MECSEK HÍRADÓ 88. szám 2001. április A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség az Interneten Szövetségünk honlapja 2001. márciustól a www.extra.hu/BMTSZ címen olvasható. A honlapon szerepel: Mecsek Híradó, szálláscímjegyzék, Baranya megyei jelvényszerző túramozgalmak, nyílt túrák, teljesítménytúrák, túraversenyek, kerékpáros programok, barlangász hírek, egyéb természetjáró programok. Ezentúl elektronikus levelezési címmel is rendelkezünk: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Pécs Városi Természetbarát Szövetség: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. TAVASZI KUPA tájékozódási túraverseny A március 31-én a Gubacsos kulcsosháznál rendezett versenyen 7 kategóriában 122 csapat 370 versenyzője vett részt. Eredmények "A" kategória (15 csapat): 1. NYOM-ASE; Paksi Atomerőmű SE (Jakab Albert–Baksa Tamás–Fercs Lajos); 2. Moha és Páfrány; Old Jumpers, Pécs (Geisz Ferenc–Rácz Róbert–Szilágyi Gábor); 3. BIOKOM PITE; Szabadszentkirály (Kovács István–Szabó Tamás) "A 36" kategória (9 csapat): 1. Rezét III; Démász-Rezét SE, Baja (Franczva László–Virág György–Móder Jánosné–Németh Ferencné); 2. Gyep-see, Pécs (Hábel László–Bíróné Nagy Enikő–Pesti Balázs–Bíró János); 3. Ferihegy I., Budapest (Szádeczky-Kardos Géza–Keszte Zsuzsa) "A 50" kategória (16 csapat): 1. Atom SV; Part ASE, Paks (Adprján Antal–Poósz Endre–Vargáné Mária–Adorján Magdi); 2. Partosok; Part ASE, Paks (Wolner Pál–Péter Imre–Dománszky Zoltán); 3. Kinizsi Encián, Budapest (Kovalik Béla–Sváb László) "A 60" kategória (3 csapat): 1. MVSC Őszikék, Miskolc (Pásztor Istvánné–Bialkó Gyuláné); 2. MVSC Vadvirág, Miskolc (Edelényi Csaba–Csarnai Béláné); 3. Szentesi K 1, Szentes (Badár Sándor–Melkuhn Dezső–Kánvási Erzsébet–Szatmári N. Lajosné) "B" kategória (23 csapat): 1. Kiskun II., Kiskunfélegyháza (Máté István–Kiss László–Beck Attila); 2. BIOKOM PITE, Szabadszentkirály (Bota János–Sikó Emese); 3. Vértes Meteor I., Székesfehérvár (Nagy Lajos–Dömötör Erik–Kadarkúti Tamás–Szemkeő Ferenc) "C 1" kategória (19 csapat): 1. Csasero; KTTE, Kaposvár (Serák Csaba–Csernák András–Burprich Róbert); 2. Bad Boys and Legions; KTTE, Kaposvár (Radics Márk–Csernák Barnabás–Dávid Balázs–Balassa Krisztián); 3. Mecseki Vándorlók; Mecseki Erdészeti Rt. Erdei Iskola, Pécs (Mucsler Dóra–Mátyás Mónika–Bárdos Virág–Mátyás Viktória) "C 2" kategória (37 csapat): 1. Kiskun XI, Kiskunfélegyháza (Zoboki Mihály–Zoboki Mihályné–Kovács Ferenc); 2. Rozsomákok; Mecseki Erdészeti Rt. Erdei Iskola, Pécs (Mosonyi Miklós–Tarnóci Tamás–Antal Péter–Vass Roland); 3. Kiskun X, Kiskunfélegyháza (Patyi Sándor–Patyi Sándorné–Patyi Gábor–Patyi Eszter). Olvastuk... "Zöld válaszok az új évezred kihívásaira" Sas-réti vadászkastély, 2001. január 20. (Erdei konferencia) Azt mondják "más kárán tanul az okos". Én bízom benne, hogy tudunk a másik jó példáján is okosodni. Ezért mutatok be egy mintaértékű kezdeményezést. A Dél-Dunántúli Regionális Természetbarát Szövetség elnöksége három megyére terjedő konferenciát rendezett. A tanácskozás felért egy továbbképzéssel: a természetbarátok meg¬¬ismerték a területükön dolgozó nagy partnereik működését, örömeit, gondjait, a tu¬¬ris¬¬ták felé nyújtott lehetőségeket, s így új lehetséges együttműködési területek nyíl¬hat¬nak meg. De beszéljen helyettem a program, ahogy azt én megéltem. A pécsi Kossuth téren találkoztunk a konferencia résztvevőivel. Innen a Duna–Dráva Nemzeti Park terepjárói vittek ki a Sas-réti Vadászkastélyba. Szívesen nézelődtünk, sétáltunk volna, de néhány értékes, informatív ajándék átvétele után máris indult a program. Először Baronek Jenő, a DDRTSZ elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Iványi Ildikó, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója mutatta be az NP tennivalóit az EU-csatlakozás tükrében. Az előadás második részében a terület természeti kincseit csodálhattuk meg diaképek segítségével. A Mecseki Erdészet Rt. vezérigazgatója (a konferencia házigazdája) mutatta be, hogyan lehet egyeztetni – néha bizony kompromisszumok révén – a profit hajtotta gazdaság és a ter¬mészetjárók érdekeit. Hegyi Zsuzsanna a Magyar Turizmus Rt. munkatársa országos és regionális turisztikai pályázati lehetőségeket ismertetett. Az hamar kiderült, hogy ezek elsősorban nem társadalmi szervezeteknek íródtak. Mégis jó pár résztvevő konzultált az előadóval, mert mintha néhány kiírásra érdemes lenne pályázni. Az ebéd előtt egy madárgyűrűző tábor életébe pillanthattunk be, egy videofilm segítségével. (A hosszú és tartalmas ebédet csak azért nem ismertetem, mert akkor nyálcsorgatástól károsodna a híradó). Étkezés után egy újabb videofilm következett, mely a Keleti-Mecsek természeti szépségeit mutatta be. Vitát kavart, hogy mit is hagyott ki a stáb. "A természetbarátok tennivalói a természetvédelemben" címmel e sorok írója próbált han¬¬¬gosan gondolkodva segíteni mozgalmunk zöldüléséhez. Hangsúlyozta, hogy bár-mennyire is a természet áll munkánk középpontjában, ezt tudatosabban kell vállalni, és a védelmét segítő tevékenységet a szövetség minden szervezetének magának, saját szintjén és területén kell megtalálnia. Ebben segíthet a konferencia is. Egy rövid konzultáció után, már pakoltunk, búcsúfotót készítettünk, és néhányunk még riportot is adott a sajtó megjelent munkatársainak. S már robogott is velünk Pécsre a gépkocsi. Egy nagyon fontos folyamat jelentős állomásának voltam résztvevője a Sas-réten. Köszönet a szervezőknek, a házigazdának, a szállítóknak a színvonalért! A három me¬¬gye vezetésének pedig gratulálok, hogy komolyan vették a meghívást, és éltek a nem min¬¬dennapi lehetőséggel. Amiért a cikket írtam: van még régió hazánkban. Hátha... Németh Imre (a Természetbarát Híradó nyomán) ●●●●●●●● Mire jó (mire lenne jó) egy civil börze Pécsett? Ha azt mondom, kies hazánkban még mindig döcögve működik a nonprofit szektor, talán senki sem lepődik meg. Napról-napra mindannyian szembesülünk a finanszírozás és az érdektelenség problémáival, napról-napra újabb és újabb falakba ütközünk. 2001. március 3-án a Szivárvány Gyermekház adott otthont egy olyan kezdeménye-zésnek, mely ezen falak lebontását volt hivatott elősegíteni. Ez a kezdeményezés pedig az I. Pécsi Ifjúsági Civil Börze volt, melyet a Pécsi Ifjúsági Kerekasztal szervezett a Tett-hely Alapítvány közreműködésével. A Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület képviseletében lelkesen rendeztük be a rendelkezésünkre bocsátott standot 9 óra magasságában, és izgatottan vártuk, vajon kik lesznek az érdeklődők, egyáltalán mennyien érkeznek, milyen szervezetek fognak még részt venni rajtunk kívül stb. Nos, izgatottságunk délután egy óra tájékán végképp felhagyott, helyét viszont elfoglalta valamiféle szomorú kiábrándultsággal telt lemondás. El is határoztuk, hogy pakolunk és hazamegyünk... Mi történt? Nos, a körülbelül 20-25 szervezet közül, akik egyáltalán éltek a be¬mu¬tat-ko¬¬zási lehetőséggel, ekkorra már igen sokan csomagoltak vagy el is mentek, aminek oka az érdeklődés abszolút minimuma volt. Ez alatt a pár óra alatt nem tudom, mennyi va¬ló¬di érdeklődő érkezett, de standunknál is csupán 15-20-an fordultak meg – jobbára a je¬len¬lévő civil szervezetek képviselői. Konklúzió? Részt vettünk egy civil börzén, melyen mi, a résztvevő szervezetek – akik azért valljuk be, jobbára már hallottunk egymásról, sőt többen együtt is működtünk már- bemutatkoztunk egymásnak. Ez azonban sajnos nem hatott az újdonság erejével – az előbb említettek miatt. A bennem felmerülő kérdésre: mi lehetett a kudarc oka, olyan válaszokat találtam, hogy talán a szombati nap nem volt a legmegfelelőbb, vagy talán a rendezvény meg-hir¬de¬té¬sével voltak a problémák, talán a szűkebb környezetünk túlságosan is elfoglalt min¬¬den¬¬napi problémáival ahhoz, hogy komolyabban érdeklődjön a civil szféra által kínált prog¬¬ra¬¬mok iránt, hogy a szervezetek tevékenységét és mindennapi problémáikat ne is em¬lít¬sük... Mostanság úton-útfélen az Európai Unióhoz való csatlakozás szempontjait han¬goz-tat¬juk, azonban ha a hazai és az uniós civil szervezetek működését összevetjük, azonnal szembe ötlik, hogy ezen a téren is hatalmas lemaradásunk. Természetesen nem csupán a fi¬nan¬szírozási kérdésekre gondolok, ami kis hazánktól nyugatabbra sokkal gör¬¬dü¬¬l鬬ke¬¬nyebb és biztonságosabb, hanem az alapvető mentalitásbeli különbségekre is. Nem hi¬¬szem el, hogy Pécsett csak annyi, az ifjúsági korosztályokkal akármilyen for¬má¬ban is kap¬¬csolatban álló civil szervezet működik, mint amennyi ezen a börzén megjelent és nem akarom elhinni, hogy ezen szervezetek tevékenysége csupán ilyen keveseknek fontos. Egy ilyen börze jó lehetőség volna egyrészt arra, hogy szűkebb régiónk civil-programkínálatát megismerjük, másrészt hogy a különböző szervezetek egymásról is tudomást szerezve a továbbiakban együttműködve tevékenykedjenek céljaik elérése érdekében. Ez a szombati nap mégsem ennek a jegyében telt el... Felteszem a kérdést: Miért??? b.  HÍREK ■ Módosítás: a "Szálláshelyek turistáknak a Mecsekben és Baranyában" című kiadványban az Orfűi Sporttábor megrendelési címénél helytelenül Csete István neve jelent meg. A szállást Gebhardt Csabánál (tel.: 500-484) lehet megrendelni. Az elírásért elnézést kérünk. ■ Megnyílt az Abaligeti-barlang: hosszas felújítási munkák után a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság megnyitotta a barlangot, ami március 31- étől ismét látogatható. ■ Új bélyegzőhely: a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék Túra mecseki útvonalán a Petőc-akna bélyegzőhely megszűnt. Helyette a Patacsi-mezőnél (Szuadó-nyereg) lesz új bélyegzőhely, a dobozt hamarosan kihelyezzük. A bélyegzőhely karban¬¬tar¬tá¬sát Futó László sporttársunk vállalta, aki a dobozt is elkészíti és kihelyezi. ■ Útjelzés-változások, felújítások a Mecsekben: az Ifjúsági és Sportminisztérium anyagi támogatásával nagyszabású jelzés-felújítási munkák kezdődnek a Mecsekben, melyek során több jelzés – igazodva a szabványban foglaltakhoz – megváltozik. Ezek közül a legfontosabb: a Dél-Dunántúli Piros Túra Dömörkapu – Viganvár közötti szakasza piros sáv jelzést kap (így végre valóban piros sáv jelzés vezet végig az útvonalon Szekszárdtól Siófokig). A másik ér¬dekesség: kisebb módosításokkal, valamint a Keleti-Mecsekben és a Nyugati-Mecsekben vezető zöld sáv jelzésű utak összekötésével létrejön egy "Mecseki Zöld Túra" útvonal, mely kacs¬-karingós vonalvezetéssel végigvisz az egész Mecseken.A felújítási munkák ez év tavaszán kezdődnek, és 2002 nyár végére fe¬je¬ződ¬nek be. Ekkorra meg¬jelenik az új Mecsek turistatérkép és az útikönyv is, már az új jelzésekhez igazítva. Ter¬mé¬sze¬te¬sen az útkereszteződéseknél fenn¬ma¬rad¬¬nak (fekete X-szel áthúzva) a régi jelzések is, jelölve a változást, így az eddigi térképek továbbra is használhatók lesznek. Az érintett útvonalakról és az elkészült felújításokról folyamatosan tájékoztatunk a Mecsek Híradóban. ■ Változás a májusi nyílttúra programban: a május 12-ére tervezett nyílt túra ("Jel¬zetlen utakon", vezeti Baumann József) május 13-án, vasárnap kerül megrende-zésre. ■ TEGYOT, TEDOT 2001: a Természetjáró Gyerekek Országos Találkozóját június 25–29-ike, a Természetjáró Diákok Országos Találkozóját július 2-6-ika között rendezi meg Aba¬¬li¬¬ge¬ten a Természetjáró Fiatalok Szövetsége megbízásából az If¬jú-sági Turizmusért Alapít¬¬vány és a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület (PITE). A talál¬kozókra május 15-ig lehet nevezni 3–5 fős csapatokkal. Részletes kiírás, neve¬zé-si lapok és információ a szövetségben, illetve a következő címeken kérhető: Mátrai Gábor, 7633 Pécs, Építők u. 18/a, tel.: 72/252–390; Bota János, 7951 Sza¬¬bad¬szent-király, Hársfa u. 6, tel.: 30/993–8595. NYÍLT TÚRÁK ● április 7, szombat:Hetvehely–Babászszerkövek–Cserkút (14 km). Találkozás a pécsi vasút¬állo¬más csarnokában 7.00 órakor. Túravezető: dr. Koncz Eszter. ● április 21, szombat: "100 éves az almamelléki kisvasút" – jubileumi túra. Útvonal: Almamellék–Sasrét (kisvasúttal) – Almás-forrás–Pap-domb– Terecseny. Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 6.45 órakor. Túravezető: Strasser Péter. ● május 5, szombat:tavaszi túra a Réka várhoz. Útvonal: Zobákpuszta–Pusztabánya–Réka vár–Mecseknádasd (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 8.45 órakor. Túravezető: Járányi Lászlóné. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ● április 8: Családi túra – szalonnasütés. Útvonal: Mecsekfalu–Pölöskei-tó–Komló (6 km). Indulás a 8 órakor induló körtvélyesi járattal. Túravezető: Rácz János. ● április 22:Hosszúhetény–Zengő–Püspökszentlászló–Zobákpuszta (16 km). Indulás 8 órakor a hosszúhetényi busszal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. ● május 6:Bazsarózsa túra. Útvonal: Hosszúhetény–Nagymező–Hosszúhetény (6 km). Indulás 8 órakor a hosszúhetényi busszal. Túravezető: Stranszky Istvánné. A Pécsi Túrakerékpáros Klub nyílt kerékpártúrái ■ április 8: Vasárnapi túra I. "Árpád-kori templomok". Útvonal: Pécs–Kővágótőttős–Bakonya–Kővágószőlős–Cserkút–Pécs (30 km). Indulás: Pécs, Mecsek áruház, 9.00 óra. Túravezető: dr. Novotny Iván. ■ április 22: „Föld Napja – családi kerékpártúra". Útvonal: Pécs–Malomvölgy–Pécs (16 km). Találkozó: Pécs, Széchenyi tér, 14.30. Túravezető: Arató Csongor. ■ április 25: Kerékpáros felvonulás a "Városban autóm nélkül" jeligéjű városi autómentes nap alkalmából. Találkozó a 48-as téren, 17.30-kor. ■ április 27: Első "Péntek esti teker(g)és. Szeptember 21-ig minden pénteken 18 órától rövid kerekezés a 48-as térről a város környékére. Táv: 15-20 km. Csak világítással rendelkező kerékpárokkal lehet részt venni! ■ április 28: "Apátvarasdért". Útvonal: Pécs–Bogád–Hird–Pécsvárad–Apátvarasd–(Trefort¬puszta–Feked–Lovászhetény)–Pécsvárad–(vonattal Pécs). Táv: 35 (65) km. Indulás: Pécs, 48-as tér, 9.00 óra. Túravezető: dr. Novotny Iván. ■ május 6: Vasárnapi túra II. "Kastélyok". Útvonal: Pécs–Szigetvár (vonattal) – Szentegát–Sumony–Királyegyháza–Magyarmecske–Baksa–Görcsöny–Pécs (52 km). Találkozó: Pécs, vasútállomás, 8.45 óra. Túravezető: dr. Novotny Iván. RENDEZVÉNYEK ► április 7: "Tenkes 30, 15" teljesítménytúrák. R.: Dráva TSE. Rajt: Turony, italbolt, 7.00-8.30 (Tenkes 30), 8.00-9.00 (Tenkes 15). Cél ugyanott. Nevezési díj: 350, ill. 300 Ft/fő (előzetes nevezés esetén 300, ill. 250 Ft/fő). Nevezés, ill. információ: Gida Tibor, 7630 Pécs, Eozin u. 9., tel.: 72/310-390. ► április 23: Természetjáró Gyerekek és Diákok Megyei Találkozója, Égertető. A "Baranya–természetjáró szemmel" vetélkedő záró fordulója. Megnyitó: 9 órakor. ► április 28: Kovács Béla Emlék- és Teljesítménytúra (43, 33, 20 és 14 km). R.: Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Általános Iskola, Dombóvár. Rajt: Misinatető, 8.15–8.45. Nevezési díj: 500 Ft/fő. Információ: Gaálné Szűcs Edit, tel.: 74/565–135. ►április 28–május 1.: TERMÉSZETJÁRÓ NAPOK BARANYÁBAN – Zobákpuszta, Kárászi Erdészet táborozóhelye. Rendező: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. április 28: "Tubes Kupa" éjszakai tájékozódási túraverseny, A, B, C kategóriák. Rajt: 21 órától. április 29: "Mecsek 50, 30, 15" teljesítménytúrák. Rajt: 6.00-8.00 (M 50, 30); 8.00-10.00 (M 15). Cél ugyanott. Nevezési díj: 350 Ft/fő (M 50,30, MTSZ igazolvánnyal 300 Ft); 250 Ft/fő (M 15, MTSZ igazolvánnyal 200 Ft). Információ: dr. Lakatosné Novotny Sarolta, tel.: 72/412-796; Dalecker Ibolya, tel.: 30/852–8460. április 30: "Csellengő Kupa" tájékozódási túraverseny, A, B, C kategóriák. Rajt: 7.30 órától. május 1: Turista Majális. R.: Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület. A prog-ram¬ban: túrák, svédpályás verseny, főzőverseny, vetélkedők... A természetjáró hétvége programjairól részletesebb információ kérhető Baronek Jenő¬¬től (tel.: 72/259–345). Mecsek Híradó A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621, Pécs, Apáca u 2/1,  (72) 310-226; fax: (72) 312-019. Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra). Internet: www.extra.hu/BMTSZ E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

MECSEK HÍRADÓ 94. szám 2001. december PÉCS VÁROSISMERETI VERSENY A Pécs Városi Természetbarát Szövetség november 3-án, szombaton rendezte meg hagyományos városismereti versenyét, melynek témája ezúttal Pécs történelmi belvárosa volt. Annak ellenére, hogy a versenyt egy hetes tanítási szünet előzte meg az iskolákban, szép számmal neveztek, és összesen 60 csapat versenyzett, három kategóriában. A rajt és a cél a Széchenyi téren, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában volt; a helyiségek biztosítását ezúton is köszönjük Páva Péter igazgató úrnak. Kategóriánként az első helyezett csapat kupát, az első három helyezett csapat tárgyjutalmat, az első hat helyezett csapat pedig oklevelet, valamint az összes versenyző névre szóló emléklapot kapott. Eredmények „Általános iskolás” kategória (32 csapat): 1. Belvárosi VII., Belvárosi Általános Iskola, Pécs (Gaál Katinka–Papp Dóra–Kósa Diána–Schrancz Tamás); 2. Belvárosi IX., Belvárosi Általános Iskola, Pécs (Farkas Réka–Pozsonyi Kinga–Tóth Réka–Sála Dorina); 3. Flúgosok, Mindszentgodisai Általános Iskola (Farkas Andor–Nidermayer Gergő); „Középiskolás” kategória (20 csapat): 1. Gép-ész, Eötvös Loránd Műszaki Középiskola, Kaposvár (Keil Ákos–Kozári Zoltán–Molnár Bence–Présel F. Tamás); 2. Forza Árpád!, Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola, Pécs (Révész Gábor–Vörös András–Aradi Gergő); 3. Anticarter, Leöwey Klára Gimnázium, Pécs (Apró Helga–Bendarzsevszkij Anton–Posta Eszter–Hoffecker Ákos); „Felnőtt–családi” kategória (8 csapat): 1. Kaposvári Ászok, KTTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Kaposvár (Kósa Eszter–Csima Zoltán); 2. Rüll József, Mecsek Egyesület, Pécs; 3. Bokréta, PTE 1. sz. Gyakorló Általános Iskola, Pécs (Jeney Virág–Benedek Györgyné–Benedek György–dr. Benedek György). Strasser Péter rendező Kulcsosházkezelők tanácskozása Csaknem teljes létszámban jelentek meg a kulcsosházak kezelői november 4-én a szokásos tanácskozáson, mely ez évben a Fehér-kúti kulcsosházban kapott otthont Nagy Balázs és felesége, valamint barátaik jóvoltából. A házigazda szerepét dr. Tihanyi László sporttársunk vállalta, és határozottan irányította a sok témát érintő eszmecserét. Elsőként az előző év tapasztalatait osztották meg egymással a jelenlévők. A problémák között szerepeltek: szakhatósági engedélyek körüli gondok, a néha még mindig tisztázatlan tulajdonviszonyok, a turista szálláshelyek fejlődésének lassú üteme, a fenntartásukhoz, felújításukhoz és fejlesztésükhöz szükséges pénzeszközök beszerzési nehézségei... Szorosan ide kapcsolódott a házakkal kapcsolatos adó- és pénzügyi kérdések megbeszélése, amelyben Csurka Szabolcs nyújtott értékes szakmai segítséget, adott hasznos tanácsokat. Nem kis nehézséget jelent a kulcsosházak belső és külső értékeinek megóvása és védelme a – nehezen kiszűrhető – nemkívánatos csoportok rongálásaitól, valamint a betörőktől és a vandáloktól. Az egymásnak adott ötleteken és javaslatokon kívül Nagy Lajos elektrotechnikus sporttársunk adott részletes tájékoztatást a védelem különböző lehetőségeiről, a riasztók hatékonyságáról. A délelőtt fontos témái között szerepelt a kulcsosházak ÁNTSZ előírások szerinti megfelelésének kérdése is. A házak általában megfelelnek a közegészségügyi előírásoknak, de a jogszabályok sokkal szigorúbbak, ha gyerekek táboroztatásáról van szó. Végül egyéb témák is napirendre kerültek. Ezek között Baronek Jenő, szövetségünk elnöke tájékoztatott az útjelzés-változásokkal kapcsolatos munkák állásáról, a készülő új Mecsek turistatérképről és a várhatóan tavasszal megjelenő új Mecsek turistakalauzról. A találkozót záró kötetlen beszélgetés során felvetődött az igény, hogy – a problémák és változások gyakorisága miatt – félévente kellene hasonló tanácskozást szervezni, a kulcsosházakat kezelők munkájának segítésére. Őri Zsuzsanna  DDNPI hírek A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség – Baronek Jenő elnöknek címezve – 2001. november 16-án kelt levelet kapott a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól, melyet az alábbiakban változtatás nélkül közlünk: Tisztelt Elnök Úr! Bizonyára tudomása van arról, hogy a közelmúltban kiadott miniszteri rendeletben [13/2001 (V.9.) KÖM] újraszabályozták a védett és fokozottan védett növény- és állatfajok védelmi státusát, eszmei értékét. Ennek során kiemelt oltalmat kapott a Mecsek egy reliktum endemizmusa: a Mecseki őszitegzes (Chaetopterix schmidi mecsekensis). A fokozottan védett, 100.000 Ft eszmei értékű faj a jelenlegi kutatási eredmények szerint a hegység mészkő alapkőzetű területeinek forrásaihoz, a patakok oxigénben dúsabb vizű – rendszerint vízesés alatti – szakaszaihoz kötődik. A késő őszig tartó lárvaállapot után az imágók a források és a patakok közvetlen közelében leveleken, majd a fagyok után az avaron tartózkodnak, párosodnak. A fentiekről azért tartottuk fontosnak tájékoztatni, mert az Önök szövetségének keretei között jelentős számban végeznek forrásfoglalási és felújítási tevékenységet. A természetvédelmi törvény értelmében minden forrás védett, tehát bárminemű tevékenység folytatásához az Igazgatóság engedélye szükséges. Ezen felül a fentiekben ismertetett fokozottan védett állatfaj szempontjából is rendkívül fontos az előzetes egyeztetés, mivel az esetleges engedély nélküli beavatkozás súlyos természetkárosítást vonhat maga után. A problémák megelőzése érdekében tisztelettel kérjük, hogy tájékoztassa a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség tagságát a fentiekről. Végezetül a pontosítás érdekében a következő, a faj szempontjából fokozottan értékes élőhelyeket szeretnénk kiemelni: Melegmány-völgy, Petnyák, Nagy-mély-völgy, Kőlyuk, Vár-völgy, Óbányai-völgy, Hidasi-völgy, Takanyó-völgy, Réka-völgy. Tisztelettel: Dr. Iványi Ildikó igazgató Emléktúra szép élményekkel „Indulj el egy úton, én is egy másikon...” A Rockenbauer Pál és munkatársai által készített „Másfél millió lépés Magyarországon” című film dalának kezdő sorait pécsi túratársaink – néhányuk kivételével – talán túl komolyan vették, és ezért indultak el a komlói sporttársaik megérkezése, illetve a meghirdetett indulási idő előtt. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség november 24-én – az előző évekhez hasonlóan – emléktúrát szervezett Rockenbauer Pál sírjához. A Nap ugyan szórta sugarait, de meleg simogatásra már nemigen volt ereje. Pécsvárad felé haladva bal kéz felől láthattuk a színekben pompázó erdő vonulatát, amely még az ősz varázsát jelezte, de az egyre erősödő szél már a tél előhírnökeként „harapott”. Kellemesebb volt, amikor az utunkat szegélyező piros csipkebogyó és a dércsípte kökénybokrok védelmében haladhattunk. A szelídgesztenyésbe érve falatoztunk egyet, és szomjunkat oltottuk különböző nedűvel. Ezután kis műsorral színesítve emlékeztünk meg a természet szerelmeséről, akit sajnos többen nem ismerhettünk személyesen, és akinek végakarata volt, hogy ezen a – számára nagyon kedves – vidéken helyezzék örök nyugalomra. „Rockenbauer Pál 1933-ban született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult és földrajz–biológia szakos tanári oklevelet szerzett. A Magyar Televíziónál dolgozott, és természeti témájú dokumentumfilmeket rendezett. Filmezett a Földközi-tenger part menti országaiban, Indiában, Nepálban, az Antarktiszon, Észak- és Dél-Amerikában és Óceániában. A földközi-tengeri és antarktiszi útjáról könyvet is írt. A Másfél millió lépés Magyarországon és a Még egy millió lépés című filmsorozataival a hazai föld tájait mutatta be.” Fellobbant a mécses lángja és egy kis babérkoszorúval fejeztük ki őszinte tiszteletünket. A szél lobogtatta a fehér szalagot, rajta a felirattal: „Emléked megőrizzük. Baranya megyei természetbarátok”. A szelídgesztenyésben töltött röpke egy óra alatt átjárt bennünket a metsző hideg, ezért nem tudtuk a sírnál megvárni a Budapestről érkező honfitársainkat, akik Rockenbauer Pál munkatársai és személyes jóbarátai voltak. Zengővárkonyban a tojásmúzeumnál, ill. a tájháznál azonban találkoztunk velük. Visszafelé menet az emlékkőnél még egy rövid időre csatlakoztunk budapesti barátainkhoz. Kölcsönösen sajnáltuk, hogy nem tölthetünk több időt együtt. Megbeszéltük, hogy jövőre Zengővárkonyban találkozunk, onnan indulunk valamennyien és közösen emlékezünk Rockenbauer Pálra, akinek a természet szeretete mellett az önzetlen barátság legalább olyan fontos volt. Őri Zsuzsanna  Források a Keleti-Mecsekben (2. rész) A Boszorkány-forrást is lefényképezem, és nekivágunk az emelkedőnek a turistaúton. Szép bükkösön haladunk keresztül, ahol a napsugarak megvilágítják a ligetes erdőt. Meg kell állnom, mert ezt fényképezni kell. Ágit a tető előtt érem utol, ahol ő még nem tudja, de útjaink biztos elválnak egy rövid időre. A Dögkút-tetőnél megállunk egy szusszanásnyi időre és előhozakodok tervemmel: mivel a fényképezés és a tisztogatások sok időt elvettek, együtt nem tudjuk a betervezett forrásokat bejárni, ezért én egyedül – a legszükségesebb dolgokkal a hátizsákomban – elindulok tovább, te pedig itt a környéken gombázol, vagy napozol. Még el sem mondtam mondókámat, máris elkezdem kipakolni az innivalót és egyéb felesleges dolgot, amire nem lesz szükségem. – Másfél óra alatt végzek – szólok hátra, és sietek a Szószék irányába. Szaporázom lépteimet, majdnem szaladok felfele az úton, de így is észreveszek egy szép vargányát. Másodpercek telnek el, még a zsákba pakolom. Kissé lejt az út, ezért a hátizsák hevederét becsatolom, és lassú kényelmes futásba kezdek. A Dobogó alá érve felzavarok egy szarvascsapatot; az állatok a hegy felé igyekeznek kitérni előlem. Egy bikát és teheneket látok, szépen vonulnak. Lefele indulok és egy nagy leszakadásnál vélem látni a megmaradt forrás maradványait. Lemászok a megcsúszott földtömegen és megnézem, de amit a forrásnak hittem, az csak egy füves földkupac. Fölötte a földből erősen folyik a forrásvíz az elmosott talajon lefele. Keresem tovább a forrásokat a szép erdőben. Átvágok néhány járható ösvényen és hamar odaérek egy másik forráshoz, mely a Lencse-kút nevet kapta. Leveszem zsákomat; a hátam gőzöl a hűs levegőben. Megtisztítom a környezetet a lehullott ágaktól és kövektől és a forrásra lógó növények alatt megpillantom a forrás nevét a kőtáblán, melynek jobb alsó sarka le van törve. Megtörténik a fotózás és gyors pakolás után elindulok lefelé az erdészeti úton, ahol a forrás vize siet előttem. Jól átáztatta a talajt, mert a nagy gépek is nagy sárfalakat dagasztottak és kínlódva járhattak rajta. Hatalmas iszapos keréknyomokat kerülgetek, és az idő egyre fogy. Erdőmunkásokat hagyok el, akik a vékonyabb fákat szedik össze egy kis szamár vontatta szekérre. A Lapát-vár környékén úgy döntök, hogy a távolabbi forrásokat – a Kalán Miskát és a Vadvirág-forrást – majd egy más alkalommal keresem fel. A megbeszélt időre illik visszaérni, nehogy Ági elkezdjen izgulni értem. A Farkas-árkon átvágva megkeresem a kék kereszt turistajelzést. Gyönyörű az erdő még így rohangálás közben is. Lefele haladva ismerős a terep, és már figyelem az átfolyó eret a turistaúton. A térképen rosszul van a forrás helye berajzolva, de ez most nem zavar. Kíváncsian nézem a felújított forrást. A régi táblától egy méterre jobbra található az új tábla a kifolyóval. Fekete gránitba van a forrás neve kivésve, műanyag kifolyócsövén kellemes ízű víz csordogál. Elkészítem a felvételt és a forrás vízfolyását követve haladok a völgyben lefele a patak partján. Egyre fogy az idő, de még nem értem el az Amália-forrást. Felnézek a felettem magasodó Dögkút-tetőre és akármennyire nem tetszik, hogy a keresést fel kell hagynom, elindulok felfelé. Meredek a hegy, súlyosodnak lépteim. Szerpentinezve haladok egyre feljebb. Visszanézve már távoli a völgy, de felnézve még nagyon messze van a csúcs. Szederindás területen kell átgázolnom sok fiatal hárs- és bükkcsemete között. A sűrű, derékig érő tüskés ágak tépdesik bőrömet és csak a szép pókhálók formái adnak vigaszt kínlódásomért. Még két szusszanásnyi távolságra van a csúcs, a völgy messze alattam húzódik kanyarogva. Végre itt van! – sóhajtok egy nagyot, és mintha repülnék olyan könnyűek lépteim. Gyorsan haladok toronyiránt az erdészeti útra, ami kivezet a tisztásra. A tisztáson szikrázó napsütés, Ági sehol. Eszembe jut, hogy azt is mondtam: ha itt megunja, menjen fel a Cigány-hegyi kilátóhoz. Lassan futásnak eredek és a kilátóval szemben a csuszkák hangját utánozva hírt adok magamról. Ági ismeri ezt a hármas füttyjelzést és engem meglepve elősétál az út melletti farakástól. Örülünk, hogy látjuk egymást, de látva szétizzadt testemet csak annyit mond: mi a fenének rohantál ennyire? Ránéz az órájára és közli, hogy volt még negyed órám. Leültem a farakásra és némi kényszer hatására megettem egy szendvicset, majd – kevésbé a kényszer hatására – rá két pohár bort ittam. Indulunk tovább és a régi kék sáv jelzést elérve sietünk a Szürke-forráshoz. Szép ez a völgy, csak egyes részein nehezebb a haladás. A völgy jobb oldalában egy bükkfa gyökerei között felcsillan a forrás víztükre. Névtáblája lemezből készült és a fa kérge benőtte a sarkát, de a felirat jól látszik rajta. Rendezzük a forrás köveit és Ági a medrét szabályozza; munkája révén hamar megszépül ez a szép forrás. Kattan a fényképezőgép és a vaku fényét a víztükör széttükrözi. Otthagyva a forrást elérjük az erdészeti betonutat, majd jobbra letérünk róla a Hidasi-völgybe. A vidék tájvédelmi körzet, erre figyelmeztetnek a táblák. Haladunk a vadregényes ösvényen, ahol sok helyen keresgélni kell az utat, mert az erdő visszakövetelte jussát. Kis vadföld után megállunk, mert innen felszaladok lefotózni a Betyár-forrást. Nagyon megváltozott a környék. A forrás feletti területet majdnem hogy tarra vágták; nyitott, világos lett a környék. A forrás komolyabb felújítást érdemelne szépsége, hasznossága és régi turistatársaink miatt is, akik a régi Betyártanyától idejártak vízért. Visszatérve Ági a megmaradt szendvicseket eszi szorgalmasan. Lencsevégre kapok egy őszi kikerics csoportot, és folytatjuk utunkat tovább a völgyben. A megtett útból ítélve a Wein György-forrást már el kellett volna érni. Régebben készítettem róla képet, de kíváncsi lettem volna rá, hogyan változott környezete. Visszamenni nincs időnk, mindjárt elérjük a Piusz-forrást. Meglátom bal oldalon a mészkősziklákat és tudom, hogy alatta ott a forrás. A feliratok alig látszanak, benőtte a moha. Él a forrás, csak a medrét a patakmeder szintjéig ki kellene pucolni. Sötétedik a völgy, a Nap a fák csúcsait világítja és csak a vaku villanása szór szét elegendő fényt a kép elkészítéséhez. Tovább haladunk a „dzsungelban", itt a turisták már nem élvezik a Dél-dunántúli Kék Túra szépségeit, mert a hátizsákokkal nehéz átvergődni az akadályokon. Néhány ligetesebb részhez érve kitárul a völgy régi szépsége a beágazó völgyekkel, a meredeken felfutó hegyoldalakkal és a szép köves vízesésekkel. Kompromisszumot kellene kötni az illetékesekkel, hogy ez a gyönyörű völgy ismét járható legyen, és a természet értékei se szenvedjenek csorbát. A Lajos-forrás régi képét mutatja hangulatos mohával benőtt köveivel. Megtalálni és megközelíteni nem egyszerű feladat hátizsákkal. Visszamegyek Ágihoz és a Hidasi-forrás fele igyekszünk. A patak tekeregve halad a völgyben, mindig új utat keresve magának a vízmosások által. A piros kör jelzést elhagyva hamar odaérünk a most jól járható szakaszon a Hidasi-forráshoz. Kövei szét hevernek, a nevét viselő nagyobb kőtömb mellette szomorkodik. A forrásból szépen folyik a víz. Ági nekiáll a medret tisztítani, én a forrás medencéjét és megmaradt köveit illesztem vissza. A nevet hordozó nagy kőtömb felemelését meg sem kísérlem. Két ember egynapi munkával, kis anyagi erővel szépen megcsinálhatná. Amíg a patakot fényképezem, Ági a forrás tábláját mossa le a szennyeződéstől. Folytatjuk utunkat az évszázados hatalmas bükkök között, amelyek sokat mesélhetnének a völgy életéről. A mésztufából épült Csurgó tetejére érünk, ahol régen eldobált műanyagzacskók hevernek szanaszét. Gyorsan összeszedem a nagyját, és készítek egy képet az öreg bükkről, melynek a törzse alul átkorhadt: olyan mint egy alagút. Szomorú és mégis érdekes fotótéma. Leereszkedünk a Csurgó mésztufalépcsőin és a forrás alatti részen kicsit összepakolunk. A táblát félig eltakarja a frissen rátelepedett mésztufa. Tőrömmel megtisztítom, és felvételeket készítek erről az érdekes képződményről. Itt-ott csepereg a víz a mohás tufákon, odébb csordogál. Nagyon hangulatos ez a hely, csak a nem ideillő anyagokat kellene elszállítani. Tovább indulva csúszunk-mászunk a fák, bokrok között, keressük a járhatóbb vadcsapásokat. Kínlódunk a nagy hátizsákokkal, hol itt, hol ott akadunk el velük. Kedvetlenül megyünk tovább a ruhát szaggató akadályok között. Mi szeretjük a természet vad részeit, sokat megyünk vadcsapásokon, úttalan utakon, de akkor tudjuk, hogy mire számíthatunk. A jelzett turistaútnak jól járhatónak kell lennie az idelátogató turisták számára. Mikor kiérünk a szászvári útra, megkönnyebbülünk mindketten. Az úton további meglepetés ér, mert hatalmas pótkocsis teherautók követik egymást oda-vissza, és hatalmas zajt keltve füstöt okádnak arcunkba. Szállítják a komlói andezitet a távolabbi felhasználóknak. Letértünk jobbra az őszi kikericsektől virító rétre, majd az utolsó rövid erdőszakasz következik. Az erdőben rendbeszedjük magunkat, felvesszük melegebb ruháinkat és elindulunk a zobákpusztai buszmegállóba. Baumann József Egy elfelejtett forrás a Keleti-Mecsekben A Halász-patak völgyében az új erdészeti út építésekor megszűnt két forrás, a Kedves-forrás és az Erzsike-forrás. A Kedves-forrást még Csokonay Sándor bácsi foglalta. A Disznós-kút is nehezen található meg, gyenge vízhozama miatt alig észrevehető. Az 1999. júliusi hatalmas esőzések nyomán keletkezett árvíz több helyen megváltoztatta a Halász-patak medrét. A Réka-völgy elején épült hétvégi telep közelében az árvíz következtében eltűnt több név nélküli foglalt forrás. Ebben az évben magányos tavaszi és nyári túráim során gyakran jártam a Halász-patak csodálatos völgyében. E túrák célja az elfeledett, illetve elhagyott források megismerése volt. (Megjegyzem, hogy elég sok található ezekből a Keleti-Mecsekben.) A Róka-hegyi-patak és a Varasdi-patak medrének átvizsgálása után jutott több időm a Halász-patak völgyére. A régi turistatérképek és a „Baranya megye földrajzi nevei” című kötet tanulmányozása után továbbra is gyanítottam, hogy több régi forrást nem találtam meg. Igazán a Hideg-kút (Kaltes Bründl), vagy másik nevén Hidegvizű-forrás érdekelt. Harmadik célirányos túrám során sem sikerült megtalálnom. Az eredménytelen próbálkozások után már tudtam, hogy rossz helyen kerestem a forrást, az nem a Halász-patak völgyében van. A kutatást folytatva megkerestem öreg óbányai barátomat, Neubauer János bácsit, aki nagyon jól ismeri a környéket. Az ő útbaigazításával bebizonyosodott, hogy a feltételezésem helyes volt, a Hideg-kút nem a völgyben található, hanem az Óbánya fölött épült vadászlak közelében. János bácsi információjának a nyomán 2001 augusztusában siker koronázta keresésem. A Döngölt-árok melletti turistaútról letérve a Háromkút földrajzi névvel jelölt helyen, a vadászlak és a Köves-tető (475 m) között egy kiépített forrást találtam. Sajnos táblája nem volt, így nem tudtam, melyik forrást találtam meg. A kíváncsiságtól hajtva újra felkerestem Neubauer János bácsit, akitől a következőket tudtam meg: a forrást ő gyermekkora óta ismerte, az öregek helyi dialektusban „Kaltes Brünnlein” néven illették. Az 1960-as évek elején a pécsváradi Zengő Vadásztársaság építette a vadászlakot. A vadászlak vízellátására foglalták (építették ki) a vadászok a Hideg-kutat. A vadásztársaság 1996-tól nem gazdálkodik e területen, a ház a pécsváradi erdészet kezelésébe került. A forrás lassan feledésbe merült. A bőséges információ után már azt tervezgettem, hogyan lehet kitakarítani a forrást. November 17-én, a Skóciai Szent Margit túra alkalmával turistatársaimtól az óbányai vadászlaknál elváltam – mert a többiek siettek elérni a menetrend szerinti autóbuszt – és már ismerősként kerestem fel az újra felfedezett Hideg-kutat. A túra végén, hazafelé igyekezetemben a térképet vizsgálva azon gondolkodtam, hogy a szintén Óbánya közelében eredő elfelejtett Katica-forrás, más néven Turista-forrás meglelése mikor sikerül. Dománszky Zoltán SZÜLŐFÖLDEMEN ÚJRA SZÜLETETT EGY VÁROS „Szívem csücskéről”, a Magyarország legészakibb megyéjében található Gönc városáról szeretnék pár szót írni. Az utóbbi években többször, az idén nyáron két alkalommal is módomban állt hazautaznom szülőföldemre, Göncre és környékére. Minden alkalommal lenyűgöz e táj szépsége. Mivel vonattal utazom, elég időm van ahhoz, hogy fokozatosan éljem át a hazaérkezés örömét. Szívem szerint gyakrabban vágnék neki a hosszú útnak, de az 500 km távolság és a szabadság behatárolják utazásom gyakoriságát, az otthon töltött idő hosszát. Megfigyeltem, hogy Budapest a választóvonal az utasok viselkedésében. Feltűnt, hogy Pécstől Budapestig – ha nem helyjegyes vonaton utazom – már beszálláskor a távolságtartás a jellemző. Mindenki igyekszik minél messzebb letelepedni a másiktól és arra törekszik, hogy egyedül ülhessen egy négyes ülésen, ha teheti. Bezzeg másképp van ez a Budapest–Hidasnémeti szakaszon! Itt az emberek keresik a másik utas társaságát, helyet kérnek és természetes módon azonnal beszélgetésbe elegyednek a mellette ülőkkel. Ők már tudják, hogy így gyorsabban telik az idő, nem beszélve arról, hogy rengeteg információ cserélhet így gazdát egy-egy ilyen utazás alkalmával. Nekem ez a szakasz a szimpatikusabb. Kedvesebbé teszi ezt az ilyenkor hallott tájszólás, mely „zene füleimnek”. Emiatt már Miskolctól elnémulok és szinte iszom az utasok szavait. Ekkor kerülnek felszínre a nagyszüleim által is használt szavak, kifejezések, melyek a gyerekkori nyaralásaimat idézik fel bennem. Sokan lenézik az e vidéken lakókat, mert az országnak ez a része a média segítségével „elmaradott térségként” vonult be a köztudatba, pedig az itt élők egyszerű, becsületes, minden iránt fogékony emberek, akik naprakész információkkal és reális gondolkodással rendelkeznek. Arról nem ők tehetnek, hogy Magyarországon csak a nyugati térséget fejlesztik jobban, és nem egyformán a keletivel. Ahogy a tájat figyelem – mely minden alkalommal más arculatát mutatja – várakozással telve szállok le a gönci állomáson. Igyekszem minél előbb a szálláshelyemre érkezni, ahol már családtagként fogad Dombainé Ica, akivel a több évi találkozásunk folyamán barátság fon össze. Eddig még minden alkalommal otthonos légkört biztosított számomra. Sok hasznos tanáccsal lát el a programjaim szervezésekor és ő vár esténként haza barangolásaimból. Ekkorra általában a nap nagyobb részén túl vagyok, de még van annyi időm, hogy kielégíthetem kíváncsiságomat, és végigmenjek az „alvégtől a felvégig”, és leltárt készíthetek magamban a változásokról. Ilyenkor tölt el a HAZAÉRKEZÉS felemelő érzése, boldog ember vagyok. Megszűnik minden más, a táj szerves részének érzem magam. GÖNC nevét 1219-ben a Váradi Regestrum említi először. 1872-ben vesztette el, és idén július elsejével kapta vissza városi rangját. Életemben a 70-es években élte fénykorát. Több évtizedes hanyatlása után ismét fellendülést tapasztalok. Az ide látogató turista a híres bibliafordító, Károli Gáspár emlékével találkozik elsőként, aki itt fordította le a teljes bibliát magyar nyelvre és küldte segédeivel – köztük Szenci Molnár Alberttel – nyomtatásra Boldogkőváraljára a nyomdába. Református pap volt Károli Gáspár, mégis a katolikus templomban alussza örök álmát. A református templom kertjében a nagyságához méltó szobor áll, Mátrai Lajos (1850–1906) alkotása. A templom bejáratával szemben a Biblia Múzeum tekinthető meg ahol Fűzi Edina lelkes kalauzolásával ismerhetjük meg a Biblia történetét. A múzeum anyagát az odaadó hívek adományai gazdagítják, teszik teljessé. Sok a könyvritkaság is, melyre méltán lehetnének büszkék! A Huszita-ház – mely e tájegységen is ritkaságnak számít – méltón hívja fel magára az idelátogatók figyelmét. Göncön a hatból már csak ez az egy áll eredeti formájában. Mennydörgős Andrásné és Tóth Gézáné teljességre törekedve kalauzol végig a helyiségeken és mesél a régi időkről. Itt vásárolható meg 350,- Ft-ért Dr. Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros története, plusz a mellékletül szolgáló II. Rákóczi Ferenc hajdúvárosi kiváltságlevele Gönc számára 1706. című könyve. Utazásom során élménynek számított, mikor Arkán, a református templomtól jobbra felfedeztem két Huszita-házat, sajnos nagyon rossz állapotban. Kár veszni hagyni e ritkaságokat!… További nevezetessége Göncnek híres kajszibarackja, melyet a 70-es, 80-as években mélyhűtött vagonokban szállítottak külföldre. Mióta nincs megfelelő piaca, a termelők látják kárát. Az idén leírni is szégyellem: 50 Ft-ért (1 gombóc fagylaltért) vették át kilogrammját akkor, mikor a városokban 450–500 Ft volt az ára. Az itt élőknek ez nagy érvágás volt, mert sokuknak ez az egyetlen plusz jövedelem forrása. A belőle készült kajszilekvárnak egyedi íze van! Aki kóstolta már, igazat ad nekem. A gönci barack- ill. szilvapálinka is kuriózumnak számítanak. Újabban gusztusos, 0,5 l-es karcsú üvegekben forgalmazzák „Gönczi pálinka” elnevezéssel. A gönci hordó egyedi űrmértékével már régóta megszerezte Gönc város számára a hírnevet. 2,5 akó=136,5 l a mérce a világhírű 4–5 puttonyos Tokaji aszú készítésénél. Ezekből 8 hordó fért fel 1 szekérre, melyen Lengyelországba és Kijevbe vitték a tokaji borokat. Göncön négy idős ember végzett egy-egy ritka mesterséget az utóbbi évtizedekben a korábbi híres iparosok közül: Dévényi István – kádár (elhunyt), Fojtó Gyula – mézeskalácsos (elhunyt), Menyhért János – szíjjártó, Veress Lajos – fazekas. Lajos bácsi szívesen invitált műhelyébe, hogy bepillanthassak a hajdani mesterség alkotásaiba. A műhelye még mindig üzemképes állapotban áll, de idős kora miatt már ő sem dolgozik. Néhány munkája ki van állítva szemléltetőeszközként. Büszkén vallja, hogy minden eddigi munkáját megismeri, ha látja. Inkább gyakorlati tárgyakat készített élete során. Fia is elsajátította a mesterséget, de nem tudna megélni belőle, ezért más területen dolgozik. A strandnál a Faipari Kft. nyaralójának kertjében impozáns környezetben van egy faragott szobor, mely a négy fentebb említett iparost ábrázolja munkájuk végzése közben, méltó emlékként megörökítve az utókor számára. AMADÉ néven Na-szegény ásványvizet palackoznak a városban, mely a gyomorbetegek számára hat gyógyírként. A KONCSOL Pékség olcsó, felejthetetlen ízű péksüteményei hajnali szállítással jutnak el a környező falvakba. Délután 7 órától reggel 8-ig mindenki részesülhet e finomságokból, ha elsétál a pékségig és vásárol belőle. Gönc a Borsó-hegy lábánál terül el, fekvése gyönyörű. Kedvenc látványom, mikor eső után „pipál” a hegy. A hegy tetején egy fából készült kilátó volt a szlovák határ közelsége miatt, ahova 1970-ben sikerült egyszer feljutnom a gyerekkori játszótársak jóvoltából. A látvány azóta is bennem él. A környező falvakat olyan picinek láttam, mintha kagylóban ültek volna szétszórtan a hegyek között. Kíváncsi lennék, ma is ilyennek látnám-e (ha egyáltalán még megmaradt belőle valami). Félek attól is, hogy eltűnne e varázslat és szegényebb lennék egy látomással, ezért inkább nem kockáztatok! A Gönci-patak a Rákóczi (fő) utca két házsora között párhuzamosan folyik változó vízhozammal. Vizét Telkibányáról kapja a hegyeken, patakon keresztül. Impozáns táj ez is! A patakot nagyon sok hangulatos híd íveli át. A volt megyeházával szemben a patak belső partjánál található a Tímár Céh 1831-ben készült Nepomuki szobra, melyet szégyellem, de csak az idén fedeztem fel. Valószínűleg egy fa lombja takarhatta el eddig. Nem messze tőle egy-egy „csurgó” folydogál csendesen. Ez tulajdonképpen vályú, melyből az állatokat – teheneket, lovakat – itatták régen, szomját olthatta számos embernek is az idők folyamán. Ez még szerencsére érintetlenül maradt és folyatja vizét változatlanul azóta is. A tér elég tágas itt, amit a régi időkben ki is használtak vásárok rendezésére, melyre a környező falvakból is eljöttek az emberek. Nagy eseménynek számított ez abban az időben! Idén egy alkalommal lesétáltam Zsujtára, a Hernád partjára is. Gyerekkorunkban naponta lelógtunk biciklivel egy-egy mártózásra a folyóhoz. A mai nap is iszonyattal tölt el, ha arra gondolok, hogy úszástudás nélkül lubickoltunk az örvényes, gyors sodrású, sáros színű folyóban. Ilyen a gyerek, nincs veszélyérzete… A Hernádhoz csak a STROBAL Kft dolgozóinak engedélyével mehettem le. Beszédbe elegyedtünk és megtudtam, hogy a szlovákiai építkezések miatt telepítette a cég ide a kavicsbányáját. Sajnos ez a piaci lehetőség is meghiúsult. Maradt a magyar, ami a nagy távolság miatt kiaknázatlan a mai napig. Gyermekkorom e szeretett helyén is óriási meglepetés ért. Elújságolták, hogy 2001 májusában egy alkalommal a kavics kitermelése közben egy 25–30 m hosszú, kb. 1,30 m átmérőjű megszenesedett fát sikerült több darabban a felszínre emelniük. Szerintük nyárfa lehet – itt topolyafának nevezik –, hiszen ennek a környéknek ez az uralkodó útszéli fája ma is. Szívesen látnék belőle egy darabot valamelyik geológiai múzeumban kiállítva! Megígértem, hogy e ritka lelet megtalálóit „halhatatlanná” teszem, hiszen kevés embert ér olyan szerencse, hogy munkája során „egyedülálló leletet” hozzon a felszínre. Itt az alkalom, ezért név szerint is megnevezem őket: Brunszlik István, Kiss Albert, Radácsi Csaba gönci, Fekete Bertalan abaújvári, Varga András vilyvitányi lakosok, akiké a dicsőség. Fényképet is készítettem a helyszínen, de meghiúsult a kép előhívása. E térség polgármesterei mindent elkövetnek annak érdekében, hogy felhívják a tájegységre a figyelmet. A megyében évente fafaragó tábort szerveznek – idén gönci szálláshellyel –, fogathajtó versenyeket, Hejcén fényképész tábort tartottak, Kékeden vizitúrákat. Október 23-án Tállyán volt a tokaji aszús szüret, melyen a Danubius Rádió stábja is jelen volt és élőben közvetítette a műsort. Közösen szerkesztik a havonta megjelenő „Mi újság?…” kistérségi folyóiratot, melyben az érdemesnek tartott eseményekről számolnak be az itt élőknek, hiszen egy hajóban eveznek, közös a gondjuk és az örömük. Gönc megfelelő kiindulási pontja lehet akár egy 10 napos túrának. Egyszerű, olcsó szállást lehet kapni az iskola kollégiumában. Az alapkomfort biztosított. Számtalan turista programot lehet szervezni, mert az Országos Kék Túra és a Rákóczi Piros Túra útvonala is érinti a környéket (Nagy-Milic, Amadé-vár, Potács-háza, Fűzéri vár, Regéci vár). Abaújvár, Kéked, Hollóháza, Telkibánya, Fűzér, Fűzérradvány, Boldogkőváralja, Regéc, Sátoraljaújhely, Sárospatak, Széphalom… mind-mind felejthetetlen látnivalót biztosít az odautazó érdeklődőknek. E táj nevezetességeiről, a történelem viharaiban elszenvedett veszteségeiről a szakkönyvekben, iskolai tanulmányaink során már olvashattunk. Én a jelenlegi, emberközeli életüket szerettem volna bemutatni, bízva abban, hogy a sok tenni akarás belátható időn belül fellendülést és az életminőségük javulását eredményezi majd az itt élőknek. Mi addig is látogassunk el e gyönyörű tájra és élvezzük a látottakat ! Husvéth Ilona  Ködesőből szikrázó napsütésbe Október végén – a szokásos szombati napon – sűrű ködben indultunk túránkra. A Kis-mély-völgyben a kerítések mögött ugató kutyákat elhagyva értünk az erdőbe. Először azt hittük, hogy az eső esik, holott csak a köd ereszkedett le, de olyan intenzitással, hogy esőköpennyel kellett ellene védekezni. A Széchenyi- és a Kismélyvölgyi-forrásokat érintve értünk a Remete-rétre. Itt egy nagyobb társaság várakozott, ők is a Vörös-hegy és Orfű útirányt vették célba. Mi a kék sáv jelzést követve kapaszkodtunk fel a Rózsa-hegyre. A vastorony közelében a fáradságunk jutalma egy nagyon szép nagy őzlábgomba volt, s rengeteg csipkebogyót is találtunk. Jelzetlen úton, egy lénián haladva leltünk rá a valamikori Cinke-tanya maradványaira. Itt pihenőt tartottunk, a kicseréltük gondolatainkat a hajdani építők fáradságos munkájáról. A nagy ködben utat tévesztve ismét a kék sáv jelzésen kötöttünk ki, holott a zöld háromszögön kellett volna észak felé haladnunk. Sebaj, kalandra fel! Máris a helyes úton jártunk, és sárosan ereszkedtünk le az abaliget–orfűi műútra. Hihetetlennek tűnt, de szikrázó napfény fogadott bennünket. Kis bámészkodás után máris a Sárkány-forráshoz ereszkedtünk lefelé. Korábban célul tűztük ki a Sárkány szakadék felkeresését is, de erről most lemondtunk, mert sáros, vizes bejárattal találkoztunk. A turistajelzést követve előbb a Pécsi barlangkutatók forrásához, majd a Vízfő-forráshoz értünk. A Malommúzeumot nyitva találtuk, és a fafaragó műhelyt is megtekinthettük. A malom nyáron működik is. Az Orfűi-tó elszomorító látványt nyújtott, mert lecsapolták, a medrét tisztítják meg az iszaptól. Mecsekrákos szép házait elhagyva műúton felkapaszkodva értünk Bánosra. Visszatekintve gyönyörű panoráma fogadott bennünket: a TV-torony, a Rózsa-hegy – ahol utunk elején jártunk – , az újonnan avatott Balázs-hegyi kilátó. A Pécsi-tó egész hosszában pompázott előttünk. Továbbra is napsütésben, jelzetlen úton ereszkedtünk le Mecsekszakálra a buszmegállóhoz. Ismét bevált a régi mondás: el kell indulni reggel, és a turista csak élménnyel térhet haza. Nem hittük volna, hogy a Mecsek déli oldalán a ködeső hullik, az északi részen pedig szikrázik a Nap, aminek melege a turista jutalma. dr. Koncz Eszter A Dél-Dunántúli Piros Túra Kaposvár–Siófok közötti szakasza Ősszel néhány napot rászántunk, hogy végigjárjuk a Dél-Dunántúli Piros Túra útvonalát Kaposvártól Siófokig. Élvezetes tájon jártunk, dombokon-völgyekben, kedves kis faluk között. Útközben látható érdekességek: a Deseda-tó, Igalban szép hotelek és épületek, a József-hegyi kilátó, a törökkoppányi Árpád-kori templom, az andocsi kegytemplom, Zichy Mihály Múzeum Zalán, Tabon Nagy Ferenc fafaragó galériája, a Flóra-hegyi kilátó, amelyről a Balaton látható, az Ali-rét környéki szép erdő, és végül Siófokon a víztorony falán a Dél-Dunántúli Piros Túra táblája. Mindenkinek javaslom ezt a túrát, de nem a nyári nagy melegben. Sajnos a jelzések nehezen követhetőek, kopottak és hiányosak, az útvonalon csak térképpel lehet haladni. Remélem, hogy a Somogy megyei sporttársak újrafestik a jelzéseket, és akkor sokan kedvet kapnak, hogy végigjárják ezt az útvonalat. dr. Lakatosné Novotny Sarolta HÍREK ■ Megváltozott telefonszám: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség új telefonszáma megváltozott. Az új szám: 72/525–376, fax: 72/525–377. ■ Természetbarát szövetségi tagsági díjak: a Magyar Természetbarát Szövetség elnökségének döntése alapján a szövetségi tagsági díjak 2002-re a következők: dolgozóknak 600 Ft, nyugdíjasoknak 300 Ft, diákoknak és gyermekeknek 200 Ft. ■ GólyaHír – egy honlap Baranyáról, a természet barátainak. Az alábbiakban egy nemrég indult, és még fejlesztés alatt álló internetes honlapot mutatunk be. A neve GólyaHír, címe: www.golyahir.hu. Elsősorban azzal a céllal készült, hogy internetes megjelenési lehetőséget adjon minden olyan baranyai civil szervezetnek, amelyiknek valamilyen köze van a természethez. Amennyiben a szakosztályok, egyesületek adataikat (név, cím, vezető vagy kapcsolattartó személyek, telefon/fax/e-mail/web elérhetőségek) eljuttatják az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre, azokat felteszik a honlapra. Ha logót, emblémát küldenek elektronikus formában, azt is megjelenítik. Ezen kívül a GólyaHír oldalain más idegenforgalmi, kultúrális isnformációt is elhelyeznek. Szívesen veszik a javaslatokat a „Civil szervezetek” és a „Ki ő?” rovathoz is, küldhetnek fotókat a „Galériába", és bárki írhat az „Itt jártam” rovatba is. Várja jelentkezésüket, véleményüket: Alföldi Zoltán (levelezési cím: 7623 Pécs, Mártírok útja 42/5). ■ A Mecsek Híradó januári száma 2002. január 8-án jelenik meg. NYÍLT TÚRA ● december 8, szombat: Év végi beszélgetés a Büdös-kúti kulcsosházban. Útvonal: Dömörkapu – Stiglicfogdosó – Remete-rét – Büdös-kút – Szentkút (10 km). Találkozás 8.50-kor a pécsi főpályaudvar előtt a 34-es busz megállójában. Túravezető: dr. Lakatosné Novotny Sarolta. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrája, komlói kiindulással ● december 8-9 : Mikulás-túra a Vörösfenyő kulcsosházhoz (10 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi buszjárattal. Túravezető: Pilinger Jenő. RENDEZVÉNYEK ● december 8: Mikulás-túra Kisújbányára. A Tolna Megyei Természetbarát Szövetség a hagyományos Mikulás-túrát a kisújbányai kulcsosházhoz szervezi. A túra csillagtúra, szabadon választott útvonallal. A túrázókat 10 és 14 óra között várják a kulcsosháznál, ahol a gyerekeket a „Mikulás” meleg teával, zsíros kenyérrel várja (poharat vinni kell!). Csoportok előzetes bejelentkezését Berengyán Károlynál várják a 72/490–584, vagy a 30/9653–426-os telefonszámon. A túrára a baranyai természetbarátokat is szeretettel Békés karácsonyi ünnepeket és szép túrákban gazdag boldog új esztendőt kívánunk minden természetbarát társunknak! Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Apáca u. 2/1.  72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra). Internet: www. extra.hu/bmtsz E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

MECSEK HÍRADÓ 85. szám 2001. január Beszámoló a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2000. évi tevékenységéről I. Szövetségünk működése Szövetségünk taglétszáma – ezen belül is elsősorban az ifjúsági – az előző évekhez képest csökkent. Ennek egyik valószí¬nűsíthető oka a jelentős mértékű tagdíjnöveke-dés, melyre hosszú évek óta nem került sor A kisebb létszám azonban egy valóban aktív, tevékeny tagságot jelent. Szö¬vetségünk és annak elnöksége az éves program- és munkaterv alapján végezte te-v鬬keny¬¬¬¬ségét. A nyár folyamán ismét költöztünk, a János utcai épületből a Baranya Megyei Önkor¬mányzat Széchenyi téri épületébe (bejárat az Apáca utcai oldalon). Székhelyünk: 7621 Pécs, Apáca u. 2/1. Elhelyezésünk a Baranya Megyei Sportszö-vetségek Szö¬vet¬sége helyiségében továbbra is díjmentes, munkánkhoz a tárgyi, sze-mélyi és anyagi feltéte¬lek biz¬¬to¬¬sítva voltak és vannak. Az új helyünk kulturáltabb körülményeket bizto¬sít szövetségünk működéséhez, jól használható nagyterem ad helyet a Túravezetők Klub¬jának, eszközeink, anyagaink elhelyezésére nagyobb szek-rény szolgál. A többi működési feltétel változatlan maradt. A szövetség működéséhez és rendezvényeihez pályázatok útján is sikerült anyagi támogatást szerezni a Wesselényi Miklós Közalapítványtól, az Országgyűlés Társa-dalmi Szervezetek Bizottságától, a Mobilitás Ifjúsági Szolgálattól és a Megyei Ön-kormányzat Ifjúságért Alapítványtól. Az évi rendes közgyűlésünket február 12-én tartottuk a Szivárvány Gyer¬mek¬ház¬ban. Az utóbbi évek szokásainak megfelelően mintegy 100 fő vett részt a közgyűlésen, mely meg¬vitatta és elfogadta a napirenden lévő kérdéseket: az. 1999. évről szóló beszámolót és közhasznúsági jelentést, az ellenőrző bizottság jelentését, valamint a 2000. évi program- és költségtervet. A közgyűlésen egy-egy könyvvel köszöntük meg mindazok munkáját, akik egész éves tevékenységükkel hozzájárultak szövetségünk működéséhez. Eddig végzett lelkiismeretes, több éves munkája elismeréseképpen dr. Lakatosné Novotny Sarolta kapta első ízben az újonnan alapított "ARANY BA-KANCS" díjat. Ugyanezt a kitüntetést kapta Szabó Imre, a Magyar Természetbarát Szövetség főtitkára szövetségünk munkájának rendszeres segítéséért. A közgyűlést jó hangulatú, kötetlen beszélgetés zárta. Az elnökség az év során több alkalommal ülésezett, az első félévben igen sűrűn. En-nek oka a Gyalogtúrázók és Turistadalosok Orszᬬgos Ta¬lál¬ko¬zó¬ja előkészítése volt, mely az elnökségnek és a szervező bizottságnak egyaránt komoly feladatot jelentett. 2000. szeptember 23-án Dobogókőn, a Természetjárók Napján tagjaink közül Gida Tibor és dr. Novotny Iván a "Természetjárás fejlesztéséért bronz foko-zat" kitüntetést vehette át, valamennyiünk örömére. A 2000. évben is több szervezettel jól együttműködtünk. Így ismét elsőként kell em¬lí-te¬nünk a Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetségét, mely a pénzügyi–gazdasági mun¬¬kát végezte, illetve a Baranya Megyei Közgyűlés Sport Csoportját, mely az ad¬¬mi¬¬niszt¬ratív munkát segítette. Hagyományosan jó kapcsolatunk van Baranya Megye Köz¬¬gyűlésének elnökével, dr. Kékes Ferenc úrral, Bokor Béla alelnök úrral és Szőke Attila elnöki referens úrral, valamint a Baranya Megyei Ön-kormányzat Gaz¬da¬sági El¬¬látó és Vagyonkezelő Szervezetével, elsősorban Stráhl Ferenc hiva¬talvezetővel. A Ba¬¬ra¬nya Megyei Önkormányzat biztosította a Gyalogos Természetjárók VII. és a Turis¬ta¬¬¬dalosok I. Országos Találkozójának megrendezésé-hez az alap¬felt鬬tele¬ket: az ön¬¬kor¬¬mányzat nyomdájában ingyenesen készítették el a találkozó program¬füzetét, a ta¬lál¬¬kozó idejére pedig ingyenesen biztosították az orfűi sporttábort. Az Ön¬kor¬¬mányzat Gaz¬¬da¬¬sági Ellátó Szervezete biztosította – kérésünk-nek megfelelően – a le¬¬bo¬¬¬nyolításhoz szük¬¬séges eszközöket, anyagokat és a helyet az emlékkő elhelyezéséhez. Külön kö¬szö¬¬net Bódis Imrénének, az orfűi sporttábor gond-nokának a jó és segítőkész együtt¬mű¬kö¬dé¬sért. Együttműködési megállapodás alapján segítette munkánkat a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, nagy segítséget nyújtottak az országos találkozó megrendezéséhez a berendezett klubsátor ingyenes biztosításával. Ugyancsak együttműködési megállapodás alapján tartottuk a kapcsolatot a Mecseki Er¬dé¬szeti Rt.-vel és személy szerint Káldy József vezérigazgató úrral, valamint a kü-lön¬böző erdészetekkel (első¬¬sorban az árpádtetői, a kárászi, a szi¬get¬vári és a hetvehe-lyi erdészetekkel és ve¬¬zetőik¬¬kel: Pap Kálmán, Szőnyi János és Könyves Kálmán igaz-ga¬tók¬kal, illetve Fekete Miklós igazgatóval, aki saját lovas hintójával is színesí¬tette az országos találkozó megnyitóját). Az erdészetek ez évben is sokoldalúan se¬gí¬tet¬ték a természetjárás fejlesztését (utak tisztítása, esőházak, erdei pihenők létesítése, for¬¬rá-sok foglalása, karbantartása, kü¬lön¬bö¬¬ző anyagok biztosítása a kulcsosházak körüli mun¬kák¬hoz stb.). Külön említeni kell Sajgó Ferenc urat, a Szigetvári Erdészet műsza-ki ve¬ze¬tő¬jét, aki a Dél-Zselicben végzett forrásfelújító munkákhoz nyújtott jelentős támogatást. Az erdészet az országos találkozó megrendezését is segítette nyomdai költségekkel, a tábortüzi faanyag és a zászlórudak faanyagának biztosításával. Komoly és tartalmas együttműködést sikerült kialakítani – a megkötött együttműkö-dési megállapodás alapján – a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal (személy szerint dr. Iványi Ildikó igazgatóval, Nagy Gábor és Wágner László táj¬¬egy¬¬ség¬¬ve-zetőkkel, Tóth István Zsolt és Dudás György természetvédelmi őrökkel): az igaz¬ga¬tó-ság munkatársai tá¬jékoztató, ismeretterjesztő előadásokat tartottak a túravezetők-nek, ter¬m鬬szet¬¬ba¬¬rᬬtok¬nak, engedélyezték és segítették a fokozottan védett területek-re vezető túrák lebonyo¬lítás¬át, segítséget adtak a Túravezetők Klubja autóbuszos kirándulásainak lebonyolítá¬sá¬hoz, a Mecsek Híradóban "DDNPI Hírek" címen rend-szeresen tájékoztatták a termé¬szet¬ba¬rátokat az igazgatóság tevékenységéről, az aktuális természetvédelmi kérdésekről. Az igazgatóság anyagi támogatást adott az országos találkozó megrendezéséhez: tá¬mo¬gat¬ták két kiadvány megjelentetését, autóbuszt biztosítottak kirándulásokhoz, valamint Gergely Tibor, Wágner László, Dudás György, Tóth István Zsolt és Nagy Gábor sze¬mé¬lyé¬ben szakmai segítséget is kaptunk a találkozón. Szö¬vet¬¬s鬬günk az éves rendez¬vény¬¬naptárát egyeztette az igaz-ga¬tó¬¬ság¬¬gal, és – a törvényi elő¬¬írᬬsok¬¬nak megfelelően – a vé¬dett területeket érintő prog¬ra¬mo¬kat engedélyeztette. Továbbra is állíthatjuk, hogy megyénkben a termé-szetbarátok és a ter¬¬mészetvédők teljes össz¬hang¬ban, egymást segít¬ve dolgoznak, kölcsönösen fi¬gye¬¬lem¬be véve egymás érdekeit. Hatékonyabb együttműködést kezdtünk a Baranya Megyei Diáksport Tanács-csal (személy szerint Foki Józseffel) az iskolákban folyó természetjáró tevékenység fellendí¬tése érdekében; első lépésként együtt hirdettük meg a "Baranya – természet-járó szem¬mel" c. vetélkedőt. A Diáksport Tanács az országos találkozó megrendezé-sét is segítette fény¬¬má¬soló biztosításával. Új kapcsolatként kell említenünk együttműködésünket a Környezetünkért Alapít-vánnyal (személy szerint annak vezetőjével, Gerentsér Gáborral), amely a Pécsi Tú-rakerékpáros Klub működését már eddig is segítette, s ez évtől szövetségünk ren¬dez-v鬬¬nyeit is. Együtt működünk ifjúsági és környezetvédő programok lebo¬nyo¬lí¬tá¬sᬬban, éves rendezvényeinket összehangoljuk, azok időpontját egyeztetjük. Az alapít¬vány se¬¬gít¬sé¬get nyújtott a Mecsek Híradó – az országos találkozóra megjelent – külön-számának elkészítéséhez a költségek 50%-ának vállalásával, valamint helyet bizto-sított Égertetőn, az alapítvány táborozóhelyén a Turista Majális rendezvényének. Munkánkat ez évben is segítette – együttműködési megállapodás keretében – a Ba-ra¬nya Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete Ku¬¬csan¬¬da Ibolya igazgató-helyettes és Koszta Zsuzsa, a Palatábla c. kiadvány szer¬kesz¬tője r鬬vén, akik közre-működésével a Palatábla újságon keresztül az iskolás kor¬osz¬¬tály¬¬¬nak szó¬¬ló program-jaink (Madarak és Fák Napja túra, "Baranya – Természetjáró szemmel" c. vetélkedő, ifjú¬sági turisztikai talál¬¬¬ko¬zók, Pécs Városismereti verseny stb.) kiírásait a megye ösz-szes általános és közép¬¬iskolájába el tudtuk juttatni. Valamennyi együttműködő szervezet segítő munkájáért ezúton is köszönetet mon-dunk. A fentebb felsoroltak mellett köszönetet mondunk a Gyalogos Természetjárók VII. és Turistada¬losok I. Országos Találkozója megrendezésében nyújtott támogatásért a következők¬¬nek: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma; Baranya Megyei Köz-igaz¬gatási Hivatal; Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ; Him Sin-gers Együt¬tes, Komló; Jókai-Peac Tornaszakosztály; JUVE Utazási Iroda; Kárász Község Önkor¬¬¬¬mány¬¬zata; Kenderföldi Általános Iskola, Komló; Komlói Súgólyuk Színház; Kör¬¬nyezet¬¬védő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft; Magyar Madártani és Természetvédelmi Egye¬sület Pécsi Irodája; Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzeti-ségi Szer¬¬kesztőség; MATÁV Rt. Matáv-Pont Pécs; Mezőszél u. Általános Iskola, Pécs; Orfű Község Önkor¬mány¬zata; Pécs M.J. Város Önkormányzata; Pécsi Erőmű Rt.; Pécsi Közüzemi Rt.; Pécsi Modellező Klub; Schmidt János ujságíró; SECUR-INTELL Kft.; Széchenyi István Gimnázium és Ipari Hírközlési Szakközépiskola, Pécs; Szigetvári Takarék¬¬szövet¬¬ke¬zet; Új Dunántúli Napló; Varga Kálmán zenész; Vasasi Bányász Fúvószenekar, Pécs; Wesse¬lényi Miklós Közalapítvány ■ Természetbarát kapcsolatainkról Napi rendszeres szakmai kapcsolatban álltunk a Magyar Természetbarát Szövet-ség¬gel, elsősorban Szabó Imre főtitkárral, Pálmai Vencel és Kalmár László titkárok-kal és Bog¬¬nár Mária gazdasági vezetővel. A Baranya megyei természetbarátok 2000-ben is köz¬vetlenül képviseltették magukat mind a Magyar Természetbarát Szövet-ség el¬nök¬sé¬gében (Baronek Jenő, aki az MTSZ Gyalogtúra Bizottság verseny albi-zottság ve¬¬ze¬tő¬je), mind a Természetjáró Fiatalok Szövetsége elnökségé-ben (Strasser Péter). A szom¬¬széd megyék közül a Tolna Megyei Természetbarát Szövet¬¬séggel – s személy szerint elsősorban Dománszky Zoltán elnökkel – szinte napi kap¬cso¬¬lat¬¬¬ban álltunk, s erősödött az együttműködésünk a Somogy Megyei Természetbarát Szövetséggel első¬sor¬¬ban az új elnök, Kis Gali János személyén ke-resztül. Jelentős lépést tettünk a két szom¬széd megyével együtt a természetjárás regi-onális fejlesztése érdekében azzal, hogy a három megye szövetségei 2000. augusztus 22-én közösen megalakították a Dél-Dunántúli Regionális Természetbarát Szövet-séget. A szövetség régióközpontja Pécs lett, elnöke: Baronek Jenő, titkára: Börcsök György. ■ Sajtó és propaganda 2000-ben is rendszeresen jelentek meg ismertetések, tudósítások szövetségünk ren-dez¬vényei¬ről, tevékenységéről. A legfontosabb médiák, melyek a leg¬¬töb¬¬¬bet tudósítot-tak és a legtöbb információt továbbították: Új Dunántúli Nap¬¬ló (Pauska Zsolt fő-szerkesztő, Horváth László és dr. Dunai Imre újságírók), Pécsi Rádió (Kovács Zoltán, Kis Tünde), Pécs TV (Kismányoki Károly, Tomek Noémi), Magyar Televízió Körze-ti Stúdiója (Hár¬ságyi Margit), Déli Extra (Csefkó Judit), Pécsi Hét (dr. Bálint József, Bebessi Károly), Fordan-Zengő Rádió (Komor István, Sze¬beni János, Páli Márta), valamint a két "belső", természetbarát kiadvány, a Me¬csek Híradó (Strasser Péter) és a Ter¬mészetbarát Híradó (Kalmár László). A Mecsek Híradó az év során rendszeresen, minden hónap első keddjén "menetrend-sze¬rűen" megjelent, és szokás szerint tudósított minden rendezvényről, valamint kö-zölte a beérkezett cikkeket, élménybeszámolókat. Júniusban különszám jelent meg a Gyalogtúrázók VII. és Turistadalosok I. Országos Találkozója alkalmából. A Híradót ez év¬ben is díjmentesen kapta meg valamennyi tagszervezetünk és a túravezetők. A Mecsek Híradóban 2000-ben a következő "szerzők" írásai, tudósításai jelentek meg: Baronek Jenő, Baumann József, Benczes Gábor, Bota János, Börcsök György, Egry Péter Pál, Gida Tibor, Harnóczy Csabáné, Kalmár László, Karádi Károly, Kazal György, Kersák József, Kevy Albert, Kiss Róbert, dr. Koncz Eszter, Kondi Gyula, Ko-vács Szabó János, dr. Lakatosné No¬¬votny Sarolta, Látrányi Tünde, Lengyel Zoltán-né, Nagy Gábor, Őri Zsuzsanna, Raub Bálintné, Rónaki László, Rónaky Gizella, Si-pos Imréné, Strasser Péter, Szőke Tímea, Tarnai Tamás, Torma József, Tóth Klára. Folytattuk a "Baranya megyei természetjárók arcképcsarnoka" című rajzsorozatot, melyben Plaszauer István barátunk rajzai szerepeltek. Ezúton is köszönjük valam-ennyi írást, tudósítást, valamint a Híradó szerkesztését Strasser Péternek és feleségé-nek. 2000 februárjában újra kiadtuk a "Szálláshelyek turistáknak a Mecsekben és Ba-ranyában" c. füzetet, pontosított adatokkal. Ennek évenkénti megjelentetését ter-vezzük. II. Részletesen az egyes tevékenységi területekről ■ Találkozók Május 1-jén Égertetőn rendezte meg szövetségünk a Turista Majálist, hagyomány¬te-rem¬tő szándékkal. Az egynapos turistatalálkozón – melyen több, mint 500-an vettek részt – Jakab-hegyi túra, természetjáró akadályverseny, fejtörő játék és főzőverseny tette érde¬kessé a programot. A sikeres rendezést követően 2001-ben Zobákpusztán lesz a Turista Majális. A 2000. év baranyai "nagyrendezvénye" a Gyalogtúrázók VII. és Turistadalosok I. Országos Találkozója volt, melyet szövetségünk rendezett Orfűn június 9-12-ike között. A találkozó rendezésében részt vett a Pécs Városi Természetbarát Szövetség, valamint számos egyesületünk. Az országos találkozót komoly előkészítő munka előzte meg, mely már két évvel a találkozó előtt megkezdődött. Egy évvel a találkozó előtt megjelentettük a találkozó ki¬¬írᬬsát és a tervezett programját ismertető programfüzetet. Az előkészítő bizottság ősztől rend¬sze¬resen összeült, így a munka gördülékenyen folyt. Az előkészítésben és a találkozó lebonyolításában mindenki – vállalásainak megfelelően – maximálisan kivette részét és helyt állt, ennek köszönhetően – néhány apróbb hibától eltekintve, amelyeket remél¬jük, a résztvevők nem vettek észre – öndícséret nélkül mondhatjuk, kifogástalan volt a rendezés: jól szervezett, változatos, non-stop programok, jó kö-rülmények jel¬¬le¬mez¬ték a négy napot, melyekhez még a kiváló (néha már túl jó) idő-járás is hozzá¬se¬gí¬tett. Ezt igazolják a vélemények, visszajelzések is. Nyugodtan állít-hatjuk: szövetségünk, a baranyai természetjárók nagy sikere volt ennek a több, mint ezer fős (1267 résztvevő), négynapos találkozónak a megrendezése. A találkozó emlékét az orfűi spor¬ttábor területén felállított emlékkő és a résztvevők szép emléke őrzi. Úgy gon¬dol¬juk, méltányos közzétenni az éves beszámolóban is a rendezők név-sorát, ezzel is meg¬¬kö¬szönve munkájukat: Baranyai Rudolf, Baronek Jenő, Baumann József, Benczes Gᬬbor, Börcsök György, Dalecker Ibolya, Geisz Ferenc és csapata, Gida Tibor és csa¬pata, Gőbölös István, Jakab Ferencné, Jillek Rita, Klír Hajnalka, Kovács János, Kovács Szabó János, dr. Lakatosné Novotny Sarolta és csapata, dr. Makoviczky Gyula tábor¬orvos, Márton Zoltán és csapata, Mezei Anikó, Nagy Fe-renc, Németh Katalin, dr. No¬votny Iván, Őri Zsuzsanna, Plaszauer István – embléma-terv, Rácz János, Rácz Róbert, Rónaky Gizella, Rónoki Eszter, Sipos Imréné, Strasser Péter, Székely Tamás, dr. Tihanyi László, Tóth Klára és csapata, Varga Anikó. Augusztus 25-27-ike között Bicsérden rendeztük meg a Dunántúli Megyék Termé-szet¬¬barát Vezetőinek Találkozóját, mely alkalommal "A régiók szerepe a termé¬szet-já¬rás¬¬ban" című szakmai tanácskozáson túl tartalmas, változatos programokon is részt vehet¬tek a jelenlévők: túra a zóki várhegyre, autóbuszos ormánsági kirándulás, drávai hajózás, templomi hangverseny, szabadtéri programok stb. A találkozón az összes du¬nán¬¬túli megye képviseltette magát, a résztvevők valamennyien el¬is¬me¬rően szóltak a ren¬¬de¬¬zésről. A találkozó megrendezésében nagy segítséget nyújtott a bi-csérdi és a zóki ön¬kor¬¬mányzat (Vér József és Nagy Gábor polgármesterek): ked¬vez-mé¬nyes szállást és étke¬¬zést biztosítottak, templomi hangversenyt, a Várhegyen ré¬gé-szeti bemutatót, séta¬ko¬csi¬ká¬zást, a faluházban vacsorát szerveztek. Köszönjük segít-ségü¬ket ■ Versenyek Az elmúlt évben a szövetségünk által rendezett négy tájékozódási túraver-seny (Tavaszi Kupa, Csellengő Kupa, Tubes Kupa, elSant Őszi Kupa) a hagyomá-nyoknak megfelelően színvonalas volt. Újdonságot jelentett, hogy a Tubes Kupa és a Csellengő Kupa egymást követő napokon, a Gyalogtúrázók Országos Találkozója keretében került megrendezésre, s a Tubes Kupa éjszakai verseny lett. A négy verse-nyen összesen közel 900 résztvevő indult, ami ismét szép létszámnak nevezhető. Mind a négy verseny az Országos Tájékozódási Túrabajnokság fordulója volt, abban kiemelt szerepet játszottak. A versenyek rendezésében részt vett: Geisz Ferenc és csapata, Benczes Gábor és csapata, Márton Zoltán és csapata, Baronek Jenő és csa-pata, Jillek Rita, Dalecker Ibolya, Rónoki Eszter, Csuport András, dr. Tihanyi László, Rácz Róbert, Sipos Imréné. Jól sikerült a májusi Madarak és Fák Napja túra és vetélkedő, melyet a Pécs Városi Természetbarát Szövetség rendezett a Pécsi Parkerdőben általános iskolások számá-ra, s melynek lebonyolításában a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság is részt vett Nagy Gábor tájegységvezető közreműködésével. Ugyancsak a Pécs Városi Termé-szetbarát Szövetség rendezte meg novemberben a hagyományos Pécs Városismereti Versenyt, melyen ezúttal 53 csapat vett részt, s melynek témája ez évben Uránváros és Rácváros volt. Mindkét verseny főrendezője Strasser Péter volt. Ősszel hat fordulós "levelezős" versenyt hirdettünk a Baranya Megyei Diáksport Tanáccsal közösen Baranya – természetjáró szemmel címen, melyre 47 általános és középiskolás csapat jelentkezett, s melynek zárása 2001. április 23-án, a Termé-szetjáró Gyerekek és Diákok Megyei Találkozóján lesz. A hat forduló feladatlapjai-ban témaként a Nyugati-, Közép- és Keleti-Mecsek, a Dél-Zselic és Dél-Baranya (Or-mánság, Villányi-hegység) szerepel, ill. a hatodik feladatlap turisztikai ismeretekkel kapcsolatos. A feladatlapok megoldása mellett a csapatoknak a versenyben szereplő tájegységekre is kell egy-egy túrát szervezniük a tanév során. ■ Nyílt túrák A 2000. évre 45 nyílt túrát terveztünk, mindegyiket megtartottuk. A résztvevők szá-ma igen változó volt, nagymértékben függött az időjárástól. A legsikeresebb túra ez évben is a Skóciai Szent Margit emléktúra volt dr. Novotny Iván vezetésével, ame-lyen 51-en gyalogoltak és hallgatták meg az előadást Szent István unokájának az életéről. Sokan voltak még az Őri Zsuzsanna, Schóber József, Strasser Péter, Leiszter Józsefné és Iván Attila által vezetett túrákon. Az év túráin összesen 784-en vettek részt, ez 17 fős átlaglétszámot jelent. Több érdekes, kevésbé járt útvonalon is vezetett túra, így Gőbölös István, Baumann József és Sánta Lászlóné túrája. A túrák jó hangulatúak voltak; ez évben is voltak új résztvevők, akik a nyílt túrákhoz kapcsolódva kedvelték meg a természetjárást. A túravezetők felkészültek voltak, és szívesen mesélték el az útközbe eső látnivalókkal kapcsolatos érdekességeket. Köszönjük a túravezetést a következő sporttársainknak: Baranyai Rudolf, Barkúti Károly, Baronek Jenő, Baumann József, Becze László, Börcsök György, Budai Jánosné, Dalecker Ibolya, Eperjesi József, Gőbölös István, Iván Attila, Jakab Ferencné, Járányi Lászlóné, Kaszás Károlyné, Kiss Lajos, dr. Koncz Eszter, Korb György, Kovács János, Kremling Lajos, dr. Lakatosné Novotny Sarolta, Leiszter Józsefné, Márton Zoltán, Medovarszky László, Mezei Anikó, Né-meth Ferenc, dr. Novotny Iván, Őri Zsuzsanna, Petrovics Márta, Rónaky Gizella, Sánta Lászlóné, Schóber József, Strasser Péter, Szabóné Kőnig Éva,  Szilágyi Tibor-né, Varga István. ■ Teljesítménytúrák Szövetségünk hagyományos teljesítménytúráit 2000-ben is megrendeztük, az előző évekhez képest annyi változással, hogy a "Tenkes 40" helyett "Tenkes 30" névvel, részben új útvonalon rendezett teljesítménytúrát a Dráva TSE. A "Mecsek 15, 30, 50" túrᬬkon, melyeket a Mecseki Kóborlók szakosztály rendezett, ez évben is sok induló volt (170, 180 ill. 199, összesen 469 fő). A túra útvonala ezúttal is a Keleti-Mecsekben veze¬tett. Sikeres volt a PITE 30 (rendező:Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület), a 2x100 km Ba¬¬ra¬nyában kerékpáros túra (rendező: Pécsi Túrakerékpá-ros és Környezetvédő Klub), valamint a Dél-Zselicben rendezett Papi pipa 30 telje¬¬sít-ménytúra (rendező: Dél-Zselic Természetbarát Klub) is. Újdonság volt az egyszeri alkalommal, a Gyalogtúrázók Országos Találkozója keret-é¬ben június 10-én, a Mecseki Kóborlók szakosztály által megrendezett "Szent Ja-kab" teljesítménytúra, melynek mindhárom (15, 25 és 35 km-es) útvonala érintette a Jakab-hegyet. A túrán a három távon összesen 389-en indultak, a teljesítők egyedi jelvényt és emléklapot kaptak. Valamennyi teljesítménytúrát színvonalasan rendezték meg, azok továbbra is nép-szerűek, és sok résztvevőt vonzanak minden évszakban, színesítik a természetjáró eseményeket. Megemlítjük még a Fekete Bárány Természetjáró Egyesület teljesítménytúráit (Téli Mecsek, Szuadó, Mecsek 1800, Esti-éjszakai Mecsek), melyek bővítik és vál¬to¬za¬to-sabbá teszik a baranyai teljesítménytúra-kínálatot. Az egyesület ugyan nem tag¬¬ja szövetségünknek, de túráikat – egyeztetés után – közzétesszük a ren¬dez¬vény¬nap¬tá-runk¬ban; azok szintén kedveltek és sok résztvevőt vonzanak – szövetségünk tagjai közül is. ■ Túravezetőképzés A nyár folyamán Koszonyatetőn ezüst jelvényes túravezetői tábort rendeztünk a Tolna Megyei Természetbarát Szövetséggel közösen. A kulcsosházban – ideális kö-rülmények között – Kiss Lajos biztosította a helyet. A résztvevők között két baranyai volt: Bota János és Koroknai László. A technikai feltételeket Börcsök György és Si-pos Imréné biztosította, az előadók–oktatók Baronek Jenő, Benczes Gábor, Börcsök György, Dománszky Zoltán és dr. Tihanyi László voltak. Az országos vizsgabizottság (MTSZ) a tanfolyamot eredményesnek minősítette, és jónak tartotta a felkészítést is. Az év során újdonságot jelentett a vízitúra-vezetői képzés megindítása, mely ugyan nem szövetségünk nevéhez fűződik, de a tanfolyam megszervezéséhez szakmai se¬-gít¬sé¬get adtunk. A Drávamenti Tájvédelmi és Turisztikai Egyesület indította decem-berben a tanfolyamot; az egyesülettel hosszabb távú együttműködés kialakítását tervezzük az ormánsági gyalogos és kerékpáros, valamint a drávai vízi turizmus fejlesztése céljából. ■ Túravezetők klubja A Túravezetők Klubját Börcsök György vezette. Az év során a klub havi rendszeres-ség¬gel működött, a foglalkozások között szerepelt előadás a talaj kialakulásáról és védel¬¬m鬬ről, Magyarország és Baranya megye talajairól, az Ormánságról, vetítéseket láthattak a résztvevők a Dinári-hegységről, Mongóliáról, védett természeti értékekről, a Zók kör¬¬nyéki régészeti leletekről. Májusban nagy sikerű kirándulást szervezett a klub a Kis-Balatonhoz, és szerepelt a programban egy nyílt túra is Bicsérdre és Zókra. Sajnos a felkért előadók többször változtattak az ígért (vállalt) időpontokon, így a Túravezetők Klubja soron következő témáit nem tudtuk a Mecsek Híradóban idő-ben megjelentetni, erre pedig igény lenne. ■ Természetjáró minősítések Az év során 8 egyesület 55 természetjárója ért el különböző minősítési fokozatot. 25-en bronz, 17-en ezüst, 12-en arany jelvényt szereztek, s 1 érdemes fokozat is szüle-tett. Arany fokozatot értek el: Járányi Lászlóné, Szecsődi Imréné, Friedszám Józsefné, Németh Dániel (MATÁV SE), dr. Nagy Gábor, Nagy Barnabás, Húsvéth Ilona (PTTE Vándorsport), Vass Koppány, Szabó Sándor, Mezei Anikó (Mecseki Kóborlók), Rácz János (Komlói Hétdomb TE), Romvári Tibor (Dráva TSE). Érdemes fokozatot ért el: Lévai Gábor (Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub). Valamennyi minősítést elért sporttársunknak ezúton is gratulálunk! ■ Ifjúsági természetjárás Szövetségünk 1024 fős tagságából 537 az ifjúsági tag, ami 52%-os arányt jelent. Az év során összesen 14 iskolában működött természetjáró csoport szövetségünk keret-ében. 1999 őszén hirdettük meg újból (második alkalommal) a "Mecsek forrásai" túra¬-moz¬¬gal¬¬mat, melyre 120-an jelentkeztek, akiknek kb. kétharmada fejezte azt be, ill. telje¬¬sí¬tet¬¬te. A "Baranya – természetjáró szemmel" című vetélkedőre 47 általános és középisko-lás csapat jelentkezett, reméljük, végig is játsszák. Néhány ifjúsági csoportunk bekapcsolódott a Természetjáró Fiatalok Szövetsége által meghirdetett millenniumi "Őseink nyomán" elnevezésű túramozgalomba, me-lyet 2001. szeptember végéig kell teljesíteni. 2000-ben a Ter¬mé¬szet¬járó Diákok Országos Találkozóján (TEDOT) – melyet Debre-cen¬ben rendeztek – megyénket a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület (PITE) kép-viselte, akik az összesített versenyben ötödik helyezést értek el. Szokásunkhoz híven most is ezúton köszönjük meg azoknak a tanároknak, neve-lőknek a mun¬¬káját, akik foglalkoznak a természetjárás ügyével, ennek keretében bekapcsolódnak tanít¬¬¬ványaikkal a szervezett természetbarát mozgalomba, s szövet-ségünkhöz csatla¬¬¬koz¬va vezetik az iskolai, ifjúsági természetjáró csoportokat, szak-osztályokat: Adorján Rita, Csonka Miklósné, Fogaras Csaba, Gátszeginé Scheitler Adrienn, Gyenis Ilona, Jéki Mária, Kabai Józsefné, Kevy Albert, Nagy Lajosné, Pálin-kás István, Schóber József, Strasser Péter, Szabó Mihályné, Takácsné Hart¬mann Piroska, Tigelmann József, Tóth Klára, Varga Ferenc. ■ Jelvényszerző túramozgalmak A megyei túramozgalmak teljesítését az év során Rónaky Gizella értékelte. Szö¬vet¬sé-günk¬nek 8 állandó jelvényszerző túramozgalma van. Ebből a Dél-Dunántúli Piros Túra – melyet a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség Siófokig meg¬hosszab-bított – a három megye (Somogy, Baranya, Tolna) közös túramozgalma, melynek baranyai szakaszát mi gondozzuk. Ugyancsak mi felügyeljük a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra baranyai szakaszát is. Az útvonalak rendbetételét és a jelzések felfestését nagy szorgalommal és eredmé-nyésen végzi a technikai bizottság, ám a bélyegzőhelyek fenntartása (jelölése, dobo-zok, bélyeg¬¬¬zők, vagy bélyegzőlenyomatok kihelyezése) komoly gondot okoz. Állan-dó "harcot" vívunk az erdőt járó vandálokkal és virtuskodókkal. A dobozokat lefe-szítik, a bélyegző¬lenyomatokat szétszórják, vagy elviszik. Sajnos maguk a mozgal-makban részt vevő turisták sem mindig megfelelően járnak el, nem zárják le a do¬boz fedelét, nem takarják vissza a lenyomatokat tartalmazó nylon zacskót, mely az esőtől védi azokat. A dobozok bélyegzőlenyomattal történő feltöltése normális eset-ben is sok gyaloglást és munkát igényel, de szívesen tesszük, ha annak értelmét lát-juk. Viszont elveszi a kedvün¬ket, ha azt tapasztaljuk, hogy a felszerelt és bé¬lyegző-lenyomattal feltöltött dobozt a következő bejáráskor (de lehet, hagy már a követke-ző napon) nem találjuk a helyén. Feltétlenül szükség lenne valami új megoldásra, a bélyegzők más formában történő kihelyezésére, a dobozok biztonságosabb, stabi-labb rögzítésére. Minden ezzel kapcsolatos javaslatot, felajánlást szívesen fogadunk. A költségek fedezetét pályázattal tervezzük megoldani. A kulcsosházaknál lévő bélyegzőhelyek rendben tartásában sokat segíthetnének a házak kezelői is, ha a ház rendben tartása mellett ezt is egy kicsit a sajátjuknak érez-nék. A Mecseki barangolások háztól-házig túramozgalommal kapcsolatban min-denképpen kérjük a házkezelők segítségét. A mozgalom bélyegzői 1-22-es sorszám-mal ellátott bélyegzők, melyek a hely nevét nem tartalmazzák. Tekintettel arra, hogy a házak nagy része rendelkezik a ház képét ábrázoló bélyegzővel, a sorszámozott bélyegzőket ezekkel szeret¬nénk felváltani. Az a tapasztalat, hogy a turisták ezeket a bélyegzőket nagyon szeretik, és nem csak a túramozgalmak füzeteibe bélyegzik, de a túrajelentőkre is szívesen használják. Kérjük a házkezelőket, hogy ahol elvesztek a bélyegzők, próbálják pótolni, s ahol még nincs, lehetőség szerint készíttessék el a többihez hasonló formában. Ehhez – ha szükséges – segítséget nyújtunk. A túramozgalmak igazolófüzeteinek felülvizsgálatára is szükség lenne, előfordul, hogy az azokban megjelölt bélyegzőhelyek már nem aktuálisak, hiszen kulcsosházak szűnnek meg (visszaveszik a tulajdonosok, vagy éppen szétverik, lásd: Hársas kh.) vagy újakat alakítanak ki. A Rockenbauer Pál Kék Túra felülvizsgálatát az MTSZ elvégezte, az új füzet néhány hete megjelent. Azt tapasztaljuk, hogy évről évre keve-sebb azok száma, akik ezekben a túramozgalmakban részt vesznek, feltehetően az ő kedvüket is elveszi az, hogy nem találnak bélyegzőt, nem tudják igazolni, hogy ott jártak. Semmiképpen nem szabad hagyni, hogy ezek a mozgalmak elsorvadjanak, hiszen a túraversenyek, teljesítménytúrák stb. mellett azok számára is kell progra-mokat biztosítani, akik "csak" túrázni szeretnek. Ha a következő évben sikerül va-lami eredményt elérni ezen a téren, talán új lendületet vehetnek a jelvényszerző túrák is. 2000-ben a baranyai jelvényszerző túramozgalmakat 22-en – közülük 7 baranyai –teljesítették, az alábbiak szerint: Mecsek Turistája: 2 fő, Baranyai Várak: 1 fő, Kincses Baranya: 4 fő, Mecseki Ba-ran¬¬go¬¬lᬬsok: 2 fő, Dél-Dunántúli Piros Túra: 7 fő, Dél-Zselic Turistája: 2 fő, Baranya leg¬szebb templomai: 4 fő. Az új Dél-Dunántúli Piros Túra igazolófüzetből 7 db-ot adtunk ki (előző évben 20-at), teljesítésükről nincs információnk, a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség érté-keli azokat. ■ Technikai munkák Turista útjelzések felújítása 2000-ben is terv szerint folytatódott a mecseki útjelzések felújítása, melyeket a Kele-ti-Mecsek területén a Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület tagjai végeztek Király László, a Nyugati-Mecsekben és a Dél-Zselicben pedig a Dél-Zselic TK tagjai Strasser Péter vezetésével. Az év során 75 km hosszúságban újították fel a jelzéseket, az alábbi útszakaszokon: ● P négyzet: Nagymányok – Kappenvasszer (11 km); ● K négyzet: Váralja v.m. – Stein-malom (11 km); ● Z kör: Máza – Nagy-árok (5 km); ● S kereszt: Bargyag – Kangyásma (5 km); ● S kereszt: Vár-kút – Csurgó (4 km); ● Z kereszt: Vékény – Vörösfenyő kulcsosház (5 km); ● S sáv: Kárász – Vörösfenyő kulcsosház (4,5 km); ● Z sáv: Sikonda – Koszonyatető (7 km); ● Z háromszög: Szentkút – Vöröshegy (1,5 km); ● S négyzet: Kismélyvölgy – Remeterét (2,5 km) ● P négyzet: Remeterét – S négyzet elág. (0,5 km) ● P négyzet: Szentkúti erdészház – Éger-völgy (0,5 km); ● P négyzet: P + elág. – Lámpásvölgy (0,5 km); ● S sáv: Orfűi elág. – Gubacsos kh. – K sáv elág. (3 km); ● Z sáv és Z kör: Orfűi elág. – Sárkány-forrás – Orfű (0,5 km); ● Z sáv: Vízfő – Lóri erdészeti út (2 km); ● P sáv: Petőcpuszta – Bükkösd (11,5 km); A Dráva TSE elkészítette az előzetes terveket az Ormánság turistaútjainak kialakítá-sára. A mecseki és az ormánsági útjelzésekhez 2000. novemberében pályázatot nyúj-tott be szövetségünk, valamint a PITE, a Komlói Hétdomb TE és a Dráva TSE; ezek elbírálása még nem történt meg. A mecseki turistaút-hálózat jelzések szempontjából országos összehasonlításban igen jónak mondható, ezt az itt túrázó, más országré-szekből érkező turisták véleménye is tükrözi. Sajnos továbbra is vannak erdőirtások, melyeknél a jelzett fákat sem kímélik (bár már jó példákkal is találkozunk egy-két helyen, ahol a jelzéseket – ha nem is mind – meghagyják). Ezeken a helyeken igyekszünk folyamatosan pótolni a jelzéseket; köszönjük és továbbra is kérjük az erdőt járóktól a tájékoztatást az észlelt hiányosságokról. Források felújítása 2000-ben tovább végezte "forrásfelújító" munkáját Baumann József segítőivel: Baumann Józsefnéval, valamint a Szigetvári Erdészet részéről Sajgó Ferenccel és munkatársaival. Ez évben a Dél-Zselic területére koncentrálták a munkát, felújítot-ták az Almás-forrást, és foglalták a Kis–Almás-forrást. Ezen kívül folyamatosan karban tartották, tisztították a Nyugati-Mecsekben az előző évben felújított forráso-kat. A Keleti-Mecsekben Tanádi János és segítői: Tasnádi Jánosné, Uhrin György és csa-ládja és Dománszky Zoltán felújították a Gödör-forrást, a Gyertyános-forrást, a Baglyas-forrást és az alatta lévő Zoli-forrást, a Kisújbányai-patak induló forrását, a János-Ágnes forrást, és új táblát helyeztek el a Csurgóra. Ugyancsak Tasnádi János munkájaként elkészült a Büdös-kútnál egy új, merítős forrás. A Vörösfenyő kulcsosház vízellátását szolgáló Balincai-kútnál a Komlói Hétdomb TE kiépítette a kút alatti forrást, mert a fölötte lévő kút elapadt. Kulcsosházak A baranyai kulcsosházak működésével kapcsolatosan 2000-ben a következő mun-kákról, válto¬zá¬sok¬¬ról kaptunk híreket: – a kisújbányai kulcsosházat Berengyán Károly üzemelteti, aki komoly belső felújí-tásokat végzett a házban; – az Óbányai-völgyben lévő "Dr. Pataki József kulcsosház" – melyet a Duna–Dráva Nemzeti Park Igaz¬¬ga¬¬tó¬ság üzemeltet – továbbra sem üzemel, az átalakítási–felújítási munkák megkezdődtek; – a Vörösfenyő kulcsosháznál a Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület felújí-totta a kulcsosházhoz tartozó mellékhelyiségeket, valamint szárítókat szereltek fel a házban; – a Kardos-úti kulcsosházban a PTTE "Hétpróbás" szakosztálya a következő felújí-tásokat végezte: tetőjavítás, csatornacsere, kályhaátrakás, műanyagpadlózás, belső festés; – a Büdös-kúti kulcsosháznál meszelés, az ágyak, nyílászárók és a gang faszerkeze-tének mázolása, forrás- és hídépítés történt; – a Dél-Zselic TK terecsenyi Zrínyi kulcsosházában megtörtént a cserépkályha átra-kása, környezet- és tereprendezési munkákat végeztek; – a terecsenyi Aligvár kulcsosház kezelését az önkormányzat visszavette, s a ház teljes felújításra kerül, ezért átmenetileg nem üzemel; – Majláthpusztán a Dráva TSE kulcsosházában tetőcsere történt, kialakították a fürdőszobát és a konyhát, valamint az aljzatbetonozással megkezdődött a tetőtér beépítése; – a tettyei Vándorsport kulcsosházat üzemeltető PTTE Vándorsport szakosztálynak új vezetője lett az egészségi állapota miatt lemondott Vámos Mihály helyett, a ház Kondi Gyulánál igényelhető; Külön kell említést tennünk a Gubacsos kulcsosházról, melynek állapota az utóbbi években rendkívüli módon leromlott, erről sajnos szövetségünkbe is egyre több jelzés érkezik az ott megszálló vendégektől. Bár a tavasz folyamán történt egy belső me-szelés és egy műanyagpadló lehelyezése, de ennek ellenére a ház belső és külső álla-pota, berendezési tárgyai, környezete, felszereltsége egyaránt igen sok kívánnivalót hagynak maguk után. A Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub szívesen vál-lalná a ház teljes felújítását és megfelelő üzemeltetését (az erre vonatkozó, 2000. január 1-jétől hatályos új szerződést meg is kötötték az erdészettel), de ez ideig nem sikerült Kiss Lajossal megállapodni az átadást illetően, pedig a felújítás (a ház kör-nyezetének a rend¬¬be¬¬tétele, berendezési tárgyainak felújítása és cseréje) nagyon sür-gős lenne. Kiss Lajos barátunk nagyon sokat tett a mecseki kulcsosházakért, de ma már egyszerre három házat mű¬¬ködtetni – korára való tekintettel – bizonyára megha-ladja erejét. Re¬mél¬jük, ezt ő is belátja, s mielőbb sikerül a ház átadása ügyében előre lépni, hogy a házat egy lelkes – és arra méltán érdemes – csapat átvehesse, és a Gu-bacsos kul¬¬csosház ismét régi hírnevéhez méltóan szolgálhassa a természetjárókat, kép¬vi¬sel¬hesse színvonalasan a baranyai természetjárást. Egyéb létesítmények Bár nem közvetlenül szövetségünk tevékenységéhez kapcsolódik, de feltétlenül emlí-tést kell tenni Mecsekünk új "büszkeségéről", az új János kilátóról, melyre 2000 végé-re a tető is felkerült. A kilátó felépülte Kovács Szabó János barátunk munkáját dícsé-ri, amit ezúton is köszönünk. Reméljük, sikerül ezt a sok éve tartó építkezést befejez-ni, a visszalevő szigetelési munkákat és a burkolást elvégezni, hogy a majdani ünne-pélyes avatásról is mielőbb hírt adhassunk. Szintén örömmel számolhatunk be a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által végzett munkáról, melynek során tanösvények, erdei pihenők, tájékoztató táblák készültek. Az igazgatóság igazi partnerünk a természetjárás fejlesztésében. Ezúton is külön köszönjük valamennyi természetbarát társunk közreműködését, akik az útjelzések, források és kulcsosházak felújítási munkáiban segédkeztek. ■ Kerékpáros szakág A kerékpáros szakági programokat a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub szervezi, melynek fő célkitűzése 2000-ben is a kerékpáros túrázás minél szélesebb körű elterjesztése, népszerűsítése volt. A tavaszi "UTAZÁS 2000" kiállításon került az érdeklődők kezébe a dél-dunántúli régió kerékpározásra ajánlott, kisforgalmú útjai-nak a térképe. A kerékpáros szezont Baranyában március 24-én egy előadóesttel kezdték, melynek témája a Duna–Dráva–Mura kerékpárút tervezett útvonala volt, valamint egy vetí-tettképes előadás a Dráva menti természetvédelmi területek élővilágáról. A szezon-ban a klub 12 egynapos kerékpártúrát, három hétvégi (háromnapos) túrát és egy kéthetes, sátras vándortábort rendezett, ez utóbbit Erdélyben. Kiemelkedő ren-dez¬vény volt a "2x100 km Baranyában" kerékpáros teljesítménytúra (112 nevező-vel), valamint a Pécsváradon megrendezett Pünkösdi Túrakerékpáros Találkozó, melyen a pécsieken és pécsváradiakon kívül bajai, bonyhádi, komlói és szekszárdi kerékpárosok is részt vettek. Folytatódtak a hagyományos "Péntek esti teker(g)és"-ek is, átlagosan 20 fő résztvevővel. Ismét megrendezték a "Suliba? Bringá-val!" akciót, melyben ez évben kilenc pécsi általános és középiskola mintegy 2000 diákja és tanára vett részt. Folyamatosan megjelent a KERÉKVÁROS c. újság, melyhez a Környezetünkért Alapítvány adott támogatást. A klub elnöksége októberben Grazban viszonozta az ARGUS STEIERMARK vezető-i¬nek tavaly novemberi pécsi látogatását. A Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klubot a cégbíróság 2000. szeptember 8-iki határozatával "közhasznú szervezet"-té nyilvánította. ■ Térképek 2000 júniusában jelent meg a Zselic turistatérkép új kiadása, melyről szövetségünk sajnos csak utólag, "a könyvesboltokból" értesült. Sajnáljuk, hogy a Cartographia Kft. – az eddigi hagyományosan jó együttműködéstől eltérően – ezúttal nem értesí-tette szövetségünket előre a térkép megjelenéséről, így az a Zselic baranyai részén számtalan hibát, hiányosságot tartalmaz, melyet módunkban állt volna korrigálni. Kifogásunkat jeleztük az illetékeseknek; reméljük, a következő kiadásnál ilyen hiba nem fordul elő! Végezetül megköszönjük mindazok munkáját, akik bármilyen módon segítették szö-vet¬sé¬günket és hozzájárultak ahhoz, hogy a Baranya megyei természetbarátok ismét tar¬tal¬mas és sikeres évet zárhatnak. Összeállította a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Elnöksége  IN MEMORIAM... Szilágyi Tiborné, Ági (Élt 57 évet) November elején értesültünk a súlyos betegségéről. Tehetetlenül reménykedtünk, vártuk a jóra forduló híreket. Nem jöttek. De érkeztek egyre súlyosabbak, lelkünket görcsbe rán¬dítóak. És végül az utolsó, a befejezett, megváltoztathatatlan tényt közlő, december 17-én: Ági meghalt. Döbbenet, fájdalom, önvizsgálat, üresség; hiszen ok-tóber végén még napokon keresztül együtt jártuk be a Keszthelyi-hegység tájait! Városunk, megyénk természetjárói szerették és tisztelték. Számtalan olyan tulajdon-sággal rendelkezett, amelyek közül kevesebb is ritkán adatik meg egy-egy embernek. Kötelességtudat, segítőkészség, önzetlenség, pontosság, szerénység, abszolút igényes-ség a munkában és az emberi kapcsolatokban, képtelenség a meg¬al¬ku¬vás¬ra, követ-kezetesség .... és még sorolható lenne. Mindez halk szavú, kedves, jószívű szerény-séggel párosult. Pedig nehéz, küzdelmes élete volt, amely azonban nem törte meg, hanem inkább elmélyítette a hitét az igaz és örök értékekben, az emberségben. Mint sokunkat, talán őt is az élete fájdalmas eseményei, valamint a megnyugvás, a tartalmas időtöltés, a jó közösség iránti vágy sodorta több évtizeddel ezelőtt a természetjárók nagy család-jába. Emberi kvalitásairól a megyei szövetség rendezvényei és egyéb feladatai során is meggyőződhettünk. Amikor a helyzet úgy hozta, nem önszántából, hanem a kö-zösség kérésére, annak szolgálata végett vállalta el az Arany Horda Természetjáró Egyesület elnöki tisztét, amit végig becsülettel és közmegelégedésre látott el. Kevés szabadidejéből mindenkor kész volt évente több napot áldozni számára telje-sen ismeretlen kisiskolás csoportok túráinak vezetésére, amelyért a "fizetség" az apró-ságok öröme volt. Sok-sok túra, közös munka és utazás maradandó emléke fűz hozzá minket, amelyek révén a jövőben is bennünk él kedves, szeretni való és rendkívül értékes személyisége. Ugyan a kirándulásait már az égi ösvényeken folytathatja, földi vándorlásaink során mégis velünk fog tartani s közben agyunkban Kosztolányi sorai lüktetnek: "Édes barátaim, olyan ez éppen, mint az az ember ottan a mesében. Az élet egyszer csak őrája gondolt, mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt ... " majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt, s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt..." Úgy fekszik ő, ki küzdve tart a jobbra, mint önmagának dermedt-néma szobra. Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. Hol volt, hol nem volt a világon egyszer." Arany Horda Természetjáró Egyesület  Kalandozás a Mátrában (3., befejező rész) A megrendelt jóidő még péntekem sem hagyott cserben bennünket, így ez a nap is szépnek és tartalmasnak ígérkezett. Mátrafüredről a sárga jelzésű turistaúton indultunk el. A Pipis-hegyi sportrepülőtér mellett elhaladva értünk a kis Szt. Anna-tóhoz, ill. kápolnához. "A repülőtér a motoros és vitorlázó repülőgépek birodalma. A klub 1930-ban alakult és 1959-ig folyamatosan működött, majd '84-ben alakult újjá. A sétarepülés mellett oktatással is foglalkoznak". A hangulatos kápolna tövében jót falatoztunk, és a Sár-hegyen át indultunk Gyöngyösre. Utunk során a természetvédelmi terület gazdag növényvilágában gyö-nyörködhettünk. Azonosításukban a Mátrafüredről induló tanösvény tájékoztató táblái segítettek. Megálltunk Szerencsés Imre gyógyszerész, a hegy gyógynövényeit kutató botanikus faragott emlékoszlopánál is, melyet a gyöngyösi természetbarátok állítottak. Szőlőkön, gyümölcsösökön át haladtunk lefelé, csipegetve a szedret, málnát... Egy kedves gazda őszibarackra és körtére is meghívott bennünket. Igazán jól esett ez az önzetlen gesztus, no és a finomság. Gyöngyösön első utunk természetesen a Mátra Múzeumba vezetett. A város történelmét ismertető termek is érdekesek voltak, de a gazdag kőzet- és ásványgyűjtemény, a hatalmas mamutcsontváz, a számtalan ro-var, ma¬¬dár, hüllő és emlősállat szakszerű preparációi rendkívül látványos és felejthe-tetlen élményt nyújtottak. Nyugodtan állíthatom, hogy az ország egyik legszebb és leg¬érté¬ke¬sebb kiállítását láthattuk. Ezután felültünk a Lajosházára közlekedő kisvonatra, mellyel Gyöngyössolymos irányába indultunk el. A falut elhagyva a Kis-hegy andezit szikláit csodálhattuk meg. Lajosházáról a társaság nagy része "visszadöcögött" Gyöngyösre, majd busszal a szállásra, de voltak kitartóbbak is. Ők Lajosházáról gyalog tértek vissza Mátrafüred-re. Szombaton a hét első szomorkás reggelére ébredtünk. Mátraházáig busszal men-tünk, majd az OKT útvonalán haladtunk Galyatetőig, érintve a Vörösmarty turista-házat. "A Vargáék kútjánál 1956-58-ban épült meg a környék legjelentősebb turistahá-za, ill. üdülőtelepe." Ma már szállóként üzemel. Nem véletlen, hogy nagy költőnkről nevezték el, hi-szen nevéhez "irodalmi" túrateljesítmény fűződik: 1829-ben Gyöngyösről Parádra és vissza – viharos időben – nyolc órai gyaloglással járta meg az utat, ami ma is komoly túra¬¬ered¬mény¬¬nek számít. Galyatetőn a csepergő eső elővetette velünk a hátizsákjaink mélyén süppedő esőkabátjainkat, de azok hamarosan visszakerültek addigi helyükre, hiszen kisütött a Nap, és ismét gyönyörű időben csodálhattuk a Mátra szebbnél szebb tájait. Roman-tikus, szép, néhol veszélyesen és izgalmasan meredek úton haladtunk a Nagy-Lipóton, vala¬¬mint a Mogyorós-völgyön át Parádsasvár felé. A fenyvesek, az öreg bükkös, a távolban ki¬buk¬kanó Csór-réti víztározó vizének csillogása és a különlege-sen szép parádi me¬den¬ce, ahogy az első háztetők cserepei feltűntek... örök emlék marad számunkra, de még nem volt vége az élmények sorának. Az üveggyár múze-umában a remekművek meg¬te¬kin¬tése közben a szakszerű üveggyártási technológia elméleti ismereteivel gaz¬da¬god¬hattunk, majd a gyárban szinte szájtátva figyeltük az izzó levegőben születő csodákat. Gyönyörű alkotómunka a szemlélőnek, és nehéz, fárasztó robot a munkásoknak. Az Ybl Miklós tervei alapján 1881-82-ben – neoreneszánsz stílusban – épült Ká-rolyi-kastélyt anyagi okok miatt (2000 Ft/fő) csak kívülről csodálhattuk meg. A Ká-rolyi család egykori birodalma ma ötcsillagos szállodaként működik. Visszatértünk szállásunkra, még szántunk néhány percet a közelben – ahol a Parádi-Tarna átfolyik az országút alatt – a híd mellett körülkerített hatalmas ősjuharnak. "A ritka természeti kincset 1952-ben "fedezte fel" Papp József tanár. A faj egye-dülálló példánya, mivel nem szaporítható, levélzete teljesen különbözik az ismert juharlevelektől. Jelentős természetvédelmi értéket képvisel." Vasárnap szabadon választott program volt. A csapat nagy része a kisnánai vár maradványaival ismerkedhetett, és Abasáron Aba Sámuel szobrát is meglátogattuk. Voltak, akik a Sás-tónál töltötték el ezt a napot, de valamennyien jól éreztük ma-gunkat. A kellemes búcsúesten is megbeszéltük, hogy – az előző évek kalandozásai-hoz ha¬son¬lóan – a Mátra felfedezése is örök emlék marad számunkra, és minden túratársunknak szív¬ből ajánljuk hazánk egyik leggyönyörűbb vidékét. Őri Zsuzsanna       HÍ-REK ■ KÖZGYŰLÉS: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2001. február 10-én 8.00 óra¬kor tartja évi rendes közgyűlését a Szivárvány Gyermekházban (Pécs, dr. Veress Endre u. 6), melyre az egye¬sü¬le¬tek, szakosztályok hivatalos képviselői mel-lett szeretettel várunk minden érdeklődő ter¬¬mé¬szet¬barátot. ■ 62 éves korában elhunyt Szemen Rudolf – régi természetjáró –, aki a 70-es–80-as években a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség ifjúsági bizottságának ve-zetőjeként sokat tett a baranyai természetjáró mozgalomért. Emlékét megőrizzük. ■ Természetbarát szövetségi tagsági díjak: a Magyar Természetbarát Szövetség elnöksége 1999-ban a – sok éve változatlan mértékű – tagsági díj "két lépcsős" emeléséről döntött. Ennek megfelelően az éves tagsági díjak a 2001. évre a követ-kezők: felnőtt keresők: 500 Ft, nyugdíjasok: 300 Ft, tanulók: 100 Ft. ■ 2000. évi egyéni és szakosztályi pontverseny: kérjük az egyesületeket, szakosztá-lyokat, hogy az összesíté¬seket (külön a túrapontszámot, külön a munkatúrákat, és a szakosztályi–egyesületi névsorokat), valamint a túra¬jelentéseket legké-sőbb 2000. január 16-ig adják le dr. Lakatosné Novotny Sarolta titkárnak. ■ A Mecsek természetjáró kalauza című, 1995-ben kiadott könyv már nem kapha-tó. Szö¬vet¬s鬬günk¬nek lehetősége nyílik a könyv újbóli megjelentetésére, átdolgo-zott, javított kiadásban. Kérjük, hogy akinek a könyvvel kapcsolatos észrevétele, javaslata van, február 15-ig juttassa el Baronek Jenőnek vagy Strasser Péternek. Ugyancsak kérjük, hogy akinek jó minőségű színes vagy fekete-fehér, közzétételre szánt fényképe van, szintén küldje be. A könyv várható megjelenése május vége, június eleje. NYÍLT TÚRÁK ● január 14, vasárnap: Abaliget–Virágos-völgy–Pipás-forrás–Éger-völgy (12 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 9.15 órakor. Túravezető: dr. Lakatosné Novotny Sarolta. ● január 20, szombat: "Téli barangolás". Útvonal: Pálosok–Lapis–Kozári vadász-ház–Hősök tere (12 km). Találkozás a pécsi vasútállomás előtt a 33-es autóbusz megállójában, 9.00 órakor. Túravezető: Kaszás Károlyné ● január 27, szombat: "Magyar kikerics túra" a Villányi-hegységben. Táv: 14 km. Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 6.30 órakor. Túravezető: Dudás György /Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság/. ● február 3, szombat: "A téli Jakab-hegy". Útvonal: Mandulás–Remete-rét–Jakab-hegy–Éger-völgy (16 km). Ta¬lálkozás a pécsi vasútállomás előtt a 34-es busz megál-lójában, 8.45 órakor. Túravezető: Baranyai Rudolf. RENDEZVÉNYEK január 13: "Téli Mecsek 30, 15" teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány Természetjá-ró Egyesület.Rajt: Pécs–Égervölgy, Teca mama Kisvendéglője, 6.30–8.00 (30 km); 8.00–9.00 (15 km). Információ: Matécz Péter, tel.: 30/914-8354. Mecsek Híradó A Baranya Megyei és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiad-ványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége. A közlésre szánt anya-gokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni. (7621, Pécs, Apáca u 2/1  (72) 310-226; fax: (72) 312-019. Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra)

MECSEK HÍRADÓ 90. szám 2001. június–augusztus Madarak és fák napja A Pécs Városi Természetbarát Szövetség – a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével – 2001. május 5-én, szombaton rendezte meg a hagyományos túrát és vetélkedőt, ezúttal Égervölgyben. Az induló 14 csapat Pécsen kívül Komlóról és Bólyból érkezett. A túra során hat állomáson kellett feladatokat megoldani a gye-rekek¬nek madarakról és fákról. Eredmények 1. Vészmadarak (PTE 1. sz. Gyakorló Általános Iskola, Pécs); 2. Erdőjá-rók (Testnevelési Általános Sport Iskola, Pécs); 3. Erdei Manók (Anikó u. Általános Iskola, Pécs); 4. Üregi nyulak (Testnevelési Általános Sport Iskola, Pécs); 5. /holtversenyben/ Kerti Törpék (Bánki Donát u. Ált. Iskola, Pécs) és Zs-V-A (Kenderföldi Általános Iskola, Komló). A verseny első öt helyezett csapata oklevelet, az első három helyezett csapat tagjai pe¬dig könyvutalványt és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság ajándékcsomag-ját (köny¬¬¬vek) kapták, valamint az összes résztvevő a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazga¬tó¬ság¬tól Magyarország nemzeti parkjait bemutató kiadványt kapott. Ezúton is köszönjük a támo¬¬¬ga¬¬tást. Strasser Péter rendező  Turistamajális A természetjáró napok sikeres programjai (Tubes Kupa és a Csellengő Kupa túraver¬-se¬¬¬nyek, valamint a több, mint 600 résztvevővel lezajlott Mecsek teljesítménytúrák) záró rendezvényeként, május 1-jén turistamajálisra vártuk társainkat Zobákpusztán. A tavaly először megrendezett és remekül sikerült égertetői majális után mi, a Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület tagjai kaptuk a megtisztelő, de cseppet sem könnyű feladatot, hogy házigazdái legyünk a zobákpusztai majálisnak. Hetek-kel előtte megkezdtük a készülődést, a programokra önként vállalkozó felelősöket jelöltünk meg, akik segítőikkel arra törekedtek, hogy a résztvevőknek tartalmas és kellemes szóra¬ko¬zást biztosítsanak erre a napra. Baronek Jenő baráti "nyitó" szavai után közel ötvenen indultak neki a 8 km-es tú¬-rá¬nak, melynek fő látnivalója között volt a küszíni fejtés, annak részbeli rekul¬¬ti¬vá¬-ció¬¬ja, a fel¬¬ha¬¬gyott fonolitbánya érdekessége és Kövestető képződményei. Fekete László és Rácz János vezette az érdeklődő turistákat. Igyekeztek sok ér¬de¬kes¬ség¬¬gel bővíteni is¬¬¬me¬re¬teiket és épségben, jó hangulatban visszahozni őket a rendezvény következő ese¬mé¬nyé¬re, mely verseny a leggusztusosabb nyárs, illetve pakk dicső cím鬬¬nek elnyeréséért folyt. Te¬r¬mészetesen a kellően ékes társaságot már megfelelő parázs várta a tűzrakó helyeken, melyről időben gondoskodott Németh Margitka és cs¬a¬¬pa¬ta. Ahogy az lenni szokott, az "országos" zsűrinek (tagjai különböző megyéből ér¬¬kez¬tek) nem volt könnyű dolga. Volt, aki "csak" kóstolással döntött a rangsorról, de Fekete Lász¬¬ló humorral fűszerezett, tu¬do¬má¬nyos okfejtését – mely kiterjedt a techni-ka, az esztétika és az ízek boncolgatására – nagy élvezettel hallgattuk. Nagy sikere volt a svédpályás tájékozódási túraversenynek is, mely Németh Ka¬ta-lin¬¬nak és segítőinek érdeme. A tájoló helyes használatának összegyűjtött betűiből – nem kis fej¬¬törés árán – a versenyzők összeállították a bűvös szót: "hétdomb". A gyerekek já¬té¬k¬¬os versengéséről Iván Attila és a Komlói Diákönkormányzat képviselői gon¬¬¬dos¬kod¬¬tak, ahogy a négyfordulós szellemi vetélkedő változatos feladatainak össze¬állítását is Atti¬¬¬¬lának köszönhettük. Rengeteg megfejtés érkezett a "Felismered-e?" címmel jelzett játékra. Jancsi Attila fotói között voltak építmények, természeti képződmények és növények is. Szinte vala¬¬mennyi játé¬koson az ezerjófű fogott ki, de a Csengő-lak és a vágotpusztai ha-rangláb fel¬is¬¬me¬rése sem sikerült mindenkinek. A holtversenyt újabb képek azonosítá-sával igye¬kez¬tek eldönteni. Az elfogulatlan zsűri szakértő szemekkel vizsgálgatta a lepel alól kivillanó bakan-csos lábakat, hogy – nem kis derültség közepette – kiválaszthassák a lábszépségver-seny győz¬¬tesét. A versenyek helyezettjeit stílszerű apró tárgyjutalmakkal és édesség-gel aján¬dékoztuk meg. A nap értékelését azokra bízom, akik részesei voltak. Lehettünk volna többen is, talán a majális kevesebb propagálást kapott, de az is igaz, hogy az előző három nap ver¬¬se¬nyein elfáradt rendezők és versenyzők többsége már inkább az otthoni pihenést vᬬ¬lasz¬¬totta. Megköszönöm azoknak, akik velünk töltötték a napot vagy annak egy részét. Remélem, jól érezték magukat és szép emlékeket is vittek magukkal. Köszönöm Jenőnek a kellemes meglepetést, örömmel hallgattuk veszprémi túra-tár¬¬sunk szép citera- és furulyajátékát, neki is hálásak vagyunk. Bár volt olyan meg-lepetés is, melyet szintén a jó szándék vezetett, de a résztvevők többségének nem volt olyan kel¬¬¬¬le¬¬¬mes zenei élmény, mint az előző. Igyekszünk elfelejteni és a jó dolgokra eml鬬¬kez¬ni. Ezúton is köszönök minden segítséget: Benczes Gábornak és feleségének a finom ebédet, a programfelelősöknek és társaiknak a rengeteg munkát és mindenkinek, aki a nap folyamán hulladékot gyűjtött, segédkezett az ebéd előkészítésében, mosoga-tott, ta¬ka¬¬¬¬rí¬tott stb. Vagyis köszönöm a remek csapatmunkát, amely nélkül ez a szép nap¬sü¬t鬬ses majális nem jöhetett volna létre. Őri Zsuzsanna  A Pipás-forrás felújítása 2001. március 10. A volt IV. üzem parkolójából indulok csákánnyal, kapával felsze-rel¬ve a kátyúkkal tarkított erdészeti úton a forrás irányába. A tavasz egyre jobban kibontja a virágok szirmait, és a madarak hangosan dalolva keresik párjukat. A bal-káni fakopács egy lehasadt bükkfa végén nagy erővel jelzi territóriumának határát és elűzi a be¬to¬la¬ko¬dó rivális hímeket. Az alsó úton közelítem meg a forrást, a leveleiket kibontott medve¬hagy¬mák között. A forrás fölött egy vastag erdei juhar dőlt neki az alatta magasodó bükknek, ami veszélyeztette a forrás felújítását. Kérésemre a het-vehelyi er¬¬¬d鬬¬szet kivágta a balesetveszélyes fát és most vastag vágásfelülete jelzi a forráshoz vezető irányt. A kivágott fa lehasadt ágain lépkedek keresztül és a szeder-inda hosszú szálait ke¬¬rül¬¬¬ge¬¬¬tem. A forrás most még jobban összedőlt, mivel a kidőlt fa éppen telibe találta. A vastag fát feldarabolták, és géppel vontatták félre. Csend ül a völgyön, a kövek közül halk csörgedezés hallatszik, amint víz furako-dik az évmilliós kövek között. A forrás névadó köve ferdén bedőlve pihen a többi között. Szer¬¬¬számaimat leteszem a volt forrás elé és készítek egy fényképet a kör-nyékről. Nyᬬ¬ron a legnagyobb aszályban jártam itt és megjelöltem a forrásmezőket, melyeket a for¬¬¬rás felújításakor fel tudok majd használni. A csákánnyal a megjelölt helyen sújtok le, és vi¬csorogva lazulnak meg a kövek. Víz serken a kivett kövek he-lyére, nehezítve a gödör mélyítését. Az eret látom és tudom, hogyan kell majd elké-szíteni az ülepítő medencét. Jobbra találok még egy mezőt, ami bőven ontja a finom vizet. Ott is mélyítek egy gödröt és látszik a bejövő víz iránya. Szerencsére nem kö-tött sziklába kellett vésnem, igaz akkor másként oldottam volna meg a feladatot. A permi vörös homokkő elszínezte a vizet és most vörös folyamként szalad a völgy irányába. A forrás felújítása nem veszélyezteti a növényzetet, néhány mohás követ kell megmenteni, valamint két erdei pajzsikát és két tő sást. Nekiállok a régi forrás megmaradt részeinek kibontásához. Egymás után teszem félre a mohás köveket, és egyre jobban látszik a forrás megmaradt medencéje. Szemben kőből kirakott kis alagúton csordogál a víz a medencébe és azt megtöltve a kifolyó¬csö¬vön a szabadba. A forrás fölötti köves terület forrásmezejéből szivárog le a víz és kerül a gyűjtő csatornába. A forrás vízhozama most öt liter percenként és a hőfoka nyolc cels¬¬ius fok. Néhány óra telt el és sikerült jól "felforgatnom" a forrás környékét. Egy hel¬¬yre dobáltam a forrásmezőre hullott ágakat, kövekből kupacokat képeztem. Derekam egyre jobban tiltakozik a hajolások végett, ezért abba kellett hagynom a további munkát. Le¬¬¬mos¬¬tam szerszámaimat, hátamra vettem zsákomat és elindultam az elhagyott parkolóba. 2001. március 26. Kriston Barnabás barátommal pakoljuk ki a kocsiból a forrás-épí¬tés kellékeit. Két harminc literes hordót, négy szál műanyagcsövet és a vas kifo-lyócsö¬¬vet, valamint a szerszámokat. Vissza kell még jönni a zsákos betonért és a nagy feszítő¬¬va¬¬sért. Az erdészeti úton haladunk, melyet még mindig sok vizes kátyú tarkít, nehézzé téve haladásunkat. Letérünk a völgy irányába a könnyebb haladás reményében. Lép¬teink nyomán fokhagymaillat serken. A zöld medvehagymákon taposunk az öreg bük¬kös¬¬¬ben. Átmászunk néhány árkon, ami utunkat keresztezi. A közelmúlt sok esője és az elmúlt napokban esett tíz centiméteres hó olvadása megin-dította a szunnyadó víz¬fo¬lyá¬so¬¬kat, a vörös kövek közül fürgén szaladnak az erek a völgy irányába. A hóvirágok las¬¬¬san elvirágoznak és helyüket a kék ibolyák váltják fel. Végre feltűnik a forrás és le¬rak¬hat¬¬¬juk terheinket. Egy kulacsot megtöltöttem for-rásvízzel, hogy később legyen tiszta iv󬬬víz. Elmondtam Barnabásnak tervemet, mi-ként fogjuk kialakítani a forrást az új üle¬¬¬pí¬¬¬tő medencékkel. Fogtuk a feszítővasat és a kapát és nekiálltunk a medencék mélyí¬¬¬t鬬¬s鬬¬nek. A múltkori feltáró gödör aljában a feltörő víz homokszemeket forgatott játsza¬¬¬¬¬¬dozva. A nehéz feszítővasat a kövek közé préseltem és fellazítottam a köveket, Bar¬na¬¬bás lehajolva egyenként szedegette ki azokat. A kristálytiszta ivóvíz hamar vörös lett és már nem látszottak a csillogó homokszemek a medence aljában. Vödörrel ki¬¬¬mer¬¬¬tük a zavaros vizet, hogy lássuk a megbúvó köveket. A kiöntött víz vörösre szí¬¬¬nez¬te a völgy felé szaladó ereket. Elké-szültünk a felső medencével és bele¬¬süllyesz¬¬tet¬¬tük a perforált hor¬¬¬dót. Jólesett felegye-nesedni, és egy kicsit pihenni. Elővettem két dobozos sört és az¬¬¬zal oltottuk szomjun-kat. Cinegék trilláztak a környék fáin, messziről egy fekete¬¬¬harkály jellegzetes hangját hallottuk. Elkezdtük a másik medence mélyítését az előző bevált módszerrel. Hamar elké-szült és elnyelte a másik hordót. A forrás falazatának irányába kell most árkot készí-teni a kö¬¬¬vek között. Kapa, csákány, feszítővas cserélődik kezeinkben, mindig az, ami a leg¬¬¬meg¬¬¬¬¬¬fe¬¬lelőbb a munkához. A kiásott csatornában lassan megindul lefele a víz, átbuk¬¬dᬬ¬csolva a régi falazáson. Ismét egy kis pihenő, és nézegethetjük a parányi ökörszemet, mi¬¬¬ként állít elő olyan érdekes hangot. A patak szélén korhadt ágon ülve hangos éne¬¬¬kével párját keresi. A hordókat és a kifolyót összecsöveztük, majd a hor-dók mellé köveket süllyesz¬¬¬tet¬¬¬tünk. A völgy felőli oldalt fóliával béleltük, ezzel biztosí-tottuk a víz¬¬¬zᬬ¬ró réteget. K鬬¬¬¬szí¬¬¬¬¬tettem néhány felvételt, mielőtt nekiállunk betemetni a medencéket és csöveket. A csö¬¬¬vek medrébe agyagos földet döngöltünk és a tetejére kö¬ve¬ket tettünk. A kifoly󬬬csö¬¬¬¬vön megjelent a vörös víz, ami lassan halványodott, majd iha¬¬¬tóvá vált. Elindultunk ki a zsákos betonért és a kőműves szerszámokért az autóhoz. A fölső úton mentünk, a vadles felé, lassan bandukolva. A kocsinál csöves hátizsákra szerel-tük a betont és Barnabás vállalta az első etapot a forrás felé. Nyöszörgött a hátizsák a súly alatt, csörömpöltek a szerszámok a vödörben. A vadlesnél adta át barátom a zsákot és elindultunk most lefelé a csúszós úton. Minden lépést ki kellett tapogatni a csizmával, ne¬¬¬hogy a medvehagyma alatt egy faág rejtőzzön. Szerencsésen leértünk és Barnabás le¬¬¬se¬¬¬gítette terhemet. A forrás csöve ontotta a finom vizet. Egy vödörrel megmértem a hozamát, ami huszonöt liter volt percenként, a víz hőmérséklete nyolc fokos. Meg¬¬¬ke¬ver¬¬tük a betont és az összeválogatott kövekből elkezdtük felépíteni az előfalat. Hamar el¬fo¬¬gyott a harminc kiló beton, éppen akkor, amikor a forrás nevét tartalmazó követ tettük a helyére. Meghúztam a medencék tetején a fedeleket és lefedtük kövekkel. Hordtunk még agyagos földet a kövekre, hogy a növényzet ha-marabb benője. Az elhordott földek helyén szépen alakult a forráshoz vezető ösvény. A bükkfák koronáin keresztül egyre sötétebb felhőket véltünk látni, ezért nekiáll-tunk eldugni a szerszámok és anyagok egy részét. Mire végeztünk, nagy cseppekben eleredt az eső. Gyors léptekkel elindultunk felfelé a domboldalon. A vadleshez érve kisütött a nap és elállt az eső; az esőcseppek csillogtak az ágakon és a madarak el-kezdtek újra énekelni. Sárosan, fáradtan értünk a kocsihoz és örültünk, hogy végre leülhettünk. 2001. március 31. Juhász Kornél barátommal pakoljuk ki autómból a szerszá-mokat és anyago¬kat. Cement, homok és zsákos beton kerül a csöves hátizsákokra. A ke¬zünk¬ben kapanyélen át húzott nagy vödör, benne folyami homok. Kerülgetjük a sáros da¬go¬nyᬬ¬kat, melyekben riadtan úsznak a sárgahasú unkák a túlsó partra. Úgy döntünk, hogy le¬¬¬¬té¬rünk a kátyús útról az erdőbe. Csendesen szitál az eső, madarak dalolnak a zöldülő ágakon. Nehezen tudunk szinkronba jönni a lépésekkel, ezért a vödör himbálózik és kibillent az egyensúlyból. Kornél elcsúszik egy ferde ágra lépve és a zsákkal, a földre huppan. A vödörből néhány marék homok a földre hullik és beteríti a medvehagymákat. Felsegítem társamat és folytatjuk utunkat a forrás felé. Már mind¬¬ket¬¬ten tudjuk, hogy rosszul tettük, hogy letértünk a sáros, de kitaposott útról. Vízmosás ke¬resz¬¬tezi utunkat, azon kellene ügyesen átjutni, de lábam megcsú-szik, és hanyatt esek a nehéz zsákkal fogva a kapanyelet. Nem ütöttem meg magam, csak alig tudok felállni, ezért Kornél húz fel kezét nyújtva. Lépteinkkel felzavarunk egy őzbakot, aki szaladni kezd, majd odébb megáll, és méltatlankodva néz felénk. Ugatásával jelzi, hogy az ő birodalmában járunk, és jól tesszük, ha tovább állunk. Arcunkon és hátunkon fo¬¬lyik a verejték és örülünk, hogy végre lepakolhatjuk válla-inkról a kínzóeszközöket. A forrás csobogva üdvözöl bennünket és az eső is elállt. Töltök vizet a forrásból a ké¬sőb¬biekre, de most iszunk egy pohár finom szekszárdi vörösbort. A nap is kisütött és ennek örö¬¬¬mére a zöldküllő han¬¬¬gos rikoltozásba kezd, amit a mátyások is megirigyelnek. A forrás víz¬¬ho¬¬zama 20 liter per¬¬¬¬cenként és 8 fokos. Az ideiglenes kifolyócsövet meg¬told¬juk egy-két méteres mű¬anyag csővel, hogy a falazatot tudjuk építeni. Kevertem erős cementes anyagot és a múlt¬¬kor kiképzett ülepítő medencét a forrás kifolyójánál kiken¬¬¬tem vele. A régi töre¬¬¬de¬zett eternitcsövet levágtam és helyére egy vastag falú kék mű¬¬anyag¬¬¬csövet épí¬tet¬¬tem kifolyónak. A kifolyó felett megmagasítottam a falazatot. Kornél eközben a for¬¬rás¬¬¬hoz vezető ös-vényt csinálta, és a keletkezett földet a forrás fölötti köves részhez hordta. Pi¬¬he¬¬-nésképpen elővettem a tájolót és a mérőszalagot, hogy a forrás két foglaló med¬-encéjét bemérjem. A forrás kifolyócsöve a mérőpont közepe és ettől a baloldali me¬¬-den¬¬ce 150 fokra és 460 centiméterre van, a jobboldali 172 fokra és 430 centiméterre. Fel¬¬¬ír¬tam az adatokat és nekiálltunk Kornéllal a romos fal kibontásának. Egymás után fe¬¬¬sze¬¬get¬tük ki a köveket a homokos talajból és tettük félre a későbbi épí¬téshez. Ki¬¬¬bon¬¬tot¬¬tam az ideigle¬¬nes kifolyócsövet a forrás mögött és fűrészlappal elvág¬tam a műanyagcsövet. A víz így a régi ülepítő medencébe zubogott le. Vissza¬¬¬ütöt¬¬tem az ideig¬le¬nes vas kifo¬lyót, de ki¬¬venni már nem tudtam, ezért elől bebetonoztam. A for-rás¬¬me¬¬¬zőkből jövő víz mos¬ta a me¬¬dence kövezetét ezért egy könyököt ékítettem rá, így a víz felülről a me¬den¬cébe cso¬¬¬bog¬hat. Jó nézni és hallgatni a természet zenéjét. Végle¬¬ge¬¬sen lezártuk a forrás mögötti részt és bontottuk tovább a régi bedőlt fala-zat¬ma¬rad¬¬¬ványt. Megmunkált kőre lettem figyelmes, amint a kapával takarítottam el a homo¬kos anyagot. Elkezdtem körbeásni és örömömre megtaláltam az eredeti kifo-lyó alatti medencét. A medencéből előkerült egy régi típusú sörösüveg teljes épségben. A régi tömzsi üveget kimostam és a forrás kövére helyeztem. A legalább tizenöt évi el¬¬¬te¬¬me¬¬¬tett¬¬ség után újra megcsillanhatott rajta a napsugár. A medencét kitakarítva látszott, hogy kevés munkával eredeti szépségében tündökölhet tovább, fogadva a belecsorgó vizet és a szomjazó erdő lakóit. Kivettük az utolsó köveket is és elértük az alapszintet. Válogatva a köveket el¬¬kezd¬¬tük építeni a falat és mögéje homokos isza-pot folyattunk. Kornél átázott bakan¬¬csᬬval hordta a sáros falazó anyagot. Kezeinket a víz és a homokos kövek kimarták és n鬬hány réteget az ujjaink hegyéről le is kopt-attak. A nap szerencsére ragyogott és ezt ki¬¬hasz¬nálva készítettem felvételt az eddig elvégzett munkáról. Kornél finom bort ivott, én a forrás vízével csillapítottam szom-jamat. Kevertem betont és az összerakott falazatot rög¬zí¬tet¬¬tem vele, Kornél a terepet rendezte a forrás fölött. Észre¬vet¬¬tük, hogy a víz eltűnik a for¬¬¬rás előterében a nagy kövek alatt. Arra gondoltam, hogy a szivárgásos mód¬¬szer¬¬rel tün¬¬¬tet¬¬ték el elődeink a kiáramló vizet. Kíváncsiságból fel¬¬emel¬tünk egy követ és láttuk, hogy alatta valami-kor kiépített csatorna volt. Most ho¬mok¬kal és apró kövekkel feltelve nehezen tudja ellátni feladatát. Úgy döntöttünk ki¬bont¬juk a kö¬ve¬ket, és helyre állítjuk a csatornát. Feszítővassal alányúltunk és egymás után feszítettük fel a sárga kemény ho-mokkő táb¬lákat. Ezeket a köveket máshonnan hozhatták ide, mert erre nem tudok ilyen ki¬bú¬¬vá¬so¬kat. A "csorgát" kapával kipucoltuk és a víz így akadálytalanul sza-lad¬¬¬¬hat a köves lejtőn. Kornél bakancsa kívül-belül vizes volt és a munka is kiszívott ben¬¬¬nün¬¬ket, ezért úgy döntöttünk, nem állunk neki a következő feladatnak. Lemos-tuk a szer¬¬szᬬmokat, és a nagyobbakat eldugtuk az erdő rejtekébe. Hátunkra vettük maradék dol¬¬gainkat és elindultunk sétálva a szép napsütés¬ben a parkoló irányába. 2001. április 4. Fele¬ségem¬¬mel, Ágival indulunk a Pipás-forrás irányába szerszá-mok¬kal és hátamon a harminc kilós zsákos betonnal. Ági műtétje óta először jöhet egy kicsit ki a szabadba dolgoz¬gat¬ni. Tegnap délután már kihoztam a zsákos beto-nokat. Egyet be¬vit¬tem a forráshoz, egyet pedig eldugtam a bokrok alá, ez lapul most hátamhoz. A fákról csak néha hallani a madarak hangját, pedig szépen süt a nap és sugarai simogatják a medve¬hagymák zöld leveleit. Egy fekete harkály rikoltozik, majd ő is elhallgat. A vad¬les¬¬¬¬nél elindulunk le a völgybe, óvatosan figyelve lépésein-ket. A forrás vidám cso¬¬¬bo¬gás¬¬¬sal fogad bennünket és mi örülünk, hogy letehetjük terheinket. Áginak tetszik az eddig el¬végzett munka, hisz ő csak évekkel ezelőtt járt itt lent a forrásnál. Kicsit pihentünk, majd elővettem az eldugott nehezebb szerszámo-kat és anyagokat. Ági elment bejárni a kör¬¬¬ny鬬¬ket, mert fizikai munkát még nem végezhet. Én nekiláttam az elfolyó árok olda¬¬¬lainak kikö¬¬ve¬¬z鬬s鬬hez, hogy ezeket a nagy homokkő táblákkal le tudjam fedni. A kövek zöme megvolt csak a megfelelő-ket egymáshoz kellett illeszteni. Fontos, hogy a tetejük egy magas¬ság¬ba legyen. A mederben egy nagy kővel sokáig birkóztam, hogy ki tudjam venni, de végül az útban lévő darabot le kellett vésnem. Készen állt a meder és ne¬ki¬lát¬¬¬tam lefedni egé¬szen a keresztbe dőlt régi fenyőgerendáig. A munka hevében észre sem vettem, hogy valaki az oldalban a lehullott ágakat gyűjti össze egy kupacba. Ági nem bírt tétlenkedni, ezért állt neki a környék tisztításának. A nap melegét jól lehetett érezni ezért lekerült rólam az ing és pólóban folytattam a mun¬¬kát. Elkezdtem a jobboldali ledőlt falazat kiásá¬sát. A köveket vastagon belep-te az eró¬¬zió által lehordott törmelék és kisebb facsemeték és szederindák is megtele-pedtek rajta. Kapával húztam le a földet és feszítő¬vassal mozgattam ki a köveket. Ági a forrás alat¬ti széles kőtörmelékes oldalt tisztogatta. Eljutottam a legalsó kövekig és elkezdtem rᬬjuk felépíteni a falat. Két ter¬metes követ kínlódva, de sikerült a fal-hoz görgetni és be¬épí¬¬¬teni. A falazat mögé köveket dobáltunk és iszapos hordalékot. Amikor feltelt a falte¬te¬¬¬jéig a töltés, akkor víz¬zel bemosattam a kőfal apró zugaiba ezt a sáros anyagot. Ki¬¬lenc¬¬¬kor kezdtük, és most dél van, ezért úgy döntök, hogy ebéd-időt tartunk. Előke¬rül¬nek a szend¬vicsek, melyeket Ági k鬬¬szí¬¬¬tett nagy gondossággal. Jólesik a szendvics és a hozzáha¬¬¬¬¬rap¬dált medvehagyma, ami kézközelben volt. A csobogó forrás ivásra buz¬dí¬tott, ami¬nek nem tudtam ellenállni. A bükkfák szürke kérgein ágak árnyékai játsza¬doz¬tak. Most még messze lelátni a völgy¬¬¬be a Bögrés-kút felé. Fájó derekamat ki¬egye¬ne¬sí¬tem és neki¬ál¬¬lok meg¬keverni az egyik adag betont. Porzik a kőőrlemény, ahogy a vö¬dör¬ben lévő víz¬¬hez öntöm. A tisztavíz szürkére színeződött és sok apróbuborék indult meg felfelé. A kő¬¬¬¬¬mű¬veskanállal ke¬¬¬ver¬¬¬¬gettem az egyre sűrűbb anyagot, amíg a megfelelő sűrűségű nem lett. Csuklóm az előző napi fᬬ¬rasz¬¬¬tó munkáktól már ne¬he¬zen engedel¬mes¬ke¬dik, de el¬¬¬¬¬k鬬szült a beton. A r鬬¬sek¬¬¬ becsap¬¬¬kodom az érdes anyagot, és kisebb köveket ütök utána ez¬¬¬zel erő¬¬sítve a falat. Ági már a völgy¬¬¬haj¬¬¬latnál jár a tisz¬to¬ga¬tás¬sal és a csil¬lo¬gó víz sza¬¬lad fe¬¬léje. A nyirko-sabb ré¬szeknél vízüveget keverek a beton¬ba a gyorsabb kö¬tés ér¬¬de¬¬ké¬ben. El¬¬¬¬készült a jobb¬ ol¬¬dali falazat és ismét egy darabját vissza¬adtuk a régen ké¬s¬zített forrás¬nak. Elmos¬tuk a szerszámokat, összepakoltunk és három órakor el¬in¬dul¬¬tunk ki a ko¬¬¬csi-hoz. 2001. április 7. Juhász Kornél barátommal tömködjük a negyven kilós homokos zsá¬kot a hátizsák belsejébe, ami a második próbálkozásra sikerül. A másik zsákot a csöves hátizsákhoz erősítjük. Kezünkbe vesszük a szerszámokat, és roskadozó lá-bakkal el¬in¬¬¬du¬¬¬lunk a forrás felé. Sokat száradt az erdő, de a nagy kerékvágásokban áll a zavaros víz, mely¬¬ben békanyálak terülnek szét. A kis emelkedőhöz érve lábaink erőlködnek, de sikerül feljutni és egyenesen haladhatunk a vadlesig. A fák bontják leveleiket, és üde zöldbe öltöztetik az erdőt. A madarak vidáman repkednek az ága-kon, egyre nehezebb őket meglátni. Szemembe sós izzadságcsepp gurul, és marni kezdi amúgy is fáradtságtól rom¬¬¬ló látásomat. Vödör himbálózik kezemben, benne a kőműves szerszámok lapulnak. Vég¬re elérjük a vadlest és elindulunk lefele a sűrűn nőtt medvehagymák között. Felza¬¬¬va¬¬¬runk egy őzbakot, aki méltatlankodva szalad odébb egy keveset és rosszallóan ugatni kezd felénk. Még néhány lépés és meglátjuk a forrást és lerakhatjuk nagyon nehéznek bi¬¬¬zo¬-nyult terhünket. Fenséges könnyebbség járja át testünket. Folyik rólunk a verejték, ke¬¬¬zem elzsibbadt, a súly elszorította az ereimet a vállamnál. Egy ökörszem néz ben¬¬-nün¬¬¬ket cso¬dál¬kozva az összerakott farakásról, majd egy újabb strófát kezd énekelni. Zsib¬badt ke¬zünkbe kezd visszatérni az erő, miközben nézzük a forrást és hallgatjuk meg¬¬nyug¬¬¬tató csör¬gedezését. A hátizsákban lapuló flakonból iszunk finom fröccsöt, hogy erőt gyűjtsünk a következő fuvarhoz. Még be kell hozni a két eldugott huszonöt kilós cementet. Battyogunk kifele, parkoló mögötti bokros terület felé. Bagoly hang-ját hal¬lom, idén először a fák koronái között szétterjedni. A rejtekhelynél felpakoljuk a zsá¬ko¬kat és az előzőnél lényegesen könnyebb teherrel hamar a forráshoz érünk. Ittunk ismét néhány korty fröccsöt és nekiláttunk a munkának. Ma a baloldali fa¬¬la¬za¬tot kell újra¬¬építeni és a fugákat megerősíteni a már meglévő falaknál. A forrás őrizte az eldugott szer¬¬számainkat és a feszítővas ismét a szorító kézbe kerülhet. Kor-nél a gya¬log¬ös¬vényt ala¬¬¬kítja ki az erd鬬¬szeti útig, én pedig a forrás romos falazatát bontom szét. A fe¬szítő¬¬vas¬sal kimoz¬¬¬ga¬¬tom a köveket és félrerakom őket. A kapával a törmelékes anyagot töltöm vö¬¬¬¬dörbe és viszem a forrás fölé. Különböző méretű és formájú kövek vesz¬nek körbe. Kor¬¬¬¬¬¬néllal két nagy követ görgetünk a falhoz, és az egyiket a közepén át¬ha¬¬ladó repe¬dés men¬¬¬¬tén elre¬pítünk. Így három nagyméretű kő kerül a falba. A bontásnál sok sárga hasú unka került a felszínre, melyek most új menedéket keresnek maguknak. El¬kezd¬jük kik鬬pez¬¬ni a na¬¬¬gyobb köveknek a helyét és beillesztjük őket. Szépen halad a fala¬zás, néhol víz csör¬ge¬de¬¬zik a falazat szélénél. A szabadon hagyott egyik forrásmező vize csordogál itt végig, mivel eredetileg így terveztem. Ezzel a vizet ked¬¬velő nö¬vé¬nyek¬nek az életterét sze¬¬¬¬¬¬¬ret¬¬ném megőrizni. A falat a bevált feltöltéses mód¬¬sze¬r¬rel k鬬szítjük, sűrűn öntözzük a tör¬¬¬me¬¬¬léket, hogy jusson el minden kis üregbe a hor¬dalék. Megvan a fal magassága és most a kevert betonnal kitöltöm a réseket kis kö¬vek¬¬kel spékelve. Kornél az ösvényt sz鬬¬le¬¬síti és a keletkezett földet a forrás fölé hordja. A nap magasan a fák koronáin ül és a gyom¬¬¬runk is megkordult. Leültünk és neki-áll¬tunk elfo¬¬¬gyasztani szendvicseinket, hozzá fi¬¬¬nom for¬¬¬rás¬¬vizet szürcsöltünk. Kever-tem betont és foly¬¬¬tattam a fugázást, Kornél a kö¬ve¬ket hordta a patakmederből. Kész a fa¬la¬¬zás és nekiállunk a forrás előterének el¬egyen¬¬¬get鬬¬séhez. A csatornát fedő kövek szintjére kell emelnünk a homokos kövekkel az alja¬¬¬za¬¬tot. A forrás tetejére hor¬dott anyagból kell né¬hány vödörrel visszahozni. Felettünk ege¬¬¬¬¬¬¬¬részölyv rikoltozik és ki-hasz¬nálva a meleg légáramot egyre feljebb kerül. Sajgó de¬¬¬re¬¬¬¬kun¬¬kat ki¬egyenesítjük és végig¬¬nézzük az elvégzett munkát. Öröm tölti el szívünket, hogy újra eredeti szép¬¬s鬬g鬬ben tündökölhet egy csodálatos környezetben lévő szép forrás. Elmossuk a szer¬szᬬmo¬¬kat, felpakolunk, és három órakor elindulunk a volt urán¬¬¬bánya IV. üzemének romos par¬ko¬ló¬¬já¬hoz. Baumann József BARANYAI TERMÉSZETJÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XXXIII. Csiszár Gyula Keményfi Balázs Plaszauer István rajzai Olvastuk.... Az ellopott betonkeverő A címben említett betonkeverőt a Mecsekről, a város felett épülő János-kilátótól lopták el. Mondhatnánk, nem nagy ügy, hozzászoktunk, hisz az erre specializálódott szak¬embe¬rek manapság mindenütt és szinte mindent lopnak. A kilátó egyébként nem állami nagyberuházásában épül, hanem alapítványi kere-tek kö¬¬zött, s főként néhány lelkes és tiszteletre méltó ember kitartó munkája eredm鬬-nye¬¬ként, akik évekkel ezelőtt elhatározták, épüljön újjá a korábbi kilátó a Tubesen, s ha véletlenül ar¬ra járunk, felkapaszkodhassunk rá, és gyönyörködhessünk a páratla-nul szép panorámá¬ban. Szerencsére a panoráma még megvan, nem lopták el. Talán azért, mert az egyre kulturáltabb demokráciánkban sincs rá kereslet, s feldarabolva sem veszik át úgy valamelyik zug hulladékgyűjtő telepen, mint a levágott rézkábeleket, a barbárul szét-tört bronz szobrokat vagy az útjelző táblákat tartó alumínium oszlopokat. Ám ez a betonkeverő mindenképpen elgondolkodtató. Egy betonkeverőt nem ké-pes úgy zsebre vágni az ember, mint egy elemelt pénztárcát, hogy aztán könnyedén fütyö¬¬¬rész¬¬ve lesétáljon vele a Mecsekről. A betonkeverőt teherautóval, esetleg utánfu-tóval kel¬¬¬lett elszállítani, s nagyon is tudatosan, s ebben az egész ügyben ez az igazán félel¬¬¬me¬¬¬tes. Ha én most kivételesen nagy és kivételesen zord detektív volnék, mondjuk Sher-lock Holmes von Sopianae, s zseniális logikámmal megtalálnám ezeket a betonkeve-rő-tolva¬¬¬jokat, nem állíttatnám őket bíróság elé, hogy elmesélhessék, őt tulajdonkép-pen ár¬tat¬lanok, mert a magaslati levegőn árválkodó betonkeverő véletlenül felmá-szott a teher¬¬¬aut󬬬¬¬juk platójára, s a legnagyobb bánatukra csak otthon vették észre, mikor már nem volt mit tenniük. Szóval semmi bíróság. Ehelyett arra kötelezném a tolvajokat, hogy gyalogosan tolják vissza a súlyos betonkeverőt a Mecsekre, s még csak nem is a távoli R󬬬zsa¬dombról, hanem a Széchenyi térről. Az állatkert magassá-gában még egy sörrel is meg¬¬¬kínálnám őket. Elvégre megdolgoztak érte. Ők sörözné-nek, én pedig várnám, hogy önbíráskodás és egyebek miatt letartóztassanak, mint kivételesen nagy és zord detektívet. A betonkeverő persze sose kerül már meg. A kilátó ennek ellenére megépül, mert a kilátóépítők nemcsak lelkes, de türelmes emberek is. Őszintén szurkolunk nekik. Bencze János (A Déli Extra nyomán) Bencze János után szabadon: Csak úgy… Tíz éve épül a Tubesen a kilátótorony. Az építkezés fő támogatói a "János-kilátót" hiányolók népes csapata. Nagyon sok magánszemély kisebb és nagyobb anyagi és ter¬m鬬¬¬szet¬beni támogatásának köszönhetően mára kirándulók százai gyönyörköd-hetnek a táj szépségében a két kilátószintről. De nemcsak ezért jó, hogy felépült a torony. Helyet ad a transzformátornak és így szebb lett a hegytető, valamint három-szögelési pont az új to¬¬rony is. Az esőbeállók a hirtelen jött égi áldástól védik az ide menekülőket. Nagyon sok támogatónak adott sikerélményt, megelégedettséget, örö-met az, hogy a torony épí¬¬¬té¬s鬬¬¬¬¬nek részese lehetett. 1992 óta minden évben több száz résztvevővel rendezik meg a Tu¬¬¬bes Kupa tájékozódási túraversenyt, aminek a lénye-gét talán a következő gondo¬¬¬lat¬¬¬tal mond¬¬¬¬¬¬hatjuk el a legrövidebben: "szellemi és fizikai gyakorlat a termé¬szet¬ben az egész¬¬¬s鬬¬ges életért". Több mint hatvanan ragadtak tollat és szedték versbe gondolataikat a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiójának felhívására. A 130 verset olvasva érezhettük, hogy sokan élnek közöttünk olyanok, akik szeretik a Mecseket, az erdőt, a természetet. A tíz év alatt az is kiderült az építkezés kapcsán, hogy élnek közöttünk olyan em-be¬rek is, akik más munkáját, a közösség tulajdonát nem a többség szemével nézik. Sze¬¬rin¬¬tük elvihető a betonkeverő gép, a deszka és a gerenda. Feltörhető a kilátóto-rony szo¬bá¬jᬬnak ajtaja. Az ott lévő szerszámok, olajradiátor, bogrács az övék és ezeket máshol kívánják elhelyezni, hasznosítani. Az ideiglenes faházba is be szabad menni erőszak¬¬kal, az ott található, esetleg értékesíthető szerszámokat, vezetékeket el kell vinni. Csak azt nem veszik figyelembe, hogy a torony még épül. A hegyen talál-ható anyagokra szükség van a torony befejezéséhez. Arra sem gondolnak, hogy ezekért az anyagokért valakik meg¬¬¬dol¬¬¬goztak és azért adták át az építőknek, hogy a kilátó elkészüljön. Nem lehetne, hogy megvárják, míg a "János-kilátó" felépül, és csak utána végzik fáradtságos és veszélyes tevékenységüket? 2001. szeptember 15-én 10 órakor történik a kilátótorony ünnepélyes átadása. Szeretettel várunk miden támogatót, érdeklődőt és természetesen azokat is várjuk, akik a befejezés után feleslegessé váló anyagok idő előtti elszállítói. Kovács Szabó János  Baranya megyei természetbarátok panteonja A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség a Büdös-kúti kulcsosháznál emlékhe-lyet alakított ki; a Feri-forrással szemközt található sziklán elsőként hat emléktáblát he¬lyezett el, amelyek a közelmúltban elhunyt természetbarátok emlékét örökítik meg. A táblákat Kassai József kőfaragó készítette térítésmentesen, és Tasnádi János helyezte fel a sziklára. A szikla környékét és az oda vezető utat az Arany Horda Természetjáró Egyesület alakította ki. Valamennyiük munkáját ezúton is köszönjük. HÍREK • Tubesi kilátó: a nyáron folytatódik a János kilátó építése. Bizonyos munkák vég-zéséhez a tor¬nyot időszakosan le kell zárni, a kilátószintekre akkor felmenni nem lehet. Kérjük a ki¬¬rán¬¬dulók megértését! A Tubes Kilátó Alapítvány 2001. szeptem-ber 15-én (szom¬bat) de. 10 órakor ünnepélyesen adja át a kilátót. A meghívók pos¬tá¬zá¬sᬬ¬hoz kérjük, hogy azok, akik az építkezést segítették, nevüket és címüket küldjék el a kövtkező címre: Ko¬¬vács Szabó János, 7632 Pécs, Enyezd u. 8. 1. em. 4 • "Szent Imre 20" teljesítménytúra: a siklósi Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Gimnázium Sportkör Természetjáró Szakosztálya október 6-án 20 km-es telje-sít¬mény¬¬túrát rendez a Villányi-hegységben. A részletesebb adatokat a szeptemberi szám¬¬ban közöljük. Információ a túráról: Pálinkás István, tel.: 72/497–356 (az esti órákban). • .Menetrendváltozás: felhívjuk a túravezetők figyelmét,hogyjúnius 10-én lép élet-be a 2001/2002. évi MÁV és VOLÁN menetrend. • A Mecsek Híradó következő száma szeptember 4-én jelenik meg. NYÍLT TÚRÁK  június 9, szombat: "A völgységi Hegyháton át". Útvonal: Vékény – Hegy¬¬¬hát-ma¬¬róc – Szalatnak – Kárász (17 km). Talál¬ko¬zás a pécsi távolsági autóbusz-pálya¬¬ud¬¬¬varon, 8.45 órakor. Túravezető: Gőbölös István.  június 16, szombat: "A Geresdi-háton". Útvonal: Mecseknádasd – Jágercsár-da –Hesz kereszt – Mecseknádasd (13 km). Találkozás a pécsi távolsági autó-busz pályaudvaron 8.45 órakor. Túravezető: Kazal György.  június 23, szombat: Kakasd – Haramia-forrás – Grábóc – Bonyhád (18 km). Ta¬lál¬¬¬kozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 8.45 órakor. Túravezető: dr. Lakatosné Novotny Sarolta.  június 30, szombat: Máré csárda – Márévár – Kisújbánya – Óbánya – Me¬¬¬csek¬¬-nᬬ¬dasd (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 8.45 óra-kor. Túra¬¬¬vezető: Rónaky Gi¬¬zella.  július 7, szombat: Vékény – Csepegő-árok – Cigány-hegy – Hosszúhetény (18 km). Ta¬lál¬ko¬zás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 8.45 órakor. Túra¬ve-zető: Mezei Anikó.  július 15, vasárnap: Dömörkapu – Tölgyes-út – Zsolnay-kút – Hősök tere (12 km). Talál¬¬ko¬zás a pécsi vasútállomás előtt a 35-ös busz megállójában, 8.45 óra-kor. Túravezető: He¬riszt¬né Kincses Magdolna.  július 21, szombat: Mecseknádasd – Óbánya – Kisújbánya – Zobákpuszta (16 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 8.45 órakor. Túrave-zető: Rónoki Eszter.  július 28, szombat: Dömörkapu – Nagy-mély-völgy – Gesztenyés (14 km). Ta-lálkozás a pécsi vasútállomás előtt a 34-es busz megállójában, 8.45 órakor. Tú-ravezető: Varga István.  augusztus 4, szombat: Túronyi csárda – Máriagyűd – Vokány (13 km). Talál-kozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 8.00 órakor. Túravezető: Bara-nyai Rudolf.  augusztus 11, szombat: Magyarürög – Panoráma-út – Sasfészek – Jakab-hegy – Magyarürög (14 km). Találkozás a pécsi uránvárosi autóbusz végállomáson a 24-es busznál, 7.45 órakor. Túravezető: Kaszás Károlyné.  augusztus 18, szombat: "Lemehetünk egy barlangba" – bar(l)angolás a Szua-dó-völgy¬¬ben. Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 9.15 órakor. Túravezető: Baronek Jenő.  szeptember 2: Misina – Lapis – Zsidó-völgy – Kőlyuk – Mánfa (12 km). Talál-kozás a pécsi vasútállomás előtt a 34-es busz megállójában, 8.45 órakor. Túra-vezető: Kovács János A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással • június 9: családi túra. Útvonal: SPAR – Szöge-hegy – Kiskút orma – Egregyi-völgy (8 km). Indulás 8 órakor a szilvási SPAR áruháztól. Túravezető: Rácz Já-nos. • június 17: Zsongor-kői találkozó. Útvonal: Orfű – Abaliget – Halomsírok – Zsongorkő – Babásszerkövek – Kővágószőlős (11 km), ill. Babás-szerkövektől vissza Orfűre (23 km). Indulás 8 órakor az orfűi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. • június 23–24: kétnapos túra a Vörösfenyő kulcsosházhoz (14 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi buszjárattal. Túravezető: Iván Attila. • július 8: Árpádtető – Tripammerfa – Páfrányos – Melegmányi-völgy – Mánfa – Cserma (11 km). Indulás a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Stranszky Istvánné. • július 14: Vár-völgy – Márévár – Pásztor-forrás – Máré csárda (családi túra – nyársalás). Indulás a 7.35 órai mágocsi buszjárattal. Túravezető: Rácz Jánosné. • n július 22: túra az Orfűi-tóhoz. Útvonal: Sikonda – Vágotpuszta – Lóri – Vízfő – Orfű (rövid túra, 10 km, túravezető: Király László), ill. Sikonda – Vágot-puszta – Büdös-kúti kulcsosház – Vörös-hegy – Jakab-hegy – Orfű (hosszú túra, 23 km, túravezető: Őri Zsuzsanna). Indulás 8 órakor a sikondai buszjárattal. • július 29: túra a Vörösfenyő kulcsosházhoz (10 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi buszjárattal. Túravezető: Mituk Elekné. • augusztus 3: éjszakai túra a Vörösfenyő kulcsosházhoz. (16 km). Indulás 20 órakor a SPAR áruháztól. Túravezető: Rácz János. • augusztus 11: Családi túra – nyári játékok. Útvonal: Zobákpuszta – Takanyó – Zo¬bákakna (4 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi buszjárattal. Túravezető: Eperje-si Ernő. • augusztus 19: Találkozó a Pásztor-forrásnál. Útvonal: Nagymányok – Kap-pen¬vasszer – Pásztor-forrás – Máré csárda (17 km). Indulás 6.50-kor a bony-hádi buszjárattal. Túravezető: Iván Attila. • szeptember 2: "Bányász emléktúra" – komlói bányász emlékhelyek felkeresé-se (7 km). Indulás 8.30-kor a múzeum elől. Túravezető: Iván Attila. A PÉCSI TÚRAKERÉKPÁROS KLUB NYÍLT KERÉKPÁRTÚRÁI • június 16: "Nézzük meg a tigriseket". Útvonal: Pécs – Üszögpuszta – Újpetre – Vokány – Máriagyűd – Siklós – Harkány – Diósviszló – Szava – Ócsárd – Görcsöny – Pellérd – Pécs (75 km). Találkozás Pécsett a 48-as téren, 9 órakor. Túravezető: Lévai Gábor. • augusztus 4: "Zselici dombokról a Jakab-hegy oldalába". Útvonal: Szigetvár – Szent¬¬-lászló – Almamellék – Csebény – Szabás – Felsőkövesd – Hetvehely – Nyáras-völgy – Kővágószőlős – Pécs (67 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 6.40-kor. Túra-vezető: Keményfi Balázs. • augusztus 10–11: "Bográcsgulyás a Temesi-birtokon". Útvonal: Pécs – Bogád – Hird – Dombay-tó – Temesi-birtok (első nap, 21 km) – Dombay-tó – Lőtér – Pusz¬¬¬t¬¬abánya – Zobákpuszta – Árpádtető – Pécs (második nap, 35 km). Részvétel két napra előzetes je-lentkezés alapján. Túravezető: Lévai Gábor (tel.: 72/332–539). Indu¬¬¬lás: Pécs, 48-as tér, 18 órakor. • augusztus 18–20: "Dunakanyar" – három napos túra. Részvétel előzetes jelentkezés alapján. Túravezető: Eperjesi József. • augusztus 25: "Gerinc túra – gerinceseknek". Útvonal: Pécs – Bogád – Romonya – Vasas – Somogy – Rücker akna – István akna – Árpádtető – Lapis – Reme¬te¬rét – Magyarürög (41 km). Indulás: Pécs, 48-as tér, 9.00 óra. Túravezető: Ke¬mény¬¬¬fi Balázs. • szeptember 9: "Vasárnapi túra III."– melyet kezdő kerékpárosoknak is ajánlunk. Útvonal: Pécs – Kozármisleny – Palkonya – Villánykövesd – Villány (39 km). Haza¬¬¬¬utazás Villány-ból vonattal. Indulás: Pécs, 48-as tér, 9.00 óra. Túravezető: dr. Novotny Iván. RENDEZVÉNYEK • június 25–29: Természetjáró Gyerekek Országos Találkozója (TEGYOT). Helyszín: Abaliget. R.: Az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány; Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület (a Ter¬¬¬mészetjáró Fiatalok Szövetsége megbízásából). Részvétel: 3–5 fős csapatokkal, előzetes je¬¬-lent¬¬¬kezés alapján. Információ: Mátrai Gábor, tel.: 72/252–390; Bota János, tel.: 30/9938–595. • július 2–6: Természetjáró Diákok Országos Találkozója (TEDOT). Helyszín: Abaliget. R.: Az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány; Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyes¬ület (a Ter¬mészet-járó Fiatalok Szövetsége megbízásából). Részvétel: 3–5 fős csa¬¬¬patokkal, előzetes jelentkezés alap¬¬¬ján. Információ: Mátrai Gábor, tel.: 72/252–390; Bota János, tel.: 30/9938–595. • augusztus 24–26: Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó, Zselickisfa-lud. R.: So¬¬mogy Megyei Természetbarát Szövetség. Információ és je¬lent¬¬¬kezés: Kis Gali János, tel.: 82/429–148. • szeptember 1: "Mecsek 1000, 1800" teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány TE. Rajt: Zo¬bák-pusz¬¬ta, 6.00–7.30. Cél ugyanitt. Nevezési díj: 400 Ft/fő. Információ: Matécz Péter, tel.: 30/914–8354. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség el-nöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Apáca u. 2/1.  72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra). Internet: www.extra.hu/BMTSZ E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. és Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

MECSEK HÍRADÓ 89. szám 2001. május „Baranya – természetjáró szemmel” A fenti címmel természetismereti–turisztikai játékot hirdetett a Baranya Megyei Termé¬szet¬barát Szövetség és a Baranya Megyei Diáksport Tanács a megye általános és közép¬isko¬lás tanulóinak 2000 szeptemberében. A játék „levelezős” rendszerû, hat fordulós volt. A feladatlapokban hónapról hónapra megyénk más-más tájegységéhez kapcsolódó kér¬déseket kellett megválaszolni, feladatokat, rejtvényeket megoldani, közöttük ter¬m鬬szet¬¬föld¬rajzi, térképismereti, történelmi és kulturális témákhoz kapcsolódó kérdések egyaránt szerepeltek. Az elméleti feladatok mellett a csapatoknak a tanév során négy túrát is teljesíteni kellett, szabadon választott útvonalakon, egyet-egyet a Keleti-Mecsek¬ben, a Közép- vagy Nyugati-Mecsekben, a Dél-Zselicben és az Ormán¬¬ság¬¬ban vagy a Villányi-hegységben. Az öt feladatlap feldolgozását április 23-án Égerte¬tőn zárta a hatodik forduló, melynek során egy rövid túra keretében kellett a csapatok¬nak tesztlapokat kitölteniük – immár segédeszközök használata nélkül – a feldolgozott témákhoz kapcsolódóan. A vetélkedőre – mely nagy sikerrel zajlott – 45 csapat nevezett, amelyek közül 36 oldotta meg végig a feladatsorokat, a következő iskolákból: Bánki Donát u. Ált. Iskola, Pécs; Bártfa u. Ált. Iskola, Pécs; Mezőszél u. Általános Iskola, Pécs; 52. sz. Majtényi József Hagyományőrző Csapat (Csokonai Vitéz Mihály Ált. Iskola), Pécs; PTTE Szivárvány Hétpróbás Szakosztály, Pécs; Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola; Miroslav Krleza Ált. Iskola, Pécs; Leöwey Klára Gimnázium, Pécs; Gandhi Alapítványi Gimnázium, Pécs; PTE 1. sz. Gyakorló Ált. Iskola, Pécs; ANK 2. sz. Ált. Iskola, Pécs; Felsőszilvási Ált. Iskola, Komló; Kenderföldi Ált. Iskola, Komló; Mindszentgodisai Ált. Iskola; Bükkösdi Ált. Iskola; Sellyei Ált. Iskola; Hoboli Ált. Iskola; Szent Imre Katolikus Ált. Iskola és Gimnázium, Siklós; Kazinczy Szakközépiskola, Komló. Eredmények Általános iskolák: 1. Kerti törpék (Bánki Donát u. Ált. Iskola, Pécs); 2. Bártfa (Bártfa u. Ált. Iskola, Pécs); 3. Zs-V-K-Zs-E (Kenderföldi Ált. Iskola, Komló); 4. Flamingók (Kenderföldi Ált. Iskola, Komló); 5. IQ FIGHTERS (Felsőszilvási Ált. Iskola, Komló) Középiskolák: 1. Vadvirágok (Leőwey Gimnázium, Pécs); 2. A Tenkes kapitányai (Szent Imre Katolikus Ált. Iskola és Gimnázium, Siklós); 3. Vadak (Pécsi Kereske¬delmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola); 4. PTTE Szivárvány Hétpró¬bás Szakosztály, (Pécs); 5. COOL-TÚRA (Pécsi Kereskedelmi, Idegenfor¬¬galmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola). Köszönetet mondunk valamennyi versenyzőnek és a felkészítő tanároknak a lelkes részvételért és a gondos, figyelmes munkáért; reméljük, sikerült egy érdekes és egyben sok új ismeretet nyújtó vetélkedőt szerveznünk. Bízunk benne: minél többször találko¬¬zunk egymással az erdőben is Baranya szép tájain! Köszönetet mondunk továbbá a Környezetünkért Alapítványnak és személy szerint Gerentsér Gábor úrnak a vetélkedő támogatásáért, valamint a záró fordulóban való közremûködéséért Baronek Jenőnek, dr. Koncz Eszternek, Lengyel Zoltánnénak és a Dél-Zselic Természetbarát Klub tagjainak, ill. az emléklapok grafikájának elkészítéséért Plaszauer Istvánnak. Strasser Péter rendező  Természetjáró napok Baranyában 2001. április 28 – május 1. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség ez évben négy rendezvényt tartalmazó programsorozatot szervezett a Keleti-Mecsekben „Természetjáró napok Baranyában" elnevezéssel. Az alábbiakban a Tubes Kupa és a Csellengő Kupa tájékozódási túraver¬se¬nyek eredményeit ismertetjük, a „Mecsek 15, 30, 50" teljesítménytúrákról és a május 1-jén rendezett turista majálisról következő számunkban adunk ismertetést. Tubes Kupa éjszakai tájékozódási túraverseny 2001. április 28. "A" kategória (14 csapat) 1. TOTO-Riták-MSE, Budapest (Serestey Áron–Ács Gábor–Fodor E.–Farsányi R.–Garadnay Á.); 2. BIOKOM-PITE, Pécs (Kovács István–Szabó Tamás–Bota János); 3. BME-ÉÕK, Budapest (Vigh Attila–Boros Szabolcs–Bukta Péter–Joó Attila) "A 36" kategória (9 csapat) 1. REZÉT III., Baja (Franczva László–Móder Jánosné–Virág György); 2. Dráva-Talpasok, Dráva TSE, Pécs (Jancsi Attila–Romváry Tibor); 3. LRI Ferihegy, Budapest (Szádeczky-KArdos Tamás–Palocsai Noémi) "A 50" kategória (6 csapat) 1. Zöldpont, Kaposvár (dr. Pavlovics György–Péczeli Zsuzsanna); 2. DÉMÁSZ REZÉT SE, Baja (Rigó Jánosné–Varga Erzsébet); 3. PARTOSOK, Paks (Wollner Pál–Péter Imre–Dománszki Zoltán) "B" kategória (8 csapat) 1. BIOPKOM-PITE, Pécs (Csuzi András–Kovács Zoltán); 2. Csellengők, Pécs (Kertész Anikó–Juhász Gergő); 3. Táncsics DSE, Kaposvár (Véső Tamás–Hegedûs T. "C" kategória (5 csapat) 1. Rozsomák, Szekszárd (Mosonyi Miklós–Lischa Márton); 2. Poszeidon, Pécs (Varga Endre–Királyi Gergő–Pótó Gábor); 3. Flamingók, Kenderföldi Ált. Iskola, Komló (Dziakoviecz Dorina–Schneider Judit–Szentesi Anett–Wolf Orsolya) Csellengő Kupa tájékozódási túraverseny 2001. április 30. "A" kategória (5 csapat) 1. NYOM-ASE, Paks (Jakab Albert–Baksa Tamás–Fercs Lajos); 2. Zöldpont Élet-mód Klub, Kaposvár (Fodor Péter–Koch Eszter–Izsóki Boglárka); 3. BIOKOM-PITE, Pécs (Kovács István–Bota János–Szabó Tamás) "A 36" kategória (7 csapat) 1. ElSantak, Pécs (Benczes Gábor–Németh Katalin); 2. Kőbonzó, Bonyhád (Heidinger Tibor–Heidinger Zoltán); 3. REZÉT III., Baja (Franczva László–Móderné) "A 50" kategória (5 csapat) 1. ATOM SV, Paks (Adorján Antal–Poósz Endre–Vargáné V. Mária); 2. Zöldpont, Kaposvár (dr. Pavlovics György–Péczeli Zsuzsanna); 3. Édesvíz Bakancsos, Budapest (Fazekas Károly–Bodnár Józsefné–Varró András–Vrazsovics Gáborné) "B" kategória (9 csapat) 1. Vértes Meteor SE II., Székesfehérvár (Nagy Lajos–Szemkeő Ferenc); 2. BIOKOM-PITE, Pécs (Kovács Zoltán–Csuzi András); 3. Vértes Meteor SE I., Széksfehérvár (Bikdesi András–Kisaré Ádám–Albrecht János) "C 1" kategória (7 csapat) 1. Botond DSE 3, Bonyhád (Ihász Dániel–Ihász Veronika–Till Zsófia–Boros József); 2. Viktória DSK, Zichyújfalu (Dezső Beáta–Szaniszló Mónika); 3. Flamingók, Kenderföldi Ált. Iskola, Komló (Dziakoviecz Dorina–Schneider Judit–Wolf Orsolya) "C 2" kategória (12 csapat) 1. Jóbarátok, Pécs (Fodor Enikő–Rabóczki Zsolt); 2. Vadmacskák (Borbély Éva–Ódor Kata); 3. BIOKOM-PITE, Pécs (Sikó Emese–Gál Anikó–Országh Ferenc) ◄►◄►◄►◄►◄►◄►◄ 100 éves az almamelléki erdei kisvasút A „ZSELICI CSÜHÖGÕ" a legkisebb nyomtávú va¬su¬tunk. Almamelléken haladt keresztül az 1899-ben meg¬¬¬¬épített MÁV Szigetvár-Kaposvár közötti vasút¬vonal, amely felvetette az almamelléki kisvasút meg¬épí¬¬tésének a gondolatát, mivel ez csatlakozási lehető¬sé¬get kínált a normál és a keskeny nyomközû vasút számára. Az elképzelést 1901-ben báró Bieder¬mann Rezső valósította meg. A meg¬épí¬tett kisvasút célja a lukafai és a sasréti erdőkben ki¬ter¬melt faanyag és mező¬gaz¬¬dasági ter¬m鬬kek leszállítása volt, a szállítás lóvontatással tör¬tént. A lóvontatást 1955-ben váltotta fel egy Hofherr traktorból barkácsolt vontató. 1960-ban már egy „komoly" bá¬nya¬moz¬-dony dolgozott itt. Ekkor indult meg a rend¬¬sze¬res személyforgalom is, az isko¬¬lába tartó pusztai gyerekeket szállította a vonat. A ma is üzemelő C 50-es mozdo¬¬nyok 1965-ben kerültek ide. Igazi luxust jelentett a nyitott, fa¬pa¬dos lórék után a kályha¬¬fû-té¬ses, villanyvilágítású, négyten¬gelyes, bőrüléses személy¬ko¬csik forgalomba állítása. A kisvasút – melyet a Mecseki Erdészeti Rt. üzemeltet – ma is menetrend szerint köz-le¬ke¬dik Almamellék és Sasrét között. Az erdészet a volt almamelléki állomás épületében egy múzeumot alakított ki, melyben a kisvasút történetét, és hozzá kapcsolódóan a zselici erdészet történetét és a Dél-Zselic élővilágát mutatja be. A kisvasút meg¬¬in¬¬du¬¬lᬬsᬬnak 100. évfordulója alkalmából április 21-én nagyszabású ünnepséget ren¬¬dez¬¬tek, me¬¬lyen emlékfát is avattak az almamelléki végállomáson. Az erdészet terveiben sze¬¬re¬pel a kisvasút pályájának meghosszabbítása Almamellék központjáig, így az alma¬¬melléki iskola kollégiumából közvetlenül tudnák szállítani a gyerekeket a sasréti erdei iskolába. Baranya Megyei Természetbarát Szövetség április 21-én nyílt túrát szervezett, me-lyen – a rossz¬nak induló időjárás ellenére – 45-en voltak. Almamelléken Sajgó Ferenc úr, a Szi¬get¬vári Erdészet munkatársa tartott tájé¬koztatót a kisvasút történetéről és az er¬dé¬szet munkájáról, majd a túra résztvevői Sasrétre utaztak a kisvonattal. Jó szívvel ajánlom ezt a nyugodt, csendes és ro¬mantikus vidéket – természetesen „kis¬vo¬na¬tozás¬sal” – valamennyi turista tár¬¬sam¬nak. Strasser Péter Dél-Zselic TK Olvastuk... A Füstös-lik a tudományban A napokban jelent meg a Folia Comloensis – Komlói Közlemények – legújabb füzete. A helyi Természettudományi Gyûjtemény kiadásában, Fazekas Imre szerkesztésében gondozott kötet most a kovácsszénájai Füstös-lik komplex tudományos vizsgálatának eredményeit ismerteti. Apró kis nyílás a Herman Ottó-tó fölé magasodó fehér mészkőfalban. Az arra járók egy-egy pillantást vetnek rá, a kíváncsiabbak felkapaszkodnak hozzá, de még barlangnak se nagyon titulálják. Mára a Füstös-lik tudományos alapossággal megvizsgált történeti és természeti értékünk. A régóta ismert barlang – és a tőle csak pár méterre lévő Kis-Füstös-lik – már hosszú idők óta foglalkoztatta a környéken élők fantáziáját. Van olyan leírás, mely szerint a Füstös-lik 600 méter hosszan nyúlik a hegy gyomrába. Az elmúlt években geológus, régész, biológus, paleontológus kutatta az ősember számára ideális szálláshelynek mutatkozó Füstös-likat. Most a szakemberek mintegy 50 méteres járható hosszúságot rögzítettek tanulmányaikban. Az egyik legizgalmasabb kérdésre – mikor, miért vetődött ide az ember, meddig maradt – a régészet igyekezett választ adni. Annyi bizonyos, hogy a barlang különböző részeit más-más korokban is használták. A korai bronzkor, a római kor, a népvándorlás kora és a középkor emlékei egyaránt előkerültek: jobbára edénytöredékek, cserepek, de találtak a régészek pattintott kőeszközöket, bronzkori ékszermaradványokat, sőt emberi fogat is. Az eddigi vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy a barlangban az ember a korai bronz¬korban (i. e. III. évezred legvége) telepedett meg először. A feltárás valódi fontos¬ságát az adja meg, hogy az olyan komplex, több tudományágat érintő kutatás, mint amilyen ez a legutóbbi volt, valóban meglehetősen ritka a Mecsek barlangjainak feltárása történetében. HÍREK ■ TEGYOT, TEDOT 2001: a Természetjáró Gyerekek Országos Találkozóját június 25-29-ike, a Természetjáró Diákok Országos Találkozóját július 2-6-ika között rendezi meg Abaligeten a Természetjáró Fiatalok Szövetsége megbízásából az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány és a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület (PITE). A találkozókra május 15-ig lehet nevezni 3-5 fős csapatokkal. Részletes kiírás, nevezési lapok és információ a szövetségben, ill. a következő címeken kérhető: Mátrai Gábor, 7633 Pécs, Építők u. 18/a, tel.: 72/252-390; Bota János, 7951 Szabad¬szent¬király, Hársfa u. 6, tel.: 30/9938-595. ■ Tubesi kilátó: április 17-től folytatódik a János kilátó építése. Bizonyos munkák vég¬zéséhez a tor¬nyot le kell zárni, a kilátószintekre felmenni nem lehet. Kérjük a ki¬¬rán¬¬dulók megértését! A Tubes Kilátó Alapítvány 2001. szeptember 15-én (szom-bat) de. 10 órakor ünnepélyesen adja át a kilátót. A meghívók postázásához kérjük, hogy azok, akik az építkezést segítették, nevüket és címüket küldjék el a következő címre: Ko¬¬vács Szabó János, 7632 Pécs, Enyezd u. 8. 1. em. 4. ■ Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó: ez évben a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség rendezi meg a regionális találkozót augusztus 24-26-ika között Zselickisfaludon, a KTTE kulcsosházánál. A kulcsosházban 30 fő részére tudnak szállást biztosítani, a többi résztvevőnek sátrazási lehetőség van. A talál-ko¬¬zóra május 30-ig várják a jelentkezéseket a rendezők, a következő telefonszámon: Kis Gali János, 82/429–148. További információ ugyanezen a tele¬fonszámon, va¬la¬¬mint a szövetségben kérhető. NYÍLT TÚRÁK ● május 13, vasárnap: „Jelzetlen utakon". Útvonal: Abaliget – Husztót – Tekeres ( 14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron, 7.15 órakor. Túrave¬zető: Baumann József. ● május 19, szombat: „Baranyai hegyhátakon". Útvonal: Vásárosdombó – Tékes – Kisvaszar – Magyarszék (17 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 7.00 órakor. Túravezető: Gőbölös István. ● június 9, szombat: Szászvár – Hegyhátmaróc – Szalatnak – Kárász (18 km). Talál¬ko¬zás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron, 8.45 órakor. Túravezető: Gőbölös István. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ● május 13: Bazsarózsa túra. Útvonal: Hosszúhetény – Nagymező – Püspökszentlászló – Zobákpuszta (10 km) – Komló (16 km). Indulás 8 órakor a hosszúhetényi autóbusz járattal. Túravezető: Rácz Jánosné. ● május 20: Váralja – Óbánya – Kisújbánya – Cigány-hegy – Betyár-forrás – Hidasi-völgy – Zobákpuszta (17 km). Indulás 6.50 órakor a bonyhádi autóbusz járattal. Túravezető: Õri Zsuzsanna. ● május 26-27: túra a Vörösfenyő kulcsosházhoz (10 km). Indulás 7.35-kor a mágocsi autó¬¬busz járattal. Túravezető: Németh Margit. ● június 3: Zobákpuszta – Kövestető, felhagyott fonolitbánya –Petőfi akna – volt Hársas kulcsosház – Béta akna – Kövestető – Zobákpuszta (10 km). Indulás 8 órakor a hosszúhetényi autóbusz járattal. Túravezető: Kuizs Sándor. ● június 9: családi túra. Útvonal: SPAR – Szöge-hegy – Kiskút orma – Egregyi völgy (8 km). Indulás 8 órakor a szilvási SPAR áruháztól. Túravezető: Rácz János. A PÉCSI TÚRAKERÉKPÁROS KLUB NYÍLT KERÉKPÁRTÚRÁI ● május 19: „Ivó napi kerékpártúra józan kerékpárosokkal". Útvonal: Dombóvár – Mágocs – Nagyhajmás – Mekényes – Lengyel – Kisvejke – Závod – Tevel – Kis¬dorog – Bonyhádvarasd – Bonyhád – Nagymányok – Kárász – Magyaregregy – Zobákpuszta – Koszonyatető – Árpádtető – Pécs (103 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 6.35-kor. Túravezető: Eperjesi József. ● június 4: „Pünkösdi túrakerékpáros találkozó". Helyszín: Pécsvárad, vár. A pécsi 48-as térről túra indul Pécs – Árpádtető – Koszonyatető – Zobákpuszta – Pusztabánya – Pécsvárad útvonalon. RENDEZVÉNYEK ● május 12: „Mecseki turista maraton és félmaraton" teljesítménytúrák. R.: Pécsi If¬¬júsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs-Istenkút, mûvelődési ház, 6.00-8.00. Cél: Orfû. Távok: 42 km, 21 km. Nevezési díj: 350 Ft/fő, ill. 250 Ft/fő. Információ: Bota János, tel.: 30/993-8595. ● június 2: „2 x 100 km Baranyában" kerékpáros teljesítménytúra. R.: Pécsi Túra-ke¬rékpáros Klub. Rajt: Pécs, Széchenyi tér, 7.00-9.00. Információ: dr. Novotny Iván, tel.: 72/466-326. ● június 4: „Pünkösdi túrakerékpáros találkozó", Pécsvárad, vár, 12 óra. R.: Pécsi Túrakerékpáros Klub. Információ: dr. Novotny Iván, tel.: 72/466-326. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Apáca u. 2/1.  72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra). Internet: www. extra.hu/BMTSZ E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. és Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

MECSEK HÍRADÓ 87. szám 2001. március KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2000. évi mérlegbeszámolója MÉRLEG E Ft E Ft A) Befektetett eszközök 0 C) Saját tőke 0 Tárgyi eszközök 0 Induló tőke 0 Befektetett pénzügyi eszközök 0 Tőke vált. 0 B) Forgóeszközök 182 Tárgyévi eredmény 182 Pénzeszközök 182 D) Tartalék 0 Pénztár 3 E) Céltartalék 0 Bankbetét 179 F) Kötelezettségek 0 Eszközök összesen 182 Források összesen 182 2000. évi eredmény levezetése (E Ft) A) Összes bevétel 4.187,6 B) Összes kiadás 4.005,4 C) Pénzmozg. nem kapcs. ktg. he-lyesb. 0 D) Adózás előtti eredmény 182,2 E) Adófizetési kötelezettség 0 F) Tárgyévi eredmény 182,2 2000. ÉV PÉNZFORGALMI BESZÁMOLÓ BEVÉTELEK 1. Vállalkozáson kívüli bevételek 1.1 Nevezési díj 49,050 1.2 Részvételi díj 669,163 1.5 Pályázat 815,500 1.6 Támogatások 1.6.1 Országgyűlés 20,000 1.6.2 ISM 60,000 1.6.3 Szövetségek Szövetsége 263,000 1.6.4 Egyéb 325,000 1.9 Érvényesítés 146,880 1.10 Nyomtatvány 1.12 Kamattérítés 11,980 1.13 Egyéb bevételek 1,442,743 Bevételek összesen 3,803,316 Előző évi pénzmaradvány 384,267 BEVÉTELEK MINDÖSSZ. 4,187,583 KIADÁSOK 1. Készletbeszerzés 1.1 Serleg, érem, oklevél 84.028 1.3 Papír, írószer 40.815 1.4 Egyéb készlet 683.659 1.5 Tárgyi eszköz Összesen 808.502 4. Egyéb költségek 4.1 Postaköltség 49.435 4.2 Jelvény 549.325 4.4 Úti elszámolás 58.028 4.6 Egyéb szolgált 347.444 4.7 Támogatás 33.000 4.8 Szállítás 63.835 4.9 Résztvevői élelm. 136.103 4.10 Szállás 1.332.546 4.12 Személygk ktg. 411.478 4.13 Reprezentáció 59.939 4.14 Bérleti díj 34.000 4.15 Érvényesítés 103.324 4.16 Egyéb költség 18.150 Összesen 3.196.877 6. Tartalék 182.204 KIADÁSOK ÖSSZESEN 4.187.583 A BESZÁMOLÓ SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE 1. Bevételek A 2000. évről készített pénzforgalmi beszámolónk bevételi oldalát elemezve megál-lapítható, hogy a 2000. évben a szövetség célirányos tevékenységéhez megfelelő kereteket nyújtottak, a teljesítés mértéke jónak mondható. Döntő hányadát vállal-kozáson kívüli bevételek képezik. Az összes bevétel mintegy 64,5%-a ilyen forrásból áramlik a szervezetbe. Vállalkozáson kívüli bevételeket tovább elemezve láthatjuk, a működési támogatás mértéke 7%, a költségek fedezetére, míg a céljuttatás 23,1%-os. Jelentős részt a nevezési és részvételi díj képviseli. 2. Kiadások A bevételek megfelelő fedezetet biztosítottak a kiadások teljesítéséhez. A kiadások a bevételhez szabott lehetőségekhez igazodtak. Alaptevékenységünk céljaihoz igazo-dóan került sor az egyéb költségek teljesítésére. A készletbeszerzés magas összegét döntően az orfűi rendezvényre készült emléktárgyak elkészítése indokolta. Az összes kiadás növekedett a tavalyihoz viszonyítva, ez tükrözte a találkozó színvonalas megrendezését. 3. Értékelés Eredmény 182 E Ft. Megítélésünk szerint racionális, célirányos és egyben eredményes volt. A bevételek felhasználása a Szövetség céljait messzemenően figyelembe véve tör-tént. A bevételek és kiadások elemzése után megállapítható, hogy a Szövetség a 2000. évet 182 E Ft pénzmaradvánnyal zárta. Szövetségünk vezető tisztségviselői juttatást nem kaptak, munkájukat társadalmi jelleggel végezték. TÁMOGATÁSOK, CÉLSZERINTI JUTTATÁSOK FELHASZNÁLÁSA A) Támogatás működési költségek fedezetére B) Céljellegű juttatások Szövetségek szövetsége 263.000 Országgyűlés 20.000 Wesselényi pályázat 800.000 Megyei Önkormányzat 60.000 Összesen: 263.000 Összesen: 880.000 Az "A" pont szerinti összegeket működésünk általános költségei részbeni fedezetére kaptuk, ennek felhasználása pénzforgalmi beszámolónk kiadási oldalán nyomon követhető A "B" pont alatti juttatások célszerinti jogcímen kerültek felhasználásra. A Wesselényi pályázaton nyert pénzt szállásköltség, jelvénykészítés és más rendez-vények finanszírozására használtuk. Az Országgyűléstől kapott juttatást fényképezőgép, motoros szegélynyíró vásárlásá-ra, valamint működési költségek fedezeteként használtuk fel Az ISM-től kapott juttatást túravezetői tanfolyam finanszírozására fordítottuk. Összegezve megállapítható, hogy a támogatások, juttatások felhasználása a célok-nak megfelelően történt. KÖZHASZNÚ JELENTÉS (az 1999. évi mérlegbeszámoló melléklete) Szövetségünket a Megyei Bíróság 60.017/98/4 számon jegyezte be közhasznú szer-vezetként. Az 1997. évi CLVI. törvény 19. § (3) bekezdésben foglaltak alapján te-szünk eleget beszámolási kötelezettségünknek. 2000. évi bevételünk 4.187.583 Ft 2000. évi kiadásaink 4.005.379 Ft Pénzmaradványunk 182.204 Ft 2000. évi bevételek megoszlása saját bevételek 2.704.083 Ft támogatások 668.000 Ft juttatások 810.550 Ft 2000. évi kiadások megoszlása alaptevékenység szerinti működési kiadás 100 % Szöveges rész Szövetségünk megyei közhasznú társadalmi szervezetként, 1024 fő létszámmal 37 szervezeti egységgel, szakosztállyal, egyesülettel működött. Tagjaink minden évben eleget tesznek kötelezettségüknek, érvényesítik tagságukat. Megyei Szövetségünk tevékenysége sokrétű, változatos, amely munkát tagságunk és segítőink együttműködésével végezzük. A munkát az elnökség szervezi, irányítja és koordinálja. Tevékenységünk legfontosabb területei: · nyílt túrák szervezése, éves program kiadása, · teljesítménytúrák szervezése, lebonyolítása, · tájékozódási túraversenyek szervezése és lebonyolítása, · város- és település-, tájegység ismereti versenyek szervezése, · túramozgalmak szervezése, · források felújítása, karbantartása, tisztítása, · kulcsosházak működtetése, rendben tartása, · a jelzett úthálózat felújítása (Mecsek, Dél-Zselic, Villányi-hegység), · természetbarát találkozók szervezése, lebonyolítása · túravezető-képzés, · túravezetők klubjának havonkénti megszervezése, · kerékpáros túrák szervezése, lebonyolítása, · barlangászat segítése, barlangtúrák szerezése vezetővel, · Mecsek turistatérkép aktualizálása, lektorálása, · versenyeinkhez térképek helyesbítése, javítása, · felnőtt és ifjúsági természetjáró csoportok szervezése, · Mecsek Híradó rendszeres, havi megjelentetése. A működést meghatározó, segítő kapcsolatok: · Magyar Természetbarát Szövetség, · Baranya Megyei Önkormányzat, · Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége, · Mecseki Erdészeti Rt., · Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, · Tolna és Somogy megyei természetbarátok, · Sajtó képviselői: Dunántúli Napló, Pécsi Rádió, MTV Körzeti Stúdió, · Pécsi Hét, Déli Extra, Fordan-Zengő Rádió. Tagjaink és – a közhasznúsági minősítésnek megfelelően – a város, a megye polgárai részére nyílt túrákat, teljesítménytúrákat, tájékozódási túraversenyeket, városismere-ti versenyeket szervezünk és bonyolítunk le egész évben. Változatos, sokszínű tevé-kenységünket sokan – éves szinten 15-20 ezer fő – veszik igénybe. Szövetségünkben munkáját mindenki társadalmi munkában végzi, elhivatottságból, természet iránti szeretetből. Éves tevékenységünk egyik fontos feladata a turistaút-hálózat gondozá-sa, újrafestése. A megyében lévő közel 900 km (Mecsek hegység, Villányi-hegység, Dél-Zselic) jelzett turistaút-hálózat használható állapotban tartása sok idő- és ener-giaráfordítást igényel, szintén társadalmi munkában. A 2000-es évben megyénkben három nagy rendezvényt, találkozót szerveztünk, amelyekre az ország minden részéből érkeztek résztvevők. Ezek voltak a március elején a Vándorsport kulcsosházban szervezett "Támogatószerzési tréning", az Orfűn rendezett "Gyalogtúrázók és Turistadalosok Országos Találkozója", és a Bicsérden rendezett "Dunántúli Megyék Természetbarát Vezetőinek Találkozója". Munkánkat segítette a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a Mecseki Erdészeti Rt. Előbbitől szakmai segítséget kaptunk, utóbbival, mint működési területünk gaz-dájával napi jó együttműködést alakítottunk ki. Baronek Jenő elnök 2000. évi szakosztályi túrapontverseny eredménye (Az értékelést 9 egyesület, szakosztály adta le) Sor-szám Szakosztály, egyesület Túra Minősí-tés Össz- pont-szám Aktív tagok száma Egy főre eső pont- szám 1. Mecseki Kóborlók 20 113 850 20 963 12 1 747 2. MATÁV SE 45 565 2 450 48 014 31 1 549 3. Pécsi Túrakerékpáros Klub 22 239 500 22 739 16 1 421 4. Dráva Természetbarát SE 14 156 1 450 15 606 17 918 5. Komlói Hétdomb TE 20 861 450 21 311 26 820 6. PTTE Vándorsport 25 033 1 100 26 133 34 769 7. PTTE Nyugdíjas 23 301 - 23 301 7 597 8. Felhőtlenek 4 182 - 4 182 7 597 9. PTTE Eszperanto 246 - 246 5 49 2000. évi szakosztályi munkatúrák pontversenyének eredménye (Az értékelést 6 egyesület, szakosztály adta le) Sorszám Szakosztály, egyesület Munka Résztvevők Pontszám/fő 1. Dráva TSE 11 940 16 746 2. PTTE Vándorsport 6 360 25 254 3. Komlói Hétdomb TE 3 300 26 127 4. Mecseki Kóborlók 1 410 15 94 5. Felhőtlenek 480 6 80 6. PTTE Nyugdíjas 1 050 19 55 2000. évi egyéni túrapontverseny eredménye (2000 pont feletti eredmények) Sor- szám Név Szakosztály, egyesület Túrapont-szám 1. Jankovics Béla MATÁV SE 8 914 2. Németh Ferenc MATÁV SE 3 947 3. Eperjesi József Pécsi Túrakerékpáros Klub 3 550 4. Lévai Gábor Pécsi Túrakerékpáros Klub 2 853 5. Máté Rita MATÁV SE 2 783 6. Lakatosné N. Sarolta Mecseki Kóborlók 2 684 7. Orbán Jutka Pécsi Túrakerékpáros Klub 2 625 8. Csapó Júlia MATÁV SE 2 517 9. Vass Koppány Mecseki Kóborlók 2 366 10. Dalecker Ibolya Mecseki Kóborlók 2 250 11. Németh Dániel MATÁV SE 2 160 12. Őri Zsuzsanna Komlói Hétdomb TE 2 152 13. Gőbölös István Mecseki Kóborlók 2 054 14. Papp Lászlóné Mecseki Kóborlók 2 041 15. Husvéth Ilona PTTE Vándorsport 2 017 Közgyűlés 2001. február 10-én a Szivárvány Gyermekházban tartotta éves közgyűlését a Bara-nya Megyei Természetbarát Szövetség. Az előző év eseményeinek összefoglalása, értékelése és a kiegészítő hozzászólások után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a beszámolót, a közhasznúsági jelentést és a pénzügyi beszámolót. A közgyűlésen részt vett Túróczy Lajos, a Magyar Természetbarát Szövetség tiszteletbeli elnöke is. A hozzászólások során Gida Tibor, a Dráva TSE elnöke – rövid turistatörténeti átte-kintés után – főként a fiatalok megnyerésének fontosságáról, az idős turisták megbe-csüléséről, tapasztalataik átadásáról és a túravezető-képzés fontosságáról szólt. Dr. Novotny Iván, a Pécsi Túrakerékpáros és Természetvédő Klub elnöke a kerékpáros szakág tevékenységéről számolt be, majd Kovács Szabó János tartott ismertetést a tubesi kilátón eddig elvégzett munkákról, és a visszalévő feladatokról. Király László, a Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület elnöke hozzászólásában kiemelte a már hagyománnyá vált "Idős turisták találkozóját", továbbá azt a tényt, hogy a Mecsek turistajelzései országos viszonylatban is elismerten jók, amihez az egyesület is nagymértékben hozzájárul. "A természet – amely valamikor az ember természetes közege volt –- szeretete tart össze bennünket" – mondta Kevy Albert, a PTTE Szivárvány Hétpróbás Szakosztály vezetője. Véleményét mindenki osztotta, miszerint Baranya mindig fontos szerepet töltött be a természetjáró mozgalomban. Ezért is fontos a folyamatosság fenntartása Nagy Gábor, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Mecsek tájegységvezetője rövi¬den összefoglalta a természetjárók szempontjából is fontos fejlesztéseket: tájé-koztató táblák kihelyezése, új pihenők kialakítása, tanösvények létrehozása stb., egyúttal kérve ezen értékek megőrzéséhez a természetbarátok segítségét Dr. Tóth Aladár a Mecseki Erdészeti Rt. képviseletében arról szólt, hogy a leghatáso-sabb természetvédelem a jó erdőgazdálkodás, melynek feltétele a hozzáértő szak-emberek megléte. Fontos a természetjárók és az erdőgazdálkodók folyamatos, jó kapcsolata. Dománszky Zoltán, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség elnöke tartalmasnak és színvonalasnak minősítette a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség előző évi programjait, majd röviden beszámolt a szomszéd megye "életéről" és a termé-szetbarát szövetségek közti hatékony együttműködésről. Wágner László, a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva tájegységvezetője arról tájékoztatta a közgyűlés résztvevőit, hogy a feltételek biztosításával egyre inkább kedvelt hely lesz a Dráva a vízitúrázók számára, és egyúttal kifejezte aggodalmát Horvátország erőmű-építési szándéka miatt. Somogyi Zsolttól megtudhattuk, hogy Orfűn megalakult a lovas klub, így nem lesz ritka, hogy a gyalogos turisták lovasokkal találkoznak az erdei utakon a Nyugati-Mecsekben. Kérte a kölcsönös türelmet és toleranciát. A közgyűlés hivatalos része után elismerések átadására került sor. "Arany Bakancs" díjban részesült Kovács Szabó János, a Tubes Kilátó Alapítvány titkára, és Wágner László, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Kelet-Dráva tájegységvezetője. A jó együttműködésért elismerésben részesült a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Mecseki Erdészeti Rt. Eddigi természetjáró tevékenységéért dísztányért és oklevelet kapott Kiss Lajos és Vámos Mihály, valamint Gida Tibor a Gyalogtúrázók Országos Találkozója 2000. évi táborvezetéséért. A továbbiakban a 2000. évi egyéni és szakosztályi túrapontverseny, valamint a szakosztályi munkatúrák helyezettjeinek díjazására került sor, majd a közgyűlés kötetlen beszélgetéssel zárult. Őri Zsuzsanna Farsang Majláthpusztán A Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub hagyományaihoz híven idén is meg-rendezte kétnapos, gyalogtúrával egybekötött farsangi összejövetelét. Idén választá-sunk a Dráva melletti Majláthpusztára esett. Február 2-án este gyülekezünk a pécsi Ifjúsági Ház meglehetősen sötét parkolójában. A túratársak hang alapján történő azonosítása után az emberekkel és cuccokkal jól megrakott kisautókkal megkésve ugyan, de útra kelünk. Majláthpusztán rövid láto-gatást teszünk a helyi bevásárló és szórakoztató központban (a vegyesboltot és a kocsmát csak egy ajtó választja el) a ház kulcsának megszerzése végett. A ház fej-lesztés alatt áll, de valószínűleg még így is messze felülmúlja a helyi átlag infrastruk-túrát. A turista ugyan nem nagyigényű fajta, de azért nagyon tudja értékelni a meleg vizet. Mi sem voltunk ezzel másként. A beputrizódás (=szállás elfoglalása) után az estét beszélgetéssel, tervezgetéssel és Balázs társunk felköszöntésével töltöttük. Másnap, szombaton túrázni indulunk, biciklis társaság lévén autóval. A sellyei vasút-állomáson felszedjük félórája ott didergő T. Peti barátunkat, majd Drávasztára felé vesszük az irányt. Útközben Drávaiványiban megszemléljük a református templo-mot (saját 1996-os bejegyzésünk nézegetése az emlékkönyvben, az úrvacsorakely-hes mennyezetkazetta keresése, kicsit később felfedezése). Drávasztárán a járművek hátrahagyása után Révfalu (a falutábla szerint Drvljaci) felé vesszük az irányt, mely arról nevezetes, hogy Keményfiék ott vettek eredeti talpasházat (jó, ha 5 ilyen van Baranyában). Eredetileg 8 ökörrel elvontatható, ha jön az árvíz (most már nem, mert a bekötött villanyvezetéket is húzná magával...). További program: fényképeszke-dés, térerővadászat dorongra erősített autóantennával – sikertelenül (+1 jó pont a helynek...) Ezután Dráva-ártér, "nagyon jó halászhelyek", integetés a túlparti pecász-nak, Drávasztára, majd "haza". Este vacsora, családfa ismertetés, diavetítés (unalo-mig helyett az égő kiégéséig). Harmadnap: reggeli, egyesek tejbegrízzel, mások müzlivel, megint mások a narancs-lé-mandarin-narancslé összeállítással próbálkoznak. A "maradiak" maradnak a dzsemes kenyér-házikolbász-fokhagyma alapú tápláléknál. Megint túra, ezúttal az "Ismerjük meg Majláthpuszta környékét" mozgalom jegyében. Útközben A. Csongor vízügyi mérnökünk előadása a hidroglóbuszok felállításáról, homokpad-látogatás vidra¬nyom-követéssel, madarak és szarvasok megfigyelése, majd elijesztése perma-nens beszéddel (megunták az állatok és továbbálltak). Közben szántóföld, a térképen nem létező házak felfedezése, sárdagasztás. Kulcsosházhoz való visszatérés, készle-tek felélése "ebéd" fedőnév alatt, bakancspucolás, házpucolás, hazautazás. Nagyon köszönjük a házat a Dráva TSE-nek, elismerésünk az eddigi munkáért, egy-ben sok sikert a továbbiakhoz. Bár néha kissé szűk volt a szobában a tizenegyné-hány embernek (hajléktalanszálló-effekt), azért nagyon tetszett a hely (különösen az új vizesblokk). Még valami: jelentjük, K. Zoli társunk közreműködésének köszönhe-tően a gázkonvektor újra működik. A PTKK nevében: Lévai Gábor (Manó) és Orbán Jutka "PITE 30" Negyedízben rendezte meg február 17-én a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület a "PITE 30" elnevezésű teljesítménytúrát, melyen 29,7 km táv és 920 km szintemelke-dés várt az indulókra. A túra útvonala az elmúlt évekhez képest kismértékben ugyan, de változott. A tava-lyi Szakadás helyett idén a Nagy-kő-oldal várta a résztvevőket. Az ellenőrző állomá-sok száma a mecsekrákosi ponttal nyolcra emelkedett. A túrán összesen 280+1 fő indult (84 nő, 196 féri és egy kutya), akik 54 településről érkeztek. 204-en először, 50-en másodszor, 19-en harmadszor, 8-an pedig negyedszer vettek részt. A távot 279-en teljesítették Pécsen kívül a következő településekről érkeztek többen résztvevők: Baja, Balaton-füred, Barcs, Békéscsaba, Celldömölk, Dunaújváros, Érd, Győr, Hódmezővásárhely, Isaszeg, Kaposvár, Komló, Mohács, Nagykanizsa, Sopron, Söjtör, Sur, Szombathely, Tapolca, Tihany, Veszprém, Zirc. A túrán a résztvevők elfogyasztottak 300 db csokoládét, 50 liter üdítőt, 40 kg almát, 300 db dianáscukorkát, 50 kg almáspitét, 205 liter teát, elfogyott 25 kg kenyér, 8 kg zsír, 8 kg hagyma, 4 kg nápolyi, 2 kg karamellás cukorka, 50 liter leves, és a célban 500 db kókuszgolyó. Továbbá kiosztottunk 279 db emléklapot és kitűzőt. Ezúton is köszönet illeti a rendezvény támogatóit: Bestfood-Magyarország Rt. (KNORR), BIOKOM, Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány, Mobilitás Ifjúsági Szolgálat, Juve Utazási Iroda, Family Drink Kft., Pécs Pék Kft., Szirken-Zsó Bt., Drá-vanet, Az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány, Pécs Város Önkormányzata, Pécs TV. Továbbá köszönetemet fejezem ki azoknak a PITE-tagoknak (28 fő), akik ismétel-ten bebizonyították, hogy ez a csapat képes egy országos rendezvényt önállóan, megfelelő színvonalon megrendezni. Bota János főrendező Források mentén a Nyugati-Mecsekben, avagy a 2001. év első nyílt túrája Szinte csak a turistákkal telt meg az Abaligetre tartó autóbusz január 14-én, vasár-nap reggel. A buszról leszállva a barlang – Nagy Paplika – keletkezésének történetét hallhattuk túravezetőnktől, Novotny Sárikától, aki a túránk során megosztotta ve-lünk ismereteit a tájról, és felhívta figyelmünket a látnivalókra Mindjárt a túra elején láthattuk a "denevér" útjelzéseket, s a Lenke-forrás történetét hallhattuk. A Virágos-völgyben foglalt Csepegő- és Csokonai-forrásról az azokat kiépítő Baumann József tartott ismertetőt. Felkapaszkodtunk az uránbánya volt IV-es aknájához, ahol már csak a földdel egy szintben lévő betonaljzat látható. A piros négyzet jelzést követve lementünk az úttól mintegy 100 méterre lévő Pipás-forráshoz, amely mohával körülvéve igen szép lát-ványt nyújtott. Utunk során láthattuk a Magyar kunyhójának romjait is. A Jancsi-, a Fenyves-, a Négy barát- és a Farkas-forrás, majd a Delelő-kút érintésével értünk le Éger-völgybe. Igen jó hangulatú – szinte összeszokott – társaság jött össze, amelyben minden kor-osztály képviseltette magát. Mintegy 50 fő turista rótta a kilométereket, s ami ritka-ság, hogy a férfiak is majdnem fele arányban képviselték magukat. Sok ismerős, barát találkozott, akik régi túráik emlékeit elevenítették fel, de volt jó kedvű élcelődés is. Ha a többi túrát is így sikerül összefogni, a látnivalókra a figyelmet felhívni, akkor az azon résztvevők gazdag élményekkel térhetnek haza. dr. Koncz Eszter  HÍREK • Könyv a Tettyéről: "Tettye park és környéke, a park növényei" címmel színes képmellékleteket és térképvázlatot tartalmazó könyv jelent meg, melyet Baronek Jenő szerkesztett. • TEGYOT, TEDOT 2001: a Természetjáró Gyerekek Országos Találkozóját júni-us 25-29-ike, a Természetjáró Diákok Országos Találkozóját július 2-6-ika között rendezi meg Abaligeten a Természetjáró Fiatalok Szövetsége megbízásából az If-júsági Turizmusért Alapítvány és a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület (PITE). A találkozókra május 15-ig lehet nevezni 3-5 fős csapatokkal. Részletes kiírás, ne-vezési lapok és információ a szövetségben, ill. a következő címeken kérhető: Mát-rai Gábor, 7633 Pécs, Építők u. 18/a, tel.: 72/252-390; Bota János, 7951 Szabad-szentkirály, Hársfa u. 6, tel.: 30/9938-595. NYÍLT TÚRÁK  március 10, szombat: "Esti barangolás". Útvonal: Állatkert – Remete-rét – Büdös-kút – Lapis – Tubes – Állatkert (13 km). Találkozás a pécsi vasútállo-más előtt, a 34- es autóbusz megállójában 19.20 órakor. Túravezető: Keményfi Balázs  március 15, csütörtök: "Túra a Jakab-hegy kincseihez". Útvonal: Éger-völgy – Jakab-hegy – Éger-tető – Éger-völgy (15 km). Találkozás az uránvárosi autó-busz végállomáson, a 22 – es busz megállójában 8.30 órakor. Túravezető: Mar-ton József.  március 17, szombat: Állatkert – Misina – Tubes – Kardos úti kulcsosház ("Hellényi Miksa" emléktúra). Táv: 12 km. Találkozás a pécsi vasútállomás előtt a 34-es busz megállójában, 8.45 órakor. Túravezető: Jakab Ferencné.  március 25, vasárnap: Abaliget – Gubacsos kulcsosház – Szuadó-völgy – Éger-völgy (15 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 7.00 órakor. Túra-vezető: Szabóné Kőnig Éva.  március 31, szombat: "Tavasz a Keleti-Mecsekben". Útvonal: Hosszúhetény – Zengő – Réka – kunyhó – Püspökszentlászló (16 km). Találkozás a pécsi távol-sági autóbusz – pályaudvaron, 8.45 órakor. Túravezető: dr. Gundrum Károly.  április 7, szombat: Hetvehely – Babás-szerkövek – Cserkút (14 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 7.00 órakor. Túravezető: dr. Koncz Eszter. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással • március 10: "Hóvirágszedő családi túra": Árpádtető – Tripammer-fa – Árpád-tető. Indulás a 8.30 órai pécsi autóbuszjárattal. Túravezető: Stranszky Istvánné • március 18: "Tavaszi túra Sikondára": Komló, Petőfi tér – Gyöngy-kút – Var-ga-hegy – Parkerdő – Vadásztanya – Körtvélyes (7 km). Indulás 8.30 órakor a Petőfi térről. Túravezető: Németh Katalin. • április 1: Mecsekpölöske – Széki-hegy – Újhegy – Temető-dűlő – Sikonda (9 km). Indulás a 8.35 órai dombóvári busszal. Túravezető: Király László RENDEZVÉNYEK • március 17: "Szuadó 40, 17" teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület. Rajt.: Pécs-Égervölgy, Teca mama Kisvendéglője, 6.00-7.30 (Szuadó 40), 7.30-9.00 (Szuadó 17). Cél ugyanitt. Nevezési díj: 300, ill. 200 Ft/fő. Informá-ció: Varga István, tel.: 72/226-357. • március 31: "Tavaszi Kupa" tájékozódási túraverseny, Nyugati-Mecsek. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, Pécsi Orvosegészségügyi Sportkör Természetjáró Szakosztálya. Rajt: Gubacsos kulcsosház, 7.30-10.00. Kategóriák: "A" (A19/36/50/60), "B", "C1" (iskolák 1-8. évfolyam), "C2" (iskolák 9. évfolyam-tól, és felnőttek). Előzetes nevezés március 10-ig a következő címre: Baronek Je-nő, 7634 Pécs, Bajmi dűlő 4. Nevezési díj előzetes nevezéssel 250 Ft/fő (MTSZ tagsági igazolvánnyal 200 Ft/fő), helyszíni nevezéskor 350 Ft/fő. Információ a 30/959-0026 vagy a 72/259-345-ös telefonszámon kérhető. • április 7: "Tenkes 30, 15" teljesítménytúrák. R.: Dráva TSE. Rajt: Turony, ital-bolt, 7.00-8.30 (Tenkes 30), 8.00-9.00 (Tenkes 15). Cél ugyanott. Nevezési díj: 350, ill. 300 Ft/fő (előzetes nevezés esetén 300, ill. 250 Ft/fő). Nevezés, ill. informá-ció: Gida Tibor, 7630 Pécs, Eozin u. 9., tel.: 72/310-390. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnök-sége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Apáca u. 2/1.  72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra).

rr elSant Őszi Kupa tájékozódási túraverseny Az elSant Bt., a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécsi Orvosegészségügyi Sport Kör által október 28-án rendezett V. elSant Kupa helyszíne - a tavalyihoz hasonlóan - a Közép-Mecsek volt, pécsbányai (az Ezerévesnél lévő) rajttal. A versenyen 73 csapat 220 fővel vett részt. Az alábbiakban ismertetjük az egyes kategóriák első három helyezést elért csapatait: "A” kategória (7 csapat): 1. Atomerőmű, Nyom-ASE (Jakab Albert-Baksa Tamás); 2. Atomerőmű, TIMINDA T. (Jakab Éva-Szabóné Takács Beáta-Szabó Zoltán); 3. Babits Mihály Gimnázium (Antal Miklós-György Máté) "A 36” kategória (4 csapat): 1. Rezét I. (Skalisity József-Hermann Gábor); 2. Rezét III. (Franczva László-Rajcsits Ildikó); 3. Ferihegy I. (Szádeczky Kardos Géza-Ralozsei Noémi) "A 50” kategória (13 csapat): 1. Atomerőmű (Adorján Antal-Adorjánné); 2. Szőke Tisza TSC (Tislerics Endre-Farkas János); 3. Pártosok (Péter Imre-Dománszky Zoltán) "B” kategória (8 csapat): 1. Biokom PITE (Szabó Tamás csapata); 2. Kohacsuji (Csuport András csapata); 3. BXT SE Bauxitkutató (Knauer Anna csapata) "C emelt szintű” kategória (10 csapat): 1. Noname (Waltner Zoltán csapata); 2. Gyakorló Gyalogkakukk (Faragó Tamás csapata); 3. Szentesi K-8 (Farkas Ilona csapata) "C” kategória (32 csapat): 1. Bolyongók (Beck Judit csapata); 2. A Túra Királyai; 3. Ördöglő Ördögök Megjegyzés: mint a Mecsek Híradó szerkesztője, évek óta kérem a versenyek rendezőit, hogy az eredménylistákat úgy nyomtassák ki, hogy az a csapatok nevén kívül tartalmazza a csapattagok névsorát, valamint hogy melyik egyesület csapatáról van szó, és melyik településről érkezetek a versenyre; az eredményértesítő így mond valamit a többi versenyző, ill. az olvasó számára. Elnézést kérünk a helyezettektől, hogy adataikat pontosabban nem tudtuk közzétenni; sajnos az eredménylista csak ennyit tartalmazott. Strasser Péter BRONZJELVÉNYES TÚRAVEZETŐ-KÉPZŐ TÁBOR A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség túravezető-képzési programja országosan elismert. A tanfolyamok kétféle módon kerülnek megrendezésre: I. a tanév folyamán 10 héten keresztül heti két alkalommal (egy délután elmélet és egy szombati nap gyakorlat), vagy II. a nyári szünidőben egyhetes bentlakásos tábor formájában. Olyan személyek jelentkezését várják az ország egész területéről, akik éreznek magukban kedvet és tehetséget hegyi túrák megszervezéséhez, kirándulócsoportok vezetéséhez, megfelelő fizikai állapotban vannak, szeretik a természetet, és turistaként vagy sportolóként (futás, tájfutás) alapvető ismereteket szereztek a természetjárásról. A képzés elméleti részének tantárgyai: turista történet, turista egészségtan, geológia, ökológia, meteorológia, Magyarország földrajza, túravezetés, pontgyűjtő-jelvényszerző mozgalmak. Baranyában a túravezető-képzések nagyon gyakorlatias jellegűek, az elméletben tanultakat rögtön átültetik a gyakorlatba, tábor esetében egymást követik a nappali és az éjszakai túrák, nagy hangsúlyt fektetnek a tájoló pontos használatának szabályaira, s a turistatérképek jelkulcsrendszerében való eligazodáson túl a tájfutó térképpel is megismerkednek a résztvevők. A tájékozódás mellett fontos szert tenni a környezettel kapcsolatos továbbadható tapasztalatokra is: a kőzetek, ásványok, növények, állatok, romok, műemlékek, történeti érdekességek, legendák, valamint a környezetvédelem témaköréből. A képzési programban a komplex elméleti és gyakorlati ismeretek mellett személyiségfejlesztő tréning is szerepel. Ez utóbbi kötetlen beszélgetésekre épülő vidám csoportfoglalkozás egy vezető segítségével, és a túravezetői feladatok ellátásához szükséges személyiségjegyek kialakítását célozza. (Kapcsolatteremtő-, problémamegoldó-, döntéshozóképesség fejlesztése, optimista hozzáállás, pszichikai segítségnyújtás rendkívüli helyzetekben.) Mindezek mellett alapszintű elsősegély-nyújtási ismereteket is oktatnak. A vizsga elméleti és gyakorlati részből tevődik össze. Az „asztal melletti” feladatok feleletválasztós tesztekből, rövid, néhány gondolatos esszékérdésekből, valamint szerkesztésekből állnak (tájoló, körző, vonalzó segítségével) - mindezek a túrák megszervezéséhez elengedhetetlenek; ezt követően a vizsgázónak kijelölt túraútvonalat kell teljesítenie egyénileg, szintidőre, szakaszokból álló és elrejtett célpontokat (bójákat) tartalmazó jelzett és jelzetlen turistautakon tájfutó térkép és tájoló használatával - számot adva a tájékozódásból és a térképészetből megszerzett ismereteiről. A vizsga egy beszélgetéssel zárul az egyéni motivációkról és a jövőbeni elképzelésekről. A tanfolyam sikeres elvégzése után a résztvevők bronzjelvényes túravezetői minősítést kapnak, bekerülnek a névjegyzékbe, és képesek lesznek hegyi túrák előkészítésére és lebonyolítására (saját szakosztályukban, ill. nyílt túrákon is funkcionálhatnak). Ugyanakkor lehetőségük nyílik a továbbfejlődésre is: ezüst-, majd aranyjelvényes túrave-zető-képző, hegyi mentő, sziklamászó tanfolyamokon való részvétellel. „T” - MINT TÚLÉLŐ TÁBOR A „Szövetség” idén augusztus 6-10-ig rendezte meg az ötnapos bronzjelvényes túravezető-képző tábort. Az időpont nem véletlen: a telihold fénye is segít majd az éjszakai erdőben a tájékozódásban. A körülmények úgy hozták, hogy tanfolyamunk igazi túlélő táborrá avanzsált. Azzal kezdődött, hogy az eseménynek helyet adó tettyei PTTE Vándorsport Kulcsosház melléképületei és fatárolója a rendezvény előtti hétvégén leégtek, így tisztálkodási lehetőségeink fejenként maximum egy lavór vízre redukálódtak naponta. Tizennégy fős csapatunkba minden szempontból heterogén összetételű emberek kerültek, korra, nemre, felekezetre, előképzettségre, fizikai állapotra nézve egyaránt. A pénteki nap végére mégis úgy éreztük: összeérett a banda, és senki sem bánta meg, hogy eljött. A sürített program miatt szinte éjjel-nappal talpon voltunk és figyelnünk kellett: délelőtt az elméleti oktatásokra, ahol Börcsök György táborvezető és Baronek Jenő tartottak érdekes, színes előadásokat; délután a gyakorlati ismeretekre a túrákon, Benczes Gábor és Fodor Péter irányításával, akik a tájolás mellett ezernyi apró, de lényeges dologra hívták fel figyelmünket a környezetünkből. Az éjszaka első felében a kommunikációs tréningbe kellett aktívan bekapcsolódni: játszani, rajzolni, mesélni, színészkedni; majd utána ismét túra következett a fülledt, teliholdas nyáréjszakában, próbára téve fizikai és pszichikai állóképességünket. Hajnal felé aludhattunk (volna) néhány órát sátrainkban (de helyette a csoporttagoknak ekkor volt csak idejük elbeszélgetni és közelebbről megismerkedni egymással). A második átvirrasztott éjszaka után tanfolyamunk amerikai katonai kiképzésre kezdett emlékeztetni: a hirtelen jött sok új információ, az alkalmazkodás a tábori körülményekhez és a többiekhez, a feszített tempó és a fáradtság mindenkiből más módszert hozott ki a feszültség oldására. Sírás, cinizmus, cigaretta, sör, gyógyszer, DE azt a bizonyos „kiszállást jelző harangot” senkinek sem engedtük megkongatni!! - Együtt jöttünk, együtt megyünk! - határoztuk el, és így is lett. Szerencsére az ételek, melyekről Rodó mesterszakács gondoskodott, igen finomra és változatosra sikerültek, a kiváló kiszolgálásért pedig a szakosztály hölgytagjainak mondhatunk köszönetét. Kondi Gyulának kétszeres megpróbáltatást jelentett ez a pár nap: túravezető-jelöltként és házigazdaként is szerepelt, mégis helyt állt. Nem adták fel a „nagylányok” sem: Erzsiké, Jola, Ilus, Edith, akiknek a szerkesztések és a tájolás kicsit nehezebben ment, de élettapasztalatuk és víg kedélyük átsegítette őket a nehézségeken. Végigcsinálták az ország kevésbé dombos tájairól érkezettek is (Sanyi, Balázs), akiknek először akklimatizálódni kellett a „magaslati levegőhöz”. Kibírták a kaposvári, életerőtől duzzadó fiatalok is (Gyöngyvér, Zsuzsi, Hege, Ákos), akiknek pörgő életritmusukhoz és tájfutásban szerzett tapasztalataikhoz képest talán inkább lassú volt a menetrend; és e sorok írója is, akit névnapi bulijának éjszakáján raboltak ki, és a rendőrségen virrasztóit a tábor reggeléig. Egyszóval a táborban tanultunk, túráztunk, tájoltunk tájfutó térképen, tévelyegtünk, tisztálkodtunk (volna), tüzet nem raktunk, mert tilalom volt a tikkasztó hőség miatt, de TÚLÉLTÜK! A fiatalok türelmesen segítettek az „idősebbeknek”, a férfiak lovagiasan a nőknek, a határozottabbak példát mutatva a „nyusziknak”; az egymásrautaltság és a közös cél összekovácsolta eltérő személyiségszerkezetü kis csapatunkat, s a vizsga délutánjára minden jelöltből hivatásos bronzjelvényes túravezető lett. Immár nem kis büszkeséggel mondhatjuk el: „Aki másokat ismer: okos, Aki önmagát ismeri: bölcs, Aki másokat legyőz: erős, Aki önmagát legyőzi: hős!” (Lao-ce) Pál Kriszta Az isme-re-tle-n Pityuit-fie-íjtjsáy Szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a Mecsek lábainál fekszik a városunk. A karnyújtásnyira levő hegység elkényeztet változatos szépségével. Ha azonban egy pécsi túrázó 8-900 méteres csúcsokra vágyik, akkor bizony igen sokat kell utaznia azért, hogy a Mátra vagy a Bükk panorámájában gyönyörködjön. Van azonban hozzánk egész közel, a határ másik oldalán egy varázslatos hegység, mely ugyanolyan élményekkel ajándékoz meg, mintha az Északi-középhegységben járnánk. Évek óta vágyódtam már ebbe a titokzatos Papuk-hegységbe, mely csak tiszta időben látható, ha a Mecsek kilátópontjairól dél felé tekintünk. Egy éve egyetlen autóstérképpel vágtunk neki a felderítésnek. Meg kell itt köszönnöm Juhász Kornél segítségét, aki az első túrához ötletet adott, majd később két térképvázlat rendelkezésre bocsátásával adott lendületet. Magyar nyelvű útikönyv ugyanis nincs és turistatérkép sem kapható még Horvátországban sem. Tavaly szeptember óta 12 alkalommal jártam a Papuk-hegységben és igyekeztem minél alaposabban megismerni. Elégedetten mondhatom, hogy nem csalódtam. Egy igen változatos, nagy kiterjedésű, sok magas csúccsal rendelkező középhegységet ismertem meg. Ösz-szességében leginkább a Mátrához hasonlíthatnám azzal a különbséggel, hogy itt nincs tele a hegység luxusszállodákkal. A turistautak jól és megbízhatóan jelzettek. Sok helyen a felfestés egészen új. Mindenhol az Ausztriában, Szlovéniában, Olaszországban szokásos piros-fehér jelzés használatos. Az útelágozásoknál fára festik fel az irányokat és a hozzávetőleges menetidőt. A hegység geológiai felépítése igen változatos: mészkő, illetve palás kőzet építi fel és két ponton vulkáni eredetű kőzet is látható. A csúcsok a központi magasabb részben 700 m felettiek, a második legmagasabb csúcs 915 m magas. (A 953 m magas Papuk csúcs katonai terület, a jelzett út nem érinti.) A hegység növényvilága rendkívül érdekes. Mediterrán jellegű növények keverednek hideget kedvelő hegyi fajokkal. Szelídgesztenye, magyal, lucfenyő, áfonya és kakasmandikó egyaránt megtalálható. A március 15-én a Vándorsport Szakosztállyal közösen szervezett túrán az illír sáfrány virágszőnyegként borította az erdőt. Az állatvilággal kapcsolatban annyi érdekességet említek meg, hogy nyirkos, csapadékos időben nagyon sok foltos szalamandra látható. A hegység peremén öt várrom található, ezek közül a hozzánk legközelebb eső Ruzica vár jelentős méretű, impozáns. Bár a környék lakossága római katolikus, a hegységen belül található egy görögkeleti templom és kolostor, csodálatos erdei környezetben (az Orohovica és Kutjevo közötti, a hegységet átszelő müút mellett, attól kb. 15 percre). Az épületegyüttest szépen renoválták. Egyelőre kívülről tekinthető meg, de a táj és az emberi alkotás harmóniája így is lenyűgöző. Eddigi ismereteim szerint a hegységen belül egy szálláslehetőség van. Itt a „komfort fokozat” meglehetősen alacsony és ehhez mérten a szállásdíj kissé drága, de egy éjszakát magam is eltöltöttem ott. A Papuk-hegység közelsége egyébként nem teszi szükségessé az ott alvást. A legközelebbi kiindulópont mindössze 70 km-re van Pécstől (Orohovica, Ruzica várrom). Korai indulással, egy egynapos túrával is nagyon sok pont érinthető. Minden természeti és kulturális érték iránt fogékony túrázónak ajánlom a Papuk-hegységet. Az említetteken kívül feltétlenül ajánlott felkeresni a következő látnivalókat: Jankovac túraközpont - a lillafüredihez hasonló óriási mésztufagát gyönyörű vízeséssel, ugyanott két kis tó és egy forrásbarlang; Velika vára, csodálatos panorámával dél felé; Vocin falu romos vára egy vulkáni kúpon, remek kilátással; Ivacka glava csúcs 915 m magasságával és északra, Magyarország felé nyíló panorámával. Mindezeket két okból vetettem papírra és kértem helyet a Mecsek Híradó oldalain. Egyrészt hogy másokkal is megosszam élményeimet: minden érdeklődőnek szívesen adok tanácsot és javaslatot. Telefonszámomat a szövetségben leadom. A másik ok, hogy tervezem részletesen összefoglalni az eddig megszerzett információimat és tapasztalataimat a Papuk-hegységről és útikalauzszerüen néhány fényképpel, térképvázlattal megjelentetni. Úgy gondolom, hogy ez sokak számára hasznos lehet, ne kelljen másnak is fehér foltként felderíteni a hegységet. Fel szeretném mérni, hogy mutatkozna-e érdeklődés egy ilyen túrakalauz iránt és ha igen, hányán tartanának erre igényt. Érdemes-e hozzákezdeni? Túratársi üdvözlettel: Montskó Péter áo (5o (§> (5ö (5b (5o (5o (5o (5o források a Keleti-JHeesekben (1. rész) 2001. október 16. A Máré-csárdától indulunk befelé a Vár-völgybe a környék forrásainak állapotát felmérni és fényképezni. Az üres fürdőmedence körül a pázsiton harmatcseppek csillognak, pintyek ugrándoznak a fenyőfák ágain. Baloldalt az első háznál két farkaskutya ugat a kerítésen belül, de a kapu sajnos tárva nyitva. Közelebb érve az egyik kirohan és fogaival vicsorogva közelít felénk. Megtorpanunk a látványtól és Ági javasolja, hogy kerüljük ki valamerre a kutyákat. Ismerve a terepet tudom, hogy ez csak nagy kerülővel lehetséges, ezért kezemet a kipattintott tőröm tokjára helyezem és haladok tovább. Most már a másik kutya is itt csattogtatja egészséges fehér fogait. Határozott „helyedre” kiáltásokkal néhány lépés előnyhöz jutunk, majd hátrálva ezt tovább növeljük. Ahogy távolodunk, a kutyák agresszivitása egyre csökken. Végre menetirányba fordulhatunk és nyugodtan haladhatunk a völgyben. A strand után jobbra átkelünk a patakon és egy viszonylag új erdei ösvényen megyünk tovább. A napsugarak viaskodnak a két hegybe kapaszkodó párafelhővel, melyeknek eszük ágában sincs felszállniuk. Balra lent a Textiles-forrás csobogva hívja fel magára a figyelmet. Előveszem a fényképezőgépemet és lesietek néhány képet készíteni. A forrás táblája már évek óta hiányzik, pótolni kellene, de állapota nem romlott tovább jelentősen. Felsietve az ösvényre tovább kanyargunk az oldalban, követve a hegyoldal kisebb völgyeit. Az út mentén a kirándulók által visszahagyott „emlékek” éktelenkednek a színes avaron. A várhoz érve két városi autó parkol a zöld füvön magukra hagyva. Rengeteg a szemét a környéken, az asztalok és padok egy része is cserére szorulna. Sok erre az „autóbuszos” erdei kiránduló és éppen emiatt is jobban oda kellene figyelni a környezet tisztán tartására. A vár alatti két forrásnál már előzőleg jártam, oda nem megyünk le. Egy jobb állapotú padnál megreggelizünk és felidézzük a régi kirándulásaink emlékeit a környékről. Tovább kell haladnunk a piros sávval jelzett ösvényen, hogy a következő forráshoz érjünk. Néhány kanyar után elérjük a Gergely Éva-forrást. Készítek egy fényképet, majd a forrás előterét kipucoljuk a bedobált kövektől és az évek óta ott rothadó avartól. Megmérem vízhozamát és hőínérsékletét, és már folytatjuk is utunkat. A haladást lassítják az útra dőlt fák és az ösvényre került hordalék anyag. Az oldalból párnalávák és gömbhéjas ágyúgolyó szerű lávaformációk tekintenek ránk. Leérve az Iharos-kúthoz a megszokott látvány fogad, de a kút előtere most gondozottabb, mint legutóbb volt. Szépen folyik a vize és a falazatán gyönyörűek a májmohák. A lépcső sarkából is jelentős mennyiségű víz tör ki, ami azt jelenti, hogy az ülepítő medencéje megtelt hordalékkal és a víz másfele keres utat magának. Sort kell keríteni a kipucolására, mielőtt nagyobb baj keletkezne. Elindulunk és elkezdjük a menetelést befelé az aszfaltúton. A Rikájón haladunk és csodáljuk a sok szép beágazó völgyet és az érdekes földtani ritkaságokat. Mindig szerettem ezt a völgyet éppen ezért. Most szerencsére a geológiát kevésbé ismerők számára is esztétikus ismertető tablókat helyeztek ki néhány éve. Sajnos néhányat már megrongáltak olyanok, akik nem tisztelik mások munkáját, pedig ezek létrehozása sok pénzbe és munkába kerül. Letérünk balra egy erdészeti földes útra, hogy megnézzük a felújított Lobogós-kutat. Az útról jól látszik a forrás a szemközti oldalon. A meredek parton leereszkedek a fényképezőgéppel a kezemben. A forrás betűi fehér márványba faragva szépen mutatnak. A betűket a többi forráshoz hasonlóan fekete festékkel ki kellene emelni. A vastag müanyagcsövön dől a tiszta forrásvíz, de a csőből már letörtek egy kis darabot. A környezetét kicsit meg kellene formálni, mert nagy az összevisszaság a mederben. A betonútról a forrásig a jeleket fel kellene festeni és ásóval néhány lépcsőfokot kellene készíteni a biztonságosabb lejutáshoz. Barátaink, akik felújították, biztosan tudják ezt és visszatérnek befejezni a munkát. Amint elindulok felfelé, szép lónyelvü csodabogyós bokor dicsekszik megpirult bogyóival, melyek jól mutatnak mélyzöld szúrós „levelein". Kiérve a betonúira Ági után sietek, aki már a Mária-kút előtt vár rám. Nem tud bemenni a kidőlt fák és a sűrű bozótos miatt. Feljebb megyek és onnan próbálom megközelíteni, ami ezen a szakaszon sem egy könnyű feladat. Végre elérem a kutat, ami elé a kút fölötti hatalmas bükkfa dőlt évekkel ezelőtt. Ezen a fán volt egy szép festett Mária kép, aminek a sorsáról nem tudok, igaz, már régebben is nagyon elhasznált állapotban volt. Most a mellette lévő idős bükk oldalán van egy kis nyitott fémdobozka, abban van egy porcelánból készült imádkozó Mária szobor. Mivel elég magasan van és a kíváncsi emberek kiveszik, leejthették, mert törések láthatóak rajta. Az oldalból a kút vize egyenletesen árad kifelé, kis tavat képezve. Körülötte sok szép páfrány és moha zöldell, melyek képei visszanéznek a víztükörből. Óvatosan hátrálok nagy bakancsommal, nehogy kárt tegyek a növényekben, és készítek egy felvételt. Kikászálódok a betonúira és indulunk tovább a szép völgyben. Az éles útkanyarban mi letérünk a betonútról és követjük a kis patakot, ami fáradhatatlanul építi a mésztufa gátakat, a leszakadt - jobb időket látott - fahíd alkatrészeit is felhasználva a környezetépítő munkájához. A szép tisztásra érve csend pihen, nincsenek autók, ordító rádiók, szemetet szétszóró kirándulók. Beljebb érve sajnos a kép már nem idilli. Szanaszét dobált anyagok hevernek a forrás előterében, üszkös fahasábok, bedobált kövek éktelenkednek. Lepakolunk a forráshoz közeli padra és összeszedjük a szükebb környezetben lévő szemetet és a megtelt szemetesekbe tömködjük. A forrás előterét is megtisztítjuk a nagyobb kövektől, fahasáboktól. Éppen fényképet készítek, amikor egy városi autó áll meg a tisztás előtti úton. Egy erdész ruhába öltözött személy száll ki belőle kisvártatva jegyzetfüzettel a kezében és elindul egy közeli tüzrakóhoz. Amikor ott végzett, indul a következőhöz és ott is jegyzetel. Odamegyek hozzá és bemutatkozom. Kiderül, hogy a Kárászi Erdészet egyik dolgozója és a környék létesítményeinek állapotát méri fel a következő évi pályázatokhoz. Elmondom neki észrevételeimet a környéken látottakról, mire azt válaszolja, hogy már tettek lépéseket a szemétszállítás szervezésének érdekében. Ági a források medreit tisztogatja és nem érti, mit tudnak a férfiak ennyit dumálni egymással. Feljön és így be tudom mutatni forrástisztító feleségemet. Még váltunk néhány gondolatot és mindannyian elindulunk elvégezni a betervezett feladatokat. (folytatjuk) Baumann József A Cigány-hegyi kilátóról... Utoljára Baronek Jenő barátommal beszéltem a Keleti-Mecsek egyik leglátogatottabb kilátójának állapotáról. Annak kapcsán jutott eszembe, hogy elmeséltem neki október végi túrám egyik tanulságos történetét. Ennek lényege: a Szószék, a Dobogó, a Somlyó és a Szamár-hegy csúcsait kerestem fel aznap, kíváncsian a magassági pontok állapotára. A Szamár-hegyről lejövet kitakarítottam a Gyertyános-forrás környékét, majd átsétáltam a Farkas-árok másik forrásához, a Lencse-kúthoz, és annak környékének tisztítását kezdtem el, de sajnos nem volt nálam ásó, így nem tudtam befejezni. Kicsit letörve folytattam utamat a Dögkút-tető alatti tisztás felé. A tisztáson megpihenve elgondolkodtam azon, hogy ezen a helyen sokáig egy esőbeálló és egy térképtábla állt. Három évvel ezelőtt még láttam a tábla maradványait a tisztás szélén. Ez a hely egy biztos tájékozódási pont volt minden turistának. Nagyon jól emlékszem rá, hiszen bronzjelvényes túravezetői vizsgatúrám is erre vezetett. Továbbindulásom után is ez járt az eszembe, amikor hirtelen egy farakás mellett nagy állatot vettem észre. Először azt gondoltam, egy szarvasborjú. Kicsit jobban megfigyelve az állatot jöttem rá, hogy egy nagytestű kutya. Nem ijedtem meg, hiszen nálam volt a bozótvágóm, de a kutya is hirtelen eltűnt. A gazdájával kirándul és kicsit elkóborolt a Cigány-hegyről - gondoltam, mert ezen a környéken sűrűn lehet találkozni gazdátlan kutyával az erdőben. Az igazat megvallva ilyen nagyot még nem láttam. A Cigány-hegyi kilátó alatti bozótosban haladó sárga sáv elnevezésű turistaút benőtt ágait és szederindáit ritkítva értem fel majdnem a kilátóhoz, amikor meghallottam a kutya ugatását. Tőlem ijedt meg és ugatott. A kilátón egy fiatal férfi állt, így neki szóltam, hogy fogja meg a kutyáját. Azt válaszolta, nem az övé, csak a Magyaregregyi-völgytől követi, ahonnan kerékpáfral érkezett. Megnyugtatott, hogy az állat szelíd, csak nagyon éhes. Mire felértem a kilátó tetejére, megtudtam, hogy az alkalmi gazdinak nincs „kajája”. A rövid kitérő után folytattam utamat a falu felé. Nemsokára mellém csatlakozott a gazdátlan eb és követett egészen Kisújbányáig, ahol a kocsimat hagytam. Az alkalmi turistatárs már útközben jelezte éhségét, többször a hátizsákom felé kapott, igen éhes volt. Egy hatalmas, közel három éves dog és agár keverékének néztem. Tekintélyt parancsoló pofával sétált be velem Kisújbányára, ahol Berengyán Karcsi, a turistaház üzemeltetője etette meg. Végül is számomra szerencsésen zárult a kaland, nem engem evett meg a kutya, hanem nekem kellett megetetnem. Az igazi meglepetés a Cigány-heggyel kapcsolatban az volt számomra, amikor jó két évvel ezelőtt megtudtam: a kilátó és környéke magántulajdon. A privatizáció során „szerezte” jelenlegi tulajdonosa. Azt mondják, hogy a területtel került hozzá a kilátó. Úgy tudom, hogy e szép kilátó 1978-ban épült Búzás Endre tervei alapján, közpénzből, az 1977-ben kialakított Keleti-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén. Az 1990 utáni magánosítás során nem tűnt fel egy hivatalnoknak sem, hogy nem kellene eladni a földdel együtt. (Itt jegyzem meg, hogy a Keleti-Mecsekben két kilátó épült: egyik a Cigányhegyen és a másik a Zengő csúcsán.) Napjainkban a „köz” csak sajnálkozhat állapotán, mert vandálok ledöntötték korlátját és megrongálták zsindelytetejét. Ki fogja megjavítani és felújítani? A szemét is gyakran ellepi, a szélre bízva az elhordás munkáját. A leromlott állapot mellett azért öröm is éri a turistát a Cigány-hegyen, a csodálatos panoráma megtekintéséért nem kell fizetni a kilátón. Dománszky Zoltán Felújították az Ilonka pihenőt Sokan természetjárók úgy gondoltuk, hogy egy régi szép emlék az idő martalékává vált. Szerencsére nem így történt: elkészült, régi fényében ragyog az Ilonka pihenő. Talpazata megerősítve, oszlopai fehérre meszelve, felirata szépen kifestve. Újabb 60-70 (talán 100) évig hirdeti tervezője, építője és megálmodója emlékét. Az Ilonka pihenőt a Pécsi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Rt. újította fel Szirtes Antal vállalkozóval. Az odavezető Miléva utat Marton József, az Rt. alkalmazottja és csapata tette alkalmassá az anyagok oda szállítására. Fontos lenne még a kilátás biztosítása a Tettye felé. Természetbarátok, kirándulók: használjátok a pihenőt, de vigyázzatok rá, hogy sokáig ilyen szép maradjon! Baronek Jenő Biotúra Célja: az egészségfejlesztő mentálhigiénés képzés III. félévi terepgyakorlatának teljesítése. Vezették: Cseh Magdolna gyógypedagógus, Berdásné Vincze Zsuzsanna óvónő, Börcsök György tanár. 2001 szeptember 20-án a 9.05-kor induló 34-es busszal indultunk az állomásról. A PTTE Nyugdíjas Szakosztály 12 fővel vett részt a biotúrán. Kegyes volt hozzánk az időjárás, az elmúlt hosszú, esős idő után, szikrázó napsütésben, jó hangulatban volt a társaság. Kíváncsian vártuk az előadást, a vérnyomásmérést, nem beszélve az eredményekről. Első pihenőnk az állatkertnél volt. Itt az összes túratag vérnyomását és pulzusát megmérték, és Börcsök György túratársunk regisztrálta. Az majd a következő mérésnél kiderül, hogy a hegyi menet mennyire veszi igénybe nyugdíjas túratársainkat. Izgatottan az eredményektől, nekivágtunk a hegyi menetnek. Következő állomáshely a Misina volt. Itt is az első legfontosabb teendő a vérnyomás ellenőrzése volt, majd elfogyasztottuk a hátizsákban hozott kis elemózsiánkat, forró teánkat. Gyönyörködtünk a szép kilátásban. Ezután kötetlen beszélgetés keretében Berdásné Vincze Zsuzsanna óvónő tette fel a kérdéseit a turistatagoknak: ki, miért és hogyan kezdett el túrázni és választotta ezt az egészséges életmódot, egészségmegőrző programokban való részvételt? Túratársaim részletesen beszámoltak, hogy boldogok vagyunk, ha együtt lehetünk, és ha egy esős idő miatt nem tudunk menni, már „betegek” vagyunk. A gyaloglás, az erdő nyugalma, csendje, a fák sokszínűsége, a hegyek, völgyek, az ezernyi színben pompázó sok-sok virág: ez mind együtt fejti ki jótékony hatását a szervezetünkre. A következő megállóhely - és egyben végállomás is - a 2001. szeptember 15-én ünnepélyesen átadott új János-kilátó volt a Tubesen. Csodálatos élmény a turistáknak a szép gondozott terület. Boldogan vettük birtokunkba az új létesítményt. A Közép-Mecsek legmagasabb pontjára épült 22 m magasságú építmény felső szintjéről szép időben látni lehet a Balaton északi partján álló hegyeket is. Itt is a vérnyomásmérés volt a fontos teendők egyike. Kontroll mérést végeztek. Ezután Börcsök György előadást tartott a helyes étkezés fontosságáról, egészségre való hatásairól. Sajnos be kell látnunk, hogy az új, tudományos alapokon megismert, a szervezetre egészséges étrendet nem követjük minden esetben. Néha anyagiak miatt. Erről ismereteink hiányosak. Köszönjük az előadást, és szeretnénk megkérni, hogy ha ideje engedi, hosszabb lélegzetű előadás keretében adja át a mentálhigiéniás képzés keretében szerzett tapasztalatait. A túrán nem csak szóban kaptunk hasznos tájékoztatót, hanem a helyes táplálkozás első kis szeletét, egy mazsolás müzli szeletet is kiosztott Gyuri túratársainknak. Még egyszer köszönjük az együtt töltött szép napot, a gazdag programot, és hogy részesei lehettünk és talán kicsit segíthettünk Zsuzsannának, Magdinak és Gyurinak a 111. félévi terepgyakorlatuk teljesítésében. Raub Antalné PTTE Nyugdíjas Szakosztály Németh Katalin Plaszauer István rajzai BARANYAI TERMÉSZETJÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XXXV. Uj turistajelzések a Mecsekben Amint arról már többször hírt adtunk, a nyár folyamán elkezdődött a megváltozó mecseki turistaút-jelzések felfestése. A változás kb. 220 km-es útvonalat érint, melyből eddig közel 150 km felfestése befejeződött. Az alábbiakban részletesen ismertetjük az eddig elkészült útvonalszakaszokat (a térképen szereplő elnevezések alapján az útvonalszakaszok beazonosíthatók): Z kereszt: Hősök tere - Rigó-kút - Tripammer-fa elág. (müút) - Andor-forrás - (Tölgyes út) - Rábay-fa - Kantavár - Kis-rét - Hideg-kút - Szánkópálya - Szaniszló pihenő -Hotel Kikelet - Mecsek-kapu - Pálos templom Z sáv: Sugói-rét - Nagy-forrás-völgy - István-aknai müútelágazás - müút - 66-os út keresztezés - Rigó-kút - Tripammer-fa - Páfrányos - Petnyák - Kőlyuk - Zsidó-völgy -Stiglicfogdosó - Lapis - Középdeindol a.m. - Isten-kút - Lajkó (Ürög felső a.m.) P sáv: Petőcpuszta - volt IV. akna - Jancsi-forrás - Farkas-forrás - Éger-völgy - volt szentkúti erdészház - Rózsa-forrás - Mecsekszentkút - Remete-rét - Mandulás -Dömörkapu P kereszt: Szentkút autóbusz megálló - Kis-Mély-völgy - P sáv (volt P négyzet) út P háromszög: Mandulás - Misina S „körút”: Rotary körsétány P kereszt: Pécsvárad, Ruzsama - Komlós nyereg - Komlós-völgy - Réka-kunyhó - Réka-völgy - Stein malom - Kappenvasszer - Mészkemence - Nagymányok v.á Z sáv: Stein malom - müút - Mecseknádasd, Árpád-kori templom S kereszt: Meleg oldal (Hidastól Ny-ra) - Mészkemence - Szederfa - Váraljai völgy -Kangyásma Z kereszt: Dombay-tó v.m. - Ruzsama - Pécsvárad, erdészeti út - Lőtér - Büdös-kút -Antalkép - Réka-völgy - Vadászlak - Óbánya - Harács mező - Farkas-árok - Bargyag -Dóra-irtás - Máza - Máza-Szászvár v.á. K négyzet: Váralja vendégházak - Máza K négyzet: Kisújbánya - Réka kunyhó Z sáv: Sikonda, Kemping - Temető-dülő Z kereszt: Sikonda, Kemping - Mánfa - Budafa - Sugói-rét ff mindnyájunknak el kell menni..." A Természetjáró Fiatalok Szövetsége Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából országos vetélkedőt hirdet a fenti címmel. A versenyre oktatási intézmények, társadalmi szervezetek általános és középiskolás korú, legalább 5 fős csoportjai jelentkezhetnek. A verseny időtartama: 2002. január 1 - december 31. Nevezési határidő: 2001. december 20. Részvételi díj: MTSZ csoportoknak 1500 Ft, egyéb csoportoknak 2000 Ft. A versenyről részletes kiírás, ill. jelentkezési lap a Természetjáró Fiatalok Szövetsége központjától kérhető (1396 Budapest, Pf. 483.; telefon: 1/311-2467, 311-9289; fax: 1/353-1930; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), ügyeleti idő: csütörtök 16-19 óra között. HÍREK m Új kilátó a Balázs-hegyen: október végén avatták fel az Orfű fölötti Balázs-hegyen az új kilátót, melyet a valamikori fából készült és leégett kilátó helyén állítottak fel. A kilátóból szép kilátás nyílik az orfűi tavakra és a környező hegyekre. Reméljük, elődjével ellentétben sokáig látogatni tudjuk. m Megújuló Rotary-körsétány: a Kis-Tubes és a Tubes körül vezető 3,4 km hosszú Rotary-körsétány északi felén az erdészet tetszetős kivitelű faismertető táblákat helyezett el, melyek részletesen mutatják be és jellemzik a különböző fafajokat. A sétány e szakasza „tanösvényként” is használható. A körsétány és a tubesi turistaút (S sáv) misinai és lapisi kereszteződésénél a sétány építésének történetét ismertető táblákat láthatunk. Elkészültek az új turistajelzések is, a Mecsek eddigi egyetlen „körút” jelzései. M Új tanösvény Sikondán: az Árpádtetői Erdészet új tanösvényt létesített Sikondán, a Vadásztanya és a Sikondai Pihenőpark közti erdőrészen; táblái a Dömörkapu és Kis-rét közti tanösvény tábláival megegyezőek. A tanösvényt októberben adták át a Komlói Önkormányzatnak. M Turistaútvonal-változás: a „Tölgyes-út” (eddig zöld négyzettel jelzett turistaút) Kis-rét és Rábay-fa közötti szakasza a Kis-rét és Kantavár közötti erdővágások miatt járhatatlanná vált, ezért az útvonalnak ezt a részét - amíg az új erdő fel nem nő - meg kellett szüntetni. Az új jelzés (zöld +) a Kis-réttől a Kantavárig a piros sávval együtt halad, s a Kantavári-forrásnál ágazik le nyugati irányba, s vezet föl a régi nyomvonalra. Innen a Tripammer-fáig az út változatlan, s már új (zöld +) jelzéssel ellátott H Nyílt túrák 2002-ben: kérjük a túravezetőket, hogy a következő évre vonatkozó nyílt túra javaslataikat legkésőbb november közepéig adják le Lakatosné Novotny Saroltának! NYÍLT TÚRÁK • november 11, vasárnap: Abaliget vasútállomás - Gubacsos kh. - Szuadó-völgy - r Eger-völgy (15 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 7 órakor. Túravezető: Budai Jánosné. • november 17, szombat: „Skóciai Szent Margit” einléktúra. Útvonal: Mecseknádasd - Réka-vár - Vadászlak - Óbánya - Kisújbánya - Pécsvárad (20 km). Találkozás a mecseknádasdi plébániatemplom előtt 10 órakor (Pécsről elérhető a távolsági buszpályaudvarról 9 órakor induló busszal). Túravezető: dr. Novotny Iván. • november 24, szombat: „Rockenbauer Pál emléktúra". Útvonal: Hosszúhetény -Rockenbauer Pál sírja - Pécsvárad - Hosszúhetény (16 km). Találkozás 9.50-kor a hosszúhetényi kulturháznál (elérhető a Pécsről 9-kor, vagy Komnlóról 9.20-kor induló autóbusszal). Túravezető: Őri Zsuzsanna. • december 1, szombat: Tettye - Misina - Tubes - Remete-rét - Magyarürög (11 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 33-as busz megállójában, 9.00 órakor. Túravezető: Márton Zoltán. r r • december 8, szombat: Ev végi beszélgetés a Büdös-kúti kulcsosházban. Útvonal: Dömörkapu - Stiglicfogdosó - Remete-rét - Büdös-kút - Szentkút (10 km). Találkozás 8.50-kora pécsi főpályaudvar előtt a 34-es busz megállójában. Túravezető: dr. Lakatosné Novotny Sarolta. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással • november 10: Sikonda - Kőlyuk - Petnyák - Meleg-mányi-völgy -Mánfa (10 km). Indulás a 9.20 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. • december 2: Árpád-tető - volt Hársas kh. - Koszonya-tető - Rákos-völgy - Budafa - Kökönyös (11 km). Indulás a 7.30-as pécsi autóbuszjárattal. Túravezető: Müller Norbert. • december 8-9 : Mikulás-túra a Vörösfenyő kulcsosházhoz (10 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi buszjárattal. Túravezető: Pilinger Jenő. Rendezvények • december 8: Mikulás-túra Kisújbányára. A Tolna Megyei Természetbarát Szövetség a hagyományos Mikulás-túráját a kisújbányai kulcsosházhoz szervezi. A túra csillagtúra, szabadon választott útvonallal. A túrázókat 10 és 14 óra között várják a kulcsosháznál, ahol a gyerekeket a „Mikulás” meleg teával, zsíros kenyérrel fogadja (poharat vinni kell!). Csoportok előzetes bejelentkezését Berengyán Károlynál várják a 72/490-584, vagy a 30/9653-426-os telefonszámon. A túrára a baranyai természetbarátokat is szeretettel meghívják. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Apáca u. 2/1. S 72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra). Internet: ww\v. extra.hu/bmtsz.hu E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

MECSEK HÍRADÓ 92. szám 2001. október A TUBESI JÁNOS-KILÁTÓ AVATÁSA 2001. szeptember 15-én, szombaton reggel ünnepélyes készülődés kezdődött a Tube-sen. Elérkezett ugyanis a régóta várt nagy nap: az új János-kilátó avatásának ün-nepnapja. Az 1981-ben lebontott kőkilátó helyére épült új torony az 1995. szeptember 22-iki alapkő¬le¬té¬tel¬től kezdve folyamatosan épült, növekedett, köszönhetően a Tubes Kilá-tó Alapítvány tevékenységének. Végül, közel négy év előkészítő és hat év fizikai munka után – rengeteg akaraterő, kitartás, emberi munka, pénzadomány, támogatói segítség árán – elmondhattuk, hogy "a kilátótorony elkészült, birtokba vehetjük!". A párás, ködös, hideg idő és a szitáló eső ellenére kb. 200-an voltak tanúi városunk e jeles ese¬ményének. Természetbarátok, lelkes turisták, lokálpatrióták, Pécs város ve-ze¬¬tő¬sé¬g鬬nek és az építést segítő támogatóknak képviselői, az alapítvány alapítói, dolgozói, fiatalok és idősek, sőt Komlóról egy autóbusznyi kisdiák gyönyörködhetett – a feltámad erős szél ellenére – a toronyban és figyelhette a színvonalas műsort. Elsőként Sólyom Katalin színművésznő előadásában hallgathattuk meg Lázár Ervin tanul¬sá¬gos meséjét a 365 toronyról és az emberi összefogásról, majd Pál Krisztina segítségével rövid visszatekintés következett a kilátó történetéről 1910-től napjainkig. Városunk egy pol¬¬gá¬rá¬nak, Lénárd Józsefnek gyönyörű verse után kerülhetett sor a János-kilátó hivatalos átadására. Kiss Károly, a Tubes Kilátó Alapítvány ügyvezető elnöke adta át jelképesen a tornyot dr. Ujvári Jenőnek, Pécs város alpolgármesteré-nek. Ezt követően Baronek Jenő, a Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Szövet-ség elnöke, illetve Bóday Miklós, a Mecsek Egyesület tikára kértek szót és nyújtottak át egy-egy emléktárgyat Kovács Szabó Jánosnak, aki időt, pénzt, fáradságot nem kímélve összehangolta az alapítvány tevékenységét, és közel egy évtizedes munká-ját áldozta a nemes cél érekében. Az ünnepélyes átadás után Rozvány György költő-újságírónak, a város és a Mecsek sze¬¬rel¬¬me¬s鬬nek csodálatos költeményeit hallgathattuk a szerző előadásában, végeze-tül pedig támo¬¬ga¬¬tóink hideg és meleg ebéddel, italokkal látták vendégül az emlékeze-tes nap résztvevőit. Pál Krisztina Jánosnak Köszönjük, JÁNOS, hogy itt állunk, Innen a távoli messzeségbe látunk. Kitartó munkádért nagyon szeretünk, Téged János sohasem feledünk! Barátaid  Előző számunkban beszámoltunk a júniusban Aba¬ligeten rendezett két találkozóról. A Ter¬mé¬szetjáró Gyerekek Országos Találkozója (TEGYOT) versenyein 33 csapat, a Ter¬mészetjáró Diákok Országos Találkozója ver¬se¬nyein (TEDOT) pedig 29 csapat vett részt. Az alábbiakban – a rendezőktől kapott ered¬ménylisták alapján – ismertetjük az éjszakai tájékozódási túraverseny, a nappali tájékozódási túraverseny, az elméleti verseny, a Pécs város¬ismereti verseny, valamint az összesített ver¬seny eredményeit. TEGYOT versenyeredmények Éjszakai tájékozódási túraverseny 1. Kerge Zerge, Viktória DSK, Zichyújfalu (Dezső Beáta–Kardos Bendegúz–Lábadi Eszter–Szaniszó Mónika); 2. Gyakorló gyalogkakukk, Gyakorló Ált. Iskola és Gimn., Kaposvár (Faragó Tamás–Terlaky Fanni–Zóka Norbert); 3. Epipactis placen-tina, Kenderföldi Általános Iskola, Komló (Hörnyéki Judit–Hörnyéki Zsófia–Kiss Gabriella) Nappali tájékozódási túraverseny 1. Kerge Zerge, Viktória DSK, Zichyújfalu (Dezső Beáta–Kardos Bendegúz–Lábadi Eszter–Szaniszó Mónika); 2. Crazy Town, Kenderföldi Általános Iskola, Komló (Látrányi Tünde–Horváth Adrienne–Rák Zoltán–Varga Gábor–Antal Zsolt); 3. DI-ÉJ-TÍM, Gyakorló Ált. Iskola és Gimnázium, Kaposvár (Dávid Balázs–Szalai Csa-ba–Waltner Zoltán) Elméleti verseny 1. Kontyvirág, Bem József Általános Iskola, Miskolc (Balogh Kincső–Fejszák Nóra–Kovács Anita–Kuli Ádám–Tarjányi Ágnes); 2. DIÉJ-TÍM, Gyakorló Ált. Iskola és Gimnázium, Kaposvár (Dávid Balázs–Szalai Csaba–Waltner Zoltán); 3. Rohamku-kacok, József Attila Általános Iskola, Budapest (Holló Gábor–Markgruber Balázs–Orbán Csongor–Polyik Endre) Pécs városismereti verseny 1. DIÉJ-TÍM, Gyakorló Ált. Iskola és Gimnázium, Kaposvár (Dávid Balázs–Szalai Csaba–Walt¬ner Zoltán); 2. Gyakorló gyalogkakukk, Gyakorló Ált. Iskola és Gimn., Kaposvár (Faragó Tamás–Terlaky Fanni–Zóka Norbert); 3. Árpád amazonjai, Pest Megyei Úttörők Bakancsos Szakosztálya, Tárnok (Forgács Anita–Kerezsi Szabina–Kovács Borbála–Krutilla Anikó) ÖSSZESÍTETT VERSENY 1. Gyakorló gyalogkakukk, Gyakorló Ált. Iskola és Gimn., Kaposvár (Faragó Ta-más–Terlaky Fanni–Zóka Norbert); 2. Kerge Zerge, Viktória DSK, Zichyújfalu (De-zső Beáta–Kardos Bendegúz–Lábadi Eszter–Szaniszó Mónika); 3. Crazy Town, Kenderföldi Általános Iskola, Komló (Látrányi Tünde–Horváth Adrienne–Rák Zoltán–Varga Gábor–Antal Zsolt); 4. Epipactis placentina, Kenderföldi Általá-nos Iskola, Komló (Hörnyéki Judit–Hörnyéki Zsófia–Kiss Gabriella); 5. Árpád ap-ródjai, Pest Megyei Úttörők Bakancsos Szakosztálya, Tárnok (Béky Renáta–Ficsur Zita–Kiskorkeny Alexandra–Kovács István–Szőnyi Orsolya); 6. Kopogó szelle-mek, Deák Ferenc Általános Iskola, Szentes (Dávid Ferenc–Hankó György–Molnár Ilona) TEDOT versenyeredmények Éjszakai tájékozódási túraverseny 1. (El)veszettek, Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár; 2. Szenderek, Viktória DSK, Zichy¬újfalu; 3. Fürgerókalábak, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép-iskola, Székesfehérvár Nappali tájékozódási túraverseny 1. (El)veszettek, Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár; 2. Szenderek, Viktória DSK, Zichyújfalu; 3. CSEF, Radnóti Miklós Gimnázium, Szeged Elméleti verseny 1. Sastojci, Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár; 2. Havasi gyopár, Budapesti Diák Sportszövet¬ség; 3. Szenderek, Viktória DSK, Zichyújfalu Pécs városismereti verseny 1. Sastojci, Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár; 2. (El)veszettek, Táncsics Mi-hály Gimnázium, Ka¬¬posvár; 3. Szenderek, Viktória DSK, Zichyújfalu ÖSSZESÍTETT VERSENY 1. (El)veszettek, Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár; 2. Szenderek, Viktória DSK, Zichyújfalu; 3. Sastojci, Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár; 4. Filudzsi Palival, Vajda János Gimnázium, Keszt¬hely; 5-6. (holtversenyben) Fürgerókalá-bak, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szak¬kö¬zép¬is¬kola, Székesfehérvár, Havasi gyo-pár, Budapesti Diák Sportszövetség  Az év legemlékezetesebb túrája Augusztus 18-án reggel a pécsi autóbusz pályaudvaron az orfűi járat megállójában sokan vártuk a túra kezdetét. A túrát, amely így volt meghirdetve: "Barangolás a Szuadó-völgyben – barlangászat – (lemehetünk egy barlangba)". Lementünk! Igaz, csak kilencen a csoportból; volt, aki megfelelő ruha és egyéb híján már a bejárat előtt úgy döntött: maradok! Kap¬tunk pótruhát, kesztyűt, és természetesen sisakot, lámpával felszerelve – "oda-lent mindkét kezetekre szükség lesz!". (Én naivan két elemlámpát is csomagoltam!) Az egyik barlangász néhány szóban elmesélte a barlang feltárásának történetét, amíg társa lement az ajtót kinyitni. A barlangot jelenlegi hosszában ez év tavaszán tárták fel. Nagyon szép élő cseppkőképződményeket látni, különösen érdekes a nagy vörös cseppkő. Bár a barlang járatai meglehetősen nehezen járhatók, de a látvány megéri. Megérte! Amikor az ajtó kinyitását követően Gábor visszatért, nagyon meglepődtünk: nyakig sáros volt, pedig csak az ajtóig ment! Végre elérkezett az indulás, kettesével – egy barlangász és egy túrázó – párban indultunk lefelé. – Mindig figyeld, amit én csiná-lok, és próbálj ugyan¬úgy mozogni! – tanácsolta kísérőm. A bejáratot megpillantva tudtam, csak akkor tudom kö¬vet¬ni, ha valóban pontosan úgy haladok, ahogy ő. A szűk, alig fél méter széles háromszög alakú bejáratot követően azonnal oldalra fe-küdtünk, és teljes hosszban elnyúlva becsúsztunk a járatba. Ahol kicsit magasabb volt, lehetett "törpe járni", esetleg négykézláb haladni, de leg¬¬inkább hason vagy háton csúsztunk-mász¬tunk. Közben meg-megálltunk megcsodálni egy-egy különlegesebb cseppkövet, mert látnivaló volt bőven. Kisebb-nagyobb cseppkőkép¬¬ződ¬¬¬mé¬nyek, melyekre haladás közben nagyon kellett vigyázni, nehogy megsérüljenek. Csúsztunk-másztunk, létrák sora következett, a falon mellettünk légvezeték futott a m鬬lyeb¬¬ben fekvő részekre. – A légvezetékbe lehetőleg ne kapaszkodj, a létra utolsó foka után oldalra lépj ki, de vigyázz, mert melletted balra csak mélység van! – irányított közben a kí¬s鬬rőm. Nemigen hittem volna, hogy ilyen nehéz és izgalmas utat egyszer bejárha-tok, mert itt nem volt "kiépített" út, világítás, csak azt láttuk, amire a sisaklámpával rávilágítottunk, és csak akkora hely volt, hogy épp elfértünk. Aztán leértünk az első nagyobb terembe, ahol már kényelmesen meg lehetett állni. Itt meg¬vár¬tuk a mögöttünk haladó párost; ahogy megérkeztek, megbeszéltük, hogy meglepjük a többieket, akik jóval utánunk indultak, és egyben élvezzük a barlang sehol másutt nem ta¬¬pasz¬¬¬¬¬talható csendjét és sötétjét. Valamennyien lekapcsoltuk a lámpáinkat, és vártunk. Szinte kéz¬¬zel fogható sötétség és csend vett körül, amit csak a lehulló vízcseppek koppanása tört meg. Egy kb. 2-3 m hosszú agyag szűkületet leküzdve eljutottunk a végállomáshoz, a nagy vörös csepp¬¬kőhöz, mely a nevét mére-téről és színéről kapta. Valóban gyönyörű látvány volt ez a hatalmas képződmény. Milyen kicsik vagyunk mi itt, ahol minden több millió éves! Sajnos elérkezett a visszaindulás ideje. Most jött a neheze: lefele segített a gravitáció, csúsztunk a lejtőkön, segített a létrákon. A barlang mélysége függőlegesen kb. 50 méter, de mi ezt úgy 150 méternyi kanyargó ösvényen tettük meg, háton, vagy hason szánkázva a finom agyaggal borított köveken. Felfelé már nehezebb volt. Elől halad-tam, és bizony egy-egy létra vagy szűkület után hátra szóltam: Gábor, most merre, mert én itt nem látok sem¬¬mi¬¬lyen használható rést!? – Fordulj balra és csússz be oldal-ra az ott lévő hasadékba! Ma¬¬gam sem akartam elhinni, hogy itt lefele elférünk, de tényleg ott fut a légvezeték! Aztán egyre büsz¬¬kébben másztunk, és próbáltuk mutat-ni: tanultunk valamit! – Kiszálltam – szóltam le egy-egy leküzdött létre tetejéről (úgy barlangászosan). Aztán lihegve, térddel-könyökkel másztuk meg az utolsó métereket, s nyakig sárosan, de elégedetten értünk a felszínre. Nem lehet elmondani, milyen furcsa érzés volt újra fent. Ott álltunk a bejárat előtt sárosan és pillanatok alatt izzadtan. És nagyon sajnáltuk, hogy vége a túrának, mert ilyen fantasz¬tikus dolgot még nem éltünk át! Csak biztattuk a másodikként induló csoportot: ne foglalkoz¬zanak azzal, hogy milyen sárosak vagyunk, az élmény, a látvány megéri ezt a talán soha vissza nem térő lehetőséget! Mihovics Gaby  Hordások a Fátrában A húsz személyes mikrobusz ügyesen vette a kanyarokat végig a Vág völgyében. A Ko¬má¬romi Erődtől indultunk és minden útba eső várat felkeresve érkeztünk Tercho-vába, a Kis-Fátra központjába. A sebesen zúgó patakok oldalai színes szalagokkal voltak díszítve. A sö¬tét¬¬¬zöld hegyekre a kék ég támaszkodott, és a fehér mészkőszik-lák kíváncsian néztek le a völ¬¬gyekbe. Kis buszunk tovább haladt felfelé a szűk völgyben, ahol kéken és zölden csil¬lo¬gó patak vize zuhogott a sziklák között. Geren-dákból épített szép házak simultak a szik¬¬lák tö¬véhez, mindegyiken Szűz Mária szob-rokkal. A Boboty szoroson túljutva hamar elér¬¬tük szál¬láshelyünket, a Chata Pod Sokolim épületét, ami a hegy alatt épült egy szép he¬¬gyi tisz¬tás¬on, melynek két olda-lán sífelvonó látható. Kő alapra épített kétszintes, tetőtér be¬épí¬tésű szálloda. Szépek a szobái és a kilátás is pazar minden ablakból. Csodálatos hely a tú¬rá¬zásra és télen a síelésre. Pályáit, ha szükséges, hóágyúkkal tudják megfelelő állapotúvá tenni. Tervezett túráink csodálatosak voltak, ami köszönhető a gondos tervezésnek, a gyö-nyörű he¬¬gyeknek és a kiváló időnek. Jártunk vízesésekkel tarkított szűk völgyekben, virágoktól pompázó réteken és meredek sziklafalakon. Megmásztuk a Kriván csú-csait és a Rozsutec mészkőszikláit, közelről éreztük, amint csúcsára araszolva érdes szikláiba kapaszkodtunk. Kipróbáltuk a sífelvonót, ahonnan egyre jobban kitárult a táj, és még izzadnunk sem kellett érte. A menedékházakban a túrajelentőkre szép bélyegzőket nyomtunk, és ittuk az izzadságcseppeket pótló finom söröket. Terchován a templom előterében faragott mozgó életképekben gyönyörködtünk. A jelenetek bemutatták a Biblia és a hegyi falu életét. Sokáig nézegettük ezt a csodálatos munkát. Sajnos gyorsan teltek a napok, pedig minden percet kihasználtunk, hogy minél többet láthassunk ebből a csodálatos tájból. Mint általában a magasabb hegyek között, a hegyet járó emberek itt is üdvözölték egymást, és szó nélkül állt félre az, aki előnyö-sebb helyet talált erre. Az emberek kedvesek voltak mindenütt, amerre jártunk. Hazafele utunk során még megnéztünk néhány várat és apátságot. A határátkelők-nél lévő kisebb kellemetlenséget leszámítva minden nagyon jó volt. Mindent köszö-nünk a szer¬ve¬¬¬zők¬¬nek és mindazoknak, akik tudásukkal, felkészültségükkel, nyelvtu-dásukkal segítették „pihenésünket”. Minden természetet szerető társunknak őszintén ajánljuk baran¬golásra ezt a csodálatos vidéket. Baumann József  Tatabánya és környéke Kis csapatunk, a Felhőtlenek 2001 májusában a Gerecse és a Vértes hegység meghó-dítását tűzte ki célul. Hat napon át tűző napon, de néha szemerkélő esőben jártuk az erdőt, róttuk a kilométereket. Vonattal érkeztünk Tatabányára – szálláshelyünkre –, ahol a délutánt városnézéssel és bevásárlással töltöttük. Így megnéztük a város fölött magasodó Kőhegyet, a 100 éves Turul szobrot, valamint a Szelim-barlangot, amely a kőkorszaki ember egyik lakhelye volt. Más¬¬nap Vértessomlóra utaztunk. A piros sáv jelzést nyugat felé követve a majki erdőn át értünk a majkpusztai műemlékegységhez. Idegenvezetővel bementünk a Kamalduli Remeteség Múzeumába. Tizenhét remetelak, cella található a múzeum területén. Az egyik cellát bemutatták, amely az itt lakott remeték életmódját ábrázol-ta. A remeteséghez tartozó dísz¬¬terem csodálatos freskókkal díszített, amelyek szintén a kort, az itt lakók életmódját ábrázolták. A templom órája negyedóránként csodála-tos hangjátékkal örvendeztetett meg ben¬¬¬nünket. 100 lépcsőn mentünk fel a torony-ba, ahonnan csodálatos kilátás volt Orosz¬lány¬ra, valamint a gesztesi vár körvonalai is fellelhetők voltak. A műúton kb. 2 kilométert megtéve, majd a sárga sáv jelzést követve változatos erdőkön át, fel¬¬¬¬felé haladó úton kapaszkodtunk a gesztesi várhoz. Sok látogatója volt ekkor a szépen helyre¬¬állított várnak, főleg németek. A panoráma megtekintése után a gesztesi kőfülke mellett, kanyargós úton értünk le Várgesztesre. A szépen rendezett és virágos környezetben lévő templom megtekintése után jól elfá-radva, busszal utaztunk vissza szálláshelyünkre. Harma¬¬¬dik nap Vértesszőlősre utaztunk. Előbb megtekintettük a falu 200 éves temp-lomát, majd felfelé menetben értünk a vértesszőlősi előember telepre. Itt megnéztük a szabadtéri múzeu¬¬¬mot. Samu, az előember állítólag Budapesten van állagának megóvása érdekében. A piros sáv jelzést követve virágos réten, majd felfelé menet-ben szerpentines, kanyargó úton haladva koptattuk a kilométereket. A baji vadász-házat érintve véletlen folytán rátaláltunk az 1200-as években itt állt település temet-kezési helyének emlékére nemrég épített emlékműre. Jól látszottak a hely valamikori kerek templomának körvonalai is. Műúton, igen melegben értünk a Tatára vezető műútra, melyen mintegy 2 kilométert megtéve az agostyáni arborétumhoz értünk. 1955-ben telepítették, és olyan fenyő-fákkal ül¬¬tet¬¬ték be, amelyek hamar nőnek és bányafának megfelelők. A bányászat a környéken leállt, így a fenyőtelep és a benne lévő tavak a nagyközönség gyönyör-ködtetését szolgálják. Tatán az Eszterházy kastélyt, a tavakat és a kálváriát néztük meg, majd meredek szikla¬töm¬¬bökön ereszkedtünk le a szabadtéri geológiai bemutatóhoz. Túránk negyedik napján a Várgesztesen átvezető kéktúrát követve, esős időben előbb a Mátyás-kutat, majd a Szarvas-kutat érintettük. Itt a kút fölötti területen sok-sok kucs¬¬ma¬¬¬gom¬¬¬bát szedtünk, amiből este levest főztünk. Felkapaszkodtunk a nehe-zen megközelíthető Vitányi várhoz. Felmenni még csak ment, de lemenni életveszé-lyes volt. Örültünk, amikor a romok görgeteges köveit elhagyva az erdei talaj adott biztonságot részünkre. Innen gyalog foly¬¬tat¬tuk utunkat Tatabányáig. Utunk során a legnagyobb kihívás az volt, amikor Oroszlány és Pusztavám között tettük meg a kitűzött útvonalat. Oroszlányban nagyon nehezen találtunk rá a piros sáv jelzésre. Min¬¬denki segíteni akart, de nem értették meg úti célunkat. A megkérde-zett erdész is óva intett, hogy jelzett úton menjünk, és inkább ajánlotta az erdei mű-utat. Szemerkélő esőben mégis csak rátaláltunk a jelzésre, majd azt követve több bányató mellett haladtunk el. Rátértünk a zöld jelzésre, és az erdei műutat elhagyva megtaláltuk a romjaiban heverő Gerencsér-várat. Az útjelzésekkel ezen a túrán nem volt szerencsénk. Más volt a térképen feltüntetve, és más volt a fákra festve. Nem volt elég a kilométereket róni, még az útjelzések is elbizony¬ta¬¬la¬¬ní¬tot¬¬tak bennünket. Elég sokat mentünk, amikor megpillantottuk a ma is szenet szállító szala¬¬got, s most már tudtuk, hogy annak közelében megtaláljuk a vértesszentkereszti apátság rom¬jait. Csodálatos látvány fogadott bennünket, amikor a romokhoz értünk. A templom oszl¬¬opai ma is jórészt megvannak, de más részek falmaradványai is fellelhetők. Úgy hallottuk, felújítják, és múzeumként fog üzemel-ni. A Márkus-hegyi szállítószalag mellett mentünk el, ahol félő volt haladni, ezért előbb akác¬erdő¬ben, majd országúton – tikkasztó hőségben – értünk Pusztavámra. Félelme-tes felhők gyülekeztek közben, melyekből vihar, felhőszakadás keletkezett. Mi már egy cukrászdában vár¬¬hattuk meg annak elvonultát, majd buszra szállva utaztunk Tatabányára. Ha¬¬todik nap délelőttjén még elmentünk megnézni a Záray–Vámosi házaspár nyug-vóhelyét, majd délután – sok-sok élménnyel gazdagodva – utaztunk haza. dr. Koncz Eszter BOGÁRLESEN A lemenő nap vörösre festi a felhők habos csipkéit a Bodó-hegy felett. Kellemes a levegő, szellő sem lebbenti a fák leveleit az erdei tisztáson. Ülünk az új erdei asztalnál és nézegetjük a tűzrakóból felszálló füstcsíkokat és vörös lángnyelveket. Az éjszakai madarak éppen váltják nappali barátaikat, és hangjuk megtölti az erdőt. Denevérek cikáznak a tisztás felett és igyekeznek minél előbb megtölteni éhes pocakjaikat. Na-gyot pattan egy fahasáb és a meleg levegő ezernyi vörös csillagot repít az ég felé. Türelmetlenül várjuk kis világító barátaink megjelenését. Tekintetünk a sötétebb bokrok alját fürkészi, de sehol egy világító pontocska. Minden év június végén meg-jelennek a szentjánosbogarak, melyek parányi fényeikkel még hangulatosabbá te-szik az éjszakai erdőt. Már a hold is felkelt és hizlalja fehéredő pocakját. Az asztalon lévő üvegpohárban vörösbor csillog a tűz lángjánál. Egyre jobban sötétedik, és mi egyre türelmetlenebbül várjuk az éjszakai „lámpásokat”. – Nézd, ott egy! – mutat Ági a fiatal erdő felé. A vékony fatörzsek között észreve-szem a zöldes-fehéres fényű kis bogarat. Repült felénk és fényét kapcsolgatva eltűnt az aljnövényzet sűrű fűszálai között. Újabb bogarak tűnnek elő és fényükkel szipor-káznak az egyre sötétebb erdőben. Mindkettőnk szívét öröm tölti el, hogy látjuk őket. Az égen kipat¬tan¬tak a csillagok és a csillagképek is a helyükre kerültek. Két mogyorós pele rikoltozik az öreg tölgyek lombjai között, megzavarva a csendes erdei idillt. Lámpás bogaraink egészen közel szállnak hozzánk, és a fűszálakra, levelekre tele-pedve csillognak felénk. Párzási időszakuk van, és párjuk meglelésében segít parányi lámpásuk. A Bodó-hegy fekete tömege lomhán terül el a völgy túloldalán, madarak keresik társukat a sötét éjszakában. Az izzó parazsakra öntött víz sziszegve fehér párát lövell a csillagos ég felé. Még egyszer körbenézünk a tisztáson, elbúcsúzva kedves barátainktól, majd az im-bolygó gyertya fényénél megágyazunk és álomra hajtjuk fejünket. Baumann József Olvastuk... MOUNT EVEREST HEGYISPORT ÉS TÚRAMAGAZIN A fenti címmel új turisztikai kiadvány kerül forgalomba 2001. október 1-jétől, mely minden hónap első hetében jelenik meg. Témák az 52 színes oldallal megjelenő új-ságból: hegy- és falmászás, túrázás, turisztikai programok, vadvízi evezés, expedíci-ók, hegyek és barlangok, mountain byke, sportszerteszt. Előfizethető a Kornétás Kiadónál (1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D; tel./fax: 1/359-1964, 359-6461). ********** 2002. ÉVI NYÍLT TÚRA PROGRAM Kedves Túravezetők! Munkátoknak köszönhetően az idei évben is jól sikerültek a nyílt túrák (és remélhetőleg a hátralévő időszakban is sikeresek lesznek). Gondolom, mind¬annyian átérzitek, mennyire fontos ez a tevékenységünk, hogy alkalmat teremt-sünk bárki¬nek, hogy velünk élvezhesse a természetben való gyaloglás, túrázás örö-meit. Közeledik az év vége, szeretnénk összeállítani a jövő évi nyílt túra progra-mot. Kérünk minden túravezetőt, hogy tervezzen meg egy túrát olyan útvonalra, amelyen szívesen jár, és másokkal is szívesen megismertetné azt. A túraterveket kérjük november elejéig leadni (útvonal, tervezett időpont). Fáradságotokat előre is köszönjük! dr. Lakatosné Novotny Sarolta HÍREK • Papi pipa 30 teljesítménytúra: szeptember 22-én hetedik alkalommal rendezte meg a Dél-Zselic Természetbarát Klub a "Papi pipa" teljesménytúrát, ezúttal is új útvonalon. A résztvevők Abaliget vasútállomásról indultak, és Hollófészek – Alsó-kövesd – Felsőkö¬vesd – Szabás – Horváthertelend – Ibafa – Korpád útvonalon mentek Bükkösdre. A táv 34 km volt, a túrán 153-an indultak, közülük tíz kerék-páros. Egy kivétellel valamennyien teljesítették a távot. • Megváltozott az "elSant Őszi Kupa" időpontja! A munkanap-áthelyezés miatt az eredetileg tervezett november 27-iki időpont november 28-ra, vasárnapra mó-dosult (lásd: rendezvények). • Új szálláshely a Dél-Zselicben: a Szigetvár melletti Csertőn megnyílott a Festetich Panzió és Lovarda, 56 férőhellyel, 2-8 ágyas szobákkal, konyhával, társalgóval, étkezővel. Igény esetén étkezést is biztosítanak. Csoport esetén szállásdíj 900 Ft/főtől. Szállásrendelés a 73/344-425, ill. a 30/407-5710 telefonszámon. NYÍLT TÚRÁK  október 6, szombat: Zobákpuszta – Püspökszentlászló – Pusztabánya – Zobák-puszta (12 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron, 8.45 óra-kor. Túravezető: Szecsődi Imre  október 13, szombat: Boda – Fúrós-kút – Petőcz – Kővágószőlős (16 km). Ta-lálkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron 8.15-kor. Túravezető: Bau-mann József.  október 20, szombat: Dömörkapu – Zsidó-völgy – Meleg-mány – Dömör-kapu (18 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt, a 35-ös busznál 7.50-kor. Túravezető: Korb György.  október 23, kedd: "Takács Gyula emléktúra". Útvonal: Hősök tere–Tripammer-fa–Büdös-kút–Éger-völgy (16 km). Találkozás a pécsi főpályaud-var előtt a 31-es busz megállójában, 8.00 órakor. Túravezető: Becze László  október 28, vasárnap: Bükkösd – Gorica – Kán – Képespuszta – Abaliget (17 km). Talál¬ko¬zás a pécsi főpályaudvar csarnokában, 7.00 órakor. Túravezető: Sánta Lászlóné  november 4, vasárnap: Katalinpuszta – Bisse – Kopácsi-hát – Máriagyűd – Harkány (15 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 7.15-kor. Túravezető: Korb Györgyné. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással • október 7: Szászvár – Kantár-hegy – Gyilkos-tó – Somlyó – Vörösfenyő kh. – Máré csárda (17 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi buszjárattal. Túravezető: Né-meth Katalin • október 13: Családi túra: "Az őszi erdő szépségei". Útvonal: Hosszúhetény – Zengő – Püspökszentlászló – Zobákpuszta (9 km). Indulás 8 órakor a hosszúhe-tényi buszjárattal. Túravezető: Rácz Jánosné • október 21: túra a pécsváradi leányvásárra. Rövid túra: Hosszúhetény – Dom-bay-tó – Pécsvárad (10 km, túravezető: Kuizs Sándorné); hosszú túra: Hosszú-hetény – Püspökszentlászló – Hárs-tető – Kisújbánya – Somos-hegy – Réka-völgy – Pécsvárad – Dombay-tó – Hosszúhetény (22 km, túravezető: Őri Zsu-zsanna). Indulás 8 órakor a hosszúhetényi buszjárattal • október 27-28: túra a Vörösfenyő kulcsosházhoz. Útvonal: Máré csárda – Má-ré-forrás – Akai-tető – Vörösfenyő kh. – Máré csárda (12 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi buszjárattal. Túravezető: Németh Margit • november 4: séta a mecsekpölöskei tóhoz. Útvonal: Mecsekfalu – Mecsekpölös-ke – Kört¬vélyes (7 km). Indulás a 8.30 órai körtvélyesi buszjárattal. Túravezető: Kuizs Sándor RENDEZVÉNYEK  október 6: „Szent Imre 20” teljesítménytúra (Villányi-hegység). R.: Szent Imre Iskola Sportkör, Siklós. Rajt: Máriagyűd, templom alatti borozó, 7.30–9.00. Nevezési Díj: 300 Ft/fő. Információ: Pálinkás István, tel.: 72/497–356.  október 23: "Éger-völgy 40, 20, 10" teljesítménytúrák. R.: Magyar Vándorok Tel¬je¬sít¬mény¬¬túrázó Egyesülete. Rajt: Éger völgy, Teca mama kisvendéglője (40 km: 6.00-8.00; 20 km: 8.00-10.00); ill. Éger-völgy, tó mögötti tisztás (10 km: 8.00-12.00). Nevezési díj: 350 Ft (40 km), 250 Ft (20 és 10 km). Információ: Jávor Zoltán, tel.: 30/241-8522.  október 28: "elSant Őszi Kupa" tájékozódási túraverseny, Pécs, Pécsbánya-Ezeréves. R.: Ba¬¬ra¬nya M. Természetbarát Szövetség, Pécsi Orvos EÜ Sportkör, elSant Bt. Rajt: Pécs¬bánya¬te¬lepi Általános Iskola, Pécs, Gesztenyés u. 17 (megközelíthető a 40-es jelzésű autóbusszal). Rajt¬idő: 7.00-10.00. Nevezés 2-4 fős csapatokkal október 17-ig a következő címen: Benczes Gábor, 7636 Pécs, Visnye Ernő u. 12, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Információ: Benczes Gábor, tel.: 72/448-596.  november 3-4: "Mecsek éjszakai" és "Esti Mecsek" teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület. Távok: 37, ill. 16 km. Rajt: Pécs, Éger-völgy, Teca mama kisvendéglője, 18.00-19.00 (Esti Mecsek); 18.00-20.00 (Mecsek éjszakai). Nevezési díj: 200 Ft (Esti Mecsek), ill. 300 Ft (Mecsek éjszakai). Információ: Szabó László Attila, tel.: 72/226-315 (este).  november 3: Pécs Városismereti Verseny. R.:Pécs V. Természetbarát Szövetség. Rajt: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma (Pécs, Széchenyi tér 11), 7.30-9.00. Cél ugyanott. Kategóriák: felnőtt-családi, középiskolás, általános iskolás. Nevezés 2-4 fős csapatokkal. Nevezési díj: csapatonként 200 Ft (érvényes MTSZ igazolvánnyal 100 Ft). Előzetes nevezés október 31-ig írásban: Pécs Városi Természetbarát Szövet-ség, 7624 Pécs, Ifjúság u. 5/b, vagy telefonon Strasser Péternél (munkaidőben: 72/481-961, este: 72/256-508). Helyszíni nevezés korlátozott számban.  november 4: Baranya megyei kulcsosházkezelők tanácskozása. R.: Baranya Megyei Termé¬szet¬ba¬rát Szövetség. Helyszín: Fehér-kúti kulcsosház, 10.00 óra. In-formáció: Baronek Jenő, tel.: 72/259-345. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség el-nöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Apáca u. 2/1.  72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra). Internet: www.extra.hu/BMTSZ E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

MECSEK HÍRADÓ 91. szám 2001. szeptember KITÜNTETÉS A Magyar Természetbarát Szövetség elnöksége a „Természetjárás fejlesz¬té¬séért bronz fokozat” kitüntetésben részesítette Strasser Pétert (Dél-Zselic Ter¬¬mészetbarát Klub), melyet szeptember 22-én Dobogókőn, a Természetjárók Napja ünnepségén adnak át. A kitüntetéshez gratulálunk, és további ered¬mé¬nyes munkát kívánunk! Megváltozó turistajelzések a Mecsekben Amint arról már hírt adtunk, 2001-ben és 2002-ben jelentős útjelzés-változtatásokra kerül sor a Mecsek turistaútjain. Mi indokolja ezeket a változásokat? A Mecsek jelenlegi turistaút-hálózatának jelzésrendszere a valamikori számokkal jelölt utak „megszínezésével” alakult ki (az átállást megkönnyítendő, évekig a szá-mokat és a színeket együtt alkalmazták: P sáv – 1-es, S sáv – 2-es stb.). Az egyes útvonalaknak ily módon adott jelzések formája (sáv, négyzet, kör stb.) azonban sok esetben nem egyezett azok tartalmával. A túravezetői tanfolyamokon már alapfo-kon tanítják, hogy – elvileg – melyik forma milyen tartalmat jelent: háromszög – csúcsra, kilátópontra vezető út, négyzet – turistaházhoz, lakott területre vezető út stb. Ezeket a jelentéseket – a felfestett jelzések méreteivel, elhelyezési sza¬bályaival együtt – a Magyar Szabványban is rögzítették (a Magyar Szabványügyi Hivatal 1988. február 8-án jóváhagyott rendelete alapján a szabvány 1988. május 1-jén lépett hatályba). Ennek megfelelően az ország több hegységében az 1990-es években át-alakították, és a szabványhoz közelítették a turistajelzéseket. A Mecsekben ez idáig ez nem történt meg. Mondhatni persze, hogy senkit sem zavart ez, a turistának végül is mindegy, hogy zöld kör vagy sárga háromszög vezeti el az úti céljához. Az Ifjúsági és Sportminiszté-rium 2001-ben azon¬¬ban pályázatot írt ki a turistautak jelzéseinek felújítására, s en-nek keretében a mecseki jelzések felújítását is támogatják. Ennek feltétele viszont a jelzéseknek a szabványhoz való iga¬¬zítása. Így – több magyarországi hegység után – a Mecsekben is sor kerül erre az át¬ala¬kí¬tásra. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség az új jelzések felfestését összehangolja a 2002 ta¬¬va¬¬szára tervezett új Mecsek turistatérkép, valamint a szintén 2002-re terve-zett új Mecsek útikalauz megjelenésével. Így a természetjárók egyszerre jutnak az új információkhoz a térképen, a könyvben és a terepen egyaránt. A változások során megszűnnek a szabványtól jelentősen eltérő jelzések (pl. a néhány km hosszú „sáv” jelzések, mint a Patacs – Jakab-hegy, vagy a Dombay-tó – Zengő nyereg; a völgyben végigvezető „háromszög” jelzések, mint a Lóriba vezető zöld háromszög stb.); a leágazó utak színjelzései pedig igazodnak azok¬¬¬¬¬hoz az utakéhoz, amelyekből leágaz-nak, vagy amelyekbe beágaznak. A változások során lehetőség nyílik kisebb útvo-nal-korrekciókra, illetve néhány esetben sor kerül az évek során járhatatlanná vált útszakaszok megszüntetésére, illetve áthelyezésére. Ezek a változások nem jelentő-sek. A legfontosabb „újdonságok”: a Dél-dunántúli Piros Túra Dömörkapu – Petőc közöt-ti, je¬len¬leg piros négyzettel jelzett szakasza is piros sáv jelzést kap, így végre Szek-szárdtól Sió¬fokig ez a jelzés vezet végig az útvonalon. A másik, hogy néhány módosí-tással összeköthető a je¬¬len¬¬leg a Nyugati- és a Keleti-Mecsekben egymástól külön-külön futó hᬬrom, zöld sáv jel¬zé¬sű turistaút, és kialakítható egyetlen zöld sávval jelzett útvonal, ami „Me¬¬¬cseki Zöld Túra” nevet visel majd, és a hegység „saját” hosz-szú turistaútvonala lesz. (A to¬¬váb¬¬¬¬biakban erre szervezhető túramozgalom vagy telje-sítménytúra is). A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra mecseki szakaszát, és a Dél-dunántúli Piros Túra mecseki szakaszát – a fentebb említetten kívül – semmilyen változás nem érinti. A jelzésfestéseket elkezdtük, és folyamatosan végezzük. Kérjük a programszervező-ket (itt elsősorban a teljesítménytúra-rendezőkre gondolunk), hogy a rendezvények előtt az útvonalakat egyeztessék Strasser Péterrel (Nyugati- és Közép-Mecsek), illetve Király Lászlóval (Keleti-Mecsek), hogy az útvonalat esetleg érintő új jelzéseket felfes-tették-e már. Még egy fontos információ: az eddigi Mecsek térkép továbbra is hasz-nálható, ugyanis az utak kiindulópontjainál, illetve az útkereszteződéseknél látható-ak a régi jelzések is, fekete X-szel („törlőkereszt”-tel) áthúzva, így beazonosíthatóak az útvonalak a még forgalomban lévő térképeken is. Az „átmeneti” időszakra, az új térkép megjelenéséig és a festési munkák befejezéséig kérjük a természetjárók türelmét. Jövőre már megújult, szép utakon túrázhatunk. Strasser Péter  IN MEMORIAM... Gergyesi Tibor (1922–2001) Nagy szomorúsággal kísértük utolsó útjára július 16-án kedves barátunkat, a min-denki által szeretett Lucu bácsit. Ismét eltávozott közülünk egy régi, igazi természet-barát. Lucu bá a természet, a kirándulás iránti szeretetet édesapjától örökölte, amit az isko-la, a cserkészet tovább mélyített benne. A háború utáni három éves kényszerű „tár-sasutazásból” visszatérve tovább folytatta a csavargást szeretett Mecsekjében. Az ötvenes évek elején csatlakozott a Pécsi Vörös Meteor Sportkörhöz, melyhez haláláig hű maradt. A ter¬¬mészetjárás minden ága érdekelte, szeretett túrázni, sok hegység- és városismertető ver¬¬se¬¬nyen vett részt és ezek szervezéséből is kivette részét. A magas-hegyek szeretete vitte a Magas-Tátra és a Szlovák Paradicsom útjaira sok éven át. Segítőkészségére és pontosságára min¬dig számíthattunk. Több évtizeden át intézte a Baranya Megyei Természetbarát Szö¬¬vet¬¬ség gazdasági ügyeit. A püspökszentlászlói Bazsarózsa kulcsosház szinte elkép¬zelhetetlen volt nélküle, amíg a betegség nem kezdte ki egészségét. A természetbarát moz¬galomban ki¬fej¬¬¬tett több évtizedes tevé-kenységéért elnyerte a Meteor Szövetség „Hattayer Béla” díját is. Most családoddal, feleségeddel együtt, akik lehetővé tették, hogy oly sokat velünk lehess, fájó szívvel búcsúzunk Tőled, Lucu bá; emlékedet megőrizzük, példádat kö-vetjük. Isten veled! dr. Gundrum Károly Eperjesi Ernő (Az alábbi, Őri Zsuzsanna által írt búcsúztatót a temetésen Király László mondta el) Tisztelt és szeretett Ernő bácsi! Nem búcsúzni jöttünk, csak az együtt töltött szép napok maradandó perceit felidézni. N鬬hány napja a Börzsöny csúcsairól csodálhattuk a gyönyörű tájat. Te már egy ideje nem húzhattad fel a sok kilométeren át koptatott bakancsodat, nem vehetted kezed-be az el¬ma¬rad¬ha¬tatlan túrabotodat, mégis velünk voltál. Helyetted is jártuk az erdei utakat, figyeltük a ter¬¬m鬬szet csodáit, néztük a fiatal csemetést, a sudár bükköst, a tekintélyt parancsoló tölgyeket és azokat a korhadt, töredezett ágú faaggastyánokat, melyeknek egykor dús, árnyat adó lomb¬¬koronája alatt megpihenhetett a fáradt ván-dor. Azokat, amelyek tanúi voltak több nem¬¬ze¬dék felnövekedésének, hosszú ideig ellenálltak esőnek, szélnek, fagynak. Ma már meg¬fᬬrad¬va, viharverten, de mégis büszkén kapaszkodnak gyökerük utolsó erejével abba a földbe, amely kezdettől az életet jelentette számukra. Drága Ernő bácsi! Most fáj a hiányod, szemünkben könnycseppek csillognak, de mégsem búcsúzunk Tőled! Velünk leszel, ha a Csurgó szikrázó jégcsapjaiban, a Me-legmányi-völgy vízesésében, vagy a Zengőről elénk táruló Mecsek szépségében gyö-nyörködünk, ha halljuk az erdei patakok csobogását, a madarak énekét vagy a szél zúgását a fák között. Velünk leszel, ha az általad is szeretett kulcsosházunknál merí-tünk a bográcsban főtt krumpli¬papri¬kás¬¬ból. Mert tőled megtanultuk a természet sze-retetét, a túrázás sejtelmeit, a szolid humort, a pontosságot, a kötelességtudatot, a szerénységet és az őszinte emberi tiszteletet. Több évtizeden át vezettél bennünket a túrautakon, részt vállaltál az utak festésében, kar¬¬ban¬tar¬¬tá¬sában. Rendezgetted a szakosztály életét, kitartóan dolgoztál értünk. A természetjárás fontos része volt életednek. Most Te kapsz szívünkben egy csöndes kis zugot, ahol meg¬őriz¬het¬jük személyed, szelíd hangod, arcod vonásait. Mindig ben-ne leszel a tavaszi rügy¬fa¬ka¬dás¬ban, a nyári nap felkelő sugarában, az őszi erdő ezer színében, a havas táj tiszta csendjében. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, a Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesü¬¬let és valamennyi turista nevében köszönjük, hogy voltál és vagy nekünk. Akit szeretünk, azt soha nem felejtjük el és akit nem felejtenek, az örökké él. Hamar Győzőné El¬¬¬utazott örökre túratársunk, Hamar Győzőné, Gizike. Mindig szeretett utazni, hisz bejárta a fél világot, s szombatonként szeretett Mecsekjét velünk, keresztül-kasul. 2001. április végén – halála előtt egy héttel – még együtt túrázott velünk a Hosszúhe-tény és a Dombay-tó közötti útszakaszon. Gyönyörű, napsütéses idő volt, amikor fölfelé kapasz¬¬¬kod¬¬tunk a Hosszúhetény fölött lévő Nagymezőre. A látvány, ami fo-gadott, lenyűgöző volt: a bánáti bazsarózsa, a tavaszi hérics, a zergevirág és még számos védett virág pompázott sokszínű¬ségével és finom, alig érzékelhető illatával. A virágzó galagonyabokrok között a zöld szín számtalan árnyalata volt látható, köz-tük a bazsarózsa, a hérics és a zergevirág finom színei. A Nagymező bozótos területére belépni könnyű, de onnan kitalálni annál nehezebb. Szinte vonzott bennünket a virágok sokasága a hegy belsejébe, s volt, hogy egy-egy területet többször is megjártunk, míg végre sikerült kitalálnunk a szántóföldekre. Mi már többször tü¬relmünket vesztve mérgelődtünk a körkörös mozgásunk miatt, de Gizike csitított bennünket, hogy ne türelmetlenkedjünk, hisz gyönyörű helyen járunk, ami kárpótol mindenért. Amikor kikeveredtünk a Nagymezőről, Gizike felhívta a figyelmünket a látványra, ami a Zengő és a Hármas-hegy kimagasló csúcsait tárta elénk. Azt hittük, hogy utunk nehezén már túl¬jutottunk, de a göröngyös szántóföld után térdig érő zöldben kellett egy területen át¬men¬nünk, ami korábban a pécsváradiak egyik almáskertje volt. Az almáskertből kikeveredve messziről megláttuk a Dombay-tó körüli házakat, de addig még egy virágzó repceföldön kellett áthatolni. Tele volt méhekkel, szedték a virág-port, ami bizony – méhész társunk szerint is – veszélyes volt. Gizike itt is mondta, hogy csak nyugodtan menjünk, ne kap¬¬kod¬junk, akkor nem lesz semmi baj. Nem is történt semmi baleset, még akkor sem, amikor a pécs¬váradi vasúti síneket elértük. Még kb. fél kilométert a sínek között kellett megtennünk, s közben jött egy mozdony, ami elől ki is kellett térnünk. A fenti bonyodalmak után sikerült a Dombay-tóhoz érnünk, ahol megpihentünk, beszélgettünk. Gizike nagy lelkesedéssel elevenítette fel a látottakat. Közel tíz éve, hogy szombatonként velünk járta a Mecseket. Soha egy zokszó nem hangzott tőle az emelkedők, a nagy meleg, a hó vagy a távolság miatt. Külföldi, vagy más hazai tájakon tett útjairól, tapasztalatairól mindig beszámolt nekünk, tanácso-kat adott. Diszkréten el¬¬mondta aggodalmait, ha valamelyik családtagja beteg volt. Hitt a természetben, annak gyógyító hatásában. Utolsó túráján jó kedélyű, kiegyen-súlyozott és lelkesedő volt. Nehéz elhinni, hogy itt hagyott bennünket, elutazott az örök természetbe. Hiányozni fogsz nem csak családodnak, de nekünk is, a Felhőtlenek kis csapatának. dr. Koncz Eszter  A Természetjáró Fiatalok Szö¬¬vet¬sége két nagy ren¬dez¬vényét, a Természet¬járó Gye-rekek Országos Találkozóját (TEGYOT) és a Természetjáró Diákok Or¬¬szᬬgos Talál-kozóját (TEDOT) 1994-ben Orfűn rendezte meg a Ba¬¬ranya Me¬gyei Természetbarát Szö¬¬vet¬ség. Ez év¬ben ismét Baranyába került a két ren¬¬dez¬vény, ezúttal szövetségünk köz¬re¬¬¬működése nélkül, a Pécsi If¬jú¬sági Ter¬mé¬szet¬¬járó Egyesület (PITE) és az Ifjúsági Turizmusért Ala¬pít¬vány közös ren¬dezésében, Bota János és Mátrai Gábor „vezény-leté¬vel”. Jó¬¬magam nagy várakozással néztem a találkozók elé, a rendezők is nagy lel¬ke¬se¬¬dés-sel készültek már ősztől a rendezvényre. Ta¬nít¬vᬬnyaimmal, a komlói Kenderföldi Ter¬¬mé¬szetjárókkal – általános iskolás gyerekekről lévén szó – a TEGYOT-on vettünk részt. A talál¬kozó előtti héten több napig szakadt az eső, ami azt eredményezte, hogy az abaligeti kem¬¬pingben a sátrak felállításakor a cövekek leve¬¬ré¬sé¬hez nem kellett kalapácsot hasz¬nál¬nunk, elég volt valamelyik ujjunk ereje is. Az időjárás azon¬ban jóra fordult, és az öt nap alatt remek idő volt. A találkozón minden a forgatókönyv szerint ment. A versenyek jól voltak előké-szítve, a lebonyolításban sem akadt komolyabb hiba (a nappali túraverseny ered-ménylistáját le¬szá¬mít¬va, ahol hibás eredménylista került ki, s az első örömöt – a jó helyezéseket illetően – „üröm” követte). Megfelelő számú rendezőgárda állt rendel-kezésre, bár véleményem sze¬rint a két főrendező túl sokat vállalt magára, pedig lett volna segítségük bőven. Az ellátás jó volt, éhen nem maradt senki. Kellemes „ada-lék” volt az ingyenes barlanglátogatás és a mi¬ni¬golf, amiket a résztvevők ajándékba kaptak. A pécsi városismereti verseny időtartama alatt a fel¬nőtt kísérőknek kellemes „hűvös” programot biztosítottak a rendezők. Jól sikerült a „PAPLIKA” teljesítmény-túra is, amelyen csaknem az egész mezőny részt vett. S ami a legfontosabb: a gyere-kek – akiknek és akikért volt a rendezvény – nagyon jól érezték ma¬gukat, s pozitívan nyilatkoztak az abaligeti öt napról. Köszönet illeti a fiatal és lelkes ren¬¬dezőgárdát: a természetbarátok továbbra is számítanak rátok! Két dolgot sajnálok. Az egyik: egy Baranyában tartott országos (és szép hagyo-má¬nyok¬kal ren¬del¬¬ke¬ző) rendezvényen megyénkből egyedül (!) mi, a komlói Kender-földi Ter¬¬m鬬szet¬¬já¬rók vettünk részt. A másik: a rendezők a találkozó befejeztével azt ígérték, hogy az ered¬¬mény¬¬¬¬¬¬listákat és a csapatok versenyanyagait két-három héten belül elküldik valamennyi részt¬¬¬¬¬vevőnek. Ez sajnos – ígéretük ellenére – két hónap alatt sem történt meg, bár augusztus köze¬¬¬¬pén ezt telefonon külön is kértem Mátrai Gábortól. Így – legnagyobb sajnálatunkra – a ver¬senyek eredményeit nem tudjuk közreadni a Mecsek Híradóban. (Talán októberig meg¬ér¬ke¬znek). Strasser Péter Egy szép nap az Ormánságban Szövetségünk május 26-án autóbuszos kirándulást szervezett az Ormánságba. Hat órakor indultunk a Konzum parkolójából. Vezetőnk Tóth Klára volt, valamint Bör-csök György, aki elfoglaltsága miatt csak az induláskor lehetett velünk. Honnan ez a furcsa név: „Ormánság”? Nézzünk a térképre! Ez a táj – a Dráva ártere – vizes, mocsaras, lápos vidék volt. Első lakói a vizenyős területekből kiemelkedő „ormákra” építkeztek. Falvaik együttese így alkotta meg az Ormánságot. Első pihenőnk Szentborbáson a turistaháznál volt, a Dráva mentén. Tiszta, gondozott parkjában sétáltunk, reggeliztünk. Gyönyörködtünk a sebes folyású Drávában. Bog-dásán Szatyor Győző alkotóházát láthattuk a buszból. Az Ormánság szerelmese, Pécsett élő művész. Következő állomásunk Sellye, a Draskovich-kastély és az arboré-tum volt. A kastély előtti parkban első és második világháborús emlékmű látható, valamint Szatyor Győző életfa faragásai: Árpád, Szent István, Szent László, IV. Béla, és egy katolikus templom, ami lovardából készült. A parkban kis filagória áll, a tanulók kedvenc helye. Mezőgazdasági középfokú iskola működik itt. Tiszta, gondo-zott sétányokon járva láthatjuk a szebbnél szebb bokrokat, fákat: mamutfenyőt, vérbükköt, páfrányfenyőt, mocsári ciprust, libanoni cédrust, három egymás mellett álló rózsaszegélyű vérbükköt és sorolhatnánk tovább, egy nap is kevés lenne a sok látnivalóhoz. Itt, Sellyén nemzetközi művész alkotótábor is működik. A művészek keze alól szebbnél szebb alkotások kerülnek ki: festmények, kisplasztikák, grafikák, monu-mentális fafa¬¬¬ra¬¬gᬬsok. Mindezek Sellye kulturális fejlődését teszik lehetővé. Minden művész egy alkotása a városé marad. Egy kis ízelítő: Szabó László „Madonnája”, Colin Foster „An¬gya¬la”, Vanyur István „Madár” vagy Szatyor Győző „Tulipánfa” című alkotásai. A kastély északi részénél áll a Pánsípot fújó női alak. Nehéz volt elszakadni a parktól, ahol jó levegő, madár¬csi¬¬cser¬¬gés kísérte utunkat. Az itt barango-ló turista az érintetlen természettel és a múlt örökségével ta¬lál¬kozik. Az Ormánságban évszázadokon át református magyarok éltek. Festett kazettás templomaik az ősi magyar jelképrendszer legszebb elemeit hordozzák, az ormánsági kultúra szerepét bizonyítják. Ilyen templomot tekinthettünk meg Drávaiványiban, következő pihenőnkön. Vajszlón a Kodolányi János Emlékmúzeumot látogattuk meg. Kodolányi János szülei Pécsváradról kerültek Vajszlóra, de éltek Kéthelyen is. Szatyor Győző készítette a Kodolányi Jánosról készült emlékgrafikát. A Néprajzi Múzeumot is megtekintettük, és egy katolikus templomot. Következő állomáshelyünk Majláthpuszta volt, ahol Gida Tibor és társai vártak nagy szeretettel és különféle finomságokkal; „állófogadás” volt a javából! Finom saját készítésű szendvicsek, primőr zöldségek kavalkádja szeletelve kínálták magukat, s hogy a turista szomjon ne maradjon, volt vörös és fehérbor, cola, narancs, szódavíz, megfelelő hőmérsékleten. Rövid beszámolót hallhattunk arról, hogyan találtak rá a majláthpusztai romos lakásra, és hogy kezdték el felújítani, kulcsosházzá alakítani. Hallhattunk az Or¬¬mán¬¬ság Alapítványról, amit idén nem sikerült megnyerni, de nem keseredtek el, és jövőre is pályáznak, hogy szebbé tegyék a házat, és elkészülhessen a felső szint is, így sokkal több turistát fogadhatnak megfelelő körülmények között. A kulcsosháztól Gida Tibor vezetésével busszal mentünk a Dráva partjához, ahol egy sétát tettünk a folyóparton. Egy holtágban épp horgászverseny folyt, a bográcsokban ebédek készültek. Az Ormánság vadregényes vidéke a harmóniát őrzi ma is a Dráva mentén: égerláp, a szlavón tölggyel és magyar kőrissel ékes legelők, a ritka, védett virágok, állatok a felfedezés örömét nyújtják a természet szerelmeseinek. Mi is része-sei voltunk a mocsaras, nádas, lápos vidéknek, megfogott bennünket az érintetlen világ e kis sarka. Találkozásunk a busszal boldogsággal töltötte el az egész társaságot. Hazafelé indu-lunk. Az Ormánság határmentisége elzárta a gazdaság gyors fejlődését, de megőrizte a táj természeti, néprajzi, építészeti értékeit. Sajnos idő hiányában a mattyi horgász-paradicsomban már nem pihenhettünk, de kárpótolt a madár emlékpark, a kihalt madárfajták kopjafái a zöld öve¬¬¬zet¬¬ben. Padok, asztalok, szép zöld pázsit fogadja az ide látogatókat. Felejthetetlen volt. Köszönjük Tóth Klára értékes ismertetését az Ormánságról, egész napi vezetését a társaságnak, a képeslapokat, az Ormánságról szóló prospektusokat. Raub Bálintné PTTE „2x100 km Baranyában” országúti kerékpáros teljesítménytúra A Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub június 2-án rendezte meg a kerékpá-ros teljesítménytúrát. A 100 km-es távra 88 fő nevezett, ebből 85-en teljesítették a távot, de szintidőn belül 74-en érkeztek célba. A 200 km-re 18 fő nevezett, ebből 10-en érkeztek célba, mindannyian szintidőn belül. Bár a rendezvényen nem a beérkezési sorrend számított, csak a táv szintidőn belüli teljesítése, érdemes megjegyezni, hogy a 100 km-es távot a leggyorsabb résztvevők, Jandó Balázs és Lipcsik Gábor 3 óra 23 perc alatt tették meg. A 200 km-es táv leg-gyorsabbjai Baranyi Sándor és Erb Zsolt voltak 7 óra 24 perccel. A legfiatalabb résztvevő Császár Julietta (11) a legidősebb Várhelyi Sándor (59) volt. Mindketten a 100 km-es távot teljesítették. A rendezvényen – melyen versenyzők, amatőrök, vállalkozó kedvű családok mérhet-ték fel állóképességüket – többségében pécsi, illetve baranyai résztvevők voltak, de érkeztek résztvevők Dombóvárról és Budapestről is. Köszönetet mondunk a rendezőknek: Arató Csongor, Dékány Zsolt, Keményfi Ba-lázs, Keményfi Márti, Lévai Gábor, Máté Ági, Dr. Novotny Iván, Sárszegi Attila, Te-mesi Péter, va¬lamint köszönet a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft.-nek a cél ren-delkezésre bocsá¬tásáért. A teljesítménytúrát minden év június első szombatján megrendezzük. A túrán bárki részt vehet, aki kellőképpen edzettnek érzi magát. Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub DDRTSZ Túra Zalában A Dél-Dunántúli Regionális Természetbarát Szövetség 2001. június 9–10-én tartotta meg első közös túráját. A Somogy–Tolna–Baranya megyét képviselő 15–15 túrázó ezúttal Zala megye természeti értékeivel ismerkedett meg. A programot irányító baranyai sporttársak kiváló célpontokat választottak, így min-denki meg¬¬elégedetten töltötte el ezt a két napot. Az első nap a zalaszántói római katolikus műemlék templom megtekintésével kez-dődött, majd követ¬ke¬zett a község melletti Világosvári hegyi séta, ahol Európa legna-gyabb buddhista szentélye ta¬lálható, e kevéssé ismert sztupa, mely monumentális méretei miatt is lenyűgöző, nagy él¬mény volt. A 30 m magas és 25 m átmérőjű, 3 lépcsős teraszos építmény aranyló Buddha szobra és a közelben élő buddhista szer-zetes meglátogatása is érdekes volt. A bemelegítő séta után már következhettek a komolyabb túracélpontok is. Esetünk-ben ezt a szerepet a Tátika töltötte be. A 413 m-es bazalt csúcs elérésébe egy „kicsit” bele¬¬¬me¬¬¬le¬¬ged¬tünk, de a várrom és az útvonal három emberes áriás bükkösei megérték a fáradságot. A vártól lefelé a kék sávon majd a helyi pöttyös úton mentünk vissza a faluba. A vulkáni hegy oldalában lévő kis „tengerszem” érdekes volt, bár eléggé el-mocsarasadott. Egy kis koradélutáni pihegés és sörivás után érkeztünk Nagybakónak községbe, ahol egy rövid de annál tartalmasabb túrán a sziklaszurdokot hegymenetben másztuk át, és ezt illik szó szerint értelmezni, mert a fele távot az erősen csúszós talaj és a sok kidőlt fa miatt bizony a társaság nagy része négykézláb tette meg. A félelmetesen szép kis szurdok a túra legnagyobb élménye volt. A három beépített létrán kimászva egy kis pihenés után a kék sávon tértünk vissza a faluba, útközben érintve az Árpád- és Eszperantó-forrásokat és a szépen kiépített kirándulóhelyet. Nagykanizsán egy közös vacsora után foglaltuk el szállásunkat és a csapat nagy része bizony fáradtan bújt ágyba a kollégiumban. A „kemény mag” azonban még a Plázában „kuglizott” egyet és természetesen szomját oltotta egy közeli kis vendéglő-ben. (A tarolás győztese a baranyai csapat volt, és tőlük is Rita szereplése volt kima-gasló.) A somogyiakat erősítő francia kislány, „Zsüli”, szószerinti fordításban úgy jellemezte az első napot, hogy „olálá”, aminek pontos jelentése végül is rejtély ma-radt, bár Julika kiválóan tolmácsolt, de már dallamos hangzása miatt sem jelenthet rosszat. A vasárnapi programot a zalai szövetség vezetője, Kiss Laci irányította. Autóbusszal egy kis megyei „városnézés” után érkeztünk Kistolmácsra, ahol a gyönyörű fekvésű mesterséges tóban a nem kevésbé látványos baranyai sporttársnő az úszóversenyt is magasan nyerte. A tó¬¬parti séta után erdei vasútra szálltunk és a Zalai tájat jellemző dombvidék szépségeivel ismer¬¬kedtünk, a faszénégetők meglátogatása után a zalai olajvidék érdekességeit is meg¬¬néztük. A Bázakerettye közelében lévő Alajos emlékmű után az utolsó, de minden bizonnyal legszebb látnivaló a Budafai arborétum volt. A közös ebéd után, késő délután fárad-tan, de kellemes és tartalmas élményekkel gazdagodva indultunk haza. Köszönjük, hogy részesei lehettünk e nagyszerű hétvégének, mely nem jöhetett volna létre a Dél-Dunántúli Regionális Természetbarát Szövetség nélkül; külön köszönet Jenőnek és Klárikának a kiváló szervezésért. Viszontlátásra Augusztusban Zselickisfaludon, a regionális találkozón! Hevesi Zoltán Három Folyó Kerékpártúra Már nem is tudom melyikünk agyából pattant ki az ötlet: hosszabbítsuk meg az osztrákok Mura-folyó melletti kerékpártúra-útvonalát – mely a forrástól Bad Rad-kersburgig tart – Szlovénián keresztül Magyarországra, folytassuk a Dráva mentén, s fejezzük be a Dunánál. Egy nemzetközi kerékpártúra-útvonal lehetne ebből, s milyen jól jönne az ormánsági szegény falvaknak egy kis idegenforgalom! Az elképzelést térképre rajzoltuk, s megmutattuk grazi kerékpáros barátainknak. Nekik is tetszett az ötlet. A gondolat megtestesült, s a Pécsi Túrakerékpáros Klub vállalkozó kedvű tagjai ez év július elején végigkerekezték a több mint 400 km-es útvonalat Bad Radkersburgtól Mohácsig, ahol lehetett, a folyók árvízvédelmi gátjá-nak koronáján. Kezdettől fogva nemzetközi túraútvonalat képzeltünk el, ezért e „próba-túrára” oszt-rák és szlovén bringásokat is meghívtunk. A szlovénok heten jöttek, de sajnos csak az ő országukon át vezető szakaszon tartottak velünk, és segítettek a megfelelő utat megtalálni. A két osztrák biciklista – Wolfgang és Martin – viszont végigtekerte ve-lünk a teljes távot. Mint minden túrán, itt is voltak problémák, amiket meg kellett oldani – például, ami-kor egyetlen délután kilenc gumidefektet ragasztott meg a „műszaki szolgálat”, azaz Manó és Attila, akiket elismerés illet önkéntes munkájukért. Szerencsére azonban túlsúlyban voltak a kellemes, vidám percek. Élmény akadt bőven. Megcsodáltuk Hadik Mihály múmiáját a Lendva-hegyi temp-lomban, élveztük a kilátást és a friss málnát a Szent Mihály hegyen, fürödtünk a gyékényesi tóban és a babócsai gyógyfürdőben, sétahajóztunk a Dráván, megláto-gattuk a Természetvédelmi Oktatóközpontot Drávatamásiban, finom drávai halász-lét ettünk Szentborbáson, tamburazenekart hallgattunk Drávasztárán, kormoránokat néztünk Keselyősfapusztánál, voltunka Kihalt Madárfajok Emlékparkjában Matty mellett. Ezek után a siklósi vár, az Iskolamúzeum Nagytótfaluban, a nagyharsányi szoborpark, a villánykövesdi pincesor, a villányi pincelátogatás és borkóstoló, a kék-festő Nagynyárádon és a sátorhelyi Történelmi Emlékhely már csak ráadásnak szá-mított. A csapat létszáma változó volt, mert nem mindenki ért rá egész héten. A külföldieken kívül néhány napig velünk bringázott a Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke és felesége, a Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság igaz-gatója és munkatársai és a KEROSZ elnöke is, demonstrálva, hogy végre az idegen-forgalmi szakemberek is látnak rációt az ökoturizmus e módjában. Érdekes és kellemes színfoltja volt a túrának, hogy több faluban, városban üdítővel, büfével, néhány helyen ebéddel vagy vacsorával várták a biciklis csapatot. A somo-gyudvarhelyi szarvaspörköltre, a finom barcsi ebédre, a drávasztárai zenés vacsorára (ahol a polgármester volt a zenekar „frontembere”) mindenki szívesen emlékszik vissza. A túra nem volt nehéz, mindenki jól bírta, még 65 éves korelnökünk is. Végül is a célt elértük: bringáztunk (keveset az autók között, sokat a természetben), mindenki jól érezte magát. Valamit elkezdtünk, végigkerekeztünk egy úton, amin reményeink szerint sokan fognak követni bennünket, magyarok és külföldiek, a ma-guk örömére, kis hazánk és a régió hasznára. Dr. Novotny Iván Találkozó Somogyban Családias légkör, baráti hangulat jellemezte a Dél-Dunántúli Regionális Természetba-rát Szövetség találkozóját, melyet augusztus 24–26-ika között Zselickisfaludon ren-dezett meg a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség. Házigazdáink mindent megtettek, hogy jól érezzük magunkat; mindhárom napon tartalmas programokon vehettünk részt. Pénteken érkeztünk, felvertük sátrainkat az ideális környezetben, illetve ki-ki elfoglal-ta helyét a kulcsosház szobáiban, majd a tervezett időpontban buszra szálltunk, hogy megnézzük Kaposvár határában a Millennium tiszteletére állított kettős fake-resztet. Ez ma Európában a legnagyobb fakereszt. Ezután Kaposszerdahelyen sze-mélyesen találkozhattunk Horváth Béres János fafaragóművésszel, akinek – védett növényeket ábrázoló – fából készült térplasztikáit láthattuk utunk során. Kaposvár-tól Szilvásszentmártonig díszítik majd a környezetüket, ha mind a 21 elkészül, utalva így a XXI. századra. Jelenleg még kétharmadát csodálhatja meg az arra járó. Termé-szetesen a művész kiállítótermében – mely többnyire a műhelye is – még számos alkotásban gyönyörködhettünk. János megnyerő, természetes egyéniségével fedte fel a művek titkait, mondanivalóját és megalkotásuk fogásait. Ahogy a már említett térplasztika-sorozat, úgy az általa készített vadászkések is a világon egyedülállóak. Következő állomásunk Szenna volt. Itt megnéztük a műemlék jellegű református temp¬lo¬mot, amelynek festett kazettás mennyezete és berendezése fogott meg legin-kább. Végig¬jártuk a falumúzeumot is, ahol ismerkedhettünk a környékről származó apró lakóházak épí¬¬¬t鬬¬szeti stílusával és berendezési tárgyaival. Vásárolhattunk egy igazi szatócsbolt csodáiból és finomságaiból. Este a táborban fellobbant a tűz. A vörösen izzó parázson hamar megsült a krumpli, hagyma és a nyárson is szép barnára pirult a szalonna. Az ízletes vacsorához előke-rült a finom vörösbor és természetesen a dal sem maradhatott el. Hajnalig kortyolgat-tuk a finom nedűt és ismerkedtünk egymás kedvenc nótáival. „Aki éjjel legény a talpán, legyen nappal is!” – mondják. Így aztán időben keltünk, és 9 órakor már indultunk is a 8 km-es gyaloglással „fűszerezett” buszos útra, vagy a 22 km-es gya¬¬logtúrára. A „buszosok” ízelítőt kaptak Kaposvár nevezetességeiből, sétál-hattak a Deseda partján, megcsodálhattak két arborétumot, megkóstolhatták az itteni jellegzetes langalót... Az elszántabbak Kardosfa – Márcadó – Vitorág – Pali-temető – Mátyás-kút – Szil-vás¬¬¬szent¬¬már¬¬ton – Zselickisfalud útvonalon izzadhattunk a forró napon, csodálhat-tuk a szép bükköst, ihattunk finom forrásvizet, részt vehettünk a reuma elleni kúrán a csalánosban, megtömhettük bendőnket az ízletes szederrel, ismerkedhettünk a Somogyi-dombság szép vid鬬kével... Visszaérkezve már várt bennünket a finom gu-lyás. Este tábortűz mellett meg¬¬¬hall¬gat¬¬hattuk Pintér Andrásnak, a Duna-Dráva Nem-zeti Park Igazgatóság somogyi tájegységvezetőjének tájékoztatóját, majd ismét nóta, zene és tánc következett, hiszen egy búcsúest csak így lehet teljes. Vasárnap a somogyi túratársaink által frissen felfestett zöld háromszög jelzésű turis-taúton jutottunk el a 284 m magas Göbecsi-csúcsra, ahol a hét szintes kilátóról gyö-nyörködhettünk a panorámában. A rövid túra után jólesett a finom ebéd, majd kö-vetkezett a sátorbontás, és a búcsú percei. A három napos rendezvény programjain 50-60 turista vett részt. Mi, baranyaiak nagyon kis létszámmal képviseltük megyénket; érdemes elgondolkodni ennek okain. Egy biztos: aki ott volt, új élményekkel és barátságokkal gazdagodva térhetett haza egy jól sikerült somogyi turistatalálkozóról. Köszönjük! Őri Zsuzsanna Természetjáró tábor gyerekeknek a Vörösfenyő kulcsosházban A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület júliusban négynapos táborozást szer-vezett a Vörösfenyő kulcsosházban gyerekek számára. Az alábbiakban két résztve-vő írását adjuk közre a táborról:Mi is ott voltunk abban a négy napos táborban, melyet a Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület szervezett a természetjárás népszerűsítése és ismeretterjesztés céljából a Vörösfenyő kulcsosházban. Indulásunk napján reggel busszal mentünk a Máré csárdához, majd onnan tovább gyalogoltunk a kulcsosházhoz. Miután „becuccoltunk", egy rövid előadást hallgat-tunk a turistatörténelemről és a turistajelzésekről. Másnap reggel a napot egy újabb előadással kezdtük, amely most a Mecsek élővilágáról szólt, és igazán érdekesnek bizonyult. Utána elsétáltunk a Cigány-hegyre, nyársaltunk, ill. játszottunk is. Követ-kező nap az utunk a Máré-várhoz vezetett. Természetesen e napon sem hiányozha-tott az érdekes előadás, ezúttal a Mecsek védett növényeiről és állatairól és a termé-szetvédelemről. Az esti tábortűznél visszatekintettünk a kellemesen eltöltött három napra. Utolsó (sajnos!) nap esős reggelre ébredtünk, ezért az aznapi túra elmaradt. Viszont volt még egy előadás a Mecsek értékeiről, majd egy teszt formájában megnéztük, ki figyelt jobban az elhangzottakra. A visszautazásunk (gyaloglásunk a buszig) egy kicsit sáros volt, de ettől a kis esőtől és sártól mi azért (és valószínűleg mindenki) nagyon jól éreztük magunkat! Köszönjük, hogy részt vehettünk a táborban. Hörnyéki Judit, Kiss Gabriella Kenderföldi Általános Iskola, Komló Részlet az Ordas-tanya naplójából Újra költ a cinkecsalád Esős, szeles pünkösdhétfőre ébredünk. Viharos szél tépdesi a fák ágait, leveleit, csa-vargatja erős törzseiket. A szemközti Bodó-hegy előtt fekete felhők rohangálnak, eltakarva előlünk a ki¬látást. A csatorna lemezén esőcseppek dobolnak, majd össze-gyűlve sietve távoznak a víz¬kö¬pőjén. A szobában kellemes meleg van, halkan duru-zsol a kályha, az asztalon sok turista finomság sorakozik. Isszuk a kellemes meleg kávét és nézzük az ablakból a tomboló vihart. Furcsán repülő valamit sodor a szél a körtefa felé. Amikor odaér és a lombozat szélárnyékába kerül, akkor ismerem fel, hogy egy cinege. Ráugrik az odú előtti kis rúdra és bebújik az odúba. Néhány másodperc múlva megjelenik az ugrófán és elre-pül a fák koronái közé. Megjegyzem Áginak, aki éppen a kenyeret szeli, hogy újra költ a cinkepár a körtefára kihelyezett odúban. Kényelmesen reggelizünk, de én a szemem sarkából figyelem az odút. A cinkeszülők szorgalmasan jönnek, mennek az odú és a fák vizes lombjai között. A szél ismét hatalmas erővel kapaszkodik a fák koronáiba és tépázza őket. A leveleken megpihenő esőcseppeket mérgesen taszítja a mélybe. A tegnap átfestett zöld madáretetőn esőcseppek csimpaszkodnak, amíg a következő szélroham a fűre nem rázza őket. Hogy jobban lássam a madarakat, előveszem a távcsövemet és az élességet beállítom az odúra. Már itt is a madár és beugrik az odú sötétjébe, és amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is repül a lát󬬬te-rem¬¬ből. Bekapom az utolsó falatokat és kimegyek a teraszra, hogy jobban megfi¬gyelhes-sem őket. Június negyedike van, pünkösdhétfő. A hőmérőre nézve lehetne akár már-cius eleje is, mivel csak hat fokot mutat és a leheletem versenyt fut a fellegekkel. Újra szárnyak lebbennek, és végre megvan! Egy szép széncinke hímet látok a távcsövem lencséin. Néhány másodperc múlva távozik, átadva helyét párjának, aki beugrik az odúba. Kicsit többet időz bent, majd megjelenik csőrében egy fehéres tojáshéjjal. Teste kisebb, színei halványabbak, mint a hímé. Megrázza szárnyait és már a lom-bok között keresi a következő falatot a fiókáknak. A tojáshéjakat a legtöbb madár messze elviszi a fészektől, nehogy a „ragadozók” felfedjék helyét. Most berepül a hím, és a tojó is megérkezett. Várakozik az odú előtt majd csőréből a bent lévő hím kiveszi az eleséget és odaadja valamelyik fiókának. Fázik a kezem a hideg távcsövet tartva és a flaneling sem melegíti testemet. Be-megyek a szobába és a kályhára egy újabb fahasábot teszek. A vörös lángok nyal-dossák a száraz hasábot és hamarosan az is pattogva lángra kap. Az ablaknál ülve számolom, milyen gyakorisággal repülnek a madarak az odúhoz etetni a fiókákat. Átlag percenként érkezik egy szülő és pár másodpercig tartózkodik az odúban. A második költésnél mindig kevesebb tojást raknak ezek a madarak: általában hatot vagy hetet, ez attól is függ, hogyan sikerült az első költés, ahol nem ritka a tizenhá-rom tojás sem. Az első fióka kikelésétől számítva a huszonkettedik napon szerencsés esetben mindegyik kirepül fészkéből. Ez idő alatt szüleik rengeteg hernyót, pókot, bogarat szállítanak nekik. Felveszem a vastag téli pulóveremet és ismét kimegyek a teraszra, hogy figyeljem a gondoskodó szülők erőfeszítéseit a tomboló viharban. A madarak az odú előtt egyre gyakrabban rázogatják átázott tollruhájukat. Az egyre jobban átázó tollakkal, újra szembeszállnak a széllel, de gondoskodnak az éhes fiókákról. Szerencsére a múlt nap elvégeztük a tervezett munkákat, így ráérünk kivárni a kedvezőbb időt az indu-lásra, hogy mi is indulhassunk a „városi odúnkba”, Pécsre. Baumann Jószef Felállítottuk... Egy forró júniusi délutánon, a Pécsi Szemle című várostörténeti folyóiratot bemutató sajtótájékoztató után kezdtük el az akciót. Kosztümben-öltönyben indultunk a Me-csekre, egy erős férfi (Kovács Szabó János), két csinos nő (Siposné, Erzsike és Pál Kriszta), és még valaki, akit útközben veszünk fel: a kertvárosi régi laktanya udvarán vár ránk. Kb. 75–80 kilós, 2 méter magas, ott fekszik a fák alatt a fűben. – Gyere velünk! – hívjuk, és átöleljük karcsú, de kemény testét. Nagyon passzív, meg sem akar mozdulni, évek óta csak szemlélődött. Mi, lányok, levetjük a kosztümöt és a magas sarkú szandált, így már könnyebb a dolgunk. Végre felcsalogatjuk a teher-autóra, és néhány perc múlva már a Misina felé vezető szerpentinen kanyargunk. A Szigriszt-kereszttel szembeni bekötőútnál megállunk. – Hol csináljuk? – kérdezzük Jánostól. – Az út jobb oldalán, a lépcsőtől déli irányban – feleli, és elkezdi előkészíteni a terepet a fúráshoz. Közben megérkezik Baronek Jenő is, aki látva, hogy mire készülünk, szintén beszáll az akcióba. János nagyon ügyesen dolgozik, a lyuk mélyül, szélesedik szerszámai nyomán. Erzsi és Kriszta Jenővel ki-sebb-nagyobb köveket gyűjt a stabil megtámasztáshoz. Ezt követően kinyitjuk az autó ajtaját, levesszük nehéz barátunkat és bíztatjuk, hogy próbálja ki a neki szánt lyukat. Szakad rólunk a víz, de végül nagy nehézségek árán sikerül felállítani. Azóta büszkén, betonkeményen áll új helyén és minden arra járó turistát készséggel útbai-gazít. A BETONOSZLOP, oldalán a sárga háromszöggel. Pál Krisztina Olvastuk... Új, melegvizes barlang a Villányi-hegységben Ez év elején néhány méter mélységű természetes felszakadás lett ismert a Villányi-hegység előterében található siklósi Várhegy délnyugati felén, magánterületen. Egy családi ház fáskamrájának télvégi készletcsökkenése derített fényt az üreg létére. A hely Siklós elhanyagolt, csatornázatlan része, mely etnikailag Dél-Baranyát reprezen-tálja… A Dél-Dunántúli Geológiai Szolgálat kérte fel csoportunkat, a Pécsi Egyetem Bar-langkutató Egyesületét, hogy járjuk be az ismeretlen üreget. Miközben a Duna–Dráva Nemzeti Parknál a feltárás (kutatótábor) engedélyeztetése folyt, az előkészítés során egyre több járat vált ismertté. A siklósi Várhegy tömegét – ez egyben a barlang befoglaló kőzete – triász dolomit (Csukmai Dolomit Formáció) és tőle északabbra jura mészkő (Templomhegyi Mész-kő Formáció) alkotja. A hegy e déli oldalán régóta ismertek langyos vizű források. A barlang jelenlegi bejáratánál 1,5 m vastag löszös-vályogos fedőüledék települ a do-lomitra, mely az antropogén behatások, építési területek kialakítása előtt a 4–5 m vastagságot is elérhette. A bejáráskor feltérképeztük a mintegy 30 m járathosszúságú üreget, mely morfológi-áját tekintve hasadékokra felfűződő gömbfülkesor. Főbb hasadék-csapásirányok a 140°–320°-as értékek közé rendeződnek. A barlang alján 20 °C hőmérsékletű „tó” található. A víz kb. 3 mx1 m-es hasadékot tölt ki. A vízközeli részeken fekete bevo-nat képződött, mely lángfes¬tés¬sel semmiféle jellegzetes színt nem adott (magnézium-ra, mangánra, szerves szennyeződésre gya¬¬¬nakodtunk, de valószínűleg a kén valami-lyen megjelenési formája). Valószínűleg a légtérből vált ki, mivel a mikroformák legvédettebb belsőbb zugaiban nem települt e bevonat. A gömbfülkék fala erősen mállott, alsóbb részeit, kisebb párkányokat mállási mara-dék, dolomitpor tölti ki, illetve fedi be (a por 10%-os HCl hatására nem pezseg). A dolomitpor kipergéssel került a helyére, ez alapján feltételezem, hogy itt a gömb-fülkék a szabad légtérben keletkeztek. A dolomitban található kalcittelérek, csepp-kövek a gömbfülkeképződés során hasonló fokú visszaoldódást szenvedtek el, kissé kipreparálódva, de a fülkék vonalát követve találhatók a különböző metszési síkok, oldódási ívek által feltárva. Néhány helyen valószínűleg huntit található, de erre csak az ásvány morfológiai megje¬¬¬¬lenéséből következtethetünk. Nagytömegű, felszínközelről behulló vályogos lösz, kőzettörmelék és kommunális hulladék anyagának felszínre deponálása után, egy biztatónak ítélt 10 cm-es hasa-dékot bővítve, 4 m függőleges bontással a karsztvíz szintjére jutottunk le. A további járatok felfedezésére a hasadék irányát követve, komoly esély van, hiszen a langyos, agresszív karsztvíz erős, mállasztó hatása itt már könnyebbé teszi a munkát. Dezső József (MKBT Tájékoztató nyomán) Gyújtogatók Ideiglenes jelleggel nem tud fogadni vendégeket a PTTE Vándorsport Természetbarát Szakosztályának a Tettye fölött kialakított kulcsosháza. A ház gyújtogatás áldozatává vált. Az eddig még ismeretlen tettes több alkalom-mal gyújtott lángot, míg el nem érte, hogy a ház használhatatlanná váljék és egy része üszkös romként meredezzen, ahol a pernye és a füst kesernyés szaga lengi be a levegőt. 2001. július 15. vasárnap kora délután: a fatároló és a melléképület kapott lángra. 2001. augusztus 12. vasárnap délután: az elkövető behatolási nyomok nélkül jutott az épületbe, ahol a konyha és az alsó lakószoba, majd 2001. augusztus 19. vasárnap délután: a társalgó ablakának betörésével a felújítás miatt ott összekészített ágyneműt gyújtotta be. Az épület ezen része leégett és a többi is használhatatlanná vált. A kár 2,5 millió fo-rint. Több programot kellett visszamondani, csoportokat átirányítani. Anyagi értéket nem tulajdonítottak el, a cél a ház használhatatlanná tétele volt. Kinek az érdeke húzódik e mögött? Mi csak találgatunk, de a hatóságok, remélem megtalálják rá a választ is. A ház szakosztályunk kezelésében áll és úgy döntöttünk, hogy azt romjaiból újjáé-pítve ismét a természetszerető emberek rendelkezésére bocsátjuk. Minden segítséget köszönettel fogadunk, hogy mihamarabb a régi fényében tündököljön a megújult épület. Kondi Gyula PTTE Vándorsport szakosztály vezetője Akik célul tűzték ki az egészséget 2001 februárjában hazánk húsz nagyvárosában kezdték meg működésüket az Avon koz¬me¬ti¬kai cég által támogatott női futó- és gyaloglóklubok. E szervezetek tevékeny-ségét a Nemzeti Egész¬ségfejlesztési Intézet irányítja, országos programigazgató Monspart Sarolta tájfutó¬baj¬nok. A célkitűzés kettős: egyrészt a régiókban a szabad-idős tömegsport tevékenység minél szélesebb körben való elterjesztése, hiszen a női szépség elengedhetetlen feltétele, sőt alap¬¬¬¬pil¬¬lére az egészség, ez pedig a rendszeres testmozgással tartható fenn; másrészt csat¬¬¬lakozás egy népegészségügyi feladat ellá-tásához, az Avon cég mellrák elleni küz¬¬del¬m鬬¬hez, az évente két nagy sportrendezvé-nyen való részvétellel (gyaloglónap, futóverseny). Június 10-én került megrendezésre a 25 km-es gyaloglónap Szentendréről a Margitszigetre, a befolyt nevezési díjakat, összesen 28 millió forintot emlőszűrő berendezés (mammográf) vᬬ¬sár¬¬¬lására fordítot-tuk. Sajnos a magyar nők közel egyötöde szenved emlőrákban, a készülék mozgóvá tételével minden hölgynek lehetősége lesz a vizsgálatra, mert a kis¬¬te¬le¬pü¬l鬬sekre is eljut. E súlyos betegség időben felismerve 100%-osan gyógyítható gyógyszeres keze-léssel. Október 14-én pedig immár negyedik alkalommal kerül sor a „Női Világfutás”-ra 3,6 és 10 km-es távokon. Az esemény világdöntőjét idén Magyarország rendezi, így nem¬¬¬zet¬¬közi mezőnnyel találkozhatunk a rajtnál a Margitszigeten. Együtt indulha-tunk a világ legjobb futónőivel, a bajnokokkal! A felkészülés során a pécsi sportklubban heti rendszerességgel erősítéssel egybekötött futóedzéseket, fitness-aerobicot, valamint egy rövidebb és egy hosszabb távú hegyi túrát tartunk, amely programokra minden érdeklődőt szeretettel várunk, akár a moz-gás öröméért, akár a versenyen való részvétel kedvéért keres fel bennünket. Pál Krisztina Pécsi Avon Női Futó- és Gyaloglóklub klubvezető-edző  Könyvajánló A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület Helytörténeti Szakosztálya április havi összejövetelét „Költemények Pécsről” címmel stílusosan Szent György napján ren-dezte. A téma Rozvány György Gyökérriadó c. verseskötetének bemutatása volt a gyerekkori jóbarát, a volt osztálytárs Fürtös György keramikusművész közreműkö-désével. Az igényes kiállítású kötetet a szerző szülővárosának, Pécsnek ajánlotta a Millenni-um alkalmából a 2000. évben. A címlapot és a hátsó borítót Kolep Ilona festőmű-vész gyönyörű, színes városképei díszítik. Fürtös György amilyen gazdag fantáziával gyúrja az agyagot, olyan takarékosan bánik a szavakkal. Egy-egy találó mondattal vezette be a kiválasztott verseket. Szí-nészre nem volt szükség, hiszen Rozvány György sokoldalú egyéniségében a költő és képzőművész mellett ott lakozik az előadóművész is. A szerző mély átéléssel elmon-dott költeményeivel a gyerek¬kori emlékektől kezdve a mai és a jövő városáig járta körbe nagy ívben szűkebb hazáját: „Ahol én lakom, benéz az ablakon a baranyai táj, tetőt ragaszt az égre a Nap, megnyújtja bocskorszíját a jegenyék s fűzfák közé lépve. Pellérdre látok éppen, a nyugtalan rétre, honnan hajnaltól napestig hallik a bodza nevetése, s pipacs kapaszkodik a szélbe." Rozvány György szülővárosa iránti szerelme annál inkább is értékes, mert nagy uta-zóként, a fél világot bejárva talál mindig haza a pécsi panelrengetegbe, ahol semmi se fáj, mert a fal is muzsikál: „Te szültél engem vihar előtti csendben én városom. Hozzád köt minden álom, s levakarhatatlan nyom talpamon minden kalandozásom. Itt érzem, hogy élek és dobog a szívem, s még a gond is törődik velem.” A felejthetetlenül szép esten a nagyszámú közönség részese lehetett egy érzelemgaz-dag szerző meleg hangú, szeretetteljes kitárulkozásának imádott szülővárosa iránt. Sok túratárs is részese volt e nagyszerű élménynek. Az est végén a szerző megfejtette a kötet címét: gyökér, mert innen ered, ide kapaszkodik egész életével, s riadó, hogy óvjuk meg városunkat az utókor számára ilyen szépnek, amilyennek ő látja. Roz-vány György Gyökérriadója a szülőföldhöz kötődés sokszínű, őszinte megvallása: „Áldott szép ez a táj, melyet otthonodnak mondhatsz, a szívedben szülőhazád,... Áldott szép ez a táj, legszebb ligete a Földnek...” Jó szívvel ajánlom a kötetet minden pécsi tükének és Pécset szerető városlakónak. Gernert Józsefné HÍREK • Új turistajelzések a Mecsekben. A nyáron a következő útszakaszokon készültek el az új (megváltozott) útjelzések: Z +: Hősök tere – Tripammerfa (volt K kör); Z sáv: István-akna útelágazás – Rigó kút (új jelzés); innen:Zsolnay-kút – Tripammerfa (volt K kör): – Páfrányos – Kőlyuk – Zsidó-völgy – Stiglicfogdosó; műút – Lapis (volt Z kör): – Középdeindol, 23-as busz végállomása (volt S három-szög); innen új jelzés: a műúton Istenkút – Lajkó; P sáv: Dömörkapu – Petőcpuszta (volt P négyzet); P kereszt: Szentkút autóbusz megálló – Kis-Mély-völgy – P sáv (volt P négyzet) csatlakozás (volt S négyzet); P háromszög: Mandulás – Misina (volt Z háromszög) • Kiégett a kulcsosház: augusztusban kétszer egymás után keletkezett tűz a tettyei Vándorsport kulcsosházban, nagy valószínűséggel gyújtogatás következtében. Az anyagi kár jelentős, több millió forint. Az ügyben a PTTE rendőrségi feljelentést tett (lásd még az erről szóló cikket). • Ellopott útjelző tábla: Lapison „lába kelt” a műutak elágazását jelző közúti táb-lának, melynek alumínium tartórúdjára volt felfestve a Deindolba és a Nagy-Deindolba vezető turistajelzés. Így most „keresgélni” kell a jelzéseket az erdőben. • Kulcsosházkezelők tanácskozása: a szeptember 8-ára tervezett program – techni-kai okok miatt – november 4-én, vasárnap kerül megrendezésre; a kulcsosház-kezelőket külön is értesítjük. NYÍLT TÚRÁK  szeptember 8, szombat: „Megyehatárok mentén”. Útvonal: Sásd – Meződ – Kiskeresztúr – Gödre (17 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 7.00 órakor. Túravezető: Gőbölös István  szeptember 15, szombat: Apátvarasdi elágazás –Dóri út – Büdös-kút – Pécsvá-rad (13 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron, 8.45 órakor. Túravezető: Petrovits Márta.  szeptember 22, szombat: Pécsvárad – Nagypall – Erzsébet – Kátoly (16 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 6.45 órakor. Túravezető: Rónoki Eszter.  szeptember 29, szombat: Bicsérd – Zók – Bicsérd (16 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 7.00 órakor. Túravezető: Börcsök György.  október 6, szombat: Zobákpuszta – Püspökszentlászló – Pusztabánya – Zobák-puszta (12 km). Találkozás a pécsi autóbusz-pályaudvaron, 8.45-kor. Túraveze-tő: Szecsődi Imre. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással • szeptember 8: gombaismertető családi túra. Útvonal: Sikonda – Málomi erdő – Sikonda (5 km). Indulás 8 órakor a sikondai buszjárattal. Túravezető: Schaub Józsefné • szeptember 15–16: találkozás régi természetjárókkal a Vörösfenyő kulcsos-háznál. Éjszaka szarvasbőgés hallgatás. Indulás a 7.35 órai mágocsi buszjárattal. Túravezető: Rácz János. • szeptember 21–23: Balaton-felvidéki barangolások. Szervező: Őri Zsuzsanna (tel.: 06-20-376-6437). • szeptember 29–30: túra a Vörösfenyő kulcsosházhoz. Indulás a 7.35 órai mágo-csi buszjárattal. Túravezető: Németh Margit. • október 7: Szászvár – Kantár-hegy – Gyilkos-tó – Somlyó – Vörösfenyő kh. – Máré csárda (17 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi buszjárattal. Túravezető: Né-meth Katalin. • A PÉCSI TÚRAKERÉKPÁROS KLUB NYÍLT KERÉKPÁRTÚRÁI • szeptember 9: "Vasárnapi túra III."– melyet kezdő kerékpárosoknak is ajánlunk. Útvonal: Pécs – Kozármisleny – Palkonya – Villánykövesd – Villány (39 km). Haza¬¬¬¬utazás Villány-ból vonattal. Indulás: Pécs, 48-as tér, 9.00 óra. Túravezető: dr. Novotny Iván. • szeptember 15: "Kelet-Mecsek. Útvonal: Pécs – Árpádtető – Koszonyatető – Zobákpusz-ta – Magyaregregy – Kárász – Vékény – Szászvár – Máza – Váraljai erdészház – Ci-gány-hegy – Pusztabánya – Zobákpuszta – Köves-tető – Hosszúhetény – Hird – Pécs (83 km, ebből 70 km úton, 13 km terepen). Indulás: Pécs, 48-as tér, 9.00 óra. Túravezető: Eperjesi József. • szeptember 21: utolsó „Péntek esti teker(g)és”. Indulás 18 órakor a 48-as térről. Csak világítással rendelkező kerékpárral lehet részt venni! • október 6: a szezon utolsó kerékpártúrája. Útvonal: Abaligeti vasútállomás – Kovács-szénája – Tekeres – Magyarhertelend – Magyarszék – Sikonda – Komló – Báta-akna – Petőfi-akna – Vasas – Somogy – Pécs (46 km). Találkozó a pécsi vasútállomás csarnokában 6.45-kor. Túravezető: Lévai Gábor. RENDEZVÉNYEK • szeptember 15: az új János-kilátó ünnepélyes avatása a Tubesen. R.: Tubes Kilátó Alapít-vány. időpont: 10.00 óra. • szeptember 22: „Papi pipa 30” teljesítménytúra. R.: Dél-Zselic Természetbarát Klub. Rajt: Abaliget, vasútállomás, 7.00–8.15. Cél: Bükkösd, vasútállomás. Nevezési díj: 250 Ft (MTSz és TTT tagsági igazolvánnyal 200 Ft). Információ: Strasser Péter, tel.: 72/256-508. • szeptember 28–30: „Ripszám Henrik” Tájékozódási Hétvége. R.: Pécsi Ifjúsági Természet-járó Egyesület; Az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány. Információ: Bota János, tel.: 30/9938-595. • október 6: „Szent Imre 20” teljesítménytúra (Villányi-hegység). R.: Szent Imre Iskola Sportkör, Siklós. Rajt: Máriagyűd, templom alatti borozó, 7.30–9.00. Nevezési díj: 300 Ft/fő. Információ: Pálinkás István, tel: 72/497-356. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség el-nöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Apáca u. 2/1.  72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra). Internet: www.extra.hu/BMTSZ E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. és Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

MECSEK HÍRADÓ 86. szám 2001. február A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség létszámadatai 2000 Egyesület, szakosztály Ifjúsági Felnőtt Nyugdíjas Összesen 1. Büdöskút Barátai 49 21 9 79 2. PTTE Vándorsport Szakosztály 8 18 35 61 3. PTTE Nyugdíjas Szakosztály 58 58 4. MATÁV Rt. Túraszakosztály 6 35 6 47 5. PTE Tanárképző Kar 40 40 6. Dél-Zselic Természetbarát Klub 11 21 5 37 7. Pécsi Túrakerékpáros Klub 15 17 2 34 8. Dráva TSE 7 18 2 27 9. Pécsi Vörös Meteor 6 15 21 10. Csokonay Vitéz Mihály Ált. Iskola 17 3 20 11. Arany Horda Természetjáró Egy. 2 11 5 18 12. Szuadó Természetbarát Egyesület 12 6 18 13. Mecsei Erdészeti Rt. Erdei Iskola 14 3 17 14. PTTE Hétpróbás Szakosztály 13 4 17 15. PTTE Eszperanto Szakosztály 16 16 16. ANK Zengő Vándortábor 13 3 16 17. Mecseki Kóborlók 1 11 3 15 18. Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egy. 11 4 15 19. ANK 2. sz. Általános Iskola 15 15 20. PMSC 2 11 13 21. POEÜ 6 5 11 22. Mezőszél u. Általános Iskola 11 11 23. Felhőtlenek 2 8 10 24. Gyalog Galopp 2 6 8 25. Jó Barátok 2 2 4 26. Bártfa u. Általános Iskola 1 2 3 27. Bánki Donát u. Általános Iskola 2 2 (Pécs Városi Természetbarát Szöv.) 258 209 166 633 28. Kószálók, Borota 89 19 2 110 29. Komlói Hétdomb TE 10 20 45 75 30. Egyházasharaszti Ált. Isk./Szent Imre Ált. Isk., Siklós 54 3 57 31. Kenderföldi Ált. Iskola, Komló 41 1 42 32. Mindszentgodisai Általános Iskola 25 3 28 33. Természetjárók, Sellye 24 2 26 34. Görcsönyi Általános Iskola 20 20 35. REZÉT SE, Baja 15 15 36. Újhelyi Szakközépisk., Szentlőrinc 11 2 13 37. Kazinczy Szakközépiskola, Komló 5 5 ÖSSZESEN 537 274 213 1024 . TERMÉSZETJÁRÓ MINÕSÍTÉSEK, 2000 Bronz Ezüst Arany Érdemes Összesen Kenderföldi Általános Iskola, Komló 9 5 14 MATÁV SE, Pécs 5 4 4 13 PTTE Vándorsport Szakosztály 4 3 3 10 Mecseki Kóborlók 1 2 3 6 Komlói Hétdomb TE 3 1 1 5 Dráva TSE 1 2 1 4 Mezőszél u. Ált. Iskola, Pécs 2 2 Pécsi Túrakerékpáros Klub 1 1 ÖSSZESEN 25 17 12 1 55  „ZÖLD VÁLASZOK AZ ÚJ ÉVEZRED KIHÍVÁSAIRA” 2001. január 20-án „erdei konferenciát” rendezett a Dél-Dunántúli Regionális Termé-szet¬¬¬barát Szövetség Sasréten. A konferencián részt vett dr. Iványi Ildikó, a Duna-Dráva Nem¬zeti Park igazgatója, Káldy József, a Mecseki Erdészeti Rt. vezérigazgatója, Hegyi Zsu¬¬¬¬zsanna, a Magyar Turizmus Rt. Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság igaz¬¬¬¬gatója és Németh Imre, a Magyar Természetbarát Szövetség környezetvédelmi bi¬zott¬¬ságának vezetője, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Természetbarát Szövetség képviselői. Baronek Jenő, a szövetség elnöke köszöntötte és mutatta be a résztvevőket. Meg¬-nyitójában elmondta, hogy milyen fontos a harmadik évezred kezdetén a környezet és megóvása, melyben fontos szerepet töltenek be a civil szervezetek. Fontosnak tartja az együttműködést ebben a munkában az erdészettel és a nemzeti parkkal. Dr. Iványi Ildikó ismertette a környezetgazdálkodás lépéseit, amelyek szükségesek az EU-csatlakozáshoz. Ezek között vannak olyanok, amelyek már megoldódtak, és vannak olyanok, melyekre haladékot kaptunk, de már folyamatban vannak. Beszélt a Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkájáról, majd végül ízelítőt kaptunk az itt található csodálatos élővilágról. Káldy vezérigazgató úr ismertette a Mecseki Erdészeti Rt. szervezeti felépítését, feladatkörét. Elmondta, hogy folyamatosan próbálják felújítani az erdészházakat. A fakitermelés mellett fontos helyet foglal el a vadászat is. Hegyi Zsuzsanna ismertette a Gazdasági Minisztérium pályázati lehetőségeit, amelyek közül sajnos csak igen kevés vonatkozik a mi szervezetünkre. Az igazgatónő minden segítséget felajánlott a pályázatok előkészítésével és beadásával kapcsolatban. Németh Imre nagyon jól csoportosította és sűrítve foglalta össze tennivalóinkat a környezetvédelem terén. Kitért a példamutatásra, ami építő jellegű lehet mások számára is. Fontosnak tartotta a túravezető képzésben ennek a témának a kiemelését (ami nálunk már megvalósult, ugyanis amióta én vezetem a tanfolyamot, ezt bevettem a tematikába, és számon is kérem a vizsgán). A napot összefoglalva megállapíthatjuk, hogy egy nagyon eredményes konferencián vettünk részt, ami mindenki számára hozott új ismereteket, és a civil szféra közelebb kerülhetett a szakemberekhez. A nemzeti park képviselője örül, hogy aktivistáink részt kívánnak venni a polgári természetőri feladatokban is és megígérte, hogy segítséget kapunk a vizsgára való felkészülésben. Börcsök György ”János kilátó, Tubes” (Újévi köszöntő az URH amatőr frekvencián) 2000. december 30-án 17 órakor általános hívást sugárzott a tubesi János-kilátóban letelepített rádióállomás. A buda¬pesti Rádióamatőr Szövetség elnöke, alelnöke és amatőr tár¬suk a fűtetlen, terméskőfalu szobában ülve várta a rádió¬ama¬tőrök bejelentkezését. Azzal nehezítették a kapcsolat felvételét, hogy az amatőr sávban mozogva időnként más-más frekvenciára állva beszélhettek velük. 17 órától 19.30-ig negyven állomással 380 összeköttetés létesült. Tizenkilencszer módosította a vezető-állomás a frekvenciáját. A negyvenből kilenc állomásnak sikerült őket mindig megtalálni, de nyolc állomásnak ez csak egyetlen egyszer sikerült. Ter¬mé¬sze¬te¬sen rendszeresen elhangzott a „boldog új évet” jókívánság is. E szép napon az egymással való kapcsolatteremtés mellett ez volt a legfontosabb. A mikrofon mögött felváltva Matzon Jenő elnök, Benyovszky Gábor alelnök és Szűcs Balázs rádióamatőr foglalt helyet. A hívások elsősorban a Tubestől 150 km-es kör¬zetben található településekről érkeztek, de egy német és két jugoszláv amatőr adását is vette az ideiglenesen telepített állomás. A Tubes Kilátó Alapítvány szervezői örömmel tettek eleget a felkérésnek. Ezzel is bizonyítottá vált, hogy több célra használható kilátótornyot épít a Mecseket szerető polgárság. Kovács Szabó János Ismét a Kőszegi-hegységben Kis csapatunk, a Felhőtlenek 2000. október elején ismét felkerekedett, hogy a négy évvel korábban kihagyott látnivalókat megnézze. Hat napot szántunk a túrákra, de sajnos az időjárás csak három nagyobb túra lebonyolítását engedte meg. A többi napon sem tétlenkedtünk: megnéztük a város és közvetlen környékének látnivalóit. Első hosszabb túránkon a város déli részének tüzetes megtekintése után a Felső-erdő és a Szabó-hegy érintésével felkapaszkodtunk a 609 m magas Óház-tetőre. Innen gyönyörű pa¬noráma nyílik a magyar és osztrák területekre egyaránt. Szerencsénk volt, mert jó látási viszonyok voltak. Az Óház-tetőről a kék sáv jelzést követve ereszkedtünk le a Hétvezér-forráshoz. Útközben rengeteg őzlábgombát szedtünk, amiket hazavittünk vacsorára. A Gesztenyésen át – ahol gesztenyét is szedtünk – a Pintér-tetőt érintve értük el a Trianoni-keresztet, ahol ismét Kőszeg város látképében gyönyörködhettünk. Innen a Kál¬várián át ereszkedtünk le a városba, a látványnak is beillő őzláb és egyéb gombák társaságában. A második nagyobb túránk a 884 m magas Írott-kő meghódítása volt. Velemig autóbusszal utaztunk a hajnali órákban. Esett az eső, majd köd szitált, de nem tántorított el bennünket a mostoha időjárás. A sűrű ködben nem is sikerült mindjárt a jelzett útra térnünk, de végül is megázva, kiizzadva felértünk utunk legnehezebb részén a Szent Vid kápolnához. Itt megpihentünk, majd a csodálatos fenyves erdő moha talapzata és a légyölő gombák pompájának kíséretében értünk el a Hörmann-forráshoz. Innen délnek tartva egyenletes kapaszkodón haladtunk, és erdei málnás kíséretében értünk fel az Írott-kőre. A csúcs felhőbe burkolózott, nem engedett kilátást a környékre. Biztos, hogy mínusz fok volt fent, mert az osztrák katonák fűtöttek a bódéjukban, nekünk pedig ugyancsak fázott a kezünk a tízórai elfogyasztásakor. A csúcsról meredek lejtőn ereszkedtünk le a az Apostolok fájához; közben érintettük a Szénégetők kútját – alig van belőle valami. További utunkon felfelé mentünk az Asztalkőhöz, hogy onnan már egyenletes lejtőn érjük el Velem községet. Onnan Bozsokra autóbusszal utaztunk, majd a kék kereszt és a sárga sáv jelzésű úton tértünk vissza Kőszegre. Bozsok és Velem utcái feltúrva, alig lehetett közlekedni, mert gázvezetéket fektettek. A velemi mezőn rengeteg virág nyílt, a fák alatt „alma-halmazok” látszottak. A cáki pincesort is megnéztük, de alig sikerült olyan gazdát találni, aki bor eladásával foglalkozott volna. A pincék látványa képeslapokon szebb, mint a valóságban. Itt viszont a fenyvesekben sok-sok fenyővargányát szedtünk, amiből pörköltet főztünk. Kőszegen ismét megnéztük a várat, a marcipán kiállítást, a Chernel-kertet és a csónakázó tavat. Ellátogattunk az Arany Egyszarvú Patikamúzeumba, és megtekintettük a Szent Jakab és a Szent Imre templomokat is. Kőszeg belvárosa 1990 óta a világörökség része. Kőszegen jártunkon mindkét alkalommal ősz volt, de mindenkinek ajánlani tudjuk ezt az évszakot, mert a természet csodatára ekkor érik be. Az erdő sokszínűsége, a napsugár bágyadt simogatása igazi társa a turistának. dr. Koncz Eszter   HÍREK  KÖZGYÛLÉS: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2001. február 10-én 8.00 óra¬kor tartja évi rendes közgyűlését a Szivárvány Gyermekházban (Pécs, dr. Veress Endre u. 6), melyre az egye¬sü¬le¬tek, szakosztályok hivatalos képviselői mellett szeretettel várunk minden érdeklődő ter¬¬mé¬szet¬barátot.  Természetbarát szövetségi tagsági díjak: a Magyar Természetbarát Szövetség elnöksége 1999-ban a – sok éve változatlan mértékű – tagsági díj "két lépcsős" emeléséről döntött. Ennek megfelelően az éves tagsági díjak a 2001. évre a következők: felnőtt keresők: 500 Ft, nyug¬díjasok: 300 Ft, tanulók: 100 Ft. A 2001. évre érvényes betétlapok már meg¬¬vᬬsá¬rol¬¬ha¬tók a szövetségben.  Az Arany Horda Természetjáró Egyesület január 27-én megtartott közgyűlésén az egyesület új elnökének Plaszauer Istvánt választották meg.  A Mecsek természetjáró kalauza című, 1995-ben kiadott könyv már nem kapható. Szö¬vet¬s鬬günk¬nek lehetősége nyílik a könyv újbóli megjelentetésére, átdolgozott, javított kiadásban. Kérjük, hogy akinek a könyvvel kapcsolatos észrevétele, javaslata van, február 15-ig juttassa el Baronek Jenőnek vagy Strasser Péternek. Ugyancsak kérjük, hogy akinek jó minőségű színes vagy fekete-fehér, közzétételre szánt fény¬képe van, szintén küldje be. A könyv várható megjelenése május vége, június eleje.  Szálláshelyek turistáknak a Mecsekben és Baranyában: megjelent a baranyai szál¬lás¬cím¬jegy¬zéket tartalmazó füzet 2001. évi kiadása, frissített adatokkal. Beszerezhető a szövetségben.  A Dél-dunántúli Piros Túra bélyegzőjének helyét a volt szentkúti erdészháznál áthelyezték, mert a dobozt állandóan megrongálták, ellopták. Most az épület előtti fán található. NYÍLT TÚRÁK • február 18, vasárnap: Orfű–Szuadó-völgy–Laci-forrás–Éger-völgy (12 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 7.15 órakor. Túravezető: Kondi Gyula. • február 24, szombat: Ezeréves–Tripammerfa–Mánfa–Páfrányos–Hősök tere (16 km). Ta¬lál¬kozás a pécsi vasútállomás előtt a 40-es autóbusz megállójában, 8.45 órakor. Túravezető: Eperjesi József • március 3, szombat: Vékény–Kecskehát–Márévár–Baglyas–Zobákpuszta (16 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.45 órakor. Túravezető: Varga István. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással:  február 11: Családi túra – szánkótúra. Útvonal: Köves-tető–Hármas-hegy–Csengő-f.–Pusztabánya–Hidasi-völgy–Zobákpuszta (8 km). Indulás 8 órakor a hosszúhetényi autóbuszjárattal. Túravezető: Rácz János.  február 18: Közép-Mecseki barangolások. Rövid túra: Sikonda–Cserma alja–Varga-hegy–Kökönyös (6 km); hosszú túra: Sikonda–Cserma alja–Mánfa–Budafa–Rákos-völgy–Koszonyatető–Hársas kh. romjai–Kövestető–Zobákpuszta (16 km). Indulás 8 órakor a sikondai autóbusz járattal. Túravezető: Õri Zsuzsanna.  február 24–25: Farsangi disznótoros túra a Vörösfenyő kulcsosházhoz (10 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi autóbusz járattal. Túravezető: Kuizs Sándorné.  március 4: Máré-csárda– Márévár–Hidasi-hát–Zobákpuszta (12 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi autóbusz járattal. Túravezető: Õri Zsuzsanna. RENDEZVÉNYEK • február 10: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség közgyűlése. Szivárvány Gyermekház, Pécs, dr. Veress Endre u. 6.; 8.00 óra. • február 17: "PITE 30" teljesítménytúra. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt:Abaliget, Hotel Barlang 7.00–9.30. Cél ugyanitt. Nevezési díj: 300 Ft/fő. Információ: Bota János, tel.: 30/9938-595. • március 3: XII. Sopianae Városismereti Verseny. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület; Az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány. Rajt: PTE Tanárképző Kar, Pécs, Ifjúság u. 6., 10.00 órakor. Részvétel: 1-2 fős csapatokkal. Nevezési díj: 200 Ft/fő. Kategóriák: általános iskolás, középiskolás, felnőtt, családi. Információ: Mátrai Gábor, tel.: 72/252-390. Mecsek Híradó A Baranya Megyei és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni. (7621, Pécs, Apáca u 2/1  (72) 310-226; fax: (72) 312-019. Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra)