár, és tört magyarsággal üdvözölt bennünket. A fogadó igen látványos, a parkolóban sok-sok gépkocsi állt, tehát sok vendéget csalogat a szép környezetben lévő pihenőhely. Sok lovat is láttunk a karámban. Visszafelé egy darabig ugyanazon az úton kellett mennünk, majd a sárga sáv jelzésen Porvára ériünk, s innen a zöld sávon - hosszas keresgélés után - vissza szálláshelyünkre. Másnap hóesésre ébredtünk. Sebaj, fel a vonatra, és irány Pannonhalma! 2002-töl a település városi rangú, mintegy 4000 lakossal. In is felfele kellett kapaszkodnunk, míg el nem értük az apátságot, mely a világörökség része. Megnéztük a könyvtárat, a múzeumot, a közelben lévő Boldogasszon) templomot és a kilátót is. Az arborétum még álmát aludta, de sikerült megtekinteni a vöröses színű virágait bontó illatos hunyort, és gyönyörködni benne. Fújt a szél, borult volt az idő. de nekünk ez nem számított: ismét vonatra szálltunk, majd Vinyétöl a Cuha-szurdokon a piros jelzést követve - szálláshelyünkre tartottunk. Sok-sok hóvirág, odvas keltike, erdei és bogiáros szellőrózsa, pettyegetett tíldofii fogadott bennünket. A Cuhn-szurdokban, mely kb. 6 km hosszú, sok pad. asztal és sátorozásra alkalmas hely található. A szurdok mészkő és vöröses színű sziklák által határolt. Vinye vasútállomás környéke szinte megszólalásig hasonlított a mecseki Ar-pád-telöhöz. Harmadnap havas tájra ébredtünk, de sütött a nap. Mínusz 3 fok volt, Szálláshelyünkről a sárga sáv jelzésen haladtunk felfelé, majd a piros sávot elérve Károlyházát érintettük, ahol diákok tartózkodtak. Enyhe kapaszkodó után kiértünk az ún. „zsellér-földekre”. Viharos szélben értünk Gézaházára, mely valamikor 40 fős település volt, az itt lakók az Eszterházyak alkalmazásában álltak. Az itt lévő panzió lepusztult állapotban van, megközelíthetetlen. Az épületet kutyás örök vigyázták. A volt turista szálláshelyek romosak, minden az enyészeté Később hallottuk, hogy a panzió magánkézbe került, és a helyreállítása folyamatban van. l tunkat a Kő-árokban folytattuk, mely a mi Zsidó-völgyünkhöz hasonlít: kidőlt fák, mély árok. szakadék és sziklatömbök sokasága kíséri utunkon. Az árokból kiérve hóvihar lepett meg bennünket, s mi esöküpenybe burkolózva védekeztünk ellene. A cscsz-ncki vár messziről mutatta magát. Felújítás alatt áll, így nem tudtuk megtekinteni. A sárga sáv jelzésen, havas, sáros, csúszós úton tértünk vissza - újabb hóviharban -szállásunkra. Következő nap reggel mínusz 5 fokos hidegre ébredtünk, az ablakok jégvirágosak voltak. Bakonyszentiászlóra indultunk, ahol megnéztük az Eszterházyak kastélyát, és a kerek katolikus templomot. A falut elhagyva a szép, rendezett „Ösfenyves" turistaházat ér intettük, majd kereszteztünk egy bauxitporral borított bányászati műutat. A talaj és a patakok vize is vöröses színű volt Mindvégig csodálatos ősfenyvesekben haladva énük el a Hódoséri vadászházat. Az erdőben érintettünk egy köböl készült cmlékke-resztet, és egy hatalmas ágaival leboruló fenyőfát, melyet a térkép „Iszonyatos nagyfa"-ként jelöl. Az ösfenyvest elhagyva beértünk a 168 lakosú Fenyőfőre. Hideg lett ismét, s bár fáradlak voltunk, de folytattuk utunkat a Hódoséri völgyön át szállásunkig. Ötödik nap már csak Zircről gyalogoltunk Porva-Cscsznekre, mintegy 6 km-es távon, de ez is elég volt, mert esen a hó, fújt a szél Csoda, hogy e zord időben nem betegedtünk meg Utunk során a kitűzött útvonalakat végigjártuk, sok szép látnivaló maradt meg emlékezetünkben még akkor is. ha az időjárás nem volt kegyes hozzánk. dr. Koncz Eszter HÍREK ■ Turista Majális: május 1-jén Kis-réten rendezte meg a szövetség - immár harmadik alkalommal - a majálist, melyen szép számmal, mintegy 120-an vettek részi n természetbarátok. A nap folyamán Kis-rétröl kiinduló csillagtúrákon vehettek részt a jelenlévők, volt turista-totó a Nyugati-Mecsekről és a Jakab-liegyrö';, valamint itt volt a bronzjelvényes túravezetöi tanfolyam zárása is. A jóféle étkekről Benczes Gábor „mesterszakács" túratársunk gondoskodott. (Börcsök György) ■ Mecsek 50, 30,15 teljesítménytúrák: a május 3-án megrendezett túrákon az útvonalak nagyjából ugyanazok voltak, mint a tavalyiak, kivéve az M 15 útvonalát, ami változott. A 15 km-es távon 133 túrázó indult (1 nem teljesítette), a 30 km-cn 134 fő (1 nem teljesítette), az 50 km-en pedig 70 fó (2 nem teljesítette). Az 50 km-es távon indultak a szokásosnál jóval kevesebben, nem tudni, miért. Viszonylag kevés pécsi volt, de jöttek Budapestről, Komlóról, Kaposvárról, Bajától többen Köszönöm a segítséget a nyugdíjas szakosztály több tagjának, és a pontőröknek felkért túratársaknak. Szeretném kiemelni Kardi Kálmánt, szakosztályunk tagját, aki a túrák előkészítésében, a mcnetlapok megszerkesztésében sokai dolgozott, (dr. Isikatosiié Norotny Sarolta) m Jelzett út a Csepegő-kőhöz: a Del Zsebe egyik természeti látványosságához, a Gálosfától dclre- már Somogy megye területén található természetvédelmi területen lévő Csepegő-kőhöz új átjelzést festettek a Somogy megyei természetbarátok. A kék kör jelzés a Rockenabauer Pál Dél-Dunántúli Kék Túra útvonaláról ágazik le a Terecsenybe vezető kék + jelzés elágazásától DK-i irányban mintegy 7-S00 tűre (a Zsebe térképen a Tótvárosi erdő és Tótváros között jelzett útszakaszon kb. félúton, ahol a megyehatár is ÉK-re fordul), és egy erdő-mező határon, széles földúton vezet kb. 800 m-t, majd (a térképen kb. a „Hudvád" felirat vonala előtt) egy meredek ösvény vezet le a Sárközi-erdőben ÉNy-i irányba a Csepegö-kőliöz (az ösvény néhány helyen aljnövényzettel sűrűn benőtt, nehezen járható, de n jelzések „fától-fáig" vezetnek). A Csepegő-kőtől ki lehet menni a völgyben Kistótváros irányában Gálosfára. Ez az út magánterületen vezet át. a kistótvárosi völgy teljes egészében lekerített terület (ló- és szarvasmarha tenyésztés folyik itt), de egy kapun be lehet menni a Csepegö-kö felöl (a kaput be kell csukni!). A gondnok igazolást (bélyegzést) is ad. Az érkezést célszerű előre telefonon bejelenteni, mert a területet kutyák őrzik, melyek szabadon lehetnek! Telefon: Nagy Jánosáé, 82/570-510. Az út - a gondnok értesítésével - Gálosfa felöl is bejárható, ha előre jelzik az érkezési, kinyitják a kaput. (Az eddig megjelent Zsebe-térképeken jelölt kék kör jelzés, mely a Tótvárosi-hegy irányából vezet a Csepegő-kőhöz, nem járható, a valóságban nem is létezik). (Strasser Péter) ■ Mecsek Híradó: a következő szám 2003. szeptember 2-án jelenik meg. NYÍLT TÚRÁK • június 14. szombat: Bükkösd-Kán-Okorvölgy-Cserkúti tető (20 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 6.45 órakor. Túravezető: Barkúti Károly. • június 21, szombat: Kaposszckcső-Csikóstöttős-Mágocs-Alsómocsolád- Szalntnak-Magyaregregy (23 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 6.45 órakor. Túravezetö: Göbölös István. • július 5, szombat: Kishajmás-Kisbesztercc-Bakóca-Hetvehely („Dél-Zsclic turistája” túramozgalom, 3. túra). Táv: 19 km. Találkozás: a pécsi főpályaudvar csarnokában 6.45 órakor. Túravezetö: dr. Lakatosné Novotny Sarolta. • július 13, vasárnap: Apátvarasdi clágazás-Fodorgyöp-Pccs várad (12 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron S.45 órakor. Túravezetö: Szabóné Kömg Éva. • július 19, szombat: „Este az erdőben”. Útvonal: Lámpás-völgy Dömörkapu-Misina-Büdös-kút-Égcr-völgy (17 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 38-as autóbusz megállójában 16 órakor. Túravezetö: Dalecker Ibolya. (Hazajutási lehetőség este a Dömörkapuiót. Vállalkozó kedvűebiek Biidös-kűtnál éjszakai pihenő, és hazaindulás hajnalban Éger-völgybe). • július 26, szombat: Petőfi akna-Koszonya-tctö-RUcker akna-Cscr-tető (14 km). Találkozás a Budai Állomás autóbusz végállomáson, a 14-cs busz megállójában 8.45 órakor. Túravezetö: Csábi Mária. • augusztus 3. vasárnap: Árpád-tető-Mánfa-Páfrányos-Hősök tere (12 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 31-es autóbusz megállójában 7.00 órakor. Túravezetö: Kovács János. • augusztus 9. szombat: Pccsvárad-Nugypall-Erzsébct-Kátoly (16 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron. 8.45 órakor. Túravezetö: Rónoki Eszter. • augusztus 16, szombat: Kisdobsza-Merenyc-Szigetvár („Dél-Zsclic turistája” túramozgalom, 4. túra). Táv: 18 km. Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 6.40 órakor. Túravezető: dr. Lakatosné Novotny Sarolta. • augusztus 20. szerda: „A Mély-völgyi köfülke”. Útvonal: Dömörkapu-Kánya-lörrás-Tripammer-fa-Ilösök tere (14 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 31-es busz megállójában 8.50 órakor. Túravezetö: Baronek Jenő. • augusztus 23, szombat: Égcr-völgy-Sasfcszek-Jakab-hegy-Egcr-völgy (14 km). Találkozás a pécsi uránvárosi autóbusz végállomáson a 22-cs busz megállójában S.30 órakor. Túravezetö: Kaszás Károlyné. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással • június 9. hétfő: Máré-csárda-Máré-vár-Iharos-kút-Szcderindás-kút-Bclyár-forrás-Csurgó-Zobákpuszta (12 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi autóbusszal. Túravezető: Király László. • június 15. vasárnap: Mecsekpölöske-Jószerencsét vh.-Vas Mihály hegye— Kanizsár-Kisvaszar-Vaskapu-Angyal-kút-Kisbattyán (17 km). Indulás a 8.23 órai vonattal. Túravezetö: Iván Attila. • július 5, szombat: Vékény-Cscpcgö-árok-Vörősfcnyö kh.-Máré csárda (10 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi autóbusszal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. • július 13, vasárnap: Szászvár-Dobogó-Cigány-hegy-Kisújbánya-Rcka kunyhó-Püspökszentlászló-Zobákpuszta (19 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi autóbusszal. Túravezetö: Németh Katalin. • július 20, vasárnap: Sikonda-Vágotpuszta-Lóri-Malomnujzeum-Herman Ottó-tó-Magyarhcrtclend (18 km). Indulás a X órai sikondai autóbusszal. Túra-vezető: Rácz Jánosné. • július 27. vasárnap: Sikonda-Vágotpuszta-Bános-Orfű-Abaligct-Oríü („Fiir-dötúra”). Táv: 16 km. Indulás a 7 órai sikondai autóbusszal. Túravezetö: Őri Zsuzsanna. • augusztus 3, vasárnap: Vékény-Vörösfcnyő kh.-Iharos-kút-Szcder indás-kút-Pusztabánya-Zobákpuszta (19 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi autóbusszal. Túravezetö: Németh Katalin. • augusztus iO, vasárnap: Árpád-tetö-Tripammer-la-Mónfai tcmplom-Sikonda (9 km). Indulás a 7.30-as pécsi autóbusszal. Túravezető: Stranszky Istvánná. • augusztus 17, vasárnap: Koniló-Szilvás-Szöge-hegy-Kis-kút-forrás (nyársalás)-Szöge-hegy-Komló (10 km). Indulás 8 órakor az OTP elől. Túravezetö: Rácz Jánosné. • augusztus 24, vasárnap: Nagymányok-Óbánya-Kisújbánya-Cigány-hegy-Somosi-kút-Akai-tctö-Várvölgy (21 km). Indulás a 6.50 órai bonyhádi autóbusszal. Túravezetö: Őri Zsuzsanna. • augusztus 31, vasárnap: Alsómocsolád-Vaskapu-Kisbatíyán (12 km). Indulás a 6.50 órai bonyhádi autóbusszal. Túravezető: Iván Attila. • szeptember 7: Bányásznapi emléktúra (8 km). Indulás 8.30-kor a múzeum elöl. Túravezetö: Rácz János. -IS- Rendezvények * június 7: „Mecsek 1800, 1000” teljesítménytúrák. R.; Pécsi Iljúsági Természet-járó Egyesület. Rajt: Zobákpuszta. Kárászi Erdészet táborozóhelye, 6.00-8.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 400 Ft {M 1800), 300 Ft (M 1000). (A rendezvény tavaly a teljesítménytúrázók szavazatai alapján elnyerte „Az év teljesítménytúrája" címet). Információ: Bota János, tel.: 30/993-8595, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Internet: www.pi-tc.hu " június 21; „Baranyától - Tolnáig 60, 30” teljesítménytúrák. R.: Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház., 6.00-8.00. Cél: Konyhád (60 km), Püspökszcntlászló (30 km). Nevezési díj: 500 Ft (60 km). 300 Ft(30 km). Információ: Tasnádi János, tel.: 30/997-9504; Őri Zsuzsanna, tel.: 20/367-6437 m június 27-29: Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó (Abaliget). R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Külön kiírás szerint. Információ: Barettek Jenő, tel.: 72/259-345. • június 28: „Tubcs Kupa” tájékozódási túra verseny. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Rajt: Abaliget, Camping, 8.00-10.30. Előzetes nevezés június 10-ig: Rácz Róbert, 7632 Pécs. Éva u. 9. E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Információ: 20/352-7555.20/461-1921. a június 28-29: „Zengő-Misina 2x50” teljesítménytúra (2x50, 30, 15 km-cs távok). R.: P I TE Vándorsport Szakosztály. Első nap: rajt Pécsvárad 6.00-7.00 (50 km). 7.00-9.00 (30. 15 km), cél ugyanott. Második nap: rajt Abaliget, camping 6.00-7.00 (50 km), 7.00-9.00 (30. 15 km), cél ugyanott. Nevezési díj: naponként, túránként az 50 és 30 km-rc: 500 Ft, a 15 km-re 350 Ft. Információ: Kondi Gyula, tel.: 30/355-3024. e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. a szeptember 6: „Mecseki Maraton, Félmaraton” teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Távok: 42 km, 21 km. Rajt: Orfü, Sárkány kulcsosház. 6.30 9.30 Cél ugyanott. Nevezési díj: 400, ill. 350 Ft. Információ: Bota János, tel.: 30/993-8595, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Internet: www.pi-te.hu A Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub rendezvényei (internetes honlap: http://ptkk.baranya.com) • június 7, szombat: „2x1(10 km Baranyában” kerékpáros teljesítménytúra. Rajt: Pécs. Széchenyi tér. 7.00-8.00. • június 9, hétfő: Pünkösdi Túrakerékpáros Találkozó a pécsváradi várban. Időpont 12 óra. A találkozóra kerékpártúra indul Pécsről, a 48-as térről 9.00 órakor. • június 21, szombat: „Tolnai kalandozás egy kis fürdőzéssel'’. Útvonal: Dombóvár-alsó vasútálIoniás-KapospuIa-Alsóhctény-Nak-Lápalő-Szakcs-Kocsoia-Dalmand-Vörösegyháza-DÖbrököz--GTmarasfürdő-Doinbóv ár-alsó vasútállomás (68 km). Indulás vonattal a pécsi főpályaudvarról 7.09-kor. Társvezető: Sárszegi Attila. • augusztus 8-14: „II. Tour de Délvidék” - részvétel a Délvidéki Magyarok Iljú-sági Szervezete honismereti biciklitúráján Dél-Bánátban. Részvétel előzetes jelentkezés alapján. Túravezetö: Arató Csongor. (Útlevél szükséges!) • augusztus 9. szombat: Kaposvár-Dcscda-tó-Toponár-Magyaratád-Ráksi-Igal-Andocs-Nágocs-Kapolypusz(a-Kereki-Fejérkö-vár--Kőiösbcgy-Balatonföldvár-Balatonszárszó-Balatonszcnics-Baletonlcllc-Balatonboglár-Fonyód (94 km). Indulás vonattal a pécsi vasútállomásról 7.09-kor. Túravezetö: Eperjesi József. • augusztus 22-24: „Pálosok nyomában a Bakonyban és a Balaton-fclvidékcn”. Három napos túra, ossz. táv: 226 km. Indulás: Pécsről vonattal 5.00 órakor. Túravezetö: Eperjesi József. • szeptember 7: „Vasárnapi túra II”. Útvonal: Pccs-Remete-rct-Lapis-Tripammer-fa-István-akna-Somogy-Vasas-Ronionya-Bogád-Pécs (43 km). Találkozó a Mecsek Áruház előtt 9.30 órakor. Túravezetö: dr. Novotny Iván. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti az elnökség. A közlésié szánt anyagokat minden hónap 20 ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs. Apáca u. VI). Tel,/fax: 72/525-377. E-mail: bnusz