2003. június különszám

KÜLÖNSZÁM MECSEK HÍRADÓ KÖSZÖNTJÜK A TALÁLKOZÓ RÉSZTVEVŐIT! ?teioN áus Szervező bizottság Baronek Jenő: a Bizottság elnöke Börcsök György: a Rendezvényiroda vezetője Dalecker Ibolya; a Rendezvényiroda h. vezetője Gida Tibor: Táborvezető Dr. Lakatosáé Novotny Sarolta: Gyalogtúrák Rónaki Gizella - Tóth Klára: Autóbuszos kirándulások Kondi Gyula: Teljesítménytúra Rónoki Eszter - Rácz Róbert: Tájékozódási versenyek Dr. Novotny Iván: Kerékpártúrák Tátra Bea: Kulturális program Kovács Szabó János: sajtó Őri Zsuzsanna: Baranya megyei résztvevők bostesse Pál Krisztina: Tolna megye hostesse Nagy Ferenc: Somogy megye Rostja PI a sza u er Istvá n: az embléma készítője Dél Dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó Abaliget 2003. 27-29. Beköszöntő Kedves Sporttársak! Ismé: e teSt ey mindenki megtalálja azt az elfoglaltságot, ami számára a legnagyobb felüdülést nyújtja. Környék Abaliget a Mecsek északi, északkeleti részén feksz:k, Pécstől 18 km-re. A település a völgyben helyezkedik el kitűnő mikroklímával. A faluban két mesterségesen létrehozott tó található, ami kifejezetten turlstacsalogató. A település kelta eredetű. A XI században az Aba nemzetség alapította. Az első írásos emlékre az 1330-as években bun lévő István kilátó. A hegy látványossága az erdővel borított fennsík, melyen őskori eredetű földépítmények maradványai láthatók. A föld sáncok mellett halomsírokra is bukkantak a régészek. A területhez több monda is kapcsolódik, amit biztosan ismertek. Abaliget, 2003. június 27. Baronek Jenő Bizottság elnöke Börcsök György Rendezvényiroda vezető Éjiéire jer, de fönt a szálfa borzas dárdái közt még világos az éy. Fodor András - Szentivánéji út Néma jelszóra hirtelen elhallgatnak a fülemülék, csak az út sejti, hova megyünk, hol kanyarul a patak íve bent, hol hársak, tölgyesek, füzek homályán átsajogva a rácsos híd fehér dombcrlo kapcsa dereng, ahol a völgyre táruló karám a kert bozontos bokrai alatt rejtelmes ütközőként mered egy árva pad, s a torr ácos fa ház előtt a tó, a síkezüst karéj egy percre elhiteti, hogy a fény, a föld e víz alól sugárzó erő örökkön él. 2003. JÚNIUS 27. (PÉNTEK) 10.00 órától A vendégek fogadása Börcsök György 10.00 órától Tájfutás és pontvadászat éjjel és nappal (folyamatos) Benczes Gábor 14.00- 16.00 Óra ABALIGET KONFERENCIA 14.00- 17.00 óra Kerékpártúrák dr. Novotny Iván 16.00- 17.00 óra Ökomerikus Egyházzenei Istentisztelet Nagy Ferenc 17.00- 18.00 óra Vízituriszt kai bemutató az Abaíigeti tavon Bélavári Zsolt NAJÁD-Vizi-Sport és Természetbarát Egyesület 16.00- 18.00 óra BariangnózŐ „Denevér"-túra Tárnái Tamás 18.00 órakor Vacsora (saját edény és evőeszköz használattal) 18.45 órakor A tábor megnyitása, Baronek Jenő, Köszöntik a résztvevőket Dománszki Zoltán, DDRTSZ társelnök Kiss Gáli János, DDRTSZ társelnök Kiss László Zala Megyei TSZ elnöke Baritz István Abaliget Polgármestere Füziné Kajdi Zita Orfű Polgármestere 22.00 órától Első blokk: „Mozgásban" Az ovitól a középiskoláig Második blokk: Namaste Nepál Avagy egy természetjáró viszontagságai a Himaláján. Fodor Péter vetített képes e’őadása Tábortűz, ismerkedési est, zene, tánc 19.00-21.00 óra Kulturális program Tátrai Beáta fi 2003. JÚNIUS 28. (SZOMBAT) A DUNA-DRAVA NEMZETI PARK NAPJA 6.00 óra Ébresztő 7.00 óra Tu'ces Kupa tájékozódási túraverseny (bajnoki) Ronoki Eszter 8.00- 18.00 óra Autóbuszos, hajós kirándulások a DDN Park területén A. ) Béda-Karapancsa tájegységben Tóth Klára B. ) Közép-Dráva tájegységben Rónaky Gizella 10.00 óra Játékos „műveltségi* vetélkedő Pál Krisztina 16.00- 18.00 óra Barlangnéző „Denevér'' túra Tárnái Tamás 18.00 óra Vacsora (saját edény és evőeszköz használattal) 19.00- 21.00 óra Kulturális program Tátrai Beáta 21.00 óra Éjszakai gyalogtúra (A) Dalecker Ibolya 22.00 óra Tábortűz, turista bál, búcsúest, zene, tánc 2003. JÚNIUS 29. (VASÁRNAP) 6.00 óra Ébresztő 6.00- 9.00 óra Zengő-MIsina teljesítmény túra 2. nap. Indítása rajt: Abaliget Camping Kondi Gyula Gyalogtúrák 8.00- 13.00 óra B)Csíszár Gyula 9.00- 13.00 óra C) Dr. Montskó Péter 9.00- 13.00 óra Kerékpártúrák dr. Novotny Iván 10.00 óra Játékos „műveltségi" vetélkedő Pál Krisztina 18.00 óra Táborzárás ABALIGET KONFERENCIA Cseppkő szá’ló nagyterme 2003. június 27.-én 14.00-16.00 óráig Megnyitja: Dr. Iványi Ildikó DDNP Igazgatóság Igazgatója 14.00- 14.30 Az Abaligeti barlang: múltja-jelene-jövője Havasi Ildikó DDNP lg. Geológiai Szakfelügyelő 14.30- 15.0 Abaliget és térségének természeti értékei Nagy Gábor DDNP lg. Mecsek Tájegység vezetője 15.00- 15.30 Abaliget térségének turisztikai fejlesztése és az ökoturizmus kapcsolata Hegyi Zsuzsanna Turizmus Rt, Dél-Dunántúli Marketing Igazgatóság Igazgatója 15.30- 16.0 Konzultáció az elhangzott témákról Az Abaligeti-barlang múltja, jelene, jövője Havasi Ildikó A Pécstől mintegy 20 km távolságra lévő Abaliget település határában nyíló, 1750 m összhosszúságú barlang a Mecsek-hegység leghosszabb és legrégebben Ismert rendszere. A barlang 1941 óta védett, 1982 óta fokozottan védett természeti érték, 2000 év folyamán gyógybarlanggá nyilvánították. 1996 óta a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében és üzemeltetésében van. A barlang keletkezése: Az Abaligeti-barlang a változatos felépítésű Mecsek hegység nyugati részén található. Triász anizuszi szürke mészkőben keletkezett, mintegy fél millió évvel ezelőtt, közel É-D-i szerkezeti vonal mentén a víz oldó és koptató hatása eredményeképpen. A barlang paiakos barlang. Főága 466 m, oldalágaival együtt mintegy 1750 m hosszúságú. A 311 m magas Bodó-hegy lábánál 219,5 m magasságban nyílik. A főfolyósó átlag 3 m magas, 2 m szé'es. A barlangban az átlag hőmérséklet viszonylag magas 12,6 °C. A páratartalom 97 %-os. A barlang cseppkőképződményekben viszonylag szegény, cseppkövekben való szegénységét kárpótolja azonban gazdag formakincse, a barlangoldásos járatformái, a '/íz munkáját jelző leszakadt sziklatömbök, valamint állandóan aktív patakja, mely az év nagy részében szelíden folyik medrében, de a tavaszi olvadások és a nyári esőzések idején nagy méretűre duzzad. A patak hossza 517 m, szélessége 1,5-2 m között változik. Vizének átlagos középhőmérséklete 10,3 CC. Története: A barlang első ismert bejárása 1768-ban történt, amiko' a falu plébánosa által pincének használt üreget - innen ered a helybéliek által használt Papllka elnevezés -Mattenheim József molnár és társa bejárták, hogy megkeressék a malmot hajtó s elapadt patak forrását. A barlang első részletes leírása Kölesy Vince bicsérci káptalan ispán nevéhez fűződ k, aki 1819-ben járta be a barlang főágét. Tudományos értékű leírása után számos kutató vizsgálta a barlang formakincseit, képződményeit, élővilágát. A barlang Nagy-termét 1954-ben tárták fel Kevi László és Vass Béia vezetésével a pécsi barlangkutatók. Állatvilága: A barlang állatvilágának kutatásával Bekor Elemér, Ducich Endre és Gebhardt Antal foglalkozott. A kutatások során Ismertté vált, hogy állatvilága hazai viszonylatban jelentős. Gebhardt Antal 1934-ben, a barlangban megtalálható 190 fajt írt le. Ezek egy része igazi barlanglaké faj, o'yan, amely törzsfejlődése során a'kalmazkodott a barlangi körülményekhez. Ilyen a barlang egyik nevezetessége is, a patak vizében élő vakrák, mely a jégkorszakból visszamaradt szervezet. Az emlősöket a denevérek számos faja képviseli. A napjainkban történő felmérések mintegy 19, a barlangban szaporodó vagy telelő fajt határoztak meg. Gyógyászat: A barlangban az 1960-as évek óta folyik a légúti megbetegedések gyógyítása. A barlang klímája jótékonyan hal a légzőszerv/ megbetegedésekre, a krónikus brcnchiiiszre, az asztmára, a legcsdhurutra. A barlang gyógyhatásút sajátos mikrckilmatikus viszonyainak, a levegő pormentességének, magas páratartalmának, s a levegőben található magas szén-dioxid valamint kalcium -ion tartalomnak tulajdonítják. A barlang 2000 év óta gyógybariang. Képződményei: A barlang egykori szűk bejárata és bejárati szakasza ma már ki van tágítva, de az első 25-30 méteren még így is meghajolva, a fejünkre vigyázva kell haladni. Kb. 40 m után érjük el azt a pontot ameddig a papok a barlangot pinceként haszrálták. A bejárattól mintegy 77 m-re látható a Kőhíd, mely a patak egykori szintjét jelzi. Közeiében érdekes cseppkőképzödmény a Korona látható. Alsó részeit letördelték. Tovább haladva baloldalon a sziklafalon penicillint termelő apró penészgomba telepek fehérlenek. A bejárattól 94 m távolságban egy 15 m magas vakkürtő, a Pisai ferdetorony látható. Alsó átmérője 2,5 m. Kb. 160 m-nél a jobb oldali kanyarban fent Flórián szobra (a tűzoltók védőszer.tje ) látható, szemben vele a F/óríán-kút. Ha vizét fiatalok Isszák, szerelmesek lesznek, negyven éven felüliek tíz évet fiatalodnak. Hatása hat óra múlva jelentkezik. Utunkat folytatva elérkezünk a barlang egyik legtégasabb terméhez. Itt történik az asztmás betegek gyógyítása. Velünk szemben fent a Tengeri csiga látható. Tovább menve az eresen kanyargó folyósón balo'dalon az Elefántfej tűnik fel. Ormányából és füléből nagy darabokat letörtek. Lenn a kanyarban a Kriptafedő. A több tonnás szikiatömb a mennyezetről zuhant le. Egy szűkület után a jobb oldali kanyarban Hajóágyúknak vagy Krokodllusoknak nevezett a falból kiugró sziklapárkányok tekinthetők meg. Néhány méterrel arrébb, az összeszűkülő járatban a fejünk felett egy beékelődött sziklatömb a Lebegőkő vagy más néven Hűtlenség sziklája. Ha hűtlen férfi vagy nő halad el alatta megmozdul. Tovább haladva 25 m magas Kürtő látszik, mely kapcsolatban van a felszínnel. A kürtő a felszínen egy víznyelőben évvéget, melyen nagy esőzések idején víz zúdul a barlangba. A barlang bejáratától mintegy 300 m-re érkezünk el Karthágó romjaihoz, mely hatalmas, egymásra zuhant kőtömbökből á't. Itt torkollik be a barlang Ny-i I. oldalága. Ailg 30 m-rel arrébb a Könyvtárban Ismét hatalmas, egymásra zuhant kőlapok a "könyvek" láthatok. Innen indul a barlang Ny-i II. oldalága. Tovább menve a bal oldali falon cseppkőbekérgezés a Niagara-vízesés tűnk fel. Tőlünk jobbra a Pokol torka után m'ntegy 40 m-re van a barlang főágának eredeti vége a 466. m-nél. Itt található az a tavacska, amelybő a barlangi patak vize ered. Innen 72 lépcső vezet fel az 1954-ben feltárt Nagyteremhez. Fent 18 m-rel vagyunk magasabban az alsó rész talpszintjénél. A Nagyterem egyik végében hatalmas 30 m3-es leszakadt szik atömb magasodik. A felette tátongó üregből esett le. Tetején várszerű képződmény. A Nagyterem másik végében található a barlang cseppkövekben leggazdagabb része, szép bekérgezésekkel, függő és álló cseppkövekkel. A szikla oldalán Pálrnatörzs látható cseppkőből, ettől jobbra négy ülő emberke. Lefelé a Hófehérke, vele szemben kettő, tőle jobbra 5 törpe. Az ötödik törpe felett a Mikulás látható. A Nagyterem mennyezetén háremszínü agyagos kőzetet látunk. Fejünk felett a kéket, a sziklává' szemben a vöröset és a vörös mellett a sárgát. A kék színt a ma-gános, a sárgát vashidroxidos, a vöröset pedig vasoxldos vegyületek idézik elő. Ezzel barlangi túránk végére érkeztünk, visszafelé az eddig megismert úton megyünk vissza, s hagyjuk el a barlangot. Abaliget természeti értékei (összefoglaló) Nagy Gábor Az előadás során ismertetésre kerülnek a térség jellemző növénytársulásai, az e társulásokra jellemző növényfajok. A jelenlegi ismeretek alapján a teljesség Igényével, diaképekkel illusztrál: bemutatásra kerülnek Abaliget környékének védett és fokozottan védett növényfajai. A védett állatfajokról szóló tájékoztatás mellett a térség geológiai értékeiről is bepillantást kapunk, valamint ismertetésre kerülnek a természeti értékeket bemutató oktató, ismeretterjesztő létesítmények is. Tanösvények a Nyugat-Mecsekben A Nyugat-Mecsek „fővárosába", Abaligetre látogatók több tanösvény közü: is válogathatnak, ha a természeti értékek mélyebb megismerésére vágynak. A sort rögtön az Abalgeti-bar'.arg felszínén kialakított tanösvénnyel lehet kezdeni. A barlang megtekintése után -amely feladat rögtön a tanösvény első állomása is-, a barlang pénztárában beszerzett k’s füzet segítségével vághatunk neki túránknak. Már itt az elején eldönthetjük, hogy felkészültségünk alapján a kis, a közepes vagy a nagy tanösvénykört választjuk. Azonban mivel evés közben jön meg az étvágy, menet közben is módosíthatjuk elhatározásunkat, ugyanis a körök egymásba fűződnek. A tájékozódás sem lesz nehéz feladat. Elsőként a barlang meilett' kezdő-tábia térképén igazíthatjuk el magunkat, de ez a lehetőség a füzet hátulján Is rende kezésünkre ál'. Ezen kívül a szöveg is nyújt az eligazodáshoz segítséget (pl. „az elágazásnál fordulj jobbra!"), valamint a tanösvér.y-útvonalakon egy felfestet: denevér-emblémát is követhetünk. Utunk során így eljuthatunk az egyes állomáshelyekre, ahol a fákra festett számokat találunk. E számok alapjár. a füzeiből elolvashatjuk az adott területrészre vonatkozó információt, valamint az állomások között haladva megfigyelhetjük a jellemző lágy- és fásszárú növényfajokat, állatokat. A nagy kört végigjárva így megismerhetjük a térség geológiáját, növényzetét, állatvilágát, a jellemző cazdálkcdási formákat, a táji értékeket vagy éppen a növényzeti övék megfordulásáról vagy a szukcesszióról tudhatunk meg érdekes dolgokat. Nem keli messze menni Igazgatóságunk legújabb tanösvényének megtekintése érdekében sem. Az orfíii Malom-múzeum mellől induló Vízfő Tanösvény egy rövid, kellemes séta során mutatja be a vízimalom működését, a helyreállított malom-árok jelentőségét, a Vízfő-barlang geológiai és zoológiái értékelt, források és gyepterületek élővilágát, valamint a területen található égeres láperdd értékeit. Kicsit kiadósabb, de annál csodá'atosabb séta után tekinthetjük meg a Uakab-hegyí Tanösvényt. Az itt kihelyezett 12 tábla segítségével betek ntést kaphatunk a térség több millió és tcbb ezer éves múltjába. A távolabbi múltba a földtani értékeket bemutató táblák a viszonylag közelebbibe az avar kori földvárat (amely Európa második legnagyobb földvára) és lakóit, valamint a pálosok itteni tevékenységét bemutató táblák vezetnek el. A bemutatott tanösvények megtekintéséhez keüemes kikapcsolódást kíván a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Kirándulás a Drávához Kirándulásunk Baranya egyik idegenforgalmi szempontból jelentős településéről, a kagylós mészkőben kifejlődött cseppkőbarlangjáról, a barlang vizéből mesterségesen kialakított tavairól híres Abaügetrő!, a Mecsek hegyvidéki tájáról az érintetlen vadregényes síkvidéki tájra, a Dráva mentére Invitálja a kedves utast. Utunk a Mecsek és a Zsebe határán, majd az egykor híres római hao'iúton halad, miközben Árpád kon kedves kis faivakon, várossá növekedett településeken haladunk át Megtudjuk, hogy régészeti leletek tanúsága szerint régóta lakott e táj, hogy Árpád magyarjainak nemzetségei telepedtek meg, szerzetesrendek tanítottak a hitre, kuftúrára. A törökök pusztítottak és építettek, szerbek, horvátok és betelepített németek találtak Itt új otthonra. Neves családok alakítottak itt uradalmakat, építettek kastélyokat, kúriákat. A háborús pusztítások, gazdasági válságok, és a rendszerváltás átrendezte a települések arculatát. Ma szépen kialakított faluközpontokat, rendben tartott portákat, helyreállított műemlékeket látunk. Egy órás autóbuszozás után megérkezünk Somogyországba, melynek - a közmondás szerint - „fejét északon a Balaton, délen a lábát a Dráva vize mossa". Az n Ös-Duna és a jégkorszaki szél által kialakított homokbuckás Beiső-Somogy déli részén a homokpuszta-gyepekkel, égerlápokkal, tavakkal, magas-sásos és mocsárrétekkel, cseres-kocsányos-tölgyesekkei tarkított táj a Barcsi Borókás. A nyíres-borókás az egykori cseres-kocsányos-tölgyesek irtása és legeltetése által, másodlagosan jött tétre. A terület az 3.996 tavaszán létrejött Duna-Dráva Nemzeti Park gondozásában áll. A Nemzeti Park munkatársai a borókás bejáraténál várnak ránk és a kirándulásunk további részében a területet nagyon jól ismerő, és nagy szaktudással rendelkező Penyős László, és Stix József kalauzolnak bennünket, és tájékoztatnak a látnivalókról. A Barcsi Borókásban két- és fél órás gyalogtúrát teszünk. Megismerjük a homoki gyepek, és láprétek növényeit, ha szerencsénk van láthatunk vadakat, fejünk felett repülő fekete gólyát, kezünkbe vehetjük a mocsári teknőst, megcsodálhatjuk a Nagyberek tündérrózsás tavát, mely tavasszal a békák számára fontos szaporodóhely. Megtudhatjuk hogyan terjedt el az amerikai kései meggy, és milyen módszerrel 'ehet továbbterjedésüket megakadályozni, hogy a ne szorítsa ki a nemesebb és a területre jellemző fafajokat. Visszaérkezve autóbuszunkhoz, Drávaszentesre indulunk. Egy órát sétálunk a „Drávaszentesi üde rétekben, a Nemzet* Park által k:alakítolt tanösvényen. M'közben a tájban, virágokban gyönyörködünk egy-egy fióká nak táplálékot kereső fehér gólyát láthatunk. Az üde rétek mélyebb pontjain a téli dőszakban megjelenik a vízborítás, s a csapadékviszonyoktól függően e szittyós-sásos tocsogók a nyál' közepéig is kitartanak. A vizes élőhelyek tavaszonként különösen az átvonuló madárfajoknak nyújt nyugodt táplálkozó- és pihenőhelyet. Az idei száraz tavasz miatt a Rinya patak árterületén elhelyezett madármegfigyelő toronyból csak a terület felett köröző madarakat figyelhetjük meg. Továbbhaladva a 2001.ősze óta a réten legelő szürke marha gulyát szemlélhetjük meg. A séta végeztével visszaszállunk autóbuszunkra és továbbmegyünk Heresznyére, ahol kisétálunk a Drávához, ahol a folyó látványa és az általa kialakított magaspart nyűgöz le bennünket. A somogyi drávai táj jellegzetes eleme a folyót kísérő „magaspart". Ettől a Dráva természetes vagy mesterséges okok miatt számos helyen már eltávo'odott, viszont ahol alatta folyik, ott ma is mossa és rombolja. A folyó bal partján található partfal magassága 2-25 m között váltakozik. A meredek partfal számos madár fészkelőhelye. ismét buszra szálunk és visszamegyünk Barcsra, ahol a kikötőben sétahajó vár ránk újabb élményekkel. Két- és fél órát hajókázunk a Dráván, ahol az ország egyik tisztavizű folyójábán és a vadregényes tájban gyönyörködhetünk. A Dráva Alsó Ausztriával, az Alpokkal köti össze hazánkat, természetes országhatár alkotva a Dunába siet. A folyón egykor lefelé követ, fát, fölfelé gabonát, sót szállítottak a dereglyék. Ma a Dráva háborítatlansága, gazdag növény- és állatvilága következtében hazánk legértékesebb vízfolyása, vize még ma is tiszta, a Duna-Dráva Nemzeti park védett területe. A vizen sétahajók közlekednek, partjain horgászok várják a kapást. A vízi túrázók meghatározott időben a Nemzeti Parktói beszerzett engedéllyel vehetik birtokba a vizet. Közben kikötünk a Csomoros-Kormorán szigeten, amely az Itt élő csomoros nyárfákról és egykor itt fészkelő kormoránokró! (kárókatonákról) kapta a nevét, Végigsétálunk a kialakított tanösvényen, ahol táblák tájékoztatnak az itt é!Ö növényekről és madarakról. Ismét hajóra széliünk, és a barcsi kikötőig élvezzük a remélhetőleg Ke'lemes napsütést, hallgatjuk a természet csendjét, melyet legfeljebb egy-egy madár kellemes hangja, és a hajó orránál csobbanó víz zavarja meg. A hajókirándulás után ugyan azon az úton érkezünk vissza a táborba, amelyen ide érkeztünk. Reméljük, hogy a kirándulás maradandó élményt nyújt majd, sikerül ízelítőt adni a Duna-Dráva Nemzeti Park kincseiből, és felkelteni az érdeklődést a többi tájegység iránt. Rónaky Gizella Túravezető Barangolás a Dunától a Dráváig- "Baranya a Dunántúl legdélibb megyéje. Sokszínű vidék-sokszínű jelentéssel. Van itt a tekintetnek utat nyitó síkság, enyhén hullámzó dombvidék és mérsékelt magasságú, felhőket csak ritkán megakasztó hegység olvasható a Pécs-Baranya Exkluzív Utikalajz bevezetőjében. "Baranya a népek színes kaleidoszkópja is, változatos emberi világ, miniatűr Közép-Eurcpa. Baranya: egy csepp a Duna-medencében élő népek tengeréből. A többséget alkotó magyar őslakosság mellett szerbek, horvátok, sokacok élnek Itt, megtalálhatók a törők után betelepült németek, laknak itt cigányok, vannak itt a Felvidékről érkezett magyarok és Bukovinából idáig vándoro't-űzött, betelepült székelyek." A Dél-Dunántúli Regionális Természetbarát Találkozóra érkező turista 'gazolva látja mindezt, ha a Duna-Dráva Nemzeti Park területére szervezett autóbuszos kirándulások közül a Béda-Karapancsa tájegységbe vezetőt választja. Aba Igetről a megye keleti határfolyójáig, a Dunáig vezet a kirándulás első szakasza. Először "étke ünk" a hegyen, majd Pécs városán, s néhány soknemzetiségű falut (Szederkény, Lánycsók)érintve a mohácsi hajóállomáson a Bendegúz nevű hajóra szánunk. A Duna, amely római gályák, Szentföldre Igyekvő keresztesek, királyi követek, magyar és török naszádok, rác kereskedők , balkáni bevándorlók vízlútjaként is szolgált, most somogyi, tolnai, baranyai természetjáróknak mutatja meg kora nyári, békés arcát. A szélesen hömpölygő folyam homokos partjain , zátonya n gémeket, dolmányos varjakat, szerencsés esetben fekete gólyát is láthatunk, rrfközben Omacht Zoltán a Duna-Dráva Nemzeti Park tájegységvezetője sokszínű tájékoztatóját hallgatjuk a folyó és a foiycoarti ember régi és mai életéről. Déli irányba hajózva szó esik a szomszédokkal való kapcsolatokról is, majd visszafordulva kis hajónk kiket a Nagypartos nevű pontnál, amely a "kikötő" mellett parti fecskék "sorházainak " is helyet ad. Alighogy felkapaszkodunk a parton, megpillantjuk a fák alatt pihenő, legelésző szürkemarha csordát. Hatalmas állatok szelídebb és vadabb , öregebb és alig pár napos egyedeiben gyönyörködhetünk, hallgatva a nemzeti park mt.nkatársának tájékoztatóját az á'latck itteni szerepéről, a ve'ük kapcsolatos programról. Nagy sétát teszünk ezután a Kölkedi Nagyréten. Az ártéri terü'et az időjárástól függő képet mutat. Ha szerencsénk van ,békákra vadászó gólyákkal találkozunk, áldozatokra leső, azokra lecsapó ragadozó madarakat figyelhetünk meg (elvégre ebédidő van!). Felérünk a holtág tö'tésére, ahol kinyílik a táj, tekintetünk Mohácsig, jó időben a Zengőig vándorolhat. Kölked határában megszaporodnak fe'ertünk a gólyák, jelezve a gólyák falujához érkeztünk. Kanyargós kis utcán a Fehér gólya Múzeumhoz érünk, ahol Nagy Gábor érdeklődést keltő, színes, „ízes" beszámolóját nagy figyelemmé1 , a gyalogtúra után kicsit kiengedve hallgatjuk, majd megtekintjük a kiállítást. .Hallgatnánk még sokáig a gólyák világéról leikesen beszélő fiatalembert, de utunk még sok látnivalót kínál, ezért indulnunk kell. Rövid pihenőt azért tartunk (igény szerint) a falu vendéglátóipari egységeiben, kinek a sör, kinek a jégkrém az életmentő a várhatóan nagy melegben. Aztán indu'unk a "hősvértől pirosuk gyásztérre", a Mohács melletti Sátorhelyre. Buszunk a 341 vadgesztenyefából álló védett fasorban halad a történelmi emlékhelyre. Az emlékhely az ország történelmét meghatározó, a magyarságot a fejlődésben évszázadokra visszavető tragikus ütközetnek állít emléket. A csatahely tulajdonképpen temető. Több mint 15000 katona nyugszik itt. MeglIletŐdve hallgatjuk a csata előzményeiről, eseményeiről, következményeiről szóló tájékoztatót, majd körbesétáljuk az emlékhelyet., ahol a halott hősök szellemét és nyughelyét gyönyörű, faragott kopjafák idézik meg. Lehangoltságunkból Kisfaludy Károly soraival térünk vissza a jelenhez: ..Él magyar, áll Buda még! A múlt csak példa legyen most. 5 égve honért bizton nézzen előre szemünk. És te virulj, gyásztér! A béke magasztos ölében, Nemzeti nagylétünk hajdani sírja, Mohácsi Utunk az országhatár közelében vezet tovább. Wágner László a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva tájegységének vezetője a szokott alapossággal , hitelességgel beszél a nemzeti park munkájáról, a tájegységgel kapcsolatos tervekről. Felhívja figyelmünket faluházakra, templomtornyon fészkelő gólyákra, a vidék értékeire. Beremendre érkezve a polgármesteri hivatalban Heirdl József polgármester úr fogad bennünket. Nagy lendülettel, az irodája falán látható térképen beszél a falu „kincseiről" föld alatti, föld feletti gazdagságáról. Később egy rövid videó-filmmel is szemlélteti mondanivalóját, „büszkélkedik" az Európa-hírü , országos védettségű Kristály Barlanggal, optimistán szól a lehetőségekről, bizakodva beszél a tervekről. El is sétálunk a bánya területére, ahonnét már mutatja gyönyörű körvonalait a Megbékélés kápolna. A kápolna azt a gondolatot erősíti, Igazolja, amely egész utónk során megjelenik: Nincs más út, mint a különböző nemzetiségek és vallások megbékélése, együtt élése. A templom a déli szomszédainknál folyó háborús események után, a menekülteket befogadó önkormányzat elhatározásából született . A templomot Csete György tervezte, felszentelése 1998 májusában veit. Természetjáró ember számára mindig élményt nyújt az ország nevezetes földrajzi pontjainak (az ország közepe, legmélyebb, legmagasabb legészakibb, legkeletibb,) felkeresése. Magyarország legdélibb pontja Beremend határában van, de jelenleg még ez nehezen megközelíthető helyen, rossz terepen , hosszú gyaloglás után érhető el. Idő hiányában ezért „beérjük" azzal a kopjafával, amely jelképezi, a legdélibb határpontot, s kis kitérővel, a kásádl út mentén felkereshető. A nap már erősen nyugatról süti az élményektől lassan elpilledő, a nyílt terepen, nagy melegben sokat gyalogló turistát, de azért még felkeressük a Mattyi Madár Emlékparkot, amelynek kopjafái azoknak a madárfajoknak állítanak emléket, amelyeknek már nincs költőhelye Magyarországon. Jó érzés ha'lani Wagner Lászlótól, hogy a természetvédők á'dásos munkája eredményeképpen az emlékhely létrehozása óta a kopjafát kapott fajok közül három madárfaj már újra költ hazánkban. Hazafelé, északra fordulva elgyönyörködünk az elénk táru'ó tájban, a Villany-hegység szelíd lanká ban, s a Dráva-síktól távolodva felidézzük a nap eseményeit, látnivalóit Igazolva látjuk azt a gondolatot, hogy Baranya az emberi és természeti változatosság bőségét és gazdagságát tudja megadni az itt élő és Ide látogató embernek. Amikor Richard Bright orvos 1815-ben Baranyában járt, érdekes megfigyelést tett. "Úgy találtam - írja-, hogy a gólya Itt pontosan olyan tiszteletben ál!, mint Hollandiában. Itt is, akárcsak ott, szeretik, ha a házak és templomtornyok tetején fészkel." E tekintetben 1815 óta Baranyában nem változott a világ. A gólya költöző madár. E tájon nyaranta ma is sok gólya fészkel, (utunk során is tapasztaljuk), s talán nemcsak azért, mert az emberek szeretik a gólyát, hanem azért is, mert a gólya megérzi, hogy hol látják szívesen. Richard Bright megfigyelését akár je képnek tekinthetjük, ami átvitt értelemben is Igaz: Baranya az a táj, amely szívesen látja az átutazót, az idegent, s ahol jól érzi magát az , aki huzamos időre rak itt fészket. Tervünk e kirándulással , hogy a „Kincses Baranya" e természeti értékekben, történelmi emlékekben, látnivalókban gazdag tájegységét bemutassuk vendégeinknek. Reméljük, hogy szándékaink valóra válnak, s élményekben gazdagon, a visszatérés szándékával búcsúzunk e tájtól. Tóth Klára túravezető A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség szeretettel meghív minden kedves érdeklődőt a 2003.június 27.-én 16.00 órakor kezdődő „ A teremtő Isten dicsérete " című Ökumenikus egyházzenei istentiszteletre Helyszín: Abaligeti Római Katolikus Templom Közreműködnek: Abaligeti Római Katolikus Egyházközség Pécsi Baptista Gyülekezet Pécsi Evangélikus Egyházközség Gyalogtúrák Éjszakai gyalogtúra Petőc-aknához Vezeti Dalecker Ibolya Kárlük minden résztvevő hozzon maoéval eiemlárpát! Az Aballgeti barlang bejárata mellett meredeken felfelé indulunk a K S K je!zésen. A gerincen a K jelzés elválik a több től, egy erdei kocsiúton halad. Később lejtőre vált, leérünk a Nyáras-völgybe. Ennek köves útján fut a K jelzés, ezt keresztezzük. Az út másik oldalán felkapaszkodunk, aztán szintben megyünk. Aszfaltúira jutunk ki, ezen haladunk Petöc-pusztára. Itt volt az uránbánya egyik légaknája, az épületet már lebontották. Petőc-puszta első említése 1827-ből való, amlko- a pécsi káptalani uradalom pusztája volt. Erdészhez, uradalmi épületek és 5-7 zsellérhóz állt itt, melyben német családok laktak. Itt volt a Viganvár csárda, mely vígan várta vendégeit, ezért a kis települést Viganvámak is nevezték. A2 uránbánya építésekor a házakat lebontották, a régi településtől mára csak a kis harangláb és a temető néhány sírja maradt. Innen aszfaltúban megyünk tovább a P sáv jelzés mentén. A Jakab hegy DNY-l oldalában haladunk, kis emelkedéssel. Hamarosan a volt Petcc-akrára jutunk. Petőc akna az uránbánya egyik szállítóaknája volt, 1205 m mélyen nyúlt a fö'd alá. A bányászat 1997 ben befejeződött, 2000-ben lebontották az 57 m magas építményt. Az akna volt helyét, a helyreállított platón egy kis betoncsik jelzi. Innen utunk v sszafordul Abaüget felé. A K jelzést követjük, leereszkedünk a Virágos-völgybe,ahol több forrás is található. / Csepegő, Csokonai, Lenke /. A jelzett út egy műúton halad, végig a völgyön. Amikor elérjük a K K je zések találkozását, a K jelzésre térünk, és az idefelé már megismert úton visszatérünk az Aballgeti barlanghoz. Gyalogtúra a Jakab-hegyre Vezeti: Csiszár Gyula A túra nyomvonala szép panorámás területeket érintve mutatja be a Mecsek DNY-i részét. Az útvonalban vízvételi lehetőség nincs, ezért mindenki hozzon megfelelő mennyiségű folyadékot megával. Indulás Abaligetről a Cseppkőbarlang bejáratától a K^s jelzésen. Először egy kis meredek emelkedőn jutunk el egy tisztásig, ahol irányt változtatva, továbbra Is ezen a turistaúton ha'adunk a Nyáras-völgyet keresztezve a volt IV. Légakna felé. A légakna előtt kb. 700 m-t aszfaltúton ha’adunk. A Légakna rekultlvált területén áthaladva a PJ jelzésen jutunk fel a Jakab-hegyre. A PA jelzésű útra térünk át annak kiindu ási pontjánál. A turistaút ezen a szakaszon sok helyen meredek, és a rajta lévő vastag avar miatt veszélyesen csúszós. A Jubileumi kereszttől a Babás szerkövekig szép kilátás nyílik a közeli falvakra (Bakonya, Kővágótöttös, Kővágószöiős, Cserkút). Mindegyik faluban érdemes alkalomadtán megtekinteni a templomokat. A Babás szerkövektől a K+, majd a KA jelzésen megyünk fel meredek úton a Sasf'észekhez. Ezután kis sziklamászással érünk fel a Jakab-hegy tetejére. A K jelzésen továbbhaladva jutunk el a Zsongcrkőhőz, ahol csodálatos panoráma tárul elénk. Innen már nincsenek messze a Pálos kolostor romjai. A kolostor romjai közötti séta után a Z, majd a P jelzésű úton jutunk el a volt Petőc aknáig, innen a K jelzésen érünk vissza Aba'igetre. A területek rekultivációja és az erdészeti munkák miatt az útelágazásoknál hiányoznak a turistajelzések. A túra hossza kb. 14 km. Gyalogtúra A Vízfö-fomáshoz Vezeti: dr. Montskó Péter A túra az Aballgeti tótói indul, és kezdetben az országúttal párhuzamosan halad. E'haladunk a barlang kistestvére, a Kls-Paplika forrás mellett. Ahhoz hogy AbaligetrŐI az Orfüi tórendszerhez jussunk, fel kell kapaszkodnunk a két helyiség közötti vízválasztóra melynek egyik tagja a Balázs-hegy. Ennek oldalában, a Balázs-erdöben haladunk végig, majd leereszkedünk a völgybe. Mielőtt az orfüi műutat elérnénk, érintjük a Sárkány forrást. Időszakos karsztforrásró! van szó, melynek működését valamikor messziről ís hallható dübörgés, morgás kísérte. Ennek oka az vo't hogy a forrás szifon-rendszerében a víz kifelé majd visszafelé áramlctt.Az érdekes jelenséget a helybeliek egy bent rekedt sárkány mondájával magyarázták. Az aszfaltútop érünk be Mecsekrákcsra,mely a tórendszer központja. A falut elhagyva, az időben a legöregebb, magasságban pedig a legfelső, Oríüi-tó gátjához érünk. ( Az orfűi tó rendszer összesen négy tóból áll). Az északi oldalon haladunk el, a partról megcsodáljuk a tavat, mely mesterséges ugyan de a tájba olyan Jól bei leszkecílk, hogy természetes víznek hat. Hamarosan elérjük az egykori vízimalmot, és a Ma:om-múzeLrr.ot. A berendezést szépen helyreállították. Nem csak a vízimalmokat Ismerhetjük meg, hanem a gabenaőrlés összes módozatát is. Az épület együttesben nyári Időszakban fafaragó táborok Is működnek. A malom kerekét valamikor a közeli Vízfő fogásból nyert vízzel hajtották meg. A túra következő pontja e2 a forrás. Orfü három karsztforrása közül ennek a legjelentősebb a vízgyűjtő területe. Nem véletlen, hogy egykoron nagy reményeket fűztek az itt kinyerhető víz mennyiségéhez. Egész Komló ellátását akarták innen megoldani. A vízmű elhagyott épülete különleges építészeti alkotás. Olyan mintha egy csillagközi űrhajó szállt volna le az erdőbe. A Pécsi Tervező kollektíváját dicséri a mü. A forrás nem kevésbé érdekes. Tulajdonképpen egy barlang szája, melybe a vízben gázolva ugyan, de könnyedén be lehetne sétálni. A Víz-fŐtŐI a Barlangkutatók forrósát érintve egy tágas réten haladunk Orfű falu felé. Felkeressük a Sárkány-szakadék bejáratát. A hata'mas sziklák között néhány lépést a szakadékon felfelé is megteszünk, ha a patak vízhozama megengedi. A szakadék felső végénél egy igen szép vízesés található. A szakadék megtekintése után felkapaszkodunk az abaligeti műúthoz és azt keresztezve indulunk visszafelé. Elhaladunk a Gubacsos kulcsosház meglett, mely igen szép helyen fekszik. A jelzett út e halad egy tacskó sírja me.lett, akinek gazdája ily módon állított örök emléket hűséges vadásztarsárak. Túránk végig karszt területen haladt. Ezen a részen a barlangok egyik speciális formáját tekinthetjük meg: a zsombolyt. Jellemző rá egyrészt, hogy függőleges kiterjedésű, aztán, hegy a meglehetősen szü