2003. március 107. szám

MECSEK HÍRADÓ 107. szám 2003. március KÖZGYŰLÉS 2003. február 8-án a Baranyaház nagytermében tartotta évi rendes közgyűlését a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, mely ezúttal egyben tisztújító közgyűlés is volt. A hivatalos meghívottakon kívül nagy számú érdeklődő is megjelent, a jelenléti ivek alapján összesen 137 résztvevő volt. A közgyűlésen részt vett a Magyar Természetbarát Szövetség képviseletében Thúróczy Lajos tiszteletbeli elnök. Itt voltak a szomszéd megyék szövetségeinek vezetői, a Mecseki Erdészeti Rt. és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság képviselői is. A közgyűlés eisö részében a szövetség 2002. évi munkáját értékelték az előre kiadott írásos beszámolót kiegészítve a hozzászólók, majd a közgyűlés elfogadta a beszámolót, a pénzügyi beszámolót és a közhasznúsági beszámolót, valamint a 2003. évi program- és költségtervet. Ezek után kitüntetések, elismerések átadására került sor. Először a 2002. évi túrapontversenyek helyezettjei vehették ál a serlegeket, okleveleket (lásd külön), majd az „Arany Bakancs" díj kiosztására került sor. ..Arany Bakancs” díjban részesült Papp Kálmán, a Mecseki Erdészeti Rt. Árpád-tető: Erdészetének igazgatója a sok éves együttműködésért, a természetjárás segítéséért, valamim liaumann József sportlársunk a hosszú éveken ál végzett technikai munkákért, túrnvezetöi és természetjáró tevékenységéért. Kitüntetést kapott dr. Gundrum Károly (Pécsi Vörös Meteor) több évtizedes természetjáró, és a szövetség ellenőrző bizottságának elnökeként éveken át végzett munkájáért. Adorján Rita (Mecseki Erdészet Rt. Erdei Iskola Szakosztály) és Schóber József (Mindszcntgodisai Általános Iskola) az ifjúsági természetjárás területén éveken át eredményesen végzett munkájáért. Elismerő plakettet vehetett át Tóth István Zsolt, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kelet-mecseki természetvédelmi őre a természetbarát szövetséget segítő munkájáért, valamint Arató Csongor, a Pécsi Túrakerékpáros Klub tagja a mecseki épített turistapihenök felújításának előkészítésében végzett munkájáért. A turista átjelzések felújításában, űj átjelzések felfestésében végzett munkáért elismerésben részesült a Dráva TSE, a Komlói Hctdomb Természetbarát Egyesület, a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub, valamint Strasser Péter Végezetül a két szomszéd megye természetbarát szövetségének elnöke. Dotnánszky Zoltán (Tolna megye) cs Kis Gáli János (Somogy megye) vehetett át egy-egy serleget a kapcsolatok eredményes ápolásáért. A közgyűlés harmadik részében vezetöségválasztásra került sor, mivel az eddigi vezetőség mandátuma lejárt. A közgyűlés a kővetkező ciklusra a szövetség elnökének Baronek Jenöt, elnökhelyettesnek Strasser Pétert, titkárnak dr. Lakatosné Novotny Saroltát választotta meg. Az elnökség tagjai: Borosok György, dr. Novotny Iván, Rónoki Eszter, Tóth Klára, póttag: Csuport András. Az ellenőrző bizottság elnöke dr. Tihanyi László lett, tagjai: Csábi Mária, Dalecker Ibolya, póttag: Adorján Rita. A közgyűlés a hagyományoknak megfelelően kötetlen beszélgetéssel zárult. Strasser Péter 2002. évi egyéni túrapontverseny eredménye (2000 pont feletti eredmények) Sorszám Név Szakosztály, egyesület Túrapomszárn I. Farkas Katalin Pécsi Postás SE 5647 2. Kriszt Gábor PTTE Vándorsport Szakosztály 5569 3. Jankcvics Béla MATÁV SE 5314 4. Mcskó János PTTE Vándorsport Szakosztály 4855 5. Molnár Ildikó PTI'E Vándorsport Szakosztály 4257 6. Eperjesi József Pécsi Túrakerékpáros Klub 4047 7. Orbán Jutka Pécsi Túrakerékpáros Klub 3554 S. Németh Ferenc MATÁV SE 3430 9. Dr. Lakatosné Novotny Sarolta Mecseki Kóborlók 3162 10. Vass Koppány Mecseki Kóborlók 3153 11. Sípos Zoltán Pécsi Postás SE 2720 12. Kalangya Attila Mecseki Erdészeti Rt. Erdei Iskola 2671 13 Frank Ferenc Pécsi Postás SE 2527 14. Szabó Sándor Mecseki Kóborlók 2509 15. Kriszt Gábomé PTTE Vándorsport Szakosztály 2464 16 Miklovits György Komlói Héldornb TE 2426 17 Lévai Gábor Pécsi Túrakerékpáros Klub 2376 IS Kondi Gyula PTTE Vándorsport Szakosztály 2370 19 Dr. Novotny Iván Pécsi Túrakerékpáros Klub 2304 20 Hammer Emil PTTE Vándorspon Szakosztály 2046 21. Kónya Tamás PTTE Vándorspon Szakosztály 2033 Sor- szán: Szakós2tA1 y. egvéslilci Tdra Minősítés Össz- pontszám Aktív tagok száma Egy tőre cső pontszám I. MATÁV SE 294C6 6350 35756 21 1703 2, Mecseki Kóborlók 21550 1850 23400 14 1671 3. Pécsi Postás Sít 28-186 1850 30336 19 1597 4. Pécsi Túrakerékpáros Klub 23136 400 23536 16 1471 5. Komlói 1 leuiomb TE 3018-1 1300 31-184 24 1312 6 PTTE Vándorsport Szakoszt. 45613 8C0 46413 36 1289 7. PTTE Nyugdíjas Szakosztály 24960 250 25210 32 785 S. Felhőtlenek Szakoszt á 1 > 4099 4099 7 586 9. Dráva TSE 7169 7169 14 512 10. PTTE Eszperantó Szakosztály 1750 1750 7 250 2002. ovi szakosztályi túrapontverseny eredménye (Az értékelést 10 egyesület, szakosztály adta be) 2002. évi szakosztályi nmnkatúrák pontversenyének eredménye (Az értékelést 7 egyesület, szakosztály adta be) Sorszám Szakosztály, egyesület Munka pontsz. Résztvevők Ponts zám/ÍŐ 1. Dráva TSE 5940 18 330 2. Komló Hétdomb TE 8700 28 311 3. Pécsi Túrakerékpáros Klub 1470 10 147 PTTE Vándorsport Szakosztály 2S50 31 91 5. Felhői lenek 450 5 90 6 PTTE Nyugdíjas Szakosztály 900 12 75 7. Mecseki Kóborlók 750 13 58 ^ r-Ja c»v efi CT" » Vámos Mihály emlékére (Elhangzóit 2003. február 2-án a Vámos Mihály emléktúrán, a Büdös-kúti kulcsosház mellett létrehozott turista panteon elölt. A megemlékező szavakat Kovács János túra-vezető mondta el.) 1927. szeptember 29-én született Felsőszentivánon, meghalt 2002. január 24-én Pécsett. Foglalkozása a pécsi szénbányánál csillés, vájár, majd az 508-as vájáriskolánál szakoktatókén tevékenykedett. Közben elvégezte a bányaipari technikumot. A vájáriskola megszűnése után István aknára került aknásznak. Kitüntetései: a Pécsi Szénbányáknál lelkiismeretes munkájáért 1967-ben a ..bányász szolgálati érdemérem C2üst fokozatát”, később a „kiváló dolgozó” kitüntetést kapta. 1972-ben a „bányász szolgálati érdemérem arany fokozatát” vehette át. 1981-ben gerinemütétet végeztek el rajta és mivel nyugdíjazásához szükséges évei már megvoltak, nyugállományba került. A Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület Vándorsport Természetbarát Szakosztálya 1938-ban alakult meg tíz alapító taggal, többek között: Anchrkó Sándor. Budai Jánosné, Simái Margit, Balassa Mihály, Takács Gyula, Vámos Mihály. A szakosztályvezető: teendőket a tettyei Vándor kulcsosház gondnoki feladataival együtt közel 13 évig Vámos Mihály látta e), amíg egyre romló egészségi állapota azt megengedte. Az eltelt időszak alatt bronz, ezüst túravezetöi tanfolyamot végzett. Rendszeresen vezetett szakosztálytúrákat. Emlékezetesek a nagy gonddal megtervezett vidéki csillagtúrái. A Tettyei kulcsosház rövid története: a kulcsosház helyszínének kiválasztásánál felmerült a tettyei kőbánya épülete, ill. a lakatlan kantavári vadászház is. Végül a romos állapotban lévő Pécs, Felsőhavi dűlő 17-es számú Zsivanovics villára esett a választás. 1988. március 3-án megállapodás jött létre a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat mint használatba adó, másrészről a Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület mint használatba vevő között. A 379 nV ingatlan és az erre felépített lakóépület ló évig tanó bérbeadása azzal a feltétellel jött létre, hogy a bérbevevő a használat fejében az épület helyreállításáról, karbantartásáról, állagmegóvásáról ló évig köteles gondoskodni. A kulcsosház helyreállítása, bővítése, melléképületeinek építése 1988-tól Navratil Géza oki. építészmérnök, egykori szakosztálytag tervei alapján elkezdődött. 1988 előtt az épületben hajléktalanok tartózkodtak. A nyílászárókat kibontották és bent a házban elégették. A hajléktalanokat Vámos Mihály szakosztályvezető bírósági végzéssel, rendőrség közreműködésével az épületből kilakoltatta. A füstös, kormos vakolatot levertek, majd újravakolták. Az átalakítási munkák után Navratil Géza építészmérnök tervei alapján elkészülhettek a melléképületek, tetőtér bővítés, földszinti kézmosó cs a társalgó építési munkái. A vízellátás javítása céljából újabb ciszterna épült. Az eltelt időszak alatt a turistaházban 30 betörés történt, ezért a biztosító a szerződést felmondta. Vámos Mihály javaslatára és kidolgozása alapján a kritikus kora esti órákban sokáig állandó felügyeletet tartott a tagság. Vámos Mihály következetes, kitartó munkájának elévülhetetlen eredményei vannak szakosztályunk életében. Nyugdíjas éleiét szinte teljesen a szakosztállyal és a turizmussal való törődés töltötte ki úgy, hogy abban a szakosztály minden korú tagjának öröme tellett. Úgy érzem, hogy nagyon magasra állította a mércéi, így személye pótolhatatlan. Munkájához támogatást kapott szerető, megértő családjától, hogy idejét és energiáját szakosztályának szentelhesse. Nyugodjék békében! Kovács János **** XX'X* TÚRÁZÁS GYEREKCIPŐBEN 2. rész Pár héttel később virágba borult a medvehagyma. Csodálatos hófehér virága mint egy hatalmas szőnyeg borította be a hegyoldalt. Ilyen szépet soha életemben nem láttam! Ezen az áprilisi túrán ismerkedtem meg Baronek Jenövek a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnökével. Nagyon kedves fogadtatásban volt részünk, a Bíidös-kiíii kulcsosháznál várt bennünket, parázsló fahasábokkal, frissen faragott nyársakkal, ugyanis szalonnát fogunk sütni. A sült szalonnához illő köretet, a villányi vörösbort én cipeltem végig a hegyen, míg egy társam az út vége felé meg nem sajnált, és vitte tovább. Üde friss levegő, hófehér m cd veh agy in a v i r ág-s zöny eg, frissen sült szalonna, zöldhagyma! Ki kívánhat ennél többet? Eddig nem szerettem a zöldhagymát, de any-nyit megettem belőle, hogy a végén magam sem hittem cl! Bornemissza lévén alkoholmentes sört ittam, ahogy egy tápos panellakóhoz illik is. Szalonnázás után Baronek Jenő nagyon sokat mesélt nekünk a Mecsekről, tőle is sokat tanultam. Elmondta, hogy ahol most vagyunk, ott kétféle közét találkozik, a mészkő és a dolomit. A törésvonal mentén barlangok találhatók, ezek közül kettőt meg is nézünk. Elindulunk - a túra napját megelőző éjszaka esett az eső -, egy meredek, csúszós, sáros részen felfelé. Krisztina felmászik, nyújtja a kezét a többieknek, erre ö is visszacsúszik hason, meg az is, akinek segíteni akart. Mire felmászunk, térdig sárosak vagyunk. Vezetőnk megkerüli a kis dombocskát, és pillanatok alatt felér oda. ahová mi hason csúszva kúsztunk a sárban. Palermo víznyelő barlang: tényleg nyeli a vizet, félelmetes, érdekes. Spirál víznyelő barlang: lejárata még félelmetesebb így kívülről nézve, mintha egy kútba tekintenénk. A Büdös-kúti kulcsosházhoz más úton megyünk vissza, meglátogatjuk a Természetbarátok Panteonját. Megtudjuk azt is, hogy a turistajelzések festése, amelyek mellet mi csak úgy elmegyünk és természetes számunkra, hogy annak ott kell lenni, mennyi munkát és időt vesz igénybe. Ezentúl biztos, hogy más szemmel nézek ezekre is. Ha már így benne voltunk a mcsélésben. megemlítem, hogy a Tcnkcs-hegyet nagyon jól ismerem, mert ott lakom kb. 2 km-rc tőle, Na. ezt nem kellett volna tennem! Baronek Jenő könyvet írt róla - dedikálva nekem is ajándékozott egy példányt -, de ilyet soha nem mondana. Rögtön el -,s hallgattam. Sajnos nagyon gyorsan eltelt az idő, elindultunk ugyanazon a gyönyörű virágos szőnyegen hazafelé. Valaha vadonatúj sportcipőmnek nem látszik a színe a sártól, sötétkék nadrágomról térdig ugyanezt elmondhatom; így utazzak haza a távolsági autóbuszon? Ez mind nem elég. a buszvezető megismer, és nem tudja megállni, hogy ne kérdezze meg tőlem: hol jártam, hogy ilyen csinosan utazom? Másnap olyan izomlázam volt, úgy vánszorogtam, mint a légy ősszel. Kellett nekem a természet lágy öle!? Hát persze, hogy kellett! [folytatjak t Erdősi Magdolna, Siklós ZSELIC (1. rész) Március l-jén elkezdődön a Dél-Zselic (urisiája " jelvényszerző túramozgalom keretében a Dél-Zselicet bemutató nyílt túrák sorozata. A most következő összeállításban ezekhez a túrákhoz kapcsolódóan szeretnénk röviden ismertetni a Zsebem, a felkeresendő úti célokat. A Zseüc 1140 négyzetkilométer kiterjedésű dombvidék. Nagyobb része Somogy megyéhez tartozik, déli része Baranyához. Hangulatos táj. A 260-270 m tengerszint feletti magasságú dombok, mély völgyek, összefüggő erdőrengeteg, a patakvölgyekben megbúvó települések, és feltáratlanság fogadja az ide látogatót. A Zsclic területének felszíni arculata igen változatos. Dombsági jellegéből fakadóan területén nagy tengerszint fölölti magasságokat nem találunk. Legmagasabb pontja a Hollófeszek, 35S m. A fiatal kéregmozgások kapcsán keletkezett sűrű törésrendszer és a Ia2a üledékek általános elterjedése miatt a táj igen sűrű völgyhálózatta! rendelkezik, igen tagolt. A völgytalpak szélessége ritkán éri el a 200-250 métert, a határoló lejtök meredeksége 4-30% között változik. A meredek dombos hegyhátai olyanok, hogy a "kígyó is hanyatt esik felfelé a lejtőn". Fő talaj képző rétege a lösz. Felszíni vízfolyásokban gazdag, de ezek többsége csak időszakos. A Zselic közepén húzódó nagyjából kelet-nyugat irányú vízválasztó a patakokat észak felöl a Kapósba, délről a Drávába tereli A Zsclic elnevezés eredetére vonatkozóan több feltevést ismerünk. 1) A !8. század közepén Filep István a szláv zselica = kies. ékes. kellemes szóból eredeztette. 2) Györffy György a zselezo = vas szóból. A Zengő! a római időkben Vas-hegynek nevezték. Területileg összefügg, ószláv eredetű. 3) Többen a szláv zsclud = makk szóból származtatják. A feudális korban a zselici erdők jó sertés makkoltató helyek voltak. 4) Dr. Kopasz Gábor latin eredetű szónak tartja, a sil, silis sárga színű agyagot jelent. Ez került hun-avar közvetítéssel a táj nevébe. 5) Dr. Horváth Imre a szél szóból eredezteti. Régen bizonyos mezei ingatlant jelentett, amely valaminek a határvonalán feküdt. A pannonhalmi apátságnak szélső birtokai voltak itt, 10 falu 300-350 háznéppel, ugyanúgy, mim északon. A 1093 körül készült oklevélben fordul elő először. A vidék története A honfoglalás idején a Baranyái lakó Botond és a Külsö-Somogyban letelepült Koppány törzsei közölt gyepöt alkotott. Később a Kaán nemzetség szálláshelye lett. Szent István idejében királyi birtok. A pannonhalmi apátságnak 1093-ban több falut adományoztak itt. A királynak és az apátságnak több sertéstenyésztő és makkoltató kanász-faluja volt az itteni erdőségekben. Valaha 90%-ban erdő borította. A 13. században már az oklevelek úgy említik, hogy a hízott sertésen, kecskebőrön és méztizeden túl gabonával is adóztak az itteni jobbágyok, tehát már erdöirtások is voltak. A 16. században ISO kiscbb-n.agyobb település volt in. A török hódoltság alatt 140 falu pusztult cl. csak 40 falu telepük újra, négyzetkilométerenként 4 fö volt a népsűrűség. Németeket telepítettek be. Üveghuták létesültek, hamuzsírt és kocsikenőesöt, azaz kalamászt főztek. A vízmeghajtású őrlőmalmok is felbukkantak. A jövedelmek fő forrása sokáig az erdő volt. ISóS-'ocn csak 35%-a volt erdő. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a Zsclie búvóhelyet adott a betyárvilágnak. Leghíresebb betyár Palkó Bandi és Mészáros Pál. vagyis Nagy Pali. akit a visnyeszéplaki erdőben temettek eh ez az ún. Palitemetö. Ma S0 település tartozik a Zselichez. A Zselic növényzete Ma a terület 29%-a erdő. Természetes erdei: I.) Gyertyános tölgyesek a 200-250 méter magasságban. 2.) Bükkösök 250 méternél magasabban. Bennük az erdei fenyő őshonos. 3.) Ezüsthársas cseres-tölgyek a 150-200 méternél. 4.) Homoki vegetáció. 5.) Égerligetek szőkébb völgyekben. 6.) Szil-, kőris-, füz-ligeterdök szélesebb völgy talpakon. Néhány jellemző zselici növény: kisvirágú hunyor, kakasmandikó, zalai bükköny, ciklámen, berki szellörózsa. A Mecsekre és Zselicre egyaránt jellemző: sz.úrós és lónyelvü csodabogyó, díszes vesepáfrány, szakállas szegfű, pirítógyökér. Települések, látnivalók Hold ogasszonyfa Boldogasszonylahoz tartozik Antalszállás (egykori birtokosáról, Botka Antalról van elnevezve) és Terecsenypuszia. A változatos völgyes-dombos táj magaslati részein nagyvadban gazdag bükkösök és gyertyánosok találhatók. A terület domborzatát 250-300 m magasságú dombok és mélyebb völgyek jellemzik. A régészeti leletek szerint már kőkorszaki ember is élt a falu helyén. A rómaiak jelenlétét a falutól 8 km távolságban talált villa maradványai jelzik. A honfoglaló magyarok Kaán nemzetsége telepedett itt le. írott forrásban 1344-ben Bodugazonfalua néven szerepel. A 18. századtól hívják mai nevén, a Szűz Mária tiszteletére szentelt templomáról. 1746-ban német telepesek érkeztek, majd szlávok és magyarok is letelepedtek. Paraszti magán-gazdálkodás és az erdőhöz kötődő kézműves szakmák voltak jellemzők. Az 1600-as évek közepétől Igmándy Sámuel birtoka. Majd gróf Széchenyi Ernőé, a Ruppert és a Rumi családé. Említésre méltó a falu fafaragó múzeuma, ahol I-Ioffcr János munkái láthatók (Szaporcán született 1890-ben, gulyás volt, a népművészet mestere, 1977-ben halt meg), a kíass/.icisia igmándy kúria (1836-ban épült, hosszúkás, földszintes épület. melynek kél végén egy-cgy oszlopos, tripanonos veranda van), valamint Fornszck Sándor és családjának kúriája (1848-as szabadságharc kiemelkedő alakja). A falu lakóinak száma 595 fö. A falusiakat "bükkfatarísznyásoknak" csúfolták. Kalamász kemence: 100-150 évvel ezelőtt itt égették a kocsikenőes ősét. a kalamászt hamuzsírból. Telefonszámok: Fafaragó múzeum: 73/354-114, polgármesteri hivatal: 73/354-114. Magyarlukafa A Zselic déli határán található kis község egy dombok határolta festői völgyben fekszik. Vízrajzi szempontból gazdag vidék sok kis vízfolyással, patakkal. A község neve egy 1237-böl származó oklevélen villa Luca, 1395-ben már Lucafalva néven szerepel. A neve egy Luka, Lukács nevű személy egykori birtokára utal. Feltehetően már a tatárjárás előtti időkben is lakott hely volt, azonban 1715-ig puszta, és esak időnként telepedett itt le egy-egy család. 1720 előtt magyarok kezdték benépesíteni a területet, 1772-ben már német telepesek érkeztek ide, először csak az üveghuta dolgozói. Az itt élőket egy falucsúfoló lukafai vallásoknak hívta, mivel sokan a szénagyűjtéshez használatos favillákat készítették. Szinte az egész Dél-Dunántúli ellátták termékeikkel. A települést gyenge termöképcsségü földek határolják, főként a marha- és sertéstartás honosodott meg. 110 lakója van. Az egyulcás település büszkesége a 19. század közepén épült lakóház és a hozzátartozó két pajta. Az épületegyüttes néprajzi műhelyként szolgál, van szüvöszoba, agyagozó és kosárfonó-műhely. Híressé vált a lukafai Vendel-napi búcsú, amelyet az október 20-a utáni vasárnap tartják. A tájház telcfonszáma: 7 3/554-025. Som ogyhárságy Csodálatos természeti környezetben helyezkedik el. A terület erdősültsége és a rengeteg vízfolyása igen szép látványt nyújt. Ugyancsak szép a falu pincesora. A község neve 1346-ban jelent meg először, feltételezhetően a területen fellelhető sok hársfának köszönhetően. Valószínűleg királyi kanászok voltak az első lakói. A középkor során számtalan nemes birtokolta (Győr nemzetség, Dancs Pál, Székely Mihály, Imrcfi Farkas, a Festeticsek és a Zichyek). A török időkben kipusztult. A 18.. században nemetek és magyarok telepedtek meg. Utolsó földbirtokosa gróf Zichy Domonkos volt. A községet egykor a külvilággal összekötő legfontosabb út a „Bctyár-út” volt. Ennek a nagy zselici rengetegen keresztül vezető útnak a nyomvonalát egy valamikor halálra ítélt betyár mutatta meg kegyelem fejében. A 36 kilométer távolságon Szigetvár és Kaposvár között nem volt domb és nem kellett sehol sem hidat készíteni. Északi részén a valamikori önálló falu, Kishárságy van. A Zichy kastély 1939-ben épült, körülötte park. A parkot a híres szarvasi arborétum egykori kertésze alakította ki, mivel az ottani földbirtokos család egyik tagja, Bolza Marietta ide jött férjhez. (Ma magántulajdon.) A temetőben Szatyor Győző által faragott emlékfa jelzi id. Kapoli Antal Kossuth-díjas népi faragóművész sírját. Betlehempuszta = Kisszentlászló régi neve. Szegény zsellér lakói koldultak, ezért nevezték el igy. A templom kinyitása a 73/354-281 telefonszámon kérhető (polgármester). Szül imán A falu domboktól körülölelve kb. 400 lőnek ad otthont. Már a rézkorban lakott település volt a Zselic déli lejtőjén vízfolyásokban bővelkedő területen. F.lső írásos neve Zelewmal. szőlővel beültetett hegyoldalt jelent. Fzt tükrözi az a természeti kép. melyben Gilice és Bakitya szőlős domboldalai, mint félkarú óriás, ölelésre zárják be nyugatra és délre a látóhatárt. A 14. században már önálló plébániája volt. A tőrök idők óta horvatok és magyarok lakják, és közéjük fokozatosan németek települtek. A második világháború után helyüket felvidéki és szlavóniai magyarok foglalták el. A település birtokosai Török Bálint, a Balogh, a Batthányi és Biedermann-család. Római katolikus templomát 1890-ben emelték. A templom körül 8 száz éves tölgyfa látható. A vasútvonal 1977-ben szűnt meg. A polgármesteri hivatal telefonszáma: 73/344-050. Szennai temető Az Almamellék. Szcr.tlászló és Boldogasszonyfa közös határán lévő dombot nevezik így. Története a következő: minden év májusában együtt szórakozott a három falu népe az uraságaival. Almamellékről gróf Batthyány, Szentlászlóról Fcsteties és Boldogasszonylaról a keménykezü Igmándy Márton volt ott. Alkonyat felé mindig megújították a határhalmot, új földet hánytak rá, mind a három község földjéből ugyanannyi lapáttal. Egy fiatalabb legényt ráállítottak, egyik évben ez az Igmándy uraság erdőse volt. Utána megpálcázták, hogy jól emlékezzen, hogy hol a határ. Eközben egy lövés dördült, és az erdész holtan rogyott össze. Az urak összebeszéltek, és az erdőst pontosan a határhalom alá temették. Nem tudni, hogy kik, de a következő éjjel az erdőst kivették n sírjából és néhány száz öllel arrébb temették. Pör lett ebből az uraságok között. Az erdőst hívták Szennainak, ezért lett ennek a földdarabnak a neve Szennai temető (ár. Ijxkatosné Novotny Sarolta összeállítása) íj; ifi íj; ifi íj; ifi sfc iji ;j; j$í ;j; ifi Hóban a Mecsek pihenői A Mecsek Egyesület év végi ülésén bemutatták a Mecsek hegység újjávarázsolt épített turistapihenöit. E vetítés egyúttal figyelemfelhívás volt részünkre, mert kis csapatunk január végén, hóban és jeges úton meglátogatta a pihenőket. A felújítás • hallottuk - több mini tízmillió forintjába került Pécs városának, de a munka az állagmegóvás miatt elengedhetetlen volt. A pihenőket - formájuk mind más - a barátok, hozzátartozók, illetve a Mecsek Egyesület állította azoknak, akik sokat tettek Mecsekünkért. Túránkat a Fenyves Szálló északi részénél lévő Sári pihenő megtekintésével kezdtük. 1928-ban építtette Uamerli József felesége, Sári emlékére ajánlva. Kár, hogy a pihenő elé épített házak a kilátást akadályozzák. Az Ilonka pihenő felé haladva láthattuk, hogy az út mellé nemrég kihelyezett padok támláit már lefeszítették. Még rosszabb látvány fogadott minket az Ilonka pihenőnél: a két. fából készült szeméttartót ízekre szedték. A vandálok a szemetes darabjaival és a szeméttel szinte beborították a környéket. E látvány túránk során mély nyomot hagyott bennünk. A Dömör-kapu és a Tettye között vezető úton található a Hametlli pihenő, amely 1910-bcn épült Hametlli Gyula fényképész hagyatékából. Az előtte vezető utat Irma útnak nevezték el, Hametlli Gyula feleségéről. Ugyancsak az Irma úton található a Lenkei pihenő, mely egyszerűségével is jó szolgálatot tesz a hegyről lefáradó turistáknak. Utunkat a kék négyzet jelzésű úton folytattuk Gyű kés felé, majd jelzetlen úton mentünk fel a Bertalan sziklára épített Flóra pihenőhöz. Ezt a Hamerli család építtette még 1901-ben. E pihenő kilátónak is megállja helyét. A kilátás innen pazar, különösen a távolabbi tájakra. így látható a Zengő, a Hármas-hegy és a Keleti-Mecsek több csúcsa, közelebbről pedig a Lámpás-völgy és a Karolina külfejtés tárul elénk. A hó most mindent takart. így a Mecseket ért tájsebeket is. A Dömör-kapunál található a Ptaéek Viktor pihenő, amelyet I92S-ban családja és barátai emeltek a Mecsek lelkes barátjának. 1905-ben készült a Szaniszló pihenő, melyet Mócs Szaniszló ciszterci szerzetes, íogimnáziumi tanár tiszteletére emelt a Mecsek Egyesület. Az aljából kibúvó és felfutó borostyán keretei ad az építménynek, látványnak is pompás. A Koboz pihenőt 1934-ben a Rotary Klub felajánlásából építettek Rotary linrc emlékére. A mecseki kemping területén álló Bokor Emil pihenő: csak a kerítésen át nézhettük meg, de látványnak ez is szop volt. A Mecsek Kapu fölött áll a Zsiga László emlékére 1926-ban emelt pihenő. Innen is szép a kilátás városunkra, különösen most, hogy a lombok nem akadályozzák a távolba látást. Érdemes volt végiglátogatni a pihenőket, mert sok szép látványban volt részünk, s a havas-jeges utat már cl is felejtettük. dr. Kor,ez Észter HÍREK ■ Túravczctök Klubja: 2003. április 1-én, kedden 17 órakor „Képek a Pilisből” címmel Tóth Klára tart videovetícést. ■ Gyalogtúrázók X. Országos Találkozója: Nyíregyháza - Sóstógyógyfürdő, 2003. június 6-9. A találkozó rendezője: Szaboics-Szatmár-Bereg Megyei Természetbarát Szövetség. 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Tel.: 20/958-4022, fax: 42/504-740. Szövetségi nap: csütörtök 17.00-20.00, tel: 42/504-741, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Jelentkezési határidő: 2003. április 15., kizárólag írásban! A találkozó programfüzeié, ill. jelentkezési lap a szövetségben Baronek Jenőnél beszerezhető. ■ TEGYOT-TKDOT 2003: a Természetjáró Fiatalok Szövetsége ez évben a Szeged melletti Sziksósfürdőn rendezi meg a Természetjáró Gyerekek és a Természetjáró Diákok Országos Találkozóját. Időpontok: 2003. 06. 23-27 (TEGYOT); 2003. 06.30-07.04 (TF.DOT). Nevezési határidő: május 25. További információ: Strasser Péter, tel.: 72/256-508. ■ Szálláscímjcgyzck: megjelent a „Szálláshelyek turistáknak a Mecsekben, a Dél-Zselicben. a Villányi-hegységben, az Ormánságban” c. címjegyzék 2003. évi adatokkal. Beszerezhető a szövetségben. NYÍLT TÚRÁK • Március 8, szombat: Kistótfalu - Bissc - Máriagyüd - Siklós (12 km). Találkozás a kistótfalui vasútállomáson 8.15-kor (Pécsről a 7.00 órakor induló vonattal ér-hetö el). Túravezeiő: Andrasek Csaba. • Március 15, szómból: „Csokonay Sándor emlcktúra”. Útvonal: Máré-csárda -Cigány-hegy - Hidasi-völgy - Zobákpuszta (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.45 órakor. Túravezetö: Baumann József. • Március 22, szombat: Állatkert - Misina - Tubes - Kardos úti kulcsosba/ (10 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 34-es busz megállójában 8.50-kor. Tű-ravezetó: Jakab Ferencné. • Március 29. szómba!:: Állatkcrt - Sós-hegy - Tubes - Misina - Tettye (10 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 34-es busz megállójában 8.50-kor. Túravezetö: Pál Krisztina, • Április 5, szombat: Eger-völgy - Jakab-hegy - Éger-völgy (16 km). Találkozás az uránvárosi autóbusz pályaudvaron a 24-cs busz megállójában 9.05 órakor. Túravezető: Marton József. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással • Március 9, vasárnap: Árpádtetö - Rábay-fa - Lapis - Rotary körsétány -Lapis - Melegmányi-völgy - Sikonda (20 km). Indulás a 7.30 órai pécsi buszjárattal. Túravezető: Rác?, Jánosné. • Március 23, vasárnap: Komló - Hasmányi templomrom - volt Kossuth-akna -Somos-tető - Zobákpuszta (8 km). Indulás 9 órakor az autóbusz végállomásról. Túra vezető: BoraTiborné. • Április 6, vasárnap: Kisbattyán - Cseresznyés - Almás - Kis-kút-orma -Szöge-hegy - Szilvás - Komló {12 km). Indulás a 7 órai kisbattyáni busszal. Tű-ravezetö: Király László. Rendezvények • Március 16, vasárnap: „Bakancsos Atom Kupa” tájékozódási túraverseny. Helyszín: Keleti-Mecsek. R.: Paksi Atomerőmű SE Természetjáró Szakosztály, Tolna Megyei Természetbarát Szövetség. Rajt: Váralja, Ifjúsági tábor 8.00-10.30. Információ a következő telefonszámokon: 75/414-912 (17 óra után). 20/431-SÍ 12, 20/522-4646. • Március 22, szombat: „Mecsek Éjszakai i37 km), Esti Mecsek (16 km)” teljesítménytúrák (Simics Tamás Emléktúra). R.: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs-Éger-völgy, Toca Mama Kisvendéglője. 18.00-20.00 (Mecsek Éjszakai), 18.00-19.00 (Esti Mecsek). Nevezési díj: 350, ill. 200 Ft/fő. Információ: Szabó László Attila, te!.: 72/226-315. • Március 29. szombat: „Tavaszi Kupa” tájékozódási túraverseny. Helyszín: Ort'ü térsége. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Pécsi Orvosegészségügyi Sportkör Természetjáró Szakosztálya. Raji: Orlü, Sárkány kulcsosház, 8.00-10.30. Előzetes nevezés március 15-ig: Geisz Ferenc. 7623 Pécs, Igló u. 1., e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Információ, tel.: 20/955-9125, 72/315-329. • Április 5, szombat: „Tenkcs 30, 15” teljesítménytúrák. R.: Dráva TSE. Rajt: Túrony, italbolt előtti tér, 7.00-9.00 (30 km), 8.00-10.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 450, ill. 400 Ft/fö. Információ: Romvári Tibor, tel.: 72/437-443. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Rccs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs. Apáca u. 2/1). Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra. E/tax 72/525 377 E-mail: bjniszCvfrccir.ail.hu. Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Internet: www extra.hu/bir.tsz