2019. május 269. szám

MECSEK HÍRADÓ 269. szám 2019. május Tenkes teljesítménytúra 2019. április 6. A Dráva Természetbarát Sport Egyesület és a Tenkes Természetbarát Egyesület XX. alkalommal rendezte meg a Tenkes teljesítménytúrát 2019-ben. Felkészülésünk jól sikerült, jelentős munkát végeztünk, hogy bővítsük a támogatók sorát. A régi támogatóink mellé – Balog Árpi utánjárásának köszönhetően – idén még több pincészet ajánlott fel borokat a sorsoláshoz. A pályák ellenőrző bójái már pénteken a helyükre kerültek, az ellenőrzőpontok személyzete is időben kijutott a terepre. A rajthelyre tartva már gondoltuk, hogy idén nem döntünk létszámcsúcsot. Előző nap jelentős mennyiségű eső esett, valamint a túra reggelén köd volt már Pécs közelében is. Reggeli gyors pakolás, eligazítás a rajthelyeken és már jöhettek is a túrázók. Hét órakor Máriagyűdön elrajtoltak a maratoni táv, Túronyban a 30 km-s táv résztvevői. A harminc kilométeresek indulásakor derült ki, hogy a térkép kicsire sikeredett, a többivel szerencsére nem volt probléma… Jövőre visszatér az eredeti mérete ennek a térképnek is! Nyolckor rajtolt a kis létszámú retro maratonosok csoportja a villányi vasútállomásról és kezdtek a tíz kilométeresek Máriagyűdről, valamint idén megpróbáltunk egy igazi kisgyermekeseknek, szép korúaknak való hat kilométeres távot is indítani. A tíz kilométereseknek vezetett túrája is volt. Túronyból a 15-20 km-es távon indulók is ebben az időben kezdték meg a túrát. Jöttek a hírek, a sárga keresztnél nagy a sár… A fotózás szerelmesei a párában elő-előtűnő szőlősorokban és a virágokban találták meg a témát. Dél körül már előbujt a nap is, és ezzel jobb kedvre derült túrázó, rendező egyaránt! Az ellátmány is megfelelt az elvárt „tenkeses” minőségnek: csokik, cukorkák, nápolyi, banán és a már elmaradhatatlan zsíros kenyér – a távok függvényében. Elfogyott több mint 110 kg kenyér a Gyűdi pékség kiváló termékéből, 20 kg zsír és ugyanennyi hagyma. De volt rámás-mézes kenyér is. Voltak narancsos és epres italok, valamint a „hegy levének” minden árnyalata. Borból idén is fogyott rendesen: 146 liter ment le a torkokon. Volt tramini, sauvignon, portugeiser rosé és portugeiser, jó „huzata” volt a túrázóknak… Támogatóinknak köszönhetően kisorsolásra kerültek: pólók a Partner Kft jóvoltából, közel 40 üveg minőségi bor a Gergen birtok, Maczkó pincészet, Ősi Gábor pincészete, Riczu Tamás borászata, Siklósi Borbarátnők Borrendi Egyesülete, Szőlőskert borozó, Tollas pince felajánlásaiból. A csokikat a Tom Market bolthálózat harkányi boltja adta. A Kisharsányi Család és KarrierPONT vállalta a menetutasítások készítését, nyomtatását. A vezetéses 10 km-s túra résztvevőnek nevezési díját és a túravezetést is ők fizették. A siklósi vár ajándékai: emlékplakettek, kártyák, kiadványok, könyvek, térképek. A harkányi fürdőben kedvezményes, délutáni fürdési lehetőséget sajnos csak heten vették igénybe. Ez egy kicsit későn lett meghirdetve. A rajthelyeket idén is ingyen használhattuk a siklósi és a túronyi önkormányzatnak köszön-hetően. Köszönet az önzetlen támogatásért! A rendezői gárda a Dráva TSE és a Tenkes TE tagjaiból, barátaikból, segítőikből állt, de jöttek diákok (3 fő) a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskolából is. Idén 55 főből állt a csapat. Köszönet mindenkinek a munkájáért! atiKA 36. „Mecsek 50” teljesítménytúra 2019. április 28. Változatos időjárású április végét éltünk meg. Őszies, esős napok váltották egymást nyárias, közel harminc fokos meleg napokkal. Talán a kiszámíthatatlanság, talán a vasárnapi időpont, talán a hétvégére jutó bőséges túrakínálat okán, az idei évi az elmúlt évek egyik legalacsonyabb részvételi létszáma volt. Keressük az okokat. Összesen 200 fő túrázó és 25 rendező részvételével rendeztük meg 36. alkalommal a Mecsek 50 teljesítménytúrát. 29-en indultak az 50 km-es távon, 56-an a 30 km-esen, a rövidtávokon (15 és 10 km) pedig együttesen 97-en. Idén új távot is indítottunk, 5 km-en, ezen 18 fő és Szofi kutya indult. A legidősebb résztvevő 80 éves, a legifjabb nevezett résztvevő 4 éves, és volt még egy „aprónép” is, aki anyukáját a „hátiputiban” kísérte. A túrázók többsége elégedetten ért vissza a célba. Voltak persze eltévedések is, és félreértések, de a kellemes élmények, úgy érezzük, túlsúlyban voltak. Mi, a Mecseki Kóborlók szakosztály tagjai és barátaink igyekeztünk idén is a lehető legjobban előkészíteni és lebonyolítani a túrát. Túránk rajt-cél helyén, a Vargánya tanyán, mint az újraélesztés alatt álló vándortáboros mozgalom táborhelyén, folyamatos a fejlődés. Újraállítják a nagysátrakat, szabadtéri fa asztalok és padok, járdák teszik egyre komfortosabbá az udvart. Jó érzés ebben a szép környezetben túrát rendezni. Köszönjük a megyei szövetségnek, hogy lehetőségünk volt a rendezésre. Köszönet a Kóborlóknak és barátaiknak, családtagjaiknak, akik a rajtban és a pontokon egész napos munkájukkal helyt álltak. Volt, aki részt vett az előkészületekben, bejárásokban, bevásárlásban, finom süteményt készített, amit két ponton kínáltunk a hosszabb távokon indulóknak, volt, aki a pontokon fogadta a túrázókat. Dicsérendő a rajt-célban azoknak a munkája, akik a kenyereket kenték, készítették a finom salátákat és teákat, indították és érkeztették a túrázókat. Köszönet illeti a Hétdomb Természetbarát Egyesület tagjait, akik Őri Zsuzsi vezetésével segítették munkánkat, a Vörösfenyő kulcsosházban működtettek ellenőrző pontot. Végül, de elsősorban köszönjük a túrázóknak, hogy eljöttek, nélkülük a 36 éves sorozat létre sem jöhetett volna! Jövőre Veletek ugyanott!? Szabó-Dalecker Ibolya Mecseki Kóborlók Szakosztály Húsvét a Mecsekben Szép szokás, hogy húsvétkor a családok meglátogatják egymást és együtt töltik el az ünnepet. Még jobb, ha ezt összekötik egy kirándulással, túrával, élvezve egyúttal a tavaszi ébredő természet szépségeit is. Úgy döntöttünk, hogy idén húsvétkor Büdös-kúton találkozunk. Így történt, hogy népes családommal, 23 fővel, köztük 7 kisgyerekkel szombaton reggel elindultunk a hegyre. Szerencsére a böjti szelek már nem fújtak, gyönyörű tavaszi időben, vadvirágokkal tarkított erdei úton értük el a kirándulóközpontot. Meseszép volt az erdő! Mindannyiunkat elbűvölt a kulcsosház, az esőbeálló, a forrás, a kis híd látványa, ahogy leereszkedtünk a völgybe. Először a közeli természetbarát emlékhelyet látogattuk meg, ahol a szikla tövében a fakereszt alatt a gyerekek pár szál virágukat, mi pedig emlékeinket rendezgettük. Visszatérve a kulcsosházzal ismerkedtünk. A gyerekek még nem láttak ilyet. A mesékből megismert erdei kunyhóra hasonlít leginkább. A következő esemény természetesen a nyuszi várás volt. Rövid figyelemelterelés után az erdőbe kicsempészett fészkeket keresték nagy-nagy izgalommal. Persze kisebb-nagyobb segítséget kaptak a keresésben. Nagy volt az öröm, amikor az avar között a medvehagymák tövében előkerültek a fészkek. Az ilyenkor szinte kötelező ajándékok – fiúknak labda, lányoknak ugráló kötél stb. – mellett persze „ipari mennyiségű” csoki és mindenféle finomság. A játékokat persze ki kellett próbálni, így a férfiak nagyot fociztak a lejtős talajon, a lányok ügyességi játékokat szerveztek, helyet csinálva ezzel a várva várt húsvéti lakomának. Sonka, tojás, hagyma, torma, kőrözött, friss kenyér. Ennél finomabbat nem lehet elképzelni sem! Rövid szieszta után aztán lassan elindultunk hazafelé egy csodálatos nap összes emlékével és élményével gazdagodva. Még el sem hagytuk a völgyet, amikor a gyerekek azt kérdezték: Mikor jövünk megint….? Tudjuk, hogy ezt a szép kirándulást segítség nélkül nem sikerült volna így megrendezni. Ezt a segítséget Varga Jenőtől kaptuk meg, aki elejétől a végéig igazi önzetlen természetbarát házigazdaként gondoskodott rólunk! Élménybeszámolóként ez a pár sor azért is íródott, hogy családunk valamennyi tagja nevében újra és így is nagyon megköszönjünk mindent! Egyben mindenkit bíztatunk arra, hogy ebben a csodálatos környezetben fekvő kirándulóközpontot feltétlenül keresse fel, ismerje meg, akár – mint ahogy mi is tettük – válassza egy ünnepi program helyszínéül. Karádi Károlyné Bevittem kollégáim az erdőbe… Tavasz van…, éled a természet…, szirmot bontanak a virágok…, frontok jönnek-mennek…, fáradtak vagyunk…, dolgozni kell…, kihagy az agy…, mindig ez a rohanás…, sokszor csak nézünk ki a fejünkből, semmi sem megy úgy-igazán. Tavasz van. Folyton csörög a telefon. Türelmetlenség a túloldalon, feszültség innen. Határidő. Megint telefon. Rossz hír: határidő van, de a számítógépek két napig nem fognak működni. Programszünet! Ez mégis jó hír: alkalom adódott így egy kis összetartásra! Azonnali szervezkedés, csoportgyűlés, közvélemény-kutatás. Utasítás: kötelező szabadság! Tavasz van! Autó indul ½ 8-8 körül. Szendvics (napi adag), szalonna, hagyma, fejenként 2 liternyi folyadék + üres, könnyű palack forrásvíznek, kullancsriasztó, váltócipő-ruha, hátizsák. Parkolóban eligazítás: most vegyünk vissza a mindennapi tempóból, lassítsunk! Lássuk meg mindazt a szépet, ami mellett a szokott tempóval elrohannánk. Meg sem látnánk! Célunk nem az út vége. Fedezzük fel kis hazánk aprócska, még meglévő kincseit. Fedezzük fel, de vigyázzunk rájuk! Hatalmas élmény a lakkcipőhöz szokott lábaknak a cuppogós sár. „Ha én ezt tudom…” Nyugalom, csak az eleje ilyen! Bevezető. Visszafelé jövet – jó esetben – már száraz lesz. Acsalapu, medvehagyma, foltos kontyvirág, illatos hunyor már terméssel, erdei szamócavirág, madárdal, jó levegő, források, Kőlyuk-barlang, patak-víz-csobogás. Átkelések, vízesés, seggre esés, tetaráta gátak (Szalajka-völgy?). Annál is szebb! Meleg-mány. Kolléganőknek anyák napi ajándék: Anyák kútja. Forrás hölgykoszorúban, csoportkép. Visszafelé zápor. Árpád-kori templom. Átmegyünk a Kelet-Mecsekbe. Zobákpuszta – Kisújbánya erdei út mellett láss csodát! Bánáti bazsarózsa!!! Cigány-hegyre fel! Szárazon. A tetőn villámlás, jégeső, jól jön a kilátó védett pihenője. Vihar után panoráma-fotózás. Pipál az erdő. Tiszta időben láthatnánk a balatoni hegyeket is (?) Cigány-hegyről le. Sárosan! Ferde-vízesés. Csepegő-szikla. Faluséta. Uzsonna. A társaság egyre csendesebb. Megfogta őket az üres falu „zaja”. Nincs elektro-zaj, nincs motorzúgás, nincs nyüzsgés, nincs számonkérés, még vasalt nadrág sincs. Van viszont bőven feldolgozandó élmény: kép, illat, íz, „erdei zene”. Ezeket csak az tapasztalhatja meg, aki bemegy az erdőbe… Hazafelé még egy ráadás: felhőszakadás, dupla szivárvánnyal! Úgy látszik ezt még megérdemeltük a tartalmas nap zárásaként. (Kell egy kis (á…) program szünet, időnként mindenkinek!) Korcz Miklós Hétdomb TE Túra vörös homokkő és kővé vált násznép mellett Hogy milyen csodákat rejtenek a hazai hegyek is...!?! Nem is gondoltam volna, hogy a Mecsek egyik oldala gyönyörűséges vörös homokkőből van, és egészen különleges, kavicskő oszlopok is megfigyelhetők egy kis hegymászás után. Meg persze a panoráma is pazar. Körtúra guggoló tölgyfák között, vörös szikla-lépcsőn és medvehagyma tengerben, irány a Jakab-hegy! Hol található? Magyarországon, Baranya megyében, a Mecsek nyugati oldalán, a 6-os út mentén Szigetvár és Pécs között, Cserkút vagy Kővágószőlős településről indulva. Egy körtúrát mutatok, de számtalan más variációban is bejárható ez a túraút, akár Pécsről indulva is. Mi Cserkútról indultunk. Ide akár busszal is ki lehet menni, akkor vagy a 6-os úton a "Cserkúti csárda" nevű buszmegállónál kell leszállni és besétálni a faluba, vagy ha bemegy a busz, akkor a „Cserkút forduló” nevű buszmegállóban. Autóval a 6-os útról lekanyarodva kell bemenni a falu központjába. Cserkút és környéke ősidők óta lakott hely volt. A felszínre került régészeti leletek is bizonyítják, hogy már a kora vaskorban is éltek itt emberek, és a római korban is számos villa épült. Az uránbányászati célú ipari kutatás Cserkúton 1953-ban kezdődött. Az ötvenes évek végétől a nyolcvanas évek végéig folyamatos volt a környéken az uránbányászat. A kitermelés gazdaságtalansága miatt 1996-ban leállt a termelés és 1997-ben végleg bezárták a bányát. Ezután kezdődött meg az üzemi építmények elbontása, a rekultiváció. Az Árpád-kori román stílusú templom 1270 és 1290 között épült. A fazsindelyes templom főhomlokzata délen volt, ezt jelzi a bejárati kapu és a fölötte lévő három kis ablak. A 14. században tornyot építettek hozzá. A tűzvész miatt elpusztult egykori festményeket restaurálták, ezek és Prokop Péter papfestő alkotásai a homlokzatot és a templom belső falait díszítik. A templom mellett még megtekinthető pár nagyon régi, vörös homokkőből faragott sírkő is. Cserkút rendezett, szép falucska. Csinos porták, felújított, mutatós házak – nagyon kellemes meglepetés ezen az eldugott helyen. És sok vendégház is van, ezért aki több napra jönne, rengeteg lehetőség közül választhat. A falu központjában több útbaigazító tábla is található, jól ki van táblázva tehát, hogy merre is induljunk. Irány a Jakab-hegy! Keskeny utcákon indulunk felfelé, majd ahol véget ér Cserkút, és már látszik Kővágószőlős templomának tornya is, na ott kell befordulni a hegy felé a kék háromszög jelzést követve. Akár itt is parkolhatunk az út szélén, de igazából nem nagy távolság a falu, nem érdemes feljönni idáig autóval. Nagy táblán tájékozódhatunk a környékről és a Dél-Dunántúl látnivalóiról, aztán innen már kezdődik a természet, a vadon, és az egész természetvédelmi terület. A hegy a földtörténeti ókorban alakult ki, a meredek, déli oldalát jellegzetes vörös színű, perm és triász időszaki homokkő alkotja, amelyre később több helyen is kovasav tartalmú, gejzírkitörések által összecementálódott kőzet rakódott. A kocsiút egyenesen a hegy felé vezet. Körülöttünk alacsony tölgyfák, a talpunk alatt pedig vörös, sziklás, köves talaj. Van egy-két elágazás út közben, hol balra kell fordulni, hogy jobbra, de mindig kövessétek a kék háromszöget, ami jól látszik a fákon. Sőt, a kanyaroknál nyíl is jelzi a helyes irányt. Az emelkedőkkel a talaj is durvul, a kellemes erdei keréknyom és túraút átváltozik hegyi, köves, sziklás úttá. Ilyen terepre nem árt a bokát is jól tartó túrabakancs, de minimum egy jobb sportcipő, „kis csinosban” senki se vágjon neki a hegynek. (Találkoztam én már máshol flip-flop papucsosokkal is...) A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található. A geológiai értékekben bővelkedő vidék különleges élőhelyekkel büszkélkedhet, mint pl.: rekettyés-tölgyesek, sisakvirágos tetőerdők, szurdokerdők és mészkősziklagyepek. Zoológiai szempontból a rovarok közül a fokozottan védett nyugati őszitegzes és a magyar tarsza, madarak közül a haris tekinthető kuriózumnak. Igen, ez a keskeny kis ösvény még mindig a helyes turistaút. Aztán egy éles jobb kanyar és már nem vagyunk messze az első látnivalótól: hatalmas vörös, homokkő sziklák, ez a „Sas-fészek”. Egykor kőbánya működött itt, a vörös homokkövet építőanyagnak, lépcsőfokok, járdakockák, sírkövek, keresztek és malomkövek készítéséhez használták fel a hegy lábánál lévő települések kőfaragói. Mára a rég elhagyott kőbányát a természet visszahódította és ma már tájvédelmi körzet. De hogy a sziklafalakon vannak-e sasfészkek és költenek-e sasok? Erről ellentmondásos információkat találni. Meg kell nézni saját szemmel. A homokkő jellegzetessége, hogy az elegyrészek szabad szemmel megkülönböztethetőek. A szemcsék lehetnek lekerekítettek, vagy szögletes alakúak. Jellemző a szemcsék osztályozottsága, ami a szállítóközeg energiájának változásától függ. A homokkövek leggyakrabban réteges szerkezetet mutatnak. A homokkő színe az elegyrészek minőségétől függ. A szín változhat a világos sárgától a vörös árnyalatokon át a zöldes és feketés megjelenésig. A vöröses elszíneződést a vastartalmú elegyrészek okozzák. A homokkövek a rétegzettség mentén jól hasíthatók, faraghatóságuk a kitöltő agyag minőségének függvényében változik, a magas kovasavtartalmú homokkövek felületét pattintással alakítják. Felülete a szemcsézettség miatt nem csiszolható, csúszásgátló tulajdonságát kihasználják A kvarcszemcsék miatt csak különleges szerszámokkal fűrészelhető, a kitermelés szaggatással és kőzetkímélő robbantással lehetséges. Itt van a túra legizgalmasabb része! Az ott a túraút. Hol? Hát ahol sikerül. A sziklák szélén, a lépcsőzetes köveken, kicsit feljebb, kicsit lejjebb. Kicsit meredek, de fantasztikus! Viszont a kilátás már lenyűgöző déli irányba. Lent Cserkút és Kővágószőlős, tiszta időben a horvátországi hegyekig is ellátni. Azért egy kapaszkodó vagy lánc nem ártana, de így is át lehet jutni. A túrajelzés pedig mutatja, merre haladjunk tovább. Ha túljutunk a sziklás részen, ismét egy erdei szakasz következik, kidőlt fákon való átmászással, és lihegős emelkedővel. De már nincs sok hátra, hamarosan felérünk a hegy „tetejére”. Fent becsatlakozunk az országos kéktúra útvonalába, és itt már széles túrautak vannak. Majd jobbra folytatjuk az utunkat, de előtte érdemes kb. 100 métert elmenni balra is, ugyanis ott található a vaskorból származó több száz halomból álló sírmező. A Jakab-hegyi, kora vaskori erődítmény lakói a földváron kívül temették el halottaikat. A halomsírok között 1-1,5 és 3-4 métereseket is találhatunk. Visszafordulva haladjunk tovább, a táblák jelzése alapján a Zsongor-kő irányába. Tavasszal az erdő alja illatos medvehagymával van teli. Az országos kéktúra tábláján beazonosíthatjuk, hol is járunk: alul, a piros vonallal jelölt rész közepénél. Az egész, pirossal jelölt szakasz egyben egy picit hosszú lenne, hiszen a DDK-04 szakasz Gálosfa és a Harsányi-kereszt között 93,1 km hosszú (szintemelkedés fel 3074 m, le 3169 m), de érdemes kicsit túrázni a kék körön, hiszen országunk legszebb részein halad keresztül. Az elágazásnál padok, asztalok. Balra a Jakab-hegyi pálos kolostor romja található, ami sajnos a magyar–török háborúk során számos más pálos kolostorral együtt lakatlanná vált, ám 1736-ban helyreállították. 1828-ra megint kiürült, azóta épülete összeomlott, falai jórészt már csak váll- vagy derékmagasságig állnak. Romjain az 1970-es évek végén, valamint 2006–2007-ben állagmegóvó munkálatokat végeztek, illetve környezetét is rendezték, így ma könnyen látogatható. Jobbra pedig a Zsongor-kő kilátó található. De van itt más is. A Jakab-hegyi remetebarlang a Zsongor-kő felső szintjének egyik sziklájában, körülbelül 560 méter tengerszint feletti magasságban található, gyakorlatilag a Jakab-hegy délnyugati peremén. Kialakulása valószínűleg tektonikus eredetű, de feltételezhető, hogy egykor mesterségesen is tágították. Nevét a közhiedelem után kapta, miszerint a Jakab-hegyi pálos kolostor egyik szerzetese építette és lakott benne. A barlangok általában a csapadékvíz hatására, jól oldódó mészkövekben keletkeznek. Homokkőben – mint itt – igen ritkák. A változó keménységű kb. 200 millió éves tengeri homokkő a belső erők, pl. földrengés hatására összetört, és egyes nagyobb tömbjei az alsó puhább részek kimállása következtében kibillentek eredeti helyükről. Valószínűleg így alakult ki ez a barlang. A barlang mellől egy meredek sziklalépcső vezet le a Zsongor-kő kilátójához, amely a Mecsek Egyesület által 1892-ben lett vaskorláttal biztonságossá téve. A „Jakab-hegyi homokkő” alkotta sziklaalakzatot 1943-ban nyilvánították megyei jelentőségű természetvédelmi értékké, majd 1978-ban a teljes terület védelem alá került. A barlang bejáratánál és a környékén többfelé is jól látható a vörös „Jakab-hegyi homokkő” keresztrétegezettsége, amely az áramló tengervízben, a partszegélyeken való üledéklerakást jelzi. Csodálatos panoráma tárul elénk déli irányba. Messze a horvátországi hegyek, előtte az apró falvak, zöld mezők, erdők. Valahol ott kanyarog a Dráva, és látszik a Villányi-hegység is. A csodálatos panorámát nyújtó kőhöz egy szomorú történet (legenda) kapcsolódik: A hódító török elfoglalta a Jakab-hegyet is, s onnan járt portyázni a környékre. A hegy alatti Szőlősön élt egy Zsongor nevű legény, akinek kedvesét a török basa elraboltatta, s a hegytetőn lévő várban őriztette. Zsongor egy zivataros éjjelen lóra kapott bajtársaival, s megpróbálta kiszabadítani kedvesét, de az őrség – felfedezve őket – nyomukba eredt. Zsongor – ölében kedvesével, látva, hogy nem menekülhetnek el – megsarkantyúzta lovát, s a Jakab-hegy kiálló sziklájáról a mélybe ugratott, s mindketten meghaltak. Azóta hívja a nép a sziklát Zsongor-kőnek. Azért egy kellemes hétvégén lehet, hogy nem egyedül leszünk a Zsongor-kőnél, hiszen a Jakab-hegy elég népszerű kirándulóhely, és a kilátó „könnyen” megközelíthető mind Pécs, mind Cserkút-Kővágószőlős irányából. A hatalmas sziklákon pedig jó megpihenni, akár piknikezésre is alkalmas a hely. De egy „csúcs-csoki” elfogyasztására mindenképpen. Tanösvény is van, melynek tábláiról érdekes információkat szerezhetünk a Jakab-heggyel kapcsolatban. Ha kigyönyörködtétek magatokat a kilátásban és kipihentétek a felmászás fáradalmait, valamint a pálos kolostor romjait is megnéztétek, indulhatunk vissza lefelé, egy darabig ugyanazon az úton, ahol feljöttünk. Tehát vissza a kék háromszög irányába, egy elég meredek lejtőn. Aztán következnek a vörös homokkő lépcsők visszafelé is, és a Sasfészek nevű valamikori kőfejtő. Az út egy helyen elágazik, a kék kereszt irányába is el lehet menni, az is a piros háromszög útját köti össze a kékkel, vagy tovább ereszkedhetünk a kék háromszögön is, nem lesz nagy kerülő. Egyszer csak egy hajtűkanyar jobbra, és máris a piros háromszög által jelzett úton vagyunk. Fölfelé is láthattuk ezt az utat, sőt fölfelé itt figyelni is kell, hogy melyik irányba akarunk tovább menni, melyik háromszöget választjuk. A piros háromszögön pedig hamarosan megérkezünk a nagyon különleges Babás-szerkövekhez. Az első hatalmas csoporthoz le kell térni az útról balra, de megéri! Ezeket a sziklákat figyeljétek az útról. A Babás-szerkövek az évezredek során az erózió koptatta homokkőből formálódott kőtornyok, amelyek a déli, meredek, sziklás részeken sorakoznak. A Babás-szerkövek anyagát a benne található kovasav védte meg az eróziótól. És ez itt már egy másfajta üledékes kőzet: a kavicskő. A kavicskő vagy konglomerátum az üledékes kőzetek csoportjába tartozó kőzetféle. Általában a kiinduló kőzet feldarabolódása után a szállítódás során lekerített szemcsékből álló, cementálódott extrabazinális üledék. Szemcsemérete 20 centiméter és 2 milliméter közti. A konglomerátum szó jelentése is erre utal, mivel a fogalmat a különböző eredetű elemek halmazára használjuk általában. A konglomerátum rétegekben látható nagy kavicsok anyaga kvarc (fehér), régi vulkáni kőzet, kvarcporfir (vörös és foltos), valamint egyéb ősi, kemény, ellenálló kristályos kőzet. Tovább haladva a turistaösvényen, hamarosan további kőtornyokat találhatunk. A Mecsek hegység déli lejtőjén vörös színű homokkőből „épült” különös formájú groteszk emberi alakokat idéző, rőt színű sziklacsoport: a Babás-szerkövek vonulata magasodik a fák koronája fölé. E különös csengésű név a sziklák bábuszerű alakjára és talán pogány elődeink áldozati helyére (szerkő = oltárkő) utal. Furcsa alakzatukat azonban nem emberkéz formálta. És következzen a Babás-kövek legendája: A Jakab-hegy alján, a faluban élt réges-régen két gazdag család. Ezek szakadatlanul versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét házból kizavarták, bántalmazták. Ekkor megátkozta őket: "Váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni!". Mindkét gazdának egy-egy leánygyermeke volt. Egy napon mentek férjhez. Az egyik ház lakodalmas népe ezúttal megelőzte a másikat. Már jöttek vissza a Jakab-hegyi barátok templomából, ahol az esküvő volt, amikor a másik még csak fölfelé tartott. Éppen ott találkoztak, ahol a mély szakadék felett a legkeskenyebb volt az út. Egyik vendégsereg sem akart kitérni a másik elől. Az egymással versengő örömapák egyszerre szólaltak meg: "inkább váljuk kővé, de ki nem térünk!" Ebben a pillanatban az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Azóta is ott állnak sorban a hegyoldalon. A kőzet szerkezete a sziklák alján (több méteres szakaszon) egyneműnek látszik, felül azonban jellegzetesen keresztrétegzett. A kőzet jellegzetesen vörös színe a meleg, sivatagi éghajlatú vidékek kőzetanyagára jellemző. Azt hogy e kőzet keletkezésének idején e térségben is sivatagi éghajlat uralkodott, a permi homokkő konglomerátum sorozatából származó különféle trópusi növénymaradványok is megerősítik. A kőzet anyagának és szerkezetének e jellegzetességei a kőzet keletkezésének körülményeiről vallanak. A földtörténet ókorában a térségben az idősebb képződmények lepusztult kőzetanyagából hatalmas tömegű törmelék halmozódott fel. Minthogy a törmelék kismértékben koptatott és különféle szemcsenagyságú, valószínűleg kis távolságból szállítódott oda. Az íves és átlós irányú rétegezettség pedig a folyami és delta jellegű fel-halmozódásról tanúskodik, arról hogy az üledékképződés szakaszosan ment végbe. Itt sorakozik a násznép időtlen idők óta a hegy oldalában, kikandikálva a fák lombja fölött. Természetesen a Babás-szerkövektől is csodás panoráma tárul elénk a Cserkúti-medencére és a távolban a hegyekre. Az itt látható durva konglomerátum kb. 220 millió éves, az előrenyomuló triász kori tenger partszegélyi üledéke. A belső földtani erők hatására e rétegek a kréta időszakban (kb. 100 millió éve) felgyűrődtek, és hatalmas boltozat alakult ki. Ennek egykori legmagasabb része a külső erők hatására lepusztult, helyén ma egy medence található, ebben helyezkedik el Cserkút község. A konglomerátum boltozat két szárnya megmaradt, a déli szárny alkotja a cserkúti dombsort, az északi szárny pedig a Babás-szerköveknél található. Innen jól megfigyelhető a rétegek enyhe északi dőlése is. A tanösvény egyik tábláján található rajzon jól megfigyelhető, milyen földtani rétegekből áll a Mecsek és környéke. A Babás-szerkövek mellől a piros háromszög jelzésen indulunk tovább a Jubileumi kereszthez. A Jubileumi kereszt a Jakab-hegy déli oldalán, a babás szerkövek legnyugatibb sziklaalakzatán áll. A jubileumi szentév emlékére 1934-ben, Csáki Benjámin helyi plébános kezdeményezésére került sor a kereszt felállítására, melyet Popilla Mihály cserkúti kőfaragó mester készített és Bátor Károly helyi káplán szentelt fel. Helybeli fuvarosok darabokban vitték fel a helyszínre. A kereszt Kővágószőlős egyik jelképe – óvóan őrködik a falu felett. Csáki Benjámin kővágószőlősi pap emlékére A Mecsek oldalán, a Nászkövek felett, Ott áll magányosan egy hófehér kereszt. Már régóta ott áll, lehet ötven éve, Mikor felhelyezték a Nászkő tetejére. Itt lent a faluban, élt egy jámbor, jó pap, Ki a mennyek felé mutatta az utat. Minden jövedelmét a szegényeknek adta, Sose volt még községnek ilyen jószívű papja. Saját költségéből az Isten dicsőségére, Keresztet állított a Nászkő tetejére. Mondván, hogy a kereszt messzire látszódjon, Aki reá felnéz Istenre gondoljon. A kereszt mellett, alacsony tölgyfák között ismét lehetőség van megpihenni kicsit, elmélkedni és álmélkodni a kilátásban. A túra során utoljára, mert innen már csak lefelé vezet az út. Aztán egy kicsit érdekesen mohás ösvény visz vissza a túraútra. A piros kereszt felé fordulva rövidíthetünk lefelé, bár elég meredeken lejtős a rövidebb, összekötő út. Aztán a piros négyzettel jelölt úton ereszkedünk le a faluba, Kővágószőlősre. A túraút aljánál a falu szélén táblák jelzik a természetvédelmi terület kezdetét, és itt olvasható az „Erdő fohásza” is. Ennek a körtúrának pedig itt ér véget az erdei része. De látnivaló lesz még a faluban is. Kővágószőlős környéke időszámításunk előtt 1100 (!) óta lakott, a hegytetőn a kora vaskori nép temetkezési helye ismert régészeti lelőhely. Egymást váltották itt a kelták, rómaiak, és a népvándorlás korának népei, melyeknek jól védhető központja volt a Jakab-hegyen található avar kori földvár. A korai magyar középkortól a falu a Szent István által alapított pécsi püspökséghez tartozott, aminek köszönhető a román kori templom építése. A község egyik szembetűnő jellegzetessége a helyben kitermelt vörös homokkő építészetben elnyert nagy szerepe. A temető több évszázados síremlékei, de a napjainkban felújított épületek, kerítések is jórészt ebből készültek. Feltűnőek még a faluban a házak mellett található hatalmas, díszes istállók, ami a régvolt gazdagságra utal. Az egykori általános iskola épületében bányászati kiállítást rendeztek be az uránbánya működésével kapcsolatos tárgyakból, dokumentumokból. A kiállítás helyiségeiben a kutatófúrások, a vájatmélyítések során felszínre került kőzetek gyűjteménye látható, fényképek, iratok és egyéb tárgyak társaságában. Az udvaron még egy bányajáratot is imitáltak, itt egykori bányamentő (mozdony vontatta speciális csillék) és különféle gépek találhatóak. Legjelentősebb műemlék a faluban a még ma is tekintélyt parancsoló Sarlós Boldogasszony Plébániatemplom, a XIII. századból származó tornyával, amelynek több szintjén is megfigyelhetőek a román ikerablakok, kosáríves kapuját pedig íves oromzat díszíti. Az épület mai formáját az 1763–1772 között folyt átépítés során nyerte el. A középkori egyhajós templomot a torony kivételével lebontották. Ezt a nyugati tornyot megmagasították (ma 35 méter) és mögé nagyméretű egyhajós templomot építettek. Az építkezést a birtokos pécsi székesegyház káptalanja végeztette, mivel Kővágószőlős egyik fontos központjuk volt, elsősorban jelentős szőlőművelése következtében. A templom déli kapuján felirat található: Exaltata est Sancta Dei Genitrix 1512 (Felmagasztaltatott az Isten Szent Anyja 1512). Egy középkori háromosztatú, pincés épület már a XV. században is állt a templom mellett, de a XVII. század végén lebontották. Az 1772-es templombővítés, barokk átépítés során a habarcskeverő- és mésztároló gödrök alapozásához még felhasználták a pince kőfalait. A jelenlegi épület mérete és szerkezete, a kemence és valószínű szemeskályha léte, a XV–XVI. századi templomhoz való közelsége jómódú, a falu életében jelentős szerepet betöltő tulajdonost feltételez: az épület korábban paplak lehetett. Tovább sétálva az úton pedig visszajutunk Cserkútra. Hát ennyi volt a kör, nagyszerű, minimum fél napos kirándulást lehet itt összehozni érdekes kövekkel, érdekes történetekkel és lenyűgöző kilátásokkal. És mindez semmibe sem kerül, csak egy jó nagy levegőt kell vennünk, és nekivágni! Ha erre jártok, ne hagyjátok ki! (Az információk a hegyen található táblákról, valamint wikipedia, a www.turautak.com, a kirandulastippek.hu, www.kovagoszolos.hu oldalakról és a Kövirózsa tanösvény letölthető füzetéből származnak.) (Forrás: kirandulo.reblog.hu) Új kilátó a Zengőn Új kilátó épül hamarosan a Zengő csúcsán, ahol jelenleg egy leromlott állapotú beton¬építmény fogadja a turistákat. Ha minden jól megy, az év végi Zengő-túrára át is adják a kilátót. Közösen nyert pályázatot Pécsvárad Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat a Zengő turisztikai fejlesztésére, melynek keretében a régi betonkilátót is megújítanák. Az új kilátó terve már évekkel korábban felmerült, akkor azonban civil szervezetek tiltakoztak ellene, úgy vélték, az építkezés jelentős környezetkárosítással járna. Olyan javaslat is elhangozott, hogy esetleg a Zselicben lenne érdemes megépíteni a kilátót. Mostanra azonban sikerült megegyezni minden érintettel, tehát mind az önkormányzati, az állami és a civil oldal támogatja a terveket, tudtuk meg Zádori Jánostól, Pécsvárad polgármesterétől. Az építkezés még nem kezdődött el, jelenleg a tervezési fázis folyik, hamarosan kész lesznek a látványtervek. A kilátó nem fából fog készülni, hanem fémszerkezetű lesz – tájékoztatott Zádori János. Azért az utóbbi mellett döntöttek, mert a fém sokkal ellenállóbb az időjárási elemekkel szemben, mint a fa, így tudják biztosítani azt is, hogy illetéktelenek ne rongálhassák meg az építményt. Az új kilátó fenntartása így gazdaságosabb lesz. A polgármester azt is elmondta, hogy az épülő kilátó alapterülete hatszor hat méteres lesz, valamint az eredetinél öt méterrel magasabbra tervezik. Erre azért van szükség, hogy az évek alatt megnőtt fák ne takarják el a kilátást. A jelenlegi építmény egy geodéziai pont, vagyis a helymeghatározásban van szerepe, a tervezés során természetesen azt is figyelembe vették, hogy ezt a funkcióját a későbbiekben is megőrizze. A tervek szerint a következő Zengő-túrán – esetleg már előtte is – a megújult kilátó várja majd a természetkedvelőket. A Zengő-kilátó az 1980-as években épült, eredeti funkcióját tekintve nem is kilátónak, hanem geodéziai mérőtoronynak, de hamar megnyitották a turisták előtt. Az új kilátó építése egy nagyobb projekt része, amelynek keretében egyéb turisztikai fejlesztéseket is terveznek a környéken. Az elmúlt években a pécsváradi önkormányzat jelentős fejlesztéseket hajtott végre a Dombay-tó környékén, a fennmaradó munkákat viszont szintén ennek a pályázatnak a keretében valósítják meg, amelyekre már csak a közbeszerzést kell kiírni. Emellett egy, a tájba illeszkedő látogatóközpont építését is tervezik a tó partján, ahol a környék nevezetességeiről és turistaútvonalairól kaphatunk majd tájékoztatást. (Forrás: bama.hu) Túraajánló Túra Terecsenybe, Sasrétre és Bőszénfára (Megújult keresztény emlékhelyek nyomában V.) Május 18-án, szombaton ha nem is zarándokútra, de egy szép túrára várunk, melynek során érintjük a Sasréten található Mária szobrot, melyet 2017. október 8-án áldott meg megyéspüspökünk. A Terecseny – Sasrét – Bőszénfa túraútvonal a Zselic szelíd, erdős lankáin vezet keresztül. Az útvonalon két magasabb dombot „gyűrűnk le”, de amúgy egy könnyebb erdei séta vár, tele gyönyörűségekkel. Terecseny közelében meglátogatjuk az Aligvár-forrást, és a mellette lévő Balogh István emlékére állított emlékkövet. Aki szeretne, útközben szedett virágot is tehet rá. Onnan jelzett turistaúton jutunk el Sasrétre, ahol megtekintjük a Mária-szobrot. Akinek kedve van, rövid sétát tehet a közeli Almás-forráshoz, az ősbükkösbe és az erdei iskolához. Aki fáradtabb, leülhet a közeli pihenőre falatozni. Kb. 1 órakor indulunk tovább Bőszénfára a piros kereszt turistajelzésen. A régi, 1977-ben felszámolt vasúti töltésen jutunk el (a 67-es úton csak 500 m-t gyalogolva) a Szarvasfarmig, ahol néhány háziállat ingyenesen megtekinthető. Innivalót, szendvicset hozzatok magatokkal, vásárlási lehetőség nincs Sasréten. Reméljük, kellemes időnk lesz! Mindenkit szeretettel várunk a túrára! A túravezető: Friedrich Ágnes, erdei iskola oktató Sasréten, aki Terecsenyben várja a csapatot. Az utazás részleteit lásd a Nyílt túráknál! IN MEMORIAM Rónaki László (1932–2019) Ismét búcsút kell vennünk a mecseki természetjárás egyik neves személyiségétől, Rónaki Lászlótól, akit elsősorban nem túrázóként, túravezetőként ismertünk, hanem a mecseki barlangkutatás kiemelkedő személyeként. Hidrogeológusként a Mecsek és a Villányi-hegység barlangjainak feltárásával foglalkozott. Munkásságát 1958-ban a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal barlangkutató csoportjában kezdte, majd 1972-ben létrehozta a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Mecseki Karsztkutató Csoportját. Közreműködött az 1987-ben összeállított Mecseki forráskataszter elkészítésében, valamint A Mecsek természetjáró kalauza 1995-ös kiadásában a barlangokról és a barlangtúrákról szóló fejezetek megírásában. Számos publikációja jelent meg a barlangkutatás témakörében, több írását a Mecsek Híradóban is közreadtuk (pl. a Spirál-barlang kutatásáról). 2017-ben jelent meg az általa szerkesztett, a mecseki barlangkutatás több mint negyven évét bemutató könyv. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetségben barlangász szakági vezető volt 1971-től 2000-ig. A Mecsek Egyesületnek annak újjáalakulásától tagja volt, a barlangokhoz kapcsolódó természetjáró rendezvényeket szakmai tanácsaival és aktív közreműködésével segítette. Egy éve, 2018 tavaszán – a barlangkutatás területén végzet több mint öt évtizedes kiemelkedő munkájáért, a Mecsek és a Villányi-hegység karszt- és barlangkataszterének elkészítése, a barlangok felmérése és népszerűsítése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként – PRO NATURA kitüntetést kapott. Isten veled, Laci! Emléked tisztelettel megőrizzük. Strasser Péter HÍREK  Újra látogatható a Máré vár: 2019. május 1. – 2019. szeptember 15. közötti időszakban, ingyenesen látogatható a vár szerdától vasárnapig, 10.00-18.00 óra között. Szünnapokon előre bejelentkezett csoportokat tudnak fogadni, az alábbi telefonszámon lehet bejelentkezni: 30/482-5255. (Forrás: www.magyaregregy.hu)  Nyomvonal módosulása a Baranyai-dombságban: megújult és kismértékben változott a nyomvonala a sárga sáv jelzésnek Somberek és Görcsönydoboka között. Rendezvények • május 11, szombat: „Almamellék 25, 15, 10” teljesítménytúrák. R.: Zöldgömb Sport Klub, Budapest. Rajt: Almamellék, kisvasút végállomás, 8.00-9.00 (25, 15 km), 8.00-10.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 200 Ft/fő, 14 év alatti gyer-mekeknek, ill. fogyatékkal élőknek ingyenes (a 10 km-es távon Almamellékről utazás kisvasúttal Sasrétre, a túra onnan indul; a nevezési díj a kisvasúti menetjegy árát nem tartalmazza). A kisvasút indulása: 9.05, 10.25. Információ: Fehárvári Máté ( 30/284-2730). • május 11., szombat: Az Almamelléki Kisvasút Napja. R.: Mecsekerdő Zrt. Hely-szín: Sasrét. Az erdei kisvasút Almamellék és Sasrét között folyamatosan köz-lekedik. A részletes programot lásd a Mecsekerdő Zrt. internetes honlapján (www.mecsekerdo.hu). • május 18., szombat: „Baranya 60, 30, 15, 8” teljesítménytúrák. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület, Komló. Rajt: Zobákpuszta, 5.30-7.00 (60 km), 7.00-8.00 (30 km), 8.00-9.00 (15 km), 8.30-10.00 (8 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1500, 1200, 1000, 700 Ft/fő (MTSZ, MSTSZ, TTT, Magyar Turista Kártya, Mecseki Turista Kártya, csoportos, diák, nyugdíjas, családi kedvezmény: 50 Ft/fő. Csak 2 kedvezmény vonható össze!). A „Baranya 60” túra csak megfelelő számú előzetes nevezés esetén indul. Előzetes jelentkezés: május 12-ig! Információ, ill. előzetes nevezés: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). • május 24., péntek: „Örökségünk” – délutáni diskurzus. Túráim Madeira és Marokkó tájain – Leirer László előadása. Helyszín: Közösségek Háza (Komló, 48-as tér 1.), időpont: 17.00 óra. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • június 2., vasárnap: „Törökvár 30, 15, 8” teljesítménytúrák. R.: Mecsek Egye-sület. Rajt: Máriakéméndtől északra, 1 km-re a pécsváradi út mentén álló Nagyboldogasszony kegytemplomnál, a plébániaépületnél, 7.00-9.15. Cél ugyanott. Nevezési díj: 1200, 1100, 900 Ft/fő (igazolt természetjáróknak, nyugdíjasoknak 200 Ft kedvezmény; diákoknak 18 éves korig, diákcsoportok kísérőinek, valamint a Mecsek Egyesület tagjainak 50% kedvezmény; a kedvezmények nem vonhatók össze). A túrák részletes leírását lásd a Mecsek Egyesület nyílt túrái cím alatt. Információ: Biki Endre Gábor ( 30/452-4579). • május 29., szerda: Ötórai beszélgetések. Szlovénia – Ripszám István előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.). • június 1., szombat: „2x100 km Baranyában” országúti kerékpáros teljesítmény-túra. R. Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. Rajt: Pécs, Ferencesek temploma (Ferencesek u. – Szent István tér sarok), 7.00-8.00 (200 km), 7.00-9.00 (100 km). Cél: Kozármisleny. Nevezési díj: 1000 Ft/fő Információ: Keményfi Ba-lázs ( 20/332-500). • június 1., szombat: „Hat Torony Túra” – teljesítménytúra (31, 25, 17, 13, 8 km). R.: Vásárosdombóért Egyesület. Rajt: Vásárosdombó, Szabadság tér 17., 7.00-8.00. Cél: Vásárosdombó (31 km), Gerényes (25 km), Ág (17 km), Kisvaszar (13 km), Tékes (8 km). Nevezési díj valamennyi távon: 400 Ft/fő. Információ: Ács Imre János ( 30/212-3181). • június 4., kedd: Természetbarátok Klubja. Keresztény emlékhelyek képekben – Baumann József előadása. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ► május 11.,szombat: „Megújult keresztény emlékhelyek nyomában V.”. Útvonal: Hetvehely – Erszék falu emlékkereszt – Erdő Háza, lombkorona tanösvény – Petőczpuszta, harangláb – Dörömcser pusztatemplom – Magyarok kunyhója – Szuadó-tető – Éger-völgy (a Mecsekerdő Zrt.-vel, a Mecsek Egyesülettel és a Pécsi Egyházmegyével közösen rendezetett túra). 2017-ben 27 keresztény vonatkozású emlékhelyet újítottak fel Baranya megyében. Túránk során ezek közül keresünk fel néhányat, s közben emlékezünk a jeles elődökre és felidézzük az elmúlt évszá-zadokból fennmaradt történeteket. Táv: 15,5 km, szintemelkedés: 350 m. Találkozó: 8.30-kor a pécsi vasútállomáson (vonatindulás: 8.47, a vonatjegyet egyénileg kell megváltani). A túra indulása: Hetvehelyről 9.30-kor, várható visszaérkezés: 15.30 körül Éger-völgybe. Túravezető: Scheitler Adrienn ( 20/340-4184). ► május 18.,szombat: „Megújult keresztény emlékhelyek nyomában VI.”. Útvonal: Terecseny – Sasrét, Mária szobor – Bőszénfa (11 km, szintemelkedés: 200 m). Találkozó: 7 órakor a pécsi autóbusz-állomáson a Szigetvárra 7.10-kor induló autóbusznál. (Szigetvárról autóbusszal indulás 8 órakor Terecsenybe. Figyelem: a busz a túrázók miatt indul kicsit később, kérjük, igyekezzetek az átszállással!!) Ér-kezés Terecsenybe 8.50 körül. Hazatérés: a Bőszénfáról 15.49-kor induló autóbusszal, átszállással Kaposváron. Pécsre érkezik: 18.05-re. Túravezető: Fridrich Ágnes erdei iskola oktató ( 30/184-7951), aki Terecsenyben várja a csapatot. Lásd még fentebb a túraajánlót! ► május 19., vasárnap: "Dél-Baranya turistája nyomában". Útvonal: Diósviszló – Drávaszerdahely – Drávacsehi – Dráva-part – Drávapalkonya (20 km, szint-emelkedés elhanyagolható). Találkozás: a pécsi távolsági autóbusz-állomás 18-as kocsiállásánál 7.45-kor. Hazatérés: Drávapalkonyáról 16 órakor indul vissza Har-kányba, majd onnan Pécsre 16.25-kor, vagy 16.40-kor. Túravezető: Romvári Tibor /Dráva TSE/ ( 30/335-1702) ► május 25.,szombat: „Írisz-túra”. Útvonal: Túrony – Tenkes – Siklós (14 km, szintemelkedés: 280 m). Találkozás: 9 órakor Túronyban, a buszmegállóban (Pécsről 8.15-kor, Siklósról 8.30-kor indul autóbusz). Túravezető: Tollas Tibor ( 30/956-1695). ► június 1., szombat: „Nyárelő”. Útvonal: Mánfa – Árpád-kori templom – Erzsé-bet út – Melegmányi-forrás – Anyák-kútja – Baglyas – Tripammer-fa – Árpád-tető (11 km, szintemelkedés: 180 m). A túra 8.00-kor indul Mánfa, Kaposvári útelágazás autóbuszmegállótól (elérhető Komlóról és Pécsről is a 7.30-kor induló távolsági busszal). Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► május 11., szombat: Baranyai Sárga túra 3. szakaszának bejárása (hajnali nap-felkeltenéző túra). Útvonal: Erdősmároki elágazás – Szabari-erdő – Fülemüle-domb – Himesházi-sarok – János-hegy – Rózsa-domb – Török-sánc – Nagy-fa – Szent Anna-kápolna – Görcsönydoboka – Keresztelő Szent János templom romja – Sombereki-horgásztó – Somberek (Görcsönydobokáig 8 km, végig 15 km, szintemelkedés: Görcsönydobokáig 20 m, végig 120 m), átlagos nehézségű tú-ra. Találkozás: az Erdősmároki elágazás autóbusz megállónál 6.45-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 5.30-kor indul a busz Pécsváradra, onnan az Erdősmároki elágazás felé 6 órakor). Aki Görcsönydobokán kiszáll, an-nak busz 9.13-kor indul, mely Mohácsra 9.42-kor érkezik, onnan tovább 9.45-kor, mely Pécsre 10.50-kor érkezik. Aki végig jön, annak busz 13.17-kor indul Sombe-rekről, mely Mo¬hácsra 13.38-kor érkezik. Innen tovább 13.45-kor megy busz, mely Pécsre 14.45-kor érkezik. Túravezető: Ruzsinszky András ► május 18., szombat: Az ibafai pipamúzeum meglátogatása a Zselicben. Útvonal: Ibafa (templom megtekintése, Pipamúzeum) – Szentgáli-hegy, Szentmártoni-tető – Horváthertelend – Rasztina – Szabás – Vegáli-völgy – Csikó-rét – Jámborka-forrás – Rókalyukas – Almamellék (18 km, szintemelkedés: 320 m), hosszú túra közepes szintemelkedéssel. Találkozás: Ibafán a buszfordulóban 10 órakor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 4-es kocsiállásáról 8.15-kor indul a busz, mely Szigetvárra 9.05-kor érkezik; innen tovább 9.10-kor, mely Ibafára 10 órakor érkezik). Hazatérés: Almamelléktől 17.04-kor indul busz, mely Szigetvárra 17.31-kor érkezik. Innen 17.40-kor indul busz, mely Pécsre 18.22-re érkezik. Túravezető: Schóber József. ► június 2., vasárnap: Törökvári teljesítménytúra (30, 15, 8 km). Rajt helye és célja: Máriakéméndtől északra, 1 km-re a pécsváradi út mentén álló Nagyboldo-gasszony kegytemplom mögötti plébániaépületben. Nevezés: mindhárom távnál 7.00 – 9.15 óráig. A rendezvényre Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 3-as kocsiállásáról 6.20-kor indul a busz, mely Máriakéménd, kegytemplom megállóhoz 7.01-kor érkezik. Hazatérés: Máriakéméndről a kegytemplomtól 13.54*, 15.55 és 18.50-kor indul járat Pécsre. A *-gal jelölt járat Pécsváradig közlekedik, ott 14.40-kor van csatlakozás, mely Pécsre 15.10-kor érkezik. A 15.55-ös járat 16.43-ra, a 18.50-es 19.31-re érkezik Pécsre. 30-km-es táv útvonala: Máriakéménd, Nagyboldogasszony kegytemplom – Templom-forrás – Máriakéménd – Szentkúti-kápolnafülke – Margaréta – Nagy-pincesor – Schleicher-kereszt –Vályús-forrás – Katolebergi-képoszlop – Liptódpusztai-völgy – István-kút –Szilvás – Liptód – Lókúti-pihenőhely – Maráza – Mária-kápolna, Szent-kút, Mária-forrás – Váralja – Törökvári-pihenőhely – Vár-hegy, Török-vár romjai – Lankás-forrás – Fűrész-kereszt – Máriakéménd, Nagyboldogasszony kegytemplom (szintemelkedés: 580 m), 15 km-es táv útvonala: Máriakéménd, Nagyboldogasszony kegytemplom – Templom-forrás – Máriakéménd – Szentkúti-kápolnafülke – Margaréta – Nagy-pincesor – Schleicher-kereszt – Vályús-forrás – Katolebergi-képoszlop – Liptódi-szegély – Törökvári-pihenőhely – Vár-hegy, Török-vár romjai – Lankás-forrás – Fűrész-kereszt – Máriakéménd, Nagyboldogasszony kegytemplom (szintemelkedés: 380 m), 8 km-es táv útvonala: Máriakéménd, Nagyboldogasszony kegytemplom – Templom-forrás – Máriakéménd – Schleicher-kereszt – Vályús-forrás – Törökvári-pihenőhely – Vár-hegy, Török-vár romjai – Fűrész-kereszt – Máriakéménd, Nagyboldogasszony kegytemplom (szintemelkedés: 160 m). A 15 km-es távon túravezetőt is biztosítunk, indulás a túravezetővel 7.15-kor, ez esetben kedvezmény nem vehető igénybe a plusz szolgáltatás miatt. Nevezési díj: 1200, 1100, ill. 900 Ft/fő (igazolt természetjáróknak, nyugdíjasoknak 200 Ft kedvezmény; diákoknak 18 éves korig, diákcsoportok kísérőinek, valamint a Mecsek Egyesület tagjainak 50% kedvezmény; a kedvezmények nem vonhatók össze). Információ: Biki Endre Gábor ( 30/452-4579). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► május 12., vasárnap: Nyárelő a Pásztor-forrásnál. Útvonal: Máré csárda – Tex-tiles-forrás – Máré-vár – Pásztor-forrás – Vár-völgy – Máré csárda (12 km, szintemelkedés: 320 m). Indulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin ( 20/507–0776). Hosszabb útvonal: Szilvás – Barna kő – Sín-gödör – Cigány-hegy – Pásztor-forrás – Máré-vár – Máré csárda – Pap-erdő – Szöge-hegy – Komló (26 km, szintemelkedés: 550 m). Erről a túráról a Pásztor-forrásnál át lehet váltani a rövidebb útvonalra, így a táv 17 km. Indulás: 8.00-kor Szilvás, Spar elől. Túravezető: Horváth Attila ( 30/371-4545). ► május 21., kedd: „Túra az egészségünkért”. Körtúra a Dömörkaputól. Indulás: a 8.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► május 25., szombat: „Szülőföldem szép határa”. Útvonal: Kárász – Cserma – Borz-lik – Csiga – Szent-kút – Magyaregregy (6 km). Indulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajosné. ► május 26., vasárnap: „Körpanoráma a kilátóról”. Útvonal: Budafa – Bugyogó-forrás – Hármas-bükk-forrás – volt Hársas kh. – Köves-tető – Zobákpuszta – Zobák-akna – Komló (18 km, szintemelkedés: 440 m). Túravezető: Horváth Attila ( 30/371-4545). Rövidebb útvonal: Zobákpusztáig azonos útvonal, onnan busszal Komlóra (13 km, szintemelkedés: 390 m). Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). Indulás a 7.30-as pécsi buszjárattal. DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► május 11., szombat: „Varázserdő” – séta a bédai erdőben. A kiránduláson meg-ismerkedhetünk az ártéri erdő csodálatos növény- és állatvilágával. Helyszín: Köl-ked, Fehér Gólya Múzeum, időpont: 9.00 óra. A program időtartama: 2-3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► május 11., szombat: Odúnéző túra a Fekete harkály tanösvényen. A Madarak és Fák Napjához kapcsolódóan a zselici erdőben túrázva ismerhetünk meg egy odútelepet. Helyszín: Kaposvár – Töröcske déli vége, időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 5-6 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► május 15., szerda: Madarak és Fák Napja – madármegfigyelési és madárgyűrűzé-si program. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, időpont: 9.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. ► május 18., szombat: „Sárkány túra” – tavaszi kirándulás a nyugat-mecseki karszton. Jelvénygyűjtő túra. A Remete-rétről induló szakvezetéses túra a felszíni és a felszín alatti karsztjelenségeket ismerteti meg a résztvevőkkel. Helyszín: Re-mete-rét, időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 6 km, időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. ► június 1., szombat: Túra a Kisinci-holtághoz. A túrán a Dráva egyik legszebb holtágát és annak történetét ismerhetjük meg. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóköz-pont, időpont: 9.00 óra. A túra hossza: 3,5 km, időtartama: 2-3 óra. Részvételi díj: 700 Ft/fő. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö-vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu