2000. november 83. szám

// elSant Őszi Kupa t áj ékozód á s i túra verse n y Szeptember 28-án a verseny reggel hűvös, később enyhébb, napsütéses, versenyzésre alkalmas időben zajlott. Az erdő talaja és az utak az előző napi eső miatt itt-ott sárosak, de mindenhol járhatóak voltak. A versenyen 82 csapat 24 7 fővel vett részt, a versenyzők 16 helységből érkeztek. Az "A" kategóriából 9, az "A 36" kategóriából 6, az "A 5ö"-ból pedig 7 csapat volt a bajnokságra benevezett csapat. Szövetségi ellenőrként dr. Knaucr József jelezte jelenlétét. A verseny lebonyolításában 15 fo vett részi. A versenypályák az előre meghirdetett rajtidőre álltak, a verseny időben történő megkezdését semmi nem akadályozta. Ennek ellenére a versenyzők a meghirdetett indulási időintervallum utolsó harmadára összpontosítottak, ezen a "C" kategória indulási időközét lerövidítettük, de ez nem okozott semmiféle problémát A vidékről érkezett elkésett csapatokat engedtük indulni A versenyzőkartonok értékelése közben észleltünk egy-két apróbb rendezői hibát a menetidőkkel kapcsolatban, amit a versenyzők észrevételének és jelzésének megfelelően korrigáltunk, bár a helyezési sorrendbe ez nem szólt bele A helyszíni visszajelzések alapján a többség megelégedésére sikerült lebonyolítani a versenyt, ami a rendezésben részt vevők lelkiismeretes munkájának köszönhető. Bízunk benne, hogy jövőre is lesz lehetőségünk megrendezni a versenyt. Az elért eredményekhez gratulálunk, és mindenkinek köszönjük a részvételt! Eredmények "A" kategória (13 csapat) 1. Gyalogkakukk, Szabadegyháza (Andrássy P.-Piszke J.); 2. Erőterv, Budapest (Mórocz I.-Széles G.}; 3. Csúcs raj árók, Gyöngyös (Nagy R. Marosi M.) "A 36" kategória (7 csapat) I. Rezet I., Baja (Szkalisity J.-Csóka A.); 2. Rezét 111, Baja (Franczva L-Schííffcr J ): 3. Szárnyalók, Gyöngyös (Szárnya P Szárnya l ) "A 50" kategória (I I csapat) I. Zöldpont, Kaposvár (dr Pavlovics Gy Jónás P )t 2. Völgységi Vándor, Bonyhád (Dömánszki Z-Somogyi L.): 3. Kinizsi G-P. Szabadegyháza (Horváth • Cs. Fomh 7. Sebestyén A ) "B” kategória (14 csapat) t. Babits 10C, Becs (Kelemen B.-lakács J.-Kclcmen J.); 2. Biokom-PITE, Pécs (Kovács I.-Szabó T.); 3. VVV Rep.g.Sz,, Budapest (Magyar L.-Magyar E.-Magyar E.) "Emeltszintű C" kategória (7 csapat) 1. KTTE, Kaposvár (Szalai Cs.-Dávid B.-Waltner Z.); 2. Erdei Iskola í, Pécs (Adorján R.-Krasznai Á.-Lévai T.-Babocsai Cs.); 3. ASE KisSzabók, Pécs (Szabó A.-Szabó B.-Szabó Z.-Sz-né Takács B.) "C" kategória (31 csapat) I. Erdei Iskola III, Pécs (Tamóczi T.-Vass R.-Mosonyi); 2. Négyes Fogadt, Gyakorló Iskola, Kaposvár (Bárány B.-Huszár M.-Kósa E.-Serák G.); 3. SZICA, Kenderföldi Ált. tsk., Komló (Szentesi A.-Wolf O.-Schneider J.-Dziakoviccz D.) Benczes Gábor rendező JA.Z A Cmás -forrás átépítése (2. rész) /•'dili f Köbér! riij:í! Tcrccseny fele haladunk autónkkal cs figyeljük az esőcseppektől dagadó felhőket. Tcrccseny felé béka nyárodva észrevesszük az erdészet Toyota terepjáróját és benne Sajgó Ferencet. Üdvözöljük egymást, majd a regi vasút mellett lévő vadászházhoz megyünk. Kipakolunk a vadászház egyik szobájában, ahol majd esti szállásunk lesz. Elindulunk a terepjáróval Sas-rét felé, ahol az Almás-forrást kell átalakítanunk úgy, hogy a forrás vize a kifolyócsövön folydogáljon. A forráshoz vezető erdészeti úton a kocsi kerekei mélyen süppednek a sáros talajba. A nagyobb kátyúknál a felforrósodott gumik sisteregve eresztik a felhők felé az újabb páracseppekct. Lassan beérünk a forrás mellé és a lüzrakónál lepakoljuk a szerszámokat. A cementnek és az aggregátornak a tiizrakón készítünk ideiglenes sátrat. A forrás előteret és a medret szépen megcsinálták az erdészet dolgozói, akik most azért nincsenek itt, mivel a meteorológia országos nagy esőt jósolt és Feri lemondta nekik a munkát. Velünk reggel beszelt telefonon, akkor abban maradtunk, hogy mivel itt Pécsen tisztul, kilenc órakor találkozunk a megbeszélt helyen. Arra gondoltunk feleségemmel, hogy az új csövek beépítését akár fóliasátor alatt is meg tudjuk csinálni. Berakjuk az aggregátort a sátorba és lemegyek a forrás előterébe, ahol most nincs kövezet: a zöldes agyagmárgáí taposom. A kalapács és véső segítségével lefaragom a kiálló köveket, hogy a két csövet megfelelően el tudjam helyezni. A fák leveleire hulló esőcseppek hangját elnyomja a véső fokára mért ütések hangja. Pattognak az évmilliókat kibírt andezit darabok a meder aljára, szürkébbé téve a forrás előterét. Ági és Feri az aggregátor indítását tanulmányozza, amíg én belehelyezem a vaskos fúrószálat a hilti fúrógépbe. Egy rántás az indító zsinóron cs máris felpöfög a gép, füstöt fújva az orrunk alá. Megnyomom a fúrógép gombját, amire az is kalapáló hangon kerregni kezd. Most már minden előkészület megtörtént, hogy a forrás új kifolyócsövét és túlfolyóját befúrjuk. Leereszkcdek a lépcső nélküli forráshoz és a megjelölt helyen elkezdem fúrni a kemény vulkánikus kőzetet. A gép rágja, harapja a szürke követ vídia fogaival cs a finom port a csigafúró hordja ki szüntelenül. Többször meg kell álinom, mert kezemmel nem tudom tartani a nehéz gépet. Végre valami puhább anyagba hatolnak a vídia fogak és vöröses massza jelenik meg a lyuk szájánál. Elértem az eredeti tégla falazást: a fúró hamar behatol a forrás vízterébe és lassan szivárogni kezd a "véres" folyadék. Pörögve kiemelem a fúrószárat és megindul a forrásvíz kifelé, egyre tisztuló színekben. A kis patakban vörös iszapos víz csordogál Szigetvár felé, hogy hírül adja az eseményeket. Nekiálltam a kifolyó csövének befutásához, mén az előző furatba a túlfolyó csöve kerül majd. Csizmám alatt cuppog a sár és az erdő csendjébe bclchasí-tanak a nem idevaló hangok. Ismét átért a fúró és éppen a forrás befolyó szintjével azonos magasságban. A belső medencében így kb. 10 cm lesz a vízmagasság aszály idején. Feri segít kimászni a forrástól, és beteszem a fúrógépet az aggregátor mellé. A pöfögő segítőtársunkat egy kis kar segítségével leállítom és az erdő egy pillanat alatt visszakapja háborítatlan csendjét. Ismét hallani a lak levelein doboló vízcseppeket és a messze veszekedő mátyásmadarak hangját. Ruháink egyre jobban átnedvesednek a szitáló csőtől, fejünkön gőzöl a sapka. A szépen megmunkált kifolyócsöveket méretre kell vágni, ezen az. erdő csendjét ismét egy lakatosmühelybe iilö zaj szakítja ketté. Flex-szel daraboljuk a vastag falu rézcsöveket és hornyokat marunk körkörösen rájuk a becementezés sikere végett. A fúrógéppel a járatokat ki kell bővíteni, mert szorul benne a cső és nem lenne elegendő hely a kötőanyagnak. Kimerem vödör és serpenyő segítségével a forrás medencéjéből a vizel, hogy a kötés biztosabb legyen. Társaim mindenben segítségemre vannak: éppen most hozzák a kőműves serpenyőt és kanalat a cementtel, vízüveggel és homokkal. Összekeverem az anyagot és a kifúrt furatba tömöm. Ági és Feri a csövek belső végét tömik be ronggyal, nehogy a kötőanyag belekerüljön. Mozgatva, forgatva tolom előre a csöveket, amíg a helyükre nem kerülnek. Kívül cs belül jól megtörnöm és elsimítom. Két órája dolgozunk és most pihenésképpen kíváncsian szemléljük, mikor jelenik meg az első vízcsepp a forrás csövén. Csepegve, lassan megindul a fonás cs kis gödröt mélyít a Finom széttaposott iszapba. Amikor beáll a végleges folyás, Ági leméri a vízhozamot, ami egy liter percenként és a víz hőfoka 9 °C. Feri izgatottan nézi óráját és pötyögted telefonját. Megtudtuk, hogy délre vártak ebédre Almamelléken, cs most egy órát mutatnak a cágerek az órán. Gyors pakolás; átázva beszállunk az autóba cs indulás a kollégiumba. Szubotics Miklós, az iskola igazgatója a kapuban várt ránk és örült, hogy végre megérkeztünk. Beinvitált bennünket a kollégium ebédlőjébe és máris hozták a gőzölgő cukorborsó levest. Jólesett a forró étel az átfázott munkásoknak. A második fogásban jobbnál jobb frissensültek sorakoztak a húsos tálon. Most érleltük meg, miért volt izgatott vendéglátónk az erdőben. Szerencsére a sülteket nem viselte meg túlzottan a melegen tartás a sütőben. Elnézést kértünk a szakácsnőtől, de olyan munkát végeztünk, amit nem lehetett félbehagyni. Jói megebédeltünk cs ittunk egy frissítő finom kávét. Miklós mutatott a faluban egy kis forrást, ami az út menti árok szélén Iblydogál. Szeretnék átalakítani csöves kifolyásura cs valami szép falazatot adni neki. Lemásztam a kikövezett árokba az idomkövekkel kirakott forráshoz és kézzel kimertem a forrásból az iszapot. A víz gyorsan tisztult és a hozama három liter lehel percenként. A forrás vízminőségét be kell vizsgáltatni, mivel a falu közepén van, és azután érdemes a továbbiakról beszélni. Felajánlottuk, hogy segítünk az építésnél, ha a vízminta megfelelő lesz. Elbúcsúztunk Miklóstól és a szemerkélő esőben elindultunk Sas-rétre a forráshoz. Az égen szürkés fehér felhők kavarogtak és némelyik mélyen leereszkedett a völgyekbe. A kastélyt elhagyva az erdőben álltunk meg a terepjáróval, mivel a talaj nagyon felázott. Kis gyaloglással hamar a forráshoz értünk, ahol az új kifolyócsővön szépen csordogált a víz. Fejünk fölött a felhők vékonyodnak és az ég kékjét is sejteni véljük. Úgy döntünk, folytatjuk a munkát. Egy hosszú műanyagcsövet teszek a kifolyóra, hogy a vizet elvezessem a munkaterülettől. Feri és Ági köveket hordanak a falazat mélyítéséhez. Kiásom a falazat alatti agyagos földet és köveket illesztek bele. Nehezen lépkedek a szürkés zöld iszapban és időnként kiszólok az árokból, hogy kérem a sörösüvegemet egy koilyintásra. Agiék kívánságomnak megfelelő köveket hordanak az árok széléhez, onnan emelem be az. időnként nehéz falazó anyagot. A forrás jobb oldalál erősítem, amikor hirtelen sűrűn esni kezd az cső. Feri odanyújtja kezét és kihúz a gödörből; szaladás a védelmet nyújtó lombok alá. A scderkupacon megindulnak lefelé az apró vízfolyások kis kavicsokat görgetve maguk előtt Ágira nézek és látom, hogy megremeg fáradt teste, a vastag gyapjú pulóvere átázott és rázza a hideg. Nincs mit tenni, gyorsan pakolunk a sátor alá és sietős léptekkel elindulunk az autóhoz. Beülünk és Feri az első iadításra lelket lehel az autóba. Szórják a kerekek a csúszós sarat a környező fákra, pöttyösre mintázva kérgeiket. Feri ügyesen megfordul a fák között és indulás Terecsenybe. A kastélynál már beindítja a fűtést és meleg levegő kezdi cirógatni átfagyott testünket. Az ablakok bepárásodnak: nagyobb fokozatra kell kapcsolni a ventillátort. Csendben ülünk és Figyeljük, hogyan viaskodik az ablaktörlő az ablakra zúduló esővel. A vadászházhoz érve kivesszük a hátizsákot és megbeszéljük a holnapi teendőket. Úgy határoztunk, ha nem esik nagyon az eső akkor a kocsmánál leszünk nyolc órakor. Felbúg a terepjáró motorja és a házai megkerülve eltűnik a fák közön. Az udvaron két terepjárót és a mi autónkat mossa a szakadó eső. Az első szobában a vadászok rendezkedtek be, mi a belső szobát választottuk. A házban fiús rend van, mindennek megvan a helye. A fürdőszobában a melegvizes csapot kinyitva forró víz gőzölög. Gyorsan lefűrödtünk a kellemes meleg vízzel és tiszta meleg ruhát húztunk. Bekapcsoltam a televíziót. hog\ az időjárásról új híreket kapjak. Sajnos semmi jóval nem vigasztaltak. Ági megtérített és megágyazotl közben. Jólesett a vacsora és a közben elfogyasztott ajándék sör. Az esőcsatorna kellemetlen hangon adta tudtunkra, hogy szakad az cső A végére rongyból hangtompítót kellett készítenem, hogy pihenésünkéi ne zavarja Hamar elaludtunk és akkor ébredtünk fel. amikor a vadászok azaénck Kimentem hozzájuk és bemutatkoztam. Egy darabig beszélgettünk a Zschc szépségéről és az itt levő források mostoha sorsáról. Ők is átáztak és nem jártak szerencsével; reggel újra kimennek a vadleshez szerencsét próbálnak. Jó éjszakát kívánva elbúcsúztunk, visszamentem a szobába cs belebújtam a hálózsákba. Reggel fél hatkor ébredtünk és csodálkoztunk, hogy nem esik az eső A fold kissé megszikkadt, a fákról sem hullanak a vízcscppek. Mindketten örültünk az időjárás változásának és jókedvűen megreggeliztünk. Rendet raktunk a szobában és elkezdtük kipakolni dolgainkat az autóba. A nagy fűben egs nyúl sétálgat kényelmesen, majd besétál az erdőbe. Bezártuk a vadászházat és elindultunk le a kocsmához. Sajnos még nem volt nyitva, így kint az autóban várakoztunk. Meglepetésünkre a napsugarak megjelentek a házak fafán és felcsillantották a fűszálakon az apró gyöngyöket. Nyolc órakor a főutcán megjelent az erdészet terepjárója és megállt mellettünk. Mosolyogva üdvözöltük egymást, örülve a kedvező időjárásnak. Átraktuk a hátizsákot és indultunk a forráshoz. A kastély mögött álltunk meg és siettünk n forrás felé. A (üzrakóbó! átalakított sátor jól bírta az csőt, száraz maradt minden alatta \ hosszú müanyagcsö végen szépen folyik a viz, nézegetjük a befalazott csöveket, amikor Ági csodálkozva megszólal: - Ti nem látjátok? - Mit? Azt, hogy lecsúszott a jobb oldali kőfal. Annyira a csövekre koncentráltunk, hogy nem vettük észre a fal lecsúszását. Az esővíz a kőfal mögc folyt és kimosva a sódert eldöntötte a beékelt új köveket, majd a fal lecsúszott. Az egész falazási munkát kezdhetjük élőről a jobb oldalon és ráadásul a fölötte lévő falazatot te kell bontani. El voltam szomorodva, de nem tehettünk róla; az időjárás kitolt velünk. A tervezett munkaidő így a többszörösére nőtt. Sütött a Nap, ez feldobta a hangulatomat: tudtam, hogy késő délutánra befejezhetjük a munkát. Felnyitottuk a fóliasátrat, elővettük a szerszámokat és nekiálltunk a munkának. Tudtam, hogy a cement elég lesz. de sódert hozatni kell a kastélytól. Bontottam a kőfalat és a megtisztított köveket az árok szélére tettem. Feri és Ági tanulva a tegnapiakból odébb raktak tüzet egy megtisztított területen. A füst kavargóit a fák koronái között, a napsugarak sávokban világítottak át rajta. Feri szólt a fogatosnak a kastélynál, hogy hozza ide a megmaradt sódert. Ágak recsegtek, ahogy a két ló áthúzta rajtuk a sóderral megrakott szekeret. Ügyesen irányította az Erdélyből idetelepült fogaios a lovakat a szűk helyen. Ági és Feri nekiálltak a betonkeverésnek egy viszonylag egyenes placcon. Csikorogtak a kavicsszemek a lapé: alatt, a cement sötét szürkére színezte a sódert. Egyre több kő került vissza a partoldalba és emelkedett a magassága. A meder aljára helyezett köveket vízüveges betonnal rögzítettük, nehogy a szivárgó víz kimossa belőle a cementet. Kevés lesz a kő, ezért Feri ismét intézkedik és eltűnik a kastély irányában. Nagy lángokkal ég a tűz, ropogtatja a comb vastagságú farönköket. Zőtyögve lovas kocsi közeledik a kövekkel a forráshoz. A forrás előterében állok és azon gondolkodom, miként fogok lépcsőt kialakítani a szűk és mély mederben. Sajnos semmi négykézláb ötletem nem volt, és váratlanul az eső is elkezdett szakadni. A falazást letakartuk fóliával és ezt tettük a bekevert betonnal is. Szerencsére az eső hirtelen jött és hirtelen c! is állt, de a kabátom átázott a hátamon. Feri leszúrta az ásót a tűz közelébe és mondta, terítsem rá, hamar meg fog száradni. Visszamentünk a forráshoz és együtt törtük fejünket a lépcső kialakításán. Vcgiil Ági ötletét fogadtuk el, igaz nehezen értettük először, mit s akar Szárazon leraktuk az elképzelését és jónak bizonyult. Levettük a fóliát a betonról és nekiálltam a lépcső kialakításának. A forrás csövei alá kis medencét képeztem ki, hogy a viz abba csorogjon majd bele. A patakmederben alig tudtam menni a vizes vödörrel, úgy ragadt a márgás iszap. Javul az idő, ismét sül a Nap és elöcsalogatja a kastély lakóit. Többen jönnek és nézik a majdnem kész forrást Elismerően szólnak munkánkról és örülnek, hogy vannak még emberek, akik szabadidejükben a természet megóvásával foglalkoznak. Már öt óra elmúlt cs még igazán nem is ettünk. Sajnos a falazást nem lehet befejezni, mert nincs gyorskötő és félő, hogy a nagy súlytól a fal ledől. Amíg Agick összepakolnak, én eszem egy szendvicset, amihez Feri ajánlott fel jó házi stifoidert. Rendet raktunk a területen és elindultunk a kastélyhoz, hogy a szerszámokat lemossuk. Hat órakor értük Terccsenybe, ahol reggel az autónkat hagytuk.'Átpakoltuk szerszámainkat és a hátizsákot, majd a befejezési munkálatokat beszéltük meg Ferivel. A maradék falazást és a fugázást majd Ők elvégzik valamelyik nap a héten. A faluban a kulcsosházak udvarain is sátrak álltak, sok vidám fiatal örült a szép napsütésnek. Elbúcsúztunk barátunktól és elindultunk haza Pécsre. (folytatjuk) Baumann József Zsolici-mecseki barangolások avagy A PTTESzivárvány IÜétpróbás Szakosztály évadnyitó túrájáról Szakosztályunk - gyermek és ifjúsági szakosztályról lévén szó - a turistaévadot a tanév rendjéhez méri. így évadnyitó túránkat immáron hetedik éve szeptember utolsó hétvégéjére (pér.tck-szombat-vasárnap) időzítjük. Az időpont megválasztását az ez idő tájt átlagosan jó időjárási viszonyok és a tanulók tanévkezdésből való "fclocsúdása" egyaránt indokolják. Az útvonal (Kaposvártól Pécsig) bejárása pedig a két gyönyörű tájegység, a Zselic és a Mecsek bejárását teszi lehetővé. Idén a szálláshelyek tekintetében a választás Terecscnyre és Hctvehelyrc esett. A hagyományoknak megfelelően jó hangulatban, kedvező időjárási viszonyok közt vágtunk neki a három napos túrának. Péntek reggel a "fürdő vonaton" zötykölödve mindenki várakozásiéi in nézett a túra elé, a rutinosabbak előző években a túrán szerzett tapasztalataikról meséltek, a fiatalok kíváncsian hallgatták őket. A vonatról leszállva kis sétát tettünk Kaposváron a donneri városrészen ál a Róma-hegyre, ahol Rippl-Rónai József hajdani rezidenciája áll (ma múzeum). A szépen megóvott kúria előtt elhaladva gondolatban tisztelegtünk a nagy festő emlékének, miközben illusztrisán eszembe jutott a "Piacsek bácsi a vörösborral" című festménye is. hiszen a Róma-hcgy, Lonka-hegy környéke valamikori szőlő és borkultúrájáról is híres volt. A szölövidéket elhagyva rövid szerelcsigazitást követően a Simonfa feletti tető felé vettük az útirányt. Útközben magányos diófák termése biztosította "menettíz-órainkat", majd a kemény dió marokpróbája után lassan elértük első .pihenőhelyünket, Cálosfát. Ott az őszi napsugár megbecsülése mellett a templom fái alatt pihenve falatoztunk, majd újult erővel vágtunk neki a kék jelen az embert próbáló domboldalnak. A Zselic talán legszebb gerincútjára érve (Tótvárosi-tető), minden magaslesnél meg-megállva gyönyörködtünk a tájban, felidézve a környék neves betyár-legendáit, melyeket tán az út fölé boruló öreg tölgyek nálunk is jobban ismernek. A gerinc-útról letérve a K+ turistajel vadnyomokkal tarkított változatos erdei útján értük el kora este tcrecsenyi szálláshelyünket, az erdő szélén meghúzódó Zrínyi kulcsosháza'. A vacsora, a szerelés rendbetétele, a tisztálkodás után nem kellett senkii sem ringatni, a nap történéseinek megbeszélése közben elöbb-utóbb ki hortyogva, ki csendben már a holnapi túrát álmodta tovább. Másnap kis csapatunk tagjai frissen, immáron a reggeli busszal jött túratársakkal kiegészülve vágtak neki a Sas-rétre vezető domboldalnak. A Sas-réten - mely nyugalma és szépsége által mindig megállásra késztetci az arra járót - rövid pihenőt iktattunk be, s a felettünk kerengő ölyvek röptét szemünkkel követve gondolatban már következő pihenőhelyünkön, a Szabási-tetőn jártunk. Oda kisebb, de inkább nagyobb emelkedő leküzdése után jutottunk fel, s jól megérdemelt jutalomképpen gyönyörködhettünk a Csc-bényt koszorúzó panorámában. A szabási főutcán végighaladva, a falu valamikori virágzó korszakát próbáltuk magunk elé képzelni. Hollófészckig a bakancsok ütemes dobbanása és jókedvű nótázás adta meg a talp alá valót. A kék sáv jelzésről letérve, a Kán felé vezető dűlöúton már a mecseki panoráma látványa adta az erőt a völgybe való leereszkedéshez. Kánba érve rácsodálkoztunk a rohamosan fejlődő falu képére, majd az új ■■stadiont’’ megpillantva, fittyet hányva a lábunkban buzgólkodó kilométerekre -amúgy igazi hétpróbás lendülettel - a labdát kergettük, majdnem sötétedésig Az elhúzódó sportmérkőzés és egy szerényre sikerült rövidítési kísérlet következtében már sötétben cs szemerkélő esőben érkeztünk második szálláshelyünkre, Hctvehclyrc Itt Gciszkopf Józsi bácsi, a helyi kántor fogadott s szállásolt el bennünket a papiakban. Szives látásának és a helyiek vendégszeretetének köszönhetően még az esú. tornacsarnokban rendezett bálba is meghívót kaptunk. Másnap reggel a Sás-völgyön végighaladva hagytuk magunk mögött a vendégszeretetet újfent bizonyító bájos falucskát. Hetvehclyt. A Pctöcön töltött rövid pihenő után, a Jubileumi Keresztnél, illetve a Babás-szerkövekncl a látvány igézetében szívtuk magunkba azt a sajátos hangulatot, melyet csak ott erezhet az arra járó vándor, a megkövült esküvői menet bájos legendájának misztériumában. Majd a Sas-fészek melletti emelkedőt is magunk mögött hagyva a napsütötte Zsongor-könél a napfény, a kilátás és a szél triumvirártusának jótékony hatását élvezve költöttük cl ebédünket. Innen továbbállva a kelta druidák s egykori pálosok történelmi nyomdokain barangoltuk be a Jakab-hcgyi ösvényeket, ismerkedve a romok valós és képzelt titkaival. A zöld jelen való leereszkedés már a három napos túra levezetését jelentette. A hazafele vezető lépések csendjében a megismert tájak képei, a tájhoz kötődő legendák kezdtek mindenkiben más-más, sajátos emlékké kovácsolódni. Olyan emlékké, melyben természetjáró reményeink szerint - a természet, a szülőföld, az őseink tisztelete - a még több helyen látható őszi kikericshez hasonló módon nyílik: őszintén, tisztán, szabadon. Kevy A'ben Nyílt túra a Zengőre 200Q. október 14, szombat, reggel 8.45: találkozás Pécsett a távolsági buszpályaudvaron. A túrát Jakabné, Ducika vezette. Zobák-pusztán szálltunk le a buszról. Itt ismertette az útvonalat, majd a kék négyzeten elindultunk. Létszámunk 29 fö volt, ebből két gyermek. Csodálatos időben vágtunk neki a nem könnyű túrának. Szinte nyárias idő és hangulat uralkodott a társaságban. Ha nem ropogott volna a lábunk aiatt a sok levél, és a fák nem ezer színben pompáztak volna, azt hittük, és úgy éreztük, nyár van, augusztus. De sajnos már itt az ősz, legalábbis a naptári. Időnként megtréfál bennünket az időjárás. Plispökszcntlászlón hosszabb szünetei tartottunk. Előszedtük elemózsiánkat, majd Ducikánk finom almás pitével és pogácsával kínálta a társaságot. Saját termésű borát kóstolhattuk meg. Így megerősödve, a pihenő után ismertette Püspökszentlászló történetét, a templom és a kastély múltját, jelenét és a csodálatos arborétumot, s a hegyoldalban Szent László szobrát. Majd tovább folytattuk utunkat a kék négyzeten. Az elágazástól a sárga jelzésen mentünk tovább, nehéz volt az utolsó szakasz, de egymást segítve feljutottunk a Zengő csúcsára. Közben lefelé kirándulók jöttek, és kedvesen bíztattak: már nem sokáig tart az emelkedő. Jól elbeszélgettünk. I-elérve a Zengőre kicsit pihentünk, majd felmásztunk a kilátóra, s mindent elrejtettünk, kárpótolt a kilátás, a panoráma. Messze a ködből elénk tárult a misinai kilátó. Komló. Hosszúhctény, Pccsvárad. Nem beszélve a sárga, barna, zöld, lila. rózsaszín fákkal tűzdelt, gyönyörű hegyvidékről és völgyeiről. Nagyon boldogok voltunk, hogy ilyen tartalmas, de nehéz túrán vehettünk részt. Egy kis pihenő után elindultunk lefelé, de a kövek azért itt is veszélyt rejtegettek. Egymásra vigyázva leértünk Pécsváradra, ahol cpp leányvásár volt. amit kétévenként rendeznek. Sajnos nem tudtuk megtekinteni, mert 15.45-kor indult "Inier-pici" vonatunk, vagyis a Piroska Pécsre. így csak sietve néztünk oda, a sátrasok színes kavalkádjára. Nem tudtuk, hogy milyen volt a kínálat és a kereslet a lányokra, és hogy mi elkeltünk volna-c a vásáron? Az utolsó pár métert futva teltük meg. bent állt a vonat. A vonaton is együtt volt a társaság, jókat kacardsztunk, vidám hangulatban döcögtünk be Pécsre. így meg egy kis nosztalgia is kerül; a programba. Ritkán utazunk vonattal. Mindenki egészségesen érkezett meg. A ké; kis gyermeknek is szeretettel gratulálunk, hogy végig csinálták a túrát. Köszönjük a túrát. Ducika. Még sokáig vezessél bennünket! Raub Bőimmé PTTE túraszakosztály tag Felkerüli a tető a János-kilátóra 2000. október 17-én, kedden, a szövetségi napon szólt nekem Kovács Szabó János: Jenő, csütörtök reggel 9 órára megrendeltem a darukat. Feltesszük a kilátó - régen elkészült - tetejét a helyére. 19-én, csütörtökön reggel borongós, ködös időre ébredtünk. Autóba ültem, irány a Nagy-Tubes "csúcsa". János már munkaruhába öltözve tett-veit a torony körül. 9 óra 30 percre jön a daru - mondja nekem mert fúj a szél, de a tetőnek a helyére kell kerülnie a mai napon. A torony körül tett-vett Cs. Tóth Péter épiiész és kisfia, Cs. Tóth Levente (5 éves), várták az idő javulását és’munka indulását. Túli István, a FERRO BUSINESS ügyvezetője izgatottan telefonál a daruért, amikor egy rövid időre csendesett a szél. Közben állandó megbeszélést, eligazítást tart munkatársainak: Kárpáti Mátyásnak, Síuder Zoltánnak, Balogh Imrének, Csabrák Istvánnak. Kilenc óra után néhány perccel megérkezett az autódaru (I3ERGER KATÓ BPX 123) A hatalmas jármű a szűk helyen gyorsan elhelyezkedett. Az elhelyezkedést kezelője. Kása Ferenc és Császár László irányította, számomra bámulatosan. Mit tesz a sokéves gyakorlat! A daru az AUTÓDARUS Kft.-tői érkezett, a hatalmas "gém" 51 méter magasra képes emelni 2,7 tormát. Az elkészült tető, amit a helyére kell tenni, 1900 kg; 17 illetve 19 méter magasra kell emelni. (Itt jegyzem meg, hogy a tubesi katonai torony 50 méter, a Pannon GSM torony 45 méter magas. Távolról nézve egyforma magasnak látszanak, ez a szint miatt van 'gy-> Közben megérkezett az Új Dunántúli Napló fotósa, Müllcr Andrea, aki a ködös idő ellenére készített néhány képet. Ezekből egy kép az október 20-ai újságban meg is jelent. 9 óra 30 perc: elkészült a daru beállítása ("betalpalt"). 9 óra 40 perc: a kötelet három ponton - tetőn vágott lyukakon - a tartó fémszerkezetre akasztották. 9 óra 43 perc: a daru elkezdte a tető felemelését. 9 óra 53 perc: helyére került a tető, a fent dolgozó szakemberek segítségével Cs. Tóth Levente ötéves kisfiú megjegyezte: "végre nem fog fázni a kilátó feje ' 10 óra 47 pere: csiszolás, illesztés után elkezdődött az előzetesen felállított négy oszlopra a tetőszerkezet rálicgesztésc. 11 óra 11 perc: a daru "elengedte" a tetőszerkezetet, visszahúzta hatalmas "gémjét". A hegesztés, a lakatosmunka folytatódik. Közben felérkezett, hogy jelen legyen a munkálatok idején dr. Makoviczky Gyula, aki öccsével együtt 200 ezer forintot adott a torony építéséhez. Később megérkezett Albert Pál, a Pécsi Közüzemi Rt. igazgatója és Jávor Attila, a parkerdő erdésze is. Gratuláltak Jánosnak az eddigi munkához és megbeszélték a torony műszaki átadását és a további teendőket. A lakatosmunkát másnap fejezték be. Bougucl Kálmán hegymászó a tetőn tépett lyukakat befoltozta. Adalék ehhez a naphoz: Természetbarátok egymás közt már többször megbeszéltük, hogy a régi - lerombolt -kilátót Rauch Jánosról, ezt az újat pedig Kovács Szabó Jánosról nevezték, nevezzük cl JANOS-kilátónak. Szerénységed ez ellen tiltakozik, tudom, de nekünk engedtessék meg, hogy ezt megtegyük. Ezt a véleményt nemcsak a pécsi és a baranyai, de minden természetjáró aláírná, rajtad kívül. Nem folytatom munkád további méltatását, dicséretét, mert azt az idő igazolja majd. Egészségedet is megviselte küzdelmed a sok-sok ígérettel. Vigasztaljon, ahogy azok, akik tudják, mit tettél - többek között - a kilátóért, azok nagyra becsülnek, tisztelnek. Az elkészült kilátó egy nagy alkotás, talán emlékmű neked - azoknak, akik Önzetlenül, pénz nélkül, időt, fáradtságot nem sajnálva teszik a közösségi munkát. 8aro>iek Jenő sjt i?. * V.; Dr Szvaán Gábor r!a$/.au«t István rujA'ii BARANYAI TERMÉSZET JÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XXXIII. Mátrai Gábor HÍREK ■ Leégett Éger-tetőn a gyermektábor fa épülete. A házzal együtt a berenezési tárgyak is megsemmisültek. Nem kizárt a gyújtogatás. A tábort működtető Környezetünkért Alapítványnak több szervezet felkínálta segítségét a tábor újjáépítéséhez. Reméljük, ez nyárra sikerül. ■ Tubcs: október 19-én felkerült a kilátóra a tetőszerkezet. Errö; szóló írásunk fentebb olvasható. NYÍLT TÚRÁK • november II, szómba!: Dömőrkapu-Darázs-kút-Kőlyuk-Dömörkapu. Találkozás reggel 7.50-kora pécsi vasútállomás előtt az autóbusz végállomáson, a 35-ös busznál. Túravezető: Korb György. • november 18. szombat: "Skóciai Szent Margit" cmléktúra. Útvonal: Pécsvárad--Rékn-kunyhó-Rckavár-Mccscknádasd (ló km). Találkozás Pécsváradon. az autóbuszmegállóban 9.30 órakor (Pécsről a 9 órakor induló busszal elérhető). Túravezető: dr. Novotny Iván. ♦ november 25. szombat: "Rockcnbauer Pál" cmléktúra. Útvonal: Hosszúhctény-Pccsvárad-ZcngŐvárkonyi szelídgesztenyés-Pccsvárad (14 km). Találkozás a komlói autóbusz pályaudvaron 7.45 órakor. Túravczctó: Iván Attila. (I losszúhetenybe Pécsről a 7.15-kor induló busszal lehet kiutazni.) * december 2. szombat: Szainár-kíit-Döinörkapu-Misina-Tubcs-Mandulás (8 krn) Találkozás a pécsi vasútállomás elöu az autóbusz végállomáson, a 39-es busz megállójában $.30 órakor Túravczctó: Márton Zoltán. * december 9. szombat: Év végi beszélgetés a 13üdös-kúti kulcsosházban. Útvonal: Szentkút Remete-rét-Lapis-Büdöskút-Lapis-Mandulás (10 km). Találkozás az uránvárosi autóbusz végállomáson, a 24-cs busz megállójában 9 09 órakor Túrávezető' dr Lakatosnc Novotny Sarolta. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ■ november 12. vasárnap: Arpádtetö-Hársas-forrás-Koszonya-tctö-Rákos-völgy-Budafa-Komló, Kökönyös (II km). Indulás a 7.30 órai pécsi autóbuszjárattal. Túravezetö: Müllcr Norbert. ■ november 19. vasárnap: SPAR-$zögc-hegy-Kő-kút-Pap-erdö-I3attyán-hcgy-Jánosipuszta (II km)-Szilvós (13 km). Indulás 8.40-kor. Túravezetö: Kuiz.s Sándor. ■ december 3. vasárnap: séta a mccsekpölöskei tóhoz. Útvonal: Mecsckfalu-Mecsckpölösko-Körtvélycs (7 km). Indulás a 7.30 órai körtvelycsi buszjárattal. Túravezetö: Nagy Jánosné. ■ december 9-10. Mikulás-túra. Indulás a 7.30 órai mágocsi buszjárattal Túravezetö: Rácz Jánosné. MeCSef. Hiradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs I árost Természetbarát Szövetség információs kiadványa Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége A köztesre szánt anyagokat minden hónap 29-tg kérjük o szövetségbe: eljuttatni (762! Pécs. Apáca n 2-t 2? ?2-'í!fl 72(. fax 72/312-019. Ügyeleti idő, kedd 16 /9 óta)