2022. október 302. szám

MECSEK HÍRADÓ 302. szám 2022. október XXXIV. Természetjárók Napja A Magyar Természetjáró Szövetség szeptember 24-én – a hagyományoknak megfelelően – ismét Dobogókőn rendezte meg a Természetjárók Napja ünnepséget. Ezen megalakulásának 25 éves jubileumi évfordulója alkalmából Jubileumi Emlékplakett kitüntetésben részesült a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. A kitüntetéshez szívből gratulálunk, további eredményes természetjáró munkát kívánunk az egyesületnek!  Tagszervezeti találkozó A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége 2022. szeptember 23-án, pénte-ken délutánra találkozót hívott össze a tagszervezetek részére Zobákpusztán, a Vargánya Tanya erdészeti táborozóhelyen. A találkozó igazából a februárban megtartott küldöttgyűlés utolsó, már a hivatalos napirendi pontok utáni esemény („kötetlen beszélgetés”) utólagos megrendezése volt, mivel ezt februárban a COVID-járvány miatt, biztonsági okokból nem tartottuk meg. A találkozón mintegy 30 fő vett részt. A bevezetőben Schóber József, szövetségünk elnöke tájékoztatta a résztvevőket az aktuális pályázatokról, illetve az MTSZ képviselőivel folytatott megbeszélésekről a turistautak nyilvántartásának, az útjelzések felújításának, valamint az elvégzett munka ellenőrzésének és értékelésének témájában. Tájékoztatást adott továbbá a Tatabányán augusztus végén megrendezett Dunántúli Megyék Természetbarát Vezetőinek Találkozójáról. Az ezt követő beszélgetésben – Tóth Klára felvetésére – felmerült a Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó 2023-as megrendezésének a lehetősége, melyet – két évnyi „COVID szünet” után – ismét megrendezhetné Baranya megye. A kérdés még nyitott. A beszélgetés után a résztvevők egy finom vacsorával (bográcsban főtt pörkölt) zárták az összejövetelt. Köszönjük a vacsorát a szakácsnak, Gida Tibornak és segítőinek, Király Zsuzsinak és Tóth Klárinak, valamint a finom gyűdi borokat és mustot Balog Árpinak! Strasser Péter Régi térkép – új térkép Vannak otthon régi turistatérképeid? Örököltél ilyeneket a nagyszüleidtől, szüleidtől? Biztosan vannak közöttük különleges, nagyon szép darabok is. De érdemes-e elindulni velük kirándulni? A terep nagyon ritkán változik: a domborzat, a hegyek-völgyek, a patakok, források valószínűleg ott vannak, ahol a több évtizeddel ezelőtti térképen. De vannak olyan, turista szemmel fontos dolgok, amik nagyon változékonyak: a települések nőnek, új utak épülnek, régi utakat nő be a bozót. Régi épületeknek már nyomát sem látni, újakat viszont építenek. Sok helyen meglepetés lehet egy „új” pihenőhely vagy kilátó. A térképek akkor a legpontosabbak, amikor felmérik és kiadják őket, azóta sok dolog változhatott. De vajon pontosak voltak-e térképeink a kiadáskor? Nagyon sok közülük szándékosan nem volt pontos! AZ ELSŐ MAGYAR TURISTATÉRKÉPEK Az Osztrák–Magyar Monarchia idején az első két katonai térképészeti felmérés titkos volt, pedig az elkészült térképek világviszonylatban is nagyon jók voltak. A harmadik felmérés (1872–1884) szelvényeihez már bárki hozzáférhetett, de az emberek már akkor sem vásároltak gyakran topográfiai térképeket, tehát a turisták sem igen használták őket. A magyar turizmus a Magas-Tátrában kezdődött, erről a területről jelent meg az első térkép 1887-ben. A magashegységi területeken a biztonságos tájékozódáshoz szükség volt ezekre a katonai térképekre. Már az első turistatérképeken is voltak azonban olyan jelzések, amik kiegészítették a katonai térképeket (például esőbeállók, kunyhók, láncok jelzései). Az 1800-as évek végén már nagyon sok kiegészítő információ szerepelt a térképeken. Az első világháborúig több terület turistatérképe is megjelent, de ezek turistakalauzok mellékletei voltak. A két világháború között, 1947-ig megjelent még több 1:50.000 méretarányú, kifejezetten turistáknak készült térkép. Ilyenek például az „angyalos” térképek, amelyek domborzatrajza csodálatos. 1948-ban, a kommunista hatalomátvétel után a topográfiai térképeket titkosították és a turistatérképeket is be kellett szolgáltatni. Sokan nem tették ezt meg, azonban nyíltan használni sem merték őket. Ezek a térképek olyan nagy értéket képviselnek, hogy ilyennel még sosem találkoztunk terepen. Ha van ebből az időből térképed, azt nagy becsben kell tartani! Ha van ilyen a kezedben most, azt valaki rejtegette és titokban megőrizte. 1950 – 1963 A második világháború után először turista kalauzokban jelentek meg térképvázlatok. Ezek a vízrajzot és a turistautakat tüntették fel, de például a domborzatot nem. Csak 1956-ban jelent meg először újra turistatérkép, de az első sorozat a korábbiakhoz képest nagy visszalépést jelentett. A domborzatot csak árnyékolással szemléltették, szintvonalak nélkül. Az utak, vasutak vonalát pedig szögletesen megtörő vonalak ábrázolták. Nem tüntettek fel méretarányt, csak mértéklécet, és az ez alapján számított méretarány sosem volt kerek érték. A következő sorozatban az utak vonala már nem volt szögletes, és a domborzatot 50 méteres szintvonalak jelölték. Ezek a térképek az erdőterületekre rajzolt hatalmas muflon, vaddisznó, mókus, nyúl, szőlőfürt, hátizsákos emberek rajza miatt sem voltak népszerűek. 1963-tól a térképeken fel lett tüntetve a méretarány, és az 50 méteres szintvonalak mellett már kisebb domborzati formákat is jelöltek. Ebben az időszakban a turistatérképek készítését nem szabályozta központi előírás. A térképterveket azonban az Országos Földmérési és Térképészeti Főhatóság Katonai Főosztálya ellenőrizte, ahol sokszor nem adtak pontos instrukciót a térképszelvény információtartalmának „rontására”, egyszerűen megtagadták az engedélyt a kiadáshoz. A szerkesztők így nem ismert katonai szempontoknak igyekeztek „megfelelni”. Ezeken a térképeken például hiányozhatnak területek (mert éppen oda „kellett” tenni a címlapot), utakat, házcsoportokat hagyhattak le róla, források kerülhettek az út túloldalára, turistaút a völgy túloldalára. A térképkiadók világos utasításokat vártak, hogyan felelhetnének meg a honvédelmi szempontoknak. Ezeket aztán a Szovjetunió intézkedései hozták el. Ha ebből a korszakból származó térképed van, arra is vigyázz inkább otthon! A térképi információk szándékos rontása és az információszegénységük miatt ezek a terepen nem használhatók. Kihívást nem jelentenek, mert a kiolvasható domborzat nemigen változott. A mesterséges tereptárgyakról (utak, épületek stb.) pedig a közben eltelt több évtized miatt nehéz megállapítani, hogy direkt rosszul ábrázolták-e vagy azóta egyébként is változott a helyzet. 1965 – 1990 A Szovjetunió 1965-től a szocialista országokban megkövetelte a katonai és polgári térképkészítés és térképhasználat szétválasztását. Az NDK kidolgozott egy torzítási módszertant, ezt a mintát vette át Magyarország is. 1973-ban jelent meg a rendelet, ami lehetővé tette turistatérképként használható méretarányú térképek kiadását. A térképszelvényeket torzították. Az egyes szelvényeket kibillentve fényképezték, így bizonyos részeik megnyúltak, mások rövidültek. Az egymás melletti szelvényeket – az eltérő billentés miatt – sosem lehetett illeszteni. A térképek szögmérésre, távolságmérésre alkalmatlanná váltak. Ezek a torzított szelvények képezték a nyílt minősítésű térképek alapját. A katonai objektumokat nem jelölték a térképeken, helyettük általában áthatolhatatlan erdő került a térképekre. A turistatérképek 1:40.000, 1:60.000 és 1:80.000 méretarányúak lehettek. Azért kellett kihagyni a sok helyen most is leggyakoribb 1:50.000 méretarányt, hogy sehol ne lehessen őket átfedésbe hozni a nem torzított, katonai 1:50.000 méretarányú térképekkel. Az országhatáron túli területet üresen kellett hagyni. Egy-egy térkép maximum 1000 km2 területet ábrázolhatott (ezért osztották a Bakony, Bükk, Zempléni-hegység területét két, különböző méretarányú részre). Az egymás melletti, esetleg átfedő sávval csatlakozó térképeknek különböző méretarányúnak kellett lenniük. Az azonos méretarányú térképek nem csatlakozhattak, közöttük üres sávot kellett hagyni (például a Börzsöny és a Cserhát között területsáv maradt ábrázolás nélkül). Az első kiadásoknál ritka a szintvonalrajz, a későbbi kiadásokban azonban egyre többet rajzoltak meg felező és segédszintvonalakkal. A méretarányt nem lehetett a címlapon feltüntetni. A melléktérkép és a jelmagyarázat arra is jó volt, hogy lefedjenek vele katonai objektumokat (ezért voltak ezek minden térképen más helyen). Ezeket a térképeket egy-egy szűkebb környezetben, gyalogos turistaként viszonylag jól lehetett azért használni, főleg az addig elérhető térképekkel összehasonlítva. 1978–1984 között 22 térkép jelent meg ebben a sorozatban. Az 1980-as évek közepétől jelent meg a címlapon a méretarány. A gyakorlat azt mutatta, az 1:60.000 méretarány kicsi a kedvelt kirándulóhelyek bemutatásához, ezért például a Börzsöny és a Gerecse 1:40.000 méretarányban jelentek meg 1987-ben, és egyre több azonos méretarányú térkép érintkezett. A domborzatábrázolás is egyre szemléletesebb lett. El lehet egyébként azon gondolkozni, ezek a torzítások mennyire voltak „hasznosak”. A II. világháború előtti, pontos térképek elérhetők voltak a nyugati országok számára, mivel a Magyar Honvéd Térképészeti Intézet a 20-as években megállapodást kötött Európa legtöbb térképészeti intézetével térképcserére. A torzított térképek ezért nem tévesztették meg az „ellenséget”, de nagyon megnehezítették az itthoni térképhasználatot. Ilyen térképek nagyon sokunknál megtalálhatók otthon, és kirándulókat is láttunk már ilyennel! Az eddig leírtak alapján biztosan érik őket meglepetések azon túl is, ami a térképek kora alapján várható. 1990 UTÁN A rendszerváltozás után kezdetben csak a régi, torzított térképeket módosították. A határon túli területeket kitöltötték tartalommal. A méretarányt 1:40.000-ben egységesítették. A szabálytalanul elhelyezett, katonai objektumokat, területeket kitakaró melléktérképeket eltüntették. A következő nagy lépés volt a torzított alapú térképek helyett pontos topográfiai térképek alapján új térképek készítése. Az utolsó fázis volt a 20 méteres szintvonalrajz 10 méteresre cserélése. A korábbi torzított turistatérképeket torzításmentes változatban újra elkészítették. Most már az egyes területek átfedésben vannak, ugyanabban a méretarányban is elkészülnek. A papírtérképek sokszor feltüntetik a GPS koordinátákat is a hálózati vonalak mellett. A korábbi állami térképkiadó átalakult (egy részéből lett a Cartographia Kft.), és magán térképkiadók is megjelentek. A legnépszerűbb területekről sokszor többféle kiadású térképet is be lehet szerezni. 1997-ben az eddigi térképekhez képest új formátum is megjelent: a turistaatlaszok. Ezekben a térkép kisebb lapokra lett vágva, és egybekötve egy tájleírásokat, útvonalleírásokat tartalmazó útkönyvvel. Sokan használjuk ezeket terepen, a kihajtogatható, nagy térképlap pedig az otthoni tervezéshez tökéletes. A turistaatlaszokat az tudja legjobban használni, aki a jelzett utakon túrázik és nincs szüksége arra, hogy nagyobb méréseket, szerkesztéseket végezzen a térképen. JÓL HASZNÁLHATÓ-E MINDEN, 1990 UTÁN KIADOTT TÉRKÉP? Felmerült már benned, mennyi idő alatt avul el egy turistatérkép? Most már tudod, hogy „régi” térképekkel nem éri meg elindulni. De mi van, ha egyszer megvettél egy Pilis, Visegrádi-hegység térképet? Azt meddig használhatod kényelmesen? A válasz nagyon sok tényezőtől függ. Most már pontos a térképalap, tehát bízhatsz benne, hogy például a domborzat helyesen van ábrázolva. Ha tudsz ez alapján is tájékozódni, akkor akár egy 25 éves térképpel is boldogulsz. Ha fontosak neked a jelzett utak, és nagyon össze tud zavarni, ha a térképen sárga sávval jelzett út most már zöld kereszt, akkor érdemes mindig egy maximum 4-5 éves térképpel elindulni. A népszerűbb területeken évről-évre több jelzett utat alakítanak ki vagy alakítanak át. Ha pedig a turistalétesítményekre is kíváncsi vagy, a térképet nézegetve választod ki a felkeresendőket, akkor jó, ha mindig megveszed a legfrissebbet. Például rengeteg kilátó épült az elmúlt években, közöttük sok különleges, esetleg olyan helyen, ahová addig jelzett út sem vezetett. A térképfrissítést erősen befolyásolja az adott terület népszerűsége. Budai-hegység, Börzsöny vagy Pilis térképet minden évben „frissen” vehetsz, de elképzelhető, hogy például a Cserehát vagy a Zselic térképek esetében egy 8-10 éves kiadás a legutóbbi. Ha nem csak a jelzett utak alapján tudsz tájékozódni, hanem jó vagy a térképolvasásban, akkor nem fog zavarba hozni egy régebbi térkép! (Forrás: turarakattanva.hu)  „Emlékük, mint a lámpafény az estben, Kitündököl és ragyog egyre szebben És melegít, mint kandalló a télben, Derűs szelíden és örök fehéren.” (Juhász Gyula) Gyertyát gyújtunk a Büdös-kútnál, a Baranyai Természetjárók Panteonjánál 2022. október 28-án, pénteken délután 14 órakor, így emlékezve elhunyt turista barátainkra. A Pécsről Orfűre 12.45-kor induló távolsági busszal Remete-rétig lehet utazni, majd onnan 13.15-kor gyalog megyünk tovább a kék sáv jelzésen Büdös-kútra. Emlékező perceinkre szeretettel hívunk mindenkit! Baranya Megyei Természetbarát Szövetség HÍREK  Az „Év Kilátója” és az „Év Turistaháza”: október 6-ig lehet szavazni az Aktív Magyarország által meghirdetett pályázatokra. Baranya megyét a tubesi János-kilátó, illetve a Gubacsos kulcsosház képviseli a versenyben. Szavazni az Aktív Magyarország Facebook-oldalán lehet a képek kedvelésével.  Újabb fejlesztések a Gubacsos kulcsosháznál: a Mecsekerdő Zrt. – a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program keretében – a Gubacsos kulcsosháznál új tűzrakóhelyet, és köré készített padrendszert alakított ki.  Nyomvonal változás: a Dél-Zselicben, Kisibafánál kis szakaszon megváltozott a sárga négyzet jelzés nyomvonala. A jelzés Kisibafán nem a lakóház előtt vezet el egyenesen, hanem – Korpád felől érkezve – a ház udvarát elkerülve, 160 m-en tovább megy fonódva a piros sáv jelzéssel Ibafa irányába, majd ezután ágazik el északi irányba, és tér vissza az eredeti nyomvonalra. Az új jelzéseket a Dél-Zselic TK felfestette. Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytú-rázók Társasága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) • október 5., szerda: Ötórai beszélgetések. Egy hét az erdőkért! – előadás a XXVI. Erdők Hete alkalmából. Előadó: Scheitler Adrienn. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, Mecsek Egyesület, Mecsekerdő Zrt. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). • október 8., szombat: „Papi pipa 30, 15” teljesítménytúrák. R.: Dél-Zselic Természetbarát Klub. Rajt: Bakóca, Kultúrház (Rákóczi u. 57.), 7.00 - 8.00 (30 km), 7.00 - 9.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 1000, ill. 700 Ft/fő (TTT, MTSZ, MSTSZ, TFSZ tagoknak, ill. Magyar Turista Kártyával 100 Ft/fő kedvezmény). Információ: Strasser Péter ( 20/522-2953). • október 8., szombat: Kéktúrázás napja. R.: Magyar Természetjáró Szövetség. (A program honlapja: https://kekturazasnapja.kektura.hu/). A kéktúra útvonalán szervezett túrákon előzetes regisztrációval lehet részt venni. • október 9., vasárnap: „Király László Emléktúra”. A részleteket lásd a Hétdomb TE nyílt túráinál! Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • október 15., szombat: „Mecsek éjszakai” (40, 25 km), „Esti Mecsek” (17, 11, 6 km) teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület. Rajt: Csülök Bár (Pécs, Pellérdi u. 31.), 17.00-18.00 (40 km), 18.00-20.00 (25, 17 km), 19.00-21.00 (11, 6 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 3000 Ft/fő (40 km), 2800 Ft/fő (25 km), 2700 Ft/fő (17, 11 km), 2500 Ft/fő (6 km). A célban az előnevezett túrázóknak meleg ételt adnak. Előnevezési határidő (a nevezési díj egyidejű befizetésével): október 14. (Előnevezés: cooltura.hu; banki adatok: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület, Déltakarék 50800111-11158444. A megjegyzésbe be kell írni a nevet és a távot). Információ: Hajdu György ( 20/919-1340). • október 19., szerda: Ötórai beszélgetések. Cserhát a Kéktúra útvonaláról – dr. Varga Tamás előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. irodaháza (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. • október 21., péntek: Örökségünk – délutáni diskurzus. : Indulj el… Rockenbauer Pálra emlékezve II. – Őri Zsuzsanna előadása. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.); időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • október 23., vasárnap: „Takács Gyula Emléktúra”. R: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. A részleteket lásd a Nyílt túráknál! • október 28., péntek: Emlékezés régi túratársainkra. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Helyszín: Büdös-kút (Közép-Mecsek), Baranyai Természetjárók Panteonja. Időpont: 14 óra. Találkozás Remete-réten 13.10-kor (elérhető a pécsi a távolsági autóbusz-állomásról 12.45-kor Orfűre induló autóbusszal), majd Remete-rétről gyalog Büdös-kútra (1,8 km). Lásd még fentebb a meghívót! Információ: Schóber József ( 20/437-8314). • november 6., vasárnap: „Aranyló ősz” teljesítménytúra (32, 22, 14 km). R.: Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület. Rajt: Szászvár, Szent István Közösségi Ház (Szent István utca 33.). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1200, 1000, ill. 800 Ft/fő. Információ: Hang Csaba ( 30/650-5418). • november 8., kedd: Természetbarátok Klubja. Kína egy természetjáró szemével – teljes napfogyatkozás Kínában. Ignátkó Imre vetítettképes előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tí-már u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). NYÍLT TÚRÁK ► október 15., szombat: „Mesevers babarci körtúra”. Útvonal: Burg – Szajki út – Szt. Orbán képoszlop – Öreg-hegy – Babarci kálvária – Kisnyárádi szurdok – Lánycsóki-rét – Csotola-kilátó – Babarc községháza, vagy Bácsfapuszta (14 km, kiszállási lehetőség 9 km-nél; szintemelkedés: 240 m). Találkozás: Babarc községháza autóbusz-megállóban 8.15-kor (autóbusszal elérhető a Pécs távolsági autóbusz-állomás 2-es kocsiállásáról 7.15-kor induló járattal). Túra vége: Babarc községháza, kb. 14 órakor. Túravezető: Treitz Károly /Vándormadár/ ( 30/355-1932). ► október 15., szombat: „Gesztenyeszüret a Kelet-Mecsekben”. Útvonal: Zengővárkony – Büdös-kút – Antal-kép – Szép Ilonka-kilátó – Dóri-út – Legény-sír – Kecske-hát – Gróf-nyugvás – Zengővárkony (14 km, szintemelkedés: 380 m). A túra zárásaként a házigazdák szeretettel várnak minden résztvevőt a több száz éves szelídgesztenyefa-matuzsálemek árnyékában egy kis pihenésre, feltöltődésre. Hagyományosan rőzselángon, cserpenyőben (ahogy a helyiek hívják) sült gesztenyével, helyi borral, házi pálinkával, szörpökkel kínálnak kóstolót ezen igen különleges táj ízeiből, bemutatva a helyi gazdag gasztronómia kis szeletét, kizárólag saját készítésű termékeket árulva. Indulás: 9.00-kor Zengővárkony Tojásmúzeumtól (elérhető Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 8.00 órakor induló autóbusszal). Túravezető: Hermec Rudolf és Gálicz Marika. Információ a túráról: Takács Ferenc ( 20/805-3405). ► október 16., vasárnap: „Őszi barangolás a Szalacskai-erdőben”. Útvonal: Baranyajenő – Várhegy – Szalacskai-erdők – Szent Antal-kápolna – Kaba-hegy –Vigadó-hegy – Bagó-mező – Gödrekeresztúr – Gödre (17 km, szintemelkedés: 240 m). Találkozás: 8.15-kor Pécs távolsági autóbusz-állomáson a 14-es kocsiállásánál (Kaposvár felé 8.30-kor indul az autóbusz). A túra 9.30 órakor indul Baranyajenő Szabadság utca 79. sz. autóbusz-megállóból. Várható hazaindulás Gödre templom megállóból 16.30-kor Pécsre (Komló felé 15.13 órakor). Túravezető: Schóber József /Dráva TSE/ ( 20/437-8314). ► október 22., szombat: „Héthárs kerülés”. Útvonal: Feked – Karasica-forrás – Harsányi-kereszt – Eszterpusztai templomrom – Ófalu – Hesz-kereszt – Erdősmecske (16 km, szintemelkedés: 260 m). Találkozás: Feked bejárati út autóbusz-megállóban 8.20-kor (elérhető a Pécs autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 7.00-kor induló autóbusszal, Pécsváradi átszállással (érkezés Pécsvárad kollégium megállóba 7.30-kor, tovább indulás Feked bejárati út megállóig 7.45-kor, érkezés 8.15-kor). Visszaút: Erdősmecskéről 14.03-kor induló busszal Pécsvárad kollégium megállóba. Érkezés 14.24-kor, tovább indulás Pécsre 14.40-kor, érkezés 15.10-kor. A személygépkocsival érkezőknek szívesen segítünk "telekocsi", illetve az indulási helyre való visszatérés megszervezésében. Túravezető: Markesz István /Vándormadár/( 20/772–0330). ► október 23., vasárnap: „Takács Gyula Emléktúra”. Útvonal: Hősök tere – Tripammer-fa – Tölgyes út – Fehér-kúti kulcsosház – Büdös-kúti kulcsosház – Róka út – Szentkúti elágazó – Lajkó („Ürög felső” am.). Táv: 17 km, szintemelkedés: 430 m. Találkozás 9.15-kor a Hősök terén. A találkozási hely elérhető az Uránvárosból 8.35-kor induló 4-es autóbusszal (Árkádnál van 8.50-kor). Túravezető: Becze László /Fekete Bárány TE/ ( 30/172-2821). ► október 29., szombat: „Ősz a szőlőtáblák között". Útvonal: Vokány – Vylyan Pincészet – Villánykövesd (16 km, szintemelkedés: 35 m). Találkozás: Vokány vasútállomáson 7.30-kor (Pécsről vonat indul: 6.50-kor). Túravezető: Andrasek Csaba /Tenkes TE/ ( 70/375-4872). ► november 6., vasárnap: „Tenkes kapitány sasfészkei”. Útvonal: Siklós – Akasztó – Csukma-hegy – Mária-hát – Kopasz-hegy – Csarnóta – Túrony (17,5 km, szintemelkedés: 420 m). Találkozás: Siklós autóbusz-állomáson 9 órakor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 15-ös kocsiállásáról 8.15-kor indul autóbusz). Túravezető: Éger Zoltán /Vándormadár/ ( 30/537-6416). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna  20/376-6437) ► október 8., szombat: „Források ősszel a Kelet-Mecsekben”. Útvonal: Váralja – Horgász tavak – Farkas-árok – Jágerok-kútja – Vadvirág-forrás – Lendület-forrás – Cigány-hegy – Pusztabánya – Csengő-hegy – Pap-rét – Cigány-forrás – Zobákpuszta (20 km, szintemelkedés: 570 m). Indulás a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túravezető: M.né Szekeres Kata. ► október 9., vasárnap: „Király László Emléktúra”. I. útvonal: Máré csárda – Textiles-forrás – Panoráma út – Márévár – Gergely-Éva-forrás – Iharos-kút – Somosi-patak – Nyomákói-kút – Vörösfenyő kulcsosház – Dobogó – Cigány-hegyi kilátó – Miske-tető – Hárs-tető – Pusztabánya – Csengő-hegy – Paprét – Cigány-forrás – Gyopár kulcsosház – Zobákpuszta (19 km, szintemelkedés: 670 m). Túravezető: Papp László. II. útvonal: Szászvár – Szászvár bányatelep – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (13 km, szintemelkedés: 260 m). Túravezető: Gáll László. Indulás mindkét túrára: a 7.40-es mekényesi járattal. ► október 16., vasárnap: „Térről térre emlékezéssel...”. Útvonal: Pécs, Hősök tere – Rigó-kút – Zsolnay-kút – Tripammer-fa – Andor-forrás – Gesztenyés – Bányász emlékpark – Málics Ottó sírja – Hősök tere (10 km, szintemelkedés: 100 m). Indulás: a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet. ► október 18., kedd: Túra az egészségünkért! – Séta szülőföldem határában, Mindszentgodisa értékei. Indulás: a 7.00 órai sásdi buszjárattalal, oroszlói átszállással, vagy autóval. Túravezető: Szabó Józsefné, Margitka. ► október 22., szombat: „Őszi hangulat és szépség” (közös túra a Mecsek Egyesülettel). A részleteket lásd a Mecsek Egyesület nyílt túráinál! ► október 25., kedd: Túra az egészségünkért! – Az őszi erdő színei Márévárnál. Indulás: a 7.40-es mekényesi busszal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► október 29., szombat: Túra a Villányi-hegységben. Útvonal: Túrony – Csodabogyó Tanösvény – Máriagyűd – Epres út – Siklós (12 km, szint-emelkedés: 350 m). Indulás: a 7.30-as siklósi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin. A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► október 8., szombat: „Bakancsos gyerekek túrája a Mecsekben”. Útvonal: Misina tető – Kis-Tubes – Tubes, János-kilátó – Déli Rotary – Misina tető – Mandulás (6 km, szintemelkedés: 80 m). Találkozó: 10.20-kor a Misina tető autóbusz-fordulóban (elérhető a Főpályaudvar 4-es kocsiállásáról 9.50-kor induló 35-ös autóbusszal. Túravezető: Földesiné Kövi Ildikó ( 20/436-3820). ► október 22., szombat: „Őszi hangulat és szépség”. Útvonal: Mánfa, Kőlyuki betérő – Kőfejtő-kút – Kecskehát – Vágotpuszta – Büdös-kúti kulcsosház – Fehér-kúti kulcsosház – Tripammer-fa – Árpádtető (16 km, szintemelkedés: 390 m). Indulás: Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásáról 8.30-kor Kaposvárra induló autóbusszal, Komlóról a 8.30-as pécsi buszjárattal, Mánfán átszállás a kaposvári buszra. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437).  DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► október 5., szerda: Állatok világnapja a Pintér-kert arborétumban. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 1 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 70/374-0295)! ► október 8., szombat: Csak egy séta az őszi hangulatát mutató gemenci erdőben. A program résztvevői az őszi színekben pompázó erdőben tehetnek sétát, szakvezető kíséretével. Helyszín: Pörbölyi Gátőrház, időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 7 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► október 8., szombat: Geotóp Nap – Szakvezetéses túra a Szársomlyóra. A résztve-vők megismerhetik a Szársomlyó természeti értékeit, különös tekintettel a hegy geo-lógiai értékeire. Helyszín: Nagyharsányi Szoborpark, időpont: 10.00. A program idő-tartama: 3 óra. Részvételi díj: felnőtteknek 1200 Ft/fő; 18 éves korig és nyugdíjasok-nak 800 Ft/fő. ► október 8., szombat: Őszi kenutúra Külső-Bédán. A Duna-Dráva Nemzeti Park Béda-Karapancsa területe a Duna magyarországi alsó szakaszának kiemelkedő értékét képviselő élőhelyeit foglalja magába. A program erre a különleges területre kalauzolja az érdeklődőket. A résztvevők először kenutúrát tehetnek a Duna hullámterén található varázslatos Külső-Béda mellékágon, majd a Fehér Gólya Múzeumban érdekes tárlatvezetés keretében ismerhetik meg e gyönyörű madarak életét. Helyszín: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 2-14 éves korig: 2200 Ft/fő, 14 éves kor felett: 2500 Ft/fő A program résztvevőinek létszáma korlátozott, előzetes jelentkezés szükséges ( 30/846-6020)! ► október 10., hétfő: Komposztálás napja. A komposztálás fontosságának hangsúlyo-zása mellett a programon a hazánkban található legismertebb gyógynövények megismerésére is lehetőség nyílik. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 60 perc, a részvételi díj: 500 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 70/374-0295)! Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö¬vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu