298. szám & & 2022. április „ Szép kilátások a Balaton északi partján ” Március 12-én, szombaton tízen indultunk a „Szép kilátások a Balaton északi partján” nevű túrahétvégére. Szállásunk Örvényesen a Tulipán vendégházban volt, ahol a túra előtt lepakolhattunk. A szombatra tervezett túrát kicsit késve kezdtük. A túránkat Pécselyről indítottuk és a Zádorvár romjai felé mentünk. Első megállónkat a Zádor-forrásnál tartottuk a vár alatt, majd nézelődtünk a vár felújítás alatt álló falai között. Következő úti célunk Vászoly település volt. Utunk során Hideg-hegyen a szép kilátás mellé kézműves kenyér vásárlási lehetőségünk lehetett volna, de most ezzel nem éltünk. Vászolyon a vízi színpadot néztük meg a Szent Jakab-kútnál, majd egy büfélátogatást tettünk a hosszú hétvégére kinyitott helyi egységben... Ezután erdei utakon és szőlők között a Mária-út jelzéseit követve jutottunk vissza autóinkhoz Pécselyre. A túra végén belecsúsztunk az esti szürkületbe, de szerencsére ekkor már a más túrázók által is látogatott vendéglátó egységnél voltunk. Az estét szállásunkon a hazai ízek közül válogatva közös vacsorával és egy hosszú beszélgetéssel zártuk. A vasárnap reggelt a „Drávás” csapatoknál már szokásosnak mondható saját készítésű tojásrántotta elfogyasztásával kezdtük. Ezután Tihanyba autóztunk át, ahol a Téli Tihanyhoz hasonló túrát teljesítettük a máskor „marasztaló” nagy sár nélkül. A régi vásártérről indultunk, ahol kiváltottuk a szerénynek nem mondható parkolási díjat, amit általunk máshol nem tapasztalhatóan előszezonban és vasárnap is kell fizetni. Az előző napra is jellemző volt a szép kilátás, de itt teljesedett ki igazán! A zöld sáv jelzés mellett már pár méter megtétele után ámulhattunk a látványban a kikötő és Balatonfüred irányába. Az Akasztónak folytattuk utunkat, majd az Átjáró-barlang és az Aranyház következett. Ezután a Hálóeresztő felé vettük az irányt és utána az erdei iskolánál tartottunk egy hosszabb ebédszünetet. Tovább indulva ismét a kilátások a Csúcs-hegy felé tartva, s innen már látszott a következő napi megmászandó célpontunk, a Badacsony. Majd az Őrtorony-kilátó következett. Itt találkoztunk „Tenkeses” túratársainkkal, Anikó és Alajos is ezt a vidéket választotta a hosszú hétvége egyik túracélpontjának. A Külső-tó megkerülésével jutottunk a Kis-erdő-tető szikláihoz, kilátópontjaihoz. Továbbiakban az Óvár-tetőn keresztül mentünk a Barátlakásokhoz, majd a Ciprián-forrás mellett elhaladva jutottunk le a Balaton partjára. A Sport vendéglőben még kávéztunk egyet és irány a kocsikhoz fel a parkolóba. Erre az estére terveztük be a szálláshoz kötődő „Huszár vendéglőben” a vacsorát. A mennyiség és a minőség is rendben volt és vacsora végén a tulajdonos egészségére koccinthattunk születésnapja alkalmából. Ezúton is további sok szép évet kívánunk erőben, egészségben, Zoltán! Ezt az estét is egy beszélgetéssel zártuk a szálláson... Hétfőre maradt a Badacsony tetejének körbejárása. Itt folytattuk a szép kilátásokat! Badacsonytomajról indultunk a Kőkapu felé, közben megnéztük volna a Szent István király kápolnát, de itt nagyobb építkezés folyik és tilos volt a bemenet... A Klastrom-kútnál szomjunkat oltottuk, majd a Kőkapu sziklái után kitekintettünk az északi oldalon lévő kilátópontra, ami egy felhagyott kőfejtő szikla peremén van. A kilátás a tanúhegyekre csodás, ami következő úti célunkról, a Kisfaludy-kilátóról is elmondható volt. Innen a nyugati és a déli oldal kilátópontjaihoz mentünk, a tördemiciről a szigligeti és a sümegi vár is látszott. Ezután a Ranolder-kereszttől csodálhattuk Badacsony települést a sziklák alatt, a villódzó víztükröt és a déli part hegyeit. Ezen a szakaszon óriási túrázó forgalom volt. Még vissza volt az Egry József és a Páholykő kilátóhely és ezzel a kettővel zártuk a háromnapos „Szép kilátások.” túráinkat. Egy rövid ebédet szerettünk volna megejteni, de ez elég hosszúra sikeredett, mivel a büfések még sehol sem készültek fel ilyen nagy forgalomra, amit mindhárom napon tapasztaltunk a Balaton északi partján. Azért kivártuk, amíg halaink megsültek és jóízűen el is fogyasztottuk őket. Még egy magállót tartottunk Böhönyén, ahol jó érzéssel búcsúztunk el egymástól. A túrák terveink szerint alakultak, szép időnk volt a három napon! Szombaton 12,65 km, 265 m szinttel, vasárnap 15,6 km, 460 m szinttel, hétfőn 8,5 km, 397 m szinttel voltak. Szép napokat töltöttünk a Balaton északi partján. Szállásunk kiváló volt az örvényesi „Tulipán” vendégházban, ajánljuk másoknak is! atiKA „Rejtett kincsek a postaút mentén ” Március 27-re az időjósok verőfényes, szép időt ígértek: így kedvező előjelekkel „vágtunk neki” a túrának. 74 perces buszozás után a 66. sz. közút Kaposkeresztúr-Szentbalázs Telekhegyi megállójában - a leszállást követően - röviden tájékoztattam túratársaimat a túra útvonaláról, látnivalóiról. Huszonnégyen indultunk Hajmás település felé a még alig-alig zöldülő erdőben. Jelzetlen erdei úton először délnyugati, majd déli irányban haladtunk. A településtől (Hajmás) északra található szőlős- és gyümölcsöskertek (Bársony-hegy) között gyalogoltunk, majd egy magas löszfalakkal szegélyezett mélyúton keresztül értük el a település északi felének szélső házait. Első írásos említése 1346-ból való, ekkor Szerdahelyi Dersf Péter birtokába került, majd 1425-ben Haghmas-nak írták a nevét. A 18. században német családokat telepítettek a faluba, ekkor alakult ki az a kettősség, ami ma is jellemzi: a legészakibb részén, ahol magyarok éltek (és ezért Magyarfalunak hívták), sűrűbb a beépítés, a délin, ahol a németek (Németfalu), jóval ritkásabb. Hamarosan megérkeztünk a település helyi védelem alatt álló római katolikus temploma előtti kis térre. A templom 1927-ben épült, Lamping József tervezte. A túratársak tájékoztatását követően a hosszúra nyúlt, „egyutcás” településrészen továbbra is délnyugat irányban, majd a települést elhagyva északnyugat felé vettük az irányt. A fák között zöld négyzet turistajeleket láttunk meg a régi vasútvonal nyomvonalán. Hamarosan az 1976-ban megszüntetett Kaposvár-Szigetvár vasútvonal Kaposgyarmat-Hajmás megállóhely állomásépületét is megpillantottuk. Hatalmas tájékoztató tábla mutatta az egyik rejtett kincs „lelőhelyét”, a György-Márton-hegyi mésztufa-hasadékot. A zöld kör jelzésen először délnyugati irányban átvágtunk a keskeny réten, majd a medvehagymával és tavaszi virágokkal gazdagon borított erdőben nyugati és déli irányban haladtunk. Csordogáló éren keltünk át. A kezdetben széles, lapos völgyet minden oldalról mély szurdokvölgyek határolták. A fák között beszűrődő napsütés, a medvehagymától zöldellő „erdőalj”, az egybefutó szurdokvölgyek csodálatos látványt nyújtottak számunkra. Emelkedő ösvényen kapaszkodtunk a György-Márton-hegy rejtett kincse felé. Az útvonal jól jelzett. Erdei pihenő helyet (asztal-padok) pillantottunk meg és hamarosan mésztufahasadékhoz értünk. A meredek, csúszós oldalfalak miatt csak fentről csodáltuk meg a természeti jelenséget. A védett képződmény tulajdonképpen egy forrásmészkőfal és a nevezetes Bivalyfej nevű fekete mésztufa képződmény. A környező dombokról lezúduló víz több irányból mély árkokon jut el a hasadékhoz, amelynek felső szakaszán van az esős időben víz-eséses mésztufafal. A nehezen megközelíthető kis szakadék falán több kisméretű vízszintes hasadék is húzódik, ezekből a csapadék függvényében folyik vagy csöpög a víz. A hasadékok peremén kialakuló formákat kis jóindulattal cseppkőnek is nevezhetjük... A zöld kör jelzésen folytattuk utunkat, az erdőszélen déli irányban Gálosfa felé haladtunk. A település hosszan nyúlik a völgyben egészen a volt vasútállomás elhagyott épületéig. Először két ágban indul, majd a település központjában (a templom és a faluház előtt) egy utcában egyesül a két ág. A műemlék római katolikus templom 1808-ban épült barokk stílusban. A belső freskót Dorfmeister István készítette, aki a szakemberek szerint Szent Lukács evangélista képében a saját arcmását rajzolta meg. A templomban található Tolnai Festetics Lajos (1772-1840) sírja, a templom előtt pedig Nepomuki Szent János szobra látható, melyet Szentlukapusztáról (ahol a XVIII. században még üveghuták működtek, sőt síküveget is gyártottak) telepítettek át ide 1983-ban. A szép szobor egyes források szerint 1795-ben készült. A faluház bejáratánál található az első világháború áldozatainak emlékműve. Késő barokk stílusban, a XVIII. században épült a Festetics-kúria épülete, melyet a következő évszázadban átépítettek. A templomban belső felújítás zajlik, sajnos nem tudtunk bemenni. A Festetics kúria épületében szálloda és étterem működik, de bánatunkra zárva volt, így szendvicsebédünket az asztalokkal, padokkal ellátott pihenőparkban fogyasztottuk el. A település déli határához érve (itt a kék sáv jelzésen haladtunk) a Szamár-domb, Katalin túratársunk szerint a „siratófal” meredek északi oldalán kapaszkodtunk fel, hogy a Tótvárosi-hegyről a magánkézben lévő, elkerített Kistótvárosi-völgyben gyönyörködhessünk. A Kórus-dombon déli irányban haladtunk még mindig a kék sáv jelzést követve. Később a kék sávról a kék körrel jelzett útra tértünk át. Meredek út vitt le a völgytalpra, itt egy darabig a kistótvárosi birtok déli kerítése mellett délkeleti, majd déli irányba, és újra délkeletre haladva elértük túránk második rejtett kincsét, a Sárközi-erdőben található Csepegő-kő (és kút) mésztufa képződményét. A pannon korú homokköves rétegsor és a rajta kialakult kis „szurdok” mellett egy másik érdekesség is megfigyelhető a Csepegő-kőnél, méghozzá a névadó jelenség. A területet felépítő homokkövek kőzetalkotó szemcséit karbonátos anyag (kalcit) cementálja, amely a talajon átszivárgó és szénsavassá váló víz hatására oldódik. A homok-kövön átszivárgó felszíni eredetű (meteorikus) csapadékvizek oldogatják a kőzet karbonátos ásványait, majd ezek az arra megfelelő helyeken (pl. réteglapok felszíne, hasadékok, törések) később kicsapódnak. A kimállott réteg helyén kialakult üreg tetején kicsiny cseppkövek kiválása tanulmányozható, csepegő vízcseppekkel. A vízcsep-pek jelenléte azt mutatja meg, hogy a cseppkövek növekedése ma is aktív. Meredek, fa lépcsőfokokkal megerősített úton hagytuk el a pihenőpadokkal ellátott helyet, majd Szágy község felé vettük az irányt. A település északi részén jutottunk az észak-déli völgyben megbúvó faluba. Írásos emlékben először 1554-ből szerepelt Aszágy formában, 1799-ből már a Szagy ismert. Az aszú és az ág szavak összetételéből alakult ki a falu megnevezés. Az előtag értelme száraz, míg az utótagé folyóág. A dűlőnevek közül a következők eltűnt faluhelyet sejtetnek: Kis- és Nagytótváros (ide a török után szlovén telepesek érkeztek). A mai templomot Kis előtaggal is mondták, ami feltételezi a Nagy jelöléspárt. Ez utóbbi tán a középkori kőegyház lehet, bár helyét senki sem tudja. Az viszont köztudott, hogy a mai imahelytől alagút indult. A helység a török hódoltság idején puszta lett, de lakatlan a 18. század első felében is. A végtelen erdővel borított vidékre a 18. század végén települt német eredetű lakosság. Az első telepesek 1770-ben Lotaringiá-ból érkeztek. Túránkat - amely közel 22 km-re sikeredett - a falu temploma előtti autóbuszmegállóban fejeztük be. Schóber József túravezető Több ezer hektárral nő a folyamatos erdőborítású terület a Kelet-Mecsekben Az erdőket fenyegető veszélyek közül a klímaváltozás negatív hatásai a legjelentősebbek. Az Erdők Nemzetközi Napjához kapcsolódóan a Mecsekerdő a Kelet-Mecsek nemrég elkészült erdőtervein keresztül mutatja be az ökológiailag stabil és a klímaváltozásnak ellenálló erdők megteremtéséhez szükséges lépéseket és azt, milyenek lesznek a Kelet-Mecsek erdei egy évtized múlva. A kelet-mecseki tájat magas erdősültség jellemzi, az erdőállomány több mint egyötöde 100 év feletti, idős erdő. A három legjellemzőbb fafaj a kocsánytalan tölgy, amely közel egyharmadát, a bükk 24, a cser pedig 16 százalékát teszi ki az itteni erdőknek. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet erdeinek több mint fele, 64 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, amelyből 10 százalék fokozottan védett. A Kelet-Mecsek erdeire - különösen a bükkre - a klímaváltozás a legnagyobb veszély, ezért az erdőfelújítások során elegyes erdők kialakítása a cél, mert magasabb fokú biodiverzitásuk nemcsak változatos erdőképet eredményez, hanem jelentősen növeli a klímaváltozással szembeni ellenállóképességüket is. Az erdők egészségének és természetességének megőrzésében fontos szerepe van a fenntartható erdőgazdálkodásnak, erdőkezelésnek. Különösen igaz ez ma, hiszen már jól láthatók a klímaváltozás negatív hatásai. Az erdőtervezés lehetőséget ad rá, hogy ne csak szemléljük, hanem javunkra fordítsuk a változásokat, olyan erdőket hozzunk létre, amelyek hosszú távon is képesek nyújtani ökoszisztéma-szolgáltatásaik teljességét - mondta Ripszám István, a Mecsekerdő vezérigazgatója. A Kelet-Mecsek most elkészült erdőterveinek fő elve a természetvédelem és az erdők természetességének megőrzése, amely a megfelelő erdőművelési rendszerrel nemcsak fenntartható, hanem hosszú távon javítható is. Ez az erdőgazdálkodásban azt jelenti, hogy - a jogszabályi előírásokat meghaladóan - több mint 2000 hektárral nő a folyamatos erdőborítású terület, amelynek egy részén örökerdő-gazdálkodás folyik majd, más része pedig faanyagtermelést nem szolgáló erdővé válik. Ezek az erdőterületek összefüggő hálózatot - zöld folyosót - alkotnak a Kelet-Mecsekben, így biztosítva az erdőhöz kötött életmódú védett és fokozottan védett fajok védelmét. Egy évtized múltán a Kelet-Mecsek állami erdeinek közel egyharmadában lesz jellemző folyamatos erdőborítást biztosító üzemmód: 18 százalék az örökerdő-gazdálkodási, 9 százalék pedig faanyag-termelést nem szolgáló terület. A következő években a Nyugat-Mecsek, a Közép-Mecsek, a Zselic, valamint a Villányi-hegységet is érintő Kelet-Ormánság erdészeti terveinek megújítása következik, amelyekben a Mecsekerdő ugyancsak a természetközeli erdőgazdálkodás elveit és gyakorlati szempontjait érvényesíti. (Forrás: mecsekerdo.hu) Erdőjárás tavasszal - maradjunk a legális ösvényen A tavaszi ébredés nem csak a növényvilág kibontakozásával ajándékoz meg bennünket, hanem egy, az állatvilágban egyedülálló jelenségnek, az agancshullatásnak is tanúi lehetünk: a gím- és dámszarvasok április elejéig vetik le pompás fejéküket. Az elhullatott agancsok engedély nélküli gyűjtése azonban nem csak a tél végi, sérülékeny időszakát élő erdei ökoszisztémát veszélyeztetheti, de törvénybe is ütközik. A tavaszi erdőjáráskor arra is érdemes figyelnünk, hogy a nemrégiben született vaddisznómalacok, vaddisznócsaládok nyugalmát se zavarjuk meg. A Mecsekerdő által kezelt erdőterületeken élő vadállomány jelentős részét teszik ki a - főleg gím - szarvasok, akik a hideg és táplálékban szűkösebb időszakot követően gyengébb kondícióban és érzékeny életszakaszban lehetnek. A bikák ekkor vetik le régi agancsukat, a tehenek pedig már nagy valószínűséggel az utódokat (vemhet) hordozzák méhükben. Nyugalmuk, természetes életmódjuk megőrzése ezért különösen fontos, az állatok megzavarásával ugyanis jelentősen sérülhet az erdei ökoszisztéma. Az elhullott szarvasagancsból fontos információk olvashatók ki: vizsgálatával nemcsak a vad kondíciójára, jellemzőire, hanem az erdő eltartó képességére is következtethetnek a szakemberek. Az agancsgyűjtés ezért szigorúan csak az erdőgazdálkodó írásos engedélyével történhet, aki ezzel nem rendelkezik, az a jogszabályok szerint lopást követ el. Sajnos előfordul az is, hogy az illegális agancsgyűjtők csoportban, szándékosan menekülésre kényszerítik a szarvasokat, ehhez nem egy esetben kutyákat, motorokat és quadokat is használva. A nappali pihenőhelyeik pánikszerű elhagyására kényszerülő szarvasok nemcsak emberi életeket fenyegető közúti balesetveszélyt jelentenek, hanem az erdőben rohanva végzetes sérülést szenvedhetnek, vagy olyannyira legyengülnek, ami pusztulásukhoz vezet. Az illegális agancsgyűjtők mindezzel nemcsak lopást, hanem állatkínzást is elkövethetnek. Az illegális agancsgyűjtés az erdőre is veszélyt jelent, mivel a megszokott táplálkozóhelyeiktől távol kerülő szarvasok éhségüket az éppen megtalált fiatal, vagy vékonykérgű fák hajtásainak rágásával, törzseinek hántásával csillapítják, amelyek növekedése, fejlődése így sérülhet. A túraútvonalakról távoli erdőjárás - ide tartozhat szarvasagancs-gyűjtés is - az állatvilág más fajainak nyugalmát is zavarja: az ember jelenléte ugyanis megriasztja a nemrégiben született malacaikat nevelő vaddisznócsaládokat (kondák), a malacok a biztonságot és meleget nyújtó vackok elhagyásával könnyen kihűlhetnek és így akár életüket is kockáztatják. A természetjárók és a kirándulók azzal tehetnek az erdei ökoszisztéma nyugalmáért és megújulásáért, ha ebben az időszakban, április elejéig nem térnek le a kijelölt - a Mecsekben igen nagy számban rendelkezésre álló - túraútvonalakról, ha pedig kutyával kirándulnak, azt pórázon tartják. Amennyiben elhullatott szarvasagancsot találnak, nem viszik haza, ha pedig malacos vaddisznókocával akadnak össze, nem állnak az útjába és csendesen eltávolodnak. (Forrás: mecsekerdo.hu) HÍREK ■ Gubacsos kulcsosház: a Mecsekerdő Zrt. felújította az Orfű közelében található Gubacsos kulcsosházat. A közel 100 éves múlttal rendelkező turistaház, a mai kor követelményeinek megfelelve, komfortos és megfizethető szállást biztosít az erdei turisták számára. Összesen 12 fő számára nyújt kényelmes pihenési lehetőséget, valamint melléképülete további 2 fő elszállásolására alkalmas, s immár egész évben fogadni tudja a látogatókat. Az épület teljesen új, modern bútorzatot kapott, a konyhai felszereltség pedig lehetőséget biztosít a teljes önellátásra. A gyakorlott természetjárók és a csendes erdei romantikára vágyók számára is megfelelő szálláshely fatüzelésű kályhával fűthető, továbbá áramvételi lehetőséggel ellátott. Az udvaron minden feltétel adott a pihenésre a fedett filagória alatt, valamint a kerti szalonnasütéshez vagy bográcsozáshoz, amelyhez építettek egy erre alkalmas tűzrakóhelyet is. (Forrás: mecsekerdo.hu) ■ Új szobor Ibafán: az ibafai pipamúzeum előtt (a Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelyénél) szobrot állítottak Hangai Nándor plébánosnak, a pipázásáról híressé vált egykori ibafai papnak. A szobrot március 19-én avatták fel. A szobor érdekessége, hogy nagy mérete ellenére egyetlen rönkből hozta létre Horváth-Béres János faszobrász: a Zselic közepén, egy úgynevezett lábon elszáradt tölgy törzséből faragta ki az ibafai papot a pipájával. (Forrás: bama.hu) ■ MTSZ kitüntetések: április 30-ig lehet elküldeni a Magyar Természetjáró Szövetség kitüntetéseire a javaslatokat (a kitüntetéseket szeptember 24-én Dobogókőn, a Természetjárók Napja ünnepségen adják át). A kitüntetési javaslatokat két MTSZ tagszervezetnek együttesen kell felterjeszteni, postán vagy elektronikus úton. A javaslatok benyújtásának részletei („kitüntetési szabályzat”) az MTSZ honlapján olvashatók (mtsz.org). ■ MTSZ támogatások: március 5-én online tagsági találkozót szervezett a Magyar Természetjáró Szövetség, melyen tájékoztatták a tagszervezeteket, hogy 2022-ben - az előző évekkel ellentétben - sem a működési költségek, sem a rendezvények támogatására nincs lehetőség, a Jelzésfestés pályázat viszont továbbra is biztosított. ■ Változások a turista útjelzések felfestésének szabályaiban. Az MTSZ által kiadott jelzésfestési útmutatóban 2022-től néhány változás történik. Ezek közül a fontosabbak: - a jelzés melletti „pont” kiegészítést kizárólag a hálózatilag „zsákutcát” jelentő utak azon végén lehet felfesteni, ahonnan már nem vezet tovább a turistaút. A felújítás alatt lévő csomópontokban tehát mind az indító, mind záró pontokat el kell távolítani. (Pl. ha egy sáv jelzésről egy kör jelzés ágazik le egy forráshoz, akkor a kiegészítő pontot a leágazásnál nem, csak a kör jelzésű útnak a forrásnál való végződésénél lehet jelölni. A szerk.), - a „fonódó” jelzéseket ezentúl közös alapra nem lehet felfesteni, csak egymás fölött, elkülönítve azokat külön alapokra, - a nyílhegyet és kanyarodást előrejelző nyílformát minden esetben önálló - a turistajelzés téglalap alakú alapjától külön álló - alapra kell felfesteni, - amennyiben a következő jelzés távolsága meghaladja a 250 métert, a jelzést (alatta) kiegészítő számfelirattal kell ellátni, amely a következő jelzés távolságát mutatja, méterben. A változásokat az MTSZ jelzésfestési pályázata keretében végzett új (2022-től megvalósuló) jelzésfelújításoknál kell alkalmazni, tehát a természetjárók fokozatosan fognak találkozni az új jelzésformákkal. Rendezvények ♦ április 10., vasárnap: „Lafferton Henrik Emléktúra” - komlói indulással. Részleteket lásd a Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túráinál! ♦ április 22., péntek: Örökségünk - délutáni diskurzus. Természet a költészetben és a Föld Napja - Őri Zsuzsanna előadása. Helyszín: Közösségek Háza (Komló, 48-as tér 1.), időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna (® 20/376-6437). ♦ április 23., szombat: „Pihenőhelyek, kilátópontok, emlékek a város felett” -túra a „Föld Napja” rendezvény (DDNPI) keretében. Útvonal: Tettye -Dömörkapu - Mandulás - Hotel Kikelet - Tettye útvonalon (6 km). A séta/túra során a túravezető vezetésével ismert és kevésbé ismert pihenőket, kilátópontokat egyéb emlékeket keresünk fel, megismerhetjük az adott emlékhely történetét, hozzá kapcsolódó meséket, történeteket. A visszaérkezést követően lehetőség van egy „Pihenőhelyek, kilátópontok, emlékek a város felett” kvíz megoldására. Helyszín: Pécs, Tettye tér, időpont: 9.00 óra. Túravezető: Schóber József (® 20/437-8314). ♦ április 27., szerda: Ötórai beszélgetések. Természet a költészetben - Őri Zsuzsanna előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt., Pécs, Rét utca 8. Időpont: 17 óra. ♦ május 1., szombat: „Kiss György Emléktúra”. R.: Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület. Távok: 34, 18, 10 km. Rajt: Szászvár, Új Vadrózsa étterem, 7.30-9.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 1400, 1000 ill. 800 Ft/fő. Információ: Hang Csaba (® 30/650-5418). ♦ május 3., kedd: Természetbarátok Klubja. Az év madara 2022 - A zöld küllő. Wágner László (DDNPI) előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (® 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ♦ április 9., szombat: „Mecseki zöldtúra másképp - GeoGo Orfűtől Sikondáig”. Útvonal: Orfű - Mecsek Háza - Szakadás - Lóri kulcsosház - Vágotpuszta -Malom-erdő - Csík-gödör - Természetbarátok Háza - Sikondai tavak -Sikondai elágazás (12 km, szintemelkedés: 340 m). Találkozás: 7.15-kor a pécsi autóbusz-állomás 23-as kocsiállásánál, az Orfű irányába induló autóbusznál (a busz 7.30-kor indul). Orfűn a Szent Márton templom buszmegállóba való érkezést követően 8.15-kor indul a túra. Visszaindulás: a Sikondai elágazás buszmegállóból 12.54-kor (érkezés 13.28-kor), vagy 14.54-kor (érkezés 15.28-kor) Pécsre. Túravezető: Héjjas Péter (Vándormadár Természetjáró Baráti Kör) (S 20/922-5984). ♦ április 10., vasárnap: „Bikádi-völgy és Lapos-mező”. Útvonal: Komló, Spar parkoló - Gadányi-tavak - Vajda-hegy - Tibi-Gábor-kút - Bikádi-völgy - Lapos-mező - Kisbattyán - Szöge-hegy - Komló, Spar parkoló (12,5 km, szintemelkedés: 545 m). Indulás: 9.00 órakor Komlón, a Spar áruház parkolójából (Alkotmány utca 45.). Megközelíthetőség Pécsről: a távolsági autóbusz-állomás 7-es kocsiállásáról 8.00-kor induló autóbusszal Komlóra (érkezik 8.36-kor). Innen gyalogosan, vagy a 8/A jelzésű helyi járatú busszal (Komló autóbusz-állomásról indul 8.40- kor) lehet megközelíteni az indulás helyszínét. Túravezető: Ujfalusi Máté (Dél-Zselic TK) (S 20/345-8201). ♦ április 16., szombat: „Forrásvizet a húsvéti asztalra!”. Útvonal: Hősök tere -Tripammer-fa - Melegmány - Anyák kútja - Tripammer-fa - Árpádtető -Hősök tere (12 km, szintemelkedés: 200 m). Találkozás: Pécsett a Hősök terén 8.40- kor (elérhető az Uránvárosból 8.07-kor induló 4-es autóbusszal). Túravezető: Pál Krisztina (Mediterrán Gyaloglóklub) (S 30/742-7188). ♦ április 23., szombat: „Tavasz a tavaknál”. Útvonal: Tüskésréti-tó - Nagyárpád - Pogány - Szőkéd (14,5 km, szintemelkedés: 140 m). Találkozás: 8.30-kor a Siklósi úti Interspar előtt lévő 6-7-8-as busz megállójában (8.35-kor lehet csatlakozni a Tüskésréti futópályánál is). Túravezető: Várnainé Meng Hajnalka (Dráva TSE) (S 30/322-0432). ♦ április 30., szombat: „Kerekerdő közepébe”. Útvonal: Vajszló vá. - Vajszló centrum - Cseri-erdő - Baranyahidvég - Sámod - Majláthi elágazás am. (12 km, szintemelkedés: elhanyagolható). Találkozás: 7.15-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 15-ös kocsiállásnál (Harkányba az autóbusz 7.30-kor indul). Átszállás Harkányban a Vajszló felé 8.25-kor induló járatra. Vajszlóról 9.00-kor indul a túra. Várható visszaérkezés Pécsre 18 órakor. Túravezető: Gida Tibor (Dráva TSE) (S 20/989-1853). ♦ május 1., vasárnap: „Tavaszi fotós túra”. Útvonal: Dömörkapu - Kantavári-forrás - Keresztkunyhó - Melegmány - Ágnes-vízesés - Nagy-Mély-völgy -Tölgyes út - Kisrét - Dömörkapu (14 km, szintemelkedés: 462 m). Találkozás: Pécs, Dömörkapunál 9.15 órakor (megközelíthető a 34-es jelzésű helyi járatú autóbusszal, ami 8.50-kor indul Főpályaudvar 4-es kocsiállásáról). Túravezető: Müller Nándor (Mecsek Egyesület) (S 20/957-5775). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna ffi 20/376-6437) ► április 9., szombat: Viráglesen II. - Erdő-mező virágai. Útvonal: Dombay-tó, D-i parkoló - zöld kereszt - Kisnádasdi-forrás - Aranyhegy - Nagymező -Dombay-tó, D-i parkoló (14 km, szintemelkedés: 150 m). Találkozó: 10.00-kor a Dombay-tónál a parkolóban (odajutás: autóval, vagy Komlóról a 8.30-as pécsi busszal, Budai vámnál átszállás a pécsváradi buszjáratra). Túravezető: Korcz Miklós. ► április 10., vasárnap: Lafferton Henrik Emléktúra. Útvonal 1.: Vékény - Csepegő-árok - Vörösfenyő kulcsosház - Magyaregregy (11 km, szintemelkedés: 300 m). Túravezető: Németh Katalin. Útvonal 2.: Máré csárda - Vörösfenyő kulcsosház - Balincai-forrás - Vörösfenyő kulcsosház - Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 210 m). Túravezető: Gáll László. Indulás mindkét túrára: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. ► április 12., kedd: Túra az egészségünkért! - „Vízbenjárás”. Találkozó: 9.30-kor a Hertelendi Termálfürdőnél (odajutás: a 8.45-ös sásdi busszal vagy autóval). Szervező: Őri Zsuzsanna. ► április 15., péntek: Viráglesen II. - Erdő-mező virágai. Útvonal: Zobákpuszta -Cigány-forrás - Pap-rét - Püspökszentlászló - Diós-kút - Kosboros-rét - Ci-gány-hegyi-kilátó - Szürke-rét - Pusztabánya - Zobákpuszta (18 km, szintemelkedés: 540 m). Találkozó: 9.30-kor Zobákpusztán a volt élelmiszerboltnál (odajutás: autóval, vagy Komlóról a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal). Túravezető: Korcz Miklós. ► április 17., hétfő: Húsvét a Pásztor-forrásnál. Útvonal: Máré csárda - Textilesforrás - Márévár - Pásztor-forrás - Vár-völgy - Máré csárda (12 km Szint: 320 m). Indulás: 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin. ► április 23., szombat: „Források - kutak” (Mecsek Egyesülettel közös túra). Útvonal: Zobákpuszta - Hidasi-völgy - Csurgó - Hidasi-forrás - Szederindás-kút - Somosi-patak - Nyomákói-kút - Vörösfenyő kulcsosház - Máré csárda (15 km, szintemelkedés: 260 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► április 26., kedd: Túra az egészségünkért! - „Bánáti bazsarózsa nézőben”. Útvonal: Püspökszentlászló - Bazsarózsás. Indulás a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► április 30., szombat: „Anyák napi forrás-túra”. Útvonal: Kőlyuki Betérő -Bikfa-forrás - Cserkész (Etelka)-forrás - Kőlyuki-barlang - Sziklás-forrás -Mésztufa-gátak - Kánya-forrás - Mariska-forrás - Mecsek-forrás - Páfrányos - Melegmányi-fátyolvízesés- és forrás - Anyák-kútja - Barátság-forrás - Árpád-kori templom - Czifra-malom - Kőlyuki Betérő (10 km, szintemelkedés: 370 m). Találkozó: 9.00-kor a Kőlyuki Betérő parkolójában (odajutás Komlóról a 8.30-as pécsi busszal, átszállás 8.52-kor Mánfán a kaposvári buszra). Túravezető: Korcz Miklós. ► május 3., kedd: Túra az egészségünkért! - Nagymező virágai II. Indulás a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. A Hosszúhetényi Turista Egyesület nyílt túrája ■ április 9., szombat: „Hegyen-völgyön I.”. Útvonal: Vékény - Csepegő-árok -Nyárádi-kunyhó (Vörösfenyő kulcsosház) - Nyomákói-kút - Iharos-kút -Máré vár - Csurgó - Hidasi-völgy - Pusztabánya - Hosszúhetény (19,5 km, szintemelkedés: 589 m). Indulás 9.28-kor autóbusszal Hosszúhetény kultúrház autóbusz-megállóból Vékényre (az autóbusz a pécsi távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról 9.00 órakor indul Szekszárd felé). Túravezető: Takács Ferenc (® 20/805-3405). DDNPI természetjáró rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság programjairól részletes információk a www.ddnp.hu honlapon találhatók. • április 6., szerda: „Gyógynövények réten és legelőn”. A környezetünkben is megtalálható gyakoribb gyógyhatású, házilag is felhasználható növényeket lehet megismerni az interaktív foglakozáson. A programot kiegészíti az Ős-Dráva Látogatóközpontban található gyógy- és fűszernövénykert bemutatása és gyógynövé-nyes szappangolyó készítése. Helyszín: Szaporca, Ős-Dráva Látogatóközpont, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges (® 70/374-0295)! ► április 9., szombat: E-bike túra a Közép-Mecsekben. Útvonal: Pécs, Tettye -Remete-rét - Orfű - Magyarhertelend - Magyarszék - Sikonda - Árpádtető -Lapis - Pécs, Tettye. Indulás: Pécs, Tettye, Pintér-kert Arborétum előtti parkoló, 9.00 óra. A túra időtartama: 6 óra. Részvételi díj: 15.900 Ft/fő, mely tartalmazza az e-bike kerékpár bérleti díját és a túravezetést. Jelentkezés, információ: @ 30/858-7265, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ► április 10., vasárnap: E-bike túra a Kelet-Mecsekben. Útvonal: Pécs, Tettye -Dömörkapu - Árpádtető - Zobákpuszta - Pusztabánya - Pécsvárad - Hird -Újhegy - Zsolnay Negyed - Pécs, Tettye. Indulás: Pécs, Tettye, Pintér-kert Arborétum előtti parkoló, 9.00 óra. A túra időtartama: 7 óra. Részvételi díj: 15.900 Ft/fő, mely tartalmazza az e-bike kerékpár bérleti díját és a túravezetést. Jelentkezés, információ: @ 30/858-7265, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ► április 23., szombat: Hossszúhetény legszebb vadvirágai. Helyszín: Hosszúhetény, vásártér, időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 6 km, időtartama: 5 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő (+ tájház bemutató és lepény: 1300 Ft/fő). A részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)! ► április 23., szombat: Tavaszi kenutúra Külső-Bédán. Helyszín: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 214 éves korig: 2200 Ft/fő, 14 éves kor felett: 2500 Ft/fő. A részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges (8 30/846-6020)! ► április 24., vasárnap: Szent György-napi kihajtás. Helyszín: Nagybajom homokpusztai tanösvény indító tábla (61-es főút, 147-es kilométer tábla), időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 5 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► április 30., szombat: „Szentegáti erdő túra”. Helyszín: Galambospuszta, időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 5 km, időtartama: 3-4 óra. ► április 30., szombat: „Zergevirág körséta a Vörös-hegyen”. Helyszín: Pécs, Remete-rét, nyugati parkoló, időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 4-5 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► április 30., szombat: Éjszakai túra a fénylő sötétben. Helyszín: Nagybajom homokpusztai tanösvény indító tábla (61-es főút, 147-es kilométer tábla), időpont: 19.30 óra. A túra hossza: 5 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 1500 Ft/fő. A részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)! ► április 30., szombat: Tavaszi kenutúra a Vén-Dunán. Helyszín: Baja-Dunafürdő, Bárka pihenőház, időpont: 9.00 óra. A túra hossza: 8 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 2000 Ft. A részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)! ► április 30., szombat: E-bike túra a Mecsekben - Cseppkörút. Útvonal: Pécs, Tettye - Remete-rét - Orfű - Abaliget - Kővágószőlős - Cserkút - Pécs, Tettye. Indulás: Pécs, Tettye, Pintér-kert Arborétum előtti parkoló, 9.00 óra. A túra időtartama: 6 óra. Részvételi díj: 15.900 Ft/fő, mely tartalmazza az e-bike kerékpár bérleti díját és a túravezetést. Jelentkezés, információ: 8 30/858-7265, email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. • május 1., vasárnap: E-bike túra a Kelet-Mecsekben. Útvonal: Pécs, Tettye -Dömörkapu - Árpádtető - Zobákpuszta - Pusztabánya - Pécsvárad - Hird -Újhegy - Zsolnay Negyed - Pécs, Tettye. Indulás: Pécs, Tettye, Pintér-kert Arborétum előtti parkoló, 9.00 óra. A túra időtartama: 7 óra. Részvételi díj: 15.900 Ft/fő, mely tartalmazza az e-bike kerékpár bérleti díját és a túravezetést. Jelentkezés, információ: 8 30/858-7265, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. • május 4., szerda: „Kalandozások a Havi-hegyen”. Helyszín: Pécs, Tettye tér buszmegálló, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 60 perc. Részvételi díj: 500 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges (70/374-0295)! Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (762l Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

MECSEK HÍRADÓ 304. szám 2022. december Rockenbauer Pál Emléktúra, „Roki 35, 90” fórum Rockenbauer Pál halálának 35. évfordulója 2022. november 26-án volt, és 2023. január 14-én születésének lesz a 90. évfordulója. A két „kerek” évforduló most olyan szoros „együttállásban” van, hogy az emléktúrához szerveztünk egy délutáni beszélgetést a „Másfél millió lépés Magyarországon” film alkotó stábjának tagjaival. November 26-án, szombaton Hosszúhetényből, a Kultúrház megállóból indult a 2022. évi Rockenbauer Pál Emléktúra. Egy kis drótszőrű tacsival együtt huszonhatan indultunk az Üvegesek Útja jelzésén. Célunk, hogy a déli harangszó idején a Zengővárkonyi Szelídgesztenyésben találkozzunk Roki sírjánál az alkotótársakkal és más megemlékező csoportokkal. „A Kisújbányai Baráti Kör Alapítvány által alapított ÜVEGESEK ÚTJA a hosszúhetényi üvegkiállítástól indul, a Zengő alján, a Réka-völgyi hutahelyen, Óbányán, Kisújbányán és Pusztabányán áthaladva, 23 km megtétele után ér vissza a kiindulási helyre. Az úton 16 tájékoztató tábla mutatja be az üveg történetét, alapanyagait, az üvegkészítés eszközeit, a lakosság életmódját, a Kelet-Mecsek XVIII. századi hutáit…. „ A települést elhagyva a Zengő déli tövében haladtunk keleti irányban az először még kövezett, majd földúton. Széles völgyben gyalogoltunk a szőlőhegy lábánál. Balra a kertek, szőlők felett a Zengő magasodott, jobbra, távolabb az Illés-hegy és a Bence-hegy lankái, s ha visszapillantottunk, a Hármas-hegy zárta el a látóhatárt nyugat felé. Emelkedő úton, északi irányban haladtunk tovább az erdőszélen, amíg elértük az erdő-sarkon a 384 m szinten található kilátópontot. Rövid pihenő. Gyönyörködtünk a kilátásban, aztán újra keleti irányba indultunk a fák között. Balra a fák alatt síremléket láthattunk (Czimber József vadászkísérő – Földes Béla közlése szerint). Hosszú egyenes út következett a fatörzsek, ágak szegélyezte ösvényen. Mintha egy hosszú alagútban sétálnánk! Később bimbós állapotban leledző illatos hunyort fedezhettünk fel. A piros + jelzésen dél-délkeleti irányban indultunk Pécsvárad felé. Szemben a párából a szilágypusztai víztározó és halastavak víztükre csillant meg a felhők mögül ki-kibukkanó napsugarak fényében. Pécsvárad szőlőskertjei mellett értünk ki a házak közé. Jobb időket megélt düledező falú présház, valaha gondozott kovácsoltvas kerítések mellett sétáltunk el. Az előzetes egyeztetés szerint a város református templomát kinyitják nekünk. Sajnos hiba csúszott a megvalósításba, mert megfeledkeztek rólunk, így rövid várakozást, telefonálást követően tovább indultunk a gesztenyés felé. A templomnál újabb túratárs – Tóth Klári – csatlakozott a csapathoz. Roki sírjához érve Sáfrány József (a Másfél millió lépés… rendezőasszisztense) fogadott minket. Elmondta, hogy tegnap érkezett Mecseknádasd felől gyalogosan, s az éjszakát a tisztáson töltötte. A stáb többi tagja a déli órákban érkezik, mondta. Ahogy az idő előrehaladt, egyre többen érkeztek a sírhoz. S amikor egy busznyi, sárga „egyensálas” turista érkezett (Kiskunfélegyházáról), megtelt a „márványtömb” körül a tisztás. Végül megérkeztek a stáb tagjai közül: Szabados Tamás, Juhász Árpád, Gyenes Károly, Faludi Sándor és Petres Pál. Szabados Tamás, Gyenes Károly, Juhász Árpád emlékező szavait követően Őri Zsuzsanna ismertette Rockenbauer Pál életművét és olvasott fel egy költeményt. Gyenes Károly a hagyományokat követve megénekeltette az emlékezőket. Később a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség nevében, személyes élmények felelevenítését követően koszorút helyeztem a sírhelyre. A Pécsváradi Várbaráti Kör képviseletében Kutas Éva koszorúzott. A kiskunfélegyházai csoport vezetője Rockenbauer Pálhoz kötődő személyes emlékeit osztotta meg a hallga-tósággal, majd koszorút helyezett el. Újabb és újabb emlékező mondatok hangzottak el… A Gyenes Károllyal történő előzetes megbeszélés szerint a pécsváradi művelődési ház-ban „ROKI 35, 90” címmel beszélgetést, fórumot szerveztünk a túra résztevőinek és az érdeklődőknek. A Pécsváradi Várbaráti Kör is meghirdette ezt a rendezvényt. A fórumon Szabados Tamás, Juhász Árpád, Gyenes Károly és Petres Pál vett részt. Munkájukról, az alkotásról, a kulisszatitkokról, Rockenbauer Pálhoz fűződő kapcsolatukról rendkívül élményszerű, mély érzelmeket kiváltó beszélgetésbe vontak be bennünket, a hallgatóságot. Igazán szép élményekkel távozhattunk a találkozóról. Köszönettel tartozunk Gyenes Károlynak, hogy újra megszervezte a budapesti csapatot. Köszönet illeti Zádori János polgármester urat és Apaceller Gergely ügyvezető igazgató urat, akik helyet biztosítottak a művelődési házban rendezvényünknek. Schóber József A Hegyek Napja December 11-e a Hegyek Nemzetközi Napja. Ezt a napot az ENSZ nyilvánította „jeles nappá” azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a hegyvidékek, magasföldek jelentőségére, és hangsúlyozza a megkerülhetetlenségét annak a feladatnak, hogy felmérjük országainkban a hegyvidékek adta lehetőségeket és korlátokat, és hogy ráirányítsa a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2016-ban csatlakozott Hegyek Napja programhoz. 2022-ben december 11-e épp vasárnapra esik, így aznap várjuk a természetjárókat – immár hagyományosan – 10 és 12 óra között a Jakab-hegyen. A Jakab-hegyre feljövő túrázók ezúttal is részt vehetnek egy, a Mecsekről szóló játékban, mely az előző években írásbeli feladatokat jelentett. Idén szóbeli válaszok formájában rendezzük meg a vetélkedőt, melynek a „Mecseki géniusz” címet adtuk. A résztvevőknek a Mecsekkel kapcsolatos, véletlenszerűen kihúzott kérdésekre kell válaszokat adniuk, jó válasz esetén húzhatják a következő kérdést. Aki eljut a 10 helyes válaszig, elnyeri a „Mecseki géniusz” címet. A vetélkedőn két kategóriában lehet részt venni: egyéni, illetve csapat (legfeljebb 5 fős). A kérdések alapját a Mecsek természetjáró kalauza c. könyv (2017), szövetségünk honlapján (www.baranyatermeszetbarat.hu) található információk, ill. a Mecsek turistatérképe adják. A legjobb megoldókat szövetségünk februári küldöttgyűlésén jutalmazzuk. Valamennyi túrázó, aki a Hegyek Napja alkalmából felkeresi a Jakab-hegyet, egy – erre az alkalomra készítetett – kitűzőt kap ajándékba. Akinek pedig egy kis szalonnasütésre támadna kedve: az érkezőket friss parázs fogja várni! Ez évi mottónk: „Soha ne értékeld egy hegy magasságát, mielőtt felérnél a csúcsra! Csak azután fogod látni, hogy milyen alacsony volt.” (Dag Hammarskjöld) Szeretettel várunk minden természetjárót és érdeklődőt a Jakab-hegyen december 11-én! Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége A Természetbarátok Klubja évzáró túrája a Gubacsos kulcsosházba Kedves Természetbarát Társaim! A Természetbarátok Klubjának idei évzáró programjára 2022. december 17-én, szombaton egy kellemes, nem túl hosszú túrára és a Gubacsos kulcsosházba, batyunkban hozott finomságok falatozásával egybekötött közös beszélgetésre hívunk benneteket. A kulcsosházban Varga Jenő kollégám vár majd minket sok szeretettel, meleggel és forró teával. Aki teheti, hozzon batyujába szendvicsei mellé pogácsát, sütit, esetleg egyéb nyalánkságot, butykosába „hegylevét”. Kérlek, hozzátok magatokkal e napra kedvenc bögréteket is! Bízom benne, hogy a közösen eltöltött idő – hasonlóan az előző évekhez – jó beszélgetésekkel ajándékoz majd meg bennünket. Amennyiben nem az utolsó pillanatban derül ki, hogy velünk tartasz a túrán, kérlek, december 10-ig jelezd felém, hogy a busztársaság felé továbbítani tudjam a létszámot ( 20/340-4184, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). A túra útvonala: Abaliget – Denevér tanösvény egy szakasza – Szajha-barlang – Vadásztacskó sírja – Gubacsos kulcsosház – Orfűi elágazás autóbusz-megálló (4 km, szintemelkedés: 170 m). Találkozás: 8.00 – 8.20 között a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 23-as kocsiállásnál (az autóbusz 8.30-kor indul). Várható hazaindulás: az Orfűi elágazástól 12.57-kor a Pécsre induló autóbusszal. Scheitler Adrienn MÚLTIDÉZŐ Síugrás a Mecsekben – Pécs lett volna a magyar síélet egyik központja Kevesen tudják, hogy a második világháború után komoly tervek voltak arra, hogy a Mecseket az ország egyik legnagyobb síparadicsomává fejlesszék. Már csak a sípálya van, de volt egyszer egy síugrósánc is, ennek nyomai még mindig láthatók a Kis-réten. A Misina tető alatt, a Dömörkapu és a Kis-rét közé tervezték anno a mecseki síközpontot. Még zajlott a II. világháború, amikor 1944-ben megkezdődtek a fejleszté-sek. A korabeli sajtó rendszeresen beszámolt a sípályák építéséről és a mecseki síverse-nyekről. A sípályától nem messze, a Kis-rét közelében épült 1948-ban a síugrósánc, ezt 1957-ben kibővítették és felújították, azonban állapota már az 1960-as évek közepére leromlott, így ennek ma már csak a romjai láthatóak. A síugrósánc története: 1944 „A közeljövőben megkezdik a mecseki síugrósánc építését. Az építés vezetője a menedék-házban fog lakni. Esztergár Lajosnak, a város polgármesterének megértő támogatása tette lehetővé az építést s így az egyesület síszakosztálya nagy fejlődésnek néz elébe, amely egyúttal kitűnő idegenforgalmi jelentőséggel is bír. Természetesen az Országos Síszövetség, az Országos Sport¬központtal tetemes anyagi áldozatot hoz.” 1947 „A nagy havazás lehetővé tette, hogy a befejezetlenül maradt kisréti síugrósáncot hóval kiépítve ma délután 3 órai kezdettel megrendezhessék az évad első pécsi síugró versenyét.” 1948 „A pécsi Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) a Magyar Síszövetséggel és a hon-védséggel karöltve Pécs városát a magyar síélet egyik centrumává szándékozik kiépíteni. Ennek érdekében óhajtja a szakosztály a lesiklópálya további meghosszabbítását, amivel elérjük azt, hogy az ország leghosszabb lesikló sípályáját (3 km) bocsájthatjuk sísportunk rendelkezésére. Még november hó utolsó hetében kezdi meg Pécs város sportszerető vezetősége a síugrósánc építését a kisréti nyiladékban. Ugyanekkor a honvédség a Dömör-kapu közvetlen környékén műlesikló pálya és gyakorlóterep rendezését valósítja meg. A kiépített sípályákon több országos síversenyt óhajtunk lebonyolítani az ország minden egyes vidékét bekapcsolva, és ezzel azt akarjuk elérni, hogy városunk minden rétegével megkedveltessük a sísportot.” A mecseki síugrósánc és lesikló pálya 16 ezer forintos költséggel épült meg, ez mai áron csaknem 4 millió forintot jelent. A síugrósáncot hét év után kellett felújítani. 1955 „Több ezer forintos költséggel és a pécsi sportolók társadalmi munkája segítségével rendbe hozták a mecseki síugrósáncot. A műlesiklópályán pedig bevezetik a villanyvilágítást.” 1958 „A Budapesten nemrég avatott és jól bevált új műanyag ugrósánc után még két hasonlót tervez a Magyar Síszövetség létrehozni Sopronban és Pécsett. Az anyagi szükségletek, ha megteremtődnek, akkor a sízők paradicsomúvá varázsolódik a Kisrét. Az ott építendő műanyagsáncot egész éven át látogatnák a pécsi fiatalok. Soha nem látott fejlődés indulhatna meg ebben az érdekes, nagy bátorságot és ügyességet igénylő sportágban is.” Azóta több mint hatvan év telt el, a síugrósáncot nem építették újjá. Alapjai máig látszanak az erdőben, a betontömbök a burjánzó növényzet között állnak. (Forrás: pecsaktual.hu) Írás a Dunántúli Napló 1968. november 30-i számából: Hozzuk rendbe a pécsi sísáncot! Legutóbb kiadós sétát tettem a Mecseken. 15 évig távol éltem Pécstől, már eléggé régóta nem jártam a Mecsek északi lejtőjén. Gyönyörködtem az őszi erdő szépségében. A Kisrét fölé érve, a síugrósánc teljes elhanyagoltsága azonban megdöbbentett. Tulajdonképpen már nem is beszélhetünk síugrósáncról, hiszen a nekifutó-pálya faszerkezete részben elkorhadt, részben vandál kezek pusztításának áldozata lett, az ugrás légterét és a kifutás területét pedig erősen benőtték, összeszűkítették a fák. Alapos javításra volna szükség – esetleg társadalmi munkában –, hogy ez az értékes sportlétesítmény megint használhatóvá váljék. Sétám során fejemben forgattam ezeket a gondolatokat, amikor kezembe került a lapjuk „Téli sportok Baranyában” című cikke, benne sok érdekes, találó és helyes megállapítással. Mégis, vitába szeretnék szállni a nyilatkozó Bali Lászlóval, aki szerint Baranyában a sísportnak „különösebb jövője nincs, és ez több szempontból is érthető”. – Való igaz, hogy megyénkben nincsenek olyan kedvező hóviszonyok, mint a Kárpátokban, az Alpokban vagy akár a tőlünk jóval délebbre fekvő Boszniában. Mégis – a negyvenes években én is sokat síeltem – az a tapasztalatom, hogy a Misina-Tubes vonulat északi lejtőjén évenként átlag nyolc-tíz havas héttel lehet számolni. Ez szerintem elég arra, hogy Pécs sísportját az eddiginél nagyobb mértékben fellendítsük. A sportegyesületeknek, társadalmi szerveknek, sőt az egész sportkedvelő közvéleménynek szép feladata volna ez! Az első, amit tennünk kellene: a kisréti ugrósánc rendbe hozása! Talán még most sem késő; azonban az 1969-70-es síszezonra használható állapotba kellene hozni a sáncot, és gondoskodni arról, hogy ez a bátorságot és ügyességet követelő, ugyanakkor pedig látványos és érdekes sport megint meghonosodjék Baranyában. Nagyobb távlatban pedig gondolni kellene bizonyos terepmunkák elvégzésére a lesiklópályán is: jelenlegi állapotában nagyon egyenetlen és csak magas hó esetén biztosít veszélytelen lesiklást. – Tegyünk tehát minél előbb valamit és minél többet a „fehér sport” érdekében Pécsett és Baranyában! Dr. Angyal Endre (Forrás: library.hungaricana.hu/hu/view/DunantuliNaplo_1968_11) HÍREK  Erdőlátogatási korlátozások a téli társas vadászatok idején 2022. december 1 – 2023. február 28. között a Mecsekerdő Zrt. vadászterületein: a decembertől febru-ár végéig tartó időszakban zajlanak a hajtó- és terelővadászatok a Mecsekerdő Zrt. kezelésében lévő vadászterületeken, ezért az erdőgazdaság az érintett területeken átmenetileg korlátozhatja az erdőlátogatást. A társas vadászatok szervezése igen nagy körültekintést és komoly előkészületeket igényel, a vadászatok pontos helyszíne az időjárási körülmények függvényében az utolsó pillanatig változhat, így azokat erdőrészlet szintjén nem lehetséges előre elhatárolni. Az érintett területekre vezető főbb erdei és turista utak mentén a vadászatra jogosult figyelmeztető táblákat helyez ki. Az átmeneti korlátozások tervezett időpontjai az egyes vadászterületeken (várhatóan 7-18 óráig) 2023. február 28-ig az alábbiak: Kelet-Mecsek: 2022. december 6., 15., 22., 2023. január 5-6., 9-12., 18-19., 25-26. Sasrét: 2023. január 17. Kisvaszar: 2022. december 10., 2023. január 25-26., február 8., 15. Szentegát: 2022. december 13., 19.  Megújult az Éger-völgyi parkerdő: a Biokom Kft. felújította az Éger-völgyben az asztalokat, padokat, a tűzrakót, az esőházat és a tó melletti kis fahidat, valamint Éger-tetőn a játszóteret. Éger-tetőn a kilátó továbbra sem látogatható, annak felújítását későbbre tervezik.  Ügyeleti szünet: december 27-én, kedden szövetségünk Tímár utcai helyiségében nem tartunk ügyeletet. Rendezvények • december 10., szombat: „Mecseki Mikulás, Mecseki Krampusz” teljesítménytúrák (12, 7 km). R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 8.00-10.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 1400 Ft/fő. Információ: Bota Já-nos ( 30/993-8595). • december 11., vasárnap: A Hegyek Napja. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szö-vetség. Helyszín: Jakab-hegy, időpont: 10.00 – 12.00. A részletes kiírást lásd fentebb! Információ: Schóber József ( 20/437-8314). • december 13., kedd: Örökségünk – délutáni diskurzus. Az év túrái képekben. Előadó: „hétdombosok”. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.), időpont: 17.30. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • december 17., szombat: Természetbarátok Klubja – évzáró túra. Helyszín: Guba-csos kulcsosház. A részletes kiírást lásd fentebb! Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). • december 18., vasárnap: „Dombay-tó” teljesítménytúrák (Maraton, 35, 30, 25, 15 km). R.: Közös Nevező Alapítvány, Mecseki Mátrix Csoport. Rajt: Zengő Ifjúsági Tábor, 6.00-8.00 (Maraton, 35, 30, 25 km), 8.00-9.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 2500 Ft (Maraton, 35, 30, 25 km), 1800 Ft (15 km). Az összes távon kötelező az előnevezés, határidő: 2022.december 17-én 20.00 óra! A túrák és az előzetes nevezés részleteit lásd a Teljesítménytúrázók Társasága honlapján! További információ: Kövecs Ferenc ( 70/704-4057, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). • január 3., kedd: Természetbarátok Klubja. „Ahol a fák is az égig érnek…” – úti beszámoló az Egyesült Államokból. Varga Jenő előadása. Helyszín: Baranya Me-gyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). NYÍLT TÚRÁK ► december 28., szerda: „Téli Tenkes”. Útvonal: Máriagyűd, Templom tér – Siklós (14 km, szintemelkedés: 213 m). Találkozás: 10.00 órakor Máriagyűdön a Templom téren (a találkozási helyre Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 8.15-kor induló siklósi busszal a máriagyűdi elágazásig utazva, majd onnét 3,5 km-t gyalogolva lehet eljutni, vagy Siklósról 2 km-t megtéve). Túravezető: Tollas Tibor ( 30/956-1695). ► december 31., szombat: „Koccintó túra”. Útvonal: Árpádtető – Fehér-kúti kulcsosház – Rábay-fa – Tubes – Misina tető – Tettye (12,5 km, szintemelkedés: 296 m). Találkozás 9.20-kor az árpádtetői autóbusz-fordulóban (a találkozási hely elérhető az Uránvárosból 8.37-kor induló 4-es autóbusszal, amelyre a Főpályaudvaron 8.47-kor, az Árkádnál 8.52-kor lehet felszállni). Túravezető: Nagy Balázs /POEÜ/ ( 20/976-5582). ► január 1., vasárnap: „Pezsgőbontás a Jakab-hegyen”. Útvonal: Lajkó (Ürög felső autóbusz-megálló) – Teca Mama Vendéglő – Patacsi-mező – Jakab-hegy – Éger-tető – Teca Mama Vendéglő – Lajkó (10,1 km, szintemelkedés: 370 m). Találkozás: 9.45-kor a Teca Mama Vendéglő előtt (elérhető „Ürög felső” autóbusz megállóból; a 23Y jelzésű autóbusz a Fagyöngy utcából 8.54-kor indul, az Árkádnál 9.14-kor, Uránvárosban 9.27-kor lehet felszállni rá. „Ürög felső” megállóba érkezik 9.34-kor, onnan 500 m a vendéglő). Túravezető: Becze László ( 30/172-2821) A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna  20/376-6437) ► december 11., vasárnap: Találkozás a Mikulással. Útvonal: Kárász – Vörösfenyő kulcsos¬ház – Balincai-forrás – Vörösfenyő kulcsosház – Kárász (11 km, szintemelkedés: 210 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet. ► december 20., kedd: Túra az egészségünkért! – Advent az Árpád-kori templomnál. Indulás: a 9.00 órai pécsi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. DDNPI rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság programjairól részletes információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. • december 7., szerda: Madarak védelme a ház körül: téli madáretetés. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca, időpont: 10 óra. A program időtartama: 1 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. A programra előzetes jelentkezés szükséges ( 70/374-0295)! • december 10., szombat: Az állatok viselkedése télen. Hova tűnnek télen a békák? Mit eszik az őz ilyenkor? Melyik állat készít téli éléskamrát? Ki milyen túlélési stratégiát választ a hideg időszakra? A résztvevők ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak. Helyszín: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. Békés, boldog karácsonyi ünnepeket és szép túrákban, élményekben gazdag új esztendőt kívánunk valamennyi természetbarát társunknak! Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö¬vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16.30 – 18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

MECSEK HÍRADÓ 296. szám 2022. február Beszámoló a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2021. évi működéséről Szövetségünk működése 2021-ben szövetségünknek 19 tagszervezete volt: BMTSZ Nyugdíjas Szakosztály (Pécs), BMTSZ „Vándorok” Szakosztály, Dél-Zselic Természetbarát Klub (Pécs), Dráva Természetbarát Sport Egyesület (Pécs), Hétdomb Természetbarát Egyesület (Komló), Hosszúhetényi Turista Egyesület, Kenderföldi Természetjárók (Komló), Mecsek Egyesület (Pécs), Mecseki Kóborlók (Pécs), Mediterrán Gyalogló Klub (Pécs), Pécsi Ifjúsági Unió, Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület (PITE), Pécsi Orvos Egészségügyi Sportkör, Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub, Pécsi Vörös Meteor, Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület, Szent Imre Iskolai SK (Siklós), Tenkes Természetbarát Egyesület (Siklós), Vándormadár Természetjáró Baráti kör. A szövetségi tagdíjakat 3 kivétellel valamennyi tagszervezet időben rendezte. A 2021-es évet a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések közepette kezdtük. A korlátozó intézkedések miatt januártól egészen májusig nem lehetett megtartani a csoportos rendezvényeket, így a február 13-ra tervezett küldöttgyűlést sem. A korlátozásokat májusban oldották fel, akkortól a tervezett programokat már meg tudtuk tartani. A küldöttgyűlésre nyári időpontot nem tartottunk megfelelőnek, így végül is szeptember 10-én, szombaton rendeztük meg Zobákpusztán, a Mecsekerdő Zrt. Zobáki Nomád Tábora területén. A küldöttgyűlés a szokásos napirendek szerint zajlott. Az első részben a küldöttek – egyhangúlag – elfogadták a 2020. évi beszámolót és a közhasznúsági jelentést. Ezután a személyi változások bejelentése következett: Tóth Klára helyett – aki már az előző évi küldöttgyűlésen bejelentette, hogy az elnöki feladatot át szeretné adni – a Dráva TSE Schóber Józsefet delegálta az elnökségbe, aki elvállalta az elnöki feladatot. Schóber József személyesen is bemutatkozott a küldötteknek, rajta kívül pedig Both Viktória is, aki a keddi napokon az ügyintézés végzését vállalta a szövetség irodájában. A küldöttgyűlésen – a hagyományoknak megfelelően – elismerések átadására is sor került. Elsőként a 2020. szeptember 19-én Dobogókőn megtartott Természetjárók Napja... Page 2 ...ünnepségen kitüntetetteket köszöntöttük: Jancsi Attilát (Dráva TSE), aki Aranyjelvényes Túravezető címet vehetett át, Gida Tibort (Dráva TSE), aki a Czárán Gyula Emlékérem kitüntetésben részesült, valamint Romvári Tibort, aki a Természetjárás Fejlesztéséért Ezüst Fokozat kitüntetést kapta. Ezután Tóth Klára ismertette a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség által elismerésben részesítettek névsorát, akik közül a legtöbbnek már átadtuk az elismeréseket az egyesületi közgyűléseken: dr. Hoppa Elvira, Gáll László, Horváthné Solymos Katalin (Hétdomb TE), Farkasné Tomecskó Zsuzsanna, Király Zsuzsanna (Dráva TSE), Konczhidai Éva (Ifjusági Unió Pécs), Nesz Tamás (Szent Imre ISK), Varga Anikó (Tenkes TE). Aranybakancs díjat kapott Pálinkás István, a siklósi Szent Imre ISK vezetője, illetve Kassai József kőfaragó, aki hosszú évek óta térítésmentesen készíti el a Büdös-kúti Panteonnál elhelyezett emléktáblákat. Szövetségünk anyagi helyzete az elmúlt év során – az előzőhöz viszonyítva – kedvezőnek mondható. Bevételi forrásaink részben sikeres pályázatokból (NEA – 300.000 Ft, MTSZ – 373.374 Ft), másrészt a zarándokvezetőképző tanfolyam befejezésekor kapott összegből (334.000 Ft) álltak össze. Szabadon felhasználható bevételeink a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásából (117.403 Ft), valamint a tagszervezetek tagdíjaiból származó összegek voltak. „Feladattal terhelt” bevételek voltak a kiadványok, illetve a jelvényszerző túramozgalmaink kitűzőinek eladásából befolyt összegek. Állandó kiadásaink között a Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége éves tagdíja (használhattuk a sportszövetség helyiségeit ügyeleti időnkben, a Természetbarátok Klubja foglalkozásaira, megbeszélésekre stb.), az MTSZ tagdíja, könyvelési díj, részvételi díj tanácskozásokon, találkozókon szerepelt, ugyanakkor a szervezett zarándokvezető képző tanfolyam alkalmai, eszközei és vizsgája szintén költségigénylő tényezők voltak. Nem forintosítjuk, de szervezetünk tagjainak, vezetőségének önkéntes munkája, támogatása is komoly súllyal esik latba anyagi helyzetünk stabilizálódása érdekében. 2021-ben szövetségünk 125.000 Ft egyszeri, pénzbeli, vissza nem térítendő támogatási igényt nyújtott be a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások pályázatára az év során január 1. – szeptember 30. között felmerülő működési költségek támogatására (bérleti díj, kiadványok nyomdaköltségei, honlap üzemeltetés, könyvelői díj, ajándékok). A szöveges és pénzügyi beszámolót, dokumentációt elfogadták. A támogatási összeg még nem érkezett meg a számlánkra. A Városi Civil Alap keretében „Civil közösségi tevékenységek és feltételeinek támogatása” 2021 című pályázaton, a VCA-KP-1-2021/3 jelű, eszközbeszerzésre kiírt pályázat keretén belül 3,67 millió Ft értékben nyújtottunk be támogatási igényt. A „Biztonságban a túraösvényen” című projekt keretében tájékozódási képesség fejlesztését szolgáló „e-eszközök” használatát terveztük megtanítani az iskolás korúaknak. Ezáltal a digitális készségnek, jártasságnak a „terepen történő” biztonságos túrázást támogató „tudást” kívántuk átadni a tanulóknak, „kéktúra klubok” létrehozásával. Sajnos forráshiány miatt nem támogatták elképzeléseinket. Page 3 A 2022. évi NEAG-KP-1-2022 „Társadalmi felelősségvállalás kollégium” pályázatára „Közös túrautakon Baranyában” címmel 350 000 Ft támogatási összegre nyújtottunk be igényt a 2022. április 4. – 2023. március 30. közötti időszak működési támogatására. Az elnökség a szokásos lendülettel, összefogással végezte munkáját. A korlátozások időszakát kivéve megtartottuk keddi ügyeletünket. Az elnöki teendőket nyár végétől Schóber József látta el, és bekapcsolódott a keddi ügyeleti munkákba Both Viktória is, aki fokozatosan vette át a különböző „irodai” feladatokat, valamint a nyílt túrák kiírását Tóth Klárától. Elnökségünk tagjai mellett Scheitler Adrienn, Schmidtné Samu Szilvia, Szabó-Dalecker Ibolya, Baumann József, Jancsi Attila segítette folyamatosan szövetségünk működését, programjait. Az év során munkánkat több szervezet, intézmény is támogatta, illetve együttműködött velünk a programok népszerűsítésében, szervezésében. Kapcsolataink sokszínűsége, gazdagsága nélkül szövetségi szinten és egyesületi, szakosztályi szinten is jóval nehezebben tudnánk megvalósítani elképzeléseinket. Esetenként konkrét segítséget, anyagi támogatást, szakmai együttműködést könyvelhettünk el. A szövetség továbbra is szorosan együttműködött korábbi partnereivel, többek között a Magyar Természetjáró Szövetséggel, a Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetségével, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal, a Mecsekerdő Zrt.-vel, valamint különböző önkormányzatokkal (Pécs, Orfű, Ibafa). Emellett a szakmai munkát támogatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportja, a Dunántúli Napló, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, a BIOKOM Kft., a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, valamint az erdészeti hatóságok is. Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. További információ a harmadik oldalon megakadtál? Igazad van, a rendszer a szöveg hossza miatt valóban megszakadt. Most folytatom pontosan onnan, ahol a 3. oldalon abbamaradt, és leírom a teljes hátralévő részt a 20. oldal végéig, szó szerint. Mivel a szöveg továbbra is igen terjedelmes, most a 3–10. oldalt küldöm, utána pedig azonnal a maradékot. Page 3 (folytatás) Kapcsolatainkat továbbra is fenntartottuk azokkal a szervezetekkel, intézményekkel, amelyek eddig is segítették munkánkat: Magyar Természetjáró Szövetség, Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége (Várhalmi Zsolt, Tátrai Bea), Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (Závoczky Szabolcs igazgató, Kulcsár Péter tájegységvezető, Nagy Gábor, Wágner László), Mecsekerdő Zrt. (Ripszám István vezérigazgató, Hohn Miklós, Sajgó Ferenc erdészeti igazgatók, valamint Horváth Péter Brúnó, Vassné Papp Viktória), Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Orfű Község Önkormányzata (Füzyné Kajdi Zita polgármester), Ibafa Község Önkormányzata (Benes László polgármester), Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportja (Bank László irodavezető), Dunántúli Napló (Szabó Dániel), Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága (Dénes Andrea, Pásztor Andrea, Burián István), BIOKOM Kft. (Szilasi Tamás, aki az év folyamán távozott a BIOKOM-tól), Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztálya és még mások. A szomszéd megyék természetbarát szövetségeivel, azok vezetőivel való kapcsolatunkat is erősen meghatározta a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet. Mozgásterünk leszűkült, kevesebb lehetőség volt együttműködésre. Harmadik éve maradt el a regionális találkozó. Csak a személyes találkozások ritkultak, de tartjuk a kapcsolatot, tudunk a somogyi és tolnai programokról, hirdetjük egymás természetjáró eseményeit. Oktatási ügyekben szoros együttműködésben segítettük az országos feladatokat, túravezetői tanfolyamokat (Jakab Éva – Tolna megye, Tóth Klára – Baranya megye). Szövetségünk a Balokány-ligetért Összefogás tagja. Baumann József folyamatos ellenőrző tevékenységével, kritikus szemléletű jelenlétével, kétkezi munkájával segíti városunk szép területét, fejlődését. Részt vettünk az augusztus 7-i rendezvényen a park... Page 4 értékes, különleges fáit megismertető pontkereső játékkal, valamint a DDC „Zöld megoldások” című pályázatán nyert pénzből megvalósított kültéri oktató- és játéktér avatásán. Hagyományosan itt tartottuk Müller Nándornak a Bakonyról készült fotóalbuma és túraajánló könyvének bemutatóját is. A BIOKOM Kft.-vel való kapcsolatunk évekre visszamenően jó. Túráink egy nagy része az általuk kezelt parkerdei utakon vezet. Észrevételeink, kéréseink meghallgatásra találnak. Területrendezés, információs táblák, szemétszedés dolgában számíthatunk támogató hozzáállásukra, konkrét kétkezi (gépi) segítségre. Kiemelten Szilasi Tamásnak tartozunk köszönettel ebben az évben is, bár sajnos időközben távozott a cégtől. Bizakodunk abban, hogy a személyi változás nem befolyásolja hátrányosan szövetségünk és a BIOKOM kapcsolatát. Szövetségünk képviseletében Tóth Klára elnök több tanácskozáson, fórumon, ünnepi rendezvényen képviselte a megyei természetbarát közösségeket, valamint a Duna-Dráva Cement Kft. „Zöld gondolat” pályázata zsűrijének tagjaként részt vett – a természet- és környezetvédelem érdekében munkálkodó szervezetek képviselőjeként – a pályázatok elbírálásában, továbbá részt vett az MTSZ Oktatási Bizottsága munkájában. Az év során több országos természetjáró tanácskozáson, eseményen vettünk részt, bár az elmúlt évekhez képest ez csökkenő számot mutat – a vírushelyzet miatt is. Augusztus végén Sopronban, a Dunántúli Természetbarát Vezetők Találkozóján Tóth Klára és Schóber József vettek részt szövetségünk képviseletében. A Magyar Természetjáró Szövetség Oktatási Bizottság munkájában Tóth Klára vett részt a minden csütörtökön este „online” tartott megbeszéléseken. E munka keretében 2021 októberében egy hétvégét töltöttek az oktatási bizottság tagjai a Mecsekben (Óbánya és Köves-tető térsége), melynek során a túrázás és tanácskozások alkalmából létrejött egy találkozás Ripszám Istvánnal, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatójával, aki az MTSZ elnökségi tagja, és akivel az MTSZ oktatási feladatairól, a változtatás szükségességéről, irányáról tanácskoztunk. Szeptember 18-án Dobogókőn, a Természetjárók Napja ünnepségén a baranyai természetjárók közül Jancsi Attila (Dráva TSE) részesült kitüntetésben, aki a Természetjárás Fejlesztéséért Ezüst Fokozat érdemérmet vehette át, valamint fennállásának 25. évfordulója alkalmából a Dráva Természetbarát Sport Egyesület Természetjáró Érdemérem kitüntetésben részesült. Szervezetünk sokrétűségét bizonyítják még az egyesületek, szakosztályok egymással, illetve más csoportokkal való kapcsolatai is. Tagszervezeteink mindegyike rendelkezik e-mail címmel, így ez is segítette a kapcsolattartást. Az év során négy alkalommal tartottunk elnökségi ülést. Ezeken értékeltük az előző időszak eseményeit, megterveztük, szerveztük a következő időszak feladatait, aktuális problémákat oldottunk meg. Ezenkívül egy-egy rendezvény megszervezése, sikeres lebonyolítása érdekében több alkalommal tartottunk operatív megbeszéléseket az érintettekkel. Page 5 ● Médiamegjelenés A Dunántúli Napló rendszeresen közli túrafelhívásainkat, Szabó Dániel gondozta beküldött anyagainkat. Nyílt túráink kiírása (egy-két kivétellel) megjelent az újságban. Schóber József nyilatkozott a Duna Televízióban a mecseki természetjárás fontos kérdéseiről. Honlapunkat (www.baranyatermeszetbarat.hu) Nagy Balázs szerkesztette, folyamatosan tudósítottunk az aktuális eseményekről, és közöltünk beszámolókat a természetjáró programokról. Az Eseménynaptár rovatot Schmidtné Samu Szilvia gondozta. Köszönjük mindkettőjük munkáját! A Mecsek Híradó – Strasser Péter szerkesztésében – júliust és augusztust kivéve 2021-ben is minden hónap első keddjén megjelent. A Mecsek Híradóban folyamatosan hírt adtunk az aktuális programokról, eseményekről és a nyílt túrákról. A koronavírus-járvány miatti korlátozások időszaka alatt a programok ugyan elmaradtak, de addig is jelentek meg természetjárással kapcsolatos írások. A Mecsek Híradóban közöltünk túraleírásokat, élménybeszámolókat, több írást, híradást vettünk át az MTSZ, a Turista Magazin, a Mecsekerdő Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjairól, valamint más hírportáloktól, és ismertettük a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság programjait. Folytatódott a „Múltidéző” írássorozat is, amelyben visszatekintünk régebbi természetjáró eseményekre, és felidézzük a régi emlékeket, élményeket. Ebbe a rovatba továbbra is szívesen fogadunk írásokat! A Mecsek Híradó megjelenése óta (ebben a formájában közeledünk a háromszázadik számhoz!) arra törekszünk, hogy a kiadvány egyfajta történeti összefoglalását is adja a Baranya megyei természetjáró eseményeknek és természetjáró mozgalomnak, és így az utókor számára is használható forrás legyen. A Mecsek Híradó 2021. évi számaiban a következő szerzőktől adtunk közre írásokat: Biki Endre Gábor, Bota János, Both Viki, Folkmann Judit, Gida Tibor, Háber János, Nagy Balázs, Nagy Gábor, Jancsi Attila, Konfár Tibor, Müller Nándor, Romvári Tibor, Scheitler Adrienn, Strasser Péter, Schóber József, Tóth Judit, Tóth Klára, Völgyi Sándor. Köszönjük írásaikat! ● Kiadványok 2021-ben második kiadásban jelent meg „A Szekszárdi- és a Geresdi-dombság turistakalauza” című könyv Biki Endre Gábor szerkesztésében, dr. Lakatosné Novotny Sarolta lektori munkájával. Tavasszal jelent meg Müller Nándor (Mecsek Egyesület) könyv- és fotóalbum-sorozatának két újabb kiadványa: Barangolások a Bakonyban, illetve Négy évszak a Bakonyban, melyeket könyvbemutatókon ismertetett a szerző. Júliusban jelent meg a Mecsek – Villányi-hegység turistatérkép új kiadása, melynek aktualizálását a baranyai természetjárók is folyamatosan segítik: Arató Csongor, Baumann József, Biki Endre Gábor, Jancsi Attila, Nagy Balázs, Strasser Péter. Page 6 Események, rendezvények 2021 első felében a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések miatt törölni kellett a tervezett rendezvényeket. A szövetség honlapján, az eseménynaptárban folyamatosan közöltük az aktuális információkat. Májustól viszont már a tervezettek szerint meg tudtuk valósítani programjainkat. ● Dunántúli megyék természetbarát vezetőinek találkozója Az augusztus 27–29-e között, ezúttal Sopronban rendezett találkozón a Baranya Megyei Természetbarát Szövetséget Tóth Klára előző, és Schóber József új elnök képviselte. ● Megemlékezés a Tubesen: szeptember 17-én a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Mecsek Egyesület ünnepi megemlékezést tartott a Tubesen, az új János-kilátó megépülésének 20. évfordulóján. Ez alkalomból a Mecsek Egyesület emléktáblát helyezett el a kilátó falán. A megemlékezésen résztvevők emléklapot és kitűzőt vehettek át a BMTSZ elnökétől. ● Pécsi Tanuló Város Fesztivál 2021 A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség a Baranyai Gasztrorégióért Egyesület partnereként részt vett a 2021. szeptember 23–25-e között megrendezett „Pécsi Tanuló Város Fesztivál 2021” eseménysorozatán. A Széchenyi téri pavilonban kiadványainkról, programjainkról adtunk tájékoztatást az érdeklőknek. Két programot is kínáltunk. „Rejtett kincsek a belvárosban” címmel egy tájékozódási játékra, „Pihenőhelyek, kilátópontok, emlékek a város felett” címmel pedig egy rövid, tematikus túrára hívtuk az érdeklődőket. A feladatokat Nagy Balázs, Strasser Péter és Schóber József állította össze, a Széchenyi téri pavilonban pedig Tóth Klára, Both Viktória, Madarászné Körmendi Ilona, Rónaky Gizella, Szabó-Dalecker Ibolya „tartotta a frontot”. ● A „Kéktúrázás Napja”: a Magyar Természetjáró Szövetség október 9-re hirdette meg a Kéktúrázás Napja programot, mely ezúttal már az egész Országos Kékkör útvonalát érintette. A Baranya megyei szakaszokon túravezetőink közül az Abaliget vasútállomás – Büdös-kúti kulcsosház szakaszon Horváth Péter Brúnó és Partos Kálmán, a Büdös-kúti kulcsosház – Zobákpuszta szakaszon Várnainé Meng Hajnalka és Varga Tamás, a Zobákpuszta – Apátvarasd, Vadászcsárda szakaszon pedig dr. Héjjas Péter és Éger Zoltán vezettek túrákat. ● Nyílt túrák Szövetségünk 2021-re is változatos nyílt túra programot hirdetett meg, sajnos a túrákat az év első felében – a járványügyi korlátozások miatt – nem tudtuk megtartani. Az első nyílt túrát május 29-én tartottuk (Írisz túra – Tollas Tibor), és attól kezdve összesen 31 túra megrendezésére került sor. Azoknak a túravezetőknek, akik meg tudták tartani a túrákat, köszönjük a felkészülést és a vezetést: Andrasek Csaba, Becze László, Éger Zoltán, Földes Béla, Gida Tibor, Ignátkó Imre, Jancsi Attila, Markesz István, Müller Nándor, Nagy Balázs, Őri Zsuzsanna, Scheitler Adrienn, Schóber József, Takács Ferenc, Tollas Tibor, Tóth Klára, Ujságh Zsolt, Várnainé Meng Hajnalka. Page 7 ● Teljesítménytúrák 2021-ben a járvány miatt a teljesítménytúrákat sem lehetett a tavaszi időszakban megrendezni. A túrák egy része elmaradt, egy részét egyénileg lehetett teljesíteni és igazolni, és volt, amelyiket később rendeztek meg. Júniustól már a tervezettek szerint rendezhették meg az egyesületek a teljesítménytúrákat, melyekben a baranyai „kínálat” továbbra is igen bőséges, és amelyek – a részvételi adatok alapján – nagyon népszerűek, és azokon minden korosztály képviselteti magát. A teljesítménytúrákról az aktuális információkat megjelentetjük szövetségünk honlapján az „Eseménynaptár” rovatban, illetve a Mecsek Híradóban is, továbbá a rendező egyesületek megjelentetik a Teljesítménytúrázók Társasága honlapján, ahonnan az érdeklődők tájékozódni tudnak. Köszönjük a rendezést mindegyik egyesületnek! ● Emléktúrák 2021-ben az emléktúrákat – a többi túrához hasonlóan – csak a járványügyi korlátozások feloldása után, júniustól tudtuk megrendezni. Innentől kezdve viszont sor került a hagyományos emléktúráinkra: Molnár István emléktúra (Mecsek Egyesület), Jó szerencsét! – Bányász emléktúra, Szent Borbála emléktúra (mindkettő a Hétdomb TE rendezésében), Takács Gyula emléktúra (BMTSZ), Rockenbauer Pál emléktúra (BMTSZ, ill. a Hétdomb TE is vezetett túrát Rockenbauer Pál sírjához a legendás filmrendező és természetjáró halálának 34. évfordulóján), valamint a Skóciai Szent Margit emléktúra, melyet a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub a több mint harminc éves hagyományt követve 2021-ben is megrendezett. A túra keretében – dr. Novotny Iván (1936-2016) kezdeményezésére – a résztvevők 1988 óta minden év novemberében megemlékezést tartanak a Mecseknádasd melletti Réka várban, Skóciai Szent Margit szülőhelyén, a romok között felállított emlékkőnél évről évre meghallgatják a távoli országba elszármazott, Skóciában szentté avatott Árpád-házi királylány történetét. 2016 óta dr. Novotny Ivánra, a Pécsi Túrakerékpáros Klub alapító elnökére is itt emlékezünk. ● Megemlékezés a Baranyai Természetjárók Panteonjánál Több éve már, hogy halottak napja alkalmából megemlékezést tartunk a Büdös-kúti kulcsosház közelében található emlékhelyen. 2021-ben október 29-én délután kerestük fel az emlékhelyet, ahol felidéztük elhunyt túratársaink emlékét, megelevenítve személyüket, a hozzájuk kapcsolódó történeteket. Sajnos 2021-ban is került fel két újabb tábla a panteonra. Köszönjük Baumann Józsefnek az emlékhely gondozását és a névtáblák felhelyezését! ● „Indulj el egy úton…” vetélkedő A Seregélyesi Baptista Általános Iskola – a Magyar Természetjáró Szövetség támogatásával – folytatta az Országos Kéktúra útvonalára épülő természetjáró - természetismereti vetélkedőt, melyen szövetségünkből a komlói Kenderföldi Természetjárók két csapata indult, a 7-8. osztályos kategóriában. A koronavírus-járvány ezt a vetélkedőt is befolyásolta, így a döntőt online formában szervezték meg. Ezúttal a komlói gyerekek nem értek el dobogós helyezést, ettől függetlenül a Kenderföldi Természetjárók a 2021/2022-es tanévben is elindulnak a versenyen. Köszönjük a gyerekeknek a versenyzést és Strasser Péternek a felkészítést! Page 8 ● „A Hegyek Napja” Szövetségünk 2016 óta szervez túrát a Jakab-hegyre, hogy megemlékezzünk a Hegyek Napjáról (december 11-ét 2003-ban nyilvánította a Hegyek Nemzetközi Napjának az ENSZ, felhívva a figyelmet a hegyvidékek jelentőségére és védelmük fontosságára). 2020-ban a rendezvény a koronavírus-járvány miatt elmaradt, 2021-ben azonban ismét meg tudtuk rendezni. December 12-én, vasárnap (mivel 11-e munkanap volt) vártuk a túrázókat, akik egyéni útvonalakon érkeztek. A találkozás jó hangulatban zajlott, a megjelentek egy totót is kitölthettek, ami Magyarország hegyvidékeiről szólt. A programon 40 túrázó vett részt. ● Jelvényszerző túramozgalmak A jelvényszerző túramozgalmaink teljesítőinek száma általában alacsony, így volt ez 2021-ben is, de a megyei turisták mellett vannak lelkes, az ország távolabbi vidékeiről érkező természetjárók is, akik e mozgalmak segítségével járják a Mecseket, ismerkednek forrásainkkal, kulcsosházainkkal, kilátóinkkal stb. A teljesítések száma 2020-hoz képest (19 fő) emelkedett ugyan (31 fő), de még így is alacsonynak mondható. A baranyai jelvényszerző túramozgalmak teljesítőinek száma 2021-ben: Baranya kilátói: 3 Baranya legszebb templomai: 1 Baranyai várak: 5 Kincses Baranya: 1 Mecsek forrásai: 5 Mecsek turistája: 4 Mecseki barangolások háztól házig: 2 Mecseki Zöldtúra: 10 A megyei túramozgalmak igazoló füzeteit nagyrészt már honlapunkról töltik le a túrákra indulók, az országos túramozgalmak útvonalainak bejárásához szükséges füzeteket viszont továbbra is vásárolják szövetségünknél. ● Természetjáró minősítések A természetjáró minősítések adminisztrálását, értékelését ez év során is Jancsi Attila végezte. Az elért minősítések száma továbbra is alacsony, 2021-ben mindössze hét baranyai természetjáró ért el valamilyen fokozatot. Kiváló fokozat: Müller Éva és Simon Attiláné (Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub) Arany fokozat: Emich András, Emich Kitti (Dél-Zselic TK), Ezüst fokozat: 2 fő (Dráva TSE: 1, Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub: 1), Bronz fokozat: 1 fő (Dráva TSE). Továbbra is kérjük a szakosztályok/egyesületek vezetőit, hogy amennyiben tagjaik közül valaki elér „érdemes” vagy „kiváló” minősítési fokozatot – melyeket az MTSZ bírál el –, azt jelezzék szövetségünk felé is! Gratulálunk valamennyi, minősítést elért... Page 9 természetjáró társunknak! Jó lenne, ha az egyesületek nagyobb hangsúlyt fektetnének a természetjáró minősítésekre, hiszen az egyes minősítési fokozatok elérése egyfajta „rangot” is jelent a természetjárók körében. Köszönjük azon túratársainknak és az egyesületeiknek, akik természetjáró tevékenységük során a minősítésekkel és az azzal kapcsolatos adminisztrációval is foglalkoznak, hogy ezzel is növelik a természetjárás értékeit. Köszönjük Jancsi Attilának a minősítések elbírálását, adminisztrálását! ● Természetbarátok Klubja A Természetbarátok Klubja 2021-ben is Scheitler Adrienn vezetésével működött. A járványügyi korlátozások miatt az első klubprogramot csak júniusban tudtuk megrendezni, de innen már valamennyi előadásra sor került. Az érdeklődők az alábbi témákban hallhattak-láthattak előadásokat: június 7.: Idegenforgalom – kirándulás – turizmus – sport (Gida Tibor), szeptember 7.: Magyar Camino I. – Budapesttől Lébényig (Ignátkó Imre), szeptember 29.: Egy hét az erdőkért – előadás az Erdők Hete alkalmából (Scheitler Adrienn), október 5.: Magyar Camino I. – Budapesttől Lébényig (Ignátkó Imre), november 2.: Dél-dunántúli Kéktúra, ahogyan a Vargáék csinálták (Varga Jenő), december 7.: Adventi hangulatban – történetek az adventhez és a karácsonyhoz kötődő növényekről, állatokról (Scheitler Adrienn). A Természetbarátok Klubja szokásos év végi záró túrájának – melyet Tóth Klára vezetett – úti célja december 18-án a Gyopár kulcsosház volt. Köszönjük Scheitler Adriennek a programok megszervezését, és az előadóknak a színes, érdekes előadásokat, valamint a programok résztvevőinek a megjelenést. Technikai munkák ● Kulcsosházak Megyénkben a tagszervezeteink által üzemeltetett kulcsosházak száma mára 5-re csökkent: a Mecsekben a Fehér-kúti kulcsosház (kezeli: POEÜ), a Kardos úti kulcsosház (kezeli: Ifjúsági Unió), a Vörösfenyő kulcsosház (kezeli: Hétdomb TE), a Dél-Zselic területén a Zrínyi kulcsosház (kezeli: Dél-Zselic TK), illetve az Ormánságban a Mailáthpusztai kulcsosház (saját tulajdonú házát kezeli a Dráva TSE). Sok erdei szálláshelyet üzemeltet még a Mecsekerdő Zrt, illetve más kezelők. Kulcsosházaink komoly anyagi gondok mellett üzemelnek, az ilyen kategóriájú és komfortfokozatú „bakancsos” szálláshelyekre egyre kevesebb az igény, és a koronavírus-járvány miatti szüneteltetések tovább csökkentették a vendégforgalmat, s ezzel egyúttal a kulcsosházak fenntartására, felújítására fordítható bevételeket (az esetleges fejlesztésekről ne is beszéljünk). Köszönjük egyesületeink tagjainak önzetlen munkáját, amit a kulcsosházak fenntartása, működtetése érdekében végeznek. ● Turista útjelzések felújítása 2021-ban Baranya megye turistaútjain összesen 115,5 km hosszan újítottunk fel útjelzéseket. A felújítási munkákat a Dél-Zselic Természetbarát Klub, a Dráva Természetbarát Sport Egyesület, a Hosszúhetényi Turista Egyesület (HOTE), a Tenkes Természetbarát... Page 10 Egyesület útjelzésfestői és segítőik, valamint a Baranyai- és a Geresdi-dombság területén Biki Endre Gábor végezték. A jelzésfestés egy része a Magyar Természetjáró Szövetség támogatásával valósult meg. Az útjelzések felújításában részt vettek: Dráva TSE: Both Viktória, Braun Andrea, Feik Tamás, Gida Tibor, Jancsi Attila, Király Zsuzsanna, Kulcsár Gábor, Nagy Csaba, Romvári Tibor, Sándorné Balogh Emese, Soós Zoltán, Stiksz Zsuzsika, Várnainé Meng Hajnalka, Vass Tibor. Tenkes TE: Andrasek Csaba, Andrasekné Dávid Erika, Balassa Bálint, Balassa Gyula, Balassa Gyuláné, Balassa Péter, Balog Árpád, Hodics Mária, Juhász Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. További információPage 10 (folytatás) Tenkes TE: Andrasek Csaba, Andrasekné Dávid Erika, Balassa Bálint, Balassa Gyula, Balassa Gyuláné, Balassa Péter, Balog Árpád, Hodics Mária, Juhász László, Juhász Lászlóné, Ujságh Zsolt. HOTE: Katona Zsanett, Kovács Hajnalka, Takács Ferenc, Takács Judit, Takácsné Király Judit, Ungvári László. Dél-Zselic TK: Horváth Viktória, Strasser Éva, Strasser Péter. Baranyai-dombság, Geresdi-dombság területén: Biki Endre Gábor. Köszönjük valamennyiük munkáját! Útjelzés felújítások 2021-ben: Jelzés Útvonal km Felújítást végezte KÖZÉP-MECSEK P sáv Remeterét – Szentkút – Z▲ elágazás (abaligeti műút) 3,0 Dél-Zselic TK S sáv Orfű, Z sáv elágazás – Mecsekrákos – Bános – Vágotpuszta 6,2 Dél-Zselic TK S + Lapis, Z+ S+ elágazás – Büdös-kút – S+ Z▲ elágazás 4,4 Dél-Zselic TK S + Orfű, Camping bejárati út autóbusz-megálló – Tekeres – Herman Ottó-tó – Magyarhertelend, vasúti megálló 9,5 Dél-Zselic TK Z sáv Vasas, híd – volt Hársas kulcsosház – Koszonyatető – Bugyogó-forrás – Sugói-rét 8,0 Dráva TSE K  Pécs-Somogy, autóbusz-forduló – K sáv elágazás 3,6 Dráva TSE S▲ Misina-nyereg, S sáv elágazás – S+ elágazás 1,0 Dél-Zselic TK K Rückeri-tó körül (teljes útvonal) 2,0 Dráva TSE S  Vágoti út (S sáv elágazás) – Lóri út (Z sáv elágazás) 1,7 Dél-Zselic TK Z● Z sáv elágazás – Hármasbükk-forrás 0,1 Dráva TSE K● Árpádtető, Mecsextrém Park, K sáv elágazás – Árpádtetői-forrás 0,7 Dél-Zselic TK K● K■ elágazás – Andorlaki-forrás 0,1 Dráva TSE Z sáv ● Mecsekpölöske vasúti átjáró – Kisvaszar – Kisbattyán 19,2 HOTE Összesen: 59,5 Page 11 NYUGAT-MECSEK Jelzés Útvonal km Felújítást végezte P sáv Petőcpuszta – volt IV-es üzem – Z sáv elágazás 3,3 Dél-Zselic TK P sáv Volt Szentkúti erdészház (Mecsek Gyöngye vendégház) – Farkas-forrás – Z sáv elágazás 3,4 Dél-Zselic TK P ● P sáv elágazás – Pipás-forrás 0,2 Dél-Zselic TK P ● P sáv elágazás – Egészség-forrás 0,2 Dél-Zselic TK Z ● Éger-tető, Z sáv elágazás – Jakab-hegy 2,6 Dráva TSE S▲ Orfű, Balázs-hegyi kilátó – S ● elágazás 0,6 Dél-Zselic TK Összesen: 10,3 KELET-MECSEK Jelzés Útvonal km Felújítást végezte K▲ Szentlászlói-völgy, Völgyi rétek – S▲elágazás 1,7 HOTE Összesen: 1,7 ORMÁNSÁG Jelzés Útvonal km Felújítást végezte K sáv Szaporcai-híd – DDNP bemutatóhely 1,7 Dráva TSE Z sáv Szaporca – Szaporcai-híd 0,8 Dráva TSE S sáv Fekete-víz gát – DDNP bemutatóhely 3,5 Dráva TSE S sáv Mailáthi-tó – Kerek-tó 2,4 Dráva TSE S Mailáthi-tó – Kerek-tó 2,4 Dráva TSE K+ Diósviszló – Hegyszentmárton 6,2 Tenkes TE Összesen: 17,0 VILLÁNYI-HEGYSÉG Jelzés Útvonal km Felújítást végezte K sáv Diósviszló – Tenkes csárda 7,3 Tenkes TE K + Palkonya – K sáv elágazás 2,1 Tenkes TE Összesen: 9,4 BARANYAI-DOMBSÁG Jelzés Útvonal km Felújítást végezte S sáv Véménd (Ady E. u. buszmegálló) – Palotabozsok (Hunyadi út buszmegálló) 2,3 Biki Endre Gábor S ● Véménd, S sáv elágazás – Ötvályús-forrás 0,5 Biki Endre Gábor K+ Máriakéménd, Nagy-pincesor, kék elágazás – kék négyzet elágazás (összekötő út) (új út) 0,1 Biki Endre Gábor K Máriakéménd, Nagyboldogasszony kegytemplom – Fűrészkereszt – Lankás-dűlő, Z sáv elágazás 2,0 Biki Endre Gábor S▲ Liptódpusztai-völgy, S sáv elágazás – Péter-sarok – Kéméndi-tető – KL elágazás 2,3 Biki Endre Gábor Page 12 Jelzés Útvonal km Felújítást végezte K  Szederkény – Szőlő-hegy – Monyoród – Margaréta-szobor – Máriakéménd, déli pincesor, K+ elágazás (a korábbi turistaút meghosszabbítva, új út) 6,5 Biki Endre Gábor Összesen: 13,7 GERESDI-DOMBSÁG Jelzés Útvonal km Felújítást végezte S▲ Véménd, körforgalom – Határ-földek – volt Dömörkapu, erdei temető 3,4 Biki Endre Gábor SL Ellető-völgy, sárga háromszög elágazás – volt Dömörkapu puszta 0,6 Biki Endre Gábor Összesen: 4,0 Mindösszesen: 115,5 km ● Források, emlékhelyek gondozása, egyéb munkák A Mecsekben a források karbantartását, felújítását, a turista emlékhelyek gondozását 2021-ben is elsősorban a Mecsek Egyesület Munka Osztálya végezte – Baumann József vezetésével – a Mecsekerdő Zrt., illetve a BIOKOM Kft. segítségével. Az alábbiakban Baumann József összegzésében ismertetjük a munkákat. Ez évben is folytattuk a források karbantartását, hogy az időjárás viszontagságai ne rontsák tovább állapotukat. Két forrásfelújításra van engedélyünk: a Hideg-kút és Mohosi-kis-kút felújítására, amit a kitűzött időpontra nem tudtuk elvégezni a pandémia és betegségek miatt. A 2021. évben ismét szép eredményeket értünk el a Mecsek hegység és a Balokány-liget értékeinek megőrzésében. Tájékoztattuk a hírközlő szerveket a Mecsek hegységben végzett munkáinkról. A források karbantartása mellett emlékhelyeket tisztítottunk és tartottunk karban, turista utakat tisztítottunk. A Széchenyi téri időjárásjelző házikó felújítása nem történt meg, pedig nagyon időszerű lenne. Havi rendszerességgel takarítjuk a petőczpusztai Mária kápolnát és a harangláb környékét, hetente ellenőrizzük a Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőjének állapotát, mivel rongálás miatt cserélni kellett a gumipárnát. A közeli temetőben az egyetlen még álló síremlék környezetét tisztítjuk. Harmadik alkalommal került megrendezésre a volt település lakóinak találkozója, a Petőczpusztai mise és búcsú a kápolnánál. Ez évben egy zarándokmenet is indult Bakonyáról Petőcpusztára. Elkészült és felszentelésre került egy Mária szobor, amit minden évben zarándokok hoznak fel a misére és búcsúra. A Tótvári cigányság emlékoszlopára új fotót helyeztünk el saválló lemezen. A Magyarok kunyhója emlékhelyet negyedévente ellenőrizzük és takarítjuk a lehullott ágaktól, levelektől. Szükség szerint az emlékoszlopra új nemzeti színű szalagot kötünk. A Magyarok kunyhójánál lévő emlékoszlopot újrafestettük favédővel és a talpazat kövezetét megerősítettük. Az emlékoszlopot favédővel átfestettünk és a talpazat repedéseit kijavítottuk. Page 13 tottuk. A Darázscsípte katonai emlékhelyet negyedévente takarítjuk, gyomtalanítjuk. A Gubacsos-forrás közelében lévő kutyasírt és a hozzá vezető ösvényt évente kétszer tisztítjuk a benőtt ágaktól, bozóttól. A Madárodú emlékhelynél a Tripammer-fa közelében a bokrok ágait szükség szerint levágjuk. A Tripammer-fa emlékoszlopát favédővel újrafestettük és a lábazathoz zúzottkövet terítettünk a sárfelverődés megszüntetése érdekében. A Balog fája emlékoszlopot favédővel újrafestettük. A forrásokat jelző fatáblákat és oszlopokat favédővel újrafestettük. Az Ordas tanyánál a padok és asztal csiszolását elvégeztük és favédővel átfestettük. A tetőn fellazult kúpcserepeket habarccsal rögzítettük. Rendszeresen takarítjuk a forrásvédnökökkel a közel 250 kiépített mecseki forrást. A Négy barát-forrásnál a falazat fugáit javítottuk és a homlokfal alatt egy vízfolyást falazással megszüntettünk. A Kőfejtő-kútnál egy vízkitörést sikerült megszüntetni agyag tömítéssel, majd habarcsos falazással. A véméndi Szerb kápolnánál a kápolna takarítása, a forrás betűinek újrafestése történt meg. A véméndi Ötvályús-forrást a Mecsek Egyesület Munka Osztály tervei alapján felújították. A két „boltozatos pincés” forrásfoglalás is a tervek szerint felújításra került. A Büdös-kúti Természetjárók Panteonját rendszeresen takarítjuk, és sajnos egyre gyakrabban építjük be elhunyt túratársaink fekete gránittábláit. Betelt a nagy sziklafal nevekkel, ezért a mellette lévő sziklatömbön helyezzük el a további emléktáblákat. Beépítettük a tubesi János-kilátó toronynál Kovács Szabó János emléktábláját. A „Keresztény vonatkozású emlékhelyeket” túráink során megtisztítjuk az olvasóra rakódott szennyeződéstől, a Nap által fölpenderedett, megsérült műanyag fóliát megjavítjuk ragasztással, és ha szükséges, újra cseréljük. A Mecsekerdő Zrt. és a Mecsek Egyesület a Lapisi fakeresztet és az Erdei keresztet a korhadások miatt újracserélte. Új saválló táblák lettek elhelyezve a kereszteken. Gyakran ellátogatunk a Balokány-ligetbe, hogy megnézzük a szép környezetet, és a kisebb hibákat a tanösvény táblákon kijavítjuk, fotókat készítünk. A liget forrásait rendszeresen ellenőrizzük és takarítjuk. Az Aranyeső-forrás három tábláját évente újrafestjük a vízkő lerakódása miatt. A megkopott tanösvény táblákon a feliratos fóliákat újra cseréltük. Elkészült a tószínpad, ami színvonalas rendezvények megtartására ad újabb lehetőséget. A Balokány-ligetről negyedévente fotó összeállítást készítünk és a népszerűsítés céljából feltesszük az internetre. Munkánkkal segítjük a Balokány-liget színvonalas rendezvényeit. A Mecseken nyolc forrástábla betűinek felújítását végeztük el, mert az idők folyamán megkoptak. Megszüntettük a Bokor-forrás sáros előterét, így száraz lábbal lehet forrásvízhez jutni. A forrás tábláján a megkopott betűket újrafestettük. A Lóri-forrás vízvezetékének évi tisztítását elvégeztük a vas-oxid lerakódástól, a forrástáblát újrafestettük. Az Andorlaki-forrás környezetét megtisztítottuk és a forrástábla betűit újrafestettük. A Kincskereső-forrás környékét kitisztítottuk és a forrás tábláján a betűket újrafestettük. A Barátság-forrás tábláját egy új festékkel újrafestettük, mert gyakran kipergett a régebbi festék a betűkből. Page 14 Forrásvédnökök tevékenysége: a kilenc éve meghirdetett „Mecseki forrásvédnök” mozgalom tovább folytatta tevékenységét. A Mecseken 250 kiépített forrás van és ezekből 156 forrást vettünk védnökség alá, de a többi forrást is takarítjuk túráink során. A forrásvédnökök – akik között minden korosztály megtalálható tíz évestől a közel nyolcvan évesig – 2021-ben 570 fotót küldtek az elvégzett munkájukról. A Baranya Megyei SZC Zsolnay Vilmos Technikum és Szakképző Iskola tanárai és diákjai ebben az évben is részt vettek a vállalt forrásaiknak alapos megtisztításában: Rigó-kút, Bokor-forrás, Zsolnay-kút. A cserkészmozgalomból is egyre több őrs jelezte, hogy védnökség alá vesznek mecseki forrásokat: Várdai Levente cst. (10) Kerületi Elnök VI. Dél-Dunántúli cserkészkerület. A 10. P.Á.R. „gróf Széchenyi István” cserkészcsapat, munkájukat támogatjuk (Cserkész-forrás, Mecsek-forrás). Munkáinkat segítették: Baumann József, Baumann Józsefné, Balotay Gergely, Csibi Gergelyné (Mária), Füziné Kajdy Zita, Golubics István, Hirth István, Hohn Miklós, Jancsi Attila, Jónás István, Kassai József, Kámi Róbert, Keresztes-Nagy József, Kincses Miklós, Kiss Milán, Láng Ferenc és Zita, Müller János, Nagy Balázs, Ripszám István, Schóber József, Simon Antalné, Simon Csaba, Strasser Péter, Szilasi Tamás, SZC Zsolnay Vilmos Technikum, Temmert Csaba, Temmert Csabáné (Ibolya), Tóth Klára, Tóth Péter, Varga Jenő, Völgyi Sándor. Köszönjük valamennyiük munkáját! Végül megköszönjük valamennyi természetbarát társunknak és külső segítőinknek a munkáját, amivel bármilyen módon hozzájárultak ahhoz, hogy szövetségünk 2021-as évéről – a koronavírus-járvány miatti korlátozások ellenére is – ismét tartalmas, sokszínű beszámolót készíthettünk, híven hagyományainkhoz és a baranyai természetjárás országosan is elismert hírnevéhez. Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Elnöksége Baranyai Aurél emléktúra 2022 2003. január 12-én szerepelt először a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség éves túraprogramjában a Baranyai Aurél emléktúra. Akkor január 12-én indultunk útnak az egykori „NÉGY BARÁT” nyomában, hogy felkeressük azt a helyet, ahol az ő kedves találkozási, tartózkodási helyük, a Cinke-tanya állt. Ekkor már csak halvány nyoma volt annak, hogy itt, a Vörös-hegy fennsíkján épület állt. 1903. január 8-án született a négy barát egyike, Baranyai Aurél. Az ő születésének 100. évfordulója kínálta az alkalmat az emléktúrára. Azután emlékkő került a helyre, s idővel erdei pihenőhely is létesült itt. Az idei túránk lett volna a 20. a sorban, ha a tavalyi évben a koronavírus járvány miatt nem tiltották volna meg a csoportos túrázást. Így az elmaradt, de idén újra nekiindulhattunk, s ez éppen január 8-ára, Baranyai Aurél születésének napjára esett. Page 15 A túra eleje, első harmada mindig azonos útvonalon halad. A szentkúti buszfordulótól a zöld háromszöggel jelzett úton kapaszkodunk fel a hegyre. Útközben mindig megállunk a Horvát Adolf Olivér emlékkőnél. Nemcsak azért, hogy bevárjuk a lassabban haladókat, s hogy egy kis szuszhoz jussunk (több mint 200 m szintet küzdünk le eddigre), hanem néhány gondolattal tisztelgünk a nagy botanikus emléke előtt. Itt mindig szó esik a tanítványokról is. Idén Baranyai Bálint ismertetett egy idevágó részletet Baranyai Aurél jegyzeteiből, mely szerint „Garay László, a hosszúhetényi tanító fia, Horvát Adolf Olivér növendéke a gimnáziumban, nemzetközi hírű orchideakutató. Neki köszönhetően egy új venezuelai orchidea nemzetséget „Horvatia audicola” névre kereszteltek.” Emlékező gondolatainkat mindig azzal zárjuk, hogy felhívjuk a figyelmet az emléktúrára, amit a Mecsek Egyesület szervez minden évben erre a helyre. Továbbhaladva, a fennsíkon már végig együtt a társaság, s barangolunk a békességes, téli tájban a Cinke tanya pihenőhely felé. E túrának mindig sajátos hangulatot ad az a tény, hogy a Baranyai család tagjai velünk vannak, s személyes emlékeikkel gazdagítják ismereteinket e nagyszerű elődökről, akiknek életében a természet szeretete, az igény a természet megismerésére oly nagymértékben jelen volt. Baranyai Aurél amellett, hogy jeles, kitüntetett gyógyszerész, neves gyógynövénykutató volt, irodalmi gyöngyszemeket is hagyott ránk. Ezekből az évek során Baranyai Pál (aki édesapja hagyatékát nagy gonddal őrzi, kezeli) idézett jó néhányat mindannyiunk nagy örömére. Idén az unoka, Baranyai Bálint olvasott fel egy kedves, jó hangulatú verset, amely a Barangolásra bíztató botocska címet viseli. Az évek során számtalan szép írást, jegyzetet kaptunk a családtól. Idén igazi „múzeumi darab”, értékes relikvia, a Cinke-tanya egykori kulcsai kerültek kincstárunkba. A Baranyai Aurél emléktúra mindig azzal folytatódik, hogy tovább járjuk a Mecsek turistaútjait, így is a nagy elődök nyomát követve. Idén a kék sáv jelzésen a Jakab-hegyet vettük célba. Kicsit csípős idő volt, de a talaj még fagyott, így bátran haladhattunk a Patacsi-mezőn át a csúcs felé. Ebédünket a kolostor udvarán költöttük el, majd lenéztünk a Zsongor-kőről, az egyedülálló panorámát csodálva. Visszafelé a földsáncon haladtunk, hogy felkapaszkodhassunk a Jakab-hegy legmagasabb pontjára is. A zöld kör jelzésen indultunk le a hegyről, de a földvárat elhagyva lekanyarodtunk a Páprágy-völgybe, csakhogy új utakon is járjunk. A vastag avar néha akadályokat is rejtett, de épségben, békességben leértünk az Avar-kúthoz, amelyben sajnos – sok mecseki forráshoz hasonlóan – éppen csak jóindulattal láthattunk egy-egy csepp vizet. Innét a zöld kör jelzésen haladtunk egy keveset, majd még egy kis kitérőt tettünk. A jelzett útról letérve átvágtunk az erdőn, s egy kis ösvényen, moha borította halmok között értünk le a zöld sáv jelzésű útra, amelyen aztán Éger-tetőn át visszatértünk a városba. Örömmel tervezem, vezetem mindig ezt a január eleji emléktúrát. Az évek során nagyon sok szép emlék összegyűlt, sok-sok kiváló természetjáró állandó résztvevője az emléktúrának. Most is kedves, érdeklődő társaság jött össze, igaz kissé kevesebb létszámmal, mint ahogy azt megszoktuk. A Cinke-tanyánál 28-an voltunk, s azután a Patacsi-mezőnél néhányan visszakanyarodtak a városba. Akik végigjöttek, nem bánták meg, jól éreztük magunkat! Tóth Klára túravezető Page 16 XI. Desztinációs túra Január 15-én szép napos, télies időben gyülekeztünk a Remete-réten a XI. Desztinációs túrára. Tarka ruhákba öltözött kirándulók töltötték meg a fából készült esőbeállót és környékét. Ismertettem a túraútvonalat és felhívtam a figyelmet az erdőben való tartózkodás szabályaira. A túra útvonala: Remete-rét – Büdös-kút – Erdei kereszt – Száraz-tó – Szakadás – Vízfő-forrás – Vízfő tanösvény – Orfű, Medvehagyma Ház (táv: 12 km, szintemelkedés: 150 m). A Remete-rét történetének ismertetése után elindult a 71 főt számláló népes kiránduló csapat a kék sáv jelzésen a Büdös-kút irányába. A Büdös-kúti kulcsosháznál megnéztük a forrásokat és a Baranyai Természetarátok Panteonját. A fiatalabb túratársainknak ismertettem a Büdös-kút sárkányos legendáját. Elindultunk felfelé a kék sáv jelzésen az erdei keresztig, amit az erdészet állított. Itt elmondtam a kereszt történetét: Unferdorben József favágó itt szenvedett balesetet munkavégzés közben. Innen a sárga sáv jelzésen haladtunk a Vágotpusztára vezető köves úton. A Száraz-tóhoz érve ennek történetét mondtam el, mivel sok kérdés vetődött fel ennek kapcsán. Folytattuk utunkat a sárga négyzettel jelzett úton. Szép szálerdőben haladtunk és csodáltuk a hatalmas famatuzsálemeket és az alattuk nyújtózkodó facsemetéket. Egyre több víznyelő került a szemünk elé, melyek a csapadékvizeket a föld mélyébe vezetik. Kiérünk a Lóri vadászházhoz vezető köves útra, majd a közeli zöld sáv jelzésen elindultunk lefelé Orfű irányába. A fagyott erdészeti úton biztonságosan ereszkedtünk egyre lejjebb és csodáltuk az erdő változatos világát. Megálltunk egy kicsit és fotóztam a mögöttem tömött sorban felém haladó kirándulókat. A Barlangkutatók, vagy mai nevén Mecsek házánál csend van innen a Pécsi barlangkutatók forrása mellett elhaladva a Vízfő-forráshoz értünk. A csodás, magasba nyúló védett építészeti emlékhely tövében ismertettem a forrásbarlang feltárásának és a vízműnek a történetét. Innen a Vízfő tanösvényen értünk az Orfűi malmokhoz. Itt már sok kirándulóval találkoztunk és gépkocsik is lassították haladásunkat az Orfűi-tó felé. A tó gátján haladtunk át és kis gyaloglás után elértük a Pécsi-tó fölső végét. A sekély víz itt megfagyott és sokan a tiltás ellenére korcsolyáztak rajta. Csodálatosan szép volt a jégtükör a rákarcolt fehér csíkokkal. A Medvehagyma Házban kedvesen, sok finomsággal fogadtak bennünket. Folyamatosan érkeztek a túrázók és fogadták el az ízlésesen elkészített ételt és italt a pulton lévő kínálatból. Köszönjük az Orfűi Turisztikai Egyesületnek a vendéglátást! Baumann József túravezető Page 17 „Dél-balatoni Várak” vándorlás A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2022. június 4–8. között a „Dél-balatoni Várak” túramozgalom útvonalára vándorlást szervez. A vándorlás célja, hogy közösségi élmény keretében végigjárjuk a „Dél-balatoni Várak” túramozgalom útvonalának teljes, 106 km-es szakaszát, a túra-mozgalom igazolófüzetében igazoljuk a teljesítést, és – nem utolsó sorban – jól érezzük magunkat. Az előzetesen jelentkezők számára szállást és vacsorát szervezünk. Aki nem él ezzel a lehetőséggel, az külön is intézheti a szállást és étkezést. Az ajánlott szállások és étkezések szervezése a jelentkezések függvényében hamarosan elindul. Az igénybe vett szolgáltatások költséget jelentenek a résztvevők számára. A jelenlegi elképzelés szerint a túrát egy, a Balaton déli partján lévő szállásról csillagpontosan szeretnénk megszervezni. A napi túra indulási helye (érkezési helye) és a szálláshely között tömegközlekedéssel szeretnénk utazni. Így mentesülnénk a túrafelszerelés cipelésétől és esténként akár még Page 17 (folytatás) egy balatoni fürdés is beleférne a napi programba. A szervezés elindításához feltétlenül szükséges egy előzetes jelentkezés, hogy milyen létszámra kezdjük el szervezni a túrát. A jelentkezés határideje: 2022. február 28. A vándorlás kiírása, és a jelentkezési lehetőség szövetségünk honlapján olvasható (baranyatermeszetbarat.hu). Későbbi jelentkezéseket csak a még meglévő üres helyekre fogadunk el! A túra önköltséges. Amennyiben sikerül bármiféle támogatást kapni, természetesen a költségek csökkennek. A jelentkezés előtt a „Dél-balatoni Várak” túramozgalomról a dbv.hu honlapon lehet tájékozódni. A vándorlással kapcsolatban további információ Nagy Balázs szervezőtől kérhető ( 20/976–5582). SZJA 1% Kedves Természetbarátok! Kérjük, támogassák adójuk 1%-ával szövetségünket, és ajánlják ismerőseik körében is adószámunkat! A befolyt összegből a szövetség működtetéséhez és természetjáró rendezvényekhez járulunk hozzá. Adószámunk: 18312928-1-02 Page 18 HÍREK  Névpályázat: a Mecsekerdő Zrt. névpályázatot hirdet új látogatóközpontjára. 2022 őszére készül el Árpádtetőn a Mecsekerdő új természetismereti központja, amely mintegy ötszáz négyzetméteren, két szinten várja majd a látogatókat. A Mókus Suli erdei iskola új oktatótermei mellett a létesítmény központi része a Mecsek hegység élővilágát, geológiai és hidrológiai érdekességeit, kultúr- és ipartörténeti értékeit, valamint a hegységhez és annak erdeihez kapcsolódó emberi tevékenységeket bemutató állandó kiállítás. Az épületben a Mecsek sokszínű világát bemutató, a XXI. század legújabb technológiáit felhasználó interaktív kiállítás is helyet kap. A Mecsekerdő Zrt. célja, hogy a leendő látogatókat, erdőjárókat is bevonja az új komplexum név-adásába, ezért nyilvános ötletpályázatot hirdet az intézmény nevére (mely jelenleg Mecsek Discovery Center néven ismert). A pályázat bírálati szempontjai: a név utaljon a látogatóközpont és/vagy a kiállítás tartalmára; illeszkedjen a Mecsekerdő Zrt. tevékenységéhez, arculatához; könnyen megjegyezhető, rövid és egyszerű legyen; kerülje a hasonlóságot más, ismert nevekkel. A nyilvános pályázaton mindenki részt vehet. Egy pályázó a névjavaslattal, valamint kézzel, vagy géppel rajzolt logójavaslattal indulhat, de a logóterv nem kötelező, a bírálati szempont a benyújtott név. A pályázatok kizárólag e-mailben, a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre küldhetők be, 2022. február 6-ig. A beérkezett javaslatokat a Mecsekerdő bírálja el, az eredményhirdetésre 2022. február 28-áig kerül sor, amelyről honlapján és Facebook oldalán is hírt ad. A nyeremények: az első helyezett 2 db éves Mecsextrém Park-bérletet, a második helyezett a Mecsekerdő Zrt. egyik kulcsosházában 2 főre, 1 éjszaka eltöltésére szóló utalványt, a harmadik helyezett pedig Mecsekerdő Ajándékcsomagot kap. További részletek a Mecsekerdő honlapján (www.mecsekerdo.hu) olvashatók. Rendezvények  február 12., szombat: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség küldöttgyűlése. Helyszín: Pepita Kultúrtér, Pécs, Balokány-liget. Időpont: 9 óra. A küldöttgyűlés nyilvános, arra minden érdeklődőt szeretettel várunk! Információ: Schóber József ( 20/437-8314).  február 18., péntek: Örökségünk – délutáni diskurzus. Őrségi túratáborok emlékei – Őri Zsuzsanna előadása. Helyszín: Közösségek Háza (Komló, 48-as tér 1.), időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437)  február 19., szombat: „PITE 30, 20, 10” teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Abaliget, Művelődési Ház (Kossuth L. u. 80.), 7.00-8.30 (30 km), 7.00-9.30 (20 km), 8.00-10.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1700 Ft/fő (30 km), 1500 Ft/fő (20 km), 1300 Ft/fő (10 km). Információ: Bota János ( 30/993-8595).  február 23., szerda: Ötórai beszélgetések. Madárvédelem egy kis baranyai faluban – Szilasi Tamás előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt., Pécs, Rét utca 8. Időpont: 17 óra. Page 19  március 1., kedd: Természetbarátok Klubja. Mesevers tanösvény – Treitz Károly és Markesz István előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). NYÍLT TÚRÁK  február 5., szombat: „Balázs-napi tekergések”. Útvonal: Gesztenyés – Tripammer fa – Árpádtető – Pécs-Somogy (13 km, szintemelkedés: 250 m). Az útvonal egyes részei nem jelzett úton vezetnek. Találkozás: az Árkádnál a 40-es busz megállójában, ahonnan a busz 8.34-kor indul. Túravezető: Nagy Balázs (POEÜ) ( 20/976–5582).  február 6., vasárnap: „Téli fotós túra”. Útvonal: Zobákpuszta – Takanyó – Kiskaszáló – Hidasi-völgy – Csurgó – Zobákpuszta (7 km, szintemelkedés: 183 m). Találkozás: 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson, a 11-es kocsiállásnál (az autóbusz 9 órakor indul). Túravezető: Müller Nándor (Mecsek Egyesület) ( 20/957–5775).  február 13., vasárnap: „A nehezen járható”. Útvonal: Komló, Spar parkoló – Szöge-hegy – Sín- gödör – Hidasi-forrás – Csurgó-vízesés – Hidasi-völgy– Komló, Spar parkoló (táv: 14 km, szintemelkedés: 385 m). Indulás: 9.00 órakor Komlón, a Spar áruház parkolójából (Alkotmány utca 45.). Megközelíthetőség Pécsről: a távolsági autóbusz-állomás 7-es kocsiállásáról 8.00-kor induló autóbusszal Komlóra (érkezik 8.36-kor). Innen gyalogosan, vagy a 8/A jelzésű helyi járatú busszal (Komló autóbusz-állomásról indul 8.40-kor) lehet megközelíteni az indulás helyszínét. Visszaérkezés várhatóan 12.30-14 óra között. Tudnivaló a túrával kapcsolatban: sár, hó, eső, fagy előfordulhat, ennek megfelelő öltözék szükséges (vízálló cipő és kamásli). A Hidasi-forrásnál jó eséllyel vízvételi lehetőség lesz. A túra egy része a patakátkelések miatt nehezen járható, viszont gyönyörű táj kárpótol mindezért. Túravezető: Ujfalusi Máté (Dél-Zselic TK) ( 20/345-8201).  február 26., szombat: „Tenkes bolyongás”. Útvonal: Máriagyűdi elágazás – Tenkes – Siklós (16 km, szintemelkedés: 450 m). Indulás: 9.00 órakor a Máriagyűdi elágazás autóbusz-megállóból. Megközelíthetőség Pécsről: a távolsági autóbusz-állomás 15-ös kocsiállásáról 8.15-kor induló járttal, amely 8.48-kor érkezik a Máriagyűdi elágazáshoz. Túravezető: Balog Árpád (Tenkes TE) ( 30/316–1891). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna  20/376-6437)  február 13., vasárnap: Túra Komló körül. Útvonal: Petőfi tér – KBSK – Gyöngykút – Csermák-tető – Sikonda – Körtvélyes – Petőfi tér („kiszállási lehetőség”: Sikondán vagy Körtvélyesben). Táv: 12 km, szintemelkedés: 320 m. Indulás: 8.45-kor a Petőfi térről. Túravezető: Papp László.  február 15., kedd: Túra az egészségünkért! Információ, részletek: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437).  február 19., szombat: „Kör a kereszteken". Útvonal: Szilvás – Zobák-akna – Jánosipuszta – Szilvás (10 km, szintemelkedés: 250 m). Indulás: a komlói autóbusz-állomásról a 7.40-es 8/A-s busszal, vagy 7.50-kor a Spar előtt. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet. Page 20  február 27., vasárnap: „Bakancs- és fánkszaggató túrák”. I. Útvonal: Váralja – Váraljai-tavak – Vörös-cser – Dobogó – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (17 km, szintemelkedés: 470 m). Indulás: a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila. II. Útvonal: Máré csárda – Vörösfenyő kulcsosház – Balincai-forrás – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 210 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Gáll László. A Hosszúhetényi Turista Egyesület nyílt túrái  február 5., szombat: „Irány a Villányi-hegység!”. Útvonal: Túrony – Bisse – Tenkes-hegy – Csukma-hegy – Csukma-dűlő – Máriagyűd – Pyber-kunyhó – Tenkes – Túrony (18,5 km, szintemelkedés: 582 m, közepesen nehéz túra). Indulás: 9.00-kor Túronyból, a diós-völgyi turistaháztól. Túravezető: Takács Ferenc ( 20/805-3405). február 19., szombat: „Üveg nyomában a Kelet-Mecsekben” I. Útvonal: Hosszúhetény – Ruzsoma – Büdös-kút – Antal-képe – Réka-völgy – Ötös-úti kunyhó – Óbánya – Kisújbánya – Püspökszentlászló – Hosszúhetény (23 km, szintemelkedés: 710 m, nehéz túra). Indulás: 8.30-kor Hosszúhetény polgármesteri hivataltól. Túravezető: Takács Ferenc ( 20/805-3405). A Mecsek Egyesület nyílt túrája  február 19., szombat: „A Kis-kő-hegy elfeledett mesterségei”. Útvonal: Abaliget vasútállomás – Kis-kő-hegy – Öreg-hegy – Kovácsszénája – Tekeres autóbusz-forduló (13 km, szintemelkedés: 280 m). Találkozás: 7.30-kor Abaliget vasútállomáson (Pécsről a főpályaudvarról 6.39-kor indul a vonat). Túravezető: Horváth Péter Brúnó ( 30/663-1074). DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság programjairól részletes információk a www.ddnp.hu honlapon találhatók.  február 5., szombat: Túra a Dráva medrében. A túra a Dráva Cún és Majláthpuszta közötti szakaszán halad. Az ilyenkor jellemző alacsony vízállásnak köszönhetően az út nagy részében a mederben, illetve az ártéren haladva ismerkedhetnek a résztvevők a terület természeti értékeivel. A túra útvonala a megszokotthoz képest nehezebb terepen vezet, a túrán gumicsizma vagy vízálló bakancs viselete ajánlott! A túra résztvevőinek száma korlátozott, ezért előzetes bejelentkezés szükséges (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca, időpont: 9.00 óra. A túra hossza: 13 km, időtartama 5-6 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522–2953. E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

MECSEK HÍRADÓ 295. szám 2022. január „Mikulás előtti barangolás Kőlyuk környékén” December 4-én 9 órakor a Mánfához közeli „Kőlyuki Betérő” étterem parkolójában 18-an gyülekeztünk a meghirdetett nyílt túrára. A csoport egy része busszal érkezett, de voltunk páran, akik autóval. Az útvonal átbeszélése közben megjelent az étterem tulajdonosa és közölte, hogy a parkoló az étterem vendégei számára van fenntartva. Ne parkoljunk ott, mert a „sok” autó láttán teltházasnak hiszik az éttermet és tovább mennek az utazók. Ajánlotta, hogy menjünk át az egy km-re lévő Árpád-kori templom parkolójába. Így is tettünk, öt autóval parkolót váltottunk. Tehát a „Mikulás előtti barangolás Kőlyuk környékén” – Schóber József vezetésével – az autóvezetőknek a templomtól kezdődött. Onnan indultunk a kerítés mellett a malom, illetve az étterem felé. Rögtön teszteltük a járhatóságot is, hogy az éjszakai fagy a korábbi esős napoknak köszönhetően felázott utakon az áthaladást mennyire fogja megkönnyíteni. A vékony jéggel fedett pocsolyák és a néhol süppedékes, „oldalazós” csúszásveszélyes részek miatt gyakran földre szegezett tekintettel, de jó tempóban haladtunk. A túra résztvevői a területet nagyon jól ismerték, ezért a hideg időben való várakozás helyett elindultak már a parkolóból a tervezett úton. A Görgetegen felfelé haladva felzárkóztunk, miközben meg-megállunk rácsodálkozni a romos pincemaradványokra. Vágotpuszta kútja, illetve a körülötte lévő asztalok és padok megállásra, pihenésre hívtak. A zöld sáv turistaút jelzését követve indultunk el Lóri erdészház felé. Itt az irányjelző oszlopon található QR kódról beszélgettünk. Megállapítottuk, hogy a papíralapú, füzetes, pecséttel igazoló teljesítést egyre inkább felváltja elektronikus utódja. A jelvényszerző túramozgalmak közül nálunk ez az első fecske. A GeoGo alkalmazás segítségével személyre szabottan, szabadabban tudunk túrázni, teljesítményünket visszakeresni. A Lóri-völgyben a sárga négyzeten északnyugati irányba indultunk. A völgyben az éjszakai fagy jótékony hatásának köszönhetően jól lehetett haladni, annak ellenére, hogy gyakran a meder volt járhatóbb, mint az oldal. Garajc után a Nagy-kő-oldalnál északra kimentünk a mezőre és pár perc napsütéses séta után elérkeztünk Bánosra, túránk fordulópontjához. A sokat fényképezett kút és a régmúltat idéző tűzoltószekér környezete ragyogó pihenőhely a település központjában. Pihentünk, ettünk-ittunk és szemetelés nélkül, csendben továbbálltunk. A sárga sáv turis-... 2. oldal tajelzést kelet felé követve indultunk Vágotpusztára, de még Bános külterületén észak felé, a szomszédos gerincet fürkészve egy későbbi felderítő túráról beszélgettünk. Jóval Bános után az erdészeti úton haladva, azaz sokszor csúszkálva el kellett fogadni, hogy a napnak ereje legyőzte az éjszakai fagyot. A különböző „sárkerülő technikák” kissé széthúzták a csoportot, de Vágotpusztán ismét felzárkóztunk egymáshoz. Ezután észak-északkeleti irányba elindultunk a zöld sávon. A temető után az erdészeti úton csúszkáltunk, de az avarral fedett részeken és a földút szélén az aljnövényzet közt jól lehetett haladni. A Malomi-erdő után a nyereg csodás kilátással ajándékozott meg bennünket. A Szent Imre-erdőben az erdészeti út lejtős részén „eséshatáros csúszások” árán, de leküzdöttük magunkat az aljra. A 66-os országút előtt megálltunk és átbeszéltük a hátralévő útszakaszt, mivel az autóval érkezők nem a kőlyuki buszmegállót célozzák meg. Az autóbusszal távozók is azt választották, hogy – egy kis többletet bevállalva – inkább Mánfán szállnak buszra. Az országút másik oldalán a Csík-gödörben haladtunk tovább a zöld sáv jelzésű úton, azaz haladtunk volna… A régen megalkotott turistaút egy szakasza olyan területen halad, mely már elkerített magánterület. A szekérút hívogatja a vándort birtokháborításra csábítva. A kerítés sarka mellett volna a csapás, de ez az út gyakran válik a sűrű aljnövényzet miatt „láthatatlanná”. Most könnyen átverekedtük magunkat, de az akadálypálya azért hosszabb. Az erdőhatáron haladva elértük a vadketrecet: itt már nyoma sincs a jelzéseknek, de egy alig látható csapáson sikerült a visszatérés. Ezen az útszakaszon a nyári vándortáboros fiatalság is jár. A telekhatáron túl az erdőszélre régen kihordott trágya és nem messze tőle a szemét (üvegek és egyéb a háztartásból származó dolog) a völgy szépségét nagyban csökkentik. El kellene kerülni ezt a területet a turistaútnak, mivel van is jól járható erdészeti út, mely a Palántáki-tető irányába csatlakozik a piros sáv turistajelzésre. Szóval haladtunk a zöld sávon, felértünk egy meredekebb szakasz után egy útra, ahol a piros sáv jelzéssel fonódva mutatja a jelzés az utat Sikonda felé. Terv szerint pár méteren Kőlyuk irányába a piros sávon, majd jelzetlen úton déli irányba, a Palántáki-tető felé tartottunk, majd keleti irányba, a Cserma felé folytattuk utunkat, ahol búcsúzkodás után a buszosok és autósok külön utakon ereszkedtek le a völgybe. A túra 17,3 km hosszú volt és 6 óra alatt jártuk meg, ebből pihenésre másfél órát szántunk. Nekem nagyon tetszett, sajnáltam volna kihagyni. Egészségünkre váljék! Müller János (POEÜ) Duplán… Mikulás előtti barangolás a Kőlyuk környékén… Elöljáróban a túra címéről… Az október 10-én elmaradt túrám pótlására kerestem és találtam időpontot: december 4-ét. Mivel az időpont éppen „Mikulás előtt” van, így a túra elnevezése „Mikulás előtti…” lett. Akkor még nem tudtam, hogy e cím kétszeresen is aktuális lesz. A Tisztelt Olvasónak ehhez tudnia kell, hogy másodállásban a komlói... 3. oldal Fekete Láng Tanodában dolgozom, ahol évek óta a Mikulás szerepet is vállalom. Az elmúlt héten írt nekem a tanoda vezetője, hogy az ünnepség időpontja változott, tudom-e vállalni a „fellépést”. Válaszoltam, hogy aznap túrát vezetek: sárosan, túrabakancsban is jó leszek? Annál hitelesebb leszel – válaszolta. Vállaltam, így a túrát követően, 16 órakor Komlón, a Dankó Közösségi Házban Mikulásként kellett ajándékot osztanom a gyerekeknek. Megérte vállalni… Így született a „Duplán…Mikulás előtt” cím. Müller János túratársam az előzőekben részletekbe menően leírta a túrát, ezért csak néhány információmorzsával egészítem ki remek írását. A túrát megelőző héten, csütörtökön rengeteg csapadék esett, ezért kissé aggódva gondoltam arra, hogy milyen időjárás lesz szombaton. A pénteki derűsebb időt követően, reggelre csípős idő lett, ez jót tett a talajnak: megfagyott a felső réteg. Hűvös, de gyönyörű, napfényes szombat köszöntött ránk. A Kőlyuki Betérőnél találkoztunk a túratársakkal. Egy kis reggeli „programmódosítást” követően 17 túratársammal Vágotpuszta irányába indultunk el. Jelzetlen földúton haladtunk északnyugat-nyugati irányban. A Görgeteg elnevezésű – az 1940-es évek végéig virágzó mezőgazdasági művelés alatt álló – területen haladtunk. Romokban álló présházak, beomlott pincék, elfeledett kutak mellett gyalogoltunk el. Lent, a völgyben tapasztalható reggeli csípős levegőt követően az „emelkedő” hamar levétette velünk a sapkát, kesztyűt, felesleges pulóvert. Vágotpusztán a pihenőpadoknál tízóraiztunk, de népszerű volt a „tüzesvíz” és Péter túratársunk forralt bora is. A 403 méter magasan fekvő település közigazgatásilag Mánfához tartozik. 1790 körül uradalmi csárda állt az út mellett, magyar és német családok telepedtek le a hegyi faluban. A 20. században fokozatosan elnéptelenedett (1970-ben már csak 9 lakosa volt), és üdülőtelepülés lett. Az 56’-os forradalom leverését követően rövid ideig a szovjet megszállás elleni harc egyik bázisa volt. A „Mecseki Láthatatlanok” mintegy 300 fős csoportja, a „Gazda” vezetésével innen támadta a megszállókat. A zöld sáv jelzésen a Lóri kulcsosházhoz, majd a sárga négyzeten a Garajc lábánál, a Lóri-völgyben haladtunk tovább. Szekszárdi túratársunk még nem járt itt, nagyon tetszett neki a Toplica-patak vájta vadregényes völgy (az óbányai völgyet juttatta eszébe). Egy kicsit geoládáztunk volna, ha… sikerrel járunk. Jenő és Péter túratársunk a völgy egy pontján egy jól elrejtett „ládát” keresett. Szorgalmasan segítettünk nekik a keresésben, de hiába, a „kincs” nem került elő. Majd máskor! A völgyből a Bános déli részén található legelőn keresztül jutottunk a település központjába. A települést a 14. századtól említik Bálványos, Bálvánus néven. A középkorban virágzó falu volt, de a török korban elpusztult. A 18. században német jobbágyokat telepítettek be, újjáépült a kis „hegyi falu”. Az 1930-as években a német lakosság aránya 90% volt. A település nevezetessége a Szent Imre herceg tiszteletére szentelt templom, amelyben iskola működött. Ma szállást lehet foglalni benne. A központban kialakított pihenőhelyen elfogyasztottuk szendvicseinket, majd a sárga sáv jelzésen újra Vágot felé vettük az irányt. Ahogy letértünk a Szentegyház dűlő felé, s a... 4. oldal csúcshegyi kertek irányába vezető kövezett útról, az út két oldalán (főként az északi oldalon) a „valaha volt legelő” hatalmas, terebélyes tölgyfái mellett haladtunk. A szerteágazó, mesekönyvbe illő faóriások sajnos egyre-másra pusztulnak. A vágotpusztai temető mellett folytattuk a túrát a „Mecseki Zöld” útvonalán. A Malomi-erdő és a Szent Imre-erdő déli szélén haladtunk a 66. sz. út irányába. A Szent Imre-erdő, Szent Imre-forrás egy elpusztult középkori falu nevét őrizte meg. Felette a hegyen (Felső-Kis-liget) közel kör alakú földvár sáncrendszerét rejti az erdő. A 66-os főúton átkelve a bekerített birtok mellett gyalogoltunk el, majd a Csík-gödörből továbbra is a zöld sáv jelzésen kapaszkodtunk a Palántáki-tetőre. Innen a földúton a román kori templomot vettük célba. Az erdőből kiérve a csapat kettévált: néhányan a Cserma-gerincen Mánfa budafai településrésze felé vették útjukat. A csoport gépkocsival a túrára érkező része a dombtetőről az Árpád-kori templom előtt parkoló autók irányába vette az útját… Schóber József A Hegyek Napján a Jakab-hegyen December 11-e a Hegyek Napja. Az ENSZ 2003-ban nyilvánította e napot a Hegyek Nemzetközi Napjának, felhívva a figyelmet a hegyvidékek jelentőségére és védelmük fontosságára. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2016-ban csatlakozott a Hegyek Napja programhoz, azóta minden évben december 11-én (vagy ha ez a nap munkanapra esik, akkor az ahhoz legközelebb eső hétvégén) a Jakab-hegyen emlékezünk meg e jeles napról. Így volt ez 2021-ben is. December 11-e ugyan ezúttal szombatra esett, de munkanap volt, így 12-én, vasárnap vártuk a túrázókat a Jakab-hegyen. Előre elterveztük, hogy a szépen felújított esőház melletti tűzrakóban nagy tüzet rakunk, s mire a túrázók megérkeznek, jókora parázs várja majd őket melegedés, no meg szalonnasütés céljából. Az időjárás azonban ezúttal nem volt kegyes hozzánk, egész délelőtt viharos szél fújt, olykor 70 km/órás széllökésekkel, így hát a tűzgyújtásról le kellett mondanunk. Nagy nehezen sikerült egy viszonylag szélmentes zugot találni, ahol atiKA, a tűzmesterünk csiholt némi lángot, és sikerült egy kis parazsat „gyártania”, amin aztán megsült egy-két szelet szalonna, néhány kolbász. Persze ahhoz kicsi volt ez a tűz, hogy az átfagyott turistákat átmelegítse, így ez a feladat – jobb híján – a különböző „folyékony melegítőeszközökre” maradt. Reggel Éger-völgyből indultunk a lányommal fel a Jakab-hegyre, s azt találgattuk, hogy ebben a rettenetesen szeles időben vajon hány túrázó érkezik majd? 4-5 főre tippeltünk. A Farkas-forráshoz közelítve egyszer csak a hátunk mögött óriási recsegést-ropogást hallottunk, és hatalmas csattanással dőlt ki egy fa (szerencsére már vagy 50-60 méterrel... 5. oldal odébb voltunk, és nem is a turistaútra dőlt, de azért félelmetes volt). Innentől aztán fokozott figyelemmel mentünk tovább. Háromnegyed tízre értünk fel a tetőre (10-től volt meghirdetve a program), ahol atiKA, Schóber Józsi és jómagam voltunk a „hivatalos személyzet” a túrázó fogadására. És lám: már jöttek is az első túrázók! És nem is kevesen! Csak néztük, hogy mennyi elszánt ember tisztelte meg a hegyet a Hegyek Napján! Sorra kerültek elő a hátizsákokból a különféle „melegítő italok”, finom sütemények, aszalt gyümölcsök, azaz a szokásos turista eledelek. Aztán néhány szelet szalonna, kolbász is nyársra húzatott, és – a pici parázson, amit sikerült csiholni – kitartó munkával meg is sült. A hangulatot színesítette még egy harminc kérdésből álló totó, amit ezúttal nem a Mecsekről, hanem hazánk hegyvidékeiről állítottam össze. A megoldáshoz segédeszközt (okostelefon) nem lehetett használni. A totót egyedül vagy csoportosan is ki lehetett tölteni, a legjobb megoldókat szövetségünk februári küldöttgyűlésén díjazzuk majd. A megjelentek mindannyian egy kitűzőt kaptak emlékbe, mely ezúttal a Jakab-hegy északi oldalában fakadó Pálos-kutat ábrázolta, a totót kitöltők pedig egy Balaton szeletet, energiapótlás címen. Végül is negyvenen voltunk e napon a hegyen, és átfagyva ugyan, de jó hangulatban ereszkedtünk le, azzal a tudattal, hogy negyven embernek sikerült egy jó programot szervezni! Köszönjük a résztvevőknek, hogy megjelenésükkel – a kedvezőtlen időjárás ellenére is – kifejezték szeretetüket és tiszteletüket a hegyek iránt! Találkozzunk 2022-ben is december 11-én a Jakab-hegyen! Strasser Péter A megújult Gyopár kulcsosházban Hagyományos eseményből több is van a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség éves programkínálatában. Az egyik legkedvesebb a – többnyire – december harmadik szombatjára eső túra, a Természetbarátok Klubjának év végi túrája. Ez annyiban különbözik az év többi nyílt túrájától, hogy a túrázók útba ejtenek egy kulcsosházat, ahol megpihennek, s „batyuban hozott finomságok” falatozása mellett beszélgetnek az év élményeiről, túráiról, és szó esik a következő év programjairól is. Persze a „hegy leve” sem marad otthon ilyenkor, hisz Scheitler Adri (aki hosszú évek óta a program szervezője) felhívása, túrakiírása erre is vonatkozik. Általában sikeres a felhívás: finomnál finomabb sütemények, ropogtatni valók, valamint a házigazda (többnyire Varga Jenő) által „főzött” zsíros kenyér és tea mellett folyik a beszélgetés, és egyedi receptúra alapján készült forralt borok (és forralatlanok!) kerülnek elő a hátizsákokban hozott termoszokból. Az elmúlt években már többször is „körbejártuk” a még működő kulcsosházakat a Mecsekben. Idén újra a Gyopár kulcsosházban vendégeskedtünk, ahol örvendetes a változás. Nemrégiben felújították a házat. Új tető került rá, korszerűsítették a fűtést, kicserélték a konyha és a szobák berendezését is. Igazán jó volt körbejárni, érezni a még friss fabútorok illatát. Varga Jenő – aki házigazdaként mindig szívesen fogad bennünket – elmondta, hogy jövőre a Gubacsos és a pusztabányai ház is megújul, a Mecsekerdő Zrt., és a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program segítségével. 6. oldal Idén – Scheitler Adrienn váratlan akadályoztatása miatt – Tóth Klára vezette a csoportot a ragyogó napsütésben. A talaj is megfelelő volt. Kissé fagyott, így nem lettünk nyakig sárosak. Hosszúhetényből az Üvegesek útján, majd Püspökszentlászló előtt elkanyarodva a Pap-rét és a Cigány-forrás felé haladtunk. A füstölgő kémény hívogatásának engedve tértünk be a házba, ahol a fentebb említett gasztronómiai sokszínűség mellett, jó hangulatú beszélgetéssel töltöttük az időt a busz indulásáig. Az erdei szálláshelyek egyre kedveltebbek, egyre többen szeretnék a szabadidejüket természetes környezetben eltölteni több napon át is. Bátran ajánlhatjuk ezt a házat is bárkinek! Tóth Klára MÚLTIDÉZŐ Széniszap-kaland Az 1980-as évek elején még javában működtek a mecseki szénbányák, köztük a vasasi külszíni fejtés is. Akkor az Apáczai Nevelési Központban, a 2. sz. Általános Iskolában dolgoztam, és vezettem a természetjáró szakkört. Egyik téli túránkra – nagyszámú gyerekcsapattal – Pécs-Vasasról, a Petőfi-akna autóbusz-végállomásról indultunk a zöld kereszt jelzésen a Hársas kulcsosház irányába (akkoriban még állt az épület). A vasasi lakóházakat elhagyva, mielőtt betértünk volna az erdőbe, a turistaút egy széles földutat keresztezett, melyen hatalmas teherautók hordták a vasasi külfejtés meddőjét a közeli meddőhányókra. A táj szép havas volt, a hőmérséklet viszont „pluszos” tartományban, így nem volt fagyott a talaj. A földúthoz érve át akartunk kelni azon, de nem várt nehézségbe ütköztünk: az utat vastagon borította a teherautókról lehulló szénporból kialakult sáros széniszap, vastagsága jó húsz centiméter – talán több is – lehetett. A nagy monstrumok, végighaladva a sáros úton, hatalmas súlyukkal csak mélyítették a sáros széniszap-takaró vastagságát. Tétovázva ácsorogtunk a „széniszap-folyam” innenső oldalán, s átkelési lehetőségeken törtük a fejünket. Végül is szélesebb fadarabokat kerestünk, és próbáltuk meg letenni magunk elé. Ahogy így szorgoskodunk, egyszer csak éktelen motorzúgást hallunk a bánya irányából. Hatalmas teherautó közeledett, meddővel megrakva. Gyorsan hátraléptünk, és vártuk, hogy elhaladjon a teherautó. Amint ismét „szabaddá vált a terep”, nekiláttunk folytatni az átkelési előkészületeket. Csakhogy az egyik gyerek, P. Józsi, nem vette észre, hogy olyan helyen ácsorgott, ahol a lába szép lassan belesüllyedt a széniszapba. Ahogy el akart indulni, és lépni egyet előre, a széniszapból nem tudta kiemelni a mélyre süllyedt lábát. A lendülettől viszont elkezdett imbolyogni, és két kezével előre-hátra körözve próbálta magát visszabillenteni az egyensúlyi helyzetbe. Néhány másodpercig folyt a küzdelem, aztán Józsi hangos csattanással előre dőlve belecsapódott a széniszapba, és teljes terjedelmével, hason feküdt benne. 7. oldal Persze – ahogy az ilyenkor lenni szokott – hatalmas röhögésben tört ki a gyereksereg (merthogy baja nem esett szegénynek), aztán közös erővel kiemeltük Józsit, akit elöl a feje búbjától a talpáig beborította a sáros szén. Miután sikerült átevickélnünk a szén-sár tengeren (hogy pontosan hogyan, arra már nem emlékszem, de valahogy megoldottuk, és beértünk az erdőbe), nekiláttunk Józsit lepucolni. Az arcát és a kezeit hóval lemostuk, a ruhájával persze nem tudtunk mit kezdeni. Az volt a szerencse, hogy Józsi egy orkán bevonatú téli kezeslábasba volt beöltözve, és mire Mánfára, a túra végére értünk, a túra során a ráragadt szén megszáradt, amit aztán az orkán anyagról a túra végén nagyjából le tudtunk törölni (porolni). Persze nem lett tiszta, de – mivel a ruha színe sötétbarna volt – nem volt nagyon feltűnő a látvány, így buszra tudtunk szállni. Azóta az eltelt négy évtized túrái során sokszor találtuk magunkat szembe nagy sártengerrel, ahol a gyerekek sivalkodásba kezdtek. Ilyenkor mindig el szoktam nekik mesélni Józsi kalandját a széniszappal, és máris nem tűnik olyan tragikusnak a helyzet. Egyébként pedig minden túrán szokott lenni egy-két „kaland” (sárban taposás, megáradt patakon átkelés, csúszós lejtőn leereszkedés vagy felmászás, bozótjárás stb.), ezek nélkül nem is túra egy túra! A végén persze mindegyik „kaland” szép, humoros emlékként maradt bennünk, amiket később szívesen felemlegetünk. Strasser Péter IN MEMORIAM Thuróczy Lajos (1925–2021) Lezárult az örök turista, a szervezett természetjárás ikonikus alakja, a Magyar Természetjáró Szövetség tiszteletbeli elnöke, Thuróczy Lajos földi útja. Rövid, de méltósággal viselt betegsége után 2021. december 14-én elhunyt mindannyiunk szeretett Lajos bácsija. Pótolhatatlan űrt hagy bennünk a távozásával, a megrendültség mellett mégis hálás szívvel gondolunk példaértékű szívósságára, céltudatosságára, humorára és még hosszan folytathatnánk jó és követendő tulajdonságait. Ha a tőle kapott tanításokból csak egy dolgot kellene kiemelnünk, akkor az az elköteleződés lenne: minden gondolatát és cselekedetét a hazai természetjárás fejlesztése, megőrzése és jobbítása iránt érzett elköteleződés határozta meg. Két évvel ezelőtt azt kérdeztük tőle, hogy mi a hosszú élet titka? Válasza egyszerű volt és nagyszerű. Pont olyan, mint Ő maga. Íme a recept, amihez nem kell sok hozzávaló: „Egyrészt úgy érzem, hogy a szerencsés természetemért mindenképp hálás lehetek. Nyugodt típus voltam mindig is, nehéz volt kihozni a sodromból. Nem őrjöngtem, ha kudarc ért. Ehhez társult egy aktív élet. Még most sem szeretek egy helyben ülni. A mozgás a lételemem. Emellett erős volt bennem az együttérzés. Egy nézeteltérés során például mindig megpróbáltam beleképzelni magam a másik helyzetébe, érzéseibe. Ez sokat segí- 8. oldal tett az elfogadásban. Harmadrészt azon kevesek közé tartozom, akiknek a munkája örömet okozott és nem bosszúságot. Természetesen voltak nehéz időszakok. De mindig volt bennem alázat, tisztelet és szeretet. A természet iránt és az embertársaim iránt. Ami pedig a legfontosabb: minden nap jót tenni. E nélkül nem is tudom, hogy van-e értelme az életnek?” Búcsúzunk tőled Lajos bácsi, köszönünk neked mindent! Életed leghosszabb túrájára indultál ma, egy példamutató élet lezárásaként. (MTSZ) Elismerve az Ő – országos mértékkel mért – nagyszerű életútját, mi baranyai természetjárók is nagy szeretettel, tisztelettel gondolunk mindig rá. A Magyar Természetbarát (később Természetjáró) Szövetségben eltöltött évtizedei során támogatta, elismerte a mindenkori baranyai szövetség tevékenységét, eredményeit. Ismerte az elődök munkáját, bizalmat szavazott az új időknek, tisztségviselőknek. Számtalan találkozón, rendezvényen itt volt, mindig nagy tisztelettel fordult a baranyai természetjárás ügyei felé. Számos értékes barátság is fűzte baranyai természetbarátokhoz. Személyes kapcsolatai is élők voltak, több nemzedéken át. Az élő kapcsolatok mellett Karádi Károly és Kiss Lajos temetésén is személyes megjelenésével fejezte ki részvétét. Kosztolányi szavaival élve ő valóban „egyedüli példány”. Néha felhívott bennünket, a véleményünket kérdezve dolgokról, vagy egyszerűen csak érdeklődött hogylétünk felől. Utoljára szeptemberben, a dobogókői Természetjárók Napja ünnepségen találkoztunk vele. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség új elnökét, Schóber Józsit azzal üdvözölte, hogy Baranya mindig – a legnehezebb időkben is – az első öt megye közé tartozott az országban a szervezett természetjárást illetően, s minden jót kívánt a munkájához. Ez olyan útravaló, ami hosszú időre motivál, és meghatároz. Lajos bácsi fiatal maradt, lépést tartott a változásokkal. A természetjárás ügyeiben és személyes, emberi sorsában is meghatározó volt élete utolsó pillantásáig. Örülünk, hogy ismerhettük. Tóth Klára HÍREK Lezárták az Éger-tetői kilátót: a Biokom Kft. statikai okok miatt lezárta az Éger-tetői kilátót, annak látogatása életveszélyes. Új kilátó a Pintér-kertben: megújult a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság székhelye, Natura 2000 bemutató múzeumszobája és új kilátó épült a Pintér-kertben. A fából épült, üveg mellvédes kilátó, ami a kert vadregényesebb, nehezebben megközelíthető, legmagasabb részén az erdőbe simulva nyújt páratlan városi panorámát, formavilágával egyszerre modernséget is sugallja, ugyanakkor felidézi a kert korai építménye

MECSEK HÍRADÓ 300. szám 2022. június–augusztus „Háromszázadik…” Kedves Olvasó! Újabb kerek évfordulót ünnepel a Mecsek Híradó, hiszen Ön épp a 300. lapszámot tartja a kezében. Ez pontosan annyit jelent, hogy a kiadvány ez idáig 300-szor segítette és gazdagította hasznos információival, értékteremtő írásaival, megemlékezéseivel, túraajánlóival a természetjárók életét. Mindemellett azt is szükséges megemlíteni, hogy legalább ugyanennyiszer határozta meg – illetve ha a helyzet indokolta, akkor módosította – a szerkesztőség azokat a hasznos, gyakorlati értékű, jó és még jobb témákat, amikben kedvét leli a közönség. Az utóbbi években egyre nagyobb kihívást jelent egy nyomtatott sajtóterméket életben tartani, hiszen jelentősen megváltoztak az olvasói szokások és az online tartalmak is erősen teret hódítanak. Átpörgetjük a híreket, az érdekesebb főcímekre rákattintunk, aztán vagy végigolvassuk azokat vagy továbblépünk egy vonzóbbnak tűnő cikkre. Egy jól sikerült – vagy jól átdolgozott – fotóval százával gyűjthetjük a lájkokat, miközben ez a gyors és pörgős élet épp a lényegről tereli el a figyelmet: a valódi odafigyelésről, a valódi elmélyülésről, a valódi életről. A Mecsek Híradó 1980 óta van jelen a természetjáró irodalomban. Évről évre valódi élményt nyújt az olvasóinak és töretlen aktivitással népszerűsíti a természetjárást. Ezúton gratulálok a kiadvány szerkesztőségének és kiadójának, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetségnek ahhoz az őszinte és igényes hozzáálláshoz, ami visszaköszön a lapszámokból. Kívánom, hogy a háromszázból legyen hatszáz, kilencszáz és így tovább! Tassy Márk MTSZ igazgató Éjszakai túra a Zengőre 2022. május 14-én este 8 órakor Püspökszentlászló parkolóból indult csapatunk az éjszakai Zengő túrára 5 fővel. A kezdeti szakasz volt a neheze: fel a Zengőre! Eleinte lámpára nem volt szükség. Később örömmel tapasztaltuk, hogy a majdnem teliholdat nem takarja el felhő, így a túra nagy része lámpa nélkül is teljesíthető volt. A Zengőn a kilátónál csatlakozott hozzánk a hatodik turista, előre megbeszéltek szerint. Csodálatos kilátás nyílt a kilátó tetejéről, de sajnos párásabb volt annál a levegő, hogy láthassuk a paksi atomerőművet, a Dunát, vagy akár a Badacsonyt. Innen a meredek oldalon leereszkedtünk egészen a Réka-völgyig. Út közben csoportkép készült. Legnagyobb meglepetésünkre a Réka-kunyhónál egy vidám csapattal futottunk össze. Egy kis eszmecsere és a kulacsok megtöltése után folytattunk utunkat a Réka-völgyben, majd felfelé az Ötös-úti kunyhóhoz… Megnyugtattam a csapatot, hogy a nagy emelkedőket mára már letudtuk. Medvehagyma mindenhol virágzott, mégis a kőrisek illata volt a legkellemesebb az utunk során. Egyik túratársunk elvált tőlünk, gyalog ment tovább Komlóra, mi pedig jó élményekkel (pár hét múlva a rossz is jó lesz) gazdagabban visszaértünk a kocsikhoz, hogy ki-ki a maga útján hazaérjen, immáron vasárnap. Ujfalusi Máté túravezető Dél-Zselic TK Püspökszentlászló – ahol az élet rendeződik, miközben virágba borul az arborétum Van egy hely a Mecsekben, amit Dél-Dunántúl legszebb arborétumának tartanak. A hely varázsa már több mint 300 évvel ezelőtt is megfogta a püspököket, akik kastélyt álmodtak és építettek ide. Ez Püspökszentlászló; a hely nemcsak az elcsendesülni vágyók, hanem a turisták kedvelt célpontja is egyben. Vajon ismerjük-e az eredetét? Püspökszentlászló egy középkori település. A falura azt szokták mondani, hogy ez egy olyan település, ahol „egy oldalon sütik a palacsintát”. Ezzel arra utalnak, hogy Püspökszentlászló utcájának egyik felén találhatóak csak házak. A másik oldalon völgy és az erdő öleli körbe a vidéket. Neve egy legendához kapcsolható. Szent László király ezen a területen vadászva került komoly viharba. Menedéket a helyi remeték barlangjában lelt, hálából pedig egy kis templomot emeltetett ide. Ekkor nevezték el Szentlászlónak a települést. A kastély több mint 100 évig üresen állt, pedig egy otthonnak épült. 1797-ben Eszterházy Pál megyés püspök építette meg az itteni kastély elődjét, nem bizonyítottan azzal a céllal, hogy a Jakab-hegyről távozni kényszerülő pálosoknak otthon adjon, amikor a II. József feloszlatta a szerzetesrendeket. A pálosok azonban nem költöztek be, majdnem 100 évig üresen állt az épület. Ezután újra fel kellett újítani. Már a ’80-as években volt életrendezés háza itt. Püspökszentlászlón számos lelki gyakorlatosnak otthont adó ház is megtalálható. Az egyik legjelentősebb az Életrendezés Háza, aminek története több mint 40 éves. A ház Vácz Jenő atyához köthető, aki szintén a kastélyban kezdte meg működését. Nagyon nyitott volt a lelki gyakorlatok tartására és ez szép lassan átvette a teljes szerepet az életében. Annyian érkeztek hozzá, hogy kinőtték a kastélyt és az akkor 80 éves atya építkezni kezdett a településen. Azóta lát el ilyen feladatokat az Életrendezés Háza, amit a jezsuiták üzemeltetnek. Magnólia és bazsarózsa, az egyik legősibb dísznövény, ami Kínából származik. Bár a Püspökszentlászlói Arborétum területén bazsarózsa helyett „csak” pünkösdi rózsában gyönyörködhetünk, a közelben található hatalmas bazsarózsamező évről évre sok turistát vonz. Emellett a magnólia-virágzás is csalogatja a növény szerelmeseit. Az arborétum hétköznap és hétvégén is látogatható. A kastélyban kiállítás és Mindszenty József bíboros emlékszobája tekinthető meg. 1955-ben pár hónapig itt bújtatták az esztergomi érseket, prímást, bíborost. A kastélyt „megfelelően” felkészítették a házi őrizetben lévő főpap fogadására: magas deszkakerítést emeltek köréje, hogy a helyiek ne láthassák, kit őriznek ott. Az emeleten jelöltek ki két szobát Mindszenty számára, a földszinti helyiségeket pedig elfoglalták az őrzésére Pécsről kirendelt ÁVH-sok. Október 10-én a szintén koholt vádak alapján elítélt Grősz József kalocsai érseket is Püspökszentlászlóra szállították házi őrizetbe. Mivel azonban az épület állaga ekkorra már meglehetősen leromlott, nem egészen egy hónap múlva, november 2-án Felsőpeténybe, az államosított Almásy-kastélyba költöztették át mindkettőjüket; ott Mindszenty 1956. október 31-ig, a forradalom idején történt kiszabadulásáig tartózkodott. (Forrás: pecsaktual.hu) MÚLTIDÉZŐ Féltették a Mecseket a nagy építkezéstől A baranyai megyeszékhely egyik jellegzetes építménye a tévétorony, ami egyben rekorder is: Magyarország legmagasabb közcélú épülete. Amikor építették, Európában ennél három magasabb vasbeton televíziós torony volt: Moszkvában, Stuttgartban és Dortmundban. A tévétorony története az 1960-as években indult. Akkor is állt egy hatvan méter magas acéltorony a Misina-tetőn, ehhez rögzítették a televízió-műsor sugárzásához szükséges antennákat. Az idő haladt előre, és szükség volt arra, hogy a tévétornyot továbbfejlesszék. Ekkor kezdődött el egy nagyobb tv-átjátszó állomás és a vasbeton torony terveinek előkészítése. Az építkezési munkálatok 1964-ben kezdődtek el, az alapokat a sziklába helyezték el. Több mint egy évet vett igénybe, amíg robbantással sikerült kimélyíteni a húsz méter átmérőjű és tizenkét méter mély alapgödröt a sziklába, ezt követte a vasszerelés és a betonozás. 1966 tavaszára elkészítették a kivitelezők a csúszózsalut és megkezdődhetett az építés. A torony építését a pécsiek is árgus szemekkel követték. Volt olyan, aki azzal hívta fel az építtetőt, hogy vigyázzon, mert ferde a torony. Megnyugtatták, hogy ez csak optikai csalódás, mivel a hegy lejtőihez képest tűnik csak ferdének a torony. Hat évvel később, 1972-ben elkészült a tv-torony. Korábban az egyik építészmérnök azt nyilatkozta lapunknak, hogy emlékszik még, amikor a Fenyves Szálló épült, milyen szenvedélyes viták zajlottak miatta. Az emberek féltették a Mecseket. Azóta a Fenyves Szálló mindenki számára természetes, hiányozna is. Így lesz ez az új óriás toronnyal is – tette hozzá. (Forrrás: bama.hu) HÍREK  Baranyai Zöldtúra: a túraútvonal több szakaszán, mintegy 5 km hosszúságban újultak meg a turistajelzések. A Törökvári-pihenőhelytől a Váralja-dűlőn át a Nógrád-völgyi földútig, valamint Maráza, autóbusz-forduló – Mária-kápolna, elágazás (Spengler-kereszt) – Maráza – Liptód határgerinc szakaszon a zöld sáv jelzést, illetve a zöld sávról leágazó, a Mária-forráshoz, a Szent-kúthoz és a Mária-kápolnához vezető zöld kör jelzést Biki Endre Gábor újította fel a Marázai Német Önkormányzat támogatásával.  Mecsek Híradó: a következő szám 2022. szeptember 6-án jelenik meg. Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társasága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) ► június 17., péntek: Örökségünk – délutáni diskurzus. Kalandozások a „kalandozó magyarokkal” II. Felvidék – Szabó Irén előadása. Helyszín: Közösségek Háza (Komló, 48-as tér 1.), időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► június 24., péntek: „Váralja fényei” – vezetett esti túra. R.: Dobogó Természetjáró és Hegymászó Egyesület. Táv: 6 km. Rajt: Váralja, Művelődési Ház (Kossuth u. 132.), 21.00 óra. Cél ugyanott. Nevezési díj nincs. Információ: Butschli Péter ( 30/695-1271). ► június 25., szombat: „Kuglófkereső” túrahétvége. R.: Dobogó Természetjáró és Hegymászó Egyesület. Információ: Butschli Péter ( 30/695-1271). ● „Erzsi néni túrája” (5,8 km). Rajt: Váraljai Parkerdő bejárata, 9.00-14.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 500 Ft/fő (MTSZ, TFSZ tagoknak valamint Mecseki Turista kártyával rendelkezőknek 200 Ft; MSTSZ, TTT tagoknak valamint Magyar Turista Kártyával rendelkezőknek 100 Ft kedvezmény. 10 éven aluliaknak ingyenes.) ● Kuglófkereső” teljesítménytúra (25, 10 km). Rajt: Váraljai Parkerdő bejárata, 7.00-8.00 (25 km), 8.00-9.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1000, ill. 800 Ft/fő (MTSZ, TFSZ tagoknak valamint Mecseki Turista kártyával rendelkezőknek 200 Ft; MSTSZ, TTT tagoknak valamint Magyar Turista Kártyával rendelkezőknek 100 Ft kedvezmény. 10 éven aluliaknak ingyenes.) ● „Magyar királyok nyomában” teljesítménytúra (50 km). Rajt: Váraljai Parkerdő bejárata, 6.00-7.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 2000 Ft/fő (MTSZ, TFSZ tagoknak valamint Mecseki Turista kártyával rendelkezőknek 200 Ft; MSTSZ, TTT tagoknak valamint Magyar Turista Kártyával rendelkezőknek 100 Ft kedvezmény. 10 éven aluliaknak ingyenes.) ► július 16., szombat: „Simics Tamás” emléktúrák (53, 43 km). R.: Jandó Attila. Rajt: Hosszúhetény, Tavasz Vendéglő (Fő u. 154). 7.00-9.00. Cél ugyanott. Kötelező előnevezés: július 12, kedd! Nevezési díj mindkét távon: 2000 Ft/fő. Információ: Maku László ( 70/282-2092). ► július 16., szombat: „Molnár István Emléktúra”. R.: Mecsek Egyesület. Részleteket lásd a Mecsek Egyesület nyílt túráinál! ► augusztus 6., szombat: „Tenkes éjszakai” teljesítménytúrák (20, 10, 5 km). R.: Tenkes Természetbarát Egyesület, Dráva Természetbarát Sport Egyesület. Rajt: Siklós-Máriagyűd, Közösségi Ház, 19.00-21.00 (20, 10 km), 19.00-22.00 (5 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1000, 800 ill. 600 Ft/fő. A 10 km-es távon 20 órakor vezetett túra is indul. Információ: Balog Árpád ( 30/316-1891). • szeptember 6., kedd: Természetbarátok Klubja. „Dél-balatoni Várak” vándorlás – Schóber József és Nagy Balázs vetítettképes beszámolója a június 4-9-e között rendezett vándortúráról. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). NYÍLT TÚRÁK ► június 11., szombat: „Trinitás-túra” (a Szent Imre Iskolai Sportkör túrája). Útvonal: Túrony – Tenkes – Siklós-Máriagyűd – Vokány (14 km, szintemelkedés: 480 m). Indulás: Túrony, Templom tér, 9.00 óra (a találkozási hely elérhető a pécsi távolsági autóbusz-állomás 15-ös kocsiállásáról 8.15-kor Siklósra induló autóbusszal, illetve a siklósi autóbusz-állomásról 8.15-kor induló járattal). A túra során a tenkes-hegyi szakrális emlékek (Túrony, Máriagyűd, Vokány) kerülnek felkeresésre és bemutatásra. Túravezető: Kovács István ( 70/319–1393). ► június 12., vasárnap: „Nyári fotós túra”. Útvonal: Éger-völgy – Szuadó-nyereg – Szuadó-völgy – Magyarok kunyhója – Jakab-hegy – Éger-tető – Éger-völgy (13 km, szintemelkedés: 500 m). Találkozás: 8.30-kor Éger-völgyben a Teca Mama Kisvendéglője előtt. Túravezető: Müller Nándor /Mecsek Egyesület/ ( 20/957-5775). ► június 18., szombat: „Tetőről tetőre” (a Hétdomb Természetbarát Egyesület túrája). Útvonal: Zobákpuszta – Püspökszentlászló – Hárs-tető – Miske-tető – Cigány-hegy – Dögkút-tető – Dobogó, kopjafa – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (16 km, szintemelkedés: 380 m). Találkozás Zobákpusztán a volt élelmiszerboltnál; a túra 8 órakor indul. Odajutás: Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 12-es kocsiállásáról 7.15 órakor induló, Hosszúhetényen át közlekedő buszjárattal, illetve Komlóról a 7.40-kor induló mekényesi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► június 24., péntek: „Szentjánosbogarak nyomában az éjszakai parkerdőben I.”. Útvonal: Tettye tér – Dömörkapu – Misina tető – Kis-Tubes – Északi Rotary – Bányász út – Mandulás (10 km, szintemelkedés: 310 m). Indulás este 20 órakor a Tettye térről, az Irma út elejéről. Túravezető: Ignátkó Imre /Vándorok/ ( 30/270-2670). ► június 25., szombat: „Le a hűvösbe”. Útvonal: Komló – Szöge-hegy – Sín-gödör – Hidasi-völgy – Zobákpuszta (13,5 km, szintemelkedés: 456 m). Találkozás: 8.20-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 7-es kocsiállásnál (a busz 8.30 kor indul Komlóra). Vissza Zobákpusztáról 15.11-kor vagy 15.16 kor indul járat. Túravezető: Várnainé Meng Hajnalka /Dráva TSE/ ( 30/322–0432). ► július 1. péntek „Szentjánosbogarak nyomában az éjszakai parkerdőben II.”. Útvonal: Tettye tér – Dömörkapu – Misina tető – Kis-Tubes – Északi Rotary – Bányász út – Mandulás (10 km, szintemelkedés: 310 m). Indulás este 20 órakor a Tettye térről, az Irma út elejéről. Túravezető: Ignátkó Imre /Vándorok/ ( 30/270-2670). ► július 2., szombat: „Árpád-kori Sarlós Boldogasszony templom (a Mecsek Egyesülettel közös szervezésű túra). Útvonal: Árpádtető – Tripammer-fa – Melegmányi-völgy, Mésztufalépcső – Kőfejtő-kút – Cifra malom – Árpád-kori Sarlós Boldogasszony templom – Mánfa (13 km, szintemelkedés: 190 m). A túra az árpádtetői autóbusz-megállótól indul 8.55-kor (odajutás: Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásról 8.30-kor induló kaposvári buszjárattal, illetve Komlóról a 8.30-as pécsi busszal). Túravezető: Őri Zsuzsanna /Hétdomb TE/ ( 20/376-6437). ► július 9., szombat: „Vágyom-völgy”. Útvonal: Komló, Spar parkoló – Gadányi-tavak – Kisbattyán – Köszvényesi vadászház – Vágyom–völgy – Leány-kő – Pap-erdő – Szöge-hegy – Komló, Spar parkoló (22 km, szintemelkedés: 380 m). Indulás: 8.00 órakor Komlón, a Spar áruház parkolójából (Alkotmány utca 45.). Megközelíthetőség Pécsről: a távolsági autóbusz-állomás 7-es kocsiállásáról 7.00-kor induló autóbusszal Komlóra (érkezik 7.36-kor). Innen gyalogosan, vagy a 8/A jelzésű helyi járatú busszal (Komló autóbusz-állomásról indul 7.40-kor) lehet megközelíteni az indulás helyszínét. Érkezés: várhatóan 14 -16 óra között, az indulás helyszínére. Túravezető: Ujfalusi Máté /Dél-Zselic TK/ ( 20/345-8201). ► július 9., szombat: „Reggelizz velünk a Zengőn!”. Útvonal: Hosszúhetény – Zengő – Mária-kép – Hosszúhetény (10 km, szintemelkedés: 430 m). Indulási hely és időpont, információ: Takács Ferenc /HOTE/ ( 20/805-3405). ► július 16., szombat: „Schlossberg”. Útvonal: Mecseknádasd – Schlossberg – Arany föld – Apátvarasd telep – Arany föld – régi 6-os út – Kopaszhegy – Stein-malom – Macseknádasd autóbusz-megálló (13 km, szintemelkedés: 230 m). Indulás a pécsi távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 8.30-kor induló szekszárdi buszjárattal. A túra Mecseknádasdról 9 órakor indul. Túravezető: Gida Tibor /Dráva TSE/ ( 20/989–1853). ► augusztus 6., szombat: „Jegenyés János Emléktúra”. Útvonal: Hosszúhetény – Pusztabánya – Kisújbánya – Hosszúhetény (16 km, szintemelkedés: 284 m). Indulási hely és időpont, információ: Takács Ferenc /HOTE/ ( 20/805-3405). ► augusztus 13., szombat: „Ébredező erdő”. Útvonal: Hősök tere – Tripammer-fa – Melegmány – Anyák kútja – Tripammer-fa – Árpádtető – Hősök tere (12 km, szintemelkedés: 200 m). Találkozás: 4.45-kor a Hősök terén (elérhető a pécsi távolsági autóbusz-állomás 7-es kocsiállásáról 4.30-kor induló komlói autóbusszal). Várható visszaérkezés a Hősök terére: 9-10 óra között. Túravezető: Pál Krisztina /Mediterrán Gyaloglóklub/ ( 30/ 42–7188). ► szeptember 3., szombat: „Ormánsági tavak mentén”. Útvonal: Kémes – Pécsi-víz gát – Szaporca – Feketevíz gát – Cun – Kerek-tó – Szil-hát – Ős-Dráva Látogatóközpont – Szaporca – Kémes autóbusz-megálló (16 km, szintemelkedés: elhanyagolható). Indulás: Pécs autóbusz-állomásról a 15-ös kocsiállásról 7.30-kor Harkány irányába induló buszjárattal. Átszállás Harkányban a Kémes felé 8.25-kor induló járatra. Kémesről 9.00-kor indul a túra. Várható visszaérkezés Pécsre 18 órakor. Túravezető: Gida Tibor /Dráva TSE/ ( 20/989-1853). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (a túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna  20/376-6437) ► június 25., szombat: „Kaland-túra elszántaknak!”. Útvonal: Orfű – Sárkány-árok – Szuadó-völgy – Remete-rét – Büdös-kút – Zsidó-völgy – Kőlyuk – Sikonda (20 km, szintemelkedés: 510 m). Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila. ► június 26., vasárnap: „Körtúra”. Útvonal: Zobákpuszta – Takanyó-völgy – Takanyó-hát – Zobákpuszta (7 km, szintemelkedés: 160 m). Indulás: a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajos. ► július 5., kedd: Túra az egészségünkért – Körtúra Tekerestől balra… Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal, magyarhertelendi átszállással. Túravezető: Őri Zsuzsan-na. ► július 9., szombat: „Nyár a Nyugat-Mecsekben”. I. útvonal: Árpádtető – Tripammer-fa – Fehér-kúti kulcsosház – Büdös-víz – Zsidó-hegy – Vágotpuszta – Koponya-kút – Sikonda – Komló, Körtvélyes (18 km, szintemelkedés: 250 m). Túravezető: Horváth Attila. II. útvonal: Árpádtető – Tripammer-fa – Fehér-kúti kulcsosház – Kantavári-forrás – Kantavár – Dömörkapu (8 km, szintemelkedés: 150 m). (Lehetőség a túra befejezésére: + 2 km Tettye, + 2 km Pécs, autóbusz-állomás). Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet. Indulás mindkét túrára a 7.30-as pécsi buszjárattal. ► július 17., vasárnap: „Kő, gödör, hegy, forrás, vár...I.” I. útvonal: Szilvás – Bar-na-kő – Sín-gödör – Cigány-hegy – Pásztor-forrás – Márévár – Máré csárda – Pap-erdő – Szöge-hegy – Szilvás (26 km, szintemelkedés: 550 m). Túravezető: Horváth Attila. II. Útvonal: Szilvás – Barna kő – Sín-gödör – Balázs-orma – Márévár – Máré csárda (12 km, szintemelkedés: 420 m). Túravezető: Papp Lász-ló. Indulás mindkét túrára: 8.00-kor a szilvási Spar elől. ► július 19., kedd: Túra az egészségünkért! – Körtúra Tekerestől jobbra… Indu-lás: a 8.45-ös sásdi busszal, magyarhertelendi átszállással Túravezető: Őri Zsu-zsanna. ► július 23., szombat: „Vadles túra”. Útvonal: Zobákpuszta – Takanyó-hát – Kis-kaszáló – Hidasi-forrás – Csurgó – Zobákpuszta (8 km, szintemelkedés: 190 m). Indulás: a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajosné, Ági. ► július 24., vasárnap: „Nyár a Zengőn”. Útvonal: Hosszúhetény – Zengő – Dombay-tó – Hosszúhetény (15 km, szintemelkedés: 520 m). Indulás: a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Papp László. ► július 30., szombat: Körtúra a Leány-kő körül. Útvonal: Komló, Szilvás – Szöge-hegy – Leány-kő – Kisbattyán – Szilvás – Komló autóbusz-pályaudvar (20 km, szintemelkedés: 450 m). Indulás: 8.15-kor Szilvás, Spar elől. Túravezető: Horváth Attila. ► július 31.,vasárnap: „Nyár a Kelet-Mecsekben”. Útvonal: Zobákpuszta – Takanyó-völgy – Pusztabánya – Hidasi-völgy, Csurgó – Zobákpuszta (11 km szintemelkedés: 160 m). Indulás: a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárat-tal. Túravezető: Papp László. ► augusztus 2., kedd: Túra az egészségünkért! – Deseda kincsei. Információ a rész-letekről: Őri Zsuzsanna. ► augusztus 6., szombat: „Tavaktól... tavakhoz” (Mecsek Egyesülettel közös túra). Útvonal: Sikonda – Magyarszéki szőlők – Kereszt-hegy – Vágotpuszta – Bános – Mecsekrákos – Tekeres (13 km, szintemelkedés: 280 m). Indulás: a 8.00 órai sikondai buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► augusztus 13., szombat: Túra az Üvegesek útján. Útvonal: Hosszúhetény – Püspökszentlászló – Diós-kút – Üvegesek útja – Kisújbánya – Üvegesek útja – Pusztabánya – Csengő-hegy – Paprét – Cigány-forrás – Zobákpuszta (16 km, szintemelkedés: 230 m). Indulás: a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: M.né Szekeres Kata. ► augusztus 14., vasárnap: Körtúra az Óbányai-völgyön át. Útvonal: Zobákpuszta – Püspökszentlászló – Réka-völgy – Stein–malom – Óbánya – Kisújbánya – Hidasi-völgy – Zobákpuszta (27 km, szintemelkedés: 460 m). Indulás: a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila. ► augusztus 23., kedd: Túra az egészségünkért! – Panoráma a Balázs-hegyi kilá-tóról. Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal, magyarhertelendi átszállással. Túrave-zető: Őri Zsuzsanna. ► augusztus 30., kedd: Túra az egészségünkért! – A „magyar Svájc” csodái. Séta Óbánya és Kisújbánya között. Indulás a 9.30-as pécsi buszjárattal, átszállás a Budai vám megállóban (vagy autóval). Túravezető: Szabó Józsefné. ► szeptember 6., kedd: Túra az egészségünkért! – A Gadányi-tavak világa. Indu-lás: a 7.40-es 8/A-s buszjárattal, találkozó 7.50-kor a Spar előtt. Túravezető: Őri Zsuzsanna. A Mecsek Egyesület nyílt túrái (A túrákról információ kérhető: Tőzsér-Márkus Emília  72/508-215, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)) ► június 12., vasárnap: „Nyári fotós túra” (a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség nyílt túrája). Részleteket lásd a nyílt túráknál! ► július 2., szombat: július „Árpád-kori Sarlós Boldogasszony templom” (a Bara-nya Megyei Természetbarát Szövetség nyílt túrája). Részleteket lásd a nyílt túrák-nál! ► július 9., szombat: Források a Nyugat-Mecsekben”. Útvonal: Orfű, Vízfő-forrás – Sárkány-forrás – Szuadó-völgy – Tixi-forrás – Egészség-forrás – Apacsok kútja – Farkas-forrás – Éger-völgy (14 km, szintemelkedés: 350 m). Indulási hely és időpont, információ: Polgár Tamás túravezető ( 20/481-5181). ► július 16., szombat: „Molnár István emléktúra”. Útvonal: Remete-rét – Büdöskúti-kulcsosház, Büdös-kút, Feri-forrás – Erdei-kereszt – Stiglicfogdosó – Molnár István-emlékkő – Lapis – Remete-rét (13 km, szintemelkedés: 190 m). Indulási hely és időpont, információ: Bóday Miklós túravezető ( 30/629-5515). ► augusztus 6., szombat: „Tavaktól... tavakhoz” (a Hétdomb Természetbarát Egyesülettel közös túra). Útvonal: Sikonda – Magyarszéki szőlők – Kereszt-hegy – Vágotpuszta – Bános – Mecsekrákos – Tekeres (13 km. szintemelkedés: 280 m). Indulás: Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásáról 8.30-kor in-duló kaposvári buszjárattal (Sikondai elágazásnál van 8.59-kor), illetve Komlóról a 8.00 órai sikondai buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► június 11., szombat: „Az éjszaka lámpásai” – Szentjánosbogár-túra. Helyszín, időpont: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca, 21.00 óra. A túra hossza: 2-3 km, időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► június 15., szerda: Óvodás séták a Pintér-kert Arborétumban. Helyszín, időpont: Pécs, Pintér-kert Arborétum, 9.00 óra, 11.00 óra, 13.00 óra. A program időtartama: 60 perc. Részvételi díj: 400 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 70/374-0295)! ► június 25., szombat: Hódító hód kenutúra. Helyszín, időpont: Baja – Vén-Duna, 9.00 óra. A túra hossza 8 km, időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 2000 Ft/fő. A rész-vételhez előzetes jelentkezés szükséges! E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ► június 25., szombat: A nyári éjszaka titokzatos hangjai a barcsi borókásban. Helyszín, időpont: Barcsi Borókás parkolója (6-os főút 253 km-szelvény), 19.00 óra. A túra hossza: 2-3 km, időtartama: 2-3 óra Részvételi díj: 700 Ft/fő. A progra-mon való részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges ( 30/377-3393, 82/461-285)! ► június 27., hétfő: Túra a Barlangok Napja alkalmából. Helyszín: Abaligeti-barlang, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 90 perc. Részvételi díj: 600 Ft/fő. ► július 2., szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. Helyszín, időpont: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, 9.00 óra. A program időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 2-14 éves korig: 2200 Ft/fő, 14 éves kor felett: 2500 Ft/fő. Csak kenutúra (mú-zeumlátogatás nélkül): 2-14 éves korig: 1800 Ft/fő, 14 éves kor felett: 2000 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/846-6020)! ► július 2., szombat: Szemtől szemben a denevérekkel. Helyszín: Pécs, Pintér-kert Arborétum, parkoló; időpont: 20.30 óra. A program időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► július 2., szombat: Bőközi drótszamár túra. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca; időpont: 8.00 óra. A túra hossza: 25 km, időtartama: 5-6 óra. Részvételi díj: 1500 Ft/fő + belépők. ► július 9., szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. A részleteket lásd: július 2. ► július 9., szombat: Magyar pásztorkutyák terelőversenye. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca. ► július 13., szerda: Óvodás séták a Pintér-kert Arborétumban. Helyszín, időpont: Pécs, Pintér-kert Arborétum, 9.00 óra, 11.00 óra, 13.00 óra. A program időtartama: 60 perc. Részvételi díj: 400 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 70/374-0295)! ► július 16., szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. A részleteket lásd: július 2! ► július 16., szombat: Hódító hód kenutúra. A részleteket lásd: június 25! ► július 23., szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. A részleteket lásd: július 2! ► július 30., szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. A részleteket lásd: július 2. ► augusztus 10., szerda: Óvodás séták a Pintér-kert Arborétumban. A részleteket lásd: július 13! ► augusztus 13.,szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. A részleteket lásd: július 2! ► augusztus 20.,szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. A részleteket lásd: július 2! ► augusztus 27.,szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. A részleteket lásd: július 2! ► augusztus 27.,szombat: Denevérest Abaligeten. Helyszín: Abaligeti-barlang, idő-pont: 20.00 óra. A program ingyenes. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö-vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

MECSEK HÍRADÓ 299. szám 2022. május „Bikádi-völgy és Lapos-mező” Április 10-én, vasárnap reggel 9-kor indultunk a komlói Spar parkolójából 3 fős csapatunkkal a Bikádi-völgybe. Hogy az előző napi felhőszakadás, vagy az aznapi többi túra miatt volt ilyen szerény a csapat mérete, azt csak az tudhatja, aki nem jött el. Hűvös időt hozott ez a nap, csak emelkedőkön volt kellemesen meleg. Ellenben a szél kicsit sem volt mérsékelt. Erre utaló megjegyzések kb. 20 percenként el is hangzottak a túra folyamán. Az út nagyjából 80 százaléka jelzetlen utakon haladt. Kezdetnek elgyalogoltunk Jánosi-pusztára, ahol a kiszáradt faóriás alól megszemlélhettük Komlót – hátulról. (Ez az élmény egyébként még kétszer megvolt a nap folyamán.) Innen irány egy régi földút, ami felvitt minket a Nagy Cserfához a Vajda-hegyre. Régen vadászok találkozóhelye volt. Onnan rég elfeledett földutakon haladtunk a Tibi-Gábor-kút irányába. Ezt a forrást egy valahai erdész nevezte el ikreiről. A Bikádi-völgy szélénél helyezkedik el egy égeresben. Mivel ez egy nagyvadban igen gazdag környék, a vadászok is rendszeresen oltják (oltották) itt szomjukat. A legnagyobb aszályban is van vízkilépés legalább az egyik kifolyócsövénél (kettő van neki). Itt tartottunk egy kis pihenőt - forrásvíz, medvehagyma és a szendvics jól összeillettek. Végigmentünk a réteken, majd jött az emelkedő. A Bikádi-völgyből a Lapos-mezőre egy szinte egyenes „út” vezet. Az út csupán azért van idézőjelben, mert bizony nem minden szakaszát szánták útnak, de azért járható gyalog rendesen. Közben egy kis vad snidlinget majszoltunk. A vidék nem hazudtolta meg magát: több rudlit láttunk, de őzeket is. Leérve a Lapos-mezőre egy kis pihenő egy magaslesen. Pontosabban pár perc után mellette, mert kifújta belőlünk a hideg szél a lelket is. No igen. A sár. Eddig nem említettem, de bizony volt két túrára is elegendő. Itt egy újabb dagonya jött. Felfedeztünk egy valahai házat az erdő közepében, amit egy csokornyi nárcisz árult el. Elmentünk az egykori kőfejtő mellett és kiértünk a Kisbattyán melletti rétekre. Meglátogattuk szegény Csonka Ferenc-forrást. Azért szegény, mert víz, az jóformán sosincs benne. Most se volt. Ellenben találtunk mellette nárciszokat, tavaszi héricset és egy olyan virágot, amihez vissza kell menni lefotózni egy hét múlva, amikor kinyílik (egyik túratársam szerint vélhetően keleti bazsarózsa). Itt elhatároztuk, hogy nincs rövidítés, hanem irány a Szöge-hegy, és az Aranypohár-dűlőn keresztül megyünk vissza Szilvásba. Valóban így is lett – közben azért egy kis sóskát is megkóstoltam. Pár esés a sárban, finom forrásvíz, sok szép rét, számos őz és szarvas jellemezte a túrát mindenféle vad- és kivadult virággal. Ujfalusi Máté túravezető Megújult a Szent Márton Zarándokút a Baranyai-dombság területén Baranya megyében 2010-ben kezdődött meg a SZENT MÁRTON zarándokút kiépítése, mely a megyében található, Szent Mártonnak szentelt templomokat és a róla elnevezett településeket köti össze egy természeti szépségekben, építészeti, művészeti, néprajzi örökségben, kortársalkotókban- és alkotásokban gazdag, különféle nemzetiségek által tarkított, gyalogosan és kerékpárral is járható útvonallal. Az út létrehozásának ötlete a Kisújbányáért Alapítvány képviselőjétől, Derksen Gyöngyitől ered, első kialakítása pedig a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség részvételével zajlott. A zarándokút létrehozását Magyarországon a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal Magyarországi Tanácsa koordinálta. A Tanács a Szent Márton Kulturális Központok Európai Hálózatának többi tagjával célul tűzte ki, hogy 2016-ra, Márton születésének 1700. évfordulójára megvalósítja a több országon átvezető, 2400 kilométeres gyalogos útvonal létrehozását. A szervezet mindvégig elkötelezetten munkálkodott a Mártoni örökség, az egymással való osztozás nemes cselekedetének széles körben való megismertetésén. Szent Márton 316-ban született a pannóniai Savariaban, melynek helyén a mai Szombathely épült. Katonai tribunus fiaként maga is katonának állt. A Római Birodalom katonái közül nemcsak vitézségével, hanem jóságával, a betegek és szegények iránti részvétével tűnt ki. Márton bejárta egész Európát, majd a franciaországi Tours városának püspökévé választották, s ott is lett eltemetve 397. november 11-én. Szent Mártonról Európában több száz települést neveztek el, tiszteletére több ezer templomot szenteltek fel. Egyházmegyék, plébániák és karitatív szervezetek patrónusa. Kórházak, óvodák, iskolák, kórusok és különféle civil szervezetek vették fel a nevét. Baranya megyében a Szent Márton út az alábbi településeket fűzi fel, más falvakat is érintve, összesen 54 km hosszan: Kisújbánya (Szent Márton templom) – Zengővárkony – Pusztakisfalu – Lovászhetény (Szent Márton templom) – Nagypall – Erzsébet – Szellő – Kátoly – Máriakéménd (Szent Márton temp¬lom) – Hásságy – Magyarsarlós – Nagykozár – Pécs, Újhegy. Ebből az út¬vonalból 2022 tavaszán 17 km hosszúságban újultak meg a zarándokút jelzései Nagypalltól Máriakéméndig, melynek munkálatait a települések önkormányzatai támogatták. Az útjelzések felfestését Biki Endre Gábor végezte. Az idei évben a máriakéméndi Kisboldogasszony napi búcsúra az út egy szakaszán vezetett zarándoklat indul majd szeptember 11-én. Biki Endre Gábor A Föld Napjára megújult a pécsiek kedvenc erdei sétaútja A Pécs környéki, mecseki erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. az elmúlt hetekben teljesen felújította és kibővítette a Kis-réti tanösvényt. A külsejükben és tartalmukban is megújult ismeretterjesztő táblák, az immár a Kantavárig tartó útvonal nemcsak a kikapcsolódást, hanem az élményszerű ismeretszerzést és szemléletformálást is segítik. A pécsiek kedvenc erdei sétaútjának avatására április 22-éhez, a Föld napjához időzítve április 23-án, szombaton került sor. Avatótúra A pénteki esőzés szombatra szerencsére abbamaradt, így barátságos kirándulóidő fogadta a tanösvény avatására érkezőket. A családias hangulatú eseményen Scheitler Adrienn, a Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola vezetője kalauzolta végig az érdeklődőket a megújult útvonalon. A kirándulást egy, a Kis-réten tartott piknikkel egészítették ki, amelyen a „Mecsekalja szakácsnéja”, Szakács Éva kínálta a résztvevőket a Mecsek Zöldút településeiről származó, helyi termékek és erdőn-mezőn gyűjtött alapanyagok felhasználásával készült ételekkel. A tanösvény története A Misina alatt elterülő Kis-rét régóta Pécs egyik legkedveltebb kirándulóhelye, az ide vezető piros sáv jelzés a Mecsek legrégibb túraútvonalainak egyike. A Dömörkapu melletti kiindulópont autóval és tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető, itt van a kisvasút végállomása is. Népszerűségét csak növeli, hogy alig van benne szintemelkedés, így kisgyermekesek is könnyen bejárhatják. A Mecsekerdő 1998-ban létesítette a Kis-rétre vezető tanösvényt. Kezdeményezője a már említett Mókus Suli egykori vezetője, Adorján Rita volt, aki az ismeretterjesztő útvonal leglényegesebb elemének a szakmai tartalom szemléletes és élményszerű bemutatását tartotta. Ebben partnere volt férje, a nemrég elhunyt Koós Miklós építész, aki az ismertető táblák grafikáit készítette. Az általa tervezett különleges kiegészítő elemek, például a faxilofon vagy a mezítlábas tanösvény még népszerűbbé tették az útvonalat. Szemléletformálás és kikapcsolódás A felújítás a legkorszerűbb ismeretterjesztési elvek mentén zajlott. A táblák új szakmai tartalmát az erdei iskola jelenlegi vezetője, Scheitler Adrienn állított össze. Az egymást kiegészítő tartalmi elemek látványosan világítják meg az összefüggéseket, az erdei élővilág kapcsolatainak bonyolult hálózatát ‒ hiszen az erdő a Föld legösszetettebb életközössége. Így megismerkedhetünk avarlakókkal, talajlakókkal, a jellemző fafajokkal, madarakkal és emlősökkel. De a táblák kitérnek az erdészek munkájára is, amelynek végeredménye a társadalom minden igényét kiszolgáló, egészséges és fenntartható erdő. A tanösvény hosszabb is lett, immár egészen Kantavárig kígyózik a Misina északi oldalában. Így nagyjából 2,5 kilométeresre bővült a kényelmes, könnyed sétával végigjárható útvonal. Forrás: Mecsekerdő Zrt. HÍREK  Felújítás alatt a Lombkorona tanösvény: a Sás-völgyben, az Erdő Háza mellett található Lombkorona tanösvény felújítási munkálatok miatt 2022. április 21-től nem látogatható. A munkálatok befejezéséről a Mecsekerdő Zrt. honlapján lehet informálódni (www.mecsekerdo.hu). Rendezvények A teljesítménytúrákról részletes információk a Teljesítménytúrázók Társasága honlapján (www. teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) találhatók. • május 7., szombat: „Mecsek 50, 30, 15, 10” teljesítménytúrák. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Rajt: Zobákpuszta, Vargánya-tanya (Erdészeti tábor), 6.00-7.00 (50 km), 6.00-8.00 (30 km), 9.00-11.00 (15, 10 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1500, 1200, 1000, 800 Ft/fő. Információ: Szabó-Dalecker Ibolya ( 30/846-0285). • május 14., szombat: „Pont Ott kalandtúra a Mecsekben”. R.: Hamahama Természetjáró Egyesület. Rajt: Magyaregregy, Gurin porta, 10.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 2500 Ft/fő. Információ: Gurin László ( 30/862-4396). • május 15., vasárnap: „Eperjesi Ernő” emléktúra. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. A részleteket lásd a Hétdomb TE nyílt túráinál. • május 20., péntek: Örökségünk – délutáni diskurzus. Kalandozások a „Kalandozó magyarokkal” I. – Bosznia. Szabó Irén előadása. Helyszín: Közösségek Háza (Komló, 48-as tér 1.), időpont: 17.00 óra. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • május 21., szombat: „Almamellék 25, 15, 10” teljesítménytúrák. R.: Zöldgömb Sport Klub. Rajt: Sasrét, Erdei Iskola, 8.00-9.00 (25 km), 8.00-10.00 (15, 10 km). Cél: ugyanott. Nevezési díj valamennyi távon: 200 Ft/fő. Kötelező előnevezés: május 19-én 24.00 óráig! Információ: Fehérvári Máté ( 30/284-2730). • május 25., szerda: Ötórai beszélgetések. Növények kommunikációja az erdőben – Szilasi Tamás előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt., Pécs, Rét utca 8. Időpont: 17 óra. • május 29., vasárnap: „Törökvár 30, 20, 10” teljesítménytúrák. R.: Biki Endre Gábor. Rajt: Máriakéménd, Nagyboldogasszony kegytemplom, plébániaépület közösségi tere, 7.00-9.30. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1200, 1000 ill. 800 Ft/fő. Információ: Biki Endre Gábor ( 30/452-4579). • június 4., szombat: „Hat Torony Túra” – 31, 25, 17, 13, 8 km. R.: Vásárosdombóért Egyesület. Rajt: Vásárosdombó, Szabadság tér 17., 7.00-8.00. Cél: Vásárosdombó (31 km), Gerényes (25 km), Ág (17 km), Kisvaszar (13 km), Tékes (8 km). Nevezési díj valamennyi távon: 400 Ft/fő. Információ:  30/212-3181, 30/355-1142. • június 4., szombat: „2x100 km Baranyában” országúti kerékpáros teljesítménytúra. R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. Rajt: Pécs, Ferencesek utcája – Szent István tér sarok, 7.00-8.00 (200 km), 7.00-9.00 (100 km). Cél: Kozármisleny, Székely Bertalan u. 23. Nevezési díj mindkét távon: 1000 Ft/fő. Információ: Keményfi Balázs ( 20/332-5000). • június 7., kedd: Természetbarátok Klubja. Szicíliai élményeim – Tóth Klára előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). NYÍLT TÚRÁK • május 7., szombat: „Mecseki zöld másképp – GeoGo – Kisvaszar”. Útvonal: Kisvaszar – Codoló – Nyíres – Szabadság völgy – Vadászház – Kisbattyán – Jánosipuszta – Gadány – Szilvás – Komló (16 km, szintemelkedés: 325 m). Utazás: Pécsről a 6.30 órakor induló Dombóvár felé közlekedő autóbusszal Vásárosdombó, Kisvaszari elágazás megállóig (7.26), onnan a 7.37 órakor Kisvaszar felé közlekedő autóbusszal a Rákóczi utcai megállóig (8.05). Találkozás Kisvaszar Rákóczi utcai buszmegállóban (pecsételőhely) 8.10 órakor. Hazautazás Komlóról kora délutáni Pécs felé közlekedő busszal (14.00, 14.30 vagy 15.00 óra). Túravezető: Schóber József (Vándormadár Természetjáró Baráti Kör, Dráva TSE) ( 20/437–8314). • május 14., szombat: „Aprókák kedvéért, avagy a túrázást, mint szenvedélyt nem lehet elég korán kezdeni” – babakocsis, babahordozós túra. Útvonal: a Mandulás körül. Táv: 7–8 km, szintemelkedés: 200 m. Indulás 10 órakor a Mandulás játszótérről. Túravezető: Müller Norbert ( 30/395–7092) • május 14., szombat: „Éjszaka a Zengőn”. Útvonal: Püspökszentlászló parkoló – Zengő (nyugatról) – Réka-völgy – Etelka-forrás – Ötös úti kunyhó – Szamár-pihenő – Diós-kút – Püspökszentlászló parkoló (14 km, szintemelkedés: 617 m). Indulás: 20.00 órakor Püspökszentlászló parkolóból (a falu elején, mivel a faluba behajtani tilos). Megközelíthetőség: Hosszúheténytől vagy Zobákpusztától gyalog, vagy autóval Püspökszentlászlóig. Érdemes összebeszélni több embernek, hogy minél kevesebb kocsival menjünk ki. A túravezető szívesen segít a szervezésben. Túravezető: Ujfalusi Máté (Dél-Zselic TK) ( 20/345-8201). • május 22., vasárnap: „Ormánsági barangolás”. Útvonal: Kémes – Pécsi-víz – Kovács-vágás – Kisinci-tó – Dráva-part – Gátőrház – Mailáthi-horgásztó – Kerek tó – Hétöles-tó – Szaporca – Kémes (21 km, szintemelkedés elhanyagolható – síkvidéki túra). Indulás: Pécs autóbusz-állomásról a Harkány irányába 7.30-kor induló buszjárattal (15-ös kocsiállás). Átszállás Harkányban a Kémes felé 8.25-kor induló járatra. Kémesről 9.00-kor indul a túra. Várható visszaérkezés Pécsre 18 órakor. Túravezető: Romvári Tibor (Dráva TSE) ( 30/335-1702). • május 28., szombat: „Írisz túra”. Útvonal: Túrony – Tenkes – Siklós (14 km, szintemelkedés: 280 m). Indulás: Túrony, Templom tér, 9.00 óra (a találkozási hely elérhető a pécsi távolsági autóbusz-állomás 15-ös kocsiállásáról 8.15-kor Siklósra induló autóbusszal). Túravezető: Tollas Tibor ( 30/956–1695). • május 29., vasárnap: „Nyárelő a Hegyhát gyönyörű tájain”. Útvonal: Vásárosdombó – Ódombó – Tarrós – Vár-hegyi-kereszt – Tékes – Vas Mihály-hegy – Vár-hegyi-kereszt – Paliskó-tető – Ódombó – Vásárosdombó (19 km, szintemelkedés: 330 m). Találkozás: 7.30-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásánál (a busz 7.40-kor indul). Vásárosdombón a Kisvaszari elágazás nevű buszmegállóba való érkezést (8.29) követően 8.35-kor indul a túra. A túra körtúra, az autóval érkezők a buszmegállóban csatlakozhatnak. Visszaindulás Pécsre: a vásárosdombói vasútállomásról 14.16-kor (érkezés 15.14-kor) vagy 15.17-kor (érkezés 17.06-kor). Túravezető: Héjjas Péter (Vándormadár Természetjáró Baráti Kör) ( 20/922-5984). • június 4., szombat: „Délvidéki gyüszmék”. Útvonal: Drávaszabolcs – Dráva-part – Gyűrűspuszta – Alsószentmárton (16 km, szintemelkedés: elhanyagolható – síkvidéki túra). Találkozás: 6.50-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomás 15-ös kocsiállásánál (az autóbusz 7.00-kor indul Harkányba). Harkányban átszállás a 7.40-kor Drávaszabolcs felé induló buszra. A túra Drávaszabolcsról indul 8 órakor. Visszautazás Pécsre 17.14-kor a Mattyi elágazás autóbusz-megállóból. Túravezető: Ujságh Zsolt (Tenkes TE) ( 70/319-1090). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437) ► május 7., szombat: „Panoráma túra”. Útvonal: Magyaregregy – Cserma – Borzlik-tető – Szakadás – Kisbattyán – Jánosipuszta – Gadányi-tavak – Szilvás (11 km, szintemelkedés: 160 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajos ► május 10., kedd: Túra az egészségünkért! – „Vízbenjárás”. Találkozó: 9.30-kor a Hertelendi Termálfürdőnél (odajutás: a 8.45-ös sásdi busszal vagy autóval). Szervező: Őri Zsuzsanna. ► május 15., vasárnap: Eperjesi Ernő Emléktúra + Majális és Civil Találkozó 1. útvonal: Máré csárda – Textiles-forrás – Márévár – Gergely-Éva-forrás – Iharos-kút – Mária kép – Pásztor-forrás – Dobogó – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (14 km, szintemelkedés: 530 m). Túravezető: M.né Szekeres Katalin. 2. útvonal: Máré csárda – Vörösfenyő kulcsosház – Balincai-forrás – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 210 m). Túravezető: Őri Zsuzsanna. Indulás mindkét túrára: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. ► május 17., kedd: Túra az egészségünkért! – „A Jeli Arborétum csodái”. Információ: Őri Zsuzsanna. ► május 22., vasárnap: „Hegyen – völgyön át”. Útvonal: Zobákpuszta – Csurgó – Márévár – Máré csárda (12 km, szintemelkedés: 160 m). Indulás: 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajos. ► május 24., kedd: Túra az egészségünkért! – Hármas-hegy és Kövestető. Indulás: a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► június 5., vasárnap: Túra Komló körül. Útvonal: Petőfi tér – KBSK – Gyöngy-kút – Cserma-tető – Sikonda – Körtvélyes – Petőfi tér (szállási lehetőség: Sikondán vagy Körtvélyesben). Táv: 12 km, szintemelkedés: 320 m. Indulás: 8.45-kor a Petőfi térről. Túravezető: Papp László ► május 24., kedd: Túra az egészségünkért! – Lengyel-Annafürdő szépségei. Információ: Őri Zsuzsanna. A Mecsek Egyesület nyílt túrája  május 7., szombat: „Ciszterci vonatkozások a Mecsekben”. Útvonal: Éger-völgy – Horvát Adolf Olivér-emléktábla – Cinke-tanya emlékkő – Szuadó-völgy – Orfű – Büdös-kút – Tubes – Misina – Tettye (16 km, szintemelkedés: 540 m). Találkozás: 8.15-kor Éger-völgyben, a Teca Mama Vendéglő előtti parkolóban. Túravezető: Kazal Márton ( 30/903-1871) DDNPI természetjáró rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság programjairól részletes információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. • május 11., szerda: Madarak és Fák Napja. Helyszín: Pécs, Pintér-kert Arborétum, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 60 perc. Részvételi díj: 500 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 70/374-0295)! • május 12., csütörtök: Madarak és Fák Napja. Helyszín, Ős-Dráva Látogatóköz-pont, Szaporca, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 60 perc. Részvételi díj: 500 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 70/374-0295)! • május 14., szombat: Cikta túra. Helyszín: Cikta Major, Nagydorog, időpont: 9.00 óra. A túra hossza: 5 km, időtartama: 3 óra Részvételi díj: 700 Ft/fő. • május 21., szombat: Éjszakai kalandtúra a Gemencben. Helyszín: Szekszárd-Keselyűs kisvasút parkoló, időpont: 20.30 óra. A túra hossza: 3,5 km, időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). • május 21., szombat: Hajnali madárles a Pacsmagi-tavakon. Helyszín: Regöly, Majsapuszta halászati telep (Regöly és Keszőhidegkutat összekötő autóútról közelíthető meg), időpont: 6.00 óra. A túra hossza: 8 km, időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö¬vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

MECSEK HÍRADÓ 297. szám 2022. március Küldöttgyűlés A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség február 12-én délelőtt tartotta 2022. évi küldöttgyűlését Pécsett a Balokány-ligetben, a Pepita Kultúrtér épületében. Strasser Péter, a szövetség alelnöke köszöntötte a megjelenteket, és egyúttal tolmácsolta Schóber József elnök üdvözletét, aki betegsége miatt nem tudott a küldöttgyűlésen részt venni. A küldöttgyűlés – a járványhelyzetre való tekintettel – rövidített formában zajlott, a hivatalos részt ezúttal nem követte a szokásos vendéglátás (szendvicsek, sütemények, innivalók, beszélgetés). Strasser Péter bejelentette, hogy az elnökség tervei szerint az elmaradt „második részt” ősszel, egy kötetlen találkozón fogják pótolni. A küldöttgyűlés az előre magadott napirend szerint zajlott. A küldöttek egyhangúlag elfogadták a 2021. évről szóló beszámolót, a közhasznúsági jelentést, az ellenőrző bizottság beszámolóját, valamint a 2022. évi terveket. A hivatalos rész után – szokásosan – különböző elismerések átadása következett. Strasser Péter elsőként Jancsi Attilát (Dráva TSE) köszöntötte, aki 2021 szeptemberében Dobogókőn, a Természetjárók Napján a Természetjárás Fejlesztéséért Ezüst Fokozat kitüntetést kapta, majd a Dráva Természetbarát Sport Egyesületet, amely szintén a Természetjárók Napján a fennállásának 25. évfordulója alkalmából Természetjáró Érdemérem elismerésben részesült. Ezután Jancsi Attila ismertette a 2021. évi egyéni túrapontverseny eredményeit, és adott át okleveleket és csokoládét a kategóriánként első három helyezettnek. 2021 decemberében a szövetség a Jakab-hegyen rendezte meg a Hegyek Napja alkalmából az immár hagyományos találkozót, melyen egy totót is kitölthettek a résztvevők Magyarország hegyvidékeiről. A legjobb eredményt elérők (Arató Tünde, Bitter Péter és Tóth Klára) szintén oklevelet és csokoládét kaptak jutalmul. Ezek után elismerések átadására került sor. Az elnökség – az egyesületek előterjesztése alapján – oklevélben és tárgyjutalomban (ez évben egy névvel gravírozott tőr) részesítette a következő személyeket: Takács Ferenc (Hosszúhetényi Turista Egyesület), Both Viktória és Vass Tibor (Dráva Természetbarát Sport Egyesület), Kalocsai Vilmos és Fehér Lászlóné (Hétdomb Természetbarát Egyesület, Komló), Háber Jánosné és Torma Kitti (Ifjúsági Unió Pécs), Bódis Péter Donát és Alekszandrov Anna (Szent Imre Iskola Sportkör, Siklós). 2. oldal Végezetül az Aranybakancs Díj kitüntetés átadására került sor, melyet minden évben két személy részére ítél oda szövetségünk elnöksége: egy „külsős” személy részére, aki munkájával kiemelkedően segíti a baranyai természetjárást, és tagságunkból egy természetjáró részére, aki több éven át kiemelkedő tevékenységével vesz részt a szövetség munkájában. Ez évben a „külsős” díjat Varga Jenő kapta, aki hosszú évek óta segíti a természetjárást az erdei utak, pihenőhelyek karbantartásával, tisztításával, valamint rendezvényszervezéssel, tagjaink közül pedig Tóth Klára előző évben leköszönt elnök kapta a díjat sok évi kiemelkedő természetjáró és vezetői tevékenységéért. Bár vendéglátást nem szerveztünk, azért egy spontán, kötetlen beszélgetés mégis kialakult a küldöttgyűlés végén, amelyen az elkövetkezendő tervekről beszélgettünk. Strasser Péter A 2021. évi egyéni túrapontverseny eredménye Név Pontszám Egyesület Hölgyek 50 év felett Várnainé Meng Hajnalka 3924 Dráva TSE Kühár Zsuzsanna 3537 Hétdomb TE Gáspárné Juhász Ibolya 3047 Dráva TSE Sándorné Balogh Emese 2900 Dráva TSE Braun Andrea 2733 Dráva TSE Farkasné Tomecskó Zsuzsanna 2089 Dráva TSE Király Zsuzsanna 1750 Dráva TSE Takácsné Jakabos Laura 1531 Hétdomb TE Müller Éva 1423 PTKK Nyújtó Teréz 1384 Dráva TSE Bajzáth Ilona 1219 Dráva TSE Urak 50 év felett Vass Tibor 3575 Dráva TSE Szőke Zoltán 2985 PITE Jancsi Attila 2656 Dráva TSE Gida Tibor 1968 Dráva TSE Balog Árpád 1805 Tenkes TE Urak 50 év alatt Szutor András 2608 PTKK Farkas Ádám 1708 PTKK Az egyesületek által leadott adatok alapján összeállította: atiKA 3. oldal Túra a hármas megyehatárhoz Január 29-én Baranyajenőről, a Szabadság utcai autóbuszmegállóból indult 26 fős túracsapatunk a közel 20 km-es túrára. Már induláskor láttuk, hogy az időjárás ma kegyes lesz hozzánk. Abban is reménykedtünk, hogy az előző napok szeles, napos időjárása a földutakat is viszonylag jól járhatóvá tette. Északi irányba, a piros háromszög jelzésen indultunk a Várhegy felé. A „Szűz Mária Szent Neve” tiszteletére szentelt templom mellett haladtunk el. A település határát elhagyva továbbra is enyhén emelkedő földúton gyalogoltunk. A Várhegyhez közeledve a nyílt terepet erdős terület váltotta. Kelet-északkelet irányába folytattuk utunkat, újra nyílt terepen. Ragyogó, szinte kora tavaszi napsütésben, majdnem sármentes úton közelítettünk a hármas megyehatárhoz. Baranya-Somogy-Tolna megyék „találkozásánál” kopjafa, tűzrakóhely és egy kis kilátó várja a túrázókat. Rövid pihenés után a gerincúton gyalogoltunk Jágónak település felé. A település német neve Jagenak, lakói a 18. század második felétől betelepített németek voltak. A német lakosságot a második világháborút követően kitelepítették, helyükre felvidéki magyarokat hoztak. A település közelében található az egykori Daruvár. A település közepén található „vendéglátóipari egység” teraszán fogyasztottuk el szendvics ebédünket, közben kissé fellendítettük a kocsma forgalmát is. A településen található a Szent Istvánról elnevezett valamikori iskola-kápolna, északi végén pedig az I. világháborús emlékmű áll. A pihenő után a piros sáv jelzésen, a műutat követve a Nyerges-erdő felé vettük az irányt. A megművelt mezőgazdasági területek között szigetszerűen emelkedik ki a viszonylag nagy kiterjedésű dombvidéki gyertyános-tölgyes erdő. Az 1980-as években erdei sportpályát és „Magyar-Szovjet Barátság Parkerdőt” alakítottak ki itt. Parkőr is volt, aki vigyázott a területre. A rendszerváltással megszűnt a parkerdő, és a tornapálya is az enyészeté vált: az orosz laktanya kiürült, a nagyvállalatok megszűntek. A Nyerges-erdő ritka, védett növényei még az avarban rejtőzködnek, még téli álmukat alusszák. Az erdő legmélyebb pontjait kis tavak töltik ki. A tavacskák felületét olvadó jégpáncél borítja még. A szőlőhegyi Szent Anna kápolna régi búcsújáróhely. A hagyomány szerint egy helybéli csősz Szent Annát látta, ahogy kislányát, Szűz Máriát mosdatta a domboldalból fakadó forrásnál. A csősznek azt mondta Szent Anna, hogy tiszteletére építsenek kápolnát… a hír hamar elterjedt. Kedvelt búcsújáró hely lett. 1870-ben nagyobb kápolna épült, melyet 1912-ben bővítettek és toronnyal láttak el. Július 26-án (Szt. Anna) több száz zarándok érkezik a környékről a búcsúra. A dombóvári plébániahivatalban dolgozó hölgy jóvoltából megtekinthettük a kápolnát, megismerhettük a kápolna történetét. Túratársaim közül néhányan megtöltötték kulacsaikat, mások megmosták arcukat a forrás vizében. Dombóvár-Szőlőhegy település déli oldalán, a szélső házak mellett gyalogoltunk tovább Dombóvár-Szigeterdő... 4. oldal irányába. A 66. sz. főúthoz érve balra megpillantottuk a Dombai vár romjait (Gólyavár). Az első vár a 13. század vége felé épülhetett. A megyei nemesség jómódú rétegéhez tartozó Dombai Farkas és János az 1520-as években a várat jelentősen kibővítette és átalakította: a négyszög alapú építményt a nyugati oldalán nagyméretű lakótoronnyal erősítette meg, vizesárokkal vette körül. A vár 1544-ben török kézre került, a török kiűzését követően 1702-ben lerombolták. Ma már csak két magasabb falmaradványt és a részben feltárt lakótorony alapjait láthatja az érdeklődő. Dombóvár legszebb – 4,5 hektár területű – parkja, a Szigeterdő felé folytattuk utunkat. Dombóvár-Alsó vasútállomás mellett haladtunk el. A Kapos folyó mocsaras árterületéből kiemelkedő teraszok egyikén kör alakú árokkal és sánccal körülvett, több szintes tégla lakótorony épült a 12-13. században. A 10x10 méter külső, 5x5 méter belső méretű torony a 16. század elején tűzvészben elpusztult. 2000-ben feltárták, majd újraépítették a lakótornyot. Ma Őri Nándor bélyegestégla és cserépkályha elemek gyűjteménye látható az első szinten, a második emeleten pedig Horvay János monumentális szoborcsoportjának, az első felelős magyar kormány tagjait ábrázoló szoborcsoportnak a történetét és Dombóvárra kerülését bemutató tárlat van. A parkban megtekinthetők az 1927-1951 között a parlament épülete mellett állt szoborcsoport szobrai. A Kossuth szoborcsoport és a kiállítások megtekintését követően, túránk végén a vasútállomásra gyalogoltunk, és vonattal utaztunk haza. Schóber József túravezető Téli fotós túra Február 6-án, vasárnap reggel mínusz 6,5 oC-ot mutatott a hőmérő, igazi hideg téli reggelre ébredtünk. Ha az ember téli fotós túrára indul, akkor legyen télies az időjárás is! Irány Zobákpuszta, a kirándulás találkozási helye. Kitehettük volna a „Zobákpuszta megtelt” táblát, mert buszokkal és autóval közel hatvanan érkeztek a helyszínre. Hosszú kígyózó sorban indultunk a Takanyó völgye felé, majd a vadregényes szurdokvölgyben felfedeztük a Takanyó-forrás által „kialakított” mésztufalépcső befagyott vízesését. A Kis-kaszáló tisztására felkapaszkodva egy hosszabb pihenő és uzsonna következett, majd a nagy létszámú túracsapat kettévált. Az egyik csoport a rövidebb, 7 kilométeres kört választva lesétált a Hidasi-völgybe a S+ jelzésen. Mi pedig a K háromszögön elgyalogoltunk Pusztabányára, ahol az ősi üvegmesterséggel ismerkedtünk. A tavasziasra fordult napos időben a szép réten megebédeltünk, majd lesétáltunk a Betyár-... 5. oldal forráshoz, ahol a természet egy újabb csodaszép „jégeséssel” ajándékozott meg minket. Innen már a Hidasi-völgyben folytattuk tovább utunkat. Felfedeztük a völgy kiapadt forrásait, a csordogáló Hidasi-forrásnál pedig megtölthettük kulacsainkat. A kígyózó patakvölgyben a Csurgó meseszép vízesése fogadott minket. Közel 10 kilométerrel a lábunkban a végén jól bele kellett húznunk, hogy Zobákpusztán elérjük a pécsi buszt. Jól sikerült, szép fotós túra volt, szép tavaszi napot kaptunk kora délutánra. Müller Nándor túravezető „Nehezen járható” Február 13-án, vasárnap reggel 9-kor indultunk a komlói Spar parkolójából 17 fős csapatunkkal a Sín-gödörbe. Mi csak „nehezen járhatónak” hívjuk, mert ez szerepel(t) a Mecsek térképen neve mellett, utalva a ránk leselkedő élményekre. Patakmedernél halad az út, melyen számtalanszor át kell kelni. Ez, és a mohás sziklákon lezúduló víz adja a szépségét. Kezdetnek egy jó kis emelkedőt kellett megmásznunk, a Szöge-hegyet. Itt még nem olyan vadregényes a táj. Közel vannak Komló lakott részei. Meredeken leereszkedtük az Egregyi-völgybe, ahonnan indult a Sín-gödör. A völgy vízesésekben és kőalakzatokban leginkább bővelkedő szakaszán tartott pihenő alatt sokan készítettek fényképeket. Onnan egy meredek szakaszon „fel-le” következett, hogy a Hidasi-völgybe átjussunk. Kiértünk a szebb napokat is látott Csurgó-vízeséshez. A csapat egyik részével kitérőt tettünk a Hidasi-forráshoz, ami az év minden szakában vízvételre alkalmas hely. Ezt követően egyesültek erőink a Csurgónál, ahol megkerestük a Csurgó táblát, ettünk, ittunk. Visszafelé egy csapattag hosszabb úton akart hazamenni, ezért 16-an folytattuk utunkat. Kiérve egy erdőgazdálkodási útra csoportkép is készült. Irány Zobák-akna és Szilvás. A csapat fele a vízmű felé vette az irányt, onnan az autóbusz-állomáshoz. Így nem kellett hiába megmászniuk Szilvás nem épp alacsony dombját. A többiekkel a start és cél helyszínéül szolgáló Spar parkolóba visszamentünk, hogy elköszönjünk egymástól. Az időjárás végig kegyes volt hozzánk. Nem hogy felhő, de még szél se rontott az élményen. Ujfalusi Máté túravezető 6. oldal Püspökszentlászlói Mária-kápolna (a „Zengő csillaga”) A Zengő északi oldalán, a püspöki kastély közelében található a festői, mohás tölgyesekkel övezett püspökszentlászlói Mária-kápolna. Az erdei kegyhely a „Zengő csillaga” néven ismert, pietát ábrázoló mészkőszobornak ad otthont, melyet a hagyomány szerint egy korábbi, bencések által készített faszobor elkorhadása után emeltek. A gondosan karbantartott, padokkal felszerelt helyszín kedvelt zarándokhely, ahová a helyiek májusban és szeptemberben, Mária ünnepén zarándokolnak el. A 18-19. század fordulóján épült, sárga falú, nyeregtetős épület egyszerűségében is méltóságteljes látványt nyújt a túrázóknak. (Forrás: termeszetjaro.hu) Püspökszentlászlói Mária-kápolna (a „Zengő csillaga”) Püspökszentlászlói Mária-kápolna (a „Zengőcsillaga”) A Zengő északi oldalában, a püspöki kastély közelében, meghitt környezetben találjuk a püspökszentlászlói Mária-kápolnát. Az árnyas tölgyerdőben álló kegyhely őrzi a „Zengő csillagának” nevezett Mária-szobrot, amit az eredeti, bencések által készített faszobor elkorhadása után mészkőből faragtak ki, majd helyeztek el a hegyoldalban. A Mecsekben, a Zengő csúcsa és Püspökszentlászló között, a püspöki kert felett pár száz méterrel, a hegy északi letörésének egyik lankásabb részén találjuk a „Zengő csillagát”, a szenvedő Szűz Mária-szobrot őrző kápolnát. A Magyar Zarándokút jelzésével a Zarándok-kút árkából felkanyarodó ösvényen, vagy a Zengő csúcsa felől érkezhetünk a kis erdei kápolnához. Gondosan karbantartott kert övezi a mohás törzsű tölgyek között álló kegyhelyet, ahol a megfáradt hívők puritán kényelmét padok szolgálják, támogatván az elmélyült fohászokat. A hagyomány szerint az eredeti Mária-szobrot Szent László fájából faragták a bencés szerzetesek, majd annak elkorhadása után a szászvári Kiss György mester készítette el mészkőből a kápolnában őrzött pietát, a halott Krisztust tartó Mária-szobrot. A hosszúhetényiek május és szeptember második vasárnapján, Mária ünnepén kereszt és zászló mögött felsorakozva, hosszú menetben zarándokoltak fel a kápolnához. Az erdei kegyhelyet magányosan és kisebb csoportokban is sokan keresik fel, és messze hangzó énekkel köszöntik a hívek a „Zengő csillagát” Mária dicsőítésére. A kápolna egyszerű, sárgára festett falú, nyeregtetős, cseréppel fedett épület. Építésének ideje nem tisztázott, de a 18. és 19. század fordulójának idejére tehető. A kicsiny épületbe nem lehet bemenni, vasrács védi a műalkotást a rongálásoktól. (Forrás: termeszetjaro.hu) A vizes élőhelyek védelmében A vizes élőhelyek számos növény- és állatfajnak adnak otthont és így az erdei ökoszisztéma nélkülözhetetlen részei. A Mecsekerdő a vizes élőhelyek világnapja alkalmából azokat a természetvédelmi intézkedéseket mutatja be, amelyeket az erdőgazdaság területén lévő élőhelyek védelmében indított az elmúlt időszakban. A klímaváltozás negatív hatásai - például a szélsőséges csapadékeloszlás - jelentősen veszélyeztetik az ökoszisztémában fontos szerepet játszó vizes élőhelyeket. A Mecsekerdő kezelésében lévő területen - elsősorban Dráva-síkon - mintegy 1100 hektárt kitevő erdőben találhatók vizes élőhelyek, amelyek védelme érdekében az erdőgazdaság több természetvédelmi akciót is indított az elmúlt évek során. A fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően a Dráva menti erdőkben a vizes élőhelyek madárvilágához tartozó, több védett és fokozottan védett madárfaj is fészkel: a fekete gólya, a rétisas, a barna és vörös kánya is. A Mecsekerdő által kezelt erdők - földrajzi helyzetünkből adódóan - fontos szerepet töltenek be a madarak tavaszi és őszi vonulása során, a hosszú és kimerítő utazás alatt sok faj használja a vizes élőhelyeket pihenésre és táplálékkeresésre. Itt említhetjük a Kemse, Bogdása, Csányoszró, Páprád, Szentegát határában lévő mocsaras területeket, a Dráva régi medrét, valamint a folyón található gyűjtőtavak egyes részeit - utóbbiak közül a Szaporcai Ó-Dráva meder egyben Magyarország első, természetvédelmi szempontból kiemelt, úgynevezett Ramsari területe. A természetvédelmi kezelő Duna-Dráva Nemzeti Park a Mecsekerdő közreműködésével elkészítette az ormánsági vizes élőhelyek és gyepek, valamint a Kelet-Dráva kiemelt természetmegőrzési terület Natura 2000-es fenntartási terveit, amelyek célja a Dráva-sík ártéri mocsár rétjeinek, láp- és sásrétjeinek, illetve ligeterdőinek fenntartása, valamint a természeti folyamatokat jelző, úgynevezett indikátor-élőhelyek természetvédelmi helyzetének javítása, területi kiterjedésük, szerkezetük és jellegzetes fajösszetételük hosszú távú megőrzése. A gyakorlati lépések közé tartozik az élőhelyek alapfeltételét biztosító víz, vagyis az ősi Dráva medermaradványaiban fennmaradt, természetes, tápanyagban gazdag - eutróf - tavak, mellékágak és holtágak vízminőségének megtartása, javítása, csakúgy, mint az idegenhonos, invazív fajok - akác, gyalogakác, bálványfa - visszaszorítása, amely több mint 155 hektár területen történt meg. A Mecsekerdő megújított erdőterveiben ezek a helyszínek már kíméleti, vagyis a gazdálkodás alól kivont területként szerepelnek. (Forrás: Mecsekerdő Zrt.) HÍREK ■ Medvehagymát gyűjtők figyelmébe! Lassan ellepi az ország legismertebb med-vehagyma-termő területét, a Mecseket a tavasz hírnökeként jegyzett, jellegzetes fokhagyma illatú, vér- és vesetisztítóként is ismert gyógynövény, amelyet előszeretettel szüretelnek az erdőben járók. A tavalyi előírásokhoz képest jogszabályi változás nem történt, a Mecsekerdő Zrt. továbbra is a 2009. évi, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló XXXVII. törvény értelmében jár el, mely szerint állami erdőben - nem védett területen - csak az egyéni szükségleteinek megfelelő, azaz naponta 2 kg/fő mennyiségű gomba, gyógynövény - így medvehagyma-levél is - gyűjthető külön engedély nélkül. Amennyiben valaki ennél nagyobb mennyiséget kíván gyűjteni, azt csak az erdőgazdálkodó engedélyével teheti. (Forrás: Mecsekerdő Zrt.) ■ Gyalogos túravezetői tanfolyamok: a Demeter Egyesület (Paks) bronz- és ezüstjelvényes túravezetői tanfolyamot indít márciusban. A bronzjelvényes képzésre azoknak a 18. életévüket betöltött, tapasztalt túrázóknak a jelentkezését várják a szervezők, akik nem ódzkodnak elsajátítani a túraszervezés és a túravezetés minden ismeretanyagát. Az ezüstjelvényes képzés azoknak a középfokú (bronzjelvényes) túravezetői végzettséggel és 3 év gyakorlattal már rendelkező túravezetőknek ajánlott, akik a meglévő tudásukat szeretnék bővíteni. A tanfolyamok 2022. március 20-án indulnak és tervezetten 2022. szeptember 30-án érnek véget. Az e-learning rendszerrel támogatott elméleti és gyakorlati előadásokat a Somogy, Tolna, Baranya és Veszprém megyében aktívan működő természetjáró civil szervezetek oktatói tartják. A tanfolyami kiírások és a jelentkezés további részletei a Demeter Egyesület honlapján elérhetőek az egyesület honlapján, a következő linken: https ://www. dmtr.hu/stb2022tvk/. Rendezvények ♦ március 5., szombat: „Nőnapi túrák” (Nőnapi túra, Nőnapi kirándulás, Nőnapi séta). R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Távok: 20, 12, 6 km. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 7.30-9.00 (20 km), 7.30-10.00 (12, 6 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: valamennyi távon 1300 Ft/fő (diákoknak, ill. Mecseki Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény). Információ: Bota János (® 30/993-8595). ♦ március 18., péntek: Örökségünk - délutáni diskurzus. Túráim Európában 2018 és 2021 között - Leirer László fotós élménybeszámolója. Helyszín: Közösségek Háza (Komló, 48-as tér 1.), időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna (® 20/376-6437). ♦ március 19., szombat: „Szuadó” teljesítménytúrák (60, 40, 25, 17, 11, 6 km). R.: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület. Rajt: Csülök Bár (Pécs, Pellérdi út 31.), 6.00 (60 km), 6.00-8.00 (40 km), 7.00-9.00 (25 km), 8.00-10.00 (17, 11 km), 10.00-12.00 (6 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 3000 Ft/fő (60 km), 2200 Ft/fő (40, 25 km), 2000 Ft/fő (17, 11 km), 1800 Ft/fő (6 km). Információ: Hajdu György (® 20/919-1340), Révai László (® 20/400-6721). ♦ március 30., szerda: Ötórai beszélgetések. A 2022-es év élőlényei - Scheitler Adrienn előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt., Pécs, Rét utca 8. Időpont: 17 óra. ♦ április 2., szombat: „Tenkes” teljesítménytúrák (45, 30, 20, 17, 10, 6 km). R.: Dráva Természetbarát Sport Egyesület. Rajt: Máriagyűd, túraállomás, 7.00 (45 km, tömegrajt, jelentkezés a rajt előtt legalább 15 perccel!), 8.00-10.00 (10 km), 8.0011.00 (6 km); Túrony, Diósvölgy, 7.00-8.00 (30 km), 8.00-11.00 (20, 17 km). A 45 km-es táv egyszeri rendezés, Siklós várossá válásának 45. évfordulója alkalmából. A 45 km-es távon csak előzetes nevezéssel lehet részt venni! (Előzetes nevezés e-mailben: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., határidő: március 22-én 24.00 óra). Cél minden távon a rajttal megegyező. Nevezési díjak: 1300 Ft/fő (45 km), 1200 Ft/fő (30 km), 800 Ft/fő (20, 15 km), 700 Ft/fő (10 km), 500 Ft/fő (6 km). Információ: Jancsi Attila (® 20/580-6078). ♦ április 5., kedd: Természetbarátok Klubja. Az év élőlényei - 2022. Scheitler Adrienn előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (® 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ♦ március 5., szombat: „A mi mandulafánk” - közös túra a Magyar Környezeti Nevelési Egyesülettel és a Janus Pannonius Múzeummal. Útvonal: Szentkút -Remete-rét - Sós-hegy - Mandulás - Sári-pihenő - Tettye - Havi-hegy (12 km, szintemelkedés: 230 m). Találkozás: 9.15-kor a szentkúti autóbuszfordulóban (a 24-es autóbusz 8.24-kor indul a Fagyöngy utcából, az Árkádnál 8.44- kor, az uránvárosi buszpályaudvaron 8.57-kor lehet felszállni rá). Túravezető: Both Viktória (Dráva TSE) (® 30/938-2606) és Varga Ágnes. ♦ március 19. szombat: XXXVII. Csokonay Sándor Emléktúra. „Források és virágok”. Útvonal: Boda - Húsvét-forrás - Petőcpuszta - Kővágószőlős (11 km, szintemelkedés: 300 m). Találkozás: 7.15-kor a pécsi autóbusz-állomás 5-ös kocsiállásánál (az autóbusz Bodára 7.25-kor indul). Túravezető: Baumann József (Mecsek Egyesület) (® 20/474-7151). ♦ március 20. vasárnap: „Túra a zöldülő tavaszi erdőben”. Útvonal: Orfű, Pécsitó - Vágotpuszta - Kőlyuk - Nagy-Mély-völgy - Büdös-kút - Remete-rét (15 km, szintemelkedés: 410 m). Találkozás 9.15-kor a pécsi autóbusz-állomás 23-as kocsiállásánál, az Orfű irányába induló autóbusznál (a busz 9.30-kor indul). Or-fűn a mecsekrákosi buszmegállóba („Orfű, községháza”) való érkezést követően 10.15-kor indul a túra. Visszaindulás: a Remete-rétről 15.07-kor induló autóbusz-szal (érkezés Pécsre 15.32-kor). Túravezető: Éger Zoltán (Vándormadár Természetjáró Baráti Kör) (® 30/537-6416). ♦ március 26., szombat: „Túra szép tájakon”. Útvonal: Gesztenyés - Tölgyes út - Rábay fa - Kis-rét - Dömörkapu - Tettye (10 km, szintemelkedés: 300 m). Találkozás: 8.30-kor a pécsi főpályudvar előtt a 40-es busz megállójában (a busz 8.45- kor indul). Túravezető: Földes Béla (Pécs Városi Természetbarát Bizottság) (® 30/232-5528). ♦ március 27., vasárnap: „Rejtett kincsek a postaút mentén”. Útvonal: Telekhegyi megálló - Hajmás - György-Márton-hegy - Gálosfa - Bükk-tető -Sárközi erdő - Csepegő-kút - Szágy (17 km, szintemelkedés: 360 m). Találkozás 8.15-kor a pécsi autóbusz-állomáson, a 14-es kocsiállásnál (az autóbusz Kaposvár felé 8.30 órakor indul és 9.44 órakor érkezik Szentbalázs, Telekhegyi megállóhoz). Visszautazás: Szágy autóbusz fordulóból 16.45 órakor induló autóbusszal, 17.45 órakor sásdi átszállással Pécs felé. Várható érkezés Pécsre 18.35 órakor. Túravezető: Schóber József (Vándormadár Természetjáró Baráti Kör, Dráva TSE) (® 20/437-8314). ♦ április 2., szombat: „Tavasz a Mesevers tanösvényen”. Útvonal: Liptód, rk. templom - Lókút - Kisnyárádi kápolna - Babarci-kilátó - Babarc (15,5 km, szintemelkedés: 100 m). Találkozás Liptód, templom autóbusz-megállóban 8.20-kor (elérhető Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 2-es kocsiállásáról 7.15-kor induló autóbusszal). Túravezető: Markesz István (Vándormadár Természetjáró Baráti Kör) (S 20/772-0330). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna S 20/376-6437) ► március 6., vasárnap: „Horzsa Sándor Emléktúra”. I. útvonal: Vékény - Csepegő-árok - Vörösfenyő kulcsosház - Iharos-kút -Máré-vár - Barna-kő - Gadányi-tavak - Komló (18 km, szintemelkedés: 550 m). Túravezető: Horváth Attila. II. útvonal: Máré csárda - Vörösfenyő kulcsosház - Balincai-forrás - Vörösfenyő kulcsosház - Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 210 m). Túravezető: Gáll László. Indulás mindkét túrára: a 7.40-es mekényesi autóbusz-járattal ► március 8., kedd: Túra az egészségünkért! - Nőnapon a „vízben”. Találkozó: 9.30-kor a Hertelendi Termálfürdőnél (odajutás: a 8.45-ös sásdi busszal vagy autóval). Szervező: Őri Zsuzsanna. ► március 12., szombat: „Tavasz a Kelet-Mecsekben”. Útvonal: Magyaregregy -Almás - Pap-erdő - Kis-kút-orma - Szöge-hegy - Komló, Szilvás (12 km, szintemelkedés: 290 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin. ► március 20., vasárnap: „Tavasz az erdőben”. Útvonal: Kövestető - Bánya-tó -Kincskereső-forrás - Rákos-völgy - Budafa (10 km, szintemelkedés: 100 m). Indulás: a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet. ► március 22., kedd: Túra az egészségünkért! - Mocsári kockásliliom nézőben I. Úti cél: Matty. Odajutás autókkal. Információ, részletek: Őri Zsuzsanna (S 20/376-6437). ► március 26., szombat: „Tavaszi virágok a Nyugat-Mecsekben”. Útvonal: Árpádtető - Tripammer-fa - Melegmányi-völgy - Mánfa, Árpád-kori templom -Sikonda (11 km, szintemelkedés: 320 m). Indulás: a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin. ► március 27., vasárnap: „Viráglesen I”. - Erdő-mező virágai. Útvonal: Kövestető - Hármas-hegy - Pap-rét - Zengő - Bazsarózsás - Diós-kút - Pusztabánya -Hidasi-völgy - Zobákpuszta - Kövestető (19 km, szintemelkedés: 760 m). Találkozó: 8.20-kor Kövestetőn (odajutás: Komlóról a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárattal). Túravezető: Korcz Miklós. ► március 29., kedd: Túra az egészségünkért! - Nagymező virágai I. Indulás: a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► április 5., kedd: Túra az egészségünkért! - Mocsári kockásliliom nézőben II. Úti cél: Matty. Odajutás autókkal. Információ, részletek: Őri Zsuzsanna (® 20/376-6437). A Hosszúhetényi Turista Egyesület nyílt túrája ■ március 6., vasárnap: „Tüzeskerék túra - Hutzelsonntag”. Március 6-án Óbányán is elűzik a telet. A látványos tüzes zsindelyek dobálását már sötétedéskor megkezdik a fiatalok az óbányai hegyoldalon. Nagy máglyát gyújtanak és a hagyományos sváb versek elmondása után égő zsindelyeket hajítanak le a hegyről, majd a 18 órai harangszó után együtt imádkoznak és indítják útjára a tüzes kereket, melyet fáklyások kísérnek. A hiedelem úgy tartja, hogy attól függően, a kerék merre gurul, arra lesz jobb termés az évben. Útvonal: Hosszúhetény (Hosszú Kávé) -Püspökszentlászló - Hárs tető - Kisújbánya - Óbánya, majd ugyanezen az útvonalon vissza (21 km, szintemelkedés: 602 m). Indulás: 14.30-kor Hosszúhetény-ből, a Hosszú Kávé elől. Túravezető: Takács Ferenc (® 20/805-3405). DDNPI természetjáró rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság programjairól részletes információk a www.ddnp.hu honlapon találhatók. • március 5., szombat: Barlangi földrajz óra. Az izgalmas programon a gyerekek és az érdeklődő felnőttek megismerkedhetnek a barlang különleges természeti képződményeivel és a cseppkövek növekedésének folyamatával. Helyszín: Abaligeti-barlang, időpont: 14.00 óra. A program időtartama: 1 óra. Részvételi díj: a barlangi belépő ára. A programon a maximális létszám 20 fő, előzetes bejelentkezés szükséges (®72/498-766)! • március 10., csütörtök: Beporzók napja. A programon megismerkedhetnek az érdeklődők a rovarok által végzett beporzási munka fontosságával, a méhek szerepével és a méhek által készített termékek egészségre gyakorolt hatásaival. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 1 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. A programra előzetes bejelentkezés szükséges (® 70/374-0295)! • március 11., péntek: Fotós túra az Abaligeti-barlangban. A program során fotós szakvezető segítségével lesz lehetőség a cseppkövekben gazdag barlang képződményeinek fényképezésére. Helyszín: Abaligeti-barlang, időpont: 15.00 óra. A program időtartama: 2 óra. Részvételi díj: a barlangi belépő ára. Előzetes bejelentkezés szükséges e-mailben (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)! • március 12., szombat: Madarat tojásáról? A tavasz a madarak világában a költési időszak, ami a párválasztásról, a fészekkialakításról, a tojásrakásról és a fiókanevelésről szól. Az előadás során ebbe nyújtunk bepillantást a résztvevők számára, a program kisebb tojásbemutatót és kézműves foglalkozást tartalmaz. Helyszín: Fehér Gólya Múzeum, Kölked, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. • március 12., szombat: Barangolás a Denevér tanösvényen. A program során az Abaligeti-barlang felett húzódó Denevér tanösvényen teszünk egy felszíni túrát, ahol megismerkedünk a mészkőterületekre jellemző formakinccsel, valamint a területen előforduló állat- és növényvilággal, természeti értékekkel. Helyszín: Abaligeti-barlang, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. A programra előzetes bejelentkezés szükséges (® 70/374-0295)! • március 19., szombat: „Kinn lel-e a kikelet?” túra. A túra során megismerhetjük a tavaszi erdő első virágait és megcsodálhatjuk az Aranyos-patak völgyében elterülő tavaszi tőzike mezőket. A túra végén igény esetén szalonnasütésre is lehetőség nyílik. Helyszín: Mesztegnyői Erdei Vasút kakpusztai végállomása, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. • március 20., vasárnap: Barlangi földrajz óra. Az izgalmas programon a gyerekek és az érdeklődő felnőttek megismerkedhetnek a barlang különleges természeti képződményeivel és a cseppkövek növekedésének folyamatával. Helyszín: Abaligeti-barlang, időpont: 16.00 óra. A program időtartama: 1 óra. Részvételi díj: a barlangi belépő ára. A programon a maximális létszám 20 fő, előzetes bejelentkezés szükséges (®72/498-766)! • március 25., péntek: Fény és zene a tavaszi napéjegyenlőség idején. Színes fények a Pintér-kert Arborétum fáin, bokrain és szobrain, elektronikus zenei produkciók élőben, helyben megszületve, egyszeri és megismételhetetlen formában, analóg technikákkal. Napjainkban óriási népszerűségnek örvend a fényfestés, különböző építmények színes fényekkel történő megvilágítása. E produkciók egyre inkább a digitális technikákra épülnek, előre beprogramozott rend szerint valósulnak meg, mintegy gombnyomásra. Rendezvényünkön visszatérünk az analóg megoldásokhoz: a Pintér-kert Arborétum szobrait, fáit, bokrait egyedi, élőben megszülető fényinstallációkkal „öltöztetjük fel”. A hangulatot elektronikus zenei produkciók fokozzák, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának oktatói és diákjai jóvoltából. Esőnap: március 26. Helyszín: Pécs, Pintér-kert Arborétum, időpont: 19.00 óra. A program időtartama: 3 óra. Részvételi díj: Pintér-kert belépőjegy. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (762l Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

MECSEK HÍRADÓ 303. szám 2022. november 25 éves a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület Amint azt az előző számunkban megírtuk, megalakulásának 25 éves jubileumi évfordulója alkalmából Dobogókőn, a Természetjárók Napja ünnepségen Jubileumi Emlékplakett kitüntetésben részesült a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Az alábbiakban az egyesület elnöke mutatja be a természetjáró szervezetet. A Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület (PITE) 1997. április 22-én (a Föld napján) alakult meg. Előzőleg, mint a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Ifjúsági Szakosztálya három éven keresztül működött kiválóan. Egyesületünk célja továbbra sem változott: a természetben való aktív természetjárás népszerűsítése elsősorban az ifjúsági korosztályok számára; a természetjárás és a természetvédelem megismertetése és megszerettetése, turisztikai, természetjáró események (teljesítménytúrák, túraverse-nyek, táborok, találkozók, nyílt túrák stb.) szervezése és lebonyolítása. A „PITE” 2022-ben ünnepelte a 25. születésnapját. A jubileumi ünnepséget 2022. április 23-án rendeztük Abaligeten. Mivel a „PITE Pihenő” már korábban átadásra került, most egy „Emlékfa” ültetésével, valamint egy PITE „geo-láda” kihelyezésével tettük színesebbé a születésnapot. Az egyesület eddigi tevékenységének bemutatása Jelenlegi tagság: 40 fő (aktív tag). Teljesítménytúrák Egyesületünk éves szinten 6-8 teljesítménytúrát bonyolít le önállóan. A 25 év alatt összesen 160 ilyen jellegű rendezvényt szerveztünk a Mecsekben és az ország más hegységeiben is, több mint 50 ezer fő részvételével. Csak ízelítőként a legnagyobbak, melyeket önállóan szerveztünk, illetve néhányban társrendezőként működtünk közre: PITE 30, Télies Mecsek 35, Mecsek 100, Mecsek Kapu 28, Hegymenet 55, Mecseki Mikulás, Nőnapi túrák, Retró túrák, Teli hold, Zsíros Deszka, Decathlon túrák, Négy Évszak, Téli Berek, Mecseki Maraton, Herman Ottó éjszakai, Tenkes 40, Mecseki Láthatatlanok, EKF túrák, Ormánság 30, Sárkány 30. 2002-ben a „Mecsek 1800” teljesítménytúránk az „Év teljesítménytúrája” lett, 2003-ban pedig elhozta az „ezüst” érmet. Mivel a teljesítménytúrázás nem verseny, így minden célba érkező egyforma díjazásban részesül. Nálunk mindenki nyertes, aki eljön és jelenlétével e természetjáró közösség fejlődését segíti elő. A rendezvényeink sikeres résztvevőit, teljesítőit egyedi jelvénnyel, kitűzővel és emléklappal jutalmazzuk. 2003-ban és 2004-ben indítottunk csapatot a Teljesítménytúrázók Országos Csapatbajnokságon, mindkét évben sikerült elhozni az arany érmet, továbbá több egyéni helyezést is „bezsebeltünk”. Táborok, találkozók Egyesületünk 2001-ben elnyerte a Természetjáró Gyerekek és Diákok Országos Talál-kozójának (TEGYOT-TEDOT) rendezési jogát. Abaligeten két héten át, 400 gyermek-nek szerveztünk programokat. Majd 2005-ben Orfű-Abaligeten és 2008-ban ismételten Abaligeten láttuk vendégül a fiatalokat. Ezen kívül 2002-ben a Teljesítménytúrázók Országos Találkozóját is sikerült Abaligetre szerveznünk. Tájékozódási túraversenyek Több tájékozódási túraverseny rendezését is vállaltuk (Tavaszi kupa, Őszi kupa, PITE kupa, Tubes kupa), valamint egyéb tájékozódási hétvégét is szerveztünk. 1998-tól (a kezdetektől) részt vettünk a Természetjáró Tájékozódási Túra Csapatbajnokságon. 2001-ben csapatunk ezüstérmet szerzett az országos megmérettetésen. 25 év alatt közel 200 versenyen (75 érem) vettünk részt, ezzel képviselve egyesületünket. Városismereti versenyek Több alkalommal szerveztünk ilyen jellegű csapatversenyt elsősorban általános és középiskolai korosztálynak, többek között 2010-ben a „Pécs Európa Kulturális Fővárosa” keretében, nagy sikerrel. Túramozgalmak 2004-ben egyesületünk indította útjára a „Baranya Teljesítménytúrázója” túramozgalmat, mely azóta minden évben meghirdetésre került. Természetjáró minősítések Tagjaink közül többen értek el bronz, ezüst, arany, ill. 2021-től már érdemes természet-járó minősítést is. Túravezetés Egyesületünk tagjai között vannak ezüst és bronz jelvényes túravezetők. Továbbá fontosnak tartjuk a fiatalok szakmai továbbképzését, így folyamatosak nálunk az elméleti és gyakorlati felkészítések a bronz és ezüst jelvényes túravezetői tanfolyamokra, az eredményes vizsgák érdekében. Bota János elnök Szent Imre teljesítménytúra – a rövid távon Október 1-jén, szombaton az egyesületünk (Dráva TSE) facebook oldalán is reklámo-zott teljesítménytúrára mentünk legtöbben. A Szent Imre teljesítménytúrát – a „Tenkeses” túrák sorába illeszkedve – idén is az ősz közepén, október első szombatján rendezték meg. Máriagyűdről, a Közösségi Háztól volt minden távnak a rajtja és a célja is. A teljesítménytúrákon a körtúra rendezése már szinte kívánatos… Öt fős csapatunkhoz még ketten csatlakoztak, és irány a hegy! Először a kilátónál tartottunk rövid, nézelődős pihenőt, majd az útjelző tábla pihenőjénél, az első ellenőrző pontnál egy kicsit hosszabbat. Következő felkeresendő pontunk a tisztásnál volt, de közben már egyre több nagy őzlábgomba kínálta magát a kék sávval jelzett ösvény mentén. Itt találkoztunk a 20 km-es távon induló Vass Tibivel és a vele túrázó Simon Erzsivel. Annyira nem siettünk, hogy egy kis beszélgetést ne lehessen beiktatni… Erzsi nagyon köszönte, hogy odaadtam a két évvel ezelőtti Karancs-Medves túrahetünk programját, mivel kis változtatásokkal ők is meg tudták csinálni ezen a nyáron! Folytattuk utunkat a Csukma-kereszt irányába, de közben gyűltek a gombák is… A gombaszedő lázat csillapítottuk, mivel csak egy „papírszatyornyi” volt a terv, és ez hamar összejött. Végül négyen osztoztunk rajta… Közben kaptunk pár csepp esőt is, de szerencsére az erdő lombja a javát felfogta! A keresztnél újabb beszélgetés a pontőrökkel, majd folytattuk utunkat, mivel látszott, hogy még kapunk a nyakunkba egy kis esőt. A Szentkútnál lévő pontnál felturbóztuk magunkat egy kis vilmoskörtéből készült itallal, de a felhő csak jött velünk szembe! Már majdnem beértünk a templom előtti térre, amikor jött az égi áldás, de a pár száz métert a célig már kibírtuk… A 40-es és a 30-as távon indulók viszont kaptak sarat rendesen! Itt még jutott idő a rendezőkkel való beszélgetésre, majd indultunk haza! Köszönjük a rendezést a Szent Imre Iskolai Sportkör és a Tenkes TE tagjainak, jól éreztük magun-kat! atiKA Szent Imre teljesítménytúra – a 40 km-es távon Az október 1-jére meghirdetett túrára pár perccel 8 óra után érkeztünk Máriagyűdre a Közösségi Házhoz. A rendezők – mint minden évben – „bőségasztallal” várták az elszántakat, akiket az elmúlt napok csapadékos időjárása sem riasztott el. A korábban kinézett 30 km-es távra 7.30 és 9 óra között lehetett jelentkezni és indulni. Mivel utazásunkkor átbeszéltük, hogy akár a 40 km-es távot is szívesen járnánk, így az üdvözlés után rá is kérdeztünk, hogy saját idő terhére indulhatnánk-e a maratoni távon, mert a rajtidő 7.00 és 8.00 óra között volt, amiről már lekéstünk. Az „igen” válasz után átnéztük az útvonalat, közben a borkínálatból is lehetett fogyasztani. A Zódor-pince merlot, illetve a Balog Árpád által kínált oportó, rosé, tramini és bíbor kadarka fajták közül az utóbbit választottam, természetesen hozott pohárból történt a kóstolás. Miközben fogyasztottam a zamatos vörösbort, megszületett a döntés: a túra végeztével vásárolok és viszek haza is... Negyed kilenc után elindultunk a piros sáv jelzésen a Harkányi út felé. A mezőgazda-sági tócsákkal tarkított földúton szlalomozva jó tempóban haladtunk, az első ellenőrző pontnál, a Madison épületnél zsírkrétával „X” jelet kellett az igazoló lap 1. ellenőrző pont rubrikájába jelölni. Ezután a piros kereszten haladtunk Siklós felé, ahol a Szolgáltató ház parkolójában már vártak, gyorsan meg is kaptuk az igazoló pecsétünket. Hogy csökkenteni tudjuk időhátrányunkat, ehhez édességet is kaptunk, hogy energia is legyen hozzá. Innen tovább a piros négyzeten! Jó ütemben haladtunk a máriagyűdi Kálvária felé, majd a rajttól számítva 7 km és egy rövid, de elég meredek szakasz után a kápolna mellett megleltük az ellenőrző ponton elhelyezett zsírkrétát. Itt újabb x került lapunkra. A máriagyűdi kegyhelynél a Fájdalmas szűzanya szobor felé vettük az irányt, majd onnan elindultunk lefelé, vissza a Közösségi Házhoz, begyűjteni az újabb pecsétet (és édességet). Ezután a sárga kereszten haladtunk felfelé, majd a református templomot elérve a sárga sávon nyugat felé vettük irányunkat. A házakat elhagyva előbb a magas löszfallal szegélyezett nedves, de nem csúszós úton haladtunk. Feljebb a meredekebb szakaszon haladva jobban figyeltünk a köves felszínre, hogy a megcsúszást, esetleg bokaficamot kerüljük. A kilátóra természetesen felmentünk és a Pyber kunyhóhoz is bekanyarodtunk, itt egy kedves fotós hölggyel is találkoztunk, ki a közelgő esőre hívta fel figyelmünket. 11 km megtétele után értünk az 5. ellenőrző ponthoz. Mondanom sem kell, hogy a pecsét mellett édességet és folyadékot is kaptunk. Innen a kék háromszög jelzést követve az erdei szakasz után kiértünk a Tenkes-hegyi lokátor felé vezető aszfaltozott útra, ahonnan észak felé szabad kilátás nyílt a Mecsek hegységre: a Zengőtől a Jakab-hegyig végig tudtuk mutatni a csúcsokat... Figyelmünk az égboltra is terelődött, ami a korábbi figyelmeztetést nyomatékosította. A kék sáv és kék háromszög csomópontnál, a Tenkes csárda felé az erősen lejtős és nedves erdészeti útnál már lekerültek a hátizsákról a túrabotok. Óvatos leereszkedés és kapu áthaladás után szinte vízszintes területen értük el az 58-as főutat, és azon átkelve a Tenkes csárda mögött a parkolóknál indultunk a volt kőbánya mellett a Nagy-hegy felé. Itt bizony eleredt az eső. Előkerültek az esőkabátok, majd a volt kőbánya tetején óvatosan lépkedtünk meg-megállva, hol az út széle közelében lévő 5-10 méteres mélységet, hol az égboltot nézegettük. A 6. ellenőrző pont a kilátónál volt a lépcső alatti fedett részen. Mire ideértünk, az eső is elállt, így a begyűjtött igazoló bélyegző és az erőt adó édesség után felmentünk: ha már kilátó, akkor nézzük meg kilátásainkat! Volt is viszonyítás. Láttuk már rekkenő déli hőségben, enyhe tavaszi zöldben, éjszakai sötétben. Erősítve a mondást, hogy minden évszakban meg kell nézni a tájat. Meg bizony! Aztán a pontőr utunkra engedett és lelkiekben ráhangolt az északi oldalon lévő eső áztatta utakra. Az biztos, hogy nem kell poros földúton szenvednünk... Egy darabig még a kék sáv jelzésen haladtunk lefelé a hegyről. Ahogy közelítettünk a szántóföldek felé, úgy lett az út egyre csúszósabb, tócsákkal tarkított. A zöld sáv jelzést elérve azon haladtunk tovább Csarnóta irányába, gyakori megcsúszás lassította haladásunkat. A nyomokat nézve, az előttünk haladók is hasonlóan a „két lépés, egy csúszás” technikát alkalmazták. A tavakat megkerülve értünk be Túronyba, ahol ismét átkeltünk az 58-as úton. Az eső is megkegyelmezett, vagy csak „lendületvétel” miatt nem esett. Ez jól esett! 19,9 km után elértük a 7-es ellenőrző pontot, majd a zöld sávon a Rózsatemplomot is. További pár méter után, a sárga sáv csomóponthoz érve ismét eleredt az eső, Bissén áthaladva elértük a sárga kereszt csomópontot. A sárga kereszten folytattuk utunkat, a térképen „medvehagymás” névvel jelölt terület már a „nagyon jól átázott erdészeti út” címet is kiérdemelhette, tehát folytattuk csúszkálásainkat. Feljebb és meredekebben, a Tenkes-erdőn áthaladó út is a „komótosabb haladást” irányozta elő. Felérve a Mária-hát keleti végén lévő tisztásra, 25,8 km megtétele után a 8. ellenőrző ponton megkaptuk a szokásos igazoló bélyegzőnket és a velejáró édességet is. A gerincen, a kék sávon keleti irányba haladva az enyhén lejtős és kevésbé csúszós úton már jól tudtunk haladni legalább egy kilométert. A 9. ellenőrző ponthoz érve, egy zsírkrétás „X” után a kék kereszt jelzés északi irányba visszaterelt a hegyaljai vízgyűjtőkhöz. A gombákkal tarkított erdőben elfogadhatóan haladtunk egy darabig, ám ahogy egyre lejjebb értünk, már keresni kellett az erdőben történő haladás lehetőségét. A zöld sáv csomóponthoz érve a pincesoron, a 10-es számú ellenőrző pontnál begyűjtöttük az igazoló bélyegzést, és itallal feltankolva indultunk Csukma-kereszthez. Nagy lendülettel az erdőszélen bekanyarodtam a kék sávra, gondolva a könnyű útra... Pár lépés megtétele után egyszer csak hallom: „nincs csúszásnyom!”. Nincs, bizony – erősítem meg. Előkerült az igazoló lapon szereplő leírás: „Hamarosan a rét sarkától már fonódik a kék és zöld sávjelzés...” Egyértelmű: nem ezen az úton kell megközelíteni a következő ellenőrző pontot. Miért is ne legyen olyan szakasz, ami az eső után hetekkel is nehezen járható? Egy sóhaj részemről, és nekiindultam a rét másik sarkához. Beérve az erdőbe a korábbi jóslásom beigazolódott. Az úton álló vízből néha kilátszott a két keréknyom közötti kiemelkedés, miközben az erdő széle nem az a jól járható erdő. De szerencsére ez is csak egy rövid szakasz. Az erdőben haladva megközelítettük a csomópontot, ahol a zöld sávon elindultunk felfelé a Csicsó-hegy irányába. A kerítés mögötti szőlősorok jelezték, hogy közel a piros sáv. A kereszthez érve a piros sávon indultunk nyugati irányba, a Makári szőlők mellett a Csukma-hegyre, természetesen felfelé. Az utunk kerítések közt haladt, a keréknyomok vízzel telve, de biztatva mutat pár kiemelkedést, ahová lépni lehet. Kisebb-nagyobb pocsolyák csak lassították haladásunkat. Az eső elmúltával kisütött a nap, csodás látkép lett a jutalmunk. Igaz, a lehullott csapadék az úton, mint egy patakmederben folydogált lefelé, miközben a sáros bakancsot is tisztította. Csak egy meredekebb szakaszt kellett megtennünk, és elértük a 11-es ellenőrző pontot. 34,4 km után megkaptuk az igazoló pecsétet és édességet. A nap hétágra süt, a légkör tiszta, a kilátás gyönyörű! Ezt kár lett volna kihagyni! Az eső és a nehezen járható útszakasz a felkészült túrázónak nem nagy ár. A pontőrök elköszönése is biztató: „jövőre ugyanitt találkozzunk”! Utunkat a sárga sávon az Akasztó irányába folytattuk. Leérve a kilátóponthoz körbetekintettünk, átbeszéltük, hogy mai utunk során melyik csúcson is jártunk... A fáradtság vagy a vég elodázása miatt szinte sétálva érkeztünk le az útra. De van még igazoló bélyegzőnek kettő hely is. Látnivaló híján, a sárga kereszten már tempózva közelítjük meg 12-es Szentkút ellenőrző pontunkat. Pecsét, édesség, tempó... majd el is érkeztünk célunkhoz. Máriagyűd, Közösségi Ház! Megkaptuk pecsétünket, gratuláltak a rendezők és a jel-vény mellé jó bort is kaptunk, az asztalon a szokásos menü, a hagymás zsíros kenyér is kihagyhatatlan, finom volt és jól esett! (Nem az eső, a kenyér!). A napsütéses délután maradék részéből kis időt az épület előtti padon ülve töltöttük, miközben a zárásra lassan készülődtek a rendezők, várva a még kint lévő túrázók beérkezését. A nap mérlegét nézve nagyon ! Köszönjük a rendezést! Müller János Papi pipa teljesítménytúra Egyesületünk október 8-án immár 28. alkalommal rendezte meg a Papi pipa teljesít-ménytúrát. Ezúttal Bakóca volt a túra rajt- és célhelye. Sajnos Ibafán a pipamúzeumot a résztvevők most nem tudták megtekinteni, mivel felújítás alatt áll. Az első ellenőrző pont viszont – közvetlenül a rajt után – Bakócán a falumúzeumban volt, ahol a túrázók megnézhették a Sáfrány Géza fazekasmester emlékét őrző kiállítást, illetve a Fekete István Emlékszobát. Ez utóbbi amúgy is kapcsolódott a túrához, mivel az útvonal nagy része a Fekete István Emlékösvényen haladt. Fekete István író – 1926-ban, frissen végzett mezőgazdászként – Bakócán, gróf Mailáth György birtokán kapott állást mint segédtiszt, ahol három évig dolgozott. Lóháton járta be az uradalmat, s az erdőről, mezőkről hazatérve gyakran ragadott tollat, hogy élményeit, megfigyeléseit följegyezze. Itt ismerkedett meg a bakócai belgyó¬gyász főorvos lányával, aki később a felesége lett. Ezeknek az éveknek állít emléket a Fekete István Emlékösvény, melyet dr. Tóth Aladár erdész kezde¬ményezésére alakított ki a Mecsekerdő Zrt. 2006-ban. Az útvonalon elhelyezett táblákon idézetek olvashatók Fekete István műveiből. Ajándékba gyönyörű szép időjárást kaptunk a természettől. A túrán az ellenőrző pontokon a szokásos „ellátást” kapták a résztvevők (müzli, csoki, alma, cukorka, nápolyi, üdítőital), illetve a célba beérve a hagyományos „turista eledel” várta őket, ami zsíros kenyeret jelent lilahagymával (a kenyerek ezúttal – a Bakócáért Egyesület jóvoltából – mangalicazsírral voltak megkenve), illetve egy italjegyet is kaptak, amit a szomszédos vendéglátó egységben lehetett beváltani sörre, üdítőre. A túrát a 15 és 30 km-es távon összesen 84-en teljesítették, a túrázók a legkülönbözőbb helyekről érkeztek: Baja, Bakóca, Balatonboglár, Baracs, Bicsérd, Bonyhád, Budapest, Dunakeszi, Gyula, Harkány, Hosszúhetény, Kaposfő, Kaposvár, Komló, Kozármisleny, Mánfa, Mohács, Orosháza, Pécs, Pécsvárad, Pogány, Romonya, Siklós-Máriagyűd, Szekszárd, Szemely. A legfiatalabb „túrázó” mindössze 1 éves volt, ő egy három kerekű, a szülei által tolt „túrakocsiban” tette meg a 15 km-t, de örömünkre több kisgyerek is volt a résztevők között. A Papi pipa túra ezúttal is jó hangulatban, „családias légkörben” zajlott le. Köszönjük a támogatást a bakócai és az ibafai önkormányzatoknak, illetve a Bakócáért Egyesületnek. Strasser Péter rendező Dél-Zselic TK Túravezetőket képeztünk Dél-Dunántúlon A túravezető képzés a magyar természetjárás minden időszakában fontos szerepet játszott a tagság életében. Egyrészt az egyesületek saját túráinak szervezésében, másrészt a természetjárás népszerűsítésében nagyon fontos a képzett, feladataival és kötelezettségeivel, valamint felelősségével tisztában lévő túravezetők jelenléte a természetjárásban. Az utóbbi évtizedekben kialakult az a hagyomány a Tolna megyei és Baranya megyei szövetségek életében, hogy felváltva hirdetünk tanfolyamot az érdeklődők számára. 2022-ben a Tolna megyeieken volt a sor. A paksi székhelyű Demeter Egyesület vállalta a képzés – a kor igényeinek megfelelő – egyre nehezebb, felelősségteljesebb feladatát. A tanfolyam márciusban indult, s mindhárom dél-dunántúli megyében meghirdettük. Ezért is lett az elnevezés STB (Somogy, Tolna, Baranya) túravezető-képző tanfolyam. Mivel az elmúlt években – többnyire a járványügyi korlátozások miatt – kevesebb túravezető-képző tanfolyam indult az országban, így erre a felhívásra az ország más tájairól is érkeztek jelentkezők. A tanulási időszak márciustól szeptember végéig tartott. A tanulási forma hibrid volt –így mondjuk mostanában azt a típusú képzést, ahol a tananyag hozzáférése elektronikus felületen is lehetséges, de közvetlen oktatási órák, találkozási alkalmak is vannak. Ez utóbbiak helyszíne is a három megye különböző pontján volt (pl. Szekszárd, Bonyhád, Paks, Bóly, Pécs, Máriagyűd, Kaposvár). Az elméleti foglalkozások mellett bőven kínáltunk alkalmat a gyakorlati képzésre a tájékozódási, tereptani ismeretek elsajátítása érdekében. A hallgatóknak teljesítménytúrákon és tájékozódási túraversenyeken is részt kellett venni. Érdekessége volt még e képzésnek, hogy párhuzamosan haladt a bronzjelvényes és az ezüstjelvényes túravezetők képzése. Az ezüstjelvényesek feladatai közé tartozott pl. a bronzjelvényesek számára szervezett terepi gyakorlatok feladatainak megszervezése is. A tanfolyam- és vizsgaszervező Jakab Éva a DEMETER (Dél-Mezőföld Természetba-rát Egyesület) tagja volt, de a feladatokból részt vállaltak a Tolna megyei, Baranya megyei és Somogy megyei túravezetők, turistatársak is. Bánhidi Árpád az MTSZ Okta-tási Bizottsága részéről folyamatos segítséget kínált, a vizsgaelnök pedig Fodor Péter somogyi túravezető társunk volt. Baranyából Nagy Gábor, a DDNPI munkatársa, Jancsi Attila, Strasser Péter és Tóth Klára segítették a munkát előadások megtartásával, illetve terepi munkával. A tanfolyam összegzéseként a vizsgákról, valamint a lehetséges jövőről fogalmazta meg záró gondolatait Jakab Éva, aki a tanfolyam motorja volt nagy-nagy szakértelmével, minden részletre kiterjedő gondos szervező munkájával, sok-sok egyéni és kiscsoportos foglalkozás megtartásával. Az alábbiakban az ő értékelését adjuk közre. Október 22-én kellemes „vénasszonyok nyara” időjárásban minden vizsgázó teljesítette a gyakorlativizsga-pályát (a helyszínen zajló tájfutó verseny sem tudta megzavarni őket), éjszaka szerencsére keletkezett kihívás az ezüstös vizsgázóknak (esett sok eső, és egy bóját korábban beszedtünk előlük). 23-án pedig megtartottuk a bizonyítványosztást is – meglehetősen nagy körben. A tanulók közül csak az éjszakai pálya után munkába siető tűzoltó nem tudott ott lenni, de eljöttek az írásbeli vizsgán „elvérzett” tanulók is. A bizonyítványosztáson remek beszélgetések alakultak ki, és kapcsolatteremtésre sem volt utolsó. Mindhárom megyei szövetség elnöke eljött, mondtak beszédet, átadták a bizonyítványokat és jelvényeket; plusz, ami ezzel jár, hogy az új túravezetők megismer-hették a megyei elnököket. (Mondjuk, elég jó volt az ellátás is, a pécsi lányok kitettek magukért.) A statisztika: A bronzjelvényes tanfolyamon harmincegyen indultak márciusban, ketten út közben elvesztek, és kettő tanulónak nem sikerült az írásbeli vizsgája. Megyei bontásban: Baranya megyében tizenhárom, Tolna megyében hat, Somogy megyében egy, Veszprém megyében egy, Bács-Kiskun megyében egy és Budapesten öt új bronzjelvényes túravezető van. Az ezüstjelvényes tanfolyamon tizenhárom jelentkező volt márciusban, egy tanuló nem tudott időt szánni végül rá, tizenketten sikeresen vizsgáztak. Baranya megyéből ketten, Tolna megyéből nyolcan és ketten Budapestről. Az ezüstjelvényes tanfolyam nem szokványos volt, már ha vannak/voltak szokványos ezüstjelvényes tanfolyamok: az elejétől kezdve bevontuk a tanulókat a bronzjelvényes tanfolyam feladataiba, önkénteseink voltak, sok segítséget jelentettek. A végére teljesen belejöttünk a tanulók önkéntesként való bevonásába, például az ezüstös éjszakai pályán a lányokat bronzos tanulók kísérték. Nem volt kitűzött célunk, hogy kapcsolati háló építésére, új önkéntesek nevelésére is használjuk a tanfolyamokat, de mellékhatásként ez is eredményként jelentkezett. Az új túravezetők lelkesek, többek között tervezik 2023-ban is megrendezni a „Satöbbi Kupát”(ez viszont sosem titkolt célunk volt, szeretnénk, ha újra lennének baranyai tájékozódási túraversenyek). Az ezüstösök között van két lány, akik a következő, várhatóan három év múlva szerve-zendő képzésben akár a képzés szervezői lehetnek. Mi is lelkesek vagyunk, Árpi (Bánhidi Árpád) és Laci (Balázs László) terveznek jelzés-festő-vezető tanfolyamot, szintén dél-dunántúli területi lefedésben. Köszönöm mindannyiótoknak a tanfolyamhoz hozzáadott időt, energiát, minden segít-ségeteket. Mi, baranyai természetjárók csak annyit tudunk ehhez hozzátenni, hogy köszönjük a munkát, várjuk szövetségünkben, ill. a Mecsek turistaútjain a most végzett túravezető-ket és örömmel segítünk a szerveződő rendezvény („Satöbbi Kupa”) megvalósításában! Tóth Klára A Kéktúrázás napja A Magyar Természetjáró Szövetség által október 8-án szervezett közösségi túranapon a kéktúrázók – szakaszonként – végigjárták az Országos Kékkör útvonalát, összesen 2584 kilométert megtéve. Az alábbiakban egy, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra Abaliget – Büdös-kúti kulcsosház szakaszáról szóló élménybeszámolót adunk közre. Túra a Mecsek szerköveinél: nagyon Babás! A Kéktúrázás napján egy 20 fős csapattal jártuk végig a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra egyik mecseki szakaszát. Méghozzá nem is akármelyiket, hanem a legszebbnek tartott részeket a Titanic-hajóorra emlékeztető Zsongorkő-kilátóval és a kővé vált esküvői menetből lett Babás-szerkövekkel. Az útvonal hossza 18,9 km volt. A Mecseket a pécsiek, baranyaiak jól ismerik, de az ország többi részéből már kevesen utaznak le túrázni ennyire délre. Mivel tavaly az Őrségnél belekóstoltunk a Dél-dunántúli Kéktúrába, és a Mecsek keleti részeit is bejártuk már, logikus volt, hogy a Kéktúrázás napján a DDK legszebbnek tartott szakasza következzen Abaliget és a Büdös-kúti kulcsosház között. Reggel nyolckor az abaligeti vasútállomásnál gyülekezik az alkalmi csapat. Ahogy az sok vidéki településen a magyar logisztikai logika diktálja, úgy Abaligeten is több ki-lométeres gyaloglásra fekszik a vasútállomás a községtől, szóval ezen ne akadjunk fenn, pláne hogy eleve túrázni indulunk. Az öt kilométeres szakasz a térkép alapján dögunalom, viszont élőben a szelíd dombok barátságosan hullámoznak a reggeli nap-fényben, sőt a Köves-dűlő tetején olyan jó a kilátás, hogy előpattannak a fényképező-gépek. A dombtetőről ledöcögve északról érkezünk Abaliget központjába, a horgásztó és a csónakázó tó mellé. Korán van, nem sokan sétálgatnak a szentimentális hangulatú őszi tóparton, a büfé is csak éppen nyit. Kávéval lendítünk az időn, és elbaktatva a Denevér múzeum bezárt ajtaja mellett elindulunk a Mecsek belsejébe vezető kéktúra-ösvényen. Az út innen folyamatosan, de nem meredeken emelkedik az erdőben. Elhagyjuk jobb kézről a Herma-hegy domborulatát, majd a Ragadás nevű erdőrészt, ahol talán egy szekér juthatott kátyúba egyszer a patak által feláztatott talajon. A szépen foglalt Pálos-kútnál már majdnem 300 méterrel vagyunk feljebb az abaligeti tavaknál. Sajnos az aszályos nyár után a legtöbb forrás, így a pihenő melletti Pálos-kút is kiszáradt, marad a kulacs a frissítésre. A pihenő után nem sokkal felérünk a Jakab-hegy vonulatának széles, erdővel borított hátára. Vége a kaptatásnak, kiérünk a fennsík déli peremére. A perem alatt 150 méterre (de még mindig 400 méteres magasság felett) sorakoznak a Mecsek legfurább kőformái, a Babás-szerkövek. Mivel nem mindenki kér a csúszós-köves, meredek kitérőből, a csapat kettéválik: a sétálósabb fele előremegy a Zsongor-kő érintésével a közeli Jakab-hegyi rétig, a bevállalósabbak leereszkednek a Sasfészek nevezetű elhagyott homokkő bánya mellett a szerkövekig. Az ereszkedő valóban meredek, de nem kell megijedni tőle. Egy sziklásabb résztől eltekintve szépen kanyarog lefelé az ösvény. A különös sziklatornyokhoz érve letanyá-zunk: tényleg olyan ez a hely, amit nem lehet egy darabig otthagyni csak úgy. Szélcsiszolta formaviláguk, a mögöttük kitáruló panoráma nem enged el egy darabig. A hegyoldalban sorakozó, Kővágószőlős házait fentről őrző, bizarr kőbabák 200 millió éve születhettek Jakab-hegyi vörös homokkőből. 100 millió évvel ezelőtt kezdhették el kidugni a kemény fejüket az anyaföldből, amikor is a kőrétegek belső erők hatására boltozatszerűen felgyűrődtek, majd a boltozat pusztulni kezdett, a puhább környezettel együtt. De ez a pár kovával cementált konglomerátum makacsul ellenállt az eróziónak, és környezetéből kipreparálódva megmaradt nekünk és a Mecseknek. Eddig a tudománytalan, okoskodó magyarázat a kőtornyok kialakulására. De nézzük a valódi történetet, amit szájról szájra adva őriztek meg a környékbeliek. Eszerint egyszer régen két rátarti család élt a faluban. A két család egyazon napon tartott menyegzőt, természetesen mindkettő a hegytetőn. A két násznép a hegyoldalban összetalálkozott és semmiképp sem akart kitérni egymás útjából. Váljak kővé, ha kitérek! – fogadkoztak, majd egyszer csak úgy is lett. A kőbabák tehát valójában a násznép tagjai, akik azóta is ott álldogálnak a falu felett kővé válva. Húsz perces merengés után elbúcsúzunk a Babás-szerkövektől. Épp idejében. Egy körülbelül 30 fős, hangos diákcsapat érkezik. Mivel a kőbabák népszerű látványosságnak számítanak, nagy a forgalom körülöttük, szerencsénk volt, hogy húsz percig magunkban ellehettünk velük. Visszaérve a fennsík peremére, nincs vége a természeti látványosságoknak. Pár száz méterrel tovább újabb kilátópont következik, ezúttal jóval közelebb a kéktúra útvonalához: a Zsongor-kő. A kúpos sziklapad úgy áll ki a sziklás hegyoldalból, mint egy vaskos ugródeszka. A kilátó 1892-ben állított kovácsoltvas korlátja mögött állva úgy érzi magát a túrázó, mint Leonardo DiCaprio és Kate Winslet a Titanic című film híres hajóorr-jelenetében, még jóval a süllyedés előtti boldog pillanatokban. Alatta terül el a Mecsek legöregebb erdeje a 200 éves fáival, délre tőle a Villányi-hegység és jó időben a horvátországi Papuk-hegység is látható. Természetesen a Zsongor-kő nevéhez is tartoznak legendák, méghozzá szép számmal, bonyolultabb vagy egyszerűbb cselekményszállal. A közös bennük az, hogy a történet mindig így fejeződik be: egy Zsongor nevű legény, ölében a szerelmével az üldöző törökök/haragosok elől menekülve leugrat lovával a kiugró oromról a mélybe, és ször-nyet hal. Sajnos a mondák sokszor szomorú véget érnek. Van persze olyan valóságtól elrugaszkodott magyarázat is a kő nevére, miszerint a Zsongor török nyelven sólymot jelent, tehát a Zsongor-kő valójában Sólyom-kő. Itt is eltöltünk több mint negyed órát, kiélvezve a nem mindennapi látványt. Visszatérve a kék sáv jelzésre, már csak egy rövid séta a Jakab-hegyi rét, ahol a többiek várnak ránk. Ők sem unatkoztak közben, a tisztás mellett állnak a Jakab-hegyi pálos kolostor romjai. Bár most a hegy neve alapján hívjuk Jakab-hegyi romoknak az egykori kolostort, a hegy a nevét a Szent Jakab templomról kapta, ami a XII. században épült ezen a szép tisztáson. Mint a romok melletti tájékoztató táblán olvasható, ide gyűjtötték össze 1225-ben a Mecsek remetéit, és nekik épült a templom melletti kolostor. Élénk élet folyt a falak között, ami csak a török időkben szakadt meg. 1736-ban a kolostor újjáépült, de a magyar alapítású pálos rend feloszlatása után 1870-ben újra elnéptelenedett, majd tégláinak jó részét elhordták egy erdészház építéséhez. A régészeti feltárás 1976-ban indult meg, a vállmagasságban álló falmaradványok jól mutatják az egykori épület alaprajzát. A tisztás másik végében templomszerű épület. Az úgynevezett új templomot 1947-ben kezdték el építeni a kolostorrom mellé, de nem tudták befejezni, mert a szerzeteseket 1950-ben elhurcolták. Ma újjáépítve bivakszállásként működik. Akár 20-30-an is elférnek a teteje alatt, de aláfekvőt, hálózsákot hozni kell. A tisztáson lényegében a túra tetőpontján vagyunk, innentől szép, nyugodt lejtős ösvé-nyen ereszkedünk 200 méternyi szintet, olyan nevű helyek mellett, mint például a vad, sziklás oldala után elnevezett Szörnye-völgy, vagy a Szuadó-nyereg. Ez utóbbi nem a királyi kamarának befizetendő szumennyiséget jelenti, hanem, mint utána néztem, neve az aszó (völgy) + ódó (oldal) szóösszetételből alakulhatott ki. A nyereg környékén szép panoráma nyílik egy rövid szakaszon a Pécs egyik jelképévé vált tévétoronyra, ami a város fölötti Misina tetőn áll. Kicsit lejjebb újabb völgy nyílik, aminek a neve: Szunyola. Pontos eredetére nem talál-tam rá, viszont kiderült, hogy itt épült a mecseki uránbányák utolsó légaknája, de még a megnyitása előtt befejeződött a bányászat. A hegységben 1957 és 1997 között bányásztak – nem túl gazdaságosan – uránt. Egyik túratársam rokona is a bányákban dolgozott. Mint mesélte, az öreg lassan 80 éves lesz, de nincs különösebb baja. Egykori kollégái sorra elhunytak, őt viszont megtartotta egészségben a kis szőlője a Pécs feletti szőlőhegyen, és a rengeteg túrázás. Egyre hangosabban üvöltő motorhangok jelzik, hogy közeledünk a túra végéhez. A főút menti Remete-réten sokan piknikeznek, sütnek-főznek. A közkedvelt erdei tisztás és hágó Török Antal pálos szerzetesről kapta a nevét, aki a 18. században a közeli Szentkúton élt, és gyakran járt ide elmélkedni. Valamikor a réten teknővájó cigányok a földbe ásott kunyhóik előtt végezték munkájukat. Innen már csak egy rövid séta az erdőben a Büdös-kúti kulcsosház. (A közeli Büdös-kút vize természetesen nem büdös, viszont jó ízű.) Az épületet egy évtizede egy közeli középiskola diákjai újították fel – a rajta levő tábla szerint. Fejenként valamivel több mint 3000 forintért kibérelhető, természetesen ki is vettük hatan. Este bográcsos papri-kás krumplival köszönünk el a Dél-dunántúli Kéktúrától és nem kell altató az alváshoz. Tenczer Gábor (Forrás: telex.hu/szepkilatas) MÚLTIDÉZŐ A „Papi pipa” teljesítménytúra története 1994-ben a Szigetvári Dél-Zselic Természetbarát Klub elnöke megkereste a BMTSZ elnökségét azzal, hogy az egyesület tovább nem tud működni, és szeretnék, ha a kezelésükben lévő két terecsenyi kulcsosház nem veszne el, és továbbra is a turistákat szolgálhatnák. Ehhez kerestek vállalkozó egyesületeket. Akkoriban Balogh István volt a BMTSZ technikai szakági vezetője, aki a Zselic „szerelmese” volt. Pistával jó barátságba kerültem, és ő javasolta, hogy vegyük át az egyik (kisebb) terecsenyi kulcsosház, a Zrínyi kulcsosház kezelését. Így aztán egy közgyűlési határozattal, turista barátaink bevonásával „újjáalakítottuk” a Dél-Zselic Természetbarát Klubot, nevéből töröltük a „Szigetvári” elnevezést, és pécsi székhellyel kezdtünk el működni. Az egyesület elnöke Balogh Pista lett. A kulcsosház kezelése mellett elkezdtük a dél-zselici turistautak útjelzéseinek felújítását, és a Papi pipa túra szervezését is. Az egyesület hagyományos rendezvénye volt a „Zselic 30” teljesítménytúra (amelyen tanítványaimmal akkoriban mi is többször részt vettünk), ami azonban a szigetvári egyesület szétesésével megszűnt. Pista ötlete volt a teljesítménytúra újjáélesztése, és – mivel az útvonal mindig Ibafán át vezetett – javasolt egy új elnevezést: legyen a túra neve „Papi pipa” teljesítménytúra! Ennek megfelelően 1995-ben, „szeptember 23-án új-régi néven (Papi pipa 30 – Dél-Zselic) rendezte meg a hagyományos őszi teljesít-ménytúrát az újjáalakult Dél-Zselic Természetbarát Klub”. (Idézet a Mecsek Híradó 1995. októberi (32.) számából.) A „Zselic 30” teljesítménytúra mindig azonos útvonalon haladt: Cserdi-Helesfa vasúti megálló – Dinnyeberki – Korpád – Kisibafa – Ibafa – Almáskeresztúr – Szigetvár, Szilvási csárda. Az első „Papi pipa” túrát mi is ezen az útvonalon rendeztük meg, kö-vetve a hagyományokat. Felvetődött azonban – sok más teljesítménytúrához hasonlóan, és az igényeknek megfelelően – a „körtúra” rendezése, így autókkal való érkezéssel is tervezni lehetett a részvételt. Így ezután már körtúraként szerveztük meg a teljesítménytúrát, váltogatva a rajt-cél helyszíneket (Bükkösd, Ibafa, Terecseny, Bakóca) és az útvonalakat. Később egyre inkább felvetődött az igény egy rövidebb távra is, így 2010-től „Papi pipa 15” néven is megszervezzük a teljesítménytúrát. A tízedik és a huszadik alkalommal egy 50 km-es távot is szerveztünk, egyedi kitűzővel. Minden évben más-más pipát ábrázoló kitűzőből választhatnak a teljesítők, a teljes jelvénysorozat megtekinthető az Ibafai Pipamúzeumban. Idén a 28. rendezés volt. A túra „családias” légkörben zajlik, nem nagy tömegrendez-vény, általában 80-100 fő részvételével. Tervezzük, hogy két év múlva, a 30. Papi pipa túrán ismét megrendezzük az 50 km-es távot is. Strasser Péter Dél-Zselic TK HÍREK  Új forrás a Dél-Zselicben: a Mecsekerdő Zrt. új forrást épített ki Sasrét közelében. A forrás a Feri-forrás nevet kapta. A sasréti vadászkastély előtti útelágazástól induló kék kör jelzésű, 1,1 km hosszú turistaúton közelíthető meg.  Munkanap áthelyezések 2023-ban: a jövő évben az ünnepek dátumai úgy esnek, hogy nem kell a hosszú hétvégékhez munkanapokat áthelyezni. 2023. évi programok: kérjük a természetjáró rendezvények szervezőit, hogy a jövő évi programok adatait november 22-ig küldjék el e-mailben Strasser Péternek (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) a 2023. évi rendezvénynaptár összeállításához. Ugyancsak kérjük azon túravezetőket, akik nyílt túrák vezetését vállalják 2023-ban, hogy túra-terveiket adják le november 22-ig Both Viktóriának a szövetségben keddenként délután 16.30-18 óra között, vagy e-mailben (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társasága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) • november 6., vasárnap: „Aranyló Ősz” teljesítménytúra. R.: Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület. Távok: 32, 22 és 14 km. Rajt: Szászvár, Szent István Közösségi Ház (Szent István u. 33.), 7.30-8.30 (32 km), 7.30-9.30 (22, 14 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 1200, 1000, ill. 800 Ft/fő. Információ: Hang Csaba ( 30/650-5418). • november 8., kedd: Természetbarátok Klubja. Kína egy természetjáró szemével – teljes napfogyatkozás Kínában. Ignátkó Imre vetítettképes előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. In-formáció: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). • november 18., péntek: Örökségünk – délutáni diskurzus. „Indulj el… – Rockenbauer Pálra emlékezve III.” Őri Zsuzsanna előadása. R.: Hétdomb Termé-szetbarát Egyesület. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.), időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • november 19., szombat: „Skóciai Szent Margit Emléktúra”. R.: Pécsi Túrakerék-páros és Környezetvédő Klub. Találkozás 10.00 órakor Pécsváradon, a Kossuth téren (a plébániatemplom mögött). A túra útvonala: Pécsvárad – Büdös-kút – Antal-kép – Réka-völgy – Langehöhe – Réka-vár (megemlékezés 13 órakor) – Stein malom (Szt. Margit emlékkereszt) – Aranypatkó lovastanya (Szt. Margit zománckép) – Mecseknádasd, plébánia templom (itt megtekintjük Skóciai Szent Margit ereklyéjét, az őt ábrázoló festményt és szobrot). Táv: 15 km, szintemelkedés: 400 m. A túra során fejet hajtunk Skóciai Szent Margit emlékének hű ápolója, dr. Novotny Iván emléke előtt is. Mindenkit kérünk, hozzon magával mécsest vagy egy szál virágot az emlékkőhöz! A túra résztvevői egyedi emléklapot kapnak. A találkozóhely megközelítése: Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 9.00-kor induló buszjárattal (Pécsvárad Vár utcáig kell utazni). Hazautazás: Mecseknádasd temetőtől Pécsre autóbusz indul 15.27, 16.40, 17.27 és 18.27 órakor. Túravezetők: Keményfi Balázs és Gelencsér Gábor ( 20/33-25-000, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). • november 26., szombat: Emlékezés Rockenbauer Pálra. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Rockenbauer Pál halálának 35. évfordulója (1987. no-vember 26.) és születésének 90. évfordulója (1933. január 14.) alkalmából a hagyo-mányos emléktúra után szeretettel várjuk az emléktúra résztvevőit és az érdeklődő természetkedvelőket egy emlékező beszélgetésre a „Másfél millió lépés Magyaror-szágon”, valamint az „…és még egymillió lépés” filmek alkotó gárdájával. Helyszín: Pécsváradi Művelődési Központ (Pécsvárad, Kossuth Lajos utca 31.), időpont: 14.00-15.30 óra. • december 6., kedd: Természetbarátok Klubja. „Mecsek retro” – Strasser Péter diavetítéses előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17.00 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ► november 6., vasárnap: „Tenkes kapitány sasfészkei”. Útvonal: Siklós – Akasztó – Csukma-hegy – Mária-hát – Kopasz-hegy – Csarnóta – Túrony (17,5 km, szintemelkedés: 420 m). Találkozás: Siklós autóbusz-állomáson 9 órakor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 15-ös kocsiállásáról 8.15-kor indul autóbusz). Túraveze-tő: Éger Zoltán /Vándormadarak TBK/ ( 30/537-6416). ► november 12., szombat: „Őszi hangulat és szépség”. Útvonal: Mánfa, Kőlyuki betérő – Kőfejtő-kút – Kecskehát – Vágotpuszta – Büdös-kúti kulcsosház – Fehér-kúti kulcsosház – Tripammer-fa – Árpádtető (16 km, szintemelkedés: 390 m). Indulás: Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásáról 8.30-kor a Kaposvárra induló autóbusszal; Komlóról a 8.30-as pécsi buszjárattal, Mánfán át-szállás a kaposvári buszra. Túravezető: Őri Zsuzsanna /Hétdomb TE/ ( 20/376-6437) ► november 26., szombat: „Rockenbauer Pál Emléktúra”. Útvonal: Hosszúhetény – Ruzsama – Bazsarózsa tanösvény – Pécsváradi gesztenyés – Zengővárkonyi gesztenyés – Pécsvárad (16 km, szintemelkedés: 385 m). Találkozás: 7.05-kor Pécs távolsági autóbusz-állomáson, a 12-es kocsiállásnál (az autóbusz 7.15-kor indul, utazás Hosszúhetény, kultúrház megállóig, ahová 7.43-kor érkezik a busz). Várható hazautazás: Pécsvárad, kollégium megállóból 14.40 vagy 15.40 órakor induló, Pécs felé közlekedő autóbusszal. Túravezető: Schóber József /Dráva TSE, Vándormadarak TBK/ ( 20/437-8314). A túrát követően, 14.00-tól 15.30-ig szeretettel várjuk a túra résztvevőit és az érdeklődő természetkedvelőket a „Másfél millió lépés Magyarországon”, valamint az „…és még egymillió lépés” filmek alkotó gárdájával egy emlékezésre, beszélgetésre a magyar televíziós természetfilmezés egyik megteremtőjéről. Helyszín: Pécsváradi Művelődési Központ (Pécsvárad, Kossuth Lajos utca 31.). ► november 27., vasárnap: „Dél-Baranya turistája nyomában”. Útvonal: Túrony autóbusz-megálló – Diós-völgy – útjelző tábla – Csukma-kereszt – Akasztó – Szentkút – Máriagyűd, kilátó – Csarnótai elágazás autóbusz-megálló (16,7 km, szintemelkedés: 566 m). Utazás: Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 15-ös kocsiállásáról 8.15-kor induló siklósi (Szalántán át közlekedő) buszjárattal, Siklósról 8.15-kor a Harkányon át Pécsre közlekedő buszjárattal. Túravezető: Jancsi Attila /Dráva TSE/ ( 20/580-6078). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna  20/376-6437) ► november 6., vasárnap: Emlékezés a már „Végtelenben” túrázókra. I. útvo-nal: Máré csárda – Textiles-forrás – Máré-vár – Vár-kút – Mecseki Bányász Emlékút – Akai-tető – Nyomákói-kút – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (12 km, szintemelkedés: 380 m). Túravezető: M.né Szekeres Kata. II. útvonal: Máré csárda – Vörösfenyő kulcsosház – Balincai-forrás – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 210 m). Túravezető: Gáll László. Indulás: mindkét túrára a 7.40-es mekényesi buszjárattal. ► november 8., kedd: Túra az egészségünkért! – „Vízbenjárás”. Találkozó: 9.30-kor Magyarhertelenden a termálfürdőnél. Odajutás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal, vagy autóval. Szervező: Őri Zsuzsanna. ► november 12., szombat: „Őszi hangulat és szépség” (közös túra a Mecsek Egyesü-lettel, a BMTSZ nyílt túrája). A részleteket lásd a „Nyílt túrák” rovatban! ► november 15., kedd: Túra az egészségünkért! – A „széki” szőlők között. Indulás: a 8.00 órai sikondai buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► november 20., vasárnap: „Skóciai Szent Margit túra”. Útvonal: Mecseknádasd – Skóciai Szent Margit-kereszt – Réka-vár – Vadászlak – Pusztabánya – Kis-kaszáló – Takanyó-völgy – Zobákpuszta (15 km, szintemelkedés: 450 m). Indu-lás a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Papp László. ► november 22., kedd: Túra az egészségünkért! – Ősz vége a Barátúri-tónál. Indulás a 8.45-ös sásdi buszjárattal, vagy autóval. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► november 26., szombat: „Rockenbauer Pál Emléktúra” Komlóról. I. útvo-nal: Zobákpuszta – Püspökszentlászló – Komlós-kanyar – Zengővárkony, sze-lídgesztenyés – Ruzsama – Hosszúhetény (20 km, szintemelkedés: 360 m). Indulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila. II. útvo-nal: Hosszúhetény – Ruzsama – Pécsvárad – Zengővárkony (Szalma és Tojás Múzeum megtekintése) – Hosszúhetény (14 km, szintemelkedés: 130 m). Indulás: a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► december 6., kedd: Túra az egészségünkért! – Tél az Arborétumban. Találkozó 10 órakor az Arborétumban. A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► november 5., szombat: Hosszúhetény – Zengő – Hosszúhetény (10 km, szintemel-kedés: 450 m). Indulás: 8.00 órakor Hosszúhetény, Kultúrház buszmegállótól (Pécs-ről a távolsági autóbusz-állomás 12-es kocsiállásáról 7.15-kor indul autóbusz). Túravezető: Szily Attila ( 30/900-0948). ► november 12., szombat: „Őszi hangulat és szépség” (közös túra a Hétdomb Termé-szetbarát Egyesülettel, a BMTSZ nyílt túrája). A részleteket lásd a „Nyílt túrák” ro-vatban! DDNPI rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság programjairól részletes információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. • november 9., szerda: Gyógyító növények (ősz). Helyszín: Ős-Dráva Látogatóköz-pont (Szaporca), időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 60 perc. Részvételi díj: 500 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges! ( 70/374-0295). • november 12., szombat: Márton napi libales a Boki-Dunánál. Helyszín: Boki-Duna, Erdőfűn áthaladva 1,5 km-re, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 2-3 óra Részvételi díj: 700 Ft/fő. • november 12., szombat: „Terített asztal az iszapon” – madarász séta a Csertői-tónál. Helyszín: Csertői-halastó, halőrház, időpont: 9.00 óra. A túra hossza: 5 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. • december 7., szerda: Madarak védelme a ház körül: téli madáretetés. Helyszín, Ős-Dráva Látogatóközpont (Szaporca), időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 60 perc. Részvételi díj: 500 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges! ( 70/374-0295). Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö¬vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

MECSEK HÍRADÓ 302. szám 2022. október XXXIV. Természetjárók Napja A Magyar Természetjáró Szövetség szeptember 24-én – a hagyományoknak megfelelően – ismét Dobogókőn rendezte meg a Természetjárók Napja ünnepséget. Ezen megalakulásának 25 éves jubileumi évfordulója alkalmából Jubileumi Emlékplakett kitüntetésben részesült a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. A kitüntetéshez szívből gratulálunk, további eredményes természetjáró munkát kívánunk az egyesületnek!  Tagszervezeti találkozó A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége 2022. szeptember 23-án, pénte-ken délutánra találkozót hívott össze a tagszervezetek részére Zobákpusztán, a Vargánya Tanya erdészeti táborozóhelyen. A találkozó igazából a februárban megtartott küldöttgyűlés utolsó, már a hivatalos napirendi pontok utáni esemény („kötetlen beszélgetés”) utólagos megrendezése volt, mivel ezt februárban a COVID-járvány miatt, biztonsági okokból nem tartottuk meg. A találkozón mintegy 30 fő vett részt. A bevezetőben Schóber József, szövetségünk elnöke tájékoztatta a résztvevőket az aktuális pályázatokról, illetve az MTSZ képviselőivel folytatott megbeszélésekről a turistautak nyilvántartásának, az útjelzések felújításának, valamint az elvégzett munka ellenőrzésének és értékelésének témájában. Tájékoztatást adott továbbá a Tatabányán augusztus végén megrendezett Dunántúli Megyék Természetbarát Vezetőinek Találkozójáról. Az ezt követő beszélgetésben – Tóth Klára felvetésére – felmerült a Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó 2023-as megrendezésének a lehetősége, melyet – két évnyi „COVID szünet” után – ismét megrendezhetné Baranya megye. A kérdés még nyitott. A beszélgetés után a résztvevők egy finom vacsorával (bográcsban főtt pörkölt) zárták az összejövetelt. Köszönjük a vacsorát a szakácsnak, Gida Tibornak és segítőinek, Király Zsuzsinak és Tóth Klárinak, valamint a finom gyűdi borokat és mustot Balog Árpinak! Strasser Péter Régi térkép – új térkép Vannak otthon régi turistatérképeid? Örököltél ilyeneket a nagyszüleidtől, szüleidtől? Biztosan vannak közöttük különleges, nagyon szép darabok is. De érdemes-e elindulni velük kirándulni? A terep nagyon ritkán változik: a domborzat, a hegyek-völgyek, a patakok, források valószínűleg ott vannak, ahol a több évtizeddel ezelőtti térképen. De vannak olyan, turista szemmel fontos dolgok, amik nagyon változékonyak: a települések nőnek, új utak épülnek, régi utakat nő be a bozót. Régi épületeknek már nyomát sem látni, újakat viszont építenek. Sok helyen meglepetés lehet egy „új” pihenőhely vagy kilátó. A térképek akkor a legpontosabbak, amikor felmérik és kiadják őket, azóta sok dolog változhatott. De vajon pontosak voltak-e térképeink a kiadáskor? Nagyon sok közülük szándékosan nem volt pontos! AZ ELSŐ MAGYAR TURISTATÉRKÉPEK Az Osztrák–Magyar Monarchia idején az első két katonai térképészeti felmérés titkos volt, pedig az elkészült térképek világviszonylatban is nagyon jók voltak. A harmadik felmérés (1872–1884) szelvényeihez már bárki hozzáférhetett, de az emberek már akkor sem vásároltak gyakran topográfiai térképeket, tehát a turisták sem igen használták őket. A magyar turizmus a Magas-Tátrában kezdődött, erről a területről jelent meg az első térkép 1887-ben. A magashegységi területeken a biztonságos tájékozódáshoz szükség volt ezekre a katonai térképekre. Már az első turistatérképeken is voltak azonban olyan jelzések, amik kiegészítették a katonai térképeket (például esőbeállók, kunyhók, láncok jelzései). Az 1800-as évek végén már nagyon sok kiegészítő információ szerepelt a térképeken. Az első világháborúig több terület turistatérképe is megjelent, de ezek turistakalauzok mellékletei voltak. A két világháború között, 1947-ig megjelent még több 1:50.000 méretarányú, kifejezetten turistáknak készült térkép. Ilyenek például az „angyalos” térképek, amelyek domborzatrajza csodálatos. 1948-ban, a kommunista hatalomátvétel után a topográfiai térképeket titkosították és a turistatérképeket is be kellett szolgáltatni. Sokan nem tették ezt meg, azonban nyíltan használni sem merték őket. Ezek a térképek olyan nagy értéket képviselnek, hogy ilyennel még sosem találkoztunk terepen. Ha van ebből az időből térképed, azt nagy becsben kell tartani! Ha van ilyen a kezedben most, azt valaki rejtegette és titokban megőrizte. 1950 – 1963 A második világháború után először turista kalauzokban jelentek meg térképvázlatok. Ezek a vízrajzot és a turistautakat tüntették fel, de például a domborzatot nem. Csak 1956-ban jelent meg először újra turistatérkép, de az első sorozat a korábbiakhoz képest nagy visszalépést jelentett. A domborzatot csak árnyékolással szemléltették, szintvonalak nélkül. Az utak, vasutak vonalát pedig szögletesen megtörő vonalak ábrázolták. Nem tüntettek fel méretarányt, csak mértéklécet, és az ez alapján számított méretarány sosem volt kerek érték. A következő sorozatban az utak vonala már nem volt szögletes, és a domborzatot 50 méteres szintvonalak jelölték. Ezek a térképek az erdőterületekre rajzolt hatalmas muflon, vaddisznó, mókus, nyúl, szőlőfürt, hátizsákos emberek rajza miatt sem voltak népszerűek. 1963-tól a térképeken fel lett tüntetve a méretarány, és az 50 méteres szintvonalak mellett már kisebb domborzati formákat is jelöltek. Ebben az időszakban a turistatérképek készítését nem szabályozta központi előírás. A térképterveket azonban az Országos Földmérési és Térképészeti Főhatóság Katonai Főosztálya ellenőrizte, ahol sokszor nem adtak pontos instrukciót a térképszelvény információtartalmának „rontására”, egyszerűen megtagadták az engedélyt a kiadáshoz. A szerkesztők így nem ismert katonai szempontoknak igyekeztek „megfelelni”. Ezeken a térképeken például hiányozhatnak területek (mert éppen oda „kellett” tenni a címlapot), utakat, házcsoportokat hagyhattak le róla, források kerülhettek az út túloldalára, turistaút a völgy túloldalára. A térképkiadók világos utasításokat vártak, hogyan felelhetnének meg a honvédelmi szempontoknak. Ezeket aztán a Szovjetunió intézkedései hozták el. Ha ebből a korszakból származó térképed van, arra is vigyázz inkább otthon! A térképi információk szándékos rontása és az információszegénységük miatt ezek a terepen nem használhatók. Kihívást nem jelentenek, mert a kiolvasható domborzat nemigen változott. A mesterséges tereptárgyakról (utak, épületek stb.) pedig a közben eltelt több évtized miatt nehéz megállapítani, hogy direkt rosszul ábrázolták-e vagy azóta egyébként is változott a helyzet. 1965 – 1990 A Szovjetunió 1965-től a szocialista országokban megkövetelte a katonai és polgári térképkészítés és térképhasználat szétválasztását. Az NDK kidolgozott egy torzítási módszertant, ezt a mintát vette át Magyarország is. 1973-ban jelent meg a rendelet, ami lehetővé tette turistatérképként használható méretarányú térképek kiadását. A térképszelvényeket torzították. Az egyes szelvényeket kibillentve fényképezték, így bizonyos részeik megnyúltak, mások rövidültek. Az egymás melletti szelvényeket – az eltérő billentés miatt – sosem lehetett illeszteni. A térképek szögmérésre, távolságmérésre alkalmatlanná váltak. Ezek a torzított szelvények képezték a nyílt minősítésű térképek alapját. A katonai objektumokat nem jelölték a térképeken, helyettük általában áthatolhatatlan erdő került a térképekre. A turistatérképek 1:40.000, 1:60.000 és 1:80.000 méretarányúak lehettek. Azért kellett kihagyni a sok helyen most is leggyakoribb 1:50.000 méretarányt, hogy sehol ne lehessen őket átfedésbe hozni a nem torzított, katonai 1:50.000 méretarányú térképekkel. Az országhatáron túli területet üresen kellett hagyni. Egy-egy térkép maximum 1000 km2 területet ábrázolhatott (ezért osztották a Bakony, Bükk, Zempléni-hegység területét két, különböző méretarányú részre). Az egymás melletti, esetleg átfedő sávval csatlakozó térképeknek különböző méretarányúnak kellett lenniük. Az azonos méretarányú térképek nem csatlakozhattak, közöttük üres sávot kellett hagyni (például a Börzsöny és a Cserhát között területsáv maradt ábrázolás nélkül). Az első kiadásoknál ritka a szintvonalrajz, a későbbi kiadásokban azonban egyre többet rajzoltak meg felező és segédszintvonalakkal. A méretarányt nem lehetett a címlapon feltüntetni. A melléktérkép és a jelmagyarázat arra is jó volt, hogy lefedjenek vele katonai objektumokat (ezért voltak ezek minden térképen más helyen). Ezeket a térképeket egy-egy szűkebb környezetben, gyalogos turistaként viszonylag jól lehetett azért használni, főleg az addig elérhető térképekkel összehasonlítva. 1978–1984 között 22 térkép jelent meg ebben a sorozatban. Az 1980-as évek közepétől jelent meg a címlapon a méretarány. A gyakorlat azt mutatta, az 1:60.000 méretarány kicsi a kedvelt kirándulóhelyek bemutatásához, ezért például a Börzsöny és a Gerecse 1:40.000 méretarányban jelentek meg 1987-ben, és egyre több azonos méretarányú térkép érintkezett. A domborzatábrázolás is egyre szemléletesebb lett. El lehet egyébként azon gondolkozni, ezek a torzítások mennyire voltak „hasznosak”. A II. világháború előtti, pontos térképek elérhetők voltak a nyugati országok számára, mivel a Magyar Honvéd Térképészeti Intézet a 20-as években megállapodást kötött Európa legtöbb térképészeti intézetével térképcserére. A torzított térképek ezért nem tévesztették meg az „ellenséget”, de nagyon megnehezítették az itthoni térképhasználatot. Ilyen térképek nagyon sokunknál megtalálhatók otthon, és kirándulókat is láttunk már ilyennel! Az eddig leírtak alapján biztosan érik őket meglepetések azon túl is, ami a térképek kora alapján várható. 1990 UTÁN A rendszerváltozás után kezdetben csak a régi, torzított térképeket módosították. A határon túli területeket kitöltötték tartalommal. A méretarányt 1:40.000-ben egységesítették. A szabálytalanul elhelyezett, katonai objektumokat, területeket kitakaró melléktérképeket eltüntették. A következő nagy lépés volt a torzított alapú térképek helyett pontos topográfiai térképek alapján új térképek készítése. Az utolsó fázis volt a 20 méteres szintvonalrajz 10 méteresre cserélése. A korábbi torzított turistatérképeket torzításmentes változatban újra elkészítették. Most már az egyes területek átfedésben vannak, ugyanabban a méretarányban is elkészülnek. A papírtérképek sokszor feltüntetik a GPS koordinátákat is a hálózati vonalak mellett. A korábbi állami térképkiadó átalakult (egy részéből lett a Cartographia Kft.), és magán térképkiadók is megjelentek. A legnépszerűbb területekről sokszor többféle kiadású térképet is be lehet szerezni. 1997-ben az eddigi térképekhez képest új formátum is megjelent: a turistaatlaszok. Ezekben a térkép kisebb lapokra lett vágva, és egybekötve egy tájleírásokat, útvonalleírásokat tartalmazó útkönyvvel. Sokan használjuk ezeket terepen, a kihajtogatható, nagy térképlap pedig az otthoni tervezéshez tökéletes. A turistaatlaszokat az tudja legjobban használni, aki a jelzett utakon túrázik és nincs szüksége arra, hogy nagyobb méréseket, szerkesztéseket végezzen a térképen. JÓL HASZNÁLHATÓ-E MINDEN, 1990 UTÁN KIADOTT TÉRKÉP? Felmerült már benned, mennyi idő alatt avul el egy turistatérkép? Most már tudod, hogy „régi” térképekkel nem éri meg elindulni. De mi van, ha egyszer megvettél egy Pilis, Visegrádi-hegység térképet? Azt meddig használhatod kényelmesen? A válasz nagyon sok tényezőtől függ. Most már pontos a térképalap, tehát bízhatsz benne, hogy például a domborzat helyesen van ábrázolva. Ha tudsz ez alapján is tájékozódni, akkor akár egy 25 éves térképpel is boldogulsz. Ha fontosak neked a jelzett utak, és nagyon össze tud zavarni, ha a térképen sárga sávval jelzett út most már zöld kereszt, akkor érdemes mindig egy maximum 4-5 éves térképpel elindulni. A népszerűbb területeken évről-évre több jelzett utat alakítanak ki vagy alakítanak át. Ha pedig a turistalétesítményekre is kíváncsi vagy, a térképet nézegetve választod ki a felkeresendőket, akkor jó, ha mindig megveszed a legfrissebbet. Például rengeteg kilátó épült az elmúlt években, közöttük sok különleges, esetleg olyan helyen, ahová addig jelzett út sem vezetett. A térképfrissítést erősen befolyásolja az adott terület népszerűsége. Budai-hegység, Börzsöny vagy Pilis térképet minden évben „frissen” vehetsz, de elképzelhető, hogy például a Cserehát vagy a Zselic térképek esetében egy 8-10 éves kiadás a legutóbbi. Ha nem csak a jelzett utak alapján tudsz tájékozódni, hanem jó vagy a térképolvasásban, akkor nem fog zavarba hozni egy régebbi térkép! (Forrás: turarakattanva.hu)  „Emlékük, mint a lámpafény az estben, Kitündököl és ragyog egyre szebben És melegít, mint kandalló a télben, Derűs szelíden és örök fehéren.” (Juhász Gyula) Gyertyát gyújtunk a Büdös-kútnál, a Baranyai Természetjárók Panteonjánál 2022. október 28-án, pénteken délután 14 órakor, így emlékezve elhunyt turista barátainkra. A Pécsről Orfűre 12.45-kor induló távolsági busszal Remete-rétig lehet utazni, majd onnan 13.15-kor gyalog megyünk tovább a kék sáv jelzésen Büdös-kútra. Emlékező perceinkre szeretettel hívunk mindenkit! Baranya Megyei Természetbarát Szövetség HÍREK  Az „Év Kilátója” és az „Év Turistaháza”: október 6-ig lehet szavazni az Aktív Magyarország által meghirdetett pályázatokra. Baranya megyét a tubesi János-kilátó, illetve a Gubacsos kulcsosház képviseli a versenyben. Szavazni az Aktív Magyarország Facebook-oldalán lehet a képek kedvelésével.  Újabb fejlesztések a Gubacsos kulcsosháznál: a Mecsekerdő Zrt. – a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program keretében – a Gubacsos kulcsosháznál új tűzrakóhelyet, és köré készített padrendszert alakított ki.  Nyomvonal változás: a Dél-Zselicben, Kisibafánál kis szakaszon megváltozott a sárga négyzet jelzés nyomvonala. A jelzés Kisibafán nem a lakóház előtt vezet el egyenesen, hanem – Korpád felől érkezve – a ház udvarát elkerülve, 160 m-en tovább megy fonódva a piros sáv jelzéssel Ibafa irányába, majd ezután ágazik el északi irányba, és tér vissza az eredeti nyomvonalra. Az új jelzéseket a Dél-Zselic TK felfestette. Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytú-rázók Társasága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) • október 5., szerda: Ötórai beszélgetések. Egy hét az erdőkért! – előadás a XXVI. Erdők Hete alkalmából. Előadó: Scheitler Adrienn. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, Mecsek Egyesület, Mecsekerdő Zrt. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). • október 8., szombat: „Papi pipa 30, 15” teljesítménytúrák. R.: Dél-Zselic Természetbarát Klub. Rajt: Bakóca, Kultúrház (Rákóczi u. 57.), 7.00 - 8.00 (30 km), 7.00 - 9.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 1000, ill. 700 Ft/fő (TTT, MTSZ, MSTSZ, TFSZ tagoknak, ill. Magyar Turista Kártyával 100 Ft/fő kedvezmény). Információ: Strasser Péter ( 20/522-2953). • október 8., szombat: Kéktúrázás napja. R.: Magyar Természetjáró Szövetség. (A program honlapja: https://kekturazasnapja.kektura.hu/). A kéktúra útvonalán szervezett túrákon előzetes regisztrációval lehet részt venni. • október 9., vasárnap: „Király László Emléktúra”. A részleteket lásd a Hétdomb TE nyílt túráinál! Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • október 15., szombat: „Mecsek éjszakai” (40, 25 km), „Esti Mecsek” (17, 11, 6 km) teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület. Rajt: Csülök Bár (Pécs, Pellérdi u. 31.), 17.00-18.00 (40 km), 18.00-20.00 (25, 17 km), 19.00-21.00 (11, 6 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 3000 Ft/fő (40 km), 2800 Ft/fő (25 km), 2700 Ft/fő (17, 11 km), 2500 Ft/fő (6 km). A célban az előnevezett túrázóknak meleg ételt adnak. Előnevezési határidő (a nevezési díj egyidejű befizetésével): október 14. (Előnevezés: cooltura.hu; banki adatok: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület, Déltakarék 50800111-11158444. A megjegyzésbe be kell írni a nevet és a távot). Információ: Hajdu György ( 20/919-1340). • október 19., szerda: Ötórai beszélgetések. Cserhát a Kéktúra útvonaláról – dr. Varga Tamás előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. irodaháza (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. • október 21., péntek: Örökségünk – délutáni diskurzus. : Indulj el… Rockenbauer Pálra emlékezve II. – Őri Zsuzsanna előadása. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.); időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • október 23., vasárnap: „Takács Gyula Emléktúra”. R: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. A részleteket lásd a Nyílt túráknál! • október 28., péntek: Emlékezés régi túratársainkra. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Helyszín: Büdös-kút (Közép-Mecsek), Baranyai Természetjárók Panteonja. Időpont: 14 óra. Találkozás Remete-réten 13.10-kor (elérhető a pécsi a távolsági autóbusz-állomásról 12.45-kor Orfűre induló autóbusszal), majd Remete-rétről gyalog Büdös-kútra (1,8 km). Lásd még fentebb a meghívót! Információ: Schóber József ( 20/437-8314). • november 6., vasárnap: „Aranyló ősz” teljesítménytúra (32, 22, 14 km). R.: Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület. Rajt: Szászvár, Szent István Közösségi Ház (Szent István utca 33.). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1200, 1000, ill. 800 Ft/fő. Információ: Hang Csaba ( 30/650-5418). • november 8., kedd: Természetbarátok Klubja. Kína egy természetjáró szemével – teljes napfogyatkozás Kínában. Ignátkó Imre vetítettképes előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tí-már u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). NYÍLT TÚRÁK ► október 15., szombat: „Mesevers babarci körtúra”. Útvonal: Burg – Szajki út – Szt. Orbán képoszlop – Öreg-hegy – Babarci kálvária – Kisnyárádi szurdok – Lánycsóki-rét – Csotola-kilátó – Babarc községháza, vagy Bácsfapuszta (14 km, kiszállási lehetőség 9 km-nél; szintemelkedés: 240 m). Találkozás: Babarc községháza autóbusz-megállóban 8.15-kor (autóbusszal elérhető a Pécs távolsági autóbusz-állomás 2-es kocsiállásáról 7.15-kor induló járattal). Túra vége: Babarc községháza, kb. 14 órakor. Túravezető: Treitz Károly /Vándormadár/ ( 30/355-1932). ► október 15., szombat: „Gesztenyeszüret a Kelet-Mecsekben”. Útvonal: Zengővárkony – Büdös-kút – Antal-kép – Szép Ilonka-kilátó – Dóri-út – Legény-sír – Kecske-hát – Gróf-nyugvás – Zengővárkony (14 km, szintemelkedés: 380 m). A túra zárásaként a házigazdák szeretettel várnak minden résztvevőt a több száz éves szelídgesztenyefa-matuzsálemek árnyékában egy kis pihenésre, feltöltődésre. Hagyományosan rőzselángon, cserpenyőben (ahogy a helyiek hívják) sült gesztenyével, helyi borral, házi pálinkával, szörpökkel kínálnak kóstolót ezen igen különleges táj ízeiből, bemutatva a helyi gazdag gasztronómia kis szeletét, kizárólag saját készítésű termékeket árulva. Indulás: 9.00-kor Zengővárkony Tojásmúzeumtól (elérhető Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 8.00 órakor induló autóbusszal). Túravezető: Hermec Rudolf és Gálicz Marika. Információ a túráról: Takács Ferenc ( 20/805-3405). ► október 16., vasárnap: „Őszi barangolás a Szalacskai-erdőben”. Útvonal: Baranyajenő – Várhegy – Szalacskai-erdők – Szent Antal-kápolna – Kaba-hegy –Vigadó-hegy – Bagó-mező – Gödrekeresztúr – Gödre (17 km, szintemelkedés: 240 m). Találkozás: 8.15-kor Pécs távolsági autóbusz-állomáson a 14-es kocsiállásánál (Kaposvár felé 8.30-kor indul az autóbusz). A túra 9.30 órakor indul Baranyajenő Szabadság utca 79. sz. autóbusz-megállóból. Várható hazaindulás Gödre templom megállóból 16.30-kor Pécsre (Komló felé 15.13 órakor). Túravezető: Schóber József /Dráva TSE/ ( 20/437-8314). ► október 22., szombat: „Héthárs kerülés”. Útvonal: Feked – Karasica-forrás – Harsányi-kereszt – Eszterpusztai templomrom – Ófalu – Hesz-kereszt – Erdősmecske (16 km, szintemelkedés: 260 m). Találkozás: Feked bejárati út autóbusz-megállóban 8.20-kor (elérhető a Pécs autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 7.00-kor induló autóbusszal, Pécsváradi átszállással (érkezés Pécsvárad kollégium megállóba 7.30-kor, tovább indulás Feked bejárati út megállóig 7.45-kor, érkezés 8.15-kor). Visszaút: Erdősmecskéről 14.03-kor induló busszal Pécsvárad kollégium megállóba. Érkezés 14.24-kor, tovább indulás Pécsre 14.40-kor, érkezés 15.10-kor. A személygépkocsival érkezőknek szívesen segítünk "telekocsi", illetve az indulási helyre való visszatérés megszervezésében. Túravezető: Markesz István /Vándormadár/( 20/772–0330). ► október 23., vasárnap: „Takács Gyula Emléktúra”. Útvonal: Hősök tere – Tripammer-fa – Tölgyes út – Fehér-kúti kulcsosház – Büdös-kúti kulcsosház – Róka út – Szentkúti elágazó – Lajkó („Ürög felső” am.). Táv: 17 km, szintemelkedés: 430 m. Találkozás 9.15-kor a Hősök terén. A találkozási hely elérhető az Uránvárosból 8.35-kor induló 4-es autóbusszal (Árkádnál van 8.50-kor). Túravezető: Becze László /Fekete Bárány TE/ ( 30/172-2821). ► október 29., szombat: „Ősz a szőlőtáblák között". Útvonal: Vokány – Vylyan Pincészet – Villánykövesd (16 km, szintemelkedés: 35 m). Találkozás: Vokány vasútállomáson 7.30-kor (Pécsről vonat indul: 6.50-kor). Túravezető: Andrasek Csaba /Tenkes TE/ ( 70/375-4872). ► november 6., vasárnap: „Tenkes kapitány sasfészkei”. Útvonal: Siklós – Akasztó – Csukma-hegy – Mária-hát – Kopasz-hegy – Csarnóta – Túrony (17,5 km, szintemelkedés: 420 m). Találkozás: Siklós autóbusz-állomáson 9 órakor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 15-ös kocsiállásáról 8.15-kor indul autóbusz). Túravezető: Éger Zoltán /Vándormadár/ ( 30/537-6416). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna  20/376-6437) ► október 8., szombat: „Források ősszel a Kelet-Mecsekben”. Útvonal: Váralja – Horgász tavak – Farkas-árok – Jágerok-kútja – Vadvirág-forrás – Lendület-forrás – Cigány-hegy – Pusztabánya – Csengő-hegy – Pap-rét – Cigány-forrás – Zobákpuszta (20 km, szintemelkedés: 570 m). Indulás a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túravezető: M.né Szekeres Kata. ► október 9., vasárnap: „Király László Emléktúra”. I. útvonal: Máré csárda – Textiles-forrás – Panoráma út – Márévár – Gergely-Éva-forrás – Iharos-kút – Somosi-patak – Nyomákói-kút – Vörösfenyő kulcsosház – Dobogó – Cigány-hegyi kilátó – Miske-tető – Hárs-tető – Pusztabánya – Csengő-hegy – Paprét – Cigány-forrás – Gyopár kulcsosház – Zobákpuszta (19 km, szintemelkedés: 670 m). Túravezető: Papp László. II. útvonal: Szászvár – Szászvár bányatelep – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (13 km, szintemelkedés: 260 m). Túravezető: Gáll László. Indulás mindkét túrára: a 7.40-es mekényesi járattal. ► október 16., vasárnap: „Térről térre emlékezéssel...”. Útvonal: Pécs, Hősök tere – Rigó-kút – Zsolnay-kút – Tripammer-fa – Andor-forrás – Gesztenyés – Bányász emlékpark – Málics Ottó sírja – Hősök tere (10 km, szintemelkedés: 100 m). Indulás: a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet. ► október 18., kedd: Túra az egészségünkért! – Séta szülőföldem határában, Mindszentgodisa értékei. Indulás: a 7.00 órai sásdi buszjárattalal, oroszlói átszállással, vagy autóval. Túravezető: Szabó Józsefné, Margitka. ► október 22., szombat: „Őszi hangulat és szépség” (közös túra a Mecsek Egyesülettel). A részleteket lásd a Mecsek Egyesület nyílt túráinál! ► október 25., kedd: Túra az egészségünkért! – Az őszi erdő színei Márévárnál. Indulás: a 7.40-es mekényesi busszal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► október 29., szombat: Túra a Villányi-hegységben. Útvonal: Túrony – Csodabogyó Tanösvény – Máriagyűd – Epres út – Siklós (12 km, szint-emelkedés: 350 m). Indulás: a 7.30-as siklósi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin. A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► október 8., szombat: „Bakancsos gyerekek túrája a Mecsekben”. Útvonal: Misina tető – Kis-Tubes – Tubes, János-kilátó – Déli Rotary – Misina tető – Mandulás (6 km, szintemelkedés: 80 m). Találkozó: 10.20-kor a Misina tető autóbusz-fordulóban (elérhető a Főpályaudvar 4-es kocsiállásáról 9.50-kor induló 35-ös autóbusszal. Túravezető: Földesiné Kövi Ildikó ( 20/436-3820). ► október 22., szombat: „Őszi hangulat és szépség”. Útvonal: Mánfa, Kőlyuki betérő – Kőfejtő-kút – Kecskehát – Vágotpuszta – Büdös-kúti kulcsosház – Fehér-kúti kulcsosház – Tripammer-fa – Árpádtető (16 km, szintemelkedés: 390 m). Indulás: Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásáról 8.30-kor Kaposvárra induló autóbusszal, Komlóról a 8.30-as pécsi buszjárattal, Mánfán átszállás a kaposvári buszra. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437).  DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► október 5., szerda: Állatok világnapja a Pintér-kert arborétumban. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 1 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 70/374-0295)! ► október 8., szombat: Csak egy séta az őszi hangulatát mutató gemenci erdőben. A program résztvevői az őszi színekben pompázó erdőben tehetnek sétát, szakvezető kíséretével. Helyszín: Pörbölyi Gátőrház, időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 7 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► október 8., szombat: Geotóp Nap – Szakvezetéses túra a Szársomlyóra. A résztve-vők megismerhetik a Szársomlyó természeti értékeit, különös tekintettel a hegy geo-lógiai értékeire. Helyszín: Nagyharsányi Szoborpark, időpont: 10.00. A program idő-tartama: 3 óra. Részvételi díj: felnőtteknek 1200 Ft/fő; 18 éves korig és nyugdíjasok-nak 800 Ft/fő. ► október 8., szombat: Őszi kenutúra Külső-Bédán. A Duna-Dráva Nemzeti Park Béda-Karapancsa területe a Duna magyarországi alsó szakaszának kiemelkedő értékét képviselő élőhelyeit foglalja magába. A program erre a különleges területre kalauzolja az érdeklődőket. A résztvevők először kenutúrát tehetnek a Duna hullámterén található varázslatos Külső-Béda mellékágon, majd a Fehér Gólya Múzeumban érdekes tárlatvezetés keretében ismerhetik meg e gyönyörű madarak életét. Helyszín: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 2-14 éves korig: 2200 Ft/fő, 14 éves kor felett: 2500 Ft/fő A program résztvevőinek létszáma korlátozott, előzetes jelentkezés szükséges ( 30/846-6020)! ► október 10., hétfő: Komposztálás napja. A komposztálás fontosságának hangsúlyo-zása mellett a programon a hazánkban található legismertebb gyógynövények megismerésére is lehetőség nyílik. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 60 perc, a részvételi díj: 500 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 70/374-0295)! Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö¬vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

MECSEK HÍRADÓ 301. szám 2022. szeptember Nyáron történt… ● Vándorlás a Dél-balatoni Várak túramozgalom útvonalán, avagy valóban az „idei nyár egyik legjobb kalandja” volt a Külső-Somogyban 2022. június 4-8. között megvalósított túrasorozat? E sorok írójának válasza: igen! Remélem, 30 túratársam is hasonlóképpen vélekedik…. A Jónás Beáta által írt MTSZ cikk így reklámozta a Nagy Balázs szervező, túravezető által megálmodott és megszervezett programot: „Várhatóan az idei nyár egyik legjobb kalandja lesz a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (BMTSZ) kezdeményezése. A szervezők várják mindazok jelentkezését, akik szívesen felfedeznék néhány nap alatt a Külső-Somogy területén vezető Dél-balatoni Várak Túramozgalom útvonalát.” A „nagy kaland” június 3-án a késő délutáni órákban kezdődött: ekkor találkoztunk szálláshelyünk – a Balatonszemesi Vadvirág Kemping – főbejáratánál. A túramozgalom „megalkotói”, Soós Lajos és felesége is meglátogatták a csapatot. Lajos felajánlotta segítségét, ha a vándorlás során bármilyen gondunk adódna, és jó túrázást kívánt. A bejelentkezés és az „adminisztrációs ügyek” elintézése, valamint a szálláshelyek elosztása után mindannyian elfoglaltuk faházacskáinkat. 19.30 órára a teljes és másnapi programmal, utazással kapcsolatos megbeszélésre hívtuk a résztvevőket a recepció előtti kis térre. Balázs tájékoztatását és a teljesítést igazoló füzetek kiosztását követően a gyakorlati kérdések is megválaszolásra kerültek. 1. túranap, június 4., szombat: Somogyvár – Gyugy (25 km) Az első túra kezdőpontjára, Somogyvárra, reggel vonattal utaztunk Balatonszemes – Fonyód, ill. Fonyód–Somogyvár viszonylatban. A vasúti megállóból a kastélyparkon keresztül sétálva a – speciális iskolaként és diákotthonként működő – Széchenyi-kastélyhoz értünk. Körbejártuk, megcsodáltuk a monumentális épületegyüttest, majd a családi sírkápolnát is megtekintettük. A sárga sáv jelzésen északnak vettük az irányt a vándorlás kezdő/záró pontja, Somogyvár Történelmi Emlékhely bejárata felé. Onnan igényesen kiépített emlékösvényen vezetett utunk a Somogyvár Bencés Apátság Látogatóközponthoz. A Kaposvár–Fonyód műúton átkelve Hács település felé indultunk. Kezdetben árnyékban, friss erdei levegőn, az előző napi esőktől kissé felázott talajon haladtunk a zöld sáv jelzést követve. Hács előtt, jobbra az erdőben érdekes építményt fedeztünk fel: ősi magyar vessző- és sárkunyhó lapult a lombok takarásában. A Gárdony-puszta táblától hosszú egyenes úton, nyílt terepen a déli órákban értünk Hácsra. Hál’isten volt bőven hidegital-választék a „helyi vendéglátóipari egységben”. A települést elhagyva a Béndeki kápolnaromok felé vettük az irányt emelkedő, nyílt terepen. A zöld rom jelzésen rövid kitérővel közelítettük meg a román kori kápolna maradványait és a romok előtt álló 19. századi (ma már elhagyott) templomot. A műemlékek csodálatos ligetes területen találhatók. Egy kis domb tetején, a körötte álló ritkás facsoport takarásából egyszerre csak szemünk elé tárult a régi téglaépítmény. Visszatértünk a zöld sáv jelzésre, jobbára északi, majd nyugati irányban haladtunk, fedett terepen. Később Gyugy határában megpillantottuk a Kacskovics-kastély elhagyott épülettömbjét. A jobb időket megélt épület úgy látszik gazdára talált: új tetőt kapott, s némi felújítás is elkezdődött. Gyugy középkori eredetű (román kori) temploma körül nemzetiszínű zászlós, erdélyi viseletbe öltözött csoportok gyülekeztek. Trianon… Nemzeti Összetartozás Napja… ünnepség… szentmise. Miután megnéztük a templom környékén kialakított emlékparkot, abban a reményben várakoztunk a templom előtt, hogy a templombelsőt is megtekinthetjük. Sajnos nem jutottunk be az épületbe, így célba vettük – a „Hírességek Sétánya” érintésével – az autóbusz-megállót (és a helyi kocsmát). Autóbusszal Balatonlellére, onnan vonattal Balatonszemesre, gépkocsikkal pedig a szálláshelyre utaztunk. 2. túranap, június 5., vasárnap: Látrány – Gyugy (19 km) A második túranapon újra Gyugy volt a túra végpontja, és Látrányból indult a túra. A tömegközlekedési eszközök optimális, biztonságos elérése a „menetirány” megváltozta-tását, sőt váltogatását kívánta meg tőlük. Balatonlellére autóval, onnan busszal utazva értünk Látrányba. A túra első szakasza jelzetlen útvonalon haladt. A település központjából indultunk (emlékpark, Kossuth szobor, református templom), majd nyugati irányban hagytuk el a községet. Szőlők és gyümölcsösök között haladtunk emelkedő utakon. Közös fotó készült a megadott kilátóponton. A szőlőültetvényeket elhagyva erdővel fedett terepen gyalogoltunk nyugati, majd déli irányban. A Várszói-erdőben egy kis tanácstalanság után egy aljnövényzettel, sarjakkal „eléggé” benőtt meredek nyiladékúton indultunk nyugati irányban. A csapat kissé szétszakadt, így kisebb csoportokban igyekeztünk a jó irányt tartani. A gerincúton a sárga sáv jelzést keresztezve az igényesen kialakított Kis-hegyi kilátóhoz érkeztünk. Csodálatos kilátás nyílott az északi part tanúhegyeire. Visszatértünk a sárga sáv elágazásához, onnan észak felé a jelzésen a Kis-hegyi kertek és a Szent Donát-kápolna felé vettük az irányt. A szőlőhegyre vezető lejtős kövesúton haladtunk a „hegy lábáig”. Itt „gémeskút-jelzés gyorstalpalón” vettünk részt a tájékoztató rajzok/feliratok segítségével. Nyugat felé vettük az irányt és elhagytuk a jelzett utat. Újra szőlők között haladtunk emelkedő úton, amíg el nem értük a Balatonlelle – Szőlőskislak közötti műutat. Rövid kitérőt tettünk a Rácfa elnevezésű, 1848-as emlékhelyhez. Némi pihenést és a kötelező közös fotót követően a műút mellett egészen Szőlőskislakig gyalogoltunk nyílt terepen, vakító napsütésben. Vasárnap lévén nem sok reményt adtunk egy, a déli órákban nyitva tartó vendéglátóipari egységnek, de jól fohászkodtunk… A zöld sáv jelzésen folytattuk utunkat egészen Gyugyig. Szőlők és „gabonamezők” között haladtunk. A Gaál-kastélyra csak a kerítésen keresztül vethettünk pillantásokat, viszont az út mentén finom cseresznyét és még kissé savanykás meggyet kóstolhattunk. A vándorlás legrövidebb távját tettük meg aznap, de a tűző nap és a magas hőmérséklet miatt számomra többnek tűnt. 3. túranap, június 6., pünkösd hétfő: Látrány – Kereki (Amália-puszta) (29 km) A harmadik túranap közlekedését – előzetes tervezés szerint – az ünnepnapi közlekedési rend és a hosszú táv (29 km) miatt bérelt autóbusszal oldottuk meg. Korán indultunk a kemping elől. A Látrány és Rádpuszta között – lapos területen – haladó szakaszt a reggeli hűvös, párás időben gyorsan teljesítettük. Az Árpád-kori romtemplom (Urunk mennybemenetele kápolna) megtekintése, fényképezése után kezdetben szőlőskertek között, majd emelkedő erdei úton haladtunk. A kötelező érintési pontként megjelölt Bóbita-forrást az út jobb oldalán található mély vízfolyásban leltük meg. Dokumentáltuk az érintési pont kódját, majd tovább kapaszkodtunk az emelkedőn. Az erdőből kiérve, balra tekintettünk és a Balaton keleti medencéjének csodálatos panorámája tűnt a szemünk elé. Hamarosan a Teleki község feletti háton haladtunk tovább. Itt a csapat kettévált: a csoport szomjasabb része „leereszkedett” a faluba, hogy onnan közelítse meg az Árpád-kori templomot, a többiek a gerincúton, a település felett haladtak tovább. Az ebédet a külsejében megújított épület mellett/előtt fogyasztottuk el. A kis pihenő után nyílt terepen, először földúton, majd a Teleki-Szólád közti műút mentén gyalogoltunk. A tikkasztó melegben hideg italról, fagyiról álmodoztunk, amikor túratársunk a településen élő ismerősétől megtudta: a cukrászda sütikkel és hideg itallal várja a megfáradt vándorokat. A közel 2 kilométeres kitérőt szinte mindenki vállalta. Frissen és üdén indultunk Nezde irányába. A kövesutat elhagyva a piros sáv jelzésen meredek kaptatón gyalogoltunk a nezdei szabadtéri szoborpark irányába. A szoborparkban a hun-magyar közös mondavilág nevezetes alakjai elevenednek meg fából faragott szobrokban. Ahogy keleti irányban egyre magasabbra jutottunk a füves domboldalon, a Balaton és a Bakony panorámája egyre teljesebben bontakozott ki nyugatról (a hátunk mögött). A tanösvény felső pontján kettős fakereszt áll, mögötte félköríves tetejű „szentélyszerű”, fedett pihenőhely. Innen újra megcsodálhattuk a gyönyörű kilátást. Rövid pihenő után továbbra is a piros sáv jelzésen déli irányban haladva jutottunk Somogy megye legmagasabb pontjára, az Almán-tetőre (316,43 m). A déli útirány délkeletivé vált, a piros jelzést a zöld váltotta. Elérve a legdélibb pontot, északkelet-északi irányban gyalogoltunk Kereki vára (Fehérkő vára) felé. Enyhe, de hosszú emelkedő vitt fel a romokhoz. A műemlék tábla tanúsága szerint a 14. századi várat a 16. században felrobbantották a török elől. Remek deszkából és oszlopokból készült járdán és korlátrendszeren járhatók körül a romok. Csúszós, meredek úton jutottunk le a várhegyről Kereki Amáliapuszta nevű településrészébe. A sportpályán várt már bennünket a bérelt busz. Örömmel foglaltuk el helyeinket, hiszen hosszú, élményekben, látnivalókban bővelkedő napot mondhattunk magunknak. 4. túranap, június 7., kedd: Kereki – Siófok-Töreki (23 km) A negyedik túranapon autóbusszal utaztunk Kerekibe. Keleti irányban indultunk el és meredek földúton kapaszkodtunk a 312 m magasan fekvő Gyugy-hátra. A túra első szűk másfél kilométere 152 m szintet „rejtett”. A fáradalmakat kárpótolta az elénk táruló látvány: előtérben a Körös-hegyi völgyhíd, háttérben a Balaton víztükre és a Bakony kéklő vonulata. A kötelező csoportfotót követően északnyugat-észak irányban az M7-es autópályát keresztezve az Öreg-erdő (innen sárga + jelzés), Besenyő és a Pap-erdő nevű területeken keresztülhaladva a Kilences-tetőre érkeztünk. Némi frissítőt vettünk magunkhoz, majd lejtmenetben indultunk tovább északkeleti irányban a zöld + jelzésen. A völgyben erdészeti betonútra értünk. Ezen indultunk el, hogy szemügyre vegyük a térképen jelzett „tölgyfa matuzsálemeket”. Hatalmas fák sorakoztak az út mentén (150 évesek is lehettek). 90 fokos fordulattal északkeleti irányban, de továbbra is a zöld + jelzésen kapaszkodtunk fel a 225 m magasan található „Vaskereszt”-hez. Itt némi erőt gyűjtöttünk és jelzetlen földúton haladtunk Balatonendréd felé kezdetben déli, majd keleti irányban. Először erdővel fedett területen, majd nyílt terepen gyalogoltunk. Újra kereszteztük a forgalmas autópályát, felette sétáltunk át. Balatonendréd központjában a csapat „megszállta” az élelmiszerüzletet. Ahogy a további útvonalat terveztük, szembesültünk az útvonalváltoztatás tényével. Kelet helyett északi irányban, a zöld sáv jelzést követve folytattuk utunkat. Az észak-déli irányban húzódó Endrédi-tavak láncolata feletti, fűvel benőtt úton kapaszkodtunk egyre feljebb. A tavak végén jelzetlen – fasorral szegélyzett – földúton keleti irányban (később a sárga + jelzésen) elértük a Töreki-tavak láncolatát. A Tóközi pihenőhelyen (madármegfigyelő toronynál) egy kis pihenőt engedélyeztünk magunknak, összevártuk a szétszóródott csapatot. A műút és tavak láncolata közötti erdősávban déli irányban a zöld sáv jelzésen az autóbusz-megállóig gyalogoltunk, ahol a busz indulásáig a fák árnyékában pihentük aznapi fáradalmainkat. A délutáni-esti program sűrű volt: hűsölés a Balatonban, a másnapi szálláselhagyást megelőző pakolás, „utolsó vacsora” a lellei Rudi Tanya étteremben (a csapatból szép számmal voltunk jelen). S végül kedves túratársaink (Adler Janiék) búcsúestre invitálták házikójuk teraszára a csapat tagjait. Szívmelengető, nagyon jó érzés volt beszélgetni vagy csak hallgatni a beszélgetést – italról és nass-ról is gondoskodtak vendéglátóink –, s közben egy-egy pohár italt elfogyasztani. 5. túranap, június 8., szerda: Ságvár – Töreki - Cinege-forrás (22 km) Az ötödik – egyben utolsó – túranapunk kedvezőtlen előjelekkel indult: dörgött-villámlott, hajnalban kiadós eső volt (igaz, a korábbi napokban is több éjjel esett az eső). Még induláskor is szemerkélt, s ez néhány túratársunkat elriasztotta az aznapi gyaloglástól. Összepakoltuk hátizsákjainkat, rendet raktunk a szálláshelyen. A megbeszéltek szerint a csapat egyik része vonattal Siófokra utazott, néhányan pedig a gépkocsikkal Törekibe (a túra végpontjára) autóztunk. Onnan Dodival a siófoki autóbusz-megállóba, ahol csatlakoztak a többiekhez is hozzánk. A Ságvár felé közlekedő busszal utaztunk vándorlásunk utolsó szakaszának kezdőpontjára. A DBVV kezdő/végpontját igazoló kód a református templom mellett volt fellelhető. Innen indultunk kelet-délkeleti irányban a sárga sáv (az első 200 m-en piros +) jelzésen. A település katolikus temploma mellett elhaladva hagytuk el a községet. Szőlőskertek mellett az emelkedő földúton kapaszkodtunk a Lándor-hegyen található Bújó-lik felé. A löszfalba vágott 21,6 m hosszú alagutat a hagyományok szerint a falu református lelkésze, Csicsvai Vasas András (1800-1832) készíttette, hogy a hegy nyugati oldalán levő szőlőjét könnyebben megközelíthesse. A Bújó-lik mai szélessége 2 m, átlagos magassága 1,75 m. Az elbeszélések szerint az 1950-es években még lovaskocsival is át lehetett hajtani rajta. Miután „átbújtunk” az alagúton, a turistaúton északi, majd nyugati irányban haladtunk tovább. A gyümölcsös és szőlőkertek szélében értett a cseresznye, le-le maradtunk, hogy felfrissítsük magunkat az ízletes, friss gyümölccsel. Magas fűvel borított réten, letérve a turistaútról déli irányt vettünk, s emelkedő erdei úton haladtunk mintegy 1,5 km-t. A gerincre érve egy darabon a piros + jelzést követtük, majd újra jelzetlen erdei út következett déli irányban. Háromnegyed órás gyaloglás után értünk a többszörös földsánccal körülvett régen volt földvárhoz. Kási vár romja, az ország egyik legnagyobb földvár maradványa. „A vár, az alatta lévő ma már nem létező Kás faluval a Csákok egyik birtokközpontja lehetett a XIII-XIV. században. Belső területe lapos, ovális alakú, átmérője 29x21 méter. Köröskörül rendkívül meredek oldal övezi, ami valószínűleg mesterséges kialakítású. Alatta 9-10 méterrel alacsonyabb szinten árok fut körbe, szélessége 7-8 méter. Az árok külső szélét sánc kíséri, magassága 2-5 méter. A sánc mögött újabb árok fut körbe, mély-sége 1-3 méter, szélessége 7-14 méter, majd a természetes lejtő folytatódik. A vár teljes területe 95x90 méter, 0,63 ha.” A 220 m szintmagasságban található „várhegyről” egy kisebb rövidítést követően a piros sáv jelzést követve nyugati irányban, majd északra, a Flóra-hegy felé vettük az irányt. A turistautak kereszteződésében keleti irányban a piros + jelzést választva indultunk tovább, hogy elérjük Böre-várat. A jelzett utat elhagytuk, észak-északnyugati irányú hosszú, egyenes gerincúton jutottunk el a földvárhoz. „A keskeny plató északi végén van a vár, kettős árokkal leválasztva a hegyről. A két árok előtt kb. 40 méter hosszan aszimmetrikus árkolás figyelhető meg a keskeny gerinc két oldalán a völgy felé, ezzel is megnehezítve a vár megközelítését. Az árkok rendkívül karakteresek (18 ill. 25 méter szélesek, 5 és 7 méter mélyek). A várat teljesen körbe árkolták a keleti és nyugati oldalán is. A vár teljes területe 150x57 m, 0,67 ha. A két várrész platójának területe együttesen 0,05 ha.” A sárga rom jelzést követve „zuhantunk le” hirtelen 60 m-t az északi meredek lejtőn, majd erdei kövesúton jutottunk az Ali-réti vadászházhoz (ez már a piros sáv jelzésen). Hosszú egyenes útszakaszok következtek, először a piros majd a zöld sáv jelzésen haladtunk a Cinege-forrás felé. A pihenőhelyen már várt bennünket a Soós házaspár és Csernus L. Gábor. A teljesítést igazoló füzetek ellenőrzését követően „ünnepélyes” keretek között 17 fő átvette Lajostól és Gábortól a teljesítést igazoló csodaszép jelvényt. Csoportkép, búcsúzkodás és indulás hazafelé. Rövid összefoglalóm (bizonyára nem teljes) végén még mindig úgy gondolom: az „idei nyár egyik legjobb kalandjának” lehettem részese. Köszönet Nagy Balázs szervező-túravezetőnek és mind a 30 túratársnak a „remek kalandért”! Schóber József ● Nyári fotós túra A fenti címen meghirdetett túra június 12-én vezetett az Éger-völgy – Szuadó-nyereg – Szuadó-völgy – Magyarok kunyhója – Zsongor-kő – Jakab-hegy – Éger-völgy útvonalon. Tizenhárman keltünk útra Éger-völgyből, a Teca Mama Kisvendéglőtől, hogy egy körtú-rán felfedezzük és fényképeken megörökítsük a vidék nyári szépségeit. Az időjárás éppen megfelelő, kirándulásra talán a legalkalmasabb, nincs túl meleg, lágy szellő fújdogál, kora reggel talán még egy kicsit alul is vagyunk öltözve... Az Éger-völgyben még látni a néhány nappal ezelőtti villámárvíz nyomait, de sáros, dagonyás útszakasszal szinte alig találkoztunk egész nap. A Szuadó-nyeregben, a Blokkháznál kifújtuk magunkat, majd leereszkedünk a vadregényes Szuadó szurdokvölgyébe. Néhány kalandos patakátkelés és hosszas völgyi kalandozás után felkapaszkodtunk a Körtvélyesi-hát gerincútjára, ahol egy kicsit csalódva nyugtáztuk, hogy a sok eső ellenére a környék erdeiben nemigen találunk gombát. A Magyarok kunyhójánál rövid pihenőt tartottunk, majd az emlékhelyet elhagyva egy jókora emelkedővel felkapaszkodtunk a Jakab-hegyet körbe ölelő vaskori földsánchoz. A túratervet „félredobva” egy kis kalandra indultunk, és a földsánc „körgyűrűjén” folytattuk utunkat. Tettük mindezt azért, hogy felkeressük a földsáncon egykor büszkén álló Isván-kilátó maradványait. Innen leereszkedtünk a Zsivány-barlanghoz, majd a meseszép kilátást nyújtó Zsongor-kőhöz. A Jakab-hegy fennsíkján hosszabban elidőztünk a 2021-ben megújult pihenőhelynél, miközben a hegy több ezer éves történelmi múltjával ismerkedtünk. A hegyről lefelé vezető útnak a zöld kört választottuk. A sáncokat elhagyva térd- és bokaszaggató köves úton ereszkedtünk le a kis erdei tavacskához. 12 kilométerrel a hátunk mögött, közel 450 méter szintet legyűrve érkeztünk vissza Éger-völgybe. A túracsapat tagjai közül többen még a Jakab-hegyen és a Zsongor-kőnél sem jártak, így a földsánc-kalanddal „fűszerezett” fotós túra mindenkinek igen emlékezetes élmény maradt. Müller Nándor túravezető ● Természetjáró tábor a Bükkben A Dél-Zselic Természetbarát Klub és a Kenderföldi Természetjárók ez évi – hagyomá-nyos – nyári természetjáró táborát a Bükk hegységben rendezte meg július 4-15. között. 25 fős csapatunk szálláshelye Andornaktályán, az Egri Kolping-Család Közösségi pihe-nőházában volt. Az egykori plébánia épületében kialakított szálláshely jól felszerelt konyhával is rendelkezett, így a napi főzéseket is meg tudtuk oldani, szokás szerint önellátóak voltunk. A 12 napos táborozás során keresztül-kasul bejártuk a Bükköt, túráink keretében felke-resve a legszebb helyeket, látnivalókat. Így bejártuk a hegység északi, keleti és déli pe-remén található „köveket” (Látó-kövek, Örvény-kő, Magos-kő, Bél-kő, Tar-kő, Három-kő), felkerestük a Bánkút melletti Bálvány csúcsán álló Petőfi-kilátót és a Szilvásvárad fölött emelkedő Millenniumi Kilátót, túráztunk a Bükk-fennsíkon (Nagy-mező, Csipkés-kút, Jávorkút), végigjártuk a Szalajka-völgyet. Megnéztük az Istállós-kői ősember bar-langot és Lillafüred két szép barlangját. Utaztunk a szilvásváradi erdei vasúton, és – különvonatot bérelve, mivel ezen a szakaszon menetrend szerinti közlekedés nincs – végig vonatoztuk a Miskolcról Mahócára vezető erdei vasutat (10 km 1 óra alatt!), ami különleges élmény volt. Az autóbuszos pihenőnapon személyautókkal és menetrend szerinti busszal utaztunk Szomolyára, ahonnan a nevezetes kaptárkövekhez túráztunk. Utolsó túranapunkon a dédesi vár romjait kerestük fel, a hazautazás napjának délelőttjén pedig még meglátogattuk az egri várat is. Ez évben is beiktattunk jelvényszerző túramozgalmat, ezúttal a „Bükk-fennsík” elneve-zésűt, melynek jutalmaként szép zománcjelvényt kaptunk a teljesítésért. Természetesen strandolásra is jutott egy nap, amit Demjénben a barlang- és élményfürdőben töltöttünk. Nagyszerű szórakozás volt. Ezúttal is szerencsénk volt az időjárással: a két utazási napot leszámítva a rekkenő hőség „szünetelt”, és kellemes, 26-28 fokos időben túrázhattunk. Túráink során megtettünk mintegy 100 km-t és leküzdöttünk 3652 méter szintemelkedést. A 12 nap jó hangulatban, gyorsan telt el, sok-sok élménnyel gazdagodva tértünk haza. Strasser Péter táborvezető ● Őrtilos környékén jártunk Valahogy sose jutottam még el gyalogos turistaként Belső-Somogy e varázslatos vidékére, pedig régóta szerettem volna. Most örömmel olvastam a DRÁVA TSE éves programfüzetében a háromnapos kirándulás tervét, amely július utolsó napjaiban valósult meg. Az Őrtiloson eltöltött napok, a környékbeli séták, barangolások, no és a remek társaság nem okozott csalódást. Pénteken délután indultunk, s már útközben is megálltunk egy-egy, az utóbbi évek során felújított, megőrzött emléket, egy-egy kastélyt, kúriát megcsodálni. Már itt is látszott, hogy a Zrínyiek „felségterületén” járunk (Zrínyi Miklós Általános Iskola, gondozóház, utca stb.), valamint az is, hogy a Dráva folyó meghatározó a tájkép szempontjából is. A szállásunkra érkezve kihasználtuk a jó időt, s még napsütésben felsétáltunk a hegyre. A Szentmihály-hegy ma Őrtilos község része, de 1949-ig jelentős része a Légrádban (Horvátország) élők birtoka volt és át is járhattak azt művelni. A Szent Mihály-kápolna elől gyönyörű kilátás nyílik. Már ezért a látványért is érdemes volt ennyit utazni. Előt-tünk a Dráva ártere, a fák közt a folyó, távolabb Légrád látképe, nyugat felé rálátás az utolsó horvátországi vízi erőmű csillogó víztükrére, vízlépcsőire. Marasztaló, idilli kép. Vacsora után lesétáltunk a Drávához. Ez a folyó – Magyarország és Horvátország határfolyója – most is kínált elég látnivalót. Sötétedésig figyeltük örvényeit, forgóit, a túloldali parton és a homokpadokon gázló, gyalogló embereket, játszó gyerekeket, a vízállást, a másnapi esőt jósoló hangyainváziót, a vízből ugráló halakat. A hely valamikor átkelőhely volt. 1848. szeptember 14-én Jellasics horvát bán seregeinek egyik drávai átkelési pontja a Légrádhegy volt. Ma is láthatók azok a földsáncok, amiket ástak az itteni ágyúk védelmére. Korabeli hadijelentésekből kiderül, hogy Perczel Mór személyesen vezényelte a magyar sereget Légrádhegyen. A történelmi események hosszú időre lezárták az átkelés lehetőségét. 45 év után, 1994. októberében – alkalmilag – újra megnyílt a határ, ez alkalomból emlékkövet is állítottak a parton. (A helybéliek híd megépülésében is reménykednek, időről időre megerősödő, vagy gyengülő realitással – a politikai helyzettől is függően.) Kellemes szálláshelyünkön még sokáig beszélgettünk, házigazdánk – igazi lokálpatrióta – közvetítésével sok érdekeset tudtunk meg a település múltbéli és jelen dolgairól. A késői lefekvés miatt sem bántuk, amikor a reggeli esőt látva túravezetőnk, Gida Tibi későbbre halasztotta a gyalogtúrára való indulást. Így szombaton „csak” egy kb. 10 km-es gyalogtúra várt ránk, miután vonattal elutaztunk Murakeresztúrra. Vonatunk kicsit késett, így Balla Laci nagy tudása a vasúti technikáról, mozdonyokról (Ludmilláról és Szergejről), fejlesztésekről, lehetőségekről, szakmai titkokról „közhasznúvá” vált. Érdeklődve hallgattuk tájékoztatóját e – számunkra – bonyolult, de rendezett világról. Murakeresztúrról gyalogoltunk vissza szálláshelyünk felé. Esőköpenyeinket hol elővettük, hol elrejtettük a túra során, hisz hol eleredt az eső, hol elállt. Ettől eltekintve, és a vizes aljnövényzetet, talajt nem számítva igazi túraidőnk volt. Kezdetben Murakeresztúr utcáin, aztán kukoricatáblák mellett, majd a Mura töltésén gyalogoltunk, később egyre magasabbra kapaszkodtunk. Belezna határában elérkeztünk a helyhez, ahol 1661-1664 között állt Zrínyi-újvár, egy palánkvár, amelyet saját költségén Zrínyi Miklós építtetett a Mura átkelőjének védelmére. Sajnos 1664 júniusában a törökök elfoglalták (mert az érvényes békeszerződéssel ellentétesnek tartották a felépülését), majd lerombolták a várat. A helyet a Nemzeti Örökség Intézete napjainkban Történelmi Emlékhellyé nyilvánította. Az emlékhelyet a környék önkormányzatai, civil szervezetei tartják rendben. Gondozott, méltó hely az emlékezésre. A feltárás során előkerült és rekonstruált Zrínyi-kút (hadikút) újabb jelentős nevezetessége lett Őrtilosnak (avatása 2020. június 10-én volt). Túránk továbbra is a piros kereszttel jelölt turistaúton haladt. Egy szép kilátópontnál megpihentünk, majd a késő délutáni órákban visszaérkeztünk szálláshelyünkre. Szálláshelyünk a Három Sárkány Fogadó nevet viselte. Mi egy ”sárkánnyal”, Zsuzsival találkoztunk, de ő a jó sárkányok közé tartozik. Kedves szavai, hiteles információi, mesélőkedve, finom főztje nélkül ez a hely nem az lenne, ami. Visszatérésre csábító, igazi kikapcsolódásra alkalmas, varázsos hely. Az egykori laktanyából varázsolt fogadó, az érett gyümölcstől roskadozó fügebokrok, a gyönyörű virágok, a Balla Laciékhoz beköszönő, a kertben bóklászó őzike mind-mind jóérzésünket növelték. Persze a „drávás” társaság is kellett a jóérzéshez. Nyitottak voltunk, érdeklődők, „vettük” az akadályokat. Összegyűlt némi finomság (pogácsa, kifli, linzer stb.) a csomagokból, de szíverősítőkben, és folyékony kenyérben sem szenvedtünk hiányt. Változatos, bőséges volt a kínálat, igazi logisztikai értéktár. Az otthoni ízeket Gida Tibi lecsója és rántottája biztosította. A nyersanyagokat összehozta a csapat, főzésre előkészítette Király Zsuzsi és a segítőtársak. Vasárnap délelőtt még benéztünk a falu tájházába, bogarásztuk a kivarrott falvédőket, csodáltuk a gazdag gyűjteményt, majd útnak indulva betértünk a Mátyás templomra emlékeztető beleznai templomhoz, majd a somogybükkösdi Peczel kúriát sétáltuk körbe, végül az Ágnes-laki arborétum hatalmas, gyönyörű fái között fejeztük be a közös programot. Az élmények visszatérésre csábítanak. Ezen a helyen torkollik a Mura folyó a Drávába, ami Őrtilos környékét a természetkedvelők, természetbúvárok paradicsomává teszi. Innen indulnak a vízitúrázók kalandos útjukra, és itt halad el a „Három folyó” nemzetközi kerékpártúra útvonala is. Van még bőven látnivaló, és lehetőség a természetben való kikapcsolódásra, élményszerzésre. A helyiek felkészülten várják a turistákat, ma is számon tartják, hogy Zrínyi földjét alkották egykor. Lokálpatriotizmusuk példa, hívogató erő. Köszönjük a szervezést, az élménydús napokat! Tóth Klára ● Túra Komló körül Július 30-án 8 óra előtt kezdtünk gyülekezni a komlói buszpályaudvaron. Mint később kiderült, a találkozás előtti percekben az utazási csomópont szolgáltatásai közül mindketten az ételárusok portékáit helyeztük előtérbe. Túravezető társam, Ujfalusi Máté hatalmas, finom illatokat árasztó pizza szelettel érkezett elsőként, melyet várakozás közben jóízűen el is fogyasztott. A reggeli erőgyűjtés ötletét jómagam is átvettem és az útra szánt három rántott húsos szendvics egyikét el is fogyasztottam, míg vártuk a nyolc órai találkozás részvevőit. Átbeszéltük az időjárás-előrejelzések alapján várható nehézségeket, és az esetlegesen szükséges változtatásokat. A felhők még nem, de a túrázni vágyók a kiírt időpontban gyülekezni kezdtek. A komlói túratársainkhoz picit később csatlakoztak a Pécsről érkezők is. Indulás előtt átbeszéltük az útvonalat, és amikor az időjárási előrejelzés került szóba, többen is a régóta használatos mondatot mondták, mely szerint „nincs rossz idő, csak rosszul öltözött turista...”. Szóval a jelenlévők közül kétség sem merült fel, hogy a várható nehézségek eltántorítsanak a 25 km-es távtól. Indulásunkhoz még egy vidám fiúcsapat is csatlakozott, akikkel együtt 12-re növekedett csoportunk létszáma. A Komló fotókban fb csoport negyedik nyílt túrája 8 óra után pár perccel elindult. Utunk a Templom téren át vezetett, majd az épületeket magunk mögött tudva, a jól ismert erdei úton haladtunk az Olajos-tó irányába. Két patakátkelés a szárazságnak köszönhetően most könnyebben ment, de azért pár cipőnek és hordozójának így is meg kellett tapasztalni, hogy a vizes farönk az csúszik, no meg hogy a sáros felszín alatt vastagon átázott is lehet talaj. Az Olajos-tó után felkapaszkodtunk a gerincre és onnan már lefelé, az országúton átkelve értünk a Kőbánya és Zobákpuszta közötti Kaszánya-patak völgyébe. A patakmederben felfelé haladva a turistatérképen jelzett Mecseki Bányász Emlékutat elérve és azon jobbra felfelé haladtunk Kövestető irányába. Kövestetőnél a kék sávra érve az égi figyelmeztető jelek után a szemerkélő eső egyre erősebb lett. Előkerültek az esőkabátok, poncsók. Az eső mennyiségét a kilátóig a fák lombja is enyhítette. Mivel nem villámlott, így a kilátó védelmében tartottunk egy 15-20 perces uzsonna szünetet. Ezután a csendesedő esőben elindultunk a volt fonolit bánya egyik magaslati pontjára, ahonnan meredekebb lejtőn leereszkedtünk a volt bányaudvarba. Az eső hatása nem volt érezhető, hiszen a köves, homokos felszín nem csúszott. A bányudvarban a frissen mosott szederből alaposan eszegettünk, majd a Béta-Vasas összekötő országutat egy alig járt erdészeti úton értük el. A volt kövestetői lejtakna közelében bepillantottunk a külfejtési bányagödörbe. Számomra meglepetés volt, hogy itt az eső után két „kéktúrázó” csoporttal is találkoztunk. A kék sáv jelzésen haladva a volt vasasi iszapolótavat érintve, a volt Hársas kulcsosház környékén kialakított esőbeállóhoz értünk. Itt egy kis pihenőt tartottunk és a megmaradt elemózsiák elfo-gyasztására is sort kerítettünk. Továbbiakban a zöld sáv turistaúton folytattuk utunkat. A Mecseki Zöldtúra az első túramozgalom közelünkben, amely bejárásának igazolása telefonon offline is történhet. A Hármasbükk-forrásnál a kiürült kulacsok feltöltésre kerültek, majd Koszonya után letérve a zöld sávról a vadregényes környezetben lévő bővebb vízhozamú Kőszegi-forráshoz érve, szükség szerint újratölthettük kulacsunkat. A rövid kitérő után utunkat ismét a zöld sávon a Bugyogó-forrás, majd a Rákos-völgy felé folytattuk. A Baranya-patak mellett a Mánfára vezető zöld négyzeten haladva értük el a budafai vízmű telep-helyét. Ezután jobbra kanyarodva ÉK-i irányában folytattuk utunkat Komló felé. Még a völgyben akadt azért érdekesség is, úgy mint geológiai, és a korai állattartásra utaló nyomok, illetve a bányaművelés utáni elhagyott romok. Az erdőben felkapaszkodva értünk el az erőmű volt kötélpálya végállomásához, ahonnan a kilátásban gyönyörköd-tünk. Komló közelsége érezhetően jelen volt: az út környéke szemetesebbé vált. Talán az un. „újrahasznosítók” napi gyűjtésüket pihenőikben szelektálják és a felesleget itt hagyják el. Nem lehetnek sokan, csak rendszeresen tehetik ezt, sajnos. Egy rövid dzsungelszerű szakasz után a kötélpálya nyomvonalára visszatérve a komlói öreg temető és az erőmű mellett érkeztünk a belvárosba, egy időben a „mi kis vonatunkkal”. A túrán résztvevők véleménye alapján szép helyeket érintettünk és az esős szakasz miatt sem volt ok a panaszra. Müller János, Ujfalusi Máté túravezetők ● Tenkes éjszakai teljesítménytúra Augusztus 6-án került megrendezésre a Tenkes éjszakai teljesítménytúra. A szokásokhoz híven a rendezők a túra előtt tartották közös étkezésüket és közben meghallgatták Andrasek Csaba eligazítását a feladatokról. Az összeszokott csapat (Tenkes TE és Dráva TSE tagjai, valamint barátaik) gördülékenyen bonyolították le a túrát. Ebben az évben is – Ignátkó Imrének köszönhetően – távcsővel nézhették az ég vándorait az erre kíváncsi túrázók. A résztvevők száma 152 fő volt. A húsz, tíz és hat km-es távok közül legtöbben a legrövidebb távot választották. Ehhez a létszámhoz ötvennél is több ajándék lett kisorsolva, minden harmadik szerencsés túrázó kapott valamit! Idén is a pincészetek felajánlásai voltak többségben, több mint harminc palack kisorsolt minőségi borral. Ezeken kívül családi várbelépő, térkép, harkányi fürdő ajándékai és az ingyenes indulási lehetőségek a Szent Imre és a tavaszi Tenkes túrára tették változatossá az ajándékok sorát… Köszönjük támogatóink önzetlen felajánlását! atiKA ● Túra a Péceli-kereszthez A Lokomotív TE 2022. augusztus 13-ára nyílt túrát hirdetett a Kelet-Mecsekbe. Az egyesület Szentendrén élő tagja, Berki Zoltán szervezésében és vezetésével valósult meg a program. A hosszan tartó szárazság ellenére csepergős reggelre ébredtünk, ám egy igazi turista kedvét ez sem veheti el. Zobákpusztán Berki Zoltán túravezető és Biki Endre Gábor köszöntötték a túrázókat. 16 fővel indultunk útnak, melyen a Lokomotív TE, a komlói Hétdomb TE és a Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör tagjai közül is többen részt vettek. Utunk során nagyrészt végig a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát követtük, így kezdetben leereszkedtünk az Egregyi-völgybe, majd keskeny ösvényen megkezdtük gyaloglásunkat a Hidasi-völgyben. A rendkívüli szárazság itt is tetten érhető volt, a pa-takban csak igen kevés víz csordogált. Szerencsére azonban a Csurgó, ha szerényen is, de megmutatta bájos kis vízesését, és a Hidasi-forrás is adott még ivóvizet számunkra. Ez külön öröm, hiszen 16 évvel ezelőtt ennek a vízfakadásnak a felújításában magam is részt vettem, s az eltelt évek alatt mindvégig folyt a forrás. Itt megemlítettük Csokonay Sándor (1898-1983) munkásságát, akinek a természet iránti szeretete csillapíthatatlan volt, és évtizedeken át maga építette a mecseki forrásokat (hátizsákjában cipelve a cementet, márványtáblákat). A Nagy-kaszálót elhagyva az erdészeti műútra tértünk. Innen egy szép bükkösben - jelentős szintkülönbséget megtéve - értük el Kisújbánya határát. A Miske-tetőről általában nagyon szép panoráma élvezhető a Kelet-Mecsek erdős ma-gaslataira, ám a kiégett fű és az elszáradóban lévő fák látványa lesújtó volt. Az idei évben alig esett eső, ami nagyon meglátszik a patakok, források vízhozamán is, hiszen a legtöbb forrás már hónapokkal ezelőtt elapadt. A kisújbányai temetőben megnéztük a Mecsekerdő Zrt. által korábban felújított keresztet, ami mellett ismertető tábla is áll. Kisújbányán nagy jövés-menés volt, hiszen ezen a hétvégén rendezték meg az „Üveges hétvége” című rendezvényt. A Bodzás-forrás melletti pihenőhöz érve a Mecsekerdő Zrt. munkatársai egy kis vendéglátással készülve már vártak minket. Ez a forrás és szemben lévő társa szerencsére még bőven adja a vizet, igaz nem a kifolyócsőből folyik, hanem a kőfal alól tör elő. Merítéssel vételezhető a tiszta és finom forrásvíz. Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója bemutatta Ruppert Róbert erdész kollégáját, aki a Kelet-Mecsek ezen részén végzi szolgálatát, majd köszöntötte a megje-lenteket és örömét fejezte ki, hogy a keresztény emlékek megóvása összetartja a közös-ségeket, akik óvják és vigyázzák az elődeink szellemiségét. Az eseményen részt vett a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnökségének képviseletében Strasser Péter, aki turistatársaival évek, évtizedek óta oroszlánrészt vállal a mecseki turistaútjelzések karbantartásában. A közösséghez szólt még Vízkelety Judit, Vízkelety László lánya, a Lokomotív TE tagja, aki felidézte édesapja turista-munkásságát. Vízkelety László (1923–2007) aranyjelvényes túravezető 1949-ben alapította meg a Lokomotív Turista Egyesület jogelődjének számító Budapesti Lokomotív Sportkör Turista Szakosztályát. 1952-ben kezdeményezésére hirdette meg a Lokomotív Turista Szakosztálya az Országos Kéktúra jelvényszerző túramozgalmat, melynek útvonalát 1953-ban az elsők között teljesítette. A beszédek után átsétáltunk a közeli kereszthez, ahol sor került a Mecsekerdő Zrt. által állított tábla avatására. Ezen a kihelyezett olvasón látható a kőkereszt hiteles története: Arnold Fülöp kisújbányai molnár emeltetett kőkeresztet 1868. december 10-én 30 korona költséggel, az Arnold család vízimalmának közelében. A korabeli térképek Arnold-Mühle, majd a későbbiekben Fuchse-Mühle elnevezéssel jelölték a Ferde-vízesés feletti részen álló malmot, melyet az 1960-as években lebontottak, de maradványai még ma is láthatóak. Az Óbányai-völgyben, az 1940-es évek végéig még csaknem 30 vízimalom működött. A kereszt 1912-ben Reisz Ferenc püspöknádasdi (ma Mecseknádasd) kőfaragó mester munkája nyomán újult meg. Az 1960-as években, a szocializmus idején, a kereszten függő korpuszt a mecseknádasdi párttitkár és a tanácselnök vadászataik során céltáblaként használták – erről Szabados Tamás „Két falu között” c. dokumentumfilmjében számolt be. A kereszt hosszú évtizedeken át így csak torzóként volt látható, senki sem viselte gondját. A kőkereszt eredeti állapotban történő felújítását 2019-ben Berki Zoltán térképész, természetjáró kezdeményezte édesanyja emlékére. Utolsó közös túrájuk során megdöbbenve látták a kereszt múltjához, környezetéhez méltatlan állapotát. A túra után néhány nappal Berki Zoltán édesanyja egy baleset következtében elhunyt, fia ezt követően határozta el a helyreállítást. A Krisztus-feszület felújításának koordinálását a Mecsek Egyesület részéről Biki Endre Gábor vállalta. A kereszt helyreállításának költségeihez támogatóként a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Hosszúhetény Község Önkor-mányzata és a Mecsekerdő Zrt. is hozzájárult. A feszület táblájának avatásán részt vett dr. Péceli Endre özvegye, Erzsébet asszony is. Lánya, Péceli Gyöngyvér beszédében méltatta édesapja, Péceli Endre munkásságát, aki Mecseknádasd, majd Kisújbánya háziorvosaként látta el a helyieket. Régi történetek felidézésével ismerhettük meg, hogy édesapja és a család milyen szoros barátságot ápolt az itt élőkkel, valamint az „…és még egymillió lépés” forgatását (1986) követően Rockenbauer Pál (1933–1987) televíziós szerkesztővel. Ezt követően Berki Zoltán elmesélte érzéseit, hogy édesanyjával az utolsó közös túrájuk (2018) alkalmával milyen rossz érzés fogta el őket a kereszt pusztuló állapota láttán, amikor a legtöbb helyen keresztény kultúránkat igyekszünk megőrizni. Kérte, hogy jár-tunkban-keltünkben figyeljünk fel arra, ha az utak mentén magányosan álló, elhanyagolt keresztet vagy más megőrzendő emléket, emlékhelyet látunk. Hazánk és nemzeti értékeink gyarapodnak azáltal, ha rendbe tesszük ezeket, de legalább felhívjuk rájuk a figyelmet, kezdeményezzük a helyreállításukat. Kötelességünk megóvni ezeket az utókornak, hiszen generációk óta, akár 150-200 éve velünk vannak. Zoltán beszéde után édesanyja emlékére koszorút helyezett el a feszület talapzatán. Ripszám István kifejtette, hogy amióta itt Baranyában elkezdődtek a keresztek felújításai, és ebbe több szervezet is bekapcsolódott, azóta valami az egész megyében megmozdult. Korábban 70 év alatt nem volt annyi keresztfelújítás, mint ami az elmúlt néhány évben történt, sőt több településen vagy lakott helyektől távolabb is látni teljesen új feszületeket is. Ez is bizonyítja, hogy a mai, gyorsan változó világunkban is szükségünk van a kapaszkodókra, térben és lelki értelemben is. A kereszteket nem az egyház, hanem mindig magánszemélyek állították, hálából, fogadalomból, vagy súlyos természeti csapást követően. A feszületek addig voltak ápoltak, amíg ezek a családok éltek és utódaik is gondozták őket. A 20. század közepétől azonban gyökeresen megváltozott minden, a falvakból sok család elköltözött vagy kihalt, így a szokások, hagyományok ápolása is feledésbe merült. Ezért volt fontos a Mecsekerdő Zrt. azon kezdeményezése, amelynek keretében az elmúlt években több, a turistautak mellett álló kereszt felújítását el tudták végezni. Az itt elhelyezett tábla ehhez a munkához illeszkedik. Végül Biki Endre Gábor elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt még a legtöbb mecseki vagy baranyai kőkereszt rossz állagú volt, mely romos mementója volt egy olyan világnak, ahol az emberek Istenbe vetette hite megingathatatlan volt. 10 évvel ezelőtt elkezdtünk valamit, ami változást hozott. Miután sok-sok forrást, erdei pihenőhelyet rendbe hoztunk, elérkezettnek láttuk az időt, hogy a vallási emlékeket is megóvjuk a pusztulástól. Kisújbányától Máriakéménden át Erdősmárokig számtalan kőkereszt, képoszlop is megújult, de még kápolna is volt a felújítások sorában. Szerencsére mindig voltak támogatók, adományozók, s a Mecsekerdő Zrt. és a Mecsek Egyesület is partner volt ezek megújításában. Bizonyára sokan látták a megújulást, és mind a mai napig tanácsot kérve többen megkeresnek, hogyan állhatnának neki egy-egy ilyen munkának. Az utóbbi években a magyar kormány is kiemelt figyelmet fordít az út menti keresztekre. Immár pályázati források elnyerésével is lehetőség van helyreállítani a kőkereszteket. Éljünk minél többen a lehetőséggel! A Péceli-kereszt táblaavatójának befejeztével elindultunk a csodálatosan szép Óbányai-völgyön, érintve a Ferde-vízesést és a Csepegő-sziklát. Nem mentünk el megállás nélkül a Pataki-forrás mellett, így a szomjas turisták pótolhatták belőle vízkészletüket. A pisztrángos-tavakban szerencsére még megfelelő a vízszint, így a látványa is kellemesen felüdített bennünket. A túra után még volt idő egy kis beszélgetésre, evésre-ivásra is a Jéhn kocsmában. Óbányáról a 16.34-kor induló közvetlen járattal utaztunk vissza Pécsre. Köszönjük szépen Berki Zoltánnak, hogy Szentendréről, hajnali indulással is vállalta a túravezetést, és hogy motorja volt annak, hogy egy mecseki kőkereszt megújulhatott 3 évvel ezelőtt. Köszönjük Ripszám István vezérigazgató úrnak és az erdészet munkatársainak az emléktábla kihelyezését, így az öreg kőkeresztről most már minden erre járó, a hely múltjára, szellemére kíváncsi vándor pontos információkat kaphat. Biki Endre Gábor ● A Dráva TSE túrázói a Vértesben 2022. augusztus 15–21. Augusztus 14-én indultunk szokásos egyhetes túrahetünkre, amin a Dráva TSE tagjai, baráti túrázókkal kiegészülve vettek részt. Utazásunk napján megnéztük és körbejártuk a gánti földtani tanösvényt és múzeumot. A nagy meleg ellenére egy órát sétáltunk a „marsi” tájon… Ezután a Csákvár melletti Haraszt-hegyi tanösvényen edződtünk az egész hétre várható körülményekhez. Az időjárástól és a tereptől is hasonlót lehetett várni. Kora délután értünk a szállásunkra Oroszlányba, a Czermann panzióhoz. Itt felderítettük a vásárlási lehetőségeket és az éttermet, ahol másnaptól vacsoráztunk. Heti menülapról le is adtuk a megrendelésünket a Borostyán étteremben… Második napunkat Móron kezdtük egy körtúrával. A piros sáv jelzések mentén jutottunk el a Vértes táborhoz, ahol az üres sátrak mellett megpihentünk és kellemes hideg vízzel töltöttük fel készleteinket. A tábor lakói már korábban elindultak túrájukra. Egy húzós emelkedő után jutottunk el az Országos Kéktúra útvonalához. A kék sáv jelzések mentén értük el Csókakőtől északra a Vár-árkot, ahol lefelé a „rom” jelzések elágazójánál tartottunk rövid pihenőt. A Csóka-hegyre vezető piros „rom” jelzéseket követve egy meredek útvonalon értünk fel a hegyre. Itt a kilátópontnál tartottunk ebédszünetet. Az ösvény, amin a jelzett út kanyarog, kacskaringós és eléggé nehezen járhatónak bizonyult… A Lófar-völgy szikla alakzatjait nézve annyira belemerültünk a látványba, hogy egy nem tervezett kis kitérőt is tettünk a szőlők felé, de megérte… Ezen a túrán egy valami mindenkinek szemet szúrt: az egyik hazai zarándokút fára szöggel felerősített jelzései! Szándékosan nem írom le a nevét, ezek után nem akarom reklámozni őket, a képek között látható lesz! Ez biztos sokkal egyszerűbb, mint precízen jelzéseket festeni, no comment… (Lásd a Dráva TSE honlapját! A szerk.) A szállásunk felé még ellátogattunk a Bokodi-tónál lévő „úszó vagy lebegő faluba”. A magán kilátónál meg is vendégeltek bennünket a belépőnkért fizetett összegért! A stégeken álló hétvégi házak látványa újdonság volt számunkra. Pontos információnk nincs a házak számáról, de a helyiek szerint 400-500 között van. Keddre egy rövid túrát terveztem, amit egy másik tájegységben tettünk meg. A Gerecsé-be tett kitérőnkön a nehezebb utat választva északról, a Vértes László-barlang felől, a piros háromszög jelzések mentén érkeztünk fel az aknatoronyból átalakított Ratzinger Vince-kilátóhoz. A tíz emeletnyi (30 m-es) kilátóról csodás a panoráma, látszott a Bokodi-tó és a tatai vár is! Az ebédidő is itt ért bennünket, és szendvicseink elfogyasztása után a Szelim-barlanghoz mentünk. A kilátás innen is pazar. Ezután a Turul-szobor és az emlékkereszt kilátópontjainál nézelődtünk, majd a Gerecse kapuja büfénél tettünk rövid látogatást. Utána indultunk tovább buszunkkal. Rövid túránk a majkpusztai remeteség meglátogatása miatt volt. A felújított épületegyüttes belső részét vezetéssel néztük meg, ezért kellett időben érkezni. A vezetés egy tartalmas háromnegyed óra volt. A külső részeken lévő egykori barátlakásoknál, a toronyban és az angol kertben is eltöltöttünk másfél órát! Sietnünk kellett, hogy még bevásárolhassunk a vacsora előtt… Szerdán négyen a kéktúra útvonalát választották, ők Kőhányáspusztáról indultak Mindszentpuszta irányába. Kitérőt tettek az Oroszlánkői (Csáki) vár romjaihoz és az Oroszlánkő-barlanghoz. A csapat nagyobb része Gántról kezdte a túrát. A Géza-pihenőnél jól esett megállni, majd a tervek szerint Szentgyörgyvár, erdei telepnél találkozott a két csoport. Ez jobban nem is sikerülhetett volna, mivel teljesen egy időben értünk oda. Megpihentünk, beszélgettünk és egy kis folyadékpótlás után indultunk tovább. A gerencsérvári elágazónál várt a busz bennünket, ahonnan a vértesszentkereszti bencés kolostorromhoz mentünk, de legnagyobb meglepetésünkre az utolsó információnk óta változott a nyitva tartás a felújítás miatt. Azért felmentünk a romokhoz és a kerítés mentén körbejártuk… Ötödik napon volt a buszunk pihenőnapja, így itt a szállásunkról indultunk a Gesztesi vár felé. Közben az erre a napra rendelt látnivalónkat mindjárt a túra elején megnézhettük. Kicsit korábban értünk Majkra az Oroszlányi Bányászati Múzeumhoz, de a személyzet rugalmasan kezelte a dolgot és már mehettünk is vezetéssel körbenézni a látnivalókat. Ez a tartalmas program is jó két órásra sikeredett, mint a majki, de nem kellett siettünk, mert Kőhányáspusztáról csak fél ötkor indult vissza a távolsági járat. A Gesztesi vár előtti tetőig szinte végig folyamatosan emelkedik a sárga sávval jelzett turistaút, de nem volt megerőltető a 160 méteres szintemelkedés. A vár alatti kialakított pihenőnél tartottuk az ebédszünetet. A várról tudtuk, hogy felújítás alatt van, és így csak körbe tudjuk járni. Úgy időzítettünk, hogy ne keljen sokat várni a buszra… A kőhányáspusztai, szépen felújított turisztikai centrumot sajnos nem találtuk nyitva, pedig többször is jártunk arra a héten… A rövid buszozás után még három km gyaloglás várt a csapatra Majkpusztáról Oroszlányba. A hazautazásunk előtti napon ismét egy rövid túra Csókakőről az Orondi-szőlőkhöz. A vár megtekintése után páran felmentek a Kő-lyukhoz és a felette lévő kilátóponthoz, majd a Vértes délnyugati sarkának kilátópontjairól néztünk körbe, és az utolsóról már láttuk túra utáni programunk helyszínét és a buszunkat is… A szőlőkhöz érve egy kicsit rendbe szedtük magunkat és kezdődhetett a borkóstoló a Sáfrán pincében. A 2000-ben alapított családi pincészet borait kóstolva sok értékes ismerettel lettünk gazdagabbak a Móri borvidékről, a szőlőfajtákról és a borokról is. Köszönjük, a szíves vendéglátást, ajánljuk mindenkinek a Sáfrán pince meglátogatását! Eljött az a nap is, amikor hazaindultunk, de még maradt erre a napra egy rövid túra a Vértesi Panoráma Tanösvényen és a csákberényi Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdé-szeti Múzeum megtekintése. A csöpögő esőben tízen vágtunk neki a tanösvény bejárásának, ahol a kilátópontról csodálhattuk a Kilenc nővér-gerinc és a Pákodi-pihenő szikláit. A túra után jöhetett a kiállítás megtekintése. A technika vívmányait kihasználva itt már nem a tablókról kellett olvasnunk, hanem a nálunk lévő „fülesen” keresztül kaptuk az információkat azokról a helyekről, ahol éppen tartózkodtunk a termekben. Itt is köszönöm mindenkinek, aki elkísért erre az egy hétre, hisz a szervezők is oda vágy-nak, ahol még kevesebbszer jártak! Nekem ilyen volt ez hét a Vértesben. A túrák termé-szeti látnivalóival, borkóstolóval, kulturális és az épített örökségek megtekintésével sikerült szép, kerek napokat töltenünk ezen a vidéken! Szállásunkon jól éreztük magunkat, a választott éttermünkben mindenki megtalálta a napi vacsoráját. A közelünkben lévő nagyáruházakból napi szinten be tudtunk vásárolni. Buszunkat most is a Kárászi Önkormányzattól béreltük, amit Olaszi Robi vezetett. Vár mindenkit a Vértes, kis hegység, sok látnivalóval! atiKA ● Dunántúli Megyék Természetbarát Vezetőinek Találkozója Tatabánya, 2022. augusztus 26-28. 2022. augusztus 26-28. között a Komárom-Esztergom Megyei Természetjáró Szövetség szervezésében került megrendezésre a dunántúli természetjáró szervezetek vezetőinek tanácskozására. A találkozó helyszíne Tatabánya volt. A hétvégén a szakmai megbeszélés mellett ízelítőt kaptunk Tatabánya és a Gerecse természeti, kulturális és történelmi szépségeiből. Vendéglátóink az idei évben is gazdag programot állítottak össze a 2022. évi DMTV találkozóra. Pénteki megérkezésünk után átsétáltunk a „Tulipános Házhoz”, ahol Szücsné Posztovics Ilona polgármester asszony köszöntött bennünket. Ezután a gyönyörűen felújított épületben – szakavatott vezetéssel – megtekinthettük „Tatabánya és a szénbányászat” tematikájú interaktív teret és kiállítást. A vacsorát követően a Sport Hotelben (szálláshely) esti szakmai és baráti beszélgetést folytattak a résztvevők. A szombati nap is gazdag programot ígért: természeti és történelmi örökségünk emlékei-vel ismerkedhettünk. Pápai Lászlóné (Irma) elnök asszony és Fehér Péter, a Tatabányai Sport Club természetjáró szakosztály vezetője kalauzolt bennünket. Elsőként Tatabánya új „büszkeségét”, az év elején átadott kézilabda csarnokot tekinthettük meg. Szakavatott vezetőnk akadt: Nagy László létesítményvezető mutatta be az új építményt. Autóbuszra szálltunk és Majkra, a Kamalduli Remeteségbe látogattunk. Vendéglátónk, Irma remek vezetésével jártuk be a csodálatos épületegyüttest. Következő látnivaló Komáromban a megújult Csillagerőd volt. Itt az ebédet követően idegenvezető mutatta be a komáromi erődrendszer és Csillagerőd történetét, és kalauzolt bennünket a kiállított világhírű szobor és épületdíszek gipszmásolatai között. Következő helyszínünk Tata volt. Márkus Ferenc ökológus vezetésével megtekintettük a Fényes tanösvényt. Az élményekben gazdag, fárasztó napot a baji szőlőhegyen, a Kisbaka Borászatban zártuk. A „napzáró” program: szakszerű borászati tájékoztatással egybekötött pincelátogatás és borkóstoló vacsorával. A vasárnapi szakmai értekezlet helyszíne a Sport Hotel társalgója volt. Tassy Márk, az MTSZ igazgatója is részt vett a szakmai megbeszélésen. Aktuális kérdések merültek fel: az oktatási szabályzattal, a képzésekkel, a turista útvonalak felmérésével, térinformatikai rendszerbe rögzítésével kapcsolatban. Újra felmerült a megyei természetjáró szövetségek helyzete, szerepe, támogatásának kérdése. Tassy Márk igazgató válaszából kiderült, hogy nem támogatja a megyék megerősítését, sőt szükségtelennek látja őket. Igazgató úr beszámolt arról is, hogy 6 éve ugyanazt az állami finanszírozást kapja az MTSZ. A keret csak a jelzésfestésre és központilag szervezett rendezvényekre elegendő. A szakmai megbeszélést követően még sok nyitott kérdés maradt. A megbeszélésbe beékelve meghallgathattuk Majsa Ági soproni óvópedagógus képes „jó gyakorlat” bemutatóját a Sopronban működő, nyári gyermek táboroztatásról. Legvégül a rendező megye átadta a staféta túrabotot a következő rendező, Somogy megye képviselőinek, Böröcz Antalnénak (Andrea) és Fodor Péternek. Nagyon nagy köszönet illeti vendéglátóinkat: Pápai Lászlónét, Fehér Pétert, Pápai Lász-lót, Tatabánya Város Önkormányzatát és segítőiket. Remek programokkal halmoztak el bennünket. Schóber József  ASZÁLY: hullanak a falevelek a Mecsekben! A hárs két hónappal korábban ledobta a lombkoronáját Látványos és megdöbbentő változásnak lehettünk szemtanúi a Mecsekben már augusztus elején. Az aszály miatt idő előtt, már a nyár közepén megkezdődött a levélhullás. A hárs két hónappal korábban ledobta a lombkoronáját Az ezüst hárs a Mecsek több pontján már teljesen megvált a lombkoronájától: a szárazság ellen így védekezik. Ami rövidtávon még jót is jelenthet, hosszú távon viszont a szakemberek sem biztosak abban, ez mit eredményezhet. A Jakab-hegy északi oldalán mintha már őszbe fordultunk volna. Sok helyen az ezüst hárs idő előtt elsárgult. De így fest az Orfűre vezető bringaút is. Október környékén szokott ez végbemenni. – Ez a fajta lombszíneződés – ha sok a csapadék év közben – október, november környékén szokott beállni – mondta kérdésünkre Völgyi Sándor. A Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi őre hangsúlyozta: bár mindig az ezüst hárs az, ami lehullatja leveleit, most mégis idő előtt tette. Két hete már megkezdte a védekezést az aszály ellen. Ha nincs levele, nem tud hol párologni a fa. Ezért nincs szüksége vízre. Azaz túlél! – A feltűnő száradás oka egyszerű. A nagy lombfelület nagy mennyiségű párologtatást jelent. Ha egy fa nem jut vízhez, akkor eldobja a lombját, ezáltal saját magának „meg-szünteti” a párologtatást. Így kevesebb vízre lesz szüksége, hogy túléljen – magyarázta Völgyi Sándor. – Ha viszont idő előtt dobja le a levelét egy fa, megszűnik a fotoszintézis, nem gyárt már cukrot és nem tud nőni.– Ez a fajta védekezési folyamat (lombhullatás) most jól működik, de éveken keresztül nem segíti a fákat. Hiszen ha nincs fotoszintézis, nem termel cukrot a fa, nem is tud növekedni és termést sem érlel – tette hozzá Völgyi Sándor. Mi lesz a mecseki bükkösökkel? – A Mecsek északi oldalán a bükk érezheti meg leginkább a mostani szárazságot. A bükk ugyanis a hideg és páradús környezetet kedveli. Egyelőre azonban nincs veszélyben, jól bírják a mostani aszályt – mondta Völgyi Sándor. Előtérbe kerülhetnek a szárazságtűrő fajok: a tölgy, a juhar és a hárs. – Bár a hárs most elkezdte ledobni a koronáját, ez az a fa, ami leginkább és leggyorsab-ban regenerálódik. Hosszú távon akár ezek előtérbe kerülhetnek a bükkel szemben – mondta a természetvédelmi őr. Völgyi Sándor hozzátette: sajnos ezek olyan folyamatok, amelyekbe hosszú távon egyelőre még nem látunk bele. De az erdészek már komolyan foglalkoznak vele. (Forrás: pecsaktual.hu) Jelentős felfedezést tettek az önkéntes barlangkutatók Nem akármilyen hobbit választottak azok a fiatalok, akik tavasszal barlangkutató csoportot indítottak. Nemrég fontos felfedezést tettek, sőt, régészeti és őslénytani leleteket is találtak már. A Mecseki Barlangkutató Csoport lelkes fiatalok kezdeményezésére alakult, akik kuta-tásvezetőnek a több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező Zalán Bélát kérték fel. A jelenleg tíz-tizenöt főből álló csoport rendszeresen indul új kalandokra, a kutatásvezető irányításával, és az elmúlt hónapokban egy új, 430 méteres barlangjáratot fedeztek fel a Törökpince-víznyelőben. Ennek a víznyelőnek volt egy 90 méteres ismert szakasza, melynek tovább kutatásával tárult fel egy újabb barlangszakasz, amely helyenként nagyobb, szélesebb a sokak által ismert Abaligeti-barlang főágánál – mesélte a kutatásvezető. Az új járatot az Abaligeti-barlang már ismert oldalágával sikerült összekötni, a híres baranyai barlang így egy csapásra több mint négyszáz méterrel hosszabbá vált. A felfedezésben Zalán Béla mellett Haász József, Bükösdi-Garai Fédra, Gregorits Máté és Simon Balázs vállaltak fontos szerepet. Figyelemre méltó, hogy rengeteg olyan cseppkőképződmény is található itt, amilyen a mecseki karsztvidéken kevés helyen fordul elő – számolt be a kutatásvezető. Azt is elmesélte, értékes régészeti és őslénytani leleteket is találtak már barlangtúráik során. – Késő rézkori kerámia töredékekkel és obszidián magkővel is találkoztunk már, ezek a Janus Pannonius Múzeumhoz kerültek. A víz szállította azokat a barlangba, hasonlóképp történt az őslénytani leletekkel is. Találtunk több jégkorszaki állati maradványt, többek között mamutok és gyapjas orrszarvúk csontjait, fogait – számolt be a felfedezésekről Zalán Béla. Fiatalon kezdtem el foglalkozni a barlangkutatással. Rájöttem, új kontinenseket már aligha fedezhetek fel, a talpunk alatt azonban található egy gazdag és különleges világ, amit kevesen ismernek – emlékezett vissza a kezdetekre. Azt is elmesélte, régi kutatók leírásai, a szakirodalom böngészése is segít támpontokat adni, merre érdemes a kutatásokat végezni. A szakértő elmondta, körültekintő odafigye-léssel, felelősségteljes hozzáállással biztonságosak a barlangtúrák, azonban mindenképp csapatban ajánlott útra kelni. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság pedig csak akkor ad kutatási engedélyt, ha a csapatban van egy szakképesített kutatásvezető, ez is a biztonságot segíti elő. A kutatásvezető elmondta, bárkit szívesen látnak az önkéntes csapatban, de tizennyolc év alatti fiatalok esetében szülői engedély szükséges; a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen tájékozódhatnak az érdeklődők. A csoport nem csak felszín alatti, hanem felszíni túrákat is tart a Mecsek karsztvidékein – természetesen szabadon és ingyenesen csatlakozhatnak azok, akik kedvet éreznek a barlangok világának felfedezéséhez. (A témához ajánljuk a Természetbarátok Klubja október 4-i programját! A szerk.) (Forrás: bama.hu) Ne építsünk kőtornyokat a Mecsekben, árt az élővilágnak! Egyre több kőtorony épül a Mecsekben, de vajon tényleg károsítja a természetet a jelenlétük? Építésüket Csehországban és Szlovákiában már régóta próbálják tiltani, mert többféleképpen károsíthatja a természetet. A Mecsekben bontás vár rájuk! Biztosan mindenki találkozott már a természetben tett túrái során az egymásra rakott kisebb-nagyobb kövekkel, amelyek egyfajta szobrokat alkotnak. Hívják kőembereknek vagy kőtornyoknak. Ha egy ilyen szobor megjelenik valahol, a kirándulók legtöbbször egy másikat állítanak mellé, majd még egyet, és így tovább. Sokan azt gondolják, hogy ez megszépíti a természeti környezetet és ez tetszeni fog a többi turistának is, ez azonban nem így van. A köveknek ott kell maradniuk, ahol vannak. Az élettelen természetnek is fontos funkciója van, és a kövek egyik helyről a másikra való áthelyezésével megzavarjuk a táj jellegét, amely különösen érzékenyen érintheti az ottani élővilágot. Más a helyzet a Himalájában, ahol ezek a „kőemberek” útjelzőként szolgálnak a hegymászók számára A világon gyakorlatilag bárhol találkozhatunk velük: Csehországban például nagyon népszerűek, Szlovákiában viszont világviszonylatban is az egyik legjobbnak mondható a túraútvonalak jelölése, így ebből a szempontból nincs értelme kőembereket építeni.