MECSEK HÍRADÓ 268. szám 2019. április Miénk volt (és lesz) a vár! Még nem nőtte be a bozót a Máré-várat, mint Csipkerózsikáét, de bizonyára megcsi-kordult a zár, amikor Varga Szabolcs és segítőtársa megfordította benne a kulcsot szombaton délelőtt, hogy kitárják a kaput a Zobákpusztáról a déli órákban érkező természetjáró csoportnak. A HOTE túravezetője, Takács Feri által március 2-ára megtervezett túra igazán nagy-szerű erőpróba volt így március első napjaiban. Nemcsak a táv (20,8 km), de a leküz-dendő szintemelkedés (640 m) is komoly feladatot jelentett. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, mégis nagy létszámban (induláskor 89 fő) vágtunk neki a Kelet-Mecsek legszebb pontjait érintő túrának. A tavaszi szellő, az éppen csak kibomló illatos hu-nyorok, hóvirágok, kankalinok, májvirágok kísérték utunkat a Hidasi-völgy bejáratáig. Onnét a csobogó patak vizét kerülgetve csodáltuk a rőt avart, az ébredés jeleit még nem nagyon mutató fákat. A nyugodt szemlélődés persze véget ért, amikor a Csurgónál északra fordulva, a sárga kereszttel jelzett úton igyekeztünk leküzdeni a Hidasi-hátra vezető szakasz szintjeit, majd – miután éppen hogy kilihegtük magunkat a Sín-gödörben – újra felfelé indultunk a Hászé-tetőre. Innét aztán újra lejtő következett, s hamarosan a Máré-várba érkeztünk. Abba a várba, amely évek óta zárt kapukkal „fogadja” az arra járókat, turistákat, a környező falvak, váro¬sok vendégeit és a Dél-dunántúli Pirostúra teljesítőit. Kivételes alkalom, lehetőség ez – mondta el Varga Szabolcs történész, aki rövid is-mertetőt adott a vár történetéről. Elmondta, hogy a helyi önkormányzatok, civil szer-vezetek közös szándéka, hogy a vár újra a régi nyitottsággal, esetleg programokkal, kiállításokkal várja az erre járókat. A 21. századi Magyaregregyért Egyesület és a Pécsi META Egyesület tagjai a turistá-kat finom kaláccsal és frissítő itallal (gyerekeknek szőlőlé, felnőtteknek szintén, csak bor formájában) kínálták. A gyilokjáróról körbe tekintve csodálatos képét mutatta a táj is. Ez a vár valóban többet érdemel! Szívesen támogatjuk a lelkes helyi erőket abban, hogy ilyen értéket nem szabad elzárni, meg kell teremteni a látogathatóság felté¬teleit. A várban történteket fotókon, s drónfelvételeken is megörökítették. A túrát itt le lehetett rövidíteni: vagy visszakanyarodni a megtett úton, vagy lesétálni a Vár-völgybe, s az elején lévő buszmegállóban, vagy Magyaregregyen bevárni a buszt. A többség a hosszú túra mellett döntött, s biztos vagyok benne, hogy nem bánták meg! Ők a Németdöglés – Kis-kaszáló – Dobogó – Szószék – Cigány-hegy – Miske-tető –Püspökszentlászló érintésével tértek vissza Hosszúheténybe, majd ki-ki lakhelyére. Látnivalókban gazdag túra volt. A nagy létszám ellenére kulturáltan, kisebb-nagyobb csoportokban haladtunk a cél felé. Takács Feri lelkesen, profi módon vezette a túrát, „ahogy a nagy könyvben meg van írva”. Volt söprű, mindenki biztonságban érezhette magát. Időnként meg-megálltunk, a tetőn pihenőt tartottunk, s bevártuk a lassabban haladókat. Nagy élmény volt, köszönjük a Hosszúhetényi Természetbarát Egyesületnek, s Ferinek! Máskor is jövünk! Tóth Klára Takács Ferenc túravezető (HOTE) mondatai a Facebook-ról: Köszönet a több mint száz természetbarátnak, aki ma velünk tartott. Köszönet az MNV Zrt. munkatársainak a lehetőségért, hogy ma – ha csak egy napra is – ismét kinyitotta kapuit a Máré-vár. Nekünk öröm volt a szervezés, és büszkék vagyunk, hogy részesei lehettünk az élménynek. Rajtunk nem fog múlni, hogy a vár, amely egyszerre hagyomány, kultúra és szórakozás, újfent a túrázók kedvelt célpontjává váljon. Magyaregregytől Szalatnakig A Mecsek Egyesület túracsapata dr. Héjjas Péter önkéntes túravezető vezetésével március 23-án, 30 fővel vágott neki annak a csodaszép útnak, melynek részesei lehettünk Magyaregregytől Szalatnakig jelzetlen utakon, dombokon, hegyeken, völgyeken és mezőkön át. Utunk során szinte végig fantasztikus kilátásban volt részünk. Az alábbiakban ismerjük meg e vidék történelmét, melyet a résztvevőkkel bejártunk! A magyaregregyi búcsújáró Kisboldogasszony kegytemplom és a Szent-kút tör-ténete: 1856-ban egy éjszaka egy idős asszony nagy fényességet látott, és megjelent előtte Szűz Mária. Másnap a Torma-völgyben egy forrás tört fel. Deákiné vak kis unokája, Juli – akit orvostól orvosig vittek – szintén nagy tüzet látott a Torma-völgy felől. Elmentek, és forrást találtak ott, ahol korábban víznek nyoma sem volt. Megtörtént a csoda, jelet látott, látóvá lett. A kárászi plébánosnak nem tetszett, hogy nem az ő falujában történt ilyen csoda, ezért ökrös szekerekkel földet hordatott, hogy eltömje a forrást. A következő nap reggelre az ökrök elpusztultak és a forrás újra működött. A monda szerint ennél a forrásnál szem- és lábbetegségükből gyógyultak meg, sokan mankójukat hagyták ott. A 1850-es évektől évente több ezer ember zarándokolt ide. Ma is búcsújáró hely, búcsúnapja Kisboldogasszony (szeptember 8.). Mivel a falunak ekkor temploma még nem volt, Girk György püspök engedélyezte, hogy az egregyiek saját erejükből templomot építsenek. Jankó János kárászi plébános 1867. szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén több ezer zarándok előtt szentelte fel a kápolnát, mely a magyarok, németek és délszlávok kedvelt zarándokhelyévé nőtte ki magát. 1948-ban Szentes Károly kárászi plébános a kápolna kéttornyú templommá bővítését tervezete el. A ma is álló templom végül nem kapott két tornyot. A jobb oldali kereszthajóban található Fatimai Szűz Mária-szobor Gyurosovics Mi-hály plébános ajándéka. A templom körül 1999-ben – a hívek adományaiból – újították fel a kálváriát a stációkkal. A festői imahelynek tartott egregyi kegytemplom ma is megnyugvást nyújt az idelátogatóknak, és emlékeztet az építők Istenbe vetett hitére. A magyaregregyi Szent-kút egyedüli szépírója Dénes Gizella. A Szent-kútnál meg-gyógyult asszony életével és halálával először 1928-ban a Kisasszonyunk Mária című elbeszélésében foglalkozik. Itt meséli el, hogy Tombi Juli a Szent-kútnál nyerte vissza szeme világát. Tombi Juli néni „az egregyi búcsújáróhely élő csodája volt évtizedeken át”. Vezette a búcsúsokat, utolsó alkalommal is, amikor Mária „érte jön”, és „magával viszi”. 67 évesen már súlyos szívbeteg, de eljön a búcsúra, szeretné még egyszer átélni a csodát. Teljes odaadással énekli az egyházi énekeket, majd térdre rogy és a búcsúsok sokasága közt meghal. Szűz Mária itt adott életet neki (tette látóvá), és itt, ezen a helyen is vette magához. Jelentős alakja még a kegyhelynek a harangozó, az öreg Fóris, aki a búcsú előtt kikel betegágyából, a templomhoz szökik megnézni, minden rendben van-e. Vagyonát egy „fényes templom” építése céljára hagyja. Miután utolsó szavaival ezt kimondta, összeesett és meghalt. A hagyomány szerint az egregyi Szent-kútnál főleg szembetegek kerestek gyógyulást egykoron. A forráshoz Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Bács megyékből, valamint a távoli Szlavóniából és Horvátországból is érkeztek régen zarándokok. Bár szépen rendben tartott kegyhely, de Máriagyűd erőteljes propagandareklámja miatt kevés figyelmet kap, csak a környék falvaiból jönnek, ahol a plébánosok hirdetik, így ma már nincsenek nagy tömegek, mintegy 150–200 fő vesz részt a búcsúkon szeptember 8-án. Sáfrányréti-vadászház: 1936-ban épült, szolgálati lakásnak és vadászháznak. Az emeletes épület a kor minden igényét kielégítette, hiszen kúttal és pincével is rendel-kezik. Szalatnak: szép nagy település volt egykor a Hegyháton. 1325-ben már oklevél emlí-tette. Templománál bővizű forrás ered, nevét a fut, szalad szóból eredeztetik, mely a vízre utal. A török idők után német telepesek költöztek be, akik a 19. század végétől nagy tornácos házakat emeltek. Fénykorát a falu a 20. század fordulóján élte, ekkor kb. 930 fő lakta, a történelem viharai azonban megtépázták, azóta hanyatlik, a népességszáma folyamatosan csökken. Ma már csak kb. 250 lakója van, de ennek ellenére a település szép, rendezett képet mutat. A település legkönnyebben a Baja–Dombóvár vasútvonalon közlekedő vonatokkal érhető el, ám a napi négy vonatra csökkentett közlekedés erősen hátrányosan hat a falu életére. Ugyan autóbuszok is érintik, de mindössze napi egy járatpár van, mely átszállás nélkül éri el Komló vagy Bonyhád városát. A megyeszékhelyre, Pécsre közvetlen járat egyáltalán nincs. A többi autóbuszjáratnál is Kárászon át kell szállni, és ez az utazási időt megnöveli. Biki Endre Gábor összeállítása Színpompás virágmező borítja a kora tavaszi erdőt A tavasz elhozza azt, amit a legjobban szeretünk az erdőben: kellemes napsütésben, madárdaltól hangos fák és színes virágszőnyeg között sétálhatunk. Ilyenkor még a fákat nem borítják levelek, és a beszűrődő napfény előcsalja az erdő alját beterítő virágokat. Nem kell botanikusnak lenni ahhoz, hogy megismerjük és megszeressük ezeket a növényeket, amik a maguk egyszerű szépségével kápráztatnak el bennünket. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság védett domb- és hegyvidéki területein a hóvirággal egy időben virágzik a védett illatos hunyor, mely hazánkban csak a Me-csekben és Dél-Dunántúlon honos. Virágai sárgászöldek, illatuk némileg a bodzáéra hasonlít. Erősen mérgező! Sárga, kehelyszerű virágot hozó kis termetű gumós növény a szintén védett téltemető. Gyakran már februárban virágzik. Fák alatti árnyékos részeket illetve a tápanyagban dús talajt kedveli. Vigyázat! A téltemető szára és virága is mérgező! Február végén, márciusban bontja kék színű virágait a védett májvirág. Virágai az új levelek kifejlődése előtt nyílnak, ezért úgy tűnik, mintha közvetlenül az avarból jönnének elő. Az odvas keltike lilásvörös és fehér virágaival lombfakadás előtt lepi el az üde, tápanyagban gazdag talajú bükkös és gyertyános erdőket. Odvas gumóit egyes vidékeken burgonyaként fogyasztották. Az orvosi tüdőfű virágzása pirosas-rózsaszínes bimbókkal kezdődik, amelyek később megkékülnek, a népi gyógyászat régóta alkalmazza főleg tüdőbaj, rekedtség ellen, toroköblítésre. A kankalinok több fajjal is képviselik magukat a kora tavaszi erdőkben. A szártalan kankalin védett, a kertekben is gyakran előfordul, míg a nem védett tavaszi kankalin gyógynövényként is ismert, gyökerét és hajtását köptető, nyugtató teákhoz használják. A csillagvirág virágai leggyakrabban kék színűek, ám ismerünk fehér, rózsaszínű, ibolyaszínű árnyalatokat is. Üde, nedvesebb erdőkben, főleg gyertyános-tölgyesekben, folyóvölgyekben, patakpartokon tett március-áprilisi sétáink során találkozhatunk velük. A vadvirágok szépsége, illata minden kirándulót meggyönyörködtet, sokan rögtön késztetést éreznek arra, hogy leszedjék és hazavigyék, ahol a vázában még néhány napig illatozzon. Csakhogy a leszedett vadvirágok a hazautat is alig bírják ki és a vázában sem hosszú életűek, szépségük az eredeti, természetes környezetükben érvé-nyesül csak igazán. Sokan azt hiszik, hogy az évelő növények virágának szedése nem pusztítja a természetet, hiszen a tőről újra kihajthat a következő évben. Igen ám, de minden évelő növénynek az ivaros szaporodás adja a megújulás lehetőségét. Vagyis ha a virágot épségben hagyjuk, és ez minél illatozóbb, színesebb, nagyobb, annál vonzóbbá válik a megporzó rovar számára és annál sikeresebb lesz a beporzás. Menjünk tehát a szabadba és gyönyörködjünk a virágokban, készítsünk róluk emlékbe egy fényképet, de ne bántsuk, ne szedjük le őket! (Forrás: DDNPI) Jelzett utakon az időben A turista útjelzéseink kialakulásáról Nekünk mai természetjáróknak szinte természetes, hogy hazánkat behálózzák a jelzett turista útvonalak. Örökségünk ez: útjelzéseink és útvonalaink rendszerét nagyrészt elődeink építették fel, taposták ki nekünk. Keljünk hát útra az időben, és ismerjük meg e gazdag múlt kincseit, melynek ősi nyomain ma is járunk. Első lépések A magyarországi turistautak történetében kulcsszerepet játszik az 1873-ban megala-kult Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE), mely a világon a hetedik alpin egyesület volt. Az egylet eleinte elsődlegesen a Magas-Tátra feltárására, utak kiépítésére, mene-dékházak építésére koncentrált. A mai Magyarország területén az egyik első jelzett turistautat 1888-ban Mátrafüred (akkor még Bene) és a Szt. László-forrás, Mátraháza között hozta létre az egy évvel korábban megalakult Mátra Egylet. Szintén ebben az évben alakította meg Téry Ödön és Thirring Gusztáv a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) Budapesti Osztályát, mely főként a Pilis térségében alakított ki útvonalakat. Elsők között Dobogókő-Dömös közt vezető, ma Téry útnak nevezett piros jelzésű utat, melyet ifj. Tirts Rezső jelölt ki. A Budapesti Osztály 1891-ben kivált az MKE-ből és önállóan, Magyar Turista Egyesületként (MTE) működve tovább, folyamatosan építette, bővítette a turista infrastruktúrát. Ekkor nagy eredménynek számított, hogy viszonylag kevés időn belül 124 km jelzett utat alakítottak ki. Az 1890-es évek elejétől sorra alakultak az egyesületek, melyek az elkövetkező évek-ben országszerte számos menedékházat, forrásfoglalást, kilátót építettek, útvonalakat alakítottak ki és jeleztek, folyóiratokat és kalauzokat jelentettek meg, fokozatosan megteremtve a hegyvidékek turistakultúráját. 1913-ban jött létre a Magyar Turista Szövetség. Azonban az első világháború kitörése gátolta a szövetség megkezdett munkáját. Ez időre született meg a turistaság fogalma is, melyben kiemelt szerepet kap a ma önkéntességnek nevezett tevékenység: „Turistaság a természet szeretetén alapuló, saját erőből való mozgás a szabadban. [...] Célja [...] nem utolsó sorban a jellemfej-lesztés [...] a közérdekből való áldozatkészség és közérdekű munka megszoktatása”. Egységes jelzésrendszer Kezdetekben az útjelzések színei ötletszerűen lettek kialakítva (számokat, különböző alakzatokat és színeket alkalmaztak, a ma megszokott fehér alapot sem használva), ezért a Magyar Turista Szövetség kezdeményezésére 1929. december 2-án megszüle-tett az az egységes, néhány év alatt az egész országban bevezetett, dr. Strömpl Gábor által kitalált turistaút szisztéma, amellyel alapjaiban ma is találkozhatunk hegysége-inkben (kivételt képezett a Mecsek, ahol csak 1960-ra vezették be). Az útjelzések hálózatát a turistafontosságot alapul vevő rangsor határozta meg, amelyben az egyes színek (országos: kék, piros; helyi: sárga, zöld) mindig sáv alakú-ak, az egyes mellékutak funkcióit megjelenítő alakzatokat is meghatározták. Kikötötték, hagy a zavar elkerülése végett két hasonló jelzés nem futhat egymás közelében és nem ágazhat el. Kimondták, hogy minden jelet fehér alapra kell festeni, melynek mérete 24x18 cm. Mikor Strömpl előállt javaslatával, Magyarországon már nem voltak magas hegysé-gek, ezért a jelzési rendszer azt vette alapul, hogy ne nehézségi vagy veszélyességi alapon rangsorolják a turistautakat, hanem turista fontossági sorrendjük szerint. Az azóta eltelt idők során azonban e tiszta irányelveket nem mindenütt sikerült érvényesíteni. Új utakon Az I. világháború után, a trianoni békeszerződés értelmében legnagyobb hegységein-ket elcsatolták, így egyre jobban felértékelődtek a megmaradt hegyvidékek (Pilis, Börzsöny, Mátra, Bükk). A több kiránduló több utat kívánt meg, így szükségessé vált az útvonalak bővítése. Azonban a jelzéseket sokszor nem lehetett úgy kialakítani, ahogy az a legpraktikusabb, a legkedvezőbb lett volna, mert a földbirtokosok és erdőtulajdonosok ezt meggátolták. Nem egyszer előfordult, hogy a felfestett jelzést csak engedéllyel lehetett bejárni, sőt olykor időkorlátot is állítottak. A tilos területek szaporodása merész elhatározásra juttatta az akkori MTSZ-t. A szövetség 1932. áprilisi ülésén jelentik be, hogy a Nagymaros és Zebegény között fekvő Hegyestető és Szentmihályhegy vidékét az MTSZ vadászbérletbe vette a Koronauradalomtól és ezzel ezt a könnyen megközelíthető különleges fekvésű területet a turisták részére is hozzáférhetővé tette. A szövetség az útjelzések és turista új utak elkészítésével az Encián Turistákat bízta meg. Az ösvényekről és utakról letérni tilos volt, s ezeket is csak tagsági igazolvánnyal rendelkezők vehették igénybe. A szövetségi értesítő júniusban számol be a Hegyestetői mintaterület átadásáról. Az ünnepség 1932. május 29-én volt. Zsitvay Tibor nevéhez fűződik, hogy az 1935-ös erdőtörvénybe bekerült néhány cikkely a jelzett utak tényéről, funkciójáról és védelméről. Éllovasa volt a jelzett utak létjogosultságáért való küzdelemnek, hogy a magánbirtokot a közjó érdekében korlá-tozni kell. A magyarországi jelzett turistautak hossza 1938-ban már meghaladta a 4400 km-t. Más idők A második világháború jelentősen lecsökkentette a túrázók számát, sok turistalétesít-mény és turistaút megsemmisült vagy megrongálódott. A turistaegyesületeket felosz-latták vagy megszűntek. Az 1950-es évektől kezdve viszont a túrázás újra egyre népszerűbbé vált. Az erdők átjárhatókká váltak, így még jelzés nélkül is szívesen keresték fel őket a természetkedvelők. Időközben ismételten kialakításra került az útjelzéshálózat. 1979-ben készült el a „Turista-létesítmények” című szabályzat a természetjárók technikai munkájának végzéséhez. Ekkor jelenik meg a 10x12 cm fehér téglalap alap. Érdekesség, hogy – az akkor még a háromszöggel és körrel együtt “üres” – négyzetjelzés belsejében ék alakú nyílhegy mutathatta a menedékház irányát az út mentén. A korral, a fejlődő igényekkel haladni kellett, a motorizáció következményeként parkolók kialakítására volt szükség, illetve ehhez igazodó körtúrák, csillagtúrák kialakítására. Így vezették be a körút (irányított kör) útjelzést, mely az 1988-ban született első magyar turistaszabványba is bekerült. Továbbra is a 10x12 cm-es méret használandó, de az üres alakzatokat a könnyebb festhetőség érdekében teli alakzatok váltják fel. A szabvány mind a mai napig alapot ad a jelzésfestéshez, bár a jelzések elhelyezésére vonatkozó irányelvei meglehetősen szűkszavúak. A színek jelentésének 1930-as (Strömpl-féle) struktúrája ekkorra már veszített jelentőségéből, és a színek szerepének hangsúlya az útvonalak megkülönböztetésére helyeződött át. Megjelent benne továbbá az Eisenach – Budapest Nemzetközi Barátság Útvonal (EB) jele is, mely a szocialista országokban vezetett. A szabvánnyal való összhang érdekében több tájegységben is átfestésre kerültek az útvonalak. A Pilisi Parkerdő területén mintaterületet alakítottak ki, ahol fizetett munkatársak végezték a jelzések és útjelző táblák karbantartását. Rendszerváltás A rendszerváltás a turistautak életében is változást hozott, bár a határok megnyílása korábban megkezdődött: 1985-ben lett része a Kőszeg–Budapest közötti kéktúra szakasz az Európai Gyalogtúra Szövetség (EWV) E4-es vándorútjának (az Országos Kékkör ma már szinte teljes egészében része e nemzetközi hosszútávú úthálózatnak). 1988-ban volt az első határnyitó osztrák-magyar túra és találkozó az Írott-kőn, igaz, határőrök kíséretében. A határok teljes átjárhatósága után több lehetőség nyílt országhatárokon átnyúló, azok mentén vezető (pl. Vasfüggöny út), sőt kontinenst átölelő útvonalak kialakítására. Ebben a zarándokutak az élen járnak. Hazánkban az elmúlt évek során több ilyen célú útvonal is létesült. Mindemellett egyre népszerűbbek a különböző rövidebb távú tematikus utak, tanösvények, zöldutak, melyek új lehetőségekkel bővítik ki gyalogos turisztikai úthálózattá a természetjáró turista útvonalak rendszerét. Először 2010-ben, majd 2013-ban került kiadásra a Magyar Természetjáró Szövetség Turistaút Szakbizottsága által szerkesztett „Turistajelzés-festési általános útmutató”, mely a jelenlegi igényeknek megfelelően aktualizálta a jelzésfestésre vonatkozó elvárásokat és bővítette – nagyrészt már korábban is alkalmazott szimbólumokkal – az útjelzések jelkészletét. 2013-tól elindult az útjelző vezetők minősítése, a jelzésfestők oktatásának bevezetése, ill. egységesítése. Ma országszerte önkéntesek százai munkálkodnak azon, hogy a jelzéseink, útjaink továbbra is szolgálják a jelen és a jövő természetjáróit. (Forrás: MTSZ) HÍREK  Európai Év Fája: a pécsi havihegyi mandulafa nyerte el az Európai Év Fája címet. Az eredményt március 19-én hirdették ki Brüsszelben. A mandulafa, mely Janus Pannonius püspök 1466-ban, egy mandulafáról írt verse óta az örök megújulás és a műveltség szimbóluma is, 45 132 szavazatot kapott a február végén lezárult szavazás során. Ezúton is köszönjük a pécsi mandulafára adott szavazatokat!  Bélyegződoboz áthelyezés: Pusztabányán a „Mecseki barangolások háztól-házig” túramozgalom bélyegződoboza a Betyártanya kulcsosház teraszán volt elhelyezve. Januárban a kulcsosház – sajnálatos módon – teljesen leégett, így új bélyegződoboz került kihelyezésre, mely az üveghutáról szóló tájékoztató tábla tartóoszlopán található.  Kiss György Emléktúra: a Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület ötödik alka-lommal tiszteleg szeretett falubeli szobrászunk, Kiss György emlékének. Az idei év (2019) halálának 100. évfordulója, mely különleges esemény Szászvár és a Mocorgók életében. Eme ünnepélyes dátum adta az ötletet, hogy rendezvényünket – a hagyományos távok mellett – kibővítsük. Régóta dédelgetett álmunk válik valóra, a centenárium alkalmával most a nagyközönség elé szeretnénk tárni: egy új és hosszabb útvonal (106 km), mely elzarándokol a Kiss György által készített három Jubileumi kereszthez és számos szobrához, Baranya megyében a Mecsek és Villányi-hegység környékén. A túra részletei a Rendezvények címszó alatt találhatók. (Hang Csaba, Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület.)  Elmarad: idén a Kovács Béla Teljesítménytúra – technikai okok miatt – elmarad. Rendezvények • április 6, szombat: „Tenkes 30, 20, 15, 10, 6, Maraton, Retro Maraton” teljesítménytú-rák. R.: Dráva Természetbarát Sport Egyesület, Tenkes Természetbarát Egyesület. Rajt: Máriagyűd, túraállomás: 7.00 (Maraton, csak előzetes nevezéssel március 30-ig!), 8.30-11.00 (10, 6 km); Túrony, Diósvölgyi ifjúsági tábor: 7.00-8.00 (30 km), 8.00-11.00 (20, 15 km), Villány, vasútállomás 8.00 (Retro Maraton, csak előzetes nevezéssel március 30-ig!). Cél: minden túránál ugyanott, mint a rajt, kivéve a Retro Maraton túrát, melynek célja: Máriagyűd, túraállomás. Nevezési díjak: 1200 Ft/fő (Maraton, Retro Maraton), 1000 Ft/fő (30 km), 800 Ft/fő (20, 15 km), 700 Ft/fő (10 km), 500 Ft/fő (6 km). Nevezésidíj-kedvezmények: MTSZ Természetjáró Kártya, Mecseki Turista Kártya, diák, nyugdíjas: 100 Ft (csak egy kedvezmény vehető igénybe, bemutatott igazolványra). Információ valamennyi túráról, valamint előzetes nevezés a Maraton, Retro Maraton távokra: Jancsi Attila ( 20/580-6078), e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. • április 12., péntek: „Örökségünk” – délutáni diskurzus. Cseh városok kincsei – Szabó Józsefné előadása. Helyszín: Közösségek Háza (Komló, 48-as tér 1.) Időpont: 17 óra. Infor-máció: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • április 13, szombat: „Mecseki Deszka 30, 20, 10” teljesítménytúrák. R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 7.00-8.00 (30, 20 km), 8.00-10.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 1500, 1300 ill. 1100 Ft/fő. Információ: Bota János ( 30/993-8595), Juhász Zoltán ( 20/310-5754). • április 24., szerda: Ötórai beszélgetések. Fürdőtúrák Magyarországon III. – Feketéné Móró Erzsébet előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.). Időpont: 17 óra. • április 27-28., szombat-vasárnap: „Kiss György Emléktúra” (106 km). R.: Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület. A túra két részletben teljesítendő: 1.nap: Máriagyűd – Má-riakéménd (58 km), 2. nap: Máriakéménd – Szászvár (48 km). Rajt: április 27-én, szombaton Máriagyűd, túraállomás, 7.00-8.00. Máriakéménden sátrazási lehetőség, WC és hideg víz (vezetékes víz) biztosított, a templom melletti füves téren. Zuhanyzási lehetőség lesz az épü-letben, de csak hideg víz biztosított! Vacsora: meleg tea, meleg egytálétel (ingyenes). A za-rándokszállás 12 ággyal rendelkezik, de polifoammal, hálózsákkal akár 40 fő is elfér a szo-bákban. (Mindenkinek gondoskodnia kell az alváshoz ezekről, mert csak a helyszín biztosított, eszközök NEM!) Akinek nem jut hely az épületben, sátrazási lehetőség ugyanott, a templom melletti füves területen. A sátrakról mindenkinek magának kell gondoskodnia! A zarándokszállást az első 40 regisztráló foglalhatja el! A szálláshelyet másnap reggel 8 óráig tisztán, szemétmentesen kell elhagyni. A túrán csak előzetes regisztrációval lehet részt venni! (Részletek: https://szaszvari-mocorgok-sz-egyesulet.webnode.hu/programok-2019/a2019-04-27-28-kiss-gyorgy-emlektura/). Nevezési díj, melyet előre kell utalni: 3000 Ft/fő. Információ: Hang Csaba ( 30/650-5418). • április 27-28., szombat-vasárnap: „Mecseki Trinity 150”, „Mecseki Mátrix 130”, „Me-cseki Morpheus 100”, „Mecseki Piros Bogyó 70”, Mecseki Kék Bogyó 60”, „Mecseki Pirula 50”, „Mecseki Hajnalpír 30”, „Mecseki Fehér Nyúl 15”, „Mecseki Déjà Vu 10” teljesítménytúrák. R: Mecseki Mátrix Csoport. A 150, 130, 100, 70, 60, 50, 30 km-es távo-kon előzetes nevezés kötelező április 27-ig, a többi távra előzetes nevezés lehetséges. Rész-letek, információ és előnevezés: Kövecs Ferenc ( 70/704-4057, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). A túrák további részletei megtalálhatók Teljesítménytúrázók Társasága honlapján (teljesitmenyturazoktarsasaga.hu). • április 28., vasárnap: „Mecsek 50, 30, 15, 10” teljesítménytúrák. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Rajt: Zobákpuszta, Vargánya-tanya, 6.00-7.00 (50 km), 7.00-9.00 (30 km), 8.00-10.00 (15, 10 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 1100 Ft/fő (50 km), 1000 Ft/fő (30, 15 km), 800 Ft/fő (10 km); MTSZ, TTT tagsággal, ill. Mecseki Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény. A túrák kerékpárral nem teljesíthetők! Információ: Szabó-Dalecker Ibolya ( 30/846-0285). • április 28., vasárnap: „Kiss György Emléktúra” (34, 18, 10 km). R.: Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület. Rajt: Szászvár, Vadrózsa étterem (Bartók Béla u. 2.), 7.00-9.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 1200, 1000, ill. 700 Ft/fő. Előzetes regisztráció lehetséges április 10-ig (részletek: https://szaszvari-mocorgok-sz-egyesulet.webnode.hu/programok-2019/a2019-04-27-28-kiss-gyorgy-emlektura/). Nevezni a rajtban is lehet 200 Ft-os felárral. Információ: Hang Csaba ( 30/650-5418). • május 7., kedd: Természetbarátok Klubja. Országos Kéktúra – a Zempléni-hegység. Nagy Balázs előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). NYÍLT TÚRÁK ► április 6., szombat: „Megújult keresztény emlékhelyek nyomában III.” (Baranyai Sárga túra 2. szakaszának bejárása + medvehagymás pogácsakóstoló – közös túra a Mecsek Egye-sülettel). Útvonal: Kisnyárád (templom megtekintése) – Kisnyárádi műút – Molnárhegyi-vadászház – Mária-képoszlop – Szabari-erdő – Szabari-erdészház – Erdősmároki el-ágazás (11 km, szintemelkedés: 130 m, könnyű túra). Találkozás: Kisnyárádon a buszfordu-lóban 10.30-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 10-es kocsiállásáról 9.15-kor indul a busz, melyről a Lánycsóki elágazásnál (szemközti oldalon, a faluba vezető utcában lévő megállóban) átszállás a 10.10-kor Kisnyárádra induló buszra. Hazatérés: az Erdősmároki el-ágazástól 14.45-kor indul a busz Mohácsra, onnan tovább 15.15-kor, mely Pécsre 16.10-kor érkezik. Részvételi díj: 300 Ft/fő, mely tartalmazza a kóstolót is. Túravezető: Varga Norbert ( 70/977-1468). ► április 13., szombat: „Megújult keresztény emlékhelyek nyomában IV.” – Mozsgó kör-nyéki barangolás. Útvonal: Szilvási-csárda – Zsibóti-szőlőhegy – Tinódi-völgy – Mozsgó, Szent-kút – Ezüsthárs-tanösvény – Tekeresi-erdő – László-forrás – Sebesi-erdő – Szilvási-csárda (20 km, szintemelkedés: 200 m). Találkozás: 7.20-kor a szigetvári autóbusz-állomáson (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 2-es kocsiállásáról 6.30-kor induló távolsági autóbusszal lehet eljutni). Utazás Szigetvárról a 7.50-kor induló helyi járattal a Zsibóti-szőlőhegyig. A helyi járat jegye elővételben 190 Ft, az autóbuszon 250 Ft. Túravezető: Bíró Gábor ( 30/553-3491). ► április 20.,szombat: „Húsvétvárás Máriagyűdön". Útvonal: Kistótfalu – Akasztó-domb – Máriagyűd, kegytemplom – Siklós (13 km, szintemelkedés: 250 m). Találkozás a pécsi vasútállomáson, a 9.10-kor induló vonatnál. Túravezető: Pál Krisztina /Mediterrán Gyalog-lóklub/ ( 30/742-7188). ► április 28., vasárnap: Tavaszi fotós túra – védett növények nyomában (közös túra a Me-csek Egyesülettel). Útvonal: Hosszúhetény–Nagymező–Arany-hegy–Hosszúhetény. Ta-lálkozás: Hosszúhetény, Vásártér buszmegállóban 9.25 órakor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról 9.00 órakor indul autóbusz). Ami nem kell: térkép, tájoló. Amire szükség lesz: fényképezőgép, állvány, memóriakártya! Hazatérés: Hosszúhetényből 12.32, 14.52 és 15.17-kor indul autóbusz Pécsre. Túravezető: Müller Nándor ( 20/957-5775). ► április 28.,vasárnap: „Ébredező tavak mentén”. Útvonal: Nagyárpád – nagyárpádi sző-lők – nagyárpádi erdő – Pogány – Szőkéd (14 km, szintemelkedés: 170 m). Találkozás: 8.35-kor a pécsi vasútállomásnál a 42-es autóbusz megállójában. Hazautazás Szőkédről a 14.24-kor induló vonattal. Túravezető: Várnainé Meng Hajnalka /Dráva TSE/ ( 30/322-0432). A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► április 13., szombat: Túra a Dráva-parton át a "Béke-szigetére", az elnéptelenedett Révfaluba. Útvonal: Sellye, vasútállomás – Draskovich-kastély, kastélypark – Sellyei-horgásztó – Adráczi-dűlő – Bogdásai-erdő – Mokra – Madraci – Révfalu (kihalt falu, gyönyörű házakkal, még álló harangtoronnyal) – Lóka – Dráva-part – Atak – Drávasztára (20 km, szintemelkedés: 40 m, hosszú túra, de minimális szintemelkedéssel). Találkozás: Sellyén, a vasútállomáson 8.15-kor (Pécsről 7.21-kor indul a vonat, mely Szentlőrincre 7.40-re érkezik, innen 7.43-kor indul Sellyére a vonat). Hazatérés: Drávasztáráról sellyei átszállással 14.15-kor indul busz, mely Pécsre 16.02-re érkezik. Túravezető: Dr. Héjjas Péter. ► április 22., Húsvét hétfő: Emmauszi nyitott pincék Máriakéménden. Könnyű túra, közepes szintemelkedéssel. Táv: 6 km, szintemelkedés: 100 m. Találkozás: Máriakéménden a buszmegállóban 13.50-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról 13.10-kor indul a busz). Hazatérés: Máriakéméndről 18.52-kor indul busz, mely Pécsre 19.31-re érkezik. Részvételi díj: 1000 Ft/fő, gyermek 18 éves korig 500 Ft/fő, mely tartalmazza az egyes pincéknél a borkóstolásokat (gyermekeknek üdítőt), és a vendéglátást. Túravezető: Biki Endre Gábor. ► április 27., szombat: „Születésnapi túra” (128 éves a Mecsek Egyesület) + ehető vadnövé-nyek kóstolója. Útvonal: Kővágószőlős – Hadnagy-tó – Szent Bernadett-kápolna – Kővágótöttös – Hideg-kút – 12. századi műemlék templom – Tótvár (földvár) – volt Tótvári-akna emlékköve – Jakab-hegy – Jubileumi-kereszt – Makra – Sajgó – Cserkút, BioBia portája – Cserkút-tető (közepesen nehéz túra, de Kővágótöttösig kezdőknek is ajánlott). Táv: Kővágótöttösig 6 km, végig 15 km. Szintemelkedés: Kővágótöttösig 110 m, végig 360 m. Találkozás: Kővágószőlősön az Újtelep autóbusz-megállóban 8.55-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 6-os kocsiállásáról 8.30-kor indul a busz). Hazatérés: Kővágótöttösről 11.19-kor indul a busz, mely Pécsre 12.02-re érkezik. Cserkút-tetőtől minden óra 26 perckor indul a 28Y jelzésű járat a belváros felé. Az ehető vadnövények kóstolója 500 Ft/fő, a szülinapos egyesületnek pedig ajándékozzunk 128 Ft-ot (azaz 130 Ft-ot) fejenként! Túravezető: Gayer Éva. ► április 28., vasárnap: Tavaszi fotós túra – védett növények nyomában. Útvonal: Hosszú-hetény–Nagymező–Arany-hegy–Hosszúhetény. Találkozás: Hosszúhetény, Vásártér buszmegállóban 9.25 órakor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról 9.00 órakor indul autóbusz). Ami nem kell: térkép, tájoló. Amire szükség lesz: fényképezőgép, állvány, memóriakártya! Hazatérés: Hosszúhetényből 12.32, 14.52 és 15.17-kor indul autó-busz Pécsre. Túravezető: Müller Nándor. ► május 2., csütörtök: Falujáró túra Bakócára. Látnivalók: templom, Majláth-kastély, Sáfrány Géza Fazekasmúzeum, Fekete István emlékkiállítás, Oázis Presszó (kézműves termékeket forgalmazó vendéglátóhely). Könnyű túra, kis szintemelkedéssel (táv: 6 km, szintemelkedés: 60 m). Találkozás: Bakócán a buszfordulóban 13 órakor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásáról 11.30-kor indul a busz Oroszlóra, onnan a Községháza megállótól tovább Bakócára 12.23-kor). Hazatérés: Bakócáról 15.45-kor indul a busz, mely Godisa, vasútállomás. bejárati út megállóhoz 16 órakor érkezik. Godisa állomásról 16.21-kor indul a vonat, mely Pécsre 17.00 órakor érkezik. Túravezető: Markesz István. A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► április 13. ,szombat: „Nyuszi az erdőben”. Útvonal: Szászvár – volt bányatelep – Vörös-fenyő kulcsosház – Máré csárda (13 km, szintemelkedés: 300 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► április 16., kedd: Túra az egészségünkért – Nagymező virágai. Indulás: a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► április 22., hétfő: Húsvétolás Jocival – Mi van a fészekben? Útvonal: Bodolyabér – Szőlő-hegy – Bánya-tető – Magyarhertelend (fürdési lehetőség). Táv: 9 km, szintemelkedés: 300 m. Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Szabó József. ► április 30., kedd: Túra az egészségünkért – Bánáti bazsarózsák. Indulás: a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► május 5., szombat: „Hétdombos” majális vendégekkel. Útvonal: Máré csárda – Vörösfe-nyő kulcsosház – Balincai-forrás – Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 180 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Gáll László. ► május 7., kedd: Túra az egészségünkért – Mánfai templom. Indulás: a 8.30-as pécsi busz-járattal. Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 telefonszámokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► április 6., szombat: Tavaszi tőzike túra Gyékényesen – jelvénygyűjtő túra. A Dráva mentén fellelhető keményfás ligeterdők virágainak ritka képviselője a tavaszi tőzike. A Gyé-kényestől délkeletre húzódó Lankóci-erdő a Dráva egykori öntésterületén húzódik, és számos védett természeti értéket rejt. A túra végén szalonnasütésre lesz lehetőség az erdőtömbben található erdészháznál. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/377-3393, 82/461-285)! Helyszín: Gyékényestől délkeleti irányban található egykori határőr őrs, időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 6 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► április 6., szombat: Éjszakai túra a zselici Csillagoségbolt-parkban. Fényszennyezés-mentes területen ismerkedhetünk az éjszaka élővilágával és csillagász segítségével az égbolt látványosságaival. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/377-3388, 30/326-9459)! Helyszín: Bánya, Panoráma panzió parkolója, időpont: 19.30 óra (gyülekező 19 óra-kor). A túra hossza: 5 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 1500 Ft/fő. ► április 10., szerda: Gyógyító növények az Ős-Dráva látogató központban. Számos ismert és kevéssé ismert gyógynövényt ismerhetünk meg az interaktív foglalkozáson, lehetőség lesz megkóstolni különféle gyógyteákat is. Helyszín: Szaporca, Ős-Dráva Látogatóközpont, idő-pont: 9.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. ► április 13., szombat: A FÖLD NAPJA – szemléletformálás a mindennapokban. A szabadtéri rendezvény környezetünk természeti értékeire, azok megóvására kívánja felhívni a figyelmet. A látogatókat több szervezet képviselői várják hangulatos és interaktív programelemekkel. Helyszín: Pécs, Tettye tér, a program kezdete 10.00 óra. ► április 17., szerda: Madarász nap a Pintér-kert arborétumban. A madárgyűrűzési bemu-tatón megismerhetjük a madarak vonulásának titkait, testfelépítésüket, tollazatukat. A rész-vételhez előzetes bejelentkezés szükséges ( 30/377-3388)! Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpontok: 9.00 és 11.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra. Részvételi díj: 400 Ft/fő. ► április 27., szombat: Tavaszi kenutúra a Külső-Bédán. A résztvevők először kenutúrát tehetnek a Duna hullámterén található varázslatos Külső-Béda mellékágon, majd a Fehér Gólya Múzeumban érdekes tárlatvezetés keretében ismerhetik meg e gyönyörű madarak életét. A részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges ( 30/846-6020)! Helyszín: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, időpont: 10.00 óra. Részvételi díj: 2-14 éves korig 1900 Ft/fő, 14 éves kor felett 2200 Ft/fő. ► május 7., kedd: DDNP Klub. Az év fája – Merkei Gábor diavetítéses előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17.00 óra. A program ingyenes. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö-vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

MECSEK HÍRADÓ 274. szám 2019. december Rockenbauer Pálra emlékeztünk Rockenbauer Pál természetjáró, világutazó, televíziós szerkesztő, a magyar televíziós természetfilmezés egyik megteremtője 1987. november 26-án halt meg. Kívánsága szerint a zengővárkonyi gesztenyésben temették el. Halálának évfordulója alkalmából a természetjárók emléktúrákat, megemlékezéseket szerveznek szerte az országban, s sokan felkeresik sírhelyét is. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség is meghirdette az emléktúrát. November 30-án, Hosszúhetényből indult a túra. A faluból keleti irányba elindulva az Üvegesek útján, tovább a piros kereszttel jelzett turistaúton, majd egy hangulatos, széles kocsiúton haladva érintettük a Büdös-kutat. Innét déli irányba fordulva a Baranyai Szent Márton úton értük el Zengővárkonyt. A sírnál már ott voltak az országjáró kéktúrafilmek, a „Másfélmillió lépés Magyarországon”, illetve az „…és még egymillió lépés” című film-sorozat készítői, köztük Szabados Tamás, Sáfrány József, s ott volt Gyenes Károly is, aki évről évre megszervezi, hogy Rockenbauer Pál egykori munkatársai, barátai újra együtt legyenek, s a sírnál idézzék azokat az időket, amikor még együtt dolgozhattak a filmrendezővel. Együtt énekeltük velük a filmsorozat indító dalát (Indulj el egy úton…), s a népdalt, ami a filmrendező kedvencei közé is tartozott (Lovamat kötöttem). Ez utóbbiról Gyenes Károly elmondta, hogy nemrégiben egy találkozón újabb versszakát ismerte meg e népdalnak, s együtt már így énekeltük: Lovamat kötöttem piros almafához. Magamat kötöttem gyönge violához. Lovamat eloldom, mikor a hold fölkel, De tőled violám, csak a halál old el. Jer bé hozzám, jer bé kopogó rigócskám. Csináltatok néked ezüstből kalitkát. Csináltatok néked aranyból kalitkát, Csináltatok néked aranyból kalitkát. Nem szoktam, nem szoktam kalitkában hálni. Csak szoktam, csak szoktam zöld erdőben járni. Zöld erdőben járni, fenyőmagot enni, Fenyőmagot enni, gyöngyharmatot inni. A megemlékezésen megyei szövetségünk koszorúját elhelyeztük a sírhelyen, majd el-hangzott egy, a Dél-dunántúli Kéktúrát végigjáró természetjáró (Herczeg Antal) gondo-lat- és érzelemgazdag beszámolója, amely a napokban a Facebook-on jelent meg. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra 541 km-ét 24 túranap alatt teljesítő túrázó írásában felidézi az útközben őt ért élményeket, megfogalmazza érzelmeit. Lassan búcsúzkodtunk, hogy 14 km-es túránk utolsó kilométereit megtegyük. Mi is megfogalmaztuk összegzésünket: csodálatos, szép őszi időben, napsütésben, gyönyörű kék égbolt alatt, olykor bokáig érő avarban bandukoltunk, hogy megjelenjünk Rockenbauer Pál sírjánál. Túránk, jelenlétünk, megemlékezésünk is azt bizonyítja, hogy tesszük a lépéseket, keressük a szépet, az igazit, s őrizzük az igazak emlékét, ahogy Ő tette ezt filmjeiben, egész munkássága során. Tóth Klára Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra A Kékkörből a második... 541 kilométer, szűk hat hónap, 24 túranap. Újabb rideg számok, egy újabb színes papír-lap és egy újabb közömbösen hideg fémdarab... Nézem az oklevelet, összefutnak a betűk. Lehunyom a szemem és megjelenik a homokkomáromi fiatal apáca kedves mosolya. A kistolmácsi tó, ami Rockenbauerék idejében még csak egy bátor terv volt. És megindul az emlékképek áradata... A kora hajnali indulások a hosszú vonatozásokkal. Ki gondolta volna, hogy Fótról Újvárfalvára közel hat óra alatt lehet eltömegközlekedni... A névről ismert, mégis ismeretlen tájak, és az ott élő kedves, segítőkész emberek... A valkonyai turistaházban eltöltött éjszaka. A szentgyörgyvölgyi templom hűvös, kék csendje. A zselici erdész, aki a vadászati szezonban mosolyogva intett, „Menjen csak nyugodtan, mi vigyázunk magára!”. A számomra fura nevű települések sora. Bázakerettye, a kis magyar Dallas. Gutorfölde, Patca, Döbörhegy, Felsőkak. Öregförhénc egyetlen utcája, ahol degeszre ettem magam szederrel, szilvával, ringlóval, korai körtével és késői sárgabarackkal. Csörnöc-Herpenyő, amiről csak kevesen tudjuk, hogy egy csodaszép patak... A jáki erdőben előttünk átvágtató gyönyörű szarvascsapat. A megélhetésért küzdő gálosfai italbolt, ahova fáradtan, izzadtan megérkeztem, a csapos néni egy jéghideg nagyfröccsöt nyomott a kezembe és amikor ki akartam fizetni, rosszallóan rám nézett: „Ne sértsen meg!” Az első sátrazás... Az Óbányai-völgy, a megszámlálhatatlan kis vízesésével. Szalajka-völgy kicsiben, talán szebb is, de biztosan hangulatosabb annál. És alig-alig ismerik... A sok zalai, mutáns pók, amik drótból fonják arcmagasságban kifeszített hálójukat. A Mélyéger-tó, szakadó esőben, dörgés-villámlás közepette, Tutajosként csodálkoztam rá Tüskevár-szerű érintetlenségére. A szegek és szerek szemet gyönyörködtető dombvidéke. A sír Zengővárkonyban. Az Ember sírja, aki nélkül talán sosem mentem volna el ennek a kis országnak ilyen eldugott, szinte érintetlen, de pont ezért csodaszép tájaira. Az utolsó nap, Grábóc. Vasárnap reggel, fél nyolckor egy nagy szakállú, pulóveres bácsi szelíd erőszakkal tuszkolt be a még zárva lévő ortodox templomba, szerbül beszélve mutogatta, hogy fényképezzek nyugodtan, ő pedig kinyitotta a nagy bibliát és elkezdte a reggeli zsolozsmáját. Csak álltam, hallgattam az ismeretlen liturgiát, gyönyörködtem az ikonokban és magamban átkoztam a szekszárdi vonatot, amihez sietnem kellett, hogy elérjem... Néhány órával később, a szekszárdi dombokon szembe találkoztam egy dámszarvassal, ami gyöngéden terelgette a kicsinyét. Tudtam, éreztem, hogy látnak engem, mintha vártak volna. Egy darabig néztük egymást, azután cseppet sem sietve, vissza-vissza nézve eltűntek az erdőben. Akkor én, a megrögzött materialista, az örök kételkedő, képtelen voltam nem arra gondolni, hogy ezek nem lehetnek véletlenek... És csak egy halk Köszönöm!-öt tudtam kinyögni... Édesanyám visszatérő, féltő kérdése: „Kisfiam, nem félsz olyan messze egyedül?” Nincs mitől félnem, otthon vagyok! Otthon vagyok a zalai dombságban, amiről délután fél hatkor nem értettem, miért nem zalai Alpoknak hívják? Otthon vagyok a szélviharban fenségesen zúgó mecseki erdőkben, a somogyi dombhátak bokáig érő homokjában, vagy a göcseji falvak között... Itthon, otthon vagyok! Kinyitom a szemem, nézem a kis fémdarabot. Már nem hideg és már nem is közömbös. Nagyon nem! Hiszen mögötte van szűk hat hónap, 24 túranap és az 541 kilométer megszámlálhatatlan, csodaszép élménye... Barátsággal: Tóni Herczeg Antal (Forrás: Facebook /Dél-dunántúli Kéktúra) Véget ért a Sárga túra vándorlás Véget ért a tavasszal indított Sárga túra vándorlásának 10. – befejező – szakasza. Márciusban Baranyából, a Baranyai-dombságból indultunk el, és most Tolna megyében Szekszárd környékén fejeztük be a túrasorozatot. Nagyon szép, változatos tájon tettük meg a 140 km-t. Az első túra értékét a meredek löszdombok és erdős völgyek, majd a Keresztelő Szent János-kápolna adta Kisnyárád határában. A második túra látványosságát a Szabari-erdő vöröstölgyese, a vadászház és a hatalmas képoszlop adta. A harmadik túra lenyűgöző pontja a görcsönydobokai Nagy-fa volt. A negyedik szakaszon a vallási emlékek domináltak, tucatnyi képoszlopot és erdei kápolnát fedezhettünk fel. Az ötödik szakasz jellegzetessége a Véménd és Mórágy között elterülő hatalmas tölgyerdő volt. A hatodik szakasz látványosságát már Tolnában a völgyeket koszorúzó meredek dombhátak és a kiváló panoráma jelentette. A hetedik szakaszon érintettük Berekaljapusztát, ahol a történelem kereke megállni látszik. Két ház áll már csak, és a kis falu utolsó lakója köszöntött minket és mesélt arról a letűnt világról, ami sosem jön már vissza. A 8. szakaszon szintén egy elhalt, aztán némileg újjáéledő kis településen, Ladományon át vezetett utunk. Sokan most jártak itt először. A 9. szakaszon már Kakasdtól jártuk a Szekszárdi-dombság gyönyörű erdőit, és közeledtünk a szekszárdi borvidék lankáihoz. Utolsó, 10. körünk, egy bónusz ráadás volt, hogy megismerjük a borvidék fővárosát, Szekszárdot. Rövid belvárosi séta és a helyi értékek megtekintése után értük el a Remete-csurgót, és a felette álló kápolnát, mely egykor fontos búcsújáróhelye volt a térségnek, de ma is tartanak itt évente búcsút. Szőlőkön keresztül értük el a Bati-keresztnél található néhány éve átadott kilátót. A kilátóból igen szép panorámát élvezhetünk, beláthattuk a tolnai táj völgyeit, dombsorait. Mondhatjuk, bejártuk Tolnát-Baranyát. A területi határok érdekessége, hogy többször is átléptünk a megyehatáron, majd újból Baranya megye, majd megint Tolna megye következett. Mit jelentett maga a vándorlás? 10 szakasz, 10 új élmény, 10 találkozás a túratársakkal, 10 kitartás, 10 természetben és a jó levegőn eltöltött nap. Ezúton is megköszönöm minden túravezetőnknek a felkészülést, a bejárást, vállalva a hosszabb utazást, és mindent, ami túrák megszervezéséhez szükséges volt. A túrák létszámadatai: 1. szakasz: 82 fő, 2. szakasz: 50 fő, 3. szakasz: 25 fő, 4. szakasz: 22 fő, 5. szakasz: 30 fő, 6. szakasz: 32 fő, 7. szakasz: 42 fő, 8. szakasz: 34 fő, 9. szakasz: 38 fő, 10. szakasz: 36 fő. Összesen 391 fő vett részt a vándorláson. Teljesítők névsora, akik 9 vagy 10 túrát teljesítettek (16 fő, jutalmuk oklevél és kitűző: Becze László, Biki Endre Gábor, Feketéné Móró Erzsébet, Hicz Attila, Kincses Márta, Kolin Edit, Kühár Zsuzsanna, Milassin Erika, Müller Éva, Rüll József, Simon Attiláné, Szabolcsi Ibolya, Treitz Károly, Tóth Róbert, Zóka Istvánné, Werner Anna. Akik 7 vagy 8 túrát teljesítettek (4 fő, jutalmuk kitűző): Halmai Zoltán, Lovas Móni, Treitz Éva, Treitz Károlyné. A teljesítőknek ezúton is gratulálunk! Biki Endre Gábor Mecsek Egyesület Természetjáró Osztály elnöke Egy eltűnt parkerdő és emlékmű nyomában a Mecsekben A Mecsek turistatérképen egy érdekességre bukkantam: Vasasnál a Parkerdő szó szere-pel rajta. Mint megtudtam, régen Búzaberki-parkerdőnek, később Vasasi-parkerdőnek nevezték. A Mecsekben nem sok parkerdő van (Mecseki parkerdő a város felett, Éger-völgyi-parkerdő, valamint Komló és Sikonda között volt egykor), itt pedig nem tudtam róla, igaz nem is jártam ezen a területen. A parkerdő fogalmát röviden így lehet definiálni: a sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdő. Tehát, ha itt parkerdő van/volt, akkor még valamiféle erdei bútoroknak, vagy erre utaló jeleknek lennie kell, így hát felfedező útra indultam. A Vasasi iskola megállónál szálltam le a 14-es buszról. Innen még északi irányban, kb. 300 m-t kell menni a műúton, majd jobbra be, és az első letérésnél a balra vezető földutat választot-tam. Ez egy csodaszép 5 hektáros rétre vezet, egykor ez is része volt a parkerdőnek. Az erdő-ben hatalmas tölgyfák állnak, de mint arra számítottam, az erdő elvadult, elhanyagolt, jórészt bozót fedi, de a koros famatuzsálemek így is jól észrevehetők. Letértem az útról a fák közé. Egyszer csak egy medencét pillantottam meg, tőle pár méterre pedig egy betonból megépített, kiapadt forrást. Feltűnt, hogy ez csak egy kifolyó lehet, ezért feljebb mentem, ahol egy épített tűzrakó maradványát találtam, majd feljebb a kutat. A kataszter Búzaberki cigánytelep forráskútjaként említi. Egykor innen vezették kb. 40 m-re csövön keresztül a vizet a gyermekek számára készült pancsoló-medencébe. (Milyen érdekes: strandmedence az erdőben…) A kútban ugyan van víz, de túlfolyása már nincs, a vízszint, a talaj szintje alatt van, kb. 3 m-rel. A forrástól felfelé, nem messze egy hatalmas új vízmű-ház és ivóvíz-kivételi hely található, melyet a Tettye Forrásház üzemeltet. Ez a vízkivételi egység magyarázatot adhat a forrás elapadására. Az egykori kúttól néhány száz méterre délre, az erdőben a bozótból éppen csak kilátszó lépcsősorokat vettem észre. Követni kezdtem. Egy hatalmas emlékműhöz vezetett. Az alkotás szinte teljesen körbenőve. Nem tudtam mi lehetett, csak itthon kutakodva leltem rá, és az alábbiakat találtam: a mecseki szénbányászat 200. évfordulója alkalmából 1982-ben nagyszabású megemlékezést terveztek itt. Célkitűzés volt a bányászati múlt kutatása, és egy emlékmű állítása, illetve egy faházakkal, erdei bútorokkal, tűzrakó-helyekkel, kavicsozott sétautakkal átszőtt pihenőpark létrehozása az első vasasi szénkitermelés színterének közelében. Az avatásra 1982-ben a bányásznapi ünnepség alkalmából került sor. Az elkészült szobor 4,2 méter magas volt, egy robusztus alakot ábrázolt, aki kezét magasba tartotta, a „természettel küzdő, azt legyőző ember ereje” jelképéül. A szobor hátterét képező, hullámzó, ívelt szelvények a földtani rétegeket szimbolizálták. A szobor elkészítésével a salgótarjáni, Vasas Károly Munkácsy-díjas szobrászművészt bízták meg, aki korábban már több bányász emlékművet is készített (Balinkára, Sárisápra, és Salgótarjánba). Az elkészült emlékmű hátterét és alapozását Klausz Gyula építészmérnök, területi főmérnök tervezte, aki a szervező bizottságnak is tagja volt. A szobor és az emlékpark csupán tíz évig állt rendezetten és épségben. A bányabezárá-sokig már csak néhány év volt, addig a területet még karbantartották, sőt az emlékparkot még kisebb mértékben fejlesztették is, évente a bányásznapokon megemlékezéseket tartottak. A bánya bezárását követően azonban a terület az enyészeté lett. Jelenleg magántulajdon, de a tulajdonos nem törődik a terület, és az erdő rendben tartásával. 1993. július végén a parkerdő aljnövényzete lángra kapott. Az erdei bútorok nagy része ekkor teljesen tönkrement, ami megmaradt, azt később ellopták, vagy az idő vasfoga tette tönkre, ma már egyetlen asztal, vagy pad sincs meg. Az egykor kavicsozott sétautak sem láthatók már. Egy valami viszont maradt: néhány újságcikk a rövid életű emlékműről és a parkerdőről, mely a Mecsek térképen máig szerepel, de az „emlékmű” jelzés már korábban lekerült róla. A bányászt ábrázoló szobor, aki a természettel igen, de a fémtolvajokkal és az érdektelenséggel nem tudta felvenni a harcot, felállítását követő tíz év múlva a lábát szétfűrészelték, és kisebb darabokban elhordták. A további lopások megakadályozása érdekében a többi darabot a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Kft. a vasasi raktárába vitte és ott helyezte el. (Hogy ma, 2019-ben ebből, bármi is megvan-e még, nem tudni.) A cég 1996-ban egy újságcikkben azt nyilatkozta, hogy az emlékmű visszaállítását nem tervezik, mert a bányászok felüdülésére kialakított park, ahol az emlékmű is áll(t), a bányabezárások után kihalt környéknek számít. Ezért a szobor továbbra is a raktárban maradt, a halódó szénbányászat tökéletes szimbólumaként. Nagy kár, hogy az egykor hatalmas társadalmi összefogással kialakított parkerdő a forrásokkal, és az emlékművel az enyészeté lett, mert a rét, és az erdőrész ma is szép (lehetne), és némi fejlesztéssel ismét betölthetné a parkerdő funkcióját. Felhasznált források: Dunántúli Napló, ill. Új Dunántúli Napló lapszámai (1982-től 1996-ig) Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány honlapja Vasas régen és most internetes blog Köztérkép honlapja Biki Endre Gábor A Hegyek Napja Az ENSZ 2003-tól – a 2002-es Hegyek Nemzetközi Éve után – december 11-ét a He-gyek Nemzetközi Napjának nyilvánította azzal a céllal, hogy felhívja tagországainak figyelmét a hegyvidékek, magasföldek jelentőségére, és hangsúlyozza a megkerülhetet-lenségét annak a feladatnak, hogy felmérjük országainkban a hegyvidékek adta lehetőségeket és korlátokat, és hogy ráirányítsa a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2016-ban csatlakozott a Hegyek Napja programhoz. Idén december 15-én, vasárnap rendezzük meg a Hegyek Napja programot. 10–12 óra között várjuk a túrázókat a Jakab-hegyen, a kolostorromok melletti esőháznál, ahová tetszőleges útvonalon lehet feljönni. A résztvevők egy, a Mecsekről szóló keresztrejtvényt oldhatnak meg a helyszínen. A helyes megoldók jutalma egy SPORT szelet lesz! Ezenkívül valamennyi túrázó, aki a Hegyek Napja alkalmából felkeresi a Jakab-hegyet, egy – az erre az alkalomra készítetett – kitűzőt kap ajándékba. Szeretettel várunk minden természetbarátot a Jakab-hegyen december 15-én! Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége Rétisasok a Nyugat-Mecsekben Hazánk legnagyobb ragadozómadarát leginkább nyílt területeken, vizes élőhelyek kör-nyékén, halastavak közelében láthatjuk. Ennek oka, hogy táplálékának nagy részét víziszárnyasok és halak teszik ki. Viszont fészkelésre szívesen választja a zárt erdőket, ahol talál olyan fákat, melyek elbírják az évek során tekintélyes méreteket elérő fészkét, és biztosítják a megfelelő zavartalanságot a közel fél éven keresztül tartó költési időszakban. Mivel a mintegy 300 páros országos költőállomány jelentős része a Dél-Dunántúlon fészkel, és csak a baranyai populáció közel 50 párt számlál, igazgatóságunk természetvédelmi őr kollégái nagy hangsúlyt fektetnek a fészkelőpárok nyomon követésére, a velük kapcsolatos védelmi munkákra, lehetőség szerint az új revírek, fészkek felkutatására. A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet a sasok szempontjából eddig fehér folt volt. A hegység ezen részét nem használták költésre a madarak. Mintegy három éve, a megfigyelések alapján kezdett körvonalazódni egy új revír megléte a hegység belső területein, azonban a fészek helyét többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült fellelni. Ez az ősz hozott meglepetést ezen a téren. A területen dolgozó kutatók bukkantak rá a fészekre, amely így jutott kollégáink tudomására. A fészekkel kapcsolatos védelmi munka (egyeztetés a gazdálkodóval, nyomon követés stb.) most már elindulhat, hogy a Nyugat-Mecsek újdonsült rétisas-párja minél hosszabb időn keresztül nevelhesse fel sikeresen fiókáit a hegység erdejében. Völgyi Sándor (Forrás: DDNP) Az Országos Kéktúra a világ legjobbjai között A legismertebb tudományos ismeretterjesztő magazin, a National Geographic nemzetközi honlapja a 2020-ra leginkább ajánlott 25 utazási célpont közé sorolta a Magyarországon átívelő túraútvonalat. Az Országos Kéktúra olyan látványosságok között áll helyt, mint a Kalahári sivatag, az ausztriai Grossglockner közelében áthaladó magashegyi panorámaút, a Hochalpenstrasse, vagy a Grand Canyon vadregényes sziklavilága. A legendás hazai túramozgalom teljes útvonalának részletes, szakaszonkénti ismertetője számtalan útba eső látnivalóval együtt a kektura.hu-n és a Magyar Természetjáró Szövetség online útikönyvében, a termeszetjaro.hu honlapon, valamint a hozzá tartozó ingyenes természetjáró applikációban érhető el. Utóbbi két felületen angol, német és szlovák nyelven is olvashatóak az információk. A természetjáró túratervező app offline módban is alkalmas terepi navigációra, és a felhasználói felülete a mobil készülék nyelvét követi, ezért reményeink szerint nem csupán a magyar, hanem a helyismeret nélkül érkező külföldi turistákat is végigvezeti az Országos Kéktúrán. A Magyar Természetjáró Szövetség szakmai koordinálásban működő Országos Kéktúra útvonala 1167 km hosszú, 27 szakaszból áll, 152 bélyegzőponttal. Majdnem nyolcvan éves történelme alatt már több mint 6700-an teljesítették a távot. Örvendetes tény, hogy a számuk folyamatosan nő: a túrázók évente már közel 12 ezer bélyegzőfüzetet vásárolnak, és mintegy 270-en veszik át az útvonal teljesítéséért járó jelvényt. Ez idáig évente kb. tucatnyi külföldi érdeklődő rótta a kék útvonalakat. Megtiszteltetés a hazai természetjáró társadalom számára, hogy ezt a csodás túramoz-galmat a National Geographic a legjobb 25 desztináció közé választotta, és ezáltal segí-tett ismertté tenni azt a nagyvilág túrázói számára is. (Forrás: MTSZ) HÍREK  Új kilátó a Zengőn – átmenetileg lezárják a Zengő csúcsot: új turista attrakcióval, látványossággal bővül a Zengő és környéke. A Mecsek legmagasabb csúcsán jelenleg nincs látogatható kilátó, a hegycsúcson álló geodéziai mérőtorony kilátóként való használatát 2010-től életveszélyre hivatkozó felirat tiltja, ennek ellenére felmennek az emberek. Az új kilátó ezt a helyzetet is megoldja. Az építmény – tekintettel az időjárási körülményekre és a fenntartási költségekre – acélszerkezetű lesz. A tervezett kilátó összesen hét szintes lesz, szintenként 3 méteres magassággal, így a teljes magasság eléri a 21,78 métert. Ez a jelenlegi toronynál körülbelül 4 méterrel magasabb, ezzel a lombkoronaszínt felett nyílik meg a kilátás. A kilátó építése a megvalósítási szakaszba érkezett, jogerős építési és természetvédelmi engedély áll rendelkezésre. A beruházás a természetvédelmi hatóság és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete mellett zajlik. A munkaterületet 2019. november 28-án adták át a kivitelezőnek. A kivitelezés ideje alatt a hegycsúcs munkaterületnek minősül, így tilos lesz a területre belépni. A kivitelező munkagépei a Pécsváradról a Zengőre vezető utat fogják használni, a túrázók számára ezekben a hónapokban javasolt más útvonalak felkeresése. A kivitelezés a tervek szerint 2020. március 31-ig befejeződik. (Forrás: Baranya Megyei Önkormányzat)  Erdőlátogatási korlátozások a téli társas vadászatok idején: novembertől február elejéig tartó időszakban zajlanak a hajtó- és terelővadászatok a Mecsekerdő Zrt. kezelésében lévő vadászterületeken, ezért az erdőgazdaság az érintett területeken átmenetileg korlátozhatja az erdőlátogatást. A társas vadászatok szervezése igen nagy körültekintést és komoly előkészületeket igényel, a vadászatok pontos helyszíne az időjárási körülmények függvényében az utolsó pillanatig változhat, így azokat erdőrészlet szintjén nem lehetséges előre elhatárolni. Tekintettel a fokozott balesetveszélyre a társas vadászatok napján a Mecsekerdő Zrt. az érintett vadászterület vonatkozásában átmeneti erdőlátogatási tilalmat rendel el a 2009. évi XXXVII. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény 94. § (1) bekezdés a) pontja és 94. § (2) bekezdés értelmében. Az érintett területekre vezető főbb erdei és turistautak mentén a vadászatra jogosult figyelmeztető táblákat helyez ki. Az átmeneti korlátozások tervezett időpontjai az egyes vadászterületeken: Kelet-Mecsek: 2019. december 11-16., 20.; 2020. január 10., 14-15., 17., 20., 23-24., 27-28., február 5. Nyugat-Mecsek: 2019. december 5-6., 2020. január 15-16., 24-25. Kisvaszar: 2019. december 18., 2020. január 15-16., 24-25. Sasrét: 2019. december 5-6., 13., 2020. január 10. Szentegát: 2020. január 3-4. Az egyes vadászatok által érintett területek térképei megtekinthetők a Mecsekerdő Zrt. honlapján (www.mecsekerdo.hu). (Forrás: Mecsekerdő Zrt.) Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társa-sága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) • december 8, vasárnap: „Mecseki Mikulás, Mecseki Krampusz” teljesítménytúrák (13; 7 km). R.: Pécsi Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 8.00-10.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 1000 Ft/fő (diákoknak, ill. Me-cseki Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény). Információ: Bota János ( 30/993-8595). • december 10., kedd: Örökségünk – délutáni diskurzus. A „Hétdombosok” 2019-es élményiről. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.), időpont: 17.30. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • december 12., csütörtök: Vidám történetek erdőn, mezőn – 400 kép erdőről, mező-ről, állatokról, növényekről, barlangok mélyéről, élménybeszámoló legizgalma-sabb és legviccesebb kalandjaimról. Müller Nándor diavetítéses előadása. R.: Bara-nya Megyei Természetbarát Szövetség. Helyszín: Balokány – Pepita Közösségi Tér (Pécs, Balokány-liget). Időpont: 17 óra. (A helyszínen megvásárolhatók a szerző ed-dig megjelent könyvei, ill. a 2020-as Mecsek falinaptár). • december 15, vasárnap: „A Hegyek Napja”. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Helyszín: Jakab-hegy, 10-12 óra között (a részletekről lásd külön írásun-kat). Információ: Tóth Klára ( 20/527-8913). • december 28., szombat: „Dombay Maraton 42, Dombay-tó 35, 30, 25, 15” teljesít-ménytúrák. R.: Mecseki Mátrix Csoport. Rajt: Pécsvárad – Dombay-tó, Zengő Ifjú-sági Tábor, 6.00-8.00. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 2000 Ft/fő (Maraton, 35, 30, 25), 1500 Ft/fő (15). Részvétel kizárólag előzetes nevezéssel! Előzetes nevezés határideje: 2019. december 27., 20.00 óra. A túrák és az előzetes nevezés részleteit lásd a Teljesítménytúrázók Társasága honlapján (https://tturak.hu/hikeOccasion/1808/details). További információ:  70/704-4057. • december 30, hétfő: „Zengő túra” – óévbúcsúztató a Zengőn. R.: Pécsváradi Várba-ráti Kör. Információ:  72/465-123, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. • január 7., kedd: Természetbarátok Klubja. Vaddisznók a városban – Nagy Gábor (DDNPI) előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tí-már u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). NYÍLT TÚRÁK ► december 7. szombat: „Megújult keresztény emlékhelyek nyomában”X. Útvonal: Bakóca – Káni-kereszt – Hollófészek – Györgymajor – Fekete István Emlékös-vény – Felsőkövesd – Kis-Komlói-völgy – Szágyi-tároló – Tatárugrató – Bakóca (17 km, szintemelkedés: 320 m). Találkozás: 6.15-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson, a 14-es kocsiállásnál (a busz 6.30-kor indul Oroszlóra, onnan továbbutazás átszállással Bakócára). Túravezető: Bíró Gábor ( 20/437-8314). ► december 14., szombat (munkanap): Természetbarátok Klubja év végi záró túrája kulcsosházi beszélgetéssel. Útvonal: Misina tető – Rotary-körút – Lapis – Sós-hegy – Remete-rét – Gubacsos kulcsosház (9,5 km, szintemelkedés: 150 m). Találkozás: 7.50-kor a pécsi főpályaudvar előtt, a 35-ös autóbusz megállójában (a busz 8.05-kor indul). Hazaérkezés Pécsre: az orfűi elágazástól 12.57-kor induló távolsági autóbusszal. A gyalogtúra a Gubacsos kulcsosházban fejeződik be, ahol a batyukban hozott finomságok, valamint a házigazda, Varga Jenő által főzött tea segíti a beszélgetést. Részvételi szándékot (december 10-ig) köszönettel veszi a túravezető: Scheitler Adrienn ( 20/340-4184), e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ► december 28., szombat: „Téli Tenkes”. Útvonal: Máriagyűd, Templom tér – Siklós (14 km, szintemelkedés: 213 m). Találkozás: 10.00 órakor Máriagyűdön a Templom téren (a találkozási helyre Pécsről a 8.15-kor, vagy a 8.45-kor induló siklósi busszal a máriagyűdi elágazásig utazva, majd onnét 3,5 km-t gyalogolva lehet eljutni). Túrave-zető: Tollas Tibor ( 30/956-1695). ► december 31.,kedd: „Koccintó túra”. Útvonal: Árpádtető – Fehér-kúti kulcsosház – Rábay-fa – Tubes – Misina tető – Tettye (12,5 km, szintemelkedés: 296 m). Ta-lálkozás 9.15-kor az árpádtetői buszfordulóban (a találkozási hely elérhető az Uránvárosból 8.37-kor induló 4-es busszal, amelyre a főpályaudvaron 8.47-kor, az Árkádnál 9.52-kor, a Mohácsi útnál 9.00-kor, a Budai vámnál 9.05-kor lehet felszállni). Túravezető: Nagy Balázs ( 20/976-5582). ► január 1., szerda: „Pezsgőbontás a Jakab-hegyen”. Útvonal: Éger-völgy (Ürög felső a.m.) – Patacsi-mező – Jakab-hegy – Éger-völgy (10,1 km, szintemelkedés: 370 m). Találkozás: 10.45-kor a Teca Mama Vendéglő előtt (a 23Y jelzésű autóbusz a Fagyöngy utcából 9.54-kor indul, 10.12-kor az Árkádnál, 10.24-kor Uránvárosban le-het felszállni rá). Túravezető: Becze László ( 30/172-2821). ► január 4., szombat: XVIII. Baranyai Aurél Emléktúra. Útvonal: Szentkút autó-busz-forduló – Horvát Adolf Olivér emlékkő – Cinke tanya-emlékkő – Patacsi-mező – Jakab-hegy – Zsongor-kő – Éger-tető – Éger-völgy (13 km, szintemelke-dés: 405 m). Találkozás: az uránvárosi autóbusz-végállomáson 8.45-kor (a 24-es busz a Fagyöngy utcából 8.24-kor, az Árkádtól 8.44-kor, az uránvárosi buszvégállomástól 8.57-kor indul. Túravezető: Tóth Klára ( 20/527-8913). A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► december 5., csütörtök: Falujáró túra Erdősmecskére. Látnivalók: állatkert, katoli-kus és szerb templom, kiállítások. Táv: 5 km, szintemelkedés: 40 m, a túra fajtája: könnyű. Belépők: állatkert 10 fő felet 800 Ft/fő, kiállítás: becsület kassza. Találkozás: Erdősmecske, községháza (forduló) megállóban 8.55-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 8 órakor indul a busz, Pécsváradról a „Kollégium” megállóból 8.30-kor indul a járat Erdősmecske felé. (Figyelem! Pécsváradon két busz indul Erdősmecske felé 8.30-kor, de csak az egyik megy be a faluba, melynek Erdősmecske a végállomása, a másik járat nem jó, az Mohácsra megy és csak Erdősmecske, kültelek megállót érinti!) Hazatérés: Erdősmecskéről 12.25-kor indul a busz Pécsváradra, onnan tovább 12.54-kor, mely Pécsre 13.25-re érkezik. Túravezető: Markesz István. ► december 22., vasárnap: Évzáró túra + meglepetés. Útvonal: Remete-rét – Dél-Dunántúli Piros túra útvonala – Mecseki-parkerdő – Mandulás – Állatkert – Szaniszló-pihenő – Dömörkapu – Irma út – Tettye (8 km, szintemelkedés: 130 m, a túra fajtája: könnyű, kis szintemelkedéssel). Találkozás: Remete-réten a buszmegállóban 9.55-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 23-as kocsiállásáról 9.30-kor indul a busz). Hazatérés: a Tettyéről 12.45, 13.25, 14.05… (40 percenként) indul a 33-as helyi járat a Főpályaudvar felé. Túravezető: Éger Zoltán. ► január 5., vasárnap: 1. évnyitó nosztalgia túra a Zsongor-kőhöz + stifolder-kóstoló. Útvonal: Patacs – Déli Farkas-forrás – kelta földvár – Zsongor-kő – Sas-fészek – Babás-szerkövek – Makra – Sajgó – Kővágószőlős (10 km, szintemelke-dés: 400 m). Kóstoló: 450 Ft/fő. Találkozás: Patacson a Kovács Béla utcai buszfordulóban 8.50-kor (a Gesztenyésből 8.10-kor, ÁRKÁD-tól 8.29-kor, Uránvárosból 8.41-kor indul a 27-es járat, melyre a köztes megállókban is fel lehet szállni). Hazatérés: Kővágószőlősről 13.05, és 15.48-kor indul a busz, mely Pécsre 13.29 és 16.12-kor érkezik. Túravezető: Éger Zoltán. A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► december 8., vasárnap: „Találkozás a Mikulással”. Útvonal: Kárász – Vörösfe-nyő kulcsosház – Balincai-forrás – Vörösfenyő kulcsosház – Kárász (11 km, szint-emelkedés: 210 m). Indulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet ( 20/260-1947). ► december 14., szombat: „Advent” a sikondai tónál. Útvonal: Körtvélyes – Vadász-tanya – Horgász-tó (piknik) – Cserma – Varga-hegy – Kökönyös (10 km, szint-emelkedés: 150 m). Indulás: a 8.50-es körtvélyesi busszal. Túravezető: Németh Kata-lin ( 20/507-0776). ► december 17., kedd: Túra az egészségünkért – Komló, arborétum. Indulás: 10.00 órakor Városház térről. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► december 30., hétfő: „Óév búcsúztató a Zengőn”. Indulás: a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► január 5., vasárnap: Újév-köszöntő pezsgős-túra. Útvonal: Kárász – Vörösfenyő kulcsosház – Kárász (11 km, szintemelkedés: 210 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajosné Ági. ► január 7., kedd: Túra az egészségünkért! – Cserma-aljai fák között. Indulás: a 8.00 órai sikondai busszal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► december 11.,szerda: Madarak védelme a ház körül: téli madáretetés. A program lehetőséget biztosít arra, hogy a madáretetők téli vendégeinek életébe bepillantást nyerjünk. A résztvevők megtudhatják, milyen táplálékkel szabad etetni a télen itt maradt kismadarakat és újrahasznosított anyagokból saját etetőt is készíthetnek. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 2 óra. Részvételi díj: 400 Ft/fő. Békés, boldog karácsonyi ünnepeket és szép túrákban, élményekben gazdag új esztendőt kívánunk valamennyi természetbarát társunknak! Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö¬vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

MECSEK HÍRADÓ 266. szám 2019. február Beszámoló a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2018. évi működéséről Szövetségünk működése 2018-ben szövetségünknek 18 tagszervezete volt: Dél-Zselic Természetbarát Klub (Pécs), Dráva Természetbarát Sport Egyesület (Pécs), Hétdomb Természetbarát Egye-sület (Komló), Hosszúhetényi Turista Egyesület, Kenderföldi Természetjárók (Komló), Mecsek Egyesület (Pécs), Mecseki Kóborlók (Pécs), Mediterrán Gyalogló Klub (Pécs), BMTSZ Nyugdíjas Szakosztály (Pécs), Pécsi Ifjúsági Unió, Pécsi Ifjúsági Természetjá-ró Egyesület (PITE), Pécsi Orvos Egészségügyi Sportkör, Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub, Pécsi Vörös Meteor, BMTSZ „Vándorok” Szakosztály, Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület, Szent Imre Iskolai SK (Siklós), Tenkes Természetba-rát Egyesület (Siklós). Szövetségünk 2018. február 10-én tartotta éves küldöttgyűlését – az előző évekhez hasonlóan – Pécsett a Balokány-ligetben, a PEPITA Kultúrtérben. Az előre meghirde-tett időpontban, 9 órakor határozatképes volt küldöttgyűlés, s a helyszín megtelt a tagszervezetek vezetőivel, tagságának képviselőivel, érdeklődőkkel és vendégekkel. A hagyományoknak megfelelően Tóth Klára elnök köszöntötte a megjelenteket, köztük a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség tagjait, Dománszky Zoltánt, Jakab Albertet, Bischoff Tamást (a későbbiekben Balázs László és Fodor Péter, a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség képviseletében is csatlakoztak a küldöttgyűléshez). Ezután a kiadott napirendnek megfelelően zajlottak az események. Strasser Péter levezető elnök, a BMTSZ alelnöke vezényelte a teendőket, közben Nagy Balázs, a BMTSZ elnökségi tagja az év eseményei során készített fotókat vetítette. A szöveges beszámoló elfogadása előtt azokat a természetjárókat köszöntöttük, akik 2017. december 11-én a Hegyek Napja alkalmából meghirdetett programon a Jakab-hegyen eredményesen oldották meg a Strasser Péter által összeállított, komoly fejtörést igénylő rejtvényt. A rejtvény megfejtése a sárgasávos hegyi szitakötő volt (e ritka, szép, védett rovar Magyarországon csak a Meleg-mányi-völgyben és Zobákpuszta mellett fordul elő). Az eredményes megfejtők, akik egy hőszigetelt poharat kaptak ajándékba: Ámán Erika (Mecsek Egyesület), Balog Árpád (Tenkes TE), Bosnyák Gabriella (Tenkes TE), Kolin Edit (Dráva TSE), Ujságh Zsolt (Tenkes TE). A küldöttgyűlésen – a hagyományoknak megfelelően – elismerések átadására is sor került. Aranybakancs-díjat kapott Szabó-Dalecker Ibolya (Mecseki Kóborlók) és Tátrai Bea (Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége), akik pályázatok írásával, gazdasági és adminisztrációs munkájukkal, a különböző hivatalokkal való kapcsolattartásukkal és a rendezvények szervezésében való közreműködésükkel hosszú évek óta segítik szövetségünket. Kimagasló természetjáró, ill. közösségi munkájukért – az egyesületek és az elnökség javaslatai alapján – emlékplakettet kaptak: Andrasekné Dávid Erika (Tenkes TE), Balázsy Péter (Pécsi Vörös Meteor Sportkör Természetjáró Szakosztály), Háber János (Ifjúsági Unió, Pécs), Ignátkó Imre (Vándorok), Kati Ildikó (Dráva TSE), Kovács-Kalita Beáta (Ifjúsági Únió), Kühár Zsuzsanna (Hétdomb TE), Pálinkás Istvánné (Szent Imre SK), Scheitler Adrienn (BMTSZ), Varga Nándorné (Hétdomb TE). Szövetségünk 2018. évi működését – nagyrészt – az előző évben elnyert NEA működé-si pályázatból, az MTSZ által adott támogatásból, valamint a felajánlott SZJA 1%-okból fedeztük, ez utóbbi az előző évekhez képest igen szép összeg volt (117.560 Ft). Ezekből a forrásokból fizettük a sportszövetségi tagdíjat, a gazdasági feladatok és a könyvelés forrásigényét is, amely az utóbbi években – a Sportszövetségek Szövetségé-nek a miénknél is rosszabb anyagi helyzete miatt – egyre növekvő tendenciát mutat. 2018-ban már 160.000 Ft körüli összeget fordítottunk ezekre a költségekre. Ennek fejében megtarthattuk keddenként az ügyeleti óráinkat a Tímár utcai székhelyünkön, biztosítottuk évente 10 hónapban a Mecsek Híradó fénymásolt példányait, alkalmi segítséget kaptunk pályázatok költségvetésének elkészítésében, elszámolásában. Tud-tunk fizetni terembért, s el tudtunk utazni a legfontosabb szakmai találkozókra. Támo-gattuk a Dunántúli Természetbarát Vezetők Találkozójának programját, a Dél-dunántúli Pirostúra megújuló bélyegző dobozainak elkészítését, eszközöket (metszőolló, macheta) vásároltunk a turistautak karbantartásához, s rendezvényeink – minimális – költségeit is ki tudtuk fizetni. Az elnökség kitartó lendülettel, összefogással végezte munkáját. Elnökségünk tagjai mellett Scheitler Adrienn, Schmidtné Samu Szilvia, Jancsi Attila, Baumann József segítette folyamatosan az operatív munkát. Az év során munkánkat több szervezet, intézmény is támogatta, illetve együttműködött velünk a programok propagálásában, szervezésében. Kapcsolataink sokszínűsége, gazdagsága nélkül szövetségi szinten és egyesületi, szakosztályi szinten is jóval nehezebben tudnánk megvalósítani elképzeléseinket. Esetenként konkrét segítséget, anyagi támogatást, szakmai együttműködést könyvelhettünk el. Kapcsolatainkat továbbra is fenntartottuk azokkal a szervezetekkel, intézményekkel, amelyek eddig is segítették munkánkat: Magyar Természetjáró Szövetség, Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége (Várhalmi Zsolt, Tátrai Bea), Duna-Dráva Nem-zeti Park Igazgatóság (Závoczky Szabolcs igazgató, Kulcsár Péter tájegységvezető, Nagy Gábor, Wágner László, Pallos-Rózsa Anita), Mecsekerdő Zrt. (Keszi László ve-zérigazgató, Ripszám István termelési vezérigazgató-helyettes, Hohn Miklós, Sajgó Ferenc, Pintér Ottó erdészeti igazgatók, valamint Kopeczky Tamás), Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Orfű Község Önkormányzata (Füzyné Kajdi Zita polgármester), Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportja (Bank László irodavezető), Dunántúli Napló (K. Mayer András), Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága (Dénes Andrea, Pásztor Andrea, Burián István, Varga Ágnes), BIOKOM Kft. (Szilasi Tamás). A szomszéd megyék természetbarát szövetségeivel, azok vezetőivel való kapcsolataink főként a Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Szövetség keretein belül élnek, bár tagságunk alkalmanként részt vesz egymás rendezvényein, túráin, ünnepségein is. Szövetségünk a Balokány-ligetért Összefogás tagjaként továbbra is aktív tagja az összefogásnak, a város e megújulásra szoruló területén végzett munkákból kiveszi részét. Ebben élen jár Baumann József, aki folyamatos ellenőrző tevékenységével, kritikus jelenlétével, kétkezi munkájával segíti az együttműködést. Tóth Klára az egyesület vezetőségének munkájában is részt vesz. A 2017-ben Mecsekszabolcson elkezdett környezetszépítő munka folytatódott 2018-ban is. A tavaly – a BIOKOM segítségével – megtisztított területen emlékkövet állítottunk a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, a helyi önkormányzati képviselő Oszoli Dénes, és helyi civil szervezetek összefogásával az egykori szabolcsi légakna és a bányavasút emlékére. Az emlékkő avatására a Szent Borbála emléktúra keretében került sor. A Mecseki Bányász Emlékút mentén elhelyezett kő környezete a későbbiekben a helyiek irányításával emlékparkká bővül. Az emlékhely nem jött volna létre a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, a BIOKOM, Oszoli Dénes, s a helyi civilek összefogása nélkül. Szövetségünk képviseletében a folyamat „motorja” Rónaky Gizella volt, akinek ezúton is köszönjük következetes munkáját. Közösségi szolgálatban továbbra is számíthattunk a középiskolásokra. 2018-ban a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola és a Leőwey Klára Gimnázium tanulói voltak leginkább segítségünkre (koordinálók az iskolák részéről Kámi Róbert, ill. Mucsi Gabriella voltak), forrástisztító munkájukkal, de a Balokány-ligetben és a Mecsek teljesítménytúrán is számíthattunk rájuk, pontőri feladataikat nagy kedvvel végezték a fiatalok. Rónaky Gizella túravezetőnk révén komoly mértékben támogattuk a Janus Pannonius Múzeum programjait. A „Múzeumi túrák” sorozatban havi rendszerességgel vezetett túrát Pásztor Andreával és Kámi Róberttel, valamint ő vezette a Néprajzi Múzeum által szervezett Szent Márton emléktúrát is. Kapcsolataink között számon tarthatjuk még a Kisújbányai Baráti Kör Alapítványt (Derksen Gyöngyi), mely kapcsolat keretében Rónaky Gizella és Tóth Klára többször képviselte szövetségünket. A Baranyában létrehozott Szent Márton Gyalogos Zarán-dokútról készült kiadvány összeállításban, a kiadvány bemutatásában, népszerűsítésében is részt vettek. Szövetségünk képviseletében Tóth Klára elnök több tanácskozáson képviselte a megyei természetbarát közösségeket, az MTSZ újjáalakuló Oktatási Bizottságában igyekszik előmozdítani a megújulást. Az év során több országos természetjáró tanácskozáson, eseményen vettünk részt. Tóth Klára elnök 4 alkalommal vett részt a megyei természetbarát vezetők számára rendezett tanácskozásokon Budapesten (február 5., március 23., szeptember 10., december 10.). Túravezetők és Jelzésfestők Országos Találkozóján (Budapest, november 12.) is ő vett részt, ahol ezúttal a túravezető-képzés volt a fő téma, s az oktatási szabályzat anyagát tekintették át a résztvevők, s tettek javaslatot az átdolgozásra. Szeptember 22-én, Dobogókőn a Természetjárók Napja ünnepségén ismét több bara-nyai természetjáró részesült kitüntetésben: Baumann József (Mecsek Egyesület) „A természetjárás fejlesztéséért” ezüst fokozat, Tóth Klára (Mecsek Egyesület, BMTSZ elnöke) „A természetjárás fejlesztéséért” bronz fokozat, Földesiné Kövi Ildikó (Me-csek Egyesület) „Gábor Ignác Emlékérem” kitüntetést kapott. A kitüntetésekhez ezúton is gratulálunk! Szervezetünk sokrétűségét bizonyítják még az egyesületek, szakosztályok egymással, ill. más csoportokkal való kapcsolatai is. Tagszervezeteink mindegyike rendelkezik e-mail címmel, így ez is segítette a kapcsolattartást. Az év során négy alkalommal tartottunk elnökségi ülést. Ezeken értékeltük az előző időszak eseményeit, megterveztük, szerveztük a következő időszak feladatait, aktuális problémákat oldottunk meg. Ezen kívül egy-egy rendezvény megszervezése, sikeres lebonyolítása érdekében több alkalommal tartottunk operatív megbeszéléseket az érintettekkel. Médiamegjelenés A Dunántúli Napló rendszeresen közli túrafelhívásainkat. K. Mayer András gondozta beküldött anyagainkat, nyílt túráink kiírása (egy-két kivétellel) megjelent az újságban. A Duna Televízió „Önkéntesek” c. műsorának 2018. novemberi adásában mutatta be a Kenderföldi Természetjárókról készített riportfilmjét. Honlapunkat (www.baranyatermeszetbarat.hu) Nagy Balázs szerkesztette, folyamato-san tudósítottunk az aktuális eseményekről, és közöltünk élménybeszámolókat. Az Eseménynaptár rovatot Schmidtné Samu Szilvia szerkesztette. Köszönjük mindkettőjük munkáját! Az éves megtekintések száma látványosan megnőtt: 2018-ban 167893 (egy napra vetítve ez 460), egy évvel korábban ez a szám 52431 volt! Ez a nagy ugrás elsősorban az Eseménynaptár rovatnak köszönhető. Naptárunk naprakész, és egyre több információ kerül bele. A naptár oldalt az elmúlt évben 25146 alkalommal nézték meg. A legtöbbet nézett szócikk: „A Mecsek turistaútjai” (65385 alkalom). Az elmúlt évben 162 cikk került fel a honlapra, ez kicsit kevesebb, mint az előző évi (196). Ezúton is kérünk – és bátorítunk – mindenkit, hogy természetjáró élményeit, tapasztalatait, a túrázással kapcsolatos friss információit rövidebb, vagy akár hosszabb írásokban ossza meg velünk a honlapunkon! A Mecsek Híradó – Strasser Péter szerkesztésében – júliust és augusztust kivéve min-den hónap első keddjén megjelent nyomtatott formában, és olvasható a honlapunkon is, ill. letölthető onnan. (A honlapunkon visszamenőleg valamennyi Mecsek Híradó megtalálható). A Mecsek Híradóban folyamatosan hírt adtunk az aktuális programokról, eseményekről és a nyílt túrákról. Közöltük a Mecsek Egyesület és a komlói Hétdomb TE nyílt túra kiírásait is. Megjelentettünk túraleírásokat, élménybeszámolókat, több írást, híradást vettünk át az MTSZ, a Turista Magazin, a Mecsekerdő Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjairól, valamint más hírportálokról, és ismertettük a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, és – ha időben megkaptuk – a Mecsekerdő Zrt. természetjáró programjait, továbbá a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség a Mecsek területén szervezett rendezvényeinek kiírásait is. Továbbra is arra törekszünk, hogy a Mecsek Híradó egyfajta történeti összefoglalását is adja a Baranya megyei természetjáró eseményeknek és természetjáró mozgalomnak, és az utókor számára is használható forrás legyen. A Mecsek Híradó 2018. évi számaiba írtak: Arató Csongor, Baumann József, Biki Endre Gábor, Biros Béláné, Feketéné Móró Erzsébet, dr. Gundrum Károly, Háber János, Jancsi Attila, Kispál Péter, Nagy Balázs, Pál Krisztina, Romvári Tibor, Scheitler Adrienn, Schóber József, Strasser Péter, Szabó-Dalecker Ibolya, Tóth Klára. Köszönjük írásaikat! Kiadványok 2018 novemberében jelent meg a Cartographia Kft. a Mecsek – Villányi-hegység turis-tatérkép új kiadása a Baranyai-dombság keleti részét ábrázoló kiegészítő térképpel. A térkép aktualizálásában baranyai természetjárók is részt vettek (Arató Csongor, Biki Endre Gábor, Jancsi Attila, Nagy Balázs, Strasser Péter). Megjelent a Szent Márton út Baranyában című kiadvány a Kisújbányai Baráti Kör Alapítvány kiadásában, Sólyom László támogatásával. A kiadvány anyagának összeállításában Rónaky Gizella és Tóth Klára is részt vett, valamint – térképészeti munkáival – Jónás István is hozzájárult a hasznos, értékes útmutató, „zarándokkönyv” elkészítéséhez. Események, rendezvények ● Dunántúli megyék természetbarát vezetőinek találkozója 2018 augusztus havában szövetségünk rendezte meg a találkozót Mohácson. A találkozón valamennyi dunántúli megye és Budapest (BTSSZ) is képviseltette magát, az MTSZ részéről Szőke Viktor vett részt. A három napos programban a szakmai megbeszélések mellett mohácsi városnézés, a kölkedi Fehérgólya Múzeum és Sátorhelyen a Mohácsi Történelmi Emlékhely megtekintése, valamint egy horvátországi, drávai hajózással egybekötött kirándulás is szerepelt (Eszék, Vörösmart, hercegszőlősi borkombinát meglátogatása). Köszönjük a találkozó megrendezésében nyújtott munkát Szabó-Dalecker Ibolyának, Tóth Klárának és Varga Györgynek, valamint Mohács Város önkormányzatának, kiemelten Kovácsné Bodor Erika alpolgármesternek. ● Nyílt túrák Szövetségünk 2018-ban is változatos túrákat hirdetett meg a nyílt túrák keretében. Túraprogramunkban szerepeltek a hagyományos emléktúrák mellett hosszabb-rövidebb távú túrák, melyek közül ki-ki kedvére válogathatott. 56 meghirdetett nyílt túránk közül kettőt helyeztünk át másik időpontra, a rendkívül zivataros időjárás miatt. A gondosan megtervezett, megszervezett túrákat 34 túravezető vezette, közülük többen (több túrát is. Az általunk meghirdetett túrákon átlagosan 25 fő vett részt, összességében közel 1400 turista (ebben a számban nincsenek benne a tagszervezeteink által meghirdetett egyesületi túrák). Honlapunkon sok nyílt túráról jelent meg képes beszámoló, de ennél jóval több volt a Facebook-on felfedezhető képek sokasága. A túráinkon való részvételt erősen befolyásolja az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás, valamint az a tény is, hogy – örvendetesen – egyre növekszik az egyesületek, baráti csoportok által meghirdetett nyílt túrák száma, tehát nagyobb a választási lehetőség a hétvégi túraajánlatokból. Szövetségünk nyílt túráit a következő túravezetők vezették, kiknek munkáját ezúton is megköszönjük: Andrasek Csaba, Balázsy Péter, Balog Árpád, Baumann József, Becze László, Benedek Balázs (Kaposvár), Berki László, Bíró Gábor, Bóday Miklós, dr Héjjas Péter, Dr Németh Gézáné, Földes Béla, Gayer Éva, Horváth Attila, Ignátkó Imre, Jancsi Attila, Keményffy Balázs, Kopjárné Győri Erika, Markesz István, Müller Nándor, Müller Norbert, Nagy Balázs, Őri Zsuzsanna, Pál Krisztina,Rónaky Gizella, Scheitler Adrienn, Schóber József, Szász Károly, Takács Ferenc,Tollas Tibor, Tóth Klára, Treitz Károly, Várnainé Meng Hajnalka. Túravezetőink felkészültek, tisztában vannak azzal, hogy tevékenységük nyomán tovább nőhet a természetet kedvelő, azt rendszeresen járó, és azt védelmező emberek száma. Alapfeladatunk ez a nagy felelősséget, tájékozottságot, komoly munkát igénylő vállalt feladat. Köszönet jár érte! Több túravezetőnk 3-4 túrát is vezetett az év folyamán (Balázsy Péter /5/, Baumann József /3/, Bíró Gábor /3/, Schóber József /3/, Tóth Klára /4/). Kiemelkedő volt 2018-ban is Balázsy Péter túravezetői teljesítménye, aki a DDP túra szakaszolásával, túráinak megtervezésével és 5 vállalt túrájával segítette a program megvalósulását. Tagszervezeteink közül a komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület és a Mecsek Egyesület hirdette meg túráit nyílt túraként a Mecsek Híradóban, gazdagítva ezzel a szövetség nyílt túra programját, más tájegységeket is bekapcsolva a nyílt túrák sorába. Köszönjük az egyesületi nyílt túrák vezetőinek a felkészülést és a túravezetést: Baumgärtner Norbert, Biki Endre Gábor, Becze László, Dukai Róbert, Éger Zoltán, Feketéné Móró Erzsébet, Gayer Éva, dr. Héjjas Péter, Horváth Attila, Kalangya Attila, Kállai Csilla, Keresztes Zsuzsanna, Markesz István, Miklovits György, M-né Szekeres Katalin, Nagy István, Németh Katalin, Németh Margit, Őri Zsuzsanna, Pál Krisztina, Ruzsinszky András, Sashalmi Lajos, Sashalmi Lajosné, Schóber József, Seregélyes Ildikó, Szabó Józsefné, Treitz Károly. ● Emléktúrák 2018-ban 15 emléktúra került megrendezésre a Mecsekben: Baranyai Aurél, Csokonay Sándor, Eperjesi Ernő, Horzsa Sándor, Horvát Adolf Olivér, Kiss György, Kovács Béla, Lafferton Henrik, Molnár István, Jegenyés János, dr. Pataki József, Rockenbauer Pál, Takács Gyula, Skóciai Szent Margit, Szent Borbála emléktúra. Az emléktúrákat nyílt túraként hirdettük meg. Köszönjük a túrákat a szervezőknek és a túravezetőknek. ● Teljesítménytúrák 2018-ban is bőséges választék várta a természetjárás ezen ágát kedvelőket. Valamennyi teljesítménytúránál rövidebb és hosszabb távok között lehetett választani, így mindenki megtalálhatta a kedvére való hosszúságú vagy nehézségű túrát. Tagszervezeteink eddig szokásos teljesítménytúráikat megrendezték. A szövetségünk, ill. tagszervezeteink (Dráva TSE, Dél-Zselic TK, Hétdomb Természetbarát Egyesület, Mecsek Egyesület, Mecseki Kóborlók, Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület, Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub, Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület, Szent Imre Katolikus Iskolai Sportkör, Tenkes TE) által megrendezett teljesítménytúrák mellett több más baranyai és megyén kívüli szervezet is rendezett teljesítménytúrákat a Mecsekben, a Dél-Zselicben, ill. a Geresdi-dombságban (Fekete Bárány Természetjáró Egyesület, Mecseki Mátrix Csoport, Pécs Városi Természetbarát Szövetség, Dombóvári Hangulat Szabadidősport Egyesület, DÖKE, Zöldgömb Sport Klub, Vásárosdombóért Egyesület, Dobogó Természetjáró és Hegymászó Egyesület, Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület, Magyar Vándorok Teljesítménytúrázó egyesülete, Vargánya tanya, Randonneurs Hungary). A rendezők és rendezvények nagy száma azt jelzi, hogy a baranyai tájak kedvelt célpontjai a teljesítménytúráknak – köszönhetően többek között a karbantartott turistautaknak, a jó turistajelzéseknek, melyekért szövetségünk jelzésfestői sokat dolgoznak. Valamennyi teljesítménytúra kiírását megjelentettük a Baranya megyei rendezvénynaptárban, a Mecsek Híradóban, és a honlapunkon is. Köszönjük a rendezőknek a teljesítménytúrák megrendezését, és az útjelzésfestők áldozatos munkáját, ami nélkül nehezebb lenne a teljesítménytúrák megrendezése! ● A Hegyek Napja December 16-án a Hegyek Napja rendezvénnyel harmadik alkalommal kapcsolódott szövetségünk az ENSZ által meghirdetett Hegyek Nemzetközi Napja programhoz. Ezúttal is a Jakab-hegyen vártuk a túrázókat, akik maguk választotta útvonalon jöhettek fel a hegyre, és a túra emlékére emlékjelvényt kaptak. A résztvevők ez alkalommal egy „sós süteménybe göngyölt”, a Mecsekkel kapcsolatos kérdésre válaszolhattak, a helyes választ adók jutalma pedig egy SPORT szelet volt. ● Megemlékezés a Baranyai Természetjárók Panteonjánál Több éve már, hogy halottak napja alkalmából megemlékezést tartunk a Büdös-kúti kulcsosház közelében található emlékhelyen. 2018-ban október 26-én délután kerestük fel az emlékhelyet, ahol felidéztük elhunyt túratársaink emlékét, megelevenítve személyüket, a hozzájuk kapcsolódó történeteket, erőt merítve abból az örökségből, melyet ránk hagytak. Sajnos 2018-ban is gyarapodott a táblák száma, de el kell fogadnunk: ez az élet rendje. Köszönjük Baumann Józsefnek az emlékhely gondozását és a névtáblák felhelyezését. ● Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó A találkozót 2018-ban a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség rendezte meg júniusban Sziágypusztán – sokszínű programmal, igen szép környezetben. Kis küldöttségünk (hatan voltunk) örömmel járta a vadászterületeket, a nagyatádi múzeumokat, a kaszópusztai erdei iskola tanösvényeit, a lombkorona szintet, s a Baláta-tó nádasai közé épített labirintusokat. Többen is lehettünk volna! ● „Indulj el egy úton…” vetélkedő A Seregélyesi Baptista Általános Iskola – A Magyar Természetjáró Szövetség támoga-tásával – országos természetismereti-természetjáró vetélkedőt szervezett általános iskolások számára, melyen szövetségünkből a komlói Kenderföldi Természetjárók csapata vett részt, és bekerült a döntőbe, ahol 2. helyezést ért el. Köszönjük a gyerekeknek a versenyzést és Strasser Péternek a felkészítést. ● Természetjáró Fesztivál A Magyar Természetjáró Szövetség 2018. szeptember 7-9-e között a Börzsönyben, Verőcén rendezte meg először ezt az eseményt, melyen a baranyai természetjárókat a Dél-Zselic Természetbarát Klub tagjai képviselték. ● Jelvényszerző túramozgalmak A jelvényszerző túramozgalmaink teljesítőinek száma – általában – továbbra is ala-csony. Kiemelkedő létszámú teljesítés abban az esetben történik, ha célzottan, együttes túracsoportot szervez valaki egy adott mozgalom útvonalának bejárásra (lásd Mecseki Zöldtúra, 2018-ban egy székesfehérvári egyesület tagjai). A baranyai jelvényszerző túramozgalmak teljesítőinek száma 2018-ban: Túramozgalom A teljesítők száma A változás iránya az előző évhez vi-szonyítva 2016 2017 2018 Baranya kilátói 4 1 2 ↑ Baranya legszebb templomai 3 1 0 ↓ Baranyai kerékpáros körtúra 0 0 1 ↑ Baranyai várak 1 0 0 ↓ Baranyai-dombság turistája 2 0 2 ↑ Dél-Baranya turistája 0 0 0 = Dél-Zselic turistája 0 1 1 = A Dunától a Dráváig – 10 1 ↓ Kincses Baranya 3 1 0 ↓ Mecsek forrásai 4 1 2 ↑ Mecsek turistája 2 2 2 = Mecseki barangolások háztól házig 1 1 4 ↑ Mecseki Zöldtúra 11 4+30 21 ↑ ÖSSZESEN 31 52 36 ↓ A megyei túramozgalmak igazoló füzeteit nagyrészt már letöltik a honlapunkról a túrákra indulók, az országos nagy útvonalak bejárásához szükséges füzetek iránt viszont a vásárlási kedv még mindig megvan, bár összességében ez is visszaeső irányt mutat. Az év során kézhez vehettük az MTSZ által kiadott, megújult igazoló füzeteket (OKT, RPDDK) is. 2018-ban az alábbiak szerint igényeltek igazolófüzeteket szövetségünknél: Túramozgalom Igényelt igazolófüzetek száma A változás iránya az előző évhez viszonyítva 2016 2017 2018 Országos Kéktúra 30 18 11 ↓ Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra 28 28 19 ↓ Alföldi Kéktúra 12 7 3 ↓ Közép-dunántúli Pirostúra 3 0 0 ↓ Dél-dunántúli Pirostúra 9 3 2 ↓ Túramozgalmak Baranya megyében 2 1 0 ↓ ÖSSZESEN 84 60 35 ↓ ● Természetjáró minősítések A természetjáró minősítések adminisztrálását, értékelését ez év során is Jancsi Attila végezte. A 2018-as évben a megyei szövetségnél 16 minősítést bíráltunk el, a követke-ző megoszlásban teljesítették a túrázók az egyes fokozatokat: – bronz fokozat: 11 fő (Dél-Zselic TK: 8, Mecsek Egyesület: 1, POEÜ: 1, PITE: 1), – ezüst fokozat: 4 fő (Dráva TSE: 1, Fekete Bárány TE: 1, POEÜ: 1, Tenkes TE: 1), – arany fokozat: 1 fő (Kati Ildikó, Dráva TSE). Az országos szövetség által elbírált érdemes és kiváló minősítésekről a 2018-as évben nincs tudomásunk. Viszont jelezték, hogy 2017-ben a Pécsi Túrakerékpáros és Környe-zetvédő Klubnál volt ilyen minősítés, ami nem lett megemlítve a tavalyi beszámolóban. Így utólag is gratulálunk Miklovich Csillának, Simon Attilánénak, Simon Évának az érdemes természetjáró fokozat teljesítéséhez. Továbbra is kérjük a szakosztályok/egyesületek vezetőit, hogy amennyiben tagjaik közül valaki az MTSZ-nél elbírált minősítésekből kap, azt jelentsék a megyei szövet-ségnél, hogy „dicsekedhessünk” vele. A leadások formátuma megfelelő volt. Köszönjük azoknak, akiket még rá lehet venni egy kis „körmölésre” és hajlandók adminisztrálni túráikat, mivel ezzel is elismerést szereznek szakosztályuknak, egyesületüknek! Továbbra is kérjük a szakosztályok/egyesületek vezetőit, hogy amennyiben tagjaik közül valaki elér „Érdemes” vagy „Kiváló” minősítési fokozatot – melyeket az MTSZ bírál el –, azt jelezzék szövetségünk felé is! Gratulálunk valamennyi, minősítést elért természetjáró társunknak! ● Kerékpáros szakág A kerékpáros programokat 2018-ben is a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub szervezte. Valamennyi kerékpáros rendezvény nyílt volt, azokon bárki részt vehetett. A rendezvények kiírásai az egyesület internetes honlapján (http://ptkk.blogspot.hu) olvashatók. Sikeres volt a két hagyományos kerékpáros teljesítménytúra: a „2x100 km Baranyában”, illetve a „Mecseki Hegyikerék” MTB túra is. A baranyai kerékpáros programokat színesítették a komlói DÖKE rendezvényei is. ● Természetbarátok Klubja A Természetbarátok Klubja 2018-ban is Scheitler Adrienn vezetésével működött. Az év során érdekes témákban hangoztak el különböző előadások. Január: A természetben élő vadvirágok legendái (dr. Khidhir Kinan és Bognár Rudolf), február: „Camino”-im (Ignátkó Imre), március: Az év madara – a vándorsólyom (Wágner László), április: A Magas-Tátra (Nagy Balázs), május: Kazbek – a túlélés egy füttyszó (Fodor Péter), június: A falvak értékei (dr. Lakatosné Novotny Sarolta), szeptember: A Nagymező (Jónás István), október: Egy hét az erdőkért – Az Erdők Hete mozgalom, az Év fája a virágos kőris (Scheitler Adrienn), november: Kalandozások az Őrség legszebb tájain (Pallos-Rózsa Anita). december: Vértes és Gerecse (Müller Nándor). December 15-én a klub programját egy évzáró túra zárta, mely a Kelet-Mecsekben vezetett a Hosszúhetény – Csengő-hegy – Takanyó-völgy – Zobákpuszta útvonalon, a túra végén a Gyopár kulcsosházban rendezett beszélgetéssel, Scheitler Adrienn vezetésével. A programokon átlagosan 18 fő vett részt, a legtöbben (56 fő) Müller Nándor könyv-bemutatóján voltak. Köszönjük Scheitler Adriennek a programok megszervezését, és az előadóknak a színes, érdekes előadásokat, valamint Tóth Klára és Nagy Balázs segítő munkáját, akik Scheitler Adrienn távolléte idején házigazdái voltak a klubnak, valamint a programok résztvevőinek a lelkesedését, ötleteiket és támogató, pozitív visszajelzéseiket. ● Képzések A 2018-as évben nem szerveztünk túravezető-képzést, de a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség által szervezett tanfolyamon 3 baranyai turista szerzett bronzjelvényes túravezető képesítést. Tagszervezeteink tagjai számára a túrák során használt technikai eszközökkel (GPS, fényképezőgép, telefon) való bánásmód elsajátítását segítő képzést tartott Nagy Balázs elnökségi tagunk. A téma – az eszközök által készített, rögzített adatok, útvonalak, fotók kezelése, tárolása, a Google lehetőségeinek kihasználása – sok érdeklődőt vonzott. A programsorozat időpontja a téli hónapokra esett, február, március hónapokban zajlott, alkalmanként 10-12 fővel. Scheitler Adrienn – munkahelyi kötelezettségből eredően is – a vándortáborozásra felkészítő pedagógusképzésben vett részt Testnevelési Egyetemen. Ugyanennek a képzésnek a keretében Tóth Klára – felkérésre – vizsgabiztosi feladatokat látott el a Lengyel-Annafürdőn zajló oktatásban, valamint a Sás-völgyi Erdei Iskolában. 2018. decemberében 14 fő jelentkezése után jelzésfestő-vezető tanfolyamot indítottunk. Technikai munkák ● Turista útjelzések felújítása 2018-ban Baranya megye turistaútjain összesen 129,2 km hosszan újítottunk fel jelzé-seket, legnagyobb részét a Magyar Természetjáró Szövetség pályázati támogatásával. A turista útjelzések felújítását a Dél-Zselic Természetbarát Klub, a Dráva Természetbarát Sport Egyesület, a Hosszúhetényi Turista Egyesület (HOTE), valamint a Tenkes Természetbarát Egyesület természetjárói végezték. Az útjelzés felújításokban részt vettek: Both Viktória, Horváth Viktória, Komáromi István, Strasser Éva, Strasser Péter (Dél-Zselic TK); Baumann József, Braun Andrea, Gida Tibor, Jancsi Attila, Jancsi Ibolya, Király Zsuzsanna, Kolin Edit, Kulcsár Gábor, Nagy Csaba, Németh Katalin, Nyújtó Teréz, Romvári Tibor, Soós Zoltán, Stiksz Zsu-zsa, Valkai Zsolt, Várnainé Meng Hajnalka (Dráva TSE); Takács Ferenc (HOTE), Andrasek Csaba, Andrasekné Dávid Erika, Balog Árpád, Dukai Tibor, Hargitai László, Hodics Mária, Juhász László, Pálinkás István, Ujságh Zsolt (Tenkes TE). Útjelzés felújítások 2018-ban NYUGAT- ÉS KÖZÉP-MECSEK Útjelzés Útvonal km Felújítást végző Z „emlékmű” Z négyzet elágazás (Miléva út) – Sári pihenő (új útvonal) 0,2 Dél-Zselic TK P négyzet Petőcpuszta, P sáv elágazás – Sás-völgy – Het-vehely v.m. 6,3 Dél-Zselic TK K „körtúra” Sás-völgy, Erdei iskola – Baksa út – Lófej – Nyá-ras-völgyi vadászház – Sás-völgy, Erdei iskola 7,2 Dél-Zselic TK S „körtúra” Sás-völgy, Erdei iskola – Cserma – Sás-völgy, Erdei isk. 3,3 Dél-Zselic TK P „körtúra” Sás-völgy – Cserma-oldal – Cigány-forrás – Sás-völgy 5,4 Dél-Zselic TK K kör K „körtúra” elágazás – Szarvas-kút – erdészeti műút – K „körtúra” elágazás 1,9 Dél-Zselic TK P kör P„körtúra” elágazás – Cigány-forrás (Sás-völgyben) 0,1 Dél-Zselic TK S kör S+ elágazás – Z+ elágazás (Kantavártól Ny-ra) 0,9 Dél-Zselic TK Z sáv Egregyi-völgy, műút, Barna-kő elágazás – Kisbattyán 4,0 Dél-Zselic TK P kereszt Komló, Kökönyös, Pécsi út - Jószerencsét u. elágazás – Komló, belváros – Cseresznyák, K + elágazás – Szöge-hegy – Pap-erdő, P sáv D-i elágazás 7,4 Dráva TSE, Dél-Zselic TK P kör P + elágazás – Gyöngy-kút 0,7 Dráva TSE K kereszt Komló, Szilvás, SPAR – Zobák akna – Pintó-tető – Egregyi-völgy 4,0 Dél-Zselic TK S kereszt Zobákpuszta – Pintó-tető – Szöge-hegy, P+ - S+ elágazás 3,6 Dél-Zselic TK P négyzet Dömörkapu – Lámpás-völgy – P sáv elágazás 2,4 Dél-Zselic TK P háromszög Lapis – Tubes 0,9 Dél-Zselic TK P kereszt Tubes – Bányász út, P háromszög elágazás 0,9 Dél-Zselic TK S kereszt Pécs, Gyükés – Dömörkapu – Lapisi út 4,8 Dráva TSE P kereszt Dömörkapu – Gyükés 0,8 Dráva TSE S sáv Dömörkapu – S kereszt elágazás 0,5 Dráva TSE Z kör Isten-kút – Nagydeindol – Lapis 2,5 Dél-Zselic K kereszt Pécsbánya autóbusz forduló – Fehérkúti kulcsosház 2,1 Dráva TSE Z négyzet Mánfa, Budafa – Sugói-rét 1,1 Dráva TSE Nyugat- és Közép-Mecsek összesen 61,0 KELET-MECSEK Útjelzés Útvonal km Felújítást végző K négyzet Máza, Z+ elágazás – Váraljai erdészház – Kappenvasszer – Óbánya 6,5 Dél-Zselic TK S kereszt S sáv elágazás, Dögút-tetőtől É-ra – Büdös-kút – Vörös-cser – Váraljai erdészház 6,0 Dél-Zselic TK, HOTE P kör Barna-kő – Sin-gödör – Szederindás-kút – Hidasi-forrás 3,9 Dráva TSE S háromszög Hosszúhetény kultúrház am. – Zengő 3,7 Dráva TSE K háromszög S háromszög elágazás – Zengő 1,2 Dráva TSE Kelet-Mecsek összesen 21,3 ORMÁNSÁG Útjelzés Útvonal km Felújítást végző S sáv Markó-csárda, 6-s főút – Bicsérd – Zók – Pécs-bagota – Baksa – Tengeri – Hegyszentmárton szőlőhegy 23,7 Dráva TSE K négyzet Sámod – Mailáthpuszta kulcsosház 7,6 Dráva TSE Ormánság összesen 31,3 VILLÁNYI-HEGYSÉG Útjelzés Útvonal km Felújítást végző K sáv Tenkes csárda – Vokány vasútállomás 10,4 Tenkes TE S kereszt Máriagyűd, közösségi ház – Bisse (temető), zöld sáv elágazás 3,0 Tenkes TE P Máriagyűd, templom – kálvária – fájdalmas Szűzanya szobor – Máriagyűd, templom 1,0 Tenkes TE P sáv Gyűdi-nyereg – Csukma (K sávval fonódó útsza-kasz) 0,6 Tenkes TE Z sáv K+ elágazás – Kistótfalu, pincesor – Hosszú rét (K sávval fonódó útszakasz) 0,6 Tenkes TE Villányi-hegység összesen 15,6 Összesen: 129,2 km ● Források, emlékhelyek gondozása, egyéb munkák a Mecsekben A Mecsekben a források karbantartását, felújítását, a turista emlékhelyek gondozását 2018-ban is elsősorban a Mecsek Egyesület Munka Osztálya végezte – Baumann József vezetésével – a Mecsekerdő Zrt., illetve a BIOKOM Kft. segítségével. Az alábbiakban Baumann József összegzésében ismertetjük a munkákat. A 2018. évben ismét szép eredményeket értünk el a Mecsek-hegység és a Balokány-liget értékeinek megőrzésében. Ez évben is folytattuk a források karbantartását, újjáépítését, turista utakat tisztítottunk és útjelzéseket festettünk. A Széchenyi téri időjárásjelző házikó műszereit ellenőrizzük, szükség esetén beállítjuk, takarítjuk. Havi rendszerességgel takarítjuk a petőcpusztai Mária-kápolnát és a harangláb környékét. A közeli temetőben az egyetlen még álló síremlék környezetét kitisztítottuk és a sírkövet és betűit megújítottuk. A Magyarok kunyhója emlékoszlopának alsó alapkövezetét megújítottuk és az emlékoszlopra új nemzeti színű szalagot kötöttünk. Részt vettünk a turistajelek megújításában és a kirándulások alkalmával a jelzéseket eltakaró kisebb ágak lemetszésében. A Darázs-csípte katonai emlékhelyet negyedévente takarítjuk és a fagyáskárokat a BIOKOM segítségével kijavítottuk, újrafestettük. A Gubacsos-forrás közelében lévő kutyasírt és a hozzá vezető ösvényt évente kétszer tisztítjuk a benőtt ágaktól, bozóttól. Rendszeresen takarítjuk a forrásvédnökökkel a közel 250 védnökség alatt álló mecseki forrást. A Természetjárók Panteonját takarítjuk, és – sajnos egyre gyakrabban – építjük be elhunyt túratársaink fekete gránittábláit. A Balokány-liget forrásait rendszeresen ellenőrizzük és takarítjuk. Egy új szemetes edényt betonoztunk be a Pepita Kultúrtér épülete mellé a tisztaság javítása érdekében. A megkopott tanösvény táblák feliratos fóliáit szükség szerint kicseréljük. A szivattyú-házban lévő fúrt kút túlfolyójának kiépítését szorgalmaztuk a kiöntések miatt valamint a József utcai Csorgó-kút lebontott köveinek megmentését és tárolását a Balokány-ligetben. Remélhetőleg összefogással a fölső sétányon felépítésre kerül és egy ismertetőtáblán olvasható lesz Pécs város vízellátásának története. Egy oszlopos madáretetőt építettünk be a Pepita épülete mellé, melyet a BIOKOM biztosított számunkra. Az év folyamán három forrás felújítására adtuk be kérelmünket a Zöldhatósághoz: Hidegkút-forrás, Mohosi-kis-kút, Pécsi Barlangkutatók-forrása. A Véméndi önkor-mányzat kérésére tervet készítettünk az Ötvályús-forrás, a Pince-forrás és a Pálinkafő-ző-forrás felújításához. A Balokány-liget Aranyeső-forrás tábláit letisztítottuk és újra-festettük. A Dagonyázó-forrást eredeti állapotába visszaállítottuk és új forrástáblát helyeztünk el rajta. Az Apacsok-kútja festett feliratát gránit táblára cseréltük. A pécsváradi Mosó-kútnál elhelyeztük a forrás új tábláját. Az Andorlaki-forrást és környezetét kitisztítottuk és a forrástáblát újrafestettük. A Húsvét-forráshoz felújítottuk a turistajelzéseket, kitakarítottuk a patak menti kis ösvényt a biztonságosabb vízhez jutás érdekében. A forrás környezetét a lehullott és kidőlt fáktól megtisztítottuk. A Szúnyog-forrást jelző táblát pótoltuk, mert valaki elvitte a régit. A Laura-forrás jelzésének kezdetéhez egy oszlopra szerelt táblát helyeztünk el. Felújítottuk a Kincskereső-forrás falazatát és előterét, mert az idő kikezdte. A Mihály remete-forrásnál hasonló munkákat kellett elvégezni, de itt a patak időnként megáradt vize is rongálta az előteret. A munkákhoz az anyagot és a szállítást a Mecsekerdő Zrt biztosította. Megfigyelést végeztünk egy éven át a Sárkány-kútnál, mert egy új vízkitörést fedeztek fel az arra járó túrázók. A PTE régészeinek segítettünk a Hosszúhetényhez közeli római villa vízellátásának lehetséges megfejtésében. Az orfűi önkormányzat kérésünkre kijavította a Turista-forrás falazatát és előterét. Az orfűi Pécsi barlangkutatók forrását – a felújítási engedély megérkezése után, az orfűi önkormányzat támogatásával – felújítottuk, így egy szép forrással gazdagodott a Mecsek hegység. A felsorolt munkákban közreműködtek: Baumann József, Baumann Józsefné, Csinádi Ferenc, Földesiné Kövi Ildikó, Füziné Kajdy Zita, Golubics István, Hang Csaba, Hágendor Norbert, Hirth István, Hohn Miklós, Hofmann Ákos, Horváth Ákos, Jancsi Attila Jónás István, Józsa Zoltán, Kassai József, Kámi Róbert, Kriston Barnabás, Kincses Miklós, Kopeczky Tamás, Kiss Milán, Keresztes Nagy József, Kóbor Gyula Dr., Kovács Szabó János, László József, Leipold Arnold, Lukács Ferenc, Molnár Dénes, Müller János, Nagy Attila, Nagy Balázs, Orfű önkormányzata, Pintér Ottó, Ripszám István, Stalenberger Tibor, Strasser Péter, Szabó Ferenc, Szabó-Dalacker Ibolya, Szajcsán Éva, Szabó Máté, Szilasi Tamás, Tóth Klára, Tóth Péter, Völgyi Sándor. Köszönjük munkájukat! Külön köszönet Kassai József kőfaragó mesternek, aki ez évben is díjmentesen elkészítette a Dagonyázó-forrás és az Apacsok-kútja szép tábláit és három elhunyt túratársunk emléktábláját a Természetbarátok panteonjára. Forrásvédnökök tevékenysége: a hat éve meghirdetett „Mecseki forrásvédnök mozga-lomnak” egyre több aktív tagja van. A Mecsekben 250 kiépített forrás van, melyekből 156 forrást vettünk védnökség alá, de a többi forrást is takarítjuk túráink során. A forrásvédnökök közt minden korosztály megtalálható tíz évestől a közel nyolcvan évesig. 2018-ban 560 fotót küldtek a védnökök az elvégzett munkáról. A Víz Világnapján előadást és vetítést tartottunk a Balokány-ligetben a mecseki forrásvédnökök munkájáról. Köszönet a forrásvédnököknek, akik ez évben is hozzájárultak szorgalmas munkájukkal a mecseki források megtisztításához. Köszönjük a szorgos munkát azoknak a ”névtelen” segítőinknek is, akik 2018-ban kirándulásaik alkalmával kitisztították a források előterét, összeszedték a szemetet és óvták környezetünk tisztaságát. ● Munkálatok a Baranyai-dombságban és a Geresdi-dombságban A Baranyai-dombság és a Geresdi-dombság értékeit a Mecsek Egyesület Természetjáró Osztálya gondozta, Biki Endre Gábor vezetésével, akinek összegzésében ismertetjük a 2018-ban elvégzett munkákat. A Lankás-forráshoz bevezető zöld kör jelzésű turistaút teljes hosszát kitisztítottuk, levágtuk az ösvényre belógó ágakat, a földből kihajtó akác és bodza sarjakat. A véko-nyan csordogáló forrást is kitisztítottuk. A Törökvári-pihenőhelyen az idei évben több rongálás is történt, ennek helyrehozatala és az illemhely teljes felújítása májusra meg-történt, így a teljesítménytúrára érkezőket már kulturált pihenőhely fogadta. Az Erdősmároki-horgásztónál a zöld négyzet jelzés mentén található Schram-keresztet hosszú évek óta nem láthatták a túrázók. A keresztet ugyanis még az 1990-es években ledöntötték, azóta pedig a bozót teljesen benőtte megmaradt darabjait. Még a tavalyi évben nekiálltunk a Dreher családdal a kitisztításának. Kácsor Zsolt kőfaragó mestert bíztuk meg a kereszt helyreállításával, melyet munkatársai 2018 tavaszára készítettek el. A munkálatok 2018 májusára elkészültek, és pünkösd hétfőjén került felszentelésre a kereszt, mintegy 100 fő jelenlétében, ahol a túrázókat és a megjelenteket az önkor-mányzat szép vendéglátásban részesítette. A feszület felújítása adományokból történt, 20 erdősmároki és külföldön élő magánszemély segítségével, de a Mánfán élő Dreher család volt a főtámogató, akiknek az ősei állították a keresztet. Három éves munkánk (küzdelmeink) eredményeként ebben az évben készültek el a restaurált Zsolnay angyalszobrok, melyek a máriakéméndi kegytemplom előtt állnak. A szobrokat 1987 táján egy nagy vihar megrongálta, és később további darabok törtek le. 2015-ben a Mecsek Egyesület Természetjáró Osztálya elhatározta, hogy valamilyen módon megpróbálja megmenteni a szobrokat. A kapott árajánlat közül is a legkedve-zőbb 3,5 millió forint volt. Az egyesület gyűjtést hirdetett, ami nem várt eredménnyel zárult: fél év alatt összejött a szükséges összeg, sőt több is, összesen 3.782.445 Ft. Na-gyon sokan adakoztak, cégek, magánszemélyek, és a környékbeli önkormányzatok is. A fennmaradó összegből még a kegytemplom bejárata feletti Magyarok Nagyasszonya, szintén Zsolnay mázas dombormű is restaurálásra került, a hiányzó elemek is pótlásra kerültek. Szintén közel 600.000 Ft-os utólagos gyűjtés eredményeként, a plébánia ugyanilyen összegű támogatásával 1 millió 200 ezer forintért felújítottuk a két hatalmas kőtámfalat. A templomhoz felvezető lépcsősor, és a két falsark újjáépítését, amire az angyalokat el lehetett helyezni, a pécsi püspök finanszírozta. A Mecsekerdő Zrt. jóvoltából két új asztallal és padokkal, valamint egy ismertető tab-lóval gazdagodott a nemrég a régészek által is konzervált Keresztelő Szent János temp-lom romja Somberek és Görcsönydoboka között. A romokhoz kijelölésre került egy új út, melyhez a táblák és oszlopok elkészültek, kihelyezésük és a sárga túraútvonalának részben új nyomvonalon történő felfestése a 2019-es évre tervezett. A közúti engedélyek beszerzése után két „turisztikai kresztáblát” készíttettünk, kiegé-szítő táblákkal, melyek a kegytemplom előtt kerültek felállításra az út mindkét oldalán. A táblák legyártása és kihelyezése 75.120 Ft-ba került, melynek felét a helyi plébánia, felét a természetjárók, és barátaink finanszírozták. Új tablók felállítására is sor került a kéméndi kegyhely előtt. A kihelyezett két turisztikai kresztábla és a mostani nagy tabló, melyen a búcsújáró kegyhely ismertetője lett elhelyezve, mind azt a célt szolgálja, hogy az erre elhaladó autósok, kerékpárosok és gyalogos túrázók figyelmét felkeltse, és ne csak elmenjenek a kegyhely mellett, hanem meg is álljanak, sőt betérjenek a templom udvarába megnézni a műemlék épületeket. A nagy tabló mellé egy kisebb olvasó tábla is készült, melyen a Baranyai-dombság turistatérképe lett elhelyezve, melyen követhetők az innen kiinduló jelzett turistautak is. A tablót a Mecsekerdő Zrt. Pécsváradi Erdészetétől kaptuk, melyet ezúton is köszö-nünk. A Mecsekerdő Zrt. jóvoltából a Baranyai megyehatárhoz közel eső Berekalja (megkö-zelítése legegyszerűbben Cikó felől lehetséges) elnéptelenedett településére új harang-lábat jelképező oszlop készült, melyre útirányt jelző fatáblák is kerültek, ami a sárga túrán gyaloglóknak nyújt segítséget a tájékozódásban. A Cikóhoz közeli Széplaki templomromhoz is kikerült egy fatábla, mely a helyes útirányt mutatja Berekalja felé. A harangláb mellé pedig egy olvasó tabló is készült, melyen Berekalja története is olvasható, rajta az egykori harangláb fotójával. A táblák kihelyezésében az erdészet munkatársai, és Pap Éva, az utolsó berekaljai lakos működtek közre, a táblákat pedig Hauk Nándor készítette. Köszönjük Ripszám Istvánnak és kollégáinak a segítségét, hogy elkészülhettek a kihelyezett létesítmények, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Berekalja története ne vesszen a feledés homályába. Munkánkat az alábbi szervezetek segítették vagy anyagiakkal támogatták: Baranya Megyei Német Önkormányzat, Cartographia Kft., Cserdi Önkormányzata, Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt., Kátoly Önkormányzata, Kisnyárád Önkormányzata, Maráza Önkormányzata, Máriakéméndi Német Önkormányzat, Máriakéméndi és Olaszi Római Katolikus Plébánia, Mecsekerdő Zrt., Pécsi Hírek, Pécsváradi Aranycipó Kft., Perekedi Német Önkormányzat, Schlossberg Vadásztársaság, Sombereki Önkormányzat, Tüke Busz Zrt. és az Új Dunántúli Napló. Technikai munkáinkat a következő személyek segítették: Baumgärtner Norbert, Baumgärtner Margaréta, Berki Zoltán, Biki Endre Gábor, Csép József, Dobosy György, Dobosy Györgyné, Dudók Piroska, Dreher Antal, Dreher Antalné, Éger Zoltán, Égerné Végh Éva, Erb József plébános, Fábiánné Mester Rita, Dr. Földi Krisztina, Fehér La-josné, Feketéné Móró Erzsébet, Fledrich Gabriella, Flodung Csilla, Gayer Éva, Hauk Nándor, Héjjas Jázmin, Héjjas Lóránt, Héjjas Mirjam, Dr. Héjjas Péter, Hendinger Zoltán, Horváth Sándor plébános, Horváth Vilma, Jakab Márta, Kalangya Attila, Kállai János, Kállainé Fischer Mária, Kehi József, Keresztes Zsuzsanna, Kispál Adrián, Kiss Milán, Kovács Klaudia, Dr. Lakatosné Novotny Sarolta, Lázár Albert, Madarászné Körmendi Ilona, Markesz István, Markesz Gergely, Mayer András, Mester Ferenc, Nagy Roberta, Prakter Mariann, Ripszám István, Rogner Ádám, Rogner Emilia, Rott Magdolna, Ruzsinszky András, Schleicher Eszter, Schveibert Róbert, Schóber József, Schmidtné Samu Szilvia, Strasser Péter, Szabó-Dalecker Ibolya, Szauer Melinda, Dr. Tamás Roland plébános, Treitz Károly, Úz Mária, Varga Norbert, Várnai Erika, Vető Éva, Wigand József és Zsigrai Attila. Mindenkinek köszönjük a közösség érdekében végzett önkéntes munkáját! Végezetül megköszönjük mindazok közreműködését, segítségét, akik bármilyen módon hozzájárultak ahhoz, hogy szövetségünk 2018-ban is eredményesen működhetett. Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Elnöksége Hóesésben a Cinke-tanyánál (Baranyai Aurél emléktúra) A természetjáróknak úgy kerek a világ, ha télen esik a hó. Talán éppen amiatt, hogy mostanában nem gyakran van részünk benne, értékeljük nagyon, és indulunk azonnal az erdőbe, amikor hó takarja az utakat, s fehérbe burkolja a tájat. Hogy nem csak az én saját véleményem ez, azt bizonyítja az idei XVII. Baranyai Aurél emléktúrán megjelentek szép száma is. Január 5-én a szokott úton mentünk Szentkútról, az autóbusz-buszfordulótól a zöld háromszöggel jelzett úton, kis pihenőt tartva a Horvát Adolf Olivér emlékkőnél, majd – a hirtelen jött hótól át nem látható rövidítő út helyett – a biztonságos, jelzett utat választva értünk a Cinke-tanya emlékkőhöz. Negyvenheten hallgattuk az emlékezést a hajdani Cinke-tanyáról, valamint Baranyai Aurél írását a gyönyörűséges rozsdás gyűszűvirágról (Digitalis ferruginea). Előbbit Tóth Klára, utóbbit Baranyai Pál olvasta fel. Előkerült – hagyományosan – a Baranyai-féle mézes pálinka is, valamint a „palotabo¬zsoki rettenetes”. Én ez utóbbit kóstoltam, nem volt rettenetes! Mesebeli volt a táj. A hulló hópihék és a kedves társaság miatt maradtunk volna még, de a tél az tél. Megállni csak rövid időre szabad. Innét sokan továbbindultunk a kék sáv jelzésen. A Patacsi-mezőnél Baumann Józsi vezetésével néhányan visszakanyarodtak a város felé, de szép számmal indultunk tovább a Jakab-hegy hódítására. Az erdőirtás „huzatja”, no meg az északi irányba fordulás kemény, hideg szelet hozott a nyakunkba, de a földváron belülre kerülve újra békés lett a táj. Fantasztikusan szép volt a fennsík, a kolostorromok, a hósipkás kilátótorony. Itt újra döntést hoztunk a továbbiakról. A többség a zöld körrel jelzett úton indult vissza a város felé, de Jónás Pistivel néhány bátor ember a Zsongor-kőt útba ejtve, s a Sas-fészek felé leereszkedve, a piros háromszöggel jelzett úton ment hazafelé. Mi a zöld körön szépen együtt haladva értünk le az Éger-völgybe, s néhányan betértünk a Teca Mama vendéglőbe is. Jó volt még egy kicsit együtt maradni, beszélgetni. Kiváló csapat jött megint össze, valahogy ezen a napon nem volt semmi rossz, semmi nehézség. Örültünk, hogy együtt vagyunk, emlékezhettünk kiváló elődeinkre, akiktől a természet szeretetét tanulhattuk meg. Ég áldja a NÉGY BARÁT-ot, s azokat is, akik velünk együtt tisztelettel emlékeznek rájuk! Tóth Klára túravezető Túra Komló környékén A 2019-es év első túráját január 6-án vezette a Mecsek Egyesület. Nemcsak a tagok és az ismert túratársak, hanem újak is jöttek. A túrán Biki Endre Gábor, a Mecsek Egyesület Természetjáró Osztályának elnöke köszöntötte a résztvevőket. Röviden elhangzottak az előző éves munkáink, eredményeink, majd a programfüzetek kiosztása következett. Egy kis meglepetéssel is készültünk, mégpedig mandarinnal kínáltuk meg a jelenlévőket. Ezután Becze Laci túravezető köszöntése és útvonal ismertetője következett. Ahogy azt sokan kívánhatták, szép havas tájon jártuk be a Komló környéki erdőket a Zobákpuszta – Mézes-tető – Pintó-tető – Szöge-hegy – Jánosipuszta – Gadányi-tó – Komló, Szilvás – komlói arborétum – Komló, autóbusz állomás útvonalon. A túrán kereken 50 fő vett részt. Utunk során a Szöge-hegyet is érintettük, ennek érdekes legendája van. Leírom, mert kevesen ismerik. Komlón, ott ahol egy kimagasló hegy büszkélkedik a völgyek felett, ott ahol a felkelő nap először sugározza be a fákat, bokrokat, virágokat, élt egyszer réges-régen egy Szöge nevű várúr, aki nagyon gazdag volt. A vár belső fala kőből épült, aminek szegle-tében állt a lakótorony. A várat kívül földsánc védte, hegyes cölöpökkel magasítva a rablók és az ellenség ellen. A várhegy északnyugati oldalán, az erdő alatti völgyben feküdt Gadány, ahol a réteken szarvasmarhák legeltek, a dombokon meg juhnyáj volt. Ez a sok állat is mind Szögi úré volt. A völgy felett büszkélkedő hegyet pedig egykori uráról Szöge-hegynek nevezték el. Szöge úr vára azóta nyomtalanul eltűnt. A Komlóhoz tartozó Jánosipusztán 1900-ban épült vadászkastély, cselédlakásokkal, gazdasági épületekkel. Jánosi Engel Adolf (1820–1903) nevéhez fűződik a komlói szénbányászat elindulása, a vasútvonal megépítése, valamint elemi iskola működtetése. Rendkívül sokat tett Komló és Pécs fejlődéséért. A kastély sokáig csecsemőotthon volt, jelenleg kihasználatlan és rossz állapotban van, felújításra vár. Kívülről még nem is annyira szembetűnő, de belül borzalmasan rossz állapotban van, a mennyezetek több helyen leszakadtak, az épület életveszélyes. Szinte mindent elvittek belőle, és amit nem tudtak, az össze van törve. A tető beázik, padláson rókák járnak, a valamikori park egy elhanyagolt dzsungel. Az emeleti szobák padlóján a beázás miatt vastag mohaszőnyeg alakult ki. A betört ablakokon keresztül beköltöztek a fecskék. Az ajtókról még az utolsó zárat, kilincset is leszerelték, ellopták. Hát egy dicső korszak véget ért Komlón is. De a természet örök, és az is marad. Mi most ezt jöttünk megcsodálni, és hogy mozogjunk, kint legyünk a jó levegőn. Köszön-jük Lacának a túravezetést, a többieknek, pedig, hogy eljöttek. Biki Endre Gábor Közép-európai Turista Találkozó Az aradi Zaránd Barangolói Turistaegyesület 8. alkalommal szervezte meg a Közép-európai Turista Találkozót 2019. január 11–13-ig. A szervezők képviseletében Nagy Árpád, az egyesület elnöke több alkalommal hívott bennünket, ígérve a havat és a jó programokat. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség tagszervezetei körében terjesztettük a meghívót, s végül heten indultunk útnak, szövetségünk és a Dráva TSE képviseletében. A hosszú útra Pécsről két autóval vágtunk neki. Útközben megálltunk Aradon, meg-néztük a Megbékélés Parkban a Szabadság szobrot, majd a 13 Aradi Vértanú Obeliszkjét az aradi vár közelében. Következő megállónk Borosjenő, Malom vendéglő volt, ahol a sidney-i operára hason-lító épületet csodáltuk meg. Folytatva utunkat egyre inkább havas lett a táj, s autónk egyre magasabb szinteket gyűrt le. Estefelé érkeztünk meg Kishalmágyra (Románia, Partium, Arad megye). Szállásunk a Minerva panzióban volt, igényes berendezésű szálláshelyen, két-három ágyas szobákban. A környezet csodálatos, a falu körül hóval borított hegyeket, domboldalakat láttunk. A találkozón 133 fő vett részt, többek között Beregszászról, Szabadkáról, Békéscsabá-ról, Debrecenből, Salgótarjánból, Székesfehérvárról, Aradról, stb.. Este Nagy Árpád minden csoportot emléklappal köszöntött, majd ismertette a másnapra tervezett túrákat. Szombaton Kishalmágyról Felső Hosszúsor faluig autóval mentünk, majd innen jelzés nélküli ösvényen kezdtük meg utunkat, érintve Morkanesti hegyi falut, majd a Gyalóc-fennsíkon át a főgerinc felé. A fennsíkról a rövidebb túra (9 km, 495 m szint) résztvevői visszafordultak. A hosszú túra célpontja az Arad Sziklája csúcs volt, amely 1429 méter. Elől a hótalpasok és sílécesek törték az utat. Sajnos, a több mint 1 méter magas hó és a bedőlt fák miatt a kb. 400 méteres szintről a kb. 1150 méter magasságig jutottunk csak el. A táj mesebeli volt. A párás idő miatt sajnos nem láthattuk meg a Retyezát csúcsait (előzetesen ezt is ígérték). Többször derékig süllyedtünk a hóban. A nehéz útviszonyok miatt lassan haladtunk, majd a túravezető javaslatára visszafordultunk, hogy a vacsorára visszaérjünk. A szállásunkon 3 fogásos vacsorával, és borral kínáltak bennünket. Helyi szilvapálin-kát kaptunk ajándékba, amelyről Nagy Árpád elmondta, hogy a két turistaházuk területén lévő szilvafák terméséből készíttették, s bazsalikom virágával ízesítették. (Azt már csak csendben teszem hozzá, hogy „csókos” pálinkaként ajándékozták, miszerint csak üvegből szabad inni belőle!) Örömünkre szolgált, hogy Török Zsolt aradi hegymászó is velünk tartott az úton, illetve élménybeszámolót tartott a vacsora után. Szüleivel (akik bakancsos turisták voltak) 3 éves korában kezdte a túrázást, és 5 éves kora óta hegyet mászik. Megmászta a Himalája legnehezebb csúcsát, a 8126 m magas Nanga Parbatot is, Patagóniában pedig a Cero Torre csúcsot hódította meg. Élményeiről vetítés is volt, amit köszönünk neki. A második napon levezető túra volt, amit – többek kérésére – lerövidítettek a rendezők, mivel hosszú út állt még előttünk hazáig. A túra Dánfalva hegyi falu környékén kb. 5 km hosszú volt. A hó itt jóval kisebb volt, viszont a táj itt is szép, de sajnos a párás, ködös idő miatt itt is rövid volt a látótávolság. Visszaérkezésünkkor egytál étel várt bennünket, majd fényképezkedtünk még, s a búcsúzás következett. Nagy Árpádnak és Török Zsoltnak emlékül átadtuk az idei naptárunkat – Müller Nándi fotóival – a dél-dunántúli várakról, várromokról, s elköszöntünk. Nagy Árpád arra biztatott bennünket, hogy jövőre még többen vegyünk részt a találkozón. A hangulat, a sok-sok kedves ember, a gyönyörű, havas hegyvidék, a kiváló vendéglá-tás miatt szívesen útra kelünk máskor is. Nem volt könnyű a hosszú autóút (oda-vissza kb. 900 km), nem volt könnyű a havas utakon túrázni, de gyönyörű volt, nehézségei ellenére is örök, örömteli élmény volt mindannyiunknak. Braun Andrea IX. Desztinációs túra Január 12-én kilencedik alkalommal rendeztük meg az Orfű környéki „Desztinátiós túrát”, ezúttal a következő, 12 km hosszú útvonalon: Orfű-abaligeti elágazás – Kutyasír – Bodó-hegy – Abaliget – Tekeres – Orfű. A túrán 45 túrázó vett részt. Az autóbuszról leszállva szép havas útvonalon haladtunk a Gubacsos-erdészházhoz, majd felfelé megnéztük a Vadásztacskó sírját. Felérve a tetőre, víznyelők közt halad-tunk a fiatal erdőben, amit később szép szálerdő követett. Az Abaligeti-tóhoz és barlanghoz famatuzsálemek között ereszkedtünk le. Itt egy kis pihenőt tartottunk és elfogyasztottuk a reggelit, majd ismertetőt hallgattunk meg a barlang történetéről, élővilágáról, külön a denevérek szaporodásáról, életéről, valamint a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2019. évi nyílt túra programfüzetét adtuk át az érdeklődőknek. Innen a tavak mentén értünk Abaliget település központjába, ahonnan felsétálunk a temető aljáig. A továbbiakban szép nyitott panorámában gyönyörködhetünk a Várhegy mellett elhaladva. A viszonylag tiszta téli időben szemünkkel messze elkalandozhattunk a távoli messze-ségekbe. A volt Bába-kút felett megnéztünk egy szép kőkeresztet, ahol ismertettük a keresztény emlékhelyek építésének történetét, valamint a felkeresésükre meghirdetett túrasorozatot, melynek kísérőfüzete hamarosan átvehető lesz a BMTSZ irodájában. Innen egy szurdokúton felfele haladva értünk a tetőre, ahonnan az északi oldal távoli tájait fürkészhettük, mint például a Napszentély-kilátót, és a környék településeit. Innen hamarosan a Kis-hegyre értünk, ahonnan ismét szép kilátásban volt részünk. Leereszkedtünk a hóval és jéggel borított úton a Herman Ottó-tóhoz. Itt a fáradtabbaknak és sietősebbeknek lehetőségük volt a korábbi buszt elérni. A túrázók nagyobb része a Herman Ottó-tó mentén tett egy kis kitérőt a kőkeresztig, ahol sok szép fotót készítettek a téli környezetről. A csónakkikötőtől néhány perc séta után Tekeres főutcáján a Lovas Panzióhoz értünk, ahol kellemes meleg helyiséggel és finomságokkal kínáltak bennünket. A kellemes pihenés után a Pécsi-tó északi oldalán folytattuk utunkat a falu központjáig, ahol buszra szálltunk a kellemes túra után. Egy élményekben gazdag szép téli napot töltöttünk el immár a kilencedik Desztinációs túra alkalmával. Baumann József túravezető Vándorlás Baranyából Tolnába a sárga túrán A tolnai és baranyai sárga túra (sárga sáv jelzés) 2011-ig Szekszárdtól kiindulva a Szekszárdi-, majd a Geresdi-dombság tájain át Véméndig vezetett. Ez került meghosz-szabbítása akkor egészen a Baranyai-dombság tájain át a Kátolyi elágazásig (Ruzsek-malom). Ekkorra alakult ki a Baranyai-dombságban a turistaút-hálózat fő irányvonala, mivel ezen a tájegységen korábban nem léteztek túraútvonalak. 2019-ben egy hosszú távú vándorlást szervezünk a nyílt túrák keretében. A Baranya és Tolna megyében vezető sárga túra útvonalát fogjuk szakaszos bontásban bejárni. A kezdőpont a Kátolyi elágazás, a célpont Szekszárd lesz. Az első túra március 2-án indul, és a 10. szakasszal novemberben ér véget a sárga túra vándorlása, miközben megismerhetjük a Baranyai-dombság legszebb tájait, a Geresdi-dombság elnyúló lankáit, végül az erdőkkel és szőlőkkel borított Szekszárdi-dombság felé vesszük az irányt. Egyes útszakaszokon kicsit többet is teljesítünk, mint a sárga túra útvonala. Lesz olyan, ahol letérünk a közeli látnivalók kedvéért, de olyan is előfordul, hogy egy kisebb műutas szakaszt kihagyunk, vagy egy faluval távolabbról indulunk, majd rácsatlakozunk a sárga túrára, mert a buszközlekedés vagy egyéb látnivalók miatt így volt mód megszervezni a túrát. Olyan is előfordul, hogy egy szakaszt fordított irányban járunk be, mert a buszközlekedés csak ezt teszi lehetővé. A végére azonban minden összeér… Úgy gondolom, hogy aki a vándorláson részt vesz, az élet bölcsességeivel és a termé-szet harmóniájával lesz gazdagabb, és könnyebben vág neki a lelki feltöltődés után a hétköznapokban végzett munkájához. A sárga túra bejárása a 9. szakasszal tulajdon-képpen véget érne, de egy 10. szakasszal zárul, melyen már letérve az útról Szekszárd városának környékét járjuk be szőlőkön és erdőkön át csodaszép tájakat érintve. Ezért is került be még egy újabb szakasz, mivel sok érdekesség van a közelben, de arra már nem vezet a sárga túra útvonala. A tíz szakasz összesen 140 km hosszú lesz, és 2530 m szintemelkedést tartalmaz, így közepes túrák jönnek ki, átlagosan 14 km-es távokkal és 250 m-es szintemelkedésekkel. A sárga túra vándorlásainak időpontját az alábbiakban közlöm,

MECSEK HÍRADÓ 265. szám 2019. január A Természetbarátok Klubja évzáró túrája Az év végéhez közeledve, decemberben az első havas túra a Természetbarátok Klubja év végi záró túrája volt, ahogyan ez már lassan hagyománnyá válik – a legnagyobb örömünkre. Többen meg is kérdezték tőlem, hogy hogyan rendelem meg ezt az égiektől, de ez továbbra is maradjon az én titkom. Reggel a buszpályaudvaron kiderült, hogy nemcsak mi vágunk neki a Kelet-Mecseknek, hanem a Múzeumi túracsoport is (igaz, ők a Zengőt, míg mi a Csengő-hegyet vettük be). Hosszúhetényben már látszott, hogy hóhiányban nem fogunk szenvedni, mert ott már 10-15 cm-es havat takarítottak el a házak elől. Püspökszentlászló felé vettük utunkat, majd a kék négyzet jelzésen elkanyarodtunk a Pap-rét felé. A szintén erre vezető zarándokút jelzőtáblája igen kecsegtető túracélokra buzdított bennünket, pl. Máriagyűd: 2 nap, Pécsi Bazilika: 27 óra. Mi maradtunk a tervnél: Csengő-hegy – Pusztabánya – Gyopár kulcsosház és úgy haza, de nevetve javasoltuk, hogy ki-ki kedve, lelkesedése és kitartása szerint azért bátran válasszon a felsoroltak közül. Útközben lett kutyánk is, egy nagyon szép agár, akiről azt hittük, hogy csak sétáltatják és a gazdája a közelben van, de később úgy tűnt, hogy ő egy önálló jószág, mert velünk együtt sétáltatta magát a túrán egészen Köves-tetőig, a buszmegállóig. Reméljük, rendben hazatalált! A Csengő-hegyre szűz hóban tapostunk magunknak utat, majd onnan leereszkedtünk Pusztabányára, ahol felkerestük az üveghuta melletti régészeti feltárást. A tervben az szerepelt, hogy meg is nézzük, ám a hó, mely paplanként borította az erdőt – így a feltárt üvegcsűrt is – ezt megakadályozta. Ezért megnéztük a feltárást bemutató kinyomtatott képeket és mindenki elképzelte, hogyan is nézhet ez ki a hó alatt. Pusztabányáról visszaindultunk Zobákpuszta felé és két csapatban folytattuk a túrát. A kíváncsi, és jobb fizikai kondícióban lévők Nagy Balázs vezetésével a Takanyó-völgyön keresztül, míg a kényelmesebbek a Pap-rét, Cigány-forrás útvonalon közelítették meg a Gyopár kulcsosházat. Az időzítés fantasztikusra sikerült, mert pont egyszerre ért mindkét csapat a házhoz, ahol Varga Jenő (a kulcsosház gondnoka) meleggel és „terülj, terülj asztalkámmal” várt már ránk. A hagymás, paprikás zsíros kenyér és a forró tea mellé előkerültek a hátizsákokból a finomabbnál finomabb sütemények és belső meleget adó forralt boros termoszok, pálin-kás laposüvegek. A finom falatok mellé bőven jutott a jóízű beszélgetésből is. Volt, akiknek még kilométer-hiányos volt a lábuk és elindultak gyalog Pécsre. Egy maroknyi csapat még maradt kicsit beszélgetni, majd Zobákpusztán felszálltunk a Pécsre tartó buszra. Köves-tetőn páran még csatlakoztak a buszos csapathoz és Hosszú-hetényben a Múzeumi túracsoport tagjai is felszálltak. Kellemes, túraélményeket mesélő duruzsolás töltötte meg a buszt. Nagyon örülök, hogy lelkes 26 fős csapatunk ilyen szép adventi túraélménnyel lett gazdagabb. Köszönöm, hogy velem tartottatok és ne felejtsétek, hogy 2019-ben is lesz Természetba-rátok Klubja minden hónap első keddjén, ahova az előadókkal együtt sok szeretettel várlak benneteket! Scheitler Adrienn túravezető A Hegyek Napja „2003-ban tartották meg először a Nemzetközi Hegy Napot, mely a 2002-ben szervezett „A hegy nemzetközi éve” rendezvényből született. A nemzetközi nap célja, hogy felismerjük, milyen alapvető szerepet játszanak a hegyek életünkben, és átérezzük annak felelősségét, hogy megvédjük környezetünket. A hegyek, hegységek természeti kincsink. Jelentőségük többek között a Föld klímájában betöltött szerepük miatt felbecsülhetetlen. Szerencsére a hegyvidékek egy része napjainkig megőrizte érintetlenségét. A világ hegyvidékeinek ásványkincsei nélkülözhetetlenek számunkra, tájaik különleges kultúrákat tárnak fel, amelyek ismerete nélkül szegényebbek vagyunk.” (Forrás: gportal.hu) A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség először 2016-ban csatlakozott a Hegyek Nemzetközi Napja (december 11.) megemlékezéshez, és a szövetség elnöksége úgy döntött, hogy állandó programként bevesszük az éves rendezvények sorába, a december 11-éhez legközelebb eső két vasárnap valamelyikén. Idén december 16-án, vasárnap ismét megajándékozta a természet azokat a vállalkozó kedvű turistákat, akik vették a fáradságot, és felmentek délelőtt a Jakab-hegyre. Az előző két napi havazás után kb. 15 cm-es hó takarta az erdőt, ami igazi téli hangulatot nyújtott (ami sajnos lassan már különleges élménynek bizonyul, még decemberben is – gondoljunk csak a novemberi „tavaszra”!). Mi hárman, rendezők (Tóth Klári, valamint a lányom és jómagam) a Pálos-kút felől szerettük volna elérni a hegytetőt, de a Jakab-hegy északi felében vaddisznó-hajtó¬vadá-szat volt, így ezt a tervünket módosítani kellett. Így aztán Kővágószőlős felől, a Babás-szerköveket érintve, a Sasfészek melletti meredek, sziklás úton mentünk fel, magunkkal cipelve kis kosárkában a Tóth Klári által reggel frissen sütött finom kifliket. A hegyen már várt minket atiKA és Rongyi, a „tűzmesterek”, akiknek ezúttal igen nehéz dolguk volt, mivel a behavazott, átnedvesedett ágakból kellett tüzet csiholniuk. (Ezt még nehezítette, hogy a környékben alig találtak megfelelő mennyiségű fát, mivel az idén ősszel igencsak hosszúra nyúlt „vénasszonyok nyarának” köszönhetően a hegytetőt sok kiránduló kereste fel, akik vélhetően sok-sok szalonnát, kolbászt is megsüthettek, kipucolva ezáltal a tűzgyújtáshoz szükséges faanyagtól a közeli erdőrészeket.) Azért látszott a rutin: rövid próbálkozás után sikerült lángra lobbantani a tüzet, ami aztán melegített is, bár ökörsütéshez valónak nemigen nevezhettük… Aztán sorra érkeztek a turista barátok, akik egy kis folyékony melegítőt is hoztak magukkal, így aztán könnyebben birkóztunk a hideggel. Ez évben nem mecseki rejtvényt lehetett megoldani, hanem egy találós kérdést kellett megfejteni: hogy fér bele egy kisméretű, frissen sült sós kiflibe egy SPORT szelet? A megoldást hamar megtalálták a résztvevők, akik a kiflit kettétörve egy papírba csavart, a Mecsekkel kapcsolatos kérdést találtak benne. A jó válasz jutalma pedig egy SPORT szelet volt! Ezen kívül valamennyien, akik feljöttek a Hegy Napja alkalmából a Hegyre, egy kitűzőt is kaptak emlékbe, mely ezúttal a Jakab-hegyi kolostorromokat ábrázolta. Bár túl sokan nem voltunk, úgy tűnik, három évvel ezelőtt egy szép hagyományt sikerült elindítani ezzel a programmal, melyet az elkövetkezendő években is folytatni szeretnénk. Mi, akik fent voltunk a Hegyen, jól éreztük magunkat, és – a hegyre „felmászva”, és lélekben is – megadtuk tiszteletünket a Hegyeknek! Strasser Péter Nincs ennél vadregényesebb völgyünk A Réka-kunyhó ideális bázis egy rövid vagy akár több napos Kelet-Mecsek túrához. Szomszédságában találjuk a hegyvidék legnevezetesebb látnivalóit: a Mecsek legmaga-sabb csúcsát, a Zengőt, a hangulatos Óbányát és vízesésekkel, zúgókkal tarkított völgyét, valamint Kisújbánya kilátóját. A felsorolt látványosságokat akár egy napba is belesűríthetjük, de érdemes inkább egy egész hétvégét a térségben tölteni. A Réka-kunyhó előtti, tornyos tetejű esőbeállóban kör alakú étkezőasztalt helyeztek el, mellette megbízható vízhozamú forrás csörgedezik. Az épületben étkezőhelyiséget, konyhát és két szobát találunk, amelyekben összesen 10-12 fő szállhat meg emeletes ágyakon. Cserépkályha, kandalló és különféle fali díszek – magashegyi túrák fotói és kellékei – teszik otthonossá a kissé sötét épületbelsőt. Elektro¬mos¬ság természetesen nincs, de az erdő mélyén úgyis a gyertya és a petróleumlámpa a leghangulatosabb világítóeszköz. Utunkat röfögés kísérte A Kelet-Mecsek csaknem egésze tájvédelmi körzet. „Csupa csúcs” felszínén nem talá-lunk fennsíkokat, jellemzőek viszont a hosszú, mélyen bevágódott völgyek, amelyeket sok apró oldalvölgy kísér. Megdöbbentő látványokat, extrém földtani képződményeket ne keressünk errefelé, a Kelet-Mecsek báját a hatalmas bükkösök és a patakok zúgóitól izgalmas völgyek adják. És persze a hangulatos zsákfalvak. Kisújbánya és Óbánya is a környező bükkösöket hasznosító üveghutaként kezdte pályafutását. Mindkettő meseszép környezetben, szűk völgyek aljában épült, takaros kialakításuk pedig egykori sváb lakóik emlékét őrzi. Túránkat Mecseknádasdról indítottuk, innen jutottunk el a Réka-völgy végén álló kulcsosházhoz. A falut Óbányával összekötő aszfaltúton kezdtük a kényelmes vándorlást, majd az első patakátkelési lehetőségnél balra fordultunk, hogy aztán a vízfolyást követve folytassuk utunkat. A piros kereszt jelzés hétvégi házak között indul, és már az első métereken érezni, hogy alighanem kevesen vetődnek erre. Az ösvény helyenként elvész, az őszi avartakaróban nem mindig egyértelmű, a patak melyik partján is kellene lennünk. Az Öreg-patak kezdetben egyre szűkülő völgyét alacsony gerincek szegélyezik – a térkép tanúsága szerint a mellénk szegődő vonulatok nem érik el az 500 méteres magasságot –, a lombjukat vesztett fák közt beszűrődik a napfény. A széles patak lépten-nyomon keresztezte az utunkat, de szerencsére a víz által lerakott kövek mindig segítettek megfelelő lépést találni. Persze kora tavasszal jóval kalandosabb kihívások elé állíthat a vízfolyás, ilyenkor azonban a talaj nagy részét csupán avarszőnyeg takarja. A fülünket újra és újra megütő röfögés jelezte, hogy jelentős számú vaddisznó találhatott menedéket errefelé. Az egyik csaknem elütötte csapatunk első tagját, amikor a lépteinktől megrémülve áttrappolt az ösvényen. Mázlink volt, hogy egy másik társaságot váltottunk a Réka-kunyhóban, mivel így a kályhában és a kandallóban is lobogott a tűz, amikor megérkeztünk. Pár lépésre a háztól, a lombtalan fák mögött már feltűnt a Zengő hívogató sziluettje. Másnap reggel a kék négyzet jelzés emelkedőjének vágtunk neki Kisújbánya felé. Ahogy előző nap, most is szinte kizárólag bükkösökben mozogtunk a túra során. A Somos-hegy nyugati nyergéből leereszkedve a falu egyik legelőjére jutottunk. Miután az üveggyártásnak a 18. század végén befellegzett, a lakók tehéntartással és tejtermékek készítésével kezdtek foglalkozni. Ferde, de nem vízesés Kisújbánya főutcáján patak csordogál végig, jó minőségű utat csak a falu felsőbb részeiben találunk. Az apró település a szocializmus évtizedeiben csaknem teljesen elnéptelenedett, ma pedig elsősorban turisztikai funkciót tölt be. A hűvös, sötét völgybe télen alig süt be a nap, a látvány mégis maradásra csábít. A faluközpont mellett apró büfé működik, a mellette haladó aszfaltúton fölfelé kaptatva pedig elérhetjük a Cigány-hegy kilátóját. Az autóútról a sárga jelzésre, jobbra térve gyalogolhatunk föl az 524 méter magasan álló toronyba. Ne várjunk vad, hegyvidéki panorámát, körös-körül szelíden hullámzó táj fogad. A Mecsek lankáit sűrű erdők fedik, a Kelet- és a Nyugat-Mecsek közti mélyedés végén, a távolban feltűnik a Villányi-hegység alacsony gerince. Délnyugat felé a legszebb a táj: a Nyugat-Mecsek legnagyobb magasságú vonulatainak végén ott ül a Misina tévétornya, mögötte hosszú gerincek bújnak elő egymás takarásából. A közeli Zengő csúcsa is feltűnik. Kisújbánya főutcáján visszafelé kanyarogva lényegében már meg is kezdtük az Óbányai-völgyi sétát. A helyenként szurdokká szűkülő, meredek falú völgy földtani képződményeinek köszönheti hírnevét és népszerűségét. A Ferde-vízesés neve csak félig igaz: a patak félrebillent kőzetrétegek 10-20 centi magas padjain bucskázik le, de sokkal inkább zúgó, mint vízesés. A ferdeségért a mészkőrétegeket oldalról ért tektonikai nyomás felelős, amely kibillentette a kőzetet eredeti helyzetéből. Nem sokkal később átmentünk egy hídon, majd leereszkedtünk a patak mellé, hogy szemügyre vegyük a Csepegő-sziklát. A hegység mélyéről a felszínre lépő víz szén-dioxid-tartalmának jelentős része elillan, és ezzel a benne oldott mésztartalom elkezd kiválni. Forrásmészkő keletkezik, amely ezen a szakaszon hosszan kíséri a patakmedret. A sziklafal alját a víz kimossa, a mészkőtömbök így a patakmederbe zuhannak. A Csepegő-sziklára a hegyoldal forrásaiból érkezik a víz. A kis vízesés alatt tágas medence alakult ki, amely nyáron fürdőzésre csábít. Magyar Svájc A völgy alsóbb szakaszain is vannak kisebb-nagyobb sziklalépcsők, amelyeken a patak sebesen átzubog. Helyenként ezeknél is szépen feltárul a mészkő pados szerkezete. Végül a barátságos környezetben kialakított Pisztrángos-tavaknál érkeztünk meg Óbánya szélére. A falut gyönyörű, tornácos házai, rendezettsége és domborzati adottságai miatt „magyar Svájcként” is szokták emlegetni. Központjából a zöld kereszttel jelzett turistaúton vághatunk neki a Réka-völgyet északról kísérő gerincnek. (A zöld háromszögön érdemes felkeresni Óbánya kilátóját, amelynek teraszáról hosszában csodálhatjuk meg a valóban impozáns fekvésű, egyutcás községet.) A turistaút egy mély vízmosást kísér, majd a gerincen egy vadászházhoz érkezik. Innen már sötétben, ismét vaddisznókat riogatva ereszkedtünk vissza a Réka-völgybe. A megtett kör sváb falvaival, szelíd kilátásaival és patakzúgástól hangos, bükkösökkel teli völgyével a Kelet-Mecsek esszenciája. Ha a Réka-kunyhóban szállunk meg, kötelező felkeresni a 682 méter magas Zengőt, a Mecsek legkiemeltebb pontját. A forrás mögötti völgy meglepően szép, természetes erdőt rejt. Az elhalt, kidőlt fák a természet rendje szerint az erdőaljon hevernek, néhol a völgyoldalban emelkedő ösvényen is akadályként fekszenek. Oszlopcsarnokszerű bük-kösben tapostunk a Zengő északi tövében futó erdészeti feltáróútig, ahol kezdetét vette a túra legmaradandóbb szakasza. Hirtelen meseszép, érintetlen bükkösben találtuk magunkat. Egészen fiatal és ősöreg bükkök ölelésében kapaszkodtunk felfelé a meredek ösvényen. Az odafönt magasodó geodéziai mérőtorony átok és áldás egyben. Egyfelől számos erdő borította hegycsú-csunkon csak ezek a betonhengerek nyújtanak kilátást a tájra, másfelől viszont a legtöbb építmény olyan rossz állapotban van, hogy kitették rájuk a „felmenni tilos és életveszélyes” táblát. Mi kockáztattunk, felbotorkáltunk a rozsdamarta, nyirkos létrákon a tágas panoráma reményében. Reményeink csak részben teljesültek. Az erdő lombkoronája már olyan magas, hogy lényegében csak nyugat-délnyugat felé nyílt meg előttünk a táj. A Misina alatt ott ter-peszkedett Pécs, az ellentétes oldalon Komló lakótelepeit láthattuk. A szomszédos Hár-mas-hegy már a Kelet-Mecsek része, tetején a jégelhárító rendszer radarépülete fehérlett. A legrövidebb utak innen Pécsváradra és Hosszúheténybe vezetnek, mi azonban a Réka-kunyhóban hagytuk a csomagjainkat, úgyhogy mielőtt búcsút vettünk volna a Mecsek vadregényes tájaitól, még egyszer bevettük magunkat a hegység végtelen bükköseibe. Forrás: Turista Magazin HÍREK • Nyílt túrák: elkészült a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2019. évi nyílt túráit tartalmazó programfüzete, melyet a januári nyílt túrákon, ill. keddenként dél-után a szövetségben (Pécs, Tímár u. 21). lehet megkapni. • Pécsi Erdei Körtúra: december 6-án avatták fel a Pécsi Erdei Körtúrát (kék-sárga, a város színeit ábrázoló útjelzései már az előző évben elkészültek), melyen a Mandulástól és Remete-réttől indulva lehet sétálni. Létrejött egy innovatív e-tanösvény is a Kismély-völgyben, ahol interaktív módon lehet tájékozódni. Húsz kilométert tehetnek meg a rutinosabb túrázók ezentúl egyetlen vonalon, a Pécsi Erdei Körtúrán. A Duna-Dráva Nemzeti Parkkal közösen pedig a Kismély-völgyben egy e-tanösvény jött létre, ahol az ösvény menti QR-kódokat okostelefonnal leolvasva nem csupán tájékozódhatunk a Mecsekben, de megismerhetjük a környék élővilágát is. • Útfelújítás: a Biokom Kft. felújítja a Tettyéről a Dömörkapu felé vezető turistaút (sárga sáv jelzés) indulásánál a lépcsősort és a korlátot, így az út elejét a Tettyénél át-menetileg lezárták. A lezárt szakasz elkerülése a turistaút mellett néhány méterre ve-zető kövezett úton lehetséges. • Természetjárók elismerése: szövetségünk elnöksége a 2019. február 9-én tartandó közgyűlésen ismét szeretné megköszönni az aktív természetjárók – egyesületüket, vagy a szövetséget segítő – munkáját. Kérjük tagszervezeteinket, hogy az elismerésekre a javaslataikat – rövid indoklással – 2019. január 22-ig juttassák el Tóth Klára elnöknek e-mailben (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), vagy adják le személyesen a szövetségben. • Egyéni túrapontverseny: kérjük a tagszervezeteinket, hogy azon tagjaik névsorát, akik 2018-ban 1000 túrapont felett teljesítettek, és a túrapontversenybe szeretnének benevezni, 2019. január 22-ig juttassák el Jancsi Attilának (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), az életkori kategória (50 év fölötti, ill. alatti férfi, ill. női) megjelölésével. A kategóriák első három helyezettjeit oklevelet kapnak, melyeket a februári közgyűlésen adunk át. • Beszámolók: kérjük azon tagszervezeteinket, amelyek szeretnék a 2018-as évi tevé-kenységükről szóló beszámolót közzétenni, küldjék azt el a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre január 22-ig, így azt a Mecsek Híradó februári számában megjelentetjük. Rendezvények • január 8., kedd: Természetbarátok Klubja. Kaliforniai séták – Szutor András elő-adása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). • január 12, szombat: „Télies Mecsek 35, 16; Hó-PITE 10” teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs – Éger-völgy, Teca mama kisven-déglő, 6.30-8.00 (35 km), 8.00-10.00 (16 km), 8.00-11.00 (10 km). Cél ugyanott. Ne-vezési díjak: 1500, 1300, ill. 1100 Ft/fő (diákoknak, ill. Mecseki Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény). Információ: Bota János ( 30/993-8595). • január 18., péntek: Örökségünk – délutáni diskurzus. Szépségek és értékek vilá-gunkban. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Helyszín: Komló, Közösségek Há-za (48-as tér 1.), időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • január 30., szerda: Ötórai beszélgetések. Land Art, avagy művészet a természetben – Komlós Attila előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. Pécs, Rét u. 8., időpont: 17 óra. • február 5., kedd: Természetbarátok Klubja. Különleges sziklák Magyarországon – Kis Olga előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tí-már u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). NYÍLT TÚRÁK ► január 5., szombat: XVII. Baranyai Aurél Emléktúra. Útvonal: Szentkút autóbusz-forduló – Horvát Adolf Olivér emlékkő – Cinke tanya-emlékkő – Patacsi-mező – Jakab-hegy, Pálos kolostor romjai – Zsongor-kő – Sasfészek – Babás-szerkövek – Kővágószőlős (12 km, szintemelkedés: 410 m; az útvonal az időjárástól függően változhat). Találkozás: az uránvárosi autóbusz-végállomáson 8.45-kor (a 24-es busz a Fagyöngy utcából 8.20-kor, az Árkádtól 8.40-kor, az uránvárosi buszvégállomástól 8.53-kor indul). Hazatérés Kővágószőlősről a 14.30-kor, vagy 15.48-kor induló autó-busszal. Túravezető: Tóth Klára ( 20/527-8913). ► január 12., szombat: IX. Desztinációs túra. Útvonal: Orfű-abaligeti elágazás – Kutyasír – Vásáros út – volt IV-es üzem, uránbánya akna – Abaliget – Tekeres (12 km, szintemelkedés: 200 m). Találkozás: 7.15-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 23-as kocsiállásnál. Túravezető: Baumann József ( 20/474-7151). ► január 20., vasárnap: Téli fotós túra – jég és fagy a fókuszban. Útvonal: Mánfa, Kőlyuk – Nagy-Mély-völgy – Meleg-mány – Mánfa, Kőlyuk (nincs táv, nincs szint, nincs útvonalterv, csak fényképezünk!). Találkozás: Mánfán, a Kőlyuk buszmegálló-ban 9.00 órakor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásáról 8.30-kor indul a kaposvári busz). Hazatérés: Kőlyuktól 14.46-kor indul a busz, mely Pécsre 15.12-kor érkezik. Túravezető: Müller Nándor ( 20/957-5775). ► január 26., szombat: A „Hármashatár” télen. Útvonal: Baranyajenő – Várhegy – Hármashatár – Jágónak – Nyerges-erdő – Szent Anna kápolna – Gólyavár – Dombóvár alsó – Ligeterdő – Dombóvár vasútállomás (18 km, szintemelkedés: 155 m). Látnivalók: Hármashatár emlékmű, kilátó, Szt. Anna-kápolna, Dombóvár várrom, Kossuth szoborcsoport. Indulás: Pécs távolsági autóbusz-állomásról 8.30 órakor induló autóbusszal (14-es kocsiállás), érkezés Baranyajenő, Szabadság utca 79. sz. alatti buszmegállóba: 9.28 óra. A túra 9.40-kor indul. Hazautazás Dombóvárról: autóbusszal a 15.20, 15.25 vagy 16.05 órakor induló buszjárattal, vagy vonattal 16.03 órakor. Túravezető: Schóber József ( 20/437-8314) ► február 2., szombat: „Balázs-napi tekergések”. Útvonal: Hird – Petőfi-akna – Pécs-Somogy (12 km, szintemelkedés: 220 m). Találkozás: Hird (Szövőgyár utcai buszmegálló), 9 órakor (a találkozóhely megközelíthető a 13-as pécsi városi buszjá-rattal, mely a Főpályaudvarról indul 8.20-kor, és Hird, Szövőgyár utcához érkezik 8.55-kor (felszállási lehetőségek: Vásárcsarnok: 8.22, Árkád: 8.25, Mohácsi út: 8.31, Budai állomás: 8.35). Túravezető: Nagy Balázs ( 20/976-5582). ► február 3., vasárnap: „Barangolás a Zengő körül”. Útvonal: Hosszúhetény – Má-ria-kép – Mária-kápolna – Komlós-tető – Pécsvárad, „Kollégium” autóbusz-megálló (12 km, szintemelkedés: 320 m). Találkozás: 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a Szászváron át Bonyhádra menő autóbusznál (11-es kocsiállás). Túravezető: Becze László ( 30/172-2821) A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► január 6., vasárnap: Évnyitó túra + meglepetés. Útvonal: Zobákpuszta – Mézes-tető – Pintó-tető – Szöge-hegy – Jánosipuszta – Gadányi-tó – Somág-tető – Komló, autóbusz állomás (12 km, szintemelkedés: 240 m, nehézségi fok: átlagos). Talál-kozás: Zobákpusztán a buszmegállóban 9.35-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról 9.00 órakor indul a busz; Komlóról pedig 9.20-kor indul Zobákpuszta felé busz). Hazatérés: Komlóról 12.15, 12.30, 13.30, 14.30 és 15.00-kor indul vissza autóbusz Pécsre. Túravezető: Becze László. ► január 12., szombat: Túra a „Darázscsípte katona emlékművéhez”. Útvonal: Pécs, Szentkút felső a.m. – Szentkút, harangláb – Szentkúti-völgy – Kancsal-forrás – Szentkúti-vendégház – kerékpárút – Darázscsípte katona emlékműve – Teca Mama vendéglő – Éger-völgy (4 km, szintemelkedés: 40 m, nehézségi fok: könnyű túra kezdőknek). Találkozás: Pécs, Szentkút felső buszmegállóban 9.55-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 23-as kocsiállásáról 9.30 órakor indul a busz). Hazatérés: Éger-völgyből várhatóan a 12.15-kor induló busszal, de minden óra 15-kor indul autóbusz. Túravezető: Keresztes Zsuzsanna. ► január 20., vasárnap: Téli fotós túra – jég és fagy a fókuszban (közös túra a Bara-nya Megyei Természetbarát Szövetséggel, a részleteket lásd a „Nyílt túrák” címszó alatt. ► január 27., vasárnap: Aszalt gyümölcsök kóstolója a Villányi-hegység tájain. Út-vonal: Kistótfalu (templom megtekintése) – Tenkes-erdő – Z sáv – S+ jelzés – Csukma – Vokány (14 km, szintemelkedés: 400 m, a túra fajtája: közép-haladó, erő-sebb szintemelkedéssel). Találkozás: Kistótfaluban a vasúti megállónál 9.40-kor (Pécsről a Pélmonostor felé közlekedő vonat 9.10-kor indul). Hazatérés: Vokányból 14.13-kor indul a vonat, mely Pécsre 14.42-kor érkezik. Túravezető: Treitz Károly. ► február 2. szombat: Túra a vas-, kő- és kristálybányák földjére + holland sajtok kóstolója. Útvonal: Apátvarasdi elágazás – Mészégető-erdők – vas-, kő- és kris-tálybányák – Pusztakisfalu – Apátvarasd (templom, egykori kálvária) – Malom-rétek – Beck-tanya – Nádasdi-rétek – Varasdi-völgyhíd – Fodorgyöpi-pihenő – Apátvarasdi elágazás (13 km, szintemelkedés: 250 m, nehézségi fok: közepes). Ta-lálkozás: az Apátvarasdi elágazásnál 9.40-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 9.00 órakor indul a bonyhádi busz). Hazatérés: az Apátvarasdi elágazástól 15.32-kor indul a busz, mely Pécsre 16.10-kor érkezik. Túravezető: Biki Endre Gábor. A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással  január 6., vasárnap: „Újévköszöntő pezsgős-túra”. Útvonal: Kárász – Vörösfe-nyő kulcsosház – Kárász (10 km, szintemelkedés: 180 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Sashalminé Ági. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437).  január 13., vasárnap: „Tél a Nyugat-Mecsek fái között”. Útvonal: Árpád-tető – Tripammer-fa – Letics – Fehér-kúti kulcsosház – Rábay-fa – Hármasbükk-forrás – Tölgyes út – Andor-forrás – Tripammer-fa – Árpád-tető (11 km, szintemelkedés: 250 m). Indulás: a 7.30-as pécsi busszal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437).  január 15., kedd: Túra az egészségünkért – Cserma-aljai fák között. Indulás: a 8.00-as sikondai buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437).  január 20., vasárnap: „Jégcsap-túra”. Útvonal: Zobákpuszta – Hidasi-völgy – Csurgó – Takanyó-hát – Zobákpuszta (12 km, szintemelkedés: 320 m). Indulás: a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila ( 30/371-4545).  január 27., vasárnap: „Barangolás a szendergő Püspökszentlászlón”. Útvonal: Hosszúhetény – Püspökszentlászló – Zobákpuszta (9 km, szintemelkedés: 150 m). Indulás: a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Németh Margit ( 30/ 508-4419). január 29., kedd: Túra az egészségünkért – A „széki” malomtól Sikondáig. Indu-lás: a 8.45-ös magyarszéki buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► január 8., kedd: DDNP Klub. Marokkóban jártam – Komlós Attila diavetítéses előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17.00 óra. A program ingyenes. ► január 19., szombat: Téli túra a Dráva-parton. A drávasztárai kikötőtől a János-szigetig tartó túrán közvetlenül a Dráva partján – több helyen út híján a part menti sűrűben – haladva ismer-hetjük meg a terület természeti értékeit. Hideg idő esetén a Dráván telelő vízimadarak is megfi-gyelhetők lesznek. A túrán egy kis „nyomolvasásra” is lehetőség nyílik. Helyszín: Drávasztára, kikötő, időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 12 km, időtartama: 5 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► február 4., hétfő: Vizes élőhelyek világnapja. A világnap alkalmából a Duna és a Dráva jelleg-zetes élővilága mutatkozik be az érdeklődőknek. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, idő-pont: 9.00 és 11.00 óra. A program időtartama: 45 perc. Részvételi díj: 400 Ft/fő. ► február 5., kedd: DDNP Klub. Aranysakál megfigyelések – a vadkamerás felvételkészítés érdekességei és rejtelmei. Horváth Zoltán diavetítéses előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17.00 óra. A program ingyenes. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö¬vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522–2953. E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

MECSEK HÍRADÓ 270. szám 2019. június-augusztus Jelzésfestő vezetők vizsgáztak 2018 decemberében hirdette meg a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség a jelzésfestő vezetők tanfolyamát. A tanfolyam elvégzése után kapott vizsgabizonyítvány lehetőséget ad arra, hogy a Magyar Természetjáró Szövetség által – a turistautak jelzéseinek felújítására – meghirdetett pályázaton indulhasson valaki. A sikeres pályázat anyagi támogatást nyújt a jelzésfestés költségeihez. 18 vállalkozó természetjáróval indult a tanfolyam. Baranyai, tolnai turisták, valamint egy Csongrád megyei hallgató kezdte meg az irányított munkát januárban. A tanfolyam anyagát az MTSZ által kiadott szakmai füzetek adták, amelyek rögzítik a jelzésfestés szigorú szabályait, a magyarországi, kijelölt gyalogos turista útvonalak hálózati, tervezési alapelveit és jelképrendszerét. A konzultációk, a terepi gyakorlatok jó hangulatban, érdeklődő résztvevőkkel zajlot-tak. A vizsgához közeledve persze növekedett az izgalom, hisz e témában nincs olyan sok tapasztalat, mint pl. a túravezető-képzés területén. A Magyar Természetjáró Szövetség Garadnay Sándornak (Oktatási Bizottság) és Oláh Tamásnak (Turistaút Szakbizottság) adott megbízást – kizárólagosan – az ilyen vizsgák lebonyolításához. A vizsgáztatók és a hallgatók szerteágazó elfoglaltsága nehezítette az ideális időpont kiválasztását a vizsgára. Így fordulhatott elő, hogy a 18 hallgatóból csak 15-en tudtak eljönni a május 10-11-ére kitűzött vizsgára, s Oláh Tamásnak is halaszthatatlan tennivalója volt másutt. Az elméleti forduló a Balokány-liget PEPITA Kultúrterében zajlott pénteken délután fél 5-től 8 óráig. Írásban vizsgáztak a hallgatók az elsajátított ismeretekről. Akik nem végeztek előzetesen túravezetőképző tanfolyamot, azok egy külön feladatlapot is kaptak. A hangulat feszült volt, mert a gyakorlati vizsgán való részvétel feltétele az, hogy az elméleti vizsga legalább 60 %-osra sikerüljön. Részben feleletválasztós kérdések voltak, részben kifejtősek. Az ellenőrzés (amit Garadnay Sándor vizsgaelnök, dr. Lakatosné Novotny Sarolta tanfolyami elnök és Tóth Klára vizsgaszervező végzett) sem volt könnyű, mert a szöveges megoldások „megfejtése”, értékelése is elég sok időt vett igénybe. Nehézségeinkért a kárpótlás az volt, hogy mindenki elérte a kívánt szintet (sőt Garadnay Sándor az elért pontok alapján elismeréssel szólt a hallgatók tudásáról), és mindenki engedélyt kapott a gyakorlati vizsgára. Gyönyörű napsütés, kellemes tavaszi idő fogadta szombaton reggel a csapatot az égervölgyi parkolóban, ahonnét indult a vizsga. Három területen tettük próbára a leendő jelzésfestő vezetőket. Egyrészt egy térkép és menetutasítás segítségével, egyesével be kellett járniuk egy 4,2 km-es pályát, útközben feladatokkal (irányszög-mérés, tereptárgyak, menetidő számolás, GPS koordináták stb.), másrészt csomópontokban és elágazásokban kellett kihelyezniük műanyag lapokra festett jelzéseket. A harmadik feladat pedig konkrétan a jelzések festése fákra. Fél három körül ért le a terepről az utolsó pár ember. Fáradtan, de a jól végzett munka örömével foglalta el helyét a csapat az eredményhirdetésre a Teca Mama Kisvendéglőben. Mind a tizenöten eredményesen vizsgáztak, mindenki megkapta a vizsgabizonyítványt. Garadnay Sándor gratulált az eredményhez, s elmondta, hogy a további fejlődést a gyakorlati munka eredményezi, s biztatta a társaságot a pályázaton való részvételre, a turistautak jelzéseinek karbantartására, a természetjárás feltételeinek javítására. A „kötelező” csoportkép elkészítése után – abban a reményben, hogy nem utoljára találkoztunk – jó hangulatban fogyasztottuk el a csülkös bablevest. A tanfolyam szervezése, lebonyolítása, a vizsga előkészítése komoly összefogást igényelt szövetségünktől. Ez volt az első ilyen tanfolyamunk. Voltak kétségeink, nehézségeink, de – látva a hallgatók lelkesedését, akarását – az eredményes vizsga után úgy érezzük, mégis megérte. A három hallgató, aki – külföldi útja miatt – nem tudott most vizsgázni, az országban legközelebb szerveződő vizsgán részt vehet, ezt rögzítettük vizsgaelnökünkkel. A különböző témák tudásanyagának közvetítésében, a terepi munkák megszervezésében, lebonyolításában nagy részt vállalt Jancsi Attila, Nagy Balázs, Strasser Péter. A vizsga előkészítésében Jancsi Attila (pálya, térkép, feladatok stb.), lebonyolításában Nagy Balázs (célbíró), a pontoknál pedig Balatonyi László, Kühár Zsuzsanna, Baumann József, Szőke Irén segítettek. A „jó szomszédság” jegyében a Tolna megyei Butschli Péter (Dobogó Természetjáró és Hegymászó Egyesület) is hozzájárult a sikerhez, indítóbíróként és pontőrként biztosította a szervezettséget. Köszönet mindenkinek! A végzett hallgatóknak ez úton is gratulálunk, s a jövőben is számítunk segítségükre, barátságukra közös nagy feladatunk, a turistautak hálózatának minőségi javítása, karbantartása ügyében is! Tóth Klára Szurdokról szurdokra A Dráva TSE és a Tenkes TE túrázói közül 18-an háromnapos túrát tettünk május közepén, melynek fő eleme az ausztriai Medve-szurdok (Bärenschützklamm) megte-kintése volt. Az első nap programjában a Jeli arborétum és a magyar–osztrák–szlovén hármashatár felkeresése szerepelt. Az arborétumhoz érve egy kellemes meglepetésben volt részünk: mivel ezen a napon avatták fel a lombkorona tanösvényt, ingyenes volt a belépés. A Jeli arborétum idén május elején is igazi varázskertté változott a rododendronok virágzásával. A virágok színkavalkádja a fotósok kedvenc témája. Az örökzöldek közül láthatók fenyőfélék, ciprusok, borókák. A kilátóról körbenézve szép panoráma tárult szemünk elé a zöld szín rengeteg árnyalatával. A már említett lombkorona tanösvényen ismertetők vannak fákról, madarakról. Kipróbáltuk a csúszdát is. Az arborétumra szánt kb. két óra kevésnek bizonyult… A Szombathelyi Erdészeti Zrt. méltón gondozza az alapító, gróf Ambrózy-Migazzi István hagyatékát. Búcsúzzunk ettől a szemet gyönyörködtető virágos kerttől az alapító szavaival: „Mennyivel boldogabb a névtelenség, mint a rang és az istenverte társadalmi kötele-zettségek. Ezért gondolom, hogy a rám maradt vagyonnak csak úgy adok értelmet, ha elvetem. Ha leszek a virágos gróf, a bolond.” Az arborétumi séta után elfoglaltuk szállásunkat Szentgotthárdon az Alpokalja Motelben. Szobái teljesen megújultak régebbi ittlétünk óta. Gyors öltözés után irány Felsőszölnök, ahonnan délutáni túránkat indítottuk. A Szölnöki-pataktól a János-hegy felé vettük az irányt a délutáni szemerkélő esőben. Az egykori „vasfüggönynél” emlékhelyet alakítottak ki, ahol egy magasfigyelőből lehet körbe nézni. Piros sáv jelzésünk mentén lejutottunk a völgybe, majd újabb kaptató a Hármashatár emlékkőhöz. A határkő egyben három kiemelt nemzeti természetvédelmi terület hátárán is áll, az Őrségi Nemzeti Park (Magyarország), a Dreländer Naturpark Raab (Ausztria) és a Krajinski Park Goričko (Szlovénia) található itt. A Páneurópai pikniket megelőzve itt már 1989. május 27-n megnyitották a határt (!), és ezzel az emlékhely megközelíthetővé vált. Azóta egyre kedveltebb a túrázók körében. A túrával szép és tartalmas napot zártunk. Második napon jött a hétvége fő programja: a Medve-szurdok létrái és a Hochlantsch 1722 méteres csúcsa. A túrát a Mura melletti Mixnitz település szélén lévő parkolótól indítottuk (tfm. 500 m). A szurdok bejáratáig a 3 kilométeren 360 méteres szintemelkedést kell leküzdeni. Ez jó bemelegítés volt a számozott létrákhoz és hidakhoz, amiből 165 darab volt, és rajtuk több mint 2900 létrafokot helyeztek el! A belépőjegy ára 3,5 euro. A látvány a szurdokban csodás, vízesések alattunk, mellettünk, fölöttünk. Nem győztük készíteni a képeket. Pihenési lehetőség a nagy „forgalom” miatt kevés van, mert a létrákon kevés az előzési lehetőség. A szurdokból kijutva, a hütténél jutott pihenésre is idő. Ebben a szakaszban is volt több mint 300 méter szint! Az már a pénztárnál eldőlt, hogy a csúcsra már csak tizenhárman indulunk. A túra legkeményebb szakasza következett, amelyen még 500 méteres szintet kellett felfelé teljesítenünk! A sziklák és gyökerek között lépkedve néha az orrunk is a földet érte… Szerencsére kilátópontokon lehetett pihenni és csodálni a látványt. A csúcsra érve a körpanorámára nehéz jelzőt találni: havas hegycsúcsok, sziklaalakzatok a meredek völgyek oldalában. Amikor kipihentük és kicsodálkoztuk magunkat, elindultunk a Teichalm-tóhoz, ahol buszunk és többi túratársunk várt bennünket. Lefelé is van 550 méter szint, a talaj legtöbb helyen köves, morzsalékos. Utunk során, nagy területen voltak vágások. Ezekről nem tudtuk megállapítani, hogy a tél okozta károk elhárítása volt-e, de a friss telepítés már részben megtörtént. A fenyőmagoncok szépen fejlődtek. Az „időjárás-felelősünk” is jól dolgozott, mert csak akkor kezdett el esni az eső, amikor beültünk a buszba. Esti vacsoránkat a szentgotthárdi Andante hotel éttermében fogyasztottuk el. Húsleves és pulykapaprikás volt a menü. Akinek volt még egy kis ereje, az összejött egy esti beszélgetésre a nap és a régmúlt történéseiről. Balog Árpi borai adták hozzá az alaphangot… A harmadik napra a Nagybakónak melletti Kőszikla-szurdok bejárását terveztük. Előtte a már említett étteremben volt a reggelink. Az előző nap létráihoz képest ez csak egy laza ujjgyakorlat volt, a létrákhoz eljutni a sáros, omladozó oldalban viszont elég nehéznek bizonyult. Az Árpád-forrásnál még egy kis pihenő és irány a busz. Hazafelé még Böhönyén tartottunk egy pihenőt. Utazásunkat most is a kárászi busszal csináltuk, sofőrünk Szebelédi István volt. Ismét szép napokat töltöttünk együtt, a program tetszett mindenkinek! atiKA „Megújult keresztény vonatkozású erdei emlékhelyek nyomában”: Terecseny – Sasrét, Mária-szobor – Bőszénfa Május 18-án csodálatos időben, családias légkörben jártuk be a túrasorozat következő állomását. Vegyes előzményekkel indult a túra: a hírekben pár napja jelezték, hogy lezárták a mecseki parkerdőt az előzetesen leesett sok eső miatt. Így a meghirdetett buszjáratra Pécsett csak hárman szálltak fel. Viszont kellemes meglepetésként Terecsenybe begurult két autó még nyolc társunkkal, mivel Jónás István is meghirdette a túrát. A Volán végtelenül rugalmas és segítőkész volt. Mikor áprilisban kértem, hogy a 7 perces szigetvári csatlakozási késést orvosolják az előzetesen kalkulált kb. 30 fő turista átszállása miatt, rögtön írták, hogy megoldják. Sőt, reggel kétségbeesve telefonáltak: hol a túracsoport, mert Pécsett már kiállt egy különbusz, hogy elvigye őket Szigetvárra. Terecsenyből – a Zrínyi kulcsosház előtti csoportkép készítése után – így 12-en indul-tunk útnak 9 órakor. Az Aligvár-forrás mellett álló, Balogh István emlékére emelt emlékkő elé vadvirág csokrot helyeztünk és Tóth Klári beszélt István munkásságáról. A piros négyzettel jelölt út kaptatóját túravezetőnk, Fridrich Ágnes, rövid gyógynö-vény-ismertetőkkel szakította meg. Később Jónás István hívta fel a figyelmünket a sáros úton előttünk áthaladó vaddisznó családra, kb. 5-6 kismalac iparkodott szülei nyomában. A műúton lefelé sétálva nagy örömünkre számtalan madársisak kosbort csodálhattunk meg. Sasrétre épp akkor értünk, mikor Almamellékről befutott a Zselici Csühögő, amit így közelebbről is megtekinthettünk. Helytörténeti kiselőadást hallgattunk meg a kisvo-natról, a Biedermann családról, a több, mint 6 m törzskerületű, 300 évesnél idősebb kocsányos tölgyről. Majd elértük utunk fő megállóját, a sasréti Mária-szobrot, ahol a szobor történetéről tudtunk meg érdekességeket. Jézus édesanyjának gyönyörű már-ványszobra, Vanyúr István alkotása is megérdemelt egy vadvirág csokrot és egy csoportképet. Elemózsiánkat a közeli szigeten költöttük el, ahol épp egy esküvőre készülődtek. Fehér tüll díszekkel felékesített hídon juthattunk át a szigetre. A pihenő után bepillantottunk a Kikerics Erdészeti Erdei Iskola oktatótermébe, majd a sasréti ősbükkös famatuzsálemei közt értük el az Almás-forrást. Itt a hazánkban elsőként a Zselicben lezajlott Biodiverzitás Napokról tudtunk meg többet. Biedermann báró egykori vadászkastélya előtt elhaladva kisvártatva letértünk a P+ jelzésű útra, mely Baranyából Somogyba vezetett át minket. Útközben a zselici fafajokról hallhattunk bővebben, és néhány vállalkozó szellemű túratársunk békaszéket készített. A bőszénfai fűrésztelep mögötti kakasmandikós lelőhelynél fordultunk rá a hajdani, Szigetvárt Kaposvárral összekötő vasút töltésére. Rezes futrinkák, kék nünükék között, csodálatos panorámával megáldott úton jutot-tunk el a 67-es út kereszteződéséig. Itt az autóval érkezett túratársaktól érzékeny búcsút vettünk, akik visszasétáltak a P jelzésű turistaúton Terecsenyig. Mi négyen pedig lesétáltunk a Kerékkötő Csárdáig, és ott intettünk búcsút egymásnak. Összességében nagyon szép és tartalmas volt a túra, bár a bakancsokat este mindenki tisztogathatta. Nagyszerű ismeretségek köttettek és remélhetőleg máskor is megismételhetjük e csodás napot. Fridrich Ágnes Megtartotta évi rendes küldöttgyűlését az MTSZ Törvényi kötelezettsége minden civil szervezetnek, hogy tevékenységéről évente számoljon be közösségének, s a beszámolót hozza nyilvánosságra. A beszámoló akkor érvényes, ha azt a szervezet tagsága elfogadja. A beszámoló közzétételének határideje (az Országos Bírósági Hivatal elektronikus felületén) minden év május 31-e. Emiatt is sűrűsödnek ebben az időszakban a közgyűlések, küldöttgyűlések. A Magyar Természetjáró Szövetség 2019. május 25-én 10.30 órára hívta össze tag-szervezetei küldötteit Budapestre, a Dürer Rendezvényházba. A meghirdetett idő-pontban nem volt határozatképes a küldöttgyűlés, így azt az alapszabálynak megfelelően 11.30 órakor kezdték. Az egy órát, amit a megismételt gyűlésig el kellett töltenünk, Thuróczy Lajos bácsi, az MTSZ tiszteletbeli elnöke próbálta kellemesen kitölteni. Régi fotókat hozott magával gyűjteményéből, s felelevenített néhány emléket – mondhatjuk – már történelmi távlatból. Mesélt arról a túráról, amelyen Zamercev tábornokot kísérte a Vörös-kőre, majd este az Operettszínházba, ahol virágcsokorral köszöntötték a kor neves prima-donnáját, Honthy Hannát. De arról is szólt, hogy volt egy komoly időszaka az MTSZ életének, amikor túramotoros szakág is működött. Ennek során Budapesten is volt világtalálkozó, melynek kiemelkedő eseménye volt a Népstadionban megrendezett szemle, ahol több száz motoros vonult fel. Lajos bácsi fotóit érdeklődéssel, örömmel nézegette a mai tagság. Lassan eltelt az egy óra, így megkezdődhetett a gyűlés hivatalos része. A megismételt választmányi ülés az eredeti napirenden szereplő ügyekben – az alap-szabály szerint – a megjelent küldöttek számára tekintet nélkül határozatképes. Jelen volt 89 küldött, akik 102 mandátummal rendelkeztek. Ez 43,41%-os képviseletet jelentett. Baranyából hárman képviseltük az MTSZ tagságot is érvényesítő szervezeteinket, 8 megbízólevéllel. Szabó-Dalecker Ibolya a Tenkes TE, Baronek Jenő a Mecsek Egye-sület, Tóth Klára pedig a BMTSZ, a Dél-Zselic TK, a Dráva TSE, a POEÜ, a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub, valamint az Ifjúsági Unió Pécs képviseleté-ben vett részt a tanácskozáson. Kissé hangulatromboló volt, hogy a gyűlés előtt két nappal jelezték, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint csak olyan szerve-zet küldöttei kapnak mandátumot, amely szervezet a tagságát a gyűlés előtt 60 nappal érvényesítette. Tehát aki március 26-a után fizette be a tagdíjat, az nem vehet részt a küldöttgyűlés döntéshozatali folyamatában. Ez a – most előkerült – szabály is felveti a szükségességét a szabályzat áttekintésének, amire a közeljövőben sor kerül – ígérte Tassy Márk. (A szabályzatban évek óta benne van ez a paragrafus, de csak most derült rá fény.) Országosan több egyesületet érintett, Baranyából megyei szövetségünk és az Ifjúsági Unió „késte le” ezt az időpontot. Az elnökségben helyet foglalt Garancsi István, az MTSZ elnöke, több elnökségi tag és Tassy Márk, az MTSZ igazgatója. Levezető elnök Szabó Imre, az Ellenőrző Testület elnöke volt. Napirend: 1. Szóbeli tájékoztató a Szövetség országos központjának elmúlt évi tevékenységéről 2. Az Ellenőrző Testület beszámolója 3. A Szövetség 2018. évi egyszerűsített beszámolójának és közhasznúsági jelentésé-nek elfogadása 4. A Szövetség 2019. évi költségvetési tervének elfogadása 5. Egyebek Tassy Márk prezentációjában a 2018-as évben zajlott eseményeket, eredményeket foglalta össze, nagyrészt statisztikai adatokkal alátámasztott, szemléletes grafikonokat is ábrázoló tablókon: • Befejeződött a Bükk hegységben az OKT információs és útbaigazító tábláinak javítása, melynek során 269 oszlopon 1328 táblát javítottak, cseréltek ki. • 7 folyamatban lévő pályázat megfogalmazásán, kidolgozásán, végrehajtásán dolgozott a szövetség adminisztrációja. • A jelzésfestési pályázatok adatai – évekre visszatekintve – sajnos csökkenő tendenciát mutatnak mind a pályázók száma, mind a felújított turistautak hossza tekintetében. (A pályázat második szakasza még nyitott, az idei adatok javulhatnak!) • Kiadványok átdolgozása van folyamatban. • Térképek kiadásában volt partner több esetben az MTSZ. A Gerecse térkép a „Szép magyar térkép” pályázat (ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék és az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára) fődíját nyerte el. • A szakbizottságok közül működőként lehet számon tartani a minősítési, az oktatási, a turistaút, a versenybizottságot, valamint az Aranyjelvényes túravezetők klubját. Alakulóban van a vízitúra szakbizottság. A szakbizottságok működtetését az önkéntes munka formájában segítő tagoktól várják. • A megyei szervezetek támogatására az elmúlt évben 5.962.500 Ft-ot költöttek. Ez a támogatási forma megszűnt. A tagszervezetek programjai számára elérhető pályázatok kiírása folyamatban van. • Az MTSZ-nek 212 tagegyesülete van, amely szervezetekben 14933 tag munkál-kodik. 7420 igazolványt igényeltek az egyesületek. • A Turista Magazin az MTSZ sikeres ágazata. Megújulás előtt áll. Továbbra is várják a tagszervezetek tagjainak írásait a programokról, túraajánlásokról, bármiről, ami a tagság tevékenységét megvilágítja (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). Tassy Márk ígérte, hogy ez a tájékoztató elérhető lesz az MTSZ honlapján, de e be-számoló írása idején ez még nincs a honlapon, csak egy rövid összefoglaló a küldött-gyűlésről. Ezt követően a további napirendi pontokban a felsorolt (előzetesen a tagszervezetek-hez eljuttatott) beszámolók kerültek sorra. A Küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta őket ugyanúgy, ahogy a 2019-es évre szóló célokat, terveket. Ez utóbbiak közül Tassy Márk az MTSZ szolgáltatási tevékenységének javítását emelte ki. Felhívta a figyelmet, hogy hamarosan (június 15.) megjelenik a szeptember 5-8-a között megrendezésre kerülő Természetjáró Találkozó kiírása, programjai. Ez nemzetközi találkozó lesz, melynek rendezését az MTSZ vállalta. A külföldiek már szép számmal jelezték részvételi szándékukat. Az „Egyebek” napirendi pontban – kérdésünkre válaszolva – elhangzott az, hogy a kéktúra útvonalon elhelyezett táblák javítása a Mecsek hegységben jövőre valósulhat meg. Részünkről kérésként fogalmazódott meg az, hogy az MTSZ által tervezett régiós találkozók, megbeszélések időpontját időben tudjuk meg, mert egyébként nem biztos, hogy részt tudunk venni a minket érintő fontos kérdések megbeszélésén. (Ahogy idén a gyenesdiási találkozó időpontjában is tanfolyami vizsga szerepelt a programunkban, amit már nem tudtunk máskorra tenni.) Kértük, hogy az ígért – a tagszervezeteket támogató – pályázatok kiírása is előbb történjen meg, ezzel is segítve az egyesületek működését. Javasoltuk, hogy amikor a Szervezeti és Működési Szabályzat átdolgozására kerül sor, akkor legyen fontos, tisztázandó, megfogalmazandó kérdés a megyei szövetségek helye, szerepe a Magyar Természetjáró Szövetség rendszerében. A küldöttgyűlés végén, a büféebéd során még szót váltottunk régi kedves turistatársa-inkkal, kicserélve tapasztalatainkat a más megyékben folyó munkáról, ötletekről, eseményekről. Tóth Klára A legelő-helyreállítás áldásos hatása ¬ a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben Néhány évvel ezelőtt a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzethez tartozó abaligeti lege-lőn helyreállítási munkák kezdődtek. Egykoron a falu állatállománya legelt a terüle-ten, de a külterjes állattartás visszaszorulásával a gyep bizonyos részei cserjésedésnek indultak. Az erdőszegély egyre kijjebb tolódott, és a főként galagonyából és kökényből álló bokrosok évről-évre nagyobb területet foglaltak el a legelőből. Ezen a tendencián kívánt változtatni a terület tulajdonosa, aki a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve megkezdte a terület helyreállítását, ami először cserjeirtást, majd ezt követően legeltetést jelent. A három-négy éve történt első beavatkozásnak mára már természetvédelmi vonatkozású hatása is van. A területről irodalmi adatok alapján ismert védett tarka pettyeskosbor (Orchis tridentata) hosszú évek óta először ismét nyílik a legelőn. A mintegy 70 tövet számláló kis csoportban a fajra jellemző rózsaszín, kissé lilás, de az egészen fehér virágú tövek is megtalálhatók, szépen mutatva a faj színváltozatait. Völgyi Sándor (Forrás: ddnp.hu) HÍREK  Liptódi-csorgó: a Liptódi Önkormányzat megbízásából Biki Endre Gábor forrás-építő új forrást épített a Baranyai-dombságban, Liptódon a falu belterületén egy szép kis ligetes parkban. A forrás a bolttótól a sárga és zöld sáv jelzésről délre le-ágazó, és 200 m-t vezető új sárga kör jelzésen közelíthető meg. A forrás építésében részt vett Biki Endre Gábor, Petrovics Ottó és Wilhelm József.  Időpont változás: a 2019. május 18-án elmaradt „Baranya” teljesítménytúrát július 13-án rendezi meg a Hétdomb Természetbarát Egyesület.  Mecsek Híradó: a következő szám 2019. szeptember 3-án, kedden jelenik meg. Rendezvények A teljesítménytúrák részleteiről információk találhatók a Teljesítménytúrázók Társa-sága honlapján (www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu). • június 15., szombat: „Mecseki Hegyikerék”– hegyikerékpáros teljesítménytúra (40 km). R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. Rajt: Pécs, Tettye vendéglő előtti parkoló, 8.30-9.30. Cél: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama vendéglő. Nevezési díj: 1000 Ft/fő (diákoknak és MTSZ igazolvánnyal 800 Ft). Információ: Poór Balázs ( 20/952-1143). • június 16., vasárnap: „Lafferton Henrik” emléktúra. R.: Hétdomb TE. Részlete-ket lásd a Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túráinál. • június 21., péntek: „Váralja fényei” – vezetett esti túra (6 km). R.: Dobogó Ter-mészetjáró és Hegymászó Egyesület. Rajt: Váralja, Művelődési Ház (Kossuth L. u. 132.), 21.00. Cél ugyanott. Nevezési díj nincs. Információ: Péter Anna ( 30/450-2439). • június 22., szombat: „Magyar királyok nyomában 55, Kuglófkereső 25, 10, Erzsi néni túrája 5” teljesítménytúrák. R.: Dobogó Természetjáró és Hegymászó Egyesület. Rajt: Váraljai parkerdő bejárata, 7.00-8.00 (55 km), 7.00-9.00 (25 km), 8.00-9.00 (10 km), 9.00-14.00 (5 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 2000, 1000, 800, 500 Ft/fő (TTT, MSTSZ, MTSZ tagoknak és Magyar Turista Kártyával a ne-vezési díjból 100 Ft, TFSZ tagoknak 200 Ft kedvezmény, 10 fős diákcsoport esetén 1 kísérő ingyen nevezhet). Az 55 km-es túrára előnevezés szükséges, határidő: június 14! Információ: Péter Anna ( 30/450-2439). • június 28 – 30., péntek – vasárnap: „Délen az élen” I. Baranya Megyei Túrake-rékpáros Találkozó. Helyszín: Beremend. Jelentkezés: június 18-ig. A találkozó kiírása és részletes programja megtalálható Beremend község honlapján (www.beremend.hu). További információ: Murin Ferenc ( 30/587-1450, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). • július 13., szombat: „Baranya 60, 30, 15, 8” teljesítménytúrák. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület, Komló. Rajt: Zobákpuszta, 5.30-7.00 (60 km), 7.00-8.00 (30 km), 8.00-9.00 (15 km), 8.30-10.00 (8 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1500, 1200, 1000, 700 Ft/fő (MTSZ, MSTSZ, TTT, Magyar Turista Kártya, Mecseki Turista Kártya, csoportos, diák, nyugdíjas, családi kedvezmény: 50 Ft/fő. Csak 2 kedvezmény vonható össze!). A „Baranya 60” túra csak megfelelő számú előzetes nevezés esetén indul (nevezési határidő: július 7.)! Információ, ill. előzetes nevezés: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). • július 20., szombat„Molnár István” emléktúra. R.: Mecsek Egyesület. Részleteket lásd a Mecsek Egyesület nyílt túráinál. • július 27., szombat: „Vándortáborozók nyomában a Mecsekben 30, 15” telje-sítménytúrák. R.: Baranya Megyei természetbarát Szövetég. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 7.00-9.00 (30 km), 8.00-10.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési dí-jak: 800, ill. 600 Ft/fő (MTSZ, MSTSZ, TTT tagoknak 100 Ft kedvezmény). Információ: Tóth Klára ( 20/527-8913). • augusztus 10., szombat (munkanap): „Jegenyés János” emléktúra. R.: Hosszúhe-tényi Turista Egyesület. Részleteket lásd a Nyílt túráknál. • augusztus 10., szombat: „Tenkes éjszakai 20, 10, 5” teljesítménytúrák. R.: Ten-kes TE, Dráva TSE. Rajt: Máriagyűd, Közösségi Ház (az autóbusz-fordulónál), 19.00-21.00 (20, 10 km), 19.00-22.00 (5 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 800, 600 ill. 400 Ft (diákoknak, nyugdíjasoknak, MTSZ, TTT tagsággal ill. Magyar Tu-rista Kártyával 100 Ft kedvezmény). Információ: Balog Árpád ( 30/316-1891). • augusztus 17., szombat: „Mecsek 600-as csúcsai” teljesítménytúrák (56, 35, 20, 10 km). R.: Mecseki Mátrix csoport. Információ: Kövecs Ferenc ( 70/704-4057). • augusztus 31., szombat: „Jó szerencsét” – Bányász emléktúra (15, 7 km). R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Rajt: Komló, József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény (Városház tér 1.), 8.00-9.00 (15 km), 9.00-10.00 (7 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 1000, ill. 600 Ft/fő (MTSZ, MSTSZ, TTT, Magyar Turista Kártya, szervezett turista/csoportos, családi, diák, nyugdíjas kedvezmény: 50 Ft/fő, csak egy kedvezmény vehető igénybe!). Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • szeptember 3.,kedd: Természetbarátok Klubja. Ahol a zergék járnak. Négy év, négy hét meg még egy kicsi a Retyezát-hegységben – Ónodi Miklós előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). NYÍLT TÚRÁK ► június 8., szombat: „A Dunától a Dráváig” útvonal befejező szakasza. Útvonal: Drávaszabolcs – Alsószentmárton (16 km, szintemelkedés elhanyagolható). Ta-lálkozás: 6.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 15-ös kocsiállásnál (Sik-lósra 7.00-kor indul az autóbusz). Átszállás Harkányban a Drávaszabolcsra 7.40-kor induló autóbuszra. Túravezető: Ujságh Zsolt ( 70/319-1090). ► június 9., vasárnap: "Boldogasszony-völgyén keresztül". Útvonal: Patacs, Déli Farkas-forrás – Cserkút – Római kori villa – Kővágótöttös – Kővágószőlős (17 km, szintemelkedés: 490 m). Találkozás: Patacson, a 25-ös autóbusz végállomásán. (a busz Gesztenyésből 8.10-kor indul, az Árkádnál 8.29-kor, Uránváros autóbusz-állomáson 8.41-kor lehet felszállni rá). Hazatérés a Kővágószőlősről 15.48-kor induló buszjárattal. Túravezető: Várnainé Meng Hajnalka /Dráva TSE/ ( 30/322-0432). ► június 15., szombat: „Megújult keresztény emlékhelyek nyomában VII.”. Útvo-nal: Zengővárkony – Büdös-kúti-völgy – Antal-kép – Szép Ilonka-kilátó – Réka-völgy – Réka kunyhó – Komlós-völgy – Csiger gödör – Pécsvárad (15 km, szintemelkedés: 300 m). Találkozás: 7.30-kor, a 6-os sz. főúton a zengővárkonyi elágazásnál (elérhető a pécsi távolsági autóbusz-állomásról, a 8-as kocsiállásról 7.00 órakor Bonyhádra induló autóbusszal). Hazatérés Pécsváradról a Vár utcai megállóból induló autóbusszal (13.42, 14.42, 15.42) Túravezető: Pál Krisztina /Mediterrán Gyaloglóklub/ ( 30/742-7188). ► június 16., vasárnap: Túra a Szentháromság vasárnapi máriakéméndi nagybú-csúra (közös túra a Mecsek Egyesülettel). Útvonal: Pécs, Székesegyház – Széche-nyi tér – Búza tér – Balokányi-tó – Basamalom – Mohácsi út/Hegedűs János út kereszteződése – Újhegy, buszforduló (csatlakozási lehetőség kb. 7.40-kor, mely elérhető az Uránvárosból a 6.54-kor induló 4Y járattal) – Nagykozár – Mária-kert (becsatlakozás kb. 8.20-kor) – Nagykozári-szőlőhegy – Magyarsarlós (csatlakozási lehetőség kb. 9.40-kor, mely elérhető a Pécsről 8.25-kor induló mohácsi busszal, és a magyarsarlósi elágazástóltól 1,5 km-t begyalogolva a faluba) – Jókai-liget és Mária-kert – Hásságy, templom (becsatlakozás kb. 10.45-kor) – Berkesd-tető – Máriakéménd, községháza – Nagyboldogasszony kegytemplom (táv: végig 27 km, szintemelkedés: 340 m). A túra fajtája: végig kifejezetten nehéz, de a szintemelkedés a hosszú távhoz képest nem sok. A részszakaszok már könnyebbek, így bárhol ki és be lehet csatlakozni. Találkozás: Pécsett a Székesegyháznál reggel 6 órakor. Hazatérés: Máriakéméndről a kegytemplomtól 15.55 és 18.50-kor indul busz Pécsre, mely 16.43 és 19.31-re érkezik. Túravezető: Dukai Róbert ( 30/313-0269). ► június 21.,péntek: „Szentjánosbogarak nyomában az éjszakai parkerdőben”. Útvonal: Pécs, Tettye tér – Dömörkapu – Misina-tető – Északi Rotary – Bá-nyász út – Mandulás (10 km, szintemelkedés: 310 m). Találkozás a Tettyén 19.00 órakor (elérhető a Főpályaudvarról 18.45-kor induló 33-as autóbusszal). Túravezető: Ignátkó Imre ( 30/270-2670). ► június 22., szombat: Kápolnabúcsú a kisnyárádi Keresztelő Szent János-kápolnánál + vendégfogadás (közös túra a Mecsek Egyesülettel). Útvonal: Mará-za – Mária-kápolna, Szent-kút – Lókúti-pihenőhely – Barics – Mitár – Keresz-telő Szent János-kápolna (búcsú és zenés programok 11 órától) – Szent Apolló-nia-képoszlop – Kisnyárád (Helytörténeti gyűjtemény megtekintése). Táv: 10 km, szintemelkedés: 200 m. A túra fajtája: könnyű-közepes. Találkozás: Marázán az autóbusz-fordulóban 8.20-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 7 órakor indul a busz Pécsváradra, Pécsvárad kollégium megállótól tovább Marázára 7.50-kor). Hazatérés: Kisnyárádról 15.35-kor indul a busz a Lánycsóki elágazásig, onnan tovább 15.54-kor, mely Pécsre 16.50-kor érkezik. Részvételi díj: 400 Ft/fő. Túravezető: Schóber József ( 20/437-8314). ► június 29., szombat:Nyári fotós túra – „Lencsevégen a patakok, források, víz-esések” (közös túra a Mecsek Egyesülettel). Útvonal: Éger-völgy – Szuadó – Éger-völgy (a pótakksikat ne felejtsd magaddal hozni)! Találkozás Teca Mama vendéglő előtt 9.00 órakor. Túravezető: Müller Nándor ( 20/957-5775). ► július 7., vasárnap: Túra a Sarlós Boldogasszony búcsúra Máriakéméndre + bográcsos főzés a templomudvarban (közös túra a Mecsek Egyesülettel). Útvo-nal: Kátolyi elágazás – Ruzsek-kereszt – Törökvári-pihenőhely – Máriaké-méndi-halastó – Nagyboldogasszony kegytemplom (8 km, szintemelkedés: 130 m, a túra fajtája: könnyű, viszonylag kis szintemelkedéssel). Részvételi díj: 800 Ft/fő, mely a vacsorát is tartalmazza. Találkozás: a Kátolyi elágazás autóbusz-megállóban 14 órakor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról 13.10-kor indul a busz). Hazatérés: a kegytemplomtól 18.50-kor indul a busz, mely Pécsre 19.31-kor érkezik. Részvételi díj: 800 Ft/fő, mely a vacsorát is tartalmazza Túravezető: Ruzsinszky András ( 30/691-2808). ► július 20., szombat: „Tavaktól tavakig” (közös túra a Hétdomb Természetbarát Egyesülettel). Útvonal: Sikondai tavak – Kereszt-hegy – Bak-hegy – Vágotpuszta – Lóri erdészház – Lóri-völgy – Mecsekrákos, Pécsi-tó (fürdési lehetőség). Táv: 12 km, szintemelkedés: 290 m. Indulás: Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásáról 8.30-kor induló kaposvári busszal a sikondai elágazásig, illetve Komlóról a 9.00 órai sikondai busszal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► augusztus 3.,szombat: „Szent Márton útján”. Útvonal: Kisbattyán – Mecsekjá-nosi, templom – Öreg-hegy – Mecsekfalu, Erzsébet királyné fája – Temető-dűlő – Sikonda (10 km, szintemelkedés: 250 m). Indulás: Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 7-es kocsiállásáról 7.00 órakor Komlóra induló busszal Komló-ra, Komlóról a 8.00 órakor induló kisbattyáni busszal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437) ► augusztus 10., szombat (munkanap): „Jegenyés János” emléktúra. Útvonal: Hosszúhetény – Pusztabánya – Kisújbánya – Hosszúhetény (16 km, szintemel-kedés: 284 m). Találkozás: 9.30 órakor Hosszúhetényben a Kultúrháznál (a találkozási hely elérhető Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról a Bonyhádon át Szekszárdra 9.00 órakor induló autóbusszal). Túravezető: Takács Ferenc /HOTE/ ( 20/805-3405). ► augusztus 24.,szombat: Baranyai Sárga túra 5. szakaszának bejárása + régi hagyományokkal készült cukrok kóstolója (krumplicukor, törökméz, stb.), közös túra a Mecsek Egyesülettel. Útvonal: Véménd – Erdős-dűlő – Hármaskúti-rész – Dunántúli-erdő – Mórágy (10 km, szintemelkedés: 210 m, a túra fajtája: könnyű, közepes szintemelkedéssel). Találkozás: Véménden a Községháza autóbusz-megállóban 8.30-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 7 órakor indul a busz Pécsváradra, onnan Véméndre 7.45-kor). Hazatérés: Mórágyról 14.42-kor indul busz, mely Bonyhádra 15.32-re érkezik. Onnan tovább 15.45-kor, mely Pécsre 16.30-ra érkezik. Részvételi díj: 400 Ft/fő. Túravezető: Baumgärtner Norbert ( 70/374-3950). ► augusztus 31., szombat: „Megújult keresztény emlékhelyek nyomában VIII.”. Útvonal: Misina – Rotary körsétány északi oldal – Lapis, Lapisi-kereszt – Sós-hegyi kilátó – Remete-rét – Büdös-kút – Erdei kereszt – Keresztkunyhó, Rábay kereszt – Fehér-kút – Gesztenyés (15,5 km, szintemelkedés: 350 m). Találkozás: 7.20-7.30 között a pécsi főpályaudvarnál, a 35-ös autóbusz megállójában (az autóbusz 7.35-kor indul). Várható érkezés Gesztenyésbe 14.30-15.00 körül. Tú-ravezető: Scheitler Adrienn ( 20/340- 4184). A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► június 16., vasárnap: Túra a Szentháromság vasárnapi máriakéméndi nagybú-csúra. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetséggel közösen rendezett túra. Részleteket lásd fentebb a Nyílt túráknál! ► június 22., szombat: Kápolnabúcsú a kisnyárádi Keresztelő Szent János-kápolnánál + vendégfogadás. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetséggel közösen rendezett túra. Részleteket lásd fentebb a Nyílt túráknál! ► június 23., vasárnap: Túra a virágokkal feldíszített kéméndi kegytemplomhoz Úrnapján. Útvonal: Máriakéménd – Szentkúti-kápolnafülke – Nagy-pincesor – Fűrész-kereszt – Nagyboldogasszony kegytemplom (ünnepi szentmise és úrnapi körmenet) – Karasica-patak völgye a töltésen – Szederkény (10 km, szintemel-kedés: 100 m). A túra fajtája: átlagos, közepes szintemelkedéssel. Találkozás: Máriakéménden az autóbusz-buszmegállóban 7 órakor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 3-as kocsiállásáról 6.20-kor indul a busz). Hazatérés: Szederkényből 12.19, 12.41 és 13.19-kor indul autóbusz Pécsre. Túravezető: Gayer Éva. ► június 29., szombat: Nyári fotós túra – „Lencsevégen a patakok, források, víz-esések”. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetséggel közösen rendezett túra. Részleteket lásd fentebb a Nyílt túráknál! ► június 30., vasárnap: Baranyai Sárga túra 4. szakaszának bejárása. Útvonal: Palotabozsok – Szent Rókus-kápolna – Mária-kápolna, Szent-kút (Sarlós Bol-dogasszony napi búcsú) – Sombereki víztározó – Somberek – Sombereki-szőlőhegy (képoszlopok) – Sombereki-patak – Bár (15 km, szintemelkedés: 80 m, a túra fajtája: átlagos). Találkozás: Palotabozsokon a Sportpálya autóbusz-megállóban 8.30-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 7 órakor indul a busz Pécsváradra, onnan Palotabozsokra 7.45-kor). Hazatérés: Bár-ból 13.23-kor indul a busz, mely Pécsre 14.45-kor érkezik. Túravezető: Baumgärtner Norbert. ► július 7., vasárnap: Túra a Sarlós Boldogasszony búcsúra Máriakéméndre + bográcsos főzés a templomudvarban. A Baranya Megyei Természetbarát Szövet-séggel közösen rendezett túra. Részleteket lásd fentebb a Nyílt túráknál! ► július 12., péntek: „Jani bácsi gitáros éjszakai túrája” + szalonnasütéses bor-kóstoló. Útvonal: Szederkény – Nyomjai-kereszt – Máriakéménd – Lankás-dűlő – Schleicher-kereszt – Vályús-forrás – Törökvári-pihenőhely – Máriakéménd, kegytemplom (13 km, szintemelkedés: 220 m, a túra fajtája: közepes). Ta-lálkozás: Szederkényben a buszmegállóban 21.45-kor (Pécsről a távolsági autó-busz-állomás 10-es kocsiállásáról 21.15-kor indul a busz). Hazatérés: a kegytemp-lomtól 4.35-kor indul a busz, mely Pécsre 5.17-re érkezik. Elemlámpát és/vagy fej-lámpát, a szalonnasütéshez alapanyagot hozni kell. Részvételi díj: 600 Ft/fő, mely a borkóstolót is tartalmazza. Túravezető: Kalangya Attila ► július 20., szombat: „Molnár István” emléktúra. Útvonal: Állatkert – Mandulás – Tubicai-oldal – Lapis – Pista bácsi-pihenője – Északi Rotary körsétány – Mi-sina – Állatkert (10 km, szintemelkedés: 200 m, a túra fajtája: könnyű-közepes). Találkozás: az Állatkertnél 8.50-kor (a Főpályaudvarról 8.35-kor indul a 34-es busz). Hazatérés: az Állatkerttől óránként indul vissza a busz. Túravezető: Bóday Miklós. ► július 31., szerda: Fürdőtúra Szulokra + mézes puszedlik kóstolója. Útvonal: Középrigóc, vasútállomás – Lant alakú feketefenyő – Patkó bandi fája – Széchenyi-kastély (erdészet) – egykori vasút nyomvonala – Szuloki-erdő – Szu-lok, „retró” termálfürdő (táv: 13 km, szintemelkedés: 50 m, átlagos nehézségű túra). Részvételi díj: 1200 Ft/fő, mely tartalmazza a fürdőbe a belépőt és a mézes puszedli kóstolót. Találkozás: Középrigóc vasútállomáson 8.10-kor (Pécsről 6.46-kor indul a vonat Szentlőrincre, onnan tovább 7.23-kor Középrigóc felé). Hazaté-rés: Szulokról 16.44-kor indul a busz Barcsra, onnan vonat 17.12-kor Szentlőrincre, majd onnan tovább 18.46-kor, mely Pécsre 19.02-re érkezik. Túravezető: Biki Endre Gábor ► augusztus 9., péntek: Szalonnasütős éjszakai túra + hupskäse túró kóstoló. Út-vonal: Orfűi elágazás – Nagy-kaszáló – Cinke-tanya emlékhely – Szuadó-nyereg – Égervölgy-tó (szalonnasütés) – Éger-völgy (8 km, szintemelkedés: 260 m, túra fajtája: átlagos). Elemlámpát és/vagy fejlámpát, a szalonnasütéshez alap-anyagot hozni kell. Részvételi díj: 350 Ft/fő, mely tartalmazza a kóstolót is. Talál-kozás: az Orfűi elágazás autóbusz-megállónál 17 órakor (Pécsről a távolsági autó-busz-állomás 23-as kocsiállásról 16.30-kor indul a busz). Hazatérés: Éger-völgyből 22.49-kor indul a 24/A járat a belvárosba. Túravezető: Kalangya Attila ► augusztus 15., csütörtök: Falujáró túra a máriakéméndi Nagyboldogasszony főbúcsúra. Útvonal: Máriakéménd (falumúzeum és iskolamúzeum megtekintése) – Rózsafüzér királynéjának kegyhelye (főbúcsú 17 órától, szentmise 18 órakor) – Szederkény (9 km, szintemelkedés: 40 m, a túra fajtája: könnyű, minimális szintemelkedéssel). Találkozás: Máriakéménden a buszmegállóban 15.55-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 2-es kocsiállásáról 15.10-kor indul a busz). Hazatérés: Szederkényből 20.18-kor indul busz, mely Pécsre 20.45-kor érkezik. Túravezető: Seregélyes Ildikó. ► augusztus 24., szombat: Baranyai Sárga túra 5. szakaszának bejárása + régi hagyományokkal készült cukrok kóstolója (krumplicukor, törökméz, stb.). A Ba-ranya Megyei Természetbarát Szövetséggel közösen rendezett túra. Részleteket lásd fentebb a Nyílt túráknál! A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► június 8., szombat: „Körséta szülőfalum határában”. Útvonal: Mindszentgodi-sa, Tanösvény (11 km, szintemelkedés: 200 m). Indulás: a 6.45-ös bakócai buszjárattal. Túravezető: Szabó Józsefné, Margitka ( 20/612–0031). ► június 15., szombat: „Éjszaka a Zengőn”. Útvonal: Hosszúhetény – Zengő – Püspökszentlászló – Zobákpuszta – Komló (16 km, szintemelkedés: 520 m). In-dulás a 19.00 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila ( 30/371–4545). ► június 16., vasárnap: „Lafferton Henrik” emléktúra és Civil Találkozó a Vörösfenyő kulcsosháznál. Útvonal: Máré csárda – Vörösfenyő kulcsosház – Balincai-forrás – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (11 km, szintemelke-dés: 180 m). Indulás a 10.00 órai mázai buszjárattal. Túravezető: Gáll László. ► június 23., szombat: „Csárdától csárdáig”. Útvonal: Máré csárda – Vár-völgy – Somosi-kút – Dobogó – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (13 km, szint-emelkedés: 280 m). Indulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajos ( 30/356-1472). ► június 30., vasárnap: „Nyár a Kelet-Mecsekben”. Útvonal: Hosszúhetény – Püspökszentlászló – Diós-kút – Kisújbánya – Hidasi-völgy – Zobákpuszta (16 km, szintemelkedés: 370 m). Indulás a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túra-vezető: Horváth Attila ( 30/371–4545). ► július 2., kedd: Túra az egészségünkért – Sárkány mítosz nyomában. Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► július 6., szombat: „Kilátók és pihenők”. Útvonal: Remete-rét – Sós-hegy – Já-nos-kilátó – Kis-Tubes – Misina – Dömörkapu – Ilonka-pihenő – Balázs-pihenő – Tettye (12 km, szintemelkedés: 220 m). Indulás a 8.30-as pécsi buszjárattal, majd Pécsről tovább a 9.30-as orfűi busszal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet (20/260–1947). ► július 13., szombat: „Szöge-hegy titkai”. Vendégünk: Kanizsai László. Útvonal: Szilvás, Spar áruház – Szöge-hegy – Jánosipuszta – Gadányi-tavak – Szilvás (11 km, szintemelkedés: 170 m). Indulás: 8.15-kor a Spar áruháztól. Túravezető: Kilin Sándor. ► július 14., vasárnap: „Kaland-túra elszántaknak!”. Útvonal: Orfű – Sárkány-árok – Szuadó-völgy – Remete-rét – Büdös-kút – Zsidó-völgy – Kőlyuk – Sikonda (20 km, szintemelkedés: 510 m). Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila ( 30/371–4545). ► július 16., kedd: Túra az egészségünkért – Szászvár értékei. Indulás a 10 órai mázai buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► július 20., szombat: „Tavaktól tavakig”. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetséggel közösen rendezett túra. Részleteket lásd fentebb a Nyílt túráknál! ► július 27., szombat: Gombaszedő túra I. Útvonal: Árpád-tető – Tripammer-fa – Barátság-forrás – Ágnes-vízesés – Cifra-malom – Sikonda (Komló, vásárcsar-nok, gombavizsgálat). Táv: 11 km, szintemelkedés: 150 m. Indulás az 5.00 órai pécsi buszjárattal. Túravezető: M.-né Szekeres Katalin ( 20/475-4793). ► augusztus 3., szombat: „Szent Márton útján”. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetséggel közösen rendezett túra. Részleteket lásd fentebb a Nyílt túráknál! ► augusztus 11., vasárnap: „Hajnalban a Nyugat-Mecsekben”. Útvonal: Árpád-tető – Tripammer-fa – Barátság-forrás – Cifra malom – Palántáki-tető – Sikonda (14 km, szintemelkedés: 260 m). Indulás az 5.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: M.né Szekeres Katalin ( 20/475-4793). ► augusztus 17., szombat: Gombaszedő túra II. Útvonal: Zobákpuszta – Mézes-tető – Pintó-tető – Szöge-hegy – Komló (Vásárcsarnok, gombavizsgálat). Táv: 7 km, szintemelkedés: 90 m. Indulás az 5.35-ös hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: M.né Szekeres Katalin ( 20/475-4793). ► augusztus 25., vasárnap: „Nyugat-Mecsek csúcsai között”. Útvonal: Orfű – Aba-liget – Lenke-forrás – volt Petőcz-akna – Halomsírok – Remete-rét – Sós-hegy – Tubes – Misina – Mecsek-kapu – Pécs, Árkád (26 km, szintemelkedés: 750 m). Indulás a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila ( 30/371–4545). ► szeptember 3., kedd: Túra az egészségünkért – Óbányai-völgy. Indulás a 9.00-ás pécsi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► június 8., vasárnap: Királyharaszt túra a Barcsi Borókásban. A túrán megismerkedhetünk a Barcsi Borókás élővilágával, a területen található láptóhoz is ellátogatunk. Megismerhetjük a fokozottan védett királyharasztot is, mely hazánkban kizárólag ezen a területen él. A rész-vételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/377-3393, 82/461-285)! Helyszín: Barcsi Bo-rókás parkolója (6-os sz. főút 253-as km-szelvény). A túra hossza: 5-6 km, időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► június 22., szombat: Hódító Hód kenutúra. A túra során kenuinkkal bejárjuk a Vén-Dunát, mely alig több mint száz évvel ezelőtt a Duna főága volt. A program résztvevőinek létszáma korlátozott, ezért előzetes bejelentkezés szükséges ( 30/377-3388, 30/ 326-9459). Helyszín: Baja – Vén-Duna, időpont: 9.00 óra. A túra hossza: 8 km, időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 1800 Ft/fő. ► június 23., vasárnap: Hódító Hód kenutúra. A túra során kenuinkkal bejárjuk a Vén-Dunát, mely alig több mint száz évvel ezelőtt a Duna főága volt. A program résztvevőinek létszáma korlátozott, ezért előzetes bejelentkezés szükséges ( 30/377-3388, 30/ 326-9459). Helyszín: Baja – Vén-Duna, időpont: 15.00 óra. A túra hossza: 8 km, időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 1800 Ft/fő. ► június 23., vasárnap: Szent Iván-éj a Tettyei Mésztufabarlangban. Helyszín: Pécs, Tettyei Mésztufa-barlang; időpont: 20.00 óra. Részvételi díj: a belépőjegy ára. ► július 6., szombat: Hódító Hód kenutúra. A részleteket lásd: június 22-én! ► július 6., szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. A résztvevők először kenutúrát tehetnek a Duna hullámterén található varázslatos Külső-Béda mellékágon, majd a Fehér Gólya Múzeumban érdekes tárlatvezetés keretében ismerhetik meg e gyönyörű madarak életét. A program résztvevőinek létszáma korlátozott, ezért minden esetben előzetes jelentkezés szükséges ( 30/846-6020)! Helyszín: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, időpont: 9.00 óra. A program időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 2-14 éves korig: 1900 Ft/fő, 14 éves kor felett: 2200 Ft/fő. ► július 7., vasárnap: Hódító Hód kenutúra. A részleteket lásd: június 23-án! ► július 13., szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. A részleteket lásd: július 6-án! ► július 27., szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. A részleteket lásd: július 6-án! ► augusztus 3., szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. A részleteket lásd: július 6-án! ► augusztus 17., szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. A részleteket lásd: július 6-án! ► augusztus 24., szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. A részleteket lásd: július 6-án! ► augusztus 31., szombat: Gólyák nyomában Béda-Karapancsán. A részleteket lásd: július 6-án! ► augusztus 31., szombat: Denevérest Abaligeten. Az esti program során a denevérek külön-leges és titkokkal körüllengett világát ismerhetik meg a látogatók szakavatott denevérkutató segítségével. Az Abaligeti-barlangnál hálóval befogott denevéreket lehet közelről megnézni, ismerkedve a fajok egyedi jellemzőivel. Helyszín: Abaligeti-barlang, időpont: 20.00 óra. A program ingyenes. ► augusztus 31., szombat: Éjszakai csillagnéző túra szarvasok bőgésével. Boronka-mellék széles üde rétjein sétálva figyelhetjük meg a nyárvégi éjszaka jellegzetességeit, kis szerencsével a szerelmes szarvasbikák bőgését is hallhatjuk. A fényszennyezéstől mentes nyári égbolt látnivalói közt csillagász segít tájékozódni. A túra végén kedvező időjárás esetén távcsöves megfigyelésre is lehetőség lesz. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/326-9459, 30/377-3388)! Helyszín: Hosszúvíz déli vége, időpont: 19.30 (gyülekező 19 órakor). A túra hossza: 5 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 1500 Ft/fő. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö-vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

MECSEK HÍRADÓ 269. szám 2019. május Tenkes teljesítménytúra 2019. április 6. A Dráva Természetbarát Sport Egyesület és a Tenkes Természetbarát Egyesület XX. alkalommal rendezte meg a Tenkes teljesítménytúrát 2019-ben. Felkészülésünk jól sikerült, jelentős munkát végeztünk, hogy bővítsük a támogatók sorát. A régi támogatóink mellé – Balog Árpi utánjárásának köszönhetően – idén még több pincészet ajánlott fel borokat a sorsoláshoz. A pályák ellenőrző bójái már pénteken a helyükre kerültek, az ellenőrzőpontok személyzete is időben kijutott a terepre. A rajthelyre tartva már gondoltuk, hogy idén nem döntünk létszámcsúcsot. Előző nap jelentős mennyiségű eső esett, valamint a túra reggelén köd volt már Pécs közelében is. Reggeli gyors pakolás, eligazítás a rajthelyeken és már jöhettek is a túrázók. Hét órakor Máriagyűdön elrajtoltak a maratoni táv, Túronyban a 30 km-s táv résztvevői. A harminc kilométeresek indulásakor derült ki, hogy a térkép kicsire sikeredett, a többivel szerencsére nem volt probléma… Jövőre visszatér az eredeti mérete ennek a térképnek is! Nyolckor rajtolt a kis létszámú retro maratonosok csoportja a villányi vasútállomásról és kezdtek a tíz kilométeresek Máriagyűdről, valamint idén megpróbáltunk egy igazi kisgyermekeseknek, szép korúaknak való hat kilométeres távot is indítani. A tíz kilométereseknek vezetett túrája is volt. Túronyból a 15-20 km-es távon indulók is ebben az időben kezdték meg a túrát. Jöttek a hírek, a sárga keresztnél nagy a sár… A fotózás szerelmesei a párában elő-előtűnő szőlősorokban és a virágokban találták meg a témát. Dél körül már előbujt a nap is, és ezzel jobb kedvre derült túrázó, rendező egyaránt! Az ellátmány is megfelelt az elvárt „tenkeses” minőségnek: csokik, cukorkák, nápolyi, banán és a már elmaradhatatlan zsíros kenyér – a távok függvényében. Elfogyott több mint 110 kg kenyér a Gyűdi pékség kiváló termékéből, 20 kg zsír és ugyanennyi hagyma. De volt rámás-mézes kenyér is. Voltak narancsos és epres italok, valamint a „hegy levének” minden árnyalata. Borból idén is fogyott rendesen: 146 liter ment le a torkokon. Volt tramini, sauvignon, portugeiser rosé és portugeiser, jó „huzata” volt a túrázóknak… Támogatóinknak köszönhetően kisorsolásra kerültek: pólók a Partner Kft jóvoltából, közel 40 üveg minőségi bor a Gergen birtok, Maczkó pincészet, Ősi Gábor pincészete, Riczu Tamás borászata, Siklósi Borbarátnők Borrendi Egyesülete, Szőlőskert borozó, Tollas pince felajánlásaiból. A csokikat a Tom Market bolthálózat harkányi boltja adta. A Kisharsányi Család és KarrierPONT vállalta a menetutasítások készítését, nyomtatását. A vezetéses 10 km-s túra résztvevőnek nevezési díját és a túravezetést is ők fizették. A siklósi vár ajándékai: emlékplakettek, kártyák, kiadványok, könyvek, térképek. A harkányi fürdőben kedvezményes, délutáni fürdési lehetőséget sajnos csak heten vették igénybe. Ez egy kicsit későn lett meghirdetve. A rajthelyeket idén is ingyen használhattuk a siklósi és a túronyi önkormányzatnak köszön-hetően. Köszönet az önzetlen támogatásért! A rendezői gárda a Dráva TSE és a Tenkes TE tagjaiból, barátaikból, segítőikből állt, de jöttek diákok (3 fő) a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskolából is. Idén 55 főből állt a csapat. Köszönet mindenkinek a munkájáért! atiKA 36. „Mecsek 50” teljesítménytúra 2019. április 28. Változatos időjárású április végét éltünk meg. Őszies, esős napok váltották egymást nyárias, közel harminc fokos meleg napokkal. Talán a kiszámíthatatlanság, talán a vasárnapi időpont, talán a hétvégére jutó bőséges túrakínálat okán, az idei évi az elmúlt évek egyik legalacsonyabb részvételi létszáma volt. Keressük az okokat. Összesen 200 fő túrázó és 25 rendező részvételével rendeztük meg 36. alkalommal a Mecsek 50 teljesítménytúrát. 29-en indultak az 50 km-es távon, 56-an a 30 km-esen, a rövidtávokon (15 és 10 km) pedig együttesen 97-en. Idén új távot is indítottunk, 5 km-en, ezen 18 fő és Szofi kutya indult. A legidősebb résztvevő 80 éves, a legifjabb nevezett résztvevő 4 éves, és volt még egy „aprónép” is, aki anyukáját a „hátiputiban” kísérte. A túrázók többsége elégedetten ért vissza a célba. Voltak persze eltévedések is, és félreértések, de a kellemes élmények, úgy érezzük, túlsúlyban voltak. Mi, a Mecseki Kóborlók szakosztály tagjai és barátaink igyekeztünk idén is a lehető legjobban előkészíteni és lebonyolítani a túrát. Túránk rajt-cél helyén, a Vargánya tanyán, mint az újraélesztés alatt álló vándortáboros mozgalom táborhelyén, folyamatos a fejlődés. Újraállítják a nagysátrakat, szabadtéri fa asztalok és padok, járdák teszik egyre komfortosabbá az udvart. Jó érzés ebben a szép környezetben túrát rendezni. Köszönjük a megyei szövetségnek, hogy lehetőségünk volt a rendezésre. Köszönet a Kóborlóknak és barátaiknak, családtagjaiknak, akik a rajtban és a pontokon egész napos munkájukkal helyt álltak. Volt, aki részt vett az előkészületekben, bejárásokban, bevásárlásban, finom süteményt készített, amit két ponton kínáltunk a hosszabb távokon indulóknak, volt, aki a pontokon fogadta a túrázókat. Dicsérendő a rajt-célban azoknak a munkája, akik a kenyereket kenték, készítették a finom salátákat és teákat, indították és érkeztették a túrázókat. Köszönet illeti a Hétdomb Természetbarát Egyesület tagjait, akik Őri Zsuzsi vezetésével segítették munkánkat, a Vörösfenyő kulcsosházban működtettek ellenőrző pontot. Végül, de elsősorban köszönjük a túrázóknak, hogy eljöttek, nélkülük a 36 éves sorozat létre sem jöhetett volna! Jövőre Veletek ugyanott!? Szabó-Dalecker Ibolya Mecseki Kóborlók Szakosztály Húsvét a Mecsekben Szép szokás, hogy húsvétkor a családok meglátogatják egymást és együtt töltik el az ünnepet. Még jobb, ha ezt összekötik egy kirándulással, túrával, élvezve egyúttal a tavaszi ébredő természet szépségeit is. Úgy döntöttünk, hogy idén húsvétkor Büdös-kúton találkozunk. Így történt, hogy népes családommal, 23 fővel, köztük 7 kisgyerekkel szombaton reggel elindultunk a hegyre. Szerencsére a böjti szelek már nem fújtak, gyönyörű tavaszi időben, vadvirágokkal tarkított erdei úton értük el a kirándulóközpontot. Meseszép volt az erdő! Mindannyiunkat elbűvölt a kulcsosház, az esőbeálló, a forrás, a kis híd látványa, ahogy leereszkedtünk a völgybe. Először a közeli természetbarát emlékhelyet látogattuk meg, ahol a szikla tövében a fakereszt alatt a gyerekek pár szál virágukat, mi pedig emlékeinket rendezgettük. Visszatérve a kulcsosházzal ismerkedtünk. A gyerekek még nem láttak ilyet. A mesékből megismert erdei kunyhóra hasonlít leginkább. A következő esemény természetesen a nyuszi várás volt. Rövid figyelemelterelés után az erdőbe kicsempészett fészkeket keresték nagy-nagy izgalommal. Persze kisebb-nagyobb segítséget kaptak a keresésben. Nagy volt az öröm, amikor az avar között a medvehagymák tövében előkerültek a fészkek. Az ilyenkor szinte kötelező ajándékok – fiúknak labda, lányoknak ugráló kötél stb. – mellett persze „ipari mennyiségű” csoki és mindenféle finomság. A játékokat persze ki kellett próbálni, így a férfiak nagyot fociztak a lejtős talajon, a lányok ügyességi játékokat szerveztek, helyet csinálva ezzel a várva várt húsvéti lakomának. Sonka, tojás, hagyma, torma, kőrözött, friss kenyér. Ennél finomabbat nem lehet elképzelni sem! Rövid szieszta után aztán lassan elindultunk hazafelé egy csodálatos nap összes emlékével és élményével gazdagodva. Még el sem hagytuk a völgyet, amikor a gyerekek azt kérdezték: Mikor jövünk megint….? Tudjuk, hogy ezt a szép kirándulást segítség nélkül nem sikerült volna így megrendezni. Ezt a segítséget Varga Jenőtől kaptuk meg, aki elejétől a végéig igazi önzetlen természetbarát házigazdaként gondoskodott rólunk! Élménybeszámolóként ez a pár sor azért is íródott, hogy családunk valamennyi tagja nevében újra és így is nagyon megköszönjünk mindent! Egyben mindenkit bíztatunk arra, hogy ebben a csodálatos környezetben fekvő kirándulóközpontot feltétlenül keresse fel, ismerje meg, akár – mint ahogy mi is tettük – válassza egy ünnepi program helyszínéül. Karádi Károlyné Bevittem kollégáim az erdőbe… Tavasz van…, éled a természet…, szirmot bontanak a virágok…, frontok jönnek-mennek…, fáradtak vagyunk…, dolgozni kell…, kihagy az agy…, mindig ez a rohanás…, sokszor csak nézünk ki a fejünkből, semmi sem megy úgy-igazán. Tavasz van. Folyton csörög a telefon. Türelmetlenség a túloldalon, feszültség innen. Határidő. Megint telefon. Rossz hír: határidő van, de a számítógépek két napig nem fognak működni. Programszünet! Ez mégis jó hír: alkalom adódott így egy kis összetartásra! Azonnali szervezkedés, csoportgyűlés, közvélemény-kutatás. Utasítás: kötelező szabadság! Tavasz van! Autó indul ½ 8-8 körül. Szendvics (napi adag), szalonna, hagyma, fejenként 2 liternyi folyadék + üres, könnyű palack forrásvíznek, kullancsriasztó, váltócipő-ruha, hátizsák. Parkolóban eligazítás: most vegyünk vissza a mindennapi tempóból, lassítsunk! Lássuk meg mindazt a szépet, ami mellett a szokott tempóval elrohannánk. Meg sem látnánk! Célunk nem az út vége. Fedezzük fel kis hazánk aprócska, még meglévő kincseit. Fedezzük fel, de vigyázzunk rájuk! Hatalmas élmény a lakkcipőhöz szokott lábaknak a cuppogós sár. „Ha én ezt tudom…” Nyugalom, csak az eleje ilyen! Bevezető. Visszafelé jövet – jó esetben – már száraz lesz. Acsalapu, medvehagyma, foltos kontyvirág, illatos hunyor már terméssel, erdei szamócavirág, madárdal, jó levegő, források, Kőlyuk-barlang, patak-víz-csobogás. Átkelések, vízesés, seggre esés, tetaráta gátak (Szalajka-völgy?). Annál is szebb! Meleg-mány. Kolléganőknek anyák napi ajándék: Anyák kútja. Forrás hölgykoszorúban, csoportkép. Visszafelé zápor. Árpád-kori templom. Átmegyünk a Kelet-Mecsekbe. Zobákpuszta – Kisújbánya erdei út mellett láss csodát! Bánáti bazsarózsa!!! Cigány-hegyre fel! Szárazon. A tetőn villámlás, jégeső, jól jön a kilátó védett pihenője. Vihar után panoráma-fotózás. Pipál az erdő. Tiszta időben láthatnánk a balatoni hegyeket is (?) Cigány-hegyről le. Sárosan! Ferde-vízesés. Csepegő-szikla. Faluséta. Uzsonna. A társaság egyre csendesebb. Megfogta őket az üres falu „zaja”. Nincs elektro-zaj, nincs motorzúgás, nincs nyüzsgés, nincs számonkérés, még vasalt nadrág sincs. Van viszont bőven feldolgozandó élmény: kép, illat, íz, „erdei zene”. Ezeket csak az tapasztalhatja meg, aki bemegy az erdőbe… Hazafelé még egy ráadás: felhőszakadás, dupla szivárvánnyal! Úgy látszik ezt még megérdemeltük a tartalmas nap zárásaként. (Kell egy kis (á…) program szünet, időnként mindenkinek!) Korcz Miklós Hétdomb TE Túra vörös homokkő és kővé vált násznép mellett Hogy milyen csodákat rejtenek a hazai hegyek is...!?! Nem is gondoltam volna, hogy a Mecsek egyik oldala gyönyörűséges vörös homokkőből van, és egészen különleges, kavicskő oszlopok is megfigyelhetők egy kis hegymászás után. Meg persze a panoráma is pazar. Körtúra guggoló tölgyfák között, vörös szikla-lépcsőn és medvehagyma tengerben, irány a Jakab-hegy! Hol található? Magyarországon, Baranya megyében, a Mecsek nyugati oldalán, a 6-os út mentén Szigetvár és Pécs között, Cserkút vagy Kővágószőlős településről indulva. Egy körtúrát mutatok, de számtalan más variációban is bejárható ez a túraút, akár Pécsről indulva is. Mi Cserkútról indultunk. Ide akár busszal is ki lehet menni, akkor vagy a 6-os úton a "Cserkúti csárda" nevű buszmegállónál kell leszállni és besétálni a faluba, vagy ha bemegy a busz, akkor a „Cserkút forduló” nevű buszmegállóban. Autóval a 6-os útról lekanyarodva kell bemenni a falu központjába. Cserkút és környéke ősidők óta lakott hely volt. A felszínre került régészeti leletek is bizonyítják, hogy már a kora vaskorban is éltek itt emberek, és a római korban is számos villa épült. Az uránbányászati célú ipari kutatás Cserkúton 1953-ban kezdődött. Az ötvenes évek végétől a nyolcvanas évek végéig folyamatos volt a környéken az uránbányászat. A kitermelés gazdaságtalansága miatt 1996-ban leállt a termelés és 1997-ben végleg bezárták a bányát. Ezután kezdődött meg az üzemi építmények elbontása, a rekultiváció. Az Árpád-kori román stílusú templom 1270 és 1290 között épült. A fazsindelyes templom főhomlokzata délen volt, ezt jelzi a bejárati kapu és a fölötte lévő három kis ablak. A 14. században tornyot építettek hozzá. A tűzvész miatt elpusztult egykori festményeket restaurálták, ezek és Prokop Péter papfestő alkotásai a homlokzatot és a templom belső falait díszítik. A templom mellett még megtekinthető pár nagyon régi, vörös homokkőből faragott sírkő is. Cserkút rendezett, szép falucska. Csinos porták, felújított, mutatós házak – nagyon kellemes meglepetés ezen az eldugott helyen. És sok vendégház is van, ezért aki több napra jönne, rengeteg lehetőség közül választhat. A falu központjában több útbaigazító tábla is található, jól ki van táblázva tehát, hogy merre is induljunk. Irány a Jakab-hegy! Keskeny utcákon indulunk felfelé, majd ahol véget ér Cserkút, és már látszik Kővágószőlős templomának tornya is, na ott kell befordulni a hegy felé a kék háromszög jelzést követve. Akár itt is parkolhatunk az út szélén, de igazából nem nagy távolság a falu, nem érdemes feljönni idáig autóval. Nagy táblán tájékozódhatunk a környékről és a Dél-Dunántúl látnivalóiról, aztán innen már kezdődik a természet, a vadon, és az egész természetvédelmi terület. A hegy a földtörténeti ókorban alakult ki, a meredek, déli oldalát jellegzetes vörös színű, perm és triász időszaki homokkő alkotja, amelyre később több helyen is kovasav tartalmú, gejzírkitörések által összecementálódott kőzet rakódott. A kocsiút egyenesen a hegy felé vezet. Körülöttünk alacsony tölgyfák, a talpunk alatt pedig vörös, sziklás, köves talaj. Van egy-két elágazás út közben, hol balra kell fordulni, hogy jobbra, de mindig kövessétek a kék háromszöget, ami jól látszik a fákon. Sőt, a kanyaroknál nyíl is jelzi a helyes irányt. Az emelkedőkkel a talaj is durvul, a kellemes erdei keréknyom és túraút átváltozik hegyi, köves, sziklás úttá. Ilyen terepre nem árt a bokát is jól tartó túrabakancs, de minimum egy jobb sportcipő, „kis csinosban” senki se vágjon neki a hegynek. (Találkoztam én már máshol flip-flop papucsosokkal is...) A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található. A geológiai értékekben bővelkedő vidék különleges élőhelyekkel büszkélkedhet, mint pl.: rekettyés-tölgyesek, sisakvirágos tetőerdők, szurdokerdők és mészkősziklagyepek. Zoológiai szempontból a rovarok közül a fokozottan védett nyugati őszitegzes és a magyar tarsza, madarak közül a haris tekinthető kuriózumnak. Igen, ez a keskeny kis ösvény még mindig a helyes turistaút. Aztán egy éles jobb kanyar és már nem vagyunk messze az első látnivalótól: hatalmas vörös, homokkő sziklák, ez a „Sas-fészek”. Egykor kőbánya működött itt, a vörös homokkövet építőanyagnak, lépcsőfokok, járdakockák, sírkövek, keresztek és malomkövek készítéséhez használták fel a hegy lábánál lévő települések kőfaragói. Mára a rég elhagyott kőbányát a természet visszahódította és ma már tájvédelmi körzet. De hogy a sziklafalakon vannak-e sasfészkek és költenek-e sasok? Erről ellentmondásos információkat találni. Meg kell nézni saját szemmel. A homokkő jellegzetessége, hogy az elegyrészek szabad szemmel megkülönböztethetőek. A szemcsék lehetnek lekerekítettek, vagy szögletes alakúak. Jellemző a szemcsék osztályozottsága, ami a szállítóközeg energiájának változásától függ. A homokkövek leggyakrabban réteges szerkezetet mutatnak. A homokkő színe az elegyrészek minőségétől függ. A szín változhat a világos sárgától a vörös árnyalatokon át a zöldes és feketés megjelenésig. A vöröses elszíneződést a vastartalmú elegyrészek okozzák. A homokkövek a rétegzettség mentén jól hasíthatók, faraghatóságuk a kitöltő agyag minőségének függvényében változik, a magas kovasavtartalmú homokkövek felületét pattintással alakítják. Felülete a szemcsézettség miatt nem csiszolható, csúszásgátló tulajdonságát kihasználják A kvarcszemcsék miatt csak különleges szerszámokkal fűrészelhető, a kitermelés szaggatással és kőzetkímélő robbantással lehetséges. Itt van a túra legizgalmasabb része! Az ott a túraút. Hol? Hát ahol sikerül. A sziklák szélén, a lépcsőzetes köveken, kicsit feljebb, kicsit lejjebb. Kicsit meredek, de fantasztikus! Viszont a kilátás már lenyűgöző déli irányba. Lent Cserkút és Kővágószőlős, tiszta időben a horvátországi hegyekig is ellátni. Azért egy kapaszkodó vagy lánc nem ártana, de így is át lehet jutni. A túrajelzés pedig mutatja, merre haladjunk tovább. Ha túljutunk a sziklás részen, ismét egy erdei szakasz következik, kidőlt fákon való átmászással, és lihegős emelkedővel. De már nincs sok hátra, hamarosan felérünk a hegy „tetejére”. Fent becsatlakozunk az országos kéktúra útvonalába, és itt már széles túrautak vannak. Majd jobbra folytatjuk az utunkat, de előtte érdemes kb. 100 métert elmenni balra is, ugyanis ott található a vaskorból származó több száz halomból álló sírmező. A Jakab-hegyi, kora vaskori erődítmény lakói a földváron kívül temették el halottaikat. A halomsírok között 1-1,5 és 3-4 métereseket is találhatunk. Visszafordulva haladjunk tovább, a táblák jelzése alapján a Zsongor-kő irányába. Tavasszal az erdő alja illatos medvehagymával van teli. Az országos kéktúra tábláján beazonosíthatjuk, hol is járunk: alul, a piros vonallal jelölt rész közepénél. Az egész, pirossal jelölt szakasz egyben egy picit hosszú lenne, hiszen a DDK-04 szakasz Gálosfa és a Harsányi-kereszt között 93,1 km hosszú (szintemelkedés fel 3074 m, le 3169 m), de érdemes kicsit túrázni a kék körön, hiszen országunk legszebb részein halad keresztül. Az elágazásnál padok, asztalok. Balra a Jakab-hegyi pálos kolostor romja található, ami sajnos a magyar–török háborúk során számos más pálos kolostorral együtt lakatlanná vált, ám 1736-ban helyreállították. 1828-ra megint kiürült, azóta épülete összeomlott, falai jórészt már csak váll- vagy derékmagasságig állnak. Romjain az 1970-es évek végén, valamint 2006–2007-ben állagmegóvó munkálatokat végeztek, illetve környezetét is rendezték, így ma könnyen látogatható. Jobbra pedig a Zsongor-kő kilátó található. De van itt más is. A Jakab-hegyi remetebarlang a Zsongor-kő felső szintjének egyik sziklájában, körülbelül 560 méter tengerszint feletti magasságban található, gyakorlatilag a Jakab-hegy délnyugati peremén. Kialakulása valószínűleg tektonikus eredetű, de feltételezhető, hogy egykor mesterségesen is tágították. Nevét a közhiedelem után kapta, miszerint a Jakab-hegyi pálos kolostor egyik szerzetese építette és lakott benne. A barlangok általában a csapadékvíz hatására, jól oldódó mészkövekben keletkeznek. Homokkőben – mint itt – igen ritkák. A változó keménységű kb. 200 millió éves tengeri homokkő a belső erők, pl. földrengés hatására összetört, és egyes nagyobb tömbjei az alsó puhább részek kimállása következtében kibillentek eredeti helyükről. Valószínűleg így alakult ki ez a barlang. A barlang mellől egy meredek sziklalépcső vezet le a Zsongor-kő kilátójához, amely a Mecsek Egyesület által 1892-ben lett vaskorláttal biztonságossá téve. A „Jakab-hegyi homokkő” alkotta sziklaalakzatot 1943-ban nyilvánították megyei jelentőségű természetvédelmi értékké, majd 1978-ban a teljes terület védelem alá került. A barlang bejáratánál és a környékén többfelé is jól látható a vörös „Jakab-hegyi homokkő” keresztrétegezettsége, amely az áramló tengervízben, a partszegélyeken való üledéklerakást jelzi. Csodálatos panoráma tárul elénk déli irányba. Messze a horvátországi hegyek, előtte az apró falvak, zöld mezők, erdők. Valahol ott kanyarog a Dráva, és látszik a Villányi-hegység is. A csodálatos panorámát nyújtó kőhöz egy szomorú történet (legenda) kapcsolódik: A hódító török elfoglalta a Jakab-hegyet is, s onnan járt portyázni a környékre. A hegy alatti Szőlősön élt egy Zsongor nevű legény, akinek kedvesét a török basa elraboltatta, s a hegytetőn lévő várban őriztette. Zsongor egy zivataros éjjelen lóra kapott bajtársaival, s megpróbálta kiszabadítani kedvesét, de az őrség – felfedezve őket – nyomukba eredt. Zsongor – ölében kedvesével, látva, hogy nem menekülhetnek el – megsarkantyúzta lovát, s a Jakab-hegy kiálló sziklájáról a mélybe ugratott, s mindketten meghaltak. Azóta hívja a nép a sziklát Zsongor-kőnek. Azért egy kellemes hétvégén lehet, hogy nem egyedül leszünk a Zsongor-kőnél, hiszen a Jakab-hegy elég népszerű kirándulóhely, és a kilátó „könnyen” megközelíthető mind Pécs, mind Cserkút-Kővágószőlős irányából. A hatalmas sziklákon pedig jó megpihenni, akár piknikezésre is alkalmas a hely. De egy „csúcs-csoki” elfogyasztására mindenképpen. Tanösvény is van, melynek tábláiról érdekes információkat szerezhetünk a Jakab-heggyel kapcsolatban. Ha kigyönyörködtétek magatokat a kilátásban és kipihentétek a felmászás fáradalmait, valamint a pálos kolostor romjait is megnéztétek, indulhatunk vissza lefelé, egy darabig ugyanazon az úton, ahol feljöttünk. Tehát vissza a kék háromszög irányába, egy elég meredek lejtőn. Aztán következnek a vörös homokkő lépcsők visszafelé is, és a Sasfészek nevű valamikori kőfejtő. Az út egy helyen elágazik, a kék kereszt irányába is el lehet menni, az is a piros háromszög útját köti össze a kékkel, vagy tovább ereszkedhetünk a kék háromszögön is, nem lesz nagy kerülő. Egyszer csak egy hajtűkanyar jobbra, és máris a piros háromszög által jelzett úton vagyunk. Fölfelé is láthattuk ezt az utat, sőt fölfelé itt figyelni is kell, hogy melyik irányba akarunk tovább menni, melyik háromszöget választjuk. A piros háromszögön pedig hamarosan megérkezünk a nagyon különleges Babás-szerkövekhez. Az első hatalmas csoporthoz le kell térni az útról balra, de megéri! Ezeket a sziklákat figyeljétek az útról. A Babás-szerkövek az évezredek során az erózió koptatta homokkőből formálódott kőtornyok, amelyek a déli, meredek, sziklás részeken sorakoznak. A Babás-szerkövek anyagát a benne található kovasav védte meg az eróziótól. És ez itt már egy másfajta üledékes kőzet: a kavicskő. A kavicskő vagy konglomerátum az üledékes kőzetek csoportjába tartozó kőzetféle. Általában a kiinduló kőzet feldarabolódása után a szállítódás során lekerített szemcsékből álló, cementálódott extrabazinális üledék. Szemcsemérete 20 centiméter és 2 milliméter közti. A konglomerátum szó jelentése is erre utal, mivel a fogalmat a különböző eredetű elemek halmazára használjuk általában. A konglomerátum rétegekben látható nagy kavicsok anyaga kvarc (fehér), régi vulkáni kőzet, kvarcporfir (vörös és foltos), valamint egyéb ősi, kemény, ellenálló kristályos kőzet. Tovább haladva a turistaösvényen, hamarosan további kőtornyokat találhatunk. A Mecsek hegység déli lejtőjén vörös színű homokkőből „épült” különös formájú groteszk emberi alakokat idéző, rőt színű sziklacsoport: a Babás-szerkövek vonulata magasodik a fák koronája fölé. E különös csengésű név a sziklák bábuszerű alakjára és talán pogány elődeink áldozati helyére (szerkő = oltárkő) utal. Furcsa alakzatukat azonban nem emberkéz formálta. És következzen a Babás-kövek legendája: A Jakab-hegy alján, a faluban élt réges-régen két gazdag család. Ezek szakadatlanul versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét házból kizavarták, bántalmazták. Ekkor megátkozta őket: "Váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni!". Mindkét gazdának egy-egy leánygyermeke volt. Egy napon mentek férjhez. Az egyik ház lakodalmas népe ezúttal megelőzte a másikat. Már jöttek vissza a Jakab-hegyi barátok templomából, ahol az esküvő volt, amikor a másik még csak fölfelé tartott. Éppen ott találkoztak, ahol a mély szakadék felett a legkeskenyebb volt az út. Egyik vendégsereg sem akart kitérni a másik elől. Az egymással versengő örömapák egyszerre szólaltak meg: "inkább váljuk kővé, de ki nem térünk!" Ebben a pillanatban az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Azóta is ott állnak sorban a hegyoldalon. A kőzet szerkezete a sziklák alján (több méteres szakaszon) egyneműnek látszik, felül azonban jellegzetesen keresztrétegzett. A kőzet jellegzetesen vörös színe a meleg, sivatagi éghajlatú vidékek kőzetanyagára jellemző. Azt hogy e kőzet keletkezésének idején e térségben is sivatagi éghajlat uralkodott, a permi homokkő konglomerátum sorozatából származó különféle trópusi növénymaradványok is megerősítik. A kőzet anyagának és szerkezetének e jellegzetességei a kőzet keletkezésének körülményeiről vallanak. A földtörténet ókorában a térségben az idősebb képződmények lepusztult kőzetanyagából hatalmas tömegű törmelék halmozódott fel. Minthogy a törmelék kismértékben koptatott és különféle szemcsenagyságú, valószínűleg kis távolságból szállítódott oda. Az íves és átlós irányú rétegezettség pedig a folyami és delta jellegű fel-halmozódásról tanúskodik, arról hogy az üledékképződés szakaszosan ment végbe. Itt sorakozik a násznép időtlen idők óta a hegy oldalában, kikandikálva a fák lombja fölött. Természetesen a Babás-szerkövektől is csodás panoráma tárul elénk a Cserkúti-medencére és a távolban a hegyekre. Az itt látható durva konglomerátum kb. 220 millió éves, az előrenyomuló triász kori tenger partszegélyi üledéke. A belső földtani erők hatására e rétegek a kréta időszakban (kb. 100 millió éve) felgyűrődtek, és hatalmas boltozat alakult ki. Ennek egykori legmagasabb része a külső erők hatására lepusztult, helyén ma egy medence található, ebben helyezkedik el Cserkút község. A konglomerátum boltozat két szárnya megmaradt, a déli szárny alkotja a cserkúti dombsort, az északi szárny pedig a Babás-szerköveknél található. Innen jól megfigyelhető a rétegek enyhe északi dőlése is. A tanösvény egyik tábláján található rajzon jól megfigyelhető, milyen földtani rétegekből áll a Mecsek és környéke. A Babás-szerkövek mellől a piros háromszög jelzésen indulunk tovább a Jubileumi kereszthez. A Jubileumi kereszt a Jakab-hegy déli oldalán, a babás szerkövek legnyugatibb sziklaalakzatán áll. A jubileumi szentév emlékére 1934-ben, Csáki Benjámin helyi plébános kezdeményezésére került sor a kereszt felállítására, melyet Popilla Mihály cserkúti kőfaragó mester készített és Bátor Károly helyi káplán szentelt fel. Helybeli fuvarosok darabokban vitték fel a helyszínre. A kereszt Kővágószőlős egyik jelképe – óvóan őrködik a falu felett. Csáki Benjámin kővágószőlősi pap emlékére A Mecsek oldalán, a Nászkövek felett, Ott áll magányosan egy hófehér kereszt. Már régóta ott áll, lehet ötven éve, Mikor felhelyezték a Nászkő tetejére. Itt lent a faluban, élt egy jámbor, jó pap, Ki a mennyek felé mutatta az utat. Minden jövedelmét a szegényeknek adta, Sose volt még községnek ilyen jószívű papja. Saját költségéből az Isten dicsőségére, Keresztet állított a Nászkő tetejére. Mondván, hogy a kereszt messzire látszódjon, Aki reá felnéz Istenre gondoljon. A kereszt mellett, alacsony tölgyfák között ismét lehetőség van megpihenni kicsit, elmélkedni és álmélkodni a kilátásban. A túra során utoljára, mert innen már csak lefelé vezet az út. Aztán egy kicsit érdekesen mohás ösvény visz vissza a túraútra. A piros kereszt felé fordulva rövidíthetünk lefelé, bár elég meredeken lejtős a rövidebb, összekötő út. Aztán a piros négyzettel jelölt úton ereszkedünk le a faluba, Kővágószőlősre. A túraút aljánál a falu szélén táblák jelzik a természetvédelmi terület kezdetét, és itt olvasható az „Erdő fohásza” is. Ennek a körtúrának pedig itt ér véget az erdei része. De látnivaló lesz még a faluban is. Kővágószőlős környéke időszámításunk előtt 1100 (!) óta lakott, a hegytetőn a kora vaskori nép temetkezési helye ismert régészeti lelőhely. Egymást váltották itt a kelták, rómaiak, és a népvándorlás korának népei, melyeknek jól védhető központja volt a Jakab-hegyen található avar kori földvár. A korai magyar középkortól a falu a Szent István által alapított pécsi püspökséghez tartozott, aminek köszönhető a román kori templom építése. A község egyik szembetűnő jellegzetessége a helyben kitermelt vörös homokkő építészetben elnyert nagy szerepe. A temető több évszázados síremlékei, de a napjainkban felújított épületek, kerítések is jórészt ebből készültek. Feltűnőek még a faluban a házak mellett található hatalmas, díszes istállók, ami a régvolt gazdagságra utal. Az egykori általános iskola épületében bányászati kiállítást rendeztek be az uránbánya működésével kapcsolatos tárgyakból, dokumentumokból. A kiállítás helyiségeiben a kutatófúrások, a vájatmélyítések során felszínre került kőzetek gyűjteménye látható, fényképek, iratok és egyéb tárgyak társaságában. Az udvaron még egy bányajáratot is imitáltak, itt egykori bányamentő (mozdony vontatta speciális csillék) és különféle gépek találhatóak. Legjelentősebb műemlék a faluban a még ma is tekintélyt parancsoló Sarlós Boldogasszony Plébániatemplom, a XIII. századból származó tornyával, amelynek több szintjén is megfigyelhetőek a román ikerablakok, kosáríves kapuját pedig íves oromzat díszíti. Az épület mai formáját az 1763–1772 között folyt átépítés során nyerte el. A középkori egyhajós templomot a torony kivételével lebontották. Ezt a nyugati tornyot megmagasították (ma 35 méter) és mögé nagyméretű egyhajós templomot építettek. Az építkezést a birtokos pécsi székesegyház káptalanja végeztette, mivel Kővágószőlős egyik fontos központjuk volt, elsősorban jelentős szőlőművelése következtében. A templom déli kapuján felirat található: Exaltata est Sancta Dei Genitrix 1512 (Felmagasztaltatott az Isten Szent Anyja 1512). Egy középkori háromosztatú, pincés épület már a XV. században is állt a templom mellett, de a XVII. század végén lebontották. Az 1772-es templombővítés, barokk átépítés során a habarcskeverő- és mésztároló gödrök alapozásához még felhasználták a pince kőfalait. A jelenlegi épület mérete és szerkezete, a kemence és valószínű szemeskályha léte, a XV–XVI. századi templomhoz való közelsége jómódú, a falu életében jelentős szerepet betöltő tulajdonost feltételez: az épület korábban paplak lehetett. Tovább sétálva az úton pedig visszajutunk Cserkútra. Hát ennyi volt a kör, nagyszerű, minimum fél napos kirándulást lehet itt összehozni érdekes kövekkel, érdekes történetekkel és lenyűgöző kilátásokkal. És mindez semmibe sem kerül, csak egy jó nagy levegőt kell vennünk, és nekivágni! Ha erre jártok, ne hagyjátok ki! (Az információk a hegyen található táblákról, valamint wikipedia, a www.turautak.com, a kirandulastippek.hu, www.kovagoszolos.hu oldalakról és a Kövirózsa tanösvény letölthető füzetéből származnak.) (Forrás: kirandulo.reblog.hu) Új kilátó a Zengőn Új kilátó épül hamarosan a Zengő csúcsán, ahol jelenleg egy leromlott állapotú beton¬építmény fogadja a turistákat. Ha minden jól megy, az év végi Zengő-túrára át is adják a kilátót. Közösen nyert pályázatot Pécsvárad Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat a Zengő turisztikai fejlesztésére, melynek keretében a régi betonkilátót is megújítanák. Az új kilátó terve már évekkel korábban felmerült, akkor azonban civil szervezetek tiltakoztak ellene, úgy vélték, az építkezés jelentős környezetkárosítással járna. Olyan javaslat is elhangozott, hogy esetleg a Zselicben lenne érdemes megépíteni a kilátót. Mostanra azonban sikerült megegyezni minden érintettel, tehát mind az önkormányzati, az állami és a civil oldal támogatja a terveket, tudtuk meg Zádori Jánostól, Pécsvárad polgármesterétől. Az építkezés még nem kezdődött el, jelenleg a tervezési fázis folyik, hamarosan kész lesznek a látványtervek. A kilátó nem fából fog készülni, hanem fémszerkezetű lesz – tájékoztatott Zádori János. Azért az utóbbi mellett döntöttek, mert a fém sokkal ellenállóbb az időjárási elemekkel szemben, mint a fa, így tudják biztosítani azt is, hogy illetéktelenek ne rongálhassák meg az építményt. Az új kilátó fenntartása így gazdaságosabb lesz. A polgármester azt is elmondta, hogy az épülő kilátó alapterülete hatszor hat méteres lesz, valamint az eredetinél öt méterrel magasabbra tervezik. Erre azért van szükség, hogy az évek alatt megnőtt fák ne takarják el a kilátást. A jelenlegi építmény egy geodéziai pont, vagyis a helymeghatározásban van szerepe, a tervezés során természetesen azt is figyelembe vették, hogy ezt a funkcióját a későbbiekben is megőrizze. A tervek szerint a következő Zengő-túrán – esetleg már előtte is – a megújult kilátó várja majd a természetkedvelőket. A Zengő-kilátó az 1980-as években épült, eredeti funkcióját tekintve nem is kilátónak, hanem geodéziai mérőtoronynak, de hamar megnyitották a turisták előtt. Az új kilátó építése egy nagyobb projekt része, amelynek keretében egyéb turisztikai fejlesztéseket is terveznek a környéken. Az elmúlt években a pécsváradi önkormányzat jelentős fejlesztéseket hajtott végre a Dombay-tó környékén, a fennmaradó munkákat viszont szintén ennek a pályázatnak a keretében valósítják meg, amelyekre már csak a közbeszerzést kell kiírni. Emellett egy, a tájba illeszkedő látogatóközpont építését is tervezik a tó partján, ahol a környék nevezetességeiről és turistaútvonalairól kaphatunk majd tájékoztatást. (Forrás: bama.hu) Túraajánló Túra Terecsenybe, Sasrétre és Bőszénfára (Megújult keresztény emlékhelyek nyomában V.) Május 18-án, szombaton ha nem is zarándokútra, de egy szép túrára várunk, melynek során érintjük a Sasréten található Mária szobrot, melyet 2017. október 8-án áldott meg megyéspüspökünk. A Terecseny – Sasrét – Bőszénfa túraútvonal a Zselic szelíd, erdős lankáin vezet keresztül. Az útvonalon két magasabb dombot „gyűrűnk le”, de amúgy egy könnyebb erdei séta vár, tele gyönyörűségekkel. Terecseny közelében meglátogatjuk az Aligvár-forrást, és a mellette lévő Balogh István emlékére állított emlékkövet. Aki szeretne, útközben szedett virágot is tehet rá. Onnan jelzett turistaúton jutunk el Sasrétre, ahol megtekintjük a Mária-szobrot. Akinek kedve van, rövid sétát tehet a közeli Almás-forráshoz, az ősbükkösbe és az erdei iskolához. Aki fáradtabb, leülhet a közeli pihenőre falatozni. Kb. 1 órakor indulunk tovább Bőszénfára a piros kereszt turistajelzésen. A régi, 1977-ben felszámolt vasúti töltésen jutunk el (a 67-es úton csak 500 m-t gyalogolva) a Szarvasfarmig, ahol néhány háziállat ingyenesen megtekinthető. Innivalót, szendvicset hozzatok magatokkal, vásárlási lehetőség nincs Sasréten. Reméljük, kellemes időnk lesz! Mindenkit szeretettel várunk a túrára! A túravezető: Friedrich Ágnes, erdei iskola oktató Sasréten, aki Terecsenyben várja a csapatot. Az utazás részleteit lásd a Nyílt túráknál! IN MEMORIAM Rónaki László (1932–2019) Ismét búcsút kell vennünk a mecseki természetjárás egyik neves személyiségétől, Rónaki Lászlótól, akit elsősorban nem túrázóként, túravezetőként ismertünk, hanem a mecseki barlangkutatás kiemelkedő személyeként. Hidrogeológusként a Mecsek és a Villányi-hegység barlangjainak feltárásával foglalkozott. Munkásságát 1958-ban a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal barlangkutató csoportjában kezdte, majd 1972-ben létrehozta a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Mecseki Karsztkutató Csoportját. Közreműködött az 1987-ben összeállított Mecseki forráskataszter elkészítésében, valamint A Mecsek természetjáró kalauza 1995-ös kiadásában a barlangokról és a barlangtúrákról szóló fejezetek megírásában. Számos publikációja jelent meg a barlangkutatás témakörében, több írását a Mecsek Híradóban is közreadtuk (pl. a Spirál-barlang kutatásáról). 2017-ben jelent meg az általa szerkesztett, a mecseki barlangkutatás több mint negyven évét bemutató könyv. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetségben barlangász szakági vezető volt 1971-től 2000-ig. A Mecsek Egyesületnek annak újjáalakulásától tagja volt, a barlangokhoz kapcsolódó természetjáró rendezvényeket szakmai tanácsaival és aktív közreműködésével segítette. Egy éve, 2018 tavaszán – a barlangkutatás területén végzet több mint öt évtizedes kiemelkedő munkájáért, a Mecsek és a Villányi-hegység karszt- és barlangkataszterének elkészítése, a barlangok felmérése és népszerűsítése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként – PRO NATURA kitüntetést kapott. Isten veled, Laci! Emléked tisztelettel megőrizzük. Strasser Péter HÍREK  Újra látogatható a Máré vár: 2019. május 1. – 2019. szeptember 15. közötti időszakban, ingyenesen látogatható a vár szerdától vasárnapig, 10.00-18.00 óra között. Szünnapokon előre bejelentkezett csoportokat tudnak fogadni, az alábbi telefonszámon lehet bejelentkezni: 30/482-5255. (Forrás: www.magyaregregy.hu)  Nyomvonal módosulása a Baranyai-dombságban: megújult és kismértékben változott a nyomvonala a sárga sáv jelzésnek Somberek és Görcsönydoboka között. Rendezvények • május 11, szombat: „Almamellék 25, 15, 10” teljesítménytúrák. R.: Zöldgömb Sport Klub, Budapest. Rajt: Almamellék, kisvasút végállomás, 8.00-9.00 (25, 15 km), 8.00-10.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 200 Ft/fő, 14 év alatti gyer-mekeknek, ill. fogyatékkal élőknek ingyenes (a 10 km-es távon Almamellékről utazás kisvasúttal Sasrétre, a túra onnan indul; a nevezési díj a kisvasúti menetjegy árát nem tartalmazza). A kisvasút indulása: 9.05, 10.25. Információ: Fehárvári Máté ( 30/284-2730). • május 11., szombat: Az Almamelléki Kisvasút Napja. R.: Mecsekerdő Zrt. Hely-szín: Sasrét. Az erdei kisvasút Almamellék és Sasrét között folyamatosan köz-lekedik. A részletes programot lásd a Mecsekerdő Zrt. internetes honlapján (www.mecsekerdo.hu). • május 18., szombat: „Baranya 60, 30, 15, 8” teljesítménytúrák. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület, Komló. Rajt: Zobákpuszta, 5.30-7.00 (60 km), 7.00-8.00 (30 km), 8.00-9.00 (15 km), 8.30-10.00 (8 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1500, 1200, 1000, 700 Ft/fő (MTSZ, MSTSZ, TTT, Magyar Turista Kártya, Mecseki Turista Kártya, csoportos, diák, nyugdíjas, családi kedvezmény: 50 Ft/fő. Csak 2 kedvezmény vonható össze!). A „Baranya 60” túra csak megfelelő számú előzetes nevezés esetén indul. Előzetes jelentkezés: május 12-ig! Információ, ill. előzetes nevezés: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). • május 24., péntek: „Örökségünk” – délutáni diskurzus. Túráim Madeira és Marokkó tájain – Leirer László előadása. Helyszín: Közösségek Háza (Komló, 48-as tér 1.), időpont: 17.00 óra. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • június 2., vasárnap: „Törökvár 30, 15, 8” teljesítménytúrák. R.: Mecsek Egye-sület. Rajt: Máriakéméndtől északra, 1 km-re a pécsváradi út mentén álló Nagyboldogasszony kegytemplomnál, a plébániaépületnél, 7.00-9.15. Cél ugyanott. Nevezési díj: 1200, 1100, 900 Ft/fő (igazolt természetjáróknak, nyugdíjasoknak 200 Ft kedvezmény; diákoknak 18 éves korig, diákcsoportok kísérőinek, valamint a Mecsek Egyesület tagjainak 50% kedvezmény; a kedvezmények nem vonhatók össze). A túrák részletes leírását lásd a Mecsek Egyesület nyílt túrái cím alatt. Információ: Biki Endre Gábor ( 30/452-4579). • május 29., szerda: Ötórai beszélgetések. Szlovénia – Ripszám István előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.). • június 1., szombat: „2x100 km Baranyában” országúti kerékpáros teljesítmény-túra. R. Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. Rajt: Pécs, Ferencesek temploma (Ferencesek u. – Szent István tér sarok), 7.00-8.00 (200 km), 7.00-9.00 (100 km). Cél: Kozármisleny. Nevezési díj: 1000 Ft/fő Információ: Keményfi Ba-lázs ( 20/332-500). • június 1., szombat: „Hat Torony Túra” – teljesítménytúra (31, 25, 17, 13, 8 km). R.: Vásárosdombóért Egyesület. Rajt: Vásárosdombó, Szabadság tér 17., 7.00-8.00. Cél: Vásárosdombó (31 km), Gerényes (25 km), Ág (17 km), Kisvaszar (13 km), Tékes (8 km). Nevezési díj valamennyi távon: 400 Ft/fő. Információ: Ács Imre János ( 30/212-3181). • június 4., kedd: Természetbarátok Klubja. Keresztény emlékhelyek képekben – Baumann József előadása. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ► május 11.,szombat: „Megújult keresztény emlékhelyek nyomában V.”. Útvonal: Hetvehely – Erszék falu emlékkereszt – Erdő Háza, lombkorona tanösvény – Petőczpuszta, harangláb – Dörömcser pusztatemplom – Magyarok kunyhója – Szuadó-tető – Éger-völgy (a Mecsekerdő Zrt.-vel, a Mecsek Egyesülettel és a Pécsi Egyházmegyével közösen rendezetett túra). 2017-ben 27 keresztény vonatkozású emlékhelyet újítottak fel Baranya megyében. Túránk során ezek közül keresünk fel néhányat, s közben emlékezünk a jeles elődökre és felidézzük az elmúlt évszá-zadokból fennmaradt történeteket. Táv: 15,5 km, szintemelkedés: 350 m. Találkozó: 8.30-kor a pécsi vasútállomáson (vonatindulás: 8.47, a vonatjegyet egyénileg kell megváltani). A túra indulása: Hetvehelyről 9.30-kor, várható visszaérkezés: 15.30 körül Éger-völgybe. Túravezető: Scheitler Adrienn ( 20/340-4184). ► május 18.,szombat: „Megújult keresztény emlékhelyek nyomában VI.”. Útvonal: Terecseny – Sasrét, Mária szobor – Bőszénfa (11 km, szintemelkedés: 200 m). Találkozó: 7 órakor a pécsi autóbusz-állomáson a Szigetvárra 7.10-kor induló autóbusznál. (Szigetvárról autóbusszal indulás 8 órakor Terecsenybe. Figyelem: a busz a túrázók miatt indul kicsit később, kérjük, igyekezzetek az átszállással!!) Ér-kezés Terecsenybe 8.50 körül. Hazatérés: a Bőszénfáról 15.49-kor induló autóbusszal, átszállással Kaposváron. Pécsre érkezik: 18.05-re. Túravezető: Fridrich Ágnes erdei iskola oktató ( 30/184-7951), aki Terecsenyben várja a csapatot. Lásd még fentebb a túraajánlót! ► május 19., vasárnap: "Dél-Baranya turistája nyomában". Útvonal: Diósviszló – Drávaszerdahely – Drávacsehi – Dráva-part – Drávapalkonya (20 km, szint-emelkedés elhanyagolható). Találkozás: a pécsi távolsági autóbusz-állomás 18-as kocsiállásánál 7.45-kor. Hazatérés: Drávapalkonyáról 16 órakor indul vissza Har-kányba, majd onnan Pécsre 16.25-kor, vagy 16.40-kor. Túravezető: Romvári Tibor /Dráva TSE/ ( 30/335-1702) ► május 25.,szombat: „Írisz-túra”. Útvonal: Túrony – Tenkes – Siklós (14 km, szintemelkedés: 280 m). Találkozás: 9 órakor Túronyban, a buszmegállóban (Pécsről 8.15-kor, Siklósról 8.30-kor indul autóbusz). Túravezető: Tollas Tibor ( 30/956-1695). ► június 1., szombat: „Nyárelő”. Útvonal: Mánfa – Árpád-kori templom – Erzsé-bet út – Melegmányi-forrás – Anyák-kútja – Baglyas – Tripammer-fa – Árpád-tető (11 km, szintemelkedés: 180 m). A túra 8.00-kor indul Mánfa, Kaposvári útelágazás autóbuszmegállótól (elérhető Komlóról és Pécsről is a 7.30-kor induló távolsági busszal). Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► május 11., szombat: Baranyai Sárga túra 3. szakaszának bejárása (hajnali nap-felkeltenéző túra). Útvonal: Erdősmároki elágazás – Szabari-erdő – Fülemüle-domb – Himesházi-sarok – János-hegy – Rózsa-domb – Török-sánc – Nagy-fa – Szent Anna-kápolna – Görcsönydoboka – Keresztelő Szent János templom romja – Sombereki-horgásztó – Somberek (Görcsönydobokáig 8 km, végig 15 km, szintemelkedés: Görcsönydobokáig 20 m, végig 120 m), átlagos nehézségű tú-ra. Találkozás: az Erdősmároki elágazás autóbusz megállónál 6.45-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 5.30-kor indul a busz Pécsváradra, onnan az Erdősmároki elágazás felé 6 órakor). Aki Görcsönydobokán kiszáll, an-nak busz 9.13-kor indul, mely Mohácsra 9.42-kor érkezik, onnan tovább 9.45-kor, mely Pécsre 10.50-kor érkezik. Aki végig jön, annak busz 13.17-kor indul Sombe-rekről, mely Mo¬hácsra 13.38-kor érkezik. Innen tovább 13.45-kor megy busz, mely Pécsre 14.45-kor érkezik. Túravezető: Ruzsinszky András ► május 18., szombat: Az ibafai pipamúzeum meglátogatása a Zselicben. Útvonal: Ibafa (templom megtekintése, Pipamúzeum) – Szentgáli-hegy, Szentmártoni-tető – Horváthertelend – Rasztina – Szabás – Vegáli-völgy – Csikó-rét – Jámborka-forrás – Rókalyukas – Almamellék (18 km, szintemelkedés: 320 m), hosszú túra közepes szintemelkedéssel. Találkozás: Ibafán a buszfordulóban 10 órakor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 4-es kocsiállásáról 8.15-kor indul a busz, mely Szigetvárra 9.05-kor érkezik; innen tovább 9.10-kor, mely Ibafára 10 órakor érkezik). Hazatérés: Almamelléktől 17.04-kor indul busz, mely Szigetvárra 17.31-kor érkezik. Innen 17.40-kor indul busz, mely Pécsre 18.22-re érkezik. Túravezető: Schóber József. ► június 2., vasárnap: Törökvári teljesítménytúra (30, 15, 8 km). Rajt helye és célja: Máriakéméndtől északra, 1 km-re a pécsváradi út mentén álló Nagyboldo-gasszony kegytemplom mögötti plébániaépületben. Nevezés: mindhárom távnál 7.00 – 9.15 óráig. A rendezvényre Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 3-as kocsiállásáról 6.20-kor indul a busz, mely Máriakéménd, kegytemplom megállóhoz 7.01-kor érkezik. Hazatérés: Máriakéméndről a kegytemplomtól 13.54*, 15.55 és 18.50-kor indul járat Pécsre. A *-gal jelölt járat Pécsváradig közlekedik, ott 14.40-kor van csatlakozás, mely Pécsre 15.10-kor érkezik. A 15.55-ös járat 16.43-ra, a 18.50-es 19.31-re érkezik Pécsre. 30-km-es táv útvonala: Máriakéménd, Nagyboldogasszony kegytemplom – Templom-forrás – Máriakéménd – Szentkúti-kápolnafülke – Margaréta – Nagy-pincesor – Schleicher-kereszt –Vályús-forrás – Katolebergi-képoszlop – Liptódpusztai-völgy – István-kút –Szilvás – Liptód – Lókúti-pihenőhely – Maráza – Mária-kápolna, Szent-kút, Mária-forrás – Váralja – Törökvári-pihenőhely – Vár-hegy, Török-vár romjai – Lankás-forrás – Fűrész-kereszt – Máriakéménd, Nagyboldogasszony kegytemplom (szintemelkedés: 580 m), 15 km-es táv útvonala: Máriakéménd, Nagyboldogasszony kegytemplom – Templom-forrás – Máriakéménd – Szentkúti-kápolnafülke – Margaréta – Nagy-pincesor – Schleicher-kereszt – Vályús-forrás – Katolebergi-képoszlop – Liptódi-szegély – Törökvári-pihenőhely – Vár-hegy, Török-vár romjai – Lankás-forrás – Fűrész-kereszt – Máriakéménd, Nagyboldogasszony kegytemplom (szintemelkedés: 380 m), 8 km-es táv útvonala: Máriakéménd, Nagyboldogasszony kegytemplom – Templom-forrás – Máriakéménd – Schleicher-kereszt – Vályús-forrás – Törökvári-pihenőhely – Vár-hegy, Török-vár romjai – Fűrész-kereszt – Máriakéménd, Nagyboldogasszony kegytemplom (szintemelkedés: 160 m). A 15 km-es távon túravezetőt is biztosítunk, indulás a túravezetővel 7.15-kor, ez esetben kedvezmény nem vehető igénybe a plusz szolgáltatás miatt. Nevezési díj: 1200, 1100, ill. 900 Ft/fő (igazolt természetjáróknak, nyugdíjasoknak 200 Ft kedvezmény; diákoknak 18 éves korig, diákcsoportok kísérőinek, valamint a Mecsek Egyesület tagjainak 50% kedvezmény; a kedvezmények nem vonhatók össze). Információ: Biki Endre Gábor ( 30/452-4579). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► május 12., vasárnap: Nyárelő a Pásztor-forrásnál. Útvonal: Máré csárda – Tex-tiles-forrás – Máré-vár – Pásztor-forrás – Vár-völgy – Máré csárda (12 km, szintemelkedés: 320 m). Indulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin ( 20/507–0776). Hosszabb útvonal: Szilvás – Barna kő – Sín-gödör – Cigány-hegy – Pásztor-forrás – Máré-vár – Máré csárda – Pap-erdő – Szöge-hegy – Komló (26 km, szintemelkedés: 550 m). Erről a túráról a Pásztor-forrásnál át lehet váltani a rövidebb útvonalra, így a táv 17 km. Indulás: 8.00-kor Szilvás, Spar elől. Túravezető: Horváth Attila ( 30/371-4545). ► május 21., kedd: „Túra az egészségünkért”. Körtúra a Dömörkaputól. Indulás: a 8.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► május 25., szombat: „Szülőföldem szép határa”. Útvonal: Kárász – Cserma – Borz-lik – Csiga – Szent-kút – Magyaregregy (6 km). Indulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajosné. ► május 26., vasárnap: „Körpanoráma a kilátóról”. Útvonal: Budafa – Bugyogó-forrás – Hármas-bükk-forrás – volt Hársas kh. – Köves-tető – Zobákpuszta – Zobák-akna – Komló (18 km, szintemelkedés: 440 m). Túravezető: Horváth Attila ( 30/371-4545). Rövidebb útvonal: Zobákpusztáig azonos útvonal, onnan busszal Komlóra (13 km, szintemelkedés: 390 m). Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). Indulás a 7.30-as pécsi buszjárattal. DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► május 11., szombat: „Varázserdő” – séta a bédai erdőben. A kiránduláson meg-ismerkedhetünk az ártéri erdő csodálatos növény- és állatvilágával. Helyszín: Köl-ked, Fehér Gólya Múzeum, időpont: 9.00 óra. A program időtartama: 2-3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► május 11., szombat: Odúnéző túra a Fekete harkály tanösvényen. A Madarak és Fák Napjához kapcsolódóan a zselici erdőben túrázva ismerhetünk meg egy odútelepet. Helyszín: Kaposvár – Töröcske déli vége, időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 5-6 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► május 15., szerda: Madarak és Fák Napja – madármegfigyelési és madárgyűrűzé-si program. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, időpont: 9.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. ► május 18., szombat: „Sárkány túra” – tavaszi kirándulás a nyugat-mecseki karszton. Jelvénygyűjtő túra. A Remete-rétről induló szakvezetéses túra a felszíni és a felszín alatti karsztjelenségeket ismerteti meg a résztvevőkkel. Helyszín: Re-mete-rét, időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 6 km, időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► június 1., szombat: Túra a Kisinci-holtághoz. A túrán a Dráva egyik legszebb holtágát és annak történetét ismerhetjük meg. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóköz-pont, időpont: 9.00 óra. A túra hossza: 3,5 km, időtartama: 2-3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö-vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

MECSEK HÍRADÓ 267. szám 2019. március A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség küldöttgyűlése Ha elkövetkezik február második szombatja, a reggeli órákban megélénkül a pécsi Balokány-ligetben található Pepita Kulturtér épülete. Így van ez már hosszú évek óta. Hosszúhetényből, Komlóról, Pécsről, Siklósról, Szászvárról természetjárók indulnak a PEPITÁ-ba. Valószínű szívesebben indulnának az erdőbe, de tudják, hogy évente legalább egyszer össze kell jönnünk, hogy számba vegyük a megyei szövetség elmúlt évi eredményeit, hiányosságait, s szó essék a jövőről is. Amellett, hogy ez törvényi kötelessége minden civil szervezetnek, értékes órákat töltünk el egymással, s végül is mindig jó érzéssel zárjuk a napot a kora délutáni órákban. Idén február 7-ére esett a küldöttgyűlésünk ideje. A PEPITA jelenlegi „házigazdái”, a Pécsi Zöld Kör munkatársai előkészítették a terepet. Így már fél 9-től kezdve pereghettek a képek a vetítővásznon, amelyek a mögöttünk maradó év programjait, munkálatait, eseményeit idézték elénk. Szorgos kezek kenték a vajas kenyereket, szelték a paprikát, uborkát, s a siklósi hegy leve is sorsára várt a hűvösben. Már a meghirdetett időpontban határozatképesek voltunk (14 tagszervezet 16 mandátummal, és 38 vendég), így 9 órakor elkezdhettük a küldöttgyűlést. Tóth Klára köszöntötte a megjelenteket, a tagszervezetek vezetőit, tagjait, s a meghívottakat. Megtisztelte összejövetelünket Földes Béla, a Pécs Városi Természetbarát Bizottság képviselője, valamint a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség képviseletében Dománszky Zoltán elnök és az elnökség tagjai: Bischof Tamás, Jakab Éva, s később megjelentek a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség képviselői is: Balázs László elnök és Fodor Péter. A menetrend a szokásos volt. Tóth Klára köszöntő szavai után felkérte a küldöttgyűlés résztvevőit, hogy Strasser Pétert válasszák meg a gyűlés levezető elnökének. A küldöttgyűlés egyetértett, így a továbbiakban Strasser Péter – a meghívóban kiküldött témákat sorra véve – vezényelte a közgyűlés tennivalóit. A 2018. évi munkáról szóló beszámolóhoz (előzetesen írásban megkapták a tagszervezetek) először Tóth Klára fűzött szóbeli kiegészítést. A nyílt túrákkal kapcsolatban érkezett jelzés a szövetséghez, miszerint vannak túrák, amelyeknél nem elsődleges szempont, hogy a túravezető a leglassabban haladók tempójához igazítja a túra tempóját. Tóth Klára arra kérte a szövetség nyílt túráinak vezetőit, hogy ezt a szempontot ne veszítsék szem elől. Elveszíthetünk a természetjárásnak embereket, ha nem érzik magukat biztonságban a túrán. A nagy létszámú túrákon különösen nehéz egyben tartani a csoportot, de Tóth Klára arra kérte a túravezetőket, hogy a megyei túrák vezetésénél legyen mindig „söprű”, mert célunk a természetjárás megszerettetése, kedvet ébreszteni a túrákon való részvételhez. A 2019. évi költségvetési adatokhoz, valamint a 2019-es kilátásokhoz Tóth Klára tett szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy nem javult a szövetség anyagi helyzete, de szövetségünk megfelelt a közhasznúsági feltételeknek. Csekély pályázati összeg (NEA), csekély támogatás az MTSZ részéről segített a sportszövetségi tagdíjak, működési költségek kifizetéséhez. Örvendetesen növekedett az SZJA 1%-os felajánlások összege, köszönet érte! A 2019-es évben változik az MTSZ támogatási rendszere, miszerint nem „alanyi jogon” jár a megyei szövetségeknek a támogatás, hanem majd programokra lehet pályázni a későbbiekben. E napirendi pontokhoz Gida Tibor (Dráva TSE) részéről érkezett felszólalás. Azt javasolta, hogy legyen a nyílt túráinknak részvételi díja, ezzel némi bevételre tesz szert a szövetség. Őri Zsuzsanna (Hétdomb TE) hozzászólásában és Tóth Klára is kifejezte, hogy a szövetség közhasznúsága nem teszi lehetővé, hogy szolgáltatásaink pénzbe kerüljenek a résztvevőknek. Őri Zsuzsanna még az MTSZ – tagszervezetekhez kapcsolódó – tevékenységét is kritikával illette, miszerint „olyan, mintha mi lennénk értük, nem fordítva”. Ezzel többen egyetértettünk. A jövő évi terveket óvatosan fogalmazzuk meg – mondta el Tóth Klára. Pályázatokat írunk, támogatókat akarunk megnyerni. Felhívta a figyelmet a „TeSzedd!” akcióra, amelynek országosan meghirdetett ideje idén március 18-tól 24-ig lesz. A baranyai területeken a Mecsekerdő Zrt. fogja össze a programot, a Pécsi Parkerdőben a BIOKOM Kft. Keressünk magunknak, egyesületünknek tennivalót! Dr. Tihanyi László, az Ellenőrző Bizottság elnöke elmondta, hogy a szövetség gazdálkodása szabályoknak megfelelő, törvényszerű volt. Ezután a küldöttgyűlés megválasztotta a jelölő bizottságot, amelynek feladata a jövő évi vezetőség-választás előkészítése. A jelenleg működő vezetőség mandátuma 2020. február 7-én lejár, így indokolt ez a feladat. Az elnökség által felkért Gida Tibor jelezte, hogy a munkát Őri Zsuzsanna és Ujságh Zsolt segítségével megkezdi. A küldöttgyűlés egyhangúlag megválasztotta a bizottságot. Ezután kért szót Dománszky Zoltán, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség elnöke. Köszöntötte a küldöttgyűlést. Mondanivalójában elismeréssel szólt a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség által augusztusban, Mohács és a horvátországi Baranya térségében megszervezett találkozóról, amelyen a dunántúli megyék természetbarát vezetői vettek részt. Szólt még arról, hogy ők (Tolna megyei természetjárók) sem tervezik, hogy nyílt túráikat fizetőssé tegyék, ez nem egyezik elveikkel. A támogatási forrásokat más módon kell előteremteni. Szomorúságának adott hangot az Óbányai-völgyben tapasztaltak miatt: a kulturálatlanság (rongálás, szemetelés, WC-k hiánya, parkolás stb.) riasztó jeleit látják a helyiek és a jó érzésű természetjárók a tömegturizmus nyomán. Befejezésül elmondta azt is, hogy idén Tolna megye rendezi a régiós turisztikai találkozót, melynek időpontját és helyszínét a Tolna megyei közgyűlésen fogják elfogadni. Ezután a küldöttgyűlés azon része következett, amikor az elmúlt év során kiemelkedő teljesítményt nyújtó sporttársak teljesítményét köszöntük meg, ismertük el. Először a Természetjárók Napján kitüntetetteket köszöntöttük: Baumann József (Mecsek Egyesület) a „Természetjárás fejlesztéséért” ezüst fokozat, Földesiné Kövi Ildikó (Mecsek Egyesület) a „Gábor Ignác Emlékérem”, Tóth Klára (BMTSZ) a „Természetjárás fejlesztéséért” bronz fokozat kitüntetést vehették át Dobogókőn, az országos ünnepségen 2018. szeptember 22-én. Ezt követően gratuláltunk a 2018-as év során megrendezett „Indulj el egy úton…” című vetélkedősorozat országos döntőjében 2. helyezést elért, a komlói Kenderföldi Természetjárók csapata tagjainak és felkészítő tanáruknak, Strasser Péternek. A nevükkel gravírozott poharat, és emléklapot kapott: Csonka Antónia, Heidecker Réka, Lukács Ákos, Trapp Adél. A 2018. évi túrapontverseny eredményeit ismertetve Jancsi Attila és Tóth Klára oklevelet és csokoládét adott át a kategóriák első három helyezettjének. Ez után a tagszervezetek és a szövetség elnöksége által javasolt természetjáróknak adtuk át ajándékunkat: nevükkel gravírozott termoszt, megköszönve az egyesületükben végzett munkát, illetve a természetbarát szövetség működését támogató tevékenységet. Elismerésben részesültek: Hodics Mária (Tenkes TE), Nagy Csaba (Dráva TSE), Rónaky Gizella (BMTSZ), Schmidtné Samu Szilvia (BMTSZ), Szabó Józsefné (Hétdomb TE), Szabó József (Hétdomb TE), Takács Bálint Tamás (Ifjúsági Unió Pécs). Megyei szövetségünk legmagasabb kitüntetése az ARANYBAKANCS-DÍJ. Elnökségünk ez évben Andrasek Csabának, a Tenkes Természetbarát Egyesület elnökének ítélte oda a díjat, a következő indoklással: a Tenkes TE élén hosszú évek óta tevékenykedik eredményesen. Közösségépítő munkája nyomán kiváló rendezvényeket szerveznek önállóan és társ rendezőként. Jó kapcsolatokat ápol a helyi önkormányzattal, más civil szervezetekkel. Megyei szövetségünk programjait, rendezvényeit is támogatja konkrét munkájával, kapcsolataival. Turista útjelzések karbantartásában, festésében jeleskedik. Összetartó, jó közösséget kovácsol egyesületéből. A küldöttgyűlés ezután a – hagyományoknak megfelelőn – baráti beszélgetéssel folytatódott. A baráti hangulathoz nagymértékben hozzájárult a Szabó-Dalecker Ibolya által összefogott csapat (Mecseki Kóborlók és segítőtársak) munkájának eredménye. A finom szendvicsek, a vendégek által hozott sütemények, üdítők és a siklósi szőlősgazdák borainak fogyasztása mellett közel délután egy óráig volt együtt a társaság. A gyűlés résztvevői megvásárolhatták a Mecsek Turistakalauzát, Müller Nándor könyveit, ajándékba kapták a Várak című folyóirat jeles példányait (amelyek Balatonyi László közvetítésével jutottak hozzánk), és a Duna–Dráva Nemzeti Park idei programját tartalmazó füzetet. A délelőtti órák gyorsan elszaladtak. A búcsúzáskor a ránk váró feladatokhoz egészséget, segítő társakat, jó barátokat, valamint „szép erdőt, mezőt” kívántunk egymásnak. Tóth Klára A 2018. évi túrapontverseny eredménye Név Pontszám Egyesület Hölgyek 50 év felett Simon Attiláné 5394 PTKK Müller Éva 3696 PTKK Braun Andrea 3632 Dráva TSE Takácsné Jakabos Laura 30148 Hétdomb TE Miklovich Csilla 2303 PTKK Gáspárné Juhász Ibolya 2079,5 Dráva TSE Kolin Edit 1400 Dráva TSE Nyújtó Teréz 1310 Dráva TSE Urak 50 év felett Miklovich József 2804 PTKK Jancsi Attila 2649 Dráva TSE Nagy Balázs 2496 POEÜ Balog Árpád 1498 Tenkes TE Hölgyek 50 év alatt Kühár Zsuzsanna 3434 Hétdomb TE Kovács Beáta 3140 PITE Simon Szilvia 1022 PTKK Urak 50 év alatt Pető Sándor 5255 PITE Szőke Zoltán 3654 POEÜ Szutor András 2110 PTKK atiKA IN MEMORIAM Kósa Pál (1928–2019) Ismét búcsúzik a Pécsi Vörös Meteor SK Természetbarát Szakosztálya – és a Baranya megyei természetbarátok közössége – egy régi, szeretett turistatársától, Kósa Páltól. Pali 1971-ben csatlakozott szakosztályunkhoz. Azonnal bekapcsolódott a szakosztály életébe, sok túra- és városismertető versenyen vett részt a Mecsekben és szerte az országban. Állandó résztvevője volt az Országos Meteor Találkozóknak. Tőle származik püspökszentlászlói kulcsosházunk „Bazsarózsa” elnevezése. Igen sokat dolgozott házunk tatarozásán, szépítésén. Szerelmese volt a hegyeknek, számos magashegyi túrán vett részt, és az ott készült felvételeit, filmjeit a baráti összejöveteleken megosztotta velünk. A természetjárás területén végzett több évtizedes tevékenységéért 90. születésnapján a Meteor Szövetség kitüntető díját, a Hattayer Béla emlékplakettet kapta a Meteor családtól. Halála szomorúsággal tölti el szakosztálytársai, a pécsi természetbarátok és az ország meteoros turistáinak szívét. Isten veled Pali, nyugodjál békében! Dr. Gundrum Károly HÍREK  Jelzésfestési pályázat: megjelent a Magyar Természetjáró Szövetség 2019. évi jelzésfestési pályázatának kiírása. Útjelzésfestésre pályázhatnak a magyarországi civil szervezetek és vállalkozások. A pályázat beadási határideje: 2019. április 1., a festéseket szeptember 2-ig kell elvégezni. A részletes pályázati kiírás megtalálható a Magyar Természetjáró Szövetség honlapján (mtsz.org).  Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelyek: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség a Dél-dunántúli Pirostúra Baranya megyei szakaszán felújította a bélyegzőhelyeket. Az igazoló pontokon – az Országos Kékkör bélyegzőhelyeihez hasonlóan – kis láncon rögzített bélyegzőpárna került kihelyezésre, így a hagyományos matricák („nyalókák”) megszűntek, a bélyegzéshez a turistáknak bélyegzőpárnát kell vinni magukkal! A felújítás a Terecseny, Ibafa, Bükkösd, Petőczpuszta, Szent-kút, Ciframalom, Mecsekjánosi, Márévár, Pásztor-forrás, Mecseknádasd bélyegzőhelyeket érinti. Bükkösdön, a vasútállomáson megszűnt a bélyegzési lehetőség, helyette a piros sáv útvonalon lévő élelmiszerbolt tornácán (faoszlopon) egy új bélyegzőhely került kialakításra. A Pécsi Állatkertnél található bélyegző továbbra is az állatkert pénztárában kérhető.  Vár-völgyi geológiai tanösvény: a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság felújította a Magyaregregy melletti Vár-völgyben vezető geológiai tanösvény tábláit. A tanösvény a Vár-völgyben, az erdőgazdasági úton elindulva kb. 3 km megtétele után a Pásztor-forrásig vezet. Az 1996-ban létesített tanösvényen a Kelet-Mecsek földtani szerkezetével, változatos kőzettani felépítésével, földtani fejlődéstörténetével, az egyes földtani korokra jellemző ősföldrajzi adottságokkal, a kőzetekben található ősmaradványokkal 10, az erdőgazdasági út bevágásaiban lévő feltárásokban létesített tájékoztató tábla ismerteti meg a látogatót.  Megújul az abaligeti Denevérmúzeum: a Denevérmúzeumban korszerűsítési munkálatok kezdődnek március elejétől. Teljesen megújul az épület, valamint a denevérek titokzatos életét, táplálkozását, vándorlását bemutató kiállítás. 2019. március 1-től – a kivitelezési munkálatok időtartama alatt – a múzeum zárva tart, előreláthatólag nyár végéig.  Medvehagyma szezon: lassan ellepi a Mecseket a jellegzetes fokhagyma illatú, vér- és vesetisztító gyógynövény. Az ország legismertebb medvehagyma-termő területén előszeretettel „szüretelnek” az erdőben járók. A tavalyi előírásokhoz képest jogszabályi változás nem történt, azonban a tiltással érintett kíméleti terület bővült! A 2009. évi, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló XXXVII. törvény értelmében állami erdőben, nem védett területen mindenki csak saját szükségleteinek megfelelő mennyiségű gombát, gyógynövényt – így medvehagyma-levelet is – gyűjthet külön engedély nélkül. Ennek mértéke nem haladhatja meg a 2 kg/fő-t naponta. Ennél nagyobb mennyiség szedéséhez az erdőgazdálkodó engedélye szükséges, amit a Mecsekerdő Zrt. erdészeteinél lehet megvásárolni. A tiltással érintett területek megtekinthetők a Mecsekerdő Zrt. honlapján.  Könyvajánló: újabb kiadásban jelent meg két könyv Biki Endre Gábor szerkesztésében, dr. Lakatosné Novotny Sarolta lektori munkájával: „A Baranyai-dombság turistakalauza”, illetve a „Máriakéménd története”. Az első 168 oldalas és 200 színes fotót tartalmaz, egyedisége, hogy megtalálható benne a Baranyai-dombság turistatérképeinek részlete blokkokban elosztva. A könyv ára 3000 Ft. A második könyvben Máriakéménd falu teljes története szerepel, a kegytemplomról és a búcsújáró kegyhelyről pedig egy bővített változatot tartalmaz, mivel több száz éves iratanyagok, fotók kerültek elő, így olyan részletek láthattak napvilágot, melyet a ma élő emberek már nem ismerhettek. A könyv ára 2500 Ft. A könyv kegytemplomos fejezete (36 oldal) külön füzet formájában is megvásárolható 1300 Ft-os áron, melynek címe: A máriakéméndi búcsújáró kegyhely története. A könyvek megvásárolhatók Biki Endre Gábornál (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.,  30/452-4579). Rendezvények • március 9., szombat: „Nőnapi túra, kirándulás, séta” teljesítménytúrák (20, 12, 6 km). R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 7.30-9.00 (20 km), 7.30-10.00 (12 km), 7.30-11.00 (6 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1000 Ft/fő (20, 12 km), 900 Ft/fő (6 km), diákoknak és Mecseki Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény mindhárom távon. Információ: Juhász Zoltán ( 20/310-5754). • március 10., vasárnap: „Tüzeskerék túra Óbányára”. R.: Hosszúhetényi Turista Egyesület. A tél elűzése Óbányán: a látványos tüzes zsindelyek dobálását már sötétedéskor megkezdik a fiatalok az óbányai hegyoldalon. Nagy máglyát gyújtanak és a hagyományos sváb versek elmondása után égő zsindelyeket hajítanak le a hegyről. Majd a 18 órai harangszó után együtt imádkoznak és indítják útjára a tüzes kereket, melyet fáklyások kísérnek. A hiedelem úgy tartja, hogy attól függően, hogy a kerék merre gurul, arra lesz jobb termés az évben. Útvonal: Hosszúhetény – Óbánya – Hosszúhetény (20 km). A túrán a visszaútra elemlámpát hozni kell! Indulás: Hosszú Kávé Kávézó (Hosszúhetény, Fő u. 162.), 14.30-kor. Várható visszaérkezés Hosszúheténybe 21 óra után. Információ: Kozmáry Péter ( 20/429-2908). • március 22., péntek: Örökségünk – délutáni diskurzus. „Gyere utánam! - kerékpáros kalandok” – Szinyákovics Béla előadása. Helyszín: Közösségek Háza (Komló, 48-as tér 1.), időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • március 23., szombat: „Szuadó 60, 40, 25, 17, 11, 6” teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány TE. Rajt: Csülök Bár (Pécs, Pellérdi út 31.), 6.00 (60 km), 6.00-8.00 (40 km), 7.00-9.00 (25 km), 8.00-10.00 (17, 11, 6 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 2500 Ft (60 km), 1800 Ft (40 km), 1600 Ft (25 km), 1500 Ft (17, 11, 6 km). Információ: Hajdu György ( 20/919-1340), Révai László ( 20/400-6721). • március 27., szerda: Ötórai beszélgetések. Mire tanítanak a hegyek? – Ripszám István előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. • március 30., szombat: „XXII. Bakancsos Atom Kupa” tájékozódási túraverseny. R.: Atomerőmű SE Természetjáró Szakosztálya, DEMETER Dél-Mezőföld Természetbarát Egyesület. Helyszín: Fehér-kúti kulcsosház, 8.00-10.30. A verseny kategóriái: A, A/36, A/50, A/60-70-80 (felsőfokú, tájfutótérképen, 2-4 fős csapatok); „B” (középfokú, tájfutótérképen, 2-4 fős csapatok); „C–Kincskereső” (tájfutótérképen, 2-4 fős csapatok); „C–Kiránduló” (turistatérképen, 2-5 fős csapatok); „Családi” (2-6 fős csapatok, a legkisebb résztvevő 6 éven aluli legyen). Nevezési díjak: előzetes nevezéssel 800 Ft/fő, helyszíni nevezéssel: 1500 Ft/fő, 15 évesnél fiatalabb gyerekeknek – előnevezés esetén – nevezési díj nincs. Előzetes nevezés március 25-ig e-mailben (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), megjelölve a következőket: csapatnév, kategória, versenyzők száma, plusz térkép igény, szállítási igény. További információ a versenyről:  20/431-8112, 20/314-4650. • április 2., kedd: Természetbarátok Klubja. Az Év madara, a gólyatöcs (Wágner László (DDNPI) előadása. Helyszín: Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Tettye Oktatási Központ (Pécs, Tettye tér 9.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). • április 6, szombat: „Tenkes 30, 20, 15, 10, 6, Maraton, Retro Maraton” teljesítménytúrák. R.: Dráva Természetbarát Sport Egyesület, Tenkes Természetbarát Egyesület. Rajt: Máriagyűd, túraállomás: 7.00 (Maraton, csak előzetes nevezéssel március 30-ig!), 8.30-11.00 (10 km), 8.30-11.00 (6 km); Túrony, Diósvölgyi ifjúsági tábor: 7.00-8.00 (30 km), 8.00-11.00 (20, 15 km), Villány, vasútállomás 8.00 (Retro Maraton, csak előzetes nevezéssel március 30-ig!). Cél: minden túránál ugyanott, mint a rajt, kivéve a Retro Maraton túrát, melynek célja: Máriagyűd, túraállomás. Nevezési díjak: 1200 Ft/fő (Maraton, Retro Maraton), 900 Ft/fő (30 km), 700 Ft/fő (20, 15 km), 600 Ft/fő (10 km), 500 Ft/fő (6 km). Nevezésidíj-kedvezmények: MTSZ Természetjáró Kártya, Mecseki Turista Kártya, diák, nyugdíjas: 100 Ft (csak egy kedvezmény vehető igénybe, bemutatott igazolványra). Információ valamennyi túráról, valamint előzetes nevezés a Maraton, Retro Maraton távokra: Jancsi Attila ( 20/580-6078), e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. NYÍLT TÚRÁK ► március 9., szombat: „Tenkes bolyongás”. Útvonal: Máriagyűdi elágazás – Siklós (20 km, szintemelkedés: 400 m). Találkozás: a máriagyűdi elágazóban 9 órakor (a találkozási hely elérhető Pécsről a 8.15-kor, Siklósról a 8.30-kor induló buszjárattal). Túravezető: Balog Árpád (Tenkes TE,  30/316-1891). ► március 16., szombat: „XXXVI. Csokonay Sándor Emléktúra”. Útvonal: Abaliget – Nyáras-völgy – Csokonay-kút – Kiss Lajos-forrás – volt IV. üzem – Magyarok kunyhója – Négybarát-forrás – Éger-völgy (12 km, szintemelkedés: 220 m). Találkozás: a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 7.30-kor Abaligetre induló autóbusznál. Túravezető: Baumann József ( 20/474-7151). ► március 30., szombat: „Háromfa körtúra”. Útvonal: Szentbalázs – Cserénfa – Csurgó-kút – Simonfa – Konkolyos – Gálosfa – Kaposgyarmat (cseppköves mésztufa hasadék) – Szentbalázs (23 km, szintemelkedés: 280 m). Találkozás: a pécsi távolsági autóbusz-állomáson 8.15-kor (utazás a Kaposvárra 8.30-kor induló autóbusszal Szentbalázs, községháza megállóig). Várható visszautazás a 16.21-kor induló autóbusszal. Túravezető: Schóber József ( 20/437-8314). ► március 31., vasárnap: „A mi Duna-kanyarunk”. Útvonal: Dunaszekcső, Sarlós Boldogasszony templom - Alsó-Dunasor- Várhegy – Dunaszekcsői löszfal – Jankovich-kápolna – Telelő (Duna-holtág) – Cser-hát – Dunaszekcső (16,5 km, szintemelkedés: 255 m, nehézségi fok: közepes). Találkozás: Dunaszekcső, Templom buszmegállóban 10.45 órakor (elérhető a pécsi távolsági autóbusz-állomásról 9.15-kor Bajára induló autóbusszal). Tervezett visszaindulás Pécs irányába: 16.16 órakor. Túravezető: Markesz István ( 20/772-0330). A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► március 9., szombat: Horvát Adolf Olivér emléktúra. Útvonal: Misina-tető – Kis-Tubesi-kilátó – Mecsek-csúcs (tubesi János-kilátó) – Lapis – Tolvaj-gödör – Remete-rét – Rózsa-hegy – Vörös-hegy – Farda-kereszt – Horvát Adolf Olivér emlékkő – Mecsekszent¬kút, autóbusz-forduló (8 km, szintemelkedés: 210 m, a túra nehézségi foka: könnyű). Találkozás a Misina tetőn a buszfordulóban 10 órakor (a főpályaudvarról 9.35-kor indul a busz). Hazatérés: Mecsekszentkútról 15.11-kor indul a belváros és Kertváros felé a 24-es járat. Túravezető: Keresztes Zsuzsanna. ► március 17., vasárnap: Túra a patacsi Kovács Béla-emlékházhoz. Útvonal: Patacs, Kovács Béla emlékház megtekintése – Szent Márton templom – Szent Márton út – Éger-tetői-kilátó – Mohosi-kis-kút – Égervölgyi-tó – Éger-völgy (5 km, szintemelkedés: 200 m, a túra nehézségi foka: könnyű). Találkozás: Patacson a Kovács Béla utcai buszmegállóban 8.50-kor (a Gesztenyésből 8.10-kor, az ÁRKÁD-tól 8.29-kor, Uránvárosból pedig 8.41-kor indul a 25-ös járat). Belépőjegy az emlékházba: felnőtteknek 500 Ft, diák, nyugdíjas 300 Ft. Túravezető: Gayer Éva. ► március 23., szombat: Túra a Kelet-Mecsek és a Hegyhát ismeretlen tájain + erdei magvak kóstolója. Útvonal: Magyaregregy – 291-es mp. – Szakadás – Hegy-tető – Nagy-erdő-hegy – Lipóca – Sáfrányréti-vadászház – Csonka-hegy – Templom-domb – Öreg-templom – Szalatnaki halastavak – Szalatnak (17 km, szintemelkedés: 490 m, a túra nehézségi foka: nehezebb). Találkozás: Magyaregregyen a Kossuth Lajos utcai autóbusz-megállóban 8 órakor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 7-es kocsiállásáról 7 órakor indul a busz Komlóra, onnan Magyaregregyre 7.40-kor). Hazatérés: Szalatnakról 15.17-kor indul a vonat dombóvári átszállással Pécsre. Részvételi díj: 250 Ft/fő, mely tartalmazza a kóstolót is. Túravezető: Dr. Héjjas Péter. ► március 28., csütörtök: Falujáró túra Abaligetre. Látnivalók: Cseppkőbarlang, csónakázó-tó, Mária Magdolna templom, Faluház (helytörténeti kiállítás), Kálvária a temetőben, Hármas-kereszt (6 km, szintemelkedés: 60 m, a túra nehézségi foka: könnyű). Találkozás: Abaliget, Barlang autóbusz-megállóban 10.30-kor. A hazatérésre több lehetőség van, Abaligetről 12.25, 14.26 és 17 órakor indul busz Pécsre. Túravezető: Markesz István. A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► március 10., vasárnap: „Horzsa Sándor Emléktúra” és „Nőnapi túra”. Útvonal: Máré csárda – Vörösfenyő kulcsosház – Balincai-forrás – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 180 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajos ( 30/356-1472). ► március 16., szombat: „Tavasz a Kelet-Mecsekben”. Útvonal: Magyaregregy – Almás – Pap-erdő – Kis-kút-orma – Szöge-hegy – Komló, Szilvás (12 km, szintemelkedés: 290 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin ( 20/507–0776). ► március 19., kedd: Túra az egészségünkért – Tavasz a Hidasi-völgyben (erdőtakarítás!) Indulás: a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► április 2., kedd: Túra az egészségünkért – Magyarhertelend értékei. Indulás: a 8.45-ös magyarszéki buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► március 30., szombat: Kockásliliom túra. A kora tavasz egyik ritka virága lesz túránk központi szereplője. A Duna–Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva tájegységében csak egy helyen előforduló védett kockásliliom mellett az ártéri erdő számos tavaszi virágát is megcsodálhatjuk. Helyszín: Gyűrűspusztai gátőrház, időpont: 10.30 óra. A túra hossza: 5 km, időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► április 2., kedd: DDNP Klub. Az év madara, a gólyatöcs – Wágner László diavetítéses előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17.00 óra. A program ingyenes. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö¬vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

MECSEK HÍRADÓ 273. szám 2019. november Az ibafai papi fapipa nyomában A „Papi pipa” teljesítménytúrát október 6-án immár 25. alkalommal rendezte meg a Dél-Zselic Természetbarát Klub, 15 és 30 km-es távokon. Az alábbi írást a 30 km-es túra egyik résztvevője jelentette meg internetes blogjában. Mindannyian ismerjük a nyelvtörőt: „Az ibafai papnak fapipája van, tehát az ibafai papi pipa papi fapipa”. Ezen nyelvtörő igazságtartalmát kerestem október első vasárnapján. Ehhez a Dél-Zselicbe kellett elutaznom a Papi pipa 30 teljesítménytúrára. A Dél-Zselic lankái között megbújó apró falucska, Terecseny adott helyet a túra bázisának, egészen konkrétan a Zrínyi kulcsosház. Az ősz ezen időszakára jellemző, csípős idő fogadott minket a völgyben, így a nevezést gyorsan letudva, nagy tempóval vágtunk bele a kalandba Áronnal. Az első ellenőrzőpont eléréséhez csupán néhány percnyi sétára volt szükség, az Aligvár-forrásnál vártak minket a pontőrök. A forrás a mostani száraz időszak ellenére is igazán bővizűnek volt mondható. Ám nekem ami miatt emlékezetes maradt a forrás, az a foglalatán látható makkos tölgyfalevelek! Innen egy lélek- és testmelengető emelkedőt kellett leküzdenünk, melyet én személy szerint örömmel másztam meg, tényleg szükség volt a ruháim közé szorult levegő testhőmmel történő felmelegítéséhez a komfortfokozatom javítása érdekében. Ez a projekt teljes sikerrel zárult az emelkedő megmászásával, repetaként pedig egy kis kerítésmászás (lépcsők segítségével) került felszolgálásra. Innen már könnyű dolgunk volt Sasrétig, aszfaltúton ereszkedtünk le a völgyben elterülő rétre. Itt található az Almamelléki Állami Erdei Vasút sasréti végállomása is. Az általunk követett aszfaltúton a lejtő aljára leérve, egy vasútra figyelmeztető tábla (is) jelezte, hogy rögvest lecseréljük a hűs erdőket a reggeli napsütés által melegített rétekre! A rét szélén kereszteztük a „Zselici csühögő” névre hallgató kisvasút csupán 600 mm nyomtávolságú sínpárját, közvetlenül az északi végállomása mellett. Bizony, ez nem a „klasszikus”, hazánkban elterjedt 760 mm-es nyomközű kisvasút, ilyen kevés távolság a sínpár között csupán a Börzsönyben kanyargó Kemencei Múzeumvasúton mérhető még (ahol van is menetrendszerű közlekedés)! A végállomáson csupán egy sínpár található, így jogosan merül fel a kérdés: mégis hogy kerül a mozdony a szerelvény elejéről annak a „végére” (mely ugye visszafelé indulva már ismét az eleje lesz...)?! A válaszhoz a völgy felsőbb része felé kellett elnéznünk: a sínek egészen a napelemekkel gazdagon borított tetejű fűrészüzemig érnek ugyanis. Itt pedig már van második vágány is, a vonat kihúz idáig, itt a személyzete elvégzi a szükséges műveleteket, és immáron újra a C50-es géppel az élén tér vissza az állomásra, hogy utasait felvéve elrepítse őket egészen Almamellékig! Az ekkor még éppen csak a horizont fölött járó Nap fantasztikus fényviszonyokat teremtett, nehezen tudtunk betelni az elénk táruló látvánnyal! Platánfák szegélyezték utunkat egészen a sasréti vadászkastély díszes épületéig, ám a show-t mégis egy hatalmas kocsányos tölgy vitte el... A sasréti vadászkastély kihagyhatatlan látnivaló, mi sem tudtunk csak úgy elsétálni mellette... A kastélyt a Biedermann család építtette a 20. század elején. Sasréten egyébként egy kis település rejtőzött, melynek neve Sás-rét volt, ám annak nevét Baracs Alfréd főerdész megváltoztatta Sasrétre. Miután kigyönyörködtük magunkat a mesés vadászkastélyban, mely ma vendégházként funkcionál, begyűjtöttük a második pecsétünket is a szomszédos pihenőhelyen, a pecsét mellé pedig klasszikus sportszeletet is kaptunk! Aztán gyorsan "elmenekültünk" a túrázók elől, be a Zselic izgalmas erdejébe. Méghozzá egy különleges erdő mélyére hatoltunk be: a sasréti ősbükkös hatalmas fái között tettünk egy kört a tanösvény kitaposott útját követve. Ez nem volt a túra hivatalos része, de mi úgy éreztük, hogy nem mehetünk el mellette szó nélkül... A hatalmas, éltes bükkfákon felül még megízleltük az Almás-forrást is, mely szintén meglepően nagy mennyiségben ontotta (egyik) kivezető csövén keresztül a Zselic által addig rejtegetett forrásvizet. A tanösvény mentén pedig "Tudod-e, hogy ki vagyok?" táblák voltak kihelyezve, mögöttük pedig a kérdéses fákat figyelhettük meg. S kezdtünk is kitalálós játékba, a legtöbb választ helyesen adtuk meg szerencsére... Visszatérve a sasréti műútra, nem mentünk azon szinte egy métert sem, ugyanis megcéloztuk a szemközti Sasréti-tó töltését! Azon sétálva pedig egy hívogató fahídra leltünk, mely a tó közepén fekvő kis szigetre vezetett át minket, hogy ott is körül tudjunk nézni. A reggeli fényjáték leírhatatlanul szép volt, melyet a telefonom fényképezőjén át átadni nemigen lehet sajnos... Visszatérve a műútra, jöhetett egy újabb extra kitérő, kíváncsi voltam a kisvasút lukafai szárnyvonalára is, melyen már nincs menetrendszerű – és a látottak alapján sajnos alkalomszerűen sem – forgalom. A „Lukafai elágazás” megálló rozsdás tábláján is alig olvasható már a felirat, onnan „feljebb” sétálva még néhány méteren keresztül könnyen követhető a sínszál, aztán azt ellepi a gyaníthatóan egy heves esőzés következtében a pályára lerakódott – egykori – sártenger. A vonalat szemmel lehet csak tovább követni, hamarosan egy kerítés zárta el az utamat, melyen azonban átnézve jól láttam, néhány méter múlva előbukkannak ismét a sínek, és vígan nyúlnak fel észak felé a völgy magasabb része irányába (Lukafa megállóig)... A megállótól egészen a ma üzemelő vonalszakaszig a síneken sétáltunk, a pálya több helyen is nyomtávszabályozásért kiáltott, siklás nélkül nehezen menne ezen végig vonat... Aztán elértük a ma is üzemelő vonalszakaszt, itt tértünk vissza a hivatalos turistaútra, mely sokáig a sínekkel párhuzamosan futó erdei úton vezetett minket. A Jámborka-forrás megállónál volt a következő ellenőrzőpont, ahol a pecsét mellé ismét energiát is kaptunk, ezúttal kakaós és citromos nápolyi formájában. Ez kellő löketet is adott az innen csupán méterekre található Jámborka-forrás felkereséséhez. A szomorúfűz által takart forrás mellett egy fedett pihenőhely fogadott minket, melynek tetején remek bivakhely került kialakításra. Csak egy bökkenő van a kiírás szerint: odafent nem csak a szálláshely várja az ide érkezőket, hanem lódarazsak is, így csak óvatosan járjunk-keljünk erre! A kisvasút sínpárja aztán fokozatosan eltávolodott tőlünk, a vasúti pálya végig a völgyben vezet egészen Almamellékig, mi azonban rövidítettünk odáig egy kicsit: rövid, de intenzív emelkedőt letudva már a dombtetőről néztünk szét a Zselic lágyan hullámzó vonulataira. A távolban feltűntek Almamellék portái, valamint Szentmártonpuszta is, mellette a halastavakkal. A dombtetőről hosszan, szinte észrevehetetlenül ereszkedtünk vissza a völgybe, melynek alján műút fogadott minket. Ezen kellett egészen Ibafáig sétálnunk, hogy végre választ kapjunk a bejegyzés bevezetőjében feltett kérdésemre. Ám először metszettük a kisvasút vonalát, no de nem szintben, hanem átsétáltunk fölötte, majd a Szentmártoni-halastónál álltunk meg egy-két percre, hogy egy érdekesnek és eléggé rozogának tűnő hídon besétáljunk a halastó apró szigetére. Igazán kalandos volt a nem túl bizalomgerjesztő deszkákon való tóátkelés! Ibafáig innentől valóban „unalmas” aszfaltkoptatás várt ránk, ám gyorsan elbeszéltük az időt, egy kis huplit megmászva, hamarosan feltűnt előttünk a völgyben elterülő kis település. A falu temploma rögtön feltűnt, tehát egyik szükséges feltétel mellé már ekkor pipát (mi mást is) rakhattam, elvégre a templomhoz pap is szokott tartozni! Már csak a pipa mellől hiányzott a pipa... Ibafa helységnévtáblája mellett megtaláltuk a címerét is, melyen szerepelt a keresett pipa, rögtön kettő is! No de ez még nem bizonyítja, hogy a papnak is van, lehet az bárkié, tovább folytattuk a nyomozást, a szálak a falu központjába, a Szentháromság templomhoz, illetve a közvetlen mellette található Alpár János Művelődési Otthonhoz vezettek, itt található ugyanis az Ibafai Pipamúzeum. A Pipamúzeum bejáratánál volt a 4. ellenőrző pont, a pecsét mellé ropogós almát választhattunk, amennyit csak akartunk... Itt tudtuk meg ugyanis, hogy csupán 23-an indultunk el a 30-as távon... Szomorúságra adott okot ez az alacsony szám, hiszen remek idővel ajándékozott meg minket az élet! A túra résztvevőiként ingyen megtekinthettük a múzeumot, remélve, hogy pont kerül a nyomozásunk végére. Igen, sikerült a hadművelet, a kérdésre választ leltünk: létezik az ibafai papi fapipa, de nem úgy, ahogy azt sejtettük! Mint kiderült, az nem is olyan régi, mint gondoltuk, ugyanis a Roboz István, kaposvári hírlapíró által írt és híressé vált nyelvtörő Schreyer Nándor ibafai plébánosról (1864–1905) illetve pipájáról szól, míg maga a papi fapipa 1934-ből való, az akkori plébánosnak, Schahter Ferencnek ajándékozták a hívei. A pipát Gerber Béla iparművész készítette. A nóta közismertté válásának hatására a község plébánosai pipákat kezdtek gyűjteni, a plébánia több ajándékot is kapott, végül így jött létre a múzeumban látható pipagyűjtemény. A válasz tudatában már nyugodtan nézhettünk körbe a pipák tucatjait felvonultató múzeumban, láthattuk mindenféle verzióját, és híres emberek, például Deák Ferenc tajtékpipáját is! Jó kis program volt a múzeum felfedezése, ajánlott mindenkinek! Nem csak a pipákról szólt a kiállítás, hanem a pipázás segédeszközeiről is. „Ide tartoznak a gyújtókészségek, a dohánytartók és a pipaszurkálók is. A gyújtókészséget régebben az acél, a kova és a tapló képezték, a kovát és a taplót az erszényben hordták, amelyhez hozzá volt kötve a csiholó acél. Újabban a pipások is gyufát használnak pipájuk meggyújtásához. A dohány tartására a dohányzacskó szolgált. A pipás ember rendesen csak egy napra való dohányt hord magával. A tartalékot otthon tartja egy nagyobb zacskóban, dohányszitában vagy dohánytartó dobozban. A dohányzacskóra volt kötve a pipaszurkáló. Ősidők óta nyúllábszár-csontból törték a pipaszurkálót, a juhászok pedig juhlábszárcsontból faragták. A városban azonban a drótostót által sárgaréz drótból készített szurkálót használtak a pipások. A szegény ember egy drótot keresett, végét karikában meggörbítette, másik hegyes végével kipiszkálta a pipát, ha nem szelelt" – állt a múzeum egyik ismertető tábláján. A múzeumban kapott még helyet Ibafa várának makettje. Bár itt szertefoszlott az ibafai fapipa körüli mítosz, megkaptam az újabbat az ibafai vár révén. Az erődítmény ugyan 1954-ben a műemlékek között is szerepelt, ám létezését sokáig nem tudták bizonyítani. 2002-ben régészekből, geológusokból és természetvédő szakemberekből álló csoport kinyilvánította, hogy a vár feltételezett helyszínén látható "jelenségek" mesterségesek, emberi beavatkozás következményei, így minden valószínűség szerint egy Árpád-kori kisvár, Ibafa vára állhatott itt, melyet Iba vitéz építhetett a 12–13. században, és egészen a 15. század végéig használhatták. A leírásban tehát végig feltételes módot használt Lebedy János szerző, a vár felépítésének felvázolásánál is, mely nekem azt sugallta, hogy ezen információk mind-mind spekulációk továbbra is, tényleges bizonyíték a leírtakra továbbra sincs... Mindenesetre a makett mutatósra sikeredett! Na és ne feledkezzünk meg a tárlat legaktuálisabb részéről: egy tablót ugyanis kapott a Papi pipa teljesítménytúra története és a túra eddigi kitűzői! Mert bizony minden évben újabb és újabb pipa kerül a kitűzőre... S ha ez nem lenne elég, a rendezők szinte minden évben megvariálják a túra útvonalát is, ezzel is visszacsábítva a túrázókat, hogy a Zselic újabb és újabb részeit ismerjék meg, persze mindig érintve (valamikor csak a hosszú táv által) Ibafát! A múzeumban szerzett ismereteinkkel a batyunkban a szomszédos vendéglátóipari egységben frissítettünk egyet. Ez sem volt átlagos, ugyanis a kocsma egy régi Ikarus busz belsejében került kialakításra... A faluból a Négyes útig folyamatos emelkedő úton sétáltunk, előbb a település portái között, aztán pedig a Zselic erdőin, mezőin keresztül. Számos rendezett portával találkoztunk Ibafán, jellegzetes, tornácos sváb házak szegélyezték utunkat, mely utalt arra a szomorú tényre, hogy a török időkben a környék elnéptelenedett, a hódítók kiűzése után pedig külföldről betelepített népekkel pótolták az emberhiányt. A Négyes úti ellenőrzőpontig tehát döntően felfelé haladtunk, megmásztuk a Szokol-hegyet, közben többször is remek panorámát élvezhettünk, hogy aztán végre megszámolhassuk élőben az ellenőrzőpontnál az utak számát! És valóban, 4 irányból futnak itt be az utak, nem csalás, nem ámítás a Négyes út elnevezés... Itt sem maradtunk energiapótlási lehetőség nélkül, Balaton szelet járt a zselici dombok leküzdéséért! A következő kitűzött célunk Szabás – egykori – településének elérése volt. Idáig viszonylag könnyű út vezetett, apró fel-le hullámzással abszolváltuk a szakaszt. Szabás határában már újabb pecsétet gyűjthettünk be, immáron az ötödiket. Mellé pedig cukorkák garmadájából válogathattunk ízlés szerint. Aztán megkezdtük az egykori település átszelését. Mára már csupán néhány ház áll, ezek közül csupán két-háromban tudtuk elképzelni, hogy jelenleg is lakják. A legjobb állapotban lévő, felújított ház falán kamera figyelt minket, ezt gyaníthatóan mint hétvégi házként használják. A kicsiny „maradványtelepülés” után ismét a Zselic erdői, rétjei vártak minket, csak úgy suhantunk előre a következő „településig”, Nagytótvárosig. Nagytótváros esetén a város nem barokkos, hanem gigantikus túlzás, már ami a mai helyzetét illeti... Konkrétan semmi nyomát sem találtuk egy-két megdőlt betonkerítés-elem kivételével, mindent visszavett mára a természet! A térképet itthon jobban, alaposabban megvizsgálva kiderült: egy kis kitérővel láthattuk volna – elvileg – a „város” egykori temetőjét. A kitérőt amúgy majdnem megtettük, de nem a temető miatt, hanem a szintén a temető felé található Csepegő-kő felkutatása céljából. Ám erről végül letettünk a jelenlegi rendkívül aszályos időszak miatt... Ha már a nevében is benne van, hogy "csepegő", akkor az nem folyik még csapadékos időszakban sem, nem hogy csepegne száraz időkben... Legalábbis ezt feltételeztük, közös álláspontot képviselve. Helyette a település egykori határában álló esőbeállónál álltunk meg, itt várt minket az utolsó ellenőrzőpont személyzete, akik isteni tepertős pogácsával és müzliszelettel kínáltak minket, nehogy elfogyjunk a túra végére! Nem is álltunk ellen a kísértésnek, fogyasztottunk bátran a felkínált javakból. A túra befejező szakasza egy rövid szakaszt leszámítva fantasztikus erdőkön keresztül vezetett, na itt aztán tényleg mindenhonnan nyugalom sugárzott, a teljes csendet csupán az előttünk haladó Kertész Évi és Átol Csabi párosa törte meg, ahogyan fokozatosan közeledtünk feléjük. Az utolsó két kilométert már négyesben tettük meg, a jó társaságnak hála a túra legszívatósabb árkát is vígan küzdöttük le, hogy aztán kis cikkcakkozás után visszaérjünk a Terecseny szélén álló Zrínyi kulcsosházhoz. A kulcsosház szabadtéri részén jött az egyik legnehezebb döntése a napnak: választanunk kellett a kitűzők közül egy szimpatikusat! Aztán amikor ez sikerült, a szervezők meginvitáltak minket egy kis késői ebédre: lilahagymás-pirospaprikás zsíros kenyér, sör, Márka meggy, barackos Nestea, alma, nápolyi várt ránk... Mindezt 800 forintos nevezési díjért! Csak pozitívat tudok mondani a túráról, ajánlott mindenkinek, és mivel mint már említettem, az útvonal gyakran módosul, így megunni sem lehet! (Forrás: https://soos93.blog.hu/2019/10/06/az_ibafai_fapipa_nyomaban) Újjáépítették a Szent György-képoszlopot A Mecsek Egyesület Természetjáró Osztálya 2018-ban döntött arról, hogy megpróbálja megmenteni a Baranyai-dombság egyik legrégebbi és legszebb képoszlopát, mely Ba¬barc és Lánycsók között a szántóföldek kellős közepén állt. A képoszlopok (német nevén Bildstock) állításának szokását a betelepített katolikus svábok hozták magukkal a 18. század közepén. Képoszlopokat állítottak a mezőgazdasági területek mentén, de leggyakrabban a szőlőkben, és attól a szenttől várták a termés megvédését a vihartól, jégesőtől, akinek a képét a fülkébe helyezték. Így került sok helyre Szent Donát, Orbán, János, vagy éppen Szent György, mint ide is. A II. világháború után minden gyökeresen megváltozott. A szőlőterületek lecsökkentek, a vallási élet pedig visszaszorult (a templomok falai közé). Az elmúlt 70 évben sok vallási kis emléknek nem volt gazdája, hiszen sok helyről a svábokat kitelepítették, a beköltözők nem tudtak, sőt nem is akartak mit kezdeni ezzel a kultúrával. A képoszlop sok mindent kibírt és tűrt, ám az elmaradt renoválások híján az idő csak kikezdte. A problémát tovább tetézte, hogy a 2010-re megépült autópálya az előtte elhaladó utat kettévágta, így a képoszlop megközelíthetetlenné vált. Ezért is döntöttünk, egy új helyen, de a közelben történő felállításra. Erre a legalkalmasabbnak a közeli erdősarok látszott, mely erdő bejárata a közeli kilátónak, ahol egy szépen felújított kereszt is található. A régi képoszlopot lebontattuk, és az új az eredeti helyszíntől 600 m-re délkeletre került felépítésre. Az új a régi mintájára készült, méreteiben is megegyezik azzal, de néhány apróbb eltérés van, alul nem készült a perselypénznek vagy egyéb vallási tárgyaknak kialakított kis üreg, valamint nincs az alsó boltíves kis bemélyedés, melynek funkciója már nem lenne. Az eredeti oszlop korábban vakolattal volt ellátva, ez az idők folyamán lehullott róla, csak kisebb részein találtuk meg rajta. Az új oszlop vakolás nélkül készült, mert mutatósabbak így a régi kövek és téglák, valamint nincs az a veszély, hogy idővel lemállana, így nem kell javítani, és festeni sem. A képoszlop felújítása kereken 500.000 Ft-ba került. A támogatók között volt a Lánycsóki Önkormányzat, a Babarci Önkormányzat, a Babarci Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Mecsek Egyesület, a Szajki Plébánia, a Lánycsóki Plébánia, valamint az alábbi magánszemélyek: Wigand József, Vadas Rita, Samu Szilvia és Treitz Károly. A képoszlop megújításában sokat segédkezett Treitz Károly, aki az útjelző táblákat is elkészítette, és Troszt Ferenc. Az építkezés munkálatait Biki Endre Gábor koordinálta. A kőműves Pusztai József és munkatársai voltak. A fülkében elhelyezett képet Boczor Magdolna babarci festőművész készítette. A képoszlop megáldására október 19-én, ünnepi megemlékezés keretében került sor. Szombaton verőfényes napsütésre ébredhettünk, igaz a szép őszi idő már hetek óta tart. Pécsről 8.25-kor túrázókkal „jól megpakolva” két autóbusz indult el Lánycsók irányába, melyet ezúton is megköszönünk a Volánbusz Zrt.-nek, hogy minden túrára igyekvő társunk eljuthatott a képoszlop megáldásának avató ünnepségére. Túravezetőnk, Markesz István a bácsfai buszmegállóban már várt minket, ahol köszöntötte a résztvevőket, és ismertette a mai nap programját. Elindultunk a képoszlop felé, ahová 25 perc gyaloglással meg is érkeztünk. Itt már gyülekeztek a helyiek és a környék településeiről érkezők is. 10 órakor kezdetét vette az ünnepség. Elsőként a lánycsóki kórus szép műsorával köszöntötte a megjelenteket. Biki Endre Gábor, a Mecsek Egyesület Természetjáró Osztályának elnöke beszédében szólt arról, hogy több, mint 40 db képoszlop található a Baranyai-dombságban, azok is főként a Mohács környéki falvak szőlővidékein. Fontos ezek megmentése, hiszen ha most nem cselekszünk, ezek a régi, több száz éves alkotások végleg eltűnnének. Örömteli, hogy az utóbbi években már többet sikerült megmenteni a Mecsek Egyesületnek, de magánszemélyek, helyi önkormányzatok, és plébániák is felvállalnak ilyen tevékenységet. Pécsi Sándor babarci polgármester úr köszöntőjében elmondta, mennyire örül a közös összefogásnak, hogy itt a két falu (Babarc és Lánycsók) között egy szép helyen valósulhatott meg a képoszlop újbóli felépítése. Megköszönte minden támogatónak, és magánszemélynek, hogy adományukkal hozzájárultak a munkálatokhoz, és azokét is, akik a fizikai munkákban részt vettek. Hadra József lánycsóki polgármester úr beszédében megemlítette, öröm, hogy régi, egy már letűnt korból származó vallási emlék megújítására nyílt mód a közös összefogással, hiszen magukénak is érzik, és jó érzés, hogy nem csak régiek újulnak meg, hanem újak is épülnek, hiszen Lánycsókon is készült egy új Mária-képoszlop, melynek megáldása szintén a mai napon lesz. Ezután Csősz István plébános, kanonok úr beszéde következett, melyből röviden megismerhettük Szent György életét. Szent György (271 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény vértanú volt. Egyike a leghíresebb katonaszenteknek és a 14 segítőszentnek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, de több ország és város védőszentjeként is tisztelik. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy hittel a gonosz legyőzhető. Szent György előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más jó tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és ellene fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték. A Szent György-nap április 24-én, Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának a napja. Régen gonoszűző napként tartották számon, ezért a kerítésre, ajtókra tüskés ágakat tettek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat – az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett – Szent György-napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak. Miután plébános úr megáldotta az újjáépített Szent György képoszlopot, a babarci kórus szép produkciója zárta le az ünnepi perceket. A képoszlopról az alábbi történetet tudtuk meg: réges-régen, még a 19. században, egy apa azt mondta a kisfiának, mivel az nagyon rossz volt, és nem akart segíteni, hogy csapjon beléd a villám. Nem sokkal ezután, munka közben vihar érkezett, és a gyereket villámcsapás érte. A fiú halála után az apa (visszaemlékezések Ladányi családnévre emlékeznek, bár ilyen nevűek nem élnek ma a környéken) emlékül képoszlopot állíttatott ezen a helyen. Ezután elsétáltunk a közeli kilátóhoz, ahol a babarci lakosoknak köszönhetően az ünnepségen részt vevőket vendégfogadás várta, és kötetlen beszélgetésre nyílott mód. Az itt álló kőkeresztet és pihenőhelyet Troszt Ferenc és családja hozták rendbe az elmúlt években. Sokan felmentek a kilátóba is, hogy felülről csodálják meg dombvidékünk lankáit, és az erdősávok borította völgyeket. Az emlékezetes ünnep és kellemes beszélgetés után a túracsapat elindult, hogy folytassa útját a betervezett útvonalon. Babarcra érve túravezetőnk, Pisti jelezte, hogy akinek hosszú a teljes táv, itt Babarcon leválhat, és a 12.23-as buszt elérheti a központi megállóban. Néhányan éltek is a lehetőséggel, ők közvetlen járattal utazhattak Pécsre. Babarc központjában a túravezető felhívta a figyelmet a bővizű Szent Flórián-forrásra, ahol a vízvételi lehetőség volt adott. A forrás melletti kis Flórián-szobor 1820-ban készült, azóta már többször fel lett újítva. A babarci katolikus templomnál megnéztük a Szent Donát-képoszlopot. Régi helyén, az eredeti kőképet 1794-ben Johann Anschau állította a Tóth-Jankó nevű területrészen, mely akkoriban szőlő volt, ma mezőgazdasági terület. 1901-ben a Bien család a régi helyébe újat állított. Ezt a képoszlopot hozták be a közelmúltban a faluba, hogy védettebb helyen legyen, és itt a templom előtt állították fel. A falu pincesorain kacskaringózva jutottunk el a temetőbe, ahol szépen felújított kálvária fogadja az ide érkezőket. Ez is közadakozásból újult meg. A Tóth-Jankó nevű területrészen haladtunk, valahol itt állt a Szent Donát-képoszlop, de a pontos helyét már nehéz lenne megállapítani. Jól kijárt úton ereszkedtünk lefelé, majd a babarci vadászháznál pihenőt tartottunk. Ezután a völgyben haladtunk tovább, majd még egy emelkedő várt ránk, de felérve, jutalmul újabb képoszlop és egy kereszt fogadott minket. Az itt álló képoszlopot Lencsehegyi-képoszlopnak nevezik, három fülkéje van, mindegyikben egy-egy szentkép található, annak a falu templomának a védőszentje, amelyik irányba néz. Valamikor itt szőlők voltak, később beerdősült, és teljesen elvadult a környezete, a képkővel nem törődött senki, teljesen a pusztulás felé sodródott. Szerencsére 2018-ban a Hendinger család – lévén, hogy vásárlás útján az övéké lett a földterület – saját költségükön felújította, és az 57-es útról akkor került ide az 1849-ből származó kőkereszt, oda pedig a Szőts család egy új gránit keresztet állított. Utunkat folytatva immár Szajk felé, a szőlősorok 7. sorában találkozhattunk a hófehérre meszelt Szent Orbán-képoszloppal. Négyképes, fülkéiben különböző témájú képeket láthatunk. Talán ez az egyetlen képoszlop a környékben, ami mind a mai napig szőlősorok között található. Valamikor az összes szőlőültetvények között volt, csak később a szőlőket kivágták. Kiérve a Szajkot Babarccal összekötő kis aszfaltos útra, újabb, már modern műkő keresztet láthattunk, majd a szajki pincefaluban meglepetés várt minket: a szajki Endre bácsi pincéjében fogadott minket, és megkínált boraival, fehéret és vöröset is kóstolhattunk. Ezúton is köszönjük a vendéglátást. Innen már a csapat több részletben gyalogolt a szajki buszmegállóig. A túrán 68 fő, a képoszlop megáldásának ünnepségén 170 fő vett részt. Végül minden segítőnek, támogatónak megköszönjük, amit a képoszlop újjáépítésért tett, Pistinek pedig a nagyszerű túrát, és az értékes magyarázatokat, amelyek által a résztvevők megismerhették vidékünk értékeit. Biki Endre Gábor Figyeljünk egymásra és a túravezetőre! Az utóbbi időben nyílt túrák vezetésekor problémaként merült fel, hogy míg a csapat nagy része szívesen hallgatja a túrával kapcsolatos ismertetést, egynéhány túratársunk panaszkodva jegyzi meg, hogy ő nem ezért jött, hanem gyalogolni, túrázni. Ezúton is szeretném minden túratársamat a türelmességre kérni. Miért is? Nagyon zavaró tud lenni, hogy egyesek már a túra elején azt kérdezgetik: mikor lesz vége a túrának, mikor megy vissza a busz, vagy menjünk gyorsabban, nekem színházjegyem van, stb. Nyílt túrán általános elv, hogy egymáshoz, illetve a lassabbakhoz igazodunk, hiszen a gyorsabb tempójú tud lassítani, de a lassabb nem tud gyorsítani. Egyes túrákra vendéget hívunk, aki helyi lakosként bemutatja a környéket, a falut, a természeti szépségeket. Természetesen nem ez tölti ki az adott napot, többnyire 10-15 percről van szó, ha esetleg múzeum bemutatásáról van szó, max. 30 perc időt szoktunk erre hagyni. Többször előfordult, hogy egyesek méltatlankodva megjegyezték, hogy nem ezt jöttünk hallgatni, hanem túrázni akarunk. Elképesztő hozzáállás ez egy vendéggel szemben, aki ugyanúgy, ahogy a túravezető, a saját szabadidejét áldozva jött el, hogy elmondjon néhány gondolatot. Az sem illendő szokás, hogy míg a túravezető beszél, ismerteti a látottakat, egyesek egymással, hangosan trécselnek. Akit nem érdekel, az ilyenkor álljon kicsit félre, és ne zavarja azokat, akik szeretnének részesülni az átadott információkból. Akik nem figyelnek, sokszor azok jönnek az ismertető után és kérdezik meg, épp azt, ami már elhangzott. Kérek mindenkit, figyeljünk egymásra, ha általunk hívott vendég érkezik az adott településről (több esetben polgármester), vagy olyan helyi lakos, aki nagyon sokat tud a környékről, higgyük el, az a pár perces beszéd csak épülésünkre szolgál, egészen más, mintha a túravezető bemagolt szöveget mondana el, vagy olvasna fel. Sőt sokszor a helyiek még meg is kínálnak apróbb finomságokkal, gyümölccsel. Gondoljunk csak arra, hogy Rockenbauer Pál és csapata, amikor járták az országot, mennyi idős embert szólaltattak meg, és keresték a néprajzi értékeket, nemcsak a természeti szépségeket. Úgy gondolom, ezekkel a pluszokkal csak tudásunkat gazdagíthatjuk. Természetesen túravezetőink is figyelnek arra, hogy időben megérkezzünk a tervezett helyszínekre, a buszt is elérjük, így senkinek sem kell aggódnia, hogy elkésünk bárhonnan is. Persze egy túrára célszerű úgy készülni, hogy kora délutánra pl. ne tervezzünk programot, hiszen azért percre pontosan nem lehet tudni, mikor érünk vissza. A régi turisták mondták is: „ezt a napot erre kell szánni”. Biki Endre Gábor Mecsek Egyesület Természetjáró Osztály elnöke MÚLTIDÉZŐ „RUHA-KALAND” A MÁTRÁBAN Az 1980-as években aranykorát élte a vándortáborozás. Fiatal pedagógusként néhány barátommal, a természetet, természetjárást szerető kollégámmal rögtön bekapcsolódtunk a vándortábori mozgalomba. Az érdeklődés hatalmas volt, így az első alkalommal jelentkezőknek nemigen volt esélyük bejutni egy-egy népszerű hegyvidéki útvonalra (Mátra, Bükk, Börzsöny stb.), így mi is az Alföldön, a Kiskunságban kezdtük a vándortáborozást. Aztán a második évtől kezdve már jöhettek a hegyek! Így aztán – megnyerve az egyik legnépszerűbb útvonalat – nagy lelkesedéssel készültünk a Mátrába, ahol a vándortábor időtartama 15 nap volt, 7 szálláshellyel; kétnaponként mentünk tovább hátizsákjainkkal a következő táborhelyre. Harminc gyerekkel vágtunk neki ennek az egyik legnehezebb vándortábornak, ami Gyöngyösről indult, és a Lajosháza – Mátraszentimre – Mátraháza – Várbükk – Sirok útvonalon Egerig tartott, végig vezetve a Mátra gerincén. Nekünk nem volt autónk csomagszállításra, minden cuccot a hátunkon cipeltünk végig, és közben az élelmiszer-beszerzéseket is hátizsákosan végeztük. A „páratlan napokon” a hátizsákunkkal mentünk tovább a következő szálláshelyre, a „páros napokon” pedig túráztunk a környéken, így fedezve fel a Mátra szépségeit. Egyik legszebb, legromantikusabb szálláshely a második volt, Lajosházán, az erdei kisvasút akkori végállomása közelében (mára már visszaépítették a síneket tovább a Szalajkaházig). Patak partján felállított katonai sátrakban, vaságyakon aludtunk, külön konyhasátorban főzhettünk. A zuhanyzás is megoldott volt: fára erősített, alumíniumból készült szüretelőputtony, ellátva egy mozgatható zuhanyrózsával, mellette vízmelegítő üst, körülötte pokrócokból készített paraván. Az üstbe beleöntöttük a patakból mert vizet, felmelegítettük az erdőben szedett fával, s máris volt meleg vizes zuhanyunk! A bátrabbak a patakban is lubickoltak (természetesen szappant mellőzve). Kellett ennél szebb táborhely? Mivel nálunk a táborozás elsősorban a túrázásról szólt, estére elfáradt a nép. Persze azért folyt a tábori élet, így aztán úgy éjfél felé – néha később – sikerült csak elaludni, aztán reggel korán kelés. De bírtuk! Ezen a szép, patak menti erdei táborhelyen történt, hogy reggel felkelve a ruhaszárító kötelekre kiakasztott ruhák – merthogy mostunk is, mivel 15 napra való napi váltás ruhát, fehérneműt, zoknit stb. nem vittünk magunkkal –, törölközők, fürdőruhák nagy részének hűlt helyét találtuk! Nem tudtuk mire vélni a dolgot: biztos, hogy éjjel valahonnan idejőve ellopták azokat. Sok gyerek így törölköző, fürdőruha nélkül maradt! Szomorúan vettük tudomásul e tényt (az erdő közepén, távol a falvaktól nem is gondoltunk ilyenre, nem tudtunk mit tenni). Indultunk hát tovább Mátraszentimrére, s onnan két nappal később Mátraházára. Lajosházától Mátraházáig – Mátraszentimrén át – ez egy nagy V alakú útvonal volt, a V alakzat két végpontja között (Lajosháza – Mátraháza) légvonalban – és nagyjából turistaúton is – csak mintegy 3 km volt a távolság. A további események szempontjából ez fontos adat. Mátraházán nagy megdöbbenésünkre egy levél várt minket, melyet a kettővel előttünk járó vándortáborozó csoport írt. A levél pontos szövegére már nem emlékszem, de a tartalma a következő volt: amikor mi Lajosházán táboroztunk, ők az éjszaka Mátraházáról (3 km) lejöttek a lajosházi táborba „zászlót lopni”, hogy aztán azt „váltságdíj fejében” visszaadják nekünk. Mivel zászlót nem találtak (mi nem foglalkoztunk ilyenekkel, nekünk a túrázás volt a fontos, nem az úttörős formaságok, s természetesen éjszaka – a túráktól kifáradva – aludtunk), ezért a zászló helyett elvitték a ruhaszárító zsinegekre kitett ruhákat. Állítólag ott hagytak egy levelet is, melyben ezt leírták, és 50 db sportszelet „váltságdíjat” kértek a ruhákért, amiket fel kellett volna vinnünk másnap Mátraházára, hozzájuk. (Az 50 darab nem biztos, már nem emlékszem, lehet hogy más volt a szám, de az érthetőség kedvéért legyen 50.) Ezt a bizonyos levelet mi nem találtuk (lehet, hogy elfújta éjszaka a szél az erdő közepén). És most jött az újabb meglepetés, a levél folytatása: mivel nem kapták meg a „váltságdíjat”, ezért tovább vitték a zsákmányukat (legyünk pontosak: az ellopott ruhákat), és ha érdekel bennünket a dolog, akkor most már 100 db sport szeletért hajlandók azokat visszaadni! Nem hittünk a szemünknek, amikor olvastuk! Ebben az időpontban ők már Sirokon jártak, az utolsó előtti szálláshelyen. Mivel nem rendelkeztünk autóval (és abban az időben még mobiltelefon sem volt), valamint a túraprogramunkat is folytatnunk kellett, írtunk egy „hivatalos” levelet (iskolai és úttörőcsapat bélyegzőjével ellátva), amiben megírtuk, hogy ha maradéktalanul nem adják vissza az ellopott dolgokat, rendőrségi feljelentést teszünk (így utólag visszaemlékezve lehet, hogy azonnal meg is kellet volna tennünk). Valamint azt is leírtuk, hogy számunkra a vándortáborozásban a túrázás a lényeg, és nem a mások „szívatása”. A mátraházi gondnok segítségét kértük a levél eljuttatásához. Kíváncsian vártuk a fejleményeket. Négy nap múlva mi is Sirokra érkeztünk: semmi üzenet, semmi ruha. Két nap múlva, Egerben, az utolsó táborhelyen (valószínűleg itt kapták meg a levelünket) hiánytalanul ott volt az összes ellopott ruhanemű. Hozzá semmi kommentár, semmi elnézést kérés, semmi „bocs, ez nem jó tréfa volt”. Mindezt egy felelős (?) tanár vezetésével – lehet, hogy az ő ötlete alapján – csinálták végig az előttünk járó gyerekek. Fiatal tanárként akkor meglehetősen furcsa gondolatok kezdtek el forogni a fejemben, elsősorban az előttünk járó csoportot vezető pedagógust (?) illetően. Ilyen ember hogy vezethet vándortáborozó csoportot, milyen értékeket ad át a gyerekeknek, s egyáltalán, miről szólt nekik a vándortábor? Napjainkban a vándortáborozás – ha nem is a régi formájában – újjáéled. Bízzunk benne, hogy a gyerekeket tényleg felkészült, és arra érdemes tanárok vezetik, akiknél a középpontban a természet és a gyerekek kapcsolata áll! Strasser Péter Útjelzés-felújítások Geresdi- és a Baranyai-dombságban A Mecsek Egyesület az év folyamán az alábbi útjelzéseket újította fel a Geresdi- és a Barnyai-dombság turistaútjain: K „körtúra”: Feked, zöld sáv elágazás – Schmidt-kereszt – Stiller-kereszt – Gyantás-völgy – Harsányi-kereszt – erdei feltáró út – Kökény-árok – Pest-kereszt – Feked, zöld sáv elágazás (9,5 km) Z „körtúra”: Jaschek-kereszt – István-kunyhó – Harang-tető – Stiller-kereszt – Schmidt-kereszt – Feked, zöld sáv elágazás (a teljes 13,2 km-es hosszából 8 km lett felújítva) Z sáv: Feked, buszforduló – Harsányi-kereszt (4,5 km) S sáv: Somberek – Görcsönydoboka (5,0 km) Z sáv: Máriakéménd, Lankás-dűlő, kék „körtúra” elágazás – Törökvári-pihenőhely (2,0 km) K kör: Máriakéménd, kegytemplom – Templom-forrás (0,3 km) Biki Endre Gábor Természetbarátok Klubja év végi záró túrája A Természetbarátok Klubjának idei évzáró programjára december 14-én, szombaton a Közép-Mecsekbe egy kellemes túrára és a Gubacsos kulcsosházba, batyunkba hozott finomságok falatozásával egybekötött közös beszélgetésre hívlak Benneteket. A kulcsosházban – a tavalyi és a tavalyelőtti évhez hasonlóan – Varga Jenő vár majd minket meleggel és forró teával. Aki teheti, hozzon batyujába szendvicsei mellé pogácsát, sütit esetleg egyéb nyalánkságot, butykosába „hegylevét”. Kérlek, hozzátok magatokkal e napra kedvenc bögréteket is. Amennyiben nem az utolsó pillanatban derül ki, hogy velünk tartasz a túrán, kérlek, december 10-ig jelezd felém ( 20/340-4184, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). A túra útvonala: Misina – Rotary-körút – Lapis – Sós-hegy – Remete-rét – Gubacsos kulcsosház (9,5 km). Találkozás: 7.50 - 8.05 óra között a pécsi főpályaudvarnál a 35-ös busz megállójában (a busz 8.05-kor indul). Hazaérkezés: az „Orfűi elágazás” autóbusz-megállóból 12.57-kor induló távolsági autóbusszal Pécsre. Scheitler Adrienn HÍREK  Munkanap áthelyezések 2020-ban (a jövő évi programok tervezéséhez): – augusztus 29-e, szombat munkanap (helyette augusztus 21-e, péntek pihenőnap); – december 12-e, szombat munkanap (helyette december 24-e, csütörtök pihenőnap).  2020. évi programok: kérjük a természetjáró rendezvények szervezőit, hogy a jövő évi programok adatait november 26-ig küldjék el e-mailben Strasser Péternek (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) a 2020. évi rendezvénynaptár összeállításához. Ugyancsak kérjük azon túravezetőket, akik nyílt túrák vezetését vállalják, hogy a 2020. évi túraterveket adják le szintén november 26-ig Tóth Klárának személyesen a szövetségben (keddenként délután 16-18 óra között), vagy e-mailben (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).  Templom-forrás: a Mecsek Egyesület felújította a máriakéméndi kegytemplom közelében található Templom-forrást, valamint a kegytemplomtól a forráshoz vezető kék kör turistajelzést. Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társasága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) • november 15., péntek: Örökségünk – délutáni diskurzus. Kulcsosházak régen és ma a Mecsekben – Varga Jenő előadása. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.), időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • november 27., szerda: Ötórai beszélgetések. Képek Izlandról – Fodor Zsuzsanna előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. • november 30., szombat: Mikulás túra. R.: Tolna Megyei Természetbarát Szövetség, az Ifjúsági Unió Szekszárd és Tanösvény Egyesület Szekszárd. A hagyományos Mikulás túra időpontja megváltozott. Az eredeti december 7-i időpont munka- és tanítási nap, ezért november 30-án, szombaton kerül megrendezésre. A Mikulás 11:00 és 14:00 óra között várja meleg teával és zsíros kenyérrel a túrázókat a Márévár alatti Kadarka Kulcsosháznál. Kérjük, hogy poharat mindenki hozzon magával. Csoportok és társaságok bejelentkezését november 26-ig várjuk az ellátás biztosítása érdekében a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen, vagy Berlinger Anitanál ( 30/551-1961). Ezen a napon Márévár látogatható 10:00 és 15:00 között • december 3., kedd: Természetbarátok Klubja. „Kolozsvár” – Nagy Gábor diavetítéses előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17.00 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ► november 10., vasárnap: „Dél-Baranya turistája nyomában”. Útvonal: Diósviszló – Nagy-hegy – Tenkes – útjelző tábla – Máriagyűd – Siklós (16 km, szintemelkedés: 360 m). Találkozás: Diósviszló szőlőhegy autóbuszmegállóban 8.45-kor (a találkozási hely Pécsről elérhető a távolsági autóbusz-állomásról 18-as kocsiállásáról 7.45-kor Görcsönyön át Siklósra induló autóbusszal; Harkányból a 8.25-kor induló autóbusszal). Túravezető: Jancsi Attila /Dráva TSE/ ( 20/580-6078). ► november 16., szombat: Skóciai Szent Margit Emléktúra. Útvonal: Mecseknádasd – Stein-malom – Réka-vár – Langehöhe – Kolenplatten – Somos-hegy – Réka-völgy – Pécsvárad (16 km, szintemelkedés: 334 m). A Réka-vár falai között 12 órakor csendes megemlékezés lesz Antal Géza pécsváradi apát-plébános vezetésével Szt. Margit születése helyén, az emlékkőnél, melyhez a résztvevők egy szál virágot, vagy egy mécsest hozhatnak magukkal. A túra résztvevői emlékeznek dr. Novotny Ivánra (1936-2016), Szent Margit emlékének hű ápolójára. Találkozás: 10.00 órakor Mecseknádasdon, a római katolikus plébániatemplom előtt (a találkozási hely elérhető Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 9.00 órakor Bonyhádra induló buszjárattal; Szekszárdról a 9.20-kor Pécsre indulóbusz járattal). Túravezetők: Keményfi Balázs és Gelencsér Gábor /Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub/. ► november 30., szombat: Rockenbauer Pál Emléktúra. Útvonal: Hosszúhetény – Ruzsoma – Bazsarózsa tanösvény – Büdös-kút – Zengővárkonyi gesztenyés – Pécsváradi gesztenyés – Pécsvárad (16 km, szintemelkedés: 385 m). Találkozás: 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 11-es kocsiállásnál. Túravezető: Tóth Klára ( 20/527-8913). A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► november 9., szombat: a Baranyai Sárga túra 9. szakaszának bejárása + aszalt gyümölcsök kóstolója. Útvonal: Kakasd – Öreg-hegy – Sötét-völgy – Fekete-kút – Hármas-halom – Bükkös-erdő – Gurovica-hegy – Tót-völgy – Szekszárd, szőlőhegy (Fagyöngy utca). Táv: 15 km, szintemelkedés: 260 m, a túra fajtája: közepesen nehéz. Találkozás: Kakasdon az autóbusz-váróteremnél 9.25-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 8.30-kor indul a busz Bonyhádra, onnan tovább Kakasdra 9.15-kor). Hazatérés: a 6-os helyi járat 14.55-kor indul a Tót-völgyből a szekszárdi autóbusz-állomásra, ahonnan 15.20-kor indul a buszjárat, mely Pécsre 16.30-kor érkezik. (Továbbá Szekszárd, Szőlőhegyről helyközi járat 15.21, 16.24, 16.26 és 16.45-kor indul a szekszárdi állomásra.) Részvételi díj: 400 Ft/fő. Túravezető: Treitz Károly. ► november 14., csütörtök: Falujáró túra Kölesdre. Látnivalók: katolikus, református és evangélikus templomok, barokk stílusú kismegyeháza (padlásmúzeum, pincemúzeum, kerámia kiállítás), borkút, köztéri szobrok, artézi forráskút. A túra fajtája: könnyű, kis szintemelkedéssel (táv: 6 km, szintemelkedés: 50 m). Találkozás: Kölesden az autóbusz-váróteremnél 10.50-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 8.30-kor indul a busz Szekszárdra, onnan tovább 10.15-kor). Visszafelé több lehetőség van. Túravezető: Gayer Éva. ► november 24., vasárnap: a Baranyai Sárga túra bónusz 10. szakaszának bejárása + stifolderkóstoló. Útvonal: Szekszárd – Bartina – Remete-csurgó – Bati-kereszt-kilátó – Gurovica-hegy – Dr. Hollós László gombászösvény (volt Bor-kút) – Strázsa-hegy-dűlő – Szálka, Hegytető, Mausz-kápolna (16 km, szintemelkedés: 370 m, a túra fajtája: közepesen nehéz, jelentősebb szintemelkedéssel). Találkozás: Szekszárdon az autóbusz-állomáson 9.40-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 8.30-kor indul a busz Szekszárdra). Hazatérés: Szálka, Hegytető megállótól 16.17-kor indul a járat Szekszárdra, onnan tovább 17.15-kor, mely Pécsre 18.25-kor érkezik. Részvételi díj: 450 Ft/fő. Túravezető: Varga Norbert. ► december 1., vasárnap: Kalandozás a nyugati végeken + csokoládékóstoló. Útvonal: Boda (templom megtekintése) – Só-hegy – Vár-hegy, földvár sáncai – Bakonyai-erdészház – Bakonya – Nagy-völgy – Bodai-szőlők – Boda (14 km, szintemelkedés: 280 m, a túra fajtája: átlagos, közepes szintemelkedésekkel). Találkozás: Bodán a templomnál (buszmegálló) 7.45-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 6-os kocsiállásáról 7.15-kor indul a busz). Hazatérés: Boda, templomtól 14.25-kor indul a busz, mely Pécsre 14.55-kor érkezik. Részvételi díj: 350 Ft/fő. Túravezető: Bíró Gábor. A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► november 10., vasárnap: Emlékezés a már „Végtelenben túrázók”-ra. Útvonal: Máré csárda –Vörösfenyő kulcsosház – Balincai-forrás – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 280 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Németh Margit (30/322–9959). ► november 16., szombat: Skóciai Szent Margit Emléktúra (PTKK rendezvénye). Útvonal: Mecseknádasd – Réka-vár – Ötös-úti kunyhó – Antal-kép – Büdös-kút – Pécsvárad (16 km, szintemelkedés: 330 m). Indulás: a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin (20/507–0776). ► november 19., kedd: Túra az egészségünkért – Ősz vége Mecsekpölöskén. Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► november 23., szombat: Rockenbauer Pál Emléktúra Komlóról. Útvonal: Zobákpuszta – Püspökszentlászló – Komlós-kanyar – Zengővárkony, szelíd¬gesz¬tenyés – Ruzsama – Hosszúhetény (20 km, szintemelkedés: 360 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila ( 30/371-4545). Rövidebb útvonal: Hosszúhetény – Ruzsama – Pécsvárad – Zengővárkony (Szalma és Tojás Múzeum megtekintése) – Hosszúhetény (14 km, szintemelkedés: 130 m). Indulás: a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► december 1., vasárnap: IX. Szent Borbála Emléktúra (a „Jó szerencsét! Bányász Emléktúra” 15 és 8 km-es útvonalán). Találkozó: 8.45-kor a múzeum parkjában. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437), Gáll László. ► december 3., kedd: Túra az egészségünkért – Az egregyi dombokon. Indulás: a 10.00 órai, Mázára induló buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► november 9., szombat: Két hét ébrenlét – madárparadicsom halászat után (jelvénygyűjtő túra). Az őszi lehalászást követően madarak százai (sirályok, kócsagok, gémek, kormoránok) lepik el a Hónig-pusztai halastavakat, hogy kivegyék részüket a visszamaradó halakból. Nyomukban rétisasok lesik a prédát. Őket pedig madarászok, fotósok kísérik, hogy kihasználják azt a két-három hetes időszakot, amíg a madarak ekkora számban itt tartózkodnak. Jöjjön el Ön is, készítsen emlékül remek természetfotókat! Helyszín: Ladományi út (6. sz. főútról a bonyhádszerdahelyi kereszteződésnél Ladomány felé kanyarodva), időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 3 km, időtartama: 2-3 óra Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► november 12., kedd: Hírnévre vergődtek – Betyáremlékek a Dél-Dunántúlon. Varga Zsolt előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17.00 óra. A program ingyenes. ► november 13., szerda: Élet az erdőben ősszel. A foglalkozáson résztvevő gyerekek bepillantást nyerhetnek az erdei állatok életébe. Kiderül, hogy mely állatok készítenek élelmiszerraktárakat és melyek azok, amelyek téli álomra készítik fel szervezetüket. Helyszín: Tettye Oktatási Központ, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 1 óra, részvételi díj: 400 Ft/fő. ► november 16., szombat: A madáretető vendégei. Az itt maradt madarainkról gondoskodnunk kell. Tudod-e, hogy kikre kell ilyenkor nagyobb figyelmet fordítani? Játékos úton foglalkozunk a téli madáretetés tudnivalóival. A program végén mindenki elkészítheti saját etetőjét. Helyszín: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 2 óra, részvételi díj: 500 Ft/fő. ► december 3., kedd: DDNP Klub. Szép város Kolozsvár – Nagy Gábor diavetítéses előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17.00 óra. A program ingyenes. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö¬vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

MECSEK HÍRADÓ 272. szám 2019. október Természetjárók Napja – Dobogókő 2019. szeptember 21. Ez a rendezvény a 31. volt az 1989 óta évente megrendezettek sorában. Az ünnepi rendezvényt a rendszerváltás idején – hagyományteremtő szándékkal – szervezte meg először az akkor önállósult Magyar Természetbarát Szövetség elnöksége. „Korábban is léteztek a mozgalomnak ünnepei. Április 4-én a Vörös-kőn és november 7-én a Pilis-nyeregben találkozott a természetbarátok népes tábora. Ezeken az emléktúrákon adták át a kitüntetéseket, a megérdemelt túrázói minősítéseket és az Országos Kéktúra teljesítőinek jelvényeit is. A természetvédelmi változások és ezen túrák politikai háttere miatt az 1987-ben önállósult Magyar Természetbarát Szövetségnek új ünnepi helyszínre és időpontra volt szüksége. 1989-ben a magyar turistaság kultikus helyének számító Dobogókőre esett a választás.”(MTSZ honlap) Az ünnepi rendezvényeken a baranyai természetjárók is rendszeresen részt vettek az elmúlt évtizedekben. Sőt megyei szövetségünk két alkalommal rendezője, szervezője is volt a Természetjárók Napjának: 1991-ben a Mecsek Egyesület megalakulásának 100. évfordulója, 2010-ben pedig a Pécs Európai Kulturális Fővárosa cím elnyerése alkalmá-ból hívta meg szövetségünk az ország természetjáróit Pécsre ünnepelni. Az idei évben is volt okunk ünnepelni, hisz baranyai kitüntetett is volt az elismerést kapottak sorában. A rendezvénynek nem csak az időpontja hagyományos, hanem a programja is. A Báró Eötvös Loránd menedékház előtti téren, a „negyedik harangkongatás” után, déli 12 órakor kezdődött az ünnepség a Himnusz hangjaival. Papp János vándor-színész felkonferáló beszéde, majd Petőfi Sándor Az Alföld című versének megszólaltatása után Tassy Márk, az MTSZ igazgatója köszöntötte a résztvevőket, s tolmácsolta Garancsi Istvánnak, az MTSZ elnökének üdvözletét is, aki sportsérülése miatt nem tudott megjelenni. Thuróczy Lajos, az MTSZ tiszteletbeli elnöke, majd Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. igazgatója is szólt az egybegyűlt, szép számú természetjáróhoz. Ezután az ünnepi program tartalmi része következett, a kitüntetések átadása. Nekünk, baranyai természetjáróknak is volt okunk „büszkélkedni”! Baumann József, a Mecsek Egyesület Munka Osztályának elnöke, a Dráva TSE tagja, szövetségünk munkáját mindig támogató, nagy tudású, igényes túravezetőnk, a mecseki források építője, gondozója, a technikai munkák jó szemű, szorgalmas kivitelezője, a természetjárók panteonjának gondozója, krónikák, tudósítások írója, kiváló foto-dokumentáló ARANYJELVÉNYES TÚRAVEZETŐ lett. Ezt a címet az MTSZ azon túravezetői kaphatják meg, akik kiemelkedően magas színvonalú és sokoldalú túravezetői tevékenységükkel követendő példaként állíthatók a magyar természetjáró közösség túravezetői elé. Az igényes, magas követelményeket támasztó pályázat minden feltételének megfelelt Baumann József munkássága, így nem lehetett kétség, hogy elnyeri a címet. Egyesülete és megyei szövetségünk egyaránt maximálisan támogatta pályázatát. A Szózat közös eléneklése után a résztvevők megkoszorúzták a régi turistaház falán lévő emléktáblát, majd a szép őszi napsütésben a bográcsokban rotyogó gulyásoké, szarvas¬pör¬költeké lett a főszerep. Nagyon szép napunk volt! Jó volt körbenézni a menedékház előtti tisztáson, a sok kedves ismerőst látni, üdvözölni, letekinteni a Dunára, a Vadálló-kövek szirtjeire, az éppen csak színesedni kezdő erdőkre, vagy éppen geoládát keresni a meredek lejtőkön, sziklák között. Baranyai küldöttségünkben a kitüntetett Baumann József kíséretében Baumann Ági, Szabó-Dalecker Ibolya és Tóth Klára mellett jelen volt Müller Nándi és Császár Zsuzsa is. A természetjárók érdeklődve forgatták és örömmel vásárolták Nándi barangolásra csábító, túraajánlatokat tartalmazó könyveit, fotóalbumait. Hazafelé még sokat gyönyörködtünk a Budai-hegyek látványában, fővárosunk szombat délutáni fényeiben, de az autópályán már a tennivalók is szóba kerültek. A kakasdi Anna cukrászdában még kényeztettük magunkat egy kis házi krémessel, majd – már sötétedésben – hazatértünk. Baumann Józsinak szívből gratulálunk, további munkájához jó egészséget, támogatókat, segítő társakat kívánunk! Tóth Klára Elismerések Szeptember elsején, Pécs Város és a Magyar Felsőoktatás Napján a Pécsi Nemzeti Szín-házban, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata ünnepi közgyűlésén a Mecsek Egye-sület (Ripszám István ügyvezető elnök) és dr. Tóth Aladár (a Mecsek Egyesület tagja) rangos kitüntetésben részesült. A Mecsek Egyesület Pro Communitate Díjat vehetett át dr. Páva Zsolt polgármestertől és Lovász István jegyzőtől a Mecsek természeti és gazdasági értékei, valamint a hegy-ségben található történelmi örökség védelméért, azok lakossággal való megismertetéséért végzett eredményes munkájának elismeréseként. A Közgyűlés dr. Tóth Aladár, a Mecsekerdő Zrt. nyugalmazott főmunkatársa, a bara-nyai erdészeti szakma meghatározó egyénisége részére az erdésztársadalom felé szilárd polgári értékrendet közvetítő személyisége, továbbá a baranyai erdészet történetének kutatása területén elért eredményei, valamint erdészgenerációk képzését szolgáló munkájának elismeréseként a Pro Civitate Díjat adományozta. A kitüntetésekhez ezúton is gratulálunk! Búcsú volt Petőcpusztán „Petőcpuszta (Petőczpuszta, Viganvár) (Nyugat-Mecsek, 360 m): kis település volt a Jakab-hegy északnyugati oldalán. A Viganvár nevet régi csárdájáról kapta, mely „vígan várta” vendégeit. Helyén épült meg az uránbánya IV-es légaknája, melyet mára már elbontottak. A valamikori település emlékét egy kis harangtorony és a temető néhány megmaradt síremléke őrzi.” – áll a 2017-ben megjelent „A Mecsek természetjáró kalau-za” című kiadvány kislexikon fejezetében. Tizennyolc éve döntött úgy Baumann József, a Mecsek Egyesület Munka Osztályának elnöke, hogy a petőcpusztai kápolnát berendezik kegytárgyakkal, és havi rendszeresség-gel takarítják majd feleségével. Egy régi itt lakó családtól, Temmert Józseftől és felesé-gétől, Erzsikétől kapott információkat a falu és a kápolna történetéről, melyet leírtak és kihelyeztek a kápolna belsejében. Az évek alatt sok ide látogató turista olvashatta az erdőben egyedül álló kis kápolna és település történetét. A kis falu már 1857-ben uradalmi birtok volt tíz épülettel. A múlt század elején németek telepedtek le, majd lassan érkeztek a magyarok, s később a cigány családok is. Az első világháború után 24 magyar, 14 német és 32 cigány anyanyelvű lakos élt Petőcpusztán. A háborús viszontagságokból való megmenekülésük emlékére a helyi lakosok haranglá-bat építettek. A harangot 1927-ben Pécsett öntették, és Mária napján, szeptember nyolcadikán felszentelték. A búcsút minden évben ezen a napon tartották. A helyiek főleg állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkoztak. Sokaknak adott munkát a káptalani papi erdő. A településen vadászházak álltak gazdasági épületekkel, majd a terjeszkedő uránbányászat miatt 1963-ban házaikat, földjeiket az állam kisajátította és a családoknak Kővágószőlősre, Kővágótöttösre és Pécsre kellett költözniük. Akkor Braun Mátyás, Pónh József, Müller János, Schreiner Mátyás, Temmert Mihály, Hoffer Ferenc, Rab Nándor famíliáját és a Stadler családot érintette a kisajátítás. 2019. szeptember 8-a óta az emlékeket azok az emberek is őrzik, akik részt vettek azon a megemlékezésen, amit most Baumann József szervezett. A gyönyörű napsütésben szép számú érdeklődő, egykori lakos és leszármazott, valamint számos baranyai természetjáró jelent meg a haranglábnál. A hagyományokat ápolók, a kővágótöttösi hívek frissítővel, finom süteményekkel várták az ünnepi órákra érkezőket. Először Baumann József köszöntötte a megjelenteket, majd röviden ismertette az egykori település történetét. A kővágótöttösi plébános megáldotta a haranglábat, s misét celebrált a búcsú alkalmából. A szertartás után kötetlen beszélgetés kezdődött az érdeklődők és az egykori lakók, leszármazottak között. Az itt lévő információs táblán alkalmi kiállítás volt megtekinthető az egykor készült fotók felhasználásával. Meglett férfiak ismerték fel magukat a képen látható 5-6 éves kisfiúkban, érzelmektől sem mentesen idézték a fotók láttán, hogy melyik házban melyik család lakott. Emlegették a kővágótöttösi iskolába való mindennapos eljutás nehézségeit, kalandjaikat. A kővágótöttösiek további beszélgetésre hívták a jelenlévőket a falu közösségi házába. Mindenki azzal a jó érzéssel jött el Petőcpusztáról szeptember 8-án, hogy szép hagyo-mány alapjai teremtődtek meg, s a jövőbeli találkozás reményében búcsúztak egymástól az emberek. A további emlékezésre, a falu történetének alaposabb megismerésére a Mecsek Egyesület 2019-es évkönyvében megjelenő, Baumann József által fogalmazott írás is ad majd lehetőséget. Tóth Klára Az utolsó kereszt is megújult a Baranyai-dombságban Az utolsó kereszt is megújult a Baranyai-dombságban, mely turistaútjaink mentén talál-ható. Bár nagyon sok romos és rossz állapotú feszület van még a dombságban, de azok a túraútvonalainktól távolabb. Mi annyit tudtunk felvállalni, hogy azokat újítjuk meg, amelyek előtt még azért gyakrabban járnak gyalogosok. Ez volt a felújítások sorában az utolsó, és egyben a tízedik. A 10 újjávarázsolt kereszt az alábbi települések mentén található: Máriakéménd környékén 5 db, Kátoly határában 1 db, Kisnyárád mellett 1 db, Erdősmárokon 1 db, és Geresdlak térségében 2 db. Utóbbi kereszt, mely most újult meg, még nincs teljesen kész, új feliratos tábla készül a talpazatra, és a megrongált kovácsoltvas kerítés kijavítása van még vissza, az külön költségvetést igényel. A feszület a Baranyai Zöldtúra útvonalán (zöld sáv) található a geresdlaki focipályától és műúttól, kb. 400 m-re délre a Maráza felé vezető eperfás út mentén. Felújítása 255.000 Ft-ba került, ennek nagy részét a Geresdlaki Önkormányzat és egyéb helyi szervezetek vállalták. A Mecsek Egyesület 30.000 Ft-tal járult hozzá a felújítás költségeihez. A felújítás munkáit Petrovics Ottó liptódi mester végezte. Biki Endre Gábor    Turistaútjelzések felújítása A nyár folyamán ez évben is jelentős útjelzés-felújítások történtek megyénkben. A Dráva TSE, a Dél-Zselic TK, a HOTE és a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség útjelzés festői és segítőik 92 km hosszan újították fel a turistautak jelzéseit, nagyrészt a Magyar Természetjáró Szövetség támogatásával. Az elvégzett munkák, tájegységenként: Nyugat-Mecsek P▲: Patacs – Panoráma út – Babás-szerkövek – P  elágazás (6,7 km) P●: P▲ elágazás – Árnyas-forrás (0,7 km) P●: P▲ elágazás – Déli Farkas-forrás (0,1 km) P+: P  elágazás – Jubileumi kereszt (0,4 km) K+: Babás-szerkövek, P▲ elágazás – K▲ elágazás (0,1 km) Z+: Abaliget - Orfű műút elágazás – Vásáros út – volt IV-es bányüzem (2,6 km) K●: Orfű, S+ elágazás – Zipernovszky-forrrás – abaligeti műút, K+ elágazás (0,7 km) S●: Orfű, S+ elágazás – Sárkány-kút – abaligeti műút, K+ elágazás (1,3 km) K L: Rózsa-hegy, K sáv elágazás – Cinke-tanya emlékkő – K sáv elágazás (1,4 km) Közép-Mecsek Z+: Hősök tere – Rigó-kút (1,9 km) P+: Gyükés, S+ elágazás – Kantavári-forrás – P sáv elágazás (2,7 km) P+: P  elágazás (Rábay-fától É-ra) – mánfai Árpád-kori templom (4,7 km) S sáv: Tettye – Dömörkapu (1,6 km) Z+: S sáv elágazás – Hideg-kút – Kis-rét – Kantavár, P sáv elágazás (2,2 km) P sáv: Kis-rét – Kantavár /Z+-tel fonódó szakasz/ (1,3 km) P▲: Lapisi út (műút), P sáv elágazás – Bányász út – Lapis (1,9 km) Z+: Lapis – Remete-rét – Remeteréti út (műút), S sáv elágazás (2,8 km) Z▲: Lapis, Z+ elágazás – Sós-hegyi kilátó – Z+ elágazás (0,5 km) Z sáv: 66-os főút, István-aknai elágazás – K sáv elágazás (2,0 km) Z sáv: koszonyai erdészeti műút, K sáv elág. – Nagy-forrás-völgy – Sugói-rét (2,5 km) Z+: Komló vasútállomás – Arborétum – Gadányi-tó – Jánosipuszta – P sáv-Z sáv elágazás (5,1 km) P sáv: Komló, Gadányi-tó – Jánosipuszta – P sáv-Z sáv elágazás /Z+-tel fonódó sza-kasz/ (1,0 km) S+: Komló-Jánosipuszta, P sáv elágazás – Szöge-hegy (2,6 km) Kelet-Mecsek P+: Zengővárkony, 6-os sz. főút, autóbusz megálló – Zengővárkony – Pécsvárad –Ruzsama – Komlós-völgy – Réka-kunyhó – Réka-völgy – Stein-malom – Kappenvasszer – Kecske-hát – Szederfa – Meleg-oldal – Nagymányok autóbusz megálló (24,7 km) Z+: Pécsvárad, Tanya csárda – Dombay-tó – Pécsvárad, református templom, P+ elágazás (3,4 km) Z●: Pécsvárad, Z+ elágazás – Kisnádasdi-forrás (0,1 km) K+: Zengővárkony – Pécsvárad között /P+-tel fonódó szakasz/ (0,6 km) S sáv: Komlós-völgy /P+-tel fonódó szakasz/ (0,5 km) P sáv: Puszta-hegy – Kappenvasszer /P+-tel fonódó szakasz/ (0,7 km) S+: Szederfa – Meleg-oldal /P+-tel fonódó szakasz/ (2,9 km) Dél-Zselic K+: Terecseny, P  elágazás – Nagytótváros (6,3 km) P+: Sasréti erdészeti út, K+ elágazás – P  elágazás (0,6 km) S sáv: K  elágazás (Ibafától É-ra) – Horváthertelend – Rasztina – Szabás (5,2 km) S : Postás út (Négyes út, K  elágazás) – Rasztina, S sáv elágazás (1,6 km) Ormánság Z : Baranyahidvég – Cseri-erdő (1,4 km) Összeállította: Strasser Péter HÍREK  Megújult a Barátság-forráshoz vezető fahíd: a Petnyák-völgyben, a Páfrányos nevű területen található Barátság-forráshoz vezető fahíd és a lépcsők is megújulva várják a kirándulókat. A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészetének munkatársai az elkorhadt főbb tartóelemeket tölgy és akác anyag felhasználásával cserélték ki, részben a régi járófelületet is sikerült megmenteni. (mecsekerdo.hu)  Nyomvonal módosítás Kőlyuk felé: régi probléma oldódott meg azzal, hogy – a szükséges hatósági engedélyek megszerzésével – a Cifra-malomtól Kőlyuk felé vezető piros sáv jelzést a kőlyuki tavak mentén a Bikfa-forrásig átfesthettük a kocsiúttal párhuzamosan haladó, a turisták által már kitaposott gyalogösvényre, így „hivatalosan” is járható nyomvonalra került a jelzés. A kocsiút esős és száraz időben egyaránt járhatatlanul sáros, mély víztócsákkal teli, melyeket a tavakat elkerítő kerítés miatt ki sem lehet kerülni. A probléma a kerítés megépítése óta fennáll, az igazi megoldás természetesen az út helyreállítása lenne a vízelvezetés megoldásával, de eddig ez nem történt meg.  Útvonal hosszabbítás: a Mecsekerdő Zrt. kérésére a Dél-dunántúli Pirostúra útvona-láról, a Bakonyai erdészház irányából a Sás-völgybe levezető piros kereszt jelzés nyomvonalát meghosszabbítottuk, így az a völgybe leérve nem az eddigi helyen csatlakozik rá az erdészeti aszfaltútra, hanem az úttal nagyjából párhuzamosan tovább vezet nyugati irányba a piros „körtúra” jelzésig, s ezzel együtt vezet le az erdészeti műútra. Továbbá a piros kereszt jelzésről leágazva egy kék négyzet jelzést is felfestettünk, mely a Sás-völgybe, az erdei iskola (Erdő Háza) épületéhez vezet le (kb. 150 m). Így Hetvehely felől jövet az Erdő Háza a Cigány-forrástól végig az erdőben – a piros „körtúra”-piros kereszt-kék négyzet jelzéseken haladva – közelíthető meg jelzett turistaúton, az aszfaltút egy hosszabb szakaszát kihagyva. Különleges útjelzések Püspökszentlászlónál: szeptember 7-én szentelték meg a Schönstatti Családmozgalom Pécsi Régiójának kezdeményezésére létesült Házaspárok útját Püspökszentlászlón. A kápolnától induló és ide visszavezető, közel két és fél kilométeres erdei sétaút 16 állomást érint, amelyek a házasság fontos eseményeit, feladatait, nehézségeit és korszakait jelenítik meg. Az útvonal az erdőgazdaság által kezelt erdőterületen halad, így a Mecsekerdő Zrt. erdőgazdálkodóként segítette a Házaspárok útjának létrehozását és hatósági engedélyeztetését. (mecsekerdo.hu) Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társa-sága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) • október 5., szombat: „Szent Imre 40, 30, 20, 10 „teljesítménytúrák. R.: Szent Imre Is¬ko¬lai Sportkör, Siklós. Rajt: Máriagyűd, Közösségi Ház (buszforduló), 7.00-8.00 (40 km), 7.30-9.00 (30, 20 km), 8.00-11.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1200, 1000, 800, 700 Ft/fő. In-formáció: Pálinkás István ( 20/447-2141). • október 5., szombat: „Jakab-hegy 33, 20, 10, 5” teljesítménytúrák (a 33 és 20 km-es távon terepfutó kategóriában is!). R.: Mérföldkő Egyesület. Rajt: Cserkút, Petőfi u. 9/a, 7.30-9.00 (33, 20 km), 7.30-10.00 (10, 5 km). Terepfutó rajtidő: 7.30 óra. Cél ugyanott. A túrákra az elő-nevezés minden távon kötelező! Nevezési határidő: szeptember 24. Információ és előnevezés: Kiss András ( 30/530-4993), Révai László ( 20/400-6721), e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. • október 6., vasárnap: „Papi pipa 30, 15” teljesítménytúrák. R.: Dél-Zselic Természetbarát Klub. Rajt: Terecseny, Zrínyi kulcsosház, 7.00-8.00 (30 km), 7.00-9.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 800, ill. 600 Ft/fő (TTT, MTSZ, MSTSZ, TFSZ tagoknak, ill. Magyar Turista Kártyával 100 Ft/fő kedvezmény). Információ: Strasser Péter ( 20/522-2953). • október 18., péntek: Örökségünk – délutáni diskurzus. Összefoglaló az éves or-szágjáró túrákról – Feketéné Móró Erzsébet előadása. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.); időpont: 17 óra. Infor-máció: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • október 19., szombat: „Mecsek 1800, 1500, 1000, 700, 400” teljesítménytúrák (40, 34, 26, 18, 10 km). R.: Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület (BTHE). Rajt: Hosszúhetény, Tavasz Vendéglő (Fő u. 154.), 7.00-7.30 (M1800), 7.00-8.00 (M1500), 7.00-9.00 (M1000), 8.30-10.00 (M700), 9.00-10.00 (M400). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 2400, 2200, 1600, 1300, 1000 Ft/fő. Családi kedvezmény: legalább 1 felnőtt és legalább 1 gyerek együttes nevezése esetén 300 Ft/fő, 6 év alatti gyerekeknek ingyenes! Online előnevezéssel (www.turarendezveny.hu) 200 Ft/fő kedvezmény; előre utalással (2019.10.17-ig) 400 Ft/fő kedvezmény. A kedvezmények nem összevonhatóak! A túrán nem használunk eldobható műanyag poharat, ezért kérünk mindenkit, hogy hozzon magával poharat, bögrét! A rajtban korlátozott számban vásárolható műanyag BTHE-túrabögre 200 Ft-ért. Információ: Matécz Péter ( 30/711-1012). • október 20., vasárnap: „Eperjesi Ernő Emléktúra”. Útvonal: Máré csárda – Vö-rösfenyő kulcsosház – Balincai-forrás – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 180 m). Indulás: a komlói autóbusz-állomásról, a 7.40-es mekényesi buszjárattal (Pécsről elérhető a távolsági autóbusz-állomás 7-es kocsiállásáról 7.00 órakor induló komlói autóbusszal). Túravezető: Kilin Sándor. • október 23., szerda: „Éger-völgy 40, 20, 10” teljesítménytúrák. R.: Közös Nevező Alapítvány, Mecseki Mátrix Csoport. Rajt: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama Kisvendég-lője, 6.00-8.00 (40 km), 8.00-10.00 (20 km), 8.00-12.00 (10 km). Cél ugyanott. Neve-zési díjak: 1500 Ft/fő (40 km), 1000 Ft/fő (20, 10 km). Valamennyi távon kötelező az előnevezés! Az előnevezés részletei a tturak.hu/turanaptar internetes oldalon olvashatók. Információ: ( 70/704-4057). • október 26., szombat: „Mecsek éjszakai 40, 25”, „Esti Mecsek 17, 11, 6” teljesít-ménytúrák. R.: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület. Rajt: Csülök Bár (Pécs, Pel-lérdi út 31.), 17.00-18.00 („Mecsek Éjszakai 40”), 18.00-20.00 („Mecsek éjszakai 25, Esti Mecsek 17”), 19.00-21.00 („Esti Mecsek 11, 6”). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1600 Ft/fő („Mecsek éjszakai 40”), 1400 Ft/fő („Mecsek éjszakai 25”), 1300 Ft/fő („Esti Mecsek 17, 11, 6”). A célban csak az előnevezett túrázóknak tudnak meleg ételt biztosítani. Előnevezés: cooltura.hu (október 23-ig), a nevezési díj átutalásával. (Banki adatok: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület; Déltakarék 50800111-11158444. Megjegyzésbe kérjük beírni a nevet és a távot.) Az előnevezéssel rendelkező túrázóknak a helyszínen nevezési lapot nem kell kitölteni, a megfelelő táv rajtjában elég a nevet bemondani. Információ: Hajdu György ( 20/919-1340), Révai László ( 20/400-6721). • október 27., vasárnap: „Aranyló Ősz” teljesítménytúra. R.: Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület. Távok: 26,8 km, 14 km. Rajt: Szászvár, Új Vadrózsa Étterem, 8.00-10.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 900, ill. 600 Ft/fő. Információ: Berki László ( 30/678-6188), Hang Csaba ( 30/650-5418). • október 30., szerda: Ötórai beszélgetések. Fülöp-szigetek – Németh László előadá-sa. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. irodaháza (Pécs, Rét u. 8.), idő-pont: 17 óra. • któber 31., csütörtök: Emlékezés régi túratársainkra. R.: Baranya Megyei Termé-szetbarát Szövetség. Helyszín: Büdös-kút (Közép-Mecsek), Baranyai Természetjárók Panteonja. Időpont: 14 óra. Találkozás Remete-réten 13.10-kor (elérhető a pécsi a távolsági autóbusz-állomásról 12.45-kor induló orfűi autóbusszal), majd Remete-rétről gyalog Büdös-kútra (1,8 km). Információ Tóth Klára ( 20/527-8913). • november 2., szombat: „A Mecseki Láthatatlanok nyomában” történelmi emlék- és teljesítménytúra. R.: Botond Egyesület. Távok: 100, 56, 28, 16, 7 km (a 100 km-es távon csak október 30-ig leadott előzetes jelentkezéssel lehet indulni!). Rajt: Pécs-Árpádtető, Mecsextrém Park, Tepsifüles Étterem, 5.30-7.00 (56, 100 km), 7.00-8.00 (28 km), 8.30-9.00 (16 km), 9.30-11.00 (7 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 2600 Ft/fő (100 km), 1500 Ft/fő (56 km), 1200 Ft/fő (28 km), 1000 Ft/fő (16 km), 700 Ft/fő (7 km). Kedvezmények: MTSZ, MSTSZ, TTT, Magyar Turista Kártya, diák, nyugdíjas: 100 Ft/fő (a kedvezmények nem vonhatók össze). Teljes mértékben korabeli öltözetben, felszerelésben indulóknak további 50% kedvezmény. Információ és előzetes nevezés: Varga Jenő ( 30/475-5862, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). • november 5., kedd: Természetbarátok Klubja. Kulcsosházak régen és ma a Me-csekben – Varga Jenő előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). NYÍLT TÚRÁK ► október 5., szombat: „Ősszel a Kelet-Mecsekben”. Útvonal: Máza – Bargyag - Vörösfenyő kulcsosház – Magyaregregy (12 km, szintemelkedés: 320 m). Találko-zás: a pécsi távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásánál 8.45-kor (a Szászváron át Szekszárdra 9.00 órakor induló autóbusznál). Túravezető: Tóth Klára ( 20/527-8913). ► október 12.,szombat: „Megújult keresztény emlékhelyek nyomában IX.”. Útvonal: Apátvarasdi elágazás– Apátvarasd-telep – Maksz-kereszt – Hesz-kereszt – Har-sányi-kereszt – Ófalu – Mecseknádasd (21 km, szintemelkedés: 265 m). Találkozás: a pécsi távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásánál 8.45-kor (az autóbusz 9 órakor indul Bonyhád felé). Túravezető: Tóth Klára ( 20/527-8913). ► október 23., szerda: „Takács Gyula Emléktúra”. Útvonal: Hősök tere – Tripammer fa – Fehér-kúti kulcsosház – Büdös-kúti kulcsosház – Remete-rét – Patacsi-mező – Éger-völgy (Ürög-felső am.). Táv: 17 km, szintemelkedés: 420 m. Találkozás: 9.15-kor a Hősök terei buszfordulóban (elérhető az Uránvárosból 8.35-kor, az Árkádtól 8.50-kor induló 4-es számú autóbusszal). Túravezető: Becze László ( 30/172-2821) ► október 26., szombat: „Szőlőtáblák között”. Útvonal: Villány vasútállomás – Vylyan Pincészet – Kisharsány – Nagytótfalu – Siklós (18 km, szintemelkedés: 250 m). Találkozás a villányi vasútállomáson 7.37-kor (Pécsről 6.55-kor indul vonat Vil-lányba). Túravezető: Andrasek Csaba ( 70/375-4872). ► november 3., vasárnap: „Őszi fotós túra” – Mecseki panoráma, őszi fények (közös túra a Mecsek Egyesülettel). Útvonal: Dömörkapu – Misina – Tubes – Sós-hegy –Mandulás. Találkozás a Dömörkapunál 9.00 órakor (a találkozási helyre a pécsi főpályaudvarról 8.35-kor induló 34-es autóbusszal lehet eljutni. A gépedet akkor se hagyd otthon, ha köd van! Túravezető: Müller Nándor ( 20/957-5775). A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► október 9., szerda: Városlátogató fürdőtúra Tamásiba. Látnivalók: Nagyboldogasszony templom, Miklósvári-parkerdő, Szent Hubertus-kápolna, Hősök-kertje, Henyei-kápolna, Szent Rozália-kápolna, gyógyfürdő (8 km, szintemelkedés: 140 m, a túra fajtája: könnyű). A fürdéshez fürdőruhát, törülközőt, papucsot hozni kell. A belépő 3000 Ft, diák és nyugdíjas 2500 Ft (25 fő felett csoportos kedvezmény van, a belépők árából így további 20% kedvezményt adnak). Találkozás: Tamásiban a „Szolgáltatóház” autóbusz-megállóban 9.10-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásáról 7.30-kor indul a busz). Visszafelé Tamásiból 17.05-kor indul autóbusz, Pécsre 18.30-ra érkezik. Túravezető: Gayer Éva. ► október 13., vasárnap: a Baranyai Sárga túra 7. szakaszának bejárása + erdei magvak kóstolója. Útvonal: Cikó – Széplaki-magaslat – Berekaljapuszta – János-lak – Hidas – Hidas-Bonyhád vasútállomás – Danubiána borpince – Perczel kú-riák – Bonyhád (14 km, szintemelkedés: 270 m). Találkozás: Cikón az autóbusz-fordulóban 9.30-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 8.30-kor indul autóbusz Bonyhádra, onnan Cikóra 9.15-kor). Hazatérés: Bonyhádról fél óránként indul autóbusz Pécsre. Részvételi díj: 300 Ft/fő. Túravezető: Dukai Róbert. ► október 16., szerda: Falujáró túra Szulimánba. Látnivalók: Szent Mihály arkangyal templom, tó, kápolna a temetőben, Bakityai-pincék, kereszt, Balázsi-szőlőhegy, ha-rangláb. Táv: 8 km, szintemelkedés: 60 m, a túra fajtája: könnyű. Találkozás: Szuli-mánban, a buszfordulóban 11.30-kor (Pécsről 10.15-kor indul vonat, mely 10.53-kor ér Szigetvárra, innen 11.05-kor indul Ibafára autóbusz, mely betér Szulimánba). Túravezető: Gayer Éva. ► október 19., szombat: Túra a felújított Szent György képoszlophoz + vendégfoga-dás. Útvonal: Lánycsók, Bácsfapusztai elágazás buszmegálló – Szent György-képoszlop (a képoszlop megáldása kis ünnepség keretében) – Babarci-kilátó, kereszt és erdei pihenőhely (vendégfogadás) – Babarc – Babarci-vadászház – Lencsehegyi-képoszlop – Szajki szőlő-hegy – Szent Orbán-képoszlop – Szajk (14 km, szintemelkedés: 270 m, a túra fajtája: átlagos). Az ünnepség után Babarcon kiszállási lehetőség van, innen 12.23-kor megy busz, mely Pécsre 13.15-kor érkezik. Találkozás: Lánycsók, Bácsfapusztai elágazás buszmegállóban 9.15-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 10-es kocsiállásáról 8.25-kor indul a busz, Bajáról 7.35-kor, Mohácsról pedig 8.45-kor, mely kérésünkre ezen a napon megáll a Bácsfapusztai megállóban, de a jegyet a következő megállóig, a Babarci elágazásig kell váltani). Hazatérés: Szajkról átlagosan félóránként indulnak Pécsre és Mohács felé a buszok. Túravezető: Markesz István. ► október 26., szombat: a Baranyai Sárga túra 8. szakaszának bejárása + házi sajtok kóstolója. Útvonal: Bonyhád – István-major – Legelőföldek – Ladomány, Nepo-muki Szent János templom – Ladományi-fennsík – Telek-hegy – Rudolf-hegy – Öreg-hegy – Kakasd (16 km, szintemelkedés: 370 m, a túra fajtája: közepes, jelentősebb szintemelkedéssel). Találkozás: Bonyhádon az autóbusz-pályaudvaron 9.15-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 8.30-kor indul a busz). A hazatérésre átlagosan óránként van lehetőség. Részvételi díj: 400 Ft/fő. Túravezető: Bíró Gábor. november 1., péntek: Gyaloglás a 2017-es év „hősi fájához”. Útvonal: Apátvarasdi elágazás – Fodor-gyöp – Zengővárkony – szelídgesztenyefa – Rockenbauer Pál sírja – Pécsvárad – Dombay-tó (13 km, szintemelkedés: 150 m, a túra fajtája: köze-pes). Találkozás: az Apátvarasdi elágazásnál 9.40-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 9.00-kor indul autóbusz Bonyhádra). Hazatérés: a Dombay-tótól 13.45, 14.45 és 15.45-kor indul Pécsre busz. Túravezető: Pál Krisztina. A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► október 5., szombat: Túra a lombok között. Útvonal: Hetvehely, Árpád kori temp-lom – Sás-völgy, lombkorona tanösvény – Kővágószőlős, Árpád kori templom (14 km, szintemelkedés: 350 m). Indulás: a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet ( 20/260–1947). ► október 6., vasárnap: Őszi munkák a Vörösfenyőben. Útvonal: Máré csárda – Vörösfenyő kulcsosház – Balincai-forrás – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csár-da (11 km, szintemelkedés: 180 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túra-vezető: Gáll László. ► október 12., szombat: Kisbattyántól Magyaregregyig. Útvonal: Kisbattyán – Cse-resznyés-szakadás – Hegytető – Borzlik – Csigai szőlők – Szent-kút – Magyareg-regy (8 km, szintemelkedés: 150 m). Indulás: a 8.00 órai kisbattyáni buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajos ( 30/3561472) ► október 15., kedd: Túra az egészségünkért – A „széki” szőlők között. Indulás: a 8.00 órai sikondai buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► október 20., vasárnap: „Eperjesi Ernő” emléktúra. Útvonal: Máré csárda – Vörös-fenyő kulcsosház – Balincai-forrás – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 180 m). Indulás: a a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Kilin Sándor. ► október 23., szerda: Őszi túra a Melegmányi-völgyön át. Útvonal: Árpád-tető – Tripammer-fa – Melegmányi-völgy – Mánfa, Árpád-kori templom – Sikonda (11 km, szintemelkedés: 380 m). Indulás: a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin ( 20/507-0776). ► október 27., vasárnap: Körtúra az Óbányai-völgyön át. Útvonal: Zobákpuszta – Püspökszentlászló – Réka-völgy – Stein–malom – Óbánya – Kisújbánya – Hidasi-völgy – Zobákpuszta (27 km, szintemelkedés: 460 m). Indulás: a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila ( 30/371-4545). Rövidebb útvonal: Váralja – Óbánya – Kisújbánya – Zobákpuszta (17 km, szintemelkedés: 200 m). Indulás: a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► november 5., kedd.: Túra az egészségünkért – „Az ősz színei a kilátóról”. Indulás: a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► október 4., péntek: Állatok világnapja a Pintér-kert Arborétumban. A program során megismerhetőek a felelős állattartás szabályai, valamint a foglalkozáson résztvevők bepillantást nyerhetnek az őshonos állatok és a vadon élő állatok életébe. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/377-3383)! Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 9.00 óra, 11.00 óra, 13.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. ► október 12., szombat: Októberi rovartúra – jelvénygyűjtő túra A rovarvilág a Föld legnépesebb képviselői közé tartozik. A mikroszkopikus példányoktól a „gigászi óriásokig” minden méretben előfordulnak. Programunk első részében a trópusok rovarvilágával ismerkedünk meg, majd a Kenderáztató tansövényt járjuk be, melynek során a Dráva-parton előforduló változatos rovarvilágot kutatjuk fel szakember segítségével. Helyszín: Drávaszabolcs, Rovarmúzeum (Köztársaság tér 35.), időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 5 km, időtartama: 4-5 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő + rovarmúzeum belépőjegy (felnőtt: 400 Ft/fő, gyermek: 200 Ft/fő; 20 fő létszám felett felnőtt: 300 Ft/fő, gyermek: 100 Ft/fő). ► október 19., szombat: Őszi kenutúra a Külső-Bédában. A Duna-Dráva Nemzeti Park Béda-Karapancsa Tájegysége a Duna magyarországi alsó szakaszának kiemelkedő értéket képviselő élőhelyeit foglalja magába. A program erre a különleges területre kalauzolja az érdeklődőket. A résztvevők először kenutúrát tehetnek a Duna hullámterén található varázslatos Külső-Béda mellékágon, majd a Fehér Gólya Múzeumban egy tartalmas tárlatvezetés során ismerhetik meg e gyönyörű madarak életét. A program résztvevőinek létszáma korlátozott, ezért minden esetben előzetes jelentkezés szükséges ( 30/846-6020)! Helyszín: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 4 óra; részvételi díj: 2-14 éves korig: 1900 Ft/fő, 14 éves kor felett: 2200 Ft/fő. ► október 26., szombat: „Őszi lombok túra” Bélaváron. A Bélavár település határában található, bükkel elegyes erdők őszi lombszíneződését megcsodálva barangolunk a Duna-Dráva Nemzeti Park területén. A Nyugat-Belső-Somogy és a Közép-Dráva-völgy kistájak találkozásánál húzódó ún. magasparton vezet utunk, ahol az 1950-es években kialakított futóárok-rendszert is érintjük. A túra végén az Igazgatóság vízvári kezelőépületénél hangulatos környezetben szalonnasütésre is lehetőség nyílik. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/377-3393, 82/461-285)! Helyszín: Bélavár, templom, időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 7 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► november 5., kedd: DDNP Klub. Ragadozó madarak nyomában – Völgyi Sándor diavetítéses előadása Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17.00 óra. A program ingyenes. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö¬vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu

MECSEK HÍRADÓ 271. szám 2019. szeptember Nyáron történt… Az alábbiakban a nyár folyamán szervezett természetjáró programokról szóló írásokat, élménybeszámolókat adjuk közre, időrendi sorrendben. ● „Szerb határ mentén” „Szerb határ mentén” címmel szervezett túrát június 23-án egyesületünknek (Dráva TSE) és más érdeklődőknek Várnainé, Hajni. A tervezett programban szerepelt a park és a kiskastélyban lévő kiállítás megtekintése Karapancsán, az egykori koronabirtokon, valamint a hercegszántói „Vodica-Máriakert” bejárása és egy fürdés a dávodi strandon. Hajni sok időt és munkát tett bele, hogy minden jól sikerüljön, de ahogy mondani szokták: „Ember tervez…”. A buszos utazás különböző okok miatt nem jött össze, de gyors szervezkedés, és szeren-csére voltak vállalkozó kedvű túratársak, akik bevállalták, hogy saját kocsival viszik a csapatot. Négy autóval, 17-en indultunk neki az útnak. Az időjárás olyan lett, amilyent jósoltak: gyülekező felhők, és Mohácson már szakadt. A kompnál egy kiragasztott hirdetményen: „Önkéntes véradás”. Nem is gondoltuk, hogy ez ránk is vonatkozhat majd… Kompátkelés csitt-csatt villámlással, szorongató érzés. Amikor láttuk, hogy a kompon lévő autók vezetői és az utasok zöme ki sem szállt a járművéből, az még szorongatóbb volt, és ráadásul még veszélyes is lehetett volna! A kastélyhoz vezető keskeny úton fegyveresek az út mentén, közel a határ. A vezetés 10 órára volt megbeszélve, így még jutott idő egy kis sétára a parkban. Itt jött elő a véradás, mi adtuk (bár nem önkéntesen), a szúnyogok hada vitte! Ezen a részen állandóan sok kis rovar van, de a mostani, nekik kedvező időjárás miatt az átlag sokszorosa kelt ki és mintha ránk vártak volna… Időre vissza is kergettek bennünket a kiskastélyhoz. A kiállításon az épület alsó szintjén a környező területről, élővilágáról és az elmúlt év-századokban itt végezhető munkákról láttunk képeket és olvashattunk tartalmas írásokat. Különböző használati tárgyakat figyelhettünk meg. Az emeleti rész a vadászati relikviáké és berendezési tárgyaké a múlt századból. Díjnyertes, és egykori világelső trófeák élethű másolatai tekinthetők meg. Az eredeti trófeák a minisztériumban… Az erdei szalonka trófeagyűjtemény mindenkit meglepett, mivel hasonlót nem lehet látni sehol. Tartalmas másfél órát töltöttünk el a kastélyban és a parkban. Lehetett volna több is, de a parkban nem lehetett többet nézelődni… Köszönet a tárlatvezetésért! Utazás következett a Hercegszántó határában lévő „Vodica-Máriakertbe”. A kert érde-kessége, hogy itt található a világ második legnagyobb Szűz Mária szobra. Vodica-Máriakert egyike Felső-Bácska határbeli kegyhelyeinek, amelyek a török hódoltság után alakultak ki, és váltak a környékbeli lakosság búcsújáró helyeivé. A délelőtti eső itt tetőzött, de ennek is meg lehetett találni a jó oldalát. A szakadó esőben a szúnyogok nem tudtak repülni… A forrásból viszont nem tudtunk inni, mert a sáros víz elöntötte az előteret is. Utazás Dávodra, ahol a strandolást terveztük. Már a Máriakertnél beszéltünk róla, hogy odaérünk és meglátjuk, hogy bemegyünk-e? Az élet felülírta és eldöntötte helyettünk ezt a gondot. A strandot a délelőtt belépni szándékozók hiányában és a folyamatos eső miatt bezárták! A „B” verzióként eltervezett séta a csatornaparton szóba se jöhetett, mert a térdig érő vizes fűben a szúnyogokkal kisérve nem lett volna nagy élvezet… Mivel a strand büféjébe terveztük a nap fő étkezését, ezért úgy döntöttük, hogy a belépő árát a „Szigeti csárda” asztalainál költjük el. Jöttek a tálak, frissensültek és lecsúszott egy két sör is… Jó ízek, megfelelő mennyiségű adagok, alacsony árak voltak. Innen már csak a hazautazás következett, ahogy idefelé is, szúnyogok és a komp. Átkelés után búcsúzkodtunk egy jól töltött nap emlékeivel. Írom ezt még úgy is, hogy egy programunk rajtunk kívül álló okok miatt elmaradt. Köszönöm Hajninak a szervezést, és az autósoknak, hogy bevállalták a „fuvarozást”. atiKA ● Természetjáró tábor a Mátrában A Dél-Zselic Természetbarát Klub és a komlói Kenderföldi Természetjárók ez évi szoká-sos nyári természetjáró táborát a Mátrában szervezte, július 8-19-e között. Szálláshe-lyünk Mátraházán, az Alverna Házban volt. Ez egy egyházi fenntartású szálláshely, zarándokház, melyben természetjáró csoportokat is szívesen fogadnak. 37 férőhelyes, zuhanyzókkal, nagyon jól felszerelt konyhával (ez számunkra különösen fontos volt, mivel táborozásaink során saját főzéssel oldjuk meg az étkezést). Tudom ajánlani mindenkinek, aki a Mátrába szeretne több napos programot szervezni. A táborban harmincan voltunk, felnőttek és gyerekek. A 12 napos tábor során a túrákat úgy szerveztük, hogy négy jelvényszerző túramozgalmat teljesíthessünk, így végigjártuk a Vörösmarty Mihály, a Kós Károly, a Kodály Zoltán emléktúrák útvonalait, valamint a mátrai Rákóczi túrát. Keresztül-kasul bejártuk a Mátrát: végig gyalogoltuk a Mátra gerincét Ágasvártól Galya-tetőn, Csór-hegyen és a Kékesen át a Sas-kőig, illetve északról délre Parádsasvártól Gyöngyösig. Túráztunk a Csörgő-patak völgyében és az Ilona-vízesésnél, utaztunk a Mátrafüredre és a Szalajka-házhoz vezető erdei kisvasutakon, és megmásztuk a Sás-tónál lévő 50 m magas, olajfúró toronyból kialakított kilátót. Megnéztük a parádsasvári üvegmanufaktúrát, ahol az üvegfújást is kipróbálhattuk. Voltunk Gyöngyösön a Mátra Múzeumban (ahol a csodálatos természettudományi kiállítást végignézve szomorúan jutott eszembe a Janus Pannonius Múzeum hasonló pécsi kiállítása, amiért magamban szégyenkeztem. Pedig a Mecsek is megérdemelne egy ilyen szép kiállítást és gyűjteményt!). Jártunk a Recski Nemzeti Emlékparkban – ahol az egykori kényszermunkatáborban raboskodó foglyok szörnyű sorsát ismerhettük meg, kiváló szakvezetéssel –, és a siroki várban is. Utolsó túránk során ellátogattunk a „Három falu templomához”, és a fallóskúti Mária-kegyhelyhez is. Természetesen – nyár lévén – strandolásra is sor került, a hűvösebb időjárásra tekintettel ezúttal a demjéni barlang- és élményfürdőben jutottunk felejthetetlen vízi élményekhez. Naponta, a túrákról visszatérve Mátraházára, a helyi kis boltban – ami egyúttal büfé is – jégkrémekkel és jófajta csíki sörökkel hűsítettük magunkat, és nem utolsó sorban megkóstoltuk a sajtos-tejfölös macokot is, amit itt kiválóan készítenek el. A 12 napból két nap az utazással telt el (hazafelé útközben még megnéztük a veresegyházi medveotthont), a Mátrában töltött tíz napból nyolc gyalogos túranapunk volt, egy autóbuszos kirándulás (Recsk, Sirok), ill. egy múzeumlátogatás, majd strandolás. A napi túratávok nem voltak túl hosszúak, a leküzdendő szintek annál nagyobbak. Összesen 101 km-t gyalogoltunk, miközben 3420 m szintemelkedést gyűrtünk le. „Izmosító” terep volt a Mátra, túrákban és élményekben gazdag tábort zárhattunk. Táborunkat többen is támogatták. Külön köszönjük a Dráva TSE, a Tenkes TE,a Medi-terrán Gyalogló Klub, a, Vándorok TK és magánszemélyek támogatását: a Kati Ildi-kó búcsúztatójához kapcsolódó jótékonysági gyűjtésből származó összeget a komlói Kenderföld-Somági Általános Iskola természetjáró tanulóinak a táborozási költségeihez használtuk fel. Strasser Péter táborvezető ● Túrák Károlyháza körül Már évekkel ezelőtt nézegettük a „Bakonyi Mikulás” túrákon, milyen jó lenne nyári szép időben Károlyházán lakni és innen túrázni. Az utolsó lökést bakonyszentkirályi vendéglátónk adta, amikor elmondta, hogy mi is az „Erdő szíve” vendégház. Kétszemélyes szobák, szauna és merülő kád a legfőbb jellemzők azon kívül, hogy az erdő közepén, turistautak csomópontjában van! Jöhetett a szervezés. Sok lehetőség van Cuha-völgy és Csesznek körül a gyalogos túrázóknak. Július 15-20-a között programunk a következő volt: első napon az utazás köz-ben veszprémi nézelődés a Bertalan-sziklánál, a várban, a Séd-patak mentén és a Gulya-dombon. A szállás elfoglalása után mindjárt kipróbáltuk a szaunát és a merülő kádat is. A második nap túrájának útvonala Károlyháza – Porva-Csesznek vasútállomás – Hódos-ér – Vinye volt. Innen egy Cuha-völgyi vonatozás Zircre, aminek egyik szakasza szerintem az egyik legszebb vasútvonal az országban. Zircen az ismerős vendéglői ebéd helyett egy pizzázás maradt, mivel a tervezett vendéglő zárva volt és másik helyet nem keresgéltünk… Ezután séta az arborétumban, ahol sikerült egy őzikét is megriasztanunk. A tónál egy kíváncsi teknős úszott felénk, de mivel semmi kaját nem kapott, vissza is fordult a tó közepe felé. Ezután busszal vissza Gézaházára, ahonnan még egy 3 km-es túra várt ránk a szállásra. Vacsora és egy elhúzódó beszélgetés előtt, közben és után jól esett lazítani egyet a szaunában. Harmadik napunk a „Bakonyi Mikulás 17” útvonalának bejárásával telt. Kíváncsiak voltunk az Ördög-árokra nyáron. Ez a túra jobban tetszett, mint a téli, mivel nem kellett a csúszós, jeges kövekre figyelni és arra, hogy ki mikor csúszik bele a jeges vízbe. A sziklák változatos formái újabb és újabb ötleteket adtak a fényképek készítőinek. Az „ellenőrző pontokon” jó szokásunkhoz híven pihentünk és kortyoltunk egyet… Közben a szálláson maradók elkészítették a hetes túrák egyik kedvencét, a „mindent bele” babot. A túra végeztével kész vacsora és befűtött szauna várt bennünket. Soha rosszabb napunk ne legyen! Negyedik napon a Cuha-völgyben jártunk Károlyháza – Zörög-tető – Vinye – Cuha-völgy – Porva-Csesznek vasútállomás – Károlyháza útvonalon. Úgy időzítettünk, hogy Vinyén a már előzőleg látott lángosokat meg tudjuk kóstolni. Volt vargányás, betyáros vagy csak sima sajtos tejfölös, de mindegyik teljes kiőrlésű lisztből készült tésztával. Kiválónak értékeltük mindegyiket. A Cuha-völgy kevés vízzel a patakban is szép volt. Megnéztük az állomásépületben helyet kapott vasúttörténeti kiállítást is. Az estét most egy közös munkával készült lecsóval, majd szaunával és egy kis beszélgetéssel zártuk. Ötödik napra jutott a cseszneki vár és a település körüli szurdokok megtekintése. Szállá-sunkról Gézaháza érintésével jutottunk el a Kő-árok déli végéhez. A szurdok járhatósága nem sokat változott a decemberihez képest. Patakmeder, árokparton föl majd le, és a bedőlt fákon való átmászás. Kalandos, de jobban lehetett haladni, mint a télen. Egy kis kitérő a „Várkert” sörözőbe, majd irány a vár! Utolsó látogatásom óta szépen felújították a bejárat körüli fogadó épületet. Nézelődés és fényképezés közben sikerült összeszedni a válaszokat a kérdőívre, amit a pénztárnál leadtunk. A jól kitöltők sorsoláson vesznek részt… A régi zsidó temető mellett jutottunk el a Kőmosó-szurdokba, ahol a „vasalt utak” szerelmesei próbálgatták erejüket és ügyességüket. Eközben Árpi – Ibolya társaságában – a „kék túrás elmaradását” pótolta a Borzavár – Kőris-hegy – Bakonybél útvonalon. A pár évvel ezelőtt felújított jelzések állapotáról annyit mondott, hogy hagy némi kívánnivalót maga után… Szinte egyszerre értünk a szállásra, ahol szülinapos túratársunk egy remek paprikás krumplival várt bennünket. Egy nem szokásos szülinapi dal meghallgatása után elénekeltük neki az igazit is. Isten éltessen, Tibi a 75. szülinapod alkalmából! Vacsora után megint jött a szauna és a folyamatos koccintások a szülinapossal… Hazautazásunk során ellátogattunk a bakonybéli Szent Mauriciusz monostorba, amit a XI. század elején alapítottak. Először a padláson ismerkedtünk a gyógynövényszárítás rejtelmeivel, majd a kiállító térben a monostor életével a kezdetektől napjainkig. Az arborétum felé menet a gyógynövény ágyásokban számunkra kevésbé ismert növényeket is találtunk. Az arborétumban a Bakonyban honos növényekről szerezhettünk információkat. A hazaúton még egy szokásos megálló az Iregszemcse határában lévő büfénél… Összegzésként elmondhatjuk: jó volt úgy túrázni, hogy a szállásra érkezés után várt bennünket egy lazító szauna és a merülő kád! Az időjárás kegyes volt hozzánk, kiváló túraidőben járhattuk a bakonyi turistautakat és sok szépet láttunk. A turistajelzések legtöbb helyen rendben voltak. Egyszerű „tábori” kajáink is jól sikerültek. Ajánlom, hogy akik megtehetik, látogassanak el ebbe a vendégházba, mert biztos, hogy nem egy hagyományos túrás élményben lesz részük… atiKA ● Fürdőtúra Szulokra” Július 27-én idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Mecsek Egyesület szer-vezésében a szuloki fürdőtúra. Minden évben más irányból közelítjük meg a szuloki gyógyfürdőt. Első évben vonattal utaztunk, és Darány felől a régi postaúton értük el Szulokot. Második évben busszal utaztunk, és Istvándi felől jutottunk el a strandra. Idén újra vonattal érkeztünk, és Középrigóc felől a régi vasút töltésén, a volt Aranyospuszta vasúti megállóhely érintésével értük el Szulokot. Hogy jól gazdálkodjunk az idővel, a mézes puszedlik kóstolóját már a vonaton megtartottuk, igaz még a fürdés utánra is maradt belőle egy kör. Középrigócon az állomáson már várt minket a SEFAG munkatársa, Tálosi György kerü-letvezető erdész. Az ő segítségével jutottunk el a két védett fához: először a lant alakú feketefenyőhöz, mely Középrigóc állomástól kb. 450 m-re van a sínek déli oldalán. A másik – 1942-től védett fa – már a 6-os út északi oldalánál van, ő a Patkó Bandi fája. A kocsányos tölgy kerülete már meghaladja a 7 métert, becsült kora a 400 évhez közelít. Az erdőről, a fákról, részletes tájékoztatást kaptunk az erdész kollégától, majd elindultunk a Széchenyi-kastély felé. Útközben tovább mesélt az erdőről, erdőművelésről, a fák betegségeiről, a klímaváltozás egyre súlyosbodó következményeiről. Az 1925-ben a Széchenyiek által épített kis kastélyban jelenleg a Dráva Völgye Szakkö-zépiskola erdész tanulóinak szálláshelye van. Kollégiumként működik, de itt vannak a tanári szobák is. Mintegy 80-90 diák tanul itt. A kastély egy csodálatosan gondozott kis fás ligetben található, akár arborétumnak is nevezhetnénk, de a „kastélypark” jelzőt mindenképpen megérdemli. Itt található még a Vidravár erdei iskola is, ahol nagyszerű kiállítást tekinthettünk meg: preparátumok, lepkék, kitömött állatok, és megannyi érdekesség. Itt Boa Tamás tanár úr és Horváth Ferenc nyugdíjas fizikatanár fogadott minket. Egy óra itt tartózkodás után tovább kellett indulnunk és Tálosi György még elkísért minket, a park hátsó kapuján kiengedve egészen az egykori vasút nyomvonaláig. Itt elköszönt tőlünk, mi pedig megköszöntünk neki, hogy ennyi élménnyel gazdagodhattunk. Egy túratársunk, aki egyébként Szulokon lakik, kellemes mézes pálinkával kínált meg minket. Ezután kezdődött igazából maga túra. Szintemelkedés sehol sem volt, végig a vasút egykori nyomvonalán haladtunk. Egy bent maradt vasúti talpfa, és néhány kisebb jelzőkövön kívül semmi sem utal már arra, hogy 1979-ig vonat járt erre, összekötve Barcsot Kaposvárral, és kiszolgálva a közbe eső falvakat. Utunk során egyszer csak kisebb zápor kapott el, a dörgésekből úgy tűnt, rövidesen nagy vihar ér el minket. Ezért kicsit meghúztam a csapatot, mert nem lett volna szerencsés, ha olyan viharokban az erdőben tartózkodunk, amik mostanában szoktak kitörni. Szerencsére a vihar elvonult, az eső is elállt, mi pedig a volt Aranyospuszta vasúti megál-lójánál pihenőt tartottunk. A megálló épületét még lakják, szemközt is a vasút épületei láthatók, melyek magánkézben vannak. Az épület előtt ücsörögve olyan látványt nyújt-hattunk, mintha a vonatot várnánk. Csakhogy az utolsó vonatot is lekéstük, éppen 40 évvel… És nem hiszem, hogy a mi életünk elegendő lesz arra, hogy megvárjuk a követ-kezőt. Így hát gyalog indultunk tovább, és 4 km megtétele után beértünk Szulokra, ahol szerencsére a falu déli felén van a fürdő, így ott már nem kellett sokat gyalogolni. A délután hátralévő részét kellemes fürdéssel, napozással, pihenéssel töltöttük el. A víz alkálihidrogén-karbonátos gyógyvíz, melynek összes oldott ásványianyag-tartalma 1615 mg/liter, ebből kiemelkedik a nátrium, kálium, kalcium, magnézium, vas, jód, fluor. Ként viszont nem tartalmaz. A felsorolt elemeknek köszönhetően jótékony hatással van az összes mozgásszervi megbetegedésre. Természetesen ilyen problémákkal nem elég egyszer felkeresni, hanem többször is javasolt. A gyógyvíz egyébként nemcsak a betegeknek ajánlott, hanem az egészséges ember számára is kedvezően hat, hiszen a bőrön át is sok ásványi anyag juthat szervezetünkbe a fürdések során. A fürdés után buszra szállva utaztunk Barcsig, onnan vonattal szentlőrinci átszállással jutottunk vissza Pécsre. A túrán 32 fő vett részt. Ezúton is megköszönöm Baumgärtner Norbert a segítségét, mert nélküle nem kaphattunk volna olyan szakszerű tájékoztatót, amiben a felkért kollégák részesítettek. Továbbá köszönjük Tálosi Györgynek, Boa Tamásnak és Horváth Ferencnek, hogy idejük jó részét ránk szánták, és bemutatták vidékük, környezetük értékes látnivalóit. Azt is jó volt látni, hogy mennyire védik, gondozzák a Közép-Dráva-völgyében a környezetüket az itt élők. Biki Endre Gábor túravezető ● Egy kis Torockó és Czárán nyomában a Padisban Augusztus 11–18-a között Erdélyben jártunk. Buszunkkal Torockóra indultunk hajnalban Pécsről. Útközben megnéztük a Szászsebestől ÉK-re lévő Vörös-szakadékot. Már régóta tervezgettük, hogy bejárjuk. A Vörös-szakadék a várostól három kilométerre, északkeletre, 300–425 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, de a városból is jól látható. A vörös színű szakadékot a talajerózió formálta, és még mindig formálja. Anyaga vörösagyag, szürke, vörös és porhanyós fehér homokkő, vörös és téglaszín márga és fehér márgás mészkő. Szélessége 800 m, magassága 80–100 méter. Három – egy 25, egy 21 és egy 11 méter hosszú – barlang nyílik belőle. 1950-ben 10 hektáros természetvédelmi területté nyilvánították. Védett növényei a csikófark, a fekete fodorka, a gyászoló imola, a kései szegfű, a piros madárbirs és a sugaras fejvirág. A hegy lábáig tudtunk menni a busszal. Innen „ki-ki alapon” jártuk körbe a szakadék érdekes formájú képződményeit. A nehézségi fokokat előre ismertettük. Most, hogy ezek között az alakzatok között, alatt, felett, mellett sétálhattunk, óriási élményt jelentett mindenkinek! Az egymáson lévő színes piramisok, oszlopok vagy éppen orgonasípoknak látszó formák hálás fotótémák voltak. Torockó felé még megálltunk a Kő-köz sziklái között. Idén is az Ági panzióban volt a szállásunk, aminek az elfoglalása után sétát tettünk a településen. Második napunkon helyből teljesíthető túrákat terveztünk. Az Ordas-kő és a Vidaly sziklatömbjének meghódítására készültünk, külön két csoportban. A nem várt meleg egy kicsit hátráltatta a csapatokat, de a hegyek tetejéről integettünk egymásnak. Mindkét hegyről szép kilátás van az Aranyos völgyére, a Székelykőre és a Kőközre is. Az Aranyos-pataktól É-ra a Gyalui-havasok változatos hegyvonulatai látszanak, a Vidaly¬tól Ny-ra pedig a Mócvidék hegyeire lehet látni. Sajnos a Vidaly csúcsáról valaki már elvitte a kis táblát, ami kifejezte a valóságot: „Vizuális orgazmus”. Az Ordasról lefelé a Birge-tető felé jöttünk, majd a temetőn keresztül jutottunk el a település legöregebb házáig. A túrák után jól esett a „Gondűző” nádtetős teraszán pi-hen¬ni egy ital mellett. A napot most is egy sétával, és – mivel másnap már mentünk to-vább – egy vásárlással zártuk. Kerültek a csomagokba lekvárok, és különböző italok is. Torockó Erdély legnyugatibb székely végvára és az egyik legszebb települése. Az egykori bányászváros mostani arculatát az 1870-s tűzvész utáni építkezésnek köszönheti. Legjelentősebb látnivalói az unitárius erődtemplom és a néprajzi múzeum. Elhelyezkedésénél fogva kiváló kiindulópont a környék hegyeinek felderítésére. A következő napot az utazásra és a Vártop-hágó közelében lévő Rozsdás-árok megtekintésére szántuk. De mivel voltak, akik még nem rendelkeznek oklevéllel a Székelykő megmászásáért, és akik a felkelő napot szerették volna látni a csúcsról, ezért ők öten, hajnalban nekivágtak a hegy megmászásának! Mint legtöbb esetben, most is volt egy helyi kísérőjük… Balesetmentesen teljesítették ezt a hajnali túrát és a képek tanúsága szerint megérte. Gratulálunk a két oklevelesnek: Both Viktóriának és Both Ákosnak. A reggeli elfogyasztása után indultunk következő szállásunkra, a Boga-völgye üdülőfaluba. Az Aranyos-patak völgyében megálltunk, az általunk csak medvés vízesésnek hívott helynél. Itt a vízesés a patak túlpartján van, vizét egy keskeny favályú vezeti át a szomjas utazók segítésére. Az Aranyos-patak az Erdélyi-érchegységet és a Gyalui-havasokat választja el. A Bihar-hegységben ered két forráspatakból: a Kis-Aranyos és a Nagy-Aranyos forrásokból. Nagyobb mellékvizei a bal oldalon a Jára-patak, Hesdát-patak és a Túri-patak, jobb oldalon az Abrud. A Marosba ömlik, hossza 130 km. A Vártop-hágóhoz érve a Rozsdás-árok megtekintése volt a terv. Azért csak terv, mert a bejáráskor nem tudtunk a közelébe jutni a sárga sáv jelzésű turistaúton a fadőlések miatt. A másik utat (piros kereszt) már meg sem próbáltuk bejárni, mivel felhőbe kerültünk és így veszélyes lett volna a keresgélés a hegyen. Ez most beigazolódott! A kacskaringós, többször szétváló ösvényeken a sok szemnek köszönhetően jutottunk fel a hegyen átvezető széles útra, ahonnan már könnyű helyzetben voltunk. A Rozsda-szakadék egy hatalmas vízmosás, rozsdaszínű hasadékokkal. A karcit, agyag és vörös agyag lerakódások rendkívül erős eróziójának következménye. A hegy sebhelye ez, az erózió ma is dolgozik, egyre növelve a hatalmas gödör méreteit. Jelenlegi kb. 600 m széles és több mint 100 m mély. Falai megdőltek, az élek élesek, és a gödör közepe felé tartanak, ahol a Száraz-völgy medre található igen szűk szakaszokkal. Ez egy 4 km hosszú szakadék, a túloldalán a Flóra-rét található, a távolban átható fehér sziklák a Galbina-szirt mészkőfalai. Az árok megtekintése után ugyanazon az úton mentünk vissza a Vártop-hágónál hagyott buszunkhoz. A szállók környékén sajnos a régi időket idéző szeméthegyek találhatók az egyre jobban fejlődő síközpontban… Vasaskőfalván egy bevásárlás, és már mentünk is a Boga Gyöngye panzió felé. Az út a Köves-Kőrös mentén halad, a folyó gyönyörű látványt nyújtott a buszból is. Sokan fürödtek benne és piknikeztek a parton. Bepakoltunk szállásunkra, majd páran tettek egy kis sétát az üdülőfaluban. Negyedik napunkon egyre többen jelezték, hogy a napot pihenéssel kellene kezdeni, ezért délutánra tűztük ki célul a „Három királyok-vízeséshez” a túrát… A településen keresztül lehet eljutni ehhez a szép természeti képződményhez. A Schmidl-vízeséshez vezető széles útról letérve hamarosan meredek ösvényen kaptatva értük el a célt. A három vízesésből a legalsó az igazi látványosság, ahol 18-20 méter magasból zúdul alá a víz. Késő délutánra és éjjelre megjött a beígért eső, így megpróbáltuk kipihenni magunkat... Első Padisba menő túránkat is az időjárási és az aktuális erőnléti viszonyokhoz igazítot-tuk. Buszunkkal feljutottunk a Padisra, de már lehetett látni, hogy minden felhőben van. Ezért a régi Padis menedékházhoz mentünk, majd innen a túrával a Ponor-rét érintésével a Glavoj-rétre. Közben megnéztük a Ponor-forrást, ahogy a szikla lábánál előbújik egy barlangnyílásból, majd pár száz méter megtétele után eltűnik egy víznyelőben. A Ponor-rét egy zárt medence, melyet részben erdőkkel borított hegyoldalak öveznek. A rét egyediségét a völgy aljában elhelyezkedő víznyelők adják. Ezek tartós csapadék és hóolvadás idején nem képesek a víz elvezetésére és ilyenkor a rét egy kis tóvá alakul át. A látványt a víznyelők fölötti mészkőfal teszi teljessé. A Glavoj-réten újra táborozókat találtunk, úgy látszik, mégis megengedték a vadkempinget. Csak remélni lehet, hogy nem hagynak annyi szemetet a réten, mint elődeik! Az idő javult ugyan, de nem eleget. A varasói elágazóhoz érve még volt köd, de úgy döntött a csapat egy nagyobb része, hogy megnézzük a Boga-kő kilátóját. Felérve csodát nem tehettünk a ködben, egy fénykép és egy koccintás után indultunk vissza, hogy az útközben látott rókagombákat még felszedhessük. Hatodik napon Biharfüredre mentünk. 1102 méter tengerszint feletti magasságban található, a levegő magas ózontartalmának köszönhetően klimatikus gyógyhelyként számon tartott Bihar-megyei üdülőtelep. Története a 19. század végére vezethető vissza. A Belényes környéki erdőket még Mária Terézia adta hűbérbirtokként a görög katolikus püspöknek, 1882-ben pedig birtokjárása során Mihai Pavel püspök „tévedt” erre, ahol jobb szálláshely híján egy juhász adott neki éjjeli szállást esztenájában. A püspöknek megtetszett a Jád-patak völgyében fekvő, ősfenyvesekkel sűrűn benőtt, minden oldalról védett, szélcsendes völgykatlan és saját üdülőt építtetett. Ez jelentette a Stina de Vale (azaz a „völgyben lévő esztena” vagy „völgyi karám”) üdülőhely kezdeteit. A hely egyébként addig is ismert volt a környékbeli hegyi népek körében, mert az itt fakadó Jád vizét, a „Csodaforrást”, a nyavalyáikra gyógyulást remélő hegyi népek üdítő hatású fenyőfürdőre használták. Ekkor járt először itt Czárán Gyula is (fürdővendégként került Biharfüredre légúti betegségei miatt), akit megkapott a környék szépsége és – mai foga-lommal élve – komplex turizmusfejlesztő tevékenységbe kezdett. Ő adta az üdülőtelepnek ezt a szép magyar nevet. Röviden Czárán Gyuláról: a 19. század végén, az ekkor születő turistamozgalom egyik vezéregyéniségévé vált, és barlangkutatással valamint körutak kidolgozásával foglalkozott a Bihar-hegységben. Ezeken kívül nagyon sok pénzt áldozott arra, hogy a helyi mócoknak is munkát adva, hegyi ösvényeket vágjon a vadonba, sziklákba, erdőkbe és oszlopokkal, táblákkal jelezze ezeket. Létrákat és kábeleket szerelt a nehezen megközelíthető részekre, barlangok bejárataihoz, barlangon belüli átjárókhoz. Egyik nagy és kedvenc munkája a Galbina-völgy "kiépítése" volt. Gyakran rendezett nagy mulatságokat az arra járó kiránduló csoportoknak. A helyi lakók eleinte (nagy bajusza, pofaszakálla, furcsa öltözete miatt) szőrös hegyi manónak nézték, később megszerették és mindenhol barátsággal fogadták. Sokan közülük pénzt is kaptak tőle, hogy mindig készenlétben álló lovakat tartsanak a turisták részére. Telente Czárán hazautazott Seprősre a családi házba, ahol szép zongorajátékával sokat mulattatta a családot. A XX. század elején történő erdőkitermelések sok munkáját tönkretették. 1905-ben a Galbinában történt erdőirtások látványa után Czárán szomorúan tért haza Menyházára telelni, és – meglehet, hogy bánatában – 1906. január 5-én szívinfarktusban hirtelen meghalt. A Magyar Természetjáró Szövetség egyik kitüntetése viseli a nevét. Nem véletlen, hogy az, amit a természetjárásért végzett munkáért adnak. A tervezett két túra közül a rövidebbet akartuk bejárni. Ez a Szerenád-vízesés körútja volt. Jelentős szinteséssel már a vízesés közelében voltunk, amikor találtunk egy táblát, ami jelezte, hogy ez a turistaút is le van zárva. De úgy döntöttünk, hogy innen már nem fordulunk vissza. Így kidőlt fákon átmászva, egymást segítve eljutottunk a vízeséshez. Nem bántuk meg, hogy átverekedtük magunkat az előttünk heverő rönkökön. A 10-12 méterről lezúduló víz látványa lenyűgözött mindenkit. A völgybe érve hamarosan már a Fátyol-vízesésben gyönyörködhettünk. Visszaérve Biharfüredre még megnéztük a Cso-da-forrást és már mentünk is Belényesre a hiányzó úthasználati matricánkat megvenni. Ez végül is a reggeli próbálkozással együtt a harmadik benzinkútnál sikerült is, és ez nem a kinti MOL volt… Este többeknek megint séta a Schmidl-vízeséshez. Utolsó előtti napon újra a Glavoj-rétre mentünk, ahol egy körtúrával zártuk padisi por-tyázásunkat Czárán nyomában. Először a Csodavár kilátóknál gyönyörködtünk az alattunk elterülő dolinák látványában, majd a Porcika-zsombolynál csodáltuk a természet e mélyreható alkotását. Tovább haladva hatalmas hegyi juharfák keltették fel a figyelmünket. A Galbena-szirten már egy hosszabb pihenőt is tartottunk. Innen látni lehetett a Galbena szikla-szoros szikláit, az átköltözésünkkor már látott Vártop-hágó sípályáit és a Rozsdás-árkot is. Vissza a Glavoj-rét felé még egy kis kitérőt tettünk az Eszkimó-jégbarlang felé. Az Eszkimó-jégbarlang /jegesbarlang/ két teremből áll, melynek első, nagyobb termét egy több ezer köbméter kiterjedésű jégtömb tölti be. A légáramlatok hiánya miatt a beáramló hideg levegő megreked és segít megtartani a jégtömb tartósságát. A barlang törvényileg védett, ezért csak a bejáratnál kialakított kis „erkélyig” lehet lemenni! Innen még nyáron is kellemes hűvösben lehet megtekinteni és fényképezni a barlang belsejét. Déli órákban a barlang tetejéről beáramló fény varázslatossá teszi a jégalakzatot. Innen már hatalmas fenyők között vezetett a turistaút vissza a rétre. Ezen az útvonalon is lehetett látni és kerülgetni a téli kidőléseket. A rét sok büféje közül a már megszokott helyen lángosoztunk, palacsintáztunk, kávéztunk és söröztünk egyet, mielőtt leindultunk volna a hegyről. A szállásra érve többen elsétáltak a Bulz-kőhöz és megnézték a Köves-Kőrös látványos medrét. Az itteni túráinkon már megszoktuk a vacsorák sorrendjét, de öt éjszakát még nem töltöttünk itt el, így ez a vacsora meglepetés volt. A báránygulyás finom volt, de utána jött a meglepetés igazi része, a diós kalács. A hangos ováció, amivel fogadtuk a nem várt desszertet nagy derültséget okozott a konyha személyzetének! A hazautazás napján a gyors pakolás és a reggeli elfogyasztása után a Köves-Kőrös partján készítettünk fényképeket, majd Nagyszalontáig mentünk. Itt először még vásároltunk az otthoniaknak, majd az Arany János múzeumot tekintette meg a csoport egyik része. A múzeumot felújították, ami jól sikerült. Hasznosan töltöttük az időt. Azok, akik már látták, fagylaltozással és kávézással töltötték az időt. Méhkeréknél viszonylag gyorsan léptük át a határt, itt már érezni lehetett, hogy mi vár ránk időjárásilag a kinti klímához képest: HŐSÉG! Összegzésképen a túrákról annyit lehet elmondani, hogy bár az előzetes programhoz képest rövidebbre lettek szabva a sajnálatos gyomorproblémák és a téli fadőlések miatt, de így is minden nap megvolt az a látványelem, amivel aznap már jól éreztük magunkat. Túráinkon sok újdonságot láttunk, amik alapjai lehetnek annak, hogy valaki még visszakívánkozzon a Bihar hegyei közé vagy éppen a Padis karsztvidékére. Sokan csodálják a felfedező Czárán Gyula által adott neveket. Addig, amíg valaki csak a térképet nézegeti, tervezgeti a túrákat, a hangzatos nevek nem mondanak semmit, de amint beteszi a lábát a Csodavárba, az Elveszett világba, a Szamos-bazárba vagy meglátja a Boga-csűrt, mindjárt megváltoztatja a véleményét. A turistautak közül még sok le van zárva. Szerintem ezzel a rendszerrel a vágásokkal soha nem érik utol magukat, mert még nem is végeznek, jön a következő tél… A kapható térképek messze nem aktualizáltak… Szállásaink jók voltak, a kapott ételek is általában ízlettek. Köszönet a főnökasszonynak a gyomorerősítő paprikás pálinkáért, Szathmári Péter úrnak a segítséget a fordításoknál és túrainstrukcióit is megfogadtuk. Buszunkat idén is a Kárászi Önkormányzattól béreltük, sofőrünk Olaszi Róbert volt, mindenki megelégedettségére. atiKA, a szervező / Dráva TSE / Budapesten találkoztak a dunántúli természetbarát vezetők Szép múltra tekint vissza a Dunántúli Megyék Természetbarát Vezetőinek Találkozója. Évente, hagyományosan augusztus utolsó hetének végén gyűlünk össze, minden évben más megyében. A találkozókon a rendezők bemutatják megyéjük természeti, történelmi, kulturális értékeit azzal a szándékkal, hogy a résztvevők majd saját társaikkal felkeressék ezeket a helyeket. A 2018-as évben mi, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség voltunk a soros ren-dezők. Az első találkozót 2000-ben Bicsérden szerveztük, a következőt 2009-ben Abali-geten, s a tavalyit Mohács térségében, horvátországi kirándulással. Az idei találkozón többször előkerültek a tavalyi élmények, s több megye képviselői is jelezték, hogy egye-sületükkel felkeresték azokat a helyeket, ahol tavaly jártunk. Mi a tavalyi találkozó végén a Budapesti Természetbarát Sport Szövetség képviselőjének, Matolcsi Györgynek adtuk át a stafétát (a Tolna megyei Beréti István népi iparművész által faragott vándorbotot). Budapest ugyan nem tagja a dunántúli megyéknek, de tapasztalatszerzés céljából évek óta megjelentek a találkozókon, s most ők hívtak meg bennünket Budapestre. Az augusztus 23–25. között zajlott találkozónak gazdag, szép programja volt. Megyei szövetségünk képviseletében Szabó-Dalecker Ibolya és Tóth Klára vett részt az összejövetelen. Péntek délután Gajdosné Töttös Zsuzsa (a BTSSZ elnökségi tagja) kellemes sétán mutatta meg a Wekerletelepet (itt volt a szállásunk egy iskolai kollégiumban). Ez a városrész Budapest XIX. kerületében van. Sajátos karakterű városrész, amely a 20. század elején keletkezett a Kispesthez tartozó területen végrehajtott tervszerű állami építkezés eredményeként. A főváros népességének az iparosítás következtében felgyorsult növekedése indokolta a létrehozását. Szombaton egész napos autóbuszos kirándulásra indultunk. Vezetőnk Matolcsi György, a BTSSZ elnöke volt. Először a Pál-völgyi-barlang szép cseppköveit, hasadékszerű folyosóit csodáltuk meg, leküzdve a nagy szintkülönbségeket is, majd a Szemlő-hegyi-barlang mesés világában barangoltunk. Ez a – hévizek által kialakított – barlang a borsókövek gazdag formavilágával, a gipszbevonatok és tűs aragonitcsoportok változatos képződményeivel kápráztatott el bennünket. Ezután a budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület tanösvényét jártuk be. A barlangi, 12 °C-os hőmérséklet után a tűző nap, és a dolomitból áradó hőség igazán mellbevágó volt, de az oktatóközpont kedves, nagy tudású vezetője irányításával, a hegy sajátos élővilága (cserjék, virágok, gyíkok, siklók stb.) láttán türelemmel jártuk az ösvényeket, csodáltuk a jellegzetes geológiai formákat. A kilátóból csodálatos képét mutatta főváro-sunk. A délután közepére már jól elfáradtunk. Budakeszi felé vettük az irányt, majd egy kis erdei vendéglőben fogyasztottuk el ebédünket. Ezután meglátogattuk a Budakeszi Erdé-szeti Arborétumot, amelyet 60 éve alapított Galambos Gábor erdőmérnök, és munkatársai. A növénykert főleg tűlevelű fajairól híres. Cserjéi között a madárbirs-, a borbolya-, a galagonya-, a som-, az orgona-, a fagyal-, a gyöngyvessző- és a tűztövis-félék találhatók nagy számban. Sétánkat izgalmassá tette a „kincskeresők” lázas tevékenysége, hisz az arborétumot felfedezték a geoládák szerelmesei is. Az ilyen találkozók vasárnap délelőtti hagyományos programja tapasztalatcsere, s örömeink, problémáink megbeszélése. E programra idén Szőke Viktor, a Magyar Termé-szetjáró Szövetség munkatársa látogatott meg bennünket, s vele jött Thuróczy Lajos, az MTSZ tiszteletbeli elnöke is. Lajos bácsit köszönthettük névnapja, és a néhány nap múlva bekövetkező 94. (!) születésnapja alkalmából is. A vasárnap délelőtti programon – egy gyors közvélemény kutatás után – Gajdosné Töttös Zsuzsa irányításával az alábbi témákról esett szó: A megyei szövetségek helyzetében az idei év az első, hogy semmiféle támogatásban nem részesülnek a megyék az MTSZ részéről. Így a működés alapvető feltételeit sem tudja több megye megteremteni. Elhangzott, hogy az MTSZ vezetősége nem is vesz tudomást arról, hogy a rendszerben működnek megyei szövetségek. Kérésünk az volt (már a májusi küldöttgyűlésen is javasoltuk), hogy az elnökségben most esedékes, az alapszabály módosításával kapcsolatos munka során essen szó erről. Ha az MTSZ vezetősége nem tart igényt a megyei szintű szervezetekre, akkor majd a megyei szövetségek eldöntik, hogy szükség van-e rájuk a megyében. A későbbiek során Asbóth Katalin – aki tagja az országos elnökségnek – ígéretet tett arra, hogy rákérdez az átdolgozó munkában való részvétel lehetőségére. Az anyagi nehézségek témájában szó esett arról, hogy a legutóbb meghirdetett pályázatra tudott-e valaki pályamunkát beadni. Nem volt nagy jelentkezés, de ez a pályázható feladatok sorát ismerve nem nagy meglepetés! Szőke Viktor elmondta, hogy ez az év átmeneti ilyen szempontból. Jövőre biztosan lehet majd pályázni más, többek között oktatási témában is. Az MTSZ bizottságai közül a minősítésekkel, a versenyekkel és a kéktúrával foglalkozó bizottságok működnek igazán. Az Oktatási Bizottság a tanfolyamok adminisztrációs feladatait – Garadnay Sándor révén – naprakészen végzi, a szabályzat átdolgozása még várat magára. Eldöntendő tartalmi kérdés az is, hogy tegyünk-e lépéseket az oktatási anyag akkreditálása, esetleg főiskolai, ill. OKJ-s szintű minősítése érdekében. Szőke Viktor szólt arról, hogy a jövő évi jelzésfestési pályázatban bizonyára lesz lehető-ség az OKT, a RPDDK és az AK jelzéseinek – immár esedékessé váló – felújítására is. Elmondta azt is, hogy az Országos Kéktúrát az utóbbi időkben teljesítőknek a szeptember elején rendezendő természetjáró fesztiválon adják át majd a jelvényt. Thuróczy Lajos, az MTSZ tiszteletbeli elnöke hozzászólásában elmondta: köztudott, hogy az elmúlt hét évben minden eddiginél többet költöttek a természetjárás céljaira, de nem a szövetségre, hanem a létesítményekre. Lehetőségként felvetette, hogy a Nemzeti Turisztikai Ügynökség támogathatná az állami pénzekből a természetjárást. Kiss László, Zala megyei résztvevő (Kanizsa-Kul-túra Egyesüelt) javasolta, hogy a turis-taházak karbantartására is lehessen pályázni. Südi Péter (Fejér megye) mérhetetlen szomorúsággal szólt arról, hogy a közösségeik által létrehozott, fenntartott Kisgyóni Természetbarát Telep házait elvették a természetbarát-októl, de évek óta semmi nem történik a területen. Gajdos Zsuzsa levezető elnök befejezésül azt kérte Szőke Viktortól, hogy továbbítsa tanácskozásunk tapasztalatait, kérését az MTSZ vezetőségének. Tevékenységünk az egészség védelme területén nemzetgazdasági kérdés. A közösségeinknek megtartó ereje van. A megyei szintű túramozgalmak, az általunk karbantartott turistautak emberek ezreit segítik hozzá az egészséges életmód gyakorlásához. A tanácskozás a vándorbot átadásával fejeződött be. 2020-ban a Fejér Megyei Termé-szetbarát Szövetség lesz a rendező, Südi Péter megyei elnök hívta meg a jelenlévőket a találkozóra. Tóth Klára Elismerés A Pécsi Tankerületi Központ a pedagógusnap alkalmából, a tanév végén a Palatinus szálló Bartók-termében köszöntötte a tanárokat, tanítókat. Az ünnepségen elismerő díjakat is átadtak. Szövetségünk alelnöke, Strasser Péter a közösségfejlesztés kategóriában vehette át a kitüntető elismerést. „Erdőn formál közösséget” – így írt tevékenységéről a Dunántúli Napló újságírója, Mé-száros B. Endre. Mi, baranyai természetjárók régóta tisztelettel figyeljük Péter munkáját, amit tanítványai körében végez. Ezeken a túrákon, ezekben a táborokban valóban közösséggé formálódik az egyénekből álló csoport. A közös feladatok, a közös örömök, a megoldott problémák, a leküzdött akadályok szorossá teszik a kapcsolatot a résztvevők között. Felejthetetlen élmények ezek, olyanok, amelyek felnőtt életüket is megszépítik. Gazdagodik általa minden résztvevő. A közösségformálás persze csak a jéghegy csúcsa. Strasser Péter gyerekek tömegével szeretteti meg az erdőt, a természetjárást, a túrákat, táborokat. Vándortáborai azokban az években is elvitték hazánk gyönyörű tájaira a gyerekeket, amikor ez a táborozási forma – központi támogatás híján – megszűnt. Az évtizedek során volt tanítványai közül többen felnőttként is segítik munkáját. Örülünk, hogy Strasser Péter iskolája, s a hivatal, amely ma az oktatásban tevékenykedők munkáját hivatott értékelni, észrevette e munkás, gyerekek tömegeit gazdagító, mások elé példának is állítható kiváló pedagógus életpályát, s ilyen formában is elismerték munkáját. A kitüntetéshez szívből gratulálunk, s további, természetjáró élményekben gazdag éve-ket, izgalmas túrákat, táborokat kívánunk! Tóth Klára Apacsok-kútja Hihetetlen mi történt a Jakab-hegy alig ismert forrásánál. Július elején a Jakab-hegy forrásait tisztítottam sorra, amikor az Apacsok-kútjához értem, nem akartam hinni a szememnek. Már messziről furcsa volt, hogy az egy éve beépített gránit forrástábla színes betűi és ábrái alig látszanak. Közel menve kézzel megsimítottam a tábla felületét, miért olyan furcsa. Akkor eszméltem rá, hogy ez nem is a gránittábla, hanem a lapos kő, amire évekkel ezelőtt a forrás nevét és évszámát felfestettem. Hihetetlen, de az új tábla nincs itt, valaki levéste. Csak apró kő és ragasztóanyag látható az alsó sarokban. Döbbenten állok és gondolkodom, ki lehetett az, aki más szép, esztétikus munkáját így tönkreteszi, elviszi. Mi járt a fejében, mi motiválta erre az elvetemült gonosz tettre. Barátainkkal több, mint húsz éve építjük, tartjuk karban a mecseki forrásokat, erdei pihenőket, emlékhelyeket, de ilyen brutális rongálást, lopást még nem tapasztaltunk. Nem találok olyan nyomdafestéket tűrő szavakat, melyeket ennek az embernek mondanék a rongálásáért. Talán majd elolvassa e sorokat, vagy eljut hozzá a hír és elgondolkodik mit is cselekedett ott az erdő mélyén az Apacsok-kútjánál a csendesen csobogó forrásvíz mellett. Baumann József forrásépítő, forrásvédnök KONTRASZT Nyár van. Természetesen az erdőben vagyunk, és festjük – több barátommal, természetjáró társammal együtt – az útjelzéseket sokfelé. Munkánk egy részét immár több éve a Magyar Természetjáró Szövetség is támogatja – köszönet érte –, amúgy pedig hosszú évek, évtizedek óta a szabadidőnkben, vagy a szabadságunk terhére végezzük. Olvasom Baumann Józsi keserű hangvételű írását az Apacsok-kútja táblájáról. Aztán néhány nap múlva kéktúrázókkal találkozunk, és jelzik: a Jakab-hegy felé, a Patacsi-mezőnél (Szuadó-nyereg) a kéktúra bélyegző gumilenyomatát kifaragták, a lenyomat csak egy „torzót” ábrázol, az útvonalon elhelyezett tájékoztató táblák szövegrészei is kikaparva. Ismerős jelenség a rongálás nekünk, útjelzés-festőknek is: hányszor tapasztaltuk, hogy frissen – vagy régebben – felfestett útjelzéseinket összefirkálták, kivésték. Én sok-sok éve minden nyaramat arra áldozom, hogy a Mecsek és a Dél-Zselic turistaútjainak jelzéseit felújítsam, azok rendben legyenek. Ilyenkor elszomorodom, és felteszem magamban a kérdést: megéri csinálni? „Erős” fogalmazású reklamáló levél érkezik: no nem a Baranya Megyei Természetbarát Szövetséghez, hanem a Mecsekerdő Zrt.-hez (!), melyben egy hölgy azt reklamálja, hogy egy kelet-mecseki túráján olyan útszakaszon járt, ahol a jelzések számára nem voltak megfelelőek. A levél kioktató: a jelzések akkor jók, ha egymástól láthatók, és ha egy irányban láthatók, nem biztos, hogy visszafelé is így van stb., valamint reklamálja, hogy a magyarországi jelzések túl kicsi méretűek, továbbá kéri „az ügy kivizsgálását, és a jelzések megfelelő felfestését!” (gyanítom, hogy a reklamáló hölgy egyetlen méter útszakaszon sem festett még jelzést). A levélből kitűnik, hogy a levélírónak fogalma sincs arról, hogy mik a jelzésfestés szabályai, és hogy ki festi a jelzéseket (lásd a címzést a Mecserdő Zrt.-nek (!)); valószínűleg úgy gondolja, a jelzéseket hivatásszerűen, úgymond „munkaköri előírás” alapján festik az erdészet alkalmazottai. Ami elszomorított e levél kapcsán: a Mecsekben – nem öndicséret – az ide kirándulók véleménye alapján az ország egyik legjobban jelzett turistaút-hálózata található (az illető hölgy sajnos véletlenül épp egy felújításra váró útszakaszra „tévedt rá”). Természetesen nem tudunk napra készek lenni: az útvonal sok, az önkéntes festők száma nem annyira, de folyamatosan dolgozunk a jelzések felújításán, karbantartásán. Az észrevételeket, a hiányosságok jelzését, a javaslatokat természetesen szívesen vesszük – és várjuk is –, de a kioktató, követelőző hangnemet nem. Ilyenkor ismét felteszem magamban a kérdést: megéri csinálni? Festem a Tettye és Dömörkapu közötti úton a sárga sáv jelzést, korán reggel. Egy kutyá-jával futó hölgy áll meg mellettem és rám csodálkozik: de jó, hogy lát, ő még sohasem látta, hogyan kerülnek a fákra a turistajelzések! Megengedek egy fényképet? A kislányának szeretné megmutatni. Természetesen lefotózhat. Aztán elköszön: „Köszönjük a munkájukat!” Néhány nappal később Gyükés és Lámpás-völgy között a piros kereszt jelzés felújításán dolgozom. Már visszafele jövök, ellenőrzöm a festést, mikor szembe jön egy fiatal pár, turistatérképpel a kezükben. Meglátják a nyakamban a „festőkészletet”, megállnak, és kérdezik: „Csak nem most festette fel a jelzéseket? Láttuk, nagyon frissek. Még sohasem láttuk, hogyan készülnek a jelzések, pedig sokat túrázunk. Készíthetnénk egy fényképet?”. Természetesen lehet fényképezni. Kicsit beszélgetünk az útjelzések festéséről, aztán elköszönnek, és hozzáteszik: köszönjük a munkájukat! Augusztus végén Orfűn, a Sárkány-kút közelében dolgozom a jelzések felújításán. Fiatal lány jön szembe hátizsákkal, egyedül, a sárga kör jelzésű turistaúton. Köszönünk egymásnak, s kérdem tőle: a Sárkány-kút felé tart? Igen – hangzik a válasz, s látva, hogy mit dolgozom, hozzáteszi: „Milyen szépen karbantartott útjelzések vannak errefelé!”. Elköszönünk egymástól, s további jó utat kívánok neki. Elgondolkozom, és ismét felteszem magamban a kérdést, immár sokadszor: „Megéri csinálni?”, majd – most már – határozottan válaszolok is rá magamnak: bizony, hát per¬sze hogy megéri! Strasser Péter HÍREK  Erdőlátogatási tilalom: a szeptemberi szarvasbőgés időszakában a Mecsekben és a Zselicben délutántól reggelig tartó részleges erdőlátogatási korlátozás lesz érvényben. A Mecsekerdő Zrt. ezúton tájékoztatja a tisztelt lakosságot és az erdőjárókat, hogy a 2009. évi XXXVII. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény 94. § (1) bekezdés a) pontja értelmében 2019. szeptember 1-30-ig, minden nap 16.00 óra és másnap reggel 08.00 óra között RÉSZLEGES ERDŐLÁTO-GATÁSI KORLÁTOZÁST rendel el – a Szigetvári Erdészet sasréti vadászterületén, – a Sásdi Erdészet kisvaszari vadászterületén, – az Árpádtetői Erdészet hetvehelyi (Nyugat-Mecsek) vadászterületén, – a Pécsváradi Erdészet kárászi és mészkemencei (Kelet-Mecsek) vadászterületén, to-vábbá – a Sellyei Erdészet szentegáti vadászterületén. Az erdőterület és a vadállomány nyugalmának érdekében kérjük a fenti időszak-ban csak reggel 8 óra és délután 16 óra között tartózkodjanak az erdőben! A kor-látozást az érintett vadászterület határain szükséges kijelölni és jelezni, azonban fő-ként a vad élőhelyéül szolgáló erdőterületeket érinti. Nem vonatkozik lakott területekre, kerékpárutakra, parkokra, és például az alábbi frekventált kirándulóhelyekre, kiépített turisztikai központokra és környékükre: – a Kelet-Mecsekben Pusztabánya, Máré-vár, Vár-völgy, Cigány-hegyi kilátó, Óbá-nyai-völgy és környéke, Zengő csúcs és környéke, Kövestetői kilátó és környéke; – a Nyugat-Mecsekben Kővágószőlőstől északra, Kővágótöttös és Szentkút közötti területen, Hetvehelynél az erdei iskola és környéke (tanösvények), Jakab-hegy, Zsongorkő, Pálos romok és környéke, Éger-völgy, Éger-tető, Szuadó-völgy kör-nyéke; – a Zselicben Nagymátén a vadászkastély és a Fekete István Füvészkert környéke; Sasréten a vadászkastély és környéke (erdei iskola, tanösvény, Ősbükkös) és az al-mamelléki kisvasút nyomvonala. A korlátozással érintett területek térképei a Mecsekerdő Zrt. internetes honlapján megtekinthetők (Forrás: Mecsekerdő Zrt. – www.mecsekerdo.hu)  Nyílt túra időpontváltozás: az éves nyílt túra programban eredetileg szeptember 21-re meghirdetett zselici túra (túravezető: Schóber József) egy héttel korábban, szep-tember 14-én kerül megrendezésre!  Felújított erdei kereszt az Óbányai-völgyben: felújíttatta a Ferde-vízesés közelében, a dr. Péczeli Endre síremléke mellett álló Krisztus-feszületet Berki Zoltán, a Cartographia Kft. térképésze. Felirata: „Isten dicsőségére, édesanyja emlékére helyreállíttatta Berki Zoltán”. A keresztet augusztus 31-én áldotta meg Antal Géza pécsváradi apátplébános, a szertartásra a Mecsek Egyesület túrát szervezett.  Gemenc-Szekszárdi-dombság-Geresdi-dombság turistatérkép: a Szarvas Térkép sorozatban, 1:30.000 méretarányban jelent meg a három tájegységet bemutató új turistatérkép, mely kerékpáros térkép is egyben, hiszen tartalmazza a túraútvonalakat és nevezetességeket, valamint kiegészül a vízisportok rajongóinak szóló fontos információkkal is. A térkép feltünteti a Szekszárdi- és Geresdi-dombság területén található új dombsági turistaútvonalakat, valamint az erdei létesítményeket, kereszteket, kálváriákat és kápolnákat. A térkép 1750 Ft-ért beszerezhető Biki Endre Gábornál. A rendelési igényeket e-mailben a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen, vagy telefonon a 30/452-4579-es telefonszámon lehet jelezni.  Új szálláshely a Baranyai-dombságban: Máriakéménden a kegytemplomnál a Mecsek Egyesület kérésére a Pécsi Egyházmegye 72 millió forintból (ebből 48 millió Ft pályázat, a többi önerő) felújította az 1762-ben épült barokk műemlék plébániaépületet, mely az utóbbi évekre veszélyessé, 2016-ra pedig életveszélyessé vált. A felújítás a 24. órában érkezett, de szerencsére nagyon szépre sikerült. A megújult épület zarándokszállásként, kulcsosház jelleggel üzemel (teljes konyhai felszerelés is rendelkezésre áll), és bárki (turisták számára is) igénybe vehető 1000 Ft/fő/éjszaka áron. 7 szobában 32 személynek van férőhely, de pótágyazható, és az udvarban sátrazási lehetőség is biztosított. Szállás iránt érdeklődni a templom gondnokánál, Biki Endre Gábornál lehet ( 30/452-4579, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).  István-kúti pihenő: a Mecsek Egyesület Természetjáró Osztálya újjáépítette a Bara-nyai-dombságban található István-kút melletti pihenőhelyet. A kút környezetét kitisztították, új asztalok és padok készültek. Az erdei bútorok faanyagát a Mecsekerdő Zrt. biztosította. Az István-kúti pihenőhely három falu felől közelíthető meg: Liptód és Kátoly felől a sárga sáv jelzésű turistaútról, és Máriakéménd irányából pedig a zöld sáv és sárga háromszög felől is rá lehet csatlakozni a sárgatúrára. A munkában részt vett: Biki Endre Gábor, Markesz István, Kállai János és Kállainé Fischer Mária, az erdei bútorok faanyagát a Mecsekerdő Zrt. biztosította. Ezúton is köszönjük Ripszám Istvánnak, a Mecsek Egyesület ügyvezető elnökének, hogy lehetővé tette a pihenőhely megújítását. Görcsönydoboka határában a Nagy-fához (Baranyai sárgatúra útvonala mentén) is kikerült egy új asztal-pad garnitúra, melynek kihelyezését a helyi önkormányzat támogatta. Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társa-sága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) • szeptember 7., szombat: „DÖKE – Jó szerencsét 100-75-50-25” országúti kerékpáros telje-sítménytúrák. R.: DÖKE, Komló. Rajt: Közösségek Háza, Komló (48-as tér 1.), 8.00-9.00. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1000, 900, 800, 700 Ft/fő. Információ: Balogh Bettina ( 20/777-4006), Balogh Zoltán ( 20/380-0777). • szeptember 7., szombat: „Decathlon – Mecsek Kapu 28, 14, 7, Mecsek Kapu 1800 m” telje-sítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 6.30-8.00 (28, 14 km), 8.00-11.00 (8 km), 8.00-12.00 (1800 m). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1500, 1300, 1100 ill. 700 Ft (minden távon: Decathlon Hűségkártyával, diákoknak, Mecseki Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény). Információ: Bota János ( 30/993-8595). • szeptember 8., vasárnap: Megemlékezés Petőczpusztán. Időpont: 14.00 óra. Petőczpuszta lakói mindig Mária-nap közelében tartották a búcsút. Az uránbányászat terjeszkedése miatt a kis közösség itteni élettere megszűnt. A lakók a közeli falvakba és Pécsre költöztek. Ez az erdőkkel ölelt terület már a vaskortól lakott volt, amit a kutatások eredményei is bizonyítanak. A nagyobb népesség megjelenése az 1700-as években a német telepesek megjelenésével kezdődött. A kis falu utolsó lakói 1964-ben hagyták el otthonaikat, majd az uránbányászat vette át a terepet föld felett és föld alatt. A bánya bezárása, és a környezet tájba illesztése 2000-ben kezdődött el. Mára már csak néhány megmaradt jel utal a kis település egykori létére: a kápolna, a temetőben egy síremlék, és a régi gémes-kút a petőczpusztai kanyar alatt. Tisztelettel meghívjuk a közös emlékezésre Petőczpuszta egykori lakóit, hozzátartozókat, barátokat, és mindazokat, akik vala-milyen módon kötődnek a hajdan volt településhez. Az esemény támogatói: Mecsek Egyesület, Petőczpuszta közössége, Kövágótöttös önkormányzata, Kővágószőlős önkormányzata, Zsongorkő Baráti Kör, Mecsekerdő Zrt. Információ: Baumann József szervező ( 20/474-7151). • szeptember 13., péntek: Örökségünk – délutáni diskurzus. A Dunán lefelé és Európa útjain – Leirer László előadása. R.: Hétdomb TE. Helyszín: Közösségek Háza (Komló, 48-as tér 1.), időpont: 17.00 óra. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • szeptember 14., szombat: Telihold túra szarvasbőgéssel fűszerezve (Sasrét). R.: Mecsekerdő Zrt. Az éjszakai erdő varázsát élhetjük át a zselici erdőkben. A felettünk tündöklő csillagok és a telihold irányítanak bennünket ezen az izgalmas túrán. A neszek, árnyak, sejtelmes fények mellett néha egy-egy szarvas is belebőghet az éjszakába. Indulás kisvonattal Almamellékről Sasrétre 21.00 órakor, visszautazás Almamellékre 22.30-kor. Részvételi díj (kisvonatozással oda-vissza): 1.400 Ft/felnőtt, 800 Ft/gyermek. Jelentkezés: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. (határidő: szeptember 11.). • szeptember 20., péntek: „A zselici erdő koronás királyai” – szarvasbőgés túra Sasréten. R.: Mecsekerdő Zrt. Az őszi zselici erdő különleges hangulatot áraszt magából, mikor hűvös estéken a gímszarvasok nászát hirdetve a bőgés hangjai felzendülnek. Szakvezető kíséretével csodálhatjuk az eseményt, az éjszaka egyéb hangjaival karöltve. Indulás 18 órakor kisvonattal Almamellékről Sasrétre, visszautazás Almamellékre 21.30-kor. Részvételi díj (kisvonatozással együtt): 2.000 Ft/fő (felnőtt), 1.400 Ft/fő (gyermek). Egyéb tudnivaló: A program minimum 12 fő részvétele esetén indul. Jelentkezés e-mailben: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. (határidő: szeptember 18.). • szeptember 25., szerda: Ötórai beszélgetések. Csavargás az Alpokban – dr. Kiss Tibor elő-adása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.). Időpont: 17 óra. • szeptember 28, szombat: „Elő a kerékpárral!” kerékpáros teljesítménytúra (100, 60 km). R.: Fekete Bárány TE. Rajt: Csülök Bár, Pécs (Pellérdi út 31.). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1800, ill. 1600 Ft/fő. Előnevezés lehetséges szeptember 27-én 12.00 óráig, a nevezési díj átutalásával (Előnevezés: cooltura.hu, banki adatok: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület, Déltakarék 50800111-11158444. A megjegyzésbe kérjük beírni a nevet és a távot! A célban csak az előnevezetteknek tudnak meleg ételt biztosítani.) Információ: Hajdu György ( 20/919-1340), Révai László ( 20/400-6721), Becze László ( 20/805-2015). • október 1., kedd: Természetbarátok Klubja. „Egy hét az erdőkért – Az Év Fája a sajmeggy; Az erdők szerepe a klímaváltozás hatásainak csökkentésében – Scheitler Adrienn előadása. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). • október 5., szombat: „Szent Imre 40, 30, 20, 10 „teljesítménytúrák. R.: Szent Imre Is¬ko¬lai Sportkör, Siklós. Rajt: Máriagyűd, Közösségi Ház (buszforduló), 7.00-8.00 (40 km), 7.30-9.00 (30, 20 km), 8.00-11.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1200, 1000, 800, 700 Ft/fő. In-formáció: Pálinkás István ( 20/447-2141). • október 5., szombat: „Jakab-hegy 33, 20, 10, 5” teljesítménytúrák (a 33 és 20 km-es távon terepfutó kategóriában is!). R.: Mérföldkő Egyesület. Rajt: Cserkút, Petőfi u. 9/a, 7.30-9.00 (33, 20 km), 7.30-10.00 (10, 5 km). Terepfutó rajtidő: 7.30 óra. Cél ugyanott. A túrákra az elő-nevezés minden távon kötelező! Nevezési határidő: szeptember 24. Információ és előnevezés: Kiss András ( 30/530-4993), Révai László ( 20/400-6721), e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. • október 6., vasárnap: „Papi pipa 30, 15” teljesítménytúrák. R.: Dél-Zselic Természetbarát Klub. Rajt: Terecseny, Zrínyi kulcsosház, 7.00-8.00 (30 km), 7.00-9.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 800, ill. 600 Ft/fő (TTT, MTSZ, MSTSZ, TFSZ tagoknak, ill. Magyar Turista Kártyával 100 Ft/fő kedvezmény). Információ: Strasser Péter ( 20/522-2953). NYÍLT TÚRÁK ► szeptember 14. szombat: „Őszi forráslesen a Zselic keleti csücskében”. Útvonal: Bakóca – Tatárugrató – Éger-kút – Füst-forrás – Szágyi tároló – Kis-Komlói-völgy – Szent István kút (Almás) – Szabás – Szágy – Kovács-domb – Alsókövesd – Tatárugrató – Bakóca (21 km, szintemelkedés: 460 m). Utazás: Pécs főpályaud-varról Godisa vasútállomásig a 6.46 órakor induló személyvonattal (érk. Godisa 7.31), onnan busszal Bakócára a 7.44 órakor induló helyközi járattal (érk. 7.58 óra). Visszautazás Bakócáról: a 17.05 órakor induló helyközi járattal Godisa vasútállomá-sig, onnan vonattal vagy Pécs vagy Sásd irányába. Pécsre érkezés várhatólag 19.00 óra körül. Túravezető: Schóber József ( 20/437-8314) ► szeptember 28., szombat: „Hegyek – kutak – patakok”. Útvonal: Kisbattyán – Battyáni-hegy – Pap-erdő – Máré csárda – Márévár – Gergely-Éva-forrás – Iha-ros-kút – Somosi-patak – Nyomákói-kút – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (15 km, szintemelkedés: 360 m). Találkozás a komlói autóbusz-pályaudvaron, a 8.00 órakor induló kisbattyáni járatnál (Pécsről a találkozási hely a 7.00 órakor Komlóra induló távolsági autóbusszal érhető el). Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 70/260-7059). A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► szeptember 8., vasárnap: Zarándoktúra Búcsúszentlászlóra a Kisboldogasszony napi bú-csúra. Látnivalók: templom, kálvária, Szent László-forrás, parkok, köztéri szobrok, búcsú (szentmise 11 órakor). Táv: 8 km, szintemelkedés: 30 m, a túra fajtája: könnyű. Találkozás: Búcsúszentlászlón a vasútállomáson 9.45-kor (a helyszín elérhető Pécsről a 6.15-kor Szombathely felé közlekedő személyvonattal). Hazatérés: 14.12 és 18.12-kor indul vissza a vonat, mely 17.42-re és 21.49-re érkezik Pécsre. Túravezető: Biki Endre Gábor. ► szeptember 14., szombat: Zarándoktúra a bátai kegyhelyre. Útvonal: Palotabozsok – Szent Rókus-kápolna – Sarlósboldogasszony (Mária)-kápolna, Szent-kút – Dolinai-halastó – Bá-tai elágazás – Báta – Szent Mihály templom – Somosi-kápolna – Kálvária-kápolna – Szent Vér kegytemplom (búcsú) – Bátai elágazás (végig 16 km, a Bátai elágazástól 8 km; szint-emelkedés: 140 m, a rövid távon 60 m, a túra fajtája: átlagos). Találkozás: Palotabozsok, kö-zségháza autóbusz-megállóban 8.40-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 7 órakor indul a busz Pécsváradra, onnan Palotabozsokra 7.45-kor). Vissza Pécsre a bátai elágazástól 16.09, 18.09 és 19.09-kor indul busz, mely Pécsre 17.45, 19.45 és 20.45-re érkezik. Túravezető: Baumgärtner Norbert. ► szeptember 21., szombat: a Baranyai Sárga túra 6. szakaszának bejárása + gyümölcsök kóstolója. Útvonal: Cikó – Hosszú-hegy – Nagy-rétek – Zsibriki-halastó – Zsibrik – Báta-a