MECSEK HÍRADÓ 78. szám 2000. április XI. TAVASZI KUPA tájékozódási túraverseny Március 25-én Fehérkút térségében került megrendezésre a hagyományos tájékozó-dási túraverseny, melyen ez évben 119 csapat versenyzett, összesen 393 fő résztve-vővel. Az időjárás kedvezett a versenynek, melyre a következő településekről érkeztek résztvevők: Agárd, Baja, Bonyhád, Budapest, Dombóvár, Gárdony, Gyöngyös, Ka-posvár, Kiskunfélegyháza, Kistótfalu, Komló, Miskolc, Nagykőrös, Paks, Pécs, Sza-badszentkirály, Százhalombatta, Szeged, Szentes, Zichyújfalu. A "C" kategóriában először volt külön értékelés az általános iskolás korosztálynak ("C 1"), ill. a többiek-nek ("C 2"). A különösebb hiba nélkül megrendezett versenyen óvás nem érkezett, a felmerült problémákat menet közben a rendezőség korrigálta, reméljük, mindenki megelégedésére. Eredmények "A" kategória (21 csapat): 1. Moha és Páfrány, Pécs (Geisz Ferenc–Szilágyi Gábor); 2. Zöldpont, Kaposvár (Fodor Péter–Tamás Eszter); 3. Csúcsra¬járók, Gyöngyös (Simon Péter–Nagy Róbert–Marosi Márk); "A 36" kategória (8 csapat): 1. Rezét I, Baja (Szkalisity József–Hermon Gábor); 2. Hamm!, Zichyújfalu (Kardos Gáborné–Kardos Gábor); 3. Rezét III, Baja (Franczva László–Móder Jánosné–Virág György); "A 50" kategória (10 csapat): 1. Kinizsi Encián, Budapest (Kovalik András–Szabó Zoltán); 2. Dunai Finomító, Százhalombatta (Georgiadesz Gábor–Georgiadesz Gá-borné–Szeitli János); 3. Völgységi Vándor, Bonyhád (Dománszky Zoltán–Cseppentő László); "A 60" ketegória (2 csapat): 1. Őszikék, Miskolc (Pásztor Istvánné–Bialkó Gyulá-né); 2. Szentesi K-1, Szentes (Badár Sándor–Kása Erzsébet–Melkulm Dezső); "B" kategória (33 csapat):1. Kiskun II, Kiskunfélegyháza (Hevér Csaba–Hevérné Fricska Ildikó); 2. Vértes Meteor SE, Székefehérvár (Nagy Lajos–Szemheő Ferenc–Albrecht János); 3. Gebidum P., Budapest (Szalkai Gábor–Baric Ádám); "C 1" kategória (7 csapat): 1. Kaposvár Bad Boys (Radics M.–Fábián G.–Urbán M.); 2. DIÉJ-TÍM, Kaposvár (Szalai Cs.–Waltner Zoltán–Bávid B.–Miklós M.); 3. Fordított Sipkások, Kaposvár (Serák Csaba–Csernák András); "C 2" kategória (39 csapat): 1. Babits II, Pécs (Kelemen Bernadett–Takács Judit–Kövesi Eszter–Burai Judit); 2. Kiskun 13, Kiskunfélegyháza (Zoboki Tamás–Zoboki Péter–Zoboki Mihály); 3. Kiskun 6, Kiskunfélegyháza (Farkas Nándor–Fazekas Tiborné–Fazekas Tibor). Baronek Jenő Új tábla a Büdös-kúton A fák ágairól a reggeli eső cseppjei hullanak a nyújtózkodó medvehagymák leveleire. Baronek Jenővel haladunk a Büdös-kút felé, szerszámokkal a kezünkben. Csúszik az avarral borított turistaút a lábaink alatt. A hegygerincről látszik a kis tisztás széle, majd lejjebb ereszkedve a turistaház a tűzrakókkal. Odaérünk a forráshoz, és fürké-sző szemekkel szemlélem a megkopott feliratot rajta. A kút nevének kezdőbetűit kikezdte az erózió, a középső része már alig olvasható. Sajnos a betűket átvésni már nem lehet, mert a fehér apró szemű homokkő teljesen elmállott. A tetején az évszám kiváló állapotban van, mivel az durvaszemű homokkőbe lett vésve, aminek az időál-lósága sokkal jobb. Jenő elővette a kulcsokat és kinyitotta a turistaházat: a bezsaluzott ablakokon be-szűrődött a fény, és megvilágította a szép, tiszta helyiségeket. Az ügyeleti szobából előkerült a forrás új táblája, ami első látásra elnyerte tetszésemet. A fehér márvány-táblát Pálffy Tibor kőfaragó mester készítette díjmentesen, mint már annyiszor. Az új tábla "ékköve" lesz a megújuló forrásnak. Jenő begyújtott a kályhába, én pedig kalapáccsal és vésővel felvértezve elindultam a forráshoz. Az évszámot ábrázoló követ a fuga mentén óvatosan körbevéstem, majd a feszítő-vassal megemeltem. A kőtömb engedett a feszítésnek, egészben sikerült leemelnem, és a forrás mögé vinnem. A következő egy nagy lapos kőtömb volt, mely az előző módszert követve egészben az évszámos kő mellé került. Most a felirattal ellátott kövekből kell öt centimétert lefaragnom huszonöt centi mélységbe, hogy a márvány-táblának megfelelő talapzata legyen. A kezemben lévő kalapács nagy erővel sújtott a véső tetejére, ami csengő hangon pattintotta le a kőszilánkokat. Félórai véséssel sikerült a megfelelő peremet kifaragnom a táblának. Jenő lehozta a táblát és ketten óvatosan a kis peremre helyeztük, hogy bemérjük a pontos helyét. A köveken bekar-coltuk a tábla széleit, miután benéztük a forrás középpontjához. A tábla kimagaso-dott a kőfal fölé, ezért a falazatot meg kellett magasítanunk. Csákánnyal a patak-mederből köveket feszítettünk ki, és hordtuk a forrás tetejére talicska segítségével. Gyűlt a kőrakás és látszott, hogy az itt lévő cement kevés lesz a kőfal magasításá-hoz. Jenő elindult Pécsre, hogy egy zsák cementet szerezzen, ami ünnep lévén nem lesz egy egyszerű feladat. A napsugarak birkóztak a sötét fellegekkel, és néha legyőzve őket benéztek a kis tisztásra, boldogságot hozni szívünkbe. A kék májvirágok és a bókoló fogasírek szirmait tépdeste a hideg szél, fejem fölött összeölelkeztek az öreg bükkfák kusza koronái. A közelben elfogyott a megfelelő kő, ezért a Feri-forrás elől kellett hordanom a húszkilós kődarabokat. Telt az idő, és végre elegendő kőmennyiség gyűlt össze a munkához. A talicskában betont kevertem, és elkezdtem a megfelelő kődarabokat a helyükre rakosgatni. Igyekeztem a forrás eredeti formáját megőrizni kőfaragás nél-kül. Éppen a következő talicska sódert toltam át a patakon, amikor észrevettem Jenőt lefelé ereszkedni a köves, csúszós domboldalon. Hátán vászon zsákja dudoro-dott, vállán műanyag zsákja csimpaszkodott. Örültem, hogy sikerült szereznie ce-mentet, na meg annak is, hogy baj nélkül idecipelte terhét. Lesegítettem válláról a cementet, majd a hátizsák következett, és szemlátomást magasabb lett túratársam, megkönnyebbülve a tehertől. Arcán izzadságcseppek hancúroztak, de ő máris indult a kocsihoz a maradékért. A falazat közt a réseket apró kődarabokkal töltöttem ki, majd közé betont öntöttem. A forrás csövén vastagon hömpölygött ki a forrásvíz, és csobogva sietett a patak felé. A rossz idő ellenére sok turista haladt át a tisztáson, és voltak, akik itt fogyasztották el ebédjüket. A szobában kellemes meleget sugárzott az öntöttvas kályha, és jól esett mellette meginni egy pohár bort. Egy talicska sóder türelmetlenül várt az ajtó előtt, hogy a forráshoz legurítva egyesüljön a cementtel és vízzel, majd beton formájában a forrást erősítse. A beton elkészítéséhez a vizet sze-rencsére nem kellett messziről hordani, itt csobogott a lábam alatt. A kapával megke-vert anyag szürkén csillogó felülettel pihent a talicskában. Jenő ismét feltűnt az oldalban, és örömmel tette le a hátizsákot. Felhelyeztük a táblát a megjelölt helyre, majd az apróbb szemű és homokosabb anyaggal kitöltöttem mö-götte. Az előkészített spárgával a kőfalhoz erősítettük, nehogy elmozduljon. Már három óra is elmúlt, és még egy falatot sem ettünk. Megmostuk kezünket és felbaty-tyogtunk a betonlépcsőkön, amit a komlói turisták készítettek. Balra tőlünk a sziklakertben aranysárgán virítottak a kankalinok, más tavaszi virá-gok társaságában. A kert alsó felében a kövekre tettem a forrás eredeti megmaradt kőtömbjét az 1932-es évszámmal. Éppen elkezdtünk falatozni, amikor vendég jött a házhoz: Bötkös Lászlóné, aki több, turistáknak szóló könyv nyomtatását segítette. Vele volt egy kedves kutyus kísérőként. Beszélgettünk és ittunk néhány korty hársle-velűt. A szalonnára és töpörtyűre jól esett a bor, de Jenő csak kedvenc gyógyteáit iszogatta. Jól esett az evés és a pihenés a nehéz munka után. Elbúcsúztunk vendé-günktől, és nekiláttunk a szerszámok elmosásának. Mielőtt a falazatot befedtük volna fóliával az eső miatt, megmértem a víz hőfokát, ami hét fok volt, a levegő öt fokos, a forrás vízhozama pedig húsz liter fölött volt percenként. Jenő bezárta a há-zat, és felvettük hátizsákjainkat. A műanyagzacskókba összegyűjtött szemetet is vittük, amit a környéken találtunk. Lassan bandukolva elindultunk hazafelé; elha-ladva a becsomagolt forrás mellett jóleső érzés töltött el bennünket. 2000. március 15-én Baumann József PROGRAMAJÁNLÓ ► Turista majális A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség május 1-jén – hagyományteremtő szándékkal – majálist rendez Éger-tetőn, melyre szeretettel meghív és vár minden természetbarátot. A délelőtt 9 órától kezdődő programok között szerepel turisztikai akadályverseny, egy 10 órakor induló, a Jakab-hegyre vezető túra, melynek során a résztvevők bejárják a Jakab-hegy természeti és történelmi nevezetességeit (Babás-szerkövek, Zsongor-kő, kolostorromok), valamint délután főzőverseny (saját felsze-reléssel és hozott anyagból). Szeretnénk, ha minél több túratársunk eljönne, és egy vidám, kellemes napot tölthetnénk el együtt. A rendezvénnyel kapcsolatban szívesen várunk ötleteket is. Kérjük az egyesületeket, szakosztályokat vagy egyéni érdeklődő-ket, hogy részvételi szándékukat lehetőleg előre jelezzék Baronek Jenőnél kedden-ként, a szövetségben. Találkozzunk minél többen a majálison! ► Madarak és Fák Napja A Pécs Városi Természetbarát Szövetség – a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével – május 6-án, szombaton rendezi meg általános iskolás tanulók számára a hagyományos, vetélkedővel egybekötött túrát. A túra indítási helye és ideje: Pécs, Állatkert, 8.00-9.00 óráig. Részvétel: általános iskolás felső tagozatos, 2-5 fős csapatok indulhatnak. A túra során a csapatokkal felnőtt kísérők nem mehetnek! A túra célja Remeterét, az útvonal jelzett turistautakon vezet. A résztvevőknek köte-lezően érintendő állomásokon feladatlapokat kell megoldaniuk, melyek témái: a Mecsek növény- és állatvilága és természetvédelmi területei. Nevezési díj nincs, az első öt helyezett csapat tagjai oklevél, az első három helyezett csapat tagjai tárgyju-talmat kapnak. Nevezés április 28-ig Strasser Péternél napközben a (72) 481-961-es, esténként a (72) 256-508-as telefonon, vagy keddenként a szövetségben. Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség! ► Természetjáró Fiatalok Megyei Találkozója Május 13-án, szombaton találkozót rendez a Baranya Megyei Természetbarát Szö-vetség az általános- és középiskolás természetjáró szakosztályok, csoportok számára Égertetőn. Szeretnénk, ha minél több iskola képviseltetné magát, ahol természetjáró szakkör, csoport vagy szakosztály működik. A találkozón természetjáró akadályver-senyen és a Jakab-hegyről és környékéről, valamint általános turisztikai ismeretekről szóló elméleti versenyen mérhetik össze tudásukat és ügyességüket a 2-5 fős csapa-tok, majd a versenyeket szalonnasütés követi, melyhez a nyersanyagot a rendezők biztosítják. Ezen kötetlen beszélgetés keretében lehetőség nyílik a tapasztalatcserére, egymás megismerésére. A versenyeken legjobban szereplő csapatok tagjai tárgyjuta-lomban részesülnek. A találkozón a részvételi költség csapatonként 200,- Ft. Nevezés előzetesen Strasser Péternél napközben a 72/481-961-es, esténként a 72/256-508-as telefonon, vagy keddenként a szövetségben. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség! ► Kirándulás a Kis-Balatonhoz A Túravezetők Klubja május 20-án, szombaton autóbuszos kirándulást szervez a Kis-Balatonhoz. A részvételi költség 2000 Ft, a szakmai programot Wágner László, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője vezeti. Jelentkezni és ér-deklődni Börcsök Györgynél lehet esténként a 73/476-012-es telefonszámon, vagy keddenként a szövetségben. ► Túrák az erdélyi Érchegységben A Torockó Egyesület hatnapos túrát szervez Erdélybe, az Érchegységbe július 20-25-ike között. A programból: ismerkedés a világörökségre pályázó Torockóval, túrák a Székelykőre, a Szolcsvai-patakhoz, a torockószentgyörgyi várhoz, a Bérgi-tetőre és a Kőközhöz, fürdés a Hesdát-patakban, városnézés útközben Nagyenyeden, Gyulafe-hérváron, Szászvároson, Déván. Elhelyezés Torockón magánházaknál, 3-4 ágyas szobákban, reggelivel és vacsorával. Részvételi költség: 17.700 Ft. További informá-ció, ill. jelentkezés Kondi Gyulánál a (72) 239-470-es telefonon. BARANYA MEGYEI TERMÉSZETJÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XXVIII. dr. Koncz Eszter (Plaszauer István grafikái) Baranyai Rudolf HÍREK • Kitüntetés: Strasser Pétert, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnökhe-lyettesét a Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége a Sportszövetségi Tár-sadalmi Munkáért kitüntetésben részesítette. Az elismeréshez gratulálunk! • Gyalogtúrázók és Turistadalosok Országos Találkozója: a júniusi orfűi rendez-vényre eddig több száz résztvevő jelentkezett, közöttük azonban kevesen vannak Pécsről, ill. Baranyából. Valószínű, hogy a "hazai" szakosztályok - itteni rendez-vényről lévén szó - nem figyeltek eléggé a jelentkezési határidőkre. Ezúton kérjük az érdeklődőket, hogy a találkozó rendezvényeire részvételi szándékukat minél hamarabb jelezzék a szövetségben! • "Péntek esti tekergés": a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub április 28-án 18 órakor indítja a 2000. év első péntek esti kerekezését Pécsről, a 48-as tér-ről. Ezt követően minden pénteken este 18 órakor indulnak rövid kerékpáros túrák ugyanerről a helyről. NYÍLT TÚRÁK  április 8, szombat: "Kóborlás a Zselic keleti csücskében". Útvonal: Bakóca – Tüskés – Gyümölcsény – Livinca – Godisa (15 km). Találkozás a pécsi vasútál-lomás csarnokában 7.00 órakor. Túravezető: Schóber József.  április 15, szombat: Máré csárda – Márévár – Cigány-hegy – Óbánya – Me-cseknádasd (15 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 8.45 órakor. Túravezető: dr. Koncz Eszter.  április 22, szombat: Vasas – Józsefháza – Koszonyatető – Árpádtető (14 km). Találkozás a pécsi Budai állomás buszvégállomáson, a 14-es busznál, 8.45 óra-kor. Túravezető: Kiss Lajos.  április 30, vasárnap: "Bazsarózsa túra". Útvonal: Hosszúhetény – Püspök-szentlászló – Réka-kunyhó – Pécsvárad (12 km). Találkozás a pécsi távolsági buszpályaudvaron, 8.45 órakor. Túravezető: Börcsök György.  május 6, szombat: Vár-völgy – Cigány-hegy – Óbányai-völgy – Mecseknádasd (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 8.45 órakor. Tú-ravezető: Járányi Lászlóné.A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással, melyekre mindenkit szere-tettel várnak (komlói kiindulással): • április 9, vasárnap: séta a kisvaszari erdőben. Útvonal: Mecsekpölöske – Jósze-rencsét vadászház – Kisvaszar – Vaskapu – Kisbattyán (16 km) – Komló (20 km). Indulás a 6.50-kor induló vonattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. • április 16, vasárnap: túra a volt bányavidéken. Útvonal: SPAR – Zobák-akna – Kövestető – Petőfi-akna – volt Hársas kulcsosház – Béta-akna (10 km) – Ko-szonyatető – Mánfa – Kökönyös (20 km). Indulás a SPAR áruház elől, 8 órakor. Túravezető: Nagy Jánosné. • április 29, szombat: túra a Vörösfenyő kulcsosházhoz. Útvonal: Vékény – Csepe-gő-forrás – Vörösfenyő kulcsosház – Máré-csárda (10 km). Indulás a 6.50-es bonyhádi autóbuszjárattal. Túravezető: Rácz János. • május 7, vasárnap: "Bazsarózsa túra". Útvonal: Hosszúhetény – Nagymező – Püspökszentlászló – Zobákpuszta (10 km) – Komló (16 km). Indulás 8 órakor a hosszúhetényi autóbuszjárattal Túravezető: Stranszky Istvánné. RENDEZVÉNYEK • április 23: IV. Imperátor Kupa városi kerékpáros akadályverseny. R.: Az Ifjú-sági Turizmusért Alapítvány. Információ: Mátrai Gábor, tel.: 72/252-390. • április 29: Mecsek 50, 30, 15 teljesítménytúrák. R.: Baranya Megyei Természet-barát Szövetség. Rajt: Zobákpuszta, erdészeti tábor, 6.00-8.00 (M 50, M 30), 8.00-10.00 (M 15). Cél ugyanitt. Nevezési díj: 350 Ft (M 50, M 30), 200 Ft (M 15). Ter-mészetbarát igazolvánnyal valamennyi távon 50 Ft kedvezmény. Információ: dr. Lakatosné Novotny Sarolta, tel.: (72) 232-666/378 mellék (napközben), (72) 412-796 (este). • május 1: Turista majális. Pécs, Égertető, 9.00-16.00. Információ: Baronek Jenő, keddenként a szövetségben. (Lásd: "Programajánló".) Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti az elnökség. A közlésre szánt anyagokat minden hó-nap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, János u. 22.  72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra).

Pécs Városismereti Verseny A Pécs Városi Természetbarát Szövetség hagyományos városismereti versenyének útvonala ezúttal az Uránváros területén vezetett, egészen Rácvárosig. A rajt és a cél a Szivárvány Gyermekházban volt, amelynek biztosítását ezúton is köszönjük Varga Ferenc igazgató úrnak. Ugyancsak köszönjük dr. Kvanduk Frigyes plébános úr segítségét, amiért lehetőséget adott a délelőtt folyamán a rácvárosi templom megtekintésére. A versenyre 53 csapat nevezett, három kategóriában. A pécsieken kívül Bajáról, Kaposvárról, Sellyéről, Székesfehérvárról és Szentlőrincröl érkeztek résztvevők. Eredmények: "Általános iskolás" kategória (19 csapat) 1. 3 kicsi kerti türpc> Bánki Donát u. Ált. Iskola, Pécs (Borbás Mátyás-Rusznyák András-Czett Andor); 2. Árpád III., Árpád Fejedelem Gimnázium és Ált. Iskola, Pécs (Wilhelm Bianka-Német András); 3. Pécs "kispolgárai, 52. sz Majtényi József Hagyományőrző Csapat, Pécs (Tasi Timea-Puskás Nikolett-Tormási Norbert-Balatoni Brigitta). "Középiskolás" kategória (19 csapat) 1. Gabi & Gabi, Táncsics Mihály Gimnázium. Kaposvár (Dunai Gábor-Hizsák Gábor); 2. Pinky and the Brain, Babits Mihály Gimnázium-Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vcndéglátóipari Szakközépiskola, Pécs (Makk Lidia-Szabó Katalin); 3. Sopianae, Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs (Katona Viktória—GmIyás Viktória). "Családi-felnőtt" kategória (15 csapat) 1. Vértes Meteor SE II., Székesfehérvár (Nagy Lajos-SUttő István-Albrccht János-Kadarkuti Tamás); 2. Vértes Meteor SE I., Székesfehérvár (Szemkcő Fcrenc-Bizdcri András); 3. Kodály TANARAK, Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs (Gáborné Antal Zsuzsanna-Horváth Eszter-Radnóti Adél). Strasser Péter rendező Az Almás-forrás befejezése, és a Kis Almás-forrás foglalása (3. rész) Plaszauer István rajza. Autónk szélvédőjén egy behajtási engedéllyel haladunk Sas-rét irányába az erdészeti betonúton. Áthaladunk az erdei kisvasút keskeny sínjein és gyönyörködünk a szép tájban: hatalmas erdei tisztás elszórtan koros fákkal, és a fü tele tarka virágokkal. A szépen felújított kastély sárga színével kellemes színfoltja a zöld természetnek. Bekanyarodunk az erdei iskolánál és a hátsó udvaron leparkolunk. Mögöttünk a szép kis tóban a halak ugrándozva rajzolnak köröket a sima víztükörre. Egymás után pakoljuk ki a szerszámokat és eszközöket a kocsi csomagtartójából, majd felvesszük a megtömött hátizsákokat és kezünkbe fogjuk az egyéb szükséges eszközöket a forrás építéséhez. Jobb kezemben egy átalakított huszonöt literes müanyaghordó, amire még ma szükségünk lesz. Egyre beljebb haladunk a tanösvényen és csodáljuk az évszázados bükkös hatalmas koronáit. Néhány fa matuzsálem már kidőlt és vastag törzsén számtalan élőlény talált életteret. Szemben szép laskagombák csimpaszkodnak egy derék vastagságú ágon, hazafele majd szedünk a finom gombából vacsorának valót. Odébb egy derékba tört fán szokatlanul nagyra nőtt taplók figyelik csörömpölő lépteinket. Elhaladva a tanösvény tablói mellett nézegetjük az elfűrcszelt fák ereinek rajzolatát, háncsainak színét, vastagságát. A tizedik tablónál megállunk és lepakolunk, mivel megérkeztünk a forráshoz. A zsákokat lerakva kiegyenesedik hajlott derekunk és máris indulunk a forráshoz. Minden úgy vari, ahogy egy hete hagytuk: a kőfal jól megkötött, az új falazott rész cementezése sötétebb a réginél, de idővel ez is kifakul majd. A forrásról leveszem a műanyag csövet és a forrásvíz már a kis medencébe csoroghat. Ági is lejön mérőedénycvel és megméri a vízhozamot. Csorog a tiszta víz és egy perc alatt éppen egy liter folyik a csövön. A hőmérséklete tizenegy fok. Felnyitjuk a sátrat, előveszem belőle a cementet és leveszem a sóderról a takaró fóliát. Keverjük a betont és nckiállok a jobboldali kőfal befejezésének. Ági hordja a köveket, néha nagyobbat, mint szabadna neki. A legfelső sorra egy vastagabb betonréteget terítek, hogy erősen összetartsa a falazatot és így a csapadékvíz sem tud közvetlenül a falazás mögé jutni. Felmegyek a tűzrakó mellé és onnan nézegetjük a falazatot Ágival. Ha megszikkad a beton, akkor a fugá-zást is megcsináljuk, azzal még szebb lesz az összhatás. Sajgó Ferenc most nem tud segíteni, mert halaszthatatlan családi programon kell részt vennie. Szólt a kastély gondnokának, hogy ha valamire szükségünk van, akkor segítsenek. A napsugarak egyre magasabbról kíváncsiskodnak a hatalmas lombkoronák közül. Elindulok a patakmederben lefelé és tíz lépésnyire balra elkezdem feltárni azt a kis eret, amit a múltkor találtunk. Akkor azt hittük, hogy a forrás elszökött vize, de már tudjuk, hogy ez egy önálló,jó vízhozamú ér. Múltkor agyaggal jól betömködtük, és figyeltük az Almás-forrás vízhozam változását több órán keresztül, de az nem változott. Akkor percenként tíz literre, és kilenc fokosra mértük az eret az ideiglenesen elkészített kifolyónál. Feri javasolta akkor, hogy építsünk ide egy forrást, mivel sokkal jobban folyik mint az Almás. Mondtam neki, hogy engedélyt kell kérni a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól. Abban maradtunk, hogy egy ideiglenes forrást foglalunk és ha beválik megkérjük az engedélyt a végleges kiépítéshez. Elkezdem ásni a zöldes agyagos márgát a part oldalában egészen a kavicsos vízvezetö rétegig. Az ásás hatására a vízszint is arányosan lejjebb kerül. Harminc perces munkával kiásom a vízgyűjtő medence - ami egy huszonöt literes műanyaghordó lesz - helyét. Az eredeti tervtol eltérően nem csöveken vezetem bele a vizet, hanem kifúrom az alját és az oldalát és azon keresztül fog a víz bejutni a kis ellenállású közegbe. A hordó alá köveket teszek és erre ültetem majd rá a műanyag medencét. (Régen ezt falazással oldották meg kötőanyag nélkül.) Lassan nyomom a zavaros vizű medencébe a hordót, hogy folyamatosan feltétjén a kifolyó csövéig. A kifolyó csövet az eredeti kifolyás magasságába, egy lapos, vastag kőlapra teszem. Elérte a felgyülemlő víz a kifolyó szintjét és a sáros víz megindult a patakon lefelé. A hordó mellé köveket csúsztatok és amikor feltelt a gödör kövei, azt agyaggal jól letömködtem, így a szivárgó felszíni vizek nem jutnak a medencébe. Szépen tisztul a víz, néhány perc eltelte után majdnem iható. Ági megmért a vízhozamot, ami most hat liter percenként cs a víz kilenc fokos. Vízüveges betonnal és kövekkel megerősítettem az ideiglenes forrás homlokfalát rátettem a hordó tetejét és befedtük sűrűn ágakkal, majd avarral. A patakmederbe nagyobb köveket süllyesztettünk és a partoldalba három lépcsőfokot képeztünk ki ásóval, hogy kényelmesen a forráshoz lehessen jutni. Izzadságtól vizes pólómat egy ágra terítettem és a napsugarakra bíztam szárítását. Elővettük a szendvicseket cs szemlélve a csobogó forrásokat falatoztunk. Jólesett a pihenés, de már gondolatban kevertem a misungot a fugázáshoz. Folyami homok, cement kerül a keverő helyre és máris locsolja Ági a vizet a kis dombocskára. A megkevert anyagot vödörbe merjük és lemegyek a forrás falazatát kifugázni. Sorra tűnnek el a rések, egyre egységesebb a falazás. Helyet cserélek Ágival és most ö ecsettel és vízzel simítja el a felületeket. Lassan elkészültünk vele, és a tüzrakó mellől nézzük a forrást. Előveszem a fényképezőgépet és felvételeket készítek az elvégzett munkáról, valamint Ágiról a forrás előtt az elmaradhatatlan kék kis turistapoharával. Kellemes az idő, az erdőt megtölti az énekesmadarak kedves dalolása. Összeszedjük az anyagokat és mindent a helyére pakolunk. Végül lezárjuk a fóliasátrat, ami már sokszor jó szolgálatot tett nekünk az anyagok megóvásában. A szerszámok elmosva száradnak egy farönkön és várják hogy a hátizsák mélyébe kerüljenek. Minden rendben van és elindulunk kifelé a tanösvényen az iskola felé. A forrásokból csörgedező víz hangját elnyomja fáradt lépeseink zaja a csörgő avaron. A kastély gondnokának elmondjuk, hogy befejeztük a forrás átépítését és készítettünk egy ideiglenes forrást is a másik alá. A források lejáratát elkerítettük ágakkal, nehogy' a frissen betonozott kövekre rálépjenek. A réten a fák árnyékai már hosszan feküdtek a zöld fűben, amikor elindultunk az erdészeti úton. A terecscnyi elágazás előtt látok egy szép sárga virágot, és megállva felismerem benne a védett örménygyökeret, melyet gyorsan lefényképezek, majd elindulunk Pécsre. Baumann József Kalandozás a Mátrátan (2 rész) (Az októberi számban elkezdett írás folytatása) Ezen a kedd reggelen bizony korán kellett kelnünk, de ez a társaság többségének cseppet sem jelenten gondot. Galyatetőn leszállva a buszról, Pisz-késtetön át Mátraszentlászló felé indultunk. Nem ígérkezett könnyűnek a túra, mint később beigazolódott, a hét talán legkeményebb napja volt. Galyatetőn a Mátra Egylet már a múlt század végén épített menedékházat, mely az első világháborúban, majd utódja a második világháború idején pusztult el. A "Hotel Galyatetődről - ahol Kodály Zoltán is gyakran megfordult, hiszen a környék templomának közelében komponálta a "Csendes misét" - egy 1960-as évekből való útikönyv' így ír: "A Nagyszálló - nemzetközi színvonalat tekintve is - egyike Európa iegszebb idegenforgalmi gócpontjainak..." Természetesen környezete, a táj szépsége is magával ragadja az ide látogatókat. Mátraszentlászlón falatoztunk egyet, majd felkapaszkodtunk a 782 m magas Vörös-kön lévő kilátóba, hogy körbepillantsunk a Karancs vulkanikus kúpja, a Cserhát vidéke, a Mátrabérc vonulata felé. Mátraszentistvánon a híres Vidróczki csárdában oltottuk szomjunkát, erőt gyűjtve utunk egyik legnehezebb szakaszához. A rendkívül köves, erőt próbáló, meredek úton jutottunk fel a Szamár-kő sziklához, majd a még sziklásabb -néhol félelmetes - lejtőn ereszkedtünk le az ágasvári turistaházhoz. Innen egy hosszabb pihenő után indultunk tovább. Bakukucskáltunk a Csörgő-lyuk barlangba, majd a Mátrai Tájvédelmi Körzet nyugati részének fokozottan védett területén, a Csörgő-patak völgyében gyönyörködhettünk. A vidéket nem csak különleges természeti szépségei miatt védik, hanem mert számos védett és fokozottan védett növény-, hüllő-, kétéltű-, madár- és emlős fajnak ad otthont. Mátraszentimrére érve már tele voltunk élménnyel, csordultig szebbnél szebb látnivalóval, de meg kell vallani: a hosszú, nehéz út fáradtsága is ránk telepedett. Jól esett a busz kényelmes ülésein "ringatózva" visszatérni szálláshelyünkre. A napsugár a következő reggelen is bekandikált ablakunkon, és csalogatott az aznapi kalandra, mely nem volt más, mint feljutni kis hazánk legmagasabb csúcsára, az 10M m magas Kékesre. A hét kilométeres táv nem tűnt hosszúnak, de a szint folyamatos emelkedése és a köves talaj kissé próbára telte elszántságunkat. Felfelé haladva a Csepegő-forrásnál, a Kossuth- és a Vályus-kútnál pihentünk meg, és természetesen - kis kitérőt téve - megkóstoltuk az ország legmagasabban, 960 m tengerszint feletti magasságban fakadó forrásának, a Disznós-kútnak a hűsítő vizét is. Felérve a Kékesre jó érzés volt leülni a nemzeti színűre festett kő tövében, hiszen a "hódítás" sikerült. A mostani kilátó elődjét, az 1888-oan fából készült, Mátra-toronynak nevezett kilátót a 2000. december 9: Barcs, Polgármesteri Hivatal > 2000. december 16: Barcs, Polgármesteri Hivatal > 2001. január 13: Kaposvár, uszoda A drávai vízitúra időpontja: 2001. június 1-4-ig. További információ kérhető a (06-30) 2354-838-as telcfonszámon. Torma József a Drávamenti Tájvédelmi és Turisztikai Egyesület elnöke DDNPl hírek ■ A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság térképes-iájékozcató szöveges információs táblákat helyezett ki a Kelet-Mccsek Tájvédelmi körzet hat pontján. A Hosszú-keténynél, a pécsváradi lőtémél, Óbányáná!, a váraljai horgásztavaknál, a Máré-vár alatt cs a Zobákpusztánál felállított táblák reményeink szerint elnyerik a turisták tetszését, és segítik a védett terület jobb megismeréséi. Az igazgatóság a Jakab-he-gyen, az Éger-völgyben, a Tubcsen és Pusztabányán is szándékozik hasonló táblákat elhelyezni, melyek egy részének kihelyezését már elkezdték: az Éger-völgyben a Teca Mama kisvendéglőnél, a Tubesen és a Misinán felállított táblák a területek természeti értékeit igyekeznek bemutatni, és a térképek segítségével a tájékozódást segíteni. A Pécsi Erőmű Rt. támogatja e táblák kihelyezését is. ■ A DDNPI Mecsek Tájegységének munkatársai az igazgatóság polgári szolgálatosainak segítségével megtisztították a Jakab-hcgyi Pálos-kolostorromot és környékét. Gyomtalanítottuk a falakat, kivágtuk a kövek közé nőtt kisebb fákat, lekaszáltuk a füvet a romok között és a bejárati részbél jelentős cserjeirtást végeztünk. Tavasszal folytatni szeretnénk a munkát - esetlegesen - teljes cserjeirtással. A Janus Pannonius Múzeum új vezetősége pozitívan áll a kezdeményezéshez, és jövőbeni közős cél - pályázati eszközök segítségével - a romok újbóli teljes felújítása. ■ A DDNPI új pihenőhelyet alakított ki a Melcgmány-völgy Természetvédelmi Területen, a Kőlyuknál. A volt vasbódé helyén cgv lűzrakóhely épült, és egy pad-asztal garnitúra várja a kirándulókat. Reméljük, sokáig ép és használható marad. ■ A Kcleí-Mecsek Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területeinek határánál a DDNPI hatósági táblákat helyezett cl. A táblák szövege szerint engedélyhez kötött a belépés, de kiegészítő tábla jelzi, hogy a fokozottan védett területek kizárólag a jelzett turistautak nyomvonalán látogathatók. Kérjük, hogy a természetbarátok a fenti törvényi előírásoknak megfelelően látogassák e területeket. « A Pécsi Erőmű Rt. felújította a nyáron tönkretett Tüskés-réti tanösvényt. Úgy tűnik, hogy a terület kevésbé látogatott volta (szünidős "diákok", horgászok hiánya) miatt egyelőre a táblák épségben maradhatnak. A DDNPI által tervezett tanösvény megtekinétsét (amíg lehet) ajánljuk minden természetbarátnak. Nagy Gábor tájegységvezető &&&&&&&& HÍREK ■ Megváltozott az év utolsó nyílt túrájának az útvonala. Az előző számban közüliekkel ellentétben december 9-én nem a Büdös-kúti, hanem a tettyei Vándorsport kulcsosházba vezet a túra. ■ "Őrségváltás1': október 17-én a Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület (PTTE) Vándorsport Szakosztálya vezetöségválasztó szakosztályi értekezletet tartott a Szivárvány Gyermekházban. Vámos Mihály, a szakosztály eddigi vezetője egészségi állapotára való tekintettel kérte felmentését. Az újonnan megválasztott szakosztályvezető Kondi Gyula sporttárs lett. A szakosztály kezelésében lévő tettyei Vándorsport kulcsosház szálláslehetőségéről Kondi Gyulánál lehet érdeklődni (7629 Pécs, ZsoSnay Vilmos u. 111, tel.: 72/239-470). Vámos Mihály volt szakosztályvezetőnek köszönjük az eredményes, szép munkát, az új vezetőségnek sok sikert kívánunk a feladatainak ellátásához. ■ A Mecsek Híradó következő száma kivételesen nem a hónap első, hanem a második keddjén. 2001. január 9-cn jelenik meg! NYÍLT TÚRA • december 9. szombat; "Év végi beszélgetés a Vándorsport kulcsosházban". Útvonal: Szeníkút-Remctc-rét-Lapis-Misina-Tettye (10 km). Találkozás az uránvárosi autóbusz végállomáson, a 24-es busz megállójában 9.00 órakor. Túravezető: dr. Lakatosad Novotny Sarolta. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrája, komlói kiindulással “ december 9-10: Mikulás-túra. Indulás a 7. 30 órai mágocsi buszjárattal. Túravezető; RáczJánosod. ÜNNEPI CSILLOGÁS Fagyos zúzmaracsipkébcn alszik a táj, lomha patakban jeges csillogás vacog, fák között osonó tél szele muzsikál s a fenyőkön karácsony csillaga ragyog. Őri Zsuzsanna Békés karácsonyt és sikeres, szép TÚRÁKBAN, ÉLMÉNYEKBEN GAZDAG BOLDOG ÚJESZTENDŐT KÍVÁNUNK VALAMENNYI TERMÉSZETBARÁT TÁRSUNKNAK! Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség éj a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnökségi. A közlésre szMt anyagokat minden nőnap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (762i Pécs. Apáca a. VI. 2" 7 V310-226. fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra). BARANYA MEGYEI TERMÉSZETBARÁT ESEMÉNYNAPTÁR, 2001.cv Valamennyi rendezvényről érdeklődni lehet a Baranya Megyei Természetbarát Szövetségnél 7621 Pécs, Apáca u. 2/1. fi (72) 310-226. Ügyeleti idő kedd 16-19 óra A további információs lehetőségeket a naptárban közöljük Dátum Esemény Helyszín Rendező Információ Január-április "Baranya - természetjáró szemmel" turisztikai vetélkedő általános cs középiskolásoknak Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, Baranya Megyei Diáksport Tanács Strasser Péter fi(72)256-508 Január 13. „Téli Mecsek 30” teljesítménytúra Közcp-Mecsek Fekete Bárány Természetjáró Egyesület Matécz Péter. 762 S Pécs, Sudár I. u. 18. fi (72)247-073 Január 27 "Magyar kikerics" túra Villányi- hegység. Szársomlyó Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Börcsök Györgyi? (30) 2676-716 Február 10. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség közgyűlése Pécs. Szivárvány Gyermekház Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Baronck Jenő. fi (72) 259-345 Február 17. "PITE 30" teljesítménytúra Nyugati- Mccsck Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület Bota János fi (30) 9938-595 Március 3. XII. Sopianae Városismereti Verseny Pécs Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány Mátrai Gábor 7633 Pécs. Építők útja I8/a fi (72)252-390 Március 3. Elnök-fótilkárt értekezlet Budapest Magyar Természetbarát Szövetség Baronck Jenő, fi (72) 259-345 Március 3-4. MTSZ közgyűlés Budapest Magyar Természetbarát Szövetség Baronck Jenő. fi (72)259-345 Március 17. „Szuadó 40, 17” teljesítménytúrák Mecsek Fekete Bárány Természetjáró Egyesület Szabó László Attila. 7624 Pécs, Pacsirta u. 8. fi (72) 322-210. este Március 31. „Tavaszi Kupa” tájékozódási túraverseny Mecsek Baranya Megyei Természetbarát Szövetség; POEÜ Baronck Jenő fi (72) 259-345 Április 7. „Tenkes30, 15” teljesítménytúrák Villányi- hegység Dráva TSE Gida Tibor fi (72)310-390 Április 21. "100 eves az almamellék! kisvasút jubileumi túra Dél-Zsclic Dél-£sclic Természetbarát Klub. Mecseki Erdészeti Rt Strasser Péter fi(72) 256-508 Dátum Escmcny Helyszín Rendező Információ Április 23 Természetjáró Gyerekek cs Diákok Megyei Találkozója Égertciö Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, Baranya Megyei Diáksport Tanács Strasser Péter fi (72) 256-508 Április 28 „Kovács Béla” emlék- és teljesítménytúra (11. 17. 30. 40 km-cs távok) Mecsek -Baranyai-hegyhát Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Általános Iskola. Dombóvár Gaálné Szűcs Edit fi (74) -165-629 Április 23 Természetjáró Napok Baranyában "Tubcs Kupa " éjszakai tájékozódási túraverseny Mecsek Baranya Megyi Természetbarát Szövetség Gcisz Ferenc fi (72) 315-329 Április 29 Természetjáró Napok Baranyában „Mecsek 15,30, 50” teljesítménytúrák KcIcti-Mecsck Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Dr. Lakatosné Novotny Sarolta 7632 Pécs, Gyöngyös u. 1. »(72) 412-796 Április 30. Természetjáró Napok Baranyában "Csellengő Kupa" nappali tájékozódási túraverseny Orfü Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, Old Jumpers Természetjáró Szakosztály Gcisz Ferenc fi (72) 315-329 Május 1 Természetjáró Napok Baranyában Turista majális Zobákpusztán Mecsek, Zobákpuszia Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, Pécs Városi Természetbarát Szövetség, BaronckJenó. *(72)259-345 Májas 5. Madarak és Fák Napja Közép-Mccsek Pécs Városi Természetb. Szöv. Strasser Péter « (72) 256-508 Május 12. "Mecsek Turista Maraton és Félmaraton" teljesítménytúra Mecsek Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület Bota János fi (30) 9938-595 Május 26. Kirándulás az Ormánságba Ormánság Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Túravezetők Klubja Tóth Klára * (72) 254-519; Börcsök György fi (30) 2676-716 Június J —*t. Gyalogtúrázók Országos Találkozója Szeged Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség Baronck Jcnó * (72) 259-345; Június 2. 2x100 km Baranyában (országos kerékpáros teljesítménytúra) Baranya megye Pécs Városi Természetbarát Szövetség, Pécsi Túrakerékpáros Klub Dr. Novotny Iván *(72)466-326 Június 4. Pünkösdi Túrakerékpáros Találkozó Pécsvárad Pécs Városi Természetb. Szöv., Pécsi Túrakerékpáros Klub Dr. Novotny Iván fi (72) 466-326 Június 25-29. Természetjáró Gyerekek Országos Találkozója (TEGYOT) Abaliget Természetjáró Fiatalok Szövetsége. Az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány, Pécsi Ifjúsági Természet- lAwÁ rAvrciil^f Bota János fi (30) 9938-595 Dátum Esemény Helyszín Rendező Információ Július 2-6. Természetjáró Diákok Országos Találkozója (TEDOT) Abaligct Természetjáró Fiatalok Szövetsége, Az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány, Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület Bota János * (30) 993S-595 Július 14-15. "Mecsek Maraton" tájékozódási túraverseny Mecsek Tolna Megyei Természetbarát Szövetség. Atomerőmű SE Dománszky Zoltán 8 (74) 454-167 Augusztus 6-10. Bronzjelvényes túra vezető továbbképző tábor Mecsek Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Börcsök György B (30) 2676-716 Augusztus 25-26. Dcl-dunántuli Regionális Természetbarát Találkozó Somogy Somogy Megyei Természetbarát Szövetség Kis Gáli János B (82)429-048 Augusztus 31-szeptember 2. Dunántúli megyék természetbarát vezetőinek találkozója Velence Fejér Megyei Természetbarát Szövetség Bükiné Törő Ágnes B (30)2439-794 Szeptember 1. „Mecsek 1000,1800" teljesítménytúrák Kcicti-Mecsck Fekete Bárány Természetjáró Egyesület Matécz Péter. 7628 Pécs. Sudár I. u. 18. B(72) 247-673 Szeptember 8. Baranya megyei kulcsosházkczclők tanácskozása Mecsek Baranya Megyei Természetbarát SzöveLség Baronck Jenő * (72) 259-345 Szeptember 22. „Papi pipa 30” teljesítménytúra Dél-Zsclic Dél-Zsclic TK Strasser Péter B (72) 256-508 Szeptember 22. Természetbarátok Napja Dobogókő Magyar Természetbarát Szövetség Baronck Jenő, B (72) 259-345 Szeptember 28-30. „Ripszám Henrik" tájékozódási hétvége Mecsek Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület, Az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány Bota János B (30) 9938-595 Október 27. „cISant ószi Kupa” tájékozódási túraverseny Mecsek Baranya Megyei Természetbarát SzöveLség Benczes Gábor. 7632 Pécs, Visnya E. u. 12. B (72) 448-596 November 3. Pécs Városismereti Verseny Pécs Pécs Városi Természetbarát SzöveLség Strasser Péter B(72) 256-508 November 3-4 „Esti Mecsek” cs „Mecsek éjszakai" teljesítmény tű rák Nyugati- cs KOzcp-Mccsck Fekete Bárány Természetjáró Egyesület Szabó László Attila, 7624 Pécs, Pacsirta u. 8. B (72) 322-210. este November 17 „Skóciai Szent Margit" emlék túra Kclcli-Mccsek Pécs Városi Természetbarát Szövetség Dr. Novotny Iván B(72) 466-326 November 24. „Rockcnbauer Pál" emléktúra Keleti-Mecsek Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Király László « (72)481 183 Egyéb rendezvények: • A hónapok első keddjén Túra vezet ók Klubja (előadások, diavetítések) • Minden hét vegén nyilt túrák (külön program szerint)

MECSEK HÍRADÓ 76. szám 2000. február A BARANYA MEGYEI TERMÉSZETJÁRÁS 1998-BAN – A SZÁMOK TÜKRÉBEN Sorsz. Egyesület, szakosztály Ifjúsági Felnőtt dolgozó Nyug- díjas Összesen Szivárvány Gyermekház 1. Büdöskút barátai 125 10 135 2. POEÜ 68 37 7 112 3. JPTE Testnevelés Tanszék 86 86 4. Pollack Mihály Szakközépiskola 80 80 5. PTTE Nyugdíjas Szakosztály 70 70 6. PTTE Vándorsport 9 26 24 59 7. MATÁV Rt. Túraszakosztály 13 37 6 56 8. Mezőszél utcai Általános Iskola 47 47 9. Dél-Zselic Természetbarát Klub 17 25 3 45 10. ANK Zengő Vándortábor 33 5 38 11. Pécsi Túrakerékpáros Klub 15 21 36 12. Mecseki Erdészeti Rt. Erdei Iskola 26 9 35 13. PTTE Hétpróbások 25 25 14. Pécsi Vörös Meteor 2 4 19 25 15. Szuadó Természetjáró Egyesület 6 15 21 16. Babits Gimnázium 21 21 17. Arany Horda TE 1 12 7 20 18. Dráva TSE 5 14 19 19. PTTE Esperanto 1 17 18 20. Fehérhegyi Általános Iskola 13 4 17 21. Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület 10 6 16 22. Dolgozók Általános Iskolája 15 15 23. Mecseki Kóborlók 1 9 3 13 24. Pécsbányatelepi Általános Iskola 12 1 13 25. PMSC 2 10 12 26. Felhőtlenek 2 9 11 27. POTE DSK Természetjáró Szakosztály 8 8 28. Gyalog Galopp 1 6 29. Jó Barátok 2 2 4 30. Pécsi Spartacus 2 2 4 31. Pécsi Elektromos 4 8 32. Bártfa u. Általános Iskola 1 2 3 Pécs Városi Természetbarát Szövetség összesen 642 264 169 1075 33. Kószálók, Borota 98 19 2 119 34. Komlói Hétdomb TE 10 25 48 83 35. Mi a manó, Budapest 40 10 50 36. Kenderföldi Általános Iskola, Komló 50 50 37. Egyházasharaszti Általános Iskola 34 1 35 38. 501. sz. Szakképző Iskola, Komló 32 2 34 39. Bicsérdi Természetjárók 30 3 33 40. Természetjárók, Sellye 32 1 33 41. Görcsönyi Általános Iskola 26 26 42. Mindszentgodisai Általános Iskola 20 2 22 43. REZÉT SE, Baja 15 15 44. Kazinczy Szakközépiskola, Komló 15 15 45. Újhelyi I. Szakközépiskola, Szentlőrinc 9 1 10 Vidéki szakosztályok összesen 396 79 50 525 Taglétszám 1999-ben 1038 343 219 1600 Az év során megszerzett minősítések: Egyesület neve Bronz fokozat Ezüst fokozat Arany fokozat Érdemes fokozat Összesen MATÁV Pécsi SE 8 5 3 16 Dráva TSE 1 10 11 Kenderföldi Általános Iskola 9 9 Komlói Hétdomb TE 3 5 8 Mecseki Kóborlók 1 4 1 6 Pécsi Túrakerékpáros Klub 2 1 2 1 6 PITE 3 3 PTTE Nyugdíjas Szakosztály 2 1 3 PTTE Vándorsport Szakosztály 3 2 2 7 POTE DSK 1 1 Dél-Zselic TK 1 1 Minősítések összesen 33 28 9 1 71 Arany fokozatot ért el: Várhelyi Sándor, Arató Sándor (Pécsi Túrakerékpáros Klub), Csapó Julianna, Németh Ferenc, Gyöngyösiné Nagy Viktória (MATÁV SE), Nemes Levente (POTE DSK), Simai Margit, dr. Nagy Gábor (PTTE Vándorsport Szakosz-tály), Dalecker Ibolya (Mecseki Kóborlók) Érdemes fokozatot ért el: Keményfi Márta (Pécsi Túrakerékpáros Klub) JELVÉNYSZERZŐ TÚRAMOZGALMAK TELJESÍTÉSE Baranyai Várak 17 fő Barangolások háztól-házig 9 fő Mecsek turistája 19 fő Baranya legszebb templomai 2 fő Kincses Baranya 10 fő Baranyai kerékpáros körtúra 4 fő Dél-dunántúli Piros Túra 10 fő Dél-Zselic turistája 2 fő Összesen 73 fő  Olvastuk... Feltárni az ismeretlen világ titkát Számítógépes adatbázisom rendezgetése közben akadtam rá nemrég egy réges-régen elfelejtett írásomra, amelyet valamikor Bajnai Zsolt egykori csoporttársam kérésére írtam az egyik egyetemi újságba. Mivel Zsoltnak ez nem tetszett, illetve ő riportszerű cikkre gondolt, végül is visszadobta munkámat. Kétségtelen, hogy a rövidke írás néhol talán megmosolyogni való, de mindenképpen őszinte és az akkori friss benyo-másokat rögzítő impresszió. Mi több talán már túlságosan is személyes önvallomás, amely egyrészről bizalmas, másrészről lehet, hogy az íróján és néhány jó barátján kívül nem tarthat igényt közérdeklődésre. Hogy miért küldtem el mégis a Hírmondó számára Gila Csabi kérésének megfelelően az alábbi írásomat? Három okból: 1. Mert úgy érzem, hogy jól tükrözi azt az érzést, amelyet annak idején a komoly megpróbáltatások és az azok utáni felfedezés öröme váltott ki belőlünk, 2. Mert úgy érzem, hogy tartalmaz a jelenre vonatkozó és a jövő-re nézve is érvényes gondolatokat, 3. Mert szeretnénk, ha a Hírmondó teret adna hasonló, vagy bármely ránk (tagokra, pártolókra és érdeklődőkre) tartozó írásoknak és gondolatoknak, hogy a mi orrunkra is kösse. Mint minden természetért rajongó gyermek, illetve fiatal, valamikor én is arról ábrán-doztam, hogy ha komoly felnőtt leszek, akkor majd kutatóként és felfedezőként sok kalandos expedíciót szervezek! Elsőnek jutok fel meg nem hódított hegycsúcsokra, a tenger mélyének titkait kutatom, áthatolhatatlan dzsungelek legmélyére hatolok, félelmetes ragadozók viselkedését tanulmányozom, vagy a messzi északon kóboro-lok a sarki fény derengő világánál. Nos, időközben felnőttem, és valahogyan álmaim is elfelejtettem. Rájöttem, hogy minden hegyóriást megmásztak már, hogy Magyarország nem tengeri nagyhatalom, hogy az esőerdőket felperzselik, a nagyvadakat pedig állatkertbe zárják, északon pedig túl hideg van. Mégis maradhatott bennem némi vágy az efféle élet iránt, s talán így történhetett, hogy a történelem mellett a földrajz és a geológia tanulmányozására adtam a fejemet. Csakhogy 1994 őszétől valamelyest megváltozott az életem. Barta Karcsi barátom-mal ugyanis ennek az évnek az októberében határoztuk el magunkat, hogy a lassan egy éve dédelgetett tervünknek megfelelően, barlangkutatásra adjuk a fejünket. Talán eljött a nagy lehetőség pillanata, egy új magyarországi barlang felfedezője lehetek? Nem, ez gyerekes képzelődés, ebből én már rég kinőttem! S mégis hamaro-san olyan fokú kutatási láz kerített hatalmába, amilyet azelőtt soha sem néztem volna ki magamból. Igen, 1994. október 28-án megkezdődött a nagy kaland! Kaland? Először még csak ástunk, aztán térdig álltunk valamilyen fertelmesen fekália szagú iszapban, majd bele is másztunk könyékig, igaz, kárpótlásképpen egyre kevésbé orrfacsaró bűz kísé-retében. Egész nap saras köveket cibáltunk ki a nyálkás földből, mintha aranyat keresnénk, vagy mintha fizetnének ezért a munkáért. Alig vártam már, hogy vége legyen, és közben azzal nyugtattam magam, hogy majd este, jutalmául az egész nap szenvedéseiért, majd eljön végre a nagy kaland! A lányok, az igazi, a legigazibb ka-land! Kaland? Már arra sem emlékszem, hogyan kerültem ágyba. A mocskos gödörben még a szebbik nemről álmodoztam, s lám, máris egy szovjet gyártmányú csörgőóra hangja, és Karcsi barátom ébresztőt harsogó rikoltozása keltett fel. De mi volt közte? Valami foszlányképek derengtek előttem hazafelé vánszorgó, tépett ruhájú sáros alakokról, sötét éjszakában, jéghideg vizű forrás fölé görnyedő, párálló, meztelen testekről, ahogy gémberedetten próbálják magukról levakarni a testükre ragadt mocskot, illetve halvány derengéssel próbáltam visszaemlékezni a fogam alatt az étellel együtt ropogtatott agyagfrakciókra. Igazából azonban nem volt semmi a gö-dör és az ébredés között. Semmi. Lehet, hogy az aknából egyből az ágyba estünk? "De hát legalább a lányok?" – ocsúdtam fel. S ahogy körbenéztem, a pár napja még üde viruló orcájuk látványát keresve, nem láttam mást körülöttem, mint duzzadt, csipás szemeiket, sárgás agyagtól összeragadt kócos csimbókjaik közül ki-kivillanni. E meggyötört szempárok kétségbeesetten mértek végig engem, a lemondás és a meg-vetés felém irányuló őszinte üzenetével. Azt hiszem, náluk is sokkal rosszabb bőrben lehettem. Még négy napig csináltuk reggeltől estig, pontról pontra ugyanezt. Az ered-mény pedig egy-két méter mély akna volt, amelyből még három métert tudtunk elő-rekúszni a szétterülő iszapban, a hasunkba álló éles köveken, az egymásnak ki tudja mennyire stabilan támaszkodó asztallapnyi kőtömbök alá. A megpróbáltatások után az első megdöbbenés akkor ért, amikor észrevettem, hogy kezdek meleg szívvel érezni a Szuadó-völgyben eltöltött napok iránt. A második akkor, amikor a csipás szemű lányok kedves mosollyal köszöntöttek, s szebbek vol-tak, mint bármikor azelőtt. A harmadik, a legnagyobb pedig akkor, amikor megint a gödörben találtam magam, azokkal az emberekkel, akikkel egy hónappal azelőtt is ott voltam a kövek, a sár, a víz, és most már egyre inkább az örök sötétség társasá-gában. Pedig december vége volt, s ha nem a kutatóházban aludtunk, akkor a sátor nem sokat védett a –15 oC-os hidegtől. Soha nem gondoltam volna azelőtt, hogy valamit is meg tudok tapasztalni Jack London novelláinak fagyos valóságából. Pedig hol van az a téli Mecsek az alaszkai hómezőktől! Nevetséges, nem? És mégis a Me-csek lankái között történt meg velem az, hogy a hidegtől vacogva nem tudtam tüzet gyújtani, mert a didergéstől kiesett az elgémberedett kezemből a fa, s ha meg is tud-tam tartani egy gallyat, azzal is csak nyomban széttúrtam az addig nagy nehezen összerakott gúlát. Esténként már képtelenek voltunk megfürödni, olyan hideg volt a víz, s az éjjeli levegő; reggel pedig a meg nem száradt nedves munkaruháinkat vol-tunk kénytelenek újra felölteni. Mégsem panaszkodott most már egyikünk sem. Mindenki tette a dolgát. Ugyanazok maradtunk, akik azelőtt voltunk, semmivel sem jobbak, se rosszabbak, és mégis megváltoztunk. Megtanultunk örömmel dolgozni, az ilyen körülmények között is, mégpedig a nagy üres semmiért, és mégis a legtöbbért, a dolgokért önmagáért, egy önként vállalt nemes célért, és az embert próbáló nehézségek leküzdése közben meg-tanultunk dolgozni egymásért, hiszen akárhogy tudod is, hogy ott van, hiába bizonyí-tottad a csodás földalatti világ létezését, soha sem lehetsz benne biztos, hogy be is jutsz. A föld gyomrának rejtett kapujához pedig az út nem egyedül, hanem együtt vezet azokkal, akikkel közösen szenvedtetek a sár, a víz, a hideg és a kövek szorítá-sában. Eddig fogalmunk sem volt róla, de most már tudjuk, hogy mit jelent mindez, mert mi megtapasztaltuk. Végigszenvedtünk valamit, amit csak átélni lehet. Reméltünk és keményen dolgoz-tunk, és beteljesedett az, amiért küzdöttünk. December 2-án befogadott minket a hegy, s megmutatta nekünk azt a mélyen elzárt világát, amit eddig senkinek sem tárt fel, de megmutatott nekünk valami mást is, amit a Szuadó-völgy rejtett titka által egymásban fedeztünk fel. Tarnai Tamás (1996) (A Hírmondó – a Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület lapja–- nyomán) Részlet az Ordas tanya naplójából "1999. december 29. A két napja tartó rossz idő végre elmúlt és így kijöhettem a természetbe. A Remete-rétig jöttem autóbusszal, és éppen a síruhámat téliesítem. Szikrázóan süt a nap, gyönyörű kék az ég, és csillogó hó borítja a tájat. A Büdös-kút fele indulok, az öt centiméteres hóban csizmám talpának jellegzetes lenyomatait hagyom hátra. A turistaúton egy róka haladhatott előttem néhány órája, lábnyomai szépen kivehetőek a hóban. Időnként letért az útról és egerek után kutatva feltúrta a lesimuló szederindák leveleit, így azok zölden tűnnek ki a fehér környezetből. A szél zörgeti a fák koronáiban csonttá fagyott ágakat és köztük elszaladva sejtelmesen suhogtatja az erdőt. Elérem a Füleki-emlékművet, melynek megkopott betűi szomo-rúan fagyoskodnak a márványtáblán. Óvatosan haladok lefele a meredek kövekkel tarkított keskeny úton, amíg a forráshoz nem érek. A kifolyócső nem győzi el a nagy vízhozamot, ezért a medence tetején áttörve az ajtó résein keresztül folyik kifele. A lakatot elfordítva bővítem a rést, hogy a víz a belső falazatot nehogy megrongálja. A tisztáson pihen a csend és gyönyörködik a kulcsosház zöld fenyőiben és a sok kis madárban, melyek az etető környékén rep-desnek. Felmegyek a lépcsőn és megnézem, hogy a ház körül rendben van-e minden. Sehol egy nyom, mindent rendben találok. A madarak etetőjében már kevés az éle-lem, a szalonnabürkét is teljesen leborotválták az éles csőrök. A gerendákon lévő aranysárga kukoricacsöveket is kikezdték és egy részét már meg is ették a madarak. Tovább indulok Abaliget irányába az erdészeti úton. A völgyben több száz méteren járhatatlan a turistaút az erdészeti munkák miatt, na meg a nem megfelelő útkarban-tartásnak köszönhetően. Jó lenne a jobb oldalon egy turista ösvényt kiépíteni, mivel sok turista ezen az úton közelíti meg Orfűt. Kiérve a betonútra a Remény-zsomboly fele indulok. A sorompótól pár száz méterre fekete foltként ásít az aszfalt. Kíváncsi-an vizsgálom a folt okát és hamar rájövök, hogy az éjszakai havazás alatt itt egy gépkocsi állt. A "szex-turizmus" visszahagyott göngyölegei csúfitják a havat. Sajnos az erdei utak beágazásaiban nem ritkaság az efféle környezetszennyezés. Folytatom az utat, gyönyörködve haladok az öreg bükkfák között. Előttem ismét egy róka ha-ladt hajnali élelemszerző útja során szép egyenletes léptekkel. A volt fúrótorony szé-lén mély dagonya kásás vízfelülettel, szélén szép jégcsipkével. Már messziről hallat-szanak az abaligeti úton haladó gépkocsik szuccsogó kerékhangjai, amikor a szép szurdokba érek. A meredek oldalban erős gyökerekkel kapaszkodnak a fák, alattuk kankalin levelei hevernek fagyottan. A betonút mellett egy beszakadt víznyelőt fede-zek fel, amit óvatosan megközelítek. Függőlegesen megy lefele, körben vízkoptatta sziklák tűnnek el a sötét mélységben. Kimászok a betonútra és a szélén haladva ha-mar elérem a vászonnal letakart Achilles-víznyelőt. Vasból készített ajtaja az avar-ban hever. Már számtalanszor feltettem, de mindig leszedik róla, most már feltenni sem lehet. Az úton lévő nagy forgalom miatt szaporázom a lépéseimet, csak a triász kor meggyűrt mészkövei csábítanak megállásra. A kréta kori vulkáni tevékenység a mészkőlapokat csodálatos formában összehajtogatta, egyes helyeken majdnem cső formájúra. A víz nagy darabokat mos ki a laza talajból és ezek legurulva időnként nehezítik a közlekedést. Felértem a buszmegállóhoz és elindultam felfelé a Vásáros úton. A szél már kevésbé cibálja a fák koronáit, a fiatal tölgyes barna levelei kelle-mesen zizegnek az út mentén. Az idő szép tiszta, így szabad szemmel is jól látszanak a Rácz tanya körül sétálgató szép lovak csoportjai. Az úton a keréknyomokban két kis patak csörgedezik velem szemben, megcsillantva apró tükröcskéjüket. A léniánál letérek balra és megnézem kedvenc sziklás víznye-lőmet, majd a túloldalon a vadlesnél leveszem hátizsákomat. Előveszem a kará-csonyra kapott új termoszunkat, és töltök belőle finom gőzölgő gyümölcsteát. Jólesik a pihenés a vadles létrájának dőlve és nézve, miként gőzölög a tea a hóba állított pohárban. Bekapok két szaloncukrot, hogy az éhségemet csillapítsam. Hat kilomé-tert jöttem idáig és még sok van előttem, ezért felhörpintem a meleg italt és elindulok a Bodó-hegy irányába. Lépteim alatt megreccsennek az ágak és felszakítják az érin-tetlen hótakarót. A nagy töbrökkel övezett úton bámészkodom, figyelem az erdő hangját, hátha látok nagyobb vadakat. A hó alól tűzpiros fényként világít a lónyelvű csodabogyó gyönyörű termése. Ebben az évben rekordtermés volt belőle, előfordult, hogy egy "levélen" több bogyó is díszelgett. A vékony havat lesimítva róla még job-ban virítottak a fehér környezetben. Felértem a tetőre és kissé megizzadva elindultam lefele a Virágos-völgybe. A nyáron gáncsoskodó szederindák most békésen feküdtek a hóban, nem nehezítették lépteimet. A volt Mókus-forrás fele ereszkedtem lefele a meredek oldalban, ahol számtalan csúszós csapda van telepítve. A forrás még meg-lévő kövein mohák terpeszkednek, folyó víznek semmi nyoma. Kimászva a kövesút-ra hamar odaérek a Lenke-forráshoz és örömmel látom, hogy ismét folyik és a víz-hozam két liter percenként. Kitisztítom az előteret a lehullott vékony ágaktól és elin-dulok a Csepegő-forrás felé. A Viganvári-patakban erős csobogással szalad a nagy mennyiségű víz, a köveken átbukdácsolva fehér zsabót kötve köréjük. A Csepegő nevét meghazudtolva teljes keresztmetszetében nagy nyomással folyik, vízhozama nyolc liter percenként. A Csokonay-kútnál, ahonnan a Csepegő ered, minden rend-ben, a túlfolyókon még nem folyik a víz. A falazat alatt az oldalból - amit szándéko-san nem tömítünk el védelmi okokból - négy liter víz folyik percenként.. Kisöpörve a források előterét elindulok fel az Ordas tanyához. Az erdészeti út bevágásaiban csillognak a folyásnak indult apró vízcseppek, könnye-dén lecsorogva a gyökereken. A kankalin és a májvirág levelei kíváncsian kandikál-nak ki az olvadozó hó alól. A madáretető környékén nagy a nyüzsgés, csak jelenlé-tem riasztja el kis időre a madarakat. Lekattan a hideg lakat a kovácsolt szemről és kitárul a zöld bejárati ajtó. A belső ajtó üvegszemei tágra nyílnak a vendég láttán. A szobában két fokot mutat a hőmérő vörös jelzőszála. Gyönyörűen süt a nap és a kék ég alatt egerészölyv rója köreit. Az etetőben még bőségesen van háj, napraforgó, valamint kukoricadara. Leülök a teraszra és elfogyasztom ebédemet, nézegetve az etetőhöz érkező bátrabb fenyő- és barátcinegéket. A fákon és bokrokon a széncinkék is egyre közelebb merészkednek. Gyors röptével egy csuszka landol az etetőn, csőrébe veszi a magot és már tovább is áll, átadva helyét a félénkebb madaraknak. Még sokáig nézném a madarak lakmározását, de sietnem kell tovább. Két kiló szotyolát szórok az üvegezett keretbe és az alsó szóróba is öntök a kedvenc eledelből. Készítek két felvételt az épületről és környékéről, majd bezárom az ajtót, és elindulok a depó irányába a felső úton. Elérve a depót a sapkámat fel kell húznom, mert a nyitott terepen felélénkül a szél. A Jakab-hegy oldalát borító szép szálerdő fáiból csak né-hány maradt állva, a többit az elmúlt néhány év viharai kidöntötték. Most fejezik be a terep rendezését az irtás után. A megmaradt fákról és a kopasz oldalról készítek felvételt a kék égbolttal a háttérben. Petőcnél a Vásáros úton indulok Orfű irányába, majd a második jobb oldali völgynél lemegyek a Bögrés-kúthoz. A kút előtt egy bükkfa ágán volt egy labda nagyságú lódarázs fészek, aminek most csak a foszlá-nyai látszanak. Szerencsére az ősszel felújított kútnak a kövei szépen állnak. A fala-zás állja az időjárás és a víz nyomását, szépen mutat a téli környezetben. Eldobálom a lehullott ágakat és leveleket az előtérből és kitisztítom a csorgóját. Pihenésként iszom egy bögre meleg teát és elindulok a patak folyásával szembe, a Pipás-forrás felé. Követem a fák ágai között bujkálva a patak medrét, időnként felakadva a hátizsákommal. Előttem harminc méterre öt szarvas sétál fel az oldalba: két bika és három tehén. Most sajnálom, hogy nem hoztam el a távcsövemet. A bikáknak szép nagy agancsai vannak; ötévesnek saccolom őket. Lassan ropogtatva lábaik alatt az elszáradt ágakat eltűnnek egy oldalvölgyben. Egyre meredekebb a patakmeder, és csizmával nem tudok oldalazni, ezért úgy döntök, hogy a Pipás-forrás vizét nem simítom végig gőzölgő kezemmel. Egyre magasabbra jutok a csúszós oldalba és vég-re elérem a gerincet. Jól látom a forrás környékét a kidőlt fával a túlsó oldalban. Át-vágok a fiatalos erdőn és elindulok le a Szuadó-völgybe. A Vörös-hegyet most való-ban vörös napsugarak árasztják el, csak a szórvány fenyők zöldülnek ki belőle. A telepített sarjadó erdőben megyek lefele az erdészeti úton, az elfeküdt hosszú fűszá-lakon porhó takaró terül széjjel. A völgyben lévő patak csörgedezése már messziről hallatszik, leérve gondot okoz az átkelés még csizmában is. Szép a Szuadó-forrás, a levelek betakarták kövezetét. Kezemmel összegereblyézem az átázott levélszőnyeget és távolabbra dobálom. A mohával benőtt medencében megmosom kezemet és elindulok a Laci-forráshoz. Az utat a "Fekete bárányok" megtisztították, és a tó átjá-rójához korlátot készítettek a biztonságos átkelés érdekében. A forrás elfolyó csöve eldugult, így a víz a kövezeten bukdácsol a tó felé. Három marék levél és némi tör-melék eltávolítása után a víz hörögve eltűnt a cső belsejében és szabaddá vált a járás a forrás előtt. Kis rendrakás, és indulás tovább a Szuadó-völgyben felfelé. Kifele jövet látom a barlangászok bivak szállását, amit fóliákkal kissé téliesítettek. Újból átkelek a patakon és a mély talajon közeledek a Mihály remete-forráshoz. Két patak folyik velem szemben: egy a mederben, a másik a keréknyomban. A forrás elé épített terelő kőgát jól bevált, nem iszaposodott el a forrás. A patakkal párhuzamos falat nagyobb kövekkel kell majd tavasszal megerősíteni. A forrás vízhozama három liter percenként. Nekivágok az utolsó emelkedőnek a sáros és havas úton. A blokkháznál most rend van, elvitték a sok szemetet, rendet raktak a környéken. Az úton a Jakab-hegy irányába egy új vadles figyeli a hegy mögé elbúvó napot. A ház mögötti úton haladok a Négy barát-forrás felé. A homokkő alól most bőven folyik a víz, a medrét kellene kimélyíteni a patakig, akkor nyáron is iható lenne. Tovább megyek a fiatal erdőben, majd a tölgyesben le a meredek oldalon. A Farkas-forrást jól látni a fák közül, körülötte elolvadt a hó. Át kell kelni a sebesen hömpölygő patakon, hogy a forráshoz jussak. Kis ügyességgel ez is sikerül és lerakom hátizsákomat a kő padozat-ra. Szépen folyik a forrás, vízhozama hat liter percenként. A falazatból jobbra is van egy vízfolyás hasonló hozammal. Jobboldalt a felszíni vizeket elvezető csőből is dől az olvadt hólé. Kitisztítom a falazat mögötti betoncsatornát, hogy megvédjem a forrás felső falazatát az átnedvesedéstől és ezáltal a fagyástól. A betoncsatorna azonnal megtelik vízzel, ami sodorja az apró törmelékeket a fal végéhez, majd on-nan le a patakba. A kőpadról lesodrom a vizes levélszőnyeget és elindulok Égervölgy irányába az északi oldalon. Ropogós hóban haladok, alattam a mély völgyben száz-féle hangon zenél a patak. A vízeséseknél hatalmas erővel zúdul alá a folyam. A tubesi János-kilátót az utolsó napsugarak simítják végig, majd eltűnnek a Jakab-hegy csúcsa mögé. Betérek a Zöldbéka kisvendéglőbe, hogy az egész napos túrát egy ital mellett még egyszer végiggondoljam, na meg azért is, hogy a háziaknak boldog új évet kívánjak. Baumann József  BARANYA MEGYEI TERMÉSZETJÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XXVII. Kevy Albert Zsurek József Fekete László Francsics Ferenc (Plaszauer István rajzai) HÍREK • KÖZGYŰLÉS: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2000. február 12-én 8.30 órakor tartja évi rendes közgyűlését a Szivárvány Gyermekházban, melyre az egyesületek, szakosztályok hivatalos képviselői mellett szeretettel várunk minden érdeklődő természetbarátot. • Természetbarát szövetségi tagsági díjak: a Magyar Természetbarát Szövetség elnöksége a – sok éve változatlan mértékű – tagsági díj emeléséről döntött. A tag-díjak ennek értelmében a 2000. évre a következők: felnőtt keresők: 300 Ft, nyugdíjasok: 200 Ft, tanulók: 100 Ft. A 2000. évre érvényes betétlapok, ill. új tag-sági igazolványok kaphatók a szövetségben. • A Természetbarát Híradó – a Magyar Természetbarát Szövetség tájékoztatója – 1200 Ft-ért fizethető elő a 2000. évre. Az előfizetési díjat az MTSZ-be kell küldeni postautalványon. • Túravezetők Klubja: a márciusi összejövetelen (március 7-én) dr. Gál Csaba reu-matológus orvos tart előadást a csontritkulásról. • A Kovács Béla emlék- és teljesítménytúra időpontja – többszöri változás után – helyesen: április 15. • Grazi kerékpárosok pécsi látogatása: a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub meghívására háromnapos látogatásra érkezett Pécsre a grazi "Argus" kerék-páros szervezet négy tagja. A kerékpáros érdekvédelemmel és túrák szervezésével foglalkozó egyesület vezetői szakmai programokon vettek részt, megismerkedtek a pécs-baranyai kerékpáros turizmust érintő fejlesztési tervekkel és beszámoltak az ausztriai helyzetről. NYÍLT TÚRÁK  február 5, szombat: Feked – Harsányi kereszt – Hesz kereszt – Pécsvárad(26 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 6.45 órakor. Túravezető: Eperjesi József.  február 19, szombat: Mandulás – Remete-rét – Vörös-hegy – Farkas-forrás – Éger-völgy (10 km). Találkozás a pécsi vasútállomásnál a 34-es autóbusz megál-lójában, 8.45 órakor. Túravezető: Kremling Lajos.  február 26, szombat: Kárász – Vörösfenyő kh. – Cigány-hegy – Takanyó – Zo-bák (16 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 8.45 órakor. Túravezető: Varga István.  március 5, vasárnap: Mandulás – Misina – Tubes – Remete-rét – Szentkút (12 km). Találkozás a pécsi vasútállomásnál a 34-es autóbusz megállójában, 8.45 órakor. Túravezető: Budai Jánosné. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással melyekre mindenkit szere-tettel várnak (komlói kiindulással): • február 13, vasárnap: közép-mecseki barangolások. Sikonda – Csermaalja – Var-ga-hegy – Kökönyös (6 km), ill. Sikonda – Csermaalja – Mánfa – Budafa – Rá-kos-völgy – Koszonyatető – volt Hársas kh. – Kövestető – Zobákpuszta (16 km). Indulás 8 órakor a sikondai autóbusz járattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. • február 20, vasárnap: Sikonda – Bányász-forrás – Csík-gödör – Vágotpuszta – Kecskehát – Sikonda (10 km). Indulás 8 órakor a sikondai autóbuszjárattal. Túra-vezető: Németh Katalin. • február 26, szombat: Máré-csárda – Vörösfenyő kulcsosház – Németdöglés – Iha-ros-kút – Máré csárda (11 km). Indulás 7.35 órakor a mágocsi autóbuszjárattal. Túravezető: Rácz János. • március 5, vasárnap: Hóvirág-túra. Útvonal: Sikonda – Kőlyuk – Petnyák – Me-leg-mányi-völgy – Mánfai templom – Mánfa (10 km) – Kökönyös (14 km). Indu-lás 8 órakor a sikondai autóbuszjárattal. Túravezető: Stranszky Istvánné. RENDEZVÉNYEK • február 12: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség közgyűlése. Pécs, Szivárvány Gyermekház (dr. Veress Endre u. 6.), 8.30 óra. • február 19: PITE 30 teljesítménytúra. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Abaliget, Mecsektours kh. (a kempingnél), 7.00-9.30 óra között. Cél ugyanitt. Nevezési díj: 250 Ft/fő. Információ: Bota János, tel.: 30/993-8595. • március 4: XI. Sopianae Városismereti Verseny. R.: Az Ifjúsági Turizmusért Ala-pítvány; Pécsi Városvédő és városszépítő Egyesület. Információ: Mátrai Gábor, tel.: (72) 252-390. TAVASZI KUPA TÁJÉKOZÓDÁSI TÚRAVERSENY: a Baranya Megyei Természetba-rát Szövetség és a POEÜ Természetjáró Szakosztálya 2000. március 25-én rendezi meg a XI. Tavaszi Kupa túraversenyt, Fehérkút térségében. Rajt a Fehér-kúti kul-csosháznál lesz 7.30-10.00 óráig. Kategóriák: A (A/19, A/36), A/50, A/60, B, C1 (is-kolák 1-8. évfolyam), C2 (iskolák 9. évfolyamától és felnőttek). Nevezés március 10ig írásban, 2-4 fős csapatokkal a következő címre: Baronek Jenő, 7634 Pécs, Bajmi dűlő 4. Nevezési díj 265 Ft/fő, előzetes nevezés hiányában 350 Ft/fő. A 2000. évre érvényes természetbarát igazolvány felmutatásával, előzetes nevezés esetén 200 Ft/fő. A nevezési díjakat a helyszínen kell fizetni. A versenyről további információ kérhető a (72) 259-345-ös telefonszámon. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti az elnökség. A közlésre szánt anyagokat minden hó-nap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, János u. 22.  72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra).

MECSEK HÍRADÓ 75. szám 2000. január Beszámoló a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 1999. évi tevékenységéről I. Szövetségünk működése ► Taglétszám, működés 1999-ben szövetségünknek 45 tagszervezetben 1600 tagja volt, ez a szám az előző évekéhez hasonló, de kismértékű növekedést mutat (1997: 1526 fő, 1998: 1561 fő). Továbbra is tapasztalható némi "fluktuáció" a tagszervezetek körében: az előző évi tagjainkból néhányan nem érvényesítették tagságukat 1999-re, viszont ismét vannak újabb tagszervezeteink is. Így: Büdöskút barátai, Apáczai Nevelési Központ "Zengő Vándortábor", Mezőszél u. Általános Iskola, Pécsbányatelepi Általános Iskola (pécsi szakosztályok), ill. az Egyházasharaszti Általános Iskola és a Görcsönyi Általános Iskola. Külön örülünk az iskolás szakosztályok jelentkezésének, reméljük, hosszú távon körünkben tudhatjuk őket. Szövetségünk és annak elnöksége az éves program- és munkaterv alapján végezte tevékenységét. A Baranya Megyei Önkormányzat épületében (Pécs, János u. 22). dolgoztunk, elhelyezésünk díjmentes, munkánkhoz a tárgyi, személyi és anyagi feltételek biztosítva voltak. Az évi rendes közgyűlést februárban tartottuk a Szivárvány Gyermekházban. Az elnökség az év során hat alkalommal ülésezett, a napirenden az aktuális témák mellett többek között a közgyűlés előkészítése, a 2000. évi programok tervezése, a jövő évi orfűi országos találkozó (Gyalogtúrázók és Turistadalosok Országos Találkozója) szervezőbizottságának megalakítása, a találkozó programjának kidolgozása, valamint pályázatok készítése szerepelt. ► Kapcsolataink más szervezetekkel 1999-ben is több szervezettel működtünk együtt. Így ismét elsőként kell említenünk a Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetségét, mely a pénzügyi-gazdasági munkát végezte, illetve a Baranya Megyei Közgyűlés Sport Csoportját, mely az adminisztratív munkát segítette. Hagyományosan jó kapcsolataink vannak Baranya Megyei Közgyűlésének elnökével, dr. Kékes Ferenc úrral, Bokor Béla alelnök úrral és Szőke Attila elnöki referens úrral, a Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Ellátó és Vagyonkezelő Szervezetével, elsősorban Stráhl Ferenc hivatalvezetővel; a Polgári Védelem Megyei Parancsnokságával, Kovács Lajos parancsnok úrral; a Mecseki Erdészeti Rt.-vel és személy szerint Káldy József vezérigazgató úrral, valamint a különböző erdészetekkel (elsősorban az árpádtetői, a kárászi, a hetvehelyi és a szigetvári erdészetekkel és vezetőikkel: Pap Kálmán, Szőnyi János, Fekete Miklós és Könyves Kálmán igazgatókkal). Az erdészetek több területen, illetve több féle tevékenységgel segítik a baranyai hegyvidéki területek turisztikai fejlesztését (utak tisztítása, esőházak, erdei pihenők létesítése, források foglalása, karbantartása, különböző anyagok biztosítása a kulcsosházak körüli munkákhoz stb.). Egyre intenzívebbé és tartalmasabbá válik az együttműködés a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal (személy szerint dr. Iványi Ildikó igazgatóval, Nagy Gábor és Wágner László tájegységvezetőkkel, Tóth István Zsolt és Dudás György természetvédelmi őrökkel): az igazgatóság munkatársai tájékoztató, ismeretterjesztő előadásokat tartottak a túravezetőknek, természetbarátoknak, engedélyezték és segítették a fokozottan védett területekre vezető túrák lebonyolítását, iránymutatásokkal segítették a védett területeken átvezető turistautak felújítását, közreműködtek a Mecsek turistatérkép lektorálási munkáiban, kijelölték a Pécsi Túrakerékpáros Klubbal együttműködve a védett területeken átvezető kerékpárutakat - hogy csak a legfontosabb területeket említsük. Szövetségünk az éves rendezvénynaptárát egyeztette az igazgatósággal, és - a törvényi előírásoknak megfelelően - a védett területeket érintő programokat engedélyeztette. Nyugodtan állíthatjuk, hogy Baranyában a természetbarátok és a természetvédők teljes összhangban, egymást segítve dolgoznak, kölcsönösen figyelembe véve egymás érdekeit. Munkánkat segítette a Baranya Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete Kucsanda Ibolya igazgatóhelyettes és Koszta Zsuzsa, a Palatábla c. kiadvány szerkesztője révén, akik közreműködésével a Palatábla újságon keresztül az iskolás korosztálynak szóló programjaink (Madarak és Fák Napja túra, "A Mecsek forrásai" túramozgalom, ifjúsági turisztikai találkozók, Pécs Városismereti verseny stb.) kiírásait a megye összes általános és középiskolájába el tudtuk juttatni. Valamennyi együttműködő szervezet segítő munkájáért ezúton is köszönetet mondunk. ► Természetbarát kapcsolatainkról Napi rendszeres szakmai kapcsolatban álltunk a Magyar Természetbarát Szövetséggel, elsősorban Szabó Imre főtitkárral, Pálmai Vencel és Kalmár László titkárokkal és Bognár Mária gazdasági vezetővel. A Baranya megyei természetbarátok 1999-ben is közvetlenül képviseltették magukat mind a Magyar Természetbarát Szövetség elnökségében (Baronek Jenő), mind a Természetjáró Fiatalok Szövetsége elnökségében (Strasser Péter). A szomszéd megyék közül a Tolna Megyei Természetbarát Szövetséggel - s személy szerint elsősorban Dománszky Zoltán elnökkel - szinte napi kapcsolatban álltunk, a Somogy megyei természetbarátokkal viszont kevésbé volt intenzív az együttműködés. Ennek fő oka valószínűleg az év során bekövetkezett kétszeri elnökváltozás, mely nyilván nem tette lehetővé a folyamatos munkát. Megtettük az első lépéseket egy távlati, rendszeres regionális (dél-dunántúli) együttműködés kialakítására, ennek első mozzanata a Majláthpusztán megrendezett természetbarát találkozó volt, a következő pedig vélhetően a 2000. évi Gyalogtúrázók és Turistadalosok Országos Találkozója lesz Orfűn, ahol a dél-dunántúli megyék természetbarát szövetségei külön-külön is bemutatkoznak. Tervbe vettük a három megye (Baranya, Somogy, Tolna) regionális szövetségének megalakítását. ► Sajtó és propaganda Szövetségünk munkája úgy lehet eredményes, ha céljainkat és programjainkat ismertté tudjuk tenni. Örömmel mondhatjuk el, hogy 1999-ben az előző évekhez képest jóval több tudósítást olvashattunk, hallhattunk és láthattunk szövetségünkről, rendezvényeinkről. A teljesség igénye nélkül álljanak itt a legfontosabb médiák - melyek a legtöbbet tudósítottak és a legtöbb információt továbbították - a szerkesztőkkel: Mecsek Híradó (Strasser Péter), Természetbarát Híradó (Kalmár László), Új Dunántúli Napló (Pauska Zsolt főszerkesztő, Horváth László és dr. Dunai Imre újságírók), Pécsi Rádió (Kovács Zoltán, Kis Tünde), Pécs TV (Kismányoki Károly, Tomek Noémi), Magyar Televízió Körzeti Stúdiója (Hárságyi Margit), Déli Extra (Csefkó Judit), Pécsi Hét (dr. Bálint József, Bebessi Károly), Fordan-Zengő Rádió (Komor István, Szebeni János, Páli Márta). Néhány szó még külön a Mecsek Híradóról: a legjobb kritika, amikor a hónapok első keddjein már jóval a Túravezetők Klubjának 17 órai kezdése előtt turistatársaink közül többen jönnek a Híradóért, várják a "még nyomdameleg" újságot. A Híradót igyekszünk úgy szerkeszteni, hogy az egyúttal a baranyai természetjárás "krónikája" is legyen. Az újság népszerű a baranyai természetbarátok körében, akik nem csak olvassák azt, de egyre többen küldenek is hosszabb-rövidebb írásokat. Érdekességképpen álljon itt az 1999. évi "szerzők" névsora: Baronek Jenő, Baumann József, Benczes Gábor, B. Horváth Csilla, Bota János, Börcsök György, Budán Eszter, Dománszky Zoltán, Geisz Ferenc, Herke Szabolcs, Keczeli Vilmosné, Kiss Lajos, dr. Koncz Eszter, Kovács Szabó János, dr. Lakatosné Novotny Sarolta, Nagy Gábor, Navratil Géza Márton, Némethné Grosszmann Éva, Őri Zsuzsanna, Pálinkás István, Papp Csaba, Rácz János, Raub Bálintné, Rónoki Eszter, Strasser Péter, a PTTE Nyugdíjas Szakosztálya, valamint a "Baranyai természetjárók arcképcsarnokának" rajzolója, Plaszauer István. Köszönjük valamennyi írást, s továbbra is várjuk "szerzőink, tudósítóink" cikkeit, hogy a Mecsek Híradó minél szélesebb körben tájékoztasson, érdekes és színes legyen! II. Részletesen az egyes tevékenységi területekről ► Versenyek Az elmúlt évben a szövetségünk által rendezett négy tájékozódási túraverseny (Tavaszi Kupa, Csellengő Kupa, Tubes Kupa, elSant Őszi Kupa) a hagyományoknak megfelelően színvonalasak voltak. A résztvevők összlétszáma az előző évihez hasonló volt (a négy versenyen 299 csapat közel 850 fővel indult). A Csellengő Kupán és az elSant Őszi Kupán a résztvevők száma némileg növekedett, míg a Tavaszi Kupán és a Tubes Kupán enyhe csökkenés mutatkozott. A legtöbb induló a Tavasz Kupán volt. (369 fő). Kategóriánként az A50, A 60 és C kategóriákban nőtt, a B-ben pedig csökkent az indulók száma, míg az A és A36 kategóriákban a létszám jóformán változatlan volt. A két kisebb versenynél a részvételi arányon nagyot javított, hogy már azok is szerepeltek az országos bajnoki futamok sorában. Az indulók közül ki kell emelni a komlói 501-es Szakképző Iskolát, a komlói Kenderföldi Általános Iskolát, a Dombóvári Gimnáziumot, a Kaposvári Katolikus Gimnáziumot, a Sellyei Általános Iskolát és a JPTE Tanárképző Karát, ahonnan a tanárok és a kísérők mind több diákot, hallgatót hoznak el a versenyeinkre. Sajnálatos, hogy számos általános- és középiskola nem tud (vagy nem akar) szervezetten csapatokat indítani - itt főleg pécsi iskolákra gondolunk, amelyeknek helyben lenne a verseny. A szövetség versenyei mellett több más verseny is színesítette az éves programot, így a Mindszentgodisai Általános Iskola "A Zselic csücskében" versenye, a Baranya Megyei Szabadidősport Szövetség "Zselic-Triász Kupa" versenye, a Pécs Városi Természetbarát Szövetség "Madarak és Fák Napja" versenye, melyeken főleg általános iskolások vettek részt, valamint az 501. Szakképző Intézet "Csizmazia Kupa", és a Pollack Mihály Szakközépiskola "Pollack Kupa" versenye, főként középiskolások részvételével. Külön kell szólni a hagyományos Pécs Városismereti Versenyről, melyen 1999-ben a pécsi belváros északi része volt a téma, és amelyen 76 csapat indult. Meg kell még említeni két helyi szervezésű versenyt: a Sellye Városismereti Versenyt (a Sellyei Természetjárók rendezésében), valamint az "Ismered Komlót?" városismereti versenyt a komlói Kenderföldi Általános Iskola természetjáróinak rendezésében. Mindkét verseny érdemes lenne nagyobb nyilvánosságra. ► Találkozók Július 23-25-ike között Majláthpusztán rendezte meg szövetségünk és a Dráva Természetbarát SE a Kisszentmártoni Önkormányzat közreműködésével az 1989-ben "újjáélesztett", s megyeiből immár regionálissá bővült természetbarát találkozót, melyen Baranya, Bács-Kiskun, Somogy és Tolna megye természetbarátai vettek részt. A tábor vezetője Gida Tibor volt. Elmondhatjuk: az 1998-as újraindítás sikeres volt, és 1999-ben Majláthpusztán, gazdag programmal egy szép természetbarát hagyomány folytatódott megyénkben. Baranya megye mindkét országos ifjúsági találkozón képviseltette magát. Az Egerben megrendezett Természetjáró Gyerekek Országos Találkozóján (TEGYOT) a komlói Kenderföldi Általános Iskola természetjárói az összesített rangsorban hatvan csapatból hetedikek lettek, az éjszakai túraversenyen pedig ötödik helyezést értek el. A Természetjáró Diákok Országos Találkozóján (TEDOT) megyénket a PITE csapata képviselte. ► Nyílt túrák A szakosztályok, egyesületek saját túraprogramjai mellett jelentősek a nyílt túrák, melyeket a programfüzet és a Mecsek Híradó mellett a médiákon keresztül is meghirdetünk, alkalmat teremtve ezzel a nem szervezett természetjáróknak és bárki más érdeklődőnek a túrázásra, a természetbarátok és a természetjárás megismerésére. Az év során a tervezett 37 nyílt túrából 34 valósult meg, átlagosan 20 fő körüli résztvevővel, mely évek óta szokásos létszám. A túrákon ismét több új tag vett részt, akik nagy része többször is eljött. A túrák jó hangulatúak voltak; nagy részük a Mecsek különböző tájaira vezetett, de voltak a Zselicbe, a Villányi-hegységbe és a Geresdi-dombság területére vezető túrák is. Harmincnál több résztvevő volt a következő túrákon: Abaliget-Éger-völgy (január 16-án, 35 fő, túravezető: Lakatosné Novotny Sarolta); Jakab-hegy (január 23-án, 47 fő, Baranyai Rudolf); "Hellényi Miksa" emléktúra (február 21-én, 40 fő, Jakab Ferencné); "Csokonay Sándor" emléktúra (március 20-án, 52 fő, Kiss Lajos); "Írisz túra" - Villányi-hegység (május 30-án, 44 fő, Tollas Tibor); Mélyvölgy - Petnyáki-völgy (július 31-én, 36 fő, Varga István). 1999-ben nyílt túrákat vezettek: Baranyai Rudolf, Baronek Jenő, Baumann József, Becze László, Börcsök György, Budai Jánosné, Csanádi Imre, dr. Gundrum Károly, Gőbölös István, Iván Attila, Jakab Ferencné, Kaszás Károlyné, Kazal György, Kiss Lajos, dr. Koncz Eszter, Kovács János, Köntis Katalin, dr. Lakatosné novotny Sarolta, Lengyel Zoltánné, Marton József, Márton Zoltán, Németh Ferenc, dr. Novotny Iván, Rácz János, Rónaky Gizella, Tollas Tibor, Varga István, ► Teljesítménytúrák Szövetségünk hagyományos teljesítménytúráit 1999-ben is megrendeztük, a Tenkes 40-et kivéve (mely elmaradt, mivel a Siklósi Tenkes TE - bár előzetesen vállalta - a túrát nem rendezte meg. Jövőre azonban már újból lesz "Tenkes 40", a Dráva TSE rendezésében). Legnagyobb létszám ez évben is a Mecsek 15, 30, 50 túrákon volt, ahol a három távon összesen 512-en indultak, ebből 157-en az 50 km-es, 219-en a 30 km-es és 136-an a 15 km-es távon. A túra útvonala a Keleti-Mecsekben vezetett, s az indulók többsége (60%-a) nem pécsi volt. Sikeres volt a PITE 30, a 2x100 km Baranyában kerékpáros túra, valamint a Dél-Zselicben rendezett Papi pipa 30 teljesítmény¬túra is, mely ez évben új útvonalon vezetett, s Ibafától Sasrét érintésével Terecsenyben ért véget. Az új útvonal elnyerte a résztvevők tetszését, így jövőre is ezen vezet majd a túra. A teljesítménytúrákat a Mecseki Kóborlók szakosztály, a Pécsi Ifjúsági Természetbarát Egyesület, a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub és a Dél-Zselic Természetbarát Klub rendezte, valamennyit színvonalasan. A természetvédelmi területeket is érintő túrák útvonalát a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztették és engedélyeztették a rendezők. ► Tanfolyamok, túravezetőképzés Az év során szövetségünk három bronz jelvényes túravezetői tanfolyamot hirdetett, ebből kettőt tudtunk indítani. Az elsőre tíz fő jelentkezett, közülük négynek sikerült a vizsgája, három fő kimaradt, egy a vizsgáit megszakította, kettőnek pedig a gyakorlati vizsgája volt sikertelen, ők egy későbbi csoporttal vizsgázhatnak újból.A másodikon, melyet egyetemistáknak indítottunk, 60 fő kezdte el a tanulást; ez a tanfolyam még tart, s a hallgatók vizsgázása folyamatos. Eddig 15-en végeztek eredményesen. A harmadik tervezett tanfolyamot érdeklődés hiányában nem tudtuk indítani. A tanfolyamokat Börcsök György szervezte. ► Túravezetők Klubja A Túravezetők Klubja vezetését januárban Börcsök György vette át dr. Lakatosné Novotny Saroltától. Az éves programot a tagsággal egyeztetve állította össze, sikerült nagyon jó témákat választani és előadókat felkérni. Februárban Rónaki László a Barlangok világáról címmel tartott vetítéssel egybekötött előadást. Márciusban Lantos Tamás mutatta be Afrika természetvédelmét egy izgalmas előadás keretében, sok-sok képpel illusztrálva. Áprilisban Kalmár László, a Magyar Természetbarát Szövetség titkára Csehországi homokkő c. diavetítését láthatták az érdeklődők, illetve különleges élményt jelentett a Francsics Ferenc túratársunk által a Pécsbányai Arborétumba szervezett látogatás. Májusban a Gemenci erdőről tartott ismertetőt Szarvas Pongrác, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság gemenci természetvédelmi őre, júniusban pedig Börcsök György előadása hangzott el Pécs barokk és rokokó építészetéről. A nyári szünetet követően szeptemberben Wágner László, a Duna-Dráva Nemzeti Park tájegységvezetője tartott ismertetőt az Ormánságról. Októberben Tillai Gábor vetített, és ebben a hónapban rendezte meg a klub a hagyományos autóbuszos kirándulását, ez évben a Balaton-felvidékre. A kirándulás programjában a következő látnivalók megtekintése szerepelt: Tihany, a Hegyes-tű, a szentbékkállai kőtenger, a Szentgyörgy-hegy, a szigligeti vár, valamint a balaton¬edericsi Afrika Múzeum. A kirándulás nagyon tetszett a résztvevőknek, Lengyel Zoltánné túravezető társunk szavait idézve: "ez a kirándulás egy évre feltölti és erőt ad neki a következő időszakhoz". Novemberben Nagy Gábor, a Duna-Dráva Nemzeti Park tájegységvezetője tartott élménybeszámolót Szlovéniáról, míg decemberben Dudás György, a nemzeti park természetvédelmi őre a Villányi-hegységet mutatta be. A következő évben Börcsök György klubvezető az előadások témáinak kibővítését, s a vetítések mellett más, a túravezetők számára fontos ismeretterjesztő előadásokat is tervez, így például: talaj és talajvédelem, hazánk flóratartományai, régiónk növényzete, gyógynövények, a csontritkulásról. ► Természetjáró minősítések Az év során összesen 70 természetjáró minősítést értek el a baranyai természetbarátok, ebből 33 bronz, 28 ezüst és 9 arany fokozatú. A minősítésekkel kapcsolatos adminisztrációt Plaszauer István sporttársunk végezte. ► Ifjúsági természetjárás Szövetségünk 1600 fős tagságából 1038 az ifjúsági tag, ami 65 %-os arányt jelent. Az 1038 főből 495 azoknak a száma, akik iskolai természetjáró csoportokban, szakosztályokban igazolt természetjárók, a többi tanuló valamelyik más egyesület, szakosztály tagja. Összesen 18 iskolában működik természetjáró csoportunk; ezzel a számmal továbbra sem lehetünk elégedettek, bár rendezvényeinken igen nagy számban vesznek részt fiatalok. Két túramozgalom volt az év során, melyet kifejezetten az iskolás korosztály számára hirdettünk. Így a "Bakancsra fel!", melyet 1998-ban indítottunk, s 1999-ben kb. 120-an fejezték be, és az ez évben - immár másodszor - meghirdetett "A Mecsek forrásai" túramozgalom, melyre szintén kb. 120-an neveztek. Megyénket mind a TEGYOT-on, mind a TEDOT-on képviselték a fiatalok. A Természetjáró Fiatalok Szövetsége országos természetjáró és természetismereti vetélkedőjébe Baranyából hat településről kapcsolódtak be, szövetségünk tagjai közül a mindszentgodisai, a sellyei és a komlói iskolások. A versenyen 146 csapatból a komlói Kenderföldi Általános Iskola természetjárói a 4. helyezést érték el. Szokásunkhoz híven most is ezúton köszönjük meg azoknak a tanároknak, nevelőknek a munkáját, akik foglalkoznak a természetjárás ügyével, ennek keretében bekapcsolódnak tanítványaikkal a szervezett természetbarát mozgalomba, s szövetségünkhöz csatlakozva vezetik az iskolai, ifjúsági természetjáró csoportokat, szakosztályokat: Adorján Rita, Börcsök György, Csonka Miklósné, Gátszeginé Scheitler Adrienn, Gyenis Ilona, Hardi András, Iván Attila, Kabai Józsefné, Kevy Albert, Nagy Lajosné, Némethné Grosszmann Éva, Pálinkás István, Schóber József, Strasser Péter, Szabó Mihályné, Takácsné Hartmann Piroska, Tigelmann József, Tóth Klára, Uzsoki Csaba, Varga Ferenc, Zeiler Simon. ►Technikai munkák Turista útjelzések felújítása 1999-ben is terv szerint folytatódott az útjelzések felújítása, melyeket a Keleti-Mecsek területén a Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület tagjai végeztek Király László, a Nyugati-Mecsekben és a Dél-Zselicben pedig a Dél-Zselic TK tagjai Strasser Péter vezetésével. Az év során a következő útszakaszok jelzéseit festették újra: Mecsek • : Óbánya-Somogyi út (5 km) • : Zobákpuszta-Hidasi-völgy (3 km) • : Bánya-tó-Kövestető (2 km) • : Szöge-hegy-Fehér-part (3 km) • : Fehér-part-Völgységi patak (1 km) • , : Sikonda-Mecsekpölöske (7 km) • : Tettye-Dömörkapu (1,5 km) • : Tettye-Lapis (5,5 km) • : Orfűi elágazás-Gubacsos kulcsosház (0,5 km) • : Gubacsos kulcsosház-sárga n elágazás (1,5 km) • : Abaliget-Petőcpuszta (3 km) • : Bános-Vágot (3 km) • : Kisrét-Hideg-kút-piros sáv leágazás (0,5 km) Dél-Zselic • : Szabás-Nagytótváros (4 km) • : Nagytótváros-Terecseny (6 km) • : Almamellék-Antalszállás (6 km) Források felújítása Az útjelzések felújítása, a turistautak karbantartása mellett igen fontos munkát végez immár több éve Baumann József társunk, aki a mecseki forrásokat újítja fel, hogy az arra járók valóban - a turistatérkép jelzésének megfelelően - friss vízhez juthassanak túráik során. 1999-ben ő és segítőtársai - Baumann Józsefné, Köntis Katalin és Plaszauer István - a következő forrásokat újították fel: Bögrés-kút, Farkas-forrás, Laci-forrás, Lenke-forrás, Mihály remete-forrás, Szarvas-kút, Szuadó-forrás. Kulcsosházak A baranyai kulcsosházak működésével kapcsolatosan 1999-ben a következő változásokról kaptunk híreket: – a kisújbányai kulcsosházat - bár visszakérte a hosszúhetényi önkormányzat - egyelőre tovább üzemelteti a Dráva TSE, Gida Tibor vezetésével, az önkormányzat felkérése alapján; – az Óbányai-völgyben lévő kulcsosházat - melyet a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság üzemeltet - bizonytalan időre bezárták, mivel a ház teljes felújításra szorul; – a Vörösfenyő kulcsosháznál a Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület - Király László irányításával - a következő felújítási munkákat végezte el az év folyamán: a tetőszerkezet és a kémény felújítása, külső vakolatjavítás, belső meszelés, a nagyobb szobában műanyagpadló lerakása, a konyhában csempézés, fogasok, polcok, új függönyök felszerelése, a ház környékének rendezése; – a Kardos úti kulcsosházat a PTTE "Hétpróbás" szakosztálya vette át üzemeltetésre, Kevy Albert vezetésével; – a Büdös-kúti kulcsosházat - Baronek Jenő irányításával - a szövetség üzemelteti, s a következő felújítások történtek: külső-belső meszelés, bútorok, ablakok és a fa szerkezetek mázolása, a forrástól a házhoz vezető lépcső felújítása, a ház előtti terasz megerősítése, kémények javítása, a tűzrakó hely és a forrás építményének felújítása, új rönkasztalok, padok kihelyezése. – a koszonyatetői kulcsosházban - Kiss Lajos irányításával - teljes festés-mázolás, valamint az udvaron tereprendezés történt, szabadtéri fedett társalgókat, tűzrakót és étkezőnek használható garázst építettek, valamint új székeket, asztalokat helyeztek ki; – a Gubacsos kulcsosházban külső-belső meszelés történt; – a terecsenyi Zrínyi kulcsosházban a Dél-Zselic TK - Strasser Péter vezetésével -felújította a vizesblokkot és a teljes vízvezeték-hálózatot, bevezették a házba a vezetékes vizet, új burkolást kapott a fürdő és a főzőfülke, szabadtéri fedett étkező épült, felújították a melléképületet (raktár, WC-k és tüzifa-tároló): tetőszerkezet, aljzatbetonozás, vakolás; – Majláthpusztán a Dráva TSE új kulcsosházában - Gida Tibor vezetésével - kialakították a konyhát, a fürdőszobát, vizesblokkot és előszobát; belső vakolás és új burkolat készült, új ablakszárnyat építettek be, a padlástérben a leendő tetőtéri szálláshely kialakítására vasalt betonaljzatot raktak le, elkészült az épület előtti betonjárda, valamint a kerítés tetejére fedlapok kerültek. Az egyesület megvásárolta az épületrészt, így az saját tulajdonú kulcsosház lett. Ezúton külön is köszönjük valamennyi természetbarát társunk közreműködését, akik az útjelzések, források és kulcsosházak felújítási munkáiban segédkeztek. ► Kerékpáros szakág Kerékpárosaink az év során 16 nyílt túrát hirdettek, melyek között két alkalommal háromnapos portya is szerepelt: egyszer a Balaton-felvidéki várakat látogatták meg, egyszer pedig a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra útvonalából teljesítettek egy újabb szakaszt. A szokásos kéthetes nyári nagy túra ez évben a Északi-középhegység láncolatán vezetett végig Szobtól Sátoraljaújhelyig, majd pihenésképpen a Tisza mente következett a szabolcsi földvártól Csongrádig, ahonnan Ópusztaszer, Kiskőrös és Kalocsa nevezetességeinek megtekintésével tértek haza. 1999-ben negyedik évfolyamába lépett a KERÉKVÁROS című, kéthavonta megjelenő, ingyenes újság, melyet Arató Csongor szerkeszt. A lap megjelenését anyagilag támogatja a KKA, a KAC és a Környezetünkért Alapítvány. A szakág kezdeményezésére és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetett javaslata alapján a Mecseki Erdészet Rt. - mint az erdőtörvény értelmében erre jogosult - az év elején kijelölte a Mecsekben a kerékpárral is igénybe vehető erdei utakat. Így az országban elsőként a Mecsekben történt meg az erdei kerékpározás törvényi előírások szerinti rendezése. Ezek az utak a Mecsek turistatérkép 1999-es kiadásán már feltüntetésre kerültek (kis piros kerékpáros szimbólummal jelölve), és a jelzéseket - a turistautakéhoz hasonlóan - már elkezdték felfesteni az erdőkben. A kerékpározás, a kerékpáros túrázás népszerűsítésére ez évben is megrendezték a "Föld-napi" kerékpártúrát, a "Péntek esti tekergések"-et, a "2x100 km Baranyában" teljesítménytúrát, a pécsváradi Pünkösdi Túrakerékpáros Találkozót, valamint a "SULIBA? BRINGÁVAL!" akciót. A kerékpáros turizmus fejlesztése érdekében tanulmánytervet készítettek és adtak be a Dráva védgáton létesítendő kerékpárútra, illetve annak az EUROVELO európai nemzetközi kerékpárút hálózatba való integrálására; szaktanácsadással segítették a Duna-Dráva Nemzeti Park látogathatóságával kapcsolatos tanulmány kerékpáros túrázással foglalkozó fejezetének összeállítását; szakmai támogatásukkal vizsgadolgozat készült az idegenforgalmi szakon kerékpáros turizmusból; szakelőadót biztosítottak a Duna-Dráva Nemzeti Park által rendezett túravezetőképző tanfolyamra, melyen a védett területeken való túravezetésre képezték ki a hallgatókat. A szakág munkájának elismeréseként fogható fel, hogy a Pécsi Túrakerékpáros Klub két tagja is meghívást kapott a Pécs Városi Önkormányzat által a város szabadidősportjáért tevékenykedő aktivisták részére szervezett év végi fogadáson. ► Térképek 1999 nyarán jelent meg a Mecsek turistatérkép új kiadása, mely címoldalán - az új kiadás felismerését elősegítendő - az előző kiadásoktól eltérő fényképet ábrázol: a térképen Kisújbánya és környéke látható. A térkép a legfrissebb adatoknak megfelelően ábrázolja a természetvédelmi területeket és azokon belül a fokozottan védett területeket, valamint a kerékpározásra kijelölt utakat, eltérő színű jelekkel megkülönböztetve az országúti és a terepkerékpározásra ajánlott útvonalakat. A térkép korrekciós és lektorálási munkáiban szövetségünkből Baronek Jenő, Király László, dr. Novotny Iván és Strasser Péter, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság részéről Nagy Gábor vett részt. Végezetül megköszönjük mindazok munkáját, akik bármilyen módon segítették szövetségünket és hozzájárultak ahhoz, hogy a Baranya megyei természetbarátok ismét tartalmas és sikeres évet zárhatnak. Összeállította a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége. PÁLYÁZAT A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség a 2000. júniusában Orfűn megrendezendő Gyalogtúrázók és Turistadalosok Országos Találkozója alkalmából pályázatot hirdet két témában, az alábbi kategóriákban: Fotópályázat (F) F.1 kategória: kirándulási képek F.2 kategória: a Mecsek turista emlékei F.3 kategória: a Mecsek kirándulóhelyei Pályázni lehet egyedi képekkel vagy max. 10 képből álló képsorozattal (különálló képekkel vagy tablón elhelyezve). A pályázónak a pályázati anyagot alkalmasnak kell tennie arra, hogy az kiállításon bemutatható legyen. Ugyanazon pályázó több kategóriában, ill. kategóriánként több alkotással is pályázhat. A díjazott pályázati anyagok bemutatásra kerülnek a Gyalogtúrázók és Turistadalosok Országos Találkozóján. Értékelés, ill. bemutatás után valamennyi pályázati anyagot visszajuttatjuk a pályázóknak. Irodalmi pályázat (I) I.1 kategória: turista tárgyú vers I.2 kategória: turista tárgyú történet, leírás (max. 5 oldal). Ugyanazon pályázó több kategóriában, több művel is pályázhat. Értékelés után a díjazott verseket, leírásokat közzé tesszük a Mecsek Híradóban. A pályázatra nevezési díj nincs. Mindkét témában az alkotásokat jeligésen kell beküldeni, az alkotó nevét, címét és más, közlésre szánt adatait zárt borítékban kell mellékelni a pályázati anyagokhoz, a jeligével ellátva. A pályázati anyagokat a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség elnöksége által felkért független bírálóbizottságok fogják elbírálni. Díjazás: mindegyik kategória első három helyezettje oklevél- és tárgyjutalomban részesül, valamint meghívást kap a május 28-iki autóbuszos kirándulásra, melyet a Túravezetők Klubja szervez a Kis-Balatonhoz. A pályázatok benyújtásának határideje: 2000. május 1. A pályázatokat a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség címére kell beküldeni (7621 Pécs, János u. 22.) ÚJRA TÚRÁZÁS Feleségemmel októberben vettük ki megérdemelt szabadságunkat. Úgy terveztük, hogy körbejárjuk a Mecseken kedvenc helyeinket. Az elmúlt időszak minden idejét lekötötte az Ordas-tanya felújítása és a Csokonay-kút megépítése. Végre most már hódolhattunk régi szerelmünknek, a túrázásnak. Túráink során sok szép - és néha szomorú - élményben volt részünk. Csodáltuk a szép őszi tájat, és útjaink során sok változást tapasztaltunk. Barátaink több szakaszon felújították a turista útjelzéseket, melyek most "büszkén virítanak" színes köntösükben. A cigány-hegyi kilátó korlátait sajnos végig ledöntötték, ezért messziről nagyon furcsa képet mutatott. Balesetveszélyessé vált ez a szép építmény az ide látogatók számára. A Réka kunyhónál a vadászház kezelői szép rendet raktak a környéken, és több zsák szemét várja elszállítását. A Kecske-háton (Keleti-Mecsek; a szerk.) haladva szép volt a megtisztított erdő az időnként előbúvó panorámával. Az út jobb oldalán néhány méterre egy szépen faragott fakeresztet fedeztünk fel virágokkal. Gondolkodtunk, miért állíthatták éppen ide ezt a keresztet? A Legénysír felé haladva erdőmunkásokkal találkoztunk, akiktől megtudtuk a kereszt történetét: kollégájukra fadöntés közben zuhant rá egy vastag ág, éppen ott, ahol a kereszt áll, és állít emléket Módos Imrének. A Legénysír környékén vállalkozó dolgozik, emberei a viharok következtében kidőlt fákat vagdossák méretesre, és tisztítják meg a nyesedékektől az erdőt. A Legénysírtól nem messze egy tűzrakó található farönkökkel, vele szemben felhalmozva sok üres eldobott műanyag flakon és egyéb csomagolóanyag hever. Nem méltó ez egy sír környezetéhez még akkor sem, ha alatta a sír elhanyagolt. Lent a völgyben ered a Varasdi-patak, ahol feleségem hívta fel figyelmemet egy szép virágra. Első ránézésre megállapítottam, hogy ilyent még nem láttam. Gyenge, kb. 60 cm-es lágy száron öt darab bordó, fürtös virág. Jobban megvizsgálva a keserű füvekhez tudtam hasonlítani. Készítettem róla fényképfelvételt, és visszamentem leszedni a maradék gerebengombákat, amiket eddig csak képről ismertem. Tovább a Réka-völgy vár alatti szakasza alig volt járható a nagy sártól. Túráink néhány észrevételét és az ezekkel kapcsolatos véleményünket szeretném leírni: a turistautak mentén egyre több az eldobált műanyag flakon és egyéb csomagolóeszköz, melyek zömét a kirándulók dobják el. Sajnos az erdészeti tevékenységet végző vállalkozók is egyre több szemetet hagynak maguk után szerte az erdőben (műanyag flakonok, motoros fűrészek olajos flakonjai, sörös dobozok, benzines kannák). A vadászok portáján sem nagyobb a rend. Sok a különböző műanyag zsák, melyekben az etetéshez viszik a kukoricát. A vadlesek alatt nem ritka a boros üveg, sörös doboz; sok az "elöregedett", roskadozó vadles, ami az óvatlan kirándulóknak veszélyt rejt. Sok forrás és környezete is elhanyagolt, s a források közül több is megrongálódott az elmúlt évek mostoha időjárásában. Nagyobb törődést érdemelnének az erdőt járó emberektől. Az erdőtelepítés új módszerével többfelé találkoztunk, de legjobban a Bakonya környéki tetszett. A gondos munka, a technológia pontos betartása szemet gyönyörködtető az itt látható erdős területeken. Az erdőtisztítás szép példáját láttam a Lenke-forrás környékén: az erdőt gondosan kitisztították, a nyesedéket szépen felhalmozták és a gépek kerekei által vájt mélyedéseket eligazították, feltöltötték. A Mecsek minden területén sok az erdészeti tevékenység. Mindannyiunk érdeke, hogy az erdő tiszta és egészséges maradjon. Nagyobb figyelmet kell fordítani az erdészeknek a vállalkozók ellenőrzésére. Nekünk, túravezetőknek pedig személyes példamutatással kell az erdő megtisztítását segíteni. Baumann József HÍREK ■ KÖZGYŰLÉS: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2000. február 12-én 8.30 órakor tartja évi rendes közgyűlését a Szivárvány Gyermekházban, melyre az egyesületek, szakosztályok hivatalos képviselői mellett szeretettel várunk minden érdeklődő természetbarátot. ■ Természetbarát szövetségi tagsági díjak: a Magyar Természetbarát Szövetség elnöksége a - sok éve változatlan mértékű - tagsági díj emeléséről döntött. A tagdíjak ennek értelmében a 2000. évre a következők: felnőtt keresők: 300 Ft, nyugdíjasok: 200 Ft, tanulók: 100 Ft. A 2000. évre érvényes betétlapok, ill. új tagsági igazolványok január 18-tól kaphatók a szövetségben. ■ 1999. évi egyéni és szakosztályi pontverseny: szövetségünk elnöksége határozott arról, hogy az eddigi pontszámításban - a szakosztályok képviselőinek tavaszi megbeszélése alapján - változtat. A túrák pontértékeinek kiszámítása változatlanul az MTSZ minősítési szabályzata alapján történik, a 20 pontértéket el nem érő túrák nem számíthatók be. Újdonság: fontos a szakosztály "aktív létszámának" megállapítása és leadása. Aktívnak számít az a tag, aki az év során legalább 10 túrán részt vett. Az összesítésbe csak az aktív tagok pontszámai számítanak be. Változást jelent még az is, hogy ez évtől külön értékeljük a munkatúrákat: egy-egy munkatúrán való részvétel 30 pontot jelent egy főnek. Munkatúrának számítanak a legalább 5 óra időtartamot elérő következő tevékenységek: kulcsosház körüli munkák, turistaút-jelzések festése, turistautak és erdei létesítmények karbantartása, forrástisztítás és forrásfoglalás, versenyrendezés, nyílt túra vezetése. A munkatúrákról szóló jelentéseket - az új szabálynak megfelelően - külön összesítésben kérjük leadni. Kérjük a szakosztályokat, egyesületeket, hogy a túrákról és munkatúrákról szóló összesítéseket és a túrajelentéseket legkésőbb 2000. január 20-ig adják le dr. Lakatosné Novotny Sarolta titkárnak. ■ Szálláscím-jegyzék: szövetségünk januárban újból megjelenteti a Baranya megyei olcsó szállások címjegyzékét. Kérjük, hogy az 1998-as kiadáshoz képest bekövetkezett változásokat, valamint ha tudomásuk van esetleg újabb szállásokról, január11-ig jelezzék Strasser Péternek. ■ Ezüst jelvényes túravezetői tanfolyam: a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség ezüst jelvényes túravezetői tanfolyamot szervez - a Baranya, Somogy, Zala és Vas megyei szövetségekkel közösen - 2000. július 10-16. között a koszonyatetői kulcsosházban. A tanfolyamra jelentkezés feltételei: szabvány jelentkezési lap kitöltése; a vizsgára való jelentkezést megelőző 3 évben, éves átlagban legalább 10 nap túravezetés igazolása; a vizsga évében betöltött 20. életév; érvényes MTSZ tagság; természetbarát szervezet ajánlása. Tervezett költség: 5-6 ezer Ft (szállás, étkezés, tanfolyami költségek). Jelentkezési határidő: 2000. február 5. Jelentkezési lap a következő címen kapható: Dománszky Zoltán, 7150 Bonyhád, Mónus Illés u. 78., ( (74) 454-167. További információ ugyanitt, az esti órákban. ■ Kedvezményes utazási utalványok: kérjük a szakosztályok, egyesületek túravezetőit, hogy a még náluk lévő, de fel nem használt utazási utalványokat sürgősen juttassák el a szövetségbe dr. Lakatosné Novotny Saroltának, hogy el tudjunk számolni velük, mert ezek hiányában nem kapunk újabb utalványokat az MTSZ-től. ■ Időpont változások: a 2000. évi rendezvények közül kettőnek az időpontja módosult. A rendezvénynaptárban közöltektől eltérően a "Téli Mecsek 30, 15" teljesítménytúrák január 15-én, a "Kovács Béla emlék- és teljesítménytúra" pedig április 22-én kerül megrendezésre. NYÍLT TÚRÁK ● január 16, vasárnap: Orfű - Bános - Vágot - Kőlyuk - Páfrányos - Hősök tere (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 9.15 órakor. Túravezető: Lakatosné Novotny Sarolta. ● január 22, szombat: Mandulás - Remeterét - Jakab-hegy - Éger-völgy (15 km). Találkozás a pécsi vasútállomás előtt a 34-es autóbusz megállójában, 8.45 órakor. Túravezető: Baranyai Rudolf. ● január 29, szombat: "Magyar kikerics túra" a Villányi-hegységben. Útvonal: Villány-Szoborpark-Szársomlyó-Fekete-hegy-Palkonya (14 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 6.30 órakor. Túravezető: Dudás György /Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság/. ● február 5, szombat: Feked - Harsányi kereszt - Hesz kereszt - Pécsvárad (26 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 6.45 órakor. Túravezető: Eperjesi József. RENDEZVÉNYEK január 15: "Téli Mecsek 30, 15" teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs-Égervölgy, Teca mama Kisvendéglője, 6.30-8.00. Információ: Szabó László Attila, tel.: 72/322-210. Mecsek Híradó A Baranya Megyei és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni. (7621 Pécs, János u. 22. (72) 310-226; fax: (72) 312-019. Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra)

KÖSZÖNTJÜK A TALÁLKOZÓ RÉSZTVEVŐIT! Fővédnökök Dr. Szili Katalin Magyar Köztársaság Országgyűlésének alelnöke Dr. Kékes Ferenc Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke Dr. Toller László Pécs Megyei Jogú Város polgármestere Védnökök Dr. Iványi Ildikó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója Káldy József Mecseki Erdészeti Rt. vezérigazgatója Kovács Dezső Orfü polgármestere Pauska Zsolt Üj Dunántúli Napló főszerkesztője Bársony András Magyar Természetbarát Szövetség elnöke Szabó Imre Wesselényi Miklós Közalapítvány elnöke Pálmai Vencel Magyar Természetbarát Szövetség Gyalogtúra Bizottság vezetője A találkozó fő támogatói: Baranya Megyei Önkormányzat Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Mecseki Erdészeti Rt. Otffí Község Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A találkozó támogatói: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma. Pécs Baranya Megyei Diáksport Tanács Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége Baranya Megyei Szabadidősport Szövetség Him Singers együttes, Komló Jókai-Peac Tornaszakosztály JöVE Utazási Iroda Kárász Közjég Önkormányzata Kenderföldi Általános Iskola, Komló Komlói Súgólyuk Színház Környezetvédő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Környezetünkért Alapítvány Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Pécsi Irodája Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztőség Magyar Természetbarát Szövetség MATÁV Rt. Matáv-Pont Pécs Mezőszéi úti Általános Iskola. Pécs Nagy fíandó András előadóművész Notheisz Antal Pécsi Erőmű Rt. Pécsi Közüzemi Rt. Pécsi Modellező Klub Pécsi Tudományegyelem Baranya Táncegyüttese Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Rácz iMvasfarm, Orfű-Upóc Sdunidl János újságíró SECUR-INTF.U. Kft. Széchenyi István Gimnázium és Ipari Hírközlési Szakközépiskola, Pécs Szigetvári Takarékszövetkezet Új Dunántúli Napló Varga Kálmán zenész Vasast Bányász Fúvószenekar, Pécs Wesselényi Miklós Közalapítvány Kedves Barátunk! A Mecsek Híradónak - a baranyai természetbarátok havonta megjelenő lapjának - különszámát tartja kezében, mely a Gyalogos Természetjárók VII. és a Turistadalosok I. Országos Találkozója alkalmából jelent meg. E kiadványban kiegészítő információkat adunk a találkozó programjaihoz kapcsolódóan, illetve bemutatjuk a vidéket, a Mecsek azon részeit, ahol a találkozó programjai folynak. Igyekeztünk a lapot úgy összeállítani, hogy abban a hasznos információk mellett érdekes olvasmányokat is találjanak. Olvassák kedvükre a Mecsek Híradót az Orfűn - remélhetőleg kellemesen - töltött négy napban. Baranya megye és Pécs város természetbarátai nevében ezúton is őszinte szívvel köszöntöm minden kedves vendégünket. Kívánom, hogy érezze magát mindenki otthon, s vegyenek részt minél több programban, hiszen azok Önökért vannak. Bízom benne, hogy a gyorsan elröppenő napok végén szeretettel és barátsággal búcsúzhatunk el egymástól. Mi, baranyai természetbarátok mindent megteszünk azért, hogy maradandó élményekkel és lelket gazdagító emlékekkel térhessen haza mindenki. Ha - esetleg még ismeretlenül - megtetszett vidékünk, szeretettel várunk vissza mindenkit Baranyába! E sorokkal kívánok mindenkinek a találkozó négy napjára jó szórakozást és versenyzést, szép túrákat, közös dalolást; igazi természetbarát együttlétet: Baronek Jenő a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöke Arra alább Baranyában Nagy a szerelem a lányban De még nagyobb a legényben Csókot rabol a sötétben Esik eső, de nem ózok Cseresznyefa alá állok, Az alá is azért állok. Arra mennek el a lányok Menj el Jóska katonának Jobb dolgod lesz, mint apádnak Nem kell kaszálni, kapálni Csak a lányok után járni Elmen! Jóska katonának. De nem volt jó regrutának Meri nem tudóit szalutálni, Csak a lányok után járni. BEKÖSZÖNTŐ Szeretettel és tisztelettel köszöntünk mindenkit a Gyalogtúrázók VII. Országos Találkozója keretében megrendezett Turista Dalosok I. Országos Találkozóján. Tényleg ez az első találkozó - így hivatalosan meghirdetve bizonyára igen de beköszöntőnkben azért meg kell, meg illik emlékeznünk elődeinkről. Például Déry Józsefről (1865-1937), aki a hazai természetjárásnak az 1900-as évek elején az egyik kimagasló szervezője és egyénisége volt. Ő alakította meg 1903-ban a Turisták Dalkörét. Ö így ír a Turisták Lapjának egyik számában: .Ahol a turista, ott a dal. Bármerre járunk külföldön, megüti fülünket a lélek vidámságának e magasan szárnyaló megnyilvánulása, ahol találkozik a természet barátainak hadserege. Nálunk is így van ez, ahol szeretik a természetességet, levetik az emberek magukról a hivatalos komolyság köntösét, és őszintén tudnak örülni a dalnak, a szépségeknek, amit a mindenható örökszép természet nyújt." így volt ez a hatvanas-hetvenes évek nagy turistatalálkozóin is. Sokaknak, sokunknak a legszebb emlékei az esti tábortüzek énekléséhez kötődnek. Akkor sem, és reméljük most sem tudja onnan kiverni más harsogó „zenebona” a népdalt és a turista-, barlangos- és hegymászó dalainkat, mert mindennek megvan a maga helye. Mi nem véletlenül választottuk dalos összejövetelünk időpontjának a Gyalogtúrázók Országos Találkozóját, hanem azért, mert a turistákhoz, a táborozáshoz mindig hozzátartozott a közős éneklés. Nem szeretnénk elfogultak lenni; tudjuk, a természetjárásnak nem a főága az ének, a dal, de nem is vadhajtása. A daloló ember énekében benne van a bánata, az öröme, a szerelme, a csalódása, a hegyek szépsége, a víz csobogása és a haza szeretete. Az együttes éneklés közösséget teremt. Hívunk, várunk esténként a tábortüzekhez - ha lesz érdeklődés, keresünk más alkalmat is. Nincs más célunk, mint elővenni a régi énekeinket, meghallgatni mások dalait, és tanulni közösen egy-két új éneket. Bízunk abban, hogy szépen lesz érdeklődés a közös éneklésre, ezért előre kérjük fegyelmezett türelmeteket, hogy egymás szavába, dalába ne vágjunk. Mi nagyon reménykedünk, hogy - a sok más program mellett - a közös éneklésünkről is felejthetetlen emlékeket viszünk haza Orfüröl, és nemsokára kiírhatjuk a „Turista Dalosok II. Országos Találkozóját”! ...y ....9 Bemutatjuk a közreműködő művészeket A turistabálhoz Varga Kálmán szolgáltatja a zenét, akinek feladata az. egyes rendezvények hangosítása is. 1983 óta hivatásszerűen zenél, szinte minden hétvégén -éttermekben vagy ku kórházakban, lakodalmak vagy bálok alkalmával - szórakoztatja a vendégeket. Leginkább nosztalgiazenét szeret játszani. Pécs-Vasason lakik, szakmája karosszérialakatos. Igazolt természetbarát, a Dráva TSE tagja. A megnyitó napján a térzenét a Vasasi Bányász Fúvószenekar szolgáltatja. Az együttes 1935-ben alakult a DGT Vasas Bányaüzemi Fúvószenekara néven, 26-30 fővel. A mecseki szénbányászat megszűnésével támogató nélkül maradtak. A jelenleg 20 fős zenekar önszerveződésü, maguk javítják a zeneszerszámaikat is. Varjú István, helyi bányász család gyermeke (e zenekar kedvelője) vállalta, hogy pályázatokat ir és szponzorokat keres az együttes működtetésére. Az együttest jelenleg támogatják (a teljesség igénye nélkül): a helyi önkormányzat, a Baranya Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete, a Pécsi Erőmű Rt., a Bányavagyon-értékestítő Rt. stb. Részt vesznek lakodalmak és temetések szertartásain. Alkalmi szerepléseik a május 1-jei térzenék, iskolai rendezvények, majálisok és juniálisok. Nagy sikerrel szerepeltek 1999-ben a Majláthpusztán rendezett Regionális Természetbarát Találkozón. A zenekar-emlékként májusban elkészít egy videoklipet. illetve egy CD felvételt. A zenekar soraiban található - a Dráva TSE tagjaként - igazolt természetbarát is. A Mazsorett csoport 1990-ben alakult meg 13 fővel a pécsi Gyárvárosi (később: Szieberth Róbert) Általános Iskolában, vezetőjük: Tandiné Mozsgai Andrea. A megye és Pécs város jelentős eseményeinek megnyitóin szoktak jelen lenni. A „Baranya bajnoka” címet négy alkalommal nyerték el, majd 1999-ben az Országos Táncművészeti Szövetség fesztiválján különdfjat kaptak. A nagy együttesük 18, az utánpótlás együttesük 16, a mini együttesük 52 fós. A Pécsi Tudományegyetem Baranya Táncegyüttese 1967-ben alakult a Pécsi Tanárképző Főiskola horvát szakos hallgatóiból. Azóta is főiskolások és középiskolások táncolnak az együttesben. Európa szinte minden országában felléptek és szerepeltek fesztiválokon; számos fesztiváldíjat és aranyérmet kaptak. Az együttes művészeti vezetője Jeránt György. Súgólynk színház - Komló A „Boklogok”-kal kezdődött. Saját magunk örömére formáltuk eggyé a bennünk rejtőzködő versélményckct. Magunk sem hittük, hogy gondolataink, érzéseink megérintenek másokat is. A közös munka élménye és természetesen a siker újabb és újabb megszólalásra sarkallt bennünket. Sok jó baráttal dolgoztunk együtt, a pódium fokozatosan színpaddá alakult. Aztán jöttek a műsorok: a Csikós János szerkesztette „Lélekfürdő”, a Hearty Laugli zenekarral színre vitt „csavargók” az „1956. október 23.” című emlékmüsor. majd a legutóbbi versösszeállításunk „az utolsó előtti mosoly”. Izgatott minket a másféle megszólalás lehetősége is. Megszületett a „Lilla-villa titka” zenés vígjáték. Sok helyen vendégszerepeltünk, így a „Mama” irodalmi összeállítást a budapesti Merlin Színházban is bemutattuk. A múlt év végén nagy sikere volt az „Ezredvég kabaré” műsorunknak. Olyan megnevezést kerestünk, ami jelzi, hogy tárgyi értelemben igazi színházhoz tartozunk, de azt i$, hogy a színészet nem a tanult szakmánk. így találtunk rá a ,.Súgólyuk” szóra. Színilázi szakkifejezés ugyan, de nem hivalkodó. Megléte azonban fontos, szinte nélkülözhetetlen, mint nekünk ez a csodálatos, izgalmas, erőt próbáló, véresen komoly játék. (Harnöczy Csabimé) A Him Singers énekegyüttes 1998 őszén alakult. Tagjai: Németh Attila, Somfalvy Gábor, Tormási Imre, Bertalan András, Boika Gábor és Molnár László. Fellépéseik során mindig nagy sikere van a bordalokból összeállított műsoruknak. Sajátos egyéniségükért a közönség szeretetét élvezik. A komlói Kenderföldi Általános Iskola német nemzetiségi tánccsoportja 1982-ben alakult. Komlón és környékén jelentős számú svábság él. Az 1970-es években megnőtt az igény a német nyelv ápolására, ezért a Kenderfóldi Általános Iskolában elindították a német nemzetiségi nyelvoktatást. A nyelv ismerete szinte megkövetelte a sváb hagyományok továbbvitelét is. így alakult meg Zvara Attiláné vezetésével az iskola tánccsoportja, mely azóta is igyekszik az élő szokásokból építkezni. A táncszakkör létszáma folyamatosan nő: jelenleg kb. 100 tanulót számlál, elsőstől a nyolcadik osztályosig. A találkozó nyitó műsorán a színpadon a felső tagozatos csoportot látják, akik az iskolai és a városi rendezvények gyakori szereplői. Vezetőjük Kópiczué Róth Gyöngyi, 1994 óta irányítja a csoport munkáját. A találkozó emlékköve A követ eredetileg a Mecsekről szerettük volna hozatni, majd faragás után külön feliratos táblával ellátni. Végül azonban Kovács Szabó János {a Mecsek Egyesület tagja, az új tubesi kilátótorony „építője”) javaslatára és egyetértésével úgy döntöttünk, hogy a faragás nélküli követ Siklósról hozatjuk. A megfelelő kő kiválasztását Kőhegyi Lászlóra, illetve Horváth Tibor robbantómesterre bíztuk, akik siklósi természetbarátok. A bányaüzem vállalta, hogy elszállítja a követ, amelyen a csiszolóüzem készített egy Lemarást a feliratnak. Ezek után Gusztáv Titusz siklósi kőfaragó-sírköves elkészítette a feliratot. A helyszínre szállítás előtt Gida Tibor, a Dráva TSE elnöke a felállításra kijelölt helyen kibetonozta a kö befoglaló alapját („kelyhet”), majd a szállítást követően a követ beépítette az alapba. Hirdesse ez az emlékkő az utókornak az ezredforduló turista találkozóját! Gida Tibor Visszatekintés az országos turisztikai találkozókra A „regi" találkozókat négyévente rendezték meg. Az alábbiakban röviden visszatekintünk ezekre, felidézve a találkozók legjellemzőbb adatait, programjait. 1978, Salgótarján, kemping: kb. 400 fö résztvevő, főleg sátrazók. Legszebb gyalogtúrák a Sonioskői-várhoz és a Salgó-várhoz vezettek, valamint autóbuszos túrát is szerveztek az Alacsony- T aírába. 1982, Szarvas, Erzsébet-ligeti kemping: kb. 300 fö résztvevő. Programok: autóbuszos, kerékpáros és vízi túrák, gyalogtúra az arborétumba, úszás a Körös folyóban, sportrendezvények (pl. megyék közötti labdarúgás). 1986, Orfű, kemping: kb. 600 fö résztvevő. Programok: autóbuszos, gyalogos és barlangtúrák, városnézés Pécsett. 1990, Miskolctapolca, kemping: kb. 250 fö résztvevő. Programok: gyalogtúrák, autóbuszos túrák a Zempléni-hegységbe, városnézés Miskolcon, termálfürdő látogatás. Az eddigiektől eltérően tájékozódási túraversenyt is rendeztek. A létszám csökkenése jelezte: kisebb lett az érdeklődés a találkozók iránt. Az MTSZ új fajta találkozók tervével foglalkozott, s megfogalmazódott az igény - és az ötlet -: a gyalogos szakágnak önálló találkozót kell szervezni. így jött létre a Gyalogtúrázók I. Országos Találkozója 1994-ben, melyet követtek a többiek az alábbiak szerint: I. 1994, Öröm-hegy (Zala megye). A rendezvény helyszínére vonatkozó kikötés volt, hogy csak gyalogosan lehessen megközelíteni. A első „új típusú" találkozón 105 fó vett részt, s érdekessége volt, hogy a megnyitót egy idős túrázó mondta „ősi zalai tájszólással". A programban szerepelt autóbuszos kirándulás, családi verseny és túraverseny, valamint egy 40 km-cs teljesítménytúra is, melyen 67-en veitek részt. II. 1995, Aggtelek. A rossz időjárás ellenére sok rendezvény volt. A megnyitót a Baradla-barlang Hangversenytermében tartották, melyet hangverseny is követett. A találkozón autóbuszos és barlangtúrák követték egymást, több túraversenyt rendeztek (Vasutas Kupa - nappali és éjszakai, Aggtelek Kupa, Encián Kupa; volt olyan túraverseny, melynek útvonala az országhatárt többször is átlépte), valamint teljesítménytúrát is „Karszt 50” elnevezéssel. A résztvevők száma 750 (!) volt. NI. 1996, Sopron (nincs adat). IV'. 1997, Esztergom-Sipolóhegy. A találkozón 212 fó vett részt. Rendezvények voltak: turista műveltségi vetélkedő, városismereti verseny, svédpályás tájékozódási verseny, 30 km-es teljesítménytúra (184 résztvevővel). V. 1998, Salgótarján, kemping. A találkozón 450 fó vett részt, Szlovákiából is érkeztek vendégek. Gyalogtúrát szerveztek a Sonioskői-várhoz, autóbuszos túrákat Nógrád megye nevezetességeihez, városismereti versenyt, valamint teljesítménytúrát „Palóc- Pompei” néven. A tervezett túraverseny érdektelenség miatt elmaradt. A záróesten a Salgóvár tövében tűzijáték szórakoztatta a résztvevőket. VI. 1999, Velence (Fejér megye), 586 fő résztvevő. Programok: nappali és éjszakai túra verseny (Jngókö Kupa), autóbuszos kastélytúrák, hajókirándulás a Velencei-tavon, teljesítménytúra (853 fö részvételével). A találkozó jó hangulatát elősegítette a borrendek felvonulása, a kirakodóvásár és az esti utcabál is. Gida Tibor TALÁLKOZÓ 2000 Víg a csapul, zeng a dal, lelkünk űrök fiatal, vándorolunk vidám nótaszóra. Vár az erdő, vár a tó, Orfiin lenni csábító, eljöttünk hát a találkozóra. Találunk társakat mecseki fák alatt, együtt szép az élet. Fedezz fel száz csodáit, túrázó jó barát... Szívünkben őrizzük emléked! Őri Zsuzsanna. Orftí és környéke - természetjáró szemmel Ha a találkozóra készülve Örfüt keresi valaki Magyarország térképén, talán cl is keseredik. Mert vagy nem találja c helynevet, vagy csak apró, kicsi pont jelzi Pécstől északnyugatra, a Mecsek északi lejtőinek lábánál a települést. A Mecsek turista térképén nézve már bizakodni is lehet: Orfüt nagyobb betűkkel írják, körülötte a térképen zöld és kék színnel jelölt területek váltakoznak. Hegy és víz társulása már optimistává teszi az ide készülődő turistát. Aztán amikor az is feltűnik, hogy turistautak sokasága igyekszik Orfü irányába, azt is gondolhatja az ország messzi tájairól a találkozóra készülő, bejelentkező turista, hogy talán nem véletlen, hogy a „Kincses Baranyádban, a természeti szépségekben bővelkedő, festői tájakban, látnivalókban gazdag Mecsekben éppen Orfüt választotta a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség az országos találkozó színhelyéül. S talán azt is reméli az utazását tervező természetjáró, hogy emlékezetes napokat tölt majd c helyen, ha részt vesz a találkozón. Gyöngyszeme e hely természeti kincseinknek, örülünk, hogy megmutathatjuk az országos találkozó résztvevőinek. Orfü erdővel övezeti kis hegyi falu, amely öt apró település (Orfű, Mecsekrákos, Bános, Mecsckszakál, Tekeres) egyesítéséből alakult ki. Az itt lakó, tőként erdei munkából élő emberek élete az 1960-as években változott meg gyökeresen. A szerencsés domborzati viszonyok és egy bővizű karsztforrás - a Vízfö-forrás - tette lehetővé egy mesterséges lórendszer, s ezzel együtt egy üdülőközpont kialakítását. így jött létre az Orfüi-tó, majd 1966-ban a 2,5 km hosszú (helyenként 400 méter széles és 10 méter mély) Pécsi-tó, aztán a Hermán Olló-tó (természetvédelmi terület, halrezervátum) és végül 1970-ben a Kovácsszénájai-tó. Mit lát az ide érkező turista? Bármelyik irányból, bármilyen módon (autóval, gyalog) közelítjük meg Orfüt, van olyan pontja inunknak, ahol megállásra késztet bennünket az előttünk feltáruló látvány. A hosszan elnyúló völgyben a tavak kék vize csillog, rajta vitorlás vagy szörf világos selyme siklik. Körben a hegyoldalon fenyő- és lombos erdő világosabb vagy haragoszöld foltja pihenteti szemünket, nyaralók, üdülőépületek elszórtan vagy szabályozottan sorakoznak. Odébb a domboldalon egy magányos fa nagy zöld mezőben őrködik a táj szépsége felett. E képeket látva újra és újra megérinti az embert a természet örök szépsége. S ez csak a felszín! A mecseki karszt számos értékes, érdekes képződménye található itt a föld mélyében is. Aminek a völgy a jelenlegi tórendszert köszönheti, az a bővizű Vízfö-forrás. 210 méter magas sziklafal tövéből tör fel a víz, amely jelenleg is ellátja az üdülőkörzetet. A forrás mögött barlang rejtőzik, feltárt része 150 m hosszú. A gépeket, amelyek a vízmű feladatát oldják meg, egy tájba illő épület rejti el, melyet Cscte György tervezett. A zöld jelzés vezet a forráshoz, amely az Orfüi-tó délkeleti csücskétől nem messze van. Országosan is ritka az időszakosan működő karsztforrás. Orfü dicsekedhet egy ilyennel is. Az Orfüi-hegy északkeleti lejtőjén, az Orfüi-tó gátjának közelében nyílik a Sárkány-kút forráskrátere. Kitörésekor mintegy 1000 liter víz ömlik ki percenként a forrásból, majd fokozatosan csökken a mennyiség. Később már csak szivárog, majd ez is megszűnik. A jelenség tudományos magyarázata a triász mészkő belsejében részben vízzel, részben levegővel kitöltött üregrendszer, illetve a váltakozó nyomás. Ha a víz nyomása nagyobb a levegödugóéná), a forrás működni kezd. Ahogy csökken a víz nyomása, a levegő fokozatosan elzárja a víz útját. Régebben a forrás kitörését messzehangzó morgás előzte meg. A titokzatosnak tűnő természeti jelenség persze megmozgatta a környéken élők fantáziáját is. A forráshoz kapcsolódó monda szintén olvasható ebben az újságban. A „sárkány birodalma” déli irányban terjed tovább. Orfíi faluból a zöld háromszög jelzésen déli irányba haladva patakhoz érünk, melynek medrében fölfelé a Sárkány-forráshoz jutunk (zöld körrel jelölt leágazás). Itt kezdődik a Sárkány szakadék. Nehéz terep, de végigjárható. Kb. 500 m hosszú szakadékban járunk, melyet a környék hegyeiről lezúduló vizek alakítottak. Mintha sárkányok hányták volna össze a félelmetes, mohos sziklagörgetegeket. Sziklaodúkat és meredek szegélysziklákat láthatunk. A szakadék végén az Achilles-víznyelő van, mely már a barlangászok gyakorlótere. Látnivaló van még bőven. A közeli Abaligeti-barlang, vagy a magyarhertclendi melegvizű strand felkeresése szintén maradandó élményekkel kecsegteti a turistát. A Balázs-hegyröl körbetekinteni, a Malom-múzeumban ismerkedni a régi idők nagy munkáinak tanúival, a Hermán Ottó-tó partjáról figyelni a vízben hagyott facsonkok és a nádas között úszkáló vadkacsákat, megállni a Pécsi-tó gátján és gyönyörködni a környező hegyek vonulatában. vagy netán a sárkányok modernizált, motoros változatáról, felülről letekinteni a tájra mind-mind felejthetetlen élményt jelent a természetet szerető, annak kisebb-nagyobb csodáit észrevevö, a szépet megbecsülő ember számára. Reméljük, nem csalódik a hozzánk érkezett vendég, s a táj kitörölhetetlen, szép emlékeket hagy a résztvevőkben. Olyanokat, amelyek visszatérésre csábítják az itt járt turistákat. Orfíi és környéke mindig várja, visszavárja a természetszeretö embereket! Tóth Klára illatával felvidítja az ember szívet. Erdőt járva, száz csodára leltünk boldogan, Iliben lábunk surranása szinte hangtalan, más világ tűnik szemünkbe, csermely, hintés rét, Fenn a fákon, napsugár fon éltet vágyakat, fészket ringat lombos ágon, késztet szárnyakat, messze szállva, visszatérve, itt övék a lég, sok madár zengő dalával megejtő vidék. FRDÖT JÁRVA... Hogy beteljünk balzsamoddal eljöttünk ide, érted újul nem csak szóval tájad híve, Kersák József ériünk. érted szép természet, teltre buzdulunk. szép jövendő biztatója legyen kis dalunk. TÖRÖKÖK ÉS SÁRKÁNYOK A NYUGATI-MÉCSEK NÉPMONDÁI A Mecsek titokzatos barlangjai, furcsa sziklái, hol bővizű, hol elapadó fonásai, porrá omlott vagy megrongálódott várai már a távoli múltban is fölkeltettek az itt lakó emberek érdeklődését, szárnyat adtak a képzeletüknek, és szakadatlanul ösztönözték arra, hogy a tárgyakat és jelenségeket önmaguk számára megmagyarázzák és a világról alkotott képébe illesszék. A természetet járó embert is szorosabban kapcsolja egy táj vagy természeti jelenség által keltett hangulati képhez az arról szóló monda, ami segít az élmények kialakításában, elmélyítésében. Ha pedig erre képes, akkor érdemes elolvasni. Az alábbiakban ezek közöl adunk közre néhányat. Az Abaligeti-barlang és a törökök Az abaligetiek a törökök elöl a falu halárában lévő barlangba menekültek. Egy falubeli azonban elárulta őket. A törökök nagy tüzet gyújtottak a barlang bejárata előtt, hogy ki füstöljék a magyarokat. Azok azonban a barlangba behúzódó füst vonulását figyelve titkos kijáratra akadtak, melyen át a hegy ellenkező oldalán kibújtak a szabadba. Csendben megkerülték a hegyet, s hirtelen rajtaütöttek a törökökön, akik közül akik kint maradlak, azok ott pusztultak el, akik pedig idejében befutottak a barlangba, azokatt meg a saját füstjük ölte meg. A magyarokat bátorságuk, leleményességük megszabadította. Sárkány-kút Orfti és Mecsekrákos között van egy forrás, amely hol elapad, hol meg bőven ontja a friss forrásvizet. Valamikor egy hétfejii sárkány élt ezen a tájon. A föld mélyében lakott, de ki-kijöit a napvilágra is. Egyszer, amikor visszabújt a barlangjába, nagy vihar tört ki, még a Mecsek szikláit is megmozgatta. Egy hatalmas sziklatömb éppen a sárkány barlangjának a bejáratát zárta el. A szörnyeteg nem bírta cltaszítani a sziklát, amikor ki akart jönni. A nagy erőfeszítéstől azonban a föld kérge körös-körül megrepedt, és a víz több helyen hangos zuhogással tört ki a földből. A sárkány a nagy munkában elfáradt és nyugovóra tért. A forrás vize is elapadt. Amikor a sárkány fölébred és cl akarja hengergetni a követ, újból megindul a forrás vize. így változik egymással a kiszáradás és a bövizüség aszerint, hogy a sárkány alszik vagy feszíti a sziklát. Kőlyuk A törökök kirabolták Mátyás király budavári palotáját. Ibrahim basa a rablott kincsekkel és Mátyás könyveivel a Mecsek egyik rejtett barlangjában, talán éppen a Kőlyukban húzódott meg. Itt lakott egy aggastyán a lányával. Ibrahimnak megtetszett a lány. s hogy az apa ne legyen útjában, mindjárt megölte. A haldokló öreg halála percében megátkozta a gyilkos törököt: „Ha lányomat bántani mered, semmisülj meg vele együtt!". Ibrahim kinevette az átkozódó aggastyánt, a lányt pedig megragadta, s egyre beljebb vonszolta a barlangba. Ebben a pillanatban szörnyű vihar támadt, hatalmas kövek gördültek a kijárat elé: ömlött az eső. A barlang fölött volt egy tómba, ami pillanatok alatt megtelt vízzel. A víz áttörte a barlang falát és rázúdult a benne lévőkre. Megsemmisült Ibrahim hasa a lánnyal együtt, s velük a sok kincs és Mátyás drága könyvei is. Babás-szerkövek Élt a Jakab-hegy aljában, a régi Cserháton két gazdag család. Ezek mindig és mindenben versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét helyen elzavarták, bántalmazták, aki ekkor megátkozta őket: ..Akkor váljatok kővé, amikor legboldogabbak akartok lenni!”. Mindkét családnak volt egy-egy lánya. A lányok egyszerre mentek férjhez. Az egyik ház násznépe azonban ezúttal megelőzte a másikat, mert előbb ért föl a pálosok Jakab-hegyi kolostorába. Ezek már jöttek visszafelé az esküvőről, amikor a másikak még csak fölfelé tartottak. Éppen ott találkoztak, ahol a szakadékok fölött a legkeskenyebb volt az út. Egyik sem akart kitérni a másik elől. A mérges gazdák egyszerre szólaltak meg: „Inkább váljunk kővé, de ki nem térünk!” Ebben a pillanatban beteljesedett a koldus átka, s az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Ma is ott láthatók Kövágószölös fölött a Jakab-hegy oldalában, egy sorban. Babás-szerkövek Jakab-hegyi kincsek A Jakab-hcgyi vár valamikor egy gazdag földesíírc volt, aki rengeteg aranyat, ezüstöt harácsolt össze. Egyszer váratlanul háború tört ki. A földesúr nem tudta, hova rejthetné el kincseit. Alattvalóival hatalmas pincét ásatott a kolostor temploma alá, oda rejtett egy nagy kád aranyat és egy nagy kád ezüstöt. Az arannyal töltött kádon egy kakas ül, az ezüsttel töltött kádat pedig sárkány őrzi. A kakas is, meg a sárkány is elátkozott király, akiknek az a büntetésük, hogy vigyázzanak a kincsekre. Élő ember még nem is jutott hozzájuk, pedig már sokan megpróbálták. Zsongor-kő A Jakab-hegy alján élt egy Zsongor nevű legény. Ennek a legénynek volt egy gyönyörű menyasszonya. A Jakab-hcgyi várban lakó török basa szemet vetett a leányra és fondorlattal elrabolta, várába vitte. Zsongor csak a kedvező alkalmat várta és egy viharos éjjel elindult a leány kiszabadítására. Sikerült is megszökniük, de az utolsó pillanatban az őrök felfedezték a szöktetést, és lóra kapva üldözőbe vették Zsongort, aki a leányt maga elé ültette a nyeregbe. Nem sikerült egérutat nyerniük, az üldözők bekerítették ökot. Zsongor egy nagy, lapos kőhöz ért a lovával, a kö alatt félelmetes mélység. Amikor üldözői közel kerültek hozzá, megsarkantyúzta a lovát, s a szikláról a mélységbe ugratott. Kedvesével együtt halálra zúzták magukat, de nem kerültek a (örökök fogságába. A közeli falu lakói illendően eltemették őket a szikla alatti tisztáson, s azóta a sziklát Zsongor-könek nevezik. Btídös-kút Büdös-kúti kulcsosház A kút mélyén egy sárkány lakott. Egyszer egy vitéz járt arra, s inni akart a forrásból, amikor a sárkány rátámadt. A vitéz sem volt rest. levágta a sárkánynak mind a hét fejét, s kardjával beleszórt a szívébe. A sárkány visszaesett a kútba, ott is maradt s megbüdösödött tőle a forrás vize. Ezért nevezték el a forrást Büdös-kútnak. A Mecsek tájegység (természetvédelem a Mecsekben) A Dél-Dunániúl természeti értékeit felügyelő Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPl) ártéri területeitől elkülönülő, a környező sík- és dombvidékekből kiemelkedő egyetlen hegyvidéki tájegysége a Mecsek. A kelet-nyugati kiterjedésű hegység szubmedi-terrán hatásokat tükröző élővilága, a déli oldalakra felhúzódó gyümölcsösök, szőlők, szelídgesztenyések, a környező területeket figyelő egykori őrtornyok maradványai és a szerény, de mégis tiszteletet parancsoló megjelenésű középkori templomok sajátos, mással összetéveszthetetlen délvidéki hangulatot árasztanak. A rendkívül változatos földtani felépítésű, növénytakarójú és állatvilágú terület védelmének szükségessége már a II. világháború előtt felmerült az itt élő emberekben. Baranya megyében elsőként az Abaligeti-barlang lett védetté nyilvánítva 1941-ben. Ezt a Melegmány-völgy TT, a Pintér-kert '!T, a Jakab-hegy TT, a Kelet-Mecsek TK és a Nagy-mező-Arany-hegy TT védelem alá helyezése követte. Napjainkban a Nyugat-Mecsek hatékonyabb védelmének megoldása a DDNPl egyik sürgető feladata. A törvény erejénél fogva védett nagyszámú barlangot, víznyelőt és forrást rejtő karsztvidék oltalmával megvalósulhatna egy, a terület igazán hathatós védelmét ellátó, egységes Mecseki Tájvédelmi Körzet. A Mecseket alkotó kőzetek megjelenése és változatossága alapján az országban szinte egyedülálló a hegység. Kevés kivétellel a felszínen is megtalálható minden olyan kőzet, amely a Mecseket felépítő magmás (fonolií, trachidolerit, andezit), üledékes (mészkő, homokkő, aleurolit, konglomerátum) vagy metamorf (fillit, szericites fillit) fejlödésű képződmények valamely változata. A Jakab-hegy környékén nagyrészt a felszínen található a felső-permi vörös homokkő, amelyre 10-15 m vastagságú fókonglomerátum, majd a triász időszakban az ún. Jakab-hegyi vörös homokkő települt. Ez a konglomerátum az eróziós hatásoknak jobban ellenállt, mint a környező puhább homokkő. így a homokkő lepusztulásával a fókonglome-rátum helyenként a felszínre került. A kimagasló, eróziónak ellenálló sziklaképzödménye-ket a népnyelv Babás-szerköveknek hívja, amelyhez népi eredetű monda is fűződik. Földtani és turisztikai nevezetesség még a Jakab-hegyen a Zsongor-kö, amely a homokkő klasszikus feltárása. A Nyugat- és Közép-Mecseki karsztvidékek (Abaljgeti-, Oríüi-, Melegmányi-karsztvi-dék) már a triász-anizuszi mészkő gyűrt, töréses szerkezetében alakultak ki. Rengeteg barlang (közel kétszáz), víznyelő, zsomboly található itt, melyek védelme nemcsak geológiai, hanem zoológiái (pl. denevérek) szempontból is rendkívül fontos. E munkát nagyban segíti, hogy a természetvédelmi törvény értelmében nemcsak a barlangok, hanem a víznyelők és a források is automatikusan, a törvény erejénél fogva védettek. Kiemelt védelmet élveznek, tehát fokozottan védettek a következő barlangok: Abaligeti-barlang, mánfai Kőlyuk-barlang, Mészégető-források barlangja, Vízfo-barlang. A Kelet-Mecsek területén a fő alapközet a jurakorú mészkő, de vulkanikus képződményekkel is találkozhatunk. A felszínen csodálhatjuk a Köves-tetőnél a fonolitot, a Várvölgyben pedig a trachidolerit pámaszerü lávafolyását. A karsztosodás hiánya miatt az állatvilág, sőt a turisták őrömére is nagyszámú forrás fakad a területen. A források táplálta patakok a hegység belsejéből sugárirányban szertefuió, vadregényes völgyeket hoztak létre megannyi zuhogóval, vízeséssel. A hegység területén több mint száz védett növényfaj él, ebből a bánáti bazsarózsa (Paeonia officinái is ssp. banatica), a szarvasbangó (Ophrys scotopax ssp. cornuta), a bíbor sallangvirág (Himantoglossum hircinum) és a méhbangó (Ophrys apifeni) fokozottan védett. A védett állatfajok száma kétszáz körüli, ebből 16 fokozottan védett. Néhány szót az országos jelentőségű védett területekről: A 9347 ha-os Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet 1977-ben alakult. A már említett vadregényes völgyek értékei közül kiemelendő a fokozottan védett Hidasi-, és a Kisújbányai-völgyekben megcsodálható Csurgó, Csepegő-szikla és a Ferde vízesés. A terület legnagyobb botanikai értéke a fokozottan védett bánáti bazsarózsa (Paeonia officinái is ssp. banaika), amely mára már csak a Mecsekből ismert. Növénytani szenzációt jelentett az 1999-ben Magyarországról először Óbánya mellől előkerült piacenzai nöszöfii (Epipaclis placemina) kis populációja is. A Kelet-Mecsek háborítatlan erdőségeiben fészkel a békászó sas (Aqila pomarinq), a réti sas (Haiiaeetus albiciiia), a barna kánya (Mi!vas migrans) és fekete gólya (Cicánia nigra), valamint a vízfolyásokban, patakokban a tiszta, oxigéndús vizet kedvelő tegzesfajok nagy száma (67 db) él. Ezek közül egyik Európa legritkább faja, a másik pedig csak a Mecsekben fordul elő. Szintén a kristálytiszta patakokat kedvelik a Mecsekben is kevés helyen előforduló kövi rákok (Astacus torrentium), fürge csellék (Ohoxtinus phoxtinus) és kövi csíkok (Noemucheinus barbatuhis). A bükkösökben itt még nem ritka a havasi cincér (Rosalia alpina), a zárt erdőterületet övező száraz gyepek egyikében pedig egy hazánkban csak innen ismert védett cincérfaj. a Pilemia tigrina kapaszkodik a szintén védett gazdanövényébe, a kék atracélbe (Anchusa barreiieri). A Közép-Mccsck legszebb völgyeit (Melegmányi-völgy, Nagy-mély-völgy, Petnyák, 'Zsidó-völgy, Farkas-árok) magában foglaló, 709 ha-os Melegmány-völgy Természetvédelmi Terület elsősorban geológiai értékei miatt élvez védettséget 1957 óta. Kiválóan tanulmányozhatók a karsztjelenségek: Uregrendszerek, barlangok, víznyelők, töbrök és dolinák keletkeztek a triász kori mészkőben. Leglátványosabbak azonban a felszíni karsztjelenségek: a patakok medrében képződött mésztufalépcső gátak, amelyek közül a legnagyobb a mintegy 6-8 méteres Melegmányi-vízesés. A geológiai értékek mellett növény- és állattani ritkaságok is találhatók a Melegmány-völgyben. Védeti növényeket csodálhatunk meg: a szúrós és lónyelvü csodabogyót (Ruscus acuieatus és R. hypogiossum), különböző orchidea féléket (sápadt kosbor Orchis palíens, kétlevelü sarkvirág - Platanthera bifolia, tallós nőszőfii - Epipaetis lallosii), turbánliliomot (Lilium martagon), farkasölö sisakvirágot (Aconitum vuiparki), fekete fodorkát (Aspleniwn adiannim-nigrum), gímpáfrányt (Phyllitus scolopendrium), szálkás pajzsikát (Dryopteris carthusiana), díszes és karéjos vcsepálrányt (Polystichum setifenim és P. acuieatum). Fészke] a terűiden holló (Camus corax), fekete harkály (Driocopus mar dús), kék galamb (Columba oenas), hegyi billegető ('Malacilla ciné reá) és kis légykapó (Ficeduia porva) is. A 223 ha-os Jakab-hegy Természetv édelmi Terület védetté nyilvánításában is főként geológiai, valamint kultúrtörténeti szempontok játszottak tő szerepel. A fentebb már említett földtani képződmények (Babás-szerkövek, Zsongor-kö) mellett a korai vaskorból származó földvár és több száz halomsír, valamint az 1225-ben épük pálos kolostor romjai vonzzák leginkább a kirándulókat. A Mecsek legfiatalabb országos jelentőségű védett területe, az 1996-ban létrejött Nagy-mczŐ-Arany-hegy Természetvédelmi Terület. A védelmet elsősorban botanikai értékei indokolták, a Zengő lábánál elterülő, mozaikos szerkezetű védett területen rendkívül ritka és védett növények populációi élnek: bánáti bazsarózsa (Paeania ojfíciraalis ssp. bamtica), tavaszi hérics (Adonis vernalis), fekete kökörcsin (Pidsaíilla pratensis ssp. ntgricans), leánykökörcsin (P. grandis), agárkosbor (örchis morio), majomkosbor (O. sírnia), bíboros kosbor (0. purpurea), bodzaszagú ujjaskosbor (Dactylorhiza sombudna). epergyöngyike (Muscari botryoides), magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) tövei virítanak a felhagyott szőlőkön, kaszálókon, száraz tölgyesekben, gyepfoltokban. A mindössze 1 ha-os Abnligeti-barlang felszíne Természetvédelmi Terület legfontosabb feladata lenne a Mecsek eddig ismert legnagyobb, fokozottan védett barlangjának bemosódó szennyeződésektől és egyéb káros hatásoktól való védelme. Sajnálatos módón a barlang-bejárat előtti terület ezt a feladatot nem tudja ellátni, így a problémára megoldást csak a már említett, egységes Mecsek Tájvédelmi Körzet jelenthet. A barlang állatvilágának legnevezetesebb képviselői a főágon végigfolyó patak vizében élő, csak itt előforduló vakbolharák, valamint, a barlangban pihenő és telelő nagyszámú, védett és fokozottan védett denevér. 1996-tól a barlangot a Duna-Dráva Nemzeti Patt Igazgatóság üzemelteti. Célja az idegenforgalmi jelleg megtartása mellett a természeti értékek mind teljesebb megőrzése. Végül a Pécsett, a Tettyen található 3 ha-os Pintér-kert Természetvédelmi Terület zárja az országos jelentőségű védett területek sorát. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központi épületét is magában foglaló arborétum a téli időszak kivételével látogatható, rendkívül érdekes hangulatú, gyűjteményes kert. A közeljövőben országos jelentőségű védettséget fognak élvezni az erdőrezervátum hálózatba tartozó ún. őserdők. A Mecsek területén egy ilyen található a Kőszegi-forrás környékén. A gyönyörű, sziklakibúvásos állományt az erdőgazdaság kivonta a termelésből, semmilyen erdészeti munkát nem végezve, a természetes folyamatok tanulmányozhatók benne. Az igazgatóság fontos feladata a közvélemény tájékoztatása, tudatformálása. Az 1998-ban felavatott, a Tettyén működő oktatási központ nagy szerepet vállal a fiatalabb és idősebb korosztály természetvédelmi nevelésében. E munkát segítik a Mecseken kialakított különböző tanösvények, tájékoztató tábla rendszerek. Legrégebbi a Jakab-hegyen megtekinthető, geológiai és kultúrtörténeti értékeket szemléltető tanösvény. Igazgatóságunk 1998-ban a táblákat felújította, így most tetszetős tonnában kínál kitűnő szórakozási az odalátogatóknak. 1996-ban létesült a kelet-mecseki Vár-völgyben egy - szinten a geológiai értékeket bemutató hét állomásos tanösvény. Sajátos rendszerű a legújabb. Abali-geten működő tanösvényünk. A barlang pénztárában beszerezhető kis füzet segítségével ismerhetjük meg a környék természeti értékeit. Több táblát helyeztünk ki a nyugat-mecseki karszt területén (Melegmány. Sárkány-kűt) és a Kelet-Mecsek TK körbetáblázása is folyamatban van. Nagy Gábor tájegységvezető, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Jakab-hegyi esőház A TÁJ VARÁZSA Szél dala fák koronája közi tovaszáll, röpke fuvallata játszik a légben. A Mecsek bársonyos kékben délcegen áll, $ a Nap tüze táncol a ló tükrében. Szóivá a habokba ezernyi szikrát a természet muzsikál színes hangszeren, fény simogatja az oríiii lankát és csattan a víz csókja parii köveken. I lobjában o mondák gyöngyszemei ásznak, ősi Jakab-hcgv, Zsongorkó, Sasfcszkcm... Szívemet kitárom a távoli múltnak, mert lángol a tájban a történelem. Őr i Zsuzsanna A MÉSZKŐHEGYSÉG PUSZTULÁSA (karsztjelenségek a Mecsekben) A Mecsek hegység fő tömege triász- és jurakori eredetű üledékes kőzetből, mészkőből és homokkőből épül fel. Ezen kőzeteknél - ha felszínükről a fedőréteg, a talaj lekopik egy speciális pusztulási forma alakult ki. Ez a karsztosodás. Ily módon pusztul a mészkő, a dolomit és a homokkő. A mészkő pusztulása /karsztjelenségek/ A mészkő a felszínen részben hegységvonulatokat, nagy táblás vidékeket és fennsíkokat alkot. A pusztulása és a formakincse a mészkő oldhatóságán alapszik. A mészkőfelszínek jellegzetes pusztulási folyamata a karrosodás illetve a karsztosodás. Elnevezését a Karszt-hegységtöl kapta, ami a Dínári-Alpok része. A jellegzetes karsztos fonnák és képződmények neve is (planina, dolina, uvala, ponor, polje ) innét származik. Ha a karsztosodott mészkőfelszínt üledékek takarják be, akkor fedett karszt területről beszélünk. A karsztjelenségek hazánk mészköterületein is gyakoriak: pl. a Dunántúli-középhegység mészkövein, a Blikkben, az Aggtelcki-karsztban, a Nyugaü-Mecsekben és a Villányi-hegységben. Természetesen más területeken is tanulmányozható a jelenség, a világban a legjelentősebb pl. a franciaországi Massif Central, a francia Alpok, az USA-ban az Appalache, Dél-Kínái hegyvidék stb. A karsztosodás és formakincse A inészkofennsíkok és a mészkőhegységek felszínén lévő közetrepedéseket a beszivárgó szénsav- és humuszsnvtartalnui csapadékvíz oldó hatásával barázdákká mélyíti és tágítja. Ezek a karrok, amelyeket az oldás következtében egyre keskenyedö éles mészkőgerinc-ekék, a karrgerincck választják el egymástól. A karrokkal felszabdalt mészkőfelszín a karr-mezö, magát a folyamatot pedig karsztosodásnak nevezzük. A pusztuló mészköfelszínek jellemző formái: a dolinák, az uvalák, a völgyek, a szárazvölgyek, a víznyelők, a zsombolyok és a poijék. Dolina Ha a résekkel és járatokkal átszőtt mészkő a víz oldó hatására elveszti tartását, saját súlya alatt berogy. Az így keletkezett tál formájú felszíni mélyedés a dolina. A vékonyabb mészköfelszíoen keletkezett dolinák homorú lejtői többnyire meredekek, az ismétlődő rogyások következtében gyakran lépcsözöttek. Ezek a rogyott dolinák. Átmérőjük 1-2 métertől 200 méterig is terjedhet, mélységük átlagosan 10-20 méter. Gyakoriak a Mecsekben, a Blikkben és az Aggteleki-karszton. A legtöbb dolina egyben víznyelő is, de ha a dolina fenekén összegyűlik az agyag akkor a víz a dolinában tóvá duzzad. Ilyen tavas dolina pl. az Aggtelek melletti Vörös-tó. % Ábramagyarázat: I - akna, 2 - barlang, 3 - felszín, 4- szurdokvölgy, kanyon, 5 - karr, 6- dolina, 7 töbörsor. 8 szakadékdolina, 9- mészkő, 10 - üreg, 11 omlás, omladck, 12 - víznyelő, 13 -vakvölgy, 14 - folyosó, járat, 15 - barlangi patak, 16 - kürtő, 17 - karszt - tó, 18 - barlangbejárat, 19 - karszt forrás, 20 - patak Uvala, vakvölgy, szárazvölgy Felszín alatti vízér vagy patakrendszer fölött több dolina együttes berogyása, gyakran a dolinák válaszfalainak pusztulása következtében nagyobb, teknő alakú mélyedés jön létre: az uvala. Fenekén rendszerint dolinák ülnek. Túlfejlődve vakvölgyekké alakulnak. Gyakori a karsztvidékeken a szárazvölgy vagy aszó is, amely kezdeti szakaszban eróziós völgy, de a karsztvízszitu süllyedésével szárazon marad. Víznyelő A karnnezök jellegzetes képződménye a víznyelő vagy ponor. A ponor a víz oldó és a besodort törmelék csiszoló hatásával kialakított domború lejtőjű tölcsérszerű mélyedés. A legtöbb dolina fenekén is ponor van. Zsomboly A zsomboly fordított tölcsér formájú, lefelé szélesedő akna, amely rendszerint a mészkőfennsíkon nyílik a felszínre, és lefelé barlangjáratokká tágul. A boltozat repedésein leszivárgó vizek oldó hatásukkal meglazítják a mennyezet kőzeteit. Ezek tartásukat elvesztvén lezuhannak a barlang fenekére. A boltozaton egyre feljebb harapózó kúp alakú rést vakkürtönek nevezzük. További boltozatbeszakadással a vakkürtö a felszínre nyílik, és zsombollyá válik. A zsombolyok tekintélyes méretűek is lehetnek: a Vecscinbükk zsomboly (Aggteleki-karszt) 10-15 méter átmérőjű, mélysége megközelíti a 200 métert. A barlangok képződése és fajtái. A karsztvidék legnagyobb szabású felszín alatti képződményei a barlangok. Kialakulásukat a mészkő repedésein és a víznyelőkön a mészkőtömeg belsejébe jutó szénsavas víz oldó tevékenysége indítja meg. A víz oldóképességét a mészkötömeg belsejében a nagyobb nyomás és a bomtó szerves anyagok szén-dioxidja és a humuszsavak növelik. A felszín alatti járatok, üregek tágításában az oldásnál is sokkal nagyobb szerepe van a víznyelőkön: búvópatakokon át a felszínről besodort kőzettörmelék (kavics, murva, homok) csiszoló (korróziós) hatásának. A hordalékkal végzett felszín alatti erózió következtében a járatok, üregek kitágulnak és összefüggő barlangredszerré alakulnak. A barlang és járatai általában a íő törésvonalakat követik (résbarlangok). A járatok helyenként boltozatos tágas termekké bővülnek. A boltozat magasságát a meglazult boltozati közettömegek időnkénti leszakadása növeli. A barlangok három fő típusa a nyelő- ( bújtató ), a forrás- és az átmenőbarlang. Nyelö-(bújtató-) barlang esetében a föld alatti vízfolyásnak csak a víznyelőn át a felszín alá bejutó kezdeti szakasza tágult ki barlanggá. Forrásbarlang viszont a karsztforrás üregének kitágulásával jön létre. Átmenöbarlang akkor alakul ki, ha a karszt belsejében a nyelő- és a forrásbarlang közötti járatot a patak vagy eróziója barlanggá szélesíti és mélyíti. Ha a barlangon áthaladó folyó erózibázisa süllyed, a barlang patakja egyre mélyebbre vágja magát, és teraszos barlang jön létre. Ha pedig a mészkőhegység emelkedik, a barlang patakja a víznyelőkön és a repedéseken mélyebb szintre száll le, s ott újabb járatokat és barlangrendszert alakít ki. Ilyen emeletes barlangrendszer az. aggteleki Baradla-barlang, amelynek összhosszúsága a mellékjáratokkal együtt 22 km. A Baradla két patakja az Achcron és a Styx egyesülésük után víznyelőn egy alsóbb barlangrendszerbe jut le. Vizük Jósvnfönél bővizű karsztforrásokban (Jósva-, Komlós-. Névtelen-forrás) bukkan a felszínre, és a Jósva-patakot táplálja. Nevezetesebb barlangunk még ugyancsak az Aggtcleki-karsz.tban (a Baradlálól délre) az. 1952-ben föltárt 9.7 km hosszú Béke-barlang, továbbá a Kossuth-barlang. A karsztvíz mozgása és lecsapódása Nagy kiterjedésű inészkövidékek karsztvízhálózata rendszerint bonyolult. Az agyagbemo-sásos elíömődések miatt a karsztvíz szintje sokszor kis távolságon belül is változó. A karsztvíz szintje és mennyisége a vízzáró réteg helyzetén és a járatok agyagos belömődé-sén kívül a karsztvizet lecsapoló patakvölgynek magasságától is függ. Ha a patak mélyebbre vágja a völgyét, a karsztvíz szintje is mélyebbre helyeződik át. A karsztvíz szintjét rendszerint a karszt források csapolják meg, de a karsztvíz mint patak vagy folyó is kiléphet a felszínre. Ilyenek gyakoriak a Dinár-karszt adriai partvidékén. A karsztvíz lerakódásai A mészkőben nyomás alatt mozgó szénsavas karsztvíz a repedéseken átszivárogva az ütegek, járatok felületére kijut, nyomása csökken, és az oldott mész fölös része kicsapódik, bekérgezés vagy cseppkő lesz belőle. A barlang falán végigcsurgó vizekből kicsapódó kalcium-karbonát a barlang falát bekérgezi, míg a barlang mennyezetén átszivárgó és lecseppenő vízcseppek csodálatosan szép fehér, olykor (vas, mangán stb.) színezett cseppköképzödményeket hoznak létre. A mennyezetről lecsüngő cseppkövek a sztalaktitok, a barlang fenekén képződött és fölfelé növekvő cseppkövek a sztalagmitok. Ha a sztalaktit és a sztalagmit összenő, cseppköoszlop képződik. Tetarata, mészkötufa gát: a barlangi patakok és karsztforrások vizéből lejtős felszínen mésztufa válik ki. Világhírűek a Plitvicei-tavak mésztufa teraszai. A Mecsekben a Pécs feletti Tettye mésztufa gátja, valamint a Melegmányi mésztufalépcső, a Blikkben a Szinva mésztufa gátja közismert. Aballgeti-barking A barlang felfedezésével kapcsolatos ismereteink az 1768-as évre tehetők. Mattenheim József molnár a főág végéig jutott el. Az első hiteles térképet 1923-ban Bokor Elemér tanár készítette. Ezek alapján a főág hossza 464 méter. Vass Béla 1954-ben feltárja a Nagy-termet, ami tele volt csodálatos cseppkövekkel. Szent Jakab teljesítménytúra 15. 25 és 35 km-es táv. Mind a három távon a Jakab-hegyre megyünk fel. A középkorban a hegyletön remeték éltek, 1225 körül Bertalan pécsi püspök a remeteknek szabályzatot készített, és Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett (innen ered a hegy elnevezése). Később a remeték a magyar alapítású pálos szerzetesrendhez csatlakoztak. Az idősebb Szent Jakab apostol a Biblia szerint jómódú galileai családból származott, apja Zebedcus halász volt a Genezáret taván. Krisztus Jakabot testvérével, Jánossal együtt hívta tanítványai közé. a nagy dolgok kizárólagos tanúja lett, Péterrel és öccsével Krisztus legszűkebb köréhez tartoztak. Jézus mennybemenetele után az egyház kezdeti korszakában Jakab igen jelentős vezető szerepet töltött be. 1. Heródes Agrippa 41-ben elfogatta és lefejeztette. Hagyomány szerint a keresztények a holttestét Spanyolországba vittek, ahol a lefejeztette. Hagyomány szerint a keresztények a holttestét Spanyolországba vitték, ahol a IX. században a sírja fölé templomot emellek (Santiago de Compostella), ami jelentős búcsújáró hely ma is. A túra útvonal: 15 km-es táv: A sporttáborból a S, Z A jelzésen indulunk, az Orfüi-ló megkerülése után elérjük a Z sáv jelzést, ezen kapaszkodunk fel az orfui elágazásig. Innen a Z+jelzésre, az u.n. Vásáros útra térünk. Régen a környékbeli falukból ezen az úton jártak be a pécsi vásárba. Fctöcz aknát /a volt uránbánya IV. bányaüzemét/ elhagyva a K sáv jelzésen megyünk fel a Jakab-hegyre. Útközben nézzük meg a halomsírokat, a ioklsáncot, kis kitérővel a Zsongor-köröl a kilátást. Az l. EP a Jakab-hegyen az esöházban található. A kolostorrom megtekintése, és kis pihenő után tovább megyünk a K sáv jelzésen a Vörös-hegyen lévő II. EP-ig. A Z A jelzésen leereszkedünk az Abaligeíi országúiig, majd azon óvatosan áthaladva, és továbbra is ugyanazon a jelzésen végül visszaérünk a rajthelyre (16.3 km; 510 m szintcmelkedés). 25 km-es táv: A Vörös-hegyig az útvonal azonos a 15 km-es túráéval. Tovább a K sáv jelzésen a Remete-rétre ereszkedünk, majd a Büdöskúti kutcsosházhoz (III.EP). Rövid pihenés után a K jelzésen felkapaszkodunk a gerincre. Az erdei keresztnél a S sáv jelzésre térünk, majd kb. 200 ni után balra a Z A jelzésen megyünk lefelé a Lóri kulcsosházban lévő IV. EP-ig. A szép, leszakadással keletkezett Lóri-völgyön keresztül hamarosan a sporttáborba érünk (22.4 km; 590 ni szintemelkedés). 35 km-es táv: Az orfui elágazásig az útvonal azonos a 15 km-es túráéval. Innen a S sáv jelzésen a Gubacsos kulcsosház mellett elhaladva Abaligeti-barlang bejáratánál lévő I. EP-hez jutunk. Visszakapaszkodva a K jelzésen folytatjuk utunkat a Petöcz-aknáig, majd a Jakab-hegyig (II. EP). Továbbra is a K sáv jelzést követve elhagyjuk a III. EP-t a Vörös-hegyen, majd Remete-rétet, és a Büdös-kúti kulcsosházhoz érve találjuk a IV. EP-t. A K jelzést csak a P jelzés találkozásánál hagyjuk el, ezen ereszkedünk le a Nagy-Mély-völgybe. A Kánya-forrásnál van a V.HP. Nagyon szép, kis mésztufalépcsős vízesések kísérik utunkat a völgyben. Kőlyuknál megnézhetjük a hatalmas mészköszikla hasadékot. Kb. 500 m után balra fordulunk és a P+ jelzésen, a Kecskcháton felkapaszkodunk Vágotpusztára (néhány házas kistelepülés). Innen a 7. sáv jelzésen ereszkedünk le a Lóri kulcsosházhoz (VI. EP). A szép Lóri-völgyön keresztül hamarosan a célba, a sportláborhoz érünk (33, 7 km; 900 m szintemelkedés). Gyalogtúrák Barlangnézó', „Denevér” túra (GY L szombat, vasárnap, hétfő) Az orfüi sporitáborból a S, Z ▲ jelzésen indulunk, először a mecsekrákosi hétvégi házak között, majd az orfüi tó mellett haladunk. A Malommúzeumot elhagyva egy kis szakaszon az országúton megyünk Orfü házai között, majd a Z jelzésen kapaszkodunk fel az elágazásig. A S sáv jelzésre térve elhaladunk a Gubacsos kulcsosház, majd egy vadászkutya sírja mellett, s tovább többnyire egy gerincen gyalogolunk. Jelzésünk közvetlenül a barlang bejáratához vezet (6 km, 120 in). A barlang megtekintése után a S ■ jelzésen indulunk vissza, az abaligeti országúnál párhuzamosan, az erdő szélén, a hegy lábánál. Egy kis réten keresztezzük az országutat, és a Balázs-erdőben lefelé ereszkedünk. Hamarosan a híres időszakos karsztforráshoz, a Sárkány-kúthoz érünk. A forrás nagyon ritkán működik, évenként néhányszor. Ilyenkor cgy-két óra alatt nagy mennyiségű vizet ont, egyébként száraz. (Lásd még: mondák). Innen az országúton megtett fél km után a sporttábornál vagyunk (összesen 10 km, 150 m). Fiirdó'túra Magyarherteleiulre (GY 2, szombat, vasárnap, hétfő) A sporttábortól Tekercsig az országúton kell mennünk. Tekeres a nevét valószínűleg a mellette folyó kanyargó, tekergő patakról kapta. A pécsi káptalan ősi javai közé tartozó kis falu volt. A török időkben elnéptelenedett, ezért 1750 körül Elzászból német lakosságot telepítettek ide. Ma az orfüi üdülőkörzethez tartozik. Az egyutcás falun végighaladva a Hermán Ottó-lóhoz érünk. Ez az orfüi tórendszer harmadik tagja, 40 ha területű, halrezervátum, természetvédelmi terület. Partjára fenyőfákat és díszcserjéket ültettek. Végigmegyünk a tó nyugati partján, majd át a gáton. Itt mészkő sziklák magasodnak előttünk. A tavat elhagyva az Öreg-hegy oldalán kaptatunk fel, majd meredek ösvényen ereszkedünk le Magyarherteleiulre. Középkori település, a pécsi püspökség birtoka volt. 1566-ban a török portyázó csapatok teljesen felégették. 1740 körül Barátúrból áttelepült magyar lakosság népesítette be. 1958-ban mozgásszervi betegségeket gyógyító 3S 0C-os termálvizet tártak fel, fürdőt létesítettek. Fürdés után ugyanezen az úton megyünk vissza. (14,5 km, 190 m) Hosszú túra a Közép-Mecsek két szép völgyébe (GY 3, szombat) A sporttábortól a Z A jelzésen indulunk, s Meesekrákos házait, majd a vízhálózatba kötött Toplicu-fórrást elhagyva a Lóri-völgybe érünk. Vadregényes, sziklás, nagyon szép völgy ez, egy törésvonal mentén keletkezett. Kis ösvényünk a patak mellett halad, amelyen többször át kell kelnünk. A völgy kiszélesedésénél, egy réten találjuk a Lóri kulcsosházal. Innen a Z sáv jelzésen felkapaszkodunk Vágotpusztára (403 m), amely 10 házból álló kis hegyi település néhány lakossal. Egy-kct házat a városiak hétvégi háznak használnak. A római időktől fontos közlekedési út vezetett itt, 1790 körül csárda is létesült. A település közepén egy mély kút és egy harangláb található. Vágoipus2tác a P+ jelzésen hagyjuk el, egy szép gerinciiton, az ún. Kecskeháton ereszkedünk le a Nagy-Mély-völgybe. Hamarosan Kölyükhöz, a hatalmas mészköszikla hasadékhoz érünk, majd tovább haladunk a vadregényes szép völgybe, a kis vízlépcsőkön, sziklákon zubogó patak mellett. Az állandóan bővizű Kánya-forrásnál a padok pihenésre csábítanak. A völgyből felkapaszkodva a K sáv jelzésű útra térünk, s hamarosan a Büdöskúti kulcsosházhoz érünk. Innen a K+ jelzésen jutunk vissza Orfíire ( 18,5 km, 500 m). "Orfüisárkányok" (GY 4, szombat) Az oríüi sporttáborból a S, Z A jelzésen indulunk, először a mecsekrákosi hétvégi házak között, majd az orfüi tó mellett haladunk. A Malommúzeum után jelzetlen úton érünk a Vízfó-forráshoz. F.gy 210 méteres sziklafal tövéből tör fel a nagyon bővizű forrás, ami az orfüi üdülőtelep vízellátását biztosítja. A vízmű gépei számára a tájba illő épületet Csele György építész tervezte. A Z sáv jelzésen haladunk tovább, a Pécsi barlangkutatók-forrása mellett, majd házak között. A Z ▲ jelzésen a domb közepéig megyünk, majd letérünk a patakhoz. Itt találjuk a Sárkány-forrást, és a Sárkány-szakadékot. A Jakab-hegyröl és a Vörös-hegyről lezúduló vizek mély árkot szakítottak ki maguknak a kőzetből. A kb. 500 méteres szakadékban gyönyörű, félelmetes, mohos sziklagörgetegeket, sziklaodtíkat és meredek szálban álló szegélysziklákai láthatunk. Kicsit benézünk a szakadékba, majd folytatjuk utunkat a Z sáv jelzésen az orflii elágazásig. Innen jelzetlen úton megyünk a Baiázs-hegyig. ahol gyönyörködhetünk a panorámában. A tetőről leereszkedve a S ■ jelzésre jutunk, és még megnézzük a híres időszakos karsztforrást a Sárkány-kutat. A forrás ritkán működik, évenként néhányszor. Ilyenkor egy-két óra alatt nagy mennyiségű vizet ont, egyébként száraz. /Lásd még: mondák/. Innen az országúton megtett fél km után a sporttábornál vagyunk ( 8 km, lOOm). Egy újabb szép völgy (GY 3, vasárnap) A sporllábortól a Z ▲ jelzésen haladunk Orfű falu végéig, majd a K-^- jelzésű kényelmes úton a Büdös-kúti kulcsosházhoz érünk. A kővetkező állomásunk Remete-rét /KA Török Antal szerzetesről nevezték el ezt a hágót, aki a közeli Szentkúton élt remeteként. Szép esöház csábít pihenésre. Felkapaszkodunk a Vörös-hegyre, majd a Patacsi-mezőre ereszkedünk, még mindig a K jelzésen. Innen a K+ jelzésen a szép, romantikus Szuadó-völgyön megyünk végig. Utunkon kis forrásokat találunk (Mihály remete-, Szuadó-, Bagoly-forrást). Egy jobboldali mellékvölgyben, kb. 170 méterre található a Laci-forrás, előtte egy kis tó. A völgyből kiérve az abaligeti műútra jutunk, és a Z A jelzésen térhetünk vissza a sporttáborba. Fiatalok a Sárkány-szakadékon keresztül is mehetnek (15,5 km, 250 in). A spontáborból a Z A, majd a Z sáv jelzésen megyünk az orfííi elágazásig, majd a Z -i-jelzésű Vásáros úton haladunk Petöcz aknáig. Az út onnan kapta a nevét, hogy a környező falvak népe régen ezen az úton járt a pécsi vásárba. Petöcz aknától a K jelzésű úton kapaszkodunk fel a Jakab-hegyrc. Megtekintjük a halomsírokat, a Zsongor-köröl a kilátást, a pálos kolostor romjait. A Z sáv jelzésen a Körtvélyesi háton térünk vissza Orfüre (15 km, 450 in). Babás-szerkövek (GY 3, hétfő) Orfííröl Abaligetrc megyünk, ahonnan több út közül választhatunk. Most a K ■ jelzésen indulunk, a barlang bejáratától. A Virágos-völgyet keresztezve kényelmes úton érünk Petöcz pusztára. Valamikor néhány házból álló kis német település volt, ma már csak a harangláb és a régi temető néhány sírja látszik, valamint a volt uránbánya IV. légaknájának bontás alatt lévő Üzemi területe. Továbbra is követjük a K ■ jelzést, a Jakab-hegy DNy-i oldalán sétálunk. Egyre több sziklaalakzat tűnik fel, a Babás-szerkövekhez értünk. A geológiai középkorban a permi homokkőbe kvarc görgetegek cementálódtak, ún. konglomerátum keletkezett. A lazább anyagokat a szél és a víz elhordta: az időtálló tömbök különleges sziklaalakzatokként emelkednek ki környezetükből. /Lásd még: mondák/. A Jubileumi keresztnél szép kilátás nyílik dél felé. A Babás-szerkövektöl a K ▲ jelzésen felkapaszkodunk a Sasfészek mellett a .Takab-hegyre. Miután megnéztük a hegytetőn a látnivalókat, a Z sáv jelzésen jutunk vissza Orfüre (18 km, 500 m). dr. Lakatosné Novotny Sarolta Zsongor-kő Autóbuszos kirándulások ...a Keleti-Mecsekbe Orfttrö) autóbusszal szinte végig erdő mellett haladva érünk Pécsre. Pccs az ország negyedik legnagyobb városa, a maga közel 170 ezer lakosával. Jelenleg is ipari város, de a magánosítás következtében a régi gyárak, üzemek közül ma már kevesebbet találunk, mint korábban, de újabb gyárak is települtek, fóleg az elektronikai iparban. Híres a város múzeumairól is (Zsolnay, Vasarely, Csontváry stb.). Nagy Lajos király alapította 1367-ben a pécsi egyetemet, melynek ma is több egyetemi, főiskolai kara működik. És aki Pécsre látogat, annak a város fölött húzódó Mecsek több pontjáról letekintve gyönyörű kilátásban van része. Pécstől kb. 15 km-re, a Mecsek legmagasabb hegyének, a Zengönek déli lábánál fekszik Pécsvárad. a kb. 4 ezer lakosú kisváros. Nevezetessége a Szent István király által 1015-ben alapított bencés apátság, melynek szépen rekonstruált maradványai ma is uralják e vidéket. A vár nyújtott rejtekhelyét 1129-ben Vak Béla királynak. Pécsvárad híres még a szelídgesztcnyésről, a leányvásárról, valamint érdemes megtekinteni kisebb-nagyobb gyűjteményeit, kiállításait. Pécsvárad fölött, a Zcngővárkony melletti szelídgesztenyésben nyugszik Rockenbauer Pál, a természetet csodáló és szerető nagy turista, akinek sírja a természetbarátok zarándokhelye. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség minden évben, halálának évfordulójára emléktúrát szervez ide, amikor is igen sok természetjáró tiszteleg a nagy előd emléke előtt. Zengővárkony ősrégi magyar település. Itt élt református lelkészként Fülep Lajos, akinek ma is híres gyűjteménye tárul az ide látogató ele. Híresek c táj néphagyományai, szövései, táncosai: még ma is művelik ezeket. Következő állomásunk, Mecseknádasd német ajkú község. Templomában található Skóciai Szent Margit ereklyéje. A hagyomány szerint Margit - aki Szent István király unokája volt, és Malcolm skót király felesége lett - a közelben található Réka-várban született. A vár romjai ma is fellelhetők. Óbányára, erre a három oldalról erdővel övezett, egyutcás településre érünk. A faluban ma is sokan folytatják a fazekas mesterséget, és többen élnek az idegenforgalomból is. Innen gyalog folytatjuk utunkat a Mecsek egyik legszebb patakos völgyén át Kisúj-bányára. Utunk során több vízesést láthatunk, valamint a pazar látványt nyújtó Csepegő-sziklát is megcsodálhatjuk. Kisújbánya valamikor lakott település volt, ma üdülőfalu. A környék gyönyörű, a település a patak két partján helyezkedik el. Innen felkapaszkodunk a Cigány-hegyre; a kilátóból szép körpanoráma tárul elénk a Keleti-Mecsckről. Utunkat egy szép bükkerdőben folytatjuk. Érintjük a bővizű Pásztor-forrást, majd a szépen rendbe hozott Máré-várhoz érünk, ahol a vártörténeti és a Keleti-Mecsek élővilágát bemutató kiállításokat nézhetjük meg. A Magyaregregy falu határában lévő strandfürdőnél szállunk ismét autóbuszra, kb. 8 kilométeres gyaloglás után. Visszafelé vezető utunkon először Zobákpuszt?

80. szám 2000. június-augusztus GYALOGOS TERMÉSZETJÁRÓK VII. ÉS TURISTADALOSOKI. ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA Orfü, 2000. június 9-12. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség az or-fui sporttáborban rendezi meg a Gyalogos Természetjárók VII. Országos Találkozóját, és ennek keretében egyúttal a Turistadalosok I. Országos Találkozóját is június 9-12-ikc között. A találkozóra előzetes nevezés alapján több mint 800-an jelentkeztek az ország minden részéről. A tábor területére csak a találkozó jelvényével lehet belépni (ez előzetes jelentkezés hiányában a helyszínen 400 Ft-ért igényelhető). Lehetőség van természetesen az egyes programokon való alkalmi részvételre is - a szabad létszám erejéig ez esetben a nevezési dijakat a helyszínen kell Fizetni. Az alábbiakban közöljük a találkozó főbb programjait: június 9, péntek 15.00- 16.00 a Pécsi Modellező Klub bemutatója; 16.00- 17.00 diavetítés: A Mecsek természeti értékei; 19.00 ünnepélyes megnyitó; 22.00 "Tubes Kupa" éjszakai tájékozódási túraverseny. Rajt: 22.00-24.00. június 10, szombat 6.00- tól Szent Jakab teljesítménytúra (Rajt: 35 km- 6.00-8.00; 25 km- 7.00-9.00; 15 km- 8.00-10.00); nevezési díj: 450 Ft (MTSZ tagsági igazolvánnyal 400 Ft); 9.00- tól autóbuszos túrák az Ormánságba és a Villányi-hegységbe (csak előzetes jelentkezés alapján!); 9.30-tól gyalogtúrák Abaligetrc (barlangtúra), Magyarhertelcndre (fürdőtúra), Mélyvőlgybe és Orfü környékére; 15.00- 16.00 ügyességi verseny gyermekeknek, családoknak; 16.00- 17.00 tomabemutató; 17.00- 18.00 diavetítés: Természetvédelem Baranyában; 18.00- 21.00 "Orfü és környéke" tájegységismereti verseny; 20.00- tól Turistadalosok Estje. június 11, vasárnap 7.00 9.00- tól 9.30-tól 15.00- 16.00 17.00- 18.00 18.30 19.00 20.00 22.00 "Csellengő Kupa" tájékozódási túraverseny. Rajt: 7.30-10.30. autóbuszos túrák az Ormánságba, a Villányi-hegységbe és Pécsre (csak előzetes jelentkezés alapján!); gyalogtúrák Abaligetre, Magyarhertelcndre, Szuadó-völgybe és a Jakab-hegyre; ügyességi verseny gyerekeknek, családoknak; diavetítés: Történelmi és turistatörténeti emlékek, természetjáró létesítmények a Mecsekben; a találkozó emlékkövének a felavatása a versenyek eredményhirdetése; turista bál; tábortűz június 12, hétfő 9.00-tól gyalogtúrák Abaligetre, Magycrhertelcndre, a Jakab-hegyre, illetve szabadprogramok, strand; 15.00 táborzárás. Totó e5 irofalfn-i pályázat A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség - az orfüi találkozó alkalmából - irodalmi és fotópályázatot hirdetett. A bíráló bizottság örömmel olvasta, lapozta a beküldött anyagokat. Mindannyiunkat megérintett a müvekben, a képeken megjelenő táj, az erdő élővilága, a minden évszakban, minden tájon csodálatos dolgokat "alkotó" természet nagysága. A versekből, novellákból, képekből mindenütt a természetet szerető, csodáló, az átélt élményeket megőrizni szándékozó, az örömöt másokkal is megosztani akaró természet-járó embert ismertük meg. Köszönjük a pályázaton résztvevőknek, hogy élményeiket ilyen formában is megosztották velünk. A beküldött fényképek a Gyalogtúrázók VII. és a Turistadalosok 1. Országos Találkozóján rendezett kiállítás anyagát gazdagítják majd, a díjazott verseket és prózai alkotásokat pedig folyamatosan közreadjuk a Mecsek Híradó lapjain. Ahogy mondani szokták: "a zsűrinek nehéz dolga volt". Legszívesebben minden alkotást díjaztunk volna, de nem bemutatóra, hanem pályázatra szólt a felhívás, igy a zsűri kénytelen volt dönteni a helyezéseket illetően: Irodalmi pályázat - vers kategória 1. díj: Őri Zsuzsanna 2. díj: Faltysné Újvári Anna 3. díj: Baumann József Irodalmi pályázat - próza kategória 1. díj: Faltysr.é Újvári Anna 2. díj (megosztva): Faltysné Újvári Anna Őri Zsuzsanna Baumann József Fotó pályázat (a kategóriákat a zsűri - a beküldőn anyagok mennyisége (6) miatt -összevontan értékelte) 1. Tavasz, nyár, ősz, tél (Jancsi Anita) 2. A Kisújbányai-völgybcn (Jancsi Attila) 3. Kilátók, kövek, templomok (Jancsi Attila) Köszönjük valamennyi beküldő munkáját! Tóth Klára Májusi mozaik Kedvezett az időjárás április 29-én a Mecsek 50, 30, 15 teljesítménytúrákat szintidőn belül legyalogló 469 versenyzőnek. Az 50 km-es távon 119 fö, a 30 km-en 180 fó, míg a 15 km-es rövid távon 170 túrázó érkezett meg a zobákpusztai célba, ahol a jelvényeken kívül ízletes falatokkal és itókákkal várták őket a rendezők. Mondhatjuk, valamennyi korosztály képviseltette magát ezen a már hagyományos és jól szervezett teljesítménytúrán. A ragyogó napsütés, a csodálatosan Udezőld táj és a remek hangulat mindenkinek maradandó élményt nyújtott. Égertetőn rendezte meg a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség május l-jén az első Turista Majálist. Marton Józsefnek, a terület "gazdájának", valamint minden szervezőnek és segítőnek köszönhetően otthonosan és jól érezhettük magunkat. A szép környezet kiválóan alkalmas volt az egésznapos mozgásra és szórakozásra. A programok - a Lakatosné Novotny Sarolta által vezetett Jakab-hcgyi túra, a "Tudod-e?" tcjlörö játék, Bcnczes Gábor érdekes feladatokkal tarkított akadályversenye... - még változatosabbá és érdekesebbé tették a rendezvényt. Persze a PTTE Nyugdíjas Szakosztályának "alföldi paprikása", a Teca mama baráti társaságának "velős, gombás pacalja" és a komlói "hétdombos paprikáskrwnpli" is elfogyott az utolsó falatig. Bár az időjárás a nap végére elszomorodott és csepegett az eső, az akadályverseny jó hangulatban zajló eredményhirdetése után vidáman koccintottunk valamennyiünk egészségére azzal a finom fehérborral, melyet Dománszky Zoltántól, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség elnökétől kaptunk. Folytatás 2001. május l-jén. A Madarak és Fák Napja alkalmából május 6-án rendezte meg a hagyományos túrát és vetélkedőt általános iskolások számára a Pécs Városi Természetbarát Szövetség, ezúttal a Pécsi Parkerdő területén. A díjakhoz kiadványokkal járult hozzá a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, és a verseny lebonyolításában közreműködött Nagy Gábor tájegységvezetö is. Köszönjük! A versenyt a "Bónusz" nevű csapat nyerte a Bánfa u. Általános Iskolából (Andrics Mariann-Szávai Petra-Mádák József-Hívert Attila— Hilyovszky Gábor), 2. lett a Bánki Dónál u. Általános iskola "Négy kicsi kerti törpe" csapata (Czett Andor-Borbás Mátyás-Feil József-Rusznyák András), míg. 3. helyezett szintén a bánkis "Teperünk a terepen" nevű csapat (Makk István-Kókay Péter) lett. A Magyar Természetbarát Szövetség május 6-án Budapesten, az Erzsébet városi Sportközpontban tartotta tisztújító közgyűlését, melyen a baranyai természetbarátokat Baronek Jenő, Gida Tibor, Márton Zoltán, Őri Zsuzsanna és Rónoki Eszter képviselte. A közgyűlés elfogadta az elnökség jelentését az 1996-2000. év közötti tevékenységről, az 1999. évi gazdálkodásról szóló beszámolót és közhasznúsági jelentést, a 20C0. évi költségvetési tervet, valamint a számvizsgáló bizottság jelentését. Többségében egyetértés fogadta Szabó Imre főtitkár "Természetbarát válaszok az ezredforduló kihívásaira" címet viselő előadásának gondolatait. A főtitkár mondandójában a megváltozott körülmények miatti megújulásra, a szükséges fejlődés módjaira, a tudatos tartalmi előrelépésre hívta fel a figyelmet. A hozzászólások az oktatás minőségét, az új térképek kiadását, a Turista Magazin újraindításának kérdését érintették. Vita főként a Magyar Természetbarát Szövetség új emblématervczete körül forgott. Végül a jelenlevők többsége elvetette az új változatot, így maradt a már megszokott jelvény. Nagyon tartalmas, látványokban gazdag autóbuszos kiránduláson vehettünk részt május 20-án, melynek fő úti célja a Kis-Balaton volt. A kirándulást a Túravezetők Klubja szervezte, s Börcsök György és Rónaky Gizella jóvoltából gazdagodhattak a résztvevők tudásban, élményekben. Köszönjük! A Milleniumi Emlékbizottság, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Hivatala, a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala és az Országos Erdészeti Egyesület közös ünnepséget szervezett Lapison, az erdészeti emlékműnél. A színvonalas rendezvényt Káldy József, a Mecseki Erdészeti Rt. vezér-igazgatója nyitotta meg beszédével. Az 1000 éves évforduló tiszteletére emlékezünk meg madarakról, fákról, azokról, akik tesznek az értékek megőrzéséért és újabb értékek megteremtéséért... Fogjanak kezet mindazok, akik a magyar erdészetért, a természeti kincsekért és a környezet védelméért dolgoznak, mert csak így tudunk előbbre jutni. Kovács Szabó János, a Mecsek Egyesület titkára Csörgcy Titusz ornitológusra emlékezett; Bank László a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület baranya megyei csoportjának részéről az év madarát, a kerecsensólymot ajánlotta a résztvevők figyelmébe, dr. Tóth Aladár erdész pedig - a történelmi visszatekintés után - az év fáját, a barkócaberkenyét mutatta be. A Rotari-úton, Lapis közelében felavatták az évforduló tiszteletére készült emléktáblát. Aki teheti, tekintse meg az újabb emlékhelyet! Őri Zsuzsanna KJRÁNDÜIÁS A KJS-BALA TÓN HOZ -■ahogy a résztvevők látták - Május 20-án kilencedik alkalommal került sor a Túravezetők Klubjának közös kirándulására. Két autóbusszal 85 fóvel indultunk útnak a Kis-Balaton megtekintésére, Börcsök Gyuri és Rónaky Gizi vezetésével. Nyolc órára érkeztünk a Balton-felvidéki Nemzeti Park bejáratához; innen Wágner László és egy helyi vezető segítségével ismerkedtünk a tórendszerrel, a madár- és vizi-növény-világgal. Kilátótoronyból gyönyörködhettünk a méltóságteljes fehér kócsagokban, a csibéit szaporán etető vöcsökben, a szárnyaikat kiterjesztve szárítgató kormorá-nokban és az egész, élettől nyüzsgő, vibráló vízivilágban. Lenyűgöző, felejthetetlen élmény! Elhagyva a nemzeti parkot, újabb élmények vártak ránk. Zalavár közelében áll Cirillnek és Metódnak, a két IX. századi hittérítőnek, a szláv írásbeliség megteremtőinek a szobra, akik térítő útjaik során ide is eljutottak. Ezután a bivaly- és szürkemarha-rezervátumba vitt autóbuszunk. A messziről oly félelmetesnek látszó, hatalmas fekete bivalyok közt elvegyülve tapasztaltuk, valójában milyen szelíd, jámbor állatok. Kedves perceket töltöttünk el "együtt". Innen Fenékpusztára érkeztünk, egy madárgyürűzö táborba. A tábor fiatal, lelkes munkatársa ismertette a madárgyürüzés eszközeit és folyamatát, a különféle madarak fészkclési és költési szokásait. Ezután megtekintettük az egykori római castrumot, Val-cum feltárt romjait: a déli kapu crődbástyáit, a bazilika és a takarmánytároló alapfalait. A Kányavári-sziget felé vettük utunkat: újabb arcát mutatta a Kis-Balaton. Gyönyörű szerkezetű fahíd vezet a szigetre, a tó tele fehér tündérrózsával cs sárga vízitőkkel; pihenőhelyekkel, kilátókkal, sétautakkal szépen kiépített kirándulókőzpont várja az ide látogatókat. Végezetül még megnéztük a balatonszentgyörgyi Csillagvárat és a tájházat, majd a mesztegnyői XVIII. századi szép barokk templomot, majd hazafelé vettük utunkat. Látnivalókkal, élményekkel, ismeretekkel gazdagodva tértünk haza. Köszönet a kiváló szervezésért! Lengyel Zoltánná Pécs, 2000. május 20., reggel 5 óra. Találkozás a DOMUS előtt, indulás busszal. Cél a Kis-Balaton. A kiránduláson a PTTE Nyugdíjas Szakosztálya is részt vett. A Balaton legdélibb pontján, Somogy és Zala megye határán ömlik a tóba a Balaton legnagyobb mellékvize, a a Göcsej felől érkező Zala folyó. Két oldalán, a marcali dombsor és a Zalavámál végződő Zalai-dombvidék keleti nyúlványai között több ezer hektáros ősmocsár húzódik. Valaha a Balaton egyik öble volt ez, amelyet azonban évezredek során mindjobban feltöltött a sok hordalékot szállító Zala folyó. A nyílt vizes területeken tavi kákát, gyékényt, vöröstövű sást is találunk, a vízfclszinekcn tavirózsa és tündérrózsa tenyészik. A Kis-Balaton területéből 1400 hektárt természetvédelmi felügyelet alá helyeztek, itt alakitották ki az ország egyik sokat emlegetett nagy kiterjedésű természetvédelmi területét. Ritka vízimadár fajok élnek itt egész éven át, illetőleg átvonulóban a madárköltözések idején. A Kis-Balaton leglátványosabb, leghíresebb madárkülönlegessége a nagy (vagy nemes) kócsag, a kiskócsag, az üstökösgém, a vörösgém és a kanalasgém. A mostoha időjárás miatt hosszabb gyalogos túrát nem tehettünk. A Kányavári-szigetrc sétáltunk át, majd a kilátónál gyönyörködtünk a ritka, csodálatos természeti tájban. Megtekintettük a bivalyrezervátumot is: a fekete bivalyok nagyon szelídek, szívesen tűrték a simogatást, még a földön fekve is várták, hogy gyerek, felnőtt egyaránt kényeztesse őket. A fehérek már nem ilyen kezes bárányok, valamikor csak a kilátóról lehetett megtekinteni. Most enyhe árammal működő drótkerítés mentén lehetett gyönyörködni robosztus alakjukban. Autóbusszal közvetlenül is megközelíthető Zalavár, egyike a Balaton környéke és egyben Magyarország legrégibb kultúrtörténeti emlékehelyeinek. 860 körül a szláv népek megtérítője, a cirill írásmód kialakítója, Cirill és Metód járt itt, emléküket szobor őrzi. Zalavár a középkorban és a török időkben is szerepelt még, az áthatolhatatlan mocsaraktól védett erődítményt sohasem tudták kézrekeríteni a török hódítók. Itt működött a Szent István király által 1019-ben alapított Szt. Adorján bencés kolostor is. Zala városa emlékművet helyezett el itt Szt. István halálának 700 éves évfordulójára. Balatonszentgyörgy legismertebb látnivalója a községtől déli irányban mintegy 1 km-re lévő Csillagvár. A négyágú csillag alakú épületről sokáig azt hitték, hogy XVII. századi építésű, török kori erődítmény, egyike a fontos szerepet betöltő Balaton melléki kiseröd-láncolatnak. Valójában az 1820-as években Festetics László építtette. Szobáiban végvári kiállítást rendezlek be. Keszthely felé kővetkező állomásunk Fenékpuszta. Itt először megtekintettük a madárgyűrüző telepet. Előadás keretében ismertették a madarak befogását, az érkező és elvonuló madárfajok közti különbséget. Ha befogják az érkező madarakat, fáradtak, a szárnyukat megemelve a bőr áttetsző, míg az induló madarak szárnyai pámásak, zsírosak, felkészültek a hosszú útra. A telepen egész évben ápolják és etetik a sérült madarakat. A Balaton partjára nem tudtunk lemenni, mert sár és nádas zárta el az utat. Nem kék, inkább haragos zöld volt a Balaton. Hideg szél és csepergő eső jellemzte a mai napot. Nem láthattuk a Nap távolodását, ahogy visszatekint, a csodálatos "aranyhidat" a víz tiszta tükrében. A korai középkor legfontosabb hatalmi és kulturális központja volt a mai Fenékpuszta, ahol a kora vaskori földvár helyét elfoglaló kelta és római település, illetve erődítmény romjai láthatók. Megtekintettük a római-kori templom maradványait, ami egy több hajós épület volt. Szomszédságában egy lovarda maradványa is látható. Hazafelé a Marcali és Kaposvár között található Mesztegnyőn álltunk meg, ahol egy szép nádtetős talpas házat, múzeumot tekintettünk meg. A település templomát is sikerült megnézni, amit éppen restaurálnak. A következő program fakultatív: egy kis pihenés egy étteremben, vagy a buszon elfogyaszthattuk maradék szendvicsünket. Jutott idő egy kis beszélgetésre, az élmények megbeszélésére. Este 8 óra körül érkeztünk meg a DOMUS parkolójába. Beesteledett. Pécs is esővel várt bennünket. Szép volt, csodálatos ez a nap. Gazdagabbak lettünk. Köszönjük a segítséget, a szép, tartalmas tájékoztatást, és azt, hogy itt lehettünk. Viszontlátásra a következő találkozásig! Raub Báliníné PTFE Nyugdíjas Szakosztálya A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Pécsi Erőmű Rt. együttműködési, támogatási megállapodásának keretében 1999-ben jelentős eredmények születtek mind az oktatás, ismeretterjesztés, mind a természeti értékek, védett területek hatékonyabb megőrzése, bemutatása terén. A természetjárók, kirándulók magasabb szintű kiszolgálását, jobb tájékozódását segíti elő a Melegmány-völgy Természetvédelmi Terület határán, fontosabb túraútvonalainak kiindulásánál elhelyezett három tájékoztató tábla, melyek segítségével fontos információkhoz juthatnak a kirándulók a védett terület természeti értékeivel, a turistautak elhelyezkedésével és jelentősebb turisztikai létesítményekkel kapcsolatban. A Mecsek igencsak bővelkedik geológiai értékekben. Közülük is kiemelkedik azonban páratlan szépségével a Mclegmányi-vízcsés, melynek 8-10 méter magas mésztufagátjai felejthetetlen látványt nyújtanak. Sajnos az elmúlt telek mostoha időjárásának következtében (ónoseső, hótörés), valamint a pihenést biztosító létesítmények elöregedése folytán a vízesés és környéke jó pár éve igen szomorú, leromlott képet mutatott. A Pécsi Erőmű Rt. támogatásával azonban lehetőség nyílt a terület rendbetételére, a bemutatás színvonalának emelésére. A vízesés létrejöttét, a mésztufa keletkezését bemutató tájékoztató táblát helyeztünk ki, a turistaútvonalat a vízesés védelmében kissé eltereltük, s itt a biztonságos közlekedést segítő, tájba illő falépcsösort alakítottunk ki. Több új pad-asztal garnitúrát is kihelyeztünk, felújítottuk a tűzrakó helyeket és a kis hidacskát is, valamint a területet megtisztítottuk a kidőlt fától, lehullott ágaktól és természetesen a szeméttől. Hasonló hidrogeológiai érdekessége a Mecseknek az orfüi Sárkány-kút. A sajátos működésű karsztfoiTás jellegzetessége a morgó, dübörgő hang kíséretében a karszt üregrendszerének a beszivárgó csapadék fcltőltödése után előtörő karsztvize. Az érdekes jelenség megismerését és megértését biztosítja az a tájékoztató tábla, amely egy ábra és egy magyarázó szöveg segítségével értelmezi a forrás működését. Mindkét megszépült terület felkeresését bátran ajánljuk a kirándulni, kikapcsolódni vágyóknak és azoknak is, akik új, érdekes információk birtokába szeretnének jutni a természet titkaival, csodáival kapcsolatban. Hasonlóan tartalmas kikapcsolódást kínál a Pécs város közvetlen határán elterülő Tüskésréti Természetismereti Tanösvény. A felhagyott üzemi területen az antropogén rekultiváció és a természetes szukcesszió hatására kialakult különböző élőhelyeket bemutató tanösvény a “tanítva szórakoztat" elvét követi. A kialakult tó partján tett kellemes séta során a tájékoztató táblák segítségével megismerkedhetünk a füves, a vizes, és a bokros, cserjés élőhelyek kialakulásának folyamatával, jellemző növény- és állatfajaival. A rövid túra végén a dombtetőn elhelyezett kilátóról mind a Mecsekre felkúszó Pécs városában, mind az erőművet körbeölelő zöld vidékben, mind a tó látványában gyönyörködhetünk. Nagy Gábor tájegységyezeió Járányi Lászlóné Mezei Anikó Plaszaucr István rajzai HÍREK ■ Új menetrend: megjelent az új vasúti és távolsági autóbusz menetrend; 2001. június 9-ig érvényesek. Érdemes tanulmányozni a túravezetőknek, több változást is tartalmaznak. ■ Természetbarátok háza: Sikondán május 27-én a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Köz-alapítvány új ifjúsági turisztikai központot avatott. A házban 30 férőhely van, 4, 6 és 8 ágyas szobákban. Jelenlegi szállásárak: 780-860 Ft/fó/éj + ágynemű mosatás egyszeri 230 Ft. A szálláshely címe: 7300 Komló - Sikonda, Villasor 7. Szállásrcndelés: Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány. 7621 Pécs. Széchenyi tér 9. Tel.: 72/211-179, fax: 72/500-469. ■ Új tájékoztató táblákat helyezett el a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a Meleg-mányi-völgyben és az orfüi Sárkány-kútnál (lásd a DDNPI híreket!). ■ A Mecsek Híradó következő száma 2000 szeptemberében jelenik meg. NYÍLT TÚRÁK • június 18. vasárnap: "Hegyháti barangolás". Útvonal: Döbrököz-Nagyhajmás-Egyházas-kozár-Hcgyhátmaróc-Vékény (23 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 5.00 órakor. Túravezető: Göbölös István. • június 25. vasárnap: "Árpád-kori templomok". Útvonal: Tortyogó-Bakonya-Kövágólöttös-Kövágószölós-Cserkút (13 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, a 4-cs kocsiállásnál 9.00-kor. Túravezető: Kovács János. • július /, szombat: Vasas-Koszonytető-Rákos-völgy-Árpádtetó-Ezeréves (16 km). Találkozás a pécsi Budai állomás autóbusz végállomáson, a 14-cs busz megállójában 8.45 órakor. Túravezető: Baranyai Rudolf. • július 9. vasárnap: Sikonda-Vágot-Büdös-kút-Vtirös-hcgv-Jakabhegy-Orfű (23 km). Találkozás a sikondai kemping elölt 8.15-kor (Pécsről a találkozási hely a 7.30-kor induló kaposvári busszal érhető cl). Túravezetó: Őri Zsuzsanna. • július 16, vasárnap: Máré-csárda-Iharos-kút-Szederindás-kút-Zobákpusztfl (13 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.45 órakor. Túravezctó: Pctrovics Márta. • július 22. szombat: Váralja-Farkas-árok-Dobogó-Kárász (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.45 órakor. Túravezető: Mezei Anikó. • július 29, szombat: Dömörkapu-Nagy-Mély-völgy-Gesztenyés (14 km), Találkozás a pécsi vasútállomás elölt a 34-es autóbusz megállójában, 8.45 órakor. Túravezetó: Varga István. • augusztus 5, szombat: "Éjszakai túra". Útvonal: Tettye-Misina-TUbcs-Lapis-Sós-hegy-Mandulás (12 km). Találkozás a pécsi vasútállomás előtt a 33-as autóbusz megállójában 18.45 órakor Túravezctó: Dalcckcr Ibolya. • augusztus 13. vasárnap Váralja-Csürgö-rét-Puszta-hcgy-Mccseknádasd (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 8.45 órakor. Túravezctó: Sánta Lászlóné. • augusztus 19, szombat: "Lcmehetünk egy barlangba". Kóborlás a Büdös-kuli kulcsosház környékén, Találkozás az uránvárosi autóbusz végállomáson a 24-cs busznál, 9.00 órakor. Túravezctó: Baror.ck Jenó. • augusztus 27, vasárnap: "Mohácsi csata emléktúra". Útvonal: Mohács-Béda-Karapancsa-Kölkcd-Mohács (25 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 6.30 órakor. Túravezctó: Németh Ferenc. • szeptember 2. szombat: Éger-völgy-Remcte-rét-Büdös-kút-Lóri-Orfu (14 km). Találkozás az uránvárosi autóbusz végállomáson, a 26-os busz megállójában 8.45 órakor. Túravezctó: Rónaky Gizella. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ■ június IS. vasárnap: ÁrpAdtetó-Tripammer-fa-Rábay-fa-Kantavári-forrAs--Lámpásvölgy-Dömörkapu (9 km) - MelegmAnyi-völgy-MAnfai templom-Komló, Kökönyös (21 km). Indulás a 7.30 órai pécsi busszal. Túravezető: Németh Katalin, ■ június 24, szombat: MAré-csArda-.MArévár-Iharos-kút-Somosi-kút-Y'örösfcnyő kulcsosház-Máré csárda (14 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi autóbuszjárattal. Túravezctó: Rácz János. ■ július 2, vasárnap: Zobákpuszta-PüspökszentlAszló-Pusztabánya-Csurgő-Zobákpuszta (9 km) - Komló (14 km). Indulás 8 órakor a hosszúhetényi autóbuszjárattal Túravezctó: Németh Katalin. ■ július 9. vasárnap: "Fürdő túra". Útvonal: a) Sikonda-Vágotpuszta-Lóri-Vízfo-Orfü (10 kin); b) Sikonda-Vágotpuszta-üüdüs-kút-Vörőshcgy-Jakab-hegy-Orlu (23 km). Indulás 8 órakor a sikondai autóbuszjárattal. Túravezctó: Őri Zsuzsanna. ■ július 15. szombat: "Éjszakai túra". Útvonal; SPAR-Pap-crdö-MagYarcgregy-Vörősfcnyő kulcsosház-Máré csárda (14 km). Indulás 20 órakor. Túravezctó: Rácz János. ■ július 23. vasárnap: Árpádtetö-Rábay-fa-Lapis-Tubcs-Mandulás-Pécs (16 km). Indulás a 7.30 órai pécsi autóbuszjárattal. Túravezető: Rácz Jánosné. ■ július 29, szombat: Zobák-akna-Hidasi-hát-Kisújbánya-Réka kunyhó-Püspökszertt-lászIÓ-Zobákpuszta (18 km). Indulás a 8.20-as zoháki járattal az OTP elöl. Túravezetó: Iván Attila. ■ augusztus 6. vasárnap: Mecsekpölöske-Új-hegy-Vadásztanya-Sikonda (6 km). Indulás a 8.35 órai sásdi autóbuszjárattal. Túravezctó: Eperjesi Emó. ■ augusztus 13. vasárnap. Hosszúhetény-Dombay-tó-Hosszúhetény (10 km), ill. Hosszú hetény-Püspökszcntlászló-Hárs-tctó-Kisújbányn-Somos-hcgy-Rékn-völgy- Pécsvárad-Dombay-tó-Hosszúhetény (22 km). Indulás 8 órakor a hosszúhetényi autóbusz járattal. Tű rávezető: Őri Zsuzsanna. ■ augusztus 20. vasárnap: Zobákpuszta-Schóbcr-malom-Zcngö- Püspökszentlászló-Zobákpuszta (10 km), iII. a Zengótöl: Cigány-hegy-Pásztor-forrás-Márévár-Baglyas-kunyhó-Zobákpuszta (23 km). Indulás 8 órakor a hosszúhetényi autóbuszjárattal. Tú rávezető: Németh Katalin. ■ augusztus 26. szombat: Máré-csárda-Akai-tctő-iNyomákói-kú(-Vör

MECSEK HÍRADÓ 79. szám 2000. május A Mecseki Karsztkutató Csoport tevékenységének bemutatása Az 1972 óta évenként megkért hatósági engedéllyel működő barlangkutató csoport a tudományos igényű munkák mellett számos korábban ismeretlen barlangot fedezett fel. Az évi jelentéseket a helyi hatóságnak és Budapestre a Magyar Karszt és Bar-langkutató Társulatnak, valamint a Barlangtani Intézetnek küldjük meg. (Az utóbbi évek jelentései a Mecsek Egyesületben is megtalálhatók.) A dátumváltást megelőző évben készült jelentésükből kiragadott – rövidített – részlet közreadásával képet alkothatunk az utóbbi néhány évben végzett barlangfeltárások-ról. 1995 februártól kezdődött kapcsolatunk a Mecsekben azóta is tevékenykedő szegedi egyetemisták barlangkutató csoportjával. Az előzményekről annyit, hogy ők – mint a mi csoportunk is – a Mecsek Egyesület Barlangkutató Osztályába tartoznak. Ennek alapító csoportja Vas Béla vezetésével a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal Barlangkutató Csoportja (illetőleg ennek időközben történt névváltozásai során utódcsoportjai). A Mecsek Egyesület Barlangkutató Osztályának (elnöke Kis Péter) később további szakosztályai keletkeztek a már működő csoportok önálló tevékeny-ségével. Így a József Attila Tudomány Egyetem Barlangkutató Csoportja (1998-tól Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület). Erről tájékoztatót olvashatunk a Me-csek Egyesület 1998-as évkönyvében. Majd a barlangkutató osztályhoz csatlakozott 1997-ben a Mecseki Karsztkutató Csoport is. A Természetbarát Szövetség Barlangászati Szakbizottságának vezetőjeként Rónaki László minden évben különbözőnépszerűsítő programok és előadások szervezését vállalta. A szövetség kiadásában megjelent könyv egy-egy fejezetét Kraft J. és Ró-naki L. írta (l. lejjebb). A Pécsi Elektromos SE tagsága révén a koszonyai kulcsosházban elhelyezve fogad-tuk, és öt napon át kalauzoltuk a Mecsek- és Villányi-hegységi barlangok bemutatá-sával a G.S. CAI. Palermói barlangkutatókat (1996 ápr.). Ennek emlékét őrzi, a veze-tőjükkel (Sammataro Salvatore – Totó) közösen felfedezett, akkor megnyílt Peler-mo-víznyelő. A szövetség elnökének, Baronek Jenőnek, és Kiss Lajosnak sokrétű segítségéért kö-szönettel tartozunk. A Spirál-víznyelő 19 évvel korábban kezdett bontása 1996-ban eredményre vezetett, miután sikerült lejutni a Mecsek legmélyebb víznyelőjéből a felszín alatt közel 100 m mélyen kanyargó 60 m hosszú, patakos, Verecke-folyosónak elnevezett járatba. Ez nagy reményekre jogosítja a kutatókat, mert a legnagyobb vízgyűjtő területtel ren-delkező Vízfő-forráshoz tartozik, kiemelt fontosságú területrészen. Ezzel a felfede-zéssel (Kéki A. - Nemes B.) újra fellendült a csoporttevékenység. A mecseki barlangkutatók első találkozóját a Spirál ismertetésének jegyében tartot-tuk a Pro Natura Egyesület kezdeményezésére, melyen a szegediekkel, továbbá né-hány vendéggel 38 fő gyűlt össze a Büdös-kúti turistaháznál. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (dr. Iványi Ildikó ig.) és munkatársai a csoport kéréseit segítően támogatták minden esetben. Támogatásukkal készítettük el a barlangbejárat korszerű lezárását is. A Mecsekben harmadik alkalommal került megrendezésre 1997-ben (Pro Natura szervezésében) az Országos Barlangnap. Ez alkalomra sikerült kiadni a Mecseki Karsztkutató Csoport Jubileumi Évkönyvét, mely az MKCS 25 éves tevékenysége mellett még többek között két évszázad karszt- és barlangkutatásáról ad áttekintést igen sok új információval. Az 1999-es évi jelentés a területen 1995-től tevékenykedő 71 személy adatairól ad számot, valamint ez időszak során kutatott barlangok új feltárásként nyilvántartott bejárható hosszúságait. • A Spirál-víznyelő 1977–1996 közötti évek során történt feltárása össz hossz-ban 71 m-nek adódott a "bejutást" megelőzően. A Labirintusból 1996-ban tör-tént továbbjutás napjainkig 291 m-rel növelte a Spirál-víznyelő-barlang méretét, mely így összesen 362 fm-nek adódik. • A Büdöskúti-víznyelő 1972–80-as években feltárt 14,9 m poligon hosszban 8 m mélyen induló 10 m hosszú lejtős járat tölcséréig a későbbiekben feliszapoló-dott szakaszt 1997-ben újra bontottuk 8 fm hosszban, és így a korábbi végpon-tot 5,5 m-re megközelítettük. • A Szárazkúti-víznyelő már korábban feltárt 20 m-es szakaszát elzáró bemosott uszadék és patakhordalék dugóktól 1997-ben megtisztítottuk. • A Terrárium-nyelő kibontását 1997-ben 3,5 m mélységig végeztük. • Az Akvárium-víznyelő kibontását 1997-ben kezdtük és azóta 14,5 m-ig jutot-tunk a függőleges csőszerű szakasz után enyhén lejtős, majd újra mélyülő üregben. • A Horgász-barlangnak elnevezett nyelőt 1997-ben 11 m mélységig sikerült ki-bontatni. • A Kis-Fáni-nyelő megbontásával 4,5 m mélységig jutottunk. • A Kovácsszénáján kialakított park hajdani kőfejtőjében meg-nyílt kőfülke 1997 évi feltárása 2,5 m-ig tette szabaddá a barlangkezdeményt. • A Nagyharsányi-hegycsúcs barlangjában a kőtörmelék között Kéki A. és Glöckler G. munkája nyomán 8 fm újabb üreget ismerhettünk meg 1997-ben. • A Vaczak-nyelő 1998-99 évi bontása függőlegesen 14 m mélységig megtörtént, de úgy tűnik, hogy az újabb szűkület végleges akadályt képez. • A Rózsa-nyelő 1998 évi bontása 2,5 m-ig jutott. • A Hátas-nyelő bontásával 1998-ban 11 m mélyen elakadtunk. • A Palermo-víznyelő felfedezése óta kitágult beszakadását az agyagos töme-déktől 1998-ban 2,4 m-ig sikerült kibontani, de azóta az üreg folyton változik mélységben és átmérőben a levonuló árvizek hatására. • Kovácsszénáján a Füstös-lik 1998-ban történt régészeti feltárása során a kuta-tóárkok 29 folyóméteréből mintegy 5m3 anyag átszitálására került sor. A felfe-dezett Forráscsatorna 10 m-el tovább növelte a járatok hosszát. • A Kis-Füstös-lik (Kőfülke) feltárását 1998-99-ben végeztük, összesen 8 fm-ből több mint 13 m3 anyag kitermelésével és átvizsgálásával. • A Tomika-zsomboly korábban (1983 XII. 10.) huzatos Száraz-zsombolynak nevezett 8 m mélységig járható aknáját, melynek alján a szűk lyukba eresztett függőt 10,5 m-ig engedtük, 1999-ben megbontva 1,5 m-rel mélyítettük. Jelenleg tehát 9,5 m mély. • A Szem-kőfülkét 1999-ben találtuk meg és dokumentáltuk, szintes bemélyedé-seként 6 m-rel. • Ez év végén ismertük meg és felmértük az abaligeti út mentén felszakadt Régi-nyelőt, melynek járható hosszát a mérőzsinórral 6,5-m-nek találtuk. Mindezen kisebb feltárásaink összes folyómétere 473 m-nek adódott. Ehhez adva a Spirál 362 összesített fm-ét, szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy csoportunk az utóbbi évek során 835 fm feltárással jelentős eredményt könyvelhet el. Rónaki László Ünnepség a Kardos úti kulcsosházban BARANYA MEGYEI TERMÉSZETJÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XXIX. Április 16-án bensőséges, jó hangulatú ünnepség keretében köszöntötték természet-barát társai 90. születésnapján Exner Miklóst, a PTTE Nyugdíjas Szakosztályának alapító, és ma is aktív tagját. Az ünnepségen részt vette a szakosztály 48 tagja, a Spartacus Természetbarát Szakosztály képviselője, valamint Strasser Péter, a Pécs Városi Természetbarát Szövetség elnöke. Ragyogó napsütésben, a kulcsosház árnyékos udvarában terítették meg az asztalo-kat mindenféle finomságokkal, saját készítésű süteményekkel, pogácsákkal, szend-vicsekkel, és az ugyancsak saját termelésű borok sem hiányoztak a jó hangulat meg-teremtéséhez. Az ünnepség a szakosztály egyik tagja, Gálhidi Éva által felolvasott megható verssel kezdődött, majd Karádi Károly, az egyesület elnöke köszöntötte az ünnepeltet, méltatva a természetbarát mozgalomban sok évtizeden át kifejtett tevé-kenységét. Exner Miklós többek között a II. világháború előtt működő Természetba-rátok Turista Egyesülete (TTE) pécsi csoportjának volt egyesületi pénztárosa; részt vett az Isten-kúti Turistaház és a Fehér-kúti Turistaház építésében, mint az építő bizottság tagja. A háború után átszervezett természetbarát mozgalomban az ugyan-csak PTTE (Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület) néven megalakult egye-sület nyugdíjas szakosztályának alapító tagja és hosszú évekig vezetője, valamint az egyesület elnökségi tagja volt, s egyik létrehozója a Hársas kulcsosháznak. Már 80. életévéhez közeledett, amikor a szakosztály átvette a Kardos úti kulcsosház romos épületét, és azt felújítva és kibővítve a Mecsek egyik kedvelt kulcsosházává alakítot-ták át. Karádi Károlyt követően Strasser Péter köszöntötte az ünnepeltet a pécsi és baranyai természetbarátok nevében. Köszöntőjében kiemelte, hogy a természetjárás "nagy öregjeit" azért is tisztelni kell, mert életük és munkájuk példaképül állítható a fiata-lok, a gyerekek, a jövendő nemzedék elé, és fontos, hogy a fiatalságnak legyenek példaképei. A köszöntések elhangzása után a résztvevők kötetlen beszélgetése, a visszaemlékezések tették hangulatossá az ünnepséget. Kedves Miklós "bácsi"! Kívánjuk, hogy még sokáig, sok évig jó egészségben vegyél részt a természetbarát mozgalomban, annak népszerűsítésében, jó példát mutatva az utánunk következő generációknak.! Az ünnepség hangulatos és színvonalas megrendezése a szakosztály jelenlegi vezető-je, Jakab Ferencné és kitűnő csapata jó munkáját dicséri. Karádi Károly  Tavaszi túra Koszonyatetőre Április 22-én, szombaton reggel a 14-es autóbusz Petőfi-aknai végállomásánál már várta kirándulócsoportunkat Kiss Lajos bátyánk. 12-en voltunk; kellemes, meleg időben indultunk el. A bánya sivár területét elhagyva a tavaszi erdő minden szépségével fogad bennün-ket. A téli kopár erdő üde zöld színű ruhába öltözött, virágzó fák, bokrok között ve-zetett utunk. Kövestetőre érve pihenőt tartottunk. Lajos bácsi részletes, érzelmekkel töltött tájékoztatót adott a hajdani transzformátorházból turistatársai segítségével kialakított kulcsosházról, amely mára teljes kényelmet nyújtó vendégfogadóvá, üdülővé nőtte ki magát a Hármas-hegy nyugati lábánál. Az épület nem csak kívülről szép: parkja gondozott, jó levegő és csend várja-fogadja az idejövő pihenni vágyót. Tovább indulva egy kis kitérőt teszünk, s megtekintjük a volt fonolit (hangkő, pengő-kő) kőbányát. Kövét főleg útépítésnél használták. A volt kétszintes bányaudvaron kisebb-nagyobb sziklatömbök pihennek. A természet azonban láthatóan ismét bir-tokba veszi a tőle egykor elvett területet. A volt bánya közvetlen szomszédságában a vasasi külszíni fejtés nagy területű, fekete, mély ürege tátong; itt még javában folyik a szén kitermelése. Utunk mentén az erdőben hatalmas sziklatömbök tűnnek fel. Béta-bányához érke-zünk. Még állnak az egykori kiszolgáló épületek, ám "szorgos" kezek dolgoznak raj-tuk. Távolból is látszik: ami csak kiszedhető belőlük, azt elviszik. Az aknatorony hatalmas kerekei állnak. A torony tetejéről, mint kilátóról szemléli valaki a környé-ket. A volt bánya területét rendezik, egyengetik, földdel takarják be. Így sem szép a látvány. A területtel kapcsolatos új hír: itt szándékoznak valakik akkumulátor fel-dolgozó, vagy bontó üzemet kialakítani... Nesze neked természet, emberek egészsége! Egy rövid szakaszon műúton haladunk. Kisebb-nagyobb gödrök, süllyedések követik egymást, a műút maga is lesüllyedt egy darabon vagy fél métert. A földalatti üregek erősen "dolgoznak". Koszonyatetőre érünk. Lajos bátyánk itallal kínál, és húsvéti festett tojással lep meg bennünket. Pihenés közben elfogyasztjuk a hozott elemózsiát, majd indulunk az István-akna felől érkező autóbuszhoz, hogy visszatérjünk otthonunkba. Köszönjük a túravezetést, a részletes tájékoztatást a tudnivalókról. További jó egészséget kívánunk Neked, Lajos bácsi! Kazal György  Konferencia – alacsony hatékonysággal Az Ifjúsági és Sportminisztérium az ifjúsági turizmusban és a természetjárásban érintett ifjúsági közösségek, egyesületek, szakosztályok és más civil szerveződések részvételével 2000. április 14-16-án "Ifjúsági turizmus és természetjárás az ezredfor-dulón" elnevezéssel szakmai konferenciát rendezett a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrumban. Baranyából is több pedagógus, illetve egyesületi képviselő vett részt – az előzetes programtervezet alapján – tartalmasnak és hasznosnak ítélt rendezvé-nyen. A hosszú és vontatott plenáris ülések, az éjszakába nyúló szekcióülések azonban többnyire nem elégítették ki elképzeléseinket és elvárásainkat. Bár én csak a magam nevében nyilatkozhatom, de beszélgetve több résztvevővel tudom, hogy ők is hason-lóan értékelték a három napot. Néhány előadón kívül – mint Cziráki Péter, a Zöld Pont szerkesztőség vezetője, aki "Az ifjúsági turisztikai információs rendszer bemutatása" címmel lényegre törő és élvezhető tájékoztatást adott, vagy egy-két szekcióvezető, mint Tóth József, az ISM főosztályvezető-helyettese – többnyire vontatott, statisztikai számadatokkal terhelt és egymást ismétlő előadásokon igyekeztünk némi új információmorzsát összegyűj-teni. Többször elhangzott a résztvevőktől a kérdés: megfelelőfórumon mondjuk-e el gondjainkat? Egyértelmű válasz egyszer sem érkezett, mint ahogy arra sem: továb-bítják-e a felvetett problémákat és javaslatokat? Sokan úgy láttuk, hogy hasznosabb lett volna a csodálatos időben egy-két szép túrát tenni a szabad levegőn, kötetlen beszélgetéseken megosztani tapasztalatainkat és ötleteinket. Főként a Magyar Természetbarát Szövetség tagjainak olyan érzésünk volt, hogy nem annyira a turizmus és a természetjárás állt a szervezők elképzelései-nek a centrumában. Végül a helyzetet jól felismerő és aktív túratársaink egy állásfog-lalást készítettek a konferencia zárására, amit a résztvevők egyhangú szavazással elfogadtak és átadták Szabó Lászlónak, az ISM helyettes államtitkárának, hogy azt továbbítsa a miniszterelnök úrnak. Következő számunkban erről részletesebben beszámolunk. Őri Zsuzsanna DDNPI HÍREK Igazgatóságunk kérésére a Kőszegi-forrrás közelében elhaladó zöld sáv jelzésű turis-taúton a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség útvonalmódosítást hajtott vég-re. A korrekcióra azért volt szükség, mert az országos erdőrezervátum hálózatba tartozó "őserdő" magterületén haladt keresztül a turistaút, és a kezelési irányelvek szerint itt lehetőség szerint semmilyen emberi tevékenység nem befolyásolhatja a természetes folyamatokat. A zöld sáv jelzés új nyomvonalon halad, a Kőszegi-forráshoz pedig egy zöld kör jelzésű úton lehet lemenni. A változásokat a mellékelt térképvázlat ábrázolja. Nagy Gábor tájegységvezető BARANYA MEGYEI TERMÉSZETJÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XXX. Romvári Tibor (Plaszauer István grafikái) Benczes Gábor HÍREK • Nem szűnik meg: egyes híresztelések szerint a Dél-Zselicben lévő terecsenyi Aligvár Kul-csosház megszűnik. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Kelemen Gyula, a boldogasszonyfai ön-kormányzat terecsenyi képviselője tájékoztatta szövetségünket. E szerint a kulcsosház kezelésé-ről szóló szerződést az önkormányzat felmondta a Lőrinci Barangolók Egyesületével, és 2000. május 1-jétől a kulcsosházat az önkormányzat üzemelteti tovább. A házban hosszabb ideig tartó felújítási munkálatok kezdődnek, melyek ideje alatt a működés szünetel, de utána a ház tovább-ra is természetbarát szálláshelyként fog tovább üzemelni. • Kivágták a hársfákat: a Dél-Zselicben az Almamellék irányából Sasrétre vezető "Hársfás út" (P + jelzés) öreg hársfáit kivágták, így most már csak a hatalmas tönkök látszanak. A Dél-Zselic egy szép látványossággal lett szegényebb. Reméljük, hamarosan újratelepítik a fákat. • Útjelzés-változás a Sárkány-szakadéknál: a Vízfő irányából Orfű, majd Jakab-hegy felé vezető zöld sáv jelzés Orfű falun a sárga sáv jelzéssel együtt halad végig. A Sárkány-forráshoz (a Sárkány-szakadék aljára) a zöld háromszög jelzésről leágazó kör jelzés vezet be. • A Dunatáj Országjárók Baráti Köre részére Halmai Istvánné szervezésében Baján április 10-én a Mecsek hegység kialakulásáról és vízföldrajzi helyzetéről tartott előadást Rónaki Lász-ló. A 30 érdeklődő között Pécsről Kiss Lajos tagtársunk, valamint Baja város polgármestere, Széll Péter úr is jelen volt. Az előadás befejezéseként megtekintették a Pécsi TV és a Szekszár-di Tv által készített videofelvételt a Spirál-víznyelő-barlangról. A 20 perces összeállítást Gál György tagtársunk készítette. NYÍLT TÚRÁK  május 6, szombat: Vár-völgy – Cigány-hegy – Óbányai-völgy – Mecseknádasd (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron, 8.45 órakor. Túravezető: Járányi Lász-lóné.  május 13, szombat: Magyarürög – Panoráma-út – Sasfészek – Jakab-hegy – Magyarürög (14 km). Találkozás az uránvárosi buszvégállomáson a 24-es autóbusz megál-lójában 9.00 órakor. Túravezető: Kaszás Károlyné.  május 21, vasárnap: "Zselici tájakon". Útvonal: Kishajmás – Hollófészek – Györgyma-jor – Korpád – Bükkösd (21 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 7.00 óra-kor. Túravezető: Gőbölös István.  május 27, szombat: Márévár – Somosi-kút – Farkas-árok – Cigány-hegy – Máré-csárda (16 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.45 órakor. Túraveze-tő: Medovarszky László.  június 4, vasárnap: Árpádtető – Páfrányos – Mánfa – Sikonda – Pölöskei-tó – Komló (21 km). Találkozás Árpádtetőn 7.45 órakor (elérhető a pécsi vasútállomás elől 7.10 órakor induló 31-es autóbusszal). Túravezető: Őri Zsuzsanna. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással, melyekre mindenkit szere-tettel várnak (komlói kiindulással): • május 7, vasárnap: "Bazsarózsa túra". Útvonal: Hosszúhetény – Nagymező – Püspökszentlászló – Zobákpuszta (10 km) – Komló (16 km). Indulás 8 órakor a hosszúhetényi autóbuszjárattal Túravezető: Stranszky Istvánné. • május 14, vasárnap: Mecseki barangolások. Útvonal: Sikonda – Vágotpuszta – Kecskehát – Dóczy-malom – Sikonda (10 km), ill. Sikonda – Vágotpuszta – Kecs-kehát – Nagy-Mély-völgy – Anyák kútja – Mánfai templom – Mánfa – Komló, Kökönyös (20 km). Indulás 8 órakor a sikondai buszjárattal. Túravezető: Őri Zsu-zsanna. • május 21, vasárnap: Máza – Vörös-cser – Büdös-kút – Pásztor-forrás – Máré-csárda (15 km). Indulás a 6.50 órai bonyhádi buszjárattal. Túravezető: Iván Atti-la. • május 27, szombat: Márévár – Somosi-kút – Farkas-árok – Cigány-hegy – Má-ré-csárda (16 km) – Vörösfenyő kh. (20 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi buszjá-rattal. Túravezetők: Rácz János, Medovarszky László. • június 4, vasárnap: Árpádtető – Tripammer-fa – Páfrányos – Mánfai-templom – Mánfa – Sikonda (9 km) – Vadásztanya – Körtvélyes – Pölöskei-tó – Komló (20 km). Indulás: a 7.30 órai pécsi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. RENDEZVÉNYEK • május 6: Madarak és Fák Napja – túra és vetélkedő általános iskolások részére. R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Pécs, Állatkert 8.00-9.00; cél: Remeterét. Részvétel: 2-5 fős csapatokkal, nevezési díj nincs. Előzetes jelentkezés és információ: Strasser Péter, tel.: 72/481-961 (napközben), 256-508 (este). • május 6: Mecsek - Tikkurila Kupa turisztikai akadályverseny, Abaliget. R.: Lőrinci Barangolók Egyesülete, Baranya Megyei Szabadidősport Szövetség. Rajt: Abaliget, ált. iskola, 8.00-10.00. Részvétel: általános iskolás, felnőtt és családi ka-tegóriában 4-6 fős csapatokkal. Nevezési díj: 150 Ft/fő. Előzetes nevezés és in-formáció: Papp Csaba, tel.: 73/370-394. • május 13: Természetjáró Fiatalok Megyei Találkozója, Pécs-Égertető. R.: Bara-nya Megyei Természetbarát Szövetség. Résztvevők: általános és középiskolás természetjárók 2-5 fős csapatai. A programban természetjáró akadályverseny és turisztikai elméleti verseny szerepel, melynek témái: a Jakab-hegy és környéke, ill. turisztikai ismeretek. A délelőtti programok után közös szalonnasütés, kötetlen be-szélgetés (a nyersanyagot a rendezők biztosítják). Részvételi költség csapatonként 200 Ft. Nevezés előzetesen május 5-ig Strasser Péternél (tel.: 72/481-961 - napköz-ben, 256-508 – este), ill. kedden a szövetségben. • május 20: kirándulás a Kis-Balatonhoz. R.: Túravezetők Klubja. Részvételi költ-ség: 2000 Ft/fő. Jelentkezés Börcsök Györgynél esténként a 73/476-012-es telefo-non, vagy keddenként a szövetségben. • május 20: kerékpártúra, 20 és 40 km-es távon. "A víz az élet" akció rendezvénye. R.: Baranya Megyei Szabadidősport Szövetség. Nevezési díj: 200 Ft/fő (20 km), ill. 250 Ft/fő (40 km). Rajt: Szentlőrinc, Kodolányi u. Általános Iskola, 9.00-10.00. Cél ugyanitt. Információ: napközben a 72/211-332, este a 73/370-394-es telefon-számon. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti az elnökség. A közlésre szánt anyagokat minden hó-nap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, János u. 22.  72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra).

MECSEK HÍRADÓ 77. szám 2000. március KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 1999. évi mérlegbeszámolója MÉRLEG E Ft E Ft A) Befektetett eszközök 95 C) Saját tőke 579 Tárgyi eszközök 195 Induló tőke 0 Befektetett pénzügyi eszközök 0 Tőke vált. 195 B) Forgóeszközök 384 Tárgyévi eredmény 384 Pénzeszközök 384 D) Tartalék 0 Pénztár 6 E) Céltartalék 0 Bankbetét 378 F) Kötelezettségek 0 Eszközök összesen 579 Források összesen 579 1999. évi eredmény levezetése (E Ft) A) Összes bevétel 1.943,3 B) Összes kiadás 1.559,0 C) Pénzmozg. nem kapcs. ktg. he-lyesb. 0 D) Adózás előtti eredmény 384,2 E) Adófizetési kötelezettség 0 F) Tárgyévi eredmény 384,2 1999. ÉV PÉNZFORGALMI BESZÁMOLÓ BEVÉTELEK 1. Vállalkozáson kívüli bevételek 1.1 Nevezési díj 52.99 1.2 Részvételi díj 76.6 1.5 Pályázat 350 1.6 Támogatások 1.6.1 Országgyűlés 200 1.6.2 Megyei Önkormányzat 187 1.6.3 Szövetségek Szövetsége 93 1.6.4 Egyéb 79.4 1.9 Adomány 224.5 1.10 Nyomtatvány 26 1.12 Kamattérítés 15.593 1.13 Egyéb bevételek 107.528 Bevételek összesen 1.412.611 Előző évi pénzmaradvány 530.657 BEVÉTELEK MINDÖSSZ. 1.943.268 KIADÁSOK 1. Készletbeszerzés 1.1 Serleg, érem, oklevél 55.57 1.3 Papír, írószer 50 1.4 Egyéb készlet 60 1.5 Tárgyi eszköz 195 Összesen 666.629 4. Egyéb költségek 4.1 Postaköltség 18.16 4.2 Telefon, fax 10 4.4 Úti elszámolás 48.856 4.6 Egyéb szolgált 152.435 4.7 Könyv, közlöny 50 4.8 Szállítás 61.008 4.9 Résztvevői élelm. 17.031 4.10 Szállás 342.6 4.12 Személygk ktg. 159.368 4.13 Reprezentáció 12.408 4.14 Fénymásolás 4.15 Érvényesítés 70.606 4.16 Egyéb költség 9.9 Összesen 892.372 5. Vás. term. szolg. 6. Tartalék 384.267 KIADÁSOK ÖSSZESEN 1.943.268 A BESZÁMOLÓ SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE 1. Bevételek Az 1999. évről készített pénzforgalmi beszámolónk bevételi oldalát elemezve megál-lapítható, hogy a teljesítés mértéke (+38%) jónak mondható. A bevételek döntő hányadát (72, 69%) vállalkozáson kívüli bevételek képezik. A teljesítés mértéke összefügg a nem tervezhető pályázati összeggel, az adomány összegével. Kritikusan kell értékelnünk tervezési hibánkat, hiszen pl. az önálló bankszámlánk pénzforgalma kamattérítést is eredményez. Az egyéb bevételek között az érvényesítési díj és a jelvények térítési díja szerepel, ezt is terveznünk kellett volna. 2. Kiadások A bevételek megfelelő fedezetet biztosítottak a kiadások teljesítéséhez. A pályázati támogatások lehetőséget nyújtottak komplett számítógép beszerzésére (1.4 és l.5) színvonalasabb feladatellátáshoz. Alaptevékenységünk céljaihoz igazodóan került sor az egyéb költségek teljesítésére. Szállás, szállítás, személygépkocsi költség tételek teljesítésére a pályázati források nyújtottak megfelelő fedezetet, a tételeken tapasz-talható megtakarításokkal együtt. 3. Értékelés Megítélésünk szerint gazdálkodásunk racionális, célirányos és egyben eredményes volt. Pénzforrásaink felhasználása céljaink, feladataink teljesítése érdekében történt. Szövetségünk 1999. évi eredménye 384 ezer Ft. TÁMOGATÁSOK, CÉLSZERINTI JUTTATÁSOK FELHASZNÁLÁSA A) Támogatás működési költségek fedezetére B) Céljellegű juttatások Megyei önkormányzat 187.000 Országgyűlés 200.000 Szövetségek szövetsége 93.000 Wesselényi pályázat 300.000 Megyei Önkormányzat 50.000 Összesen: 290.000 Összesen: 550.000 Az "A" pont szerinti összegek működésük általános költségei részbeni fedezetére kaptuk, ennek felhasználása pénzforgalmi beszámolónk kiadási oldalán nyomon követhető. A "B" pont alatti juttatások célszerinti jogcímen – számítógép és szállásköltség – kerültek felhasználásra. Összegezve megállapítható, hogy a támogatások, juttatások felhasználása a célok-nak megfelelően történt. Támogatási kérelmet nyújtottunk be az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizott-ságához számítógép vásárlásra, azonban az elbíráláskor kevesebb pénzt kaptunk, mint ahogy azt kértük. Ezért más pénzeszközökből kellett a vásárlás feltételeit bizto-sítani. A számítógépen kiadványok szerkesztése, térképrajzolás stb. készül. A Wesselényi Alapítványtól kapott pénzeszközöket a szerződésben meghatározott útiköltségre, szállásra, versenyrendezésre használhattuk fel. A Baranya Megyei Önkormányzat Sportbizottsága a megyei diáktalálkozót támo-gatta 50 ezer forinttal. A Pécs Városi Vagyonkezelő Szervezet 60.000 forinttal támogatta szövetségünk működését. KÖZHASZNÚ JELENTÉS (az 1999. évi mérlegbeszámoló melléklete) Szövetségünket a Megyei Bíróság 60.017/98/4 számon jegyezte be közhasznú szer-vezetként. Az 1997. évi CLVI. törvény 19. § (3) bekezdésben foglaltak alapján teszünk eleget beszámolási kötelezettségünknek. 1999. évi bevételünk 1.943.268 Ft 1999. évi kiadásaink 1.559.001 Ft Pénzmaradványunk 348.267 Ft 1999.évi bevételek megoszlása saját bevételek 35,62% támogatások 25,44% juttatások 38,94% 1999.évi kiadások megoszlása alaptevékenység szerinti működési kiadás 100 % Szöveges rész Szövetségünk megyei szervezetként 45 szervezeti egységben (egyesület, szakosztály stb.) 1600 fő taglétszámmal működik. Tagjaink minden évben eleget tesznek kötelezettségüknek, érvényesítik tagságukat. Szakágaink saját területükön önállóan fejtik ki tevékenységüket, amely tagságuk érdeklődésének megfelelően változatos, sokszínű és eredményes (gyalogtúra, kerék-páros, barlangász, hegymászó, vízitúra, síző). Szövetségünk közhasznú szervezetként tevékenykedik. Ennek szellemében rendez-vényeinket tagjainkon kívül bárki látogathatja és látogatja is az ország más részei-ből, megyéjéből, városából. A rendezvényeinken a résztvevők száma igazolja, hogy a természetbarátok nagy családjának része vagyunk mi is. Megyei Szövetségünk tevékenysége sokrétű, változatos, amely munkát tagságunk és segítőink együttműködésével végezzük. A munkát az elnökség szervezi, irányítja és koordinálja. Tevékenységünk legfontosabb területei: • nyílt túrák szervezése, éves program kiadása, • teljesítménytúrák szervezése, lebonyolítása, • tájékozódási túraversenyek szervezése és lebonyolítása, • város- és település-, tájegység ismereti versenyek szervezése, • túramozgalmak szervezése, • források felújítása, karbantartása, tisztítása, • kulcsosházak működtetése, rendben tartása, • a jelzett úthálózat felújítása (Mecsek 687 km, Dél-Zselic 120 km, Villányi-hegység 70 km) • természetbarát találkozók szervezése, lebonyolítása, • túravezető-képzés, • túravezetők klubjának havonkénti megszervezése, • kerékpáros túrák szervezése, lebonyolítása, • barlangászat segítése, barlangtúrák szervezése vezetővel, • Mecsek turistatérkép aktualizálása, lektorálása, • versenyeinkhez térképek helyesbítése, javítása, • felnőtt és ifjúsági természetjáró csoportok szervezése, • Mecsek Híradó rendszeres, havi megjelentetése. A működést meghatározó, segítő kapcsolatok: • Magyar Természetbarát Szövetség, • Baranya Megyei Önkormányzat, • Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége, • Mecseki Erdészeti Rt., • Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, • Tolna-Somogy megyei természetbarátok, • Sajtó képviselői; Dunántúli Napló, Pécsi Rádió, MTV Körzeti Stúdió, Pécsi Hét, Déli Extra, Fordan-Zengő Rádió. Munkánk részletes leírását az 1999. évről szóló írásos beszámoló tartalmazza, amely a Mecsek Híradó 2000. januári számában jelent meg. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Ellenőrző Bizottságának beszámo-lója az 1999-es évről A szövetség 1999. évi induló pénzkészlete 531 ezer forint volt. Abevételek 80% át, 1.134 ezer forintot pályázatokból, támogatásokból és adományokból származó összeg tette ki. A Baranya Megyei Önkormányzattól 197, a Baranya Megyei Sport-szövetségek Szövetségétől 93, az Országgyűléstől 200, NISZKA és megyei önkor-mányzati pályázatok révén 350, a Pécsi Erőmű Rt. és a Városi Vagyonkezelő Rt. 79 ezer forinttal támogatta a szövetséget. A támogatásokon felül nevezési díjból 53, rendezvények részvételi díjából 77, pályá-zati nyomtatványok eladásából 26, kamatból 16, érvényesítésből 100 és jelvény eladásából 7 ezer forint bevételt ért el a szövetség. Vállalkozási bevétele (reklám, hirdetés) 1999-ben a szövetségnek nem volt. Az összes bevétel 1.413 ezer forintot tett ki, ami közel háromszorosa a tervezettnek. Ennek oka, hogy a támogatásokból befolyt összeg közel négyszerese a tervezettnek. A bevételek felhasználása a szövetség célkitűzéseit szolgálta. A nyilvántartások, iratszerkesztések és főként a térképek helyesbítésének szakszerűbb elvégzése céljából egy számítógép vásárlására került sor, amely az alapgép és kiegészítőivel együtt 400 ezer forintba került. A Büdös-kúti kulcsosház az elmúlt évben a szövetség kezelésébe került, a fenntartásra, felszerelésre mintegy 60 ezer forintot fordítottak. Az útfestések anyagköltsége 50 ezer forint feletti összegbe került. Serleg, érem oklevél 23, írószer, nyomtatvány 46, fénymásolás 16, rendezvények résztvevőinek élelmezése és repre-zentáció 29 ezer forint volt. A postaköltség 18 ezer forintot tett ki. A nyílt túrán részt-vevők útiköltségét 49 ezer forinttal támogatta a szövetség. Szállítási költség 61 ezer forint. Nagyobb összeget tett ki a szállításra fordított 343 ezer forint, amely tanfo-lyamok és a megyében rendezett gyermek turisztikai találkozó megrendezésére szol-gált. Személygépkocsi használatra 159 ezer forintot fordítottak. Javasoljuk, hogy a vonattal könnyen megközelíthető helyekre a kiküldöttek a tömegközlekedési eszkö-zöket vegyék igénybe (Budapest, megyeszékhelyek). A Magyar Természetbarát Szö-vetségnek az érvényesítési díjból 71 ezer forint került átutalásra, így ezen a címen a megyei szövetséget 30 ezer forint illeti meg. Az összes költség 1.559 ezer forint volt, ennek 42,8%-át tette ki a készletbeszerzés, 57,2%-át pedig egyéb, főleg szolgáltatás jellegű költségek. A költségfelhasználás a bevételek tervezettnél nagyobb mértékű növekedése miatt 124%-kal haladta meg az előirányzottat. A szövetség pénzmaradványa 1999. december 31-én 384 ezer forint volt, 147 ezer forinttal alacsonyabb a nyitó pénzösszegnél. A szövetség gazdasági eseményeit rögzítő dokumentumait tételesen átvizsgáltuk, megállapítottuk, hogy azok a számviteli előírásoknak megfelelnek. A szövetség a pályázatokban rejlő lehetőségeket jól használta ki és az eszközök felhasználását a tevékenységének, céljainak elérése megfelelően használta fel. A szövetség vezető tisztségviselői a szövetségtől anyagi juttatást nem kaptak, mun-kájukat társadalmi jelleggel látták el. Dr. Gundrum Károly sk. az Ellenőrző Bizottság elnöke KÖZGYŰLÉS – baráti hangulatban Varga Ferenc igazgató jóvoltából ismét a Szivárvány Gyermekház adott otthont ez év február 12-én a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség közgyűlésének. A rendezvény fél 9-kor kezdődött, de sokan már jóval korábban érkeztek. Jártak a szorgos kezek, szelték a kenyeret, kenték a vajat, készültek a szendvicsek... A terített asztalra kerültek még a túratársaink által sütött finomságok, és az itókában sem volt hiány, de természetesen előbb az érdemi munkáé volt az elsőség. Baronek Jenő elnök előterjesztette az 1999. évről szóló munka- és pénzügyi beszá-molót, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott csakúgy, mint az ellenőrző bizott-ság jelentését a pénzügyi gazdálkodásról. Ezután következett a 2000. év munka- és költségvetési tervének elfogadása, majd a küldöttek megválasztása a Magyar Ter-mészetbarát Szövetség közgyűlésére. Szövetségünket Baronek Jenő, Gida Tibor, Márton Zoltán, Őri Zsuzsanna és Rónoki Eszter fogja képviseli május 6-án Budapes-ten. Ezek után felszólalások következtek. Márton Zoltán, mint a versenybizottság vezető-je röviden összefoglalta az előző év versenyeinek tapasztalatait. Dománszky Zoltán, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség elnöke - aki vendégként érkezett a köz-gyűlésre - mondandójában többek között a jó együttműködést emelte ki, és további sikereket kívánva elismerőleg szólt a baranyai természetbarátok tevékenységéről. Nagy Gábor, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője röviden beszélt gondjaikról, de örömmel tájékoztatott arról is, hogy megalakult a természetőr szolgálat, mely tagjainak nagy része baranyai. A szolgálat tagjainak munkája nagy segítség lehet a természeti értékek megóvásában, amiért előre is köszönetet mondott. Dr. Lakatosné Novotny Sarolta az előző év gyalogtúráiról számolt be, dr. Novotny Iván kerékpáros szakági vezető pedig a "kerekezők" életéből adott ízelítőt. Elmond-ta, hogy megkezdték az erdei kerékpárutak jelzéseinek felfestését, melyet folyamato-san végeznek, az új Mecsek turistatérkép jelöléseinek megfelelően. Gida Tibor, a technikai bizottság vezetője beszámolt a Gyalogtúrázók Országos Találkozója előké-születeiről, valamint ismertette a Dráva TSE eddig végzett tevékenységét, kiemelve a majláthpusztai kulcsosház fontos szerepét azon törekvésükben, hogy az Ormánságot is minél ismertebbé tegyék, és bekapcsolják a természetjárás vérkeringésébe. Ebben nagy lépésnek tekinthetjük a tavaly nyári regionális turisztikai találkozót. Király László, a Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület vezetője néhány perc-ben adott áttekintést a komlói természetjárók előző évéről, melynek során a túrázá-son és munkatúrákon kívül érdekes előadások, városismereti kirándulások, jóté-konysági koncert és egyéb kulturális rendezvények is helyet kaptak az egyesület prog-ramjában. Ezután Kovács Szabó János tájékoztatta a közgyűlés résztvevőit a Me-csek Egyesület tevékenységéről és a tubesi kilátó építésének jelenlegi állásáról. A hallgatóság nagy örömmel fogadta a hírt, mely szerint hamarosan felkerül a teljes vaskorlát-szerkezet és remélhetőleg júniusra, az országos találkozó időpontjára a födém is elkészül. Strasser Péter, a szövetség elnökhelyettese több témához is kapcsolódott hozzászólá-sában. Többek között köszönetét fejezte ki azért, hogy a tájékozódási túraversenyek "C" kategóriájában – többszöri kérés és javaslat után – megoldották az általános iskolások külön értékelését. (Először a március 25-iki Tavaszi Kupa versenyen lesz ilyen értékelés.) Nagy sikert aratott Kevy Albertnek, a PTTE alelnökének – és a Hétpróbás Szakosz-tály vezetőjének – a hozzászólása, melyben megköszönte a természetjárás "nagy öregjeinek", hogy ma is élhet ez a szép mozgalom, valamint kiemelte a gyerekek, a fiatalok mielőbbi bekapcsolásának a fontosságát a természetjárásba. A közgyűlés vendége volt Szabó Imre, a Magyar Természetbarát Szövetség főtitkára, aki egyúttal a Wesselényi Miklós Közalapítvány elnöke is. A főtitkár elismeréssel szólt a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség munkájáról, további sikereket és jó együttműködést kívánva, és tájékoztatta a közgyűlést a közalapítvány nyújtotta pályázati lehetőségekről és feltételekről. A felszólalások után az egyéni és szakosztályi pontverseny eredményhirdetése és a munkatúrák értékelése következett, majd a szövetségi munkát segítő társaink "A Jakab-hegy és környéke természetjáró kalauz" címmel most megjelent könyvet kap-ták ajándékul, megköszönve tevékenységüket. A közgyűlés hivatalos részét kellemes eszmecsere, baráti beszélgetés követte. Nyu-godtan mondhatjuk, hogy családias hangulatban üdvözöltük régi és újabb ismerőse-inket, felidéztük a közösen vagy külön átélt túraélményeket, és közben éhségünket és szomjunkat csillapítottuk a sok földi jóval. Remekül szervezett, tartalmas és hangu-latos délelőttöt tölthettünk el barátaink társaságában, és meggyőződésem, hogy hasznára vált a természetjárás közösen képviselt ügyének. Őri Zsuzsanna 1999. évi szakosztályi túrapontverseny eredménye Sor-szám Szakosztály, egyesület Túra Minősí-tés Össz- pont-szám Aktív tagok száma Egy főre eső pont- szám 1 Pécsi Túrakerékpáros Klub 25 067 1 050 26 117 16 1 632 2 MATÁV SE 35 576 1 500 37 076 23 1 612 3 Mecseki Kóborlók 20 112 650 20 762 13 1 597 4 Dráva Természetbarát SE 18 596 1 050 19 646 16 1 228 5 PTTE Vándorsport 23 354 750 24 104 27 893 6 PTTE Nyugdíjas 26 899 200 27 099 36 753 7 Komlói Hétdomb TE 18 230 650 11 880 31 609 8 Felhőtlenek 3821 3821 8 478 9 Mezőszeles Túramanók 1367 1367 3 456 10 PTTE Eszperanto 735 735 3 245 1999. évi szakosztályi munkatúrák pontversenyének eredménye Sorszám Szakosztály, egyesület Munka Résztvevők Pontszám/fő 1 Dráva TSE 6630 11 602 2 PTTE Vándorsport 6810 37 184 3 Komlói Hétdomb TE 4620 37 125 4 Felhőtlenek 450 7 64 5 Mecseki Kóborlók 600 12 50 6 MATÁV SE 90 3 30 7 Pécsi Túrakerékpáros Klub 30 1 30 8 PTTE Nyugdíjas 1410 47 30 1999. évi egyéni túrapontverseny eredménye (1200 pont feletti eredmények) Sor- szám Név Szakosztály, egyesület Túrapont-szám 1 Jankovics Béla MATÁV SE 5711 2 Németh Ferenc MATÁV SE 4203 3 Eperjesi József Pécsi Túrakerékpáros Klub 3490 4 Orbán Jutka Pécsi Túrakerékpáros Klub 3365 5 Lévai Gábor Pécsi Túrakerékpáros Klub 3344 6 Lakatosné N. Sarolta Mecseki Kóborlók 3197 7 Máté Rita MATÁV SE 2664 8 Dalecker Ibolya Mecseki Kóborlók 2572 9 Szabó Sándor Mecseki Kóborlók 2461 10 Csapó Júlia MATÁV SE 2354 11 Vass Koppány Mecseki Kóborlók 2117 12 Németh Dániel MATÁV SE 1985 13 Jancsi Attila Dráva TSE 1955 14 Gida Tibor Dráva TSE 1866 15 Gyöngyösiné Nagy Viktória MATÁV SE 1816 16 Keményfi Balázs Pécsi Túrakerékpáros Klub 1733 17 Dr. Novotny Iván Pécsi Túrakerékpáros Klub 1731 18 Papp Lászlóné Mecseki Kóborlók 1731 19 Zöld László PTTE Nyugdíjas Szakosztály 1627 20 Koszorú Tamás Pécsi Túrakerékpáros Klub 1587 21 Dr. Nagy Gábor PTTE Vándorsport Szakosztály 1553 22 Zöld Lászlóné PTTE Nyugdíjas Szakosztály 1533 23 Dr. Nagy Gáborné PTTE Vándorsport Szakosztály 1532 24 Rácz János Komlói Hétdomb TE 1497 25 Nagy Barnabás PTTE Vándorsport Szakosztály 1458 26 Gőbölös István Mecseki Kóborlók 1441 27 Szecsődi Imréné MATÁV SE 1439 28 Járányi Lászlóné MATÁV SE 1415 29 Benedek György MATÁV SE 1392 30 Romvári Tibor Dráva TSE 1350 31 Husvéth Ilona PTTE Vándorsport Szakosztály 1344 32 Kovács II. János PTTE Vándorsport Szakosztály 1333 33 Babari Béláné PTTE Nyugdíjas Szakosztály 1314 34 Vámos Mihály PTTE Vándorsport Szakosztály 1310 35 Lippai Pálné PTTE Nyugdíjas Szakosztály 1255 36 Várhelyi Sándor Pécsi Túrakerékpáros Klub 1246 37 Friedszám Józsefné MATÁV SE 1242 38 Szecsődi Imre MATÁV SE 1235 39 Simai Margit PTTE Vándorsport Szakosztály 1223 PITE 30 Harmadízben rendezte meg február 19-én a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület a "PITE 30" elnevezésű teljesítménytúrát, melyen 26,6 km táv és 960 m szintemelke-dés várt az indulókra. A tavalyi évhez hasonlóan idén is a Mecsek Tours Kft. adott otthont a rendezvényünknek. A túra útvonala az elmúlt évekhez képest – kismértékben ugyan, de – változott. Ki-maradt a vágotpusztai állomás, és a Gubacsos kulcsosház helyett az orfűi kulcsosház lett ellenőrzőpont. A túrán összesen 191 fő indult (62 nő és 129 férfi), akik 51 telepü-lésről érkeztek. 141-en először, 40-en másodszor és 10-en harmadszor vettek részt, s a távot az indulók 96 %-a teljesítette. Pécsen kívül néhány település, ahonnan érkeztek résztvevők: Bácsalmás, Barcs, Budapest, Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Kapos-vár, Keszthely, Komló, Öskü, Pilisvörösvár, Siófok, Sopron, Söjtör, Súr, Székesfehér-vár, Szombathely, Veszprém... A szolgáltatásokról: volt üdítő, csokoládé, alma, forró tea, meleg leves, zsíros kenyér hagymával, savanyú káposzta stb. Továbbá: elfo-gyott 60 liter üdítő, 200 db csokoládé, 50 kg alma, 200 db PEZ cukorka, 80 liter tea, 90 liter leves, 20 kg kenyér, 8 kg zsír, 5 kg hagyma, só, paprika és 50 kg almás pite. Aki már egyszer teljesítette a "PITE 30"-at, már tudja, hogy a túra után egy kis füzet megy körbe a résztvevők között, melybe bárki leírhatja negatív és pozitív vélemé-nyét, javaslatait, megjegyzéseit a túrával kapcsolatban. Az idei évben 18 oldal író-dott, közte egy vers is. Ebből idézünk: "Piték pitéje almás és 30-as, tetszett, jó volt, finom és izgalmas." ...Dominika... Ezúton is köszönetet mondunk a rendezvény támogatóinak: Bestfood-Magyarország Rt. (Knorr), Dél-Hús Rt., Biokom, Mevid Rt., Mecsek Tours Kft., Wesselényi Miklós Közalapítvány, Az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány, Pécsi Zöld Kör, Family Drink Szörpüzem, Pécsi Pék Kft., Környezetünkért Alapítvány, Szirken-Zsó Bt., Harangozó Autókereskedés. Köszönetet mondok továbbá mindazon PITE-tagoknak, akik segí-tettek, hogy ez a rendezvény sikeres legyen. Bota János főrendező Téli varázs Csillogó, fehér hótakaró borította a tájat, amikor január elején elindultunk Zobák-pusztáról aznapi "forrástúránkra". A friss, tiszta levegőben vidám hangulatban bak-tattunk a talpunk alatt ropogó hóban a Hidasi-völgy felé. A téli természet teljes való-ját tárta elénk. Azt hiszem, valamennyien úgy éreztük, hogy a gyönyörű látvány erősíti és gazdagítja lelkünket. A hófedte vidék, a zúzmaracsipkés bokrok és fák csodája mintha mesebeli világba repítettek volna. A Csurgónál és a Betyár-forrásnál a hó alól kibukkanó, zöld mohával borított kövek-ről lecsüngő jégcsapképződményeken megcsillant a pajkos napsugár. A csillogó menyasszonyi ruhába öltözött vadrózsabokrokon drágakövekként villantak fel a piros bogyók. Pusztabányán, a Betyár-tanyát őrző délceg fenyők és cserjék is szikrá-zó zúzmarafátyolban fogadtak. A józan valóságtól távoli, varázslatos világban érez-tük magunkat. Természetesen Püspökszentlászló sem akart lemaradni, a látvány itt is felejthetetlen volt. Hogy is keletkezik a harmat és a zúzmara? "Az éjszakai hideg hozza létre. A sötétség beállta után lehűlő levegő fokozatosan közelíti meg a harmatpontot, azt a hőmérsék-letet, amelyen vízgőzzel telítetté válik. Amint a telített levegő a levelek, fűszálak hidegebb felületével érintkezik, víztartalma harmat formájában lecsapódik rájuk ugyanúgy, ahogy a fülledt nyári napon a jéghideg vízzel töltött pohár oldalán is har-mat csapódik le Zúzmara csak fagypont alatti hőmérsékleten keletkezik. Ilyenkor a fagyosan hideg felülettel érintkező telített levegő víztartalma nem folyadékként csapódik le, hanem egyenesen apró jégkristályokká dermed. A folyamatosan növekvő kristályokból gyakran gyönyörű, leheletfinom minták rajzolódnak ki." Ezek a képződmények még varázslatosabbá teszik a természet nyújtotta szépségek tárházát, tehát szívből ajánlom megfigyelésüket. Bár már közeleg a tavasz a maga csodáival, decemberben pótolhatjuk, vagy újra átélhetjük a téli varázslatot. Őri Zsuzsanna Komló Hétdomb természetbarát Egyesület Csak itt a parkerdőben A turista csak megy-megy, rója a kilométereket és igyekszik a távolabbi tájakat is meghódítani, pedig amikor csak áthaladunk és szaladunk a perkerdőn, nem is vesz-szük észre az itt lévő értékeket, látnivalókat. Az év első vasárnapján a Mandulásban szálltunk le a buszról. Zúzmarás fák, csúszós út várt bennünket, és kísért végig egész napos túránk során. A Mandulás kihalt, a fajátékok árván várják a gyermekeket a csend megtörésére. A Kardos úti kulcsosház is csendes, sehol senki, pedig betértünk volna egy kis látogatásra turistatársainkhoz. A Hotel Kikelet, az Állatkert és a Dömörkapu környékének bebarangolása után keres-tük a piros négyzet jelzést, hogy majd arról letérve Kantavárra menjünk. Erdőirtás volt a környéken, így csak toronyiránt értünk a kitűzött célhoz. A Lámpás-völgy után Gyükés igen jeges útjait jártuk, míg felértünk a Bertalan-kápolnához. Kívülről igen takaros építmény, sajnos belső megtekintésére csak legközelebb lesz lehetőség. Igen meredek turistaúton értünk vissza a Dömörkapuhoz, majd a Flóra-pihenőhöz, ahol egy üveg pezsgővel, és más finomságokkal köszöntötte kis csapatunk az új évet. Felsőgyükésen át a Vándor kulcsosházhoz értünk, amely szintén kihalt volt, de innen gyönyörű élményt nyújtott számunkra a városra való kilátás. A kék négyzet jelzésű úton tovább haladva értük el az Ilonka-pihenőt, majd ismét a Kikelet szállót érintve a Pálos templomnál kötöttünk ki, úgy 12 kilométer megtétele után. Következő túránkon január 8-án az Éger-völgyet és környékét jártuk be. Örömmel tapasztaltuk, hogy a völgy elején helyreállították az esőbeállót; reméljük, hosszabb életű lesz, mint elődje volt. Érthetetlen, hogy mi öröme telik a vandáloknak abban, hogy tönkreteszik a turista létesítményeket, útjelzéseket. A tó vize befagyott, a patak medrét az esőzések úgy kimosták, hogy bizony erősen a lábunk elé kellett nézni, hogy le ne csússzunk a völgybe. A Farkas-forrás, a Négy barát-forrás és a Jancsi-forrás ontotta vizét. A Patacsi-mezőn lévő erdészházikót ismét feltörték, a "nyílászáró szerkezetek" műanyaggal voltak befedve. A Vörös-hegy déli részén erdőirtás volt, a zöld háromszög jelzés "eltűnt", így itt is toronyiránt men-tünk Szentkútra. A mecsekszentkúti haranglábat elhagyva a Remete-rét, majd a Mandulás érintésével értünk haza. Mindkét túránkon a zúzmarás fák látványa pótolta a csúszós úttal járó gondokat. Utunk során egy lélekkel sem találkoztunk, csak mi nyolcan róttuk az utat és szívtuk magunkba az erdő látványát a jó levegővel együtt. dr. Koncz Eszter Tavasz Lágyan simítja végig a napsugár az erdőt, A kék égre felzavar néhány habos felhőt. Szél kerget száraz levelet a hegyoldalon, Néhány patakba hull, s tovább oson. Mogyorófa vesszőn sok-sok barka nyílik, Sárga ruhácskájuk csak őrájuk illik. Hóvirágtól fehér a patak menti avar A gyors folyású víz vastag ágat zavar. Lepkék libegnek sárga nászruhában, Nem fárad testük a hosszú vándorlásban. Hunyorba a poszméh fejét beledugja, Sárga is lett tőle szőrös feje búbja. Kék égen az ölyvek násztáncukat járják, A szaladó egeret onnan is meglátják Odút váj a harkály hatalmas csapással, Párját csalja a kerek alkotással. Melegszik az erdő, ébred a természet, Felidéz bennem sok-sok szép emléket. Erdőnek, rétnek pompás illatát, Élvezni szeretem minden pillanatát. Baumann József DDNPI hírek  A nyár végén folytatjuk az Abaligeti-barlang felújítási munkálatait. Előre-láthatólag augusztus 1-jétől kezdődnek a munkák, mikortól természetesen a barlang látogatása szünetel.  Folyamatosan kerülnek kihelyezésre az új hatósági táblák (Nemzeti Park /Dráva-mente, Béda/, Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület) és a kü-lönböző tájékoztató táblák. Kérjük a természetbarátok segítségét a táblák ép-ségének és egyáltalán a meglétének a megóvása érdekében.  Igazgatóságunk álláspontja szerint a Mecsek-hegység lefedettsége a foglalt források szempontjából megfelelő. Ezért a jövőben a törvény erejénél fogva ("ex lege") védett források foglalását a természetvédelmi hatóság csak rendkí-vül ritka esetben engedélyezi. Felhívjuk tehát külön is a természetbarátok fi-gyelmét, hogy források foglalásával kapcsolatos bármilyen tevékenység csak természetvédelmi hatósági hozzájárulással engedélyezett, és kérjük ez ügyben együttműködésüket. Nagy Gábor tájegységvezető HÍREK • Szálláshelyek turistáknak a Mecsekben és Baranyában. Megjelent a baranyai szálláscím-jegyzék átdolgozott kiadása, a legújabb adatokkal. Beszerzhető a szö-vetségben. • A Jakab-hegy és környéke természetjáró kalauza címmel Baronek Jenő szer-kesztésében új könyv jelent meg. A kötetben a Jakab-hegy és környéke természeti leírásán kívül olvashatunk a vidék történelméről, településeiről, és megismerhetjük a Jakab-hegyhez kapcsolódó mondákat. A Jakab-hegyre vezető turistautak leírá-sát is megtaláljuk benne, melyekben újdonság a túraútvonalaknak a szintemelke-dést ábrázoló metszetrajza. A könyvet színes fényképmellékletek egészítik ki. NYÍLT TÚRÁK  március 12, vasárnap: Túra a Dél-Zselicben: látogatás a terecsenyi "Zrínyi" kulcsosházba. Útvonal: Almamellék – Sasrét – Terecseny (10 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 6.30 órakor. Túravezető: Strasser Péter.  március 19, vasárnap: Abaliget vasútállomás – Gubacsos kulcsosház – Szuadó-völgy – Éger-völgy (15 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában, 7.00 órakor. Túravezető: Szabóné Kőnig Éva.  március 25, szombat: Állatkert – Tubes – Lapis – Kardos úti kulcsosház (12 km). Találkozás a pécsi vasútállomás előtt, a 34-es autóbusz megállójában 8.50 órakor. Túravezető: Leiszter Józsefné.  április 1, szombat: Abaliget vasútállomás – Abaligeti cseppkőbarlang – Büdös-kút – Remeterét – Szentkút (16 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnoká-ban 7.00 órakor. Túravezető: Szilágyi Tiborné. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással, melyekre mindenkit szere-tettel várnak (komlói kiindulással): • március 12, vasárnap: Állatkerti séta. Útvonal: Sikonda – Vágotpuszta – Takács-tanya – Sikonda (7 km), ill. Sikonda – Vágotpuszta – Büdös-kút – Lapis – Állat-kert – Pécs (16 km). Indulás 8 órakor a sikondai buszjárattal. Túravezető: őri Zsu-zsanna. • március 19, vasárnap: Zobákakna – Zobákpuszta – Kövestető – Pusztabánya – Takanyó – Zobákpuszta (8 km) – Komló (13 km). Indulás a 8.30 órai zobáki já-rattal az OTP elől. Túravezető: Müller Norbert. • március 25, szombat: Kisbattyán – Magyaregregy – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (13 km). Indulás a 7.50 órai kisbattyáni buszjárattal. Túravezető: Rácz János. RENDEZVÉNYEK • március 3-5: "FOUND RAISING" (Hogyan szerezzünk szponzorokat?) – tanfo-lyam természetbarát egyesületek vezetőinek. Pécs, Vándorsport kulcsosház. R.: Magyar Természetbarát Szövetség. • március 18: "Szuadó 40, 17" teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs-Égervölgy, Teca mama kisvendéglő, 6.00-7.30 (40 km); 7.30-9.00 (17 km). Cél ugyanott. Információ: Becze László, tel.: 72/259-940. • március 25: Tavaszi Kupa Tájékozódási Túraverseny, Fehérkút térsége. Rajt a Fehér-kúti kulcsosháznál 7.30-10.00 óráig. Kategóriák: A (A/19, A/36), A/50, A/60, B, C1 (iskolák 1-8. évfolyam), C2 (iskolák 9. évfolyamától és felnőttek). Nevezés március 10-ig írásban, 2-4 fős csapatokkal a következő címre: Baronek Jenő, 7634 Pécs, Bajmi dűlő 4. Nevezési díj 250 Ft/fő, előzetes nevezés hiányában 350 Ft/fő; a 2000. évre érvényes természetbarát igazolvány felmutatásával, előze-tes nevezés esetén 200 Ft/fő. A nevezési díjakat a helyszínen kell fizetni. A ver-senyről további információ kérhető a 72/259-345-ös telefonszámon. • április 1: "Tenkes 30" teljesítménytúra. R.: Dráva TSE. Rajt: Villány, vasútállo-más, 8.00-10.00. Cél: Turony. Nevezési díj: 300 Ft (MTSZ tagsági igazolvánnyal 250 Ft). Információ: Gida Tibor, tel.: 72/310-390. • április 1: Csizmazia túra, Komló. (15, 25 és 50 km). R.: 501. sz. Szakképző Isko-la DSK, Komló. Rajt: Komló, Közösségek Háza. Információ: Iván Attila, tel.: 72/481-358. • április 1-2: Ripszám Henrik Tájékozódási Hétvége. R.: Az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány. Információ: Mátrai Gábor, tel.: 72/252-390. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti az elnökség. A közlésre szánt anyagokat minden hó-nap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, János u. 22.  72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra).

// elSant Őszi Kupa t áj ékozód á s i túra verse n y Szeptember 28-án a verseny reggel hűvös, később enyhébb, napsütéses, versenyzésre alkalmas időben zajlott. Az erdő talaja és az utak az előző napi eső miatt itt-ott sárosak, de mindenhol járhatóak voltak. A versenyen 82 csapat 24 7 fővel vett részt, a versenyzők 16 helységből érkeztek. Az "A" kategóriából 9, az "A 36" kategóriából 6, az "A 5ö"-ból pedig 7 csapat volt a bajnokságra benevezett csapat. Szövetségi ellenőrként dr. Knaucr József jelezte jelenlétét. A verseny lebonyolításában 15 fo vett részi. A versenypályák az előre meghirdetett rajtidőre álltak, a verseny időben történő megkezdését semmi nem akadályozta. Ennek ellenére a versenyzők a meghirdetett indulási időintervallum utolsó harmadára összpontosítottak, ezen a "C" kategória indulási időközét lerövidítettük, de ez nem okozott semmiféle problémát A vidékről érkezett elkésett csapatokat engedtük indulni A versenyzőkartonok értékelése közben észleltünk egy-két apróbb rendezői hibát a menetidőkkel kapcsolatban, amit a versenyzők észrevételének és jelzésének megfelelően korrigáltunk, bár a helyezési sorrendbe ez nem szólt bele A helyszíni visszajelzések alapján a többség megelégedésére sikerült lebonyolítani a versenyt, ami a rendezésben részt vevők lelkiismeretes munkájának köszönhető. Bízunk benne, hogy jövőre is lesz lehetőségünk megrendezni a versenyt. Az elért eredményekhez gratulálunk, és mindenkinek köszönjük a részvételt! Eredmények "A" kategória (13 csapat) 1. Gyalogkakukk, Szabadegyháza (Andrássy P.-Piszke J.); 2. Erőterv, Budapest (Mórocz I.-Széles G.}; 3. Csúcs raj árók, Gyöngyös (Nagy R. Marosi M.) "A 36" kategória (7 csapat) I. Rezet I., Baja (Szkalisity J.-Csóka A.); 2. Rezét 111, Baja (Franczva L-Schííffcr J ): 3. Szárnyalók, Gyöngyös (Szárnya P Szárnya l ) "A 50" kategória (I I csapat) I. Zöldpont, Kaposvár (dr Pavlovics Gy Jónás P )t 2. Völgységi Vándor, Bonyhád (Dömánszki Z-Somogyi L.): 3. Kinizsi G-P. Szabadegyháza (Horváth • Cs. Fomh 7. Sebestyén A ) "B” kategória (14 csapat) t. Babits 10C, Becs (Kelemen B.-lakács J.-Kclcmen J.); 2. Biokom-PITE, Pécs (Kovács I.-Szabó T.); 3. VVV Rep.g.Sz,, Budapest (Magyar L.-Magyar E.-Magyar E.) "Emeltszintű C" kategória (7 csapat) 1. KTTE, Kaposvár (Szalai Cs.-Dávid B.-Waltner Z.); 2. Erdei Iskola í, Pécs (Adorján R.-Krasznai Á.-Lévai T.-Babocsai Cs.); 3. ASE KisSzabók, Pécs (Szabó A.-Szabó B.-Szabó Z.-Sz-né Takács B.) "C" kategória (31 csapat) I. Erdei Iskola III, Pécs (Tamóczi T.-Vass R.-Mosonyi); 2. Négyes Fogadt, Gyakorló Iskola, Kaposvár (Bárány B.-Huszár M.-Kósa E.-Serák G.); 3. SZICA, Kenderföldi Ált. tsk., Komló (Szentesi A.-Wolf O.-Schneider J.-Dziakoviccz D.) Benczes Gábor rendező JA.Z A Cmás -forrás átépítése (2. rész) /•'dili f Köbér! riij:í! Tcrccseny fele haladunk autónkkal cs figyeljük az esőcseppektől dagadó felhőket. Tcrccseny felé béka nyárodva észrevesszük az erdészet Toyota terepjáróját és benne Sajgó Ferencet. Üdvözöljük egymást, majd a regi vasút mellett lévő vadászházhoz megyünk. Kipakolunk a vadászház egyik szobájában, ahol majd esti szállásunk lesz. Elindulunk a terepjáróval Sas-rét felé, ahol az Almás-forrást kell átalakítanunk úgy, hogy a forrás vize a kifolyócsövön folydogáljon. A forráshoz vezető erdészeti úton a kocsi kerekei mélyen süppednek a sáros talajba. A nagyobb kátyúknál a felforrósodott gumik sisteregve eresztik a felhők felé az újabb páracseppekct. Lassan beérünk a forrás mellé és a lüzrakónál lepakoljuk a szerszámokat. A cementnek és az aggregátornak a tiizrakón készítünk ideiglenes sátrat. A forrás előteret és a medret szépen megcsinálták az erdészet dolgozói, akik most azért nincsenek itt, mivel a meteorológia országos nagy esőt jósolt és Feri lemondta nekik a munkát. Velünk reggel beszelt telefonon, akkor abban maradtunk, hogy mivel itt Pécsen tisztul, kilenc órakor találkozunk a megbeszélt helyen. Arra gondoltunk feleségemmel, hogy az új csövek beépítését akár fóliasátor alatt is meg tudjuk csinálni. Berakjuk az aggregátort a sátorba és lemegyek a forrás előterébe, ahol most nincs kövezet: a zöldes agyagmárgáí taposom. A kalapács és véső segítségével lefaragom a kiálló köveket, hogy a két csövet megfelelően el tudjam helyezni. A fák leveleire hulló esőcseppek hangját elnyomja a véső fokára mért ütések hangja. Pattognak az évmilliókat kibírt andezit darabok a meder aljára, szürkébbé téve a forrás előterét. Ági és Feri az aggregátor indítását tanulmányozza, amíg én belehelyezem a vaskos fúrószálat a hilti fúrógépbe. Egy rántás az indító zsinóron cs máris felpöfög a gép, füstöt fújva az orrunk alá. Megnyomom a fúrógép gombját, amire az is kalapáló hangon kerregni kezd. Most már minden előkészület megtörtént, hogy a forrás új kifolyócsövét és túlfolyóját befúrjuk. Leereszkcdek a lépcső nélküli forráshoz és a megjelölt helyen elkezdem fúrni a kemény vulkánikus kőzetet. A gép rágja, harapja a szürke követ vídia fogaival cs a finom port a csigafúró hordja ki szüntelenül. Többször meg kell álinom, mert kezemmel nem tudom tartani a nehéz gépet. Végre valami puhább anyagba hatolnak a vídia fogak és vöröses massza jelenik meg a lyuk szájánál. Elértem az eredeti tégla falazást: a fúró hamar behatol a forrás vízterébe és lassan szivárogni kezd a "véres" folyadék. Pörögve kiemelem a fúrószárat és megindul a forrásvíz kifelé, egyre tisztuló színekben. A kis patakban vörös iszapos víz csordogál Szigetvár felé, hogy hírül adja az eseményeket. Nekiálltam a kifolyó csövének befutásához, mén az előző furatba a túlfolyó csöve kerül majd. Csizmám alatt cuppog a sár és az erdő csendjébe bclchasí-tanak a nem idevaló hangok. Ismét átért a fúró és éppen a forrás befolyó szintjével azonos magasságban. A belső medencében így kb. 10 cm lesz a vízmagasság aszály idején. Feri segít kimászni a forrástól, és beteszem a fúrógépet az aggregátor mellé. A pöfögő segítőtársunkat egy kis kar segítségével leállítom és az erdő egy pillanat alatt visszakapja háborítatlan csendjét. Ismét hallani a lak levelein doboló vízcseppeket és a messze veszekedő mátyásmadarak hangját. Ruháink egyre jobban átnedvesednek a szitáló csőtől, fejünkön gőzöl a sapka. A szépen megmunkált kifolyócsöveket méretre kell vágni, ezen az. erdő csendjét ismét egy lakatosmühelybe iilö zaj szakítja ketté. Flex-szel daraboljuk a vastag falu rézcsöveket és hornyokat marunk körkörösen rájuk a becementezés sikere végett. A fúrógéppel a járatokat ki kell bővíteni, mert szorul benne a cső és nem lenne elegendő hely a kötőanyagnak. Kimerem vödör és serpenyő segítségével a forrás medencéjéből a vizel, hogy a kötés biztosabb legyen. Társaim mindenben segítségemre vannak: éppen most hozzák a kőműves serpenyőt és kanalat a cementtel, vízüveggel és homokkal. Összekeverem az anyagot és a kifúrt furatba tömöm. Ági és Feri a csövek belső végét tömik be ronggyal, nehogy a kötőanyag belekerüljön. Mozgatva, forgatva tolom előre a csöveket, amíg a helyükre nem kerülnek. Kívül cs belül jól megtörnöm és elsimítom. Két órája dolgozunk és most pihenésképpen kíváncsian szemléljük, mikor jelenik meg az első vízcsepp a forrás csövén. Csepegve, lassan megindul a fonás cs kis gödröt mélyít a Finom széttaposott iszapba. Amikor beáll a végleges folyás, Ági leméri a vízhozamot, ami egy liter percenként és a víz hőfoka 9 °C. Feri izgatottan nézi óráját és pötyögted telefonját. Megtudtuk, hogy délre vártak ebédre Almamelléken, cs most egy órát mutatnak a cágerek az órán. Gyors pakolás; átázva beszállunk az autóba cs indulás a kollégiumba. Szubotics Miklós, az iskola igazgatója a kapuban várt ránk és örült, hogy végre megérkeztünk. Beinvitált bennünket a kollégium ebédlőjébe és máris hozták a gőzölgő cukorborsó levest. Jólesett a forró étel az átfázott munkásoknak. A második fogásban jobbnál jobb frissensültek sorakoztak a húsos tálon. Most érleltük meg, miért volt izgatott vendéglátónk az erdőben. Szerencsére a sülteket nem viselte meg túlzottan a melegen tartás a sütőben. Elnézést kértünk a szakácsnőtől, de olyan munkát végeztünk, amit nem lehetett félbehagyni. Jói megebédeltünk cs ittunk egy frissítő finom kávét. Miklós mutatott a faluban egy kis forrást, ami az út menti árok szélén Iblydogál. Szeretnék átalakítani csöves kifolyásura cs valami szép falazatot adni neki. Lemásztam a kikövezett árokba az idomkövekkel kirakott forráshoz és kézzel kimertem a forrásból az iszapot. A víz gyorsan tisztult és a hozama három liter lehel percenként. A forrás vízminőségét be kell vizsgáltatni, mivel a falu közepén van, és azután érdemes a továbbiakról beszélni. Felajánlottuk, hogy segítünk az építésnél, ha a vízminta megfelelő lesz. Elbúcsúztunk Miklóstól és a szemerkélő esőben elindultunk Sas-rétre a forráshoz. Az égen szürkés fehér felhők kavarogtak és némelyik mélyen leereszkedett a völgyekbe. A kastélyt elhagyva az erdőben álltunk meg a terepjáróval, mivel a talaj nagyon felázott. Kis gyaloglással hamar a forráshoz értünk, ahol az új kifolyócsővön szépen csordogált a víz. Fejünk fölött a felhők vékonyodnak és az ég kékjét is sejteni véljük. Úgy döntünk, folytatjuk a munkát. Egy hosszú műanyagcsövet teszek a kifolyóra, hogy a vizet elvezessem a munkaterülettől. Feri és Ági köveket hordanak a falazat mélyítéséhez. Kiásom a falazat alatti agyagos földet és köveket illesztek bele. Nehezen lépkedek a szürkés zöld iszapban és időnként kiszólok az árokból, hogy kérem a sörösüvegemet egy koilyintásra. Agiék kívánságomnak megfelelő köveket hordanak az árok széléhez, onnan emelem be az. időnként nehéz falazó anyagot. A forrás jobb oldalál erősítem, amikor hirtelen sűrűn esni kezd az cső. Feri odanyújtja kezét és kihúz a gödörből; szaladás a védelmet nyújtó lombok alá. A scderkupacon megindulnak lefelé az apró vízfolyások kis kavicsokat görgetve maguk előtt Ágira nézek és látom, hogy megremeg fáradt teste, a vastag gyapjú pulóvere átázott és rázza a hideg. Nincs mit tenni, gyorsan pakolunk a sátor alá és sietős léptekkel elindulunk az autóhoz. Beülünk és Feri az első iadításra lelket lehel az autóba. Szórják a kerekek a csúszós sarat a környező fákra, pöttyösre mintázva kérgeiket. Feri ügyesen megfordul a fák között és indulás Terecsenybe. A kastélynál már beindítja a fűtést és meleg levegő kezdi cirógatni átfagyott testünket. Az ablakok bepárásodnak: nagyobb fokozatra kell kapcsolni a ventillátort. Csendben ülünk és Figyeljük, hogyan viaskodik az ablaktörlő az ablakra zúduló esővel. A vadászházhoz érve kivesszük a hátizsákot és megbeszéljük a holnapi teendőket. Úgy határoztunk, ha nem esik nagyon az eső akkor a kocsmánál leszünk nyolc órakor. Felbúg a terepjáró motorja és a házai megkerülve eltűnik a fák közön. Az udvaron két terepjárót és a mi autónkat mossa a szakadó eső. Az első szobában a vadászok rendezkedtek be, mi a belső szobát választottuk. A házban fiús rend van, mindennek megvan a helye. A fürdőszobában a melegvizes csapot kinyitva forró víz gőzölög. Gyorsan lefűrödtünk a kellemes meleg vízzel és tiszta meleg ruhát húztunk. Bekapcsoltam a televíziót. hog\ az időjárásról új híreket kapjak. Sajnos semmi jóval nem vigasztaltak. Ági megtérített és megágyazotl közben. Jólesett a vacsora és a közben elfogyasztott ajándék sör. Az esőcsatorna kellemetlen hangon adta tudtunkra, hogy szakad az cső A végére rongyból hangtompítót kellett készítenem, hogy pihenésünkéi ne zavarja Hamar elaludtunk és akkor ébredtünk fel. amikor a vadászok azaénck Kimentem hozzájuk és bemutatkoztam. Egy darabig beszélgettünk a Zschc szépségéről és az itt levő források mostoha sorsáról. Ők is átáztak és nem jártak szerencsével; reggel újra kimennek a vadleshez szerencsét próbálnak. Jó éjszakát kívánva elbúcsúztunk, visszamentem a szobába cs belebújtam a hálózsákba. Reggel fél hatkor ébredtünk és csodálkoztunk, hogy nem esik az eső A fold kissé megszikkadt, a fákról sem hullanak a vízcscppek. Mindketten örültünk az időjárás változásának és jókedvűen megreggeliztünk. Rendet raktunk a szobában és elkezdtük kipakolni dolgainkat az autóba. A nagy fűben egs nyúl sétálgat kényelmesen, majd besétál az erdőbe. Bezártuk a vadászházat és elindultunk le a kocsmához. Sajnos még nem volt nyitva, így kint az autóban várakoztunk. Meglepetésünkre a napsugarak megjelentek a házak fafán és felcsillantották a fűszálakon az apró gyöngyöket. Nyolc órakor a főutcán megjelent az erdészet terepjárója és megállt mellettünk. Mosolyogva üdvözöltük egymást, örülve a kedvező időjárásnak. Átraktuk a hátizsákot és indultunk a forráshoz. A kastély mögött álltunk meg és siettünk n forrás felé. A (üzrakóbó! átalakított sátor jól bírta az csőt, száraz maradt minden alatta \ hosszú müanyagcsö végen szépen folyik a viz, nézegetjük a befalazott csöveket, amikor Ági csodálkozva megszólal: - Ti nem látjátok? - Mit? Azt, hogy lecsúszott a jobb oldali kőfal. Annyira a csövekre koncentráltunk, hogy nem vettük észre a fal lecsúszását. Az esővíz a kőfal mögc folyt és kimosva a sódert eldöntötte a beékelt új köveket, majd a fal lecsúszott. Az egész falazási munkát kezdhetjük élőről a jobb oldalon és ráadásul a fölötte lévő falazatot te kell bontani. El voltam szomorodva, de nem tehettünk róla; az időjárás kitolt velünk. A tervezett munkaidő így a többszörösére nőtt. Sütött a Nap, ez feldobta a hangulatomat: tudtam, hogy késő délutánra befejezhetjük a munkát. Felnyitottuk a fóliasátrat, elővettük a szerszámokat és nekiálltunk a munkának. Tudtam, hogy a cement elég lesz. de sódert hozatni kell a kastélytól. Bontottam a kőfalat és a megtisztított köveket az árok szélére tettem. Feri és Ági tanulva a tegnapiakból odébb raktak tüzet egy megtisztított területen. A füst kavargóit a fák koronái között, a napsugarak sávokban világítottak át rajta. Feri szólt a fogatosnak a kastélynál, hogy hozza ide a megmaradt sódert. Ágak recsegtek, ahogy a két ló áthúzta rajtuk a sóderral megrakott szekeret. Ügyesen irányította az Erdélyből idetelepült fogaios a lovakat a szűk helyen. Ági és Feri nekiálltak a betonkeverésnek egy viszonylag egyenes placcon. Csikorogtak a kavicsszemek a lapé: alatt, a cement sötét szürkére színezte a sódert. Egyre több kő került vissza a partoldalba és emelkedett a magassága. A meder aljára helyezett köveket vízüveges betonnal rögzítettük, nehogy a szivárgó víz kimossa belőle a cementet. Kevés lesz a kő, ezért Feri ismét intézkedik és eltűnik a kastély irányában. Nagy lángokkal ég a tűz, ropogtatja a comb vastagságú farönköket. Zőtyögve lovas kocsi közeledik a kövekkel a forráshoz. A forrás előterében állok és azon gondolkodom, miként fogok lépcsőt kialakítani a szűk és mély mederben. Sajnos semmi négykézláb ötletem nem volt, és váratlanul az eső is elkezdett szakadni. A falazást letakartuk fóliával és ezt tettük a bekevert betonnal is. Szerencsére az eső hirtelen jött és hirtelen c! is állt, de a kabátom átázott a hátamon. Feri leszúrta az ásót a tűz közelébe és mondta, terítsem rá, hamar meg fog száradni. Visszamentünk a forráshoz és együtt törtük fejünket a lépcső kialakításán. Vcgiil Ági ötletét fogadtuk el, igaz nehezen értettük először, mit s akar Szárazon leraktuk az elképzelését és jónak bizonyult. Levettük a fóliát a betonról és nekiálltam a lépcső kialakításának. A forrás csövei alá kis medencét képeztem ki, hogy a viz abba csorogjon majd bele. A patakmederben alig tudtam menni a vizes vödörrel, úgy ragadt a márgás iszap. Javul az idő, ismét sül a Nap és elöcsalogatja a kastély lakóit. Többen jönnek és nézik a majdnem kész forrást Elismerően szólnak munkánkról és örülnek, hogy vannak még emberek, akik szabadidejükben a természet megóvásával foglalkoznak. Már öt óra elmúlt cs még igazán nem is ettünk. Sajnos a falazást nem lehet befejezni, mert nincs gyorskötő és félő, hogy a nagy súlytól a fal ledől. Amíg Agick összepakolnak, én eszem egy szendvicset, amihez Feri ajánlott fel jó házi stifoidert. Rendet raktunk a területen és elindultunk a kastélyhoz, hogy a szerszámokat lemossuk. Hat órakor értük Terccsenybe, ahol reggel az autónkat hagytuk.'Átpakoltuk szerszámainkat és a hátizsákot, majd a befejezési munkálatokat beszéltük meg Ferivel. A maradék falazást és a fugázást majd Ők elvégzik valamelyik nap a héten. A faluban a kulcsosházak udvarain is sátrak álltak, sok vidám fiatal örült a szép napsütésnek. Elbúcsúztunk barátunktól és elindultunk haza Pécsre. (folytatjuk) Baumann József Zsolici-mecseki barangolások avagy A PTTESzivárvány IÜétpróbás Szakosztály évadnyitó túrájáról Szakosztályunk - gyermek és ifjúsági szakosztályról lévén szó - a turistaévadot a tanév rendjéhez méri. így évadnyitó túránkat immáron hetedik éve szeptember utolsó hétvégéjére (pér.tck-szombat-vasárnap) időzítjük. Az időpont megválasztását az ez idő tájt átlagosan jó időjárási viszonyok és a tanulók tanévkezdésből való "fclocsúdása" egyaránt indokolják. Az útvonal (Kaposvártól Pécsig) bejárása pedig a két gyönyörű tájegység, a Zselic és a Mecsek bejárását teszi lehetővé. Idén a szálláshelyek tekintetében a választás Terecscnyre és Hctvehelyrc esett. A hagyományoknak megfelelően jó hangulatban, kedvező időjárási viszonyok közt vágtunk neki a három napos túrának. Péntek reggel a "fürdő vonaton" zötykölödve mindenki várakozásiéi in nézett a túra elé, a rutinosabbak előző években a túrán szerzett tapasztalataikról meséltek, a fiatalok kíváncsian hallgatták őket. A vonatról leszállva kis sétát tettünk Kaposváron a donneri városrészen ál a Róma-hegyre, ahol Rippl-Rónai József hajdani rezidenciája áll (ma múzeum). A szépen megóvott kúria előtt elhaladva gondolatban tisztelegtünk a nagy festő emlékének, miközben illusztrisán eszembe jutott a "Piacsek bácsi a vörösborral" című festménye is. hiszen a Róma-hcgy, Lonka-hegy környéke valamikori szőlő és borkultúrájáról is híres volt. A szölövidéket elhagyva rövid szerelcsigazitást követően a Simonfa feletti tető felé vettük az útirányt. Útközben magányos diófák termése biztosította "menettíz-órainkat", majd a kemény dió marokpróbája után lassan elértük első .pihenőhelyünket, Cálosfát. Ott az őszi napsugár megbecsülése mellett a templom fái alatt pihenve falatoztunk, majd újult erővel vágtunk neki a kék jelen az embert próbáló domboldalnak. A Zselic talán legszebb gerincútjára érve (Tótvárosi-tető), minden magaslesnél meg-megállva gyönyörködtünk a tájban, felidézve a környék neves betyár-legendáit, melyeket tán az út fölé boruló öreg tölgyek nálunk is jobban ismernek. A gerinc-útról letérve a K+ turistajel vadnyomokkal tarkított változatos erdei útján értük el kora este tcrecsenyi szálláshelyünket, az erdő szélén meghúzódó Zrínyi kulcsosháza'. A vacsora, a szerelés rendbetétele, a tisztálkodás után nem kellett senkii sem ringatni, a nap történéseinek megbeszélése közben elöbb-utóbb ki hortyogva, ki csendben már a holnapi túrát álmodta tovább. Másnap kis csapatunk tagjai frissen, immáron a reggeli busszal jött túratársakkal kiegészülve vágtak neki a Sas-rétre vezető domboldalnak. A Sas-réten - mely nyugalma és szépsége által mindig megállásra késztetci az arra járót - rövid pihenőt iktattunk be, s a felettünk kerengő ölyvek röptét szemünkkel követve gondolatban már következő pihenőhelyünkön, a Szabási-tetőn jártunk. Oda kisebb, de inkább nagyobb emelkedő leküzdése után jutottunk fel, s jól megérdemelt jutalomképpen gyönyörködhettünk a Csc-bényt koszorúzó panorámában. A szabási főutcán végighaladva, a falu valamikori virágzó korszakát próbáltuk magunk elé képzelni. Hollófészckig a bakancsok ütemes dobbanása és jókedvű nótázás adta meg a talp alá valót. A kék sáv jelzésről letérve, a Kán felé vezető dűlöúton már a mecseki panoráma látványa adta az erőt a völgybe való leereszkedéshez. Kánba érve rácsodálkoztunk a rohamosan fejlődő falu képére, majd az új ■■stadiont’’ megpillantva, fittyet hányva a lábunkban buzgólkodó kilométerekre -amúgy igazi hétpróbás lendülettel - a labdát kergettük, majdnem sötétedésig Az elhúzódó sportmérkőzés és egy szerényre sikerült rövidítési kísérlet következtében már sötétben cs szemerkélő esőben érkeztünk második szálláshelyünkre, Hctvehclyrc Itt Gciszkopf Józsi bácsi, a helyi kántor fogadott s szállásolt el bennünket a papiakban. Szives látásának és a helyiek vendégszeretetének köszönhetően még az esú. tornacsarnokban rendezett bálba is meghívót kaptunk. Másnap reggel a Sás-völgyön végighaladva hagytuk magunk mögött a vendégszeretetet újfent bizonyító bájos falucskát. Hetvehclyt. A Pctöcön töltött rövid pihenő után, a Jubileumi Keresztnél, illetve a Babás-szerkövekncl a látvány igézetében szívtuk magunkba azt a sajátos hangulatot, melyet csak ott erezhet az arra járó vándor, a megkövült esküvői menet bájos legendájának misztériumában. Majd a Sas-fészek melletti emelkedőt is magunk mögött hagyva a napsütötte Zsongor-könél a napfény, a kilátás és a szél triumvirártusának jótékony hatását élvezve költöttük cl ebédünket. Innen továbbállva a kelta druidák s egykori pálosok történelmi nyomdokain barangoltuk be a Jakab-hcgyi ösvényeket, ismerkedve a romok valós és képzelt titkaival. A zöld jelen való leereszkedés már a három napos túra levezetését jelentette. A hazafele vezető lépések csendjében a megismert tájak képei, a tájhoz kötődő legendák kezdtek mindenkiben más-más, sajátos emlékké kovácsolódni. Olyan emlékké, melyben természetjáró reményeink szerint - a természet, a szülőföld, az őseink tisztelete - a még több helyen látható őszi kikericshez hasonló módon nyílik: őszintén, tisztán, szabadon. Kevy A'ben Nyílt túra a Zengőre 200Q. október 14, szombat, reggel 8.45: találkozás Pécsett a távolsági buszpályaudvaron. A túrát Jakabné, Ducika vezette. Zobák-pusztán szálltunk le a buszról. Itt ismertette az útvonalat, majd a kék négyzeten elindultunk. Létszámunk 29 fö volt, ebből két gyermek. Csodálatos időben vágtunk neki a nem könnyű túrának. Szinte nyárias idő és hangulat uralkodott a társaságban. Ha nem ropogott volna a lábunk aiatt a sok levél, és a fák nem ezer színben pompáztak volna, azt hittük, és úgy éreztük, nyár van, augusztus. De sajnos már itt az ősz, legalábbis a naptári. Időnként megtréfál bennünket az időjárás. Plispökszcntlászlón hosszabb szünetei tartottunk. Előszedtük elemózsiánkat, majd Ducikánk finom almás pitével és pogácsával kínálta a társaságot. Saját termésű borát kóstolhattuk meg. Így megerősödve, a pihenő után ismertette Püspökszentlászló történetét, a templom és a kastély múltját, jelenét és a csodálatos arborétumot, s a hegyoldalban Szent László szobrát. Majd tovább folytattuk utunkat a kék négyzeten. Az elágazástól a sárga jelzésen mentünk tovább, nehéz volt az utolsó szakasz, de egymást segítve feljutottunk a Zengő csúcsára. Közben lefelé kirándulók jöttek, és kedvesen bíztattak: már nem sokáig tart az emelkedő. Jól elbeszélgettünk. I-elérve a Zengőre kicsit pihentünk, majd felmásztunk a kilátóra, s mindent elrejtettünk, kárpótolt a kilátás, a panoráma. Messze a ködből elénk tárult a misinai kilátó. Komló. Hosszúhctény, Pccsvárad. Nem beszélve a sárga, barna, zöld, lila. rózsaszín fákkal tűzdelt, gyönyörű hegyvidékről és völgyeiről. Nagyon boldogok voltunk, hogy ilyen tartalmas, de nehéz túrán vehettünk részt. Egy kis pihenő után elindultunk lefelé, de a kövek azért itt is veszélyt rejtegettek. Egymásra vigyázva leértünk Pécsváradra, ahol cpp leányvásár volt. amit kétévenként rendeznek. Sajnos nem tudtuk megtekinteni, mert 15.45-kor indult "Inier-pici" vonatunk, vagyis a Piroska Pécsre. így csak sietve néztünk oda, a sátrasok színes kavalkádjára. Nem tudtuk, hogy milyen volt a kínálat és a kereslet a lányokra, és hogy mi elkeltünk volna-c a vásáron? Az utolsó pár métert futva teltük meg. bent állt a vonat. A vonaton is együtt volt a társaság, jókat kacardsztunk, vidám hangulatban döcögtünk be Pécsre. így meg egy kis nosztalgia is kerül; a programba. Ritkán utazunk vonattal. Mindenki egészségesen érkezett meg. A ké; kis gyermeknek is szeretettel gratulálunk, hogy végig csinálták a túrát. Köszönjük a túrát. Ducika. Még sokáig vezessél bennünket! Raub Bőimmé PTTE túraszakosztály tag Felkerüli a tető a János-kilátóra 2000. október 17-én, kedden, a szövetségi napon szólt nekem Kovács Szabó János: Jenő, csütörtök reggel 9 órára megrendeltem a darukat. Feltesszük a kilátó - régen elkészült - tetejét a helyére. 19-én, csütörtökön reggel borongós, ködös időre ébredtünk. Autóba ültem, irány a Nagy-Tubes "csúcsa". János már munkaruhába öltözve tett-veit a torony körül. 9 óra 30 percre jön a daru - mondja nekem mert fúj a szél, de a tetőnek a helyére kell kerülnie a mai napon. A torony körül tett-vett Cs. Tóth Péter épiiész és kisfia, Cs. Tóth Levente (5 éves), várták az idő javulását és’munka indulását. Túli István, a FERRO BUSINESS ügyvezetője izgatottan telefonál a daruért, amikor egy rövid időre csendesett a szél. Közben állandó megbeszélést, eligazítást tart munkatársainak: Kárpáti Mátyásnak, Síuder Zoltánnak, Balogh Imrének, Csabrák Istvánnak. Kilenc óra után néhány perccel megérkezett az autódaru (I3ERGER KATÓ BPX 123) A hatalmas jármű a szűk helyen gyorsan elhelyezkedett. Az elhelyezkedést kezelője. Kása Ferenc és Császár László irányította, számomra bámulatosan. Mit tesz a sokéves gyakorlat! A daru az AUTÓDARUS Kft.-tői érkezett, a hatalmas "gém" 51 méter magasra képes emelni 2,7 tormát. Az elkészült tető, amit a helyére kell tenni, 1900 kg; 17 illetve 19 méter magasra kell emelni. (Itt jegyzem meg, hogy a tubesi katonai torony 50 méter, a Pannon GSM torony 45 méter magas. Távolról nézve egyforma magasnak látszanak, ez a szint miatt van 'gy-> Közben megérkezett az Új Dunántúli Napló fotósa, Müllcr Andrea, aki a ködös idő ellenére készített néhány képet. Ezekből egy kép az október 20-ai újságban meg is jelent. 9 óra 30 perc: elkészült a daru beállítása ("betalpalt"). 9 óra 40 perc: a kötelet három ponton - tetőn vágott lyukakon - a tartó fémszerkezetre akasztották. 9 óra 43 perc: a daru elkezdte a tető felemelését. 9 óra 53 perc: helyére került a tető, a fent dolgozó szakemberek segítségével Cs. Tóth Levente ötéves kisfiú megjegyezte: "végre nem fog fázni a kilátó feje ' 10 óra 47 pere: csiszolás, illesztés után elkezdődött az előzetesen felállított négy oszlopra a tetőszerkezet rálicgesztésc. 11 óra 11 perc: a daru "elengedte" a tetőszerkezetet, visszahúzta hatalmas "gémjét". A hegesztés, a lakatosmunka folytatódik. Közben felérkezett, hogy jelen legyen a munkálatok idején dr. Makoviczky Gyula, aki öccsével együtt 200 ezer forintot adott a torony építéséhez. Később megérkezett Albert Pál, a Pécsi Közüzemi Rt. igazgatója és Jávor Attila, a parkerdő erdésze is. Gratuláltak Jánosnak az eddigi munkához és megbeszélték a torony műszaki átadását és a további teendőket. A lakatosmunkát másnap fejezték be. Bougucl Kálmán hegymászó a tetőn tépett lyukakat befoltozta. Adalék ehhez a naphoz: Természetbarátok egymás közt már többször megbeszéltük, hogy a régi - lerombolt -kilátót Rauch Jánosról, ezt az újat pedig Kovács Szabó Jánosról nevezték, nevezzük cl JANOS-kilátónak. Szerénységed ez ellen tiltakozik, tudom, de nekünk engedtessék meg, hogy ezt megtegyük. Ezt a véleményt nemcsak a pécsi és a baranyai, de minden természetjáró aláírná, rajtad kívül. Nem folytatom munkád további méltatását, dicséretét, mert azt az idő igazolja majd. Egészségedet is megviselte küzdelmed a sok-sok ígérettel. Vigasztaljon, ahogy azok, akik tudják, mit tettél - többek között - a kilátóért, azok nagyra becsülnek, tisztelnek. Az elkészült kilátó egy nagy alkotás, talán emlékmű neked - azoknak, akik Önzetlenül, pénz nélkül, időt, fáradtságot nem sajnálva teszik a közösségi munkát. 8aro>iek Jenő sjt i?. * V.; Dr Szvaán Gábor r!a$/.au«t István rujA'ii BARANYAI TERMÉSZET JÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XXXIII. Mátrai Gábor HÍREK ■ Leégett Éger-tetőn a gyermektábor fa épülete. A házzal együtt a berenezési tárgyak is megsemmisültek. Nem kizárt a gyújtogatás. A tábort működtető Környezetünkért Alapítványnak több szervezet felkínálta segítségét a tábor újjáépítéséhez. Reméljük, ez nyárra sikerül. ■ Tubcs: október 19-én felkerült a kilátóra a tetőszerkezet. Errö; szóló írásunk fentebb olvasható. NYÍLT TÚRÁK • november II, szómba!: Dömőrkapu-Darázs-kút-Kőlyuk-Dömörkapu. Találkozás reggel 7.50-kora pécsi vasútállomás előtt az autóbusz végállomáson, a 35-ös busznál. Túravezető: Korb György. • november 18. szombat: "Skóciai Szent Margit" cmléktúra. Útvonal: Pécsvárad--Rékn-kunyhó-Rckavár-Mccscknádasd (ló km). Találkozás Pécsváradon. az autóbuszmegállóban 9.30 órakor (Pécsről a 9 órakor induló busszal elérhető). Túravezető: dr. Novotny Iván. ♦ november 25. szombat: "Rockcnbauer Pál" cmléktúra. Útvonal: Hosszúhctény-Pccsvárad-ZcngŐvárkonyi szelídgesztenyés-Pccsvárad (14 km). Találkozás a komlói autóbusz pályaudvaron 7.45 órakor. Túravczctó: Iván Attila. (I losszúhetenybe Pécsről a 7.15-kor induló busszal lehet kiutazni.) * december 2. szombat: Szainár-kíit-Döinörkapu-Misina-Tubcs-Mandulás (8 krn) Találkozás a pécsi vasútállomás elöu az autóbusz végállomáson, a 39-es busz megállójában $.30 órakor Túravczctó: Márton Zoltán. * december 9. szombat: Év végi beszélgetés a 13üdös-kúti kulcsosházban. Útvonal: Szentkút Remete-rét-Lapis-Büdöskút-Lapis-Mandulás (10 km). Találkozás az uránvárosi autóbusz végállomáson, a 24-cs busz megállójában 9 09 órakor Túrávezető' dr Lakatosnc Novotny Sarolta. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ■ november 12. vasárnap: Arpádtetö-Hársas-forrás-Koszonya-tctö-Rákos-völgy-Budafa-Komló, Kökönyös (II km). Indulás a 7.30 órai pécsi autóbuszjárattal. Túravezetö: Müllcr Norbert. ■ november 19. vasárnap: SPAR-$zögc-hegy-Kő-kút-Pap-erdö-I3attyán-hcgy-Jánosipuszta (II km)-Szilvós (13 km). Indulás 8.40-kor. Túravezetö: Kuiz.s Sándor. ■ december 3. vasárnap: séta a mccsekpölöskei tóhoz. Útvonal: Mecsckfalu-Mecsckpölösko-Körtvélycs (7 km). Indulás a 7.30 órai körtvelycsi buszjárattal. Túravezetö: Nagy Jánosné. ■ december 9-10. Mikulás-túra. Indulás a 7.30 órai mágocsi buszjárattal Túravezetö: Rácz Jánosné. MeCSef. Hiradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs I árost Természetbarát Szövetség információs kiadványa Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége A köztesre szánt anyagokat minden hónap 29-tg kérjük o szövetségbe: eljuttatni (762! Pécs. Apáca n 2-t 2? ?2-'í!fl 72(. fax 72/312-019. Ügyeleti idő, kedd 16 /9 óta)

Az JLCmás-f'orrás felújítása (l. rész) Terepszemle a sas-réti Almás-forrásnál (2000. május 11.) A szigetvári erdészet műszaki vezetője. Sajgó Ferenc kéréssel fordult hozzánk, hogy a sas-réti forrásukat próbáljuk megjavítani. A múlt évben szépen felújították, de egy hónap sem telt el és a forrás elapadt. Hallott forrástisztító munkánkról, ezért fordult tanácsért hozzánk. A megkeresés óta néhány nap telt ei és most az erdészet Toyota terepjárójával haladunk Sas-rét felé. Az erdei iskola hátsó udvarán megállunk és indulunk a forráshoz a szépen kiépített tanösvényen. Az évszázados bükkök hatalmas koronái alatt haladunk a forrásig. Egy köböl falazott szép forráshoz érünk. Kél lépcsőfok vezet le a forrás kifolyójához, amin valóban a víznek még a cseppjei sem mutatkoznak, nem úgy mellette a falazat rései között. Szemben szép boltíves tisztító ablak szitaszövette] és kis retesszel. Kinyitom az ablakot és kíváncsian tekintek az üregbe. A boltív alatt az eredeti téglafalazás, a kupola is téglából készült valamikor, most a forrás mellett vannak elöregedett darabjai. A belső méretek: kb. 90 cm mély, 70 cm hosszú és 60 cm széles. Ágit kérem, vegye ki a hátizsákból az elemlámpát, hogy jobban megnézhessem a belső teret. A lámpa fénye kiszorítja a sötétet az üregből és láthatóvá válik a víz és az alatta lévő terület. Egy kis unka menekül a kövek alá, melyeket valaki bedobált. Látom a kifolyó csövét a végére szerelt műanyagszíírövcl. A vízszim a cső alatt van kétujjnyival. a vízmagasság kb. 40 cm. Egy pálca segítségével felkavarom a medence aljazatán a finom iszapréteget, hogy a forrást tápláló vízér helyét megállapítsam. A felkavart víz a szemközti oldalon és jobbra alul kezd leghamarabb tisztulni. A vízhozam elég gyengének tűnik, mivel lassan tisztítja környezetét. Nagyon régen jártam erre, akkor alig lehetett megtalálni a forrást, az erdő visszahódította területét. Az erdei iskola beindítása szükségessé tette a forrás felújítását, mert így az állatok és növények mellett az élővizeket is be tudják mutatni. A legtöbb gyerek manapság azt hiszi, hogy csak a csapból folyik iható víz. A forrást ;i szigetvári Meliostart nevű cég újította fel komlói andezitből. A forrás esztétikusán van elkészítve, törekedtek az eredeti formák megőrzésére. Az építéskor a vizszint megállapításánál nem az átlagos vízszintet vették alapul, ebből adódik a probléma. A falazaton és oldalt a talajban a vízkitörések is ebből adódnak. Felmenten a szépen kialakított tüzrakóhoz és elmondtam javaslatomat. A forrás kifolyó csövét húsz centiméterrel lejjebb kell elhelyezni, ebhez a forrás előterét ötven centiméterrel lejjebb kell újra kiképezni. A medret egészen az alsó patakmederig ki kell tisztítani és arányosan mélyíteni, hogy a forrás vize kellően elfolyhasson. A munkához szükség van egy aggregátorra és egy nagyteljesítményű ütvefúróra, hogy az ötven centi-méteres kőfalat átfúrjuk. A falazatba két csövet kell elhelyezni: egyet a kifolyónak és egyet kissé feljebb a túlfolyásnak a falazat védelme érdekében. A túlfolyó azért is kell, hogy a felgyülemlett víz hóolvadáskor nehogy másfele kitörjön a forrás mellett. Feleségemmel felajánlottuk, hogy segítünk az átalakításban, ha a szükséges földmunkát az erdészet elvégzi és a gépeket beszerzi. Sajgó Ferenc örült a felajánlásnak és' megígérte, hogy mindent biztosít számunkra a munka elvégzéséhez. Javasolta, hogy Lukafán nézzünk meg egy elhanyagolt régi forrást, amivel tervei lennének. Elindultunk a tanösvényen kifele és nemsokára az iskola udvarán pakoltunk be a terepjáróba. Az iskola gondnoka éppen zárta volna az utolsó ajtót, amikor Feri odaszólt neki: - Ha elviszünk haza, megmutatod vendégeimnek az erdei iskolát? - Természetesen. Jöjjenek! Bemutatott Feri Tündének bennünket, aki egymás után megmutatta a termeket és elmondta az iskoia tematikáját. Szépen, Ízlésesen berendezett termekben állatok, növények, kőzetek láthatók a különböző tárlókban. Óvatosan lépkedünk bakancsunkkal a tiszta termekben, nehogy sárfolt kerüljön a frissen felmosott padozatra. Kiértünk az udvarra és a gondnok bezárta az utolsó ajtó is. A terepjáró egy idős tölgy alatt hűsölt és várta, hogy minél előbb felpörgethesse motorját. A tóval szemben a telepen felvettük Józsi bácsit, aki az utolsó lukafai lakos volt és ö jól ismeri a forrás helyét. Porfelhőt szór az autó és a kemény rugók sűrűn lökdösnek bennünket. Egy fenyőfákkal és gyümölcsössel körbevett elhanyagolt területen megállunk, majd elindulunk a legmagasabb csa-lánosba rövidnadrágban. Józsi bácsi és Feri tapossák az utat, mi meg csörtetünk utánuk az újonnan „kialakított" vadcsapáson. Utunk igazi csapásokat keresztez és most azon haladunk tovább. Előttünk már sejteni lehet egy tisztást, amit az inni járó vadak lepucollak. Megállunk és nézzük a nagy dagonyát és a kútból belefolyó vizel. A kút alján a falazatból jön a víz, felette vascső, ahonnan valamikor folyhatott. A téglából falazott kút egy méter átmérőjű, felette boltívesen kiképzett tető kis ablakkal. Az ablak környékét benőtte a moha, a szélénél egy kis forráspáfrány látható. Lámpával bevilágítva látszik a tiszta víz cs körben a jó minőség falazás. A dagonya végénél egy medret formálok, hogy a vízhozamot megsaccoljam. Kavarog a sáros víz, majd elhagyja a kis tavacskát és elindul a bokrokkal sűrűn szegélyezett patakmederbe. A vízhozam öt liter lehet percenként, a hőfoka a hőmérő szerint kilenc fok. Józsi bácsi elmondása szerint a legnagyobb aszályban is ellátta a települést friss ivóvízzel. A földrajzi helynevek Cigán-kút néven említik. Ez a település több ezer éve lakott volt és készítettek itt üveget, fazsirt, kerámiát és égettek téglát is. A régmúlt emlékeit a szemlélő turista is megtalálja a bozótok - 2 -aljában. Feri szívügyének tekinti, hogy a régmúlt emlékeit bemutassa majd az erre járóknak. Szeretne ide is egy tanösvényt kiépíteni, a kútnái asztalokat, padokat elhelyezni. A forrás, illetve kút kis anyagi ráfordítással szépen kijavítható lenne. Kibotorkálunk a csalánoson és beülünk a modem erdészeti „hintóba". A vadaskerten haladunk, felkavarva ismét a port, majd áthaladva a „francia kapun" letesszük Józsi bácsit új otthonánál. Az erdei kisvasút mellett megyünk tovább Almamellék irányába. A mellettünk elhaladó vasúti kocsikból gyerekek integetnek boldogan az autó felé. Megnézünk néhány vízfakadást a jobb oldali lankás mezőn, és megfigyeljük a nagy fiiból kitörő rókát és az erdő szélén ugrándozó nagy mezei nyulat. Felkapaszkodunk a Hársfás-úti táblára, ahonnan szép panoráma tárult szemünk elé. A kivágott öreg hársak megmaradt tüskéi feketén ásíínak felénk és figyelik a növekvő utódokat. Beértünk a faluba és a vasútállomás felújított épületének udvarán megálltunk. Kiszálltunk a kocsiból, és Tünde üdvözölhette családját, akik már várták. A felújított állomásépületben most múzeum van, vendégszoba és Tílndéék szolgálati lakása. Tünde örömmel mutatja meg az újonnan megnyílt kiállítást, mivel ö a múzeum gondnoka is. Csak ámulunk, amikor a terembe belépünk, és egy eredeti nagyságban elkészített, lóval húzott vasúti kocsi kerül először látóterünkbe. Körben sok természetfotó a falakon. Közben megérkezik Tivadar, Tünde férje, aki az erdészet dolgozója és a kisvasút „karbantartója". Megbeszéljük az Almás-forrásnál elvégzendő munkákat és a beszerezhető anyagokat. Közben Ági nézegeti a szebbnél szebb diaporáma képeket. Szalad az idő, és nem akarunk a család terhére lenni a napi munkájuk után. Késő délután van, a napsugarak vörös fénye játszadozik a megpihenő kisvasút zöld kocsiján. Sajgó Ferenctöl a szigetvári erdészet udvarán búcsúzunk cl, még egyszer felajánljuk segítségünket a forrás átépítésében. (folytatjuk) Baumann József Kalandozás a Mátrában „Fc.'dünk egy kis hangyafészek, Egy perc-hczta tünemény; A villám és dörgő vészek Csak méhdongás s bolyongó fény; A történet röpüése Csak egy sóhajtás lengése; Pára minden pompa s ék: Egy ezred egy buborék" /Kölcsey/ A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület tagjai - a Zemplén, majd a Blikk felfedezése után - 2000 augusztus első hetében a Mátra meghódítására vállalkoztak. ''Európa legnagyobb fiznál vulkáni övezete a Dunazugtó! a Bodrogig húzódó Északi -középhegység. Ennek szinte a közepén, a Zagyva és a Tárná völgyével határolva, a szomszédos hegységektől elkülönülten áll a Máira, hazánk legmagasabb pontjával, az !0I4 m magas Kékessel. " Kellemes napsütésben, a Mátravasút kisvonaíának nyitott kocsiján döcögtünk Gyöngyösről csillagtúránk mátrafúrcdi támaszpontjára. Figyeltük a távolban húzódó völgyeket és hegygerinceket, melyek már gyaloglásra csábítónak, felkínálva minden szépségüket. Miután berendezkedtünk a Hanák Kolos Általános Iskola kollégiumi szobáiban, lemostuk az utazás porát és pihentünk is egy keveset, elindultunk rövid (6 km-es) „bemelegítő” túránkra, amelynek célja Mátrafüred és környékének megismerése volt. Először a Palóc Néprajzi Magángyűjteményt kerestük föl. Termeiben Lovászné Juhász Rita népviselet-készítő keze munkájában gyönyörködhettünk. A 29 db palóc baba, a régi textíliák, használati eszközök elsősorban a nógrádi és hevesi, de Borsod és Gömör megye néprajzi kultúrájából is ízelítőt adtak. A múzeumlátogatás után felkapaszkodtunk a Kozmáry-kilátóhoz. „A 398 m magasan álló kilátót i900-ban építenék. A Dobogó- hegyen álló építmény a nevét Kozmáry János üdülőtelep-igazgatóról kapta, míg a hegy nevének eredete egyes vélemények szerint onnan van, hogy ágy dobog, mintha belül üres lenne. “ Fentröl körbetekintve dél felé Gyöngyöst, észak-északkelet irányában a Kékes csúcsát és a Mátra vonulatait csodálhattuk, és oersze Mátrafüredcl ismerkedhettünk fólülnézet-böl. „Ez az egykor Bene néven ismert település, ma közigazgatásilag Gyöngyös városhoz tartozik. Az Aha nemzetség Csobánka ága alakította itt ki birtokközpontját... Az 1850-es években még !7 kalló és 26 vízimalom működött, főként a Bene-patak mentén, bár ekkor mór erősen hanyatlott a csapók és molnárok mestersége. A patak egy felső zsilipen keresztül nagy kereket hajtott, amelyen fatuskókból készült kalapácsok forogtak. Ezekkel puhították a szűrposztót, amiből a szűrnadrág, a cifraszűr is készültek. A kaílómafmoknak köszönhetően iparvidék alakult a környéken és a benei posztó igen híressé vált." Tovább haladva a sárga háromszöggel jelzett turistaúton elértünk a sóstói kempinghez, melyei 1961-ben első hegyvidéki kempingként hoztak létre. Nevét a közel 2$ ezer négyszögöl alapterületű, sással benőtt természetes tótól kapta. Átsétáltunk a fahidon, hogy a kis szigetről megközelíthessük a • messziről is jól látszó - 50 m magas, frissen sárgára festeti kilátótornyot. A gyönyörű környezet - sudár nyírfák, a zöld fű között pompázó virágok és a tavon úszkáló vadkacsák - igazi felüdülést nyújtottak az utazás fáradalmai után. A megjelölt ösvényen tovább gyalogolva jutottunk a Rákóczy-forráshoz, melynek csobogó, hüs vizével oltottuk szöuliunkat. A Máriácska kegyhelynél pihentünk egyet, majd a társaság edzettebb tagjai a Bcncvár romjainak felkutatására indultak, mi pedig a Kalló malom mellett elhaladva visszatértünk szállásunkra. A vacsora és egy kis beszélgetés után senkii nem kellett ringatni, hiszen hosszú volt ez a hétfői nap, és túratervünk kedd reggelre korai kelést jelzett. Átadtuk magunkat az energia-fe 1 töltö éjszakai pihenésnek, hogy másnap a 6.15-ös galyatetöi busznál frissen és jókedvűen találkozhassunk. (folytatjuk I Őri Zsuzsanna Néhány pillanat a Dráva TSE életéből Négy évvel ezelőtt bizonyára sokan csodálkoztak, hogy a PTTE-böl kiváló és önálló egyesületet létrehozó kis csapat miért a Dráva Természetbarát Sport Egyesület nevet vette fel. Ma már mindenki ismeri és tiszteli azt az egyáltalán nem könnyű „küldetést”, amelynek célja az Ormánság, a Dráva menti - sok helyen szinte érintetlen - természeti területek szépségeinek megismertetése, népszerűsítése. Ennek érdekében vásároltak meg Majláthpusztán egy romos házat, amit pályázati pénzekből, a tagok anyagi hozzájárulásával, valamint kitartó és kemény kétkezi munkájukkal már vendégek fogadására alkalmas kulcsosházzá fejlesztettek. Hogy a Dráva TSE életképes és meghatározó a turistatársadalomban, azt pár év alatt többször is bebizonyították. így a regionális találkozó és a Tenkes 30 teljesítménytúra megrendezésével, az orfüi országos találkozón végzett nélkülözhetetlen munkájukkal, a szükségesnek és hasznosnak bizonyuló térképolvasó tábor megtartásával... Természetesen mindezek mellett a fő profiljuk a túrázás. Néhányan már a 70-es években ráéreztek az Országos Kék Túra teljesítésének izére és „megfertőzték” barátaikat, családtagjaikat. Ez év augusztus 9-én is négy család apraja-nagyja indult neki a 15, 16 és 17-es számú túrának, hogy a kék sávval jelzett - közel 90 km-cs és 3500 m-es szintemclkedéssel nehezített - útvonalon részesei lehessenek a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny csodáinak Nehéz hátizsákokkal a hátunkon, naponta meg kellett küzdenünk, hogy estére az előre lefoglalt szállásokon álomra hajthassuk a fejünket. Nem csak a vállunkra nehezedő súly, a meredek csúcsokra való felkapaszkodás és a térdet-bokát próbára tevő lejtőkön való leereszkedés edzette akaratunkat és kitartásunkat, hanem az áldott Nap - nehezen elviselhető - melege is folyamatosan kísért bennünket. Persze a küzdelmek egy-egy pihenés után elhomályosultak, hazatérésünket követően pedig végleg elpárologtak. A túra során készült fotókat nézegetve s emlékeink között lapozgatva a szép tájak, természeti csodák, a remek hangulat... a felejthetetlen öt nap élményei maradtak meg: a köves-bérei képződmények, a Teve-szikla, a film forgatásához készült egri vár mesterséges romjai, a csak néhol csörgedező Kovács-patak - fahidakkal tarkított -köves völgye, a mészköszurdok Pilisszentkereszt előtt, a Zsivány-sziklák, a Hideg-lyuk, a Dobogókőről elénk táruló panoráma, a báró Eötvös Loránd menedékház sajátos, turistatörténelmet felvonultató múzeuma, a Sikárosi-rét színpompás virágai, a Pap-rét üde zöldje, a Moli pihenőről kapott látvány, a Zsitvay-kilátó a Nagy-Villámon, a Fellegvár történelmet lehelő falai, Visegrád hangulata, a komp borzolta Duna habjai, a Duna-Ipoly Nemzeti Park gyönyörű fái, a Törökmező és Békás-rét gazdag növénytársulásai, a Hálás-bérc szomjat oltó hatalmas szemű szedrei, a Nagy-Hideg-hegy varázsa, a Csóványos körpanorámája, a Béla-rét cserjései, Nógrád község éppen akkor tartott millenniumi ünnepsége a várban... Mindez az olvasó számára csak felsorolás, de számunkra az OKT útvonalának olyan állomáspontjai, melyeket meghódítottunk. A természet olyan ajándékai, amelyeket testi-lelki gazdagodásunkért befogadtunk, magunkba zártunk és örökre megőrzőnk. Őri Zsuzsanna VVV'.*',' X DDNPI hírek ♦ Augusztus végén leégett a zengővárkonyi szelídgesztenyés északi, a lőtérre! érintkező része. A helyi védettségű területből kb. 9 hektárnyi égett, ebből 2-2,5 hektár a honvédség bozótosa, kb. 3 hektár már tavaly leégett gesztenyés, s most kb. 3-3,5 hektár gesztenyés égett, amelynek nagy része kiszáradt volt a gombafertőzéstől. így összességében kb. 20 -30 egészséges fa égett meg. Külön veszélyt jelentett, hogy a tűz a honvédség siskanádas területén pillanatok alatt elterjedhetett volna a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet felé, az erdőkhöz. ♦ Az újonnan kialakított Tüskés-réti tanösvény négy tábláját a felállítás után két (!) nappal „gondos kezek” tönkretették, kiborították, megbecstclcníteíték. Nagy Gábor (ájegységvezető BARANYAI TERMÉSZETJÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XXXII. Kőnig Éva Kiír Hajnalka HÍREK Plaszauer István rajzai ■ Kulcsosházkezelők tanácskozása: ez évben szeptember 2-án a Vörös fenyő kulcsosházban találkoztak a baranyai kulcsosházak kezelői, ahol kötetlen beszélgetésen vitatták meg a házak működtetésével kapcsolatos aktuális kérdéseket. A vendéglátásról a Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület gondoskodott. ■ Megváltozott az Éger-tetői táborhelyet üzemeltető Környezetünkért Alapítvány címe Az új cím: 7621 Pécs. dókái u, 2. Az Éger-tetői szállás ezen kívül a gondnoknál is igényelhető: Marton József, tel.: 72/332-430. ■ Baranya - természetjáró szemmel címen turisztikai vetélkedőt hirdet a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség cs a Baranya Megyei Diáksport Tanács. A vetélkedő során „levelezés" rendszerben, hat fordulóban kell feladatokat megoldani a résztvevő csapatoknak, melyek Baranya megye különböző tájegységeihez kapcsolódnak, ill. túrákat kell teljesíteni a Mecsekben, a Villányi-hcgyscgben, az Ormánságban és a Dél-Zsclicben. A vetélkedő részletes kiírását a Baranya Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete „Palatábla” c. kiadványának októberi számával a megye valamennyi iskolájához eljuttattuk. Jelentkezési határidő: október 10. To\ábbi információ Strasser Pétertől kérhető a szövetségben, vagy a 72/256-508-as telefonszámon. ■ "Papi pipa 30” teljesítménytúra: a Dél-Zsclic Természetbarát Klub által rendezett túrán szeptember 23-án 112 induló teljesítette a Bükkösd-lbafa-Szabás-Sasrét-Tcrecseny útvonalon a 30 km-cs távot. A legtöbben Pécsről, Kaposvárról és Komlóról érkeztek. NYÍLT TÚRÁK • október 8. vasárnap: Szigetvár-Turbék-Csertői-tó-Kumilla-forrás-Szigctvár (14 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 6.40 órakor Túravezető: Sánta Lászlóné. • október >4. szombat: Zobák-Püspökszentlászló-Zcngő-Pécsvárad (13 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz végállomáson, 8.45 órakor. Túrávezető: Jakab Ferencnc. • október 23. hétfő: „Takács Gyula" emléktúra. Útvonal: Hősök tere-Fehér-kút-Remeterét-Vöröshegy-Égervölgy (ló km). Találkozás a pécsi vasútállomás előtt a helyi autóbusz végállomáson, a 3 l-cs busz megállójában 8.00 órakor. Túravezető: Bcczc László. • október 28. szombat: Hetvchely-Kővágószőlős (16 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában, 7.00 órakor. Túravczctö: Baumann József. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ■ október 7. szombat: „Meglepetés" túra. Útvonal: I. Máré-csárda-Vörösfenyö kulcsosház-Máré-csárda {10 km); 2. Váralja-Váraljai erdcszház-Lapát-vár-Lendület-forrás-Dobogó-Vörösfcnyő kulcsosház (20 km). Indulás a 6.50 órai bonyhádi buszjárattal Túrave/.ető: Őri Zsuzsanna. ■ október !5, vasárnap: Zobákpuszta-Piispökszentlászló-Réka-kunyhó-Somos-hegy-Réka-vár-Óbány-Kisújbánya-Csurgó-Zobákpuszta (25 km), ill. Réka-kunyhótól: Pusztabánya-Zobákpuszta (15 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi buszjárattal Túravezető: Németh Katalin. ■ október 22, vasárnap: Árpád-tető-Tripammcr-fa-Fehér-kút-Kis-Tubes-Melegmányi-vülgy-Mánfa (17 km). Indulás a 7.30 órai pécsi autóbusszal. Túravezető: Rácz János. ■ október 28. szombat: Máré-csárda-Akai-tctő-Vörösfcnyő kulcsosház-Máré-csárda (12 km). Indulás a 7.30 órai mágocsi buszjárattal Túravezető: Rácz János. ■ november 5. vasárnap: Nagymányok-Mclcg-oldal-Kappcnvasszer-Dögkút-tető-Iharos- kút-Máré-csárda (17 km), indulás a 6.50 órai bonyhádi buszjárattal. Túravezelő: Miklovits Györg> Rendezvények ♦ október 14: Tolnai Tarisznyások Környezet-ismereti Versenye. Helyszín: Szckszárd, Babits Mihály Művelődési Központ. R.: Tolna Megyei Természetbarát Szövetség. Nevezés: 8.00-8.45. Előzetes nevezés levélben is szükséges a következő címen Kövesdi Mária, 7100 Szekszárd, Béri B. A u. 5-7. Határidő: október 1 I. ♦ október 20: Kulcsosházi esték - beszélgetés-sorozat. Kardos-úti kulcsosház, 17.00 órakor. Téma: Egy közelgő megemlékezés margójára... Szervező: Kevy Albert {„A bcszélgetéssorozat ebben az évadban egy-egy aktuális témában közösen elmerülve szél mindazoknak a fiataloknak és magukat lélekben fiatalnak érzőknek, akik a duruzsoló kályha mellett szívesen elbeszélgetnek a régmúltról, a máról, vágyaikról, élményeikről, véleményükről, valamint azoknak, akik egy olyan helyre vágynak, ahol - reményeink szerint - az igaz szó cs gondolat gazdára talál, melyet tán éppen te hozol akkor és ott cl közénk.’’) ♦ október 23: 'A Mecseki Láthatatlanok nyomában” - 1956-os emléktúra Vágot- puszíára. R.: PTTE Szivárvány Hétpróbás Szakosztály. Útvonal: Hősök tere-Tripammer-fa~Melegmány-Kölyuk Vágotpuszta (1956-os emléktábla megkoszorú-zása)-3ános-Orfíí (12 km). Találkozás a pécsi vasútállomás elölt a helyi autóbusz végállomáson, a 31 -cs busz megállójában 9 órakor. A túrát Kevy Albert vezeti. ♦ október 28: elSatit Őszi Kupa tájékozódási túraverseny, Pécs, Pécsbánya-Ezer-éves. R.: Baranya Megyei Tcrniészecbarát Szövetség, Pécsi Orvos EÜ Sportkör, elSant Bt. Rajt: Pécsbányatelepi Általános Iskola, Pécs, Gesztenyés u. 17 (megközelíthető a 40-es jelzésű autóbusszal).-.Rajtidő: 7.00-10.00. Kategóriák: A, A 36, A 50, B, C, C emelt szintű. Nevezés 2-4 fős csapatokkal október 17-ig a következő címen: Benczes Gábor, 7636 Pécs, Visnya Ernő u. 12, vagy e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Információ: Benczcs Gábor, tel.: 72/448-596. ♦ november 2-4: „Mesél az erdő", avagy: Töltsd hasznosan a szünidőt, és fedezd fel velünk a Közép-Mecsek legszebb tájait. A háromnapos túrasorozatot az iskolai őszi szünet idejére szervezi a PTTE Szivárvány Hétpróbás Szakosztálya, iskolásoknak. A programból: november 2-án és 3-án „Kisebbek és nagyobbak erdei szabad-egyeteme” de. 9.00-10.00 óra között, a Kardos-úti kulcsosházban (témák: kövek, fák, virágok, állatok; hogyan tájékozódjunk, turistajelzések, időjós állatvilág, menedék-készítés, tűzgyújtás, életmentő elemünk, a víz). November 2-án 10 órakor túra a Tubes-Misina gerincre, 16 órakor szalonnasütés a kulcsosháznál, majd 18.30-tól éjszakai túra a Pécsi parkerdőben, a Tettyére. November 3-án 10 órakor kalandos erdei játék, este 18.30-kor éjszakai túra Kantavárra. November 4-én 10 órakor túra a Mély-völgybe (kb. 17 óráig), utána szalonnasütés. Lehetőség van a kulcsosházban aludni (600 Ft/fö, MTSZ igazolvánnyal 400 Ft/fö éjszakánként). Jelentkezés, ill. további információ Kevy Albertnál, tel.: 72/253-477, vagy 20/9937-941. ♦ november 4: Pécs Városismereti Verseny. R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Szivárvány Gyermekház (Pécs, dr. Veress E. u. 6), 7.30-9.00. Cél ugyanott. Kategóriák: felnőtt-családi, középiskolás, általános iskolás. Részvétel 2-4 fős csapatokkal. Nevezés október 31-ig levélben a Pécs városi Természetbarát Szövetség címén (7624 Pécs, Ifjúság u. 5/1)), vagy Strasscr Péternél a 72/256-508, vagy a 72/481-961 telcfonszámon. Helyszíni nevezés korlátozott számban! Nevezési díj: 200 Ft/csapat (MTSZ igazolvány bemutatásával 100 Ft/csapat). Mecsek Híradó. A Boranya Megyei Terméssé (burát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni. {762/ Pécs. Apáca u 2H. S" 72/310-226: fax: 72/312-0/9. Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra).

Új helyen a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség a nyár folyamán ismét új - reméljük, most már végleges - helyre "költözött". Új helyiségünk a Baranya Megyei önkormányzat Széchenyi téri épületében, az Apáca utca felöli oldalon található. Cim: 7621 Pécs, Apáca u. 2/1. A telefonszám és az ügyeleti idő nem változott. KITÜNTETÉSEK A Magyar Természetbarát Szövetség elnöksége "Természetjárás fejlesztéséért bronz fokozat" kitüntetésben részesítette Gida Tibort (Dráva TSE) és dr. Novotny Ivánt (Pécsi Túrakerékpáros Klub). A kitüntetéseket szeptember 23-án, a Természetjárók Napja alkalmából Dobogókőn rendezendő ünnepségen adják át. Kitüntetett sporttársainknak gratulálunk, és további sikeres munkát kívánunk! ORFŰ 2000 (Gyalogtúrázók és Turistadalosok Országos Találkozója) ♦ A találkozóról A szép természeti környezetben lévő Baranya megyei Oriun felkészültek a természetbarátok fogadására... és jöttek, jöttek a találkozó résztvevői, képviselve valamennyi korosztályt, mintegy ezren... Az időjárás kedvezett. A négynapos rendezvény programja méltán fokozta a várakozást. Az események között a kulturális cs sport jellegűek egyaránt népszerűnek bizonyultak. Volt folklór műsor, természetismertek) előadás, vetítés, kiállítások, tájékozódási túraversenyek. különféle gyalogtúrák. Hozzáértő túravezetéssel szerveztek nagyobb területek ismertetésére autóbuszos túrákat az Ormánságba, a Szársomlyó és Villány környékére, műemlékek, múzeumok megismertetésére. Lehetőséget biztosítottak drávai hajókirándulásra. az Abaligeti-barlang megtekintésére, volt tábortűz, dalos találkozó.. A felsorolás nem teljes, azonban úgy gondolom, alkalmas a tág honismereti kínálat érzékeltetésére. Néha megfeledkezünk arról, hogy szakmai ismeretekkel, körültekintő igyekezettel mennyi lehetőséget kínál a szervezett természetjárás. Erre volt meggyőző bizonyító:; az Orfün megtartott találkozó, azonban a sikeres eseményre emlékezve r.em lenne méltányos azoknak a példaszerű munkásságáról megfeledkeznünk, akik ezt a lehetőséget a részünkre biztosították. Természetesen tudjuk, hogy a találkozó sikeres előkészítése és lebonyolítása nem akármilyen csapatmunkát igényelt. Ezért valamennyi közreműködő tevékenységének elismerésére gondolunk, amikor a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnökének, a találkozó szervező bizottsága vezetőjének, név szerint Baronek Jenőnek fejezzük ki elismerésünket azért, hogy ilyen színvonalasan gondoskodtak a találkozó résztcvöiről! Egry Péter Péti Amikor kezembe vettem és végigolvastam a találkozó részletes programját, az első gondolatom az volt: túl sokra vállalkoztak És valóban így is volt, sokra vállalkoztak... De megcsinálták... Megcsinálták és nem akárhogy! Szinte óramű pontossággal zajlottak az események Igaz, voltak olyanok, akik a 35 kilométeres teljesítménytúra helyett - miután tévedésből egy helyen nem arra indultak a zöld jelzésen, amerre kellett volna 50-et csináltak, s mivel jócskán kicsúsztak a 35-ös szintidőből, becsületükre legyen mondva, csak hosszas rábeszélés után fogadták el a teljesítésért járó kitűzőt, amit a rendezők szerint megérdemeltek, mert egy esetleges 50-es szintidején viszont belül voltak. A bőséges kínálatból nehéz volt választani. Sokakban felmerült az a bizonyos "melyik ujjamat harapjam?” effektus. De legalább mindenki találhatott az érdeklődésének és teljesítőképességének megfelelő programot. Akinek meg egyik eseményhez sem fűlött a foga, az is kedvére túrázhatott a környéken, vagy lubickolhatott a strandon. Első este a tábortűznél a turista dalosok is sikerrel mutatkoztak be. Talán az egyetlen, amire nem gondoltak a rendezők, hogy a kiadványaikból, jelvényszerző kiírásaikból a tábor ideje alatt nem lehetett vásárolni. Meggyőződésem, hogy nem csak a napsütéses időjárás szerintem kicsit sok is volt belőle nem csak a gazdag túraprogram, a versenyek, a kultúrműsor cs a búcsúcsten a tűzijáték, hanem a rendezők odaadó, vendégszerető, segítőkész munkája is emlékezetessé teszi mindenkinek ezt a találkozót. A résztvevők többsége, ha a jövőben erre jár. jó szívvel áll meg a sporttábor udvarán, a találkozó emlékköve előtt. 2001 pünkösdjén Szeged -Kiskundorozsma lesz a helyszín. Eddig még a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség rendezőiben sem csalódtam... Kalmár Uiszló (A Természetbarát Híradó nyomán) ♦ Adatok, eredmények Szent Jakab teljesítménytúra Résztvevők száma: 389 fo (35 km: lló fő; 25 km: 122 fő; 15 km:151 fő). A 35 km-es távot egy résztvevő nem teljesítette, A rajt az orfűi sporttábornál volt. Innen a túrázók a Jakab-hegyrc mentek fel, ahol csokoládét kaptak, majd a Büdös-kúti kulcsosháznál zsíros- és lekváros kenyerei, teát. A leghosszabb táv résztvevői a Nagy-Mély-völgyön át mentek vissza Orfüre. A célba érkezéskor mindenki egy szép jelvényt, emléklapot és Ilditől kapott Az útvonal valamennyi résztvevőnek tetszett csakúgy, mint a rendezés; külön kiemelték a pontőrök munkáját. "Orfíi és környéke" tájegységisniereti verseny A versenyen, amely két részből állt. 26 csapat 80 versenyzője vett részt. Először egy Orfíi környéki rövid séta során egy feladatlapot kellett kitölteni, melynek kérdései az útvonalon látottakról és a környék természetvédelmi területeiről szóltak. Ezt követően a célban egy totót kellett megoldani, mely az útvonalon megfigyeltekhez és az előzetesen megadott irodalomhoz kapcsolódott. Kredmenyek: 1. HAMM, Viktória DSK, /.ichyújfalu (Kardos Gábor- Kardos Gáborné Kardos Bendegúz); 2. Vértes Meteor SE, Székesfehérvár (Nagy Lajos-Szcmlcö Fcrcnc-Albrccht János Kiss l'amás); 3. Négyfcjü sárkány, Dráva TSE, l’ccs (Gida Erzscbcl-Romvári Kata-Romvári Zsófia-Romvári Tiborné). Csellengő Kupa 2000 tájékozódást túraverseny Az ötödik Csellengő Kupára az országos találkozó keretében került sor, minden bizonnyal ez a magyarázat a rekord létszámú résztvevőre: az öt kategóriában összesen 78 csapat 212 versenyzője vágott neki a versenynek. Maga a verseny szikrázó napsütésben, nagy melegben zajlott, az Orfüi-tó (Kis-tó) keleti partján lévő erdészeti üdülőnél volt a rajt. Az útvonal közepesen nehéz terepen, technikás pályákon vezetett, a versenypályák a versenyzők véleménye szerint is - néhány kivételtől eltekintve korrektek voltak. Az "A" és "B" kategóriák útvonal-követési feladatából az egyik tévesztőbóját - térképhiba miatt - kivettük az értékelésből, a "C" kategóriában pedig a menetidö-számitással akadt kisebb probléma. A versenyzők a nagy meleg és a nehéz terep ellenére türelmesek és elégedettek voltak. A versenyrendezőség ezúton is köszöni a részvételt a csapatoknak, a jövő évi Csellengő Kupán is számítunk rájuk! Eredmények "A" kategória: 1. Zöldpont (Fodor Pétcr-Koch Esztcr-Tamás Eszter); 2. Totoya (Ács Gábcr-Serestey Áron); 3. NYOM-ASK (Jakab Albert-Fercs Lajos) "A 36" kategória: 1. ERI Ferihegy (Szádcczky-Kardos Tamás- Kalocsa: Noémi); 2. REZÉT III. (Franczva László Módért Jánosné Virág György); 3. RÉZÉI I. (Sz.kalis-.iy Józsel'-Ilermann Gábor) "A 5U" kategória: 1. Kinizsi Encián (Kovalik András- Szabó /.dián); 2. Kini/.si (IP (Horváth Csaba Borbély János); 3. Szentesi K-3 (Farkas Lajos-Kunlándokné Farkas Ilona. Kovács Tünde) "B" kategória: 1. Vértes Meteor SE I. (Nagy Lajos Szcrrdcö Ferenc- Albrecht János); 2. Vértes Meteor SE I.(Pintér Éva-Kiss Tamás-Vidáni Zsuzsa); 3. Biokom PITE (Kovács János-Gál Enikő Kovács István) "C" kategória: 1. KTTE Bagjok; 2. Dráva TSE; 3. Kossuth DSK A találkozó emlékköve I Jancsi teóétclc) íubcs Kupa tájékozódási túra verseny Eredmények "A ' kategória: 1. Totoya iAcs Gábor-Seicstey Áron); 2. Zöld Pont Életmód Klub, Kaposvár ilidoi Péter- Koch Észter-Tamás Eszter-dr. Pavlovics Gábor); 3. Atomerőmű SE NYOM-A SE : lak ab Albert--Ke rés Lajos) "A 36" kategória: I. REZEI' I. (Szkalisity József-! Icrr.unn Gábori; 2. REZÉT III. :l'rar.czva László-Módert Jánosáé); 3. Hegyek Vándorai TE (Sztancsik György Varié Lídia) ' A 5ü" kategória: I. Szentesi K-5 (Nagy Mihály ilj. Karkas Lajos); 2. Zöld Pont Életmód Klub. Kaposvár (tír Pavlovtcs György-Jónás Péter); 3. (holtversenyben) Kinizsi Encián i Kovalik András-Szabó Zoltán), ill. Bauxitkutató TSE (Baross Gábor-K Cellái Mária) "U" kategória: 1. Vértes Meteor Se II. (Nagy Lajos-Albrcch: János-Szcmleö Ferenc); 2. Vértes Meteor SE I. (Pir.téi I va-Kiss Tamás-Vidáns Zsuzsa); 3. Fehérvári Meteor SE : I v.iíuskó Ákos-Bcrta Gábor—Súttö István) kategória: 1. Édesvíz (Bodó Adrienn Szöllősy Tamás-Szabadi ll(likó): 2. BTK Gyopár (farkas Márton Török Ildikó); 3. Sötét Gombóc Artúr (Bognár Réka Markó EszterMarton József- löt tó Gábor) Rétfióismereti I erseity A versenyen 15 csapat vett részt. 1. Fejér megye csapata: 2. HAMM, Viktória DSK. /ichyújfalu; 3. Vértes Meteor SE. Székesfehérvár ♦ A találkozó rendezőinek névsora: Baranyai Rudolf. Baronek Jenő. Baumann József, Benczes Gábor. Bölcsük György. : Ja léc ke r Ibolya. Geisz Ferenc és csapata, Gida Tibor és csapata. Göbölös István. Jakab lerencné. Jillek Rita. Kiír Hajnalka, Kovács János. Kovács Szabó János. dr. Lakatosad Novütny Sarolta és csapata, dr. Makoviczky Gyula tábororvos, Márton Zoltán és csapata. Mezei Anikó, Nagy Ferenc, Németh Katalin, dr. Novotny Iván Öl i Zsuzsanna, Plaszauer István emblématerv. Rácz János, Rácz Róbert. Ror.aky Gizella. Rónoki Eszter. Sípos Imréné. Strasser Péter. Székely Tamás, dr Tihanyi László. Tóth Klára és csapata. Varga Anikó A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik a találkozó előkészítésében és lebonyolításában részt vettek, vagy a találkozó sikeres megrendezését bármilyen módon segítették. BaronekJenő elnök OI:L-DU\Ái\TÜU REGIONÁLIS TERMÉSZETBARÁT SZÖVETSÉG 3000 augusztus 22-én Baranya, Somogy és Tolna megye természetbarát szövetségei megalakították a Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Szövetséget. Ez az országban >'• második ilyen jellegű természetbarát szervezet. Megalakulásának előkészítése több óve felvetődött már. Az ok egyszerű: az EU-csatlakozás alapfeltétele lesz a régiók létrehozása. Erről vasárnap délelőtt Szabó Imre úr, a Magyar Természetbarát Szövetség főtitkára is meggyőzte a dunántúli természetbarát vezetőket, aki elmondta, hogy az átalakulás rendkívül fontos. Azt természetesen jelenleg senki nem tudja, hogy a régiók mely korábbi egységeket kívánják összevonni, de ez most nem is lényeges. Fontos, hogy elinduljon valami, és a most létrejött szervezet elindította ezt a folyamatot a Dél-Dunántúlon. A szövetség elsődleges célja a három megye természetbarát szövetségei tevékenységének a koordinálása, együttműködésük elősegítése, valamint - elsősorban országos pályázatokon való részvétellel - a természetjárás fejlesztése a dél-dunántúli régióban A regionális szövetség központja Pécsett van (7621 Pécs, Apáca u. 2/1). A szövetséget 7 tagú elnökség irányítja. Az augusztus 22-én megtartott alakuló közgyűlés megválasztotta a szövetség tisztségviselőit. Elnök: Baronek Jenő (Baranya megye), társelnökök: Kis Gáli János (Somogy megye) és Dornánszky Zoltán (Tolna megye). Titkár: Börcsök György (Baranya). Elnökségi tagok: Strasser Péter (Baranya), Fodor Péter (Somogy), Jakab Albert (Tolna). Irodavezető: Daleckcr Ibolya. Az ellenőrző bizottság tagjai: Tóth Klára (Baranya), Lukács Éva (Somogy), Chlebovics Miklós (Tolna). A szövetség a tevékenységét közhasznú szervezetként végzi. Börcsök György Dunántúli megyék természetbarát vezetőinek találkozója Bicsérd, 2000. augusztus 25-27. A találkozó helyszíne a csodálatos bicsérdi FALUHÁ7. volt. A különlegesen szép, modern épület előtt különböző színű virágok pompáznak, tuják uralkodnak kecsesen a tiszta, rendezett parkban. Ezen a helyen szikrázó napsütésben, Baronek Jenő elnök és Bőrösök György, mint házigazda nagy szeretettel fogadták a kilenc megyéből érkező sporttársakat, akik 26-an jöttek el. Ebben az épületben foglalták el a vendégek szállásukat, majd további programok és számos meglepetés feledtették velük az utazás és a szürke hétköznapok fáradalmait. A meglepetések sorozata úgy kezdődött, hogy tovább sétáltunk a virágosítolt utcán, majd baloldalt egy bevezető színes faragott boltíves kapu, több lépcsőfokkal lefelé, s elénk tárult hatalmas zöldövezetben a park és játszótér, amelyben kizárólag fából faragott különböző játékok és egy színpad található. A színpadon csinosan felöltözött vidám lányok magas színvonalú aerobik bemutatót tartottak. Mindenkinek nagyon tetszett, amit hatalmas tapssal igyekeztünk megköszönni. A parkban pár métert haladva, csodálatos halastó tükrözött felénk. A tó közepén kiemelkedik egy kis sziget. Füves teiület padokkal ellátva, virágositva, békés, tiszta; színes fából építmény a gyerekeknek NOÉ BÁRKÁJA felirattal. A part benépesülve pccázókkal, és egy következő meglepetés: sikló repülő a levegőben. Az Európa-bajnok Balatincz Zoltán mutatta be a produkció:. A felemelkedést csodálva, a távolban a háttér: a Mecsek, a bazilika és Kertváros cg> részének látványa tagadon meg bennünket Nagyon nagy élményben volt részünk, hiszen ilyen közelről még sikló repülést nem láttunk. Zoltán szívélyesen megmutatta a motorról leakasztott „kazettás sárkányt”, amint a szel belekap, milyen nagy ereje van. Volt is rá vállalkozó: Baronek Jenó, Giziké és Erzsi, akik megpróbálták egyengetni, némi sikerrel. A hangulat nagyon jó volt, nevelés, vidámság uralkodott. Ezt követően egy rövid séta keretén belül megtekintettük e szép falu rejtett értékeit, az egyedülálló Kálváriát (Soltra Elemér alkotását), valamint a temetőben álló Lélekharangot (Krainmer Boldizsár müvet). Ezt a vidámságot még tovább fokozta az újabb „lepetés”. Kedves sporttársak - mondta Jenő, kb 2 km-es gyalogtúrára invitállak benneteket Zókon keresztül a zóki várhegyre. A község tiszta, rendezett, virágos házak és utca jellemzi. Zókot elhagyva egy rétre értünk, ami nagyon szép látványt nyújtott, bokrok és fák képében. A természet adta szépségével a rét közepén egy szál magában a delelöfa, békét árasztott ránk. A hegyre való felemelkedés a tüdőnket egy kicsit igénybe vette, de kérem, ha a 75 éves Thuróczi Lajos bácsinak ez nem akadály, akkor talán mi is kibírjuk. A zóki várhegyen kora bronzkori kultúra lcletanyagának maradékát tekintettük meg, valamint Gyuri ismertette annak történetét, feltárását. Sajnos erről a kultúráról kevesen tudnak hazánkban, pedig ez egy egyetemes történelmi érték. Amíg az ismertetést hallgattuk a hegytetőn, a naplemente látványában gyönyörködtünk. Ezután a zóki polgármester. Nagy Gábor pincéjéhez mentünk. Ott volt Bicsérd polgármestere, Vér József is. aki nagy szeretettel köszöntött bennünket. Jenő táncra perdült és felkérte a lányokat, asszonyokat; közben finom bort iszogattunk, csuda jó hangulatban Sajnos az alkonyat nem tartott sokáig, hirtelen ránk esteledett. Kedves sporttársak, induljunk! Ide tartogatva a következő romantikus meglepetést, a hegyaljában kettő lovaskocsi várt ránk a további út folytatásához! A látvány először mindenkit ledöbbentett. majd ujjongás, örömmámor kíséretében felkapaszkodtunk a kocsira A lovak közé csattintva elindult a kocsi Végig énekeltünk az érkezés helyszínéig, a zóki falu-házig. Itt lehetett megtekinteni azokat a maradványokat, amiről a hegytetőn Gyuri mesélt. A házban terített asztal várt ránk. A vacsora előtt Nagy Gábor zóki és Vér József bicsérdi polgármester tartott rövid bemutatót a faluról. Bicsérd polgármestere dióhéjban, de nagy lelkesedéssel ismertette a két falu együttműködését, a múlt, a jelen és a jövő célkitűzéseit. A vacsora hangulatát a környezet adta meg, nekem még nem volt lehetőségem múzeumi hangulatban vacsorázni. Nagyon finom volt, amit vidám zene követett. Elköszöntünk a /.okiaktól és a sötét ég kékjében, sok-sok csillag fényében, tücskök hangos ciripelésében indultunk a szálláshelyre, Bicsérdre (táv I km). Szombaton villásreggeli a bicsérdi faluházban Reggeli után Tóth Klára túravezetö szeretettel köszöntött mindenkit, és ismertette a programot. A mai nap az Ormánság bemutatásával fog eltelni. Utazás közben Klárika csodálatos beszédstílusával, humorával adta át a nevezetességekről való tudnivalókat. Az első állomásunk Sumony volt, ahol nagyon érdekes madárgyürüzést láttunk. Érkezesünkkor nagy szerencsénk volt, pont egy csodálatos őszapót és jégmadarat gyűrűztek. A jégmadár színes tollazatú, hosszúcsörü, kis testű madár. Jellegzetessége, hogy fejét szó _ 7 szerint "körbe-korbe" tudja forgatni, mintha egy automata vezényelné. Az őszapó tényleg apóka, feje búbján és a csőre alatt kiemelkedően ősz a tollazata. Wagner László, a Duna-Dráva Nemzeti Park Kclet-Ormánság táj egy sé gve zetőj e ismertette és megmutatta, hogyan fogják be a madarakat. Második állomásunk Szentegát volt. Megnéztük az ösbükköst, közben Wagner László ismertette az erdő fennmaradásának történetét. Ezután Szentborbás következett, ahol ebédre vártak bennünket. A Duna-Dráva Nemzeti Park kutatóháza, mellette a Dráva folyó tárult elénk nagyon szép, leírhatatlan környezetben. Ahogy közeledtünk a házhoz, finom illat csapta meg orrunkat - sokan megszólaltak: "de éhes lettem'" -, és már láttuk a két bográcsban fövő guszta gulyáslevest és a körülötte tüsténkedő Benczes Gábort. Fekete hosszú bajuszát megpödörve szívélyes fogadtatásban részesített bennünket. Dr. Koncz Eszter és a Felhőtlenek is nagyon kedvesen kérték, hogy menjünk be az ebédlőbe és foglaljunk helyet. Az ebéd fenséges volt. Gábornak és a Felhőtleneknek sokan gratuláltak és elkészült az első csoportkép is. Az utazásunk tovább folytatódó!. A 'Kővetkező állomás Majláthpuszta. A Drávához értünk és itt egy újabb meglepetés, egy hajó várt. A kapitány kedvesen fogadott bennünket és segített a hajóra szállni. Drávaszabolcsig az út vadregényes, a folyó mindkét partját sűrű erdő borítja, amit természetesen még a víztükör is megdupláz. Dománszky Zoltán, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség elnöke csodálta a folyót és hogy szavaival éljek, így fogalmazott: nézd, milyen csodaszépek a folyóba benyúló „sarkan-tyús félszigetek"! Valóban látni kell, lenyűgöző! Persze a vidámság és derű most sem hagyott el bennünket. Kikötöttünk, és ismét buszra szálltunk. A következő állomás Matty volt, ahol a madár-emlékparkot néztük meg. Az ember úgy érezte magát, mintha Észak-Amerikában járna az indiánok földjén. A 2 m magasságú faragott oszlopok (kb. 15 db) tetején a különböző, ritkaságnak számitó ill. már kihalt madarak fejét faragták meg. Különlegesen szép alkotások. Tovább haladva Keselyiisfapusztára értünk. Egy mesébe illő idilli környezet fogadott minket. A kis kutatóház csodálatos szépségével elragadta a fantáziánkat. Mindenki elcsodálkozott a gang tetejét borító falapokon, amik megmutatják a fák évgyűrűit. A fákat ismerő társaink próbálták kitalálni, hogy melyik milyen fa lehet. Csodálatos volt! Alkonyodon már, indultunk vissza Bicsérdrc. Itt hagyva magunk mögött az Ormánság szépségét, de ami a legfontosabb, hogy a felejthetetlen élmény megmaradt. Más útvonalon mentünk vissza, Klárika ismét szívélyesen tájékoztatott bennünket a látványosságokról és a tudnivalókról. Bicsérden a faluházban finom vacsorával vártak minket. Egy órás pihenés után nem mindennapi kulturális program várt. A bicsérdi templomban Serbán Bálint helyi plébános kimondottan természetbarátok részére misét tartóit. A misén a szcnténcket 4 gitáros kislány színesítette. Boldogok voltunk, hogy itt lehettünk, és ezt köszönjük a szervezőknek. Nagyon meghatódtunk, amikor Alföldi Csaba orgona kíséretével Szalóki Csilla többek közön elénekelte az Ave Mariát. Ezt követően Sebestyén András adott orgona koncertet. A koncert után a társaság kivonult a templomból és megtekintette a kivilágított stációkat. A Nap már végleg lenyugodott. A sötétséget viszont megtörtük, de nem mesterséges fénnyel, hanem a plébánia kertjében Bosnyák József közben megrakta a tüzet, aminek a fénye uralta a környéket. Körülötte énekeltünk, nyársra szúrt szalonnát sütöttünk, és örültünk egymásnak. Visszatekintve az elmúlt két napra, amely kikapcsolódást, felüdülést és számos felejthetetlen élményt nyújtott, a vasárnap a munka jegyében telt. Reggeli után a faluházban maradtunk, csak a helyiség változott Az első emeleten egy hatalmas terem tárult elénk, közepén hosszú tárgyalóasztal, kényelmes hátkimélö székekkel. A terem jobb és bal oldalán pihenöbokszok, valamint a végében bárpult van kialakítva. Igazán ízléses a berendezése és díszítése. Az asztalon mindenki részére számos színes prospektus Baranyáról, emlékplakett, toll, egy pici vászonzacskóban különböző, a Mecsekben szedett szárított tea volt. amelyet Biesérd és Zók címere díszített. A terem benépesült és elkezdődött az érdemi munka. Az előadó Szabó Imre, a Magyar Természetbarát Szövetség főtitkára, aki köszöntötte a kilenc megyéből érkező sporttársakat, Számos hasznos információt tudtunk meg tőle. ezekből a legfontosabbat emelem ki. Az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően nagyon fontos a régiók létrehozása. Ez nem lehetetlen, már az első regionális szervezetek létre is jöttek. Elsőként a Dél-Alfóldön, másodiknak itt a Dél-Dunántú!on 2000. augusztus 22-én Baranya, Somogy és Tolna megye létrehozta közös természetbarát szervezetét. Ezután szekciók alakultak régióként (Duna-Dráva régió - Baranya, Somogy, Tolna megye; Balaton-felvidéki régió - Fejér, Komárom-Esztergorn, Veszprém megye; Dunaiéra régió - Györ-.Yloson-Sopron, Vas, Zala megye). Amikor a szekcióülések véget ének, nagyon elmélyülteti jöttek vissza a sporttársak, és kérdések sorozata vetődött fel Kérték a segítséget a már megalakult régiótól. A találkozó nagyon hasznos volt. Valami megmozdult, megindulhat a fejlődés, a haladás. Jenő megköszönte a részvételt és átadta az „elnyűtt bakancsot" Fejér megyének. Közben Gyuri a résztvevőknek egy kulcstartónak használható kis bakancsot adott át. A program végére megérkezett Vér József polgármester úr, aki megköszönte a részvételt és arra kérte a résztvevőket, hogy térjenek vissza a Mecsek és az Ormánság vidékére és innen szervezzenek túrákat. Ezután a búcsúebéd következett. A ragyogó napsütésben a bicsérdi faluház elölt a kijáratnál leültek a baranyaiak a virágositott padra. A haza induló sporttársak odajöttek és megelégedésüket, elismerésüket fejezték ki. igv a fogadás színtere a búcsúzás helyszínévé vált Sípos hnréné NYÁRON TÖRTéfJT- ■ ♦ Ezüst jelvényes ni rávezető-képző' tábor Július második felében a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség rendezésében Koszonyatetön ezüst jelvényes túravezető-képzö tábor zajlott. A tanfolyamon nagyobb részt a paksi Atomerőmű SE természetjárói veitek részt, megyénket a PITE színeiben Bota János és Kovács László képviselte. A megvalósítás a rcgionalilás első próbálkozá- sa volt. A tanfolyam az előírásoknak megfelelően folyt, bár volt egy formabontó pontja, a személyiségfejlesztéshez kapcsolódó csoport alkotás Az idő hiányában sajnos ez csak két foglalkozásra zsugorodott. A visszajelzések pozitívak voltak. A lebonyolításban részt vett Baronek Jenő, Benczes Gábor. Bosnyák József, Bosnyák Józsefbe. Bőrösök György, Dománszky Zoltán, Rónoki Eszter, dr. Tihanyi László. Börcsök György ♦ Madárles és bivaly csorda ■ útiélmények a Kis-Balatonnál Bizonyára nemcsak számomra volt régóta beprogramozott időpont május 20-a. életem első madárlessel (is) töltött kirándulása. Sokan vágyódunk (nemcsak) városi emberek kisebb-nagyobb rendszerességgel a természet különös, eldugott helyeire, ahol távol minden gondtól és bajtól nyugodt környezetben pihenhetjük ki a mindennapos rohanás fáradalmait. Szerencsére még számtálan hely létezik országunkban, ahol ezt megtehetjük. Ezen a hétvégén számomra egy egyedi, sokak által talán nem is ismert és még kevesebbek által látott természetvédelmi területre volt szerencsém eljutni, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kis-balatoni természetvédelmi területére. Az utóbbi évtizedekben sokat lehetett hallani a Balaton vizének védelméről és a Kis-Balaton eredeti állapotának visszaállításáról, mint Kőzép-Európa legnagyobb tava továbbélésének egyik sarokkövéről. Az utóbbi évek, évtized(ck) eredményeként egy korábban is létező, de a szabályozások előtt visszahúzódott terület mára újabb részekkel gyarapodó természetvédelmi területté alakult, ami az itt dolgozó szakemberek felelősségteljes és hozzáértő munkájának köszönhető. Örülök annak, hogy a természeti értékek megóvása és fenntartása ilyen jó úton halad és köszönetét szeretnék mondani, mint a Balatont évente néhány alkalommal felkereső vendég az itt dolgozóknak az elvégzett munkájukért; nemcsak a jó vízminőségű Balatonért, hanem a kibővített természetes vízszűrőként működő mocsár- és vízi világ kialakításáért is. A fentiekben említettek alapján talán nem is meglepő, hogy a nap legnagyobb élményét számomra a kis-baiatoni madárlesen eltöltött rövid megálló és az oda vezető buszos nézelődés jelentette. Az ország egyik legnagyobb madárparadicsomának megtekintésekor a madarak fajtáinak és egyedszámának a gazdagsága lenyűgöző hatással volt fám, túszén személy szerint rr.ég nem vettem részt madárlesen. Így könnyen megérthető, hogy különösen a pár éve elárasztott, korábban erdős, ligetes részek kiszáradt, vízben álló fái nyújtottak misztikus, már-már karbon kori képek illúzióját keltő hatást a zsombékos, nádas vízfelületeken vadászó vízi madarak sokaságával. Ugyancsak különleges program volt a bivalycsorda megtekintése A hatalmas állatok első pillantásra félelmetesnek tűnő, szabadon kószáló csordája hamar a csoport kedvenceivé léptek elő. A kimondottan szelíd állatok az érdeklődök simogatási kényszerének köszönhetően valódi kéjencként viselkedve, magukat a földre dobva állták a simogatok rohamát. Még a terelő kutyák zaklatásait se vették figyelembe e számukra kellemes néhány perc alatt. Roppant mulatságos és mindenki számára érdekes emlékként maradnak meg e percek. A szakmai program következő állomása, a fenékpusztai madárgyürüzö tábor megtekintése ugyancsak sok érdekességgel szolgált a madarakat inkább csak halló, mintsem látó városi embereknek. A tábor mindennapjaiba bevezető önkéntes polgári szolgálatos elkötelezettsége és kitartása volt számomra elsősorban maradandó, Sok érdekes technikai és ornitológiái részletre is fény derült a tábor bemutatása során, néhány növénytani ritkaság megismerésével. A természeti látnivalók kulturális, történelmi látnivalókkal történő ellensúlyozása a jól szervezett kirándulást színesítette. Úgy gondolom e cikk keretében is érdemes közülük megemlíteni a fenékpusztai római kori leletegyüttest, mint potenciálisan óriási idegenforgalmi attrakciónak a lehangoló, sivár állapotát. Nagyon örülök annak, hogy a lepusztultságában is impozáns együttest megismerhettem, s bízom abban, hogy egyszer a már felújított szabadtéri bemutató meglátogatásának is részese lehetek. Talán nemcsak a történészi végzettségem és idegenforgalmi vénám mondatja velem, hogy ezt a páratlan nemzeti kincset igy eltékozolni nagy gondatlanság. Követendő, jó példa erre az a nyugati hozzáállás, miszerint harmad ekkora dolgokból h'urópa más részein országra, olykor világra szóló idegenforgalmi látványosságot csinálnak, bevonva ezzel a térséget (vállalkozókat, önkormányzatokat) a nemzetközi turizmus vérkeringésébe. A kúria rekonstrukciójával, a ken kaszálásával, a régészeti feltárás folytatásával, különböző árusok letelepítésével a balatoni nyaralás kiemelkedő programjaként lehetne eladni a települést, valódi római paradicsomot lehetne létrehozni A balatonszentgyörgyi látnivalók (Csillagvár, tájház) és a mesztegnyöi templom megtekintése színesítette a hazafelé vezető utat. Érdekes, nagyszerű ismcrctbövítő, jó szervezésű program szerencsés résztvevőjeként ezúton is köszönöm a Baranya Megyei Természetbarát Szövetségnek és Bicsérd Önkormányzatának a szervezést és a program egésze alatt rendelkezésünkre álló szakmai vezetés biztosítását. Jó ötletnek tartom a hazafelé tartó társaság közös élményeinek, új ismeretanyagának összefoglalását, ami nagyon jól lemérhető volt a gyerekek és mindannyiunk körében. A kirándulás szép élményét az esős, hideg időjárás sem tudta kedvezőtlenül befolyásol -n:. így összességében nagyon jó emlékekkel gondolok vissza a szombati kirándulásra. Köszönöm a szervezőknek, hogy eljuthattam e páratlan természeti értékhez és a kirándulásnak köszönhetően ilyen nagyszerű élményben lehetett részem. Kiss HóhérI Tourinform Iroda vezetője ♦ Barangolás az Őrségben A kora nyári, közel 30 fokos melegben jártuk utunkat a Zala folyó és a Kerka táján, az Őrségben. A lankás, ligetes erdőket járva bizony kijutott a napsugár melegéből mindnyájunknak. Amikor februárban elhatároztuk, hogy május első felében megyünk az Őrségbe, bizony nem gondoltuk, hogy nyári melegben lesz részünk. Az. Őrségi Tájvédelmi Körzet, mely 1978-ban alakult meg, nagyobbrészt Vas megye területen fekszik. Pankaszról tettünk "csillagtúrákat". Olsö túránkon autóbusszal utaztunk Zalalövöre. Onnan a piros sáv jelzést követve elhaladtunk a hat éve duzzasztott Borostyán-tó mellen, majd hol szabad területen, hol ligetes erdőben haladva Hegyhátszentjakabra értünk. Itt a műemlék templomot néztük meg, majd a Vadása-tónál időztünk hosszabb ideig. Igen forgalmas fürdőhely és halastó, sok-sok pihenő paddal, asztallal. A Vadása-tótól nyugatra rátaláltunk egy vadregényes, erdővel körülvett érintetlen tóra. Itt sok-sok békát, vizi madarat és fekete gólyapárt is láttunk. A rengeteg tavirózsa még csak bimbóit mutogatta, de szinte beterítette a tavat. Jelzctlen úton ismét Hegyhátszentjakabra értünk, majd az országúton Kisrákos érintésével tértünk vissza szálláshelyünkre. A falvak, amelyeket útközben láttunk, rendezettek, tiszták voltak. Pankasz - szálláshelyünk - 250 fős, templom nélküli település. Itt látható viszont a nevezetes "szoknyás" harangláb, melyet a turistatérkép is jelöl Szabadidőnkben többször is meglátogattuk; mesébe illő rét vette körül, tele virággal, melyek akkor ontották pompájukat Vasárnap az Őrség "fővárosába", Qriszentpéterre utaztunk, mely 350 fos település Itt láttunk először virágzó rododendront a református templom mellett. Megnéztük a domb tetején álló műemlék katolikus templomot, s két ásatási területet, majd virágzó réteken át folytattuk utunkat a Zala folyó mentén vezető kék sáv jelzésű úton. Szalaförc érve elhaladtunk a szépen megépített és most is működő lovaspálya mellett, majd elmentünk a "szeriekhez Templomszcr, Pityerszer stb Pityerszeren skanzen mutatja be a régi településeket. További utunkon autóbusszal elhaladtunk Nagyrákos mellett, ahol nagy ütemben halad az új vasútvonal építése, mely a személy- és teherszállítást szolgálja majd Magyarország és Szlovénia között. Jól látható már a völgyhíd, mely Közép-Európa egyik legnagyobb hídja lesz. Következő nap autóbusszal utaztunk Körmendre, majd onnan Szombathelyre. Itt egy másfél órás városnézés keretében főleg a műemlékekben gyönyörködtünk. A Kám községtől kb. 3,5 km-re lévő Jeli-arborétumban először az alapító gróf Ambrózy sírjánál tettük tiszteletünket. Már utunk során a két oldalt rendezetten telepített fák, bokrok is élményt nyújtottak. Szerencsénk volt, épp akkor pompázott teljében, a szivárvány minden színében virágzó számtalan rododendron. A virágok diszkrét, halvány szintiek, a sárga színű hódító illatú. Ekkor virágzott a zanót, cs a többi cserje is ontotta illatát, kínálta látnivalóját, virágját, zöldellö leveleit. Az arborétumban rengeteg fenyő, örökzöld található, melyeket főleg az alapitó telepített ide 1922-1933 között, mintegy 5 hektár területre. Követői az arborétumot bővítették, gondozták, igy lehetővé tették a nagyközönségnek is a látogatását. Ázsiából: Japánból. Kínából ide telepitett lenyöfélék is láthatók. A "Hétforrás" talán több. mint hét érből ontja vizét és ad hűsítő vizet az ide látogatóknak. Ma az arborétum 75 hektárnyi, de a hozzátartozó védett területtel együtt mintegy 106 hektár nagyságú. Gyönyörű élményt nyújtott úgy a szemnek, mint a léleknek c hazánkban lévő paradicsom megtekintése. Negyedik utunkon Körmend érintésével Jákra utaztunk Itt látható a 13. században épült római katolikus templom, bazilika, mely három hajós, és a Jász-nemzetség építette a bencések részére. Szcntgotthárdon a 18. századi templomot néztük meg, és a mellette lévő modern színházat. Körmenden látható a Batthyányi-kastély, melyben ma iskola, ill cipőüzem működik, sajnos nem az eredeti célt szolgálja. Másnap Vclemcrre utaztunk, ahol a dombtetőn lévő műemlék templomot idegenvezető segítségével sikerült belülről is megtekintenünk, s amelyben 13 század végi freskók láthatók. A faluban fazekasok ma is készítik termékeiket. Velemérröl a kék sáv jelzést követve Gödörházára értünk, s elmentünk a 200 éve készült szoknyás fa harangláb elölt. Magyarszombat fa előtt még tettünk egy kis kitérőt, s elmentünk a kb. 100 méterre lévő szlovén határnál álló vastoronyhoz, melyre azonban nem mentünk fel, mert a lépcsőfokok bizonytalanok voltak. Magyarszombatfán több működő fazekasmesternél voltunk, s vásároltunk is falra akasztható tálakat és egyéb apróságokat. Túránk során többször áthaladtunk a gyér vizű Szentgyörgyvölgyi-patakon. Utoljára a Himfai-parkerdőt jártuk be, a turistajelzéseket követve. Egy nagy horgásztó is található itt. Eltévelyegtünk Halogy településre is, de szerencsére észrevettük és időben visszafordultunk. Az Őrségben töltött hat nap alatt az időjárás kedvező volt, és a tervezett programot teljesítettük. Sokat mentünk, túráink során mintegy 70 kilométert gyalogoltunk, amely csapatunk nem túl fiatal korát tekintve szép teljesítménynek számit. Persze nem "icljcsitménytúrázni" mentünk, hanem megismerni hazánk e szép táját, ami nagyrészt sikerült is. dr. Konc:. Eszter ♦ Kenderföldi természetjárók a Balaton-felvldéken Strasser Péter tanár úr vezetésével ezen a nyáron a Balaton-felvidékcn táboroztunk. A tizenhárom nap során gyönyörű látnivalókban volt részünk, most röviden bemutatjuk a tábori napokat. Első szálláshelyünk Tapolcán volt. Meglátogattuk a nevezetes tavasbarlangot, s másnap megmásztok a Csobánc hegyet, ahonnan a várromoktól csodás kilátás tárult elénk a Balatonra és a vulkanikus tanúhegyekre. Viharos időben jutottunk cl a sümegi várhoz, ahol a régi lovagi tárgyakat és egy "halában' berendezett kinzókamrát tekinthettünk meg. Másnap "szép" nap köszöntött ránk: "nagyzsákos" túra a Szent György-hegyrc. A hegy oldalában lévő kulcsosházhoz érve barlangászokkal találkoztunk, akik egy nemrég felfedezett, 30 m mély jeges barlangot mulattak meg nekünk. Ennek bejáratánál hüsöltünk, majd fölmásztunk a hegy tetejére A tiszta időnek köszönhetően rendkívüli szerencsében volt részünk: szabad szemmel láttuk büszkeségünket, a Mecseket! A hegyről lefele menet több millió éves bazaltorgonák magasodtak fölélik. Nagyzsákos utunkat folytatva Nemcsgulácsra érkeztünk. Miután fáradalmainkat kipihentük, az éjszakai Gulács hegyet ostromoltuk meg. Az éjszakában a Badacsony félelmetes koporsóként mutatkozott meg. A Balaton ezüstösen csillogott a holdfényben, körülötte pedig kivilágított települések tűntek fel. Következő napon ismét borús nap ele néztünk. Egy újabb vár: Szigliget. Egyes részeit épp restaurálták. A Balaton fenyegető szürkeségben nézett ránk. Másnap szép panorámában reménykedve indultunk a Badacsonyra. Ám a hegyen "trópusi" zápor kapott el bennünket, igy a kilátást elmosta a pára. A hegyről leérve, a zápor után júliusi meleg árasztott el bennünket: irány a strand! Következő táborhelyünk Kövágóórs volt, ahonnan Tihanyba tettünk kirándulást. A I ihanvi-félsziget látnivalói (pl. az apátság) a Balaton legszebb értékei közé tartoznak. Nagy élmény volt a félsziget körbehajózása is. Kövágóörsröl Balatonésicsó felé vettük utunkat. A csicsói crdészháznál volt a táborhelyünk, ahonnan Nagyvázsonyba kirándultunk. A Kinizsi-várban egy izgalmas várjátékot nézhettünk meg, amely a múlt nagy személyeit (Mátyás király, Kinizsi Pál) idézte föl Nagyon érdekes volt, hiszen még a nézőket is bevonták a "megpróbáltatásokba". Utolsó nap, hazafelé betértünk még a balaionedericsi Afrika Múzeumba, ahol elég humoros kinézetű afrikai állatokat láthattunk. A gyakori rossz idő ellenére nagyon jól éreztük magunkat a táborban Látrányi Tünde, Szőke Tímea Kenderföldi Általános Iskola. Komló Pár nap Erdélyben (kirándulás Torockóra 2000. július 20-25 kőzett) Elindultunk szép hazánkból Baranyának fővárosából. Végigjöttünk az Alföld déli részén, itt is vagyunk már Nagylak mezsgyéjén. Nézzük a tájat, várunk csodákat, Ki-ki hogy képzeli el, ősi nagy hazánkat. Maros mentén megyünk tova, A térképen ismerős nevek egész sora. Itt vagyunk Aradon himnusz az ajkunkon, Emlékmű előtt tisztelgünk. Elhomályosul tekintetünk. Múlnak a percek, s nekünk menni kell, De mi tudjuk mit je ént nekünk E történelmi emlékhely. Hegyeknek lábához elérkeztünk, Ez már a Kárpátok, hát igyekezzünk. Régi házak, magyar vonások. De az új épület vakolatot még nem látott Épülnek a templomok, mint eső után a gomba, Teret hódit az ortodox a régit megfojtja. Letérünk a föútról. a buszunk mindjá'l érz: Rohanni nem tudunk, igy mindenki a szirteket nézi Kis falvak előtűnnek, gyerekek integetnek, Idős emberek az utcán, gyanakodva méregetnek. S van akinek a rendszám láttán Megenyhülnek venásai az arcán. Itt vagyunk a székelyek földjén, Keménykctésü emberekhez érkezvén Nehezen nyílnak idegen előtt. De ha elfogadnak, maguk közé vesznek ök A Székelykö oly csodás, akár egy látomás Elidőzik tekintetünk, révedezve szemlélődünk. Vörösen, fehéren izzik a szikla, A lemenő nap sugarait ahogy visszaszórja Kötöd k ide sok történet. Mit a torockóiak mesélnek. Megérkeztünk de. hol már várnak, Köszönt minket egy része a magyarságnak. Katalin fogad, családokhoz el vagyunk osztva, ráract utazóknak semmire nincs gondja. A vacsora bőséges, mozdulni is alig bírunk, Szállásunkon beszélgetünk, mig el nem alszunk. Esős időszakban érkeztünk de. De ez ideig Torockót még elkerülte. Másnap reggel indultunk fordára. Felettünk a felhők rohannak sorjába Nem szeretem járni a városokat Mivel azok egyformán lepusztultak Nézni, mit talán mégis érdemes. Jelen korhoz annak, sok köze nem lesz. Sóbányában járunk, sóslevegöt szívunk, A óriás tárnákban csak ámulunk-bámülunk. Mária Terézia termébe betekintést nyerünk. A hatalmas méretek közt szinte elveszünk A mai napnak még nincs vége, A Tordai-hasadékhoz előre Pár éve már, hogy a patak fölött a híd megrogyott. S mi útra keltünk, míg a busz egyhelyben topogott. Feljutottunk egy hosszú emelkedőn, S fáradságunk felejtve, néztünk merőn Meri feltárult előttünk a hegynek hasadéka, Mit eddig takart poros utunk dombja. E pár kilométer is hosszú volt egyeseknek. Ki levegőért kapkod, másnak a lába remeg Egyik útitársunk odavan nagyon. De nincs veszve semmi, derék székely segít a bajon. M; többiek a jelzést követve. Lépünk a szorosba, gondosan mindent Figyelve. Függőhíd, sziklamászók, rohanó patak. Felettünk szirtek magasodnak A szállásunkon este bőséges vacsora vár. Négyfcgásos az étrend, s mi alig győzzük már Házigazdánk készséges mindenben. $ mi sütkérezünk e meleg vendégszeretetben. Kora reggel ködbe burkolózik a határ. De kis csapatunk már a Székelykö felénél jár. Aki bírja. bátor és kitartó, annak a horizont kinyílik, S szeme a tájban gyönyörködik. A hegy másik oldalán az út lefelé vezetett, De ennek megtétele nem nyújtott oly örömet. Csúsztunk másztunk, kapaszkodtunk. Míg egy kis patakhoz lejutottunk. Estére a ía'uban lakodalomra gyűlnek. Három napig eltart, úgy nekigyürköznek Érkezett egy népi együttes Kolozsvárról. Magyar táncokat jártak, s mi ennek örültünk igazából. Itt van az est. itt van újra. A sötétség leszállt Torockóra. Sétálunk még a ha'k szavú utcákon, Cuppanva néha tehénrakta aknákon. Reggel, pirkadat után. Mikor rövidül az árnyék és a pára felszáll, Készülődünk, s már indulunk oda. I lol a szolcsvai patak barlangjából folyik tova előttünk a híd. himbálózó jobbra-balra. Kikerülni nem lehet, átmegyünk hát rajta A házak takarosak, a környék csodálatos. Az út mellett ftol haladunk, patak csobog Most csinálják az utat e szép környezetbe. Nemsokára autók áradata őzönlik majd erre. Az út vegén ide is kolostort emeltek. Hirdetvén igéjét a kettős keresztnek Előttünk a barlang, honnan a patak folyik. Bemenni nehézkes, rá pár ember vállalkozik Rohanó víz. csúszós sz.klák. körülöttük denevérek, ez már felda'atti világ. Csúsznak- másznak, megmártóznak. Hidegvíznek fittyet hánynak Ök négyen kik fel nem adták. Barlang végén látnak száz csodát Ott hol a sötétség honol egészen, Cseppkövek nyúlnak a magasba, sorba szépen. Ezalatt kint, a barlang elölt a réten. Többiek nézik az eget. sötét felhőket a szél mint kerget. Elindulnak hát visszafelé. Zuhi elöl sietve hazafelé Voll k úgy erezte, lövidnek tűm e séta Tett még egy kört, úgy érkezett meg s buszba Következő utunk szép állomás?. Tomckcszentgycrgy. annak is régi vára Megyünk a kék háromszögön előre. Az út nem oly hosszú, oe kaptató az van benne. Esik eső szép csendesen, majd egyie hevesebben. S mi csak kifelé lesünk a várból ez zivatar 3 javából Hsö után ‘efelé az úton cupparunk a sárban, Gyönyörködünk a szivárványban Buszunk most kissé arrébb áll, Lajos sofőrünk nem tréfál Mogorva, olyan mint egy kocsis Mi történt sáros felt a kocsi9 Másnap választhattunk, Busszal megyünk, vagy maradunk Aki marad hegyet mászik. Többiek jönnek szászföld határáig Dénes oacs; az idegenvezetőnk mára A falu örökifjú nyugalmazott tanítója Cscportunkal C veszi pártfogásba. Anekdotáit hallgatjuk egyre- másra Az útvonal Balázsfaíya. Medgyes. Berethalcrr itt is a szász erödtemplom Folytatjuk a menetet Segesvárig. D'akula gróf hírhedt váráig. Hazafelé nem kerüljük el a nagy múltú Nagyenyedi Bethlen-ko légiumot. I lel nagy magyarjaink sora, Diákként itt tanulhatott Az út hosszú volt. fárasztó De örültünk, hogy mind ez látható És a történetek sokasága, El is teltünk evvel mára. Otthon a vacsora gőzölögve vár, A háziasszony a késésért nem replikái. Mi dicsérjük a finom föztöt. Mit szusszanásig belénk töltött. Ar.da gunk csendben a sötét utcán, De nyitva még a kocsma, benézünk hát. A vacsorát leöblítjük, torkunkat köszörüljük, Világnak folyásáról értekezünk Meghányjuk vetjük e pár nap do gát Holnap korán indulunk, soka nem maradunk hát. Emeljük poharunk a házigazdákra Találkozunk még. tán nem is oly sokára Eljött a kedd mennünk kell, Utolsó reggelt fogyasztottuk itt el Buszba bepakoltunk, útra feltankoltunk, Mindenki má- merne, ha a Lajos is itt lenne Előkerült a sofőrünk, S mi Tcrockónak búcsút intünk 5 pár nap gyorsan elszaladt. De emlékében örökké megmarad Kondi Gyula PTTE Vándorsport Szakosztály IgLj is (ehet...! Az előző evek egyikében fciltanűja voltam annak, hogy Pálmai Vencel sporttársunk szóvá tette Börcsök Györgynek, ne csak túravezetói tanfolyamokat, hanem pl térkép olvasó foglalkozásokat is szervezzen. A hallottakon elgondolkodva kijelenthetem nem csak a megye: természetbarát szövetség feladata az oktatás, a képzés! A Drava TST elnöksége elfogadta javaslatomat, és a/, egyesület 2000. évi túratervében augusztus utolsó hétvégéjére meghirdette a térképolvasó lábon. Hogy mi indokolta ennek a fontosságát? Elsősorban a felnövekvő ifjúink, azaz az ut&npótlásncvclés fontossága, továbbá az előző evek túraversenvein való szereplésünk hiányosságainak (tájékozódási ismeretek) pótlása, valamint a többi spontársimk ismereteinek felelevenítése. \ tervezés során llgyeleir.be vettük. hogy a tábor környezetéről rendelkezzünk tájfutó térképpel. A költségvetés készítésé is komoly feladat volt a tematika szerint igyekeztünk saját előadókkal dolgozni A költségek enyhítésére támogatást kertünk Pécs MJ Város Önkormányzatától es a Baranya Megyei fermészelbarát Szövetségtől. Az előbbi támogató 30 ezer I t-tak az utóbbi technikai felszereléssel és tájfutó térképekkel segítette a program tervszerű lebonyolítását Röviden a tábor programjáról: péntek délután megérkezés, elhelyezkedés, megnyitó, majd éjszakai túra Szombat (szakmai nap): a természetjárás rövid története, a természetbarát mozgalom .szervezeti felépítése: egészséges életmód, elsősegélynyújtás: turista jelzések, térképjelek, térképek (rövid térképbemutató az 1800-as évektől napjainkig): tájékozódási -.silleretek (elméleti gyakorlati): röv id gyakorló túra tájfutó térkép és tájoló segítségével: tábortűz. Vasárnap: túra és tájékozódási verseny kiépített pályán tájfutó térképpel: eredményhirdetés, díjazás: táborzárás \ térképolvasó tábort a l;ehér-kúti lunstahá/.nál rendezte meg augusztus 25-27-ikc között a Dráva fSt. néhány vendég es szakosztályi tagok részvételével A létszám 0 lő volt. A tábor eredményességét szakmailag igazolta, hogy a túraversenyen időn belül szinte hibátlanul végigment a pályán minden résztvevő l gy érzem jo volt a felkészítés: az elméleti foglalkozás leginkább kiscsoportos formákban lőném, a gyakorló túrán az előadó folyamatosan ismertette, i.: bemutatta (azonosította) a térképjelekét és tereptárgyakat minden útelágazásnál kivétel nélkül mindenkinek szögmérést, irány menetét kellett végezni. Ha egy szóvá elleneznem az oktatás formáját, akkor e/t aszót használnám 'száj ha rágás' így is lehet szakosztályi életet élni I / egy rövid tábor rövid története. Végül ezúton :s köszönjük a támogatók segítségét! Gitta Tiboi laborvezető, ez a sí jelvény es lűnivezelő ét Ov CM öv CM CM CM C*^> tn) CM CX> CM CM eí CM Piros négyzet, 3-as Cíy erek korom szép emlékei közé tartoznak azok a téli túrák, amikor négy barát: család N/iilök, gyerekek Fehérkíitra gyalogoltunk a nagy hóban, s ott az akkor még működő, hangulatos turistaházban meleg tea. forralt bor mellett 'engedtük ki' fagyott végtagjainkat, a duruzsoló cserépkalvha mellett Fsetleg ebédelni i.s tudtunk, mert akkor még a turistaház.ban melegkonyha is működött. Az út nem volt hosszú, de sokáig tartott, mert a nagy íróban mi gyerekek többet húgolyóztunk, mint mentünk Általában Dömórknputól indultunk, a piros négyzet. 3-as jelzésű úton. l e Lámpás-völgybe. aztán emelkedve a Hármas-forráshoz, ami akkor gyönyörű szálerdőben rejröz ködön. Az idő tán még végig szép nagy fák között, amolyan " Jancsi-Juliska erdejében' vezetett a lm staösvény. a piros négyzet, '-as. Azt is megtanultam annak idején édesapámtól. miért van egyszerre kétféle jelzés is a fákra festve a Mecsekben. Az idő múltával én megnőttem, a nagy fákat meg kivágtak, a Marmas-forrásnál sem lehetett árnyékot találni. Aztán jött a külszíni szén fejtés. A piros négyzet, 3-as több szakaszon hosszú évekig nem is létezett. Néhány éve hozzáfogtunk az út 'újjáélesztéséhez". Az elején a néhol meg fellelhető régi jelzések nyomvonalán, majd a külfejtés miatt "odébb tolva' az utat szép, új piros négyzetek kerültek a fákra (immár 3-as nélkül). A I lármas-torrás környékén is tudtunk már festeni, mert a kivágott erdő helyén új, fiatal erdő nőtt fel. Aztán a külfejtés miatt ismét új nyomvonalat kellett keresni, mert a hánya bizony szépen terjeszkedett, de találtunk megfelelő utat. A piros négyzet megint kissé 'odébb mászott", s egy részén nagy meddőhányók tövében vezetett Fehér-kút irányába. Alighogy készen lettünk az új jelek festésével, a Lámpásvölgytől a külszíni fejtésig terjedő szakaszon - ahol még állt a régi szálerdő - letermelték az erdőt. Piros négyzetestől. Sebaj, megvártuk, míg a favágók végleg elmennek, aztán új négyzeteket festettünk, immár a megmaradt tönkökre, na meg a kövekre. Most már csak a Dömör-kaputól a Lámpásvölgyig vezetett "nagy" erdőben az ösvény. Tavaly elkezdték a Dömörkapu-Kantavár közötti erdörészlet felújítását, sávokban történő fakivágásokkal - aminek szükségességéről az erdészet táblákon részletesen tájékoztatta is az arra járókat ; természetesen először egy jókora szakaszon épp a piros négyzet "tűnt cl" Innen is elmentek a favágók, s idén nyáron ezen a szakaszon is visszafestettük a jeleket a megmaradt tönkökre Nem lesznek tartósak, mert a nagy munkagépek új utakat vágtak, és a kis gyalogösvényt a gyorsan felnövekvő szeder és bozót hamar elnyeli. Nem baj, akkor majd itt is odébb költöztetjük a piros négyzetet. Mert ez az út ilyen: vágják—túrják—gyalulják, beföldelik meddővel, de mindig túléli. Mega többi turista ösvény is, amelyekkel hasonló dolgok történnek, mert a turistautakra szükségünk van. A vágásterületeken új erdők nőnek, talán a bánya sem terjeszkedik már tovább, s rekultiváció is lesz. És egyszer megint lehet majd menni Dömörkapuról Fehér-kútra amolyan "Jancsi-Juiiska erdőben", a piros négyzeten, amit nem kell évente festegetni, s talán az az idő is eljön még egyszer, hogy odaérve meleg teát és forralt bort is kaphatunk télen a duruzsoló kályha mellett, a turistaházban. Sirasser Péter Röviden... ► Fehér-kút A Fehér-kút valamikor kerekes, majd "nyomós" kút volt, az arra járó turista olthatta szomját vizével. Amikor a turistaház egyesületi tulajdonból állami tulajdonba került, a kút és a ház között csővezetéket építettek Azóta hidrofor szívja a vizet, és juttatja cl a íuristaházba (ma már kulcsosházba), és innen kapja vizét a Keresztkunyhó, a jelenlegi erdészház is Augusztus 9-10-én Nagy Balázs. Jónás Rudolf cs Ambrus Sándor kitisztította és ki-fenötlenitette a kutat, majd másnap a felújított szivattyút is a helyére raklak. Ismét iható víz engedhető a csapon, amit az arra járó turista is fogyaszthat, ha nyitva a kulcsosház. ► "Jancsi-lépcsŐ" F'■?. egy önkényes névadás. Azt a lépcsőt nevezem így, amelyet ez év augusztusában építettek Kovács Szabó János (vagy ahogy turista barátai nevezik: "Tubes" Jancsi) szervezőmunkájának eredményeként a sárga sáv és sárga háromszög jelzésű turistaúton, a Misina tető és a misinai alsó buszforduló között. Nehéz volt a járás itt a lépcsőt megelőzően. Betonból készült, 14 nagy lépcsőfok, talán örökösek. Méltán hirdetik János szervezőmunkáját, és szolgálják a turistákat. Lehel a lépcső méretét bírálni, de inkább jogos dicsérni az azt létrehozó munkát. János még korlátot is szeretne, ahogy ismerem, el is készül. Használjuk olyan szeretettel, mint amilyennel azt János a közösségnek készíttette. Köszönjük munkádat! Baronek Jenő "ŐSEINK NYOMÁN" túramozgalom a Millennium alkalmából A Természetjáró Fiatalok Szövetsége jelvényszerző túramozgalmat hirdet a Millennium megünneplésére. A teljesíthető fokozatok: bronz, ezüst és arany. Az egyes fokozatok eléréséhez megadott pontokat kell felkeresni, melyek között szerepelnek múzeumok, püspöki székhelyek, népi építészeti emlékek, arborétumok és egyéb érintopontok, valamim teljesíteni kell megadott számú, előirt útvonalú túrát. A túramozgalmat 2001. szeptember 31-ig kell teljesíteni Nevezés egyénileg vagy csoportosan is lehetséges. Nevezési díj egyéni résztvevőknek 500 Fi (TFSZ tagoknak 300 Ft), csoportoknak 2000 Ft + 100 Ft/fó (TFSZ csoportoknak 1000 Ft 1 100 Fi/fö). A túramozgalomról további információ, il! nevezési lap a Természetjáró Fiatalok Szövetsége központjában kérhető, tel : I/311-2467, fax : 1/353-1930. Leveleim: 1396 Budapest, Pf: 483. HÍREK ■ Erdőtüzek: a nyári szárazságban több erdőtűz pusztított az országban, így vidékünkön is. melyeknek védett területek is áldozatául estek. Így leégett a barcsi ösborókás egy jelentős része, valamint augusztus végén a zengóvárkonyi szclídgesztenycs. A károk jelentősek ■ Az Almás-forrás átépítése: a Déi-Zsclicbcn, Sasrét mellett az elmúlt évben felújított Almás-forrás vize elapadt. Sajgó Ferencnek, a Szigetvári Erdészet műszaki vezetőjének kezdeményezésén: cs segítségével Baumann József cs felesége átépítette a forrást. Az erről szóló Írást következő számunkban közöljük. ■ Dunántúli megyék természtebarát vezetőinek találkozója: az évenkénti találkozót ez évben a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség rendezte meg augusztus 25-27-ikc közöztt Bicsérdcn (lásd az erről szóló Írást). NYÍL / TÚRÁK ‘ szeptember 9, szombat. Barnakfi-Jánosipu'-zía-Uget--Varga-~S»:.sd <22 km) l'r.!.i!ííozás a pccsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.15 órakor. Tú is vezető: G öböl ŐS f sivárt. • szeptember 16. szombm Olserkúti-c.sárdí:-.Jakab-hegy-Tubes---Mi$ina--Dömcirkapu (15 km) Találkozás az urán városi autóbusz végállomáson, a 26-os busznál 8.45 órakor Túra vezető Darkuti Károly. • öklébe* ! vasárnap Bicscrd-Kátvária-Zók (i 0 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 7.00 órakor Túravezetö: Bőrösök György. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ■ szeptember 10, vasárnap “Forrás-túra". Útvonal: a) Zobákpuszta-Cigány-forrás-SzŐke-forrás-Cscngö-forrás-Pusztabánya-Bctyár-forrás-Fiusz-forrás-Lajos-fúrrás-Hidasi-forrás-Takanyó-forrás-Zobákpuszta (10 km), b) Zobákpuszta-Püspökszentlászló-l'.telka-fprrás-Somos-hcgy-Pu$ztabánya-Beiyár-fnrrás-Piusz-forrás-Lnjos-rorrá$-Ilidasi-foi rás-Takanyó-forrás-Zobákpuszta (IS km) Indulás 8 órakor a hosszúhctényi autóbuszjárattal Túravezetö: Őri Zsuzsanna. ■ szeptember 16, szómba! találkozás a régi túratársakkal a Vörösfenyö-kulcsosházban. Útvonal: Szászvár--Kantár-hcgy-Gyilkos-tó-Somlyó--Vörösfenyő-kh.-Máré-csárda (13 km) Indulás a 7 3!) órai mágocsi autóbuszjárattal. Túravezetö: Nagy Jánosáé. ■ szeptember 16-17, szombat-vasárnap: "Szarvasbőgés-túra". Útvonal: Máré-csárda-Babina-Vörösfenyö kli.-Máré-csárda (10 km) Indulás a 7.30 órai mágocsi autóbusz jánitt:*.! t úravezetö: Ráez János. Rendezvények ♦ szeptember 2: Kulcsosház kezelők találkozója (Vörosfenyó kulcsosház). R Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, Komlói Hétdomb TE. ♦ szeptember 9: "Mecsek 100LI, IS00" teljesítménytúrák. R„ l;ekcte Bárány TE Rajt Zobákpuszia. Kárászt Erdészet táborozóhelye, 6.00-7.30. Nevezési díj' 300 Ft;fő Információ Maiccz Péter. tel. T0 914-8354 ♦ szeptember 16: '' Tolna 50, 25" teljesítménytúrák. R. Völgység Turista Egyesület Rajt Mecscknádasd. Bagoly csárda (:t 6. sz toú: mellett a 167-168 km szelvényben), 6 00-8.00 (gyalogosoknak); 8 30-9.00 (kerékpárosoknak) Cél: Mórágy (25 km); S/ekszárd (50 km) Nevezési dij. .300 Ft/fö (MTS2 tagsági igazolvánnyal 250 Ft). Információ: Chlcbovics Miklós, tel.: 74/455-187, este. ♦ szeptember 18-22: Suliba? Bringával! - kerékpáros akció Pécs város iskoláinak. R.: Pécsi Túrakerékpáros Klub. Információ: dr. Novotny Kán. tel.: 72/466-326. ♦ szeptember 23: "Papi pipa 30" teljesítménytúra. R.. Dél-Zsclic Természetbarát Klub. Rajt Bükkösei, vasútállomás. 7.30-8.30. Cél: Tereeseny. Nevezési díj: 200 Et'fö (VTTSZ igazolvánnyal 150 Ft) Információ Strasscr Péter, tel: 72/256-508. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség ér a Pécs Városi Terinászetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége A közlésre szám anyagokat nőiden hónap 20-tg kérjük a szövetséghez eljuttatni \762! Pécs. Apáca \t. 2/1. £" 72/310-226: fax: 72'312-019 (. 'gyeiéit idő kedd 16-19 óra).