2022. november 303. szám

MECSEK HÍRADÓ 303. szám 2022. november 25 éves a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület Amint azt az előző számunkban megírtuk, megalakulásának 25 éves jubileumi évfordulója alkalmából Dobogókőn, a Természetjárók Napja ünnepségen Jubileumi Emlékplakett kitüntetésben részesült a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Az alábbiakban az egyesület elnöke mutatja be a természetjáró szervezetet. A Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület (PITE) 1997. április 22-én (a Föld napján) alakult meg. Előzőleg, mint a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Ifjúsági Szakosztálya három éven keresztül működött kiválóan. Egyesületünk célja továbbra sem változott: a természetben való aktív természetjárás népszerűsítése elsősorban az ifjúsági korosztályok számára; a természetjárás és a természetvédelem megismertetése és megszerettetése, turisztikai, természetjáró események (teljesítménytúrák, túraverse-nyek, táborok, találkozók, nyílt túrák stb.) szervezése és lebonyolítása. A „PITE” 2022-ben ünnepelte a 25. születésnapját. A jubileumi ünnepséget 2022. április 23-án rendeztük Abaligeten. Mivel a „PITE Pihenő” már korábban átadásra került, most egy „Emlékfa” ültetésével, valamint egy PITE „geo-láda” kihelyezésével tettük színesebbé a születésnapot. Az egyesület eddigi tevékenységének bemutatása Jelenlegi tagság: 40 fő (aktív tag). Teljesítménytúrák Egyesületünk éves szinten 6-8 teljesítménytúrát bonyolít le önállóan. A 25 év alatt összesen 160 ilyen jellegű rendezvényt szerveztünk a Mecsekben és az ország más hegységeiben is, több mint 50 ezer fő részvételével. Csak ízelítőként a legnagyobbak, melyeket önállóan szerveztünk, illetve néhányban társrendezőként működtünk közre: PITE 30, Télies Mecsek 35, Mecsek 100, Mecsek Kapu 28, Hegymenet 55, Mecseki Mikulás, Nőnapi túrák, Retró túrák, Teli hold, Zsíros Deszka, Decathlon túrák, Négy Évszak, Téli Berek, Mecseki Maraton, Herman Ottó éjszakai, Tenkes 40, Mecseki Láthatatlanok, EKF túrák, Ormánság 30, Sárkány 30. 2002-ben a „Mecsek 1800” teljesítménytúránk az „Év teljesítménytúrája” lett, 2003-ban pedig elhozta az „ezüst” érmet. Mivel a teljesítménytúrázás nem verseny, így minden célba érkező egyforma díjazásban részesül. Nálunk mindenki nyertes, aki eljön és jelenlétével e természetjáró közösség fejlődését segíti elő. A rendezvényeink sikeres résztvevőit, teljesítőit egyedi jelvénnyel, kitűzővel és emléklappal jutalmazzuk. 2003-ban és 2004-ben indítottunk csapatot a Teljesítménytúrázók Országos Csapatbajnokságon, mindkét évben sikerült elhozni az arany érmet, továbbá több egyéni helyezést is „bezsebeltünk”. Táborok, találkozók Egyesületünk 2001-ben elnyerte a Természetjáró Gyerekek és Diákok Országos Talál-kozójának (TEGYOT-TEDOT) rendezési jogát. Abaligeten két héten át, 400 gyermek-nek szerveztünk programokat. Majd 2005-ben Orfű-Abaligeten és 2008-ban ismételten Abaligeten láttuk vendégül a fiatalokat. Ezen kívül 2002-ben a Teljesítménytúrázók Országos Találkozóját is sikerült Abaligetre szerveznünk. Tájékozódási túraversenyek Több tájékozódási túraverseny rendezését is vállaltuk (Tavaszi kupa, Őszi kupa, PITE kupa, Tubes kupa), valamint egyéb tájékozódási hétvégét is szerveztünk. 1998-tól (a kezdetektől) részt vettünk a Természetjáró Tájékozódási Túra Csapatbajnokságon. 2001-ben csapatunk ezüstérmet szerzett az országos megmérettetésen. 25 év alatt közel 200 versenyen (75 érem) vettünk részt, ezzel képviselve egyesületünket. Városismereti versenyek Több alkalommal szerveztünk ilyen jellegű csapatversenyt elsősorban általános és középiskolai korosztálynak, többek között 2010-ben a „Pécs Európa Kulturális Fővárosa” keretében, nagy sikerrel. Túramozgalmak 2004-ben egyesületünk indította útjára a „Baranya Teljesítménytúrázója” túramozgalmat, mely azóta minden évben meghirdetésre került. Természetjáró minősítések Tagjaink közül többen értek el bronz, ezüst, arany, ill. 2021-től már érdemes természet-járó minősítést is. Túravezetés Egyesületünk tagjai között vannak ezüst és bronz jelvényes túravezetők. Továbbá fontosnak tartjuk a fiatalok szakmai továbbképzését, így folyamatosak nálunk az elméleti és gyakorlati felkészítések a bronz és ezüst jelvényes túravezetői tanfolyamokra, az eredményes vizsgák érdekében. Bota János elnök Szent Imre teljesítménytúra – a rövid távon Október 1-jén, szombaton az egyesületünk (Dráva TSE) facebook oldalán is reklámo-zott teljesítménytúrára mentünk legtöbben. A Szent Imre teljesítménytúrát – a „Tenkeses” túrák sorába illeszkedve – idén is az ősz közepén, október első szombatján rendezték meg. Máriagyűdről, a Közösségi Háztól volt minden távnak a rajtja és a célja is. A teljesítménytúrákon a körtúra rendezése már szinte kívánatos… Öt fős csapatunkhoz még ketten csatlakoztak, és irány a hegy! Először a kilátónál tartottunk rövid, nézelődős pihenőt, majd az útjelző tábla pihenőjénél, az első ellenőrző pontnál egy kicsit hosszabbat. Következő felkeresendő pontunk a tisztásnál volt, de közben már egyre több nagy őzlábgomba kínálta magát a kék sávval jelzett ösvény mentén. Itt találkoztunk a 20 km-es távon induló Vass Tibivel és a vele túrázó Simon Erzsivel. Annyira nem siettünk, hogy egy kis beszélgetést ne lehessen beiktatni… Erzsi nagyon köszönte, hogy odaadtam a két évvel ezelőtti Karancs-Medves túrahetünk programját, mivel kis változtatásokkal ők is meg tudták csinálni ezen a nyáron! Folytattuk utunkat a Csukma-kereszt irányába, de közben gyűltek a gombák is… A gombaszedő lázat csillapítottuk, mivel csak egy „papírszatyornyi” volt a terv, és ez hamar összejött. Végül négyen osztoztunk rajta… Közben kaptunk pár csepp esőt is, de szerencsére az erdő lombja a javát felfogta! A keresztnél újabb beszélgetés a pontőrökkel, majd folytattuk utunkat, mivel látszott, hogy még kapunk a nyakunkba egy kis esőt. A Szentkútnál lévő pontnál felturbóztuk magunkat egy kis vilmoskörtéből készült itallal, de a felhő csak jött velünk szembe! Már majdnem beértünk a templom előtti térre, amikor jött az égi áldás, de a pár száz métert a célig már kibírtuk… A 40-es és a 30-as távon indulók viszont kaptak sarat rendesen! Itt még jutott idő a rendezőkkel való beszélgetésre, majd indultunk haza! Köszönjük a rendezést a Szent Imre Iskolai Sportkör és a Tenkes TE tagjainak, jól éreztük magun-kat! atiKA Szent Imre teljesítménytúra – a 40 km-es távon Az október 1-jére meghirdetett túrára pár perccel 8 óra után érkeztünk Máriagyűdre a Közösségi Házhoz. A rendezők – mint minden évben – „bőségasztallal” várták az elszántakat, akiket az elmúlt napok csapadékos időjárása sem riasztott el. A korábban kinézett 30 km-es távra 7.30 és 9 óra között lehetett jelentkezni és indulni. Mivel utazásunkkor átbeszéltük, hogy akár a 40 km-es távot is szívesen járnánk, így az üdvözlés után rá is kérdeztünk, hogy saját idő terhére indulhatnánk-e a maratoni távon, mert a rajtidő 7.00 és 8.00 óra között volt, amiről már lekéstünk. Az „igen” válasz után átnéztük az útvonalat, közben a borkínálatból is lehetett fogyasztani. A Zódor-pince merlot, illetve a Balog Árpád által kínált oportó, rosé, tramini és bíbor kadarka fajták közül az utóbbit választottam, természetesen hozott pohárból történt a kóstolás. Miközben fogyasztottam a zamatos vörösbort, megszületett a döntés: a túra végeztével vásárolok és viszek haza is... Negyed kilenc után elindultunk a piros sáv jelzésen a Harkányi út felé. A mezőgazda-sági tócsákkal tarkított földúton szlalomozva jó tempóban haladtunk, az első ellenőrző pontnál, a Madison épületnél zsírkrétával „X” jelet kellett az igazoló lap 1. ellenőrző pont rubrikájába jelölni. Ezután a piros kereszten haladtunk Siklós felé, ahol a Szolgáltató ház parkolójában már vártak, gyorsan meg is kaptuk az igazoló pecsétünket. Hogy csökkenteni tudjuk időhátrányunkat, ehhez édességet is kaptunk, hogy energia is legyen hozzá. Innen tovább a piros négyzeten! Jó ütemben haladtunk a máriagyűdi Kálvária felé, majd a rajttól számítva 7 km és egy rövid, de elég meredek szakasz után a kápolna mellett megleltük az ellenőrző ponton elhelyezett zsírkrétát. Itt újabb x került lapunkra. A máriagyűdi kegyhelynél a Fájdalmas szűzanya szobor felé vettük az irányt, majd onnan elindultunk lefelé, vissza a Közösségi Házhoz, begyűjteni az újabb pecsétet (és édességet). Ezután a sárga kereszten haladtunk felfelé, majd a református templomot elérve a sárga sávon nyugat felé vettük irányunkat. A házakat elhagyva előbb a magas löszfallal szegélyezett nedves, de nem csúszós úton haladtunk. Feljebb a meredekebb szakaszon haladva jobban figyeltünk a köves felszínre, hogy a megcsúszást, esetleg bokaficamot kerüljük. A kilátóra természetesen felmentünk és a Pyber kunyhóhoz is bekanyarodtunk, itt egy kedves fotós hölggyel is találkoztunk, ki a közelgő esőre hívta fel figyelmünket. 11 km megtétele után értünk az 5. ellenőrző ponthoz. Mondanom sem kell, hogy a pecsét mellett édességet és folyadékot is kaptunk. Innen a kék háromszög jelzést követve az erdei szakasz után kiértünk a Tenkes-hegyi lokátor felé vezető aszfaltozott útra, ahonnan észak felé szabad kilátás nyílt a Mecsek hegységre: a Zengőtől a Jakab-hegyig végig tudtuk mutatni a csúcsokat... Figyelmünk az égboltra is terelődött, ami a korábbi figyelmeztetést nyomatékosította. A kék sáv és kék háromszög csomópontnál, a Tenkes csárda felé az erősen lejtős és nedves erdészeti útnál már lekerültek a hátizsákról a túrabotok. Óvatos leereszkedés és kapu áthaladás után szinte vízszintes területen értük el az 58-as főutat, és azon átkelve a Tenkes csárda mögött a parkolóknál indultunk a volt kőbánya mellett a Nagy-hegy felé. Itt bizony eleredt az eső. Előkerültek az esőkabátok, majd a volt kőbánya tetején óvatosan lépkedtünk meg-megállva, hol az út széle közelében lévő 5-10 méteres mélységet, hol az égboltot nézegettük. A 6. ellenőrző pont a kilátónál volt a lépcső alatti fedett részen. Mire ideértünk, az eső is elállt, így a begyűjtött igazoló bélyegző és az erőt adó édesség után felmentünk: ha már kilátó, akkor nézzük meg kilátásainkat! Volt is viszonyítás. Láttuk már rekkenő déli hőségben, enyhe tavaszi zöldben, éjszakai sötétben. Erősítve a mondást, hogy minden évszakban meg kell nézni a tájat. Meg bizony! Aztán a pontőr utunkra engedett és lelkiekben ráhangolt az északi oldalon lévő eső áztatta utakra. Az biztos, hogy nem kell poros földúton szenvednünk... Egy darabig még a kék sáv jelzésen haladtunk lefelé a hegyről. Ahogy közelítettünk a szántóföldek felé, úgy lett az út egyre csúszósabb, tócsákkal tarkított. A zöld sáv jelzést elérve azon haladtunk tovább Csarnóta irányába, gyakori megcsúszás lassította haladásunkat. A nyomokat nézve, az előttünk haladók is hasonlóan a „két lépés, egy csúszás” technikát alkalmazták. A tavakat megkerülve értünk be Túronyba, ahol ismét átkeltünk az 58-as úton. Az eső is megkegyelmezett, vagy csak „lendületvétel” miatt nem esett. Ez jól esett! 19,9 km után elértük a 7-es ellenőrző pontot, majd a zöld sávon a Rózsatemplomot is. További pár méter után, a sárga sáv csomóponthoz érve ismét eleredt az eső, Bissén áthaladva elértük a sárga kereszt csomópontot. A sárga kereszten folytattuk utunkat, a térképen „medvehagymás” névvel jelölt terület már a „nagyon jól átázott erdészeti út” címet is kiérdemelhette, tehát folytattuk csúszkálásainkat. Feljebb és meredekebben, a Tenkes-erdőn áthaladó út is a „komótosabb haladást” irányozta elő. Felérve a Mária-hát keleti végén lévő tisztásra, 25,8 km megtétele után a 8. ellenőrző ponton megkaptuk a szokásos igazoló bélyegzőnket és a velejáró édességet is. A gerincen, a kék sávon keleti irányba haladva az enyhén lejtős és kevésbé csúszós úton már jól tudtunk haladni legalább egy kilométert. A 9. ellenőrző ponthoz érve, egy zsírkrétás „X” után a kék kereszt jelzés északi irányba visszaterelt a hegyaljai vízgyűjtőkhöz. A gombákkal tarkított erdőben elfogadhatóan haladtunk egy darabig, ám ahogy egyre lejjebb értünk, már keresni kellett az erdőben történő haladás lehetőségét. A zöld sáv csomóponthoz érve a pincesoron, a 10-es számú ellenőrző pontnál begyűjtöttük az igazoló bélyegzést, és itallal feltankolva indultunk Csukma-kereszthez. Nagy lendülettel az erdőszélen bekanyarodtam a kék sávra, gondolva a könnyű útra... Pár lépés megtétele után egyszer csak hallom: „nincs csúszásnyom!”. Nincs, bizony – erősítem meg. Előkerült az igazoló lapon szereplő leírás: „Hamarosan a rét sarkától már fonódik a kék és zöld sávjelzés...” Egyértelmű: nem ezen az úton kell megközelíteni a következő ellenőrző pontot. Miért is ne legyen olyan szakasz, ami az eső után hetekkel is nehezen járható? Egy sóhaj részemről, és nekiindultam a rét másik sarkához. Beérve az erdőbe a korábbi jóslásom beigazolódott. Az úton álló vízből néha kilátszott a két keréknyom közötti kiemelkedés, miközben az erdő széle nem az a jól járható erdő. De szerencsére ez is csak egy rövid szakasz. Az erdőben haladva megközelítettük a csomópontot, ahol a zöld sávon elindultunk felfelé a Csicsó-hegy irányába. A kerítés mögötti szőlősorok jelezték, hogy közel a piros sáv. A kereszthez érve a piros sávon indultunk nyugati irányba, a Makári szőlők mellett a Csukma-hegyre, természetesen felfelé. Az utunk kerítések közt haladt, a keréknyomok vízzel telve, de biztatva mutat pár kiemelkedést, ahová lépni lehet. Kisebb-nagyobb pocsolyák csak lassították haladásunkat. Az eső elmúltával kisütött a nap, csodás látkép lett a jutalmunk. Igaz, a lehullott csapadék az úton, mint egy patakmederben folydogált lefelé, miközben a sáros bakancsot is tisztította. Csak egy meredekebb szakaszt kellett megtennünk, és elértük a 11-es ellenőrző pontot. 34,4 km után megkaptuk az igazoló pecsétet és édességet. A nap hétágra süt, a légkör tiszta, a kilátás gyönyörű! Ezt kár lett volna kihagyni! Az eső és a nehezen járható útszakasz a felkészült túrázónak nem nagy ár. A pontőrök elköszönése is biztató: „jövőre ugyanitt találkozzunk”! Utunkat a sárga sávon az Akasztó irányába folytattuk. Leérve a kilátóponthoz körbetekintettünk, átbeszéltük, hogy mai utunk során melyik csúcson is jártunk... A fáradtság vagy a vég elodázása miatt szinte sétálva érkeztünk le az útra. De van még igazoló bélyegzőnek kettő hely is. Látnivaló híján, a sárga kereszten már tempózva közelítjük meg 12-es Szentkút ellenőrző pontunkat. Pecsét, édesség, tempó... majd el is érkeztünk célunkhoz. Máriagyűd, Közösségi Ház! Megkaptuk pecsétünket, gratuláltak a rendezők és a jel-vény mellé jó bort is kaptunk, az asztalon a szokásos menü, a hagymás zsíros kenyér is kihagyhatatlan, finom volt és jól esett! (Nem az eső, a kenyér!). A napsütéses délután maradék részéből kis időt az épület előtti padon ülve töltöttük, miközben a zárásra lassan készülődtek a rendezők, várva a még kint lévő túrázók beérkezését. A nap mérlegét nézve nagyon ! Köszönjük a rendezést! Müller János Papi pipa teljesítménytúra Egyesületünk október 8-án immár 28. alkalommal rendezte meg a Papi pipa teljesít-ménytúrát. Ezúttal Bakóca volt a túra rajt- és célhelye. Sajnos Ibafán a pipamúzeumot a résztvevők most nem tudták megtekinteni, mivel felújítás alatt áll. Az első ellenőrző pont viszont – közvetlenül a rajt után – Bakócán a falumúzeumban volt, ahol a túrázók megnézhették a Sáfrány Géza fazekasmester emlékét őrző kiállítást, illetve a Fekete István Emlékszobát. Ez utóbbi amúgy is kapcsolódott a túrához, mivel az útvonal nagy része a Fekete István Emlékösvényen haladt. Fekete István író – 1926-ban, frissen végzett mezőgazdászként – Bakócán, gróf Mailáth György birtokán kapott állást mint segédtiszt, ahol három évig dolgozott. Lóháton járta be az uradalmat, s az erdőről, mezőkről hazatérve gyakran ragadott tollat, hogy élményeit, megfigyeléseit följegyezze. Itt ismerkedett meg a bakócai belgyó¬gyász főorvos lányával, aki később a felesége lett. Ezeknek az éveknek állít emléket a Fekete István Emlékösvény, melyet dr. Tóth Aladár erdész kezde¬ményezésére alakított ki a Mecsekerdő Zrt. 2006-ban. Az útvonalon elhelyezett táblákon idézetek olvashatók Fekete István műveiből. Ajándékba gyönyörű szép időjárást kaptunk a természettől. A túrán az ellenőrző pontokon a szokásos „ellátást” kapták a résztvevők (müzli, csoki, alma, cukorka, nápolyi, üdítőital), illetve a célba beérve a hagyományos „turista eledel” várta őket, ami zsíros kenyeret jelent lilahagymával (a kenyerek ezúttal – a Bakócáért Egyesület jóvoltából – mangalicazsírral voltak megkenve), illetve egy italjegyet is kaptak, amit a szomszédos vendéglátó egységben lehetett beváltani sörre, üdítőre. A túrát a 15 és 30 km-es távon összesen 84-en teljesítették, a túrázók a legkülönbözőbb helyekről érkeztek: Baja, Bakóca, Balatonboglár, Baracs, Bicsérd, Bonyhád, Budapest, Dunakeszi, Gyula, Harkány, Hosszúhetény, Kaposfő, Kaposvár, Komló, Kozármisleny, Mánfa, Mohács, Orosháza, Pécs, Pécsvárad, Pogány, Romonya, Siklós-Máriagyűd, Szekszárd, Szemely. A legfiatalabb „túrázó” mindössze 1 éves volt, ő egy három kerekű, a szülei által tolt „túrakocsiban” tette meg a 15 km-t, de örömünkre több kisgyerek is volt a résztevők között. A Papi pipa túra ezúttal is jó hangulatban, „családias légkörben” zajlott le. Köszönjük a támogatást a bakócai és az ibafai önkormányzatoknak, illetve a Bakócáért Egyesületnek. Strasser Péter rendező Dél-Zselic TK Túravezetőket képeztünk Dél-Dunántúlon A túravezető képzés a magyar természetjárás minden időszakában fontos szerepet játszott a tagság életében. Egyrészt az egyesületek saját túráinak szervezésében, másrészt a természetjárás népszerűsítésében nagyon fontos a képzett, feladataival és kötelezettségeivel, valamint felelősségével tisztában lévő túravezetők jelenléte a természetjárásban. Az utóbbi évtizedekben kialakult az a hagyomány a Tolna megyei és Baranya megyei szövetségek életében, hogy felváltva hirdetünk tanfolyamot az érdeklődők számára. 2022-ben a Tolna megyeieken volt a sor. A paksi székhelyű Demeter Egyesület vállalta a képzés – a kor igényeinek megfelelő – egyre nehezebb, felelősségteljesebb feladatát. A tanfolyam márciusban indult, s mindhárom dél-dunántúli megyében meghirdettük. Ezért is lett az elnevezés STB (Somogy, Tolna, Baranya) túravezető-képző tanfolyam. Mivel az elmúlt években – többnyire a járványügyi korlátozások miatt – kevesebb túravezető-képző tanfolyam indult az országban, így erre a felhívásra az ország más tájairól is érkeztek jelentkezők. A tanulási időszak márciustól szeptember végéig tartott. A tanulási forma hibrid volt –így mondjuk mostanában azt a típusú képzést, ahol a tananyag hozzáférése elektronikus felületen is lehetséges, de közvetlen oktatási órák, találkozási alkalmak is vannak. Ez utóbbiak helyszíne is a három megye különböző pontján volt (pl. Szekszárd, Bonyhád, Paks, Bóly, Pécs, Máriagyűd, Kaposvár). Az elméleti foglalkozások mellett bőven kínáltunk alkalmat a gyakorlati képzésre a tájékozódási, tereptani ismeretek elsajátítása érdekében. A hallgatóknak teljesítménytúrákon és tájékozódási túraversenyeken is részt kellett venni. Érdekessége volt még e képzésnek, hogy párhuzamosan haladt a bronzjelvényes és az ezüstjelvényes túravezetők képzése. Az ezüstjelvényesek feladatai közé tartozott pl. a bronzjelvényesek számára szervezett terepi gyakorlatok feladatainak megszervezése is. A tanfolyam- és vizsgaszervező Jakab Éva a DEMETER (Dél-Mezőföld Természetba-rát Egyesület) tagja volt, de a feladatokból részt vállaltak a Tolna megyei, Baranya megyei és Somogy megyei túravezetők, turistatársak is. Bánhidi Árpád az MTSZ Okta-tási Bizottsága részéről folyamatos segítséget kínált, a vizsgaelnök pedig Fodor Péter somogyi túravezető társunk volt. Baranyából Nagy Gábor, a DDNPI munkatársa, Jancsi Attila, Strasser Péter és Tóth Klára segítették a munkát előadások megtartásával, illetve terepi munkával. A tanfolyam összegzéseként a vizsgákról, valamint a lehetséges jövőről fogalmazta meg záró gondolatait Jakab Éva, aki a tanfolyam motorja volt nagy-nagy szakértelmével, minden részletre kiterjedő gondos szervező munkájával, sok-sok egyéni és kiscsoportos foglalkozás megtartásával. Az alábbiakban az ő értékelését adjuk közre. Október 22-én kellemes „vénasszonyok nyara” időjárásban minden vizsgázó teljesítette a gyakorlativizsga-pályát (a helyszínen zajló tájfutó verseny sem tudta megzavarni őket), éjszaka szerencsére keletkezett kihívás az ezüstös vizsgázóknak (esett sok eső, és egy bóját korábban beszedtünk előlük). 23-án pedig megtartottuk a bizonyítványosztást is – meglehetősen nagy körben. A tanulók közül csak az éjszakai pálya után munkába siető tűzoltó nem tudott ott lenni, de eljöttek az írásbeli vizsgán „elvérzett” tanulók is. A bizonyítványosztáson remek beszélgetések alakultak ki, és kapcsolatteremtésre sem volt utolsó. Mindhárom megyei szövetség elnöke eljött, mondtak beszédet, átadták a bizonyítványokat és jelvényeket; plusz, ami ezzel jár, hogy az új túravezetők megismer-hették a megyei elnököket. (Mondjuk, elég jó volt az ellátás is, a pécsi lányok kitettek magukért.) A statisztika: A bronzjelvényes tanfolyamon harmincegyen indultak márciusban, ketten út közben elvesztek, és kettő tanulónak nem sikerült az írásbeli vizsgája. Megyei bontásban: Baranya megyében tizenhárom, Tolna megyében hat, Somogy megyében egy, Veszprém megyében egy, Bács-Kiskun megyében egy és Budapesten öt új bronzjelvényes túravezető van. Az ezüstjelvényes tanfolyamon tizenhárom jelentkező volt márciusban, egy tanuló nem tudott időt szánni végül rá, tizenketten sikeresen vizsgáztak. Baranya megyéből ketten, Tolna megyéből nyolcan és ketten Budapestről. Az ezüstjelvényes tanfolyam nem szokványos volt, már ha vannak/voltak szokványos ezüstjelvényes tanfolyamok: az elejétől kezdve bevontuk a tanulókat a bronzjelvényes tanfolyam feladataiba, önkénteseink voltak, sok segítséget jelentettek. A végére teljesen belejöttünk a tanulók önkéntesként való bevonásába, például az ezüstös éjszakai pályán a lányokat bronzos tanulók kísérték. Nem volt kitűzött célunk, hogy kapcsolati háló építésére, új önkéntesek nevelésére is használjuk a tanfolyamokat, de mellékhatásként ez is eredményként jelentkezett. Az új túravezetők lelkesek, többek között tervezik 2023-ban is megrendezni a „Satöbbi Kupát”(ez viszont sosem titkolt célunk volt, szeretnénk, ha újra lennének baranyai tájékozódási túraversenyek). Az ezüstösök között van két lány, akik a következő, várhatóan három év múlva szerve-zendő képzésben akár a képzés szervezői lehetnek. Mi is lelkesek vagyunk, Árpi (Bánhidi Árpád) és Laci (Balázs László) terveznek jelzés-festő-vezető tanfolyamot, szintén dél-dunántúli területi lefedésben. Köszönöm mindannyiótoknak a tanfolyamhoz hozzáadott időt, energiát, minden segít-ségeteket. Mi, baranyai természetjárók csak annyit tudunk ehhez hozzátenni, hogy köszönjük a munkát, várjuk szövetségünkben, ill. a Mecsek turistaútjain a most végzett túravezető-ket és örömmel segítünk a szerveződő rendezvény („Satöbbi Kupa”) megvalósításában! Tóth Klára A Kéktúrázás napja A Magyar Természetjáró Szövetség által október 8-án szervezett közösségi túranapon a kéktúrázók – szakaszonként – végigjárták az Országos Kékkör útvonalát, összesen 2584 kilométert megtéve. Az alábbiakban egy, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra Abaliget – Büdös-kúti kulcsosház szakaszáról szóló élménybeszámolót adunk közre. Túra a Mecsek szerköveinél: nagyon Babás! A Kéktúrázás napján egy 20 fős csapattal jártuk végig a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra egyik mecseki szakaszát. Méghozzá nem is akármelyiket, hanem a legszebbnek tartott részeket a Titanic-hajóorra emlékeztető Zsongorkő-kilátóval és a kővé vált esküvői menetből lett Babás-szerkövekkel. Az útvonal hossza 18,9 km volt. A Mecseket a pécsiek, baranyaiak jól ismerik, de az ország többi részéből már kevesen utaznak le túrázni ennyire délre. Mivel tavaly az Őrségnél belekóstoltunk a Dél-dunántúli Kéktúrába, és a Mecsek keleti részeit is bejártuk már, logikus volt, hogy a Kéktúrázás napján a DDK legszebbnek tartott szakasza következzen Abaliget és a Büdös-kúti kulcsosház között. Reggel nyolckor az abaligeti vasútállomásnál gyülekezik az alkalmi csapat. Ahogy az sok vidéki településen a magyar logisztikai logika diktálja, úgy Abaligeten is több ki-lométeres gyaloglásra fekszik a vasútállomás a községtől, szóval ezen ne akadjunk fenn, pláne hogy eleve túrázni indulunk. Az öt kilométeres szakasz a térkép alapján dögunalom, viszont élőben a szelíd dombok barátságosan hullámoznak a reggeli nap-fényben, sőt a Köves-dűlő tetején olyan jó a kilátás, hogy előpattannak a fényképező-gépek. A dombtetőről ledöcögve északról érkezünk Abaliget központjába, a horgásztó és a csónakázó tó mellé. Korán van, nem sokan sétálgatnak a szentimentális hangulatú őszi tóparton, a büfé is csak éppen nyit. Kávéval lendítünk az időn, és elbaktatva a Denevér múzeum bezárt ajtaja mellett elindulunk a Mecsek belsejébe vezető kéktúra-ösvényen. Az út innen folyamatosan, de nem meredeken emelkedik az erdőben. Elhagyjuk jobb kézről a Herma-hegy domborulatát, majd a Ragadás nevű erdőrészt, ahol talán egy szekér juthatott kátyúba egyszer a patak által feláztatott talajon. A szépen foglalt Pálos-kútnál már majdnem 300 méterrel vagyunk feljebb az abaligeti tavaknál. Sajnos az aszályos nyár után a legtöbb forrás, így a pihenő melletti Pálos-kút is kiszáradt, marad a kulacs a frissítésre. A pihenő után nem sokkal felérünk a Jakab-hegy vonulatának széles, erdővel borított hátára. Vége a kaptatásnak, kiérünk a fennsík déli peremére. A perem alatt 150 méterre (de még mindig 400 méteres magasság felett) sorakoznak a Mecsek legfurább kőformái, a Babás-szerkövek. Mivel nem mindenki kér a csúszós-köves, meredek kitérőből, a csapat kettéválik: a sétálósabb fele előremegy a Zsongor-kő érintésével a közeli Jakab-hegyi rétig, a bevállalósabbak leereszkednek a Sasfészek nevezetű elhagyott homokkő bánya mellett a szerkövekig. Az ereszkedő valóban meredek, de nem kell megijedni tőle. Egy sziklásabb résztől eltekintve szépen kanyarog lefelé az ösvény. A különös sziklatornyokhoz érve letanyá-zunk: tényleg olyan ez a hely, amit nem lehet egy darabig otthagyni csak úgy. Szélcsiszolta formaviláguk, a mögöttük kitáruló panoráma nem enged el egy darabig. A hegyoldalban sorakozó, Kővágószőlős házait fentről őrző, bizarr kőbabák 200 millió éve születhettek Jakab-hegyi vörös homokkőből. 100 millió évvel ezelőtt kezdhették el kidugni a kemény fejüket az anyaföldből, amikor is a kőrétegek belső erők hatására boltozatszerűen felgyűrődtek, majd a boltozat pusztulni kezdett, a puhább környezettel együtt. De ez a pár kovával cementált konglomerátum makacsul ellenállt az eróziónak, és környezetéből kipreparálódva megmaradt nekünk és a Mecseknek. Eddig a tudománytalan, okoskodó magyarázat a kőtornyok kialakulására. De nézzük a valódi történetet, amit szájról szájra adva őriztek meg a környékbeliek. Eszerint egyszer régen két rátarti család élt a faluban. A két család egyazon napon tartott menyegzőt, természetesen mindkettő a hegytetőn. A két násznép a hegyoldalban összetalálkozott és semmiképp sem akart kitérni egymás útjából. Váljak kővé, ha kitérek! – fogadkoztak, majd egyszer csak úgy is lett. A kőbabák tehát valójában a násznép tagjai, akik azóta is ott álldogálnak a falu felett kővé válva. Húsz perces merengés után elbúcsúzunk a Babás-szerkövektől. Épp idejében. Egy körülbelül 30 fős, hangos diákcsapat érkezik. Mivel a kőbabák népszerű látványosságnak számítanak, nagy a forgalom körülöttük, szerencsénk volt, hogy húsz percig magunkban ellehettünk velük. Visszaérve a fennsík peremére, nincs vége a természeti látványosságoknak. Pár száz méterrel tovább újabb kilátópont következik, ezúttal jóval közelebb a kéktúra útvonalához: a Zsongor-kő. A kúpos sziklapad úgy áll ki a sziklás hegyoldalból, mint egy vaskos ugródeszka. A kilátó 1892-ben állított kovácsoltvas korlátja mögött állva úgy érzi magát a túrázó, mint Leonardo DiCaprio és Kate Winslet a Titanic című film híres hajóorr-jelenetében, még jóval a süllyedés előtti boldog pillanatokban. Alatta terül el a Mecsek legöregebb erdeje a 200 éves fáival, délre tőle a Villányi-hegység és jó időben a horvátországi Papuk-hegység is látható. Természetesen a Zsongor-kő nevéhez is tartoznak legendák, méghozzá szép számmal, bonyolultabb vagy egyszerűbb cselekményszállal. A közös bennük az, hogy a történet mindig így fejeződik be: egy Zsongor nevű legény, ölében a szerelmével az üldöző törökök/haragosok elől menekülve leugrat lovával a kiugró oromról a mélybe, és ször-nyet hal. Sajnos a mondák sokszor szomorú véget érnek. Van persze olyan valóságtól elrugaszkodott magyarázat is a kő nevére, miszerint a Zsongor török nyelven sólymot jelent, tehát a Zsongor-kő valójában Sólyom-kő. Itt is eltöltünk több mint negyed órát, kiélvezve a nem mindennapi látványt. Visszatérve a kék sáv jelzésre, már csak egy rövid séta a Jakab-hegyi rét, ahol a többiek várnak ránk. Ők sem unatkoztak közben, a tisztás mellett állnak a Jakab-hegyi pálos kolostor romjai. Bár most a hegy neve alapján hívjuk Jakab-hegyi romoknak az egykori kolostort, a hegy a nevét a Szent Jakab templomról kapta, ami a XII. században épült ezen a szép tisztáson. Mint a romok melletti tájékoztató táblán olvasható, ide gyűjtötték össze 1225-ben a Mecsek remetéit, és nekik épült a templom melletti kolostor. Élénk élet folyt a falak között, ami csak a török időkben szakadt meg. 1736-ban a kolostor újjáépült, de a magyar alapítású pálos rend feloszlatása után 1870-ben újra elnéptelenedett, majd tégláinak jó részét elhordták egy erdészház építéséhez. A régészeti feltárás 1976-ban indult meg, a vállmagasságban álló falmaradványok jól mutatják az egykori épület alaprajzát. A tisztás másik végében templomszerű épület. Az úgynevezett új templomot 1947-ben kezdték el építeni a kolostorrom mellé, de nem tudták befejezni, mert a szerzeteseket 1950-ben elhurcolták. Ma újjáépítve bivakszállásként működik. Akár 20-30-an is elférnek a teteje alatt, de aláfekvőt, hálózsákot hozni kell. A tisztáson lényegében a túra tetőpontján vagyunk, innentől szép, nyugodt lejtős ösvé-nyen ereszkedünk 200 méternyi szintet, olyan nevű helyek mellett, mint például a vad, sziklás oldala után elnevezett Szörnye-völgy, vagy a Szuadó-nyereg. Ez utóbbi nem a királyi kamarának befizetendő szumennyiséget jelenti, hanem, mint utána néztem, neve az aszó (völgy) + ódó (oldal) szóösszetételből alakulhatott ki. A nyereg környékén szép panoráma nyílik egy rövid szakaszon a Pécs egyik jelképévé vált tévétoronyra, ami a város fölötti Misina tetőn áll. Kicsit lejjebb újabb völgy nyílik, aminek a neve: Szunyola. Pontos eredetére nem talál-tam rá, viszont kiderült, hogy itt épült a mecseki uránbányák utolsó légaknája, de még a megnyitása előtt befejeződött a bányászat. A hegységben 1957 és 1997 között bányásztak – nem túl gazdaságosan – uránt. Egyik túratársam rokona is a bányákban dolgozott. Mint mesélte, az öreg lassan 80 éves lesz, de nincs különösebb baja. Egykori kollégái sorra elhunytak, őt viszont megtartotta egészségben a kis szőlője a Pécs feletti szőlőhegyen, és a rengeteg túrázás. Egyre hangosabban üvöltő motorhangok jelzik, hogy közeledünk a túra végéhez. A főút menti Remete-réten sokan piknikeznek, sütnek-főznek. A közkedvelt erdei tisztás és hágó Török Antal pálos szerzetesről kapta a nevét, aki a 18. században a közeli Szentkúton élt, és gyakran járt ide elmélkedni. Valamikor a réten teknővájó cigányok a földbe ásott kunyhóik előtt végezték munkájukat. Innen már csak egy rövid séta az erdőben a Büdös-kúti kulcsosház. (A közeli Büdös-kút vize természetesen nem büdös, viszont jó ízű.) Az épületet egy évtizede egy közeli középiskola diákjai újították fel – a rajta levő tábla szerint. Fejenként valamivel több mint 3000 forintért kibérelhető, természetesen ki is vettük hatan. Este bográcsos papri-kás krumplival köszönünk el a Dél-dunántúli Kéktúrától és nem kell altató az alváshoz. Tenczer Gábor (Forrás: telex.hu/szepkilatas) MÚLTIDÉZŐ A „Papi pipa” teljesítménytúra története 1994-ben a Szigetvári Dél-Zselic Természetbarát Klub elnöke megkereste a BMTSZ elnökségét azzal, hogy az egyesület tovább nem tud működni, és szeretnék, ha a kezelésükben lévő két terecsenyi kulcsosház nem veszne el, és továbbra is a turistákat szolgálhatnák. Ehhez kerestek vállalkozó egyesületeket. Akkoriban Balogh István volt a BMTSZ technikai szakági vezetője, aki a Zselic „szerelmese” volt. Pistával jó barátságba kerültem, és ő javasolta, hogy vegyük át az egyik (kisebb) terecsenyi kulcsosház, a Zrínyi kulcsosház kezelését. Így aztán egy közgyűlési határozattal, turista barátaink bevonásával „újjáalakítottuk” a Dél-Zselic Természetbarát Klubot, nevéből töröltük a „Szigetvári” elnevezést, és pécsi székhellyel kezdtünk el működni. Az egyesület elnöke Balogh Pista lett. A kulcsosház kezelése mellett elkezdtük a dél-zselici turistautak útjelzéseinek felújítását, és a Papi pipa túra szervezését is. Az egyesület hagyományos rendezvénye volt a „Zselic 30” teljesítménytúra (amelyen tanítványaimmal akkoriban mi is többször részt vettünk), ami azonban a szigetvári egyesület szétesésével megszűnt. Pista ötlete volt a teljesítménytúra újjáélesztése, és – mivel az útvonal mindig Ibafán át vezetett – javasolt egy új elnevezést: legyen a túra neve „Papi pipa” teljesítménytúra! Ennek megfelelően 1995-ben, „szeptember 23-án új-régi néven (Papi pipa 30 – Dél-Zselic) rendezte meg a hagyományos őszi teljesít-ménytúrát az újjáalakult Dél-Zselic Természetbarát Klub”. (Idézet a Mecsek Híradó 1995. októberi (32.) számából.) A „Zselic 30” teljesítménytúra mindig azonos útvonalon haladt: Cserdi-Helesfa vasúti megálló – Dinnyeberki – Korpád – Kisibafa – Ibafa – Almáskeresztúr – Szigetvár, Szilvási csárda. Az első „Papi pipa” túrát mi is ezen az útvonalon rendeztük meg, kö-vetve a hagyományokat. Felvetődött azonban – sok más teljesítménytúrához hasonlóan, és az igényeknek megfelelően – a „körtúra” rendezése, így autókkal való érkezéssel is tervezni lehetett a részvételt. Így ezután már körtúraként szerveztük meg a teljesítménytúrát, váltogatva a rajt-cél helyszíneket (Bükkösd, Ibafa, Terecseny, Bakóca) és az útvonalakat. Később egyre inkább felvetődött az igény egy rövidebb távra is, így 2010-től „Papi pipa 15” néven is megszervezzük a teljesítménytúrát. A tízedik és a huszadik alkalommal egy 50 km-es távot is szerveztünk, egyedi kitűzővel. Minden évben más-más pipát ábrázoló kitűzőből választhatnak a teljesítők, a teljes jelvénysorozat megtekinthető az Ibafai Pipamúzeumban. Idén a 28. rendezés volt. A túra „családias” légkörben zajlik, nem nagy tömegrendez-vény, általában 80-100 fő részvételével. Tervezzük, hogy két év múlva, a 30. Papi pipa túrán ismét megrendezzük az 50 km-es távot is. Strasser Péter Dél-Zselic TK HÍREK  Új forrás a Dél-Zselicben: a Mecsekerdő Zrt. új forrást épített ki Sasrét közelében. A forrás a Feri-forrás nevet kapta. A sasréti vadászkastély előtti útelágazástól induló kék kör jelzésű, 1,1 km hosszú turistaúton közelíthető meg.  Munkanap áthelyezések 2023-ban: a jövő évben az ünnepek dátumai úgy esnek, hogy nem kell a hosszú hétvégékhez munkanapokat áthelyezni. 2023. évi programok: kérjük a természetjáró rendezvények szervezőit, hogy a jövő évi programok adatait november 22-ig küldjék el e-mailben Strasser Péternek (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) a 2023. évi rendezvénynaptár összeállításához. Ugyancsak kérjük azon túravezetőket, akik nyílt túrák vezetését vállalják 2023-ban, hogy túra-terveiket adják le november 22-ig Both Viktóriának a szövetségben keddenként délután 16.30-18 óra között, vagy e-mailben (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társasága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) • november 6., vasárnap: „Aranyló Ősz” teljesítménytúra. R.: Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület. Távok: 32, 22 és 14 km. Rajt: Szászvár, Szent István Közösségi Ház (Szent István u. 33.), 7.30-8.30 (32 km), 7.30-9.30 (22, 14 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 1200, 1000, ill. 800 Ft/fő. Információ: Hang Csaba ( 30/650-5418). • november 8., kedd: Természetbarátok Klubja. Kína egy természetjáró szemével – teljes napfogyatkozás Kínában. Ignátkó Imre vetítettképes előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. In-formáció: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). • november 18., péntek: Örökségünk – délutáni diskurzus. „Indulj el… – Rockenbauer Pálra emlékezve III.” Őri Zsuzsanna előadása. R.: Hétdomb Termé-szetbarát Egyesület. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.), időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • november 19., szombat: „Skóciai Szent Margit Emléktúra”. R.: Pécsi Túrakerék-páros és Környezetvédő Klub. Találkozás 10.00 órakor Pécsváradon, a Kossuth téren (a plébániatemplom mögött). A túra útvonala: Pécsvárad – Büdös-kút – Antal-kép – Réka-völgy – Langehöhe – Réka-vár (megemlékezés 13 órakor) – Stein malom (Szt. Margit emlékkereszt) – Aranypatkó lovastanya (Szt. Margit zománckép) – Mecseknádasd, plébánia templom (itt megtekintjük Skóciai Szent Margit ereklyéjét, az őt ábrázoló festményt és szobrot). Táv: 15 km, szintemelkedés: 400 m. A túra során fejet hajtunk Skóciai Szent Margit emlékének hű ápolója, dr. Novotny Iván emléke előtt is. Mindenkit kérünk, hozzon magával mécsest vagy egy szál virágot az emlékkőhöz! A túra résztvevői egyedi emléklapot kapnak. A találkozóhely megközelítése: Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 9.00-kor induló buszjárattal (Pécsvárad Vár utcáig kell utazni). Hazautazás: Mecseknádasd temetőtől Pécsre autóbusz indul 15.27, 16.40, 17.27 és 18.27 órakor. Túravezetők: Keményfi Balázs és Gelencsér Gábor ( 20/33-25-000, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). • november 26., szombat: Emlékezés Rockenbauer Pálra. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Rockenbauer Pál halálának 35. évfordulója (1987. no-vember 26.) és születésének 90. évfordulója (1933. január 14.) alkalmából a hagyo-mányos emléktúra után szeretettel várjuk az emléktúra résztvevőit és az érdeklődő természetkedvelőket egy emlékező beszélgetésre a „Másfél millió lépés Magyaror-szágon”, valamint az „…és még egymillió lépés” filmek alkotó gárdájával. Helyszín: Pécsváradi Művelődési Központ (Pécsvárad, Kossuth Lajos utca 31.), időpont: 14.00-15.30 óra. • december 6., kedd: Természetbarátok Klubja. „Mecsek retro” – Strasser Péter diavetítéses előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17.00 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ► november 6., vasárnap: „Tenkes kapitány sasfészkei”. Útvonal: Siklós – Akasztó – Csukma-hegy – Mária-hát – Kopasz-hegy – Csarnóta – Túrony (17,5 km, szintemelkedés: 420 m). Találkozás: Siklós autóbusz-állomáson 9 órakor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 15-ös kocsiállásáról 8.15-kor indul autóbusz). Túraveze-tő: Éger Zoltán /Vándormadarak TBK/ ( 30/537-6416). ► november 12., szombat: „Őszi hangulat és szépség”. Útvonal: Mánfa, Kőlyuki betérő – Kőfejtő-kút – Kecskehát – Vágotpuszta – Büdös-kúti kulcsosház – Fehér-kúti kulcsosház – Tripammer-fa – Árpádtető (16 km, szintemelkedés: 390 m). Indulás: Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásáról 8.30-kor a Kaposvárra induló autóbusszal; Komlóról a 8.30-as pécsi buszjárattal, Mánfán át-szállás a kaposvári buszra. Túravezető: Őri Zsuzsanna /Hétdomb TE/ ( 20/376-6437) ► november 26., szombat: „Rockenbauer Pál Emléktúra”. Útvonal: Hosszúhetény – Ruzsama – Bazsarózsa tanösvény – Pécsváradi gesztenyés – Zengővárkonyi gesztenyés – Pécsvárad (16 km, szintemelkedés: 385 m). Találkozás: 7.05-kor Pécs távolsági autóbusz-állomáson, a 12-es kocsiállásnál (az autóbusz 7.15-kor indul, utazás Hosszúhetény, kultúrház megállóig, ahová 7.43-kor érkezik a busz). Várható hazautazás: Pécsvárad, kollégium megállóból 14.40 vagy 15.40 órakor induló, Pécs felé közlekedő autóbusszal. Túravezető: Schóber József /Dráva TSE, Vándormadarak TBK/ ( 20/437-8314). A túrát követően, 14.00-tól 15.30-ig szeretettel várjuk a túra résztvevőit és az érdeklődő természetkedvelőket a „Másfél millió lépés Magyarországon”, valamint az „…és még egymillió lépés” filmek alkotó gárdájával egy emlékezésre, beszélgetésre a magyar televíziós természetfilmezés egyik megteremtőjéről. Helyszín: Pécsváradi Művelődési Központ (Pécsvárad, Kossuth Lajos utca 31.). ► november 27., vasárnap: „Dél-Baranya turistája nyomában”. Útvonal: Túrony autóbusz-megálló – Diós-völgy – útjelző tábla – Csukma-kereszt – Akasztó – Szentkút – Máriagyűd, kilátó – Csarnótai elágazás autóbusz-megálló (16,7 km, szintemelkedés: 566 m). Utazás: Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 15-ös kocsiállásáról 8.15-kor induló siklósi (Szalántán át közlekedő) buszjárattal, Siklósról 8.15-kor a Harkányon át Pécsre közlekedő buszjárattal. Túravezető: Jancsi Attila /Dráva TSE/ ( 20/580-6078). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna  20/376-6437) ► november 6., vasárnap: Emlékezés a már „Végtelenben” túrázókra. I. útvo-nal: Máré csárda – Textiles-forrás – Máré-vár – Vár-kút – Mecseki Bányász Emlékút – Akai-tető – Nyomákói-kút – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (12 km, szintemelkedés: 380 m). Túravezető: M.né Szekeres Kata. II. útvonal: Máré csárda – Vörösfenyő kulcsosház – Balincai-forrás – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 210 m). Túravezető: Gáll László. Indulás: mindkét túrára a 7.40-es mekényesi buszjárattal. ► november 8., kedd: Túra az egészségünkért! – „Vízbenjárás”. Találkozó: 9.30-kor Magyarhertelenden a termálfürdőnél. Odajutás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal, vagy autóval. Szervező: Őri Zsuzsanna. ► november 12., szombat: „Őszi hangulat és szépség” (közös túra a Mecsek Egyesü-lettel, a BMTSZ nyílt túrája). A részleteket lásd a „Nyílt túrák” rovatban! ► november 15., kedd: Túra az egészségünkért! – A „széki” szőlők között. Indulás: a 8.00 órai sikondai buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► november 20., vasárnap: „Skóciai Szent Margit túra”. Útvonal: Mecseknádasd – Skóciai Szent Margit-kereszt – Réka-vár – Vadászlak – Pusztabánya – Kis-kaszáló – Takanyó-völgy – Zobákpuszta (15 km, szintemelkedés: 450 m). Indu-lás a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Papp László. ► november 22., kedd: Túra az egészségünkért! – Ősz vége a Barátúri-tónál. Indulás a 8.45-ös sásdi buszjárattal, vagy autóval. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► november 26., szombat: „Rockenbauer Pál Emléktúra” Komlóról. I. útvo-nal: Zobákpuszta – Püspökszentlászló – Komlós-kanyar – Zengővárkony, sze-lídgesztenyés – Ruzsama – Hosszúhetény (20 km, szintemelkedés: 360 m). Indulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila. II. útvo-nal: Hosszúhetény – Ruzsama – Pécsvárad – Zengővárkony (Szalma és Tojás Múzeum megtekintése) – Hosszúhetény (14 km, szintemelkedés: 130 m). Indulás: a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► december 6., kedd: Túra az egészségünkért! – Tél az Arborétumban. Találkozó 10 órakor az Arborétumban. A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► november 5., szombat: Hosszúhetény – Zengő – Hosszúhetény (10 km, szintemel-kedés: 450 m). Indulás: 8.00 órakor Hosszúhetény, Kultúrház buszmegállótól (Pécs-ről a távolsági autóbusz-állomás 12-es kocsiállásáról 7.15-kor indul autóbusz). Túravezető: Szily Attila ( 30/900-0948). ► november 12., szombat: „Őszi hangulat és szépség” (közös túra a Hétdomb Termé-szetbarát Egyesülettel, a BMTSZ nyílt túrája). A részleteket lásd a „Nyílt túrák” ro-vatban! DDNPI rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság programjairól részletes információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. • november 9., szerda: Gyógyító növények (ősz). Helyszín: Ős-Dráva Látogatóköz-pont (Szaporca), időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 60 perc. Részvételi díj: 500 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges! ( 70/374-0295). • november 12., szombat: Márton napi libales a Boki-Dunánál. Helyszín: Boki-Duna, Erdőfűn áthaladva 1,5 km-re, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 2-3 óra Részvételi díj: 700 Ft/fő. • november 12., szombat: „Terített asztal az iszapon” – madarász séta a Csertői-tónál. Helyszín: Csertői-halastó, halőrház, időpont: 9.00 óra. A túra hossza: 5 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. • december 7., szerda: Madarak védelme a ház körül: téli madáretetés. Helyszín, Ős-Dráva Látogatóközpont (Szaporca), időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 60 perc. Részvételi díj: 500 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges! ( 70/374-0295). Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö¬vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu