2000. május 79. szám

MECSEK HÍRADÓ 79. szám 2000. május A Mecseki Karsztkutató Csoport tevékenységének bemutatása Az 1972 óta évenként megkért hatósági engedéllyel működő barlangkutató csoport a tudományos igényű munkák mellett számos korábban ismeretlen barlangot fedezett fel. Az évi jelentéseket a helyi hatóságnak és Budapestre a Magyar Karszt és Bar-langkutató Társulatnak, valamint a Barlangtani Intézetnek küldjük meg. (Az utóbbi évek jelentései a Mecsek Egyesületben is megtalálhatók.) A dátumváltást megelőző évben készült jelentésükből kiragadott – rövidített – részlet közreadásával képet alkothatunk az utóbbi néhány évben végzett barlangfeltárások-ról. 1995 februártól kezdődött kapcsolatunk a Mecsekben azóta is tevékenykedő szegedi egyetemisták barlangkutató csoportjával. Az előzményekről annyit, hogy ők – mint a mi csoportunk is – a Mecsek Egyesület Barlangkutató Osztályába tartoznak. Ennek alapító csoportja Vas Béla vezetésével a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal Barlangkutató Csoportja (illetőleg ennek időközben történt névváltozásai során utódcsoportjai). A Mecsek Egyesület Barlangkutató Osztályának (elnöke Kis Péter) később további szakosztályai keletkeztek a már működő csoportok önálló tevékeny-ségével. Így a József Attila Tudomány Egyetem Barlangkutató Csoportja (1998-tól Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület). Erről tájékoztatót olvashatunk a Me-csek Egyesület 1998-as évkönyvében. Majd a barlangkutató osztályhoz csatlakozott 1997-ben a Mecseki Karsztkutató Csoport is. A Természetbarát Szövetség Barlangászati Szakbizottságának vezetőjeként Rónaki László minden évben különbözőnépszerűsítő programok és előadások szervezését vállalta. A szövetség kiadásában megjelent könyv egy-egy fejezetét Kraft J. és Ró-naki L. írta (l. lejjebb). A Pécsi Elektromos SE tagsága révén a koszonyai kulcsosházban elhelyezve fogad-tuk, és öt napon át kalauzoltuk a Mecsek- és Villányi-hegységi barlangok bemutatá-sával a G.S. CAI. Palermói barlangkutatókat (1996 ápr.). Ennek emlékét őrzi, a veze-tőjükkel (Sammataro Salvatore – Totó) közösen felfedezett, akkor megnyílt Peler-mo-víznyelő. A szövetség elnökének, Baronek Jenőnek, és Kiss Lajosnak sokrétű segítségéért kö-szönettel tartozunk. A Spirál-víznyelő 19 évvel korábban kezdett bontása 1996-ban eredményre vezetett, miután sikerült lejutni a Mecsek legmélyebb víznyelőjéből a felszín alatt közel 100 m mélyen kanyargó 60 m hosszú, patakos, Verecke-folyosónak elnevezett járatba. Ez nagy reményekre jogosítja a kutatókat, mert a legnagyobb vízgyűjtő területtel ren-delkező Vízfő-forráshoz tartozik, kiemelt fontosságú területrészen. Ezzel a felfede-zéssel (Kéki A. - Nemes B.) újra fellendült a csoporttevékenység. A mecseki barlangkutatók első találkozóját a Spirál ismertetésének jegyében tartot-tuk a Pro Natura Egyesület kezdeményezésére, melyen a szegediekkel, továbbá né-hány vendéggel 38 fő gyűlt össze a Büdös-kúti turistaháznál. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (dr. Iványi Ildikó ig.) és munkatársai a csoport kéréseit segítően támogatták minden esetben. Támogatásukkal készítettük el a barlangbejárat korszerű lezárását is. A Mecsekben harmadik alkalommal került megrendezésre 1997-ben (Pro Natura szervezésében) az Országos Barlangnap. Ez alkalomra sikerült kiadni a Mecseki Karsztkutató Csoport Jubileumi Évkönyvét, mely az MKCS 25 éves tevékenysége mellett még többek között két évszázad karszt- és barlangkutatásáról ad áttekintést igen sok új információval. Az 1999-es évi jelentés a területen 1995-től tevékenykedő 71 személy adatairól ad számot, valamint ez időszak során kutatott barlangok új feltárásként nyilvántartott bejárható hosszúságait. • A Spirál-víznyelő 1977–1996 közötti évek során történt feltárása össz hossz-ban 71 m-nek adódott a "bejutást" megelőzően. A Labirintusból 1996-ban tör-tént továbbjutás napjainkig 291 m-rel növelte a Spirál-víznyelő-barlang méretét, mely így összesen 362 fm-nek adódik. • A Büdöskúti-víznyelő 1972–80-as években feltárt 14,9 m poligon hosszban 8 m mélyen induló 10 m hosszú lejtős járat tölcséréig a későbbiekben feliszapoló-dott szakaszt 1997-ben újra bontottuk 8 fm hosszban, és így a korábbi végpon-tot 5,5 m-re megközelítettük. • A Szárazkúti-víznyelő már korábban feltárt 20 m-es szakaszát elzáró bemosott uszadék és patakhordalék dugóktól 1997-ben megtisztítottuk. • A Terrárium-nyelő kibontását 1997-ben 3,5 m mélységig végeztük. • Az Akvárium-víznyelő kibontását 1997-ben kezdtük és azóta 14,5 m-ig jutot-tunk a függőleges csőszerű szakasz után enyhén lejtős, majd újra mélyülő üregben. • A Horgász-barlangnak elnevezett nyelőt 1997-ben 11 m mélységig sikerült ki-bontatni. • A Kis-Fáni-nyelő megbontásával 4,5 m mélységig jutottunk. • A Kovácsszénáján kialakított park hajdani kőfejtőjében meg-nyílt kőfülke 1997 évi feltárása 2,5 m-ig tette szabaddá a barlangkezdeményt. • A Nagyharsányi-hegycsúcs barlangjában a kőtörmelék között Kéki A. és Glöckler G. munkája nyomán 8 fm újabb üreget ismerhettünk meg 1997-ben. • A Vaczak-nyelő 1998-99 évi bontása függőlegesen 14 m mélységig megtörtént, de úgy tűnik, hogy az újabb szűkület végleges akadályt képez. • A Rózsa-nyelő 1998 évi bontása 2,5 m-ig jutott. • A Hátas-nyelő bontásával 1998-ban 11 m mélyen elakadtunk. • A Palermo-víznyelő felfedezése óta kitágult beszakadását az agyagos töme-déktől 1998-ban 2,4 m-ig sikerült kibontani, de azóta az üreg folyton változik mélységben és átmérőben a levonuló árvizek hatására. • Kovácsszénáján a Füstös-lik 1998-ban történt régészeti feltárása során a kuta-tóárkok 29 folyóméteréből mintegy 5m3 anyag átszitálására került sor. A felfe-dezett Forráscsatorna 10 m-el tovább növelte a járatok hosszát. • A Kis-Füstös-lik (Kőfülke) feltárását 1998-99-ben végeztük, összesen 8 fm-ből több mint 13 m3 anyag kitermelésével és átvizsgálásával. • A Tomika-zsomboly korábban (1983 XII. 10.) huzatos Száraz-zsombolynak nevezett 8 m mélységig járható aknáját, melynek alján a szűk lyukba eresztett függőt 10,5 m-ig engedtük, 1999-ben megbontva 1,5 m-rel mélyítettük. Jelenleg tehát 9,5 m mély. • A Szem-kőfülkét 1999-ben találtuk meg és dokumentáltuk, szintes bemélyedé-seként 6 m-rel. • Ez év végén ismertük meg és felmértük az abaligeti út mentén felszakadt Régi-nyelőt, melynek járható hosszát a mérőzsinórral 6,5-m-nek találtuk. Mindezen kisebb feltárásaink összes folyómétere 473 m-nek adódott. Ehhez adva a Spirál 362 összesített fm-ét, szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy csoportunk az utóbbi évek során 835 fm feltárással jelentős eredményt könyvelhet el. Rónaki László Ünnepség a Kardos úti kulcsosházban BARANYA MEGYEI TERMÉSZETJÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XXIX. Április 16-án bensőséges, jó hangulatú ünnepség keretében köszöntötték természet-barát társai 90. születésnapján Exner Miklóst, a PTTE Nyugdíjas Szakosztályának alapító, és ma is aktív tagját. Az ünnepségen részt vette a szakosztály 48 tagja, a Spartacus Természetbarát Szakosztály képviselője, valamint Strasser Péter, a Pécs Városi Természetbarát Szövetség elnöke. Ragyogó napsütésben, a kulcsosház árnyékos udvarában terítették meg az asztalo-kat mindenféle finomságokkal, saját készítésű süteményekkel, pogácsákkal, szend-vicsekkel, és az ugyancsak saját termelésű borok sem hiányoztak a jó hangulat meg-teremtéséhez. Az ünnepség a szakosztály egyik tagja, Gálhidi Éva által felolvasott megható verssel kezdődött, majd Karádi Károly, az egyesület elnöke köszöntötte az ünnepeltet, méltatva a természetbarát mozgalomban sok évtizeden át kifejtett tevé-kenységét. Exner Miklós többek között a II. világháború előtt működő Természetba-rátok Turista Egyesülete (TTE) pécsi csoportjának volt egyesületi pénztárosa; részt vett az Isten-kúti Turistaház és a Fehér-kúti Turistaház építésében, mint az építő bizottság tagja. A háború után átszervezett természetbarát mozgalomban az ugyan-csak PTTE (Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület) néven megalakult egye-sület nyugdíjas szakosztályának alapító tagja és hosszú évekig vezetője, valamint az egyesület elnökségi tagja volt, s egyik létrehozója a Hársas kulcsosháznak. Már 80. életévéhez közeledett, amikor a szakosztály átvette a Kardos úti kulcsosház romos épületét, és azt felújítva és kibővítve a Mecsek egyik kedvelt kulcsosházává alakítot-ták át. Karádi Károlyt követően Strasser Péter köszöntötte az ünnepeltet a pécsi és baranyai természetbarátok nevében. Köszöntőjében kiemelte, hogy a természetjárás "nagy öregjeit" azért is tisztelni kell, mert életük és munkájuk példaképül állítható a fiata-lok, a gyerekek, a jövendő nemzedék elé, és fontos, hogy a fiatalságnak legyenek példaképei. A köszöntések elhangzása után a résztvevők kötetlen beszélgetése, a visszaemlékezések tették hangulatossá az ünnepséget. Kedves Miklós "bácsi"! Kívánjuk, hogy még sokáig, sok évig jó egészségben vegyél részt a természetbarát mozgalomban, annak népszerűsítésében, jó példát mutatva az utánunk következő generációknak.! Az ünnepség hangulatos és színvonalas megrendezése a szakosztály jelenlegi vezető-je, Jakab Ferencné és kitűnő csapata jó munkáját dicséri. Karádi Károly  Tavaszi túra Koszonyatetőre Április 22-én, szombaton reggel a 14-es autóbusz Petőfi-aknai végállomásánál már várta kirándulócsoportunkat Kiss Lajos bátyánk. 12-en voltunk; kellemes, meleg időben indultunk el. A bánya sivár területét elhagyva a tavaszi erdő minden szépségével fogad bennün-ket. A téli kopár erdő üde zöld színű ruhába öltözött, virágzó fák, bokrok között ve-zetett utunk. Kövestetőre érve pihenőt tartottunk. Lajos bácsi részletes, érzelmekkel töltött tájékoztatót adott a hajdani transzformátorházból turistatársai segítségével kialakított kulcsosházról, amely mára teljes kényelmet nyújtó vendégfogadóvá, üdülővé nőtte ki magát a Hármas-hegy nyugati lábánál. Az épület nem csak kívülről szép: parkja gondozott, jó levegő és csend várja-fogadja az idejövő pihenni vágyót. Tovább indulva egy kis kitérőt teszünk, s megtekintjük a volt fonolit (hangkő, pengő-kő) kőbányát. Kövét főleg útépítésnél használták. A volt kétszintes bányaudvaron kisebb-nagyobb sziklatömbök pihennek. A természet azonban láthatóan ismét bir-tokba veszi a tőle egykor elvett területet. A volt bánya közvetlen szomszédságában a vasasi külszíni fejtés nagy területű, fekete, mély ürege tátong; itt még javában folyik a szén kitermelése. Utunk mentén az erdőben hatalmas sziklatömbök tűnnek fel. Béta-bányához érke-zünk. Még állnak az egykori kiszolgáló épületek, ám "szorgos" kezek dolgoznak raj-tuk. Távolból is látszik: ami csak kiszedhető belőlük, azt elviszik. Az aknatorony hatalmas kerekei állnak. A torony tetejéről, mint kilátóról szemléli valaki a környé-ket. A volt bánya területét rendezik, egyengetik, földdel takarják be. Így sem szép a látvány. A területtel kapcsolatos új hír: itt szándékoznak valakik akkumulátor fel-dolgozó, vagy bontó üzemet kialakítani... Nesze neked természet, emberek egészsége! Egy rövid szakaszon műúton haladunk. Kisebb-nagyobb gödrök, süllyedések követik egymást, a műút maga is lesüllyedt egy darabon vagy fél métert. A földalatti üregek erősen "dolgoznak". Koszonyatetőre érünk. Lajos bátyánk itallal kínál, és húsvéti festett tojással lep meg bennünket. Pihenés közben elfogyasztjuk a hozott elemózsiát, majd indulunk az István-akna felől érkező autóbuszhoz, hogy visszatérjünk otthonunkba. Köszönjük a túravezetést, a részletes tájékoztatást a tudnivalókról. További jó egészséget kívánunk Neked, Lajos bácsi! Kazal György  Konferencia – alacsony hatékonysággal Az Ifjúsági és Sportminisztérium az ifjúsági turizmusban és a természetjárásban érintett ifjúsági közösségek, egyesületek, szakosztályok és más civil szerveződések részvételével 2000. április 14-16-án "Ifjúsági turizmus és természetjárás az ezredfor-dulón" elnevezéssel szakmai konferenciát rendezett a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrumban. Baranyából is több pedagógus, illetve egyesületi képviselő vett részt – az előzetes programtervezet alapján – tartalmasnak és hasznosnak ítélt rendezvé-nyen. A hosszú és vontatott plenáris ülések, az éjszakába nyúló szekcióülések azonban többnyire nem elégítették ki elképzeléseinket és elvárásainkat. Bár én csak a magam nevében nyilatkozhatom, de beszélgetve több résztvevővel tudom, hogy ők is hason-lóan értékelték a három napot. Néhány előadón kívül – mint Cziráki Péter, a Zöld Pont szerkesztőség vezetője, aki "Az ifjúsági turisztikai információs rendszer bemutatása" címmel lényegre törő és élvezhető tájékoztatást adott, vagy egy-két szekcióvezető, mint Tóth József, az ISM főosztályvezető-helyettese – többnyire vontatott, statisztikai számadatokkal terhelt és egymást ismétlő előadásokon igyekeztünk némi új információmorzsát összegyűj-teni. Többször elhangzott a résztvevőktől a kérdés: megfelelőfórumon mondjuk-e el gondjainkat? Egyértelmű válasz egyszer sem érkezett, mint ahogy arra sem: továb-bítják-e a felvetett problémákat és javaslatokat? Sokan úgy láttuk, hogy hasznosabb lett volna a csodálatos időben egy-két szép túrát tenni a szabad levegőn, kötetlen beszélgetéseken megosztani tapasztalatainkat és ötleteinket. Főként a Magyar Természetbarát Szövetség tagjainak olyan érzésünk volt, hogy nem annyira a turizmus és a természetjárás állt a szervezők elképzelései-nek a centrumában. Végül a helyzetet jól felismerő és aktív túratársaink egy állásfog-lalást készítettek a konferencia zárására, amit a résztvevők egyhangú szavazással elfogadtak és átadták Szabó Lászlónak, az ISM helyettes államtitkárának, hogy azt továbbítsa a miniszterelnök úrnak. Következő számunkban erről részletesebben beszámolunk. Őri Zsuzsanna DDNPI HÍREK Igazgatóságunk kérésére a Kőszegi-forrrás közelében elhaladó zöld sáv jelzésű turis-taúton a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség útvonalmódosítást hajtott vég-re. A korrekcióra azért volt szükség, mert az országos erdőrezervátum hálózatba tartozó "őserdő" magterületén haladt keresztül a turistaút, és a kezelési irányelvek szerint itt lehetőség szerint semmilyen emberi tevékenység nem befolyásolhatja a természetes folyamatokat. A zöld sáv jelzés új nyomvonalon halad, a Kőszegi-forráshoz pedig egy zöld kör jelzésű úton lehet lemenni. A változásokat a mellékelt térképvázlat ábrázolja. Nagy Gábor tájegységvezető BARANYA MEGYEI TERMÉSZETJÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XXX. Romvári Tibor (Plaszauer István grafikái) Benczes Gábor HÍREK • Nem szűnik meg: egyes híresztelések szerint a Dél-Zselicben lévő terecsenyi Aligvár Kul-csosház megszűnik. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Kelemen Gyula, a boldogasszonyfai ön-kormányzat terecsenyi képviselője tájékoztatta szövetségünket. E szerint a kulcsosház kezelésé-ről szóló szerződést az önkormányzat felmondta a Lőrinci Barangolók Egyesületével, és 2000. május 1-jétől a kulcsosházat az önkormányzat üzemelteti tovább. A házban hosszabb ideig tartó felújítási munkálatok kezdődnek, melyek ideje alatt a működés szünetel, de utána a ház tovább-ra is természetbarát szálláshelyként fog tovább üzemelni. • Kivágták a hársfákat: a Dél-Zselicben az Almamellék irányából Sasrétre vezető "Hársfás út" (P + jelzés) öreg hársfáit kivágták, így most már csak a hatalmas tönkök látszanak. A Dél-Zselic egy szép látványossággal lett szegényebb. Reméljük, hamarosan újratelepítik a fákat. • Útjelzés-változás a Sárkány-szakadéknál: a Vízfő irányából Orfű, majd Jakab-hegy felé vezető zöld sáv jelzés Orfű falun a sárga sáv jelzéssel együtt halad végig. A Sárkány-forráshoz (a Sárkány-szakadék aljára) a zöld háromszög jelzésről leágazó kör jelzés vezet be. • A Dunatáj Országjárók Baráti Köre részére Halmai Istvánné szervezésében Baján április 10-én a Mecsek hegység kialakulásáról és vízföldrajzi helyzetéről tartott előadást Rónaki Lász-ló. A 30 érdeklődő között Pécsről Kiss Lajos tagtársunk, valamint Baja város polgármestere, Széll Péter úr is jelen volt. Az előadás befejezéseként megtekintették a Pécsi TV és a Szekszár-di Tv által készített videofelvételt a Spirál-víznyelő-barlangról. A 20 perces összeállítást Gál György tagtársunk készítette. NYÍLT TÚRÁK  május 6, szombat: Vár-völgy – Cigány-hegy – Óbányai-völgy – Mecseknádasd (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron, 8.45 órakor. Túravezető: Járányi Lász-lóné.  május 13, szombat: Magyarürög – Panoráma-út – Sasfészek – Jakab-hegy – Magyarürög (14 km). Találkozás az uránvárosi buszvégállomáson a 24-es autóbusz megál-lójában 9.00 órakor. Túravezető: Kaszás Károlyné.  május 21, vasárnap: "Zselici tájakon". Útvonal: Kishajmás – Hollófészek – Györgyma-jor – Korpád – Bükkösd (21 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 7.00 óra-kor. Túravezető: Gőbölös István.  május 27, szombat: Márévár – Somosi-kút – Farkas-árok – Cigány-hegy – Máré-csárda (16 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.45 órakor. Túraveze-tő: Medovarszky László.  június 4, vasárnap: Árpádtető – Páfrányos – Mánfa – Sikonda – Pölöskei-tó – Komló (21 km). Találkozás Árpádtetőn 7.45 órakor (elérhető a pécsi vasútállomás elől 7.10 órakor induló 31-es autóbusszal). Túravezető: Őri Zsuzsanna. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással, melyekre mindenkit szere-tettel várnak (komlói kiindulással): • május 7, vasárnap: "Bazsarózsa túra". Útvonal: Hosszúhetény – Nagymező – Püspökszentlászló – Zobákpuszta (10 km) – Komló (16 km). Indulás 8 órakor a hosszúhetényi autóbuszjárattal Túravezető: Stranszky Istvánné. • május 14, vasárnap: Mecseki barangolások. Útvonal: Sikonda – Vágotpuszta – Kecskehát – Dóczy-malom – Sikonda (10 km), ill. Sikonda – Vágotpuszta – Kecs-kehát – Nagy-Mély-völgy – Anyák kútja – Mánfai templom – Mánfa – Komló, Kökönyös (20 km). Indulás 8 órakor a sikondai buszjárattal. Túravezető: Őri Zsu-zsanna. • május 21, vasárnap: Máza – Vörös-cser – Büdös-kút – Pásztor-forrás – Máré-csárda (15 km). Indulás a 6.50 órai bonyhádi buszjárattal. Túravezető: Iván Atti-la. • május 27, szombat: Márévár – Somosi-kút – Farkas-árok – Cigány-hegy – Má-ré-csárda (16 km) – Vörösfenyő kh. (20 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi buszjá-rattal. Túravezetők: Rácz János, Medovarszky László. • június 4, vasárnap: Árpádtető – Tripammer-fa – Páfrányos – Mánfai-templom – Mánfa – Sikonda (9 km) – Vadásztanya – Körtvélyes – Pölöskei-tó – Komló (20 km). Indulás: a 7.30 órai pécsi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. RENDEZVÉNYEK • május 6: Madarak és Fák Napja – túra és vetélkedő általános iskolások részére. R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Pécs, Állatkert 8.00-9.00; cél: Remeterét. Részvétel: 2-5 fős csapatokkal, nevezési díj nincs. Előzetes jelentkezés és információ: Strasser Péter, tel.: 72/481-961 (napközben), 256-508 (este). • május 6: Mecsek - Tikkurila Kupa turisztikai akadályverseny, Abaliget. R.: Lőrinci Barangolók Egyesülete, Baranya Megyei Szabadidősport Szövetség. Rajt: Abaliget, ált. iskola, 8.00-10.00. Részvétel: általános iskolás, felnőtt és családi ka-tegóriában 4-6 fős csapatokkal. Nevezési díj: 150 Ft/fő. Előzetes nevezés és in-formáció: Papp Csaba, tel.: 73/370-394. • május 13: Természetjáró Fiatalok Megyei Találkozója, Pécs-Égertető. R.: Bara-nya Megyei Természetbarát Szövetség. Résztvevők: általános és középiskolás természetjárók 2-5 fős csapatai. A programban természetjáró akadályverseny és turisztikai elméleti verseny szerepel, melynek témái: a Jakab-hegy és környéke, ill. turisztikai ismeretek. A délelőtti programok után közös szalonnasütés, kötetlen be-szélgetés (a nyersanyagot a rendezők biztosítják). Részvételi költség csapatonként 200 Ft. Nevezés előzetesen május 5-ig Strasser Péternél (tel.: 72/481-961 - napköz-ben, 256-508 – este), ill. kedden a szövetségben. • május 20: kirándulás a Kis-Balatonhoz. R.: Túravezetők Klubja. Részvételi költ-ség: 2000 Ft/fő. Jelentkezés Börcsök Györgynél esténként a 73/476-012-es telefo-non, vagy keddenként a szövetségben. • május 20: kerékpártúra, 20 és 40 km-es távon. "A víz az élet" akció rendezvénye. R.: Baranya Megyei Szabadidősport Szövetség. Nevezési díj: 200 Ft/fő (20 km), ill. 250 Ft/fő (40 km). Rajt: Szentlőrinc, Kodolányi u. Általános Iskola, 9.00-10.00. Cél ugyanitt. Információ: napközben a 72/211-332, este a 73/370-394-es telefon-számon. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti az elnökség. A közlésre szánt anyagokat minden hó-nap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, János u. 22.  72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra).