2019. április 268. szám

MECSEK HÍRADÓ 268. szám 2019. április Miénk volt (és lesz) a vár! Még nem nőtte be a bozót a Máré-várat, mint Csipkerózsikáét, de bizonyára megcsi-kordult a zár, amikor Varga Szabolcs és segítőtársa megfordította benne a kulcsot szombaton délelőtt, hogy kitárják a kaput a Zobákpusztáról a déli órákban érkező természetjáró csoportnak. A HOTE túravezetője, Takács Feri által március 2-ára megtervezett túra igazán nagy-szerű erőpróba volt így március első napjaiban. Nemcsak a táv (20,8 km), de a leküz-dendő szintemelkedés (640 m) is komoly feladatot jelentett. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, mégis nagy létszámban (induláskor 89 fő) vágtunk neki a Kelet-Mecsek legszebb pontjait érintő túrának. A tavaszi szellő, az éppen csak kibomló illatos hu-nyorok, hóvirágok, kankalinok, májvirágok kísérték utunkat a Hidasi-völgy bejáratáig. Onnét a csobogó patak vizét kerülgetve csodáltuk a rőt avart, az ébredés jeleit még nem nagyon mutató fákat. A nyugodt szemlélődés persze véget ért, amikor a Csurgónál északra fordulva, a sárga kereszttel jelzett úton igyekeztünk leküzdeni a Hidasi-hátra vezető szakasz szintjeit, majd – miután éppen hogy kilihegtük magunkat a Sín-gödörben – újra felfelé indultunk a Hászé-tetőre. Innét aztán újra lejtő következett, s hamarosan a Máré-várba érkeztünk. Abba a várba, amely évek óta zárt kapukkal „fogadja” az arra járókat, turistákat, a környező falvak, váro¬sok vendégeit és a Dél-dunántúli Pirostúra teljesítőit. Kivételes alkalom, lehetőség ez – mondta el Varga Szabolcs történész, aki rövid is-mertetőt adott a vár történetéről. Elmondta, hogy a helyi önkormányzatok, civil szer-vezetek közös szándéka, hogy a vár újra a régi nyitottsággal, esetleg programokkal, kiállításokkal várja az erre járókat. A 21. századi Magyaregregyért Egyesület és a Pécsi META Egyesület tagjai a turistá-kat finom kaláccsal és frissítő itallal (gyerekeknek szőlőlé, felnőtteknek szintén, csak bor formájában) kínálták. A gyilokjáróról körbe tekintve csodálatos képét mutatta a táj is. Ez a vár valóban többet érdemel! Szívesen támogatjuk a lelkes helyi erőket abban, hogy ilyen értéket nem szabad elzárni, meg kell teremteni a látogathatóság felté¬teleit. A várban történteket fotókon, s drónfelvételeken is megörökítették. A túrát itt le lehetett rövidíteni: vagy visszakanyarodni a megtett úton, vagy lesétálni a Vár-völgybe, s az elején lévő buszmegállóban, vagy Magyaregregyen bevárni a buszt. A többség a hosszú túra mellett döntött, s biztos vagyok benne, hogy nem bánták meg! Ők a Németdöglés – Kis-kaszáló – Dobogó – Szószék – Cigány-hegy – Miske-tető –Püspökszentlászló érintésével tértek vissza Hosszúheténybe, majd ki-ki lakhelyére. Látnivalókban gazdag túra volt. A nagy létszám ellenére kulturáltan, kisebb-nagyobb csoportokban haladtunk a cél felé. Takács Feri lelkesen, profi módon vezette a túrát, „ahogy a nagy könyvben meg van írva”. Volt söprű, mindenki biztonságban érezhette magát. Időnként meg-megálltunk, a tetőn pihenőt tartottunk, s bevártuk a lassabban haladókat. Nagy élmény volt, köszönjük a Hosszúhetényi Természetbarát Egyesületnek, s Ferinek! Máskor is jövünk! Tóth Klára Takács Ferenc túravezető (HOTE) mondatai a Facebook-ról: Köszönet a több mint száz természetbarátnak, aki ma velünk tartott. Köszönet az MNV Zrt. munkatársainak a lehetőségért, hogy ma – ha csak egy napra is – ismét kinyitotta kapuit a Máré-vár. Nekünk öröm volt a szervezés, és büszkék vagyunk, hogy részesei lehettünk az élménynek. Rajtunk nem fog múlni, hogy a vár, amely egyszerre hagyomány, kultúra és szórakozás, újfent a túrázók kedvelt célpontjává váljon. Magyaregregytől Szalatnakig A Mecsek Egyesület túracsapata dr. Héjjas Péter önkéntes túravezető vezetésével március 23-án, 30 fővel vágott neki annak a csodaszép útnak, melynek részesei lehettünk Magyaregregytől Szalatnakig jelzetlen utakon, dombokon, hegyeken, völgyeken és mezőkön át. Utunk során szinte végig fantasztikus kilátásban volt részünk. Az alábbiakban ismerjük meg e vidék történelmét, melyet a résztvevőkkel bejártunk! A magyaregregyi búcsújáró Kisboldogasszony kegytemplom és a Szent-kút tör-ténete: 1856-ban egy éjszaka egy idős asszony nagy fényességet látott, és megjelent előtte Szűz Mária. Másnap a Torma-völgyben egy forrás tört fel. Deákiné vak kis unokája, Juli – akit orvostól orvosig vittek – szintén nagy tüzet látott a Torma-völgy felől. Elmentek, és forrást találtak ott, ahol korábban víznek nyoma sem volt. Megtörtént a csoda, jelet látott, látóvá lett. A kárászi plébánosnak nem tetszett, hogy nem az ő falujában történt ilyen csoda, ezért ökrös szekerekkel földet hordatott, hogy eltömje a forrást. A következő nap reggelre az ökrök elpusztultak és a forrás újra működött. A monda szerint ennél a forrásnál szem- és lábbetegségükből gyógyultak meg, sokan mankójukat hagyták ott. A 1850-es évektől évente több ezer ember zarándokolt ide. Ma is búcsújáró hely, búcsúnapja Kisboldogasszony (szeptember 8.). Mivel a falunak ekkor temploma még nem volt, Girk György püspök engedélyezte, hogy az egregyiek saját erejükből templomot építsenek. Jankó János kárászi plébános 1867. szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén több ezer zarándok előtt szentelte fel a kápolnát, mely a magyarok, németek és délszlávok kedvelt zarándokhelyévé nőtte ki magát. 1948-ban Szentes Károly kárászi plébános a kápolna kéttornyú templommá bővítését tervezete el. A ma is álló templom végül nem kapott két tornyot. A jobb oldali kereszthajóban található Fatimai Szűz Mária-szobor Gyurosovics Mi-hály plébános ajándéka. A templom körül 1999-ben – a hívek adományaiból – újították fel a kálváriát a stációkkal. A festői imahelynek tartott egregyi kegytemplom ma is megnyugvást nyújt az idelátogatóknak, és emlékeztet az építők Istenbe vetett hitére. A magyaregregyi Szent-kút egyedüli szépírója Dénes Gizella. A Szent-kútnál meg-gyógyult asszony életével és halálával először 1928-ban a Kisasszonyunk Mária című elbeszélésében foglalkozik. Itt meséli el, hogy Tombi Juli a Szent-kútnál nyerte vissza szeme világát. Tombi Juli néni „az egregyi búcsújáróhely élő csodája volt évtizedeken át”. Vezette a búcsúsokat, utolsó alkalommal is, amikor Mária „érte jön”, és „magával viszi”. 67 évesen már súlyos szívbeteg, de eljön a búcsúra, szeretné még egyszer átélni a csodát. Teljes odaadással énekli az egyházi énekeket, majd térdre rogy és a búcsúsok sokasága közt meghal. Szűz Mária itt adott életet neki (tette látóvá), és itt, ezen a helyen is vette magához. Jelentős alakja még a kegyhelynek a harangozó, az öreg Fóris, aki a búcsú előtt kikel betegágyából, a templomhoz szökik megnézni, minden rendben van-e. Vagyonát egy „fényes templom” építése céljára hagyja. Miután utolsó szavaival ezt kimondta, összeesett és meghalt. A hagyomány szerint az egregyi Szent-kútnál főleg szembetegek kerestek gyógyulást egykoron. A forráshoz Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Bács megyékből, valamint a távoli Szlavóniából és Horvátországból is érkeztek régen zarándokok. Bár szépen rendben tartott kegyhely, de Máriagyűd erőteljes propagandareklámja miatt kevés figyelmet kap, csak a környék falvaiból jönnek, ahol a plébánosok hirdetik, így ma már nincsenek nagy tömegek, mintegy 150–200 fő vesz részt a búcsúkon szeptember 8-án. Sáfrányréti-vadászház: 1936-ban épült, szolgálati lakásnak és vadászháznak. Az emeletes épület a kor minden igényét kielégítette, hiszen kúttal és pincével is rendel-kezik. Szalatnak: szép nagy település volt egykor a Hegyháton. 1325-ben már oklevél emlí-tette. Templománál bővizű forrás ered, nevét a fut, szalad szóból eredeztetik, mely a vízre utal. A török idők után német telepesek költöztek be, akik a 19. század végétől nagy tornácos házakat emeltek. Fénykorát a falu a 20. század fordulóján élte, ekkor kb. 930 fő lakta, a történelem viharai azonban megtépázták, azóta hanyatlik, a népességszáma folyamatosan csökken. Ma már csak kb. 250 lakója van, de ennek ellenére a település szép, rendezett képet mutat. A település legkönnyebben a Baja–Dombóvár vasútvonalon közlekedő vonatokkal érhető el, ám a napi négy vonatra csökkentett közlekedés erősen hátrányosan hat a falu életére. Ugyan autóbuszok is érintik, de mindössze napi egy járatpár van, mely átszállás nélkül éri el Komló vagy Bonyhád városát. A megyeszékhelyre, Pécsre közvetlen járat egyáltalán nincs. A többi autóbuszjáratnál is Kárászon át kell szállni, és ez az utazási időt megnöveli. Biki Endre Gábor összeállítása Színpompás virágmező borítja a kora tavaszi erdőt A tavasz elhozza azt, amit a legjobban szeretünk az erdőben: kellemes napsütésben, madárdaltól hangos fák és színes virágszőnyeg között sétálhatunk. Ilyenkor még a fákat nem borítják levelek, és a beszűrődő napfény előcsalja az erdő alját beterítő virágokat. Nem kell botanikusnak lenni ahhoz, hogy megismerjük és megszeressük ezeket a növényeket, amik a maguk egyszerű szépségével kápráztatnak el bennünket. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság védett domb- és hegyvidéki területein a hóvirággal egy időben virágzik a védett illatos hunyor, mely hazánkban csak a Me-csekben és Dél-Dunántúlon honos. Virágai sárgászöldek, illatuk némileg a bodzáéra hasonlít. Erősen mérgező! Sárga, kehelyszerű virágot hozó kis termetű gumós növény a szintén védett téltemető. Gyakran már februárban virágzik. Fák alatti árnyékos részeket illetve a tápanyagban dús talajt kedveli. Vigyázat! A téltemető szára és virága is mérgező! Február végén, márciusban bontja kék színű virágait a védett májvirág. Virágai az új levelek kifejlődése előtt nyílnak, ezért úgy tűnik, mintha közvetlenül az avarból jönnének elő. Az odvas keltike lilásvörös és fehér virágaival lombfakadás előtt lepi el az üde, tápanyagban gazdag talajú bükkös és gyertyános erdőket. Odvas gumóit egyes vidékeken burgonyaként fogyasztották. Az orvosi tüdőfű virágzása pirosas-rózsaszínes bimbókkal kezdődik, amelyek később megkékülnek, a népi gyógyászat régóta alkalmazza főleg tüdőbaj, rekedtség ellen, toroköblítésre. A kankalinok több fajjal is képviselik magukat a kora tavaszi erdőkben. A szártalan kankalin védett, a kertekben is gyakran előfordul, míg a nem védett tavaszi kankalin gyógynövényként is ismert, gyökerét és hajtását köptető, nyugtató teákhoz használják. A csillagvirág virágai leggyakrabban kék színűek, ám ismerünk fehér, rózsaszínű, ibolyaszínű árnyalatokat is. Üde, nedvesebb erdőkben, főleg gyertyános-tölgyesekben, folyóvölgyekben, patakpartokon tett március-áprilisi sétáink során találkozhatunk velük. A vadvirágok szépsége, illata minden kirándulót meggyönyörködtet, sokan rögtön késztetést éreznek arra, hogy leszedjék és hazavigyék, ahol a vázában még néhány napig illatozzon. Csakhogy a leszedett vadvirágok a hazautat is alig bírják ki és a vázában sem hosszú életűek, szépségük az eredeti, természetes környezetükben érvé-nyesül csak igazán. Sokan azt hiszik, hogy az évelő növények virágának szedése nem pusztítja a természetet, hiszen a tőről újra kihajthat a következő évben. Igen ám, de minden évelő növénynek az ivaros szaporodás adja a megújulás lehetőségét. Vagyis ha a virágot épségben hagyjuk, és ez minél illatozóbb, színesebb, nagyobb, annál vonzóbbá válik a megporzó rovar számára és annál sikeresebb lesz a beporzás. Menjünk tehát a szabadba és gyönyörködjünk a virágokban, készítsünk róluk emlékbe egy fényképet, de ne bántsuk, ne szedjük le őket! (Forrás: DDNPI) Jelzett utakon az időben A turista útjelzéseink kialakulásáról Nekünk mai természetjáróknak szinte természetes, hogy hazánkat behálózzák a jelzett turista útvonalak. Örökségünk ez: útjelzéseink és útvonalaink rendszerét nagyrészt elődeink építették fel, taposták ki nekünk. Keljünk hát útra az időben, és ismerjük meg e gazdag múlt kincseit, melynek ősi nyomain ma is járunk. Első lépések A magyarországi turistautak történetében kulcsszerepet játszik az 1873-ban megala-kult Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE), mely a világon a hetedik alpin egyesület volt. Az egylet eleinte elsődlegesen a Magas-Tátra feltárására, utak kiépítésére, mene-dékházak építésére koncentrált. A mai Magyarország területén az egyik első jelzett turistautat 1888-ban Mátrafüred (akkor még Bene) és a Szt. László-forrás, Mátraháza között hozta létre az egy évvel korábban megalakult Mátra Egylet. Szintén ebben az évben alakította meg Téry Ödön és Thirring Gusztáv a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) Budapesti Osztályát, mely főként a Pilis térségében alakított ki útvonalakat. Elsők között Dobogókő-Dömös közt vezető, ma Téry útnak nevezett piros jelzésű utat, melyet ifj. Tirts Rezső jelölt ki. A Budapesti Osztály 1891-ben kivált az MKE-ből és önállóan, Magyar Turista Egyesületként (MTE) működve tovább, folyamatosan építette, bővítette a turista infrastruktúrát. Ekkor nagy eredménynek számított, hogy viszonylag kevés időn belül 124 km jelzett utat alakítottak ki. Az 1890-es évek elejétől sorra alakultak az egyesületek, melyek az elkövetkező évek-ben országszerte számos menedékházat, forrásfoglalást, kilátót építettek, útvonalakat alakítottak ki és jeleztek, folyóiratokat és kalauzokat jelentettek meg, fokozatosan megteremtve a hegyvidékek turistakultúráját. 1913-ban jött létre a Magyar Turista Szövetség. Azonban az első világháború kitörése gátolta a szövetség megkezdett munkáját. Ez időre született meg a turistaság fogalma is, melyben kiemelt szerepet kap a ma önkéntességnek nevezett tevékenység: „Turistaság a természet szeretetén alapuló, saját erőből való mozgás a szabadban. [...] Célja [...] nem utolsó sorban a jellemfej-lesztés [...] a közérdekből való áldozatkészség és közérdekű munka megszoktatása”. Egységes jelzésrendszer Kezdetekben az útjelzések színei ötletszerűen lettek kialakítva (számokat, különböző alakzatokat és színeket alkalmaztak, a ma megszokott fehér alapot sem használva), ezért a Magyar Turista Szövetség kezdeményezésére 1929. december 2-án megszüle-tett az az egységes, néhány év alatt az egész országban bevezetett, dr. Strömpl Gábor által kitalált turistaút szisztéma, amellyel alapjaiban ma is találkozhatunk hegysége-inkben (kivételt képezett a Mecsek, ahol csak 1960-ra vezették be). Az útjelzések hálózatát a turistafontosságot alapul vevő rangsor határozta meg, amelyben az egyes színek (országos: kék, piros; helyi: sárga, zöld) mindig sáv alakú-ak, az egyes mellékutak funkcióit megjelenítő alakzatokat is meghatározták. Kikötötték, hagy a zavar elkerülése végett két hasonló jelzés nem futhat egymás közelében és nem ágazhat el. Kimondták, hogy minden jelet fehér alapra kell festeni, melynek mérete 24x18 cm. Mikor Strömpl előállt javaslatával, Magyarországon már nem voltak magas hegysé-gek, ezért a jelzési rendszer azt vette alapul, hogy ne nehézségi vagy veszélyességi alapon rangsorolják a turistautakat, hanem turista fontossági sorrendjük szerint. Az azóta eltelt idők során azonban e tiszta irányelveket nem mindenütt sikerült érvényesíteni. Új utakon Az I. világháború után, a trianoni békeszerződés értelmében legnagyobb hegységein-ket elcsatolták, így egyre jobban felértékelődtek a megmaradt hegyvidékek (Pilis, Börzsöny, Mátra, Bükk). A több kiránduló több utat kívánt meg, így szükségessé vált az útvonalak bővítése. Azonban a jelzéseket sokszor nem lehetett úgy kialakítani, ahogy az a legpraktikusabb, a legkedvezőbb lett volna, mert a földbirtokosok és erdőtulajdonosok ezt meggátolták. Nem egyszer előfordult, hogy a felfestett jelzést csak engedéllyel lehetett bejárni, sőt olykor időkorlátot is állítottak. A tilos területek szaporodása merész elhatározásra juttatta az akkori MTSZ-t. A szövetség 1932. áprilisi ülésén jelentik be, hogy a Nagymaros és Zebegény között fekvő Hegyestető és Szentmihályhegy vidékét az MTSZ vadászbérletbe vette a Koronauradalomtól és ezzel ezt a könnyen megközelíthető különleges fekvésű területet a turisták részére is hozzáférhetővé tette. A szövetség az útjelzések és turista új utak elkészítésével az Encián Turistákat bízta meg. Az ösvényekről és utakról letérni tilos volt, s ezeket is csak tagsági igazolvánnyal rendelkezők vehették igénybe. A szövetségi értesítő júniusban számol be a Hegyestetői mintaterület átadásáról. Az ünnepség 1932. május 29-én volt. Zsitvay Tibor nevéhez fűződik, hogy az 1935-ös erdőtörvénybe bekerült néhány cikkely a jelzett utak tényéről, funkciójáról és védelméről. Éllovasa volt a jelzett utak létjogosultságáért való küzdelemnek, hogy a magánbirtokot a közjó érdekében korlá-tozni kell. A magyarországi jelzett turistautak hossza 1938-ban már meghaladta a 4400 km-t. Más idők A második világháború jelentősen lecsökkentette a túrázók számát, sok turistalétesít-mény és turistaút megsemmisült vagy megrongálódott. A turistaegyesületeket felosz-latták vagy megszűntek. Az 1950-es évektől kezdve viszont a túrázás újra egyre népszerűbbé vált. Az erdők átjárhatókká váltak, így még jelzés nélkül is szívesen keresték fel őket a természetkedvelők. Időközben ismételten kialakításra került az útjelzéshálózat. 1979-ben készült el a „Turista-létesítmények” című szabályzat a természetjárók technikai munkájának végzéséhez. Ekkor jelenik meg a 10x12 cm fehér téglalap alap. Érdekesség, hogy – az akkor még a háromszöggel és körrel együtt “üres” – négyzetjelzés belsejében ék alakú nyílhegy mutathatta a menedékház irányát az út mentén. A korral, a fejlődő igényekkel haladni kellett, a motorizáció következményeként parkolók kialakítására volt szükség, illetve ehhez igazodó körtúrák, csillagtúrák kialakítására. Így vezették be a körút (irányított kör) útjelzést, mely az 1988-ban született első magyar turistaszabványba is bekerült. Továbbra is a 10x12 cm-es méret használandó, de az üres alakzatokat a könnyebb festhetőség érdekében teli alakzatok váltják fel. A szabvány mind a mai napig alapot ad a jelzésfestéshez, bár a jelzések elhelyezésére vonatkozó irányelvei meglehetősen szűkszavúak. A színek jelentésének 1930-as (Strömpl-féle) struktúrája ekkorra már veszített jelentőségéből, és a színek szerepének hangsúlya az útvonalak megkülönböztetésére helyeződött át. Megjelent benne továbbá az Eisenach – Budapest Nemzetközi Barátság Útvonal (EB) jele is, mely a szocialista országokban vezetett. A szabvánnyal való összhang érdekében több tájegységben is átfestésre kerültek az útvonalak. A Pilisi Parkerdő területén mintaterületet alakítottak ki, ahol fizetett munkatársak végezték a jelzések és útjelző táblák karbantartását. Rendszerváltás A rendszerváltás a turistautak életében is változást hozott, bár a határok megnyílása korábban megkezdődött: 1985-ben lett része a Kőszeg–Budapest közötti kéktúra szakasz az Európai Gyalogtúra Szövetség (EWV) E4-es vándorútjának (az Országos Kékkör ma már szinte teljes egészében része e nemzetközi hosszútávú úthálózatnak). 1988-ban volt az első határnyitó osztrák-magyar túra és találkozó az Írott-kőn, igaz, határőrök kíséretében. A határok teljes átjárhatósága után több lehetőség nyílt országhatárokon átnyúló, azok mentén vezető (pl. Vasfüggöny út), sőt kontinenst átölelő útvonalak kialakítására. Ebben a zarándokutak az élen járnak. Hazánkban az elmúlt évek során több ilyen célú útvonal is létesült. Mindemellett egyre népszerűbbek a különböző rövidebb távú tematikus utak, tanösvények, zöldutak, melyek új lehetőségekkel bővítik ki gyalogos turisztikai úthálózattá a természetjáró turista útvonalak rendszerét. Először 2010-ben, majd 2013-ban került kiadásra a Magyar Természetjáró Szövetség Turistaút Szakbizottsága által szerkesztett „Turistajelzés-festési általános útmutató”, mely a jelenlegi igényeknek megfelelően aktualizálta a jelzésfestésre vonatkozó elvárásokat és bővítette – nagyrészt már korábban is alkalmazott szimbólumokkal – az útjelzések jelkészletét. 2013-tól elindult az útjelző vezetők minősítése, a jelzésfestők oktatásának bevezetése, ill. egységesítése. Ma országszerte önkéntesek százai munkálkodnak azon, hogy a jelzéseink, útjaink továbbra is szolgálják a jelen és a jövő természetjáróit. (Forrás: MTSZ) HÍREK  Európai Év Fája: a pécsi havihegyi mandulafa nyerte el az Európai Év Fája címet. Az eredményt március 19-én hirdették ki Brüsszelben. A mandulafa, mely Janus Pannonius püspök 1466-ban, egy mandulafáról írt verse óta az örök megújulás és a műveltség szimbóluma is, 45 132 szavazatot kapott a február végén lezárult szavazás során. Ezúton is köszönjük a pécsi mandulafára adott szavazatokat!  Bélyegződoboz áthelyezés: Pusztabányán a „Mecseki barangolások háztól-házig” túramozgalom bélyegződoboza a Betyártanya kulcsosház teraszán volt elhelyezve. Januárban a kulcsosház – sajnálatos módon – teljesen leégett, így új bélyegződoboz került kihelyezésre, mely az üveghutáról szóló tájékoztató tábla tartóoszlopán található.  Kiss György Emléktúra: a Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület ötödik alka-lommal tiszteleg szeretett falubeli szobrászunk, Kiss György emlékének. Az idei év (2019) halálának 100. évfordulója, mely különleges esemény Szászvár és a Mocorgók életében. Eme ünnepélyes dátum adta az ötletet, hogy rendezvényünket – a hagyományos távok mellett – kibővítsük. Régóta dédelgetett álmunk válik valóra, a centenárium alkalmával most a nagyközönség elé szeretnénk tárni: egy új és hosszabb útvonal (106 km), mely elzarándokol a Kiss György által készített három Jubileumi kereszthez és számos szobrához, Baranya megyében a Mecsek és Villányi-hegység környékén. A túra részletei a Rendezvények címszó alatt találhatók. (Hang Csaba, Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület.)  Elmarad: idén a Kovács Béla Teljesítménytúra – technikai okok miatt – elmarad. Rendezvények • április 6, szombat: „Tenkes 30, 20, 15, 10, 6, Maraton, Retro Maraton” teljesítménytú-rák. R.: Dráva Természetbarát Sport Egyesület, Tenkes Természetbarát Egyesület. Rajt: Máriagyűd, túraállomás: 7.00 (Maraton, csak előzetes nevezéssel március 30-ig!), 8.30-11.00 (10, 6 km); Túrony, Diósvölgyi ifjúsági tábor: 7.00-8.00 (30 km), 8.00-11.00 (20, 15 km), Villány, vasútállomás 8.00 (Retro Maraton, csak előzetes nevezéssel március 30-ig!). Cél: minden túránál ugyanott, mint a rajt, kivéve a Retro Maraton túrát, melynek célja: Máriagyűd, túraállomás. Nevezési díjak: 1200 Ft/fő (Maraton, Retro Maraton), 1000 Ft/fő (30 km), 800 Ft/fő (20, 15 km), 700 Ft/fő (10 km), 500 Ft/fő (6 km). Nevezésidíj-kedvezmények: MTSZ Természetjáró Kártya, Mecseki Turista Kártya, diák, nyugdíjas: 100 Ft (csak egy kedvezmény vehető igénybe, bemutatott igazolványra). Információ valamennyi túráról, valamint előzetes nevezés a Maraton, Retro Maraton távokra: Jancsi Attila ( 20/580-6078), e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. • április 12., péntek: „Örökségünk” – délutáni diskurzus. Cseh városok kincsei – Szabó Józsefné előadása. Helyszín: Közösségek Háza (Komló, 48-as tér 1.) Időpont: 17 óra. Infor-máció: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • április 13, szombat: „Mecseki Deszka 30, 20, 10” teljesítménytúrák. R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 7.00-8.00 (30, 20 km), 8.00-10.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 1500, 1300 ill. 1100 Ft/fő. Információ: Bota János ( 30/993-8595), Juhász Zoltán ( 20/310-5754). • április 24., szerda: Ötórai beszélgetések. Fürdőtúrák Magyarországon III. – Feketéné Móró Erzsébet előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.). Időpont: 17 óra. • április 27-28., szombat-vasárnap: „Kiss György Emléktúra” (106 km). R.: Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület. A túra két részletben teljesítendő: 1.nap: Máriagyűd – Má-riakéménd (58 km), 2. nap: Máriakéménd – Szászvár (48 km). Rajt: április 27-én, szombaton Máriagyűd, túraállomás, 7.00-8.00. Máriakéménden sátrazási lehetőség, WC és hideg víz (vezetékes víz) biztosított, a templom melletti füves téren. Zuhanyzási lehetőség lesz az épü-letben, de csak hideg víz biztosított! Vacsora: meleg tea, meleg egytálétel (ingyenes). A za-rándokszállás 12 ággyal rendelkezik, de polifoammal, hálózsákkal akár 40 fő is elfér a szo-bákban. (Mindenkinek gondoskodnia kell az alváshoz ezekről, mert csak a helyszín biztosított, eszközök NEM!) Akinek nem jut hely az épületben, sátrazási lehetőség ugyanott, a templom melletti füves területen. A sátrakról mindenkinek magának kell gondoskodnia! A zarándokszállást az első 40 regisztráló foglalhatja el! A szálláshelyet másnap reggel 8 óráig tisztán, szemétmentesen kell elhagyni. A túrán csak előzetes regisztrációval lehet részt venni! (Részletek: https://szaszvari-mocorgok-sz-egyesulet.webnode.hu/programok-2019/a2019-04-27-28-kiss-gyorgy-emlektura/). Nevezési díj, melyet előre kell utalni: 3000 Ft/fő. Információ: Hang Csaba ( 30/650-5418). • április 27-28., szombat-vasárnap: „Mecseki Trinity 150”, „Mecseki Mátrix 130”, „Me-cseki Morpheus 100”, „Mecseki Piros Bogyó 70”, Mecseki Kék Bogyó 60”, „Mecseki Pirula 50”, „Mecseki Hajnalpír 30”, „Mecseki Fehér Nyúl 15”, „Mecseki Déjà Vu 10” teljesítménytúrák. R: Mecseki Mátrix Csoport. A 150, 130, 100, 70, 60, 50, 30 km-es távo-kon előzetes nevezés kötelező április 27-ig, a többi távra előzetes nevezés lehetséges. Rész-letek, információ és előnevezés: Kövecs Ferenc ( 70/704-4057, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). A túrák további részletei megtalálhatók Teljesítménytúrázók Társasága honlapján (teljesitmenyturazoktarsasaga.hu). • április 28., vasárnap: „Mecsek 50, 30, 15, 10” teljesítménytúrák. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Rajt: Zobákpuszta, Vargánya-tanya, 6.00-7.00 (50 km), 7.00-9.00 (30 km), 8.00-10.00 (15, 10 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 1100 Ft/fő (50 km), 1000 Ft/fő (30, 15 km), 800 Ft/fő (10 km); MTSZ, TTT tagsággal, ill. Mecseki Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény. A túrák kerékpárral nem teljesíthetők! Információ: Szabó-Dalecker Ibolya ( 30/846-0285). • április 28., vasárnap: „Kiss György Emléktúra” (34, 18, 10 km). R.: Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület. Rajt: Szászvár, Vadrózsa étterem (Bartók Béla u. 2.), 7.00-9.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 1200, 1000, ill. 700 Ft/fő. Előzetes regisztráció lehetséges április 10-ig (részletek: https://szaszvari-mocorgok-sz-egyesulet.webnode.hu/programok-2019/a2019-04-27-28-kiss-gyorgy-emlektura/). Nevezni a rajtban is lehet 200 Ft-os felárral. Információ: Hang Csaba ( 30/650-5418). • május 7., kedd: Természetbarátok Klubja. Országos Kéktúra – a Zempléni-hegység. Nagy Balázs előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). NYÍLT TÚRÁK ► április 6., szombat: „Megújult keresztény emlékhelyek nyomában III.” (Baranyai Sárga túra 2. szakaszának bejárása + medvehagymás pogácsakóstoló – közös túra a Mecsek Egye-sülettel). Útvonal: Kisnyárád (templom megtekintése) – Kisnyárádi műút – Molnárhegyi-vadászház – Mária-képoszlop – Szabari-erdő – Szabari-erdészház – Erdősmároki el-ágazás (11 km, szintemelkedés: 130 m, könnyű túra). Találkozás: Kisnyárádon a buszfordu-lóban 10.30-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 10-es kocsiállásáról 9.15-kor indul a busz, melyről a Lánycsóki elágazásnál (szemközti oldalon, a faluba vezető utcában lévő megállóban) átszállás a 10.10-kor Kisnyárádra induló buszra. Hazatérés: az Erdősmároki el-ágazástól 14.45-kor indul a busz Mohácsra, onnan tovább 15.15-kor, mely Pécsre 16.10-kor érkezik. Részvételi díj: 300 Ft/fő, mely tartalmazza a kóstolót is. Túravezető: Varga Norbert ( 70/977-1468). ► április 13., szombat: „Megújult keresztény emlékhelyek nyomában IV.” – Mozsgó kör-nyéki barangolás. Útvonal: Szilvási-csárda – Zsibóti-szőlőhegy – Tinódi-völgy – Mozsgó, Szent-kút – Ezüsthárs-tanösvény – Tekeresi-erdő – László-forrás – Sebesi-erdő – Szilvási-csárda (20 km, szintemelkedés: 200 m). Találkozás: 7.20-kor a szigetvári autóbusz-állomáson (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 2-es kocsiállásáról 6.30-kor induló távolsági autóbusszal lehet eljutni). Utazás Szigetvárról a 7.50-kor induló helyi járattal a Zsibóti-szőlőhegyig. A helyi járat jegye elővételben 190 Ft, az autóbuszon 250 Ft. Túravezető: Bíró Gábor ( 30/553-3491). ► április 20.,szombat: „Húsvétvárás Máriagyűdön". Útvonal: Kistótfalu – Akasztó-domb – Máriagyűd, kegytemplom – Siklós (13 km, szintemelkedés: 250 m). Találkozás a pécsi vasútállomáson, a 9.10-kor induló vonatnál. Túravezető: Pál Krisztina /Mediterrán Gyalog-lóklub/ ( 30/742-7188). ► április 28., vasárnap: Tavaszi fotós túra – védett növények nyomában (közös túra a Me-csek Egyesülettel). Útvonal: Hosszúhetény–Nagymező–Arany-hegy–Hosszúhetény. Ta-lálkozás: Hosszúhetény, Vásártér buszmegállóban 9.25 órakor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról 9.00 órakor indul autóbusz). Ami nem kell: térkép, tájoló. Amire szükség lesz: fényképezőgép, állvány, memóriakártya! Hazatérés: Hosszúhetényből 12.32, 14.52 és 15.17-kor indul autóbusz Pécsre. Túravezető: Müller Nándor ( 20/957-5775). ► április 28.,vasárnap: „Ébredező tavak mentén”. Útvonal: Nagyárpád – nagyárpádi sző-lők – nagyárpádi erdő – Pogány – Szőkéd (14 km, szintemelkedés: 170 m). Találkozás: 8.35-kor a pécsi vasútállomásnál a 42-es autóbusz megállójában. Hazautazás Szőkédről a 14.24-kor induló vonattal. Túravezető: Várnainé Meng Hajnalka /Dráva TSE/ ( 30/322-0432). A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► április 13., szombat: Túra a Dráva-parton át a "Béke-szigetére", az elnéptelenedett Révfaluba. Útvonal: Sellye, vasútállomás – Draskovich-kastély, kastélypark – Sellyei-horgásztó – Adráczi-dűlő – Bogdásai-erdő – Mokra – Madraci – Révfalu (kihalt falu, gyönyörű házakkal, még álló harangtoronnyal) – Lóka – Dráva-part – Atak – Drávasztára (20 km, szintemelkedés: 40 m, hosszú túra, de minimális szintemelkedéssel). Találkozás: Sellyén, a vasútállomáson 8.15-kor (Pécsről 7.21-kor indul a vonat, mely Szentlőrincre 7.40-re érkezik, innen 7.43-kor indul Sellyére a vonat). Hazatérés: Drávasztáráról sellyei átszállással 14.15-kor indul busz, mely Pécsre 16.02-re érkezik. Túravezető: Dr. Héjjas Péter. ► április 22., Húsvét hétfő: Emmauszi nyitott pincék Máriakéménden. Könnyű túra, közepes szintemelkedéssel. Táv: 6 km, szintemelkedés: 100 m. Találkozás: Máriakéménden a buszmegállóban 13.50-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról 13.10-kor indul a busz). Hazatérés: Máriakéméndről 18.52-kor indul busz, mely Pécsre 19.31-re érkezik. Részvételi díj: 1000 Ft/fő, gyermek 18 éves korig 500 Ft/fő, mely tartalmazza az egyes pincéknél a borkóstolásokat (gyermekeknek üdítőt), és a vendéglátást. Túravezető: Biki Endre Gábor. ► április 27., szombat: „Születésnapi túra” (128 éves a Mecsek Egyesület) + ehető vadnövé-nyek kóstolója. Útvonal: Kővágószőlős – Hadnagy-tó – Szent Bernadett-kápolna – Kővágótöttös – Hideg-kút – 12. századi műemlék templom – Tótvár (földvár) – volt Tótvári-akna emlékköve – Jakab-hegy – Jubileumi-kereszt – Makra – Sajgó – Cserkút, BioBia portája – Cserkút-tető (közepesen nehéz túra, de Kővágótöttösig kezdőknek is ajánlott). Táv: Kővágótöttösig 6 km, végig 15 km. Szintemelkedés: Kővágótöttösig 110 m, végig 360 m. Találkozás: Kővágószőlősön az Újtelep autóbusz-megállóban 8.55-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 6-os kocsiállásáról 8.30-kor indul a busz). Hazatérés: Kővágótöttösről 11.19-kor indul a busz, mely Pécsre 12.02-re érkezik. Cserkút-tetőtől minden óra 26 perckor indul a 28Y jelzésű járat a belváros felé. Az ehető vadnövények kóstolója 500 Ft/fő, a szülinapos egyesületnek pedig ajándékozzunk 128 Ft-ot (azaz 130 Ft-ot) fejenként! Túravezető: Gayer Éva. ► április 28., vasárnap: Tavaszi fotós túra – védett növények nyomában. Útvonal: Hosszú-hetény–Nagymező–Arany-hegy–Hosszúhetény. Találkozás: Hosszúhetény, Vásártér buszmegállóban 9.25 órakor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról 9.00 órakor indul autóbusz). Ami nem kell: térkép, tájoló. Amire szükség lesz: fényképezőgép, állvány, memóriakártya! Hazatérés: Hosszúhetényből 12.32, 14.52 és 15.17-kor indul autó-busz Pécsre. Túravezető: Müller Nándor. ► május 2., csütörtök: Falujáró túra Bakócára. Látnivalók: templom, Majláth-kastély, Sáfrány Géza Fazekasmúzeum, Fekete István emlékkiállítás, Oázis Presszó (kézműves termékeket forgalmazó vendéglátóhely). Könnyű túra, kis szintemelkedéssel (táv: 6 km, szintemelkedés: 60 m). Találkozás: Bakócán a buszfordulóban 13 órakor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásáról 11.30-kor indul a busz Oroszlóra, onnan a Községháza megállótól tovább Bakócára 12.23-kor). Hazatérés: Bakócáról 15.45-kor indul a busz, mely Godisa, vasútállomás. bejárati út megállóhoz 16 órakor érkezik. Godisa állomásról 16.21-kor indul a vonat, mely Pécsre 17.00 órakor érkezik. Túravezető: Markesz István. A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► április 13. ,szombat: „Nyuszi az erdőben”. Útvonal: Szászvár – volt bányatelep – Vörös-fenyő kulcsosház – Máré csárda (13 km, szintemelkedés: 300 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► április 16., kedd: Túra az egészségünkért – Nagymező virágai. Indulás: a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► április 22., hétfő: Húsvétolás Jocival – Mi van a fészekben? Útvonal: Bodolyabér – Szőlő-hegy – Bánya-tető – Magyarhertelend (fürdési lehetőség). Táv: 9 km, szintemelkedés: 300 m. Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Szabó József. ► április 30., kedd: Túra az egészségünkért – Bánáti bazsarózsák. Indulás: a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► május 5., szombat: „Hétdombos” majális vendégekkel. Útvonal: Máré csárda – Vörösfe-nyő kulcsosház – Balincai-forrás – Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 180 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Gáll László. ► május 7., kedd: Túra az egészségünkért – Mánfai templom. Indulás: a 8.30-as pécsi busz-járattal. Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 telefonszámokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► április 6., szombat: Tavaszi tőzike túra Gyékényesen – jelvénygyűjtő túra. A Dráva mentén fellelhető keményfás ligeterdők virágainak ritka képviselője a tavaszi tőzike. A Gyé-kényestől délkeletre húzódó Lankóci-erdő a Dráva egykori öntésterületén húzódik, és számos védett természeti értéket rejt. A túra végén szalonnasütésre lesz lehetőség az erdőtömbben található erdészháznál. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/377-3393, 82/461-285)! Helyszín: Gyékényestől délkeleti irányban található egykori határőr őrs, időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 6 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► április 6., szombat: Éjszakai túra a zselici Csillagoségbolt-parkban. Fényszennyezés-mentes területen ismerkedhetünk az éjszaka élővilágával és csillagász segítségével az égbolt látványosságaival. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/377-3388, 30/326-9459)! Helyszín: Bánya, Panoráma panzió parkolója, időpont: 19.30 óra (gyülekező 19 óra-kor). A túra hossza: 5 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 1500 Ft/fő. ► április 10., szerda: Gyógyító növények az Ős-Dráva látogató központban. Számos ismert és kevéssé ismert gyógynövényt ismerhetünk meg az interaktív foglalkozáson, lehetőség lesz megkóstolni különféle gyógyteákat is. Helyszín: Szaporca, Ős-Dráva Látogatóközpont, idő-pont: 9.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. ► április 13., szombat: A FÖLD NAPJA – szemléletformálás a mindennapokban. A szabadtéri rendezvény környezetünk természeti értékeire, azok megóvására kívánja felhívni a figyelmet. A látogatókat több szervezet képviselői várják hangulatos és interaktív programelemekkel. Helyszín: Pécs, Tettye tér, a program kezdete 10.00 óra. ► április 17., szerda: Madarász nap a Pintér-kert arborétumban. A madárgyűrűzési bemu-tatón megismerhetjük a madarak vonulásának titkait, testfelépítésüket, tollazatukat. A rész-vételhez előzetes bejelentkezés szükséges ( 30/377-3388)! Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpontok: 9.00 és 11.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra. Részvételi díj: 400 Ft/fő. ► április 27., szombat: Tavaszi kenutúra a Külső-Bédán. A résztvevők először kenutúrát tehetnek a Duna hullámterén található varázslatos Külső-Béda mellékágon, majd a Fehér Gólya Múzeumban érdekes tárlatvezetés keretében ismerhetik meg e gyönyörű madarak életét. A részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges ( 30/846-6020)! Helyszín: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, időpont: 10.00 óra. Részvételi díj: 2-14 éves korig 1900 Ft/fő, 14 éves kor felett 2200 Ft/fő. ► május 7., kedd: DDNP Klub. Az év fája – Merkei Gábor diavetítéses előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17.00 óra. A program ingyenes. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö-vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu