2003. szeptember 111. szám

A Dél-Dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó résztvevője voltam (Abaligct, 2003. június 27-29.) A programfüzet, és annak tartalma megnyerte tetszésemet. Jelentkeztem és részt is vettem a találkozón. A programok közül nehéz volt a választás: teljesítménytúra, tájékozódási túraverseny, Duna-Dráva Nemzeti Park megismerése, Abaliget Konferencia, vagy kerékpáros körtúra. éjszakai túra mind egy-egy csábítás. Ezek mellett a táborban is gazdag program fogadta a résztvevőket. A találkozó részvételi költsége 5000,- Ft/'fö házakban, 3000.- FL'fó sátrakban. Hát ez igen mérsékelt. Ha valaki a kemping bejáratánál látható, máskor érvényes árjegyzékre pillantott, az rögtön észrevette, hogy a befizetett összeg a szállásköltséget sem fedezi. Úgy gondolom, hogy a költségek legfeljebb egyharmadát fedezték a résztvevők, a többit a rendezők teremtették elő, támogatók felkutatásával, sikeres pályázatokból. A kemping bejáratánál elég volt a nevünk bemondása, azonnal megkaptuk a névre szóló kitűzőt és a másik asztalnál az előre elkészített csomagokat. A kitűzőt még ki sem tudtuk rakni, máris ott volt egy kísérő, és elvezetett a szálláshelyünkre, a Barlang szállóba. Figyelmes hely. 12-esés M-es számú szoba van, 13-as nincs. A csomagban megfelelő méretű, regionális emblémás póló mellett helyi és régiós kiadványokat, térképeket találtunk. A találkozóra jelent meg a Mecsek Híradó külőnszáma, amely tartalmazta a részletes programot, látnivalókat, és minden fontos tudnivalót. Szerencsénk volt. együtt ebédelhettünk Rakaczky István úrral, az. MTSZ főtitkárával, aki a TEGYOT-ról érkezeit a találkozóra. A „munkaebéd” közben megvitattunk néhány. a Magyar Természetbarát Szövetséget érintő kérdést. Rz.t követően hallgatói voltunk az Abaligct Konferenciának. Majd fclsétáltunk a katolikus templomba, egy ökomén ikus egyházi istentiszteletre. Igyekezni kellett vissza a tóhoz, hogy ne késsük el a vízi-turisztikai bemutatót, amely ségeziével a vadvizeken használt kajakokat többen kipróbálták; sikerük volt, a Najád VSTIi tagjai vigyáztak rájuk. Pénteken és szombaton a vacsora bőséges volt. Igen ízletesen készítették el a gulyást és az. özpörkölteí, illetve a sertés- és vaddisznópörköltet. A megnyitón Baronek Jenő. a DDRTSZ társelnökeinek (Dománszki Zoltán, Kis Gáli János) társaságában üdvözölte a megjelenteket, majd jó szórakozást kívánt Baritz István úr, a település polgármestere. Rendezői figyelmesség volt a Lászlók névnapi köszöntése és megajándékozása. Nagyszerű mozgáskultúrát láthattunk óvodások, általános és középiskolások aerobik bemutatóján. Ötletes volt Pál Kriszta műveltségi vetélkedője, helyenként 30 résztvevővel. Érdekes világot és sok tanulságot tárt elénk Fodor Péter Nepálban készült felvételeivel. A természetbarát mozgalom jövőjével foglalkoztak a régiók vezetői éjszakába nyúló értekezletükön, amelyen az MTSZ főtitkára is jelen volt az Abaligeti-barlangban. A résztvevők, ha viselték az alkalomra készült, jelvénnyel ellátott „szütyöt”, díjtalanul látogathatták meg a közel 470 m hosszú barlangot. Az ismerkedési est jócskán belenyúlt az éjszakába. Szombaton reggel kiürült a tábor, igyekeztünk az előre kiválasztott programra. Mi a Tóth Klára vezette autóbuszos, hajós, gyalogos programon vettünk részt a Béda-Karapancsa tájegységben. Mohácsot a Bendegúz nevű motoros hajóval hagytuk cl. Lehajókáztunk a Dunán, a folyó magyarországi legdélebbi pontjáig, közben megfigyelhettük a partok madárvilágát (cankó, dankasirály, kormorán, gémek, fekete gólya stb.). Visszaúíban. Nagypartos részen kiszálltunk és gyalogtúra közben láttuk a kb. 130 egyedből álló szürkemarha gulyát. A nemzeti park területén Wágner László és Omacht Zoltán tájegységvezetők kalauzolták a 60 fos csapatot. Kölkeden megtekintettük a Fehér Gólya Múzeumot, amelyet tavaly nyitottak meg. Egy 340 vadgesztenyét számláló fasoron haladva értük el a Mohács közelében. Sátorhelyen található történelmi emlékhelyet. Végigszaladt velünk az autóbusz a déli határunkkal párhuzamosan a következő megállóig. F.z Beremend. Itt Hcindl János polgármester úr személyesen fogadta a természet-barátokat. A szobája falán lévő térkép mellett beszélt a bányáról, településről, vetített képes előadást láthattunk az egyedülálló kristálybarlangról. A 60 fős csoport szűkösen fén el, de élvezte az előadást. A polgármester személyesen kísért el a bányaterület szélén emelt Megbékélés Templomához. A teljes berendezés kb. két hét múlva lesz kész. A délvidéki háború eseményeit innen figyelhették, és izgultak ismerőseikért, barátaikéit. Láttuk Magyarország határa legdélebbi pontjának helyét. A jelképes kopjafa ettől kb. 1,5 km-re van, biztonsági okokból. A környéken akár 2-3 napot is el lehet tölteni, szállás is biztosítható Bcremenden. Sajnos a múló idő könyörtelen, itt nincs protekció, és így nem láthattuk már a Manyi Madár Emlékparkot. Én gondolom, hogy biztosan jól választottam, mert a „lokálpatrióta" túravezetö, és a munkájukat szerető tájegységvezetők igazi élménnyé tették ezt a körtúrát, és még a vacsorához is pontosan érkeztünk - ez is finom volt. Rohanás az esti programra. Ma ajándékot kaptak a legifjabb és a korclnök résztvevők, illetve a Péterek. A Cscrkúton élő „Zsuzsi néni” Európa-díjas bábművész, háromnegyed órán keresztül egy kecskebábu segítségével szórakoztatta, és a játékba is bevonta a közönséget. A látványos rock and roll bemutató után Nagy Bandó András műsora következett. Az Orfun élő humorista most is hozta a formáját, csupa vidámság volt a nézőtér. A tűzijáték már csak ráadás volt. A búcsúcstén is szólt a zene, hajnalig. Ezután a ma hajnalban félbemaradt régiós megbeszélést folytatták a barlangban a vezetők és a meghívott vendégek. A Tubcs Kupa tájékozódási túraversenyen közel 40 csapat indult, ahogy ezt az eredménylistán láttam. Sajnos volt nézeteltérés a versenyzők és a rendezők között. (Ezt csak hallomásból tudom.) Benczes Gábor tájfutást és pontbegyűjtő túraversenyt is szervezett. Nem volt az indulásnak időkorlátja, bármikor lehetett teljesíteni, péntek délután és vasárnap reggel 8 óra között. Mi vasárnap reggel 5.30-kor vágtunk neki és fél nyolcra értünk vissza. Jó volt, jól szórakoztunk. A vasárnapi túrákra ekkor indultak a csapatok. Körbesétálva a tavakat a horgászok között találkoztunk százhalombattai ismerősökkel. Kicsi ez a világ. A rendezőktől, akitől lehetett, személyesen köszöntünk el. A szervező bizottság vezetőjének, Barc.nek Jenő elnök úrnak csak telefonon mondtam köszönetét a közel 250 fó résztvevő nevében. Ö a Zsongor-könél fogadta a teljesítménytúrázókat. A vonat nem vár, sajnos nekünk menni kellett. Igazi TALÁLKOZÓ volt, ahol sok baráttal találkozhattunk és ismertünk meg újakat. Kellemesen töltöttük el ezt a három napot. Kár, hogy gyorsan elrohant. Úgy váltunk el: VISZONTLÁTÁSRA, de a jövő évi régiós találkozón mindenképp ott a helyünk. Élményeit papírra vetette: Gcorgiades Gábor (A Természetbarát Híradó nyomán) XII. „2x100 km Baranyában” országúti kerékpáros teljesítménytúra 2003 Június 7-én, szombaton rendezte meg a Pécsi Túrakerékpáros Klub a ”2x100 km Baranyában” elnevezésű kerékpáros teljesítménytúrát, melynek célja a kerékpározás népszerűsítése, Baranya megye szép tájainak bemutatása és az erőnlét felmérése volt. A szép számú baranyai résztvevőn kívül Budapest, valamint Csongrád, Pest, Somogy és Tolna megyék kerekesei is képviseltették magukat. A 100 km-es távra 108 fő, a 200 km-es távra 7 fő nevezett. A nagy hőség és az eddigieknél nehezebb terep ellenére a 100 km-es távot 98 fő, a 200 km-t 5 fő teljesítette. Az értékelésnél csak a táv szintidőn belüli teljesítése számított. A teljesítők ajándékban részesültek. Érdemes megemlíteni, hogy a 100 km-es távot Somogyi Zoltán és Mayer József tette meg legrövidebb idő alatt (3 óra 50 perc). 200 km-en a leejobb időeredményt Szalavási Róbert érte el (8 óra 30 perc). A legidősebb résztvevő Miklovits György (63), a legfiatalabb Lovas Máié (N) volt. Mindketten a 100 km-es távot teljesítenék. Mindannyiuknak gratulálunk. Köszönet a rendezőknek munkájukért: Eperjesi József, Fulöp Szilvia, Gál Péter, Kasza Ernő, Kemény fi Balázs, Lévai Gábor, Máté Ági, Dr, Novotny Iván, Orbán Jutka, Főár Balázs. Külön köszönet illeti a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft-1, hogy ezúttal is biztosították részünkre a cél helyszínét. Kemény fi Balázs TEGYOT 2003 - avagy az örömbe öröm is vegyült Nagy várakozással néztünk a 2003. évi TEGYOT (Természetjáró Gyerekek Országos Találkozója) elé, két okból is: egyrészt a „beharangozás” miatt (a szervezők nagyszerű találkozót ígértek), másrészt a helyszín miatt (Szeged-SziksósfÜrdö, ami nekünk, baranyaiaknak érdekes helyszínnek ígérkezett). Odaérkezésünkkor hamarosan kiderült, hogy - bár a helyszín valóban gyönyörű volt - a rendezéssel adódnak némi problémák. Kezdődött mindjárt a kemping megtalálásával: az autóútról egy „FKK” strand (naturista strand) tábla jelzett balra, amit természetesen elhagytunk. Jó néhány kilométert autózva visszafordultunk, majd többszöri kérdezös-ködés után, alföldi homokos dülöutakon kanyarogva találtuk meg a kempinget. Kiderült, hogy az említett „FKK” táblánál kellett volna lekanyarodni, ez az út vezetett a „normál” kempinghez is. Egy kis rendezői figyelmesség (egy útbaigazító „TEGYOT” tábla), és máris nincs ilyen probléma. (Többekkel beszélgetve, mások is így jártak). A helyszín ideális volt egy országos találkozónak: tágas, jól felszerelt kemping, és hozzá a kellemes vizű sziksóstó strandja. Sátorhely bőven akadt, és már a részvételi költség sem tűnt olyan soknak, mint előzetesen, mivel az állandó sirandbelcpői is tartalmazta. Igazi nyári, meleg időjárás volt, így a gyerekek egyből a vizbe vetették magukat. Este a megnyitó a himnusz eléneklésével kezdődött. Egy országos rendezvény ünnepélyes megnyitóján egy magyar zászló (meg esetleg Csongrád megyéé, vagy Szeged városáé, vagy netán a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetségé) azért elkelt volna. No sebaj, ezek apróságok; kezdődjenek a versenyek! Az éjszakai túraverseny mindig nagy izgalmat jelent a gyerekeknek. Mi, felnőttek is egy kicsit jobban izgulunk, miközben várjuk a célban a versenyzőket. Az én csapatom a mezőny végén indult, így hát sokáig váltam. Hál adódtak problémák: még vagy tíz csapat kint volt a terepen, amikor a bóják egy részét leszedték. Voltak, akiknek sok ideje ment cl a fölösleges keresgéléssel: bár jó helyen jártak, nem találtak semmit. Azt már csak reggel tudtuk meg, hogy az utolsó - eltévedt - csapatot, amelyik vagy jó két órát késett, a rendezőség nem várta meg: hazamentek, és a kemping kapuját is bezárták. Így aztán szegények „keritésmászásos technikával” tudtak bejönni, Elég furcsának tartottuk ezt. főleg éjszaka, egy gyerckrendczvénycn! Reggel a kiosztott rajtszámoknak megfelelően - a végén mentünk reggelizni. Igencsak meglepődtünk, mikor a főrendező közölte, hogy már nincs reggeli. Illetve valami maradékot - üres kenyeret - tudott adni. A reggelihez csoki is járt (volna), a gyerekek ígéretet kaptak, hogy legalább azt utólag megkapják. (A találkozó öt napja alatt ezt többször kérték is. Csoki máig nincs.) A városismereti versenyre a gyerekek nagy melegben utaztak el Szegedre, addig a felnőtt kísérőknek a rendezők egy autóbuszos kirándulást szerveztek a Fehér-tóhoz, ahol távcsövekkel madarakat figyelhettünk meg. Ez érdekes program volt. Utána mi is Szegedre mentünk, ahová délben értünk. Meglepetésemre az én csapatom akkor indult ki a versenyre. A mezőny végén indulók egész délelőtt egy helyben ültek a nagy melegben, várva az indulást, mivel az indítás csapatonként történt. Ez még „elment” volna, délután három körül azonban a Tisza partján találkoztunk velük, és meglepődve hallottuk, hogy a harmadik és a negyedik kötelező érintési pontot hiába keresték fel, ott nem találtak senkit. Kiderült, hogy a pontőrök mivel azt az utasítást kapták - kettökör elmentek vissza a rajtba. Arról nem informálta őket senki, hogy még vagy tíz csapat hátravan! (Ezek után a verseny értékelését úgy oldották mega rendezők, hogy a szóban forgó két szakaszt kihagyták az értékelésből. Sajnáltuk azokat, akik - Fölöslegesen - végig tudták járni az útvonalat, és azokat is. akik nem, pedig sokat készültek erre a versenyre). Másnap ópusztaszerre együtt utaztak felnötiek-gyerekek. A Feszty-körkép mindenkinek nagy élményt jelentett: azoknak is. akik már látták, és azoknak is. akik még nem. A Nemzeti Emlékpark területén egyéni pontbegyííjtéses verseny zajlott, ez fakultatív program volt. Itt is volt gubanc: az egyik bóját egy kerti munkás elvitte (eltakarította). Valószínűleg nem tudta, hogy ott verseny zajlik. így aztán sok versenyző saját versenyideje terhére - hiába kereste a bóját. Ebéd után a nappali természetjáró akadályverseny végre problémák nélkül zajlott le -hittük ezt egészen az eredményhirdetésig. Ott - bár holtversenyben két első helyezett volt - a rendezők az egyik csapatot elsőnek, a másikat másodiknak hirdették ki azon az alapon, hogy az eg>ik hamarabb ért be a célba. Csakhogy a bökkenő épp ez volt: a verseny elején a rendezők - több csapat kérdésére egyértelművé tették, hogy a szintidőn belüli érkezés időpontja nem számít bele az értékelésbe! (Utólag tudtuk meg, hogy a rendezők a holtversenyre nem voltak felkészülve; csak egy sorozat aranyérmük volt. Ez nem lenne baj, de akkor az első helyezés eldöntésének kérdését előzetesen tisztázni kell!) Este az. elméleti verseny feladatait a strandon, már majdnem sötétben dolgozták ki a versenyzők. Közöttük mászkálhatott mindenki, nem derült ki, ki a rendező, és ki az, aki szabályellenesen - esetleg segít a versenyzőknek. Utolsó nap a teljesítménytúra végre tényleg jól sikerült! A lentebb leírt problémák mellett még több bosszúságunk is akadt: n versenyek többnyire eltértek a versein szabályzattól: az előző napi eredmények bár ezt is előírja a szabályzat - nem kerültek kifüggesztésre; az információk átadása enyhén szólva hiányos volt (nem volt hirdetőtábla, a híreket „szájhagyomány” útján tudtuk elcsípni); az étkeztetés többnyire lassú és nehézkes volt; a programok az eredeti tervhez képest „csúsztak”, ezen került sor a végén az elméleti versenyre este; az étkezésről nem adtak számlát, a részvételi díjról szóló számlákat is - Bota Jani barátommal együtt - csak hosszas alkudozás után tudtuk „kicsikarni” abban a formában, ahogy azt előzetesen kértük. Mindezek után az eredményhirdetéssel kapcsolatban - a tábor zárásakor már nem voltak előzetesen nagy elvárásaink. Itt sem „csalódtunk”: a versenyeredmények sebtében kerültek összesítésre, azok kihirdetése kapkodó, hibákkal teli volt. A „díjakról” már nem is beszélek: többségükben méltatlanok voltak egy országos versenyhez! Még oklevél sem járt a csapatoknak az egyes kategóriákban, csak az összesített verseny helyezettjei kaptak oklevelet (azt is „emléklap” felirattal), de ők sem a záróünnepélyen, hanem az azt kővető, a kísérő felnőtteknek rendezett fogadáson adták oda a tanároknak. Az már „tragikomikus” volt, amikor egy tortát kiosztottak egy csapatnak, majd „tévedés történt” indokkal visszavették, hogy egy másik csapatnak adhassák! Az eredményhirdetéskor a már említett nappali természetjáró akadályverseny értékelését nagy felhördülés követte. Szerencsére a Természetjáró Fiatalok Szövetsége elnöksége megfelelő számban képviseltette magát, így - egyetértésükkel - Várhelyi Miklós, a TFSZ ellenőre korrigálta a rendezők által kihirdetett eredményt, és holtversenyben két első helyezést hirdetett. Nem szívesen írtam le a fenti sorokat, de úgy éreztem - bár mindenki hibázhat -, hogy ennyi szervezési-rendezési Inba mellett nem szabad szó nélkül elsiklani. Nem a rendezőket akarom bántani, hanem tanulságként leírni a következő találkozók rendezőinek a történteket. Tapasztalatból tudom (én is voltam TEGYOT főrendező, és más találkozók szervezője is), hogy egy ilyen találkozó megszervezése mekkora feladatot, munkát jelent a tervezéstől a lebonyolításig. Ez csak csapatmunkában megy! Sajnos, Szegeden mindösszesen három fő (!) rendező volt, és nekik segített néhány középiskolás, ül. az éjszakai túraversenyen néhány sporttárs. így nem lehet csodálkozni azon, hogy ennyi hiba történt. Mindamellett köszönjük a rendezők munkáját (jó szándékukban egy percig sem kételkedtünk, és a problémák láttán sajnáltuk őket), és hogy ott lehettünk. A leírt problémák ellenére is jól éreztük magunkat, köszönhetően a szép környezetnek, a jó időnek, és a sok ismerősnek, akikkel évek óta találkozunk a TEGYOT-okon. Reméljük, a jövő évi rendezvény jobban fog sikerülni! Sírasser Péter 03 £0 CaJ £0 C# i&> 03 lO OS lO OJ lO DDNPI HÍREK A nyár folyamán sem állt meg az élet a Duna-Dráva Nemzeti Park Mecsek Tájegységében. Július elején avattuk a legújabb (hatodik) tanösvényünket, az Orfü melletti „Vízfö Tanösvényt”. A Malommúzeumtól induló, négy táblás tanösvény egy rövid, kellemes sétával végigjárható. Első állomása a malom működését ismerteti, a második a barlang élővilágát és a mára már megszűnt vízkivétel módját, a harmadik a Barlangkutatók fonásának és a közeli rétnek az élővilágát, míg a negyedik a patakot kísérő éger-lápot, égerligctct. A kikapcsolódás színvonalasabbá tételének érdekében kialakítottunk egy pihenőt a barlang előtt (tüzrakó, padok, asztalok), valamint korlátokat helyeztünk el a barlang bejáratánál, és egy kis ludat készítettünk a Malom-árok fölé. A nyár végének eseménye volt az Óbányai-völgyben kialakított erdei iskola átadása. A Pataki-házként (Dr. Pataki József kulcsosház) ismert épület a jövőben természetismereti oktatások helyszíne lesz, a DDNPI Igazgatóság Oktatási Központjának szervezésében. Az avatással párhuzamosan adtuk át a Mecsek Tájegység hatodik tanösvényét, az úgynevezett "Óbányai Pro Silva Tanösvényt". Az öt táblából álló tanösvény végigjárása során kimerítő válaszokat kaphatunk arra, hogy miért fontos az erdőben az erdőszegély, az elcgycsség, a holt fa jelenléte, a természetes folyamatokra alapozni az erdőgazdálkodást, és végül miért fontos a vadállomány sűrűségének csökkentése. E nagyobb léptékű dolgok mellett kicseréltük a pílspökszentlászlói és a Melegmányi-vizesés melletti tájékoztató tábláinkat; ez utóbbinál új ábrák kerültek a táblára, melyek a mésztufa fejlődését ismertetik. Sajnos friss hír. hogy a Vízfö Tanösvény barlang előtti tábláját máris megrongálták, ugyanígy a Máré-vár alatti tájékoztató táblát; a pécsvárndi lőtér mellettit pedig egy az egyben ellopták. A vízfö; tábla javítása folyamatban van, a két kelet-mecsekire azonban még várni kell, mivel egy-egy műanyag tábla elkészíttetése közel 30 ezer forintba kerül. Végezetül a2t már „felesleges” is említeni, hogy a Tüskésréti Tanösvény két teljes felújítás után újra romokban hever... Reménykedjünk egy kevésbé romboló (és nedvesebb) őszben! Nagy Gábor DDNPI Mecsek Tájegység vezető Három nap alatt a Fertő-tó körül május 1-3-ig A Pécsi Postás Sport Egyesület szervezésében negyven bátor kerékpáros indult el a több mint 200 km-es útra. Pécsről május 1 -jen hajnali 5-kor kezdődött a több órás gyöt-relmes vonatozás Sopronig. Más megyéből is csatlakoztak hozzánk a vállalkozó szellemű kollégák és családtagjaik. Szemerkélő esőben pakoltunk le a vonatról, de szerencsére megúsztok szárazon; nem is mertünk sokat időzni Sopronban. A fák gyökerei által kikezdett kerékpárúton biztonságosan haladva, egy jókora emelkedőt legyőzve a nagycenki Széchenyi kastély megtekintéséhez ideális volt az idő. A fertődi kempingbe már gyönyörű napsütés közepette gurultunk be; aki akart, még az Esterházy-kastélyba is bejutott. A sátrak felállítása a túrázók többségének nagy feladatot jelentett, de a kezelési leírást pontonként végrehajtva a csapatmunka érdekes formákat eredményezett. Jöhetett a tűzrakás, cs az összefogás révén hamar elkészült három bogrács paprikás krumpli. A kényelmesebbeknek már csak hideg zuhany jutott, majd következett a próbatétel: első éjszaka a sátorban... Másnap a korai sátorbontás és a kellemes napsütés biztosította többek számára a felmelegedést, majd irány Ausztria! Hosszú út állt előttünk, legalább 105 km. A jó minőségű kerékpárúton nagy volt a forgalom; mi több csoportban haladtunk, az erőnléti állapotunknak megfelelő sebességgel. Útközben több településen találtunk sok látnivalót (pl. a sziyeppi állatkert), majd a padersdorfi kikötőben találkoztunk. Az edzettebbek Eisen-stadtba is kitérőt tettek (Esterházy kastély). Este hétig mindenki befutott fertőrákosra, ahol a főzés helyett éttermi vacsorát választottunk, hogy még sötétedés előtt végezzünk a sátorveréssel. Gyertyafény mellett késő éjszakába nyúló poénkodással zártuk a napot. Harmadnap kétfelé váltunk: voltak, akik Sopronból vonatoztak haza, a többség pedig ismét az osztrák határ felé vette az irányt. Nem volt könnyű az erős szélben haladni a dombos vidéken, de a látnivaló mindenért kárpótolt. A kőszegi városnézést elnapoltuk, a fejűnk felett tornyosuló felhők miatt inkább tovább siettünk Szombathelyre. Éppen befutottunk a vasútállomásra, amikor eleredt az eső... Az út sok élményt nyújtott a résztvevőknek, többéi', hamarosan ismét visszatérnek! Farkas Katalin A Blikkben jártunk A Dráva TSE túrázóiként, a már megszokottnak mondható egyhetes nyári túránkra indultunk július közepén, ezúttal a Bükk északi részének megismerésére. Mivel egyesületünk nagy részét családok alkotják, ezért több elvárásnak is meg kellett felelnünk a túra szervezésekor. Elsődleges szempont volt. hogy a Kék-túra bükki szakaszát teljesíthessék az érdekeltek: ehhez kapcsolódóan a Kék-túra vonzáskörzetében lévő természeti, kulturális és történelmi látványosságokat is érintsük, valamint legyen minden nap rövid niralehetőség is. Merre is jártunk? Bebarangoltuk a Bükk-fennsík déli (Ör-kö, Tar-kő. Három-kő) és északi (Nyír-kő, Látó-kövek) „köveit"; a látványra a „csodás" szó a legmegfelelőbb. Voltunk a Blikk két legmagasabb csúcsán (Istállós-kö. Bálvány). Jártunk az ősember nyomában az istállósköi-barlangban, a Cserepeskői-barlang pedig menedéket nyújtott az eső elől. A Dédcsi-vár szikláiról kerestük a Lázbérci-viztározót, ám a pára miatt csak a Látó-kövekről pillanthattuk meg. Macik lehettünk a málnásban a Xyír-kö és a Farkasnyaki-elágazó között, útban a szentlélcki kolostorromhoz. A Tordai-hasadék mini változatát tisztelhettük az (Jpponyi-szorosban. Malvinkán a fa harangláb és a túra végi (rosé) hosszúlépés hagyott maradandó nyomot! Túráztunk a Mátra felé a siroki várhoz, Rozsnakpuszta felé láthattuk a faszénégetés folyamatát. Láttunk nehezen értelmezhető turista-útjclzőtáblát, amin az adott útvonalhoz 0,07 órát ajánlanak. A szalajka-völgyi kisvasút, Fátyol-vízesés, Erdészeti Múzeum, pisztrángos tavak és természetesen a sült pisztrángok is figyelemre méltóak voltak. Szilvásváradon kellemetlen élményben volt részünk: szabadnapos volt a Millenniumi kilátó (az idegenforgalmi szezon kellős közepén!). Gondolkodtam az okán. Lehet, hogy a kilátók demokratikus jogaiért harcolóknak sikerült elérniük a heti egy szabadnapot? Előre rettegek attól, amikor az ország kilátóihoz vezető turistautak elején kint lesz a tábla a következő szöveggel: „A kilátó x napon szabadnapos, kérjük a nézelődés mellőzését. A szabadságon lévőknek a látványt (természetesen utánvéttel) elküldjük.” Alatta az adott kilátó rajza, amint egy fotelban ülve kávéját issza és gyönyörködik a tájban! Ő megteheti, még mi csak bosszús túrázókkal és autósokkal beszélhettünk! Ezután a kis kitérő - és egyetlen rossz élmény - után folytassuk a családias, jó hangulatú napokkal, amikben volt egri vár- és városnézés, strandolás Egerben és Egerszaló-kon, két, tizedik században épült templom és az altemplomok megtekintése Feldebrön és Tarnaszentmárián. Felmentünk egy - mérete miatt általunk csak „köiök vulkánnak" becézett - kis kúpra, aminek belsejében látni lehetett a valamikori működés nyomait, folyásokat és dugókat. A szépasszonyvölgyi borkóstolást szakmai útmutatással végezhettük, hisz velünk töltötte siklósi természetjáró barátunk, Tollas Tibor és családja is ezt a jól sikerült hetet. A finom borok után megjött az étvágy is. A vacsoránál mindenki megcsodálhatta sofőrünk, Lobi Zoli eledelét, a szerényen csak „neandervölgyi vegyes tál"-ra keresztelt sült csülköt. Kép is készült róla, emberes adag volt! jártunk még a bélapátfalvi volt cisztercita kolostorban. Ez rendkívül jó állapotban van, ajánlom a megtekintését minden arra járónak. Mivel Szarvaskőn volt a szállásunk, természetesen felmentünk a várba is, bár az építményből nem sok maradt, de a kilátás a falura fenséges! Így utólag már elmondhatjuk: sikerült minden elvárásnak megfelelni, a gyerekektől a felnőttekig mindenki talált megfelelő programot és elégedetten indult haza. Mint minden évben, idén is így búcsúztunk: érdemes lenne visszatérni! Úgy látszik, csak jó helyen, jó programok kellenek egy társaságnak, ennyi a recept! Mindenkinek hasonló szép napokat kívánva búcsúzom: atiKA -X- % Rejtőzködő értékeink nyomában a Dél-Dunántúli Kéktúra mentén A Dél-Dunántúli Kéktúra somogyi szakaszán található Nemesvid kisközség. A falu neve nemcsak a nevében nemes, lakói valóban (kis)nemesek voltak s a község valaha fontos szerepet játszott a megye életében, még megyegyűléseket is tartottak itt. Erre haladt Budáról az Adriára vezető postakocsi útvonal, melynek Nemesvid egyik fontos állomása - lóváltó helye - volt. Szerepét később a Déli Vasút építésekor vesztette cl, mely elkerüli a falut. A régi dicsőség emlékét azonban nem csak a levéltárak őrzik: 2000-ben itt tartották a Kárpát-medence „nemes” községeinek - mármint a nevében e tagot hordozó települések (Nemesmedvcs, Nemescsó, Nemesnép... összesen 31 község) - találkozóját. A falu külsőre szokványosnak tűnő temploma belül igazi kuriózumot rejt: 1852-ben Szmodis János veszprémi nagyprépost - Nemesvid szülötte - a saját költségén festette ki a templomot, megbízást adva Buchcr és Divisch jeles veszprémi festőknek. Már a freskók témaválasztása is figyelemreméltó - Szent István, Szent László és Szent Imre Árpád-házi magyar szentek életéből vett jelenetek a kidolgozás azonban egyenesen „rebellis” érzéseket kelt: Szent István országfelajánló jelenetét hatalmas Kossuth-címer diszíti, Szent László huszáregyenruhát viselő seregei fölött pedig nemzetiszínü zászlókat lobogtat a szél... Ehhez nem kevés bátorság kellett a szabadságharc leverése után, a Bach-korszak legsötétebb éveiben! A freskók mára a tetőszerkezet tönkremenetele miatt igen rossz állapotba kerültek, megmentésükre a Szépművészeti Múzeum freskószakértője, dr. Szmodis-Eszláry Éva hívta fel a figyelmet. A nem csak művészeti, de történelmi szempontból is páratlan emlék megmentésére magánkezdeményezésre, de széleskörű összefogással akció indult. Az állami, egyházi, hazai és külföldi támogatók mellett várják minden egyéni adományozó segítségét is a Kaposvári Püspökség számlájára (10103214-07666725-00000003) „Nemesvidi templomfelújítás” célmegjelölésscl (adóigazolás kérhető). Arató Csongor HÍREK ■ Aranyjelvényes túravezető: az MTSZ oktatási bizottsága Gida Tibornak (Dráva TSE) „aranyjelvényes túravezető” címet ítélt oda. Gratulálunk, és további eredményes munkát kívánunk! ■ TEGYOT 2003: a Szeged-Sziksósfürdőn június végén megrendezett Természetjáró Gyerekek Országos Találkozóján a baranyai természetjárókat a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület (PITE) és a komlói Kenderföldi Természetjárók képviselték, Bota János, ill. Strasser Péter vezetésével. A találkozón 53 csapatból a Kenderföldi Természetjárók csapata (Környéki Zsófia-Steiner Viktória-Somogyi Károly-Bakos Attila—Wolf Orsolya) az összesített versenyben az 5. helyezést érte el. Gratulálunk! ■ „Ezüsthárs” tanösvény: a Szigetvári Erdészet új tanösvényt alakított ki a Dél-Zselicben, mely az Almáskeresztúr fölött foglalt László-forrástól a mozsgói Szent-kútig vezet, 6,2 km hosszan. Az útvonalat hársleveleket ábrázoló turistajelzések jelölik, melyeket Pogaras Csaba és Strasser Péter, a Dél-Zselic TK természetjárói festettek fel. A tanösvény állomásainak tájékoztató tábláit ősszel helyezi el az erdészet. ■ „Antalkép”: az Antalkép elnevezésű helyen (Keled-Mccsek) eddig az erdészet festette csak fel a feliratot. 2003 júliusában Búzás Endre felerősített és esővédő tetővel ellátott egy bekeretezett Szent Antal képet. ■ Dr. Pataki József kulcsosház - erdei iskola: az Óbányai-völgyben, a Duna-Dráva Nemzeti Park kezelésében lévő Dr. Pataki József kulcsosházat a Nemzeti Park Igazgatósága felújította, s 2003. szeptember 1 -töl erdei iskolaként üzemelteti. Egy- és többnapos programok lebonyolítására egyaránt lehetőség nyílik. NYÍLT TÚRÁK • szeptember 6, szombat: Cserkúti csárda-KővágóSzőlőS-Jakab-hegy-Cscrkúti csárda (14 km). Találkozás a pécsi uránvárosi autóbusz végállomáson a 26-os busz megállójában, 8.45 órakor. Túravezetö: Húsvétit Ilona. • szeptember 13, szombat: „Sásd környéki barangolás”. Útvonal: Sásd-Palé-Baranyajenö-Miiulszcntgodisa-Szaiina-Kishajmás (18 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 6.45 órakor. Túravezetö: Göbölös István. • szeptember 21, vasárnap: Látogatás a barcsi Ősborókásban. Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 6.40-kor. Túravezetö: Minár Jolán. • szeptember 27, szombat: Máré csárda-Cigány-hegy-PUspökszcntlászló- Hosszúhetcny (16 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.45-kor. Túravezetö: Raub Bálintné. • október -i, szombat: Cserkúti csárda-Babás-szcrkövck-Jakab-hegy-Éger-völgy (11 km). Találkozás a pécsi uránvárosi autóbusz végállomáson a 26-os buszmegállójában 8.45 órakor. Túravezetö: Csiszár Gyula. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ■ szeptember 7, vasárnap: Bányásznapi emléktúra. Táv: 8 km. Indulás 8.30 órakor a múzeum elöl. Túravezetö: Rácz János. ■ szeptember !3-!4, szombat-vasárnap: Éjszakai túra. Útvonal: Márc-csárdalba ros-kút-Somosi-luit-Vörösfenyő kulcsosba/, (pihenő, nyársalás), majd 24 órakor indulás Komlóra a P+ jelzésen. Táv: 8-14=22 km. Indulás a 10 órás mázai busszal. Túravezető: Iván Attila. ■ szeptember 20-2!, szombat-vasárnap: Régi turisták találkozója a Vörősfenyő kulcsosházban. Táv: 10 km. Indulás a 7.35 órai mágocsi busszal. Túravezetö: Stranszky Istvánné. ■ szeptember 28, vasárnap: Hosszúhetény-Zengő-Mária kápolna- volt Schobcr malom-Zobákpuszta-Komló, Szilvás (16 km). Indulás a 8 órai hosszúhetényi autóbusszal. Túravezetö: Rácz János. ■ október 5. vasárnap: Sikonda-Dóczy malom-Köfcjtő-kút-Kecske-hát-Vágot-puszta-Büdös-kút-Árpád-tctő (17 km). Indulás a 8 órai sikondai autóbusszal. Túravezetö: Öl i Zsuzsanna. Rendezvények * szeptember 6. szombat: „Mecseki Maraton, Félmaraton” teljesítménytúrák (Nyugati-Mecsek). R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Távok: 42 km; 21 km. Rajt: Orfíi. Sárkány kulcsosház (Rózsa u. 3.), 6.30-9.30. Cél ugyanott. Nevezési dij: 400 Ft, ili. 350 Ft/fö. Információ: Bota János, tel.: 30/993-8595; Kovács István, tel.: 30/378-3599; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. internet: www.pi-te.hu • szeptember 13, szombat: „Tolna 50, 25” teljesítménytúrák (Szekszárdi-dombság). R.: Völgység Turista Egyesület. Rajt: Bonyhád, Városi Sporttelep. 6.00-8.00 (kerékpárral 8.30-9.00). Cél ugyanott. Nevezési dij: 350 Ft/fö. Információ: Chlebovics Miklós, tel.: 74/455-187, Hl. Körösi László, tel.: 74/456-458. a szeptember 20. szombat: „Papi pipa 30” teljesítménytúra (Dél-Zselic). R.: Dél-Zselic TK. Rajt: Bllkkösd, vasútállomás. 7.30-S.30. Cél: Szigetvár, Szilvási csárda. Táv: 30 km. Nevezési dij: 300 Ft/fö (MTSZ, TTT igazolvánnyal 240 Ft). A túra végigvezet a Szigetvári Erdészet új „Ezüsthárs” tanösvényének útvonalán. Információ: Strasser Péter, tel.: 72/256-508. a szeptember 27, szombat: „Csellengő Kupa” tájékozódási túraverseny. Helyszín: Remete-rét. Információ: Geisz Ferenc, tel.: 20/955-9125. a október 4, szombat: „Szent Imre” teljesítménytúra (Villányi-hegység). R.: Szent Imre Iskolai Sportkör, Siklós. Távok: 20 km, 10 km. Rajt: Máriagyüd. templom, 7.30- 9.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 350, ill. 300 Ft/fö (MTSZ, TTT, MSTSZ igazolvánnyal 300. ill. 250 Ft). Információ: Pálinkás István, tel.: 72/716-207. A Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub rendezvényei (internetes honlap: http://ptkk.baranya.com) • szeptember 7. vasárnap: „Vasárnapi túra II.” (kezdő kerékpárosoknak is ajánlott). Útvonal: Pécs-Rcinete-rét-Lapis-Tubcs-inccsekháti nniút-Tripammer-fa (szalonnasíltés, ha nincs tűzgyújtási tilalomj-István-akna-Somogy-Vasas-Romonya-Bogád-Pées (43 km; szint: 500 m). Találkozó a Mecsek Áruház előtt 9.30- kor. Túravezetö: dr. Novotny Iván. • szeptember 19. péntek: utolsó „Péntek esti tcl