2003. október 112. szám

KITÜNTETÉSEK A MüL'utr Természetbarát Szövetség elnöksége a Természetjárás Fejlesztéséért Bronz Fokozat” kiiüntctésbeii részesítette Rónaky Gizellát (Arany Horda TE). a „Dr. Téry Ödön Emlékérem” kitüntetésben pedig Bota Jánost (Pccsi Ifjúsági Természetjáró Egyesülőn A kitüntetéseket szeptember 20-án adták át Dobogókőn, a Természetjárók Napja ünnepségén. A kitüntetésekhez gratulálunk, cs további eredményes munkát kívánunk! EMLÉKKŐ-AVATÁS A VÖRÖS-HEGYEN 2003 szeptember 26-án délután a Vörösbegyen. az egykori Cinkc-lanva helyén emlékkövet avattak a pécsi baranyai természetbarátok. Az ünnepségen a Bánfa Utcai Általános Iskola tanulói adtak műsort. Tóth Klára igazgatónő vezetésével. Az alábbiakban az avatási ünnepségen elhangzott beszédet adjuk közre. Varázsos helyen gyűltünk ma össze. Akár rendszeres természetjáró az ember, akár alkalomadtán tesz sétát a hegyen, óhatatlanul bűvkörébe kerül e tájnak, mely többünk számára a mesebeli erdőt idézi, ahol pihenni tud a fáradt, megnyugvást talál az. úton levő, s tiszta vizű forrásból oltja szomját a vándor I- hely és a NÉGY BARÁT Baranya megye természetjárásának történetében külön fejezetet foglal el. Ma már mind a négy barát az égi ösvényeket járja, s a CINKE-TANYA is az enyészeté. De mi, késői utódok nem akarunk elszakadni. Őrizni akarjuk emléküket minél több formában. Tanulhattunk tőlük, s máig tanulhatunk. Tanulhatjuk a természet alázatos tiszteletét, az elet gazdagságának lómosságát, a barátság hatalmas erejét. Emlékezésünk, tiszteletünk újabb bizonyítéka e kö. az Emlékkő, amelynek avatására gyűltünk ma össze. Mielőtt lebontanánk a leplei a köröl, idézzük fel a négy barát alakját, s a Cinke-tanyát. Baranyai Aurél Augusiin-díjas, Érdemes Gyógyszerész, a pécsiek ..Aurél háesija". Bemutatásához Szalui László gyógyszerész professzort, a növénytan tanszék egyetemi tanárát hívom segítségül, aki 1982-ben így írt róla: „Baranya megye gyógynövényeinek és gyógyszerészei-történeiénck legkiválóbb ismerője és kutatója. Munkássága kiemelkedő, mert nemcsak a szakirodalom tanulmányozóit ismertette meg tudásának kis hányadával, hanem ami ennél sokkal több - a szakmai és napilapok útján rendszeresen közölt olyan irodalmi értékű esszéket, karcolatokat, amely ékben a természet, a gyógynövény és az ember kapcsolata állt középpontban... írásai megtanítják az emberi a természet szereiden kívül a nép. a tudós öreg parasztasszonyok, a terme szélhez közel élő bányászok becsülésére, tiszteletére. Baranyai Aurél természettudományos ismeretei és sajátos irodalmi stílusa műfajt teremtenek." Neves szakmai társaságok alapító ill vezetőségi tagja, de a rajzolás, verselés. a színház, a sport, a természetjárás, a botanizálás, a népgyógyászat is jelen volt életében. írásait, kar-colatait a Dunántúli Napló rendszeresen közölte a mecseki gyógynövényekről, forrásokról, az erdőről, özekről, szarvasokról, évszakokról, hangulatokról, régi farsangokról, az ifjúságiéi és a sportról, kígyóbörröl és a pipától, kolostorkertckröl. az erdőben rozsét szedő Joze-finröl és arról, hogyan igyunk. Közismert, népszerű ember volt, sokirányú érdeklődéssel, rendkívüli kapcsolatteremtő képességgel, szociális érzékenységgel. Feleségével négy gyermekei nevellek fel és nyolc unokájuk születeti. Aurél bácsi 1956-ban egyik erdei cserkészése során rozsdás gyűszűvirággal találkozott, így mesélte el: „Az erdőt átszelő szélesebb dülöúton majdnem fel keiletl kiáltanom. Meri ott állt egymagában a ferrugineák gigásza, egy másfélember nagyságú oltári gyertyaszál. ahogy azt Természet any ánk túláradó boldog kedvében az én édes gyönyörűségemre odaültette, hogy most fél esztendő múltán - is tisztán látom hímporos tarka zománcán játszani a délelőtti nap fiatal sugarait. Ahogy környezetén diadalmaskodva, vidám büszkeséggel magasodik a plebejus füvek fölé és bizakodó mosollyal üdvözli a gonoszságokból szőtt embert, azt még most is vissza tudom idézni. $ nem röstellcm, hogy akkor, egy virágzó növény láttán szinte megroggyant a térdem... Az a szál digitálisz olyan tanárom énnekem, aki több ihletet és tudásszomjúságot lehelt belem, mim az addigi könyvek és professzorok mindenestül." Vitéz Csokonay Sándor Ki az. ki e nevet nem ismeri? Mielőtt „a források atyja" lett. középiskolai testnevelő tanár volt Emellett 192-f-töl a Pécsi Atlétikai Club tornaszakosztályának edzője, majd a Délnyugati Kerületi Tornaszövetség alelnökcvé választották. (A PAC-ban ismerkedett meg Baranyai Auréllal, aki 1928-tól 1933-ig az egyesület főtitkára volt.) Testnevelő tanár volt. de az életet a mecseki erdő jelentette Sanyi bácsinak. Saját kedvére, mások örömére építette a forrásokat. A hátizsákjában állandóan hordott cementet, kőműves kanalat és más forrásépilö segédeszközöket, hogy amikor szükség van rá. elővegye és „munkához lásson" A források elnevezéséhez előbb információkat gyűjtött a környékről. Sok geológus, erdész ismerőse volt. kikérdezte őket a terület érdekességéiről és ezek alapján nevezte cl a forrásokat. Csak közeli, nagyon kedves barátairól nevezeti el forrásokat. A források tábláinak vésései, a kőfaragó mesterséget első feleségének édesapjától tanulta. Állandóan tevékenykedett, egész életét betöltötte a tenni akarás. Évtizedekig használtuk az általa készített, kezelt mecseki forrás-nyilvántartást. Nevét és fényképét a püspökszenllászlói kulcsosház kertjében emlékkcres/t viseli, de van a Nyugati-Mccsekben. a Virágos-völgyben Csokonay-forrás is. A Négy barát-forrás „CS" monogramja mögül az ö szikár alakja sejlik fel. Az általa foglalt Laci-forrásnak másodszülöil lia a névadója. Évente Sándor nap környékén emléktúrát szervezünk a tiszteletére. Millncr fivérek A Mii Inéi fivérek vezető banktisztviselő gyermekeiként Pécsett születtek és a Magyar Nemzeti Bank Apáca utcai székházában laktak, itt nőttek fel. Hármójuk közül Tivadar, n legidősebb, Budapestre került és vegyészmérnök lett. Az Egyesült Izzólámpagyár kutatóiakén: tudományos működésének sikert hozó eredménye egy olyan fémszál előállítása volt, mely izzás közben álaktartó. szilárd, rugalmas és hosszú életű marad 1954-ben Kossuth-díiat kapott. 1955-ben a Magyar I udományos Akadémia levelező tagja lett. 1958-tól 1961-ig az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese is volt. Millncr Jenő és Pál (a négy barát közül kettő) a pécsi Szepessy Ignác utcai (később Belvárosi) népiskolában kezdte tanulmányait (olt, ahol Baranyai Aurél is. ismeretségük tehát nagyon régi keletű). Jenő bácsi édesapja nyomdokain haladva a Takarékpénztár banktisztviselője lett, Pali bácsi pedig könyvelő. A DGT-nél (a Duna Gözhajózási Társaságnál) dolgozott és a pécsbáityaielépi kórház főkönyvelőiéként vonult nyugállományba. Ök egy fedél alatt laktak a i lóim Pál utcában, majd a hérh.izai egy Táncsics Mihály utcai kertes házra cserélték. Mindketten szenvedélyes erdőjáró, és különösen az. orchideák iránt érdeklődő agglegények voltak, akik a Mecsekkel jegyezték el magukat. Pali bácsi műkedvelő botanikusként tagja volt a Pécsi Akadémiai Bizottság természetvédelmi munkabizottságának. 1972 szeptemberének első napjaiban a Jakab-hegy déli letörésének tövében a hazai orchideák között a legkésőbb virágzó Spiranthes spiralis-okat talált, amiről a "Botanikai Közlcmények"-ben számolt he. A Cinke-tanya Valószínű. hogv a II. világháború után épült a rönkház. amely fél évszázadig szolgálta az erdészeket, vadászokat és az erre vetődő erdőjárókat. Az Ötvenes években (de még a hatvanasok elején is) hófogó rőzsefonatokat készítettek itt a MÁV és az útfelügyele: részére. Idővel a házikó előterébe négy - saját kulccsal rendelkező - cimbora fenyőfákat ültetett. madáretetőket helyezett el. sőt még egy kis konyhakertet is létesített hagymával, paradicsommal és paprikával. A bükkfa árnyékában két pad között ..szebb napokat látott" márványlap fedte az asztalt. A gyertyán törzsére borostyán futott, tövében meditálásra. pipá-zásra, az unokák oktatására alkalmas ülőhely lapult. A Cinke-tanya ajtaját acélpánt, lakatját autóbelső gumija védte. Az ablak felett a Mecsek Egyesület legutóbbi (2003. szeptember; kiállításán is látható volt - faragott névtábla. A cégér mellett télen faggyúdarabok lógtak. A gerendák közeit agyagos sárral tapasztották. A házikó padlásán apró pclck hancúroztak. télen pedig erdei siklók aludtak. A Cinke-tanya legbecsesebb bútora a Sándor bácsi által készített, névre szóló négy ülőke volt. de támlás vendégszékért sem kellett a szomszédba menni. Télen a remek dobkályha tiz pere alatt bemelegítette a házikót. A drótfonatú kenyérpirító, a különböző méretű és alakú vágódeszkák, a petróleum- és viharlámpa, a fejsze, a keretes fűrész, és egyéb nyeles forrástisztiló és építő szerszámok, anyagok, a fehérre mázolt faliláda és egy könyvespolc jelentette a komfortot a két vas- és az emeletes l'atigy mellett. 1iz volt gyakran látogatott tanyája négy. közel azonos korú. a 19. és 20. század fordulóján született, a természettel szimbiózisban elő embernek: Baranyai Aurélnak, Csokonas Sándornak és a Mdiner-fiúknak: Jenőnek és Pálnak. A Cinke-tanyára és rájuk emlékezünk. Jó emberek ma is vannak. Tisztelet és köszönet mindazoknak, akik az emlékkő létrehozásában (ki kisebb, ki nagyobb mértékben) részt vettek: Somosi László, a Pannon Power Holdig elnök-vezérigazgatója: Halmos Gáhor igazgatási osztályvezető; Balázs László, a Kőszén Kft. bányavezetö főmérnöke; Rábay Ottó. a Pannon Power Holding felelős műszaki vezetője; Papp Kálmán erdészeti igazgató (Árpád-tető): Fekete Miklós erdészeti igazgató (Hctvehely); Kovács István körletvezctö erdész; Gulyás János traktoros; Strasser Péter, aki az emlékkőhöz vezető turistajelzési felfestette Végül, de nem utolsósorban essék szó a művészről, aki ..mcglaragta” a követ: Ruppert János pécsi születésű, jelenleg Szekszárdon élő alkotó. Első önálló kiállítása 1983-ban volt. Kígyós Sándor nyitotta meg Azután Pécsett. Németországban. Tolnán. Gyünkön önálló é?s teljesítménytúrákon vett részt. Életét ezután csúcsok és próbálkozások jellemezték: a s\ájci Dofourspitze (Monté Kosa, 4631 mi. Zinalrothorn (Valaisi-Alpok. 4200 m). Járt Marokkóban, ahol Észak-Afrika legmagasabb csúcsát, a Toubkalt (Magas-Atlasz, 4136 ni) mászia meg. Alacsony-Tálra téli gerinc-, téli Magas-Tatra túrák mind-mind elkötelezték a hegymászás élvezetében. Társait túra: során örök optimizmusával, viccelődéseivel feledhetetlen élményekhez juttatta. A Wcisshornról való ereszkedés mégis utolsó és végzetes volt számára. Családja, barátai, hegymászótársai értetlenül fogadták a hírt, hogy neki. a mindig jó kedélyű, jóságos, barátságosan optimista, erős, egészséges liatalcmbcrnek e! kellett mennie. Simít örökre megőrizzük szívünkben! Az emléktábla elhelyezésének kezdeményezéséért és lebonyolításáért ezúton fejezzük ki köszönetünket Jankovich Béla és Kovács János sporttársunknak és Baronek Jenő úrnak, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnökének Fekete Bárány Természetjáró Egyesület ZSELIC (4. rész) Nagydobsza Dobsza nevének eredete (Hegedűs Sándor nyugdíjas tanár, falukutató elmondása alapján): többféle magyarázat hallható az itt élő idős emberektől. Egyik változat szerint a név a török hódoltság alatti időből származik. Akkor a törökök, ha a lakosságot össze akarták hívni, egy nagyobb méretű dobot szólaltattak meg a nagyobbik faluban /Nagydobszán/ és azt mondták nagydobszól; a kisebbik faluban kisebb dobbal hívták a lakosságot gyűlésre: kisdobszól. A végződés elmaradásával lett Nagydobszó és Kisdobszó. Majd az idők folyamán az o végződés átalakult a-ra. így lett Nagydobsza és Kisdobsza. Nagy és Kis Dobsza nevének eredete a XI. sz végére és a XII. sz. elejére lehető. Ugyanis Kálmán király 1100 körül a szomszédos határban cseheket telepíteti le Innen a község neve is: Kálmán csehi, ma Kálmáncsa. Nagy a valószínűsége, hogy Dobsza őslakói is csehek voltak. A község korai neve Dubza volt. A cseh doubrava szó magyarul tölgyeidet jelent. F.bböl könnyen származtatható a dubza szó. Nagydobsza kezdetben (1100 -1400 közötti időben) királynéi birtokként szerepelt. Az ö udvartartásukat volt hivatva szolgálni. Írásos dokumentum 1277-ból van. amikor IV. /Kun László édesanyja, az özvegy Erzsébet királyné adományozta a falut Ponit fiának Jakabnak, aki tárnokmestere volt. A falu tulajdonosai: 1277-től Jakab mester, Erzsébet királyné fo-étekfogója. 1332 1536. székesfehérvári öskanonokság /Custodiatus/, 1542-1550: Török Bálint. 1566: török defterekben 20 ház. 1571: török defterekben 38 ház, 1598-99: Székes-fehérvári káptalan, 1662: Málnások András, 1726: gróf Nádasdi László (Csanádi püspök). 1774-ben Mária Terézia Edling Rudolf grófnak adományozta. Edling Rudolf halála után 1807-ben a Piarista (Kegyes) Tanítórendnek adományozta I. Ferenc király Kisdobszát, Nagydobszát és Petterdet. 1945-ig ők voltak a tulajdonosok. A falu egyik látnivalója a tájház. a talpasház. 1853-ban épült, egyetlen fából vannak az épület talpai cs koszorúgerendái. Régebben a szobákban berendezés is volt. ma üresen és tárva-nyitva áll az épület. A református templom, amely 1808-ban épült, elég rossz állapotban van. A temető mellett bekerítve láthatjuk az Erzsébet királyné emlékére ültetett hársfákat. A modern lepke szárnyú római katolikus templom 1975-ben épült. Belül keverednek a modern és a régi kápolnából idehozott tárgyak. Merényé Baranya aprófalva; közé tartozik. Területe dombos, környéke mezőgazdasági műveléshez kedvező, kevés erdő van a határában. A környékbeli települések lakói úgy emlegetik: „Jó konyeres Merenye"; mindig jó gabona termett a föld jein és finom kenyeret sütöttek. Pinézés Károlyné helybéli lakos elbeszélése alapján a község neve 1192-ben bukkan fel először, az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű. 1417-ben a budai káptalan birtoka, a török időkben is folyamatosan lakott. A falu északkeleti részében török mecset állt. A 17. század végén a környék legnagyobb lélekszámú magyar települése volt. A község jelentős birtokosai voltak: a Batthyány család, gróf Széchenyi Lajos és László, Festetics Imre. Az első kőtemplomot a törökök lebontották és a Szigeti vár falának kijavítására használták fel köveit A monda szerint a törökök az embereket több kilométeren keresztül sorba állították, és kézről kézre kellett a köveket adniuk egész Szigetvárig. Az 177-1-ben épült református templomban a nagyon szép. bár egy kicsit kopott kazettákon kék alapon csillagok láthatók. Patapoklosi A község két településből állt Pata és Poklosi; 1950-ben egyesitették. A Pata szó személynév. A Poklosi helynév ragadós, szurkos feketeföldre vonatkozik, vagy onnan eredt, hogy a bélpoklosok elkülönített helye volt. Pata mezőváros volt. első említése 1283-ból ismert. Poklosi kis falu volt. 143 I-ben szerepel először. A hódoltság alatt elnéptelenedett mindkét település. A református templom 1794-ben épült, különlegessége a festett kazettái 60 négyzetméteren. 112 kazetta. Évekig restaurálták. Szakemberek szerint Európában egyedülállót alkotott évszázadokkal ezelőtt az az ismeretlen művész, aki festette. A templommal szemben a parkban szobrok láthatók. Az egyik. Szegedi Kiss István - a 17 században élt református pap szobra, aki Luther tanítványa volt. Patapoklosi fás legelő A 45 hektáros terület Baranya megye legszebb fás legelője. Hatalmas, gyönyörű fák, 50%-a kocsányos tölgy és cser (250-300 évesek), 30%-a vadkörte (150-250 évesek). 20%-a gyertyán i ICO 200 évesek), ele néhány bükk és mezei szii is előfordul. {dr. Lakatosai Novotny Sarolta összeállítása) „B A R A N Y ÁBÓL TOLNÁBA” 60 KM-ES TELJESÍTMÉNYTÚRA 21)03. június 21.: már összeszokott párosként vágtunk neki csapattársammal az útnak reggel "-kor a Kardos úti kulcsosháztól. Az idő ideális túraidőnek ígérkezett. Aránylag hűvös \oli. a nyílt, napos részeken szellös. A korai :dö miatt még alig néhányan lézengtek az Alkukért és a Dómör-kapu környékén. A Vidámparknál már elhagyott néhány futó. A Kis-rétnél utunkat keresztezve szerencsénk volt közelebbről megszemlélni egy kuszmát (lábatlan gyík). A Kánya-forrásnál megállva fellöltöuük kulacsainkat - deresedtek rendesen A Köb tiknál csokival, meggyel fogadtak a pontőrök. A mánfai országúti szakasz felejthető élmény. A presszónál pecsét, pár jó szó, és indulunk is tovább. Még frissek vagyunk, a sört sem kívánjuk. Menet közben tanulmányozom az itinert. Éppen ott tartok: „Kerékpárral teljesíteni nem lehet!”; felnézek a papírból: Nini' Lgy ismerős túratársunk jön velünk szemben drót-szamáron.’ Mint később elmondta, a Súgói-rétröl fordult vissza (kölcsönkerékpáron). mert a presszónál hagyta a hastáskájái. Hál ide vág a mondás: „Akinek nincs a fejében, legyen a lábában!” Koszonyától hármasban követtük az előttünk járókat. Tavaly is ebben a felállásban tettük meg ezt az utat, csak ellenkező irányban. Tiszta dcja von! A Hármas-hegy után csatlakoztunk néhány vidéki túrázóhoz. Bajaink és budapestiek, ismerősként köszöntjük egymást. Kiscsapatunk ezután együtt haladt Bonyhádig. Écés! Már itt is a tábla: Püspökszcnllászló. Nagy a nyüzsi. Építik, szépítik, renoválják a házakat. A kulcsosháznál nekünk féltáv, a 30 krn-es táv célja. Ebédelünk. Puha zsíros kenyér, hagyma, uborka, üdítő minden mennyiségben. Tüsténkednek a komlói Hétdomb Természetjáró Egyesület rendezői. Jól megtömjük magunkat, nehéz újra elindulni. Sebaj, leszünk mi még éhesek is! Al\águnk az arborétumon, ahol éppen füvet nyírnak. A Róka-völgybe leménél, nem a szokásos utat választottuk Jól tettük! Egy tisztáson özbak fekszik a fiiben, fejét felénk fordítva, szobormereven. Ha előbb ocsúdunk, a Turista Magazinba illő fotót készíthettünk volna. De sajnos az őz gyorsabb volt. Az Etelka-forrásnál megfáradt erdőjárók költik hideg ebédjüket. A Halász-patakon való többszöri átkelést is száraz lábbal tesszük meg. Ez sajnos manapság nem nagy ügyességei kívánó feladat! A Stein-malomhoz érve egy kis nass a pontőrök kínálta nápolyiból, eszmecsere a kerékpárokról. majd elindulunk a Templom-hegyre vezető ösvényen, l-ent vagyunk!! .Mielőtt a régi 6-os útra érünk, a réten csodás panoráma tárul elénk. A Szekszárdi-dombságtól a Villányi-hegységig tágul a látóhatár. Pár perc múlva becsukjuk a szánkat, tüdőnket teleszivjuk a mező szélén virágzó hársfák kellemes illatával. Átkelünk a forgalmas országúton. Némi betonon való gyaloglás után betörtünk az erdőbe, és hamarosan elértük a Varasdi Üdülőtelepet. Kellemes környezetben szépen rendbe hozott házak bújnak meg a fák között. Szívesen letáboroznánk éjszakára. A pontőrök itt is csokival. HIDEG vízzel kínálnak. Kis pihenő, majd nekivágunk túránk talán legkellemetlenebb szakaszának: 2 km a tűző napon. Végre befordulunk az erdőbe. Hosszú, árnyékos út következik. Kabócák (akkor még egzotikus) ciripelése kísér. Az adriai tengerpartot juttatják eszünkbe. Elérjük a Hcs/.-ke-resztet. Ez a lovas kocsik korában komoly forgalmi csomópont lehetett. Kisvártatva az erdészeti műutat keresztezzük. Észrevesszük, hogy a szalag rossz felé van kirakva. Két tippünk van. Első: a bejáró tévesztett. Ez nehezen hihető, mert később rendesen megtaláltuk a szalagokat, Második tippünk valahol nem sokkal előttünk gyalogol. Álszalagozunk és tovább indulunk. Mire az Ófalu fölötti domboldalra kiérünk, megszűnik a kabócák zaja. mindannyiunk nagy megelégedésére. Az. elvadult gyalogösvényen lefele beomlott, elhagyott pincék mellett elhaladva beérünk a faluba Mekkora kontraszt! Takaros házak, tis/ia, rendezett udvarok. virágos keitek között elérjük a presszót. Csinos pultoslány. pecsét, hideg sör, üdítő, fagyi. Mi kel! még egy fáradt turistának? Elfogyasztjuk maradék elemózsiánkat, és vidám hangulatban vágunk neki az utolsó komolyabb emelkedőnek. Víz után szomjazó kolompár, sárguló gabonatáblák között jutunk fel a tetőre. Kipihegjük magunkat. Visszapillantva a völgybe, egyhangú a véleményünk. Eleink tudták, hol kell letelepedni. Ismét erdő, enyhén hullámos tereppel. Motoros fiatalok bőrrögnek el mellettünk. Úg\ járunk, mint virágok a méhckkel. Beporoznak. Naná. hogy dohogunk. De hát esendő az ember. Hajlamos elfelejteni, hogy - Bezzeg az cn időmben ! - ugyanezt csináltuk. Elénük az utolsó pontot. Pár szem szölöcukor a javadalmazás. Majd leereszkedünk egy kisebb szurdokon, és elérjük Hidas szélső házait. A régi 6-os út mentén eperfák kínálják fehér és bordó színű termesüket. Rz: nem szabad visszautasítani. Mire beérünk Bonyhádra. sikerül lakitan: az eper nyomait a kez.cinkcn. Némi kérdezősködés eredményeképpen megleljük utunk végpontját, egy általános iskolái. Öl i Zsuzsa fogad minket ásványvízzel Gratulál, átadja a kitűzőt, és az emléklapot. A konyhán Németh Kati kínál levessel, virslivel és sok ásványvízzel. Nem kell unszolnia! Sietünk, indul a busz A rendezők nagyon készségesek. Mivel a pályaudvarról már elindult a busz. áiíuvnroznak a hidasi megállóba. Még egyszer megköszönjük a rendezést, ellátást és a fuvart is. Újabb kellemes élményekkel gazdagodva foglaltunk helyei a buszon (meri még az is volili. R.z volt eddig a legjobban megrendezett Tolna-Baranya TT. Kihangsúlyozva az ellátást, a rendezők hozzáállását, kedvességét is. Köszönet a Hétdombnak! Balatonyi László Mecseki Kóborlók Természetjáró Szakosztály HÍREK ■ Turistaút a Vörös-hegyen állított emlékkőhöz: az egykori Cinke-tanya helyén áliitott emlékkőhöz kék ..rom" turistajelzés kerüli felfestésre, mely a kék sáv jelzésű útról ágazik le (a Patacsi-mezötől a Vörös-hegy re felérve), és Vörös-hegytől északra, az Orfűrc vezető zöld háromszög jelzésű útba csatlakozik ■ l'űravczetök Klubja: a novemberi összejövetelen (november 4.) Strasscr Péter tart diavetítést ,i svájci Wallis (Valais) kantonról cs a Valaisi-Alpokról. ■ „A mi Mecsekünk" túramozgalom: a Pécs Városi Természetbarát Szövetség túramozgalmat hirdet „A mi Mecsekünk" címmel. A túramozgalom egyszeri alkalommal kerül megrendezésre, időtartama 2003 október 1 2004, október 31 A túrák során kőtelező, i.l választható érintési pontokat kell felkeresni, ezeket fényképekkel kell igazolni. A felkeresett pontok függvényében bronz, ezüst. ill. arany fokozatot elehet elérni (Díjazás jelvény, oklevél. Nevezési díj: 150 Rt fő :egyénileg cs csoportosan is lehet nevezni). Nevezés a szövetségben keddenként 16-17 óra kozott. vagy írásban a Pécs Városi Természetbarát Szövetség címére (7624 Pécs. Ifjúság u 5/b. IV. cm 14.) További információ: Strasscr Péter, tel.: 72/256-508. NYÍLT TÚRÁK ► Október 11. szombat. Mandulás - l.apis - Büdfis-kút - Orfü (12 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar elölt a 34-es autóbusz megállójában. 8.50-kor. Túravczctó. l örök Gyu’áné. ► Október 19. vasárnap Apátvarasdi elágazás - Kecske-hát - Patakos-gödör - Pccsvárad. Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.45 órakor. Túrave/.elő: Baumann József ► Október Z\ esiaóriók: „Takács Gyula emlcktúra”. Útvonal: Hősök tere - F.ger-völgy 116 km: I alálkozás a pécsi főpályaudvar előtt, a 3 l-cs autóbusz megállójában 8 órakor. l íiravezeló Bcczc László. ► Október 25. szombat. Villány - KisjaknbFnlva - Ivánbattyán - Falkonya - Siklós (20 kim. Találkozása villányi vasútállomáson S órakor (Pécsről 7.00órakor indul vonat Villányba). Túrávezető: Andrasek Csaba. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással • Október 12. vasárnap: „Eperjesi Ernő cmléktúra". Útvonal: Arpád-tctö Rábny-fn -Tnbes - Melcg-mányt-völgy - Sikonda (18 km). Indulás a 7.30 órai pécsi autóbuszjárattal. Túra vezető Rác?. János. • Október IV. vasárnap Hosszúhetény - Uuzsama - Dombav-tó - Komlós-völgy -Püspökszentlaszló - /.obákpuszta (20 km). Indulás a 8 órai hosszúhetényi buszjárattal. Turave-zctó: Kuizs Sándor. Rendezvények • Október II, szombat: „A Z.sdic csücskében” - természetjáró tájékozódási akadályverseny általános és középiskolásoknak R.: Mindszentgodisai Természetjáró ISK. Helyszín: Kísbcsztercc; raj;: 9.00 órától. Információ: Schóber József, tel.: 72/478-093,475-843. • Október 19. Kulcsosházkezelök tanácskozása (Püspökszentlászló. bazsarózsa knlcsosház). R. Baranya Megyei Természetbarát Szövetég. Információ: Dr. Gundiutn Károly, tel.: 72/315 641 • Október 25. csütörtök: „Eper-völgy 40. 20, 10” teljesítménytúrák. R.: Magyar Vándorok Teljesítménytúrázó Egyesülete. Rajt: Pécs - Éger-völgy, l'cca Mama Kisvendéglője; 10 km: 6.00 8.00. 20 km: 8.00-! I 00. 10 km: 8 00-12.00. Cél ugyanott. Nevezési dij: 500 Pl tő (40 km). 400 R/fd