2019. december 274. szám

MECSEK HÍRADÓ 274. szám 2019. december Rockenbauer Pálra emlékeztünk Rockenbauer Pál természetjáró, világutazó, televíziós szerkesztő, a magyar televíziós természetfilmezés egyik megteremtője 1987. november 26-án halt meg. Kívánsága szerint a zengővárkonyi gesztenyésben temették el. Halálának évfordulója alkalmából a természetjárók emléktúrákat, megemlékezéseket szerveznek szerte az országban, s sokan felkeresik sírhelyét is. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség is meghirdette az emléktúrát. November 30-án, Hosszúhetényből indult a túra. A faluból keleti irányba elindulva az Üvegesek útján, tovább a piros kereszttel jelzett turistaúton, majd egy hangulatos, széles kocsiúton haladva érintettük a Büdös-kutat. Innét déli irányba fordulva a Baranyai Szent Márton úton értük el Zengővárkonyt. A sírnál már ott voltak az országjáró kéktúrafilmek, a „Másfélmillió lépés Magyarországon”, illetve az „…és még egymillió lépés” című film-sorozat készítői, köztük Szabados Tamás, Sáfrány József, s ott volt Gyenes Károly is, aki évről évre megszervezi, hogy Rockenbauer Pál egykori munkatársai, barátai újra együtt legyenek, s a sírnál idézzék azokat az időket, amikor még együtt dolgozhattak a filmrendezővel. Együtt énekeltük velük a filmsorozat indító dalát (Indulj el egy úton…), s a népdalt, ami a filmrendező kedvencei közé is tartozott (Lovamat kötöttem). Ez utóbbiról Gyenes Károly elmondta, hogy nemrégiben egy találkozón újabb versszakát ismerte meg e népdalnak, s együtt már így énekeltük: Lovamat kötöttem piros almafához. Magamat kötöttem gyönge violához. Lovamat eloldom, mikor a hold fölkel, De tőled violám, csak a halál old el. Jer bé hozzám, jer bé kopogó rigócskám. Csináltatok néked ezüstből kalitkát. Csináltatok néked aranyból kalitkát, Csináltatok néked aranyból kalitkát. Nem szoktam, nem szoktam kalitkában hálni. Csak szoktam, csak szoktam zöld erdőben járni. Zöld erdőben járni, fenyőmagot enni, Fenyőmagot enni, gyöngyharmatot inni. A megemlékezésen megyei szövetségünk koszorúját elhelyeztük a sírhelyen, majd el-hangzott egy, a Dél-dunántúli Kéktúrát végigjáró természetjáró (Herczeg Antal) gondo-lat- és érzelemgazdag beszámolója, amely a napokban a Facebook-on jelent meg. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra 541 km-ét 24 túranap alatt teljesítő túrázó írásában felidézi az útközben őt ért élményeket, megfogalmazza érzelmeit. Lassan búcsúzkodtunk, hogy 14 km-es túránk utolsó kilométereit megtegyük. Mi is megfogalmaztuk összegzésünket: csodálatos, szép őszi időben, napsütésben, gyönyörű kék égbolt alatt, olykor bokáig érő avarban bandukoltunk, hogy megjelenjünk Rockenbauer Pál sírjánál. Túránk, jelenlétünk, megemlékezésünk is azt bizonyítja, hogy tesszük a lépéseket, keressük a szépet, az igazit, s őrizzük az igazak emlékét, ahogy Ő tette ezt filmjeiben, egész munkássága során. Tóth Klára Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra A Kékkörből a második... 541 kilométer, szűk hat hónap, 24 túranap. Újabb rideg számok, egy újabb színes papír-lap és egy újabb közömbösen hideg fémdarab... Nézem az oklevelet, összefutnak a betűk. Lehunyom a szemem és megjelenik a homokkomáromi fiatal apáca kedves mosolya. A kistolmácsi tó, ami Rockenbauerék idejében még csak egy bátor terv volt. És megindul az emlékképek áradata... A kora hajnali indulások a hosszú vonatozásokkal. Ki gondolta volna, hogy Fótról Újvárfalvára közel hat óra alatt lehet eltömegközlekedni... A névről ismert, mégis ismeretlen tájak, és az ott élő kedves, segítőkész emberek... A valkonyai turistaházban eltöltött éjszaka. A szentgyörgyvölgyi templom hűvös, kék csendje. A zselici erdész, aki a vadászati szezonban mosolyogva intett, „Menjen csak nyugodtan, mi vigyázunk magára!”. A számomra fura nevű települések sora. Bázakerettye, a kis magyar Dallas. Gutorfölde, Patca, Döbörhegy, Felsőkak. Öregförhénc egyetlen utcája, ahol degeszre ettem magam szederrel, szilvával, ringlóval, korai körtével és késői sárgabarackkal. Csörnöc-Herpenyő, amiről csak kevesen tudjuk, hogy egy csodaszép patak... A jáki erdőben előttünk átvágtató gyönyörű szarvascsapat. A megélhetésért küzdő gálosfai italbolt, ahova fáradtan, izzadtan megérkeztem, a csapos néni egy jéghideg nagyfröccsöt nyomott a kezembe és amikor ki akartam fizetni, rosszallóan rám nézett: „Ne sértsen meg!” Az első sátrazás... Az Óbányai-völgy, a megszámlálhatatlan kis vízesésével. Szalajka-völgy kicsiben, talán szebb is, de biztosan hangulatosabb annál. És alig-alig ismerik... A sok zalai, mutáns pók, amik drótból fonják arcmagasságban kifeszített hálójukat. A Mélyéger-tó, szakadó esőben, dörgés-villámlás közepette, Tutajosként csodálkoztam rá Tüskevár-szerű érintetlenségére. A szegek és szerek szemet gyönyörködtető dombvidéke. A sír Zengővárkonyban. Az Ember sírja, aki nélkül talán sosem mentem volna el ennek a kis országnak ilyen eldugott, szinte érintetlen, de pont ezért csodaszép tájaira. Az utolsó nap, Grábóc. Vasárnap reggel, fél nyolckor egy nagy szakállú, pulóveres bácsi szelíd erőszakkal tuszkolt be a még zárva lévő ortodox templomba, szerbül beszélve mutogatta, hogy fényképezzek nyugodtan, ő pedig kinyitotta a nagy bibliát és elkezdte a reggeli zsolozsmáját. Csak álltam, hallgattam az ismeretlen liturgiát, gyönyörködtem az ikonokban és magamban átkoztam a szekszárdi vonatot, amihez sietnem kellett, hogy elérjem... Néhány órával később, a szekszárdi dombokon szembe találkoztam egy dámszarvassal, ami gyöngéden terelgette a kicsinyét. Tudtam, éreztem, hogy látnak engem, mintha vártak volna. Egy darabig néztük egymást, azután cseppet sem sietve, vissza-vissza nézve eltűntek az erdőben. Akkor én, a megrögzött materialista, az örök kételkedő, képtelen voltam nem arra gondolni, hogy ezek nem lehetnek véletlenek... És csak egy halk Köszönöm!-öt tudtam kinyögni... Édesanyám visszatérő, féltő kérdése: „Kisfiam, nem félsz olyan messze egyedül?” Nincs mitől félnem, otthon vagyok! Otthon vagyok a zalai dombságban, amiről délután fél hatkor nem értettem, miért nem zalai Alpoknak hívják? Otthon vagyok a szélviharban fenségesen zúgó mecseki erdőkben, a somogyi dombhátak bokáig érő homokjában, vagy a göcseji falvak között... Itthon, otthon vagyok! Kinyitom a szemem, nézem a kis fémdarabot. Már nem hideg és már nem is közömbös. Nagyon nem! Hiszen mögötte van szűk hat hónap, 24 túranap és az 541 kilométer megszámlálhatatlan, csodaszép élménye... Barátsággal: Tóni Herczeg Antal (Forrás: Facebook /Dél-dunántúli Kéktúra) Véget ért a Sárga túra vándorlás Véget ért a tavasszal indított Sárga túra vándorlásának 10. – befejező – szakasza. Márciusban Baranyából, a Baranyai-dombságból indultunk el, és most Tolna megyében Szekszárd környékén fejeztük be a túrasorozatot. Nagyon szép, változatos tájon tettük meg a 140 km-t. Az első túra értékét a meredek löszdombok és erdős völgyek, majd a Keresztelő Szent János-kápolna adta Kisnyárád határában. A második túra látványosságát a Szabari-erdő vöröstölgyese, a vadászház és a hatalmas képoszlop adta. A harmadik túra lenyűgöző pontja a görcsönydobokai Nagy-fa volt. A negyedik szakaszon a vallási emlékek domináltak, tucatnyi képoszlopot és erdei kápolnát fedezhettünk fel. Az ötödik szakasz jellegzetessége a Véménd és Mórágy között elterülő hatalmas tölgyerdő volt. A hatodik szakasz látványosságát már Tolnában a völgyeket koszorúzó meredek dombhátak és a kiváló panoráma jelentette. A hetedik szakaszon érintettük Berekaljapusztát, ahol a történelem kereke megállni látszik. Két ház áll már csak, és a kis falu utolsó lakója köszöntött minket és mesélt arról a letűnt világról, ami sosem jön már vissza. A 8. szakaszon szintén egy elhalt, aztán némileg újjáéledő kis településen, Ladományon át vezetett utunk. Sokan most jártak itt először. A 9. szakaszon már Kakasdtól jártuk a Szekszárdi-dombság gyönyörű erdőit, és közeledtünk a szekszárdi borvidék lankáihoz. Utolsó, 10. körünk, egy bónusz ráadás volt, hogy megismerjük a borvidék fővárosát, Szekszárdot. Rövid belvárosi séta és a helyi értékek megtekintése után értük el a Remete-csurgót, és a felette álló kápolnát, mely egykor fontos búcsújáróhelye volt a térségnek, de ma is tartanak itt évente búcsút. Szőlőkön keresztül értük el a Bati-keresztnél található néhány éve átadott kilátót. A kilátóból igen szép panorámát élvezhetünk, beláthattuk a tolnai táj völgyeit, dombsorait. Mondhatjuk, bejártuk Tolnát-Baranyát. A területi határok érdekessége, hogy többször is átléptünk a megyehatáron, majd újból Baranya megye, majd megint Tolna megye következett. Mit jelentett maga a vándorlás? 10 szakasz, 10 új élmény, 10 találkozás a túratársakkal, 10 kitartás, 10 természetben és a jó levegőn eltöltött nap. Ezúton is megköszönöm minden túravezetőnknek a felkészülést, a bejárást, vállalva a hosszabb utazást, és mindent, ami túrák megszervezéséhez szükséges volt. A túrák létszámadatai: 1. szakasz: 82 fő, 2. szakasz: 50 fő, 3. szakasz: 25 fő, 4. szakasz: 22 fő, 5. szakasz: 30 fő, 6. szakasz: 32 fő, 7. szakasz: 42 fő, 8. szakasz: 34 fő, 9. szakasz: 38 fő, 10. szakasz: 36 fő. Összesen 391 fő vett részt a vándorláson. Teljesítők névsora, akik 9 vagy 10 túrát teljesítettek (16 fő, jutalmuk oklevél és kitűző: Becze László, Biki Endre Gábor, Feketéné Móró Erzsébet, Hicz Attila, Kincses Márta, Kolin Edit, Kühár Zsuzsanna, Milassin Erika, Müller Éva, Rüll József, Simon Attiláné, Szabolcsi Ibolya, Treitz Károly, Tóth Róbert, Zóka Istvánné, Werner Anna. Akik 7 vagy 8 túrát teljesítettek (4 fő, jutalmuk kitűző): Halmai Zoltán, Lovas Móni, Treitz Éva, Treitz Károlyné. A teljesítőknek ezúton is gratulálunk! Biki Endre Gábor Mecsek Egyesület Természetjáró Osztály elnöke Egy eltűnt parkerdő és emlékmű nyomában a Mecsekben A Mecsek turistatérképen egy érdekességre bukkantam: Vasasnál a Parkerdő szó szere-pel rajta. Mint megtudtam, régen Búzaberki-parkerdőnek, később Vasasi-parkerdőnek nevezték. A Mecsekben nem sok parkerdő van (Mecseki parkerdő a város felett, Éger-völgyi-parkerdő, valamint Komló és Sikonda között volt egykor), itt pedig nem tudtam róla, igaz nem is jártam ezen a területen. A parkerdő fogalmát röviden így lehet definiálni: a sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdő. Tehát, ha itt parkerdő van/volt, akkor még valamiféle erdei bútoroknak, vagy erre utaló jeleknek lennie kell, így hát felfedező útra indultam. A Vasasi iskola megállónál szálltam le a 14-es buszról. Innen még északi irányban, kb. 300 m-t kell menni a műúton, majd jobbra be, és az első letérésnél a balra vezető földutat választot-tam. Ez egy csodaszép 5 hektáros rétre vezet, egykor ez is része volt a parkerdőnek. Az erdő-ben hatalmas tölgyfák állnak, de mint arra számítottam, az erdő elvadult, elhanyagolt, jórészt bozót fedi, de a koros famatuzsálemek így is jól észrevehetők. Letértem az útról a fák közé. Egyszer csak egy medencét pillantottam meg, tőle pár méterre pedig egy betonból megépített, kiapadt forrást. Feltűnt, hogy ez csak egy kifolyó lehet, ezért feljebb mentem, ahol egy épített tűzrakó maradványát találtam, majd feljebb a kutat. A kataszter Búzaberki cigánytelep forráskútjaként említi. Egykor innen vezették kb. 40 m-re csövön keresztül a vizet a gyermekek számára készült pancsoló-medencébe. (Milyen érdekes: strandmedence az erdőben…) A kútban ugyan van víz, de túlfolyása már nincs, a vízszint, a talaj szintje alatt van, kb. 3 m-rel. A forrástól felfelé, nem messze egy hatalmas új vízmű-ház és ivóvíz-kivételi hely található, melyet a Tettye Forrásház üzemeltet. Ez a vízkivételi egység magyarázatot adhat a forrás elapadására. Az egykori kúttól néhány száz méterre délre, az erdőben a bozótból éppen csak kilátszó lépcsősorokat vettem észre. Követni kezdtem. Egy hatalmas emlékműhöz vezetett. Az alkotás szinte teljesen körbenőve. Nem tudtam mi lehetett, csak itthon kutakodva leltem rá, és az alábbiakat találtam: a mecseki szénbányászat 200. évfordulója alkalmából 1982-ben nagyszabású megemlékezést terveztek itt. Célkitűzés volt a bányászati múlt kutatása, és egy emlékmű állítása, illetve egy faházakkal, erdei bútorokkal, tűzrakó-helyekkel, kavicsozott sétautakkal átszőtt pihenőpark létrehozása az első vasasi szénkitermelés színterének közelében. Az avatásra 1982-ben a bányásznapi ünnepség alkalmából került sor. Az elkészült szobor 4,2 méter magas volt, egy robusztus alakot ábrázolt, aki kezét magasba tartotta, a „természettel küzdő, azt legyőző ember ereje” jelképéül. A szobor hátterét képező, hullámzó, ívelt szelvények a földtani rétegeket szimbolizálták. A szobor elkészítésével a salgótarjáni, Vasas Károly Munkácsy-díjas szobrászművészt bízták meg, aki korábban már több bányász emlékművet is készített (Balinkára, Sárisápra, és Salgótarjánba). Az elkészült emlékmű hátterét és alapozását Klausz Gyula építészmérnök, területi főmérnök tervezte, aki a szervező bizottságnak is tagja volt. A szobor és az emlékpark csupán tíz évig állt rendezetten és épségben. A bányabezárá-sokig már csak néhány év volt, addig a területet még karbantartották, sőt az emlékparkot még kisebb mértékben fejlesztették is, évente a bányásznapokon megemlékezéseket tartottak. A bánya bezárását követően azonban a terület az enyészeté lett. Jelenleg magántulajdon, de a tulajdonos nem törődik a terület, és az erdő rendben tartásával. 1993. július végén a parkerdő aljnövényzete lángra kapott. Az erdei bútorok nagy része ekkor teljesen tönkrement, ami megmaradt, azt később ellopták, vagy az idő vasfoga tette tönkre, ma már egyetlen asztal, vagy pad sincs meg. Az egykor kavicsozott sétautak sem láthatók már. Egy valami viszont maradt: néhány újságcikk a rövid életű emlékműről és a parkerdőről, mely a Mecsek térképen máig szerepel, de az „emlékmű” jelzés már korábban lekerült róla. A bányászt ábrázoló szobor, aki a természettel igen, de a fémtolvajokkal és az érdektelenséggel nem tudta felvenni a harcot, felállítását követő tíz év múlva a lábát szétfűrészelték, és kisebb darabokban elhordták. A további lopások megakadályozása érdekében a többi darabot a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Kft. a vasasi raktárába vitte és ott helyezte el. (Hogy ma, 2019-ben ebből, bármi is megvan-e még, nem tudni.) A cég 1996-ban egy újságcikkben azt nyilatkozta, hogy az emlékmű visszaállítását nem tervezik, mert a bányászok felüdülésére kialakított park, ahol az emlékmű is áll(t), a bányabezárások után kihalt környéknek számít. Ezért a szobor továbbra is a raktárban maradt, a halódó szénbányászat tökéletes szimbólumaként. Nagy kár, hogy az egykor hatalmas társadalmi összefogással kialakított parkerdő a forrásokkal, és az emlékművel az enyészeté lett, mert a rét, és az erdőrész ma is szép (lehetne), és némi fejlesztéssel ismét betölthetné a parkerdő funkcióját. Felhasznált források: Dunántúli Napló, ill. Új Dunántúli Napló lapszámai (1982-től 1996-ig) Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány honlapja Vasas régen és most internetes blog Köztérkép honlapja Biki Endre Gábor A Hegyek Napja Az ENSZ 2003-tól – a 2002-es Hegyek Nemzetközi Éve után – december 11-ét a He-gyek Nemzetközi Napjának nyilvánította azzal a céllal, hogy felhívja tagországainak figyelmét a hegyvidékek, magasföldek jelentőségére, és hangsúlyozza a megkerülhetet-lenségét annak a feladatnak, hogy felmérjük országainkban a hegyvidékek adta lehetőségeket és korlátokat, és hogy ráirányítsa a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2016-ban csatlakozott a Hegyek Napja programhoz. Idén december 15-én, vasárnap rendezzük meg a Hegyek Napja programot. 10–12 óra között várjuk a túrázókat a Jakab-hegyen, a kolostorromok melletti esőháznál, ahová tetszőleges útvonalon lehet feljönni. A résztvevők egy, a Mecsekről szóló keresztrejtvényt oldhatnak meg a helyszínen. A helyes megoldók jutalma egy SPORT szelet lesz! Ezenkívül valamennyi túrázó, aki a Hegyek Napja alkalmából felkeresi a Jakab-hegyet, egy – az erre az alkalomra készítetett – kitűzőt kap ajándékba. Szeretettel várunk minden természetbarátot a Jakab-hegyen december 15-én! Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége Rétisasok a Nyugat-Mecsekben Hazánk legnagyobb ragadozómadarát leginkább nyílt területeken, vizes élőhelyek kör-nyékén, halastavak közelében láthatjuk. Ennek oka, hogy táplálékának nagy részét víziszárnyasok és halak teszik ki. Viszont fészkelésre szívesen választja a zárt erdőket, ahol talál olyan fákat, melyek elbírják az évek során tekintélyes méreteket elérő fészkét, és biztosítják a megfelelő zavartalanságot a közel fél éven keresztül tartó költési időszakban. Mivel a mintegy 300 páros országos költőállomány jelentős része a Dél-Dunántúlon fészkel, és csak a baranyai populáció közel 50 párt számlál, igazgatóságunk természetvédelmi őr kollégái nagy hangsúlyt fektetnek a fészkelőpárok nyomon követésére, a velük kapcsolatos védelmi munkákra, lehetőség szerint az új revírek, fészkek felkutatására. A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet a sasok szempontjából eddig fehér folt volt. A hegység ezen részét nem használták költésre a madarak. Mintegy három éve, a megfigyelések alapján kezdett körvonalazódni egy új revír megléte a hegység belső területein, azonban a fészek helyét többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült fellelni. Ez az ősz hozott meglepetést ezen a téren. A területen dolgozó kutatók bukkantak rá a fészekre, amely így jutott kollégáink tudomására. A fészekkel kapcsolatos védelmi munka (egyeztetés a gazdálkodóval, nyomon követés stb.) most már elindulhat, hogy a Nyugat-Mecsek újdonsült rétisas-párja minél hosszabb időn keresztül nevelhesse fel sikeresen fiókáit a hegység erdejében. Völgyi Sándor (Forrás: DDNP) Az Országos Kéktúra a világ legjobbjai között A legismertebb tudományos ismeretterjesztő magazin, a National Geographic nemzetközi honlapja a 2020-ra leginkább ajánlott 25 utazási célpont közé sorolta a Magyarországon átívelő túraútvonalat. Az Országos Kéktúra olyan látványosságok között áll helyt, mint a Kalahári sivatag, az ausztriai Grossglockner közelében áthaladó magashegyi panorámaút, a Hochalpenstrasse, vagy a Grand Canyon vadregényes sziklavilága. A legendás hazai túramozgalom teljes útvonalának részletes, szakaszonkénti ismertetője számtalan útba eső látnivalóval együtt a kektura.hu-n és a Magyar Természetjáró Szövetség online útikönyvében, a termeszetjaro.hu honlapon, valamint a hozzá tartozó ingyenes természetjáró applikációban érhető el. Utóbbi két felületen angol, német és szlovák nyelven is olvashatóak az információk. A természetjáró túratervező app offline módban is alkalmas terepi navigációra, és a felhasználói felülete a mobil készülék nyelvét követi, ezért reményeink szerint nem csupán a magyar, hanem a helyismeret nélkül érkező külföldi turistákat is végigvezeti az Országos Kéktúrán. A Magyar Természetjáró Szövetség szakmai koordinálásban működő Országos Kéktúra útvonala 1167 km hosszú, 27 szakaszból áll, 152 bélyegzőponttal. Majdnem nyolcvan éves történelme alatt már több mint 6700-an teljesítették a távot. Örvendetes tény, hogy a számuk folyamatosan nő: a túrázók évente már közel 12 ezer bélyegzőfüzetet vásárolnak, és mintegy 270-en veszik át az útvonal teljesítéséért járó jelvényt. Ez idáig évente kb. tucatnyi külföldi érdeklődő rótta a kék útvonalakat. Megtiszteltetés a hazai természetjáró társadalom számára, hogy ezt a csodás túramoz-galmat a National Geographic a legjobb 25 desztináció közé választotta, és ezáltal segí-tett ismertté tenni azt a nagyvilág túrázói számára is. (Forrás: MTSZ) HÍREK  Új kilátó a Zengőn – átmenetileg lezárják a Zengő csúcsot: új turista attrakcióval, látványossággal bővül a Zengő és környéke. A Mecsek legmagasabb csúcsán jelenleg nincs látogatható kilátó, a hegycsúcson álló geodéziai mérőtorony kilátóként való használatát 2010-től életveszélyre hivatkozó felirat tiltja, ennek ellenére felmennek az emberek. Az új kilátó ezt a helyzetet is megoldja. Az építmény – tekintettel az időjárási körülményekre és a fenntartási költségekre – acélszerkezetű lesz. A tervezett kilátó összesen hét szintes lesz, szintenként 3 méteres magassággal, így a teljes magasság eléri a 21,78 métert. Ez a jelenlegi toronynál körülbelül 4 méterrel magasabb, ezzel a lombkoronaszínt felett nyílik meg a kilátás. A kilátó építése a megvalósítási szakaszba érkezett, jogerős építési és természetvédelmi engedély áll rendelkezésre. A beruházás a természetvédelmi hatóság és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete mellett zajlik. A munkaterületet 2019. november 28-án adták át a kivitelezőnek. A kivitelezés ideje alatt a hegycsúcs munkaterületnek minősül, így tilos lesz a területre belépni. A kivitelező munkagépei a Pécsváradról a Zengőre vezető utat fogják használni, a túrázók számára ezekben a hónapokban javasolt más útvonalak felkeresése. A kivitelezés a tervek szerint 2020. március 31-ig befejeződik. (Forrás: Baranya Megyei Önkormányzat)  Erdőlátogatási korlátozások a téli társas vadászatok idején: novembertől február elejéig tartó időszakban zajlanak a hajtó- és terelővadászatok a Mecsekerdő Zrt. kezelésében lévő vadászterületeken, ezért az erdőgazdaság az érintett területeken átmenetileg korlátozhatja az erdőlátogatást. A társas vadászatok szervezése igen nagy körültekintést és komoly előkészületeket igényel, a vadászatok pontos helyszíne az időjárási körülmények függvényében az utolsó pillanatig változhat, így azokat erdőrészlet szintjén nem lehetséges előre elhatárolni. Tekintettel a fokozott balesetveszélyre a társas vadászatok napján a Mecsekerdő Zrt. az érintett vadászterület vonatkozásában átmeneti erdőlátogatási tilalmat rendel el a 2009. évi XXXVII. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény 94. § (1) bekezdés a) pontja és 94. § (2) bekezdés értelmében. Az érintett területekre vezető főbb erdei és turistautak mentén a vadászatra jogosult figyelmeztető táblákat helyez ki. Az átmeneti korlátozások tervezett időpontjai az egyes vadászterületeken: Kelet-Mecsek: 2019. december 11-16., 20.; 2020. január 10., 14-15., 17., 20., 23-24., 27-28., február 5. Nyugat-Mecsek: 2019. december 5-6., 2020. január 15-16., 24-25. Kisvaszar: 2019. december 18., 2020. január 15-16., 24-25. Sasrét: 2019. december 5-6., 13., 2020. január 10. Szentegát: 2020. január 3-4. Az egyes vadászatok által érintett területek térképei megtekinthetők a Mecsekerdő Zrt. honlapján (www.mecsekerdo.hu). (Forrás: Mecsekerdő Zrt.) Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társa-sága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) • december 8, vasárnap: „Mecseki Mikulás, Mecseki Krampusz” teljesítménytúrák (13; 7 km). R.: Pécsi Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 8.00-10.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 1000 Ft/fő (diákoknak, ill. Me-cseki Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény). Információ: Bota János ( 30/993-8595). • december 10., kedd: Örökségünk – délutáni diskurzus. A „Hétdombosok” 2019-es élményiről. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.), időpont: 17.30. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • december 12., csütörtök: Vidám történetek erdőn, mezőn – 400 kép erdőről, mező-ről, állatokról, növényekről, barlangok mélyéről, élménybeszámoló legizgalma-sabb és legviccesebb kalandjaimról. Müller Nándor diavetítéses előadása. R.: Bara-nya Megyei Természetbarát Szövetség. Helyszín: Balokány – Pepita Közösségi Tér (Pécs, Balokány-liget). Időpont: 17 óra. (A helyszínen megvásárolhatók a szerző ed-dig megjelent könyvei, ill. a 2020-as Mecsek falinaptár). • december 15, vasárnap: „A Hegyek Napja”. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Helyszín: Jakab-hegy, 10-12 óra között (a részletekről lásd külön írásun-kat). Információ: Tóth Klára ( 20/527-8913). • december 28., szombat: „Dombay Maraton 42, Dombay-tó 35, 30, 25, 15” teljesít-ménytúrák. R.: Mecseki Mátrix Csoport. Rajt: Pécsvárad – Dombay-tó, Zengő Ifjú-sági Tábor, 6.00-8.00. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 2000 Ft/fő (Maraton, 35, 30, 25), 1500 Ft/fő (15). Részvétel kizárólag előzetes nevezéssel! Előzetes nevezés határideje: 2019. december 27., 20.00 óra. A túrák és az előzetes nevezés részleteit lásd a Teljesítménytúrázók Társasága honlapján (https://tturak.hu/hikeOccasion/1808/details). További információ:  70/704-4057. • december 30, hétfő: „Zengő túra” – óévbúcsúztató a Zengőn. R.: Pécsváradi Várba-ráti Kör. Információ:  72/465-123, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. • január 7., kedd: Természetbarátok Klubja. Vaddisznók a városban – Nagy Gábor (DDNPI) előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tí-már u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). NYÍLT TÚRÁK ► december 7. szombat: „Megújult keresztény emlékhelyek nyomában”X. Útvonal: Bakóca – Káni-kereszt – Hollófészek – Györgymajor – Fekete István Emlékös-vény – Felsőkövesd – Kis-Komlói-völgy – Szágyi-tároló – Tatárugrató – Bakóca (17 km, szintemelkedés: 320 m). Találkozás: 6.15-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson, a 14-es kocsiállásnál (a busz 6.30-kor indul Oroszlóra, onnan továbbutazás átszállással Bakócára). Túravezető: Bíró Gábor ( 20/437-8314). ► december 14., szombat (munkanap): Természetbarátok Klubja év végi záró túrája kulcsosházi beszélgetéssel. Útvonal: Misina tető – Rotary-körút – Lapis – Sós-hegy – Remete-rét – Gubacsos kulcsosház (9,5 km, szintemelkedés: 150 m). Találkozás: 7.50-kor a pécsi főpályaudvar előtt, a 35-ös autóbusz megállójában (a busz 8.05-kor indul). Hazaérkezés Pécsre: az orfűi elágazástól 12.57-kor induló távolsági autóbusszal. A gyalogtúra a Gubacsos kulcsosházban fejeződik be, ahol a batyukban hozott finomságok, valamint a házigazda, Varga Jenő által főzött tea segíti a beszélgetést. Részvételi szándékot (december 10-ig) köszönettel veszi a túravezető: Scheitler Adrienn ( 20/340-4184), e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ► december 28., szombat: „Téli Tenkes”. Útvonal: Máriagyűd, Templom tér – Siklós (14 km, szintemelkedés: 213 m). Találkozás: 10.00 órakor Máriagyűdön a Templom téren (a találkozási helyre Pécsről a 8.15-kor, vagy a 8.45-kor induló siklósi busszal a máriagyűdi elágazásig utazva, majd onnét 3,5 km-t gyalogolva lehet eljutni). Túrave-zető: Tollas Tibor ( 30/956-1695). ► december 31.,kedd: „Koccintó túra”. Útvonal: Árpádtető – Fehér-kúti kulcsosház – Rábay-fa – Tubes – Misina tető – Tettye (12,5 km, szintemelkedés: 296 m). Ta-lálkozás 9.15-kor az árpádtetői buszfordulóban (a találkozási hely elérhető az Uránvárosból 8.37-kor induló 4-es busszal, amelyre a főpályaudvaron 8.47-kor, az Árkádnál 9.52-kor, a Mohácsi útnál 9.00-kor, a Budai vámnál 9.05-kor lehet felszállni). Túravezető: Nagy Balázs ( 20/976-5582). ► január 1., szerda: „Pezsgőbontás a Jakab-hegyen”. Útvonal: Éger-völgy (Ürög felső a.m.) – Patacsi-mező – Jakab-hegy – Éger-völgy (10,1 km, szintemelkedés: 370 m). Találkozás: 10.45-kor a Teca Mama Vendéglő előtt (a 23Y jelzésű autóbusz a Fagyöngy utcából 9.54-kor indul, 10.12-kor az Árkádnál, 10.24-kor Uránvárosban le-het felszállni rá). Túravezető: Becze László ( 30/172-2821). ► január 4., szombat: XVIII. Baranyai Aurél Emléktúra. Útvonal: Szentkút autó-busz-forduló – Horvát Adolf Olivér emlékkő – Cinke tanya-emlékkő – Patacsi-mező – Jakab-hegy – Zsongor-kő – Éger-tető – Éger-völgy (13 km, szintemelke-dés: 405 m). Találkozás: az uránvárosi autóbusz-végállomáson 8.45-kor (a 24-es busz a Fagyöngy utcából 8.24-kor, az Árkádtól 8.44-kor, az uránvárosi buszvégállomástól 8.57-kor indul. Túravezető: Tóth Klára ( 20/527-8913). A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► december 5., csütörtök: Falujáró túra Erdősmecskére. Látnivalók: állatkert, katoli-kus és szerb templom, kiállítások. Táv: 5 km, szintemelkedés: 40 m, a túra fajtája: könnyű. Belépők: állatkert 10 fő felet 800 Ft/fő, kiállítás: becsület kassza. Találkozás: Erdősmecske, községháza (forduló) megállóban 8.55-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 8 órakor indul a busz, Pécsváradról a „Kollégium” megállóból 8.30-kor indul a járat Erdősmecske felé. (Figyelem! Pécsváradon két busz indul Erdősmecske felé 8.30-kor, de csak az egyik megy be a faluba, melynek Erdősmecske a végállomása, a másik járat nem jó, az Mohácsra megy és csak Erdősmecske, kültelek megállót érinti!) Hazatérés: Erdősmecskéről 12.25-kor indul a busz Pécsváradra, onnan tovább 12.54-kor, mely Pécsre 13.25-re érkezik. Túravezető: Markesz István. ► december 22., vasárnap: Évzáró túra + meglepetés. Útvonal: Remete-rét – Dél-Dunántúli Piros túra útvonala – Mecseki-parkerdő – Mandulás – Állatkert – Szaniszló-pihenő – Dömörkapu – Irma út – Tettye (8 km, szintemelkedés: 130 m, a túra fajtája: könnyű, kis szintemelkedéssel). Találkozás: Remete-réten a buszmegállóban 9.55-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 23-as kocsiállásáról 9.30-kor indul a busz). Hazatérés: a Tettyéről 12.45, 13.25, 14.05… (40 percenként) indul a 33-as helyi járat a Főpályaudvar felé. Túravezető: Éger Zoltán. ► január 5., vasárnap: 1. évnyitó nosztalgia túra a Zsongor-kőhöz + stifolder-kóstoló. Útvonal: Patacs – Déli Farkas-forrás – kelta földvár – Zsongor-kő – Sas-fészek – Babás-szerkövek – Makra – Sajgó – Kővágószőlős (10 km, szintemelke-dés: 400 m). Kóstoló: 450 Ft/fő. Találkozás: Patacson a Kovács Béla utcai buszfordulóban 8.50-kor (a Gesztenyésből 8.10-kor, ÁRKÁD-tól 8.29-kor, Uránvárosból 8.41-kor indul a 27-es járat, melyre a köztes megállókban is fel lehet szállni). Hazatérés: Kővágószőlősről 13.05, és 15.48-kor indul a busz, mely Pécsre 13.29 és 16.12-kor érkezik. Túravezető: Éger Zoltán. A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► december 8., vasárnap: „Találkozás a Mikulással”. Útvonal: Kárász – Vörösfe-nyő kulcsosház – Balincai-forrás – Vörösfenyő kulcsosház – Kárász (11 km, szint-emelkedés: 210 m). Indulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet ( 20/260-1947). ► december 14., szombat: „Advent” a sikondai tónál. Útvonal: Körtvélyes – Vadász-tanya – Horgász-tó (piknik) – Cserma – Varga-hegy – Kökönyös (10 km, szint-emelkedés: 150 m). Indulás: a 8.50-es körtvélyesi busszal. Túravezető: Németh Kata-lin ( 20/507-0776). ► december 17., kedd: Túra az egészségünkért – Komló, arborétum. Indulás: 10.00 órakor Városház térről. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► december 30., hétfő: „Óév búcsúztató a Zengőn”. Indulás: a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► január 5., vasárnap: Újév-köszöntő pezsgős-túra. Útvonal: Kárász – Vörösfenyő kulcsosház – Kárász (11 km, szintemelkedés: 210 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajosné Ági. ► január 7., kedd: Túra az egészségünkért! – Cserma-aljai fák között. Indulás: a 8.00 órai sikondai busszal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► december 11.,szerda: Madarak védelme a ház körül: téli madáretetés. A program lehetőséget biztosít arra, hogy a madáretetők téli vendégeinek életébe bepillantást nyerjünk. A résztvevők megtudhatják, milyen táplálékkel szabad etetni a télen itt maradt kismadarakat és újrahasznosított anyagokból saját etetőt is készíthetnek. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 2 óra. Részvételi díj: 400 Ft/fő. Békés, boldog karácsonyi ünnepeket és szép túrákban, élményekben gazdag új esztendőt kívánunk valamennyi természetbarát társunknak! Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö¬vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu