2022. április 298. szám

298. szám & & 2022. április „ Szép kilátások a Balaton északi partján ” Március 12-én, szombaton tízen indultunk a „Szép kilátások a Balaton északi partján” nevű túrahétvégére. Szállásunk Örvényesen a Tulipán vendégházban volt, ahol a túra előtt lepakolhattunk. A szombatra tervezett túrát kicsit késve kezdtük. A túránkat Pécselyről indítottuk és a Zádorvár romjai felé mentünk. Első megállónkat a Zádor-forrásnál tartottuk a vár alatt, majd nézelődtünk a vár felújítás alatt álló falai között. Következő úti célunk Vászoly település volt. Utunk során Hideg-hegyen a szép kilátás mellé kézműves kenyér vásárlási lehetőségünk lehetett volna, de most ezzel nem éltünk. Vászolyon a vízi színpadot néztük meg a Szent Jakab-kútnál, majd egy büfélátogatást tettünk a hosszú hétvégére kinyitott helyi egységben... Ezután erdei utakon és szőlők között a Mária-út jelzéseit követve jutottunk vissza autóinkhoz Pécselyre. A túra végén belecsúsztunk az esti szürkületbe, de szerencsére ekkor már a más túrázók által is látogatott vendéglátó egységnél voltunk. Az estét szállásunkon a hazai ízek közül válogatva közös vacsorával és egy hosszú beszélgetéssel zártuk. A vasárnap reggelt a „Drávás” csapatoknál már szokásosnak mondható saját készítésű tojásrántotta elfogyasztásával kezdtük. Ezután Tihanyba autóztunk át, ahol a Téli Tihanyhoz hasonló túrát teljesítettük a máskor „marasztaló” nagy sár nélkül. A régi vásártérről indultunk, ahol kiváltottuk a szerénynek nem mondható parkolási díjat, amit általunk máshol nem tapasztalhatóan előszezonban és vasárnap is kell fizetni. Az előző napra is jellemző volt a szép kilátás, de itt teljesedett ki igazán! A zöld sáv jelzés mellett már pár méter megtétele után ámulhattunk a látványban a kikötő és Balatonfüred irányába. Az Akasztónak folytattuk utunkat, majd az Átjáró-barlang és az Aranyház következett. Ezután a Hálóeresztő felé vettük az irányt és utána az erdei iskolánál tartottunk egy hosszabb ebédszünetet. Tovább indulva ismét a kilátások a Csúcs-hegy felé tartva, s innen már látszott a következő napi megmászandó célpontunk, a Badacsony. Majd az Őrtorony-kilátó következett. Itt találkoztunk „Tenkeses” túratársainkkal, Anikó és Alajos is ezt a vidéket választotta a hosszú hétvége egyik túracélpontjának. A Külső-tó megkerülésével jutottunk a Kis-erdő-tető szikláihoz, kilátópontjaihoz. Továbbiakban az Óvár-tetőn keresztül mentünk a Barátlakásokhoz, majd a Ciprián-forrás mellett elhaladva jutottunk le a Balaton partjára. A Sport vendéglőben még kávéztunk egyet és irány a kocsikhoz fel a parkolóba. Erre az estére terveztük be a szálláshoz kötődő „Huszár vendéglőben” a vacsorát. A mennyiség és a minőség is rendben volt és vacsora végén a tulajdonos egészségére koccinthattunk születésnapja alkalmából. Ezúton is további sok szép évet kívánunk erőben, egészségben, Zoltán! Ezt az estét is egy beszélgetéssel zártuk a szálláson... Hétfőre maradt a Badacsony tetejének körbejárása. Itt folytattuk a szép kilátásokat! Badacsonytomajról indultunk a Kőkapu felé, közben megnéztük volna a Szent István király kápolnát, de itt nagyobb építkezés folyik és tilos volt a bemenet... A Klastrom-kútnál szomjunkat oltottuk, majd a Kőkapu sziklái után kitekintettünk az északi oldalon lévő kilátópontra, ami egy felhagyott kőfejtő szikla peremén van. A kilátás a tanúhegyekre csodás, ami következő úti célunkról, a Kisfaludy-kilátóról is elmondható volt. Innen a nyugati és a déli oldal kilátópontjaihoz mentünk, a tördemiciről a szigligeti és a sümegi vár is látszott. Ezután a Ranolder-kereszttől csodálhattuk Badacsony települést a sziklák alatt, a villódzó víztükröt és a déli part hegyeit. Ezen a szakaszon óriási túrázó forgalom volt. Még vissza volt az Egry József és a Páholykő kilátóhely és ezzel a kettővel zártuk a háromnapos „Szép kilátások.” túráinkat. Egy rövid ebédet szerettünk volna megejteni, de ez elég hosszúra sikeredett, mivel a büfések még sehol sem készültek fel ilyen nagy forgalomra, amit mindhárom napon tapasztaltunk a Balaton északi partján. Azért kivártuk, amíg halaink megsültek és jóízűen el is fogyasztottuk őket. Még egy magállót tartottunk Böhönyén, ahol jó érzéssel búcsúztunk el egymástól. A túrák terveink szerint alakultak, szép időnk volt a három napon! Szombaton 12,65 km, 265 m szinttel, vasárnap 15,6 km, 460 m szinttel, hétfőn 8,5 km, 397 m szinttel voltak. Szép napokat töltöttünk a Balaton északi partján. Szállásunk kiváló volt az örvényesi „Tulipán” vendégházban, ajánljuk másoknak is! atiKA „Rejtett kincsek a postaút mentén ” Március 27-re az időjósok verőfényes, szép időt ígértek: így kedvező előjelekkel „vágtunk neki” a túrának. 74 perces buszozás után a 66. sz. közút Kaposkeresztúr-Szentbalázs Telekhegyi megállójában - a leszállást követően - röviden tájékoztattam túratársaimat a túra útvonaláról, látnivalóiról. Huszonnégyen indultunk Hajmás település felé a még alig-alig zöldülő erdőben. Jelzetlen erdei úton először délnyugati, majd déli irányban haladtunk. A településtől (Hajmás) északra található szőlős- és gyümölcsöskertek (Bársony-hegy) között gyalogoltunk, majd egy magas löszfalakkal szegélyezett mélyúton keresztül értük el a település északi felének szélső házait. Első írásos említése 1346-ból való, ekkor Szerdahelyi Dersf Péter birtokába került, majd 1425-ben Haghmas-nak írták a nevét. A 18. században német családokat telepítettek a faluba, ekkor alakult ki az a kettősség, ami ma is jellemzi: a legészakibb részén, ahol magyarok éltek (és ezért Magyarfalunak hívták), sűrűbb a beépítés, a délin, ahol a németek (Németfalu), jóval ritkásabb. Hamarosan megérkeztünk a település helyi védelem alatt álló római katolikus temploma előtti kis térre. A templom 1927-ben épült, Lamping József tervezte. A túratársak tájékoztatását követően a hosszúra nyúlt, „egyutcás” településrészen továbbra is délnyugat irányban, majd a települést elhagyva északnyugat felé vettük az irányt. A fák között zöld négyzet turistajeleket láttunk meg a régi vasútvonal nyomvonalán. Hamarosan az 1976-ban megszüntetett Kaposvár-Szigetvár vasútvonal Kaposgyarmat-Hajmás megállóhely állomásépületét is megpillantottuk. Hatalmas tájékoztató tábla mutatta az egyik rejtett kincs „lelőhelyét”, a György-Márton-hegyi mésztufa-hasadékot. A zöld kör jelzésen először délnyugati irányban átvágtunk a keskeny réten, majd a medvehagymával és tavaszi virágokkal gazdagon borított erdőben nyugati és déli irányban haladtunk. Csordogáló éren keltünk át. A kezdetben széles, lapos völgyet minden oldalról mély szurdokvölgyek határolták. A fák között beszűrődő napsütés, a medvehagymától zöldellő „erdőalj”, az egybefutó szurdokvölgyek csodálatos látványt nyújtottak számunkra. Emelkedő ösvényen kapaszkodtunk a György-Márton-hegy rejtett kincse felé. Az útvonal jól jelzett. Erdei pihenő helyet (asztal-padok) pillantottunk meg és hamarosan mésztufahasadékhoz értünk. A meredek, csúszós oldalfalak miatt csak fentről csodáltuk meg a természeti jelenséget. A védett képződmény tulajdonképpen egy forrásmészkőfal és a nevezetes Bivalyfej nevű fekete mésztufa képződmény. A környező dombokról lezúduló víz több irányból mély árkokon jut el a hasadékhoz, amelynek felső szakaszán van az esős időben víz-eséses mésztufafal. A nehezen megközelíthető kis szakadék falán több kisméretű vízszintes hasadék is húzódik, ezekből a csapadék függvényében folyik vagy csöpög a víz. A hasadékok peremén kialakuló formákat kis jóindulattal cseppkőnek is nevezhetjük... A zöld kör jelzésen folytattuk utunkat, az erdőszélen déli irányban Gálosfa felé haladtunk. A település hosszan nyúlik a völgyben egészen a volt vasútállomás elhagyott épületéig. Először két ágban indul, majd a település központjában (a templom és a faluház előtt) egy utcában egyesül a két ág. A műemlék római katolikus templom 1808-ban épült barokk stílusban. A belső freskót Dorfmeister István készítette, aki a szakemberek szerint Szent Lukács evangélista képében a saját arcmását rajzolta meg. A templomban található Tolnai Festetics Lajos (1772-1840) sírja, a templom előtt pedig Nepomuki Szent János szobra látható, melyet Szentlukapusztáról (ahol a XVIII. században még üveghuták működtek, sőt síküveget is gyártottak) telepítettek át ide 1983-ban. A szép szobor egyes források szerint 1795-ben készült. A faluház bejáratánál található az első világháború áldozatainak emlékműve. Késő barokk stílusban, a XVIII. században épült a Festetics-kúria épülete, melyet a következő évszázadban átépítettek. A templomban belső felújítás zajlik, sajnos nem tudtunk bemenni. A Festetics kúria épületében szálloda és étterem működik, de bánatunkra zárva volt, így szendvicsebédünket az asztalokkal, padokkal ellátott pihenőparkban fogyasztottuk el. A település déli határához érve (itt a kék sáv jelzésen haladtunk) a Szamár-domb, Katalin túratársunk szerint a „siratófal” meredek északi oldalán kapaszkodtunk fel, hogy a Tótvárosi-hegyről a magánkézben lévő, elkerített Kistótvárosi-völgyben gyönyörködhessünk. A Kórus-dombon déli irányban haladtunk még mindig a kék sáv jelzést követve. Később a kék sávról a kék körrel jelzett útra tértünk át. Meredek út vitt le a völgytalpra, itt egy darabig a kistótvárosi birtok déli kerítése mellett délkeleti, majd déli irányba, és újra délkeletre haladva elértük túránk második rejtett kincsét, a Sárközi-erdőben található Csepegő-kő (és kút) mésztufa képződményét. A pannon korú homokköves rétegsor és a rajta kialakult kis „szurdok” mellett egy másik érdekesség is megfigyelhető a Csepegő-kőnél, méghozzá a névadó jelenség. A területet felépítő homokkövek kőzetalkotó szemcséit karbonátos anyag (kalcit) cementálja, amely a talajon átszivárgó és szénsavassá váló víz hatására oldódik. A homok-kövön átszivárgó felszíni eredetű (meteorikus) csapadékvizek oldogatják a kőzet karbonátos ásványait, majd ezek az arra megfelelő helyeken (pl. réteglapok felszíne, hasadékok, törések) később kicsapódnak. A kimállott réteg helyén kialakult üreg tetején kicsiny cseppkövek kiválása tanulmányozható, csepegő vízcseppekkel. A vízcsep-pek jelenléte azt mutatja meg, hogy a cseppkövek növekedése ma is aktív. Meredek, fa lépcsőfokokkal megerősített úton hagytuk el a pihenőpadokkal ellátott helyet, majd Szágy község felé vettük az irányt. A település északi részén jutottunk az észak-déli völgyben megbúvó faluba. Írásos emlékben először 1554-ből szerepelt Aszágy formában, 1799-ből már a Szagy ismert. Az aszú és az ág szavak összetételéből alakult ki a falu megnevezés. Az előtag értelme száraz, míg az utótagé folyóág. A dűlőnevek közül a következők eltűnt faluhelyet sejtetnek: Kis- és Nagytótváros (ide a török után szlovén telepesek érkeztek). A mai templomot Kis előtaggal is mondták, ami feltételezi a Nagy jelöléspárt. Ez utóbbi tán a középkori kőegyház lehet, bár helyét senki sem tudja. Az viszont köztudott, hogy a mai imahelytől alagút indult. A helység a török hódoltság idején puszta lett, de lakatlan a 18. század első felében is. A végtelen erdővel borított vidékre a 18. század végén települt német eredetű lakosság. Az első telepesek 1770-ben Lotaringiá-ból érkeztek. Túránkat - amely közel 22 km-re sikeredett - a falu temploma előtti autóbuszmegállóban fejeztük be. Schóber József túravezető Több ezer hektárral nő a folyamatos erdőborítású terület a Kelet-Mecsekben Az erdőket fenyegető veszélyek közül a klímaváltozás negatív hatásai a legjelentősebbek. Az Erdők Nemzetközi Napjához kapcsolódóan a Mecsekerdő a Kelet-Mecsek nemrég elkészült erdőtervein keresztül mutatja be az ökológiailag stabil és a klímaváltozásnak ellenálló erdők megteremtéséhez szükséges lépéseket és azt, milyenek lesznek a Kelet-Mecsek erdei egy évtized múlva. A kelet-mecseki tájat magas erdősültség jellemzi, az erdőállomány több mint egyötöde 100 év feletti, idős erdő. A három legjellemzőbb fafaj a kocsánytalan tölgy, amely közel egyharmadát, a bükk 24, a cser pedig 16 százalékát teszi ki az itteni erdőknek. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet erdeinek több mint fele, 64 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, amelyből 10 százalék fokozottan védett. A Kelet-Mecsek erdeire - különösen a bükkre - a klímaváltozás a legnagyobb veszély, ezért az erdőfelújítások során elegyes erdők kialakítása a cél, mert magasabb fokú biodiverzitásuk nemcsak változatos erdőképet eredményez, hanem jelentősen növeli a klímaváltozással szembeni ellenállóképességüket is. Az erdők egészségének és természetességének megőrzésében fontos szerepe van a fenntartható erdőgazdálkodásnak, erdőkezelésnek. Különösen igaz ez ma, hiszen már jól láthatók a klímaváltozás negatív hatásai. Az erdőtervezés lehetőséget ad rá, hogy ne csak szemléljük, hanem javunkra fordítsuk a változásokat, olyan erdőket hozzunk létre, amelyek hosszú távon is képesek nyújtani ökoszisztéma-szolgáltatásaik teljességét - mondta Ripszám István, a Mecsekerdő vezérigazgatója. A Kelet-Mecsek most elkészült erdőterveinek fő elve a természetvédelem és az erdők természetességének megőrzése, amely a megfelelő erdőművelési rendszerrel nemcsak fenntartható, hanem hosszú távon javítható is. Ez az erdőgazdálkodásban azt jelenti, hogy - a jogszabályi előírásokat meghaladóan - több mint 2000 hektárral nő a folyamatos erdőborítású terület, amelynek egy részén örökerdő-gazdálkodás folyik majd, más része pedig faanyagtermelést nem szolgáló erdővé válik. Ezek az erdőterületek összefüggő hálózatot - zöld folyosót - alkotnak a Kelet-Mecsekben, így biztosítva az erdőhöz kötött életmódú védett és fokozottan védett fajok védelmét. Egy évtized múltán a Kelet-Mecsek állami erdeinek közel egyharmadában lesz jellemző folyamatos erdőborítást biztosító üzemmód: 18 százalék az örökerdő-gazdálkodási, 9 százalék pedig faanyag-termelést nem szolgáló terület. A következő években a Nyugat-Mecsek, a Közép-Mecsek, a Zselic, valamint a Villányi-hegységet is érintő Kelet-Ormánság erdészeti terveinek megújítása következik, amelyekben a Mecsekerdő ugyancsak a természetközeli erdőgazdálkodás elveit és gyakorlati szempontjait érvényesíti. (Forrás: mecsekerdo.hu) Erdőjárás tavasszal - maradjunk a legális ösvényen A tavaszi ébredés nem csak a növényvilág kibontakozásával ajándékoz meg bennünket, hanem egy, az állatvilágban egyedülálló jelenségnek, az agancshullatásnak is tanúi lehetünk: a gím- és dámszarvasok április elejéig vetik le pompás fejéküket. Az elhullatott agancsok engedély nélküli gyűjtése azonban nem csak a tél végi, sérülékeny időszakát élő erdei ökoszisztémát veszélyeztetheti, de törvénybe is ütközik. A tavaszi erdőjáráskor arra is érdemes figyelnünk, hogy a nemrégiben született vaddisznómalacok, vaddisznócsaládok nyugalmát se zavarjuk meg. A Mecsekerdő által kezelt erdőterületeken élő vadállomány jelentős részét teszik ki a - főleg gím - szarvasok, akik a hideg és táplálékban szűkösebb időszakot követően gyengébb kondícióban és érzékeny életszakaszban lehetnek. A bikák ekkor vetik le régi agancsukat, a tehenek pedig már nagy valószínűséggel az utódokat (vemhet) hordozzák méhükben. Nyugalmuk, természetes életmódjuk megőrzése ezért különösen fontos, az állatok megzavarásával ugyanis jelentősen sérülhet az erdei ökoszisztéma. Az elhullott szarvasagancsból fontos információk olvashatók ki: vizsgálatával nemcsak a vad kondíciójára, jellemzőire, hanem az erdő eltartó képességére is következtethetnek a szakemberek. Az agancsgyűjtés ezért szigorúan csak az erdőgazdálkodó írásos engedélyével történhet, aki ezzel nem rendelkezik, az a jogszabályok szerint lopást követ el. Sajnos előfordul az is, hogy az illegális agancsgyűjtők csoportban, szándékosan menekülésre kényszerítik a szarvasokat, ehhez nem egy esetben kutyákat, motorokat és quadokat is használva. A nappali pihenőhelyeik pánikszerű elhagyására kényszerülő szarvasok nemcsak emberi életeket fenyegető közúti balesetveszélyt jelentenek, hanem az erdőben rohanva végzetes sérülést szenvedhetnek, vagy olyannyira legyengülnek, ami pusztulásukhoz vezet. Az illegális agancsgyűjtők mindezzel nemcsak lopást, hanem állatkínzást is elkövethetnek. Az illegális agancsgyűjtés az erdőre is veszélyt jelent, mivel a megszokott táplálkozóhelyeiktől távol kerülő szarvasok éhségüket az éppen megtalált fiatal, vagy vékonykérgű fák hajtásainak rágásával, törzseinek hántásával csillapítják, amelyek növekedése, fejlődése így sérülhet. A túraútvonalakról távoli erdőjárás - ide tartozhat szarvasagancs-gyűjtés is - az állatvilág más fajainak nyugalmát is zavarja: az ember jelenléte ugyanis megriasztja a nemrégiben született malacaikat nevelő vaddisznócsaládokat (kondák), a malacok a biztonságot és meleget nyújtó vackok elhagyásával könnyen kihűlhetnek és így akár életüket is kockáztatják. A természetjárók és a kirándulók azzal tehetnek az erdei ökoszisztéma nyugalmáért és megújulásáért, ha ebben az időszakban, április elejéig nem térnek le a kijelölt - a Mecsekben igen nagy számban rendelkezésre álló - túraútvonalakról, ha pedig kutyával kirándulnak, azt pórázon tartják. Amennyiben elhullatott szarvasagancsot találnak, nem viszik haza, ha pedig malacos vaddisznókocával akadnak össze, nem állnak az útjába és csendesen eltávolodnak. (Forrás: mecsekerdo.hu) HÍREK ■ Gubacsos kulcsosház: a Mecsekerdő Zrt. felújította az Orfű közelében található Gubacsos kulcsosházat. A közel 100 éves múlttal rendelkező turistaház, a mai kor követelményeinek megfelelve, komfortos és megfizethető szállást biztosít az erdei turisták számára. Összesen 12 fő számára nyújt kényelmes pihenési lehetőséget, valamint melléképülete további 2 fő elszállásolására alkalmas, s immár egész évben fogadni tudja a látogatókat. Az épület teljesen új, modern bútorzatot kapott, a konyhai felszereltség pedig lehetőséget biztosít a teljes önellátásra. A gyakorlott természetjárók és a csendes erdei romantikára vágyók számára is megfelelő szálláshely fatüzelésű kályhával fűthető, továbbá áramvételi lehetőséggel ellátott. Az udvaron minden feltétel adott a pihenésre a fedett filagória alatt, valamint a kerti szalonnasütéshez vagy bográcsozáshoz, amelyhez építettek egy erre alkalmas tűzrakóhelyet is. (Forrás: mecsekerdo.hu) ■ Új szobor Ibafán: az ibafai pipamúzeum előtt (a Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelyénél) szobrot állítottak Hangai Nándor plébánosnak, a pipázásáról híressé vált egykori ibafai papnak. A szobrot március 19-én avatták fel. A szobor érdekessége, hogy nagy mérete ellenére egyetlen rönkből hozta létre Horváth-Béres János faszobrász: a Zselic közepén, egy úgynevezett lábon elszáradt tölgy törzséből faragta ki az ibafai papot a pipájával. (Forrás: bama.hu) ■ MTSZ kitüntetések: április 30-ig lehet elküldeni a Magyar Természetjáró Szövetség kitüntetéseire a javaslatokat (a kitüntetéseket szeptember 24-én Dobogókőn, a Természetjárók Napja ünnepségen adják át). A kitüntetési javaslatokat két MTSZ tagszervezetnek együttesen kell felterjeszteni, postán vagy elektronikus úton. A javaslatok benyújtásának részletei („kitüntetési szabályzat”) az MTSZ honlapján olvashatók (mtsz.org). ■ MTSZ támogatások: március 5-én online tagsági találkozót szervezett a Magyar Természetjáró Szövetség, melyen tájékoztatták a tagszervezeteket, hogy 2022-ben - az előző évekkel ellentétben - sem a működési költségek, sem a rendezvények támogatására nincs lehetőség, a Jelzésfestés pályázat viszont továbbra is biztosított. ■ Változások a turista útjelzések felfestésének szabályaiban. Az MTSZ által kiadott jelzésfestési útmutatóban 2022-től néhány változás történik. Ezek közül a fontosabbak: - a jelzés melletti „pont” kiegészítést kizárólag a hálózatilag „zsákutcát” jelentő utak azon végén lehet felfesteni, ahonnan már nem vezet tovább a turistaút. A felújítás alatt lévő csomópontokban tehát mind az indító, mind záró pontokat el kell távolítani. (Pl. ha egy sáv jelzésről egy kör jelzés ágazik le egy forráshoz, akkor a kiegészítő pontot a leágazásnál nem, csak a kör jelzésű útnak a forrásnál való végződésénél lehet jelölni. A szerk.), - a „fonódó” jelzéseket ezentúl közös alapra nem lehet felfesteni, csak egymás fölött, elkülönítve azokat külön alapokra, - a nyílhegyet és kanyarodást előrejelző nyílformát minden esetben önálló - a turistajelzés téglalap alakú alapjától külön álló - alapra kell felfesteni, - amennyiben a következő jelzés távolsága meghaladja a 250 métert, a jelzést (alatta) kiegészítő számfelirattal kell ellátni, amely a következő jelzés távolságát mutatja, méterben. A változásokat az MTSZ jelzésfestési pályázata keretében végzett új (2022-től megvalósuló) jelzésfelújításoknál kell alkalmazni, tehát a természetjárók fokozatosan fognak találkozni az új jelzésformákkal. Rendezvények ♦ április 10., vasárnap: „Lafferton Henrik Emléktúra” - komlói indulással. Részleteket lásd a Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túráinál! ♦ április 22., péntek: Örökségünk - délutáni diskurzus. Természet a költészetben és a Föld Napja - Őri Zsuzsanna előadása. Helyszín: Közösségek Háza (Komló, 48-as tér 1.), időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna (® 20/376-6437). ♦ április 23., szombat: „Pihenőhelyek, kilátópontok, emlékek a város felett” -túra a „Föld Napja” rendezvény (DDNPI) keretében. Útvonal: Tettye -Dömörkapu - Mandulás - Hotel Kikelet - Tettye útvonalon (6 km). A séta/túra során a túravezető vezetésével ismert és kevésbé ismert pihenőket, kilátópontokat egyéb emlékeket keresünk fel, megismerhetjük az adott emlékhely történetét, hozzá kapcsolódó meséket, történeteket. A visszaérkezést követően lehetőség van egy „Pihenőhelyek, kilátópontok, emlékek a város felett” kvíz megoldására. Helyszín: Pécs, Tettye tér, időpont: 9.00 óra. Túravezető: Schóber József (® 20/437-8314). ♦ április 27., szerda: Ötórai beszélgetések. Természet a költészetben - Őri Zsuzsanna előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt., Pécs, Rét utca 8. Időpont: 17 óra. ♦ május 1., szombat: „Kiss György Emléktúra”. R.: Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület. Távok: 34, 18, 10 km. Rajt: Szászvár, Új Vadrózsa étterem, 7.30-9.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 1400, 1000 ill. 800 Ft/fő. Információ: Hang Csaba (® 30/650-5418). ♦ május 3., kedd: Természetbarátok Klubja. Az év madara 2022 - A zöld küllő. Wágner László (DDNPI) előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (® 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ♦ április 9., szombat: „Mecseki zöldtúra másképp - GeoGo Orfűtől Sikondáig”. Útvonal: Orfű - Mecsek Háza - Szakadás - Lóri kulcsosház - Vágotpuszta -Malom-erdő - Csík-gödör - Természetbarátok Háza - Sikondai tavak -Sikondai elágazás (12 km, szintemelkedés: 340 m). Találkozás: 7.15-kor a pécsi autóbusz-állomás 23-as kocsiállásánál, az Orfű irányába induló autóbusznál (a busz 7.30-kor indul). Orfűn a Szent Márton templom buszmegállóba való érkezést követően 8.15-kor indul a túra. Visszaindulás: a Sikondai elágazás buszmegállóból 12.54-kor (érkezés 13.28-kor), vagy 14.54-kor (érkezés 15.28-kor) Pécsre. Túravezető: Héjjas Péter (Vándormadár Természetjáró Baráti Kör) (S 20/922-5984). ♦ április 10., vasárnap: „Bikádi-völgy és Lapos-mező”. Útvonal: Komló, Spar parkoló - Gadányi-tavak - Vajda-hegy - Tibi-Gábor-kút - Bikádi-völgy - Lapos-mező - Kisbattyán - Szöge-hegy - Komló, Spar parkoló (12,5 km, szintemelkedés: 545 m). Indulás: 9.00 órakor Komlón, a Spar áruház parkolójából (Alkotmány utca 45.). Megközelíthetőség Pécsről: a távolsági autóbusz-állomás 7-es kocsiállásáról 8.00-kor induló autóbusszal Komlóra (érkezik 8.36-kor). Innen gyalogosan, vagy a 8/A jelzésű helyi járatú busszal (Komló autóbusz-állomásról indul 8.40- kor) lehet megközelíteni az indulás helyszínét. Túravezető: Ujfalusi Máté (Dél-Zselic TK) (S 20/345-8201). ♦ április 16., szombat: „Forrásvizet a húsvéti asztalra!”. Útvonal: Hősök tere -Tripammer-fa - Melegmány - Anyák kútja - Tripammer-fa - Árpádtető -Hősök tere (12 km, szintemelkedés: 200 m). Találkozás: Pécsett a Hősök terén 8.40- kor (elérhető az Uránvárosból 8.07-kor induló 4-es autóbusszal). Túravezető: Pál Krisztina (Mediterrán Gyaloglóklub) (S 30/742-7188). ♦ április 23., szombat: „Tavasz a tavaknál”. Útvonal: Tüskésréti-tó - Nagyárpád - Pogány - Szőkéd (14,5 km, szintemelkedés: 140 m). Találkozás: 8.30-kor a Siklósi úti Interspar előtt lévő 6-7-8-as busz megállójában (8.35-kor lehet csatlakozni a Tüskésréti futópályánál is). Túravezető: Várnainé Meng Hajnalka (Dráva TSE) (S 30/322-0432). ♦ április 30., szombat: „Kerekerdő közepébe”. Útvonal: Vajszló vá. - Vajszló centrum - Cseri-erdő - Baranyahidvég - Sámod - Majláthi elágazás am. (12 km, szintemelkedés: elhanyagolható). Találkozás: 7.15-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 15-ös kocsiállásnál (Harkányba az autóbusz 7.30-kor indul). Átszállás Harkányban a Vajszló felé 8.25-kor induló járatra. Vajszlóról 9.00-kor indul a túra. Várható visszaérkezés Pécsre 18 órakor. Túravezető: Gida Tibor (Dráva TSE) (S 20/989-1853). ♦ május 1., vasárnap: „Tavaszi fotós túra”. Útvonal: Dömörkapu - Kantavári-forrás - Keresztkunyhó - Melegmány - Ágnes-vízesés - Nagy-Mély-völgy -Tölgyes út - Kisrét - Dömörkapu (14 km, szintemelkedés: 462 m). Találkozás: Pécs, Dömörkapunál 9.15 órakor (megközelíthető a 34-es jelzésű helyi járatú autóbusszal, ami 8.50-kor indul Főpályaudvar 4-es kocsiállásáról). Túravezető: Müller Nándor (Mecsek Egyesület) (S 20/957-5775). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna ffi 20/376-6437) ► április 9., szombat: Viráglesen II. - Erdő-mező virágai. Útvonal: Dombay-tó, D-i parkoló - zöld kereszt - Kisnádasdi-forrás - Aranyhegy - Nagymező -Dombay-tó, D-i parkoló (14 km, szintemelkedés: 150 m). Találkozó: 10.00-kor a Dombay-tónál a parkolóban (odajutás: autóval, vagy Komlóról a 8.30-as pécsi busszal, Budai vámnál átszállás a pécsváradi buszjáratra). Túravezető: Korcz Miklós. ► április 10., vasárnap: Lafferton Henrik Emléktúra. Útvonal 1.: Vékény - Csepegő-árok - Vörösfenyő kulcsosház - Magyaregregy (11 km, szintemelkedés: 300 m). Túravezető: Németh Katalin. Útvonal 2.: Máré csárda - Vörösfenyő kulcsosház - Balincai-forrás - Vörösfenyő kulcsosház - Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 210 m). Túravezető: Gáll László. Indulás mindkét túrára: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. ► április 12., kedd: Túra az egészségünkért! - „Vízbenjárás”. Találkozó: 9.30-kor a Hertelendi Termálfürdőnél (odajutás: a 8.45-ös sásdi busszal vagy autóval). Szervező: Őri Zsuzsanna. ► április 15., péntek: Viráglesen II. - Erdő-mező virágai. Útvonal: Zobákpuszta -Cigány-forrás - Pap-rét - Püspökszentlászló - Diós-kút - Kosboros-rét - Ci-gány-hegyi-kilátó - Szürke-rét - Pusztabánya - Zobákpuszta (18 km, szintemelkedés: 540 m). Találkozó: 9.30-kor Zobákpusztán a volt élelmiszerboltnál (odajutás: autóval, vagy Komlóról a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal). Túravezető: Korcz Miklós. ► április 17., hétfő: Húsvét a Pásztor-forrásnál. Útvonal: Máré csárda - Textilesforrás - Márévár - Pásztor-forrás - Vár-völgy - Máré csárda (12 km Szint: 320 m). Indulás: 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin. ► április 23., szombat: „Források - kutak” (Mecsek Egyesülettel közös túra). Útvonal: Zobákpuszta - Hidasi-völgy - Csurgó - Hidasi-forrás - Szederindás-kút - Somosi-patak - Nyomákói-kút - Vörösfenyő kulcsosház - Máré csárda (15 km, szintemelkedés: 260 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► április 26., kedd: Túra az egészségünkért! - „Bánáti bazsarózsa nézőben”. Útvonal: Püspökszentlászló - Bazsarózsás. Indulás a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► április 30., szombat: „Anyák napi forrás-túra”. Útvonal: Kőlyuki Betérő -Bikfa-forrás - Cserkész (Etelka)-forrás - Kőlyuki-barlang - Sziklás-forrás -Mésztufa-gátak - Kánya-forrás - Mariska-forrás - Mecsek-forrás - Páfrányos - Melegmányi-fátyolvízesés- és forrás - Anyák-kútja - Barátság-forrás - Árpád-kori templom - Czifra-malom - Kőlyuki Betérő (10 km, szintemelkedés: 370 m). Találkozó: 9.00-kor a Kőlyuki Betérő parkolójában (odajutás Komlóról a 8.30-as pécsi busszal, átszállás 8.52-kor Mánfán a kaposvári buszra). Túravezető: Korcz Miklós. ► május 3., kedd: Túra az egészségünkért! - Nagymező virágai II. Indulás a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. A Hosszúhetényi Turista Egyesület nyílt túrája ■ április 9., szombat: „Hegyen-völgyön I.”. Útvonal: Vékény - Csepegő-árok -Nyárádi-kunyhó (Vörösfenyő kulcsosház) - Nyomákói-kút - Iharos-kút -Máré vár - Csurgó - Hidasi-völgy - Pusztabánya - Hosszúhetény (19,5 km, szintemelkedés: 589 m). Indulás 9.28-kor autóbusszal Hosszúhetény kultúrház autóbusz-megállóból Vékényre (az autóbusz a pécsi távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról 9.00 órakor indul Szekszárd felé). Túravezető: Takács Ferenc (® 20/805-3405). DDNPI természetjáró rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság programjairól részletes információk a www.ddnp.hu honlapon találhatók. • április 6., szerda: „Gyógynövények réten és legelőn”. A környezetünkben is megtalálható gyakoribb gyógyhatású, házilag is felhasználható növényeket lehet megismerni az interaktív foglakozáson. A programot kiegészíti az Ős-Dráva Látogatóközpontban található gyógy- és fűszernövénykert bemutatása és gyógynövé-nyes szappangolyó készítése. Helyszín: Szaporca, Ős-Dráva Látogatóközpont, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges (® 70/374-0295)! ► április 9., szombat: E-bike túra a Közép-Mecsekben. Útvonal: Pécs, Tettye -Remete-rét - Orfű - Magyarhertelend - Magyarszék - Sikonda - Árpádtető -Lapis - Pécs, Tettye. Indulás: Pécs, Tettye, Pintér-kert Arborétum előtti parkoló, 9.00 óra. A túra időtartama: 6 óra. Részvételi díj: 15.900 Ft/fő, mely tartalmazza az e-bike kerékpár bérleti díját és a túravezetést. Jelentkezés, információ: @ 30/858-7265, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ► április 10., vasárnap: E-bike túra a Kelet-Mecsekben. Útvonal: Pécs, Tettye -Dömörkapu - Árpádtető - Zobákpuszta - Pusztabánya - Pécsvárad - Hird -Újhegy - Zsolnay Negyed - Pécs, Tettye. Indulás: Pécs, Tettye, Pintér-kert Arborétum előtti parkoló, 9.00 óra. A túra időtartama: 7 óra. Részvételi díj: 15.900 Ft/fő, mely tartalmazza az e-bike kerékpár bérleti díját és a túravezetést. Jelentkezés, információ: @ 30/858-7265, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ► április 23., szombat: Hossszúhetény legszebb vadvirágai. Helyszín: Hosszúhetény, vásártér, időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 6 km, időtartama: 5 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő (+ tájház bemutató és lepény: 1300 Ft/fő). A részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)! ► április 23., szombat: Tavaszi kenutúra Külső-Bédán. Helyszín: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 214 éves korig: 2200 Ft/fő, 14 éves kor felett: 2500 Ft/fő. A részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges (8 30/846-6020)! ► április 24., vasárnap: Szent György-napi kihajtás. Helyszín: Nagybajom homokpusztai tanösvény indító tábla (61-es főút, 147-es kilométer tábla), időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 5 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► április 30., szombat: „Szentegáti erdő túra”. Helyszín: Galambospuszta, időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 5 km, időtartama: 3-4 óra. ► április 30., szombat: „Zergevirág körséta a Vörös-hegyen”. Helyszín: Pécs, Remete-rét, nyugati parkoló, időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 4-5 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► április 30., szombat: Éjszakai túra a fénylő sötétben. Helyszín: Nagybajom homokpusztai tanösvény indító tábla (61-es főút, 147-es kilométer tábla), időpont: 19.30 óra. A túra hossza: 5 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 1500 Ft/fő. A részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)! ► április 30., szombat: Tavaszi kenutúra a Vén-Dunán. Helyszín: Baja-Dunafürdő, Bárka pihenőház, időpont: 9.00 óra. A túra hossza: 8 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 2000 Ft. A részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)! ► április 30., szombat: E-bike túra a Mecsekben - Cseppkörút. Útvonal: Pécs, Tettye - Remete-rét - Orfű - Abaliget - Kővágószőlős - Cserkút - Pécs, Tettye. Indulás: Pécs, Tettye, Pintér-kert Arborétum előtti parkoló, 9.00 óra. A túra időtartama: 6 óra. Részvételi díj: 15.900 Ft/fő, mely tartalmazza az e-bike kerékpár bérleti díját és a túravezetést. Jelentkezés, információ: 8 30/858-7265, email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. • május 1., vasárnap: E-bike túra a Kelet-Mecsekben. Útvonal: Pécs, Tettye -Dömörkapu - Árpádtető - Zobákpuszta - Pusztabánya - Pécsvárad - Hird -Újhegy - Zsolnay Negyed - Pécs, Tettye. Indulás: Pécs, Tettye, Pintér-kert Arborétum előtti parkoló, 9.00 óra. A túra időtartama: 7 óra. Részvételi díj: 15.900 Ft/fő, mely tartalmazza az e-bike kerékpár bérleti díját és a túravezetést. Jelentkezés, információ: 8 30/858-7265, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. • május 4., szerda: „Kalandozások a Havi-hegyen”. Helyszín: Pécs, Tettye tér buszmegálló, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 60 perc. Részvételi díj: 500 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges (70/374-0295)! Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (762l Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu