2000. október 82. szám

Az JLCmás-f'orrás felújítása (l. rész) Terepszemle a sas-réti Almás-forrásnál (2000. május 11.) A szigetvári erdészet műszaki vezetője. Sajgó Ferenc kéréssel fordult hozzánk, hogy a sas-réti forrásukat próbáljuk megjavítani. A múlt évben szépen felújították, de egy hónap sem telt el és a forrás elapadt. Hallott forrástisztító munkánkról, ezért fordult tanácsért hozzánk. A megkeresés óta néhány nap telt ei és most az erdészet Toyota terepjárójával haladunk Sas-rét felé. Az erdei iskola hátsó udvarán megállunk és indulunk a forráshoz a szépen kiépített tanösvényen. Az évszázados bükkök hatalmas koronái alatt haladunk a forrásig. Egy köböl falazott szép forráshoz érünk. Kél lépcsőfok vezet le a forrás kifolyójához, amin valóban a víznek még a cseppjei sem mutatkoznak, nem úgy mellette a falazat rései között. Szemben szép boltíves tisztító ablak szitaszövette] és kis retesszel. Kinyitom az ablakot és kíváncsian tekintek az üregbe. A boltív alatt az eredeti téglafalazás, a kupola is téglából készült valamikor, most a forrás mellett vannak elöregedett darabjai. A belső méretek: kb. 90 cm mély, 70 cm hosszú és 60 cm széles. Ágit kérem, vegye ki a hátizsákból az elemlámpát, hogy jobban megnézhessem a belső teret. A lámpa fénye kiszorítja a sötétet az üregből és láthatóvá válik a víz és az alatta lévő terület. Egy kis unka menekül a kövek alá, melyeket valaki bedobált. Látom a kifolyó csövét a végére szerelt műanyagszíírövcl. A vízszim a cső alatt van kétujjnyival. a vízmagasság kb. 40 cm. Egy pálca segítségével felkavarom a medence aljazatán a finom iszapréteget, hogy a forrást tápláló vízér helyét megállapítsam. A felkavart víz a szemközti oldalon és jobbra alul kezd leghamarabb tisztulni. A vízhozam elég gyengének tűnik, mivel lassan tisztítja környezetét. Nagyon régen jártam erre, akkor alig lehetett megtalálni a forrást, az erdő visszahódította területét. Az erdei iskola beindítása szükségessé tette a forrás felújítását, mert így az állatok és növények mellett az élővizeket is be tudják mutatni. A legtöbb gyerek manapság azt hiszi, hogy csak a csapból folyik iható víz. A forrást ;i szigetvári Meliostart nevű cég újította fel komlói andezitből. A forrás esztétikusán van elkészítve, törekedtek az eredeti formák megőrzésére. Az építéskor a vizszint megállapításánál nem az átlagos vízszintet vették alapul, ebből adódik a probléma. A falazaton és oldalt a talajban a vízkitörések is ebből adódnak. Felmenten a szépen kialakított tüzrakóhoz és elmondtam javaslatomat. A forrás kifolyó csövét húsz centiméterrel lejjebb kell elhelyezni, ebhez a forrás előterét ötven centiméterrel lejjebb kell újra kiképezni. A medret egészen az alsó patakmederig ki kell tisztítani és arányosan mélyíteni, hogy a forrás vize kellően elfolyhasson. A munkához szükség van egy aggregátorra és egy nagyteljesítményű ütvefúróra, hogy az ötven centi-méteres kőfalat átfúrjuk. A falazatba két csövet kell elhelyezni: egyet a kifolyónak és egyet kissé feljebb a túlfolyásnak a falazat védelme érdekében. A túlfolyó azért is kell, hogy a felgyülemlett víz hóolvadáskor nehogy másfele kitörjön a forrás mellett. Feleségemmel felajánlottuk, hogy segítünk az átalakításban, ha a szükséges földmunkát az erdészet elvégzi és a gépeket beszerzi. Sajgó Ferenc örült a felajánlásnak és' megígérte, hogy mindent biztosít számunkra a munka elvégzéséhez. Javasolta, hogy Lukafán nézzünk meg egy elhanyagolt régi forrást, amivel tervei lennének. Elindultunk a tanösvényen kifele és nemsokára az iskola udvarán pakoltunk be a terepjáróba. Az iskola gondnoka éppen zárta volna az utolsó ajtót, amikor Feri odaszólt neki: - Ha elviszünk haza, megmutatod vendégeimnek az erdei iskolát? - Természetesen. Jöjjenek! Bemutatott Feri Tündének bennünket, aki egymás után megmutatta a termeket és elmondta az iskoia tematikáját. Szépen, Ízlésesen berendezett termekben állatok, növények, kőzetek láthatók a különböző tárlókban. Óvatosan lépkedünk bakancsunkkal a tiszta termekben, nehogy sárfolt kerüljön a frissen felmosott padozatra. Kiértünk az udvarra és a gondnok bezárta az utolsó ajtó is. A terepjáró egy idős tölgy alatt hűsölt és várta, hogy minél előbb felpörgethesse motorját. A tóval szemben a telepen felvettük Józsi bácsit, aki az utolsó lukafai lakos volt és ö jól ismeri a forrás helyét. Porfelhőt szór az autó és a kemény rugók sűrűn lökdösnek bennünket. Egy fenyőfákkal és gyümölcsössel körbevett elhanyagolt területen megállunk, majd elindulunk a legmagasabb csa-lánosba rövidnadrágban. Józsi bácsi és Feri tapossák az utat, mi meg csörtetünk utánuk az újonnan „kialakított" vadcsapáson. Utunk igazi csapásokat keresztez és most azon haladunk tovább. Előttünk már sejteni lehet egy tisztást, amit az inni járó vadak lepucollak. Megállunk és nézzük a nagy dagonyát és a kútból belefolyó vizel. A kút alján a falazatból jön a víz, felette vascső, ahonnan valamikor folyhatott. A téglából falazott kút egy méter átmérőjű, felette boltívesen kiképzett tető kis ablakkal. Az ablak környékét benőtte a moha, a szélénél egy kis forráspáfrány látható. Lámpával bevilágítva látszik a tiszta víz cs körben a jó minőség falazás. A dagonya végénél egy medret formálok, hogy a vízhozamot megsaccoljam. Kavarog a sáros víz, majd elhagyja a kis tavacskát és elindul a bokrokkal sűrűn szegélyezett patakmederbe. A vízhozam öt liter lehet percenként, a hőfoka a hőmérő szerint kilenc fok. Józsi bácsi elmondása szerint a legnagyobb aszályban is ellátta a települést friss ivóvízzel. A földrajzi helynevek Cigán-kút néven említik. Ez a település több ezer éve lakott volt és készítettek itt üveget, fazsirt, kerámiát és égettek téglát is. A régmúlt emlékeit a szemlélő turista is megtalálja a bozótok - 2 -aljában. Feri szívügyének tekinti, hogy a régmúlt emlékeit bemutassa majd az erre járóknak. Szeretne ide is egy tanösvényt kiépíteni, a kútnái asztalokat, padokat elhelyezni. A forrás, illetve kút kis anyagi ráfordítással szépen kijavítható lenne. Kibotorkálunk a csalánoson és beülünk a modem erdészeti „hintóba". A vadaskerten haladunk, felkavarva ismét a port, majd áthaladva a „francia kapun" letesszük Józsi bácsit új otthonánál. Az erdei kisvasút mellett megyünk tovább Almamellék irányába. A mellettünk elhaladó vasúti kocsikból gyerekek integetnek boldogan az autó felé. Megnézünk néhány vízfakadást a jobb oldali lankás mezőn, és megfigyeljük a nagy fiiból kitörő rókát és az erdő szélén ugrándozó nagy mezei nyulat. Felkapaszkodunk a Hársfás-úti táblára, ahonnan szép panoráma tárult szemünk elé. A kivágott öreg hársak megmaradt tüskéi feketén ásíínak felénk és figyelik a növekvő utódokat. Beértünk a faluba és a vasútállomás felújított épületének udvarán megálltunk. Kiszálltunk a kocsiból, és Tünde üdvözölhette családját, akik már várták. A felújított állomásépületben most múzeum van, vendégszoba és Tílndéék szolgálati lakása. Tünde örömmel mutatja meg az újonnan megnyílt kiállítást, mivel ö a múzeum gondnoka is. Csak ámulunk, amikor a terembe belépünk, és egy eredeti nagyságban elkészített, lóval húzott vasúti kocsi kerül először látóterünkbe. Körben sok természetfotó a falakon. Közben megérkezik Tivadar, Tünde férje, aki az erdészet dolgozója és a kisvasút „karbantartója". Megbeszéljük az Almás-forrásnál elvégzendő munkákat és a beszerezhető anyagokat. Közben Ági nézegeti a szebbnél szebb diaporáma képeket. Szalad az idő, és nem akarunk a család terhére lenni a napi munkájuk után. Késő délután van, a napsugarak vörös fénye játszadozik a megpihenő kisvasút zöld kocsiján. Sajgó Ferenctöl a szigetvári erdészet udvarán búcsúzunk cl, még egyszer felajánljuk segítségünket a forrás átépítésében. (folytatjuk) Baumann József Kalandozás a Mátrában „Fc.'dünk egy kis hangyafészek, Egy perc-hczta tünemény; A villám és dörgő vészek Csak méhdongás s bolyongó fény; A történet röpüése Csak egy sóhajtás lengése; Pára minden pompa s ék: Egy ezred egy buborék" /Kölcsey/ A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület tagjai - a Zemplén, majd a Blikk felfedezése után - 2000 augusztus első hetében a Mátra meghódítására vállalkoztak. ''Európa legnagyobb fiznál vulkáni övezete a Dunazugtó! a Bodrogig húzódó Északi -középhegység. Ennek szinte a közepén, a Zagyva és a Tárná völgyével határolva, a szomszédos hegységektől elkülönülten áll a Máira, hazánk legmagasabb pontjával, az !0I4 m magas Kékessel. " Kellemes napsütésben, a Mátravasút kisvonaíának nyitott kocsiján döcögtünk Gyöngyösről csillagtúránk mátrafúrcdi támaszpontjára. Figyeltük a távolban húzódó völgyeket és hegygerinceket, melyek már gyaloglásra csábítónak, felkínálva minden szépségüket. Miután berendezkedtünk a Hanák Kolos Általános Iskola kollégiumi szobáiban, lemostuk az utazás porát és pihentünk is egy keveset, elindultunk rövid (6 km-es) „bemelegítő” túránkra, amelynek célja Mátrafüred és környékének megismerése volt. Először a Palóc Néprajzi Magángyűjteményt kerestük föl. Termeiben Lovászné Juhász Rita népviselet-készítő keze munkájában gyönyörködhettünk. A 29 db palóc baba, a régi textíliák, használati eszközök elsősorban a nógrádi és hevesi, de Borsod és Gömör megye néprajzi kultúrájából is ízelítőt adtak. A múzeumlátogatás után felkapaszkodtunk a Kozmáry-kilátóhoz. „A 398 m magasan álló kilátót i900-ban építenék. A Dobogó- hegyen álló építmény a nevét Kozmáry János üdülőtelep-igazgatóról kapta, míg a hegy nevének eredete egyes vélemények szerint onnan van, hogy ágy dobog, mintha belül üres lenne. “ Fentröl körbetekintve dél felé Gyöngyöst, észak-északkelet irányában a Kékes csúcsát és a Mátra vonulatait csodálhattuk, és oersze Mátrafüredcl ismerkedhettünk fólülnézet-böl. „Ez az egykor Bene néven ismert település, ma közigazgatásilag Gyöngyös városhoz tartozik. Az Aha nemzetség Csobánka ága alakította itt ki birtokközpontját... Az 1850-es években még !7 kalló és 26 vízimalom működött, főként a Bene-patak mentén, bár ekkor mór erősen hanyatlott a csapók és molnárok mestersége. A patak egy felső zsilipen keresztül nagy kereket hajtott, amelyen fatuskókból készült kalapácsok forogtak. Ezekkel puhították a szűrposztót, amiből a szűrnadrág, a cifraszűr is készültek. A kaílómafmoknak köszönhetően iparvidék alakult a környéken és a benei posztó igen híressé vált." Tovább haladva a sárga háromszöggel jelzett turistaúton elértünk a sóstói kempinghez, melyei 1961-ben első hegyvidéki kempingként hoztak létre. Nevét a közel 2$ ezer négyszögöl alapterületű, sással benőtt természetes tótól kapta. Átsétáltunk a fahidon, hogy a kis szigetről megközelíthessük a • messziről is jól látszó - 50 m magas, frissen sárgára festeti kilátótornyot. A gyönyörű környezet - sudár nyírfák, a zöld fű között pompázó virágok és a tavon úszkáló vadkacsák - igazi felüdülést nyújtottak az utazás fáradalmai után. A megjelölt ösvényen tovább gyalogolva jutottunk a Rákóczy-forráshoz, melynek csobogó, hüs vizével oltottuk szöuliunkat. A Máriácska kegyhelynél pihentünk egyet, majd a társaság edzettebb tagjai a Bcncvár romjainak felkutatására indultak, mi pedig a Kalló malom mellett elhaladva visszatértünk szállásunkra. A vacsora és egy kis beszélgetés után senkii nem kellett ringatni, hiszen hosszú volt ez a hétfői nap, és túratervünk kedd reggelre korai kelést jelzett. Átadtuk magunkat az energia-fe 1 töltö éjszakai pihenésnek, hogy másnap a 6.15-ös galyatetöi busznál frissen és jókedvűen találkozhassunk. (folytatjuk I Őri Zsuzsanna Néhány pillanat a Dráva TSE életéből Négy évvel ezelőtt bizonyára sokan csodálkoztak, hogy a PTTE-böl kiváló és önálló egyesületet létrehozó kis csapat miért a Dráva Természetbarát Sport Egyesület nevet vette fel. Ma már mindenki ismeri és tiszteli azt az egyáltalán nem könnyű „küldetést”, amelynek célja az Ormánság, a Dráva menti - sok helyen szinte érintetlen - természeti területek szépségeinek megismertetése, népszerűsítése. Ennek érdekében vásároltak meg Majláthpusztán egy romos házat, amit pályázati pénzekből, a tagok anyagi hozzájárulásával, valamint kitartó és kemény kétkezi munkájukkal már vendégek fogadására alkalmas kulcsosházzá fejlesztettek. Hogy a Dráva TSE életképes és meghatározó a turistatársadalomban, azt pár év alatt többször is bebizonyították. így a regionális találkozó és a Tenkes 30 teljesítménytúra megrendezésével, az orfüi országos találkozón végzett nélkülözhetetlen munkájukkal, a szükségesnek és hasznosnak bizonyuló térképolvasó tábor megtartásával... Természetesen mindezek mellett a fő profiljuk a túrázás. Néhányan már a 70-es években ráéreztek az Országos Kék Túra teljesítésének izére és „megfertőzték” barátaikat, családtagjaikat. Ez év augusztus 9-én is négy család apraja-nagyja indult neki a 15, 16 és 17-es számú túrának, hogy a kék sávval jelzett - közel 90 km-cs és 3500 m-es szintemclkedéssel nehezített - útvonalon részesei lehessenek a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny csodáinak Nehéz hátizsákokkal a hátunkon, naponta meg kellett küzdenünk, hogy estére az előre lefoglalt szállásokon álomra hajthassuk a fejünket. Nem csak a vállunkra nehezedő súly, a meredek csúcsokra való felkapaszkodás és a térdet-bokát próbára tevő lejtőkön való leereszkedés edzette akaratunkat és kitartásunkat, hanem az áldott Nap - nehezen elviselhető - melege is folyamatosan kísért bennünket. Persze a küzdelmek egy-egy pihenés után elhomályosultak, hazatérésünket követően pedig végleg elpárologtak. A túra során készült fotókat nézegetve s emlékeink között lapozgatva a szép tájak, természeti csodák, a remek hangulat... a felejthetetlen öt nap élményei maradtak meg: a köves-bérei képződmények, a Teve-szikla, a film forgatásához készült egri vár mesterséges romjai, a csak néhol csörgedező Kovács-patak - fahidakkal tarkított -köves völgye, a mészköszurdok Pilisszentkereszt előtt, a Zsivány-sziklák, a Hideg-lyuk, a Dobogókőről elénk táruló panoráma, a báró Eötvös Loránd menedékház sajátos, turistatörténelmet felvonultató múzeuma, a Sikárosi-rét színpompás virágai, a Pap-rét üde zöldje, a Moli pihenőről kapott látvány, a Zsitvay-kilátó a Nagy-Villámon, a Fellegvár történelmet lehelő falai, Visegrád hangulata, a komp borzolta Duna habjai, a Duna-Ipoly Nemzeti Park gyönyörű fái, a Törökmező és Békás-rét gazdag növénytársulásai, a Hálás-bérc szomjat oltó hatalmas szemű szedrei, a Nagy-Hideg-hegy varázsa, a Csóványos körpanorámája, a Béla-rét cserjései, Nógrád község éppen akkor tartott millenniumi ünnepsége a várban... Mindez az olvasó számára csak felsorolás, de számunkra az OKT útvonalának olyan állomáspontjai, melyeket meghódítottunk. A természet olyan ajándékai, amelyeket testi-lelki gazdagodásunkért befogadtunk, magunkba zártunk és örökre megőrzőnk. Őri Zsuzsanna VVV'.*',' X DDNPI hírek ♦ Augusztus végén leégett a zengővárkonyi szelídgesztenyés északi, a lőtérre! érintkező része. A helyi védettségű területből kb. 9 hektárnyi égett, ebből 2-2,5 hektár a honvédség bozótosa, kb. 3 hektár már tavaly leégett gesztenyés, s most kb. 3-3,5 hektár gesztenyés égett, amelynek nagy része kiszáradt volt a gombafertőzéstől. így összességében kb. 20 -30 egészséges fa égett meg. Külön veszélyt jelentett, hogy a tűz a honvédség siskanádas területén pillanatok alatt elterjedhetett volna a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet felé, az erdőkhöz. ♦ Az újonnan kialakított Tüskés-réti tanösvény négy tábláját a felállítás után két (!) nappal „gondos kezek” tönkretették, kiborították, megbecstclcníteíték. Nagy Gábor (ájegységvezető BARANYAI TERMÉSZETJÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XXXII. Kőnig Éva Kiír Hajnalka HÍREK Plaszauer István rajzai ■ Kulcsosházkezelők tanácskozása: ez évben szeptember 2-án a Vörös fenyő kulcsosházban találkoztak a baranyai kulcsosházak kezelői, ahol kötetlen beszélgetésen vitatták meg a házak működtetésével kapcsolatos aktuális kérdéseket. A vendéglátásról a Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület gondoskodott. ■ Megváltozott az Éger-tetői táborhelyet üzemeltető Környezetünkért Alapítvány címe Az új cím: 7621 Pécs. dókái u, 2. Az Éger-tetői szállás ezen kívül a gondnoknál is igényelhető: Marton József, tel.: 72/332-430. ■ Baranya - természetjáró szemmel címen turisztikai vetélkedőt hirdet a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség cs a Baranya Megyei Diáksport Tanács. A vetélkedő során „levelezés" rendszerben, hat fordulóban kell feladatokat megoldani a résztvevő csapatoknak, melyek Baranya megye különböző tájegységeihez kapcsolódnak, ill. túrákat kell teljesíteni a Mecsekben, a Villányi-hcgyscgben, az Ormánságban és a Dél-Zsclicben. A vetélkedő részletes kiírását a Baranya Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete „Palatábla” c. kiadványának októberi számával a megye valamennyi iskolájához eljuttattuk. Jelentkezési határidő: október 10. To\ábbi információ Strasser Pétertől kérhető a szövetségben, vagy a 72/256-508-as telefonszámon. ■ "Papi pipa 30” teljesítménytúra: a Dél-Zsclic Természetbarát Klub által rendezett túrán szeptember 23-án 112 induló teljesítette a Bükkösd-lbafa-Szabás-Sasrét-Tcrecseny útvonalon a 30 km-cs távot. A legtöbben Pécsről, Kaposvárról és Komlóról érkeztek. NYÍLT TÚRÁK • október 8. vasárnap: Szigetvár-Turbék-Csertői-tó-Kumilla-forrás-Szigctvár (14 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 6.40 órakor Túravezető: Sánta Lászlóné. • október >4. szombat: Zobák-Püspökszentlászló-Zcngő-Pécsvárad (13 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz végállomáson, 8.45 órakor. Túrávezető: Jakab Ferencnc. • október 23. hétfő: „Takács Gyula" emléktúra. Útvonal: Hősök tere-Fehér-kút-Remeterét-Vöröshegy-Égervölgy (ló km). Találkozás a pécsi vasútállomás előtt a helyi autóbusz végállomáson, a 3 l-cs busz megállójában 8.00 órakor. Túravezető: Bcczc László. • október 28. szombat: Hetvchely-Kővágószőlős (16 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában, 7.00 órakor. Túravczctö: Baumann József. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ■ október 7. szombat: „Meglepetés" túra. Útvonal: I. Máré-csárda-Vörösfenyö kulcsosház-Máré-csárda {10 km); 2. Váralja-Váraljai erdcszház-Lapát-vár-Lendület-forrás-Dobogó-Vörösfcnyő kulcsosház (20 km). Indulás a 6.50 órai bonyhádi buszjárattal Túrave/.ető: Őri Zsuzsanna. ■ október !5, vasárnap: Zobákpuszta-Piispökszentlászló-Réka-kunyhó-Somos-hegy-Réka-vár-Óbány-Kisújbánya-Csurgó-Zobákpuszta (25 km), ill. Réka-kunyhótól: Pusztabánya-Zobákpuszta (15 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi buszjárattal Túravezető: Németh Katalin. ■ október 22, vasárnap: Árpád-tető-Tripammcr-fa-Fehér-kút-Kis-Tubes-Melegmányi-vülgy-Mánfa (17 km). Indulás a 7.30 órai pécsi autóbusszal. Túravezető: Rácz János. ■ október 28. szombat: Máré-csárda-Akai-tctő-Vörösfcnyő kulcsosház-Máré-csárda (12 km). Indulás a 7.30 órai mágocsi buszjárattal Túravezető: Rácz János. ■ november 5. vasárnap: Nagymányok-Mclcg-oldal-Kappcnvasszer-Dögkút-tető-Iharos- kút-Máré-csárda (17 km), indulás a 6.50 órai bonyhádi buszjárattal. Túravezelő: Miklovits Györg> Rendezvények ♦ október 14: Tolnai Tarisznyások Környezet-ismereti Versenye. Helyszín: Szckszárd, Babits Mihály Művelődési Központ. R.: Tolna Megyei Természetbarát Szövetség. Nevezés: 8.00-8.45. Előzetes nevezés levélben is szükséges a következő címen Kövesdi Mária, 7100 Szekszárd, Béri B. A u. 5-7. Határidő: október 1 I. ♦ október 20: Kulcsosházi esték - beszélgetés-sorozat. Kardos-úti kulcsosház, 17.00 órakor. Téma: Egy közelgő megemlékezés margójára... Szervező: Kevy Albert {„A bcszélgetéssorozat ebben az évadban egy-egy aktuális témában közösen elmerülve szél mindazoknak a fiataloknak és magukat lélekben fiatalnak érzőknek, akik a duruzsoló kályha mellett szívesen elbeszélgetnek a régmúltról, a máról, vágyaikról, élményeikről, véleményükről, valamint azoknak, akik egy olyan helyre vágynak, ahol - reményeink szerint - az igaz szó cs gondolat gazdára talál, melyet tán éppen te hozol akkor és ott cl közénk.’’) ♦ október 23: 'A Mecseki Láthatatlanok nyomában” - 1956-os emléktúra Vágot- puszíára. R.: PTTE Szivárvány Hétpróbás Szakosztály. Útvonal: Hősök tere-Tripammer-fa~Melegmány-Kölyuk Vágotpuszta (1956-os emléktábla megkoszorú-zása)-3ános-Orfíí (12 km). Találkozás a pécsi vasútállomás elölt a helyi autóbusz végállomáson, a 31 -cs busz megállójában 9 órakor. A túrát Kevy Albert vezeti. ♦ október 28: elSatit Őszi Kupa tájékozódási túraverseny, Pécs, Pécsbánya-Ezer-éves. R.: Baranya Megyei Tcrniészecbarát Szövetség, Pécsi Orvos EÜ Sportkör, elSant Bt. Rajt: Pécsbányatelepi Általános Iskola, Pécs, Gesztenyés u. 17 (megközelíthető a 40-es jelzésű autóbusszal).-.Rajtidő: 7.00-10.00. Kategóriák: A, A 36, A 50, B, C, C emelt szintű. Nevezés 2-4 fős csapatokkal október 17-ig a következő címen: Benczes Gábor, 7636 Pécs, Visnya Ernő u. 12, vagy e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Információ: Benczcs Gábor, tel.: 72/448-596. ♦ november 2-4: „Mesél az erdő", avagy: Töltsd hasznosan a szünidőt, és fedezd fel velünk a Közép-Mecsek legszebb tájait. A háromnapos túrasorozatot az iskolai őszi szünet idejére szervezi a PTTE Szivárvány Hétpróbás Szakosztálya, iskolásoknak. A programból: november 2-án és 3-án „Kisebbek és nagyobbak erdei szabad-egyeteme” de. 9.00-10.00 óra között, a Kardos-úti kulcsosházban (témák: kövek, fák, virágok, állatok; hogyan tájékozódjunk, turistajelzések, időjós állatvilág, menedék-készítés, tűzgyújtás, életmentő elemünk, a víz). November 2-án 10 órakor túra a Tubes-Misina gerincre, 16 órakor szalonnasütés a kulcsosháznál, majd 18.30-tól éjszakai túra a Pécsi parkerdőben, a Tettyére. November 3-án 10 órakor kalandos erdei játék, este 18.30-kor éjszakai túra Kantavárra. November 4-én 10 órakor túra a Mély-völgybe (kb. 17 óráig), utána szalonnasütés. Lehetőség van a kulcsosházban aludni (600 Ft/fö, MTSZ igazolvánnyal 400 Ft/fö éjszakánként). Jelentkezés, ill. további információ Kevy Albertnál, tel.: 72/253-477, vagy 20/9937-941. ♦ november 4: Pécs Városismereti Verseny. R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Szivárvány Gyermekház (Pécs, dr. Veress E. u. 6), 7.30-9.00. Cél ugyanott. Kategóriák: felnőtt-családi, középiskolás, általános iskolás. Részvétel 2-4 fős csapatokkal. Nevezés október 31-ig levélben a Pécs városi Természetbarát Szövetség címén (7624 Pécs, Ifjúság u. 5/1)), vagy Strasscr Péternél a 72/256-508, vagy a 72/481-961 telcfonszámon. Helyszíni nevezés korlátozott számban! Nevezési díj: 200 Ft/csapat (MTSZ igazolvány bemutatásával 100 Ft/csapat). Mecsek Híradó. A Boranya Megyei Terméssé (burát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni. {762/ Pécs. Apáca u 2H. S" 72/310-226: fax: 72/312-0/9. Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra).