MECSEK HÍRADÓ 90. szám 2001. június–augusztus Madarak és fák napja A Pécs Városi Természetbarát Szövetség – a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével – 2001. május 5-én, szombaton rendezte meg a hagyományos túrát és vetélkedőt, ezúttal Égervölgyben. Az induló 14 csapat Pécsen kívül Komlóról és Bólyból érkezett. A túra során hat állomáson kellett feladatokat megoldani a gye-rekek¬nek madarakról és fákról. Eredmények 1. Vészmadarak (PTE 1. sz. Gyakorló Általános Iskola, Pécs); 2. Erdőjá-rók (Testnevelési Általános Sport Iskola, Pécs); 3. Erdei Manók (Anikó u. Általános Iskola, Pécs); 4. Üregi nyulak (Testnevelési Általános Sport Iskola, Pécs); 5. /holtversenyben/ Kerti Törpék (Bánki Donát u. Ált. Iskola, Pécs) és Zs-V-A (Kenderföldi Általános Iskola, Komló). A verseny első öt helyezett csapata oklevelet, az első három helyezett csapat tagjai pe¬dig könyvutalványt és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság ajándékcsomag-ját (köny¬¬¬vek) kapták, valamint az összes résztvevő a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazga¬tó¬ság¬tól Magyarország nemzeti parkjait bemutató kiadványt kapott. Ezúton is köszönjük a támo¬¬¬ga¬¬tást. Strasser Péter rendező  Turistamajális A természetjáró napok sikeres programjai (Tubes Kupa és a Csellengő Kupa túraver¬-se¬¬¬nyek, valamint a több, mint 600 résztvevővel lezajlott Mecsek teljesítménytúrák) záró rendezvényeként, május 1-jén turistamajálisra vártuk társainkat Zobákpusztán. A tavaly először megrendezett és remekül sikerült égertetői majális után mi, a Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület tagjai kaptuk a megtisztelő, de cseppet sem könnyű feladatot, hogy házigazdái legyünk a zobákpusztai majálisnak. Hetek-kel előtte megkezdtük a készülődést, a programokra önként vállalkozó felelősöket jelöltünk meg, akik segítőikkel arra törekedtek, hogy a résztvevőknek tartalmas és kellemes szóra¬ko¬zást biztosítsanak erre a napra. Baronek Jenő baráti "nyitó" szavai után közel ötvenen indultak neki a 8 km-es tú¬-rá¬nak, melynek fő látnivalója között volt a küszíni fejtés, annak részbeli rekul¬¬ti¬vá¬-ció¬¬ja, a fel¬¬ha¬¬gyott fonolitbánya érdekessége és Kövestető képződményei. Fekete László és Rácz János vezette az érdeklődő turistákat. Igyekeztek sok ér¬de¬kes¬ség¬¬gel bővíteni is¬¬¬me¬re¬teiket és épségben, jó hangulatban visszahozni őket a rendezvény következő ese¬mé¬nyé¬re, mely verseny a leggusztusosabb nyárs, illetve pakk dicső címé¬¬¬nek elnyeréséért folyt. Te¬r¬mészetesen a kellően ékes társaságot már megfelelő parázs várta a tűzrakó helyeken, melyről időben gondoskodott Németh Margitka és cs¬a¬¬pa¬ta. Ahogy az lenni szokott, az "országos" zsűrinek (tagjai különböző megyéből ér¬¬kez¬tek) nem volt könnyű dolga. Volt, aki "csak" kóstolással döntött a rangsorról, de Fekete Lász¬¬ló humorral fűszerezett, tu¬do¬má¬nyos okfejtését – mely kiterjedt a techni-ka, az esztétika és az ízek boncolgatására – nagy élvezettel hallgattuk. Nagy sikere volt a svédpályás tájékozódási túraversenynek is, mely Németh Ka¬ta-lin¬¬nak és segítőinek érdeme. A tájoló helyes használatának összegyűjtött betűiből – nem kis fej¬¬törés árán – a versenyzők összeállították a bűvös szót: "hétdomb". A gyerekek já¬té¬k¬¬os versengéséről Iván Attila és a Komlói Diákönkormányzat képviselői gon¬¬¬dos¬kod¬¬tak, ahogy a négyfordulós szellemi vetélkedő változatos feladatainak össze¬állítását is Atti¬¬¬¬lának köszönhettük. Rengeteg megfejtés érkezett a "Felismered-e?" címmel jelzett játékra. Jancsi Attila fotói között voltak építmények, természeti képződmények és növények is. Szinte vala¬¬mennyi játé¬koson az ezerjófű fogott ki, de a Csengő-lak és a vágotpusztai ha-rangláb fel¬is¬¬me¬rése sem sikerült mindenkinek. A holtversenyt újabb képek azonosítá-sával igye¬kez¬tek eldönteni. Az elfogulatlan zsűri szakértő szemekkel vizsgálgatta a lepel alól kivillanó bakan-csos lábakat, hogy – nem kis derültség közepette – kiválaszthassák a lábszépségver-seny győz¬¬tesét. A versenyek helyezettjeit stílszerű apró tárgyjutalmakkal és édesség-gel aján¬dékoztuk meg. A nap értékelését azokra bízom, akik részesei voltak. Lehettünk volna többen is, talán a majális kevesebb propagálást kapott, de az is igaz, hogy az előző három nap ver¬¬se¬nyein elfáradt rendezők és versenyzők többsége már inkább az otthoni pihenést vá¬¬¬lasz¬¬totta. Megköszönöm azoknak, akik velünk töltötték a napot vagy annak egy részét. Remélem, jól érezték magukat és szép emlékeket is vittek magukkal. Köszönöm Jenőnek a kellemes meglepetést, örömmel hallgattuk veszprémi túra-tár¬¬sunk szép citera- és furulyajátékát, neki is hálásak vagyunk. Bár volt olyan meg-lepetés is, melyet szintén a jó szándék vezetett, de a résztvevők többségének nem volt olyan kel¬¬¬¬le¬¬¬mes zenei élmény, mint az előző. Igyekszünk elfelejteni és a jó dolgokra emlé¬¬¬kez¬ni. Ezúton is köszönök minden segítséget: Benczes Gábornak és feleségének a finom ebédet, a programfelelősöknek és társaiknak a rengeteg munkát és mindenkinek, aki a nap folyamán hulladékot gyűjtött, segédkezett az ebéd előkészítésében, mosoga-tott, ta¬ka¬¬¬¬rí¬tott stb. Vagyis köszönöm a remek csapatmunkát, amely nélkül ez a szép nap¬sü¬té¬¬ses majális nem jöhetett volna létre. Őri Zsuzsanna  A Pipás-forrás felújítása 2001. március 10. A volt IV. üzem parkolójából indulok csákánnyal, kapával felsze-rel¬ve a kátyúkkal tarkított erdészeti úton a forrás irányába. A tavasz egyre jobban kibontja a virágok szirmait, és a madarak hangosan dalolva keresik párjukat. A bal-káni fakopács egy lehasadt bükkfa végén nagy erővel jelzi territóriumának határát és elűzi a be¬to¬la¬ko¬dó rivális hímeket. Az alsó úton közelítem meg a forrást, a leveleiket kibontott medve¬hagy¬mák között. A forrás fölött egy vastag erdei juhar dőlt neki az alatta magasodó bükknek, ami veszélyeztette a forrás felújítását. Kérésemre a het-vehelyi er¬¬¬dé¬¬¬szet kivágta a balesetveszélyes fát és most vastag vágásfelülete jelzi a forráshoz vezető irányt. A kivágott fa lehasadt ágain lépkedek keresztül és a szeder-inda hosszú szálait ke¬¬rül¬¬¬ge¬¬¬tem. A forrás most még jobban összedőlt, mivel a kidőlt fa éppen telibe találta. A vastag fát feldarabolták, és géppel vontatták félre. Csend ül a völgyön, a kövek közül halk csörgedezés hallatszik, amint víz furako-dik az évmilliós kövek között. A forrás névadó köve ferdén bedőlve pihen a többi között. Szer¬¬¬számaimat leteszem a volt forrás elé és készítek egy fényképet a kör-nyékről. Nyá¬¬¬ron a legnagyobb aszályban jártam itt és megjelöltem a forrásmezőket, melyeket a for¬¬¬rás felújításakor fel tudok majd használni. A csákánnyal a megjelölt helyen sújtok le, és vi¬csorogva lazulnak meg a kövek. Víz serken a kivett kövek he-lyére, nehezítve a gödör mélyítését. Az eret látom és tudom, hogyan kell majd elké-szíteni az ülepítő medencét. Jobbra találok még egy mezőt, ami bőven ontja a finom vizet. Ott is mélyítek egy gödröt és látszik a bejövő víz iránya. Szerencsére nem kö-tött sziklába kellett vésnem, igaz akkor másként oldottam volna meg a feladatot. A permi vörös homokkő elszínezte a vizet és most vörös folyamként szalad a völgy irányába. A forrás felújítása nem veszélyezteti a növényzetet, néhány mohás követ kell megmenteni, valamint két erdei pajzsikát és két tő sást. Nekiállok a régi forrás megmaradt részeinek kibontásához. Egymás után teszem félre a mohás köveket, és egyre jobban látszik a forrás megmaradt medencéje. Szemben kőből kirakott kis alagúton csordogál a víz a medencébe és azt megtöltve a kifolyó¬csö¬vön a szabadba. A forrás fölötti köves terület forrásmezejéből szivárog le a víz és kerül a gyűjtő csatornába. A forrás vízhozama most öt liter percenként és a hőfoka nyolc cels¬¬ius fok. Néhány óra telt el és sikerült jól "felforgatnom" a forrás környékét. Egy hel¬¬yre dobáltam a forrásmezőre hullott ágakat, kövekből kupacokat képeztem. Derekam egyre jobban tiltakozik a hajolások végett, ezért abba kellett hagynom a további munkát. Le¬¬¬mos¬¬tam szerszámaimat, hátamra vettem zsákomat és elindultam az elhagyott parkolóba. 2001. március 26. Kriston Barnabás barátommal pakoljuk ki a kocsiból a forrás-épí¬tés kellékeit. Két harminc literes hordót, négy szál műanyagcsövet és a vas kifo-lyócsö¬¬vet, valamint a szerszámokat. Vissza kell még jönni a zsákos betonért és a nagy feszítő¬¬va¬¬sért. Az erdészeti úton haladunk, melyet még mindig sok vizes kátyú tarkít, nehézzé téve haladásunkat. Letérünk a völgy irányába a könnyebb haladás reményében. Lép¬teink nyomán fokhagymaillat serken. A zöld medvehagymákon taposunk az öreg bük¬kös¬¬¬ben. Átmászunk néhány árkon, ami utunkat keresztezi. A közelmúlt sok esője és az elmúlt napokban esett tíz centiméteres hó olvadása megin-dította a szunnyadó víz¬fo¬lyá¬so¬¬kat, a vörös kövek közül fürgén szaladnak az erek a völgy irányába. A hóvirágok las¬¬¬san elvirágoznak és helyüket a kék ibolyák váltják fel. Végre feltűnik a forrás és le¬rak¬hat¬¬¬juk terheinket. Egy kulacsot megtöltöttem for-rásvízzel, hogy később legyen tiszta ivó¬¬¬víz. Elmondtam Barnabásnak tervemet, mi-ként fogjuk kialakítani a forrást az új üle¬¬¬pí¬¬¬tő medencékkel. Fogtuk a feszítővasat és a kapát és nekiálltunk a medencék mélyí¬¬¬té¬¬¬sé¬¬¬nek. A múltkori feltáró gödör aljában a feltörő víz homokszemeket forgatott játsza¬¬¬¬¬¬dozva. A nehéz feszítővasat a kövek közé préseltem és fellazítottam a köveket, Bar¬na¬¬bás lehajolva egyenként szedegette ki azokat. A kristálytiszta ivóvíz hamar vörös lett és már nem látszottak a csillogó homokszemek a medence aljában. Vödörrel ki¬¬¬mer¬¬¬tük a zavaros vizet, hogy lássuk a megbúvó köveket. A kiöntött víz vörösre szí¬¬¬nez¬te a völgy felé szaladó ereket. Elké-szültünk a felső medencével és bele¬¬süllyesz¬¬tet¬¬tük a perforált hor¬¬¬dót. Jólesett felegye-nesedni, és egy kicsit pihenni. Elővettem két dobozos sört és az¬¬¬zal oltottuk szomjun-kat. Cinegék trilláztak a környék fáin, messziről egy fekete¬¬¬harkály jellegzetes hangját hallottuk. Elkezdtük a másik medence mélyítését az előző bevált módszerrel. Hamar elké-szült és elnyelte a másik hordót. A forrás falazatának irányába kell most árkot készí-teni a kö¬¬¬vek között. Kapa, csákány, feszítővas cserélődik kezeinkben, mindig az, ami a leg¬¬¬meg¬¬¬¬¬¬fe¬¬lelőbb a munkához. A kiásott csatornában lassan megindul lefele a víz, átbuk¬¬dá¬¬¬csolva a régi falazáson. Ismét egy kis pihenő, és nézegethetjük a parányi ökörszemet, mi¬¬¬ként állít elő olyan érdekes hangot. A patak szélén korhadt ágon ülve hangos éne¬¬¬kével párját keresi. A hordókat és a kifolyót összecsöveztük, majd a hor-dók mellé köveket süllyesz¬¬¬tet¬¬¬tünk. A völgy felőli oldalt fóliával béleltük, ezzel biztosí-tottuk a víz¬¬¬zá¬¬¬ró réteget. Ké¬¬¬¬¬szí¬¬¬¬¬tettem néhány felvételt, mielőtt nekiállunk betemetni a medencéket és csöveket. A csö¬¬¬vek medrébe agyagos földet döngöltünk és a tetejére kö¬ve¬ket tettünk. A kifolyó¬¬¬csö¬¬¬¬vön megjelent a vörös víz, ami lassan halványodott, majd iha¬¬¬tóvá vált. Elindultunk ki a zsákos betonért és a kőműves szerszámokért az autóhoz. A fölső úton mentünk, a vadles felé, lassan bandukolva. A kocsinál csöves hátizsákra szerel-tük a betont és Barnabás vállalta az első etapot a forrás felé. Nyöszörgött a hátizsák a súly alatt, csörömpöltek a szerszámok a vödörben. A vadlesnél adta át barátom a zsákot és elindultunk most lefelé a csúszós úton. Minden lépést ki kellett tapogatni a csizmával, ne¬¬¬hogy a medvehagyma alatt egy faág rejtőzzön. Szerencsésen leértünk és Barnabás le¬¬¬se¬¬¬gítette terhemet. A forrás csöve ontotta a finom vizet. Egy vödörrel megmértem a hozamát, ami huszonöt liter volt percenként, a víz hőmérséklete nyolc fokos. Meg¬¬¬ke¬ver¬¬tük a betont és az összeválogatott kövekből elkezdtük felépíteni az előfalat. Hamar el¬fo¬¬gyott a harminc kiló beton, éppen akkor, amikor a forrás nevét tartalmazó követ tettük a helyére. Meghúztam a medencék tetején a fedeleket és lefedtük kövekkel. Hordtunk még agyagos földet a kövekre, hogy a növényzet ha-marabb benője. Az elhordott földek helyén szépen alakult a forráshoz vezető ösvény. A bükkfák koronáin keresztül egyre sötétebb felhőket véltünk látni, ezért nekiáll-tunk eldugni a szerszámok és anyagok egy részét. Mire végeztünk, nagy cseppekben eleredt az eső. Gyors léptekkel elindultunk felfelé a domboldalon. A vadleshez érve kisütött a nap és elállt az eső; az esőcseppek csillogtak az ágakon és a madarak el-kezdtek újra énekelni. Sárosan, fáradtan értünk a kocsihoz és örültünk, hogy végre leülhettünk. 2001. március 31. Juhász Kornél barátommal pakoljuk ki autómból a szerszá-mokat és anyago¬kat. Cement, homok és zsákos beton kerül a csöves hátizsákokra. A ke¬zünk¬ben kapanyélen át húzott nagy vödör, benne folyami homok. Kerülgetjük a sáros da¬go¬nyá¬¬¬kat, melyekben riadtan úsznak a sárgahasú unkák a túlsó partra. Úgy döntünk, hogy le¬¬¬¬té¬rünk a kátyús útról az erdőbe. Csendesen szitál az eső, madarak dalolnak a zöldülő ágakon. Nehezen tudunk szinkronba jönni a lépésekkel, ezért a vödör himbálózik és kibillent az egyensúlyból. Kornél elcsúszik egy ferde ágra lépve és a zsákkal, a földre huppan. A vödörből néhány marék homok a földre hullik és beteríti a medvehagymákat. Felsegítem társamat és folytatjuk utunkat a forrás felé. Már mind¬¬ket¬¬ten tudjuk, hogy rosszul tettük, hogy letértünk a sáros, de kitaposott útról. Vízmosás ke¬resz¬¬tezi utunkat, azon kellene ügyesen átjutni, de lábam megcsú-szik, és hanyatt esek a nehéz zsákkal fogva a kapanyelet. Nem ütöttem meg magam, csak alig tudok felállni, ezért Kornél húz fel kezét nyújtva. Lépteinkkel felzavarunk egy őzbakot, aki szaladni kezd, majd odébb megáll, és méltatlankodva néz felénk. Ugatásával jelzi, hogy az ő birodalmában járunk, és jól tesszük, ha tovább állunk. Arcunkon és hátunkon fo¬¬lyik a verejték és örülünk, hogy végre lepakolhatjuk válla-inkról a kínzóeszközöket. A forrás csobogva üdvözöl bennünket és az eső is elállt. Töltök vizet a forrásból a ké¬sőb¬biekre, de most iszunk egy pohár finom szekszárdi vörösbort. A nap is kisütött és ennek örö¬¬¬mére a zöldküllő han¬¬¬gos rikoltozásba kezd, amit a mátyások is megirigyelnek. A forrás víz¬¬ho¬¬zama 20 liter per¬¬¬¬cenként és 8 fokos. Az ideiglenes kifolyócsövet meg¬told¬juk egy-két méteres mű¬anyag csővel, hogy a falazatot tudjuk építeni. Kevertem erős cementes anyagot és a múlt¬¬kor kiképzett ülepítő medencét a forrás kifolyójánál kiken¬¬¬tem vele. A régi töre¬¬¬de¬zett eternitcsövet levágtam és helyére egy vastag falú kék mű¬¬anyag¬¬¬csövet épí¬tet¬¬tem kifolyónak. A kifolyó felett megmagasítottam a falazatot. Kornél eközben a for¬¬rás¬¬¬hoz vezető ös-vényt csinálta, és a keletkezett földet a forrás fölötti köves részhez hordta. Pi¬¬he¬¬-nésképpen elővettem a tájolót és a mérőszalagot, hogy a forrás két foglaló med¬-encéjét bemérjem. A forrás kifolyócsöve a mérőpont közepe és ettől a baloldali me¬¬-den¬¬ce 150 fokra és 460 centiméterre van, a jobboldali 172 fokra és 430 centiméterre. Fel¬¬¬ír¬tam az adatokat és nekiálltunk Kornéllal a romos fal kibontásának. Egymás után fe¬¬¬sze¬¬get¬tük ki a köveket a homokos talajból és tettük félre a későbbi épí¬téshez. Ki¬¬¬bon¬¬tot¬¬tam az ideigle¬¬nes kifolyócsövet a forrás mögött és fűrészlappal elvág¬tam a műanyagcsövet. A víz így a régi ülepítő medencébe zubogott le. Vissza¬¬¬ütöt¬¬tem az ideig¬le¬nes vas kifo¬lyót, de ki¬¬venni már nem tudtam, ezért elől bebetonoztam. A for-rás¬¬me¬¬¬zőkből jövő víz mos¬ta a me¬¬dence kövezetét ezért egy könyököt ékítettem rá, így a víz felülről a me¬den¬cébe cso¬¬¬bog¬hat. Jó nézni és hallgatni a természet zenéjét. Végle¬¬ge¬¬sen lezártuk a forrás mögötti részt és bontottuk tovább a régi bedőlt fala-zat¬ma¬rad¬¬¬ványt. Megmunkált kőre lettem figyelmes, amint a kapával takarítottam el a homo¬kos anyagot. Elkezdtem körbeásni és örömömre megtaláltam az eredeti kifo-lyó alatti medencét. A medencéből előkerült egy régi típusú sörösüveg teljes épségben. A régi tömzsi üveget kimostam és a forrás kövére helyeztem. A legalább tizenöt évi el¬¬¬te¬¬me¬¬¬tett¬¬ség után újra megcsillanhatott rajta a napsugár. A medencét kitakarítva látszott, hogy kevés munkával eredeti szépségében tündökölhet tovább, fogadva a belecsorgó vizet és a szomjazó erdő lakóit. Kivettük az utolsó köveket is és elértük az alapszintet. Válogatva a köveket el¬¬kezd¬¬tük építeni a falat és mögéje homokos isza-pot folyattunk. Kornél átázott bakan¬¬csá¬¬val hordta a sáros falazó anyagot. Kezeinket a víz és a homokos kövek kimarták és né¬¬hány réteget az ujjaink hegyéről le is kopt-attak. A nap szerencsére ragyogott és ezt ki¬¬hasz¬nálva készítettem felvételt az eddig elvégzett munkáról. Kornél finom bort ivott, én a forrás vízével csillapítottam szom-jamat. Kevertem betont és az összerakott falazatot rög¬zí¬tet¬¬tem vele, Kornél a terepet rendezte a forrás fölött. Észre¬vet¬¬tük, hogy a víz eltűnik a for¬¬¬rás előterében a nagy kövek alatt. Arra gondoltam, hogy a szivárgásos mód¬¬szer¬¬rel tün¬¬¬tet¬¬ték el elődeink a kiáramló vizet. Kíváncsiságból fel¬¬emel¬tünk egy követ és láttuk, hogy alatta valami-kor kiépített csatorna volt. Most ho¬mok¬kal és apró kövekkel feltelve nehezen tudja ellátni feladatát. Úgy döntöttünk ki¬bont¬juk a kö¬ve¬ket, és helyre állítjuk a csatornát. Feszítővassal alányúltunk és egymás után feszítettük fel a sárga kemény ho-mokkő táb¬lákat. Ezeket a köveket máshonnan hozhatták ide, mert erre nem tudok ilyen ki¬bú¬¬vá¬so¬kat. A "csorgát" kapával kipucoltuk és a víz így akadálytalanul sza-lad¬¬¬¬hat a köves lejtőn. Kornél bakancsa kívül-belül vizes volt és a munka is kiszívott ben¬¬¬nün¬¬ket, ezért úgy döntöttünk, nem állunk neki a következő feladatnak. Lemos-tuk a szer¬¬szá¬¬mokat, és a nagyobbakat eldugtuk az erdő rejtekébe. Hátunkra vettük maradék dol¬¬gainkat és elindultunk sétálva a szép napsütés¬ben a parkoló irányába. 2001. április 4. Fele¬ségem¬¬mel, Ágival indulunk a Pipás-forrás irányába szerszá-mok¬kal és hátamon a harminc kilós zsákos betonnal. Ági műtétje óta először jöhet egy kicsit ki a szabadba dolgoz¬gat¬ni. Tegnap délután már kihoztam a zsákos beto-nokat. Egyet be¬vit¬tem a forráshoz, egyet pedig eldugtam a bokrok alá, ez lapul most hátamhoz. A fákról csak néha hallani a madarak hangját, pedig szépen süt a nap és sugarai simogatják a medve¬hagymák zöld leveleit. Egy fekete harkály rikoltozik, majd ő is elhallgat. A vad¬les¬¬¬¬nél elindulunk le a völgybe, óvatosan figyelve lépésein-ket. A forrás vidám cso¬¬¬bo¬gás¬¬¬sal fogad bennünket és mi örülünk, hogy letehetjük terheinket. Áginak tetszik az eddig el¬végzett munka, hisz ő csak évekkel ezelőtt járt itt lent a forrásnál. Kicsit pihentünk, majd elővettem az eldugott nehezebb szerszámo-kat és anyagokat. Ági elment bejárni a kör¬¬¬nyé¬¬¬ket, mert fizikai munkát még nem végezhet. Én nekiláttam az elfolyó árok olda¬¬¬lainak kikö¬¬ve¬¬zé¬¬sé¬¬hez, hogy ezeket a nagy homokkő táblákkal le tudjam fedni. A kövek zöme megvolt csak a megfelelő-ket egymáshoz kellett illeszteni. Fontos, hogy a tetejük egy magas¬ság¬ba legyen. A mederben egy nagy kővel sokáig birkóztam, hogy ki tudjam venni, de végül az útban lévő darabot le kellett vésnem. Készen állt a meder és ne¬ki¬lát¬¬¬tam lefedni egé¬szen a keresztbe dőlt régi fenyőgerendáig. A munka hevében észre sem vettem, hogy valaki az oldalban a lehullott ágakat gyűjti össze egy kupacba. Ági nem bírt tétlenkedni, ezért állt neki a környék tisztításának. A nap melegét jól lehetett érezni ezért lekerült rólam az ing és pólóban folytattam a mun¬¬kát. Elkezdtem a jobboldali ledőlt falazat kiásá¬sát. A köveket vastagon belep-te az eró¬¬zió által lehordott törmelék és kisebb facsemeték és szederindák is megtele-pedtek rajta. Kapával húztam le a földet és feszítő¬vassal mozgattam ki a köveket. Ági a forrás alat¬ti széles kőtörmelékes oldalt tisztogatta. Eljutottam a legalsó kövekig és elkezdtem rá¬¬juk felépíteni a falat. Két ter¬metes követ kínlódva, de sikerült a fal-hoz görgetni és be¬épí¬¬¬teni. A falazat mögé köveket dobáltunk és iszapos hordalékot. Amikor feltelt a falte¬te¬¬¬jéig a töltés, akkor víz¬zel bemosattam a kőfal apró zugaiba ezt a sáros anyagot. Ki¬¬lenc¬¬¬kor kezdtük, és most dél van, ezért úgy döntök, hogy ebéd-időt tartunk. Előke¬rül¬nek a szend¬vicsek, melyeket Ági ké¬¬¬szí¬¬¬tett nagy gondossággal. Jólesik a szendvics és a hozzáha¬¬¬¬¬rap¬dált medvehagyma, ami kézközelben volt. A csobogó forrás ivásra buz¬dí¬tott, ami¬nek nem tudtam ellenállni. A bükkfák szürke kérgein ágak árnyékai játsza¬doz¬tak. Most még messze lelátni a völgy¬¬¬be a Bögrés-kút felé. Fájó derekamat ki¬egye¬ne¬sí¬tem és neki¬ál¬¬lok meg¬keverni az egyik adag betont. Porzik a kőőrlemény, ahogy a vö¬dör¬ben lévő víz¬¬hez öntöm. A tisztavíz szürkére színeződött és sok apróbuborék indult meg felfelé. A kő¬¬¬¬¬mű¬veskanállal ke¬¬¬ver¬¬¬¬gettem az egyre sűrűbb anyagot, amíg a megfelelő sűrűségű nem lett. Csuklóm az előző napi fá¬¬¬rasz¬¬¬tó munkáktól már ne¬he¬zen engedel¬mes¬ke¬dik, de el¬¬¬¬¬ké¬¬szült a beton. A ré¬¬¬sek¬¬¬ becsap¬¬¬kodom az érdes anyagot, és kisebb köveket ütök utána ez¬¬¬zel erő¬¬sítve a falat. Ági már a völgy¬¬¬haj¬¬¬latnál jár a tisz¬to¬ga¬tás¬sal és a csil¬lo¬gó víz sza¬¬lad fe¬¬léje. A nyirko-sabb ré¬szeknél vízüveget keverek a beton¬ba a gyorsabb kö¬tés ér¬¬de¬¬ké¬ben. El¬¬¬¬készült a jobb¬ ol¬¬dali falazat és ismét egy darabját vissza¬adtuk a régen ké¬s¬zített forrás¬nak. Elmos¬tuk a szerszámokat, összepakoltunk és három órakor el¬in¬dul¬¬tunk ki a ko¬¬¬csi-hoz. 2001. április 7. Juhász Kornél barátommal tömködjük a negyven kilós homokos zsá¬kot a hátizsák belsejébe, ami a második próbálkozásra sikerül. A másik zsákot a csöves hátizsákhoz erősítjük. Kezünkbe vesszük a szerszámokat, és roskadozó lá-bakkal el¬in¬¬¬du¬¬¬lunk a forrás felé. Sokat száradt az erdő, de a nagy kerékvágásokban áll a zavaros víz, mely¬¬ben békanyálak terülnek szét. A kis emelkedőhöz érve lábaink erőlködnek, de sikerül feljutni és egyenesen haladhatunk a vadlesig. A fák bontják leveleiket, és üde zöldbe öltöztetik az erdőt. A madarak vidáman repkednek az ága-kon, egyre nehezebb őket meglátni. Szemembe sós izzadságcsepp gurul, és marni kezdi amúgy is fáradtságtól rom¬¬¬ló látásomat. Vödör himbálózik kezemben, benne a kőműves szerszámok lapulnak. Vég¬re elérjük a vadlest és elindulunk lefele a sűrűn nőtt medvehagymák között. Felza¬¬¬va¬¬¬runk egy őzbakot, aki méltatlankodva szalad odébb egy keveset és rosszallóan ugatni kezd felénk. Még néhány lépés és meglátjuk a forrást és lerakhatjuk nagyon nehéznek bi¬¬¬zo¬-nyult terhünket. Fenséges könnyebbség járja át testünket. Folyik rólunk a verejték, ke¬¬¬zem elzsibbadt, a súly elszorította az ereimet a vállamnál. Egy ökörszem néz ben¬¬-nün¬¬¬ket cso¬dál¬kozva az összerakott farakásról, majd egy újabb strófát kezd énekelni. Zsib¬badt ke¬zünkbe kezd visszatérni az erő, miközben nézzük a forrást és hallgatjuk meg¬¬nyug¬¬¬tató csör¬gedezését. A hátizsákban lapuló flakonból iszunk finom fröccsöt, hogy erőt gyűjtsünk a következő fuvarhoz. Még be kell hozni a két eldugott huszonöt kilós cementet. Battyogunk kifele, parkoló mögötti bokros terület felé. Bagoly hang-ját hal¬lom, idén először a fák koronái között szétterjedni. A rejtekhelynél felpakoljuk a zsá¬ko¬kat és az előzőnél lényegesen könnyebb teherrel hamar a forráshoz érünk. Ittunk ismét néhány korty fröccsöt és nekiláttunk a munkának. Ma a baloldali fa¬¬la¬za¬tot kell újra¬¬építeni és a fugákat megerősíteni a már meglévő falaknál. A forrás őrizte az eldugott szer¬¬számainkat és a feszítővas ismét a szorító kézbe kerülhet. Kor-nél a gya¬log¬ös¬vényt ala¬¬¬kítja ki az erdé¬¬¬szeti útig, én pedig a forrás romos falazatát bontom szét. A fe¬szítő¬¬vas¬sal kimoz¬¬¬ga¬¬tom a köveket és félrerakom őket. A kapával a törmelékes anyagot töltöm vö¬¬¬¬dörbe és viszem a forrás fölé. Különböző méretű és formájú kövek vesz¬nek körbe. Kor¬¬¬¬¬¬néllal két nagy követ görgetünk a falhoz, és az egyiket a közepén át¬ha¬¬ladó repe¬dés men¬¬¬¬tén elre¬pítünk. Így három nagyméretű kő kerül a falba. A bontásnál sok sárga hasú unka került a felszínre, melyek most új menedéket keresnek maguknak. El¬kezd¬jük kiké¬¬pez¬¬ni a na¬¬¬gyobb köveknek a helyét és beillesztjük őket. Szépen halad a fala¬zás, néhol víz csör¬ge¬de¬¬zik a falazat szélénél. A szabadon hagyott egyik forrásmező vize csordogál itt végig, mivel eredetileg így terveztem. Ezzel a vizet ked¬¬velő nö¬vé¬nyek¬nek az életterét sze¬¬¬¬¬¬¬ret¬¬ném megőrizni. A falat a bevált feltöltéses mód¬¬sze¬r¬rel ké¬¬szítjük, sűrűn öntözzük a tör¬¬¬me¬¬¬léket, hogy jusson el minden kis üregbe a hor¬dalék. Megvan a fal magassága és most a kevert betonnal kitöltöm a réseket kis kö¬vek¬¬kel spékelve. Kornél az ösvényt szé¬¬¬le¬¬síti és a keletkezett földet a forrás fölé hordja. A nap magasan a fák koronáin ül és a gyom¬¬¬runk is megkordult. Leültünk és neki-áll¬tunk elfo¬¬¬gyasztani szendvicseinket, hozzá fi¬¬¬nom for¬¬¬rás¬¬vizet szürcsöltünk. Kever-tem betont és foly¬¬¬tattam a fugázást, Kornél a kö¬ve¬ket hordta a patakmederből. Kész a fa¬la¬¬zás és nekiállunk a forrás előterének el¬egyen¬¬¬geté¬¬¬séhez. A csatornát fedő kövek szintjére kell emelnünk a homokos kövekkel az alja¬¬¬za¬¬tot. A forrás tetejére hor¬dott anyagból kell né¬hány vödörrel visszahozni. Felettünk ege¬¬¬¬¬¬¬¬részölyv rikoltozik és ki-hasz¬nálva a meleg légáramot egyre feljebb kerül. Sajgó de¬¬¬re¬¬¬¬kun¬¬kat ki¬egyenesítjük és végig¬¬nézzük az elvégzett munkát. Öröm tölti el szívünket, hogy újra eredeti szép¬¬sé¬¬gé¬¬ben tündökölhet egy csodálatos környezetben lévő szép forrás. Elmossuk a szer¬szá¬¬mo¬¬kat, felpakolunk, és három órakor elindulunk a volt urán¬¬¬bánya IV. üzemének romos par¬ko¬ló¬¬já¬hoz. Baumann József BARANYAI TERMÉSZETJÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XXXIII. Csiszár Gyula Keményfi Balázs Plaszauer István rajzai Olvastuk.... Az ellopott betonkeverő A címben említett betonkeverőt a Mecsekről, a város felett épülő János-kilátótól lopták el. Mondhatnánk, nem nagy ügy, hozzászoktunk, hisz az erre specializálódott szak¬embe¬rek manapság mindenütt és szinte mindent lopnak. A kilátó egyébként nem állami nagyberuházásában épül, hanem alapítványi kere-tek kö¬¬zött, s főként néhány lelkes és tiszteletre méltó ember kitartó munkája eredmé¬¬-nye¬¬ként, akik évekkel ezelőtt elhatározták, épüljön újjá a korábbi kilátó a Tubesen, s ha véletlenül ar¬ra járunk, felkapaszkodhassunk rá, és gyönyörködhessünk a páratla-nul szép panorámá¬ban. Szerencsére a panoráma még megvan, nem lopták el. Talán azért, mert az egyre kulturáltabb demokráciánkban sincs rá kereslet, s feldarabolva sem veszik át úgy valamelyik zug hulladékgyűjtő telepen, mint a levágott rézkábeleket, a barbárul szét-tört bronz szobrokat vagy az útjelző táblákat tartó alumínium oszlopokat. Ám ez a betonkeverő mindenképpen elgondolkodtató. Egy betonkeverőt nem ké-pes úgy zsebre vágni az ember, mint egy elemelt pénztárcát, hogy aztán könnyedén fütyö¬¬¬rész¬¬ve lesétáljon vele a Mecsekről. A betonkeverőt teherautóval, esetleg utánfu-tóval kel¬¬¬lett elszállítani, s nagyon is tudatosan, s ebben az egész ügyben ez az igazán félel¬¬¬me¬¬¬tes. Ha én most kivételesen nagy és kivételesen zord detektív volnék, mondjuk Sher-lock Holmes von Sopianae, s zseniális logikámmal megtalálnám ezeket a betonkeve-rő-tolva¬¬¬jokat, nem állíttatnám őket bíróság elé, hogy elmesélhessék, őt tulajdonkép-pen ár¬tat¬lanok, mert a magaslati levegőn árválkodó betonkeverő véletlenül felmá-szott a teher¬¬¬autó¬¬¬¬¬juk platójára, s a legnagyobb bánatukra csak otthon vették észre, mikor már nem volt mit tenniük. Szóval semmi bíróság. Ehelyett arra kötelezném a tolvajokat, hogy gyalogosan tolják vissza a súlyos betonkeverőt a Mecsekre, s még csak nem is a távoli Ró¬¬¬zsa¬dombról, hanem a Széchenyi térről. Az állatkert magassá-gában még egy sörrel is meg¬¬¬kínálnám őket. Elvégre megdolgoztak érte. Ők sörözné-nek, én pedig várnám, hogy önbíráskodás és egyebek miatt letartóztassanak, mint kivételesen nagy és zord detektívet. A betonkeverő persze sose kerül már meg. A kilátó ennek ellenére megépül, mert a kilátóépítők nemcsak lelkes, de türelmes emberek is. Őszintén szurkolunk nekik. Bencze János (A Déli Extra nyomán) Bencze János után szabadon: Csak úgy… Tíz éve épül a Tubesen a kilátótorony. Az építkezés fő támogatói a "János-kilátót" hiányolók népes csapata. Nagyon sok magánszemély kisebb és nagyobb anyagi és ter¬mé¬¬¬¬szet¬beni támogatásának köszönhetően mára kirándulók százai gyönyörköd-hetnek a táj szépségében a két kilátószintről. De nemcsak ezért jó, hogy felépült a torony. Helyet ad a transzformátornak és így szebb lett a hegytető, valamint három-szögelési pont az új to¬¬rony is. Az esőbeállók a hirtelen jött égi áldástól védik az ide menekülőket. Nagyon sok támogatónak adott sikerélményt, megelégedettséget, örö-met az, hogy a torony épí¬¬¬té¬sé¬¬¬¬¬¬nek részese lehetett. 1992 óta minden évben több száz résztvevővel rendezik meg a Tu¬¬¬bes Kupa tájékozódási túraversenyt, aminek a lénye-gét talán a következő gondo¬¬¬lat¬¬¬tal mond¬¬¬¬¬¬hatjuk el a legrövidebben: "szellemi és fizikai gyakorlat a termé¬szet¬ben az egész¬¬¬sé¬¬¬ges életért". Több mint hatvanan ragadtak tollat és szedték versbe gondolataikat a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiójának felhívására. A 130 verset olvasva érezhettük, hogy sokan élnek közöttünk olyanok, akik szeretik a Mecseket, az erdőt, a természetet. A tíz év alatt az is kiderült az építkezés kapcsán, hogy élnek közöttünk olyan em-be¬rek is, akik más munkáját, a közösség tulajdonát nem a többség szemével nézik. Sze¬¬rin¬¬tük elvihető a betonkeverő gép, a deszka és a gerenda. Feltörhető a kilátóto-rony szo¬bá¬já¬¬nak ajtaja. Az ott lévő szerszámok, olajradiátor, bogrács az övék és ezeket máshol kívánják elhelyezni, hasznosítani. Az ideiglenes faházba is be szabad menni erőszak¬¬kal, az ott található, esetleg értékesíthető szerszámokat, vezetékeket el kell vinni. Csak azt nem veszik figyelembe, hogy a torony még épül. A hegyen talál-ható anyagokra szükség van a torony befejezéséhez. Arra sem gondolnak, hogy ezekért az anyagokért valakik meg¬¬¬dol¬¬¬goztak és azért adták át az építőknek, hogy a kilátó elkészüljön. Nem lehetne, hogy megvárják, míg a "János-kilátó" felépül, és csak utána végzik fáradtságos és veszélyes tevékenységüket? 2001. szeptember 15-én 10 órakor történik a kilátótorony ünnepélyes átadása. Szeretettel várunk miden támogatót, érdeklődőt és természetesen azokat is várjuk, akik a befejezés után feleslegessé váló anyagok idő előtti elszállítói. Kovács Szabó János  Baranya megyei természetbarátok panteonja A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség a Büdös-kúti kulcsosháznál emlékhe-lyet alakított ki; a Feri-forrással szemközt található sziklán elsőként hat emléktáblát he¬lyezett el, amelyek a közelmúltban elhunyt természetbarátok emlékét örökítik meg. A táblákat Kassai József kőfaragó készítette térítésmentesen, és Tasnádi János helyezte fel a sziklára. A szikla környékét és az oda vezető utat az Arany Horda Természetjáró Egyesület alakította ki. Valamennyiük munkáját ezúton is köszönjük. HÍREK • Tubesi kilátó: a nyáron folytatódik a János kilátó építése. Bizonyos munkák vég-zéséhez a tor¬nyot időszakosan le kell zárni, a kilátószintekre akkor felmenni nem lehet. Kérjük a ki¬¬rán¬¬dulók megértését! A Tubes Kilátó Alapítvány 2001. szeptem-ber 15-én (szom¬bat) de. 10 órakor ünnepélyesen adja át a kilátót. A meghívók pos¬tá¬zá¬sá¬¬¬hoz kérjük, hogy azok, akik az építkezést segítették, nevüket és címüket küldjék el a kövtkező címre: Ko¬¬vács Szabó János, 7632 Pécs, Enyezd u. 8. 1. em. 4 • "Szent Imre 20" teljesítménytúra: a siklósi Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Gimnázium Sportkör Természetjáró Szakosztálya október 6-án 20 km-es telje-sít¬mény¬¬túrát rendez a Villányi-hegységben. A részletesebb adatokat a szeptemberi szám¬¬ban közöljük. Információ a túráról: Pálinkás István, tel.: 72/497–356 (az esti órákban). • .Menetrendváltozás: felhívjuk a túravezetők figyelmét,hogyjúnius 10-én lép élet-be a 2001/2002. évi MÁV és VOLÁN menetrend. • A Mecsek Híradó következő száma szeptember 4-én jelenik meg. NYÍLT TÚRÁK  június 9, szombat: "A völgységi Hegyháton át". Útvonal: Vékény – Hegy¬¬¬hát-ma¬¬róc – Szalatnak – Kárász (17 km). Talál¬ko¬zás a pécsi távolsági autóbusz-pálya¬¬ud¬¬¬varon, 8.45 órakor. Túravezető: Gőbölös István.  június 16, szombat: "A Geresdi-háton". Útvonal: Mecseknádasd – Jágercsár-da –Hesz kereszt – Mecseknádasd (13 km). Találkozás a pécsi távolsági autó-busz pályaudvaron 8.45 órakor. Túravezető: Kazal György.  június 23, szombat: Kakasd – Haramia-forrás – Grábóc – Bonyhád (18 km). Ta¬lál¬¬¬kozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 8.45 órakor. Túravezető: dr. Lakatosné Novotny Sarolta.  június 30, szombat: Máré csárda – Márévár – Kisújbánya – Óbánya – Me¬¬¬csek¬¬-ná¬¬¬dasd (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 8.45 óra-kor. Túra¬¬¬vezető: Rónaky Gi¬¬zella.  július 7, szombat: Vékény – Csepegő-árok – Cigány-hegy – Hosszúhetény (18 km). Ta¬lál¬ko¬zás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 8.45 órakor. Túra¬ve-zető: Mezei Anikó.  július 15, vasárnap: Dömörkapu – Tölgyes-út – Zsolnay-kút – Hősök tere (12 km). Talál¬¬ko¬zás a pécsi vasútállomás előtt a 35-ös busz megállójában, 8.45 óra-kor. Túravezető: He¬riszt¬né Kincses Magdolna.  július 21, szombat: Mecseknádasd – Óbánya – Kisújbánya – Zobákpuszta (16 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 8.45 órakor. Túrave-zető: Rónoki Eszter.  július 28, szombat: Dömörkapu – Nagy-mély-völgy – Gesztenyés (14 km). Ta-lálkozás a pécsi vasútállomás előtt a 34-es busz megállójában, 8.45 órakor. Tú-ravezető: Varga István.  augusztus 4, szombat: Túronyi csárda – Máriagyűd – Vokány (13 km). Talál-kozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 8.00 órakor. Túravezető: Bara-nyai Rudolf.  augusztus 11, szombat: Magyarürög – Panoráma-út – Sasfészek – Jakab-hegy – Magyarürög (14 km). Találkozás a pécsi uránvárosi autóbusz végállomáson a 24-es busznál, 7.45 órakor. Túravezető: Kaszás Károlyné.  augusztus 18, szombat: "Lemehetünk egy barlangba" – bar(l)angolás a Szua-dó-völgy¬¬ben. Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 9.15 órakor. Túravezető: Baronek Jenő.  szeptember 2: Misina – Lapis – Zsidó-völgy – Kőlyuk – Mánfa (12 km). Talál-kozás a pécsi vasútállomás előtt a 34-es busz megállójában, 8.45 órakor. Túra-vezető: Kovács János A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással • június 9: családi túra. Útvonal: SPAR – Szöge-hegy – Kiskút orma – Egregyi-völgy (8 km). Indulás 8 órakor a szilvási SPAR áruháztól. Túravezető: Rácz Já-nos. • június 17: Zsongor-kői találkozó. Útvonal: Orfű – Abaliget – Halomsírok – Zsongorkő – Babásszerkövek – Kővágószőlős (11 km), ill. Babás-szerkövektől vissza Orfűre (23 km). Indulás 8 órakor az orfűi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. • június 23–24: kétnapos túra a Vörösfenyő kulcsosházhoz (14 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi buszjárattal. Túravezető: Iván Attila. • július 8: Árpádtető – Tripammerfa – Páfrányos – Melegmányi-völgy – Mánfa – Cserma (11 km). Indulás a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Stranszky Istvánné. • július 14: Vár-völgy – Márévár – Pásztor-forrás – Máré csárda (családi túra – nyársalás). Indulás a 7.35 órai mágocsi buszjárattal. Túravezető: Rácz Jánosné. • n július 22: túra az Orfűi-tóhoz. Útvonal: Sikonda – Vágotpuszta – Lóri – Vízfő – Orfű (rövid túra, 10 km, túravezető: Király László), ill. Sikonda – Vágot-puszta – Büdös-kúti kulcsosház – Vörös-hegy – Jakab-hegy – Orfű (hosszú túra, 23 km, túravezető: Őri Zsuzsanna). Indulás 8 órakor a sikondai buszjárattal. • július 29: túra a Vörösfenyő kulcsosházhoz (10 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi buszjárattal. Túravezető: Mituk Elekné. • augusztus 3: éjszakai túra a Vörösfenyő kulcsosházhoz. (16 km). Indulás 20 órakor a SPAR áruháztól. Túravezető: Rácz János. • augusztus 11: Családi túra – nyári játékok. Útvonal: Zobákpuszta – Takanyó – Zo¬bákakna (4 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi buszjárattal. Túravezető: Eperje-si Ernő. • augusztus 19: Találkozó a Pásztor-forrásnál. Útvonal: Nagymányok – Kap-pen¬vasszer – Pásztor-forrás – Máré csárda (17 km). Indulás 6.50-kor a bony-hádi buszjárattal. Túravezető: Iván Attila. • szeptember 2: "Bányász emléktúra" – komlói bányász emlékhelyek felkeresé-se (7 km). Indulás 8.30-kor a múzeum elől. Túravezető: Iván Attila. A PÉCSI TÚRAKERÉKPÁROS KLUB NYÍLT KERÉKPÁRTÚRÁI • június 16: "Nézzük meg a tigriseket". Útvonal: Pécs – Üszögpuszta – Újpetre – Vokány – Máriagyűd – Siklós – Harkány – Diósviszló – Szava – Ócsárd – Görcsöny – Pellérd – Pécs (75 km). Találkozás Pécsett a 48-as téren, 9 órakor. Túravezető: Lévai Gábor. • augusztus 4: "Zselici dombokról a Jakab-hegy oldalába". Útvonal: Szigetvár – Szent¬¬-lászló – Almamellék – Csebény – Szabás – Felsőkövesd – Hetvehely – Nyáras-völgy – Kővágószőlős – Pécs (67 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 6.40-kor. Túra-vezető: Keményfi Balázs. • augusztus 10–11: "Bográcsgulyás a Temesi-birtokon". Útvonal: Pécs – Bogád – Hird – Dombay-tó – Temesi-birtok (első nap, 21 km) – Dombay-tó – Lőtér – Pusz¬¬¬t¬¬abánya – Zobákpuszta – Árpádtető – Pécs (második nap, 35 km). Részvétel két napra előzetes je-lentkezés alapján. Túravezető: Lévai Gábor (tel.: 72/332–539). Indu¬¬¬lás: Pécs, 48-as tér, 18 órakor. • augusztus 18–20: "Dunakanyar" – három napos túra. Részvétel előzetes jelentkezés alapján. Túravezető: Eperjesi József. • augusztus 25: "Gerinc túra – gerinceseknek". Útvonal: Pécs – Bogád – Romonya – Vasas – Somogy – Rücker akna – István akna – Árpádtető – Lapis – Reme¬te¬rét – Magyarürög (41 km). Indulás: Pécs, 48-as tér, 9.00 óra. Túravezető: Ke¬mény¬¬¬fi Balázs. • szeptember 9: "Vasárnapi túra III."– melyet kezdő kerékpárosoknak is ajánlunk. Útvonal: Pécs – Kozármisleny – Palkonya – Villánykövesd – Villány (39 km). Haza¬¬¬¬utazás Villány-ból vonattal. Indulás: Pécs, 48-as tér, 9.00 óra. Túravezető: dr. Novotny Iván. RENDEZVÉNYEK • június 25–29: Természetjáró Gyerekek Országos Találkozója (TEGYOT). Helyszín: Abaliget. R.: Az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány; Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület (a Ter¬¬¬mészetjáró Fiatalok Szövetsége megbízásából). Részvétel: 3–5 fős csapatokkal, előzetes je¬¬-lent¬¬¬kezés alapján. Információ: Mátrai Gábor, tel.: 72/252–390; Bota János, tel.: 30/9938–595. • július 2–6: Természetjáró Diákok Országos Találkozója (TEDOT). Helyszín: Abaliget. R.: Az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány; Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyes¬ület (a Ter¬mészet-járó Fiatalok Szövetsége megbízásából). Részvétel: 3–5 fős csa¬¬¬patokkal, előzetes jelentkezés alap¬¬¬ján. Információ: Mátrai Gábor, tel.: 72/252–390; Bota János, tel.: 30/9938–595. • augusztus 24–26: Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó, Zselickisfa-lud. R.: So¬¬mogy Megyei Természetbarát Szövetség. Információ és je¬lent¬¬¬kezés: Kis Gali János, tel.: 82/429–148. • szeptember 1: "Mecsek 1000, 1800" teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány TE. Rajt: Zo¬bák-pusz¬¬ta, 6.00–7.30. Cél ugyanitt. Nevezési díj: 400 Ft/fő. Információ: Matécz Péter, tel.: 30/914–8354. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség el-nöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Apáca u. 2/1.  72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra). Internet: www.extra.hu/BMTSZ E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. és Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Találatok: 6

2001. június-augusztus 90. szám