2000. június különszám

KÖSZÖNTJÜK A TALÁLKOZÓ RÉSZTVEVŐIT! Fővédnökök Dr. Szili Katalin Magyar Köztársaság Országgyűlésének alelnöke Dr. Kékes Ferenc Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke Dr. Toller László Pécs Megyei Jogú Város polgármestere Védnökök Dr. Iványi Ildikó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója Káldy József Mecseki Erdészeti Rt. vezérigazgatója Kovács Dezső Orfü polgármestere Pauska Zsolt Üj Dunántúli Napló főszerkesztője Bársony András Magyar Természetbarát Szövetség elnöke Szabó Imre Wesselényi Miklós Közalapítvány elnöke Pálmai Vencel Magyar Természetbarát Szövetség Gyalogtúra Bizottság vezetője A találkozó fő támogatói: Baranya Megyei Önkormányzat Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Mecseki Erdészeti Rt. Otffí Község Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A találkozó támogatói: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma. Pécs Baranya Megyei Diáksport Tanács Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége Baranya Megyei Szabadidősport Szövetség Him Singers együttes, Komló Jókai-Peac Tornaszakosztály JöVE Utazási Iroda Kárász Közjég Önkormányzata Kenderföldi Általános Iskola, Komló Komlói Súgólyuk Színház Környezetvédő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Környezetünkért Alapítvány Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Pécsi Irodája Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztőség Magyar Természetbarát Szövetség MATÁV Rt. Matáv-Pont Pécs Mezőszéi úti Általános Iskola. Pécs Nagy fíandó András előadóművész Notheisz Antal Pécsi Erőmű Rt. Pécsi Közüzemi Rt. Pécsi Modellező Klub Pécsi Tudományegyelem Baranya Táncegyüttese Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Rácz iMvasfarm, Orfű-Upóc Sdunidl János újságíró SECUR-INTF.U. Kft. Széchenyi István Gimnázium és Ipari Hírközlési Szakközépiskola, Pécs Szigetvári Takarékszövetkezet Új Dunántúli Napló Varga Kálmán zenész Vasast Bányász Fúvószenekar, Pécs Wesselényi Miklós Közalapítvány Kedves Barátunk! A Mecsek Híradónak - a baranyai természetbarátok havonta megjelenő lapjának - különszámát tartja kezében, mely a Gyalogos Természetjárók VII. és a Turistadalosok I. Országos Találkozója alkalmából jelent meg. E kiadványban kiegészítő információkat adunk a találkozó programjaihoz kapcsolódóan, illetve bemutatjuk a vidéket, a Mecsek azon részeit, ahol a találkozó programjai folynak. Igyekeztünk a lapot úgy összeállítani, hogy abban a hasznos információk mellett érdekes olvasmányokat is találjanak. Olvassák kedvükre a Mecsek Híradót az Orfűn - remélhetőleg kellemesen - töltött négy napban. Baranya megye és Pécs város természetbarátai nevében ezúton is őszinte szívvel köszöntöm minden kedves vendégünket. Kívánom, hogy érezze magát mindenki otthon, s vegyenek részt minél több programban, hiszen azok Önökért vannak. Bízom benne, hogy a gyorsan elröppenő napok végén szeretettel és barátsággal búcsúzhatunk el egymástól. Mi, baranyai természetbarátok mindent megteszünk azért, hogy maradandó élményekkel és lelket gazdagító emlékekkel térhessen haza mindenki. Ha - esetleg még ismeretlenül - megtetszett vidékünk, szeretettel várunk vissza mindenkit Baranyába! E sorokkal kívánok mindenkinek a találkozó négy napjára jó szórakozást és versenyzést, szép túrákat, közös dalolást; igazi természetbarát együttlétet: Baronek Jenő a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöke Arra alább Baranyában Nagy a szerelem a lányban De még nagyobb a legényben Csókot rabol a sötétben Esik eső, de nem ózok Cseresznyefa alá állok, Az alá is azért állok. Arra mennek el a lányok Menj el Jóska katonának Jobb dolgod lesz, mint apádnak Nem kell kaszálni, kapálni Csak a lányok után járni Elmen! Jóska katonának. De nem volt jó regrutának Meri nem tudóit szalutálni, Csak a lányok után járni. BEKÖSZÖNTŐ Szeretettel és tisztelettel köszöntünk mindenkit a Gyalogtúrázók VII. Országos Találkozója keretében megrendezett Turista Dalosok I. Országos Találkozóján. Tényleg ez az első találkozó - így hivatalosan meghirdetve bizonyára igen de beköszöntőnkben azért meg kell, meg illik emlékeznünk elődeinkről. Például Déry Józsefről (1865-1937), aki a hazai természetjárásnak az 1900-as évek elején az egyik kimagasló szervezője és egyénisége volt. Ő alakította meg 1903-ban a Turisták Dalkörét. Ö így ír a Turisták Lapjának egyik számában: .Ahol a turista, ott a dal. Bármerre járunk külföldön, megüti fülünket a lélek vidámságának e magasan szárnyaló megnyilvánulása, ahol találkozik a természet barátainak hadserege. Nálunk is így van ez, ahol szeretik a természetességet, levetik az emberek magukról a hivatalos komolyság köntösét, és őszintén tudnak örülni a dalnak, a szépségeknek, amit a mindenható örökszép természet nyújt." így volt ez a hatvanas-hetvenes évek nagy turistatalálkozóin is. Sokaknak, sokunknak a legszebb emlékei az esti tábortüzek énekléséhez kötődnek. Akkor sem, és reméljük most sem tudja onnan kiverni más harsogó „zenebona” a népdalt és a turista-, barlangos- és hegymászó dalainkat, mert mindennek megvan a maga helye. Mi nem véletlenül választottuk dalos összejövetelünk időpontjának a Gyalogtúrázók Országos Találkozóját, hanem azért, mert a turistákhoz, a táborozáshoz mindig hozzátartozott a közős éneklés. Nem szeretnénk elfogultak lenni; tudjuk, a természetjárásnak nem a főága az ének, a dal, de nem is vadhajtása. A daloló ember énekében benne van a bánata, az öröme, a szerelme, a csalódása, a hegyek szépsége, a víz csobogása és a haza szeretete. Az együttes éneklés közösséget teremt. Hívunk, várunk esténként a tábortüzekhez - ha lesz érdeklődés, keresünk más alkalmat is. Nincs más célunk, mint elővenni a régi énekeinket, meghallgatni mások dalait, és tanulni közösen egy-két új éneket. Bízunk abban, hogy szépen lesz érdeklődés a közös éneklésre, ezért előre kérjük fegyelmezett türelmeteket, hogy egymás szavába, dalába ne vágjunk. Mi nagyon reménykedünk, hogy - a sok más program mellett - a közös éneklésünkről is felejthetetlen emlékeket viszünk haza Orfüröl, és nemsokára kiírhatjuk a „Turista Dalosok II. Országos Találkozóját”! ...y ....9 Bemutatjuk a közreműködő művészeket A turistabálhoz Varga Kálmán szolgáltatja a zenét, akinek feladata az. egyes rendezvények hangosítása is. 1983 óta hivatásszerűen zenél, szinte minden hétvégén -éttermekben vagy ku kórházakban, lakodalmak vagy bálok alkalmával - szórakoztatja a vendégeket. Leginkább nosztalgiazenét szeret játszani. Pécs-Vasason lakik, szakmája karosszérialakatos. Igazolt természetbarát, a Dráva TSE tagja. A megnyitó napján a térzenét a Vasasi Bányász Fúvószenekar szolgáltatja. Az együttes 1935-ben alakult a DGT Vasas Bányaüzemi Fúvószenekara néven, 26-30 fővel. A mecseki szénbányászat megszűnésével támogató nélkül maradtak. A jelenleg 20 fős zenekar önszerveződésü, maguk javítják a zeneszerszámaikat is. Varjú István, helyi bányász család gyermeke (e zenekar kedvelője) vállalta, hogy pályázatokat ir és szponzorokat keres az együttes működtetésére. Az együttest jelenleg támogatják (a teljesség igénye nélkül): a helyi önkormányzat, a Baranya Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete, a Pécsi Erőmű Rt., a Bányavagyon-értékestítő Rt. stb. Részt vesznek lakodalmak és temetések szertartásain. Alkalmi szerepléseik a május 1-jei térzenék, iskolai rendezvények, majálisok és juniálisok. Nagy sikerrel szerepeltek 1999-ben a Majláthpusztán rendezett Regionális Természetbarát Találkozón. A zenekar-emlékként májusban elkészít egy videoklipet. illetve egy CD felvételt. A zenekar soraiban található - a Dráva TSE tagjaként - igazolt természetbarát is. A Mazsorett csoport 1990-ben alakult meg 13 fővel a pécsi Gyárvárosi (később: Szieberth Róbert) Általános Iskolában, vezetőjük: Tandiné Mozsgai Andrea. A megye és Pécs város jelentős eseményeinek megnyitóin szoktak jelen lenni. A „Baranya bajnoka” címet négy alkalommal nyerték el, majd 1999-ben az Országos Táncművészeti Szövetség fesztiválján különdfjat kaptak. A nagy együttesük 18, az utánpótlás együttesük 16, a mini együttesük 52 fós. A Pécsi Tudományegyetem Baranya Táncegyüttese 1967-ben alakult a Pécsi Tanárképző Főiskola horvát szakos hallgatóiból. Azóta is főiskolások és középiskolások táncolnak az együttesben. Európa szinte minden országában felléptek és szerepeltek fesztiválokon; számos fesztiváldíjat és aranyérmet kaptak. Az együttes művészeti vezetője Jeránt György. Súgólynk színház - Komló A „Boklogok”-kal kezdődött. Saját magunk örömére formáltuk eggyé a bennünk rejtőzködő versélményckct. Magunk sem hittük, hogy gondolataink, érzéseink megérintenek másokat is. A közös munka élménye és természetesen a siker újabb és újabb megszólalásra sarkallt bennünket. Sok jó baráttal dolgoztunk együtt, a pódium fokozatosan színpaddá alakult. Aztán jöttek a műsorok: a Csikós János szerkesztette „Lélekfürdő”, a Hearty Laugli zenekarral színre vitt „csavargók” az „1956. október 23.” című emlékmüsor. majd a legutóbbi versösszeállításunk „az utolsó előtti mosoly”. Izgatott minket a másféle megszólalás lehetősége is. Megszületett a „Lilla-villa titka” zenés vígjáték. Sok helyen vendégszerepeltünk, így a „Mama” irodalmi összeállítást a budapesti Merlin Színházban is bemutattuk. A múlt év végén nagy sikere volt az „Ezredvég kabaré” műsorunknak. Olyan megnevezést kerestünk, ami jelzi, hogy tárgyi értelemben igazi színházhoz tartozunk, de azt i$, hogy a színészet nem a tanult szakmánk. így találtunk rá a ,.Súgólyuk” szóra. Színilázi szakkifejezés ugyan, de nem hivalkodó. Megléte azonban fontos, szinte nélkülözhetetlen, mint nekünk ez a csodálatos, izgalmas, erőt próbáló, véresen komoly játék. (Harnöczy Csabimé) A Him Singers énekegyüttes 1998 őszén alakult. Tagjai: Németh Attila, Somfalvy Gábor, Tormási Imre, Bertalan András, Boika Gábor és Molnár László. Fellépéseik során mindig nagy sikere van a bordalokból összeállított műsoruknak. Sajátos egyéniségükért a közönség szeretetét élvezik. A komlói Kenderföldi Általános Iskola német nemzetiségi tánccsoportja 1982-ben alakult. Komlón és környékén jelentős számú svábság él. Az 1970-es években megnőtt az igény a német nyelv ápolására, ezért a Kenderfóldi Általános Iskolában elindították a német nemzetiségi nyelvoktatást. A nyelv ismerete szinte megkövetelte a sváb hagyományok továbbvitelét is. így alakult meg Zvara Attiláné vezetésével az iskola tánccsoportja, mely azóta is igyekszik az élő szokásokból építkezni. A táncszakkör létszáma folyamatosan nő: jelenleg kb. 100 tanulót számlál, elsőstől a nyolcadik osztályosig. A találkozó nyitó műsorán a színpadon a felső tagozatos csoportot látják, akik az iskolai és a városi rendezvények gyakori szereplői. Vezetőjük Kópiczué Róth Gyöngyi, 1994 óta irányítja a csoport munkáját. A találkozó emlékköve A követ eredetileg a Mecsekről szerettük volna hozatni, majd faragás után külön feliratos táblával ellátni. Végül azonban Kovács Szabó János {a Mecsek Egyesület tagja, az új tubesi kilátótorony „építője”) javaslatára és egyetértésével úgy döntöttünk, hogy a faragás nélküli követ Siklósról hozatjuk. A megfelelő kő kiválasztását Kőhegyi Lászlóra, illetve Horváth Tibor robbantómesterre bíztuk, akik siklósi természetbarátok. A bányaüzem vállalta, hogy elszállítja a követ, amelyen a csiszolóüzem készített egy Lemarást a feliratnak. Ezek után Gusztáv Titusz siklósi kőfaragó-sírköves elkészítette a feliratot. A helyszínre szállítás előtt Gida Tibor, a Dráva TSE elnöke a felállításra kijelölt helyen kibetonozta a kö befoglaló alapját („kelyhet”), majd a szállítást követően a követ beépítette az alapba. Hirdesse ez az emlékkő az utókornak az ezredforduló turista találkozóját! Gida Tibor Visszatekintés az országos turisztikai találkozókra A „regi" találkozókat négyévente rendezték meg. Az alábbiakban röviden visszatekintünk ezekre, felidézve a találkozók legjellemzőbb adatait, programjait. 1978, Salgótarján, kemping: kb. 400 fö résztvevő, főleg sátrazók. Legszebb gyalogtúrák a Sonioskői-várhoz és a Salgó-várhoz vezettek, valamint autóbuszos túrát is szerveztek az Alacsony- T aírába. 1982, Szarvas, Erzsébet-ligeti kemping: kb. 300 fö résztvevő. Programok: autóbuszos, kerékpáros és vízi túrák, gyalogtúra az arborétumba, úszás a Körös folyóban, sportrendezvények (pl. megyék közötti labdarúgás). 1986, Orfű, kemping: kb. 600 fö résztvevő. Programok: autóbuszos, gyalogos és barlangtúrák, városnézés Pécsett. 1990, Miskolctapolca, kemping: kb. 250 fö résztvevő. Programok: gyalogtúrák, autóbuszos túrák a Zempléni-hegységbe, városnézés Miskolcon, termálfürdő látogatás. Az eddigiektől eltérően tájékozódási túraversenyt is rendeztek. A létszám csökkenése jelezte: kisebb lett az érdeklődés a találkozók iránt. Az MTSZ új fajta találkozók tervével foglalkozott, s megfogalmazódott az igény - és az ötlet -: a gyalogos szakágnak önálló találkozót kell szervezni. így jött létre a Gyalogtúrázók I. Országos Találkozója 1994-ben, melyet követtek a többiek az alábbiak szerint: I. 1994, Öröm-hegy (Zala megye). A rendezvény helyszínére vonatkozó kikötés volt, hogy csak gyalogosan lehessen megközelíteni. A első „új típusú" találkozón 105 fó vett részt, s érdekessége volt, hogy a megnyitót egy idős túrázó mondta „ősi zalai tájszólással". A programban szerepelt autóbuszos kirándulás, családi verseny és túraverseny, valamint egy 40 km-cs teljesítménytúra is, melyen 67-en veitek részt. II. 1995, Aggtelek. A rossz időjárás ellenére sok rendezvény volt. A megnyitót a Baradla-barlang Hangversenytermében tartották, melyet hangverseny is követett. A találkozón autóbuszos és barlangtúrák követték egymást, több túraversenyt rendeztek (Vasutas Kupa - nappali és éjszakai, Aggtelek Kupa, Encián Kupa; volt olyan túraverseny, melynek útvonala az országhatárt többször is átlépte), valamint teljesítménytúrát is „Karszt 50” elnevezéssel. A résztvevők száma 750 (!) volt. NI. 1996, Sopron (nincs adat). IV'. 1997, Esztergom-Sipolóhegy. A találkozón 212 fó vett részt. Rendezvények voltak: turista műveltségi vetélkedő, városismereti verseny, svédpályás tájékozódási verseny, 30 km-es teljesítménytúra (184 résztvevővel). V. 1998, Salgótarján, kemping. A találkozón 450 fó vett részt, Szlovákiából is érkeztek vendégek. Gyalogtúrát szerveztek a Sonioskői-várhoz, autóbuszos túrákat Nógrád megye nevezetességeihez, városismereti versenyt, valamint teljesítménytúrát „Palóc- Pompei” néven. A tervezett túraverseny érdektelenség miatt elmaradt. A záróesten a Salgóvár tövében tűzijáték szórakoztatta a résztvevőket. VI. 1999, Velence (Fejér megye), 586 fő résztvevő. Programok: nappali és éjszakai túra verseny (Jngókö Kupa), autóbuszos kastélytúrák, hajókirándulás a Velencei-tavon, teljesítménytúra (853 fö részvételével). A találkozó jó hangulatát elősegítette a borrendek felvonulása, a kirakodóvásár és az esti utcabál is. Gida Tibor TALÁLKOZÓ 2000 Víg a csapul, zeng a dal, lelkünk űrök fiatal, vándorolunk vidám nótaszóra. Vár az erdő, vár a tó, Orfiin lenni csábító, eljöttünk hát a találkozóra. Találunk társakat mecseki fák alatt, együtt szép az élet. Fedezz fel száz csodáit, túrázó jó barát... Szívünkben őrizzük emléked! Őri Zsuzsanna. Orftí és környéke - természetjáró szemmel Ha a találkozóra készülve Örfüt keresi valaki Magyarország térképén, talán cl is keseredik. Mert vagy nem találja c helynevet, vagy csak apró, kicsi pont jelzi Pécstől északnyugatra, a Mecsek északi lejtőinek lábánál a települést. A Mecsek turista térképén nézve már bizakodni is lehet: Orfüt nagyobb betűkkel írják, körülötte a térképen zöld és kék színnel jelölt területek váltakoznak. Hegy és víz társulása már optimistává teszi az ide készülődő turistát. Aztán amikor az is feltűnik, hogy turistautak sokasága igyekszik Orfü irányába, azt is gondolhatja az ország messzi tájairól a találkozóra készülő, bejelentkező turista, hogy talán nem véletlen, hogy a „Kincses Baranyádban, a természeti szépségekben bővelkedő, festői tájakban, látnivalókban gazdag Mecsekben éppen Orfüt választotta a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség az országos találkozó színhelyéül. S talán azt is reméli az utazását tervező természetjáró, hogy emlékezetes napokat tölt majd c helyen, ha részt vesz a találkozón. Gyöngyszeme e hely természeti kincseinknek, örülünk, hogy megmutathatjuk az országos találkozó résztvevőinek. Orfü erdővel övezeti kis hegyi falu, amely öt apró település (Orfű, Mecsekrákos, Bános, Mecsckszakál, Tekeres) egyesítéséből alakult ki. Az itt lakó, tőként erdei munkából élő emberek élete az 1960-as években változott meg gyökeresen. A szerencsés domborzati viszonyok és egy bővizű karsztforrás - a Vízfö-forrás - tette lehetővé egy mesterséges lórendszer, s ezzel együtt egy üdülőközpont kialakítását. így jött létre az Orfüi-tó, majd 1966-ban a 2,5 km hosszú (helyenként 400 méter széles és 10 méter mély) Pécsi-tó, aztán a Hermán Olló-tó (természetvédelmi terület, halrezervátum) és végül 1970-ben a Kovácsszénájai-tó. Mit lát az ide érkező turista? Bármelyik irányból, bármilyen módon (autóval, gyalog) közelítjük meg Orfüt, van olyan pontja inunknak, ahol megállásra késztet bennünket az előttünk feltáruló látvány. A hosszan elnyúló völgyben a tavak kék vize csillog, rajta vitorlás vagy szörf világos selyme siklik. Körben a hegyoldalon fenyő- és lombos erdő világosabb vagy haragoszöld foltja pihenteti szemünket, nyaralók, üdülőépületek elszórtan vagy szabályozottan sorakoznak. Odébb a domboldalon egy magányos fa nagy zöld mezőben őrködik a táj szépsége felett. E képeket látva újra és újra megérinti az embert a természet örök szépsége. S ez csak a felszín! A mecseki karszt számos értékes, érdekes képződménye található itt a föld mélyében is. Aminek a völgy a jelenlegi tórendszert köszönheti, az a bővizű Vízfö-forrás. 210 méter magas sziklafal tövéből tör fel a víz, amely jelenleg is ellátja az üdülőkörzetet. A forrás mögött barlang rejtőzik, feltárt része 150 m hosszú. A gépeket, amelyek a vízmű feladatát oldják meg, egy tájba illő épület rejti el, melyet Cscte György tervezett. A zöld jelzés vezet a forráshoz, amely az Orfüi-tó délkeleti csücskétől nem messze van. Országosan is ritka az időszakosan működő karsztforrás. Orfü dicsekedhet egy ilyennel is. Az Orfüi-hegy északkeleti lejtőjén, az Orfüi-tó gátjának közelében nyílik a Sárkány-kút forráskrátere. Kitörésekor mintegy 1000 liter víz ömlik ki percenként a forrásból, majd fokozatosan csökken a mennyiség. Később már csak szivárog, majd ez is megszűnik. A jelenség tudományos magyarázata a triász mészkő belsejében részben vízzel, részben levegővel kitöltött üregrendszer, illetve a váltakozó nyomás. Ha a víz nyomása nagyobb a levegödugóéná), a forrás működni kezd. Ahogy csökken a víz nyomása, a levegő fokozatosan elzárja a víz útját. Régebben a forrás kitörését messzehangzó morgás előzte meg. A titokzatosnak tűnő természeti jelenség persze megmozgatta a környéken élők fantáziáját is. A forráshoz kapcsolódó monda szintén olvasható ebben az újságban. A „sárkány birodalma” déli irányban terjed tovább. Orfíi faluból a zöld háromszög jelzésen déli irányba haladva patakhoz érünk, melynek medrében fölfelé a Sárkány-forráshoz jutunk (zöld körrel jelölt leágazás). Itt kezdődik a Sárkány szakadék. Nehéz terep, de végigjárható. Kb. 500 m hosszú szakadékban járunk, melyet a környék hegyeiről lezúduló vizek alakítottak. Mintha sárkányok hányták volna össze a félelmetes, mohos sziklagörgetegeket. Sziklaodúkat és meredek szegélysziklákat láthatunk. A szakadék végén az Achilles-víznyelő van, mely már a barlangászok gyakorlótere. Látnivaló van még bőven. A közeli Abaligeti-barlang, vagy a magyarhertclendi melegvizű strand felkeresése szintén maradandó élményekkel kecsegteti a turistát. A Balázs-hegyröl körbetekinteni, a Malom-múzeumban ismerkedni a régi idők nagy munkáinak tanúival, a Hermán Ottó-tó partjáról figyelni a vízben hagyott facsonkok és a nádas között úszkáló vadkacsákat, megállni a Pécsi-tó gátján és gyönyörködni a környező hegyek vonulatában. vagy netán a sárkányok modernizált, motoros változatáról, felülről letekinteni a tájra mind-mind felejthetetlen élményt jelent a természetet szerető, annak kisebb-nagyobb csodáit észrevevö, a szépet megbecsülő ember számára. Reméljük, nem csalódik a hozzánk érkezett vendég, s a táj kitörölhetetlen, szép emlékeket hagy a résztvevőkben. Olyanokat, amelyek visszatérésre csábítják az itt járt turistákat. Orfíi és környéke mindig várja, visszavárja a természetszeretö embereket! Tóth Klára illatával felvidítja az ember szívet. Erdőt járva, száz csodára leltünk boldogan, Iliben lábunk surranása szinte hangtalan, más világ tűnik szemünkbe, csermely, hintés rét, Fenn a fákon, napsugár fon éltet vágyakat, fészket ringat lombos ágon, késztet szárnyakat, messze szállva, visszatérve, itt övék a lég, sok madár zengő dalával megejtő vidék. FRDÖT JÁRVA... Hogy beteljünk balzsamoddal eljöttünk ide, érted újul nem csak szóval tájad híve, Kersák József ériünk. érted szép természet, teltre buzdulunk. szép jövendő biztatója legyen kis dalunk. TÖRÖKÖK ÉS SÁRKÁNYOK A NYUGATI-MÉCSEK NÉPMONDÁI A Mecsek titokzatos barlangjai, furcsa sziklái, hol bővizű, hol elapadó fonásai, porrá omlott vagy megrongálódott várai már a távoli múltban is fölkeltettek az itt lakó emberek érdeklődését, szárnyat adtak a képzeletüknek, és szakadatlanul ösztönözték arra, hogy a tárgyakat és jelenségeket önmaguk számára megmagyarázzák és a világról alkotott képébe illesszék. A természetet járó embert is szorosabban kapcsolja egy táj vagy természeti jelenség által keltett hangulati képhez az arról szóló monda, ami segít az élmények kialakításában, elmélyítésében. Ha pedig erre képes, akkor érdemes elolvasni. Az alábbiakban ezek közöl adunk közre néhányat. Az Abaligeti-barlang és a törökök Az abaligetiek a törökök elöl a falu halárában lévő barlangba menekültek. Egy falubeli azonban elárulta őket. A törökök nagy tüzet gyújtottak a barlang bejárata előtt, hogy ki füstöljék a magyarokat. Azok azonban a barlangba behúzódó füst vonulását figyelve titkos kijáratra akadtak, melyen át a hegy ellenkező oldalán kibújtak a szabadba. Csendben megkerülték a hegyet, s hirtelen rajtaütöttek a törökökön, akik közül akik kint maradlak, azok ott pusztultak el, akik pedig idejében befutottak a barlangba, azokatt meg a saját füstjük ölte meg. A magyarokat bátorságuk, leleményességük megszabadította. Sárkány-kút Orfti és Mecsekrákos között van egy forrás, amely hol elapad, hol meg bőven ontja a friss forrásvizet. Valamikor egy hétfejii sárkány élt ezen a tájon. A föld mélyében lakott, de ki-kijöit a napvilágra is. Egyszer, amikor visszabújt a barlangjába, nagy vihar tört ki, még a Mecsek szikláit is megmozgatta. Egy hatalmas sziklatömb éppen a sárkány barlangjának a bejáratát zárta el. A szörnyeteg nem bírta cltaszítani a sziklát, amikor ki akart jönni. A nagy erőfeszítéstől azonban a föld kérge körös-körül megrepedt, és a víz több helyen hangos zuhogással tört ki a földből. A sárkány a nagy munkában elfáradt és nyugovóra tért. A forrás vize is elapadt. Amikor a sárkány fölébred és cl akarja hengergetni a követ, újból megindul a forrás vize. így változik egymással a kiszáradás és a bövizüség aszerint, hogy a sárkány alszik vagy feszíti a sziklát. Kőlyuk A törökök kirabolták Mátyás király budavári palotáját. Ibrahim basa a rablott kincsekkel és Mátyás könyveivel a Mecsek egyik rejtett barlangjában, talán éppen a Kőlyukban húzódott meg. Itt lakott egy aggastyán a lányával. Ibrahimnak megtetszett a lány. s hogy az apa ne legyen útjában, mindjárt megölte. A haldokló öreg halála percében megátkozta a gyilkos törököt: „Ha lányomat bántani mered, semmisülj meg vele együtt!". Ibrahim kinevette az átkozódó aggastyánt, a lányt pedig megragadta, s egyre beljebb vonszolta a barlangba. Ebben a pillanatban szörnyű vihar támadt, hatalmas kövek gördültek a kijárat elé: ömlött az eső. A barlang fölött volt egy tómba, ami pillanatok alatt megtelt vízzel. A víz áttörte a barlang falát és rázúdult a benne lévőkre. Megsemmisült Ibrahim hasa a lánnyal együtt, s velük a sok kincs és Mátyás drága könyvei is. Babás-szerkövek Élt a Jakab-hegy aljában, a régi Cserháton két gazdag család. Ezek mindig és mindenben versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét helyen elzavarták, bántalmazták, aki ekkor megátkozta őket: ..Akkor váljatok kővé, amikor legboldogabbak akartok lenni!”. Mindkét családnak volt egy-egy lánya. A lányok egyszerre mentek férjhez. Az egyik ház násznépe azonban ezúttal megelőzte a másikat, mert előbb ért föl a pálosok Jakab-hegyi kolostorába. Ezek már jöttek visszafelé az esküvőről, amikor a másikak még csak fölfelé tartottak. Éppen ott találkoztak, ahol a szakadékok fölött a legkeskenyebb volt az út. Egyik sem akart kitérni a másik elől. A mérges gazdák egyszerre szólaltak meg: „Inkább váljunk kővé, de ki nem térünk!” Ebben a pillanatban beteljesedett a koldus átka, s az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Ma is ott láthatók Kövágószölös fölött a Jakab-hegy oldalában, egy sorban. Babás-szerkövek Jakab-hegyi kincsek A Jakab-hcgyi vár valamikor egy gazdag földesíírc volt, aki rengeteg aranyat, ezüstöt harácsolt össze. Egyszer váratlanul háború tört ki. A földesúr nem tudta, hova rejthetné el kincseit. Alattvalóival hatalmas pincét ásatott a kolostor temploma alá, oda rejtett egy nagy kád aranyat és egy nagy kád ezüstöt. Az arannyal töltött kádon egy kakas ül, az ezüsttel töltött kádat pedig sárkány őrzi. A kakas is, meg a sárkány is elátkozott király, akiknek az a büntetésük, hogy vigyázzanak a kincsekre. Élő ember még nem is jutott hozzájuk, pedig már sokan megpróbálták. Zsongor-kő A Jakab-hegy alján élt egy Zsongor nevű legény. Ennek a legénynek volt egy gyönyörű menyasszonya. A Jakab-hcgyi várban lakó török basa szemet vetett a leányra és fondorlattal elrabolta, várába vitte. Zsongor csak a kedvező alkalmat várta és egy viharos éjjel elindult a leány kiszabadítására. Sikerült is megszökniük, de az utolsó pillanatban az őrök felfedezték a szöktetést, és lóra kapva üldözőbe vették Zsongort, aki a leányt maga elé ültette a nyeregbe. Nem sikerült egérutat nyerniük, az üldözők bekerítették ökot. Zsongor egy nagy, lapos kőhöz ért a lovával, a kö alatt félelmetes mélység. Amikor üldözői közel kerültek hozzá, megsarkantyúzta a lovát, s a szikláról a mélységbe ugratott. Kedvesével együtt halálra zúzták magukat, de nem kerültek a (örökök fogságába. A közeli falu lakói illendően eltemették őket a szikla alatti tisztáson, s azóta a sziklát Zsongor-könek nevezik. Btídös-kút Büdös-kúti kulcsosház A kút mélyén egy sárkány lakott. Egyszer egy vitéz járt arra, s inni akart a forrásból, amikor a sárkány rátámadt. A vitéz sem volt rest. levágta a sárkánynak mind a hét fejét, s kardjával beleszórt a szívébe. A sárkány visszaesett a kútba, ott is maradt s megbüdösödött tőle a forrás vize. Ezért nevezték el a forrást Büdös-kútnak. A Mecsek tájegység (természetvédelem a Mecsekben) A Dél-Dunániúl természeti értékeit felügyelő Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPl) ártéri területeitől elkülönülő, a környező sík- és dombvidékekből kiemelkedő egyetlen hegyvidéki tájegysége a Mecsek. A kelet-nyugati kiterjedésű hegység szubmedi-terrán hatásokat tükröző élővilága, a déli oldalakra felhúzódó gyümölcsösök, szőlők, szelídgesztenyések, a környező területeket figyelő egykori őrtornyok maradványai és a szerény, de mégis tiszteletet parancsoló megjelenésű középkori templomok sajátos, mással összetéveszthetetlen délvidéki hangulatot árasztanak. A rendkívül változatos földtani felépítésű, növénytakarójú és állatvilágú terület védelmének szükségessége már a II. világháború előtt felmerült az itt élő emberekben. Baranya megyében elsőként az Abaligeti-barlang lett védetté nyilvánítva 1941-ben. Ezt a Melegmány-völgy TT, a Pintér-kert '!T, a Jakab-hegy TT, a Kelet-Mecsek TK és a Nagy-mező-Arany-hegy TT védelem alá helyezése követte. Napjainkban a Nyugat-Mecsek hatékonyabb védelmének megoldása a DDNPl egyik sürgető feladata. A törvény erejénél fogva védett nagyszámú barlangot, víznyelőt és forrást rejtő karsztvidék oltalmával megvalósulhatna egy, a terület igazán hathatós védelmét ellátó, egységes Mecseki Tájvédelmi Körzet. A Mecseket alkotó kőzetek megjelenése és változatossága alapján az országban szinte egyedülálló a hegység. Kevés kivétellel a felszínen is megtalálható minden olyan kőzet, amely a Mecseket felépítő magmás (fonolií, trachidolerit, andezit), üledékes (mészkő, homokkő, aleurolit, konglomerátum) vagy metamorf (fillit, szericites fillit) fejlödésű képződmények valamely változata. A Jakab-hegy környékén nagyrészt a felszínen található a felső-permi vörös homokkő, amelyre 10-15 m vastagságú fókonglomerátum, majd a triász időszakban az ún. Jakab-hegyi vörös homokkő települt. Ez a konglomerátum az eróziós hatásoknak jobban ellenállt, mint a környező puhább homokkő. így a homokkő lepusztulásával a fókonglome-rátum helyenként a felszínre került. A kimagasló, eróziónak ellenálló sziklaképzödménye-ket a népnyelv Babás-szerköveknek hívja, amelyhez népi eredetű monda is fűződik. Földtani és turisztikai nevezetesség még a Jakab-hegyen a Zsongor-kö, amely a homokkő klasszikus feltárása. A Nyugat- és Közép-Mecseki karsztvidékek (Abaljgeti-, Oríüi-, Melegmányi-karsztvi-dék) már a triász-anizuszi mészkő gyűrt, töréses szerkezetében alakultak ki. Rengeteg barlang (közel kétszáz), víznyelő, zsomboly található itt, melyek védelme nemcsak geológiai, hanem zoológiái (pl. denevérek) szempontból is rendkívül fontos. E munkát nagyban segíti, hogy a természetvédelmi törvény értelmében nemcsak a barlangok, hanem a víznyelők és a források is automatikusan, a törvény erejénél fogva védettek. Kiemelt védelmet élveznek, tehát fokozottan védettek a következő barlangok: Abaligeti-barlang, mánfai Kőlyuk-barlang, Mészégető-források barlangja, Vízfo-barlang. A Kelet-Mecsek területén a fő alapközet a jurakorú mészkő, de vulkanikus képződményekkel is találkozhatunk. A felszínen csodálhatjuk a Köves-tetőnél a fonolitot, a Várvölgyben pedig a trachidolerit pámaszerü lávafolyását. A karsztosodás hiánya miatt az állatvilág, sőt a turisták őrömére is nagyszámú forrás fakad a területen. A források táplálta patakok a hegység belsejéből sugárirányban szertefuió, vadregényes völgyeket hoztak létre megannyi zuhogóval, vízeséssel. A hegység területén több mint száz védett növényfaj él, ebből a bánáti bazsarózsa (Paeonia officinái is ssp. banatica), a szarvasbangó (Ophrys scotopax ssp. cornuta), a bíbor sallangvirág (Himantoglossum hircinum) és a méhbangó (Ophrys apifeni) fokozottan védett. A védett állatfajok száma kétszáz körüli, ebből 16 fokozottan védett. Néhány szót az országos jelentőségű védett területekről: A 9347 ha-os Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet 1977-ben alakult. A már említett vadregényes völgyek értékei közül kiemelendő a fokozottan védett Hidasi-, és a Kisújbányai-völgyekben megcsodálható Csurgó, Csepegő-szikla és a Ferde vízesés. A terület legnagyobb botanikai értéke a fokozottan védett bánáti bazsarózsa (Paeonia officinái is ssp. banaika), amely mára már csak a Mecsekből ismert. Növénytani szenzációt jelentett az 1999-ben Magyarországról először Óbánya mellől előkerült piacenzai nöszöfii (Epipaclis placemina) kis populációja is. A Kelet-Mecsek háborítatlan erdőségeiben fészkel a békászó sas (Aqila pomarinq), a réti sas (Haiiaeetus albiciiia), a barna kánya (Mi!vas migrans) és fekete gólya (Cicánia nigra), valamint a vízfolyásokban, patakokban a tiszta, oxigéndús vizet kedvelő tegzesfajok nagy száma (67 db) él. Ezek közül egyik Európa legritkább faja, a másik pedig csak a Mecsekben fordul elő. Szintén a kristálytiszta patakokat kedvelik a Mecsekben is kevés helyen előforduló kövi rákok (Astacus torrentium), fürge csellék (Ohoxtinus phoxtinus) és kövi csíkok (Noemucheinus barbatuhis). A bükkösökben itt még nem ritka a havasi cincér (Rosalia alpina), a zárt erdőterületet övező száraz gyepek egyikében pedig egy hazánkban csak innen ismert védett cincérfaj. a Pilemia tigrina kapaszkodik a szintén védett gazdanövényébe, a kék atracélbe (Anchusa barreiieri). A Közép-Mccsck legszebb völgyeit (Melegmányi-völgy, Nagy-mély-völgy, Petnyák, 'Zsidó-völgy, Farkas-árok) magában foglaló, 709 ha-os Melegmány-völgy Természetvédelmi Terület elsősorban geológiai értékei miatt élvez védettséget 1957 óta. Kiválóan tanulmányozhatók a karsztjelenségek: Uregrendszerek, barlangok, víznyelők, töbrök és dolinák keletkeztek a triász kori mészkőben. Leglátványosabbak azonban a felszíni karsztjelenségek: a patakok medrében képződött mésztufalépcső gátak, amelyek közül a legnagyobb a mintegy 6-8 méteres Melegmányi-vízesés. A geológiai értékek mellett növény- és állattani ritkaságok is találhatók a Melegmány-völgyben. Védeti növényeket csodálhatunk meg: a szúrós és lónyelvü csodabogyót (Ruscus acuieatus és R. hypogiossum), különböző orchidea féléket (sápadt kosbor Orchis palíens, kétlevelü sarkvirág - Platanthera bifolia, tallós nőszőfii - Epipaetis lallosii), turbánliliomot (Lilium martagon), farkasölö sisakvirágot (Aconitum vuiparki), fekete fodorkát (Aspleniwn adiannim-nigrum), gímpáfrányt (Phyllitus scolopendrium), szálkás pajzsikát (Dryopteris carthusiana), díszes és karéjos vcsepálrányt (Polystichum setifenim és P. acuieatum). Fészke] a terűiden holló (Camus corax), fekete harkály (Driocopus mar dús), kék galamb (Columba oenas), hegyi billegető ('Malacilla ciné reá) és kis légykapó (Ficeduia porva) is. A 223 ha-os Jakab-hegy Természetv édelmi Terület védetté nyilvánításában is főként geológiai, valamint kultúrtörténeti szempontok játszottak tő szerepel. A fentebb már említett földtani képződmények (Babás-szerkövek, Zsongor-kö) mellett a korai vaskorból származó földvár és több száz halomsír, valamint az 1225-ben épük pálos kolostor romjai vonzzák leginkább a kirándulókat. A Mecsek legfiatalabb országos jelentőségű védett területe, az 1996-ban létrejött Nagy-mczŐ-Arany-hegy Természetvédelmi Terület. A védelmet elsősorban botanikai értékei indokolták, a Zengő lábánál elterülő, mozaikos szerkezetű védett területen rendkívül ritka és védett növények populációi élnek: bánáti bazsarózsa (Paeania ojfíciraalis ssp. bamtica), tavaszi hérics (Adonis vernalis), fekete kökörcsin (Pidsaíilla pratensis ssp. ntgricans), leánykökörcsin (P. grandis), agárkosbor (örchis morio), majomkosbor (O. sírnia), bíboros kosbor (0. purpurea), bodzaszagú ujjaskosbor (Dactylorhiza sombudna). epergyöngyike (Muscari botryoides), magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) tövei virítanak a felhagyott szőlőkön, kaszálókon, száraz tölgyesekben, gyepfoltokban. A mindössze 1 ha-os Abnligeti-barlang felszíne Természetvédelmi Terület legfontosabb feladata lenne a Mecsek eddig ismert legnagyobb, fokozottan védett barlangjának bemosódó szennyeződésektől és egyéb káros hatásoktól való védelme. Sajnálatos módón a barlang-bejárat előtti terület ezt a feladatot nem tudja ellátni, így a problémára megoldást csak a már említett, egységes Mecsek Tájvédelmi Körzet jelenthet. A barlang állatvilágának legnevezetesebb képviselői a főágon végigfolyó patak vizében élő, csak itt előforduló vakbolharák, valamint, a barlangban pihenő és telelő nagyszámú, védett és fokozottan védett denevér. 1996-tól a barlangot a Duna-Dráva Nemzeti Patt Igazgatóság üzemelteti. Célja az idegenforgalmi jelleg megtartása mellett a természeti értékek mind teljesebb megőrzése. Végül a Pécsett, a Tettyen található 3 ha-os Pintér-kert Természetvédelmi Terület zárja az országos jelentőségű védett területek sorát. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központi épületét is magában foglaló arborétum a téli időszak kivételével látogatható, rendkívül érdekes hangulatú, gyűjteményes kert. A közeljövőben országos jelentőségű védettséget fognak élvezni az erdőrezervátum hálózatba tartozó ún. őserdők. A Mecsek területén egy ilyen található a Kőszegi-forrás környékén. A gyönyörű, sziklakibúvásos állományt az erdőgazdaság kivonta a termelésből, semmilyen erdészeti munkát nem végezve, a természetes folyamatok tanulmányozhatók benne. Az igazgatóság fontos feladata a közvélemény tájékoztatása, tudatformálása. Az 1998-ban felavatott, a Tettyén működő oktatási központ nagy szerepet vállal a fiatalabb és idősebb korosztály természetvédelmi nevelésében. E munkát segítik a Mecseken kialakított különböző tanösvények, tájékoztató tábla rendszerek. Legrégebbi a Jakab-hegyen megtekinthető, geológiai és kultúrtörténeti értékeket szemléltető tanösvény. Igazgatóságunk 1998-ban a táblákat felújította, így most tetszetős tonnában kínál kitűnő szórakozási az odalátogatóknak. 1996-ban létesült a kelet-mecseki Vár-völgyben egy - szinten a geológiai értékeket bemutató hét állomásos tanösvény. Sajátos rendszerű a legújabb. Abali-geten működő tanösvényünk. A barlang pénztárában beszerezhető kis füzet segítségével ismerhetjük meg a környék természeti értékeit. Több táblát helyeztünk ki a nyugat-mecseki karszt területén (Melegmány. Sárkány-kűt) és a Kelet-Mecsek TK körbetáblázása is folyamatban van. Nagy Gábor tájegységvezető, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Jakab-hegyi esőház A TÁJ VARÁZSA Szél dala fák koronája közi tovaszáll, röpke fuvallata játszik a légben. A Mecsek bársonyos kékben délcegen áll, $ a Nap tüze táncol a ló tükrében. Szóivá a habokba ezernyi szikrát a természet muzsikál színes hangszeren, fény simogatja az oríiii lankát és csattan a víz csókja parii köveken. I lobjában o mondák gyöngyszemei ásznak, ősi Jakab-hcgv, Zsongorkó, Sasfcszkcm... Szívemet kitárom a távoli múltnak, mert lángol a tájban a történelem. Őr i Zsuzsanna A MÉSZKŐHEGYSÉG PUSZTULÁSA (karsztjelenségek a Mecsekben) A Mecsek hegység fő tömege triász- és jurakori eredetű üledékes kőzetből, mészkőből és homokkőből épül fel. Ezen kőzeteknél - ha felszínükről a fedőréteg, a talaj lekopik egy speciális pusztulási forma alakult ki. Ez a karsztosodás. Ily módon pusztul a mészkő, a dolomit és a homokkő. A mészkő pusztulása /karsztjelenségek/ A mészkő a felszínen részben hegységvonulatokat, nagy táblás vidékeket és fennsíkokat alkot. A pusztulása és a formakincse a mészkő oldhatóságán alapszik. A mészkőfelszínek jellegzetes pusztulási folyamata a karrosodás illetve a karsztosodás. Elnevezését a Karszt-hegységtöl kapta, ami a Dínári-Alpok része. A jellegzetes karsztos fonnák és képződmények neve is (planina, dolina, uvala, ponor, polje ) innét származik. Ha a karsztosodott mészkőfelszínt üledékek takarják be, akkor fedett karszt területről beszélünk. A karsztjelenségek hazánk mészköterületein is gyakoriak: pl. a Dunántúli-középhegység mészkövein, a Blikkben, az Aggtelcki-karsztban, a Nyugaü-Mecsekben és a Villányi-hegységben. Természetesen más területeken is tanulmányozható a jelenség, a világban a legjelentősebb pl. a franciaországi Massif Central, a francia Alpok, az USA-ban az Appalache, Dél-Kínái hegyvidék stb. A karsztosodás és formakincse A inészkofennsíkok és a mészkőhegységek felszínén lévő közetrepedéseket a beszivárgó szénsav- és humuszsnvtartalnui csapadékvíz oldó hatásával barázdákká mélyíti és tágítja. Ezek a karrok, amelyeket az oldás következtében egyre keskenyedö éles mészkőgerinc-ekék, a karrgerincck választják el egymástól. A karrokkal felszabdalt mészkőfelszín a karr-mezö, magát a folyamatot pedig karsztosodásnak nevezzük. A pusztuló mészköfelszínek jellemző formái: a dolinák, az uvalák, a völgyek, a szárazvölgyek, a víznyelők, a zsombolyok és a poijék. Dolina Ha a résekkel és járatokkal átszőtt mészkő a víz oldó hatására elveszti tartását, saját súlya alatt berogy. Az így keletkezett tál formájú felszíni mélyedés a dolina. A vékonyabb mészköfelszíoen keletkezett dolinák homorú lejtői többnyire meredekek, az ismétlődő rogyások következtében gyakran lépcsözöttek. Ezek a rogyott dolinák. Átmérőjük 1-2 métertől 200 méterig is terjedhet, mélységük átlagosan 10-20 méter. Gyakoriak a Mecsekben, a Blikkben és az Aggteleki-karszton. A legtöbb dolina egyben víznyelő is, de ha a dolina fenekén összegyűlik az agyag akkor a víz a dolinában tóvá duzzad. Ilyen tavas dolina pl. az Aggtelek melletti Vörös-tó. % Ábramagyarázat: I - akna, 2 - barlang, 3 - felszín, 4- szurdokvölgy, kanyon, 5 - karr, 6- dolina, 7 töbörsor. 8 szakadékdolina, 9- mészkő, 10 - üreg, 11 omlás, omladck, 12 - víznyelő, 13 -vakvölgy, 14 - folyosó, járat, 15 - barlangi patak, 16 - kürtő, 17 - karszt - tó, 18 - barlangbejárat, 19 - karszt forrás, 20 - patak Uvala, vakvölgy, szárazvölgy Felszín alatti vízér vagy patakrendszer fölött több dolina együttes berogyása, gyakran a dolinák válaszfalainak pusztulása következtében nagyobb, teknő alakú mélyedés jön létre: az uvala. Fenekén rendszerint dolinák ülnek. Túlfejlődve vakvölgyekké alakulnak. Gyakori a karsztvidékeken a szárazvölgy vagy aszó is, amely kezdeti szakaszban eróziós völgy, de a karsztvízszitu süllyedésével szárazon marad. Víznyelő A karnnezök jellegzetes képződménye a víznyelő vagy ponor. A ponor a víz oldó és a besodort törmelék csiszoló hatásával kialakított domború lejtőjű tölcsérszerű mélyedés. A legtöbb dolina fenekén is ponor van. Zsomboly A zsomboly fordított tölcsér formájú, lefelé szélesedő akna, amely rendszerint a mészkőfennsíkon nyílik a felszínre, és lefelé barlangjáratokká tágul. A boltozat repedésein leszivárgó vizek oldó hatásukkal meglazítják a mennyezet kőzeteit. Ezek tartásukat elvesztvén lezuhannak a barlang fenekére. A boltozaton egyre feljebb harapózó kúp alakú rést vakkürtönek nevezzük. További boltozatbeszakadással a vakkürtö a felszínre nyílik, és zsombollyá válik. A zsombolyok tekintélyes méretűek is lehetnek: a Vecscinbükk zsomboly (Aggteleki-karszt) 10-15 méter átmérőjű, mélysége megközelíti a 200 métert. A barlangok képződése és fajtái. A karsztvidék legnagyobb szabású felszín alatti képződményei a barlangok. Kialakulásukat a mészkő repedésein és a víznyelőkön a mészkőtömeg belsejébe jutó szénsavas víz oldó tevékenysége indítja meg. A víz oldóképességét a mészkötömeg belsejében a nagyobb nyomás és a bomtó szerves anyagok szén-dioxidja és a humuszsavak növelik. A felszín alatti járatok, üregek tágításában az oldásnál is sokkal nagyobb szerepe van a víznyelőkön: búvópatakokon át a felszínről besodort kőzettörmelék (kavics, murva, homok) csiszoló (korróziós) hatásának. A hordalékkal végzett felszín alatti erózió következtében a járatok, üregek kitágulnak és összefüggő barlangredszerré alakulnak. A barlang és járatai általában a íő törésvonalakat követik (résbarlangok). A járatok helyenként boltozatos tágas termekké bővülnek. A boltozat magasságát a meglazult boltozati közettömegek időnkénti leszakadása növeli. A barlangok három fő típusa a nyelő- ( bújtató ), a forrás- és az átmenőbarlang. Nyelö-(bújtató-) barlang esetében a föld alatti vízfolyásnak csak a víznyelőn át a felszín alá bejutó kezdeti szakasza tágult ki barlanggá. Forrásbarlang viszont a karsztforrás üregének kitágulásával jön létre. Átmenöbarlang akkor alakul ki, ha a karszt belsejében a nyelő- és a forrásbarlang közötti járatot a patak vagy eróziója barlanggá szélesíti és mélyíti. Ha a barlangon áthaladó folyó erózibázisa süllyed, a barlang patakja egyre mélyebbre vágja magát, és teraszos barlang jön létre. Ha pedig a mészkőhegység emelkedik, a barlang patakja a víznyelőkön és a repedéseken mélyebb szintre száll le, s ott újabb járatokat és barlangrendszert alakít ki. Ilyen emeletes barlangrendszer az. aggteleki Baradla-barlang, amelynek összhosszúsága a mellékjáratokkal együtt 22 km. A Baradla két patakja az Achcron és a Styx egyesülésük után víznyelőn egy alsóbb barlangrendszerbe jut le. Vizük Jósvnfönél bővizű karsztforrásokban (Jósva-, Komlós-. Névtelen-forrás) bukkan a felszínre, és a Jósva-patakot táplálja. Nevezetesebb barlangunk még ugyancsak az Aggtcleki-karsz.tban (a Baradlálól délre) az. 1952-ben föltárt 9.7 km hosszú Béke-barlang, továbbá a Kossuth-barlang. A karsztvíz mozgása és lecsapódása Nagy kiterjedésű inészkövidékek karsztvízhálózata rendszerint bonyolult. Az agyagbemo-sásos elíömődések miatt a karsztvíz szintje sokszor kis távolságon belül is változó. A karsztvíz szintje és mennyisége a vízzáró réteg helyzetén és a járatok agyagos belömődé-sén kívül a karsztvizet lecsapoló patakvölgynek magasságától is függ. Ha a patak mélyebbre vágja a völgyét, a karsztvíz szintje is mélyebbre helyeződik át. A karsztvíz szintjét rendszerint a karszt források csapolják meg, de a karsztvíz mint patak vagy folyó is kiléphet a felszínre. Ilyenek gyakoriak a Dinár-karszt adriai partvidékén. A karsztvíz lerakódásai A mészkőben nyomás alatt mozgó szénsavas karsztvíz a repedéseken átszivárogva az ütegek, járatok felületére kijut, nyomása csökken, és az oldott mész fölös része kicsapódik, bekérgezés vagy cseppkő lesz belőle. A barlang falán végigcsurgó vizekből kicsapódó kalcium-karbonát a barlang falát bekérgezi, míg a barlang mennyezetén átszivárgó és lecseppenő vízcseppek csodálatosan szép fehér, olykor (vas, mangán stb.) színezett cseppköképzödményeket hoznak létre. A mennyezetről lecsüngő cseppkövek a sztalaktitok, a barlang fenekén képződött és fölfelé növekvő cseppkövek a sztalagmitok. Ha a sztalaktit és a sztalagmit összenő, cseppköoszlop képződik. Tetarata, mészkötufa gát: a barlangi patakok és karsztforrások vizéből lejtős felszínen mésztufa válik ki. Világhírűek a Plitvicei-tavak mésztufa teraszai. A Mecsekben a Pécs feletti Tettye mésztufa gátja, valamint a Melegmányi mésztufalépcső, a Blikkben a Szinva mésztufa gátja közismert. Aballgeti-barking A barlang felfedezésével kapcsolatos ismereteink az 1768-as évre tehetők. Mattenheim József molnár a főág végéig jutott el. Az első hiteles térképet 1923-ban Bokor Elemér tanár készítette. Ezek alapján a főág hossza 464 méter. Vass Béla 1954-ben feltárja a Nagy-termet, ami tele volt csodálatos cseppkövekkel. Szent Jakab teljesítménytúra 15. 25 és 35 km-es táv. Mind a három távon a Jakab-hegyre megyünk fel. A középkorban a hegyletön remeték éltek, 1225 körül Bertalan pécsi püspök a remeteknek szabályzatot készített, és Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett (innen ered a hegy elnevezése). Később a remeték a magyar alapítású pálos szerzetesrendhez csatlakoztak. Az idősebb Szent Jakab apostol a Biblia szerint jómódú galileai családból származott, apja Zebedcus halász volt a Genezáret taván. Krisztus Jakabot testvérével, Jánossal együtt hívta tanítványai közé. a nagy dolgok kizárólagos tanúja lett, Péterrel és öccsével Krisztus legszűkebb köréhez tartoztak. Jézus mennybemenetele után az egyház kezdeti korszakában Jakab igen jelentős vezető szerepet töltött be. 1. Heródes Agrippa 41-ben elfogatta és lefejeztette. Hagyomány szerint a keresztények a holttestét Spanyolországba vittek, ahol a lefejeztette. Hagyomány szerint a keresztények a holttestét Spanyolországba vitték, ahol a IX. században a sírja fölé templomot emellek (Santiago de Compostella), ami jelentős búcsújáró hely ma is. A túra útvonal: 15 km-es táv: A sporttáborból a S, Z A jelzésen indulunk, az Orfüi-ló megkerülése után elérjük a Z sáv jelzést, ezen kapaszkodunk fel az orfui elágazásig. Innen a Z+jelzésre, az u.n. Vásáros útra térünk. Régen a környékbeli falukból ezen az úton jártak be a pécsi vásárba. Fctöcz aknát /a volt uránbánya IV. bányaüzemét/ elhagyva a K sáv jelzésen megyünk fel a Jakab-hegyre. Útközben nézzük meg a halomsírokat, a ioklsáncot, kis kitérővel a Zsongor-köröl a kilátást. Az l. EP a Jakab-hegyen az esöházban található. A kolostorrom megtekintése, és kis pihenő után tovább megyünk a K sáv jelzésen a Vörös-hegyen lévő II. EP-ig. A Z A jelzésen leereszkedünk az Abaligeíi országúiig, majd azon óvatosan áthaladva, és továbbra is ugyanazon a jelzésen végül visszaérünk a rajthelyre (16.3 km; 510 m szintcmelkedés). 25 km-es táv: A Vörös-hegyig az útvonal azonos a 15 km-es túráéval. Tovább a K sáv jelzésen a Remete-rétre ereszkedünk, majd a Büdöskúti kutcsosházhoz (III.EP). Rövid pihenés után a K jelzésen felkapaszkodunk a gerincre. Az erdei keresztnél a S sáv jelzésre térünk, majd kb. 200 ni után balra a Z A jelzésen megyünk lefelé a Lóri kulcsosházban lévő IV. EP-ig. A szép, leszakadással keletkezett Lóri-völgyön keresztül hamarosan a sporttáborba érünk (22.4 km; 590 ni szintemelkedés). 35 km-es táv: Az orfui elágazásig az útvonal azonos a 15 km-es túráéval. Innen a S sáv jelzésen a Gubacsos kulcsosház mellett elhaladva Abaligeti-barlang bejáratánál lévő I. EP-hez jutunk. Visszakapaszkodva a K jelzésen folytatjuk utunkat a Petöcz-aknáig, majd a Jakab-hegyig (II. EP). Továbbra is a K sáv jelzést követve elhagyjuk a III. EP-t a Vörös-hegyen, majd Remete-rétet, és a Büdös-kúti kulcsosházhoz érve találjuk a IV. EP-t. A K jelzést csak a P jelzés találkozásánál hagyjuk el, ezen ereszkedünk le a Nagy-Mély-völgybe. A Kánya-forrásnál van a V.HP. Nagyon szép, kis mésztufalépcsős vízesések kísérik utunkat a völgyben. Kőlyuknál megnézhetjük a hatalmas mészköszikla hasadékot. Kb. 500 m után balra fordulunk és a P+ jelzésen, a Kecskcháton felkapaszkodunk Vágotpusztára (néhány házas kistelepülés). Innen a 7. sáv jelzésen ereszkedünk le a Lóri kulcsosházhoz (VI. EP). A szép Lóri-völgyön keresztül hamarosan a célba, a sportláborhoz érünk (33, 7 km; 900 m szintemelkedés). Gyalogtúrák Barlangnézó', „Denevér” túra (GY L szombat, vasárnap, hétfő) Az orfüi sporitáborból a S, Z ▲ jelzésen indulunk, először a mecsekrákosi hétvégi házak között, majd az orfüi tó mellett haladunk. A Malommúzeumot elhagyva egy kis szakaszon az országúton megyünk Orfü házai között, majd a Z jelzésen kapaszkodunk fel az elágazásig. A S sáv jelzésre térve elhaladunk a Gubacsos kulcsosház, majd egy vadászkutya sírja mellett, s tovább többnyire egy gerincen gyalogolunk. Jelzésünk közvetlenül a barlang bejáratához vezet (6 km, 120 in). A barlang megtekintése után a S ■ jelzésen indulunk vissza, az abaligeti országúnál párhuzamosan, az erdő szélén, a hegy lábánál. Egy kis réten keresztezzük az országutat, és a Balázs-erdőben lefelé ereszkedünk. Hamarosan a híres időszakos karsztforráshoz, a Sárkány-kúthoz érünk. A forrás nagyon ritkán működik, évenként néhányszor. Ilyenkor cgy-két óra alatt nagy mennyiségű vizet ont, egyébként száraz. (Lásd még: mondák). Innen az országúton megtett fél km után a sporttábornál vagyunk (összesen 10 km, 150 m). Fiirdó'túra Magyarherteleiulre (GY 2, szombat, vasárnap, hétfő) A sporttábortól Tekercsig az országúton kell mennünk. Tekeres a nevét valószínűleg a mellette folyó kanyargó, tekergő patakról kapta. A pécsi káptalan ősi javai közé tartozó kis falu volt. A török időkben elnéptelenedett, ezért 1750 körül Elzászból német lakosságot telepítettek ide. Ma az orfüi üdülőkörzethez tartozik. Az egyutcás falun végighaladva a Hermán Ottó-lóhoz érünk. Ez az orfüi tórendszer harmadik tagja, 40 ha területű, halrezervátum, természetvédelmi terület. Partjára fenyőfákat és díszcserjéket ültettek. Végigmegyünk a tó nyugati partján, majd át a gáton. Itt mészkő sziklák magasodnak előttünk. A tavat elhagyva az Öreg-hegy oldalán kaptatunk fel, majd meredek ösvényen ereszkedünk le Magyarherteleiulre. Középkori település, a pécsi püspökség birtoka volt. 1566-ban a török portyázó csapatok teljesen felégették. 1740 körül Barátúrból áttelepült magyar lakosság népesítette be. 1958-ban mozgásszervi betegségeket gyógyító 3S 0C-os termálvizet tártak fel, fürdőt létesítettek. Fürdés után ugyanezen az úton megyünk vissza. (14,5 km, 190 m) Hosszú túra a Közép-Mecsek két szép völgyébe (GY 3, szombat) A sporttábortól a Z A jelzésen indulunk, s Meesekrákos házait, majd a vízhálózatba kötött Toplicu-fórrást elhagyva a Lóri-völgybe érünk. Vadregényes, sziklás, nagyon szép völgy ez, egy törésvonal mentén keletkezett. Kis ösvényünk a patak mellett halad, amelyen többször át kell kelnünk. A völgy kiszélesedésénél, egy réten találjuk a Lóri kulcsosházal. Innen a Z sáv jelzésen felkapaszkodunk Vágotpusztára (403 m), amely 10 házból álló kis hegyi település néhány lakossal. Egy-kct házat a városiak hétvégi háznak használnak. A római időktől fontos közlekedési út vezetett itt, 1790 körül csárda is létesült. A település közepén egy mély kút és egy harangláb található. Vágoipus2tác a P+ jelzésen hagyjuk el, egy szép gerinciiton, az ún. Kecskeháton ereszkedünk le a Nagy-Mély-völgybe. Hamarosan Kölyükhöz, a hatalmas mészköszikla hasadékhoz érünk, majd tovább haladunk a vadregényes szép völgybe, a kis vízlépcsőkön, sziklákon zubogó patak mellett. Az állandóan bővizű Kánya-forrásnál a padok pihenésre csábítanak. A völgyből felkapaszkodva a K sáv jelzésű útra térünk, s hamarosan a Büdöskúti kulcsosházhoz érünk. Innen a K+ jelzésen jutunk vissza Orfíire ( 18,5 km, 500 m). "Orfüisárkányok" (GY 4, szombat) Az oríüi sporttáborból a S, Z A jelzésen indulunk, először a mecsekrákosi hétvégi házak között, majd az orfüi tó mellett haladunk. A Malommúzeum után jelzetlen úton érünk a Vízfó-forráshoz. F.gy 210 méteres sziklafal tövéből tör fel a nagyon bővizű forrás, ami az orfüi üdülőtelep vízellátását biztosítja. A vízmű gépei számára a tájba illő épületet Csele György építész tervezte. A Z sáv jelzésen haladunk tovább, a Pécsi barlangkutatók-forrása mellett, majd házak között. A Z ▲ jelzésen a domb közepéig megyünk, majd letérünk a patakhoz. Itt találjuk a Sárkány-forrást, és a Sárkány-szakadékot. A Jakab-hegyröl és a Vörös-hegyről lezúduló vizek mély árkot szakítottak ki maguknak a kőzetből. A kb. 500 méteres szakadékban gyönyörű, félelmetes, mohos sziklagörgetegeket, sziklaodtíkat és meredek szálban álló szegélysziklákai láthatunk. Kicsit benézünk a szakadékba, majd folytatjuk utunkat a Z sáv jelzésen az orflii elágazásig. Innen jelzetlen úton megyünk a Baiázs-hegyig. ahol gyönyörködhetünk a panorámában. A tetőről leereszkedve a S ■ jelzésre jutunk, és még megnézzük a híres időszakos karsztforrást a Sárkány-kutat. A forrás ritkán működik, évenként néhányszor. Ilyenkor egy-két óra alatt nagy mennyiségű vizet ont, egyébként száraz. /Lásd még: mondák/. Innen az országúton megtett fél km után a sporttábornál vagyunk ( 8 km, lOOm). Egy újabb szép völgy (GY 3, vasárnap) A sporllábortól a Z ▲ jelzésen haladunk Orfű falu végéig, majd a K-^- jelzésű kényelmes úton a Büdös-kúti kulcsosházhoz érünk. A kővetkező állomásunk Remete-rét /KA Török Antal szerzetesről nevezték el ezt a hágót, aki a közeli Szentkúton élt remeteként. Szép esöház csábít pihenésre. Felkapaszkodunk a Vörös-hegyre, majd a Patacsi-mezőre ereszkedünk, még mindig a K jelzésen. Innen a K+ jelzésen a szép, romantikus Szuadó-völgyön megyünk végig. Utunkon kis forrásokat találunk (Mihály remete-, Szuadó-, Bagoly-forrást). Egy jobboldali mellékvölgyben, kb. 170 méterre található a Laci-forrás, előtte egy kis tó. A völgyből kiérve az abaligeti műútra jutunk, és a Z A jelzésen térhetünk vissza a sporttáborba. Fiatalok a Sárkány-szakadékon keresztül is mehetnek (15,5 km, 250 in). A spontáborból a Z A, majd a Z sáv jelzésen megyünk az orfííi elágazásig, majd a Z -i-jelzésű Vásáros úton haladunk Petöcz aknáig. Az út onnan kapta a nevét, hogy a környező falvak népe régen ezen az úton járt a pécsi vásárba. Petöcz aknától a K jelzésű úton kapaszkodunk fel a Jakab-hegyrc. Megtekintjük a halomsírokat, a Zsongor-köröl a kilátást, a pálos kolostor romjait. A Z sáv jelzésen a Körtvélyesi háton térünk vissza Orfüre (15 km, 450 in). Babás-szerkövek (GY 3, hétfő) Orfííröl Abaligetrc megyünk, ahonnan több út közül választhatunk. Most a K ■ jelzésen indulunk, a barlang bejáratától. A Virágos-völgyet keresztezve kényelmes úton érünk Petöcz pusztára. Valamikor néhány házból álló kis német település volt, ma már csak a harangláb és a régi temető néhány sírja látszik, valamint a volt uránbánya IV. légaknájának bontás alatt lévő Üzemi területe. Továbbra is követjük a K ■ jelzést, a Jakab-hegy DNy-i oldalán sétálunk. Egyre több sziklaalakzat tűnik fel, a Babás-szerkövekhez értünk. A geológiai középkorban a permi homokkőbe kvarc görgetegek cementálódtak, ún. konglomerátum keletkezett. A lazább anyagokat a szél és a víz elhordta: az időtálló tömbök különleges sziklaalakzatokként emelkednek ki környezetükből. /Lásd még: mondák/. A Jubileumi keresztnél szép kilátás nyílik dél felé. A Babás-szerkövektöl a K ▲ jelzésen felkapaszkodunk a Sasfészek mellett a .Takab-hegyre. Miután megnéztük a hegytetőn a látnivalókat, a Z sáv jelzésen jutunk vissza Orfüre (18 km, 500 m). dr. Lakatosné Novotny Sarolta Zsongor-kő Autóbuszos kirándulások ...a Keleti-Mecsekbe Orfttrö) autóbusszal szinte végig erdő mellett haladva érünk Pécsre. Pccs az ország negyedik legnagyobb városa, a maga közel 170 ezer lakosával. Jelenleg is ipari város, de a magánosítás következtében a régi gyárak, üzemek közül ma már kevesebbet találunk, mint korábban, de újabb gyárak is települtek, fóleg az elektronikai iparban. Híres a város múzeumairól is (Zsolnay, Vasarely, Csontváry stb.). Nagy Lajos király alapította 1367-ben a pécsi egyetemet, melynek ma is több egyetemi, főiskolai kara működik. És aki Pécsre látogat, annak a város fölött húzódó Mecsek több pontjáról letekintve gyönyörű kilátásban van része. Pécstől kb. 15 km-re, a Mecsek legmagasabb hegyének, a Zengönek déli lábánál fekszik Pécsvárad. a kb. 4 ezer lakosú kisváros. Nevezetessége a Szent István király által 1015-ben alapított bencés apátság, melynek szépen rekonstruált maradványai ma is uralják e vidéket. A vár nyújtott rejtekhelyét 1129-ben Vak Béla királynak. Pécsvárad híres még a szelídgesztcnyésről, a leányvásárról, valamint érdemes megtekinteni kisebb-nagyobb gyűjteményeit, kiállításait. Pécsvárad fölött, a Zcngővárkony melletti szelídgesztenyésben nyugszik Rockenbauer Pál, a természetet csodáló és szerető nagy turista, akinek sírja a természetbarátok zarándokhelye. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség minden évben, halálának évfordulójára emléktúrát szervez ide, amikor is igen sok természetjáró tiszteleg a nagy előd emléke előtt. Zengővárkony ősrégi magyar település. Itt élt református lelkészként Fülep Lajos, akinek ma is híres gyűjteménye tárul az ide látogató ele. Híresek c táj néphagyományai, szövései, táncosai: még ma is művelik ezeket. Következő állomásunk, Mecseknádasd német ajkú község. Templomában található Skóciai Szent Margit ereklyéje. A hagyomány szerint Margit - aki Szent István király unokája volt, és Malcolm skót király felesége lett - a közelben található Réka-várban született. A vár romjai ma is fellelhetők. Óbányára, erre a három oldalról erdővel övezett, egyutcás településre érünk. A faluban ma is sokan folytatják a fazekas mesterséget, és többen élnek az idegenforgalomból is. Innen gyalog folytatjuk utunkat a Mecsek egyik legszebb patakos völgyén át Kisúj-bányára. Utunk során több vízesést láthatunk, valamint a pazar látványt nyújtó Csepegő-sziklát is megcsodálhatjuk. Kisújbánya valamikor lakott település volt, ma üdülőfalu. A környék gyönyörű, a település a patak két partján helyezkedik el. Innen felkapaszkodunk a Cigány-hegyre; a kilátóból szép körpanoráma tárul elénk a Keleti-Mecsckről. Utunkat egy szép bükkerdőben folytatjuk. Érintjük a bővizű Pásztor-forrást, majd a szépen rendbe hozott Máré-várhoz érünk, ahol a vártörténeti és a Keleti-Mecsek élővilágát bemutató kiállításokat nézhetjük meg. A Magyaregregy falu határában lévő strandfürdőnél szállunk ismét autóbuszra, kb. 8 kilométeres gyaloglás után. Visszafelé vezető utunkon először Zobákpuszt?