72. szám 1999. október 1999. szeptember 25-én ezúttal Józsefházáról rajtolt a Tubes Kupa népes mezőnye. 92 csapat több mint 300 résztvevője érkezett az alábbi településekről: Baja, Bicsérd, Bony-hád, Budapest, Dombóvár, Gyöngyös, Kaposvár, Kiskunfélegyháza, Komló, Mindszentgodisa, Miskolc, Pécs, Siklós, Szabadegyháza, Székesfehérvár, Szentes. Eredmények "A" kategória (15 csapat): 1. ZÖLDPONT, Kaposvár (Fodor Péter-Kóca Eszter-Kiss Esztcr-Bagó Gyula); 2. Moha és páfrány, Pécs (Geisz Fcrenc-Szilágyi Gábor-Rácz Róbert); 3. TOTOYA, Budapest (Ács Gábor-Screstey Áron). "A 50" kategória (6 csapat): 1. KÍNIZSI-HU, Gárdony (Horváth T. Csaba-Fonth Zoltán); 2. GYÖNGYÖSI MÁTRA TK. I., gyöngyös (dr. Pócsik József-Budai Ottó); 3. ATOMERŐMŰ SC., Paks (Adorján Antal-Wolner Pál-Pétcr Imrc-Nagy István). "A 36" kategória (6 csapat): 1. REZÉT I., Baja (Szkalisity Józscf-Csóka Antal); 2. LRI BENKE REZSŐ I., Budapest (Szádeczky-Kardos Géza-Keszte Zsuzsi); 3. REZÉT III., Baja (Francua László-Virág György-Német Ferenc-Móder Sándomé). "B" kategória (2i csapat): 1. HARGITA, Pécs (Bandi András-Bandi Szabolcs-Paglics Éva-Tillai Tamás); 2. MICIMACKÓ ÉS MALACKA, Budapest (Szabó Gábor Dániel-Szúcs Szilvia); 3. DRÁVA TSE, Pécs (Romvári Tibor-Jancsi Attila). "C" kategória (44 csapat): 1. JÓBARÁTOK, 501-es DSK, Komló (Fodor Enikó-Miskó Szilvia); 2. YO-YO, ÁEÜ Állomás, Pécs (Majoros Andrea-Majoros Lívia); 3. KAKAÓ, 501-es DSK, Komló (Tóth János-Deres László-Pék Mónika). Néhány gondolat a tájékozódási túraversenyekró'l A tájékozódási túraversenyek igen népszerűek, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a sok-sok résztvevő, ill. az a tény, hogy - immár második éve - országos bajnokságot is rendeznek a természetjárás eme érdekes ágában. Általában "A”, "B" és "C" kategóriákban lehet indulni. Az első kettőben - életkortól függetlenül - nélkülözhetetlen a tájfutó térkép ismerete, s c térkép alapján megfelelő tájékozódási tudás, míg a "C" kategória leginkább turista térképen, jelzett utakon vagy azok közelében szervezett versenyt jelent, alapszintű tájékozódási ismereteket feltételezve, és elméleti feladatlapokkal nehezítve. Érthető, hogy e kategória elsősorban az általános iskolás korosztály, ül. kiránduló és a versenyzést is kipróbálni kívánó családok körében népszerű, és jellegénél fogva alkalmas is arra, hogy fejlessze a tájékozódási ismereteket a "kezdőknél", és egyúttal a versenyzés izgalmát is biztosítsa. Ez különösen a gyerekeknél fontos, akik nagyon szeretnek versenyezni (különböző sportágakban, tanulmányi versenyeken, művészeti vetélkedőkön, városismereti versenyeken stb., és persze a túraversenyeken is). A probléma ott van, hogy amíg a gyerekek általában saját korosztályuk tagjaival versenyeznek ("esélyegyenlőség), addig a túraversenyek "C" kategóriájában sokszor felnőttek, vagy felnőttek vezette gyerekek az "ellenfelek". így - talán nem kell részleteznem - nyerési lehetőségeik a minimálisra csökkennek. Bevallom, számomra - bár nem szabályellenes - nem szimpatikus, ha egy tanár (főleg, ha természetjárással is foglalkozik) elviszi általános iskolás tanítványait egy versenyre, s ö maga is elindul velük a "C" kategóriában. (Rossz példa, de ez egy kicsit olyan, mintha "beszállna" pl. egy matek versenybe). Hangsúlyozom: nem ellenkezik a versenykiírással, de mégis... Van egy javaslatom a tájékozódási túraversenyek rendezői felé: bontsák ketté a "C" kategóriát, s legyen egy Cl (felnött-középiskolás-családi stb.) és C2 (általános iskolás) része. A szervezőknek ez nem jelent többletfeladatot: ugyanaz a versenypálya, ugyanazok az elméleti feladatsorok, ugyanaz a javítókulcs. (Esetleg, hogy tényleg "tiszta" legyen a verseny, lehet a Cl és a C2 kategória csapatait egymással ellentétes irányba indítani a pályán, így ~ az időmérők miatt - ki lehet zárni a felnőtt segítséget.) Legfeljebb egy serleggel és néhány oklevéllel többet kell venni. így a gyerekeknek is lehetne igazi öröme. Megérné, ugye? Sírasser Péter ims János-kilátó A Tubes a Mecsek 611 méter magas csúcsa a pécsi parkerdőben. Anyaga szürke mészkő, éghajlata mediterrán jellegű. Pécs várostól északnyugatra található, gyalog és gépjárművel is könnyen megközelíthető. Ajánlott gyalogos útvonalak: A városi 35-ös jelzésű autóbusszal (indul az Indóház térről) a misinai végállomásig utazunk, majd a sárga sáv jelzésű, jól kiépített turistaúton indulunk cl ÉNy-i irányba. A Kis-Tubcst elérve lehetőségünk van egy kis kitérőt téve (kb. 100 m) felkeresni az 1959-ben itt épített kilátót, ahonnan szép kilátás nyílik Pécsre és annak belvárosára. Visszatérve a sárga sáv jelzésű útra először enyhe Icjtmeneibcn, majd felfelé haladva érjük el a Tubes csúcsot. A turistaút az alkalmanként kirándulók által is könnyen járható, a Misinától a Tubesig kényelmesen 45 perc alatt megtehető, visszafelé még kevesebb időre van szükség. Választhatunk nehezebb, gyakorlottabb turistáknak ajánlott utat is. A Pálos templomtól a sárga négyzet-sárga sáv fonódó jelzésen É-ra indulva hamarosan elérjük a Mecsck-kaput, s annak lép- választhatunk: 1. (Sárga négyzet jelzés): a Hotel Kikelet érintése után, mielőtt a turistaút jobbra az erdőbe térne, tovább megyünk a műúton az Állatkcrtig, majd balra elérve a sárga háromszög jelzésű utat, azon felmegyünk a Misinára. Innen a Tubesre a már előzőekben leírt úton mehetünk tovább. 2. (Sárga háromszög jelzés): A Kardos-úti kulcsosházat megkerülve északra haladunk az országútig. majd balra a piros négyzet jelzésre térünk. Rövidesen a Mandulásba érünk. Innen tovább a piros négyzet jelzésű úton, a tomapálya északi szélén érjük cl a Lapis felé tartó műutat, majd azt keresztezve már a piros háromszöggel jelzett úton megyünk tovább Lapisig. Lapistól a Tubes két úton is elérhető: a piros háromszöggel jelzett sétaúton, vagy a sárga sáv jelzésű kövesúton. Autóval: A Pálos-templomot és a Mecsck-kaput elhagyva a Kőbánya után az első útkereszteződésnél balra, a kemping felé haladunk. A Mandulás fölött vezetett úton Abaliget irányába a lapisi kereszteződésig autózunk, ahol jobbra kanyarodva a Millccentenáriumi emlékművet láthatjuk (épült 1996-ban) a Lapison. Itt parkolhatunk autónkkal, s a sárga sáv jelzésű kövesúton vagy a piros háromszög jelzésű sétaúton sétálhatunk fel a Tubesre (kb. 15-20 perc). Csodálatos hegyekkel körű Ivett hegytető a Tubes. Szép időben még a balatoni hegyek is láthatók. A pécsi belvárost takarja a Kis-Tubcs. Uránváros, Kertváros és Meszes képe tárul fel előttünk. Feltűnnek a szénbányák volt aknatornyai (István-akna, Széchenyi-akna); Arpádtctó cseréptetős házait is felfedezhetjük az erdő zöldjében. Keletre magasodik a Mecsek legmagasabb csúcsa, a Zengő, tőle balra a Hármas-hegy. A távolban Komló körtvélyesi városrészének panelépületei, Magyarszék és Abaliget templomtornya látható. Nyugatra az uránbánya 1999-ben még álló aknatornyai (IV-cs. V-ös Üzem) látszanak, alattunk a Sós-hegy cseréppel fedett kilátótornya. A Jakab-hegycn szemünkkel megkereshetjük a kolostorromok mellett épített volt kápolna kis tornyát. A Pécsi-tó, a pellérdi halastavak és a malomvölgyi tavak víztükre teszik látványossá a panorámát. Tiszta időben déli irányban kirajzolódnak a horvát és szlovén hegyek, észak-nyugatra a Badacsonyi is láthatjuk. Gyakran tisztán látni a Villányi-hegységet (a Tenkest, a Harsányi-hegyet). A Misinára tekintve láthatjuk, hogy a TV torony kilátószintjénél magasabbról szemléljük a tájat. (A Misina 535 m magas, a torony kilátószintjének magassága 75 m). 1995-ben készült cl a Tubesen az új János-kilátó alapja. 1999-ben már a kilátótorony mindkét szintje látogatható (9 és 16 méteren), használhatók az esőbeállók is. El kell még készíteni a tetőt, a borításokat és a szigeteléseket. A kilátótornyot 10 méterig terméskőből építették; az első kilátószinttől a másodikig vasbeton hengerbe szerelt vaslépcsőn tudunk feljutni. A kilátótorony használatáért fizetni nem kell. Kovács Szabó János "A TUBESÉRT" Versíró verseny a János-kilátó felépítéséért "Ki látott még ilyet, kilátót még olyat, Melyet verslábakból épít a gondolat. Irtják már a szálfát, írom már a strófái, Nem holmi magasles, torony lesz a Tubesen." Ezt olvashatjuk Papp Évától, bonyhádi turistatársunktól, meleghangú levelében. "Kilátó épül a Tubesen, Felmennek rá már én is szívesen. "Kilátó épül a Tubcscn, Felmennék rá már én is szívesen. Végignéznék a széles Mecseken, S jobban ordítanék, mint a meccseken." E sorokat a Fordan-Zcngö Rádióban hallhattuk Szcbeni János Önvallomásaként. Az előbb olvasott versrészletek írói nem indultak a versenyen, de ez is azt bizonyítja, hogy sokan élnek közöttünk, akik szeretik a Mecseket, a Tubest és úgy segítik az új kilátó felépítését, ahogy csak tudják. Voltak, akik nem értették: hogy segíthet építkezést verslró verseny? Amit ismerünk, amiről azt gondoljuk, fontos, azt segítjük. Ismertté kell tenni céljainkat, és a versíró verseny is ezt a célt szolgálta. Én abban is bízom, hogy a verseket olvasók-hallók, ha eddig nem tették, ezután társaink lesznek az erdei kirándulásokon. A János-kilátó amellett, hogy segít abban, hogy többet láthassunk a Tubest körülvevő tájból, kirándulási célpont: a Mecsek második legmagasabb csúcsának felkeresésére ösztökél. A Magyar Rádió Rt. Pécsi Körzeti Stúdiója által meghirdetett verslró versenyre 130 vers érkezett. Az öttagú zsűri elsó helyezettje Heinczinger Erika lett. Vallomás című versével. Második helyezett: Takács István (Mecseki négysorosok), harmadik helyezettek: Bokrétás András (Ha majd...), Faltysné Újvári Anna (Titok és táj), valamint Máté Márton (óda). Több versiró érdemelte ki a negyedik helyezést, így Baumann József (Tavasz), Braunitzer Richárd (A Mohos), valamint a "Tubcsi képek", "A mecseki turisták indulója", "A Mecseken túrázó nyugdíjasok" és a "Tubes" című versek írója. A versíróknak gratulálunk és várjuk újabb költeményeiket! Kovács Szabó János VALLOMÁS Tizenéves fiatalként érkeztem meg Baranyába A Mccsck-oldal varázslatos, titkot rejtő városába. Utam gyakran az erdőbe, a hegyek közé vezetett: megcsodálni a Makárt, a Tubest, a Babás-szerköveket. Emlékek, vágyak, ifjúság! Féltőn őrizlek titeket, mint titkait az öreg hegy, s ösvényei a léptemet. Szép vagy, Tubes! S ha kilátód újra vidáman integet, hallgatni a szél dalát és emlékezni hozzád megyek. (irta: Heinczinger Erika) (A "János-kilátófelépítéséért" versiró verseny elsó helyezett verse) Bámultam a körsétányról Daindol, Ürög szép völgyeit, távolban a Tenkcst és a szlovén Papuk vad ormait. Zselic-Tpiász Kupa Már hatodik alkalommal rendeztük meg a Zselic-Triósz Kupa turisztikai akadályversenyt, hagyományosan a terecscnyi Aligvár kulcsosháznál, szeptember utolsó vasárnapján. A két kategóriában 49 csapat 233 versenyzője vett részt, amely rekord a verseny "történelmében". Az elméleti és ügyességi feladatok után, a túra befejeztével a vállalkozó kedvűek különféle fakultatív programokban mérhették össze ügyességüket: gólyalábon járás, büntetörúgás, kosárlabdadobás, hullahopp karikázás és jojózás. A túra végén mindenki - szerencséjétől függően - ajándékot kapott. Természetesen a kategóriák I-I1I. helyezettjei, valamint a fakultatív versenyeken jól szereplők további ajándékokkal térhettek haza. A legtöbb résztvevőt a Szcntlászlói Általános Iskola mozgósította (66 fő). A dijakat a fótámogatónk, a Triász Impcx Kft képviseletében GyŐrvári Krisztina és Györvári Róbert adta át. Ezúton is köszönjük, hogy évek óta segítik munkánkat! Eredmények: Ál (általános iskolás) kategória : 1. Szentlászló (csapatvezető: Bech Ivett), 2. Szentlószló (Csv.: Tarjány Gyöngyi), 3. Drávafok (Csv.: Jung Jenő). F (felnőtt) kategória: 1. Kaposvár (csv.: Kósa Eszter), 2. Szentlőrinc (csv.: Miskó Szilvia) 3. Pécs (csv.: Kriszt Gábor). Papp Csaba főrendező Baranya Megyei Szabadidősport Szövetség DNI XÍQ*£?C ■ A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság új tájékoztató táblákat helyzett el a Mcleg-mány Természetvédelmi Területen. A Tripammer-fánál, a Keresztkunyhónál és a Kölyuknál felállított táblákon leírást olvashatunk a terület természeti értékeiről, és egy térkép segítségével könnyebben tájékozódhatunk. Kérjük a természetbarátokat, hogy segítsenek megőrizni ezen új létesítményeket a rongálókkal szemben. ■ Szintén az oktalan rongálások elkerülése, de legfőképpen az értékes denevérállomány védelme érdekében egy teljesen új, remélhetőleg "vandálálló" rács került a fokozottan védett mánfai Kőlyuk-barlang bejáratához. így eltűntek a csodálatos barlangszáj előteréből az elrozsdásodott rácsok, kiváló fotótémát nyújtva az ana kirándulóknak. A munkák során a barlang közelében található, elrozsdásodott bódét is elszállították. A helyén az igazgatóság egy kultúrált tüzrakóhely kialakítását tervezi. ■ Táborozó cserkészek segítségével elkezdtük a Várvölgyi Tanösvény felújítását. Az állagmegóvási feladatokkal reményeink szerint még az ősszel elkészülünk. ■ Új növényfaj Magyarországon! A tavalyi év folyamán Tóth István Zsolt természetvédelmi őr Óbánya térségében egy számára ismeretlen nöszöfű faj kis populációját találta. Az elkészült fényképek, valamint magyar és szlovák kutatók terepi munkája alapján bebizonyosodott, hogy a kérdéses példányok egy 1986-ban Olaszországban leirt nöszöfii faj, az ún. piacenzai nöszőfö (Epipactis placentina) cgyedei. Eddig csak Szlovákiából került még elő, és ez a mecseki adat a faj első magyarországi előfordulása. Nagy Gábor tájegységvezelő Égertetó'l Természet figyelő Központ A Pécstől alig 1,5 km-re, a Jakab-hegy lábánál található 50 férőhelyes (négy helyiség), "nomád faházas" tábor festői szépségű parkkal rendelkezik. A parkban gyermekjátékok, tüzrakó helyek, focipályák találhatók. Jól felszerelt konyha, külön helyiségekben hideg vizes mosdási és zuhanyozási lehetőség várja az érdeklődőket. A táborban villany nincs. Meleg étkezést, élelmiszer beszerzést igény szerint biztosítunk. Fűtési lehetőség van. A tábor április 1 -töl november végéig üzemel. Szállásdíj: 400 Ft/fÖ/éjszaka; környezet,-természet- és egészségvédelemmel kapcsolatos táboroknak kedvezmény. A tábor megközelítése: Pécs - Uránvárosból a 22,23,24-es buszokkal juthatunk el az Éger-közig. Innen gyalog érjük el az Éger-völgy bejáratát. (Itt parkolási lehetőség van, mellette "Tcca mama Vendéglője", ahol a tábor gondnoka bárkit szívesen elkalauzol a táborba). Az Éger-völgyi tavat megkerülve a zöld sáv jelzésű turistaúton indulunk, s egy patakon átkelve emelkedő úton egy esőbeállóhoz érünk. Innen két úton mehetünk tovább: a "fehér pötty" jelzés közvetlen a táborba vezet, mig a zöld sáv turistajelzést követve a Mohosi kis-kút érintésével érünk a táborba. A táborról a 72/213-222/305, vagy a 72/332-430-as telefonszámon lehet érdeklődni. Postacím: Környezetünkért Alapítvány, 7621 Pécs, Kossuth tér 1. £ü/ Olvastuk Egy fa meséje (új tanösvény a Mecseken) Október 1-jén új, 1,3 km hosszú tanösvényt avatnak a Mecseken, Dömörkapu és Kisrét között. A Mecseki Erdészeti Rt. valamit mindig kitalál, hogy beavassa munkájába a civileket, közelebb vigye a természethez a városlakókat. A tanösvény - amilyeneket kialakít egyébként a megye más területein a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság is -eiTc nagyon alkalmas eszköz. A cél nemcsak a túrázókat, kirándulókat szolgáló infrastruláúra fejlesztése, hanem az ismeretek bővítése is. Adorján Rita, az Árpádtetői Erdészet Természetismereti Központjának vezetője a Mecsek számos pontján tudna elképzelni hasonló tanösvényeket. Szóba került például a Melegmány is, de a természetvédelem szempontjaira tekintettel inkább e terület nagyobb nyugalma mellett döntöttek. Az új tanösvényen számos magyarázótáblát találnak majd a kirándulók. Megismerked-hétnek az erdő megújulásának folyamatával a magtól a terebélyes fáig, tájékoztatást kapnak a Mecsek állat- és növényvilágáról - külön az apró állatokról, a nagyobb vadfajokról, a lágyszárú növényekről elolvashatják, miről mesél egy fa, ha hozzáértő szemmel vizsgáljuk évgyűrűit. A tanösvény végpontján, a Kisréten különös hangszer várja az érkezőket: a faxilofon. Különböző fafajták adnak egymástól eltérő bongó hangot az ütésre. Ugyancsak különlegesség lesz majd a "mezítlábas ösvény". A 20 méter hosszúságú útszakasz burkolatát fahasábokból, kéregből, kavicsból és döngölt fából csinálták, 5 méterenként váltva. Csakis cipő nélkül lehet rajta végigmenni. Az avatásra várhatóan elkészül az új esőbeálló is a Kisréten. Remélhetőleg az erre járók "rosszabbik változatai" nem használják majd el tüzelőnek, mint tették ezt az építmény elődjével. (Az Új Dunántúli Napló nyomán) Évforduló Kiss József (185&-1939) a Mecsek Egyesület első titkára Halálának 60. évfordulója alkalmából ismerkedjünk meg a természetet szerető és azt mások számára is megismerhetővé, élvezhetővé tévő Kiss Józseffel. Az 1891-ben megalakult pécsi Mecsek Egyesület egyik szorgalmazója, létrehozója és első titkára volt. A Mecsek szerelmese Mesztegnyőn, Somogy megyében született. Apja ügyvéd volt. lS67-ben Pécsre költöztek. Középiskoláit itt végezte a főgimnáziumban, illetve a főreálban. Visszaemlékezése szerint 12 éves korában járt először a Mecseken, a Jakab-hegyen. "Ekkor szerettem meg az erdőt a hegyet, aminek azután egész életemen át rabja maradtam. ... gyermeki fantáziával képzeltem el a Remete-barlang egykori lakójának életét" - később így mesélt e gyermekkori élményéről. 1874-ben Budapestre ment a műegyetemre, s itt a tanári szakon ábrázoló mértanból /geometriából/ és mennyiségtanból/matematikából szerzett képesítést. Majd a 23. gyalogezrednél volt önkéntes. 1879-81 között Csongrád város polgári iskolájában, majd három évig a siklósi polgári fiúiskolában tanított 1884-ben a pécsi förcál iskola rendes tanárává nevezték ki. Nyugat-Európa után ebben az időben már nálunk is egyre többekben felmerült az az igény, hogy a természetet a szabadidő hasznos eltöltésében jobban fel kellene használni. Pécsett adott volt a város fölött húzódó, természeti szépségekben bővelkedő csodálatos Mecsek. Csak a tömegek számára hozzáférhetővé kellett tenni. A pécsi polgárok a XIX. sz. végén nem jártak túrázni. Egy évben egyszer a bátrabbak levcgöztek, a sétatéren üdültek. S ekkor jött egy fiatalember, Kiss József, aki nem mulatni megy az erdőbe, hanem magáért az erdőért. Hallgatni a fák suhogását, a források csobogását, gyönyörködni a táj szépségében. Lassan követői és segítői is akadtak, hogy egyre többek számára legyen elérhető ez a sok csoda itt a Mecseken, karnyújtásnyira a várostól. 1S91-től már egyesületi keretek között történik a Mecsek kirándulóhelyeinek minden érdeklődő számára használhatóvá tétele. Egymás után jelölték ki a sétautakat, építettek pihenőket, padokat, kilátókat, emlékműveket és menedékházakat. A legnagyobb vállalkozása az egyesületnek a Misinán felépített kilátó volt, az első világháborúig. 1916-ban ezt az objektumot Kiss Józsefről nevezték el. Sok és folyamatos munkát adott az egyesületnek az elkészült utak és építmények karbantartása is. Ezeknek a megszervezésében és kivitelezésében Kiss Józsefé volt a főszerep. A város polgárai mellett a diákokat, tanítványait is kivitte a szabad természetbe, megismertetni és megszerettetni azt. Vasárnap és ünnepnapokon zajlottak ezek a percre pontosan megszervezett túrák. Nemcsak szóban népszerűsítette a Mecseket, hanem írásban is, s így minden érdeklődő számára hozzáférhetővé tette a környék nevezetességeit. 1892-től az általa szerkesztett Mecsek Egyesületi évkönyvekben ír, főleg külföldi túráinak (Ausztria, Bosznia, Tátra stb.) tapasztalatairól számolt be igen élvezetes stílusban. 1894-ben megjelent "Pécs város és környékének vezető könyve", amely később mint "Mecseki útmutató", öt bővített kiadást ért meg. 1898-tól a Pécsi Napló című újság "Turistaság" c. rovatában ismerteti az egyesület tevékenységét, eredményeit. Különböző országos lapokban, ill. önálló kiadványokban jelentek meg cikkei, pl. Néhány szó a Balaton érdekében; Turistaság kerékpáron; Úti képek az ország különböző részeiről; Turistaság és a Mecsek Egylet; Al-dunai emlékeim. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy a tanári hivatása lelkiismeretes gyakorlása mellett ott is készít tanulmányt, mely " Egyszerű geographikus fokhálózatok készítése" címmel jelent meg a Pécsi Főreáliskola értesítőben. A hivatásából kifolyó kötelességének teljesítésén kívül és a Mecsek Egyesületben betöltött funkciója mellett jelentős munkát végzett Pécs zenei életében is. A Zenekedvelők Egyesületének működő és választmányi tagja. A Pécsi Dalárdának rövid ideig elnöke és 37 éven át működő tagja volt. Ezenkívül a Pécsi Bicikli Klub elnökségét is ellátta egy ideig. Kerékpáron maga is több nagyobb külföldi túrát tett. Ezeken az utakon aztán másik szenvedélyének, a fényképezésnek is hódolt. Nagyon sok hagyományos és stereo felvételt készített a természetben. Képeit gyakran maga színezte. A Nemzeti Casino, a Pécs-Baranyai Múzeum Egyesület, az Amatőrök Egyesülete, az Ingyenes Népkönyvtár Egyesület választmányi tagja is volt. Tagja volt ezen kívül még többek között Pécs szabad királyi város törvényhatóságának, a város iskolaszékének, népnevelési bizottságának, az ipar és kereskedelmi tanonciskola bizottságának, a város építészeti, közegészségügyi és színügyi bizottságának is. 1916-tól a Magyar Turista Egyesület tb. tagja. Ezek mellett a förcál iskolában nyugdíjba vonulásáig, 1921-ig heti húsz órában mértani cs mennyiségtant tanított. tagja. Ezek mellett a föreál iskolában nyugdíjba vonulásáig, 1921-ig heti húsz órában mértani és mennyiségtant tanított. Az első világháború után újult erővel dolgozott és szervezett annak érdekében, hogy az elpusztult, megrongált mecseki utakat, útjelzéseket, padokat, kilátókat helyrehozzák s ezzel újra széppé varázsolják a Mecseket. 1926-ban újra indította a Mecsek Egyesület évkönyvét. Fáradhatatlan volt a város turista életének fellendítésében. Tevékenyen részt vett a dömörkapui menedékház létrehozásában. 1932-ben idős korára és betegségére hivatkozva lemondott a titkári tisztségéről. Ettől kezdve örökös tb. elnöke volt az egyesületnek. Továbbra is figyelemmel kísérte munkájukat, tanáccsal látta cl a hozzá fordulókat. Szinte élete végéig járt a Mecsekre kirándulni. ; Kiss József gazdag életének csak töredékes képét vázolhattuk most fel. A Mecsekre kirándulók még ma is találkozhatnak útjaik során néhány Kiss József által kijelölt és kivitelezett turistaúttal, emlékhellyel, kilátóval. Kiss József egész életében azon dolgozott, hogy a hegyre látogatók a természet csodálatos világában felfrissülve térjenek vissza munkájukhoz. Az egyre zsugorodó Mecsek természeti szépségeit igyekezzünk megőrizni utódainknak az 0 szellemében! B. Horváth Csilla Kalandozás a Blikkben (2. rész) A csalogató fény már kora reggel bekandikált ablakunkon, és a fecskehad kedves csivitelése is ébredésre késztetett. Gyors készülődés, majd a távolsági busszal már robogtunk is a festői szépségű és nevezetességekben bővelkedő Lillafüredre. A szurdok erdővel borított oldalain fehér mészköszirtek emelkednek. Köztük a legnevezetesebb a Molnár-szikla meredek csúcsa, ahonnan a monda szerint a molnár leánya a szegény molnár legénnyel alávetették magukat a mélységbe, mert nem lehettek egymásé. Melegebb ruháinkat magunkra öltve, bementünk a varázslatos Szent István-barlangba. Ezt a természeti képződményt a jelenlegi mesterséges bejárat feletti kürtőn, az ún. "kutyalyukon" át fedezték fel az első teremig. A lillafüredi idegenforgalom fejlesztésének időszakában tárt?k föl a barlang többi járatát, és 1931-ben nyitották meg a látogatók számára. Ez a természeti kincs a Bükk-fcnnsík létrástetöi és istvánlápai víznyelőitől induló - ma még csak részleteiben ismert - nagy barlangrendszer ősi forrásbarlangja. 700 méter hosszan feltárt járatait hideg karsztvíz alakította ki. A bejárati szakasz után egymást követik a cseppkőben dús termek és folyosók. Az álló és függő cseppköveket, oszlopokat és zászlókat a felülről szivárgó, vizekből kiváló mészkőtartalom építette fel. Természetesen a különlegességekben gyönyörködve azért eszünkbe jutott mecseki otthonunk és a legalább ilyen szép abaligeti barlang. Talán ezért énekeltük a "Baranyai gyerek vagyok..." kezdetű dalocskát, amikor az idegenvezető hölgy - a jó akusztika bizonyítására - nótára invitált bennünket. A hűvös levegő után - útban a Hermán Ottó Emlékmúzeum felé - élveztük a Nap simogató sugarait. A múzeum az Erzsébet-sétány legszebb villaépülete, ahol megtekinthettük a híres tudós személyéhez kapcsolódó tárgyakat, levelezéseit, könyveinek néhány eredeti példányát. Érdeklődése és tudományos munkássága sokrétű volt, méltán érdemelte ki a "polihisztor" nevet. Többek között ő szervezte meg és irányította a világ első madártani intézetét, és 1906-ban az 6 kezdeményezésére indult meg a rendszeres megemlékezés, a "Madarak és Fák Napja". Hogy ezen a napon se maradjon ki a túra, a Hámori-tó partján gyalog haladtunk végig és így jutottunk cl a 4 km-re lévő ómassai őskohóhoz. Az 1,5 km hosszú tó 1813-ban a Garadna-patak vizének visszaduzzasztásával jött létre a Fazola család kezdeményezésére. Miután megnéztük a számunkra rendkívül érdekes kohászati emlékeket, a nagy élményt jelentő kisvasúttal tértünk vissza a Palotaszállóhoz, melyet 1927 és 1930 között építettek fel egy magas sziklára. A mellette zuhogó vízesés látványától nehezen szabadultunk, de azért eljutottunk a Kohászati Múzeumba is, ahol a vaskohászat több ezer éves fejlődésével ismerkedhettünk. Ennek a napnak a végén is bágyadtan, de ismeretekben gazdagodva és a természeti szépségektől eltelve tértünk vissza Répáshutára. Bár az éjszaka futó zápor mosdatta meg a környék növényeit, reggelre csak üdezöld színük árulkodott a megtisztulásról. A kis település boltjában feltöltöttük elemózsiás tarisznyáinkat, és nekiindultunk az ismét izgalmasnak ígérkező felfedező útnak. Felkapaszkodtunk a Balla-bérccn, majd a Katalin-völgyön át kellett leereszkednünk. Nyugodtan állíthatom, hogy aki ezen lábtörés nélkül túljutott, már igazi turistának vallhatja magát. A hosszú, meredek és nyaktörő, nagy kövekkel tarkított lejtő kemény próbára tette társaságunkat. Az előző időszak hatalmas esőzései után lezúduló áradat kimosta az egykor járható utat. Egymást segítve, kapaszkodva és egyensúlyozva jutottunk át a sziklás szakadékokon. A nehézség ellenére valamennyiünkben ott bujkált a kihívás izgalma, és lenyűgözött bennünket a víz hatalmas pusztító erejét tükrözőt látványa. Mindenki "kitűnőre" vizsgázott, és megérdemelten pihentünk meg egy napfényben fürdő, csodálatos tisztás dús lombú fájának árnyékában. A Pazsag-völgy érintésével jutottunk el a Tamás-kútjaként elnevezett forráshoz. Kellemesen hideg vizétől felfrissülve a Hcreg-réten és a Hereg-vágáson át vándoroltunk tovább. A szinte katonás rendben magasodó fák, a pompázó vadvirágokkal teleszött rétek és a művészi rajzolatú, kecses szárnyakkal megáldott pillangók hadán kívül még egy, számunkra különleges érdekesség tette felejthetetlenné az aznapi kirándulást. Már távolabbról jelezte a felszálló füst, majd orrunkkal is érezhettük, hogy végre rátaláltunk egy működő faszénégető boksára. "Ez az ún. boksa-szenítés a fa vegyi feldolgozásának legősibb formája és a Bükk hegység erdőgazdálkodásának szerves része. A szenltés során az anyagot tökéletlen égésnek teszik ki, vagyis a levegőtől többé-kevésbé elzárják. E miatt a fa egyik legfontosabb alkotóeleme, a szén nem tud teljesen elégni, és faszén jön létre. A legjobb minőségű szenet a bükk és a gyertyán fájából nyerik. A szenítés a boksapadon történik, amely a faanyag mennyiségéhez méretezett, középpontja felé kúp alakban enyhén emelkedő, kör alakú terület. A boksát belülről kifelé haladva rakják úgy, hogy a végére állított dorongok, fahasábok domború kúpot alkossanak. A boksa közepén, berakáskor egy kürtöt képeznek ki, ennek aljából indul ki a gyújtócsatoma. A berakás után a boksát légtelenítik két rétegben: alomtakaróval és kívülről földdel vagy faszénporral döngölik be. Egy rúd végére erősítve dugják be a gyúlékony anyagot a boksa közepéig. Az égés lényege a tűz irányának szabályozása, amit a boksa alsó és felső részén ütött nyílásokkal irányítanak. A szenülés előrehaladásának mértékét a füst színe és szaga jelzi. A füst begyújtáskor szürke, vízgőzös, később sárgás, szúrós szagú, majd az elszencsedéskor kékes színű és fojtó szagú lesz. Ha kékes füst száll fel, akkor az égetést befejezik, a boksát lefojtják, kihűlés után szétszedik és a faszenet osztályozzák. A jó minőségű faszén kékes-fekete, kagylós törésű, csengő hangot ad és a papíron nem hagy nyomot." A közel 20 km-es túránkon a természet igazán elkényeztetett bennünket szebbnél szebb látnivalókkal. Gyönyörködhettünk a távolban magasodó Tar-kő és Három-kő monumentális sziklacsúcsaiban, a Köhát és a Kőkapu különleges képződményeiben, növényvilágában. Visszatérve szálláshelyünkre egy közösen elkészített, ízletes vacsorával pecsételtük meg a nap testet-lclket építő élvezeteit. (folytatjuk) Őri Zsuzsanna •)♦)•) A Balaton-felvidék csodái Néhányan a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnökségének tagjai és az egyesületek túravezetöi közül, valamint Wágner László és Tóth István Zsolt, a Duna-Dráva Nemzeti Parki Igazgatóság tájegységvezetője, ill. természetvédelmi őre augusztus 21-én egynapos kiránduláson vettek részt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén. Hajnali öt órakor indultunk Pécsről, két mikrobusszal, majd Bicsérd határában felvettük Börcsök Gyurit is. Szántód-révnél találkoztunk Benczes Gáborral és családjával, így - komppal átjutva Tihanyba -- két buszból és egy személyautóból álló kis karaván indult el a Káli-medencében található Hegyes-tűhöz. "Magyarország első tájvédelmi körzetét Tihanyban hozták létre 1952-ben. A félsziget természeti értékei közül elsősorban a geológiai látnivalók, valamint a táj megkapóan változatos formái egész évben vonzzák a látogatókat. Az erdővel, szőlővel borított hegykúp és dombok között két tó is fűszerezi a látványt. Különösen szép forrásbarlang található az apátság épülete alatti részen, valamint a Csúcs-hegyen. A Tihanyi-félsziget különleges geológiai értéke a teljes és rendkívül kövületgazdag felső-pannóniai üledéksor. Ennek leghíresebb ősmaradványa a tihanyi kecskeköröm néven ismert Congeria-kagyló. A növény- és állatvilágának ritka értékeit a viszonylag enyhe, mediterrán jellegű klímának köszönhetjük. A Káli-medencében 1984-ben - talán az utolsó pillanatban - hozták létre a tájvédelmi körzetet. Természeti kincsei közül itt is kiemelkedők a geológiai értékek. A rendkívül változatos kőzettani felépítés (délen permi vörös homokkő hegysor, északon hatalmas bazalthegyek, nyugaton mészmentes homokkő konglomerátumok, keleten és a medence közepén a mészkövek és dolomitok változatos formái) egyedülállóan sajátos térszínformákat hozott létre." Valóban rendkívüli látványt nyújt a természet alkotta Hegyes-tű, melyet az idők során a természeti erők tovább alakítottak. "A Szentbékkála, Kővágóörs és Salfóld mellett a hajdan nagyobb kiterjedésű, de az évszázadok folyamán malomkőfaragásra felhasogatott kőtenger maradványai Európa-szerte híres értékek." Fantasztikus élmény volt a szentbékkálai sziklasorozatot végigjárni, felmászni a hatalmas kövekre, megsimogatni érdekes formáikat és érezni a természet hihetetlen erejét. Kékkutat érintve - ahol a híres ásványvízzel oltottuk szomjunkat - megérkeztünk a Szentgyörgy-hegy lábánál lévő turistaházhoz. Tapolcai és veszprémi turistatársaink már vártak bennünket és az őszinte, szeretetteljes fogadtatáson kívül egy gazdagon megterített asztal finomságait is élvezhettük. Baronek Jenő - miután megköszönte a kedves fogadtatást - programfüzetek kíséretében tolmácsolta meghívásunkat Baranyába a 2000. évi Gyalogtúrázók Országos Találkozójára. Megtöltve pocakunkat ízes falatokkal és ízletes dókákkal, kissé nehézkesen indultunk cl a Szentgyörgy-hegy neves bazaltorgonái felé. A meredek emelkedő után 415 m magasságba feljutva lenyűgöző látvány fogadott bennünket. Kisebb körtúrát tettünk, hogy amit rövid időnk ellenére a magaslatról megtekinthetünk, azt emlékeinkbe magukkal vihessük. Következő állomásunk Szigliget volt. "A település elnevezése a sziget-liget szavak összetételéből alakult, hiszen a IS. század végéig ez a hely - Tihanyhoz hasonlóan - egy sziget volt, tele fás zöld területekkel." Először a templomnál időztünk egy kicsit. Valamikor körülötte alakult ki az árpádkori falu. A templom a török időkben romos állapotba került; a Müemlékfelügyelöség állíttatta helyre a várral együtt. "A Havasi torony: a Rév-hely kikötő közelében áll. Négyzetes alaprajza felett 4-6, majd 8 szögletű bazaltból épült, tetejét 13. századi kősisak fedi." Természetesen a IV. Béla rendelete nyomán épült várba is ellátogattunk. "Az uralkodó a szentmártonhegyi, vagyis a pannonhalmi apátságnak adta ezt a területet azzal a feltétellel, hogy várat építenek. Fábus atya kezdte az építését és 2 év alatt el is készült. A török elől ide menekült a lakkosság és a vár körül telepedett le. így alakult ki az újfalu." * A szépen restaurált vár megtekintése után Balatonedericscn, a Nagy Endre által létrehozott Afrika-múzeumban töltöttünk egy órát. Ez persze közel sem elegendő a sok különleges látnivaló és érdekes állat megismerésére, de ízelítőt kaptunk a számunkra nem csak földrajzilag távoli világról. A nap zárásaként a csodálatos Kis-Balaton sajátos hangulatával búcsúztunk hazánk szép e vidékétől. A kilátóról tá%'cső segítségével bepillanthattunk a madár- és növényvilág életébe. Hazafelé bizonyára sokunkban felvetődött a túraszervezés gondolata, hogy otthon lévő társainkkal is megosszuk mindazt a szépséget és élményt, melyet a Balaton-felvidék ajándékozott számunkra. Köszönet illeti Rónaky Gizellát, valamint Börcsök Györgyöt, Wágner Lászlót és Tóth István Zsoltot, akik utunk során segítették ismereteink bővítését. És én sem hagyhatom ki, hogy elismerésemet fejezzem ki - az előző Mecsek Híradóban már közölt okok miatt - Fenyvesi István és Zombori Tamás buszvezetőknek türelmes és emberséges magatartásukért. őri Zsuzsanna dr. Molnár Margit (Plaszaucr István rajzai) TERMÉSZETJÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XXIII. &&&&&&&& HÍREK * "A Mecsek forrásai”: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség az 1999/2000. tanévre ismét meghirdeti a jelvényszerző túramozgalmat általános- és középiskolás tanulók, természetjáró csoportok számára. A tanév során 30 forrást kell felkeresni, és ezt fényképpel igazolni. Az érintendő források egy része eltér az !994/95-bcn szervezett útvonaltól. A teljesítők emléklapot kapnak, valamint megkapják a túramozgalom 1994/95-bcn alapított jelvényét. Teljesítés csoportosan vagy egyénileg; jelentkezési határidő; október 15. Nevezési díj; természetbarát szövetségi igazolvánnyal 70 Ft/fö, egyébként 120 Ft. Nevezés keddenként a szövetségben, vagy Strasser Péternél a 72/481-961 (napközben) vagy a 72/256-508 (este) telefonszámokon. A túramozgalom időtartama: 1999. október 15 - 2000. május 30. ♦ Túravezetők Klubja: november 2-án Nagy Gábor, a DDNPI tájegységvezetóje tart diavetítéses előadást “Barangolások Szlovéniában” címmel, december 7-én pedig Dudás György táj egységvezető "Szársomlyó” című, szintén diavetítéssel egybekötött előadását hallgathatják—láthatják az érdeklődők. • A Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub október 8-án 18 órakor a Nagy Lajos Gimnáziumban diavetítéses élménybeszámolót tart a klub nyári nagytúrájáról. * Nyílt túrák 2000-ben: kérjük a túravezetóket, hogy tervezzék meg azokat a túrákat, melyeket a jövő évben vezetni szeretnének (legalább egyet). Mindenki érezze ezt "túravezetői kötelességének", hogy minél több emberrel megismertesse a természetjárás örömeit, a Mecsek szépségeit. A túraterveket november 2-ig kérjük leadni Lakatosné Novotny Saroltának. Nyílt túrák • október 16, szombat: Zobákpuszta-Püspökszentlászló-Zengö-Pécsvárad (12 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 8.45-kor. Túravezctó: Jakab Fcrcncné. • október 23: "Takács Gyula emléktúra". Útvonal: Hősök tere-Józsefháza-István-akna-Vasas, híd (11 km). Találkozás a pécsi vasútállomás előtt a 31-cs busz megállójában, 8.00 órakor. Túravezetö: Bcczc László. • október 30: Túrony-Tenkes-hegy-Máriagyűd-Csukma-Kistótfalu (14 km). Találkozás a pécsi távolsági buszvégállomáson, 8.00 órakor. Túravezctó: Németh Ferenc. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói Indulással: • október 10, vasárnap: Zobákpuszta-Csurgó-Betyár-forrás-Pusztabánya-Püspökszentlászló Zobákpuszta(lO km). • október 17, vasárnap: Hosszúhctény-Zengó-Püspökszentlászló-SzUrkc-forrás-Zobákpuszia (10 km). Indulás 8 órakor a hosszúhctényi buszjárattal. Túravezctó: Müllcr Norbert. • október 24, vasárnap: Sikonda-Mánfa-Budafa-Rákos-völgy-Koszonyatetó-Béta-akna (10 km). Indulás 8 órakor a sikondai buszjárattal. Túravezetö: Óri Zsuzsanna. • október 31, vasárnap: Árpádtetó-Nagy-forrás-völgy-Dolai rétck-Kökönyös (10 km). Indulás 7.30-kor a pécsi buszjárattal. Túravezetö: Müller Norbert. • november 7, vasárnap: JánosipusZta-Szögc-hcgy-Gcsztcnyés-Zobákakna (5 km). Indulás 10 órakor a kisbattyáni buszjárattal Túravezetö: Király László. RENDEZVÉNYEK • október 30: "elSant ószi Kupa" tájékozódási túraverseny. (Az országos természetjáró tájékozódási túrabajnokság fordulója). R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség; Pécsi Orvos Eü. Sportkör. Kategóriák: A. A36, A50, B, C, C emeltszintű. Részvétel 2-4 fos csapatokkal. Nevezési díj: előzetes nevezés esetén 200 Ft/fö (MTSZ igazolvánnyal 150 Ft), helyszíni nevezéskor 250 Ft/fö. Előzetes nevezési határidő: október 19, kedd. Előzetes nevezés írásban az alábbi elmen: Bcnczes Gábor, 7636 Pécs, Visnya E. u. 12. Információ kérhető a 06-30/957-3262 telefonszámon. Rajt: Fehérkúti kulcsosház, 7.00-10.00. • november 6: Pécs Városismereti Verseny. R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Pécs, Mandulás Kemping, 7.30-9.00 (vidéki csapatoknak 9.30). Cél: a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs, Széchenyi tér 11. Kategóriák: felnőtt-családi, középiskolás, ált. isk. felső tagozat, ált. isk. alsó tagozat Részvétel 2-4 fős csapatokkal. Nevezés: október 31-ig az alábbi címek valamelyikén: Pécs Városi Természetbarát Szövetség, 7624 Pécs; Ifjúság u. 5/b; Strasser Péter, 7633 Pécs, Körösi Cs.S. u. 2/c, tel.: 72/256-508; Strasscr Péter, Kenderföldi Általános Iskola, 7300 Komló, Kazinczy u. 1, tel.: 72/481-961. Nevezési díj: 200 Ft csapatonként (MTSZ igazolvánnyal 100 Ft), melyet a rajtnál kell befizetni. Helyszíni nevezés korlátozott számban, a rendelkezésre álló versenyanyag erejéig! • november 6: "Mecsek éjszakai", "Esti Mecsek" teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány TE. Távok: 37, ill. 17 km. Rajt: Pécs-Éger-völgy, Teca mama Kisvendéglője, 18.00-20.00 (Mecsek éjszakai), ill. 18.00-19.00 (Esti Mecsek). Nevezési díj: 200 Ft/fö, ill. 150 Ft/fÖ. Információ: Szabó László Attila, tel.: 72/322-210 (este), ill. Matécz Péter, tel.: 30/971-1773. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei és a Pécs Várost Természetbarát Szövetség Információs kiadványa. Szer-kesztí a Báránya Megytl Természetbarát Szövetség elnöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni. (7621 Pécs, János u. 22. V 72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra)

Közhasznúsági jelentés ( A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi Cl.VI tv 19.§ (3) bekezdés alapján) ■ Számviteli beszámoló ■ Vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás ■ Költségvetési támogatás felhasználása ■ Cél szerinti juttatások kimutatása ■ Vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások mértéke ■ Közhasznú tevékenységről szóló beszámoló A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 1998. évi mérlegbeszámolója MÉRLEG Ezer Ft A Befektetett csz.kőzök 0 Tárgyi eszközök 0 Befektetett pü. cszk. 0 B Forgóeszközök 531 Készletek 0 Követelések 0 Értékpapírok 0 Pénzeszközök 531 Pénztár 7 Bankbetétek 524 C Saját tőke 531 induló töke 0 Tőkeváltozás 0 Tárgyé'vi eredmény 531 D TARTALÉK 0 E CÉLTARTALÉK 0 F KÖTELEZETTSÉGEK 0 Hosszúlejáratú kötelezettségek: 0 Rovidlejáratú kötelezettségek: 0 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 531 FORRÁSOK ÖSSZESEN 531 1998. ÉVI EREDMÉNY LEVEZETÉSE (Ezer Ft) A összes bevétel: 1.548.8 B összes kiadás: 1.018.1 c: Pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kőltséghclycsbitésck 0 D Adózás előtti eredmény 530.7 E Adófizetési kötelezettség 0 F Tárgyévi eredmény 530.7 PÉNZFORGALMI BESZÁMOLÓ 1998. ÉV Jogcímek Teljesítés Megosz- mértéke Ft lás Terv KüiOnbO-ZOt (lány-terv) BEVÉTELEK 1. Vállalkozáson kívüli bevételek 1 001 877 Ft 64.69% 500 000 Ft 501 877 Ft 1.1 Tagdíj 56 380 Ft 50 000 Ft 6 380 Ft 1.2 Nevezési díj 35 100 Ft 30 000 Ft 5 100 Ft 1.3 részvételi d(j 5 000 Ft 0 Ft 5 COO Ft 1.4 jelvény értékesítés 6 600 Ft ó 000 Ft 1 600 Ft 1 .6 Támogatások: 583 180 Ft 30fl 000 Ft 283 180 Ft 1.6.1 OTSH 150 000 Ft 1.6.2 M Ónkormnyzat 220 000 Ft 1.6.3 Szöv. Szövetsége 60 030 Ft 1.6.4 Miniszterelnökség 50 COO Ft 1.6.5 MTSZ 1.8. Nyomtatvány (NISZKA) értékesítés 103 180 Ft 49 000 Ft 50 000 Ft -1 000 Ft 1.12 Kamatbevétel 13 917 Ft 15 000 Ft -1 033 Ft 1.13 Egyéb bevételek , 1.13.1 Pályázat 250 000 Ft 252 700 Ft 50 000 Ft 202 700 Ft 1.13.2 Mecseki barangolások 2 7CO Ft 2. Vállalkozási bevételek 50 000 Ft 3.23% 50 000 Ft 0 Ft Összes bevétel 1998-ban 1 051 877 Ft 67.92% 550 000 Ft 501 877 Ft 3. Átvett eszközök (Szöv. Szövetsége) 496 908 Ft 32.08% 496 908 Ft 0 Ft BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN 1 548 785 Ft 100.00% 1 046 908 Ft 501 877 Ft KIADÁSOK I. Készletbcszerzés 250 936 Ft 16.20% 200 000 Ft 50 936 Ft 1.1. Serleg, érem. oklevél 4 360 Ft 1.2. Nyomtatvány 31 699 Ft 1.3. Egyéb készletbeszerzés 4. Egyéb Költségek 214 877 Ft 767 192 Ft 49.54% 400 000 Ft 367 192 Ft 4.1. Postaköltség 7 611 Ft 4.2 Telefonköltség 2 4CO Ft 4.3 Bankköltség 6 399 Ft 4.4 Útielszámolás 25 477 Ft 4.5. Rendezési költség 14 400 Ft 4.6. Egyéb szolgáltatás 198 513 Ft 4.8. Jelvény készíttetés költsége 9 030 Ft 4.3. Résztvevői élelmezés költsége 38 145 Ft 4.10. Szállás költség 204 750 Ft 4.12. Személygépkocsi költség 114 627 Ft 4.14. Érvényesítés költség 69 642 Ft 4.15. Támogatás és tagdíj 37 000 Ft 4.16. Egyéb költség 8 OCO Ft 4.17 Szállítási költség Összes kiadás: 31 228 Ft 1 018 128 Ft 65.74% 600 000 Ft 418 128 Ft 5. Pénzmaradvány 1998.12.31-én 530 657 Ft 34,26% 446 908 Ft 83 749 Ft Kiadás mindösszesen: 1 548 785 Ft 100.00% 1 046 908 Ft 501 877 Ft A beszámoló szöveges értékelése 1 Bevételek: A pénzforgalmi beszámoló bevételi oldalára pillantva megállapítható, hogy az 1998. évben a Szövetség célirányos tevékenységéhez megfelelő kereteket nyújtottak. Mélyebben elemezve, látható, hogy a bevételek döntő hányadát - a várakozásoknak megfelelően - a vállalkozáson kívüli bevételek teszik ki. Az összes bevétel mintegy 65 %-a ilyen forrásból áramlik a szervezetbe, ha viszont leszámítjuk az 1997. évből megmaradt pénzeket, ez az arányszám 95 %-ra változik. Ha a vállalkozáson kívüli bevételeket tovább elemezzük, látható, hogy ezek több mint 50 %-át a támogatások jelentik. Jelentős a tagdíjbevételek nagysága, főképp annak tükrében, hogy az egy fö által fizetendő éves díj mértéke szerény. Végül pedig, az 1998. évi bevételi fonások között jelentős szerepet (34 %) játszanak az átvett eszközök, melyet a Sportszövetségek Szövetségétől vett át a Szövetség, és ami tulajdonképpen a Szövetség racionális gazdálkodásának következményében felhalmozódott pénzmaradvány. Ez a pénzösszeg eddig a Szövetségek Szövetségének kimutatásaiban szerepelt, a Természetbarát Szövetség Közhasznú szervezetként történi bejegy¬zésével. és önálló gazdálkodásával átvételre került. 2 Kiadások A kiadások elemzése során megállapítható, hogy az 199S. év bevételei által szabott lehetőségekhez igazodott Alapvető feladat volt az Alapszabályban, munkatcrvílnkben elfogadottak teljesítése. Első ránézésre a költségek között magasnak tűnik az egyéb készlctbcszcrzés, de ezen költségek döntően olyan eszközök beszerzését jelentették, amelyek az alaptevékenységünk ellátásával Összefüggenek. Ezekre né¬hány példa a könnyebb érthetőség kedvéért: gázlámpa 25 E Ft. festék (turista utakhoz) 82 F. Ft, és olyan kisebb tételek, mint például bogrács, térkép, bozótvágó, stb. Az egyéb költségek az összes költség közel 50 %-ál teszik ki Itt jelentősebb tétel, az egyéb szolgáltatás rovatban szereplő közel 200 ezer Ft. melyből 193 ezer Ft-ot a ..Püspókszcntlászló" című könyv nyomdai munkálatainak költségei tett ki. Szerezetünk vezető tisztségviselői a Szövetségtől juttatást nem kaptak, munkájukat teljes mértékben társadalmi jelleggel végzik. 3. Értékelés: A Szövetség 1998. évi munkáját a pénzforgalmi beszámoló alapján értékelve megállapítható, hogy a gazdál¬kodás racionális, és egyben eredményes volt. A bevételek felhasználása az Alapszabálynak megfelelően, a Szövetség céljait messzemenően figyelembe véve történt. A bevételek és kiadások elemzése után megállapít¬ható. hogy a Szövetség 1998. évi eredménye 531 ezer Ft. Az 1999 évi tervben az 1998. évinél szerényebb mértékű költségvetés van megfogalmazva, melynek oka, hogy mint azt a pénzforgalmi beszámolóból láthattuk- a Szövetség forrásainak jelentős részét támogatásból biztosítja. A támogatások jelentős része pedig pályázati úton dől cl. amelyet előre tervezni nem lehet. Statisz¬tikai adatok hiányában nem prognosztizálható az az adat sem, hogy mekkora összeg fogja a költségvetést gya¬rapítani azáltal, hogy 1999. évben a magánszemélyek, személyi jövedelemadójuk 1 %-át már Szervezetünk¬nek is felajánlhatják. A költségvetési támogatás felhasználása, a cél szerinti juttatások kimutatása Miken! az az I99S. évi pénzforgalmi beszámolóból látszik, a Szövetség 1998. évben a következő támogatá¬sokat kapta: A Támogatás a működés költségeinek fedezésére:  Az „A" pont alani támogatási összegek tehát a Szövetség működésének általános támogatását szolgálták, ennek felhasználása a pénzforgalmi beszámoló költség oldalán követhető nyomon. A .,3’' pont alatti támogatások cél szerint jutottak a Szövetséghez. A Miniszterelnökség által nyújtott 50 ezer Ft a megyei diáktalálkozó szállásköltségét volt hivatott fedezni, amelyet a Szövetség cél szerint fel is használt, a pénzforgási beszámoló költségek 4.4.10 pont alatt került kimutatásra. A Wesselényi pályázaton nyert 250 ezer Ft szintén szállás illetve útiköltségre került a Szövetséghez, mely¬nek cél jellegű felhasználása szintén megtörtént A pénzforgalmi beszámoló költség oldalán ez egyrészt a 4.4.10 pont alatt került kimutatásra (levonva a Miniszterelnökség által jutatott 50 ezer Ft-Ol, a maradék összeg 154 ezer Ft, másrészt a 4.4.12 személygépkocsi költség alatti 114 ezer Ft jelentette a felhasználást. A Magyar Természetbarát Szövetségtől kapott 103 ezer Ft a turistautak karbantartására került á Szövetség¬hez. 1998. évben mintegy 150 km hosszúságú turista út került felújításra. Az erre fordított költségek a pénz¬forgalmi beszámoló kiadások 1.1.3 pontja alatt az egyéb kcszlcibeszerzés alatt kerültek kimutatásra, melyből 92 ezer Ft festékvásárlás. 18 ezer Ft pedig a karbantartáshoz szükséges eszközvásárlás. Az ez irányú költsé¬gekhez tartozik ezen kívül a költség oldal 4.4.4 pont alatt feltüntetett úticlszámolások jelentős része is. Mindent összegezve megállapítható, hogy a támogatások felhasználása a céloknak megfelelően történt Közhasznúsági jelentés (Az 1998. évi mérlegbeszámoló melléklete) A Baranya Megyei Természetbarát Szövetséget 1998. június 29-én 60017/1998/4. számon a Baranya Megyei Bíróság közhasznú szervezetként bejegyezte. Az 1997. évi CLVI, törvény 19.§. (3) bekezdése alapján teszünk eleget beszámolási kötelezettségünknek. Szövetségünk megyei (regionális) szervezetként. 50 szervezeti egységben 1561 fö taglétszámmal működik. Működik gyalogtúra, kerékpáros, barlangász, hegymászó, vizitúra és slző szakágunk. A szakágak működését szakági vezetők irányítják. A Polgári Természetőr Szolgálat megalakítása folyamatban van. Szövetségünk 1998. évi bevétele: 1.479.1 E Ft kiadása: 948,4 E Ft pénzmaradvány: 530.7 E Ft Szövetségünk 1998 évi bevételeinek megoszlása: saját bevétel: 39.2% támogatás: 56,3% egyéb bevétel: 4.4% A Szövetség 1998. évi kiadásainak megoszlása: alaptevékenység szerinti kiadás: 55.6% működési kiadások: 44.4% bér- és bérjellegű kiadások: - A megye területén 877 km hosszúságú jelzett turistaút van. amelynek rendszeres karbantartását szövetségünk látja cl. 1998. évben mintegy 150 km hosszússágban kerültek felújításra. Ezt a tevékenységet szövetségünk tagjai társadalmi munkában látják cl A szükséges festéket és eszközöket pályázati pénzekből biztosítjuk Egy km jelzett festett turistaút felújítása, festése átlagosan S munkaórát vesz igénybe. Szövetségünk ezzel segi ti a Mecsek hegységben, Del-Zsebében, Villányi-hegységben a turistáskodó, kiránduló tömegek tájékozódását, utakon való közlekedését. Ezzel is segíti a természet és környezet megszerettetését, a természet védelmét. A felújított útvonalak részletezése az írásos beszámolóban megtalálható. Szövetségünk minden héten nyílt túrákat, az eseménynaptár szerint tájékozódási túraversenyeket, teljesítménytúrákat, városismereti versenyeket rendezett. A résztvevők létszáma közel 5000 fö volt A Szövetség minden rendezvénye nyilvános, azon bárki részt vehet. Túravezetö tanfolyamainkon képeztünk ezüst és bronzjelvényes társvezetőket, akik rendszeresen vezetnek túrákat, ezeken a túrákon tagjainkon kivul sokszor mások is részt vettek. Az oktatás programjában kiemelt szerepet tölt be a természetvédelem. Barlangászaink rendszeres kutatómunkát végeznek a Mecsekben, szervezett barlangtúrál is rendeztünk két alkalommal. Ezeken a programokon a résztvevőknek speciális felszereléssel kellett rendelkezniük. Vizitúrázóink lélen-nyáron szerveznek speciális túrákat, az ezeken résztvevők száma a taglétszámhoz képest kevés. A kerékpráos, hegymászó, síző szakágunk rendezvényein egyre többen veitek részt. A megyében 17 kulcsosház működik, amelyet tagszervezeteink működtetnek Nagy igény mutatkozik ezekre az ocsó szálláshelyekre, amelyek komfortfokozata közt nagy a különbség. Baronck Jenő, elnök A Baranya megyei Természetbarát Szövetség Ellenőrző Bizottságának beszámolója 1998. évről A Bizottság a beszámolójában igyekszik a Szövetség munkájának egészével foglalkozni, szakmai és gazdasági tevékenységével egyaránt A Szövetség jelenlegi Alapszabályát az 1998. június 23-án megtartott rendkívüli közgyűlés fogadta el, illetve a Baranya Megyei Bíróság l998.06.29.-i határozatával közhasznú szervezetté nyilvánítottá a Szövetséget. Szakmai oldalról vizsgálódva megállapítható, hogy a Szövetség kereteibe 50 tagszervezet tartozott, összesen 1 561 tővel. Ez a létszám az elmúlt évek vonatkozásában kisebb hullámzásokkal közel azonos. A Szövetség Alapszabályban megfogalmazott azon feladatát, mely szerint elő kell segítenie a szabadidő kellemes, hasznos eltöltését a természetben, megvalósította. Amint az Elnökség beszámolója is tartalmazza, a # természetjárás minden ága és formája kielégítést nyerhetett a meghirdetett programok alapján. Népszerűek voltak az alapigényeket kielégítő nyílt túra programok, de a versenyeket, és a nehezebb teljesítmény túrákat kedvelők igényeit is kielégítették. A jelvényszerző túramozgalmak a hegység és megyénk kiemelkedő látniva¬lóival ismertették meg. a résztvevőket A Szövetség tagjainak közösséggé válását segítették elő a táborozások, valamint a bel- és külföldi túrák Jelentős számú hallgatósága volt a havonként megrendezett Túravezetők Klubja előadásainál;. A Mecsek átjelzéseinek karbantartására is sok gondot fordított a Szövetség. A Magyar Természetbarát Szövetséggel szerződést is kötött c célból, amely anyagi lehetőséget is biztosított a munkák elvégzéséhez. A Mecsekben és megyénkben található kulcsosházak is sok vendégnek adtai; otthont, fejlesz¬tésük és karbantartásuk egész évben folyt. Az összehangoltabb tevékenységet szolgálta a kulcsosház kezelők őszi összejövetele, és megbeszélése. Hiánypótló kiadványt jelentetett meg a Szövetség a püspökszcntlásziói arborétumról és a Zcngőről Baronck Jenő tollából. A szövetség gazdasági eseményeit rögzítő dokumentumokat átvizsgálva megállapítottuk, hogy azok a számviteli előírásoknak megfelelnek. A Szövetség eves beszámolója megfelel a hatályos törvényi és kormányrendeleti előírások kritériumainak. A Szövetségnek befektetett eszköz nem állt rendelkezésére, a forgóeszközüket is csak a pénzeszközök jelentették. Induló töke nem volt, így a saját tőkét az 1998-ban elért eredmény jelenti. Tartalékok képzésére nem került sor. a Szövetségnek kötelezettségei nincsenek. A mérleg szerinti eredmény 531 ezer Ft. mely 3 pénzeszközökkel történő racionális gazdálkodást jelenti. A Bizottság a mérleget a fentieknek megfelelően hitelesíti. A Szövetség induló pénzkészlete 497 ezer Ft volt. A bevételek 54 %-ál, S33 ezer Ft-ot a különböző és pá-lyázatokon elnyert összegek tették ki. Az érvényesítésből származó bevétel 56 ezer. szervezési, részvételi díj és pályázati nyomtatványok eladásából, jelvényérlékesitésből 100 ezer. kamatból 14 ezer. reklámbevételből 50 ezer Ft származott, így a Szövetség összesen 1.549 ezer Fl-ból gazdálkodott. AzOTSH 150. a megyei önkormányzat 220. a Sportszövetségek Szövetsége 60, a Miniszterelnökség 50, az MTSZ 103 ezer Fl-ol juttatott, ezen felül pályázaton 250 ezer Pl-ot nyert cl a Szövetség. A rendelkezésre álló összeg felhasználása a kitűzött céloknak megfelelően történt, a Szövetség célkitűzéseit szolgálta Nagy szerepet játszott a megye turistaút hálózatának karbantartása. Festékekre, egyéb szerszánokra és készlctbcszcrzcsrc 215 ezer Ft-ot fordítottak, ezen költségeket növelte az útvonalbcjárásra elszámolt gépkocsi költség is. Szükségesnek tartjuk, hogy a jövőben készüljön gazdasági elemzés az útfestés költség- felhasználására, A kiadások között szerepel a FüspOkszcntlászló című könyv nyomdai munkáinak 193 ezer Ft költsége is. A Bizottság véleménye szerint a 115 ezer Ft-os személygépkocsi költség esetenként tömegköz¬lekedési eszköz igénybevételével csökkenthető len volna. Az összes kiadás 1.01S ezer Ft volt. Ebből a készlctbcszcrzcs 16 2 %-ot. az egyéb működési kiadás 49.5 %• ot tett ki. amely megfelelő aránynak tekinthető. A Szövetség pénzmaradványa az év végén 531 ezer Ft. dr. Gundrum Károly az ellenőrző bizottság elnöke IN MEMÓRIÁM Dr. Vedrődy Csongorné Megrendültén tudatjuk, hogy dr. Vedrődy Csöngőmé szül. Szatmáry Éva 1999. február 28-án - 61 évesen - váratlanul elhunyt. Hamvait március 19-én helyezték örök nyuga¬lomra. Szakosztályunk igen aktiv tagja volt. Gazdasági ügyintézőként és az általunk üzemelte¬tett három kulcsosház munkáiban igen sokat tevékenykedett. Előzőleg a Pécsi Tervező Vállalat Természetjáró Szakosztályának volt a tagja, a szakosztály megszűnéséig. Több évig üzemeltették férjével és társaikkal a bánosi Harangláb kulcsosházat, hosszú évekig rendezték a Pécsi Tó Kupa tájékozódási túraversenyt, valamint városismertetö versenyt. Több alkalommal az Országos Elektromos Találkozó városismertető versenyén is részt vett, jó eredménnyel. Önzetlen munkája hiányozni fog. Emlékét szeretettel őrizzük. Kiss Lajos Pécsi Elektromos Természetjáró Szakosztály Magosi János 1959 óta ismertem a Büdös-kúti vadászházat a Közép-Mecsckben. Az 1956-os forradalom után sokáig „árva” volt, míg meg nem jelem az „első Spartacus”, Herr Ferenc vezetésével: fenyők ültetésével, házfelújítással, forrásgondozással, természetba¬rát élettel.Ez sokáig igy is volt. A lelkes csapat megfogyatkozása után csend lett e tájon. 1975-től a pécsi vasutas tájfutókkal többször edzettünk, versenyeztünk itt, majd később is. Nem zavarlak el, befogadtak: a legjobb versenyterepünkön álló ház gazdái a bizton¬ságot is jelentették. A „második Spartacus” vezetője igazi „gazdaként” Magosi János lett. Sok-sok önzetlen munka után ismét ragyogott a ház, zajlón a természetbarát élet. Öröm volt idejönni. „Ez a ház a béke szigete” - írta Magosi Endre a vendégkönyvben fellelhető versében. Fel¬hangzón a dal: „Tűzpiros vadvirág nyílik a hegyen, új tavasz hajnalán jöjj oda velem...”. Túrák télcn-nyáron, hóban-sárban, napsütésben. Jelszó: „Főtt krumpli és sózott hagyma, gyertek haza Büdöskútra!”. Eljárt ez a hosszú, boldog idő is. egyre többen beléptek az égi túracsapatba. így Módos „Feri”, a Feri-forrás atyja, Benczek „Pisti”, aki szívét-lelkét adta a mozgalomnak, Hoch- rein „Janika” hosszútávú túrázó, Sólymos József „Papa” és Füleki „Misi” ezermester emberek, a ház állandó ügyeletesei. Gadó József, aki a bányász emlékművet sem hagyta lerombolni. És... és most már szakosztályvezetőjük is van: in memóriám Magosi János. Navratil Géza Márton volt Saprtacus természetbarát TAVASZI KUPA TÁJÉKOZÓDÁSI TÚRAVERSENY Március 27-én a Nyugati-Mecsekben, a Gubacsos kulcsosháznál csodálatos tavaszi időben került megrendezésre a jubileumi verseny. Az ország minden részéről érkeztek csapatok, hogy összemérjék erejüket és tudásukat (összesen 125 csapat, 369 versenyzővel). Észrevétel a kötelező útvonallal kapcsolatban érkezett, 4-5 csapat részéről, mely az értelmezésből adódott. A verseny értékelése - a szokásostól eltérően - kissé elhúzódott, de az eredményhirdetés megtörtént. A csapatok számitógépes eredménylistát vihettek magukkal az eredményhirdetés után. Szilvásy Dénes, az MTSZ Verseny Albizottság szövetségi ellenőre a versenyt szabályosnak minősítette. Eredmények „A” kategória (26 csapat): 1. ZÖLDPONT, Kaposvár (Kiss Esztcr-Koch Eszter); 2. NYOMÁSÉ, Paks (Jakab Albert-Baksa T.-Fcrcs L.);3. IFJÚ BAKANCSOSOK, Kazincbarcika » (Zárdái István-Pethe Attila). „A 36” kategória (9 csapat): 1. REZÉT SE III., Baja (Franczva L.-VirágGy.-Hajdú Cs.-Moser J-né); 2. .NAGYÉK, Pécs (Nagy Balázs-Nagy A.-Nagy B.-né-Wolford B.): 3. HAMM! Viktória DSK, Agárd (Kardos Gábomé-Kardos Gábor). „A 50” kategória (15 csapat) - I. KINIZSI-HG, Szabadegyháza (Horváth T. Csaba-Horváth T. Csabáné); 2. FÓDOLOMIT, Balatonalmádi (Knaucr Ancsa-K. Gellai Mária); 3. MÁTRA II., Gyöngyös (Bodor liona-Vőrös Tamás). „A 60” kategória (2 csapat): I. MVSC ŐSZIKÉK, Miskolc (Pásztor Istvánné-Kiskun M.- Bialkó Gyulánc-Magyati K.); 2. II. KÉR. TERMÉSZETBARÁT SZÖV., Budapest (Asztalos György-Asztalos Károly). „B” kategória (24 csapat): 1. IFJÚ MORMOTÁK, Budapest (Demeter Gabi-Bartsch G- Amcnt T.-Szigcti Zs.y. 2. TARKŐ '99, Budapest (Szálkái Gábor-Baric Ádám); 3. BARACKOS PITE, Pécs (Csuzi A.-Kovács Z.-Kovács J.-Kclemen N.). „C” kategória (49 csapat): I. Katona Balázs-Katona Andor-Zoboki Tamás-Zoboki Péter. Kis¬kunfélegyháza; 2. Katona Andor-Katona Andomé-Zoboki Mihály-Zoboki Mihályné. Kiskun¬félegyháza; 3. Kovács Fercnc-Kovács Fercncné, Kiskunfélegyháza. Baronek Jenő a versenybíróság elnöke Csizmazia Kupa - avagy kellemetlen élmény egy kellemes napon Ötödik és hatodik osztályos tanítványaimmal a TEGYOT-ra készülünk. Egerbe. így aztán tervbe vettük a részvételt a tavaszi tájékozódási túraversenyeken, hogy szokják és tanulják a versenyzést, hiszen ilyeneken még nem voltak. Komlói gyerekekről lévén szó, kézenfekvő volt neveznünk a Csizmazia Kupa természetjáró akadályversenyre, melyet az 501-es Szakképző Iskola és a Diákönkormányzatok Komló: Egyesülete szervezett március 20-án, Komlón, kifejezetten iskolások részére. Az útvonal is csábító volt. hiszen a Kcleti-Mecsek egyik legszebb részén, a Hidasi-völgyben vezetett. A szép hagyományokkal rendelkező versenyen még cn sem jártam, így hát valamennyien kíváncsian vártuk a rajtot. A gyerekek 2-es és 3-as rajtszámmal a mezőny elején rajtoltak, gyönyörű, kifejezetten túrázásra való időben, cn pedig egy pécsi barátomat vártam, aki szintén hozott gyerekeket a versenyre. Meg is érkeztek, és - a mezőny végén - a 34-es cs 35-ös rajtszámot kapták.Volt vele négy alsó tagozatos kisgyerek is. Mivel ők nagyon fáztak, nem vártuk meg a mezőny végét, hanem a kicsikkel elindultunk a pályán. Akkor már huszonhárom csapat elment előttünk. A második ellenőrző állomáshoz érve - Zobákakna mögött -meglepődve tapasztaltuk, hogy a pontőrök nem Zobákpuszta felé küldenek minket tovább (amerre a térképvázlat is jelezte az utat), hanem kelet helyett északnak. Jánosi puszta felé. Igaz. e2 is a megadott sárga + jelzésű út volt. csak pont a másik ága. mint amelyiken a versenypálya vezetett. Röviden sikerült „meggyőznöm" a pontőröket, hogy rossz felé küldték a gyerekeket. Csakhál mind a 23 előttünk lévő csapat rossz irányba ment! Barátom tovább indult a kicsikkel, én pedig elindultam a rossz irányba, „összegyűjteni" a gyerekeket, ha még lehet. Már majdnem Jánosipusztánál jártam (ez kb. 4 km távolság), mikor végre megláttam szembe jönni néhány gyereket. És aztán utánuk a többit. Jánosipusztánál egymásra torlódtak az clirányított csapatok, s kiderült, hogy egész rossz helyen járnak. Szerencsére az én tanítványaim is visszafordultak (megbeszéltük: bármilyen eltévedés esetén vissza kell menni az utolsó állomásra). így egy kicsit megkönnyebbültein. Aztán visszafelé bandukolva megbeszéltük, hogyan történhetett a dolog. Kiderült: ök az ellenőrző állomásról jó irányba akartak tovább indulni, a térképvázlat alapján, de ekkor határozott utasítást kaptak a másik irányra. Mit tehet ilyenkor egy 11-12 éves gyerek? Természetesen - ha kétkedve is - de elfogadja a felnőtt pontőrök (a verseny rendezőinek!) utasítását. A történtek után, és plusz nyolc kilométert gyalogolva a gyerekeknek már nem volt kedvük folytatni a versenyt. Az esetet nem bántó szándékkal, hanem tanulságként írtam le azok számára, akik versenyt rendeznek, főleg kis gyerekek számára! Meg hát azért is, mert ekkora rendezői hibát (főleg, hogy a természetbarát eseménynaptárban is szereplő rendezvényről van szó) nem tudtam szó nélkül hagyni. A történteket a szervezők nyilván elemzik majd. és a tanulságokat levonják. Egy biztos: ez esetben egyik gyerekei sem lehet felelőssé tenni az eltévedésért, arra hivatkozva, hogy nála a térkép, és a versenyző dolga figyelni a tájékozódásra. Végül meg néhány észrevétel. Úgy hallottam, hogy a történtek ellenére - a mezőny maradék részének, illetve azoknak, akik mégis végigmentek - megtartották az eredményhirdetést. Nem hiszem, hogy ez korrekt volt. Néhány eltévedt gyereket este, már sötétedés után találtak meg Magyaregregy környékén. Ezenkívül a rendezőktől a balul sikerült verseny óta nem kaptunk egyetlen elnézést kérő sort sem. A főrendező viszont aznap este 6 órakor, az erdőből - miközben még keresték az eltéved; gyerekekéi - mobiltelefonon felhívott, és megköszönte a segítséget a gyerekek „begyűjtésében”. Ez is a képhez tartozik. Tisztelve mindenki munkáját, aki versenyt szervez, remélem, az eset mindenkinek tanulságul szolgál - rendezőknek és a természetjáró versenyeken gyerekeket indító tanár kollégáknak egyaránt. Bízom benne, hogy jövőre egy jól sikerült Csizmazia Kupán felejthetjük ezt a kellemetlen élményt. Strasser Péter Kender földi Általános Iskola. Komló  16. Csokonay Sándor Információ' Lakatosné Novotnv Sarolta, tel.: 72/412- 796. • május 5: Pollack Kupa tájékozódási túraverseny. R.: Pollack Mihály Szakközépiskola DSK. Információ: Uzsoki Csaba, tel.: 72/310-866. • május 8: „Tavaszi csellengő" tájékozódási túraverseny, Nyugati-Mccsck. Rajt: Gubacsos kulcsosház, 8 órától. R.: Old Jumpcrs Természetjáró Szakosztály. Információ: Geisz Ferenc, tel.: 72/315-329. (A verseny az országos tájékozódási túrabajnokság fordulója). Mecsek Híradó. A Baranya Megyei és a Pécs '/árosi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szer¬keszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége A közlésre szánt anyagokat minden hónap 2(1 ig kérjük a szövetséghez eljuttatni. (7621 Pécs. János u. 22. í 72/310-226; fax: 72/312-0/9 Ügyeleti aló kedd 16~ 19 óra)

PÉCS VÁROSISMERETI VERSENY 1999 A Pécs Város: Természetbarát Szövetség hagyományos őszi városismereti versenyén idén négy kategóriában 76 csapat indult. Már negyedik éve szervezzük a versenyt úgy, hogy az útvonal a város más-más területein vezet Ez évben a pécsi belváros északi része és a hozzá kapcsolódó területek voltak a verseny témái A rajt a Mandulás Kemping éttermétől volt, a cél pedig a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában, a Széchenyi téren. Ezúton is köszönetét mondunk Páva Péternek, a gimnázium igazgatójának és Pesti Károlynénak, a kemping étterem vezetőjének, hogy helyet biztosítottak versenyünknek A verseny rendezésének költségeihez és a díjakhoz a Városi Sportlétesítmények Igazgatósága is hozzájárult, melyet szintén köszönünk. A városismereti versenyre a pécsi csapatokon kívül érkeztek résztvevők Kaposvárról, Sellyéről. Szentlászlóról cs Székesfehérvárról Valamennyi résztvevő névre szóló emléklapot kapott, melyet Plaszauer István sporttársunknak a Pálos-templomot ábrázoló rajza díszített. Eredmények: Általános iskola alsó tagozat (2 csapol): 1. Természetvédők, Maiiéin. József Hagyományőrző Csapat. Pécs (Somogyi Észter-Solymár Kitti-Méhész Nóra-Schrott Gábor); 2. Erdőjárók, Majiényi József Hagyományőrző Csapat, Pécs (Tasi Tímea-Hangyái Oávid-Till Zsolt) Általános iskola felső tagozat : 1. Áldozatok, Táncsics Mihály Gimnázium. Kaposvár (Farkas Roland-Tóth Miklós-Hizsák Tamás); 2. Árpád 1, Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola, Pécs (Aradi Gergő-Kőrtcsi Gáspár-Sleinei Viklor-Révész Gábor); 3. Hajrá, Pécs!, Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola. Pécs (Godvár Katalin Német András) Középiskolás kategória (13 csapat): I. Áfonyák, Kodály Zoltán Gimnázium. Pécs (Antal Tibor-Gulyás Viktória--Bóner Szilvia); 2. Voluntas, Táncsics Mihály Gimnázium. Kaposvár (Hizsák Gábor-Zsiga Gábor); 3. Gép-ész, Eötvös Lorántí Műszaki Szakközépiskola. Kaposvár (Kozári /.oltán-Présel F Tamás). Családi-felnőtt kategória (15 csapat): 1. Ezredvégi győztesek, KTI'F. Gyakorló Iskola. Kaposvár (Kósa Észter -Huszár Mónika-Dávid András-Csima Zoltán); 2. Angyalkák, Kodály Zoltán Gimnázium. Pécs (Fcrenczi Zsuzsanna-G Antal Zsuzsanna-Horváth Eszter); 3. Vértes Meteor SE 1., Székesfehérvár (Nagy Lajos-Bizderi András-Csörgő Ákos) Strasser Péter rendező A helyzet kulcsa, avagy a kulcsosházak helyzete > A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség minden évben megrendezi a kulcsosházkczelök tanácskozását, amelyen a házkezelők megosztják egymással tapasztalataikat, megbeszélik az év közben felmerülő problémákat, és igyekeznek megoldásokat találni azokra Idén november 13-án a Dráva I'SE adott otthoni a találkozónak, a közelmúltban tulajdonukba került és általuk üzemeltetett majláthpusztai kulcsosházban. Reggel nsolc órakor tejfehér kődben, két mikrobusszal indultunk a Dráva mellé. Útközben betértünk Tollas Tibor túratársunk siklósi pincéjébe, no persze csak azért, hogy megízleljük, rendben van-e minden a magyar ember nemes nedűje körül. Majláthpusztán aztán megkezdődött az érdemi munka. Baronek Jenő köszöntötte a résztvevőket - köztük Székely Tamást, a Magyar Természetbarát Szövetség házbizottságának vezetőiét, aki Budapestről érkezett hozzánk -, majd Gida Tibor, mint házigazda bemutatta kulcsosházukat és ismertette megszerzésének rövid történetét. Aztán Wagner Lászlónak, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársának, a Kelet-Dráva tájegység vezetőjének tartalmas diaképes előadásából ismerkedhettünk a Dráva élővilágával. A házkezelök megbeszélése során dr. Tihanyi László (POEÜ), aki a komlói ÁNTSZ vezetője, az ifjúsági szálláshelyekkel kapcsolatos előírások betartására hívta fel a figyelmet. Strasser Péter (Dé'.-Zselic TK) azt a problémát vetette fel. hogy a DÉDASZ a kulcsosházakat kezelő természetjáró egyesületeket közíiletként tartja nyilván, ezért a kulcsosházakban felszerelt árammérőkre méröóra-alapdíjat kel) fizetni, melynek összege ősztől - az új tarifa számitás alapján -jelentősen megemelkedett (a tcrecsenyi kulcsosháznál például a 2 ezer Ft-os havi áramszámla 5 ezer Fí-ra nőtt, pedig áramfogyasztás alig van). A megnövekedett kiadások lehetetlenné tehetik a kulcsoshá/ak működtetését. főleg a kisebb forgalmúakét vagy a csak szezonálisan üzemelőkét. Javasolta, hogy a megyei szövetség próbáljon ez ügyben a DF.DÁSZ-nál eljárni annak érdekében, hogy a kulcsosházakat lakossági fogyasztóvá minösitsék át. Székely Tamás felszólalásában felajánlotta, hogy a Turistaházak Alapítvány és az cg>e-sületek között az MTSZ házbizottsága közvetítő szerepet vállai, s az igényfelmérések alapján a kulcsosházak hozzájuthatnak a megszűnt munkás és egyéb szállások különböző berendezési és használati tárgyaihoz. Többen javasolták, hogy 2000-ben a házkezelök tanácskozását bővítsék regionálissá. A jövő évi összejövetel a Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület kezelésében lévő Vörösfenyő kulcsosházban lesz, szeptember elején Őri Zsuzsanna BARANYAI TERMÉSZETJÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XXIV. Utólag, de szeretettel Azt mondják, hogy nincsenek véletlenek és mindennek megvan a maga miértje. Ez persze nem lehet mentség arra a mulasztásra, melyet most szeretnénk pótolni. A Mecsek Híradó előző számában hirt adtunk a "80-asok klubjáról ', és köszöntöttük tagjait. Egy illusztris személy azonban kimaradt az ünnepeltek köréből. Medovarszky László 1919 május 4-én született, így ö is nyolc évtizede kis bolygónk mondhatjuk ismert és szeretett lakója. Neve nemcsak a természetbarátok és a tájfutók között ismert, de számtalan diákja is szívesen emlékszik vissza a "Gépipari" - mai nevén Zipemov.szky Károly Szakközépiskola - folyosóin és termeiben megjelenő fehérköpenyes alakjára, amint járt-kelt az elmaradhatatlan hatalmas kulcscsomójával. Volt tanítványainak emlékezetében legendaként él, ahogy tanárként, majd 1954-töl igazgatóhelyettesként bement egy-egy órára helyettesíteni. Lehetett az magyar, történelem, matematika, elektrotechnika, gyártás-technológia vagy akár géptan, megkérdezte, milyen óra van és mi a következő fejezet a könyvben, majd a kapott információk birtokában tökéletesen leadta az anyagot. 1942-ben friss magyar - német szakos tanári oklevéllel lépte át először iskolájának kapuját, melyhez az 1979-es nyugdíjba vonulásáig hü maradt. "Egy homokszemben lásd meg a napvilágot, F.gy vadvirágban a fénylő eget. Egy percben az örökkévalóságot, S tartsd tenyeredben a végtelent!" Ha nem is Wiliam Blake eme csodálatos idézetével buzdította diákjait a természet szeretetére és megismerésére, de az biztos, hogy hatásosan ösztönözte őket az ifjúsági túramozgalomban. Jó példát mutatva 1956-tól a természetbarát, majd a tájfutó szakosztály tagja, vezetője, vezetőségi tagja és természetesen versenyzője. I. osztályú versenybírói és aranyjelvényes túravezeiöi címet szerzett, s még ma is aktívan sportol, túrákat vezet és tanfolyamokat tart. Sportmunkájáén több kitüntetéssel jutalmazták, így "A Testnevelés és Spon Érdemes Dolgozója", "A szervezett turisztika terén végzett munkáén" jelvény, az NK Sportérdemérem bronz fokozata és a "Thirring Gusztáv Emlékérem" birtokosa. Mégis azt hiszem, az igazi elismerés az lehet számára, hogy az általa "megfertözöttek" a gyerekeiknek és ma már unokáiknak tárják föl a gyönyörű természet semmivel sem pótolható, tökéletes világát. Köszönjük fáradhatatlan odaadását és kívánunk további iá egészséget, szerettei közt sok boldogságot. Őri Zsuzsanna Kalandozás a Blikkben (4- befejező - rész) A szombati nap eltért a többitől, mert a társaságunk három részre oszlott és különböző célpontok felé vette útját. Csapatunk erőssége; a szálláshelyünktől közel 13 kilométerre lévő, 959 m magas Istállós-kö meghódítására indultak. Volt. aki a miskolci "városnéző" túrát választotta, mely szintén nem nélkülözte a gyalogos erőpróbát. A csoport harmadik része Hollóstetöig utazott autóbusszal, hogy aztán a piros jelzésű úton egy 8 kilométeres kellemes sétával térjen vissza. Az érintett Ménes-lápa és Szarvaskö-lápa is lenyűgözött szépségével, de a Hór-völgy kétoldalt fólénk magasodó sziklafalai leírhatatlan gyönyörűséggel és borzongással töltöttek el. Az érzés hasonló lehetett, mint amikor Guliver az óriások földjén járt. A természet hihetetlen erejének és csodáinak lehettünk részesei. Onnan kiérve, a Gyertyán-völgyben ráakadtunk a ’ Volt üveghutára". A Gyertyán-völgyi üveghuta ipartörténeti emlékhely. A tájékoztató táblát elolvasva ismét több információval gazdagodtunk. "Az üveggyártás a Bükk hegységben 1712- 1717 között kezdődött a diósgyőri korona uradalom területén, a Márkus-patak völgyében. Az első üveghutát és a köréje települő, munkások alkotta települést Óhutá-r.ak nevezték, ma Blikkszentlászló. Az újabb üveghuta Újhután jött létre ma Bükk-szentkereszt -. ahol 1790-ig folyt üveggyártás. A harmadik huta település Répáson valósult meg. ahová többnyire szlovák nemzetiségű üvegesek Köhutáról és Huta-rétről települtek be. Ettől kezdve nevezik Répáshutának. Később Cseh- és Morvaországból is jöttek üveggyártó munkások. A Gyertyán-völgyben 1834-ben Sir József kezdte el az üveggyártást, majd halála után 1865-ben a morva származású Susclka Gusztáv vásárolta meg a hutát. Ö már egy 8 tégelyü széntüzeléses kemencét üzemeltetett. A törő malmot és az üvegcsiszoló korongot egy 12 lóerős gőzgéppel működtette. Az üzemben 1896-ban szűnt meg a termelés, amikor megjelentek a gépesített üveggyárak, amelyekkel nem tudta fölvenni a versenyt. A gyertyán-völgyi üveghuta leállításával megszűnt a Blikkben a majd 200 évig tartó üveggyártás." A völgyben található cgv szépen gondozott temető, ahol a volt tulajdonos és családja, valamint a hutában dolgozott munkások és elhunyt családtagjaik alusszák örök álmukat Továbbhaladva, Tebcpusztán át jutottunk a Balla-vöigybe. A csalósan "enyhe" emelkedőn felfelé gyalogolva közeledtünk Répáshutához. A visszalévö 3 kilométeren a bővizű patak csobogása kisert el bennünket "muzsikájával". A finom estebedre összegyűlve osztottuk meg aznapi élményeinket, hogy mindenki kicsit részese lehessen a Bükk-fennsík társai által átélt szépségeinek és varázsának Éjszaka csendes zápor áztatta meg a szomjúhozó földet, felfrissítve a növény- és állatvilágot. A vasárnapra tervezett utolsó túránk mégsem maradt el, hiszen egy-két kisebb tócsán és a leveleken csillogó vízcseppekcn kívül nem sok nyoma maradt az égi áldásnak. Szálláshelyünkről a sárga jelzésű úton haladtunk a pénzpataki elágazásig, majd a kék keresztes úton - a pénzpataki víznyelő barlangot érintve leereszkedtünk a Csúnya-völgyön és végighaladva a Balla-\ölgyön érkeztünk vissza Répáshutára. Már mmdannyiunkban motoszkált a csomagolás és a hazautazás láza, de este azért felkapaszkodtunk a pár kilométerre lévő mészégetőkhöz Nem maradt el a jutalmunk, hiszen elérkezett az egész héten várva-várt pillanat: bepillantást kaptunk egy működő mészégető lenyűgöző titkaiba. Vörös, sárga és meghatározhatatlan szinti pajkos lángok nyaldosták a bedobált, nagy farönköket. A mészégető csillapíthatatlan éhséggel falta táplálékát, mi pedig elbűvölve néztük, persze a kiáradó hő miatt csak diszkrét távolságból Mondhatjuk, ezzel a különleges élménnyel zártuk egyhetes kalandozásunkat a Blikkben, amelynek jó hangulatú, természeti szépségekben gazdag és felejthetetlen túráira mindig emlékezni fogunk. Őri Zsuzsanna A Túravezetők Klubjával utaztunk Október 9-én egynapos Balaton-fclvidéki útra indultunk. Az úton Rónaky Gizella és Bölcsök Gyuri értékes előadásait hallgathattuk. Szántódnál komppal mentünk át Tihanyba, majd először a Hegyesedre gyalogoltunk fel. Megnéztük a bazaltbányászat történetét bemutató kiállítást, majd a szentbékkálai kőtengerben sétáltunk A Szent György-hegyre nehéz volt felmenni, de a bazaltorgonák látványa kárpótolt bennünket a fáradtságért. Ezután a szigligeti vár. majd Balatonederics következett. A Szépkilátónál búcsúztunk el a Balatontól Örültünk, hogy a Túravezetők Klubja által vezetett úton részt vehettünk,s a nehézségekkel megbirkóztunk. PTTE Nyugdíjas Szakosztálya A VILÁGÖRÖKSÉG ÉS A HORTOBÁGY - avagy a magyar furfang (gondolatok egy' rádióműsor kapcsán) Korán kelek, s korán járok dolgozni, igy aztán a rádió kora reggeli híradásait szoktam hallgatni. December 2-án, csütörtökön a Kossuth Rádió hajnali híradója első hírként adta tudtomra, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park a VILÁGÖRÖKSÉG része lett, majd egy interjú is elhangzott Aradi Csabával, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatójával a címmel együtt járó, megnövekedett feladatokról stb. Én, mint természetbarát - és mint magyar ember - igen örültem e hírnek. Egy órával később már a munkahelyemre utaztam autóbusszal. A gépkocsivezető a SLÁGER RÁDIÓ adását hallgatta - kellemes zene, jó hangulat melyen nemsokára bejelentkezett a "népszerű" műsorvezető. Bochkor Gábor és nem kevésbé népszerű kollégája. Boros Lajos a "Bumeráng" cimü műsorukkal Aznapi humortémájuk nem túl nagy meglepetésemre, hiszen többször hallottam már az effajta "humort" - a kora hajnali hír volt, mely szerint a Hortobágy a VILÁGÖRÖKSÉG része lett. Normális ember kétféleképpen fogadhatja ezt a hirt: vagy örül neki, vagy ha nem érdekli a téma - közömbösen elsiklik mellene. De hogy ebből "humort" csinálni? (Meri jóizü, ötletes humort a szó igazi értelmében bármiből lehet, de gusztustalan, röhögésekkel végigkísért, idétlen beszélgetést?...) Bochkor Gáborék ugyanis a következőképpen értékelték a hirt: micsoda ötletes, furfangos emberek a magyarok, hogy a Hortobágyon ezt a NAGY SEMMIT (!) is el tudták adni! (Gondolom, itt a Hortobágyra, mint síkságra gondoltak.) S ezt követően hangosan fel-felröhögve (nem túlzás: nem nevetgélve, kacarászva, hanem röhögve) adták közre fantáziadús elképzeléseiket arról, hogy a döntéshozók (akik ugyebár látták a prágai óvárost, a budai várat, az Alexandriai világítótornyot!'!) (ehhez külön gratulálok a műsorvezetőknek), és más egyéb világörőkségi csodákat) vajon mit láthattak a Hortobágyot megtekintve? S "humorosan" elmondták, miként festhettek nekik délibábot, vagy milyen jó lehetett, mikor beletenyereltck a királydinnyébe Ennyi. És hogy a világ más tájain láttak szépeket, de hogy ebben a NAGY SEMMIBEN mit láttak? Hát ezért olyan agyafúrtak a magyarok, hogy ezt is el tudták adni a világnak! S ebből aztán lesz majd növekvő idegenforgalom' Utána jött még egy kis eszmefuttatás arról, hogy természetesen ez. a megtisztelő cím megnövekedett feladatokat is jelent (mint ahogy azt Aradi Csaba is elmondta a Kossuth Rádióban): elsősorban meg kell őrizni ezt a területet mai formájában. S ez hogyan lehetséges Bochkor Gáborék szerint? íme a "humoros" recept: hetente egyszer buldózerrel végigkotorni az egész Hortobágyot. hogy megmaradjon simának, rendszeresen jól beszórni sóval, hogy a talaj szikes maradjon, valamint a talajban lévő repedéseket hetente késsel végigfaragni (idegenforgalmi látványosság!). De hát azért valami látnivaló mégis akad ott vigasztalták a műsorvezetők az immár egyre szomorúbbá (szerintük vidámabbá) váló hallgatót: a kilenclyukú hid! Bár abban is a lyukak a legnagyobbak! (Harsány röhögés). Ezután a vagy öt percig tartó idétlen beszélgetés végén - azért megjegyezték "humorosan" a fiúk: "de csúnyák is vagyunk, hogy ilyeneket mondunk"! Nem szeretem a síkságot, a Hortobágyot sem különösebben. Inkább a hegyeket. De csodálom és tisztelem a természetet bármilyen formájában. Egyszer, még kezdő tanár koromban egy látogatáson vettem részt a Kiskunsági Nemzeti Parkban, ahol eg> természetismereti tábor volt éppen. A résztvevők egyik feladata az volt, hogy egy néhány négyzetméteres homokos területet kellett megfigyelniük napokon keresztül Elképzelni nem tudtam, mi lehet olyan érdekes néhány négyzetméter homokban (a "nagy semmi"-ben). S amikor elmondták és megmutatták e kicsiny, sivárnak tűnő terület élővilágát, elcsodálkoztam. A SLÁGER RÁDIÓ - mint oly sok más adó - igen közkedvelt, a fiatalok körében is. Én is szeretem hallgatni. De nem a Bochkor Gábor és Boros Lajos-fé’e műsorvezetőket, akik sokak, sokunk (nevelö)munkáját tudják lerombolni néhány perc alatt Ez a rövid "humoros" adás gúnyt űzött egyik nemzeti kincsünkből (s ennyi erővel megtehette volna mással is: a prágai óvárossal, a budai várral, a piramisokkal), a természetvédelem ügyéből, de az egész országból is. Ez az adás nem humoros volt, hanem undorító. S a baj nem az. hogy Bochkor Gáboroknak ez jelenti a humort {ezért sajnálom őket), hanem az, hogy ezt ország-világ kénytelen hallgatni. Van hát niég tennivalónk bőven a szemléletformálás terén. Remélem, egyszer még Bochkor Gábort és Boros Lajost is üdvözölhetjük egy környezet- és természetvédelmi tábor résztvevőjeként (komolyan és humorosan), mielőtt még a pécsi belváros, vagy a Mecsek egyes részei is a VILÁGÖRÖKSÉG részévé válnának! Strasser Péter HÍREK ■ 1999. évi egyéni és szakosztályi pontverseny: szövetségünk elnöksége határozott arról, hogy az cdd.gi pontszámításban a szakosztályok képviselőinek tavaszi megbeszélése alapján -változtat A túrák pontértékeinek kiszámítása változatlanul az MTSZ minősítési szabályzata alapján történik, a 20 pontértéket el nem érő túrák nem számíthatók be Újdonság: fontos a szakosztály "aktív létszámának" megállapítása és leadása Aktívnak számit az a tag. aki az év során legalább 10 túrán részt vett. Az összesítésbe csak az aktív tagok pomszámai számítanak be Változást jelent még az is, hogy ez évtől külön értékeljük a munkatúrákat: egy-egy munkatúrán való részvétel 30 pontot jelent egy főnek. Munkatúrának számítanak a legalább 5 óra időtartamot elérő kővetkező tevékenységek: kulcsosház körüli munkák, turistaút-jelzések festése, turistautak és erdei létesítmények karbantartása, forrástisztitás és forrásfoglalás, versenyrendezés, nyílt túra vezetése. A munkatúrákról szóló jelentéseket - az új szabálynak megfelelően - külön összesítésben kérjük leadni. Kérjük a szakosztályokat, egyesületeket, hogy a túrákról és munkatúrákról szóló összesítéseket és a túrajelentéseket legkésőbb 2000. január 20-ig adják le dr. Lakatosné Novotny Sarolta titkárnak. ■ Szálláscím-jegvzék: szövetségünk januárban újból megjelenteti a Baranya megyei olcsó szállások címjegyzékét. Kérjük, hogy az 1998-as kiadáshoz képest bekövetkezett változásokat, valamint ha tudomásuk van esetleg újabb szállásokról, január 11 -ig jelezzék Strasscr Péternek ■ Nem üzemelő kulcsosházak a Keleti-.Mccsekbcn: bizonytalan ideig nem fogad vendégeket az Öbányai-völgybcn lévő kulcsosház. mely életveszélyessé váll és felújításra szorul, valamint a Máré-vár alatt, a Vár-völgyben lévő kulcsosház, mely jelenleg gazdátlan. Reméljük, mindkét ház hamarosan újból látogatható lesz. ■ Ezüst jelvénycs túravezetői tanfolyam: a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség ezüst iclvcnyes túravezetöi tanfolyamot szervez - a Baranya. Somogy. Zala és Vas megyei szövetségekkel közösen - 2000. július 10-16. között a koszonyatetöi kulcsosházban. A tanfolyamra jelentkezés feltételei: szabvány jelentkezési lap kitöltése; a vizsgára való jelentkezést megelőző 3 évben, éves állagban legalább 10 nap (Óravezetés igazolása; a vizsga évében betöltött 20. életév; érvényes MTSZ tagság, természetbarát szervezet ajánlása Tervezett költség 5-6 ezer Ft (szállás, étkezés, tanfolyami költségek). Jelentkezési határidő: 2000. február 5 Jelentkezési lap a kővetkező címen kapható: Dománszky Zoltán, 7150 Bonyhád, Mónus Illés u 78.. ® (74) 454-167. További információ ugyanitt, az esti órákban. ■ Kiállítás: "ILYEN A TERMf.S/FJV'SK" címmel természetfotó kiállítás látható 1999 december 7-31-ig hétköznap 12-17 óráig a Művészetek Háza Manyin Ferenc Galériájában (Pécs Széchenyi tó: 7-S) A kiállításon N'ovák László és Kármán Balázs, valamint a Pécs: Természetfotósok Közössege Dékány Zsolt. Gyarmati Csaba. Nagy Gábor. NemethLajos. Papp Zoltán és Takács Gábor - képei tekinthetők meg. Nyílt túrák • december II, szombat. "Év végi beszélgetés a Büdös-kúti kulcsosházban." Útvonal Ezcrévcs-Fchérkút-Büdöskút-Lapis-Mandulás (12 km). Találkozás a pécsi vasútállomás előtt a 40-cs busz megállójában Túravezetö: Lakatosod Novotny Sarolta A Komlói Hetdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással: ■ december 12, vasárnap: Mccsekjánosi-Kccskésdúló-Pölöskci-tó-Alap-rét-Mccsekfalu- Dávidfbld (5 km) Indulás 9 órakor a mccsckjánosi buszjárattal. Túravezetö: Nagy János ■ december 19. vasárnap: Zobákpuszta-Vasas-forrás Kövestetó-Hegyköze-Cigány-forrás-Zobákpuszta Gesztenyés (8 km). Indulás 8.30 órakor a béta buszjárattal, furavezető: Ón Zsuzsanna Őri Zsuzsanna: Szent éj Nyugvó Nap. felszálló Hold. töltc után fogyó napok hullanak a naptárból... December kopogtat és fénylő áhitat árad a tűlevelű fából Téli éj borul, jászolban gyermeksirás csilingel a szcnaillatú múltból... Üzenő égi csillagot követhet a vándorló, derengő távolt útról. Megváltás éje ez, mikor világot átölelve szabadulunk rongyainktól, s vétkeinktől megfurödve. tömjenfüstös szerétéiben születünk újra. álmainkból. Szeretetteljes és békés karácsonyt és élményekben gazdag, boldog új évet kívánunk valamennyi természetbarát társa nkn ak! Mecsek Híradó A Baranya Megyei és a Pécs Iárost Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége .-I közlésre szám anyagokat minden hónap 20 ig kérjük a szövetséghez eljuttatni Í762! Pécs. János u 22 S 72 3i0-226; fax 72 ÍI2-9I9 Ügyeleti tdö kedd 16-19 óraj

MECSEK HÍRADÓ 66. szám 1999. február A BARANYA MEGYEI TERMÉSZETJÁRÁS 1998-BAN – A SZÁMOK TÜKRÉBEN Sorsz. Egyesület, szakosztály Ifjúsági Felnőtt dolgozó Nyug- díjas Összesen 1 POEÜ 106 6 2 114 2 Pécsi Spartacus 45 25 17 87 3 PTTE Nyugdíjas - - 70 70 4 Babits Mihály Gimnázium 58 - - 58 5 Hunyor 13 33 9 55 6 PTTE Vándorsport 10 18 24 52 7 JPTE Testnevelés Tanszék 51 - - 51 8 Pollack Mihály Szakközépiskola 50 - - 50 9 Dél-Zselic Természetbarát Klub 18 26 4 48 10 Mecseki Erdészeti Rt. Túraszakosztály 29 12 - 41 11 Dolgozók Általános Iskolája 30 - - 30 12 MATÁV Rt. Túraszakosztály 8 15 7 30 13 Pécsi Ifjúsági TE (PITE) 23 7 - 30 14 PTTE Hétpróbások 30 - - 30 15 Pécsi Túrakerékpáros Klub 16 14 - 30 16 Pécsi Vörös Meteor 4 7 15 26 17 Arany Horda 2 12 7 21 18 Fehérhegyi Általános Iskola 17 4 - 21 19 Szuadó Természetjáró Egyesület 4 16 - 20 20 Dráva TSE 5 14 - 19 21 Bártfa u. Általános Iskola 17 2 - 19 22 Old Jumpers 13 5 - 18 23 PTTE Eszperantó - 1 14 15 24 Mecseki Kóborlók 2 7 3 12 25 POTE DSK Természetjáró Szakosztály 12 - - 12 26 Árpád Fejedelem Gimn. és Ált. Iskola 12 - - 12 27 Felhőtlenek - 2 9 11 28 Szivárvány Gyermekház 9 2 - 11 29 Rácvárosi Általános Iskola 10 1 - 11 30 Pécsi Elektromos - - 10 10 31 Istenkúti Általános Iskola 10 - - 10 32 Gyalog Galopp 1 6 - 7 33 PMSC - 6 - 6 34 Jó Barátok - 2 2 4 (Pécs Városi Természetbarát Szövetség összesen) 605 243 193 1041 35 Kószálók, Borota 99 20 - 119 36 Komlói Hétdomb Természetjáró Egy. 14 24 48 86 37 Kazinczy Szakközépiskola, Komló 52 - - 52 38 Kenderföldi Általános Iskola, Komló 49 - - 49 39 Sellyei Természetjárók 29 1 - 30 40 Mindszentgodisai Általános Iskola 25 2 - 27 41 Tenkes Természetbarát Egyesület, Siklós 5 15 5 25 42 Bicsérdi Általános Iskola II. 23 1 - 24 43 Nagyatádi Úszó SE Természetbarát Szo. - 20 - 20 44 REZÉT SE, Baja - 20 - 20 45 501. sz. Szakképző Iskola, Komló 20 - - 20 46 Bicsérdi Általános Iskola I. 15 1 - 16 47 Bodai Sportkör Term.barát Szakosztály 8 4 - 12 48 Mi a manó, Budapest - 10 - 10 49 Újhelyi I. Szakközépiskola, Szentlőrinc 7 1 - 8 50 Lőrinci Barangolók - 2 - 2 Baranya Megyei Természetbarát Szövetség összesen: 951 364 246 1561 Az év során megszerzett minősítések: Egyesület neve Bronz Ezüst Arany Érdemes Összesen MATÁV Pécsi SE 10 9 - - 19 Dráva TSE 12 1 - - 13 PTTE Nyugdíjas Szakosztály 4 2 6 - 12 Komlói Hétdomb TE 10 1 - - 11 Mecseki Kóborlók 6 4 - - 10 PTTE Vándorsport Szakosztály 3 4 1 - 8 Pécsi Túrakerékpáros Klub 1 3 1 2 7 PITE 2 2 3 - 7 POTE DSK 4 2 - - 6 Hunyor 2 - - - 2 Dél-Zselic TK - 1 - - 1 Minősítések összesen 54 29 11 2 96 Érdemes természetjárók: Eperjesi Balázs, Keményfi Balázs (Pécsi Túrakerékpáros Klub) Arany fokozatot értek el: Eperjesi András (Pécsi Túrakerékpáros Klub), Kovács János (PTTE Vándorsport Szakosztály), Bota János, Kovács István, Kovács János (PITE), Jakab Ferencné, Mérő Andorné, Patak Józsefné, Szabó Józsefné, Zöld László, Zöld Lászlóné (PTTE (Nyugdíjas Szakosztály) JELVÉNYSZERZő TÚRAMOZGALMAK TELJESÍTÉSE Baranyai Várak 35 fő Barangolások háztól-házig 17 fő Mecsek turistája 11 fő Baranya legszebb templomai 7 fő Kincses Baranya 4 fő Baranyai kerékpáros körtúra 2 fő Dél-dunántúli Piros Túra 1 fő Összesen 77 fő HULL A PELYHES ... avagy elvarázsolt gyermekcsapat a kulcsosházban Újra bebizonyosodott az a mondás, miszerint az igazán fontos és jó dolgok maguk köré rendezik a szükséges körülményeket. Ahogy megszületett a Mikulás-túra gondolata, egyik ötlet hozta a másikat. Férjem – vérbeli megszállott természetjáróként – már a kirándulás lehetséges útvonalát tervez-gette, én a leendő túracsapat "kényeztetésével" voltam elfoglalva. Abban rögtön egyetértettünk, hogy különleges és feledhetetlen napot kell szereznünk azoknak a gyerekeknek, akik a téli hideggel és a zord időjárással dacolva a MATÁV SE túráját választják szombat délelőtti programként. Először is találnunk kellett egy ideális helyet, amit a túra idejére kinevezhettünk a Mikulás házának. Pompás ötletnek bizonyult Vámos Misi bácsit felhívnunk. Az ő neve ismerősen cseng mindazok számára, akik gyakorta megfordulnak a mecseki túraútvonalakon, ám a – még – nem rendszeresen túrázó kisebbség kedvéért eláru-lom, hogy ő a Vándorsport természetjáró csoport vezetője. Ahogy meghallotta, hogy milyen célra kérjük, őszinte lelkesedéssel ajánlotta fel az egyesület kulcsosházát. Köszönjük, Misi bácsi! A túra anyagi feltételeinek megteremtésekor a MATÁV-ra gondoltunk, s milyen jól tettük! Bőkezű szponzorként nemcsak a lurkók Mikulás-csomagját állták, de a ki-rándulás végét jelentő kulcsosházban a hólepte vidám társaságot meg is vendégelték hagymás zsíros kenyérrel, forró teával, fűszeres forralt borral. Végül december 4-én éjszaka a legutolsó hiányzó részlet is a helyére illeszkedett: nagy, puha pelyhekben hullani kezdett a hó. Másnap reggel mesekönyv-illusztrációként fogadott minket a táj. A Tettye játszótéren gyülekezett a csapat 10 órakor, s első pillantásra látszott, hogy vidám óráknak nézünk elébe. A szikrázó, csikorgó, vakítóan fehér hó, a hűvös kristálytiszta levegő, az élesen fénylő napsuga-rak, a hóterhük alatt mulatságosan görnyedő fenyőfák csodálatos díszletként szol-gáltak Télapó felkutatásához. A túra első szakasza a felhőtlen vidámság jegyében telt (eltekintve a saját hároméves kislányunk megdöbbenésétől, amit az váltott ki belőle, hogy a hó hideg és nedves, valamint viszonylag nehezen járható egy méter körüli kisembereknek – ám ez a probléma is hamar megoldódott egy masszív szánkó segítségével). A gyerekcsapat fékevesztett kiskutya-falkaként nyargalászott a friss hóban, vihán-coltak, hemperegtek, olyan ősi örömmel, olyan magafeledt életkedvvel, ami pillana-tok alatt átragadt a felnőttekre is. Kerekedett is olyan hócsata, amit csak ritkán lát-nak az Irma úti fák. Aztán ahogy a kipirult, nevetéstől dülöngélő társaság előbukkant a Dömörkapunál, újabb örömteli meglepetés várt ránk. Egy "műsoron kívüli Mikulás" invitálta csapa-tunkat egy kis vonatozásra. Puttonyából minden kisgyereknek jutott ajándék. A vonat indulásáig a felnőttek egy része megnézte a Flóra-pihenőt, néhányan a Vidám-park melletti presszóban melengették testüket-lelküket egy kis jóféle forralt borral. Csodálatos élmény volt a Mikulás-vezette kisvonat vagonjaiból nézni a behavazott erdőt! A vonatút végén – miután illően elbúcsúztunk a Mikulástól – újra gyalogosan folytattuk utunkat egészen a Francia-emlékműig, ahol egy elragadtatott pillantást vethettünk a havas jeges városra. E kis kitérő után az Ilonka-pihenő érintésével ha-marosan elértük túránk végcélját. Ahogy a szél csengettyűszót sodort felénk, egyre fürgébbek lettek a gyerekléptek, majd a fák között előbukkant a házikó, tornácán a Mikulással. Harcedzett Mikulás lehetett, mert pompásan állta az ujjongó gyerekcsapat rohamát. Rengeteg vers és dalocska, mondóka és Mikulás-ének hangzott el az őszszakállú apó igaz örömére, majd átmeneti zsivajszünet következett (az aprónép a gazdag csomagocskákat bon-togatta-kóstolgatta). Misi bácsi aki gondos gazdaként tartja rendben a kulcsosházat és annak környékét, most is szívélyes vendéglátónak bizonyult. Meleg és tiszta társalgó várt ránk, s a Gyöngyösi házaspár jóvoltából némi harapnivaló és itóka is. Viki és Tamás reggeltől szelte és kente a kenyereket, pirította a hagymát, főzte a teát és forralta a bort. Így a túrán kialakult jókedv tovább fokozódott. Nagy nevetések és beszélgetések közepet-te melegedtünk át a hosszú faasztal mellett, de sokáig senkinek sem volt maradása. Mindenkit vonzott a természet, a hó. Egy utolsó heves hócsata után – melyről így utólag el kell ismernünk, hogy erősen a gyerekek javára dőlt el – már készülődhet-tünk is a hazaútra. Szervező munkánk legszebb elismerése volt a sok elszontyolodott gyerekarc a vissza-induláskor (komoly tanulság is levonható az esetből: igazi élvezetes téli gyerektúrát nem lehet " mindössze" négyórásra tervezni). Visszatekintve a Mikulás-túránkra, egészen biztosan tudom, hogy minden résztvevő pompásan érezte magát, sikerült különleges és feledhetetlen élményt szereznünk mindannyiunknak. Ha előérzetem nem hagy cserben, ez bizony hagyományteremtés volt a javából! (hiszen már meg is ígértük a gyerekeknek a folytatást...). Szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki önzetlenül és jókedvűen vett részt a túra előkészítésében és lebonyolításában, és sokat tett a gyerekek öröméért. Ez igazán fantasztikus nap volt ! Némethné Grosszmann Éva Mezőszél u. Általános Iskola NYÍLT TÚRÁS "ÉVORDULÓ" Büdös-kúton, az 1998. év utolsó nyílt túráján Úgy kezdődött, hogy reggel, induláskor az uránvárosi buszvégállomáson számba vett bennünket Baronek Jenő, a büdös-kúti kulcsosház kezelője. E "tevékenysége" mögött valami rejtély húzódott meg. 1998. december 12-én gyúrtuk a havat annak érdekében, hogy elérjük célunkat, a büdös-kúti kulcsosházat. Reggel csúszott az út, amikor az Éger-völgyből kapaszkod-tunk felfelé a Patacsi-mezőre. Az éger-völgyi tó befagyott; a korábban jó állapotban lévő faház sehol. Elvitték, vagy elégették a faanyagot? A kék sáv jelzés mellett egy valamikor sudár, magas bükkfa mellett elmeséltem: ezt a fát a környéken lévő rengeteg citromfű miatt elneveztük "citromfának". A fa sajnos ma már az enyészet áldozata, kezd összeroskadni. Gombát is talált rajta Varga Pisti. A citromfű illata messze-messze érezhető, de itt márciusban sok hóvirág, kankalin, sőt tavaszi hérics is nyílik. A Cinke-tanya környékén el-eltértünk a jelzett úttól, majd a zöld háromszög jelzést elérve és arról a zöld keresztre térve leértünk az abaligeti országútra. Onnan a Janika (Hochrein János) által kijelölt ösvényen értünk le Büdöskútra. A menedékháznál már vártak bennünket szeretettel: teával, forralt borral. A fehér abroszon karácsonyi díszek, csodálatosan megterítve a tányérokon finom szalonna – szinte elolvadt a szánkban –, lila hagyma, mogyoró. Mi résztvevők is vittünk süte-ményt, pogácsát meg szaloncukrot is. A kulcsosházban – az év utolsó nyílt túrái hagyományainak megfelelően – kötetlen beszélgetés keretében értékeltük az elmúlt év túráit. Ismét az a vélemény fogalmazó-dott meg, hogy a nyílt túrákra szükség van, nagy az érdeklődés irántuk. Elhangzott olyan vélemény is – ami talán megszívlelendő lenne –, hogy a nagy melegben inkább völgyi túrákat kellene vezetni, és kerülni a nyílt terepet, az erős napsütést. Volt közöt-tünk olyan is, aki az idén kapcsolódott be a nyílt túrákba és – ezeken keresztül – a természetbarát mozgalomba; elmondása szerint igen jól érzi magát közöttünk. Büdös-kút új gazdájának ígéretet tettünk, hogy a nagy tervei végrehajtásában – ami a környék rendbetételére vonatkozik – ki hogyan tud, segítséget nyújt. Megköszönve a szeretetteljes vendéglátást, elbúcsúztunk, mert a lábbelink nagyon átnedvesedett, s a melegben totyogott a lábunk a bakancsban. Szentkúton szálltunk buszra, itt ért véget a túra. A túra végén meghívást kaptunk Strasser Pétertől az 1999. év utolsó nyílt túrájára Terecsenybe. Ezt a meghívást "behajtjuk" rajtad, Péter, s reményeink szerint ott le-szünk! Az új év első nyílt túráján Közel negyven túrázó vett részt az idei év első nyílt túráján. Abaligetre utazva – a szövetség jóvoltából ingyen – csodálatos kilátás nyílt az autóbuszból a verőfényes időben az orfűi tórendszerre, a nyaralókra. Abaligeten a túravezetőnktől megtudtuk a barlang történetét: a bejárati része valamikor egy pap pincéje volt, s amikor a múlt század derekán felfedezték és bejárták, elnevezték "paplikának". A hó csak itt-ott mutatta magát, a sár annál jobban marasztalt bennünket. Szó nél-kül, kicsit nyögve kapaszkodtunk fel Petőc-aknáig a kék sáv jelzésen. Az akna és környéke kihalt, lassan az enyészet fog uralkodni a telepen. Innen sártenger volt az utunk szinte a bodor-hegyig. A fakitarmalés folytán tönkretet-ték az utat, csak a nagy melegben – ha megszárad a sár – lesz jól járható. A kedves Jancsi-forrás és a Fenyves-forrás vizétől felüdülve folytattuk utunkat a Farkas-forrásig. Útközben láttuk a Négy barát-forrást is, de megközelítése a sár miatt nem volt lehetséges. Az Éger-patak mentén egy félig kiépített forrást mutatott nekünk egyik túratársunk, amit kevés munkával ki lehetne építeni és odavezető turistajelzést is jelölni. Persze lehetne új forrást építeni, de inkább a meglévőket kellene gondozni, rendben tartani. A patak mentén ott hagytuk a bakancsainkra felhalmozódott sár egy részét, a többit hazavittük. Éger-völgyben Teca mamánál forró és finom tea várt bennünket. Mint-egy óra hosszat tartózkodtunk itt, a tájban és a napsütésben gyönyörködve. Az év első nyílt túráján jó volt a hangulat; a sár nem fogott ott az erdőben. Szerencsésen, élményekben gazdagodva értünk haza. dr. Koncz Eszter  Részlet az Ordas tanya naplójából (1998. dec. 23.) Autóbusszal érkeztem az orfű–abaligeti elágazáshoz. Szikrázó napsugarak szántot-ták végig a hóval borított tájat. A bakancsom redői ropogtatták a Vásáros úton a jégtüskéket, melyet a terepjárók kerekei emeltek. Néhány száz méter után jólesett megállni és csodálni a hóborította tájat. A száraz hideg levegőben messze pásztázta tekintetem a csodálatos panorámát. A cserjés szélében cinegék bújócskáztak a puha hóval teli ágakon. Az öreg csertölgy tövében feketerigó túrja az avart rovarok után kutatva, megáll, fejét a levelek alá dugva, majd ismét nekiszalad és újabb avarcso-mót fordít ki helyről. Zizegnek az elszáradt falevelek az ágak végein, várva a fagyos szelet, hogy leszakítsa őket és megpihenjenek a földön. Lépteim nyomában felőrölt jégdarabok gurulnak szanaszéjjel. Szépen lassan haladok, most nem sietek, bámész-kodok, mindent megnézek, amin megakad a szemem. A szúrós csodabogyó-bokor fehér sapkát húzott, és piros szemeivel úgy szemléli a körülötte történő eseményeket; nagy zajjal szarvastehén ugrik fel búvóhelyéről és fut az erdő belseje felé. Az első nekiiramlás után harminc méterre hirtelen megáll és visszatekint, hogy ki is zavarta meg nyugalmát. Hideg, fagyos távcsövemet szememhez emelve már közelről látom fürkésző tekintetét. Látom zihálását, a testmelegtől megolvadt hó vizes foltjait bar-nás testén. A háttérben a Nagy-tó nevű domboldal tarvágott foltja világít. Megunva kíváncsiskodásomat újra nekiiramlik és eltűnik a dombok között. Én még távcsővel pásztázom a tarvágás gondosan megtisztított területét, majd lassan elindulok feljebb a Bodó-hegy irányába. A nyiladékba épített vadlesnél madarak röppennek szét érke-zésemkor. Keleti irányba az út túloldalán megnézem azt a beszakadást, ahol egy barlangot sejtek már évek óta. Egy szép függőleges sziklaképződmény alatt a víz által kimosott öblös bejárat. Most meglepve vettem észre, hogy a beszakadt száraz faágak eltűntek a gödörből. Rónaki Lacinak már többször említettem ezt a beszakadást, hogy érdemes lenne barlangász szemmel megnézni. Lehet, hogy ők jártak itt és kipucolták a bejáratot. A bejárat körül elolvadt a hó, kisebb érintetlenül őrizte a csendet. Visszamentem a vad-leshez és a kiszórt két zsák búzából három kilót bemertem egy zacskóba. Láttam, hogy a cinkék is rájárnak a búzára, ezért gondoltam, viszek az Ordas tanyai madár-etetőmbe, ezáltal is növelve a madarak választékát. A töbrökkel borított terület min-dig kedvenc cserkelő területeim közé tartozott. Hullámzó reptű fekete madár hívja fel magára a figyelmet, ügyesen kapaszkodik meg egy öreg bükkfa oldalán. Szép nagytestű madár, amit szerencsére egyre gyakrabban lehet látni. Gyorsan mozog a fán és időnként hatalmas ütéseket mér a fa kérgére. Erős karmaival kapaszkodva farktollait a fának támasztja, és újabb ütések következnek a fa korhadtabb részeire, piros feje világít a távcsőben. Hullik a kivésett faforgács a friss hó felületére. Kicsit bíbelődik még valami üregben, majd hullámzó röptével eltűnik a fák rengetegében. A tetőn a kék sáv turista jelzésen haladok, majd északi irányban letérek róla. A mere-dek oldal tele van kidőlt fákkal és leszakadt faágakkal. Lassan, minden lépést meg-fontolva ereszkedek lefelé a Virágos-völgybe. A patak erős zúgása a meredek oldal feléig is felhallatszik. A barlangászok feltáró aknájánál érem el a völgyet. Körbejá-rom a táborhelyet. Kíváncsi vagyok, az akna mélysége mutat-e valami változást. A kis fahíd, ami az aknához vezet, jeges hóval van borítva. Óvatosan lépek rá és cso-szogva átjutok a túloldalra. Látom a szögletes akna bejáratát, de kíváncsiságomat legyőzi óvatosságom. Nincs stabil álláshely, ahonnan most benézhetnék a húsz méte-res mélységbe. Visszacsoszogok a hídon és elindulok a Virágos-völgyön felfelé. A közeli kanyarban megnézem a szép kőfalat, ahonnan követ szeretnék vinni a Cso-konay-kút előteréhez. Itt egy tűzrakó helyet szeretnék építeni padokkal. A kút kifo-lyója a Csepegő-forrásnál tör elő. Már egy éve üzemel a forrás, mindig finom friss vizet biztosítva a megfáradt vándornak. Mire az Ordas tanyához érek, a nap sugarai vízcseppeket varázsolnak a madáretető zsindelyére. Körben hallgat a csend, az ég kéken borítja be az eget. A zanótbokrok zöld kerítésként ölelik körbe a házat. A ház-ban nincs hideg, a hőmérőn plusz három fok olvasható. Bekészítem a kályhát és alágyújtok a fahasáboknak. Az etető üvegablakán gyémánt vágóval ajtót nyitok a madaraknak, mivel az alsó berepülő ajtót csak korlátozott számban tudják használ-ni. Behelyezem az otthon előkészített, hájjal összekevert szotyolát. Teszek magokat és búzát az alsó etetőbe is mivel ezt könnyebben megtalálják. Körben a ház körül szarvasok lábnyomai találhatók a puha hóban. A zanótbokrok körbe össze vannak rágcsálva, a nagyobb cserjék alatt megpihenő állatok nyomait fedezem fel. A ké-ményből bukdácsolva törnek elő a füstkarikák a friss levegőre, hogy ott eltűnjenek a fák között. Bent a szobában az égő fa kellemes illata fogad. A vizeshordó sem dide-reg tovább a pokrócok alatt. A hátizsákból előveszem ebédemet és falatozásnak kezdek. Az ajtó ablakán keresztül figyelem a madarak lakmározását. A barátcinegék hamar felfedezték az új bejáratot az etetőbe. Sorban érkeznek, felvesznek egy magot és egy közeli fára repülnek vele. Ott ügyesen forgatva csőrükben feltörik és kieszik a tartalmát. Zömében széncinkék és barátcinkék látogatnak az etetőhöz. Az izzó fapa-razsat a kályha hátsó felébe piszkálom, és lezárom a tüzet. Beírom az Ordas tanya naplójába az itt történteket, rendet rakok, és a nagy lakat máris kattan az ajtó sze-mes csavarján. Körbejárom a házat és indulok tovább a Jakab-hegy irányába. A fiatal erdő gyérítésével már megközelítették a ház feletti területet. A vadles után óvatosan haladok, mert az őszi felázott talajba mélyedéseket vájtak az autók kere-kei. A petőci utat elérve déli irányba indulok fel a hegyre egy erdészeti úton. Lassú, egyenletes léptekkel haladok egyre feljebb. Teszek egy kis kitérőt a víztározó irányá-ba, mert onnan szebb a kilátás. Tiszta időben innen szépen látni a Badacsonyt és a Balaton többi hegyét is. Most a párás levegőben a Zselic lankái látszanak, szépen kivehetőek a szemközti szőlőhegyek présházai. Fent a hegy teteje fölött haragos hófelhő igyekszik elnyomni a nap sugarait. A sugarak legyezőszerűen világítják meg az égboltot. Tovább haladva elérem az 547 méter magassági pontot a romos sózóval. A mellette lévő útról szépen látszik a Tubes vonulata, a Hármas-hegy, a Zengő és a környék egyéb magaslatai, déli irányba jobboldalt egy nagy tarvágás új telepítéssel, szemben egy szépen előkészített és bekerített erdőrészlet. Itt az új erdőtelepítés módszerével sarjad újjá az erdő az idős fák védő oltalmában. Utamat most keleti irányba folyta-tom, és hamarosan elérem a kék sáv, valamint a kék háromszög jelzésű turistautat. Az út mentén az újabb formátumú „Természetvédelmi terület” jelzőtábla. A tábla szomorúan lóg a félig elgörbült szögeken. Érdemes lenne lecserélni egy fakeretbe foglalt megoldásura. Az úton csak a vadak nyomaival találkozom. Megállva nagyot szippantok a friss levegőből, csend öleli az erdőt. Eszembe jut, hogy néhány éve talán éppen itt a föld alatt néhány száz méter mélységben állhattam a vak sötétség és a síri csend világában. Akkor arra gondoltam, vajon fent az erdőben milyen állatok járnak az erdő ösvényein. Gondolataimat hangos kopácsolás billenti vissza a valóságba. Egy szürke küllő veri erős csőrével a csertölgy oldalát. Zöldes-szürkés teste a fának simul, fején egy keskeny piros csík, ami a csőréig halad. A távcsövem lencséje hamar bepárásodik. Mire megtörlöm, már odébbáll, és messzebbről hallom a jellegzetes kopácsolást. Elérem az urnamezős dombokat és lefényképezem a szépen kivitelezett ismertetőtáblát a tanösvény mellett. Az avar gyűrű nyugati kapuján átmenve indulok a Zsongor-kőhöz. A természetvédelmi táblát itt már leverték és valahová eltüntették. Szép a kilátás, eltűnt a meddőhányó hatalmas kőhalmaza. Eldózerolva és termő-földdel betakarva új élet kezdődött meg rajta. A pálos kolostornál szomorú látvány fogad. Az esőbeálló házon a cserepek zöme összetörve, a faburkolat leszakítva és elégetve. A helyiségben szemét és tűzrakás üszkösödött fahasábjai. Az alsó beállóba halkan egy vörösbegy repül be, és látva a siralmas állapotokat, már tova is áll. Amikor ilyen vandalizmust látok, elgondolko-dom, érdemes- bármit is építeni sok fáradsággal és pénzzel. Elhagyom a "csatateret", és a kidőlt gesztenyefák alatt elbújva Éger-völgy felé indulok. A kis tisztáson most a megdermedt olvadás alatt lapul a megfagyott élet. Növények leveleit nagyítja a meg-fagyott jégkocka. Az Apacsok kútja környékén a kidőlt erdőt leművelték és újratele-pítették. A Farkas-forráshoz érve még a tavalyi tél pusztításának nyomai fogadnak érintetlenül. Körben kidőlt fák torlaszolják el az utakat. A forrásnál a túlfolyó erősen folyik, legalább tizenöt liter a hozama. A forrás kifolyója csordogál, a cső évek óta hiányzik belőle. Ha a terepet megtisztítják, érdemes lenne a forrást felújítani. Egész Éger-völgyig a pusztulás és pusztítás nyomai. A két éve felújított kis híd korlátjának egyik oldalát már letörték, a lépcsők még járhatóak. Aminek örülök, hogy nem válto-zott az évek folyamán a Zöldbéka Kisvendéglő személyzetének turistaszeretete. Egész napos kirándulásom zárásaként itt ittam egy finom lélekmelegítőt, és elindul-tam hazafelé. Baumann József  Nyílik az illatos hunyor a Mecseken 1996. január 16-án, szombaton a Büdös-kúti kulcsosházhoz mentem a Remete-rétről, a kék sáv jelzésű turistaúton. A gyalogösvénytől jobbra, a hegy déli oldalán észrevettem, hogy az avarból egy illatos hunyor zöld virágja mosolyog rám. Majd később egy másik hunyort is találtam. Enyhe, 6–8 oC-os "meleg", napközben napsü-tés segítette a természet ébredését. A lehullott levelek között egyre több növény zöldje színezi az erdő alját. Az illatos hunyor (Helleborus odorus) a hóvirágot is megelőzve nyílik a Mecsekben. 1935-ben már december 6-án teljesen kinyílt virágot szedett dr. Horvát Adolf Olivér. Leírása szerint ennek a virágnak a virágzásakor még nincsenek tőlevelei, ezek csak áprilisban jelennek meg. Áttelelnek, és csak a tavasz vége felé fonnyadnak el teljesen. A virág-takaró levelei, melyek zöld színűek, 5 cm hosszúra is megnőnek. Az ország többi részén nem található meg ez a balkáni növény, mely a Mecseken éri el terjedésének északi határát. Amikor a Mecseken az illatos hunyor virágzik, akkor a Dunántúli-középhegységben a kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum), a Pilistől a Bükkig valamivel később a pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) virít. Az ország nyugati részén szintén a kisvirágú hunyor nyílik. Az illatos hunyor némely helyen Tolnában is megtalálható. Baronek Jenő „Gyűjtsd a kilométert!” Újból indul a népszerű "Gyűjtsd a kilométert!" akció, melyet idén először közösen rendez a MELITTA Szabadidő SE, a Sportlétesítmények Igazgatósága és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Az akció célja a rendszeres sportolási, versenyzési, valamint aktív pihenési lehetőség biztosítása a szabadidősport keretében Pécs város és vonzáskörzete lakói számára. Az év során három sportágban – túrázás, futás és kerékpározás – lesznek rendezvé-nyek. A résztvevők értékelése külön-külön sportáganként, valamint összesítve törté-nik. Azok a résztvevők, akik valamelyik sportágban minden távot teljesítettek, az év végén feliratos mezt kapnak. Az akció győztesei azok a versenyzők, akik mind a három sportág valamennyi rendezvényén (tehát 17 alkalommal) sikeresen gyűjtenek kilométereket. Ők feliratos szabadidőruhát kapnak jutalomként, és a következő évi programfüzetben név szerint szerepelnek. A díjak átadására december 31-én, a "Szil-veszteri Futás" után kerül sor, ahol azok között a résztvevők között, akik rendelkez-nek az akció igazolványával és legalább 3 versenyen részt vettek, értékes műszaki és sportcikkeket sorsolunk ki. Fődíj egy színes televízió. A rendezvényeken való részvételt az akcióigazolványban lehet igazolni, melynek ára: 200 Ft (a rendezvények helyszínén lehet megvásárolni). A rendezvényeken ne-vezési díj is van (a túrák kivételével). A teljesített kilométerek igazolása a rendezvé-nyek céljában, bélyegzéssel történik. A teljesített kilométereket a MELITTA Szabad-idősport Egyesület nyilvántartja, ellenőrzi és az összesített eredményeket elkészíti. A "Gyűjtsd a kilométert!" akció 1999. évi rendezvényeiben hat gyalogtúra szerepel • március 7: Hóvirág túra • április 3: Nyuszi túra • június 12: Gyöngyvirág túra • október 2: Melitta túra • november 13: Lombhullató túra • december 4: Mikulás túra. A túrákon nevezési díj nincs. Minden túrán ajándékokat sorsolunk ki! A túrákról a Mecsek Híradóban is adunk tájékoztatást, valamint információ kérhető Lajtai Sán-dortól a (72) 437-189, illetve Strasser Pétertől a (72) 256-508-as telefonszámon. Minden érdeklődőt (iskolás csoportokat, gyerekeket, felnőtteket, családokat) szeretet-tel várunk a "Gyűjtsd a kilométert!" kilométereire! Herke Szabolcs szabadidősport szervező  BARANYA MEGYEI TERMÉSZETJÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XIX. Jéki Mária (Plaszauer István grafikái) Budai Jánosné HÍREK • Téli Mecsek 30 teljesítménytúra: a reggeli igen zord idő (zuhogó eső-havaseső) ellenére 65 résztvevő volt a túrán. A Jakab-hegyen már 20 cm-es friss hó volt, a rendezők a szintidőt meghosszabbították. • Januári nyílt túrák: január 16-án Abaligetről jöttünk Éger-völgyig. Gyönyörű tavaszias időben mentünk, illatos hunyort is találtunk. A sár akadályozta csak a sétánkat. A túrán 35 résztvevő volt, új arcokat is láttunk. Az utiköltséget a szövet-ség térítette. Január 23-án a Jakab-hegyre vezetett a túra. Hideg, ködös idő volt, mégis 46-an jöttünk össze. A Mezőszél u. Általános Iskolából is velünk túrázott nyolc gyerek a tanárnénivel. A túra Molnár Margit hétvégi házában ért véget, for-ralt borral és süteménnyel. (Lakatosné) • Természetbarát szövetségi tagság érvényesítése: 1999-ben is változatlanok a szövetségi tagsági díjak (dolgozó felnőtt: 100,- Ft, nyugdíjas: 60,- Ft, diák: 40,- Ft /fő egy évre). Az 1999-es tagsági érvényesítő betétlapok, ill. új tagoknak a termé-szetbarát igazolványok a szövetségben keddenként megvásárolhatók. • Új viteldíjak a vasúton és helyközi autóbuszokon: január 1-jétől megemelkedtek a viteldíjak a tömegközlekedési eszközökön. Az alábbiakban az új viteldíj-táblázatokat adjuk közre, segítségül a túrák költségtervezéséhez. Autóbusz teljes árú menetjegy Vonat 2. osztály teljes árú menetjegy km határ viteldíj (Ft) km határ viteldíj (Ft) 5 68 10 62 10 90 20 112 15 124 30 166 20 164 40 218 25 204 50 270 30 246 60 348 35 286 70 424 40 326 80 498 45 366 90 576 50 408 100 654 55 456 120 786 60 496 140 920 65 538 160 1050 70 580 180 1180 75 620 200 1310 80 662 220 1420 85 704 240 1530 90 746 260 1640 95 786 280 1750 100 828 300 1862 110 910 350 1994 120 990 400 2126 130 1080 450 2258 140 1160 500 2392 150 1240 550 2530 Teljes árú autóbuszjegyek ára Pécs autóbusz állomástól néhány túra kiinduló pontra Mecsek Mánfa 124 Ft Remeterét 124 Ft Árpádtető 124 Ft Kővágószőlős 124 Ft Cserkút 124 Ft Hosszúhetény, kultúrház 164 Ft Kövestető 164 Ft Kőlyuk (Ciframalom) 164 Ft Sikondai elágazás 164 Ft Orfűi elágazás 164 Ft Orfű 164 Ft Komló, Kökönyös 164 Ft Abaliget 164 Ft Pécsvárad 164 Ft Boda 164 Ft Bakonyi erdészház 164 Ft Komló, autóbusz állomás 204 Ft Zobákpuszta 204 Ft Tekeres 204 Ft Pécsvárad, felső 204 Ft Zengővárkonyi elágazás 204 Ft Apátvarasdi elágazás 204 Ft Máré-csárda (Várvölgy) 246 Ft Magyaregregy, alsó 246 Ft Mecseknádasd 246 Ft Magyaregregy 286 Ft Kárász 286 Ft Vékény 286 Ft Ófalu 286 Ft Óbánya 286 Ft Hidas 286 Ft Szászvár 326 Ft Váralja 366 Ft Nagymányok 366 Ft Villányi-hegység Bisse 204 Ft Túrony 164 Ft Siklós 246 Ft Máriagyűd 246 Ft Harkány 246 Ft Palkonya 246 Ft Vokány 246 Ft Kistótfalu 246 Ft Villány 286 Ft SZJA 1 %! Felhívjuk természetbarát társaink figyelmét, hogy az 1998. évi jövedelemadó-bevallással egyidejűleg lehetőség van a személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlá-sára. Kérünk minden barátunkat, támogassák az 1 %-kal szövetségünket, és ismerő-seik körében is próbáljanak támogatókat szerezni. A felajánlásokat az alábbi megje-lölésre várjuk: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség adószám: 18312928-1-02 NYÍLT TÚRÁK  február 6, szombat: "Hosszabb séta a parkerdőben". Útvonal: Állatkert – Tubes – Lapis – Rábay-fa–- Pécsbánya (14 km). Találkozás a pécsi vasútállomásnál, a 34-es busz megállójában 8.45-kor. Túravezető: Budai Jánosné.  február 13, szombat: túra a Geresdi-dombságon. Útvonal: Mecseknádasd – Hesz-kereszt – Mecseknádasd (15 km). Találkozás: reggel 8.45-kor a pécsi távol-sági autóbusz-pályaudvaron. Túravezető: Kazal György.  február 21, vasárnap: "Hellényi Miksa Emléktúra". Útvonal: Állatkert – Misina – Tubes – Lapis – Mandulás (12 km). Találkozás a pécsi vasútállomásnál, a 34-es busz megállójában 8.45-kor. Túravezető: Jakab Ferencné. RENDEZVÉNYEK • február 20: PITE 30 teljesítménytúra. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt.: Abaliget, turistaház (a tó mellett), 7.00-9.30. Cél ugyanitt. Táv: 28 km, szint-idő: 8 óra. Nevezési díj: 250,- Ft/fő. Információ: Bota János, tel.: 73/476-309. • február 20: "A víz az élet" gyalogtúra. R.: Baranya Megyei Szabadidősport Szö-vetség. Rajt: Abaligeti Általános Iskola, 8.00-9.00. Távok: 10 km, 20 km. Szintidő: 3 óra (10 km); 5 óra (20 km). Nevezési díj: 200,- Ft (10 km), 300,- Ft (20 km). A BSZSZ pártoló tagjainak 50% kedvezmény. Információ: Papp Csaba, tel.: (73) 370-394. • február 27: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség közgyűlése. Szivárvány Gyermekház, Pécs, dr. Veress Endre u. 13. Kezdés: 8.30 óra. A közgyűlésre az egyesületek, szakosztályok hivatalos képviselői mellett minden érdeklődő sporttár-sat szeretettel várunk. • március 6: X. Sopianae Városismereti Verseny. R.: Az Ifjúsági Turizmusért Ala-pítvány; Pécsi Városvédő és Városszépítő Egyesület. Információ: Mátrai Gábor, tel.: (72) 252-390. • március 7: Hóvirág túra (a "Gyűjtsd a kilométert!" akció túrája). R.: Melitta Sza-badidő SE; Sportlétesítmények Igazgatósága; Pécs Városi Természetbarát Szövet-ség. Rajt: Dömörkapu, volt tájfutó öltöző. 8.00 órától folyamatosan. A túra távja: 8 km. Információ: Lajtai Sándor, tel.: (72) 437-189. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti az elnökség. A közlésre szánt anyagokat minden hó-nap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, János u. 22.  72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra).

MECSEK HÍRADÓ 65. szám 1999. január Beszámoló a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 1998.évi tevékenységéről Szervezeti felépítés, a szövetség működése Szövetségünk életében 1998-ban két alapvető változás történt. Az első: február 9-én a szövetség önálló jogi személlyé vált. A másik pedig: június 29-iki hatállyal a Bara-nya Megyei Bíróság – a beadott kérvény alapján – közhasznú szervezet-té nyilvánította a szövetséget. Ez a besorolás többféle előnyt jelenthet a szövetség működésében a társadalmi szervezetek között. További lényeges esemény volt az újbóli "költözés": a nyár folyamán a Rákóczi u. 34. sz. alatti, a Baranya Megyei Közgyűlés épületéből a János u. 22. sz. épületbe kellett áttenni a szövetség székhelyét. Ez ugyan kisebb helyiségekből álló irodaépület, de késő őszre elkészült a pinceklub-helyiség is, ami sokat segít a teremgondokon (Túravezetők Klubja, túravezetői tanfolyamok, egyéb összejövetelek). Az év során szövetségünk egy rendes és egy rendkívüli közgyűlést tartott, ez utóbbit a közhasznú szervezet kérvényezésével kapcsolatos - és szükséges - alapszabály-módosítás témájában. Az elnökség az alapszabálynak megfelelően tartotta meg üléseit. Szövetségünk taglétszáma 1998-ban az előző évekhez hasonló módon alakult, de kis mértékű növekedés volt tapasztalható. Év végéig 1561 igazolt természetbarát tarto-zott a szövetséghez, 50 tagszervezetben. (1997-ban ez a szám 1526 fő, 50 tagszerve-zetben). 1998-ban is szűnt meg néhány tagszervezetünk (legalábbis természetbarát tagságot nem érvényesítettek), ugyanakkor újak is alakultak, illetve léptek be szövet-ségünkbe: Gyalog Galopp; Mecseki Kóborlók; PTTE Hétpróbások (pécsi szakosztá-lyok), Nagyatádi Úszó SE; REZÉT SE, Baja; Kenderföldi Ált. Iskola, Komló; Bicsérdi Általános Iskola (vidéki szakosztályok). Említést érdemel, hogy Baranyán kívüli tagszervezeteink is működnek, s növekvő számmal (1998-ban Baján, Borotán, Bu-dapesten és Nagyatádon voltak tagegyesületeink). A létszámban 61%-ot képviselnek az ifjúsági természetjárók, továbbra is kb. fele arányban a felnőtt szakosztályokhoz kapcsolódva, és fele arányban iskolai csopor-tokban. Az év során a szövetség folyamatos működéséhez a személyi és tárgyi feltételek adottak voltak. Néhány sporttársunk ez évben is kitüntetésben részesült, melyet a Természetjárók Napján adtak át részükre: dr. Téry Ödön emlékérmet kapott Kovács Szabó János (a tubesi kilátó építésének szervezéséért), dr. Thirring Gusztáv emlékér-met pedig Baronek Jenő (természetjáró irodalmi munkásságért). Az Országos Meteor Találkozón Hattayer Béla Emlékplakettet adtak át dr. Gundrum Károlynak. A szövetség 1998-ban is több szervezettel alakított ki, ill. folytatott jó együttműkö-dést. Ezek között most is elsőként kell említenünk a Baranya Megyei Sportszövet-ségek Szövetségét, amely az adminisztratív tevékenységet, valamint a Baranya Megyei Közgyűlés Sport Csoportját, amely a pénzügyi, gazdasági munkát végezte. Továbbra is kiváló kapcsolatot tartunk fenn a Mecseki Erdészeti Rt.-vel és személy szerint Káldy József vezérigazgató úrral, valamint elsősorban az árpádtetői, a kárászi, a hetvehelyi és a szigetvári erdészetekkel, illetve Pap Kálmán, Szőnyi János, Fekete Miklós és Könyves Kálmán erdészeti igazgatókkal. Ugyancsak sokrétű és folyamatos a kapcsolatunk a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal, különösen dr. Iványi Ildikó igazgatóval, Nagy Gábor mecseki tájegységvezetővel és Tóth István Zsolttal, a Keleti-Mecsek természetvédelmi őrével. Az együttműködés kiterjedt a természetvéde-lemre, a turistautak felújítására, a védett területeket érintő és egyéb rendezvényekre, a térkép-korrekciókra, és folytathatnánk a sort. Úgy érezzük, ezek példa értékű kap-csolatok. Szövetségünk a közhasznú szervezetté válással egyidejűleg megállapodásban is rögzítette az együttműködést a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal, a Me-cseki Erdészeti Rt.-vel, a Baranya Megyei Közgyűlés Pedagógiai Intézetével és a Baranya Megyei Polgári Védelmi Parancsnoksággal. Szövetségünket az év folyamán anyagilag támogatta a Baranya Megyei Sportszö-vetségek Szövetsége, a Pécsi Erőmű Rt., a Szigetvári Takarékszövetkezet, a Pécsi Gabona Rt., a Mecseki Erdészeti Rt., illetve pályázat útján a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány (NISZKA) és a Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány (GYIA). Működésünk, rendezvényeink propagálása érdekében sokat tettünk, de nem mindig ered¬ményesen. Az Új Dunántúli Napló, illetve a Pécsi Extra többnyire rendszeresen közreadta a rendezvények kiírását, de néhány esetben nem jelentek meg a hírek. Az Új Dunántúli Naplóban viszont többször is olvashattunk tudósításokat természetba-rát eseményekről vagy munkákról (pl. a Hidasi-völgy rendbetétele, a komlói Hét-domb Egyesület működése, a tubesi kilátó helyzete stb.). Ezek a cikkek is hozzájárul-tak tevékenységünk ismertebbé tételéhez. A szövetség rendezvénynaptára alapján a Pécs Városi Televízió képújságában rendszeresen olvashatók voltak a túrák kiírá-sai Rozvány György szerkesztő jóvoltából, és többször hallhattunk Kis Tünde szer-kesztő-riporter által készített riportokat a Pécsi Rádióban is természetbarát rendez-vényekről. A Magyar Televízió Zöld Pont műsorában is jelentek meg ismertetők baranyai túrákról, és év végén az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója is érdeklődött a ren-dezvényekről; kérte a rendszeres tájékoztatást. Reméljük, ezzel is bővül a lehetősé-gek köre programjaink ismertetésére. A Természetbarát Híradó, az MTSZ kiadványa rendszeresen "tallózott" a Mecsek Híradó híranyagából. A Mecsek Híradót 1998-ban is az eddigi formában jelentettük meg, 160 példányban, és tagszervezeteink továbbra is térítésmentesen kaphatták meg. Ezt a gyakorlatot folytatni kívánjuk 1999-ben is. A Mecsek Híradó – úgy érez-zük – tartalmában sokszínű volt, köszönhető rendszeres és alkalmi íróinknak. A versenyek eredményeiről igyekeztünk gyors és pontos tájékoztatást adni, ha egyes eredmények nem jelentek meg, az nem a szerkesztőn múlott, hanem a rendezőkön, akik nem juttatták el az eredményeket hozzá. Kimeríthetetlen rajzolónk, Plaszauer István továbbra is ellátta a szerkesztőséget a baranyai természetjárók arcképeivel; jelenleg is több kép vár kinyomtatásra, és a sor még igen hosszú.... Ez is igazolja a baranyai természetjárás szép hagyományait és "gazdag" jelenét. Köszönjük a tudósí-tásokat, beszámolókat valamennyi sporttársunknak, akik írásaikkal megtisztelték az év során a Mecsek Híradót. A Mecsek Híradót a pécsi egyesületek, szakosztályok képviselői kérésünk ellenére sem mindig vették át a hónapok első keddjein személyesen a szövetségben, így azo-kat a következő héten postáztuk (sajnos, ez a postaköltségeinket jelentősen növelte). Jó lenne ezen jövőre változtatni. Kapcsolatainkról: a baranyai természetjárók mind a Magyar Természetbarát Szö-vetség elnökségében (Baronek Jenő révén), mind a Természetjáró Fiatalok Szövet-sége elnökségében (Strasser Péter révén) közvetlenül képviseltetik magukat, így szö-vetségünk "hírközelben" van az országos szervezetekben. A szomszéd megyékkel továbbra is jó kapcsolatokat tartunk fenn, bár 1998-ban elsősorban a Tolna Megyei Természetbarát Szövetséget – és annak vezetőjét, Dománszky Zoltánt – lehet e téren kiemelni: igen sokrétű az együttműködésünk (rendezvények egyeztetése, turis-tautak, források felújítása, térképkorrekciós munkák, közös találkozók stb.). A So-mogy megyei természetjárókkal ez év során kevésbé volt hatékony az együttműkö-dés. Külföldi kapcsolataink közül a fellbachi természetjárókkal 1998-ban nem találkoztunk, a következő meghívás 1999-re szól, amikor ők tesznek látogatást Ba-ranyában. Felmerült az év során, de nem realizálódott az újvidéki kapcsolat felújítá-sa, talán jövőre sor kerül rá. Ugyancsak felmerült, és egy elsődleges levélváltás for-májában el is kezdődött egy erdélyi kapcsolat kialakítása, marosvásárhelyi cél-ponntal, ennek konkretizálása szintén 1999-re tervezett. A szövetség 1998. évi tevékenységéről részletesen Az 1998-as évre szóló eseménynaptárt – az előző évihez hasonlóan – az elnökség úgy állította össze, hogy abban helyet kaptak a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és tagszervezeteinek rendezvényei mellett más, nem a szövetség keretében működő szervezetek (egyesületek, szakosztályok, iskolák stb.) rendezvényei is, amennyiben azok helyszíne megyénk, ill. közelebbről a Mecsek volt. Tettük ezt olyan megfontolásból, hogy ezek a rendezvények is népszerűek a szövetség tagsága köré-ben, és kötelességünknek éreztük tagságunkat minél szélesebb körben informálni, minél színesebb kínálatot nyújtani számunkra. Ezen rendezvényeknek a továbbiak-ban is szívesen helyt adunk a Mecsek Híradóban. • Versenyek Úgy gondoljuk, túlzás nélkül állíthatjuk: a Baranya megyében megrende-zett természetjáró tájékozódási túraversenyek országosan ismertek és népszerűek, és jó színvonalon rendezettek. Bizonyítja ezt a résztvevők nagy száma mellett az is, hogy három mecseki verseny szerepelt az 1998-ban először kiírt Országos Természet-járó Túrabajnokság fordulójaként az országos versenynaptárban is. A legtöbben ismét a Tavaszi Kupán indultak (166 csapat 488 versenyzője), ami több mint egy-harmaddal több az 1997. évi indulók számánál. A tájékozódási túraversenyek ren-dezésében a legtöbb feladatot vállalták: Benczes Gábor, Csuport András, Jillek Rita, Kovács István, Márton Zoltán és a PITE több tagja, valamint Geisz Ferenc és társai. A Tavaszi Csellengő versenyen – a kezdeteknek megfelelően – kevesen vettek részt (25 fő). Reméljük, azzal, hogy ez a verseny az 1999. évi országos bajnokság egyik fordulója lesz, a résztvevők száma is növekedni fog. A Zsolnay-Tubes Kupán – a Tavaszi Kupához hasonlóan – 1/3-dal több versenyző indult (106 csapat, 297 fő), mint az előző évben. Az "elSant Őszi Kupa" verseny mutatta a legnagyobb fejlő-dést: az előző évhez képest kétszer annyi csapat indult (51 csapat, 128 fő). A túraver-senyek résztvevőinek létszáma tehát jelentős növekedést mutatott, köszönhető ez az 1998-ban először elindított országos bajnokságnak is. A résztvevők összetételében is változás mutatkozott: egyre többen jönnek hozzánk az ország távolabbi vidékeiről versenyezni. Színesítették a versenyeket a természetjáró akadályversenyek, a Papp Csaba és a Lőrinci Barangolók által rendezett Zselic-Triász Kupa, valamint a Schóber József és a Mindszentgodisai Ált. Iskola DSK által rendezett "A Zselic csücskében" nevű ter-mészetjáró tájékozódási akadályverseny. Ezeken főleg általános iskolások vettek részt. Általános iskolások számára rendeztük meg májusban – Strasser Péter vezetésével – az immár hagyományosnak nevezhető "Madarak és Fák Napja – túra és vetélke-dő" nevű versenyt a pécsi parkerdőben. A hagyományos Pécs Városismereti Versenyen ismét emelkedett a résztvevők szá-ma, s három év alatt – amióta az új útvonalakon, a belvárosból kivezető versenyeket rendezzük – kétszeresére nőtt (94 csapat, szemben az 1996-os 47 csapattal). A ver-senyről a résztvevők elismerően nyilatkoztak. Összességében elmondhatjuk: a baranyai eseménynaptár 1998-ban is bőven kínált lehetőséget a versenyezni vágyóknak és szeretőknek, és versenyeinken az ország minden részéből megjelent résztevők jól érezhették magukat. Egyetlen "komolyabb" kifogás merült fel, az is a Mecsek Híradó szerkesztőjének a részéről: több versenyről kaptunk olyan eredménylistát, melyben a csapatok neve (és esetleg a csapat tagjai-nak nevei) mellett nem derül kell, hogy a csapat honnan érkezett, kit (milyen egyesü-letet, iskolát stb.) képvisel. Az eredményértesítőt olvasónak viszont nem sokat mond önmagában a csapatok "fantázianeve". Így ezúton is kérjük a rendezőket a részlete-sebb eredménylista elkészítésére. • Találkozók, táborozások A hagyományos ifjúsági találkozók mellett 1998-ban "régi újdonságként" szerepelt a rendezvénynaptárban a Baranya-Tolna Megyei Természetbarátok Találkozó-ja, melyet több éves szünet után rendezett meg ismét szövetségünk. Június 24-26 között Pusztabányán a közel 100 résztvevő között Tolna megyei természetbarátok is voltak. Reméljük, e szép hagyomány – a több éves szünet után – az 1998-as "újjá-élsztéssel" tovább folytatódik. A találkozó fő rendezői voltak: Király László, Kiss Lajos, Márton Zoltán. Baranya megyét az országos találkozók közül a TEDOT-on két csapat képviselte, az AKELA TSE és a PITE. Kettőjük közül a PITE szerepelt jobban a versenyeken. Örü-lünk, hogy a nem túl nagy számú résztvevő között két baranyai csapat is ott volt. Szövetségünk "társrendezőként" részt vett a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom IX., Pécsett rendezett országos találkozóján: a háromnapos program második, "szakmai" napján túravezetőink (név szerint: Baranyai Rudolf, Gida Tibor, Jillek Rita, dr. Koncz Eszter, Lengyel Zoltánné, Rónaki Gizella, Rónaki Lász-ló) vezetésével tettek a résztvevő gyerekek igen szép kirándulásokat a Mecsek kü-lönböző részeiben. A túravezetők felkészültségét és a túrák vezetését a rendezők nagyra értékelték. • Teljesítménytúrák A szövetségünk, illetve tagszervezeteink által megrendezett hagyományos baranyai teljesítménytúrák (Tenkes 40; Mecsek 50-30-15; 2x100 km Baranyában (kerékpá-ros); Papi pipa 30) mindegyikét megrendeztük 1998-ban is, sőt, a "kínálat" tovább bővült a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület PITE 30 túrájával. A teljesítménytú-rák továbbra is népszerűek, rendezésük színvonalas volt. A Mecsek 50 túrán kellett csak a kiíráshoz képest útvonalat módosítani, az ónos eső okozta fabedőlések miatt. S még egy előnye a teljesítménytúráknak: a túrák során érintett útvonalszakaszokat a rendezők évente folyamatosan felülvizsgálják és javítják (útjelzések, járhatóság), így a teljesítménytúrák közvetve a turistautak folyamatos karbantartásához is "hoz-zájárulnak". • Nyílt túrák 1998-ban 43 nyílt túrát terveztünk, s ezek közül egy sem maradt el. A résztvevők száma változó volt, 4-82 között mozgott. Legsikeresebb nyílt túránk volt – ahogy évek óta mindig – a Kiss Lajos vezette Csokonai Sándor emléktúra (82 résztvevő), majd Arató Csongor téli, a Villányi-hegységben tartott túrája (51 fő), Baumann Jó-zsef nyílt túrája (40 fő), illetve a Skóciai Szent Margit emléktúra, melyet dr. Novotny Iván vezetett (38 fő). Egy-egy túrán átlagosan 18 résztvevő volt. Problémánk volt a sajtóban való megjelenéssel, gyakran előfordult, hogy sem az Új Dunántúli Naplóban, sem a Pécsi Extrában nem jelentek meg a túrakiírások, annak ellenére, hogy a túraterveket mindig időben leadtuk. Szerencsére a Mecsek Híradó-ban a havi túrák indulási helyei és időpontjai mindig megtalálhatók. Mint mindig, így ez évben is voltak a túráknak új és rendszeres résztvevői. Mindig öröm, ha új embereket nyerünk meg a természetjárás örömeinek, bár változatlanul a nyílt túrákon résztvevők nagy része ismerős. Az éves nyílt túra programot dr. Laka-tosné Novotny Sarolta állította össze; ezúton is köszönjük az ő, valamint minden túravezető munkáját, akik nyílt túrákat vezettek. • Túravezetők klubja A Túravezetők Klubja minden hónap első keddjén tartotta rendszeresen összejövete-leit. Problémát jelentett, hogy a szövetség nyár óta új székhelyén, a János u. 22. sz. alatti épületben hónapokon keresztül nem készült el a pinceklub, így nem volt megfe-lelő helyünk az előadások, diavetítések megtartására. A klubösszejöveteleknek az év során a következő témái voltak: erdészeti törvény, kőzetek és ásványok, a Mecsek madarai, orvosi tanácsok, városunk múltja, nemzeti parkok, Olaszország. Május 16-án nagyon szép autóbuszos túrát szervezett a klub a Tolnai-hegyháton, Dománszky Zoltán túravezetésével. A klub tagjai túráztak a gyulaji vadrezervátumban, jártak a tamási kilátónál, a csicsói kegytemplomnál és a lengyeli kastélyparkban. Augusztus-ban prdig egy hetes túrát szervezett a klub Erdélyben, a Hargita-hegységben. 1999-től dr. Lakatosné Novotny Sarolta – aki tíz éve vezette a klubot és szervezte a programjait – átadja a Túravezetők Klubjának vezetését Börcsök Györgynek. Re-méljük, az új vezető új ötletekkel, színes programokkal fogja gazdagítani a Túrave-zetők Klubjának programjait, sok érdekes és a túravezetés szempontjából hasznos téma kerül terítékre, és a résztvevők száma is emelkedni fog. • Tanfolyamok, túravezetőképzés A túravezetőképzést Börcsök György szervezte az év során. Az év elején szövetsé-günk ezüstjelvényes túravezetői tanfolyamot szervezett, melynek vizsgája április 24-én volt a Gubacsos kulcsosházban. A résztvevők egy szakdolgozatot adtak le, ami több elméleti kérdést dolgozott fel. A vizsgáztatást a Magyar Természetbarát Szövet-ség központjából érkezett budapesti vizsgabizottság végezte, melynek tagjai Gáspár László és Pálmai Vencel voltak. A tanfolyamon 15 résztvevő szerzett ezüst jelvényes túravezetői minősítést. Tavasszal, februártól április elejéig egy bronz jelvényes túravezetői tanfolyamot is indítottunk, melyen 11 hallgató vizsgázott eredményesen. Áprilisban és májusban folytatódott az egyetemi hallgatók képzése is. A tanfolyamon, melyen 50 hallgató vett részt, turista történelem, turista egészségtan és túraterv készítés volt a tananyag. Minden résztvevőnek egy túratervet kellett készítenie, ahhoz a tájhoz kapcsolódva, ahonnan érkezett. A foglalkozásokat Benczes Gábor, Börcsök György, dr. Lakatosné Novotny Sarolta és Tóth Éva tartotta. Július végén – augusztus elején került sor a szokásos túravezetőképző táborra, Ko-szonyatetőn, a kulcsosházban. Ezúton is köszönjük Kiss Lajosnak, a ház kezelőjé-nek a helyszín biztosítását. A tábor létszáma sajnos évek óta csökkenő tendenciát mutat. • Jelvényszerző túramozgalmak A baranyai jelvényszerző túramozgalmak "gondozója" Rónaky Gizella, aki igen sok munkával igyekezett karbantartani a bélyegzőhelyeket, gondoskodni arról, hogy valamenyi helyen folyamatosan megtalálhatók legyenek a matricák. Sajnos, az eddigi évekhez hasonlóan most is rengeteg rongálással találkoztunk (ellopott, letört vagy éppenséggel szemetessé vagy hamutartóvá "átalakított" dobozok, kiszórt mat-ricák stb.). Az év során hét jelvényszerző túramozgalomban összesen 77 teljesítőnek adhattuk át a túramozgalmak jelvényét. • Természetbarát minősítések 1998-ban örvendetesen nőtt a természetjáró minősítések száma a baranyai termé-szetbarátok körében. 54 bronz, 29 ezüst, 11 arany és 2 érdemes minősítést adhattunk át (e két utóbbit Eperjesi Balázsnak és Keményfi Balázsnak, a Pécsi Túrakerékpáros Klub tagjainak). A minősítések adminisztrálását Plaszauer István végezte. • Ifjúsági szakági tevékenység A szövetség ifjúsági korosztályi taglétszáma évek óta nagyjából azonos szinten mo-zog. Bár a rendezvényeken viszonylag magas az iskolások részvételi aránya, mégis az iskolákban működő, vagy az azokhoz vagy valamilyen ifjúsági szervezethez kötődő természetbarát szakosztályok száma kevés. Ezen az arányon évek óta nem tudunk változtatni. 1998-ban új túramozgalmat hirdettünk "Bakancsra fel" névvel általános- és közép-iskolások számára - sajnos nem túl nagy érdeklődés követte. Megyénkből hat telepü-lés (Komló, Mindszentgodisa, Mohács, Pécs, Pécsvárad, Sellye) iskoláiból kacsolód-tak be a Természetjáró Fiatalok Szövetsége (TFSZ) országos vetélkedőjébe. Az ifjúsági természetjárás fejlesztésének kérdésével az elnökség folyamatosan fog-lalkozik. Célunk, hogy – elsősorban rendezvényeinken keresztül – minél több fiatalt megnyerjünk a szervezett természetbarát mozgalomnak is. Ezúton mondunk köszö-netet azoknak a tanároknak, akik az iskolákban fontosnak érzik a természetjárás ügyét, és rendszeresen foglalkoztak a gyerekekkel, az év során iskolai természetjáró csoportot működtettek: Adorján Rita, Börcsök György, Csonka Miklósné, Herger Edéné, Iván Attila, Jelenszkyné Fábián Ildikó, Kabai Józsefné, Kevy Albert, Lipcsik László, Nagy Lajosné, Schóber József, Soós József, Strasser Péter, Szabó Mihályné, Takácsné Hartmann Piroska, Tóth Klára, Uzsoki Csaba, Varga Ferenc, Zeiler Simon. • Technikai munkák A technikai munkákat érintve három fő területről beszélhetünk: turista útjelzések felújítása, turistautak és erdei létesítmények karbantartása, kulcsosházak üzemelte-tése. Turista útjelzések felújítása Két nagy eredményről számolhatunk be ezen a területen: 1998-ban megtörtént a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra Baranyán átvezető útszakasza turista-jelzéseinek a felújítása (Mecseknádasd fölött a 6-os útig, az azon túli szakaszt – megállapodás alapján -–a Tolna megyei természetbarátok festik), illetve a Villányi-hegység turistaút-hálózatának nagy részén a jelzések felújítása (ez utóbbi több éve váratott magára). Mindezek mellett természetesen tovább folytatódott a Mecsek és a Dél-Zselic útjelzé-seinek a felújítása is. 1998-ban összesen 140 km hosszúságú turistaút-jelzés került felújításra Baranyában. A kék túra útvonal mellett az alábbi útszakaszok jelzései készültek el újonnan: Mecsek: • piros + Cseresznyeág – Vörösfenyő kulcsosház (12 km) • sárga + Magyarhertelend – Végföldek (3 km) • zöld ■ Végföldek – Vágotpuszta (5 km) • zöld sáv Vágotpuszta – Sikonda (3 km) • piros + Komló, Kökönyös – Varga – hegy (2,5 km) • kék sáv Kövestető – Bányató közötti új nyomvonal (2 km) • piros ■ Lámpásvölgy – Zsuppon parlag (1 km) • kék ▲ Petőc akna – Jakabhegy (2 km) • sárga sáv Abaligeti barlang – kék sáv elágazás (1 km) Villányi-hegység • sárga sáv Túrony – Bisse (2 km) • zöld sáv Bisse, sárga sáv elág. – Csicsó-hegy, piros sáv becsatlakozás (7 km) • kék sáv Tenkes – hegy – Kistótfalu, zöld sáv elágazás (6 km) • piros sáv Gyűdi nyereg – Vokány vasútállomás (5 km) • kék + Gyűdi nyereg – Templom fölött /zöld sáv becsatlakozás/(2 km) • kék ■ Kistótfalu vasúti megálló – Hosszú rét, kék sáv becsatlakozás (2 km) Dél-Zselic • Dinnyeberki – Korpád/új nyomvonal/ – Ibafa (11 km) • Ibafa – Zsibóti szőlőhegy, Szilvási csárda (12 km) Az útjelzések felújítását a Nyugati-Mecsekben és a Dél-Zselicben Strasser Péter veze-tésével a Dél-Zselic TK tagjai, a Keleti-Mecsekben Király László vezetésével a Komlói Hétdomb TE tagjai, míg a Villányi-hegységben szintén a Dél-Zselic TK, valamint kis részben a siklósi Tenkes Természetbarát Egyesület tagjai végezték (az ő munkájukra a Villányi-hegységben nagyobb mértékben számítunk!). Turistautak, erdei létesítmények karbantartása Kiemelten kell említeni Király Lászlóék nagy munkáját: a Keleti-Mecsekben elkezd-ték a téli ónos eső okozta fabedőlések miatt járhatatlanná vált turistautak megtisztí-tását, és a nyár folyamán – hatalmas munkával – járhatóvá tették a Hidasi-völgyet. Baumann József és felesége igen nagy munkával rendbe hozta az Ordas-tanyát, illetve a közelében található forrást; ezekről a Mecsek Híradóban is rendszeresen olvashattunk. Kiss Lajos vezetésével a Csengő-hegyen lévő kilátóponthoz vezető gyalogösvény, illetve a hegytetőn pihenőpad készült. Baranyai Rudolf több útszakaszt tisztított meg a bozótbenövésektől a Dömörkapu és Orfű környékén. Dr. Koncz Eszter és barátai a Darázs-forrást hozták rendbe. Bár szövetségünknek anyagi lehetőségei az ilyen fajta munkákra nemigen vannak, úgy véljük, sikerül – ha kis lépésekben is – előre lépni ezen a téren, köszönhetően a előzőekben felsorolt sporttársaknak. Továbbra sem megoldott viszont – Balogh Ist-ván tavalyi elköltözése óta – a technikai vezető kérdése, aki koordinálná e munká-kat. Kulcsosházak működtetése, fejlesztése A baranyai kulcsosházak működésével kapcsolatban 1998-ban a következő lénye-ges változásokról kaptunk híreket: • a kisújbányai kulcsosház szeptember 1-től beszüntette működését, a hosszúhe-tényi önkormányzat a házat visszakérte a PTTE-től (a ház további üzemelteté-sére vonatkozó terveket nem ismerjük, amennyiben természetbarát szállás-helyként fog működni, ezt természetesen közzétesszük a Híradóban); • befejezte működését – úgy tűnik, véglegesen – a szászvári kulcsosház, amely-nél a bánya bezárásával megszűnt a víz- és áramszolgáltatás; • a pécsi Kardos-úti kulcsosház működtetését a PTTE keretében átvette az újon-nan alakult PTTE Hétpróbás Természetjáró Szakosztály, Kevy Albert vezetés-ével; • a tettyei Vándor kulcsosháznál (kezelője a PTTE Vándorsport Szakosztály, Vámos Mihály vezetésével) udvari padok, asztalok készültek el; • a Büdös-kúti kulcsosház a Spartacus természetjáróitól – kérésükre – a szövet-ség kezelésébe került át. A ház kezelője személy szerint Baronek Jenő. Az el-nökség felajánlotta iskolai természetjáró csoportoknak a ház igénybevételét a ház körül végzendő munkák fejében, így is számítunk segítségre. Természete-sen továbbra is lehetőség van a szálláshelyek igénybe vételére is. • Koszonyatetőn a Kiss Lajos által üzemeltetett kulcsosháznál elkészült egy 6x8 méter alapterületű társalgó, továbbá az udvaron két db fedett nyári pavilon; egyúttal a régi romos melléképületeket lebontották; • az Óbányai-völgyben lévő dr. Pataki József kulcsosház kezelését átvette a Du-na-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság; • a terecsenyi Zrínyi kulcsosházban, melyet a Dél-Zselic TE üzemeltet Strasser Péter vezetésével, az év során kicserélték az egyik szoba padlózatát, új udvari WC-k és tűzrakó épült, elkészült a tető javítása és a nyílászárók mázolása, a régi fatárolót lebontották, parkosítást végeztek, valamint bevezették – egyelőre csak a ház udvarára a kerti csapig – a vezetékes ivóvizet; • az Ormánságban, Majláthpusztán a Dráva TSE – Gida Tibor vezetésével –megkezdte egy új kulcsosház kialakítását Novemberben szövetségünk Nagymányokon rendezte meg a kulcsosházkezelők tanácskozását, melyen többek között ismét elhangzott, hogy a házak működtetésé-vel kapcsolatos legnagyobb problémát a sorozatos rongálások és a betörések jelentik. Sajnos a házakat igénybevevőknek csak kis hányada szervezett természetjáró. Gon-dot jelent továbbá, hogy a házak felújítására a pályázati lehetőségek gyakorlatilag nullára csökkentek, a bevételek pedig sok esetben jó, ha a folyamatos karbantartásra elegendőek, a fejlesztésekre már nemigen jut pénz. A Baranyában működő turista szálláshelyekről szövetségünk 1998 januárjában kiadott egy tájékoztató füzetet, melynek újbóli megjelentetését 1999 elejére is ter-vezzük. • Kerékpáros szakág Az 1998. év a szakág munkájában a korábban kialakított rend szerint folyt. Na-gyobb rendezvényeink az alábbiak voltak: Évadnyitó összejövetelt ("Szezonkezdő Szeansz") tartottunk márciusban a Baranya Megyei Közgyűlés nagytermében. Itt hirdettük meg az éves programtervünket, mely-ben minden rendezvényünk, túránk pontos dátummal és kezdési időponttal szerepelt. Az összejövetelen ismertetésre került Pécs város kerékpárút-hálózatának (a szakág közreműködésével készült) koncepciója, amit azóta a város önkormányzata elfoga-dott és törvényerőre emelt. Ugyanitt volt a láncnélküli bicikli (egy új magyar szabada-lom) pécsi ősbemutatója is. Egy bringás nem csinál nyarat jeligével földnapi kerékpártúrára invitáltuk a nem autóval közlekedőket április 18 -án. A Péntek esti teker(g)ést április 24 -től szeptember 18 -ig minden héten megtartottuk. A Pünkösdi kerékpáros találkozó Pécsváradon (június 1., pünkösdhétfő) egyre nép-szerűbb. Ez évben a pécsieken kívül szekszárdiak is szép számban vettek részt. Itt adtuk át az érdemes természetjáró kitüntetéseket két kerékpárosnak és a "Suliba? Bringával!" akció vándorserlegét a győztes Bártfa utcai ált. isk. ide is kerékpáron érkező delegációjának. A 2×100 km Baranyában 100 ill. 200 km-es távú országúti kerékpáros teljesítmény-túra ez évi útvonala az Ormánságba vezetett. A részvevők száma évről évre elemke-dik. A kiadott műsorunknak megfelelően a szakág az év során 16 túrát szervezett kb. 2100 km hosszban. A jelentősebbek: háromnapos túra keretében folytattuk a Rockenbauer Dél-dunántúli Kéktúra tavaly elkezdett bejárását. Ugyancsak több-napos túrán jártunk a Balaton déli partján a nyár elején átadott kerékpárúton, meg-toldva azt Gorsium, Székesfehérvár meglátogatásával és a Velencei-tó megkerülésé-vel. A szokásos nyári nagytúra célpontja Bajorország, a Königsee környéke és a svájci Obergoms (Felső-Vallis) volt. Túráink mindíg nyitottak, azokon bárki részt vehet, aki elég erősnek érzi magát hoz-zá. Változatlanul kéthavonta jelenik meg a Kerékváros című kiadványunk, a kerékpá-ros társadalom fóruma. A szakágon belül az idei "termés" 2 érdemes természetjáró minősítés. A Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Kht. novemberben egynapos konferenciát szervezett "a kerékpáros turizmus fejlesztési lehetőségei" témában, melyen dr. No-votny Iván meghívott előadóként a kerékpárosok álláspontját ismertette. Sok vitát váltott ki az erdei utakon való kerékpározás kérdése. Úgy a természetvéde-lem, mint a gyalogos természetjárók részéről ellenállás mutatkozik a kerékpárosokkal szemben. Meggyőződésünk, hogy itt néhány fegyelmezetlen fiatal rémtetteit általá-nosítják. Célunk, hogy az erdőtörvényben rögzített feltételeknek megfelelően a Me-csekben is meghatározzuk és a helyszínen jelöljük a "kerékpárosok számára kijelölt utak" -at. Az év végén dr. Novotny Iván, a szakág vezetője a város önkormányzatának "Pécs sportjáért végzett áldozatos munkájáért" plakettjét vehette át. • Természetjáró kiadványok 1998-ban három kiadvány jelent meg: Baronek Jenő két könyve a Villányi-hegységet és Püspökszentlászlót mutatja be, illetve Fekete László "Kab-hegytől a Kékesig" c. összeállítása Magyarország összes 600 méternél magasabb hegycsúcsát sorolja fel, tájegységenként, térképkoordinátákkal. Befejezésül a szövetség elnöksége köszönetet mond valamennyi sporttársnak, akik bármilyen módon segítették az év során a Baranya Megyei Természetbarát Szövet-ség munkáját, és hozzájárultak ahhoz, hogy - a természetesen mindig adódó problé-mák mellett - ismét sok szép eredményről számolhassunk be. Összeállította: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége ♠♠♠♠♠♠♠♠♠ SZJA 1%! Felhívjuk természetbarát társaink figyelmét, hogy az 1998. évi jövedelemadó-bevallással egyidejűleg lehetőség van a személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlá-sára. Kérünk minden barátunkat, támogassák az 1 %-kal szövetségünket, és ismerő-seik körében is próbáljanak támogatókat szerezni. A felajánlásokat az alábbi megje-lölésre várjuk: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség adószám: 18312928-1-02 Rockenbauer Pál túra 1998. november 26-án reggel havas-esős időben a PTTE Nyugdíjas Szakosztály tagjai, 22-en túrára indultunk. Rockenbauer Pál sírját kerestük fel a zengővárkonyi szelídgesztenyésben. Annak az embernek a sírját, aki szívvel-lélekkel a természet imádója volt, aki bejárta a világot, közte Magyarország legszebb tájait, helyeit: az Országos Kék Túra útvonalát a Nagy-Milictől Írott-kőig, 1083 km-en. Erről a túráról készítette a "Másfél millió lépés Magyarországon" c. filmjét. Utána még elkészítette a folytatást, az "Újabb egymillió lépés"-t, ami az Írott-kőtől Szekszárdig vezető útsza-kaszról szólt. Őt is megfogta a mecseki táj szépsége. A zengővárkonyi szelídgeszte-nyést választotta végső nyughelyéül. Immár több mint tíz éve, halála évfordulóján szakosztályunk felkeresi a sírját, hogy emlékezzünk rá és sírján elhelyezzük a kegyelet virágait. Keczeli Vilmosné túravezető "A VÍZ AZ ÉLET" A november 28-iki úszással befejeződött a Baranya Megyei Szabadidősport Szövet-ség "A víz az élet" rendezvénysorozata. Néhány adat a próbákról: A hagyományos négy "sportágban" hét plusz kettő próba alkotta a rendezvénysoro-zatot. Több mint 1200-an vettek részt, 2880 alkalommal. Százhuszonegyen teljesí-tettek legalább öt próbát, s így átvehették az emblémás pólót és a kitűzőt. Idén már huszonhatan voltak, akik mind a hét próbát teljesítették. A legaktívabb általános iskolák: az abaligeti, a kozármislenyi, az orfűi, a szabadszentkirályi és a szentlőrinci Ifjúság úti általános iskola; a legaktívabb családok: a Nemes, az Angster, a Varga és az Illés család voltak. Az eredményekhez ezúton is gratulálunk. Az iskolák közötti eredményhirdetésre, valamint a különdíjak átadására 1999. január 26-án kerül sor. Jövőre folytatódik a "Víz az élet" rendezvénysorozat. Fő támogatónk továbbra is a Pécsi Vízmű Rt. Papp Csaba elnök, BSZSZ A Hargitán kezdődött, Árpádtetőn folytatódott 1998 augusztusában a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség tagjainak egy része együtt töltött egy hetet Erdélyben, a Gemenci Erdőgazdaság dolgozóival. Jó barátság alakult ki köztünk, amit az is bizonyít, hogy november 21-én Árpádtetőn egy közös vacsorán vettünk részt. A Hargitán túrázók közül csak pár fő hiányzott, tehát komolyan vettük az erdészek által kezdeményezett vacsora-meghívást. A gemenciektől indult el a kezdeményezés, először ők ajánlották a Kakasd mellett lévő Sötét-völgyet, de a késő őszre tekintettel úgy döntöttek, hogy jobb lesz a baranyaiak által felajánlott árpádtetői helyszín. Az erdei iskolában volt a találkozás, amelyet természetesen Lakatosné, Saci és Tar-nóczai Mária szervezett meg. Ismét meg kellett állapítani, hogy az erdei iskola na-gyon patinás, igen jól felszerelt helyiségekkel rendelkezik és a rend, a tisztaság patika színvonalú. A szarvaspörkölt már rotyogott, amikor a pécsiek kiértek a helyszínre. Amíg a vacsora elkészült, felelevenítettük a nyáron történteket szóban és fényképek-ről. Vetítés is volt a gemenci erdőről, annak állat- és növényvilágáról, a különböző évszakokban. A szarvaspörkölt igen jól sikerült, olyanra főtt, mint a vaj, és az íze is kitűnő volt. Vittünk süteményt, pogácsát és egyéb falánkságokat, amit nem is bírtunk elfogyasz-tani. A megmaradt pörköltet az erdészek Pécsett hagyták nekünk, mondván, mi úgyis ritkán jutunk ilyen finomsághoz. Találkozásunkkor kedvezett nekünk az időjárás és a gemenciek is haza tudtak még érni; másnapra megbénult a közlekedés Pécsett. Búcsúzáskor úgy váltunk el, hogy tavasszal Baján találkozunk egy halászlé mellett. dr. Koncz Eszter BARANYA MEGYEI TERMÉSZETJÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XVIII. Rónaky Gizella Szilágyi Tiborné (Plaszauer István grafikái) HÍREK • Kérjük a szakosztályokat, egyesületeket, hogy az év végi pontverseny összesítésé-hez a szakosztályi – és ezen belül az egyéni – pontszámokat, minősítéseket, a tú-rajelentéseket, a szakosztályi névsorokat ill. a természetbarát munkákról szóló le-írásokat legkésőbb 1999. január 12-ig adják le a szövetségben Lakatosné Novot-ny Saroltának. • Útakadály: a misinatetői autóbuszfordulótól a Tubes felé vezető sárga sáv jelzésű turista sétaút nyomvonalán munkaárok nehezíti a közlekedést, melyet az út kö-zepén ástak ki, és egész a Rotary-sétányig tart. NYÍLT TÚRÁK  január 16, szombat: Abaliget-Petőc akna – Farkas-forrás – Égervölgy (12 km). Találkozás reggel 9.15 órakor a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron. Túraveze-tő: dr. Lakatosné Novotny Sarolta.  január 23, szombat: Mandulás – Remeterét – Jakab-hegy – Panoráma-út – Égervölgy (15 km). Találkozás reggel 8.45-kor a pécsi főpályaudvar előtt, a 34-es autóbusz megállójában. Túravezető: Baranyai Rudolf.  január 30, szombat: Hosszúhetény – Pusztabánya – Püspökszentlászló – Hosz-szúhetény (10 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.45-kor. Túravezető: dr. Gundrum Károly.  február 6, szombat: Állatkert – Tubes – Lapis – Rábay-fa – Pécsbánya (14 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt, a 34-es busz megállójában 8.45-kor. Túra-vezető: Budai Jánosné. RENDEZVÉNYEK • január 9, szombat: Téli Mecsek 30 teljesítménytúra. R.: Fekete Bárány TE. Rajt: Pécs-Égervölgy, Teca mama vendéglője, 6.30-8.00 óráig. Nevezési díj: 250 Ft (TTT, CsBT tagoknak 200 Ft). Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti az elnökség. A közlésre szánt anyagokat minden hó-nap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, János u. 22.  72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra).

MECSEK 50, 30, 15 teljesítménytúrák A hagyományos teljesítménytúrákat idén május !-jén rendezte meg a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, a Kcleti-Mccsekben. A rajt ezúttal is Zobákpusztán, a Karászi Erdészet táborozóhelyén volt. Ragyogó időben összesen 512 résztvevő vágott neki a három különböző távnak. Az időjárás csak az 50 km-es táv résztvevőit "tréfálta meg" délután négy órától egy hatalmas zivatarral, mely másfél óra alatt háromszor "csapott le" a gyaloglókra. Ennek ellenére a mezőny majdnem teljes egészében teljesítette a távokat. Az 50 km-en 157-en indultak, ebből 147-en értek be szintidőn belül. A 30 km-cn 219 induló volt (213 teljesítő), míg a legrövidebb, 15 km-es távon 136-an indultak (134 teljesítő). Az indulók 40 %-a érkezett Pécsről; s többen jöttek Bajáról, Bikáiról. Budapestről, Kaposvárról. Komlóról. Nagyatádról, Siklósról, SzcntlörincrŐI. A túrán ismét a megszokott, kiváló rendezéssel tisztelték meg a szervezők a résztvevőket; köszönet illeti valamennyiüket, akik szövetségünk egyik nagyszabású rendezvényének előkészítésében és lebonyolításában közreműködtek (Balatonyi László, Balogh Gézáné, Baranyai Rudolf, Baumann József, Baumann Józselné, Csábi Mária, Csuport András, Daleckcr Ibolya, Enesei Éva, Göbölös István, Klier Hajnalka, dr. Koncz Eszter, Kovács Árpád, Kozma Edit, Kuizs Sándor, Lakatos A\gnes, Lakatos Árpád, dr. Lakatosr.é Novotny Sarolta, Lengyel Zoltánná, Mezei Anikó, Nagy Ferenc, Novotny Györgyné, dr. Novotny Iván, Papp Lászlóné, Rácz János és családja, Szabó Sándor, Szabó Tamás, Szomor Árpádné, Tarnóczai Mária, Teller József, Teller Józscfhé, Tóth Zoltánná, Varga István). Strasser Péter CSELLENGŐ KUPA 1999 1999. május 8-án negyedik alkalommal rendezte tneg az Old Jumpers Túraszakosztály a Csellengő Kupát ("Tavaszi Csellengő"). A verseny első alkalommal szerepelt az Országos Tájékozódási Túrabajnokság futamaként. A bajnoki futamon induló csapatok száma mindegyik kategóriában ( "A", "A 36", "A 50") i lérte a hármat, így a bajnoki futamok érvényesek voltak. A verseny szép időben zajlott a Nyugati-Mccsekbín; a RAJT és a CÉL a Gubacsos kulcsosháznál volt. A rendezvényt az induló csapatod tudása tette színvonalassá. A pályá- val kapcsolatban több apró kifogás érkezett, melyeket a rendezőség megpróbált rugalmasan kezelni. A szövetségi ellenőr a futamot megfelelőnek tartotta. Minden helyezett csapatnak gratulálunk, és minden csapatnak köszönjük a részvételt! Eredmények "A" kategória (!i csapat;: 1. PITE, Pécs a í- "2:r ~ & 11. Vizes etóhety 12. tovoV y •tt JMjííííStó o J rJ.Jr.er BARANYAI TERMÉSZETJÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XXIII. Miluk Elek Sáfár József Céda Tibor (Plaszauer István rajzai) HÍREK * Madarak és Fák Napja: A Pécs Városi Természetbarát Szövetség által május 9-én, vasárnap megrendezett túrán és vetélkedőn 13 általános iskolás csapat indult, az Égcrvölgyből Vörösbegyen át a Remeterétig vezető útvonalon. A versenyzőknek hat állomáson kellett feladatlapokat megoldaniuk Magyarország védett madarairól, ill. a Mecsek védett növényeiről. Eredmények: 1. Kaméleon, Fehérhegyi Általános Iskola, 2. Csodabogyó, Fehérhegyi Általános Iskola, 3. Szupercsapat, Rácvárosi Általános Iskola. * TFSZ országos vetélkedő: a Természetjáró Fiatalok Szövetsége 1998. november és 1999. május között megrendezett öt fordulós országos vetélkedőjén, melyen 165 csapat indult, a komlói Kenderföldi Általános Iskola természetjáróinak csapata a 4. helyezést érte el. Gratulálunk! * Gyalogos Természetjárók Országos Találkozója: a Velencén megrendezett találkozón a baranyai természetbarátokat a Dráva TSE, a MATÁV SE és a Mecseki Kóborlók tagjai képviselték. A találkozót a jó idő mellett jó hangulat és mindennapos zivatar jellemezte, s az utolsó este jól sikerült utcabál zárta. A baranyai természetjárók az éjszakai túraversenyen egy kecskeméti-pécsi vegyes csapattal 6. helyezést értek el, míg a turista műveltségi versenyen a Dráva TSE 3. helyezett lett. Ezen kívül részt vettek az Ingókö-kupa túra versenyen is. * Hírek Tubcsről, a János-kilátóról: 1998-ban üzembe helyezték a kilátótoronyba épített transzformátor-állomást. 1999 elején lebontották az oszlopokon álló régi transzformátort. 1999. május 20-án elkészült a lépcső és a korlát a második kilátószintig. * A Mecseki Kóborlók szakosztály a Rockenbaucr Pál Dél-dunántúli Kék Túrán szervez vándortúrát július 3-11-e között, Zalalövötöl. Információ kérhető dr. Lakatosr.é Novotny Saroltától. * Új menetrendek: május 30-án életbe lépett az új MÁV és VOLÁN menetrend; a baranyai járatoknál is van néhány változás! * "Víziló Vizitúrák": vizitúrák mindenkinek a Víziló Vizitúra és Sportszervező Bt. szervezésében. Az evezéshez előképzettség nem szükséges. Felsö-Tisza (Tiszabecs-Tokaj, 200 km, 10 nap; Tiszabecs-Tiszakanyár, 147 km, 8 nap); Bodrog-Tisza (Fclsöberecki-Tokaj-Tiszafüred, 160 km, 9 nap); Mosoni-Duna (Rajka-Győr, 110 km, 8 nap). Vízitúrák gyakorlott túrázóknak (csomagszál litással): Rába (Szcntgotthárd-Nick, 133 km, 8 nap); Dráva (Örtilos-Drávaszabolcs, 160 km, 8 nap). Részvételi dijak 6000-9000 Ft között - időtartamtól Függően melyek tartalmazzák a kenuk bérleti diját, a szállítást, a túravezetést, a táborhclyi díjakat, ill. a Rábán és a Dráván a csomagszállítás költségeit is. Indulási időpontok június 20-tól augusztus végéig. A túrákon csak az vehet részt, aki tud úszni! Jelentkezés és bővebb információ: 1/245-3764; 30/9484-223, hétköznap 12-19 óra között. “ A Mecsek Híradó következő száma szeptemberben jelenik meg. Nyílt túrák • június 5, szombat: Vasas-Hársas-Koszonya-Rákos-völgy-Árpádtctö-Hősök tere {17 km). Találkozás: Pécsett a Budai Állomás buszvégállomáson a 14-es autóbusz megállójában 8.45 órakor. Túravezetö: Kaszás Károlyné • június 19, szombat: "Hegyháti túra". Útvonal: Kurd-Mekényes-Lcngyel-Száráz-Tófűi tó-Szászvár (23 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 5.00 órakor. Túravezetö: Göbölös István. • június 26, szombat: Erdősmecske-Geresdi-völgy-Kisgeresd-Fazekasboda- Erdősmecske (12 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 6.45-kor. Túravezetö: Lengyel Zoltánné. • július 3, szombat: Váralja-Farkas-árok-Cigány-hegy-Hidasi-völgy-Zobák (16 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 6.45-kor. Túravezetö: dr. Koncz Eszter. • július IS, vasárnap: Hősök tere-Tripammcrfa-Kőlyuk-Mánfa (árpádkori tcmplom)-Ezcréves (15 km). Találkozás a pécsi vasútállomás előtt, a 31-es autóbusz megállójában 8 órakor. Túravezető: Kovács János. • július 31, szombat: Dömörkapu-Kánya-forrás-Petnyáki-völgy-Tripammerfa-Ezerévcs (14 km). Találkozás a pécsi vasútállomás előtt a 34-es autóbusz megállójában, 8.45-kor. Túravezetö: Varga István. • augusztus 8, vasárnap: túra a TÖlgyes-úton. Útvonal: Hősök tere-Tripammcrfa-Rábay-fa-Kisrét-Dömörkapu (12 km). Találkozás: 8 órakor a pécsi vasútállomás előtt, a 31-es autóbusz megállójában. Túravezetö: Kovács János. • augusztus 14, szombat: kóborlás a Bíidöskúti kulcsosház környékén. Találkozás az uránvárosi autóbuszvégállomáson, a 24-es busz megállójában 7.45-kor. Túravezetö: Baronek Jenő. • augusztus 28, szombat: túra a sátorhelyi emlékparkba. Útvonal: Nagynyárád-Templom-domb-Sátorhclyi emlékpark (22 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 6.30 órakor. Túravezető: Németh Ferenc. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói indulással: • június 6: Szilvási SPAR-Pap-erdö-Máré-csárda-Vörösfenyö kulcsosház-Magyaregregy (14 km). Indulás 8 órakor. Túravezetö: Németh Katalin. • június 13: Árpádtető-Hársas-Béta-akna-Zobákpuszta (11 km). Indulás: 7.30-kor a pécsi autóbuszjárattal. Túravezető: Kuizs Sándor • június 20: Jánosipuszta-Battyán-hegy~Pap-erdö-Vadgesztenye panzió-Tarló-Nyárágyi-dülő-Vörösfenyö kulcsosház-Máré-csárda (15 km). Indulás 7.50-kor a kisbattyáni autóbusszjárattal. Túravezető: Király László. • június 28-július 4: Táborozás a Büdöskúti kulcsosháznál (kulcsosház + sátorozás). Csillagtúrák a Nyugaii-Mecsekbe. Táborszervezö: Rácz János. • július 4: Orlu Remény-zsomboly-Büdöskút-Zsidó-hegy-Vágotpuszta-Sikonda (14 km). Indulás 8 órakor az orfűi buszjárattal. Túravezetö: Iván Attila. • július 11: Váralja-Csőrgö-rét-Óbány-Kisújbánya-Máré-csárda (16 km). Indulás a 6.50-cs bonyhádi buszjárattal. Túravezető: Rácz Jánosné. • július 18: Tcnkes-sarok-Köves-máj-Máriagyűd-Harkány (10 km). Indulás a 7.30-as siklósi autóbuszjárattal. Túravezetö: Őri Zsuzsanna. • július 25: Árpádtetö-Rábay-fa-Lapis-Tubes-Mandulás-Pécs, autóbuszbusz-pálya-udvar (16 km). Indulás 7.30-kor a pécsi autóbuszjárattal. Túravezetö: Rácz Jánosné. • augusztus 1: Béta-akna-Koszonyatetö-Rákos-völgy-Komló, Kökönyös (10 km). Indulás 8.30-kor a bétái autóbuszjárattal. Túravezetö: Nagy Jánosné. • augusztus 2-8: vándortábor a Börzsönyben. A tábor szervezője: Király László. • augusztus S: Magyarhertelend-Herman Ottó-tó-VIzfö-Lóri-Vágotpuszta-Sikonda (26 km). Indulás 6.50-kor vonattal. Túravezetö: Rácz Jánosné. • augusztus 15: Orfii-Vásáros út-PetÖc-akna-Jakab-hegy-Orfüi strand (14 km). Indulás 8 órakor az orfui autóbuszjárattal Túravezető: Őri Zsuzsanna. • augusztus 20-22: munkatúra a Vörösfenyö kulcsosháznál. Indulás 7.35-kor a mekényesi autóbuszjárattal. Túravezetö: Rácz János. • augusztus 29: Hosszúhetény-Dcinbay-tó-Hosszúhetény (8 km). Indulás 8 órakor a hosszúhetényi autóbuszjárattal. Túravezetö: Őri Zsuzsanna. RENDEZVÉNYEK • június 12: "Gyöngyvirág túra". R.: MELITTA Szabadidő SE. Rajt-cél: Pécs, Égervölgy. Nevezés és indítás: 8.00-9.00 Távok: 5 kin. 20 km. A túra a "Gyújtsd a kilométert" akció túrája. • Július 23-25: Baranya-Tobia megyei természetbarátok találkozója, Majláthpuszta. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség; Dráva TSE. Információ és jelentkezés: Gida Tibor, tel.: 72/310-390. • augusztus 2-7: bronzjelvényes túravezetöí tábor, Koszonyatető. R.: Pécs Városi Trernészctbarát Szövetség. Jelentkezés és információ: Bőrcsök György, tel.: 73/476-012. • szeptember 4: "Mecsek 1800, 1000" teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület. Rajt: Zobákpuszta, erdészeti táborozóhely, 6.00-7.30. Nevezési dij 250 Ft (M 1800), ill 200 Ft (M 1000). Információ: Matécz Péter, tel.: 72/247-673; 30/971-1773. • szeptember 5: "Égervölgy 40, 20, 10" teljesítménytúrák. R.: Magyar Vándorok Teljesítménytúrázó Egyesülete. Rajt: Éger-völgy. 6.00-8.00. Nevezési dij: 350, ;ll 250 Ft/fő. információ: Jávor Zoltán, tel.: 1/292-2074; Hegedűs Róbert, tel.: 30/914-3739. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa Szerkeszti a Baranya Megy ei Természetbarát Szövetség elnöksége. A közlésre szám anyagokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (762i Pécs. János u. 22. fi* 72/310-226; fax: 72/312-0/9. ügyeleti idő: kedd 16-19 óraj

KÖ VESTETŐN JÁR TÜNK Március 13-án, szombaton Kövesictöre szervezeti túrát az iskola természetjáró szakköre (ami a tanév elején alakult) Strasser Péter tanár úr vezetésével. Reggel 8.20-kor a komlói buszpályaudvaron, a 3-as busznál találkoztunk. Közel 30-an voltunk, köztünk három felnőtt is. A 8.30-kor induló busszal utaztunk Zobákpusztára. Onnan már gyalog indultunk tovább a kék sáv turistajelzésen (ami a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra útvonalának szakasza), egészen Kövestetöig. Az út mellett egy nagyon öreg fát csodálhattunk meg. ami a Mecsek egyik legöregebb bükkfája. Tovább haladva egy forráshoz értünk, a Vasas-forráshoz, amit a Pécsi Vasas Természetjáró Egyesület természetjárói foglaltak még az 1960-as években. Ezt sajnos csak a tanár bácsi elbeszéléséből tudhattuk meg, mert a forrás táblája szél volt törve (verve), és az évszámot tartalmazó rész hiányzott. Sajnos a vandálok nem a táj szépségében gyönyörködtek. Az út szélén rengeteg májvirágot, kankalint és illatos hunyort találtunk, amik szemet gyönyörködtelöek voltak. Persze nem szedtünk le egy szálat sem (egyébként is legtöbbjük védeti virág volt). Rövidesen Kövestetörc értünk, ahol megálltunk reggelizni Itt a DEDÁSZ üdülőháza található, amit régen a természetjárók építettek egy turistaháznak, és ebből alakult ki a mostani szálloda. Nagyon szépen gondozott az épület és a hozzá tartozó park is. Jó volt itt megpihenni. Utunk következő állomása a felhagyott fonolitbánya volt Ezt a területet most javasolják védetté nyilvánítani. Mielőtt a bányaudvarra bementünk volna, két szarvast láttunk egy dombtetőn. Távolról figyeltük, nehogy elzavarjuk őket. A bányaudvarra belépve hatalmas dombok, kőfejtések vettek körül bennünket, mintha holdbéli táj lett volna. Természetesen mi mindegyikei meg akartuk mászni (ogy-kcitöt szabad volt). A bányában érdekes köveket láttunk, olyant is találtunk, amiben furatmaradványuk voltak, meg amelyiken írás is volt, de már elmosódott. A fonolit neve csengő-kő. mert állítólag megülőgetve csengő hangot ad. llát mi nemigen hallottuk csengeni, bár a hangja valóban éles volt. A bányából ..toronyiránt" mentünk le a zöld + jelzésű luristaútra, amelyen nagy ncvetgélésck közepette Vasasra, a Petőfi-aknához értünk. Itt eg> külszíni szén fejtés található (a Petőfi-akna már régebben bezárt), amiből a szenet a pécsi erőműbe viszik. Itt akkora por volt, hogy az egyik társunk a száraznak tűnő sárba ragadt. Csupa sár leit; az ö kárán mi is tanultunk, bizony oda kell figyelni, hogy hova lépünk! Azért mindannyian jót derültünk az eseten, vele együtt. Következő pihenőhely a Harsas kulcsosház volt. Elszomorodtunk, mert teljesen romos állapotban találtuk a házat. A természetjáróknak többszöri kísérlet ellenére sem sikerült felújítani, mert mindig szétrombolták. Itt ebédszünetet tartottunk, majd a kék sáv jelzésű úton indultunk vissza Kövestetö felé. Béta-akna alatt, az út mentén fakitermelés folyt, sajnos a jelzett fákat is kivágták, így az. arra járók könnyen eltévedhetnek Igen jó hangulatban és elfáradva érkeztünk vissza Kövestetörc. ahonnan távolsági autóbusszal mentünk haza Komlóra. Mindenki nagyon jól érezte magát a túrán. Budán Eszter 6. oszt. Kenderföldi Általános Iskola. Komló ITTA TAVASZ! Csodálatos Mecsekünk vár, hívogat bennünket. Minden kedden 9-kor az állomásról indul a "rehabilitációs" túránk Leiszter Józsefné, Pannika vezetésével. Nem pontokért, kilométerekért; az egészségért, az életben maradásért küzdünk: műtét utáni post állapotban, friss Angina pectorís; vagy alapító tagjaink, akik nem tudnak már annyit gyalogolni, csak nagyon szeretnének velünk lenni. Itt mindenki szeretetet és megértést talál. Programjaink rövidek, de változatosak és tartalmasak. Öröm és derít sugárzik arcunkról, mikor a virágzó erdőt látjuk. Az első illatos hunyort, a sok szép fehér hóvirágot, a kék ibolyákat. Magasra tartották lejüket az első napsugaraknak: lám. itt vagyunk. Ugye most már biztos itt a tavasz? Túratársaim is ilyen emelt fejjel, egyenesen vágtak neki az. útnak. Számukra is eljött a tavasz. Apró csokrokat készítettünk magunknak, másoknak is. Már itt-ott kacagás veri fel az erdő csendjét, mindenki egyszerre szerelné elmesélni az élet megpróbáltatásait, küzdelmeit. Az igaz. hogy már kissé derűsebben. Az élet szép! Mert a megosztott öröm kettős öröm, a megosztott fájdalom fele fájdalom. Mindenkit szeretettel várunk, aki tenni akar egészsége érdekében. Mindig az első lépés a legnehezebb. De ezt is meg kell tennünk. Megerősödve testben, lélekben újra ott lehetünk aktív túratársaink között, akik nem hagytak el a bajban sem bennünket. Vigyáztak ránk, gondoskodtak rólunk. Visszavárnak! "Jövünk, csak lassan!" És az erdőben a madarak tovább dalolnak szerelmesen. Álmodozóknak, mint le meg én... Raul) Bálintné RITE Nyugdíjas Szakosztály ^ NYÁRI TÚRAPROGRAM ERDÉLYBEN, A MÁRAMARO/I- Ú/ A RAI)NAI-HAVAZOKBAN A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 1999. augusztus 6 13-a között erdélyi utat szervez a Máramarosi és a Radnai havasokba. A résztvevők naponta választhatnak hosszabb vagy rövidebb túrák közölt, melyeket helyi túravezetők vezetnek, valamint egy autóbuszos kirándulás is szerepel a programban. Utazás külön autóbusszal; szállás Borsalürdön 2-1 ágyas, fürdővel ellátott szobákban. Ellátás: meleg vacsora a közeit étteremben (reggeli saját megoldással). Várható költség kb. 30.000.- í t/fó. További információ, illetve jelentkezés a programra legkésőbb május 31-ig dr. Lakntosné Novotny Saroltánál keddenként a szövetségben, vagy a 72/412-796-os telelönszámon az esti órákban. Az erdélyi túra csak megfelelő számú jelentkezés esetén indul' o>í.vj>/v/u\ív/va/ jr«x«x-x ww '> > • A * * * * NEMZETKÖZI TÚRAKERÉKPÁROS TALÁLKOZÓ NYÍRTELEK, 1999. JÚLIUS S-11. A találkozót a Szabadidősport Egyesület Kerekesek Klubja rendezi a Gazdasági Minisztérium támogatásával. A találkozó programjából: kerékpártúrák Nyíregyháza-Sóstóra; Nyíregyháza-Nagykálló, Tiszalök-Tiszatardos-Tokaj. Gávavencsellö-Szabolcs-Rakamaz-Tokaj. Gávavencsellö-Balsa-Kenózlö-Sárospatak útvonalakon. vizitúra kenuval a Bodrogon; 100 km-es kerékpáros teljesítménytúra; kerékpáros tájékozódási verseny; turisztikai vetélkedő; fórum a kerékpáros turizmusról, stb Részvételi díj: 500 Ft/fö. szállás saját sátorral 150 Ft/fö/éj, épületben 500-1000 Ft/íö/éj Étkezés: reggeli 150.- Ft. ebéd 200 Ft. vacsora 300 Ft. További információ és jelentkezés: Chrenko István, 4461 Nyírtelek. Szt. István u. 76, tel.; 42/210-074. Kovács János Korb György Takácsné Hartmonn Piroska (Plaszaucr István rajzai) Minik tileknc HÍREK * Bronzjelvényes lúravezclő és továbbképző tábort szervez a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 1999. augusztus 2 7-c között Koszonyatetön. Részvétel saját sátrakkal (a kulcsosház udvarán). Részvételi költség teljes ellátással kb. 6.000,-Ft. A táborba jelentkezni lehet Börcsök Györgynél keddenként a szövetségben, vagy a 73/476-012-es telefonszámon az esti órákban. ♦ Tovább üzemel a kisújbányai kulcsosház: a nemrég'közreadott hírrel ellentélben egyenlőre tovább üzemel a népszerű kulcsosház Kisújbányán, mert a hosszúhetényi Önkormányzat - bár visszakérte a házat még nem tudja működtetni. Szállásrendelés Gida Tibornál (7630 Pécs, Eozin u. 9. tel.: 72/310-390). * Ismét járható a turistaút Tubesre: a Misináról Tubesre vezető sárga sáv jelzésű sétaúton visszatemették a még télen kiásott kábelárkot, így az út ismét járható. A felülete még egyenetlen a nagyobb kövek miatt, de ígéret van rá, hogy hamarosan apró zúzottkövei is leteritik, így újra a régi állapotába kerül. * Esöháza Zengő csúcsa alatt: rendbehozták az csőházat a Zengőn, melyet évek során vandálok megrongáltak, a tetőt fedő deszkákat és a lépcsőt eltüzelték. A túravezetök ismét tervezhetnek pihenőket a felújított esőháznál. Vigyázzunk együtt épségére! * Erdély hegyei: megjelent a népszerű sorozat hatodik és hetedik kötete, a Gyalui-havasok és a Kelemen-havasok. Kaphatók az Alkotmány utcai térképboltban * Természetbarát tagsági érvényesítés: felhívjuk tagszervezeteink figyelmét az 1999. évi tagsági érvényesítésre; az igazolványok ill. betétlapok keddenként megvásárolhatók a szövetségben Lakatosné Novotny Sarolta titkárnál. Nyílt túrák • május ti. szombat: Hetvehely-Hcrma-hcgy Éger-völgy (14 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 7.00 órakor. Túravezető: Baumann József. • május 15-16. szombat-vasárnap: Kétnapos túra a Kelcti-Mccsckbcn. Szállás u Vörösfenyő kulcsosházban. Találkozás szombaton reggel 9.45 órakor a komlói autóbusz-pályaudvaron /Pécsről 9.00-kor indul Komlóra busz;'. Túravczetö: Rác/. János. A túrára cgy-egy napra is lehet menni. További információ kérhető a 72/483-158-as telefon. • május 22, szombat: Zselici túra. Útvonal: Kishajmás Bakóca Hollófészek Gorica-Biikkösd (19 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 7.00 órakor. Túravczetö: Göbölös István. • május 30. vasárnap: "Írisz túra" a Villányi-hegységben. Találkozás a siklósi autóbusz pályaudvaron 9.00 órakor /Pécsről 8.15-kor indul busz .Siklósra/. Túravezetö: Tollas Tibor. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói indulással: • május 30, vasárnap: Magyarhertelend-Sínai-hegy-Vágotpuszta-Sikonda (11 km). Indulás 6.50-kor vonattal. Túra vezető: Őri Zsuzsanna. • június (>, vasárnap: Szil vasi SPAR Pap-erdő Nláré-csárda VöröslenyŐ kulcsosház-Magyaregregy (1-1 km). Indulás 8 órakor, Túravezető: Németh Katalin. RENDEZVÉNYEK • májas 8: "Tavaszi csellengő" tájékozódási túrnverseny. Ny ugali-Mecsek R : Old Jumpers Természetjáró Szakosztály. Rajt. Gubacsos kulcsosház. 8 órától. Információ és előzetes nevezés: Geisz. Ferenc, lel 72 .515-329 i.A verseny az országos tájékozódási uiiabajnokság fordulója). • májas 8: Sellye városismereti verseny. R Sellyéi Természetjárók. Rajt: 9.00. Nevezési díj nincs Információ Kábái Józscfné. tel.: 73/480-025 • május 9; "Madarak és Fák Napja" túra és vetélkedő általános iskolásoknak R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt. Pécs-ligervölgy. 8 00-9.00. Cél Remeterét. Résztvevők 5-8 osztályos tanulók. 2-5 l'ós csapatokkal. Nevezési dij nincs. Információ és előzetes nevezés. Strasser Péter, délelőttönként a 72 181-961 vagy a -181-52-t-cs. vagy este a 72/256-508-as telcfonszámon, ill. keddenként a szövetségben. • májas 15: Mccsck-Tikkurila Kupa turisztikai akadályverseny. R. Lőrinci Barangolók Egyesülete. Baranya Megyei Szabadidősport Szövetség Rajt Orfú. Malommúzeum. 8.00-10.00. Nevezési díj' 150 Ft/fő Kategóriák Al" (1985-ben cs utálta születettek), "F" (1984-ben és előtte születetlek). Előzetes nevezés, valamint információ az alábbi címen: Lőrinci Barangolók Egyesülete, 7940 Szcntlórinc. Március 15 tér 3 I).. tel 73- 37Ö-394 • májas 24: Pünkösdi Túrakerékpáros Találkozó, Pécs várad R Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub Indulás Pécsről, a 48-as térről 9.00 órakor Program 12 órakor ünnepélyes megnyitó Pécsváradon a várban, majd városnézés 14 órakor Xengóvárkonyban a tájház. megtekintése, éló népviseleti bemutatóval Visszaindulás Pécsre kb. 16 órakor Pusztabánya Xobák -Koszonyatetö úivonalnn A teljes túratáv kb 55 km. Túravezető Kemény li Balázs. Információ dr Novolny Iván. tel.. 72 -166-326 • májas 28-80: Természetjáró Gyerekek Megyei Találkozója, Buda. R Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Információ: Strasser Péter, tel 72/256-508 • május 29: Kerékpártúra, Kozármisleay. R Baranya Megyei Szabadidősport Szövetség; Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub Információ: Papp Csaba, tel 73/370-394 • június 4-6: Természetjáró Diákok Megyei Találkozója, Boda R. Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Információ: Bölcsök György, lel : 73/476-012 • június 4-6: "Rips/.ám Henrik" tájékozódási hétvége. Nyugali-Mecsck. Lóri kulcsosház R Az Iljúsági Turizmusért Alapítvány Információ: Mátrai (iábor. lel.: 72/252-390. • június 5: 2\ 100 km Baranyában - kerékpáros teljesítménytúra R. Pécsi Túrakerékpáros és Környezel védő Klub Rajt: Pécs. Széchenyi tér. 7.00-9.00 óráig. Cél: Pécs. Rákóczi u 10. Nevezési dij: 200 TVKi (diákoknak, ill. MIS/, tagsági igazolvánnyal 100 Ft) Információ dr. Novolny Iván. lel. 72 166-326 Mecsek Híradó, ,-í Haranyn A/t-.iyio és o Pécs I'áron Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszd a Baranya Megírt Természetbarát Szövetség elnöksége I köztesre szánt anyagokat minden hónai) 20 tg kérjük a szövetséghez cijuttatni Ufi2i Pécs. Jánosit 22 2? ~2.HO 2 2 fi. fax 72-M 2-OI9 (‘gyetea idő kedd ! (>-19 árat

MECSEK HÍRADÓ 67. szám 1999. március KÖZGYŰLÉS Február 27-én Pécsett, a Szivárvány Gyermekházban tartotta meg éves rendes közgyűlé¬sét a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. A közgyűlésen vendégként részt ven Pálmai Vencel, a Magyar Természetbarát Szövetség titkára, Dománszky Zoltán, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség elnöke, Hrebik József, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa és Tóth Aladár a Mecseki Erdészeti Rt. képviseletében. A köz¬gyűlésen a résztvevők megvitatták és elfogadták a szövetség 1998. évi tevékenységéről szóló beszámolót, a pénzügyi beszámolót és a közhasznúsági jelentést. A szövetség elnöksége ezúton mond köszönetét Varga Ferencnek, a Szivárvány Gyer¬mekház igazgatójának, aki lehetővé tette a közgyűlés megrendezését a gyermekház színháztermében, valamint mindazon sporttársaknak, akik bármilyen módon közremű¬ködtek, segítettek a közgyűlés és az azt követő állófogadás megrendezésében. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség egyéni túrapontversenyének 1998. évi eredményei Sorszám Név Szakosztály, egvesület Túrapontszám 1. Egres Hála - 5536 2. Jankovics Béla MATÁV SE 3946 3. Eperjesi József Pécsi Túrakerékpáros Klub 3275 4. Mátér Rita MATÁV SE 2958 5. l.évai Gábor Pécsi Túrakerékpáros Klub 2928 6. Orbán Jutka Pécsi Túrakerékpáros Klub 2424 7. LakatosnéN. Sarolta Mecseki Kóborlók 2355 8. Bota János PITE 2295 9. Várhelyi Sándor Pccsi Túrakerékpáros Klub 2270 10. Szabó Sándor Mecseki Kóborlók 2209 11. Deiecker Ibolya Mecseki Kóborlók 2091 12. Hainmcr Emil PITE 2005 13. Csapó Júlia MATÁV SE 2000 14. Kovács János PITE Vándorsport 1929 15. Dr. Notvotny Iván Pécsi Túrakerékpáros Klub 1896 16. Kcmcnyfi Balázs Pécsi Túrakerékpáros Klub 1884 17. Vámos Mihály PITE Vándorsport 1788 18. Németh Ferenc IMATÁV SE 1739 19. Kcmcnyfi Márta Pécsi Túrakerékpáros Klub 1697 20. Mészáros József Pécsi Túrakerékpáros Klub 1691   ÖT emeic WQYUNK TERMESZETBARATOK FIGYELEM! KÖZÉPISKOLÁSOK RÉSZÉRE TÚRASZAKOSZTÁLY ALAKULÓ G/ÜLÉSE LESZ IÁN. 25-* 47‘°PÉCS,MEGyE U. 24. Gm?£ TE IS ? Az első években inkább „csak" részt vettünk a természetjáró eseményeken. Minden, számunkra elérhető teljesítménytúrán ott voltunk, és a legtöbb tájékozódási túraverse- nyeri is indítottunk csapatokat. Kcsöbb már természetjáró események rendezésével is próbálkoztunk (persze csak „segédrendezöként"). igyekeztünk gyűjteni a tapasztalatot, a tudást. Szakosztályunk 1997. április 22-én, a Föld Napján egyesületté alakult PITE néven (Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület). Tavaly összehoztunk egy új. önálló teljesítménytúrát, a „PíTE 30*-at. Idén másodszor is megrendeztük és azt hiszem, nyugodtan mondhatom, nagy sikerrel. Öt éves jubileumunk kapcsán néhány sor erejéig visszatekintek az elmúlt óv ered¬ményeire: • természetjáró minősítések: 1S94-ben 2 bronz, 2 ezüst. 1995-ben 3 bronz, 1 arany 1996-ban 6 bronz, 7 ezüst. 2 arany; 1997-ben 3 bronz, 3 ezüst, 4 arany, 1998-ban 2 bronz. 2 ezüst és 3 arany; • tájékozódási túraversenyek: összesen 64 versenyen indultunk, melyeken 41 érmet szereztünk (7 bronz. 15 ezüst, 19 arany); • szakosztályok közötti pontverseny: 1995-ben harmadik. 1996-ban, 97-ben és 98-ban első helyezést értünk el. Végezetül hadd soroljam fel annak a négy fiatalnak a nevét, akik elindították az ifjúsági Természetjáró Szakosztályt, majd a PITE sikeres útját: Öota János, Horváth F. Balázs, Márton Zoltán és jómagam. Kívánok az egyesületünknek újabb, hasonló eredményekkel teli eveket! „KISFRÖCCS"* Rónoki Eszter Másodízben rendezte meg február 20-án a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület a ..PITE 30" elnevezésű teljesítménytúrát, melyen 27:6 km táv és 960 m szintemelkedés várt az. indulókra. Sajnos a tavalyi rajthelyei, az. Abaligeti Általános Iskolát nem tudtuk biztosítani a résztvevőknek különböző technikai okok, ill. személyiek) miatt, így a házigazda a Mecsek Tours Kft volt: ök adták a fűthető helyiséget nekünk. A túra útvonala az abaligeti cseppköbarlangtól Petöczpuszta érintésével a Jakab-hegyre vezetett, majd a túrázók a Remete-réten áthaladva Büdöskútra értek. Innen Vágotpuszta, majd a Lóri kulcsosház következett, ahol a PITE 30 résztvevői almás pitét kaptak. Lóriból Orffi és a Gubacsos kulcsosház érintésével értek vissza a túrázók Abaligetre Az előző napok időjárása nem túlzottan kedvezett a résztvevőknek: bár a túra napján a reggeli szemerkélő cső után napos idő volt, néhol 30-40 cm-es hóréteg, máshol pedig sár nehezítette a gyaloglást. A túrán 22 településről kereken százan indultak (ebből 23 nő, 76 férfi és egy kutya), a távot a létszám 95%-a teljesítette. Pécsen kívül néhány település, ahonnan érkeztek a rúrára: Baja, Barcs. Beremend, Budapest, Dunaújváros, Gödöllő, Győr. Hódmezővásár¬hely. Kaposvár, Keszthely, Komló, Nagykanizsa, Ózd. Piliss/.entiván. Salgótarján, Szabadszcntkirá Iy, SzombatheIy... A S2olgá)látásokról: volt csokoládé, dianás cukor, alma, zsíros kenyér, forró tea kél helyen. Az első három beérkező pedig különdijban részesült. A rendezvényt támogatta: Pannonhír Rt., Pécsi Pék Kft., Dél-Hús Rt., Pécsi Zöld Kör, Mecsek Tours Kft., Wesse¬lényi Közalapítvány, Az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány, valamint magánszemélyek. Ezúton is köszönetét mondok azoknak a PITE-tagoknak, akik segítették, hogy ez a rendezvény sikeres legyen Bora János főrendező HÓ... HAHÓ! A hó már napok óta kitartóan hullott, gyönyörű fehérbe öltöztetve a várost és környékét. Ilyenkor bizony az utóbbi túrák 30-40-es létszámából csak az igazán elszántak merész¬kednek ki. Február 14-én reggel tiz felnőtt, kél gyerek és egy kiskutya indult Komlóról a tervezeti 9 km-es útra. Cseresznyeág feló haladva még kitaposott sávban lépkedhettünk, hiszen a kertek tulajdonosai rossz időben is ki-kilátogattak. Az igazi megpróbáltatás a következő szaka¬szon kezdődött. A közel 40 cm-es hóban elszántan lépkedtünk fölfelé. Többször kény¬szerpihenőt kellett tartanunk, hogy egy-egy hóba pottyant társunkat kihúzzuk a puha fe¬hérségből. Ettől persze vidám hangulatunk csak fokozódott. A téli táj csodálatos szépsége mindannyiunkat lenyűgözött. A hósubába öltözött fák és a csillogó, érintetlen hótakaró hihetetlen varázsa, a madárkák kedves csiviíelésc segítettek a fáradtság legyőzésében. A kutyus is hősiesen követte kis gazdáját, ügyesen ugrálva át az akadályokat. Azért megvallom őszintén, hogy mikor már minden lépésnél mázsás súlyokat éreztem, csúszkáltam ide-oda és mindezt még fűszereztem pár bukfenccel..., bizony voltak pillanatok, amikor kétségbe vontam épelméjüségünk valódiságát. Aztán otthon megpihenve megnyugtattam magam: ehhez a felejthetetlen látványhoz, illetve élményhez csakis ilyenkor cs csak a hozzánk hasonló, elszánt természetbarátok juthatnak. A természet eme ajándéka csak nekünk adatik meg! A tói érintése Lépdelünk a csendes, szűzi fehérségben, hol lelkűnkből virágzik a titkos akarat, s védőn, a csillogó, csodás végtelenben a hósubás faágak fölénk hajlanak. őri Zsuzsanna Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület Hóban, fagyban, zúzmarában a jakab-hegyen Az ez évi második nyílt túrán még többen voltunk, mint az elsőn: negyvenhaton Volt köztünk öt éves is - Marcink és jóval az átlagkort meghaladó túrázó is. A 16 km-es távot, melyen 300 m szintemelkedés volt, mindenki nyögés és panasz nélkül teljesítette, erre büszke lehet egy 46 fős társaság. A városban mindenütt köd, míg a hegyen zúzmara, hó és jégbordák. A buszról a Mandulásnál szálltunk le, s onnan mentünk a Remete-rétre, majd fel a Vörös-hegyre. Útközben egy volt szénégető maradványait figyelhettük meg. Pihenőt a Patacsi-mezőn tartottunk, ahol egy kiskutya is csatlakozott hozzánk. Innen ismét felfele mentünk a Jakab-hegyig. Útközben sok szúrós csodabogyót láthattunk, és annak lónyelvü változatával is találkoztunk, valamint késői laskagombát is szedtünk. A Jakab-hegyen szomorú látvány fogadott bennünket: vandálok megbontották az esöház vörös cserepeit, de a fa részeket is elkezdték döntögetni. Érthetetlen ez a barbárság: aki nem tud a természetért semmit tenni, legalább ne bántsa azt. amit mások keservesen felépítenek és ápolnak. A tetőn „kiosztásra került" a ki-ki által hozott erősítő (állítólag hét féle „erősítő ital" volt), illetve sütemény. Lefelé haladva megtekintettük az időszámításunk előtti település földvárának maradványait. Fenn a tetőn a módosabb emberek, lejjebb a szegényebbek laktak. Elhaladtunk a Mecsek egyik legnagyobb kiterjedésű gyöngyvirág telepe mellett is. ahol állítólag anyák napjára nyílnak a virágok, amiket ajándéknak szán a természet e napra. A csapat egy része elment az Éger-tető felé, mig a másik része Patacsra. Az Éger- tetőre menőkkel tartott - nagy nehezen - a kiskutya is. Mesés házhoz értünk, amely egyik turistatársunké. Itt nagyon finom forralt bor és sok-sok sütemény várt bennünket. Páran még tovább maradtunk e helyen, és az un. illír-sáncok eredetén meditáltunk. Keletkezésüket illetően két társunk más-más állásponton volt, de a többség biztatta őket. hogy a lényeg az, hogy megtaláltuk, s reméljük, még az utókor is gyönyörködni fog azokban attól függetlenül, hogy mikor keletkeztek. Ismét jól sikerült ez az együtt töltött hétvége, amikor a fehér erdőben gyönyörködve gyalogoltunk. dr. Koncz Eszter Megújult a Túravezetők Klubja   • április: Csehország homokkövei (Kalmár László) • május: diavetítés Gemencröl (Szarvas Pongrác) • június: arborétumlátogatás (Berghauer Tibor) o augusztus: kirándulás » szeptember: a JPTE botanikus kertjének megtekintése • október: a madártani egyesület előadása • november a csontritkulásról «■ december: gyógynövények. A szövetség elnöksége új nyilvántartást készít a ténylegesen tevékenykedő. aktív túra vezetőkről. Kérjük a szakosztályok, egyesületek vezetőit* hogy az aktív túra veze¬tők nevét jelezzék. Számukra rendszeres továbbképzésekét, is szeretnénk tartani a Túra vezetők Klubja keretein belül. Börcsök György a Túravezetőfi Klubja vezető)? BARANYAI TERMÉSZF.TJÁROK ARCKÉPCSARNOKA XX. TERMÉSZETJÁRÓ GYEREKEK ÉS DIÁKOK MEGYEI TALÁLKOZÓJA A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 1999. május 28-3O-án rendezi meg a Ter¬mészetjáró Gyerekek Mcgyi Találkozóját (általános iskolásoknak), június 4-6-án pedig a Természetjáró Diákok Megyei Találkozóját (középiskolásoknak). A találkozók helyszíne: Boda (a Jakab-hegy déli lábánál). Részvétel saját sátrakkal, 3-5 fos csapatokkal. Rész¬vételi költség: 2500,- Ft/fö, ami magában foglalja a táborozás és az étkezés költségeit, valamint a rendezési költségeket. A szövetség a versenyeken győztes csapatoknak téríti az utazási költségét a TEGYOT-ra, ill, a TEDOT-ra (vagy' ha az érintett csapatok ott nem vesznek részt, az utazási költséggel egyenértékű tárgyjutalomban részesíti a győzteseket). További információ, ill. jelentkezés május 10-ig a szövetségben, ill. Börcsök Györgynél (tel.: 73/476-012), vagy Strasser Péternél (tel.: 72/256-508). HÍREK * Új turistatérkép: megjeleni az Észak-Somogy turistatérkép, mely a Zselic térképhez kapcso¬lódva ábrázolja Somogy megye északi területét a Balatonig, így a Dél-dunántúli Piros Túra Ka¬posvárról tovább vezető szakasza is követhető már turistatérképen. A térkép méretaránya: 1:40000. * Elhunyt Magyar László, siklósi tanár, aki az 1970-cs években szervezte Siklóson az ODK mozgalmat, s annak idején tanítványaival együtt felfestette a Villányi-hegység turistaút- jclzéseit. * „Út-hírek”: - távközlési kábelt fektetnek a Misina-Tubcs-Lapis-Vágot gerincen; a munka¬árkot a S sáv jelzésű turistaút nyomvonalán ásták ki. Az út jelenleg gyalogosan szinte járhatat¬lan, főleg hóolvadás után. - A lőriból Orfurc vezető Z sáv jelzésű turistaút mellett. Lóri után, ahol az út az. erdészeti kövesutat VízfÖ felé elhagyja, fakitermelés folyik, melynél a jelzett fákat is kivágták. * Március 9-én, kedden 17 órakor dr. Lakatosné Novotny Sarolta vezetésével bizottság ül össze a szövetségben az egyéni és szakosztályi túrapontverseny értékelési szempontjainak átdolgozása céljából. A megbeszélésre várjuk az egyesületek, szakosztályok képviselőit. * Polgári természetőr szolgálat: a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság áprilisban szervezi meg a vizsgát azok számára, akik a Természetvédelmi Szolgálatot felváltó Polgári Természetőr Szolgálatba jelentkeznek. Az igazgatóság a szövetség rendelkezésére bocsátotta a vizsga tan¬anyagát, egy kb. 50 oldalas kiadványt; ez a szövetségben megtekinthető, ill. igényelhető. Már¬cius végéig várják azon sporttársak jelentkezését, akik vizsgát szeretnének tenni, és a természet¬őr szolgálatban szívesen részt vennének. A témáról a Duna -Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa. Hrebik József ad részletesebb tájékoztatást. NYÍLT TÚRÁK ° március 13. szombat: Kárász-Vörösfenyö kh.-Dobogó-Cigány-hcgy-Zobák (16 km). Találko¬zás a pécsi távolsági autóbuszpályaudvaron 8.45 órakor. Túravezető: Csanádi Imre. * március 20. szombat: „Csokonai Sándor” emléktúra. Útvonal: Vasas, Petőfi akna-Hársas forrás-Koszonyateiő-Árpádtetö (12 km). Találkozás a Budai Állomás autóbusz végállomáson, a 14-cs buszmegállójában 7.45 órakor. Túravezető: Kiss Lajos. március 27. szombat: Sikonda-Cscrma-alja-Budafa-Nagy-forrás-vöIgy-Árpádtetö (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbuszpályaudvaron, a kaposvári busznál 8. 15 órakor. Túravc- zctö: Rácz János. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói indulással: • március 6, szombat: Zobákpuszta-Püspökszcntlászló-Réka-kunyhó-Somos-hegy- Pusziabánya-Hidasi-völgy-Zobákpuszta (15 km). Indulás 8 órakor a hosszűhetényi autóbuszjárattal. Túravezető: Iván Attila. ® március 28, vasárnap: Zobákpuszta-Kövestetö-Hármas-forrás-Nagy Forrás-völgy Budafa-Kökönyös (13 km). Indulás 9 órakor a hosszűhetényi autóbuszjárattal. Túravezetö: Kuizs Sándor. o április 4, vasárnap: Sikonda-Mecsekpölöske (7 km). Indulás 8 órakor a sikondai autóbuszjárattal. Túravezető Müller Norbert. RENDEZVÉNYEK • március 6: X. Sopianae Városismereti Verseny. R.: Az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány; Pécsi Városvédő és Városszépitő Egyesület. Rajt.: Fclsővámház u. Általános Iskola, 10.00 óra. Nevezési díj: 150,- Ft/fó. Információ: Mátrai Gábor, tel.: 72/252-390. • március 7: Hóvirág túra (a „Gyújtsd a kilométert!” akció túrája). R.: Melitta Szabadidő SE; Sportlétesítmények Igazgatósága; Pécs városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Dőmörkapu, volt tájfutó öltöző. 8.00 órától folyamatosan. A túra távja: 8 km. Információ: Lajtai Sándor, tel.: 72/437-189. o március 20: Csizmazia Kupa túraverseny. R.: Diákönkormányzatok Komlói Egyesülete; 501. sz. Szakképző Intézet. Rajt: Komló, Belvárosi Iskola. Nevezés és információ: Iván Attila, tel.: 72/481-358. o március 20: „Szuadó 40, 17” teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány TE. Rajt: Pécs- Égervölgy, Tcca marna kisvendéglője, 6.00-7.30 (Szuadó 40), 8.00-10.00 (Szuadó 17). Nevezési díj: 200 Ft/fó (Szuadó 40), 150 Ft/fó (Szuadó 17). Információ: Szabó László Attila, tel.: 72/322-210. ° március 20: „Vízzcl-lélekkcl” gyalogtúra (8 és 25 km-cs távon). R.: Baranya Megyei Szabadidősport Szövetség. Rajt: Pécsbányatelepi Általános Iskola /Pécs, Gesztenyés u. 17/, 8.00-9.30. Nevezési díj: 200 Ft (8 km); 300 Ft (25 km). A gyalogtúra egyúttal a „Víz az elet” akció rendezvénye is. Információ: Papp Csaba, lel.: 72/211-332 (8-15 óra között), ill. 73/370- 394 (este). • március 27: Tavaszi Kupa tájékozódási túraverseny. R.: POEÜ; Baranya Megyei Termé¬szetbarát Szövetség. Kategóriák: „A”, „A 50”, „A 60”, „B”, „C”. Rajt: Gubacsos kulcsosház, 7.30-10.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: előzetes nevezéssel 250 Ft/fó, helyszíni nevezéssel 300 Ft/fó (MTSZ tagsági igazolvánnyal előzetes nevezés esetén 200 Ft/fö). Előzetes nevezés március 10-ig a következő cimcn: Baronck Jenő, 7634 Pécs, Bajmi dúló 4. Tel.: 72/259-345. Információ a versenyről ugyanezen a címen kérhető. A verseny az országos természetjáró tájékozódási túrabajnokság fordulója is. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei és a Becs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szer¬keszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20- tg kérjük a szövetséghez eljuttatni. (7621 Pécs. János u. 22. & 72/310-226: fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra)

1999. november 73. szám ŐSZI KUPA 1999 Az október 30-án Fehér-kút térségében megrendezett tájékozódási túraversenyen 6 kategóriában 46 csapat mintegy 110 versenyzője indult, akik Balatonalmádiból, Balatonfüzföről, Bajáról, Bonyhádról, Budapestről, Gárdonyból, Kaposvárról, Kazincbarcikáról, Komlóról, Pécsről, Paksról, Szabadegyházáról és Szentesről érkeztek. Eredmények "A" kategória (10 csapat): 1. Zöldpont, Kaposvár (dr. Pavlovics György-Bagö Gyula-Koch Eszter); 2. NaTúra, Szabadegyháza (Horváth T. Róbert-Rauf Andrea); 3. TOTOYA, Budapest (Serestey Áron-Ács Gábor). "A 50" kategória (8 csapat): 1. Kinizsi SC, THANK, Szabadegyháza (Horváth T. Csaba-Sebestyén Alpár); 2. Völgységi Vándor, Bonyhád (Rónai József-Dománszky Zoltán); 3. Szentesi K-5, Szentes (Nagy Mihály-Kanfi H. Imréné). "A 36" kategória (5 csapat): 1. Nagyék, Pécs (Nagy András-Nagy Balázs); 2. REZÉT III.,Baja (Franczva László-Némei Ferencné); 3. Hargita Túraegylet, Pécs (Arató Csongor). "B" kategória (13 csapat): 1. PITE Diós-Mákos, Pécs (Szabó Tamás-Kovács István); 2. VVV Repülőgépes Sz., Budapest (Magyar Emőke-Magyar Emese-Magyar Endre-Kovács Mónika); 3. JANUS "Próbacseresznye", Pécs (Szönyi Attila—Szilágyi Virgil— Kalangya Attila). "C emelt szinti/" kategória (2 csapat): 1. Kisszabók, Paks (Szabó András-Szabó Bence Jakab Éva); 2. Hat-domb, Komló (Őri Zsuzsanna-Molnár Árpádné-Németh Katalin). "C" kategória (8 csapat): 1. Jóbarátok, Komló (Fodor Enikö-Miskó Szilvia); 2. Rügyek, Komló ( Tóth János-Pék Mónika-Szücs Benjámin-Mészáros Viktor); 3. A sponzor neve: Anyuci, Komló (Komfeld János-Pintér Zsolt-Radványi Zsolt—Illés Ottó). "Megalakult a 80-asok Klubja " (Szívből köszöntjük Őket!) Sokszor töprengek, milyen parányi is az emberi élet A világegyetemben a Fold "csak" egy bolygó, mi pedig a megszámlálhatatlan élőlény közön csak rövid ideig élvezhetjük a földi lét által nyújtott természeti értékeket. Csak évtizedekben mérhető a lehetőség, ameddig kutathatjuk titkait és magunkba zárhatjuk szépségeit. Ezért úgy gondolom, legjobb, ha az élet eme ajándékát már gyermekkorunktól elfogadjuk, vagyis kezdetektől a természet csodái között éljük mindennapjainkat mindaddig, amig tagjai lehetünk az élővilág nagy családjának. Ha fontos számunkra a természetközeli életmód, a természet szeretete, ha legapróbb gyönyörűsége is örömet okoz, akkor testi-lelki egyensúlyunkat is könnyebben megtalálhatjuk és megőrizhetjük. így földi pályafutásunk tartalmas, értékes és az átlag életkornál hosszabb is lehet. Ha pedig eljön az idő, amikor utolsó nagy utunk előtt búcsúznunk kell. nyugodt szívvel mondhatjuk: nem volt hiábavaló, érdemes volt! Három túratársunk természetszeretete példa értékű lehet számunkra. Reméljük, még sokszor felhúzzák a túrabakancsot és turista bottal a kezükben újra és újra bejárják a számukra ismerős, mégis sokat jelentő gyönyörű mecseki tájat, hisz még "csak" nyolc évtizedet tudhatnak maguk mögött. Őszinte szívvel köszöntjük őket, és kívánunk továbbra is hajnali madárdalt, suttogó lombokat, vadvirágos réteket és hófödte csúcsokat, csodálatos színekben pompázó őszi erdőt, varázs hatos naplementéket... Bizonyára valamennyien ismerjük őket, de a természetjáráshoz való kötődésükről, elhivatottságukról hadd álljon itt néhány gondolat. Mondhatjuk, hogy a "80-asok táborát" Molnár István alapította, hiszen ez cv november 20-án már a 8!. életévét tölti be. Pista bácsi elválaszthatatlan az erdőktől. Erdészmémökként fontos szerepe volt a megye erdőgazdálkodásában. Közel húsz évig lektorálta a Mecsek turistatérképeit. Mindig szívügyének tekintene a turista mozgalmat, a turistautak fejlesztését, gondozását Hosszú ideje folyamatosan figyelemmel kíséri a mecseki források sorsát, méri vízhozamukat. Kedvencei a madarak, így természetes, hogy régóta tagja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek is Munkásságáért számos elismerést kapott, közöttük a Magyar Természetbarát Szövetség kitüntetését is. A "klub" második 1 legfiatalabb" tagja Kiss Lajos, aki ez év május 25-én töltötte be nyolcvanadik életévét. Több évtizeden át volt a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség technikai felelőse, jelenleg is a szövetség elnökségének tagja. A köztudatban a "természetjárás nagy öregjc"-ként és a "kulcsosházak atyja"-ként emlegetik, nem érdemtelenül: aranyjelvényes túravezetőként a természet-barát rendezvények aktív szervezője és résztvevője, valamint ma is több kulcsosház kezelője. Jó kedélyű és segítőkész személyisége most is meghatározó a turistatársadalomban. Tevékenységének elismeréseként többek között állami kitüntetésben is részesült. Méltán viselheti az "országos természetjáró" címet. Hármójuk közül a "legifjabb" Eperjesi Ernő, aki idén október 17-én ünnepelhette nyolcvanadik születésnapját. Ernő bácsi már gyermekkorában rendszeresen túrázott a pécsi cserkészekkel. Korán megtanulta az iránytű, majd a tájoló cs a térkép használatát. Aktív tagja lett az eszperantista turistacsoportnak, akikkel kis hazánk határain túlra is eljutott: tizenhárom távoli ország csodálatos tájait barangolták be. 1970-ben csatlakozott a Komlói Bányász Sport Kör (KBSK) természet-járóihoz, majd 1985-ben ö vette át Lafferton Henriktől a társaság vezetését, és több mint 12 évig irányította a komlói természetjáró szakosztályt. Nagy szerepe volt a Keleti-Mecsek turistaútjainak, forrásainak és a Vörösfenyő kulcsosháznak a karbantartásában; ma is vezet túrákat, és mindig nagy öröm számunkra, ha túráinkon velünk tart. Kedves Pista bácsi. Lajos bácsi és Ernő bácsi! Valamennyiünk nevében kívánok - az alábbi verssel nagyon jó egészséget és erőt, hogy meg sokáig gyarapít-hassátok emlékeitek gazdag tárházát, és egyéniségetek apró sugarai sok-sok túratársunk lelkét melegítsék fel. A fény soha ne aludjon ki, hogy tovább tudjuk adni a jövő természetjáróinak! Fordult a Föld, múltak a napok, váltakoztak az évszakok, pattanó rügyből lévé! bújt, rétek virága megújult.. Hold váltotta Föl a Napot, égre szórva sok csillagot. Szinpompába bújt az erdő, záporozott őszi felhő Fordult a Föld. múltak napok, égre szórva sok csillagot. Csupaszra vetkeztek a fák majd fölvették a hósubát.. I lold váltotta föl Napot, váltakoztak az évszakok. Percek múltak, órák teltek, éjszakába meneteltek, nappalt váltotta az este, év a másikat követte... Fordult a Föld, múltak napok, váltakoztak az évszakok... Megőrizve emléküket így röppeni el nyolc évtized Nyári erdők, téli berkek, most Tévéied ünnepelnek holdfényt szóró ünnepnapot, felragyogó nyolc csillagot. Nyolc éviized ünnepére Őri Zsuzsanna Rajzok: Plaszuer István Kalandozás a Bükkben (3. rész) Már szinte természetes volt, hogy reggel fényes napsugár gurult végig szobánk falán és felhőtlenül ragyogón a kék ég. igaz, Sárika és Laci bácsi kissé csalódottan vették tu-zomásui, hogy új esőkabátjukat ma sem próbálhatják ki. de nem sokáig szomorkodtak. Többen javasolták a zuhany alatti tesztet, ám ez nem nyerte el tetszésüket. A nag> távolság miatt busszal indultunk a diósgyőri vár bevételére, amelyről dr. Szeridrey János "A diósgyőri vár története" című művében többek között így ír: "Mielőtt a Szinva-patak örökre búcsút mondana szülőföldjének, a Blikknek, hogy azután a Hámori-völgy nyílásán át a messze tündöklő Alföld ölébe siessen, előbb körülöleli az ezredéven át őrködő, régi dicsőségünk fényes történelmi emlékeiben oly gazdag diósgyőri vár - még romjaiban is hatalmas - bástyatornyait... A tatárjárás után IV, Béla ráébredt a nyugati mintára készülő várak építésének fontosságára. Füveinek nagy birtokokat adományozott, hogy azok jövedelmeiből várakat emeljenek. 1316 előtt fa föld szerkezetű, majd a XIV. század elejére köböl készült várat emeltek, melynek maradványaira épült Nagy Lajos király - ma is álló - négy saroktomyos palotája". Különleges érzés volt lépdelni a sok száz éves köveken, járni azon történelmi falak között, ahol elődeink éltek. A Vártörténeti Múzeum korabeli fegyverei, kiállítási tárgyai és bemutatott írásos emlékei bepillantást engedtek a számunkra igen távoli világba Mivel időnk véges volt, vissza kellett térnünk a jelen valóságba, és elindultunk tervezett gyalogtúránkra. A déli nap melege után jól esett az. erdő hűvöse, de lefelé haladva az árnyas ösvényen is jócskán megizzadtunk. Ahogy kapaszkodtunk a csúcsra, úgy éreztük, hogy soha nem ér véget a majdnem függőlegesen meredek út, melyhez képest a Zengő gerince csak lankás dombként derengett emlékezetünkben. Erőnk és elszántságunk tartalékait is elő kellett hívnunk, mire felértünk a "Kohászok útjára", ahonnan egy alapos pihenő és energiánkat pótló falatozás után indultunk csak tovább. A természet szépségei, az erdei szeder üdítő ize és az avartakaró alól kikukucskáló gombák -fáradtságunkat feledtetve -új utakra csalogattak. Társaságunk jó hanglatban hagyta maga mögött a kilométereket, amíg egy elágazáshoz nem érkeztünk. Itt két csoportra oszlottunk. A "Teknöcök" Lillafürednek vettek az irányt, ahol a kilátóra felkapaszkodva újra megcsodálhatták a környék festői szépségét, majd busszal indultak haza, átmeneti otthonunkba. A "Fürge Rókalábak" kis csapata pedig elszántan nekivágott az újabb kihívásnak. Hegyre föl, völgybe le, fenyvesen át, érintve sípályát és lovardát jutottunk cl egy kedves kis településre, Bükkszentkeresztre. Itt finomságokkal csillapítottuk éhségünket; a desszert sem maradi el. Nagy adag fagylalttal a kezünkben álltunk ismét "csatarendbe", hogy Hollós-tetőre érkezve csatlakozhassunk hazafelé tartó társainkhoz. Este szokásunkhoz híven -a szépen rendezett udvar szabadtéri tiizrakóhclyc köré csoportosultunk, és szalonna, kukorica sütögetésc közben idéztük föl aznapi élményeinket. A nyári égre felkúszó Hold sárga karéjától és a pattogó tűz vörös fényétől nehezen véve búcsút tértünk éjszakai nyugovóra, hogy másnap a Bükk hívogató szavára ismét útra kerekedjünk. (befejező rész következik) Őri Zsuzsanna TúraJk a Börzsönyben Kis csapatunk, a Felhőtlenek szeptemberben a vadregényes Börzsöny meghódítására indult. A szállásunk Kismaroson volt, innen túráztunk hat napig, igen kedvező időjárásban. Első nap Kismarosról gyalog mentünk Verőcére, ahol a Kossuth díjas Gorka Géza emlékmúzeumát tekintettük meg. Igen szép kerámia dísztárgyakat és használati eszközöket is alkotott. A múzeum ma állami tulajdonban van, teraszáról szép kilátás nyílik a Duna túloldalára, a visegrádi várra és környékére. Verőcéről a piros sáv turistajelzést követve mentünk Magyarkútra Az Irma forrás vize felüditett bennünket, majd a kék sáv jelzésű úton folytattuk a gyaloglást Katalin-pusztára. Szerettük volna megkeresni Rockenbaucr Pál elhunynának a helyét, de a helyben lakók sem igazítottak útba. Helyette egy dűlőútra "irányítottak" bennünket, melynek a végén se út, se jelzés nem vezetett tovább. De találtunk egy fiatalembert egy rendszám nélküli szállítási eszközzel, amire felkéredzkedtünk. Hatan meghúzódtunk a jármű alján guggolva, míg hetedik társunk kívülről fogva az ajtót utazott a főútig. Látványunk kacagásra késztette volna az arra járót, de ilyen nem volt; még madár sem volt a közelünkben. A masináról ieszállva folytattuk utunkat Verőcére, majd Kismarosra. Útközben többször megálltunk: a Fenyves-hegyen, a Fehér-hegyen, hogy megcsodálhassuk az alattunk csendesen hömpölygő Dunát. Másnap Kismarosról hajóval mentünk Esztergomba, ahol a bazilikát, a kálváriát és egyéb nevezetességeket csodáltunk meg. Visszafelé Nagymaroson leszálltunk a hajóról, és gondoltuk, néhány kilométeres gyaloglással Kismarosra érünk. Ebből aztán 12 km lett; útközben felmentünk a 336 m magas Eszperantó-hegyre, s ittunk a Király-kút vizéből is. Harmadik napon Nagymarosról Zebegénybc gyalogoltunk a sárga sáv jelzésű úton. Útközben hosszabban időztünk a Szent Mihály-hegyen, és a Hegyes-tetőn, ahonnan a Julianus barát kilátóból gyönyörű kilátás nyílott a Dunakanyar egészére. Remetekereszt-hércen keresztül ereszkedtünk le Zebegénybe, a Szönyi István emlékmúzeum kertjébe. A múzeumban megcsodálhattuk a Kossuth díjas mester festményeit. Zebegény csendes, rendezett település benyomását keltene, ahonnan vonattal utaztunk vissza Kismarosra. Negyedik túranapunk reggelen Kismarosról kisvasúnál utaztunk Királyrétre, ahonnan több turista útvonal indul a Nagy Hideg-hegy és a Csóványos irányába. Mi a piros sáv jelzésű úton, a Taxi-nyiladékon keresztül kapaszkodtunk felfelé, többször meg-megállva az úton. Először a 739 m magas Magas-Taxot pillantottuk meg, a csúcs alatt épült turistaház igen nagy élményt adott nekünk: a ház előni gyönyörű réten tiszta asztalok, padok, és a házban kedves fogadtatás várt bennünket. Ebéd után egy kis pihenőt tartottunk, majd felmentünk a 864 m magas Nagy Hideg-hegyre, ahol mintegy 50 fő befogadására alkalmas turistaház található. Sajnos arra már nem futotta időnkből, hogy a Börzsöny legmagasabb csúcsára, a Csóványosra is felmenjiink, így messziről néztük, ahogy a környéken uralkodik, a Börzsönyt vigyázva. Visszafelé a kék kereszt jelzésű úton. a Vastazék-völgyön ereszkedtünk le Királyrétre. A szép, romantikus völgyön vidám hangulatban mentünk végig, és útközben többször "idegenvezetőként" is közreműködtünk az eltévedt turistáknak, s még autósoknak is. Ez a nap volt a legnehezebb, de egyúttal látványban a legszebb, s a "nagy hegy" meghódítása jelentette a kihívást, amelynek megfeleltünk. Másnap, az ötödik túránkon Visegrádra komppal mentünk át, majd bebarangoltuk a környéket. Voltunk a fellegvárban és a Kis- és Nagy-Villámon, ahonnan a szemerkélő eső ellenére is szép kilátás nyílott a túlsó oldalon lévő Kismarosra, Verőcére és más településekre. Visegrádot is bebarangoltuk, majd szintén a komppal tétünk vissza Kismarosra. Utolsó nap pihenésképpen vonattal Vácra utaztunk. Megnéztük a város szép, rendezett főterét, majd a Duna parton sétáltunk, s délután mentünk vissza Kismarosra, majd másnap haza. Pécsre. A Börzsönyben töltött szép napok alatt rengeteg élményt gyűjtöttünk össze. Ez a hegység igazi látnivalókat rejteget magában, melyeket csak ott megélve lehet igazán értékelni. dr Kon ez Eszter A Természetjáró Intemacionálé (NFI) kongresszusán jártam Belgiumban, Blackcnbergben tartotta soron kővetkező kongresszusát az NFI, melyen a Magyar Természetbarát Szövetség delegációjának tagjaként vettem részt. Biackenberg Brugge-töl 15 km-re fekszik a tengerparton. A Hotel Floreál Club fellobogózva várta a résztvevőket. Sok ismerőssel találkoztunk osztrákok, franciák, belgák régi barátokként köszöntöttek bennünket. A néhány napot a hivatalos "ülések" mellett kellemes programok, találkozók jellemezték. A magyar delegáció nevében Bársony András, a Magyar Természetbarát Szövetség elnöke szólalt fel. A kongresszus záróeseményeként a résztvevők kerékpárral mentek Brugge-be az akkor felavatott új kerékpárúton. Szép volt, örülök, hogy részese lehettem ennek a nemzetközi találkozónak. Baronek Jenő &&&&&&&& Nyílt túrák • november 20, szombat: "Skóciai Szent Margit emléktúra". Útvonal: Mccseknádasd-Vár-hegy-Réka-vár-Óbánya-Kisújbánya -Pécsvárad (16 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.45-kor. Túravezetö: dr. Novotny Iván. • november 21, szombat: "Rockenbauer Pál cmléktúra". Útvonal: Hosszúhetény-Ruzsama-Pccsvárad-Rockenbauer Pál sírja-Hosszúhetény (14 km). Találkozás a komlói autóbusz pályaudvaron 7.45 órakor. Túravezetö: Iván Attila. • december 5. vasárnap: Patacs-Jakab-hegy-Remeterét-Misina-ÁIlatkert (14 km). Találkozás Pécsett az uránvárosi autóbusz végállomáson, a 25-ös busz megállójában 9.00 órakor. Túravezető: Márton Zoltán. • december )), szombat: "Év végi beszélgetés a Büdös-kúti kulcsosházban." Útvonal: Ezeréves-Fehérkút-Büdöskút-Lapis-Mandulás (12 km). Találkozás a pécsi vasútállomás előtt a 40-es busz megállójában. Túravezető: Lakatosné Novotny Sarolta. A Komlói 1 létdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói indulással: • november 7, vasárnap: Jánosipuszta-SzÖgc-hegy-Geszicnyés-Zobákakna (5 km). Indulás 10 órakora kisbattyáni buszjárattal Túravezetö: Király László. • november 12-14, szombat-vasárnap: munkatúra a Vörösfenyö kulcsosházban és környékén (10 km). Indulás szombaton 7.35-kor a mekényesi buszjárattal. Túravezetö: Rácz János. • november 21, vasárnap: Körtvélyes-Vadásztanya-Cserma-Varga-hegy-Kökönyös (6 km). Indulás 8.30-kor a körtvélyesi buszjárattal. Túravezetö: Eperjesi Ernő. • december 4-5, szombat-vasárnap: 'Mikulás túra'. Útvonal: Máré-csárda-Várkút-Akai tető- Nyomákói-kút-Vörösfenyő kulcsosház (szállás) - Maré csárda (10 km). Indulás szombaton 7.35-kor a mekényesi buszjárattal. Túravezetö: Rácz Jánosné. RENDEZVÉNYEK • november 6: Pécs Városismereti Verseny. R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Pécs. Mandulás Kemping, 7.30-9.00 (vidéki csapatoknak 9.30). Cél: a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs, Széchenyi tér 11. Kategóriák: felnőtt-családi, középiskolás, ált. isk. felső tagozat, ált. isk. alsó tagozat. Részvétel 2-4 fős csapatokkal. Nevezés: október 31-ig az alábbi címek valamelyikén: Pécs Városi Természetbarát Szövetség, 7624 Pécs, Ifjúság u. 5/b; Strasscr Péter, 7633 Pécs, Körösi Cs.S. u 2/c, tel.: 72/256-508; Strasser Péter, Kenderföldi Általános Iskola, 7300 Komló, Kazinczy u. 1, tel.: 72/481-961. Nevezési díj: 200 Ft csapatonként (MTSZ igazolvánnyal 100 Ft), melyet a rajtnál kell befizetni. Helyszíni nevezés korlátozott számban, a rendelkezésre álló versenyanyag erejéig! • november 6: "Mecsek éjszakai”, "Esti Mecsek" teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány TE. Távok: 37. ill. 17 km. Rajt: Pécs-Éger-völgy, Teca mama Kisvendéglője, 18.00-20.00 (Mecsek éjszakai), ill. 18.00-19.00 (Esti Mecsek). Nevezési díj: 200 Ft/fö. ill. 150 Ft/fö. Információ: Szabó László Attila, tel.: 72/322-210 (este), ill. Matécz Péter, tel.: 30/971-1773. • november 13: Baranya megyei kulcsosházkczelők tanácskozása. Helyszín: Maj-láthpuszta. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, Dráva TSE. Információ: Baronek Jenő, tel.: (72) 295-345; Gida Tibor, tel.: (72) 310-390. Mecsek Híradó A Baranya Megyei és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya .Megy ei Természetbarát Szövetség elnöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20 tg kérjük a szövetséghez eljuttatni (762! Pécs, János u 22 S* 72/310-226: fax: 72/312-019. Ügyeleti idő kedd 16-19 óra)

MECSEK HÍRADÓ 71. szám 1999. szeptember Kitüntetés A június végén Egerben megrendezett Országos Meteor Találkozón Hattayer Béla Emlékplakettet adtak át Gergyesi Tibornak, a Pécsi Vörös Meteor természetjárójának a Meteor családért végzett munkájáért. A kitüntetéshez ezúton gratulálunk! * Majláthp úszta: találkozó a barátság jegyében A Dráva Természetbarát SE, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, valamint a Kisszentmártoni önkormányzat - mint társrendező és támogató - regionális természet-barát találkozót szervezett július 23-25-én Majláthpusztán. A tábor vezetője, Gida Tibor, továbbá a rendezők: Gidáné Orsós Erzsébet, Jancsi Attila és Romvári Tibor gazdag, sokrétű programmal várták a Baranya, Bács-Kiskun, Somogy és Tolna megyéből érkező túratársakat. A rendezvényt támogatta még az Alexandra Könyvkiadó Kft. A találkozó keretében avatták fel és vették birtokukba a Dráva TSE tagjai új turistaházukat, ezzel is növelve megyénkben a kedvező szálláshelyek számát Pénteken a táborépítés után zászlófelvonásos tábomyitással vette kezdetét a háromnapos rendezvény. A pihenőig volt idő egy rövidebb túrára is a tavak mellett a Dráváig, majd egy ismeretekben gazdag és gyönyörű képekből álló diavetítésre került sor, amely a Dráva és Dél-Baranya védett értékeit mutatta be. A szombati nap tájismertetö túrával indult. A résztvevők Bállá Lászlónak, a Dráva TSE tagjának vezetésével és Wágner Lászlónak, a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársának, a Kelet-Dráva terület tájegységvezetöjének segítségével a Cun-Szaporcai Ó-Dráva-meder - Dráva-gát érintésével egy közel 12 km-es túra során bővíthették ismereteiket az Ormánság e vidékéről. 'Az Ormánság hazánk történelmi kistája, az ország legdélibb részén fekszik. Területe jellemzően sík. nagy része a Dráva folyó árterületéhez tartozik. Első lakói a vizenyős területekből kiemelkedő "ormákra" építkeztek. A kistérséget határmenusége elzárta a gazdasági fejlődés gyors folyamataitól, ugyanakkor ennek révén megőrizte táji. természeti, néprajzi, építészeti énékeit. Az Ormánságban évszázadokon át református magyarok éltek. A vízjárta területekhez alkalmazkodó talpas ház, a fa, mint építőanyag alkalmazása, a vesszöfonatos kerítések egy olyan kultúra és nép emlékét őrzik, amely teljes harmóniában élt az öt körülvevő természettel. E harmóniát őrzi ma is a Dráva mentén lévő Duna-Dráva Nemzeti Park területe (49 479 ha), mely sok éves előkészítő munka után 1996. április 25-én jött létre a Sió-torkolattól a Duna hazánkból kilépő szakaszáig terjedő, valamint a Dráva menti területeken. A még viszonylag háborítatlan magasságok, láprétek, égerlápok, füzligetek jellegzetes gyöngyszemei a vízi és vízparti élővilágnak." Bár a falánk szúnyogok hada támadásra indult ellenünk, mi hősiesen ellenálltunk, s a csípésekén kárpótolt a táj szépsége, növényvilágának gazdagsága. A remek szakács és 'kuktái" Ízletes ebéddel várták a farkaséhes társaságot, majd a délután kétfordulós versennyel indult. Először az ún. "svédpályán" megrendezett veresenyen tájékozódási ismeretekből, majd templomok, várak és kastélyok felismeréséről kellett számot adni a versenyzőknek. A megmérettetést színvonalas kulturális műsor, díjkiosztás , tábortűz, nótázás és turista-bál követte. A Vasasi Bányász Fúvószenekarnak, a Bicsérdi Szinját-szókömek, valamint az "Aranyszemek" együttes tagjainak köszönhetően jó hangulatban szórakozhattunk hajnalig. Vasárnap a táborzárás és bontás előtt lehetőség volt egy, a település megismerését szolgáló sétára is Mindenképpen kijelenthetjük, hogy aki elfogadta a rendezők meghívását, az részese lehetett egy jól szervezett, remekül sikerült találkozónak, ahol a gyaloglás, az ismeretek bővítése, a játékos küzdelem és a vidám szórakoztatás mellen még egy fontos és értékes dolog birtokába juthatott. Ez pedig a barátság: a szervezők, a település vezetői és lakói és a tábor résztvevői között kialakult baráti kapcsolat ott, az Ormánság romantikus vidékén, a Dráva mellett. Őri Zsuzsanna Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület TERMÉSZETJÁRÓ GYEREKEK ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA Eger - Felsötárkány, 1999. június 28—július 2. > Tanítványaimmal nagy várakozással készültünk az országos találkozóra, melyet ez évben az egri Szcnt-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium és a Heves Megyei Természetbarát Szövetség rendezett a Természetjáró Fiatalok Szövetsége (TFSZ) felkérésére. Én 199--ben vettem részt utoljára a TEGYOT-on - mint rendező -, s az azóta megrendezett találkozókról igen vegyes véleményeket hallottam, tanítványaimnak pedig, akik e tanévben kezdték a természetjárást, ez volt az első "nagy találkozó". Papp László tanár úr, főrendező neve már előre garanciákat sejtetett a sikeres rendezésre. Más szempontból is új volt az idei TEGYOT: "premierje" volt annak a versenyszabályzatnak, melynek tervezetét Papp tanár úr dolgozta ki az előző évek találkozói során felmerült rengeteg kérdés, illetve gyakorlati tapasztalat alapján, s amelyet a tavaly novemberi kisgyónbányai tanácskozáson a természetjárás megyei ifjúsági vezetői és a TFSZ elnöksége kétnapos kemény vita során fogadott el. Június 28-án, hétfőn nagy melegben, hét órás utazás után érkeztünk meg Komlóról Felsötárkányba, ahol gyönyörű táborhely fogadott: a valamikori úttörőtábort ma a Felsötárkánvi Önkormányzat üzemelteti. Faházakban, előre felállított sátrakban lehet itt szállást kapni, és - természetesen - saját sátrazásra is lehetőség van, árnyas helyen, fák alatt. A találkozóra az ország minden részéből érkeztek gyerekek, meglepetésemre - és nem kis örömömre - nagyobbrészt az ötödik-hatodikos korosztályból, de többen voltak még ennél is kisebbek. Felnőttekkel együtt kb. 350-en voltunk, ami manapság szép létszámnak számit. Az öt nap programja a tervezett forgatókönyv alapján zajlott, “menetrendszerű" pontossággal, gördülékenyen. Semmi csúszás, semmi ütközés: dicséret illeti a rendezőket. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, és az előző hét viharos-zivataros napjai után egy hétig kiváló nyári időnk volt, amit csupán egy zivatar zavart meg, okozva némi beázást is több sátorban. De hát c nélkül nem is tábor egy tábor! A hétfő esti ünnepélyes megnyitó után első versenyszámként az éjszakai tájékozódási túraverseny következett, melyet a gyerekek nagyon élveztek, és az éjszaka hűvösében inkább a kísérő tanároknak volt melegük, amikor a tervezett beérkezési idő után is várták a csapatok egy részét, amelyek csak nem akartak jönni. De aztán megjött mindenki, épségben és vidáman, az utolsó csapat úgy hajnali fél négy felé, s a felnőttek rájöttek: sokkal ügyesebbek és találékonyabbak ezek a 10-14 éves gyerekek, mint azt sokan gondolnák! Mondanom se kell: senki nem veszett el az éjszakában. Nem volt könnyű a versenypálya, a 8 km-es távot még 560 m szintcmclkedés is nehezítette. Hiába, a Bükkben voltunk! Rövid alvás után máris a nappali tájékozódási túraverseny következett, ami 10 km-es pályán mintegy 800 m szintemelkedést "rejtett" magában. Az ezt követő délutáni elméleti verseny már igazán "pihentető" volt a gyerekeknek, legalábbis olyan szempontból, hogy közben ülni lehetett. Nem így a kérdések: sokoldalú, sokszínű, a természetjárás alapismereteit, természetismereti, természetvédelmi és az ország egészére kiterjedő kultúrtörténeti kérdéseket tartalmazó feladatlapot kellett kitölteni a versenyzőknek. Szerdán az egész tábor Egerbe utazott, ahol délelőtt a városismereti verseny zajlón, melynek feladatlapját szintén csak dicsérni tudom. Míg a gyerekek a verseny során bejárták Eger történelmi belvárosát (hosszasan időzve a várban), a rendezők a kísérő tanárokról sem feledkeztek meg: előbb a környék egyik geológiai nevezetességét, az egerszalóki hőforrást néztük meg, majd - gondolom, a nagy melegre való tekintettel is -az EGERVIN borászati kombinát óriási pincéjében hüsölhettünk, némi borkóstolással egybekötve, hogy azért meg ne fázzunk! Délután aztán - a verseny láz hatása alól már felszabadultan, s a rendezők jóvoltából ingyenes belépővel ellátva - az ország egyik legszebb strandján ftlrödhcttünk. Csütörtökön délelőtt diákok és tanárok együtt teljesítették a "TEGYOT 20" teljesítménytúrát, melyre majdnem mindegyik csapat nevezett. A túrán az egyik legszebb élmény a Nagy-Eged felújított kilátója volt (utoljára kiégett állapotban láttam). Más jellegű élmény volt a Várkúti turistaház előtt Olvasható tájékoztató tábla, mely szerint a szabadtéri (!) tüzrakók használatáért alkalmanként, személyektől függetlenül 300 Ft “használati díjat kell fizetni. Várkúti specialitás ! (?). Ehhez képest elég rendezetlenek voltak a padok, asztalok. Délután a Stimecz-házig utazhattunk az erdei kisvasúttal, majd egy 2,5 km-es sétával felkerestük a Vöröskö-forrást, ami a Büki: egyik időszakos karsziforrása, s állítólag már 10 éve nem működött. Embermagasságba, gejzírszcrüen tört ki a víz a forrásból, néhány gyerek még rövid "zuhanyozást" is végzett, átszaladva oda-vissza a vizzuhatag alatt. Óriási élmény volt, lenyűgözve bámultuk a természet csodáját. Este aztán felhúztuk a találkozó emblémájával ellátott - kissé már viseltes - fehér pólókat az ünnepélyes zárásra, ahol a dijakat is átadták a nyerteseknek. Utána a gyereksereg diszkóval, míg a kísérő felnőttek, régi és új barátok esti-éjszakai beszélgetéssel zárták a tábori. Sajnos a pénteki 'csúcsprogramon", a Hajnóczy-barlangba vezető barlangtúrán már nem tudtunk részt venni, lévén Komló nagyon "messzire" van Egertől, így a "tiszta, kényelmes MÁV-vagonokba bezsúfolódva pihentük ki" a találkozó fáradalmait, s mintegy nyolc órás utazás után úgy estünk le a vonatról Komlón. Ennyit a programról, s most néhány szót a szervezésről és a résztvevőkről. Eddigi tizennyolc éves pedagógus - és természetjáró - pályafutásom alatt sok tábort láttam és megjártam, az idei TEGYOT az "elsők" között szerepel. A rendezők mindenről gondoskodtak: nehéz, de jól szervezett versenyek, korrekt és pontos értékelés, gyors tájékoztatás az eredményekről, szinte percre pontos programszervezés, kedves és segítőkész ren: dezök, gyönyörűen felújított turistaút-jelek, jó hangulat - hogy a találkozó jellemzőit felsoroljam. A résztvevő gyerekek nagyon fegyelmezettek voltak, csak dicsérni lehet őket és kísérőiket is: pontosan betartották a programok kezdési idejét, s valamennyi versenyszámban szinte az egész mezőny (60 csapat) indult. A versenyszabályzat is jól vizsgázott, nem voltak viták, nem voltak "ad-hoc", a verseny menetét felborítani tudó szavazások esetleges kérdésekről. Kisebb módosító javaslatok a beszélgetések során megfogalmazódtak, ezeket a TFSZ elnöksége ősszel megtárgyalja. Jó hangulatban, szép élményekkel tértünk haza Egerből, s a gyerekek egyöntetűen mondták, jövöre ott leszünk Debrecenben! Köszönet Papp Lacinak és az egri sporttársaknak! Strasser Péter Kalandozás a Blikkben A Mecsek Híradót rendszeresen olvasó túratársaim bizonyára emlékeznek rá, hogy előző évben a Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület tagjai a Zempléni-hegységben barangoltak. Már akkor kedvet kaptunk a folytatásra. Megkezdődött a tervezés, szervezés, majd elérkezett a várva várt - és indulásra jól bevált - augusztus első hete. Háromszor szálltunk vonatra és kétszer buszra, míg végül megérkeztünk répáshutai szálláshelyünkre. Az utazás viszontagságai nem csökkentették lelkesedésünket és jó hangulatunkat Gyors berendezkedés után felfedező túrára indultunk a kedves kis településen. Répáshuta a Bükki Nemzeti Park zárványtelepülése, kedvelt üdülőhely. A helyi lakosok száma 600 fö. Itt található a Balla-barlang, ahová késő délutáni program-meg beszélésünket követően ellátogattunk. Ezt a barlangot Hillebrand Jenő tárta fel 1909 és 1913 között. A szteppéi népesség leleteit, egy gyermek csontmaradványait, valamint a Szeleta-kultúra régészeti emlékeit találták itt meg a különböző rétegekben. Legrégebbi régészeti maradványai azok a kőeszközök, amelyek a bükki Sajóbábony községről elnevezett Bábony-kultúrához tartoznak. Egy kellemes vacsora után jólesett az igazán kényelmes fekhelyen kipihenni a nap fáradalmait. Kedden reggel felfrissülve és vidáman ébredtünk. Kis túrazsákunkkal felszerelkezve elindultunk első nagy gyalogtúránkra, Bánkúira. Az ég szelíd kékjén csak néhány tejfehér felhő habosodott. Vidáman lendültünk neki a - már az út elején erőnket próbára tevő - hosszú és meredek emelkedőnek. Kora reggel lévén, még viszonylag csendesen lépdeltünk, s talán ennek köszönhető, hogy egy fiatal özsutát pillanthattunk meg a fák között. Észlelve csoportunkat, riadtan szökelit át egy távolabbi gerincre, majd a sűrű bozótosban eltűnt a szemünk elöl. Hamarosan elérkeztünk a Bükki Nemzeti Park határához, melyen áthaladva fokozottan védett területen folytattuk utunkat. Itt valóban igaz a mondás: "Mindent a szemnek, semmit a kéznek!" Magunk mögött hagyva jó néhány kilométert a gondozott, szép erdőből kiérve elénk tárult a Nagymező. Látványa magával ragadó volt: a borókafenyők csoportokban ágaskodtak, mintha csak beszélgetnének a zöld fűben, a vadvirágok versenyeztek egymással, melyikük színe pompázik szebben a napsütésben. A mező túlsó végén fehér mészkökibúvásos rész csalogatott és kínálta fel magát egy hosszabb pihenőre. Éhségünket csillapítva továbbindultunk, hogy elérjük úti célunkat, az ország egyik legnagyobb sport és turisztikai központjaként említett Bánkutat. Odaérve csak néhány perces pihenőt engedélyeztünk magunknak, hiszen csábított a 956 m magas Bálványcsúcs, ahol a legbátrabbak félútig, a legbátrabbak pedig a Petöfi-kilátó legfelső szintjéig merészkedtek. Jutalmunk nem maradt el: közel ezer méterről széttekintve a Bükk-fennsík csodálatos képe tárult elénk. Alattunk mintha körbekerített perzsaszőnyeget alkottak volna az erdő lombjai. A zöld számtalan árnyalata közt a távoli települések piros háztetői díszelegtek és a messzi, kékes hegykoszorúk keretként ölelték a látványt. A hazafelé vezető úton teljesedett ki igazán az aznapi sok-sok látnivaló. A Három-kö természeti képei: a nagy sziklák fehérjét bársonyos zölddel benövő moha. az érdekes alakú kövek és fák, feledtették fáradtságunkat. Megszaporázva lépteinket mohón szívtuk magunkba a felfedezendő csodákat. A csúcsra érve azonban valami megállásra kényszeritett: hatalmas, mély és szédítő szakadék tátongott alattunk, a maga leírhatatlan gyönyörűségével és izgalmával. Nehezen tudtunk szabadulni a természet eme ajándékától, de tovább kellett indulnunk. Fáradtan, mégis jó érzéssel érkeztünk vissza átmeneti otthonunkba. Vacsora után átadtuk magunkat a megérdemelt pihenésnek, hogy erőt gyüjtsünk a másnapi - szintén sok látnivalót ígérő - lillafüredi kirándulásra. (Folytatjuk) őri Zsuzsanna Terecsenyben nyaraltunk -í; . Zrínyi kulcscshaz Terecser.y Az Egyházasharaszti Általános Iskola természetjáró szakosztálya június 21-töl 27-ig Terecsenyben táborozott. Az első két napos esőt követően ragyogó öt nap következett. Bebarangoltuk a környéket: voltunk Ibafán, ahol megtekintettük a pipamúzeumot; bejártuk a kulcsosházat körülvevő erdőket, tanulmányoztuk a növény- és állatvilágot. Ellátogattunk a közeli tavak partjára is, ahol megfigyelhettünk néhány vízi-madarat. Voltunk Sasréten, ahol megcsodáltuk a vadászkastélyt, és játszottunk az erdei iskola szabadtéri játékaival. Nagyon jól éreztük magunkat, élményekkel gazdagon tértünk haza. » Ezúton mondunk köszönetét a Dél-Zselic Természetbarát Klubnak és Strasser Péter-tanár úrnak, akik biztosították számunkra a Zrínyi kulcsosházat, és lehetővé tették, hogy megismerjük hazánknak ezt a csodálatos táját. Természetjáró szakosztályunk nevében: Pálinkás István A Farkas-forrás tisztítása Már jó ideje tervezem, hogy a Farkas-forrást rendbe kellene hozni, mivel évek óta hiányzik a kifolyócsöve és a falazata is eléggé romos állapotban van. A vízhozama stabil, és az égervölgyi kirántíulócentrum egyik kellemes végállomása volt. Az elmúlt évek során a téli időjárás rengeteg fát k-.dóntotl a környéken és egyre mostohább állapotok uralkodtak. Az erdészet a viharkárok miatt a leggazdaságosabban kitermelhető területeken kezdte cl az erdórészek rendbehozatalát. Sajnos minimális pénzeket tudnak fordítani a turisztikai létesítmények karbantartására, esetleg újabbak létrehozására. Végre elérkezett az idő, amikor erre az erdőrészlctrc is sor került és elkezdték a kidőlt fák elszállítását. Megváltozott a forrás környéke a kidőlt fák miatt, nyitottabb lett, jobban látszanak az érdekes meredek köves völgyek oldalai. Most kezdték darabolni a kidőlt fákat, és máris rendezettebbnek tűnik a környék. 1999. június S A turisták kedvelt kisvendéglőjétől, a Zöldbékától indulok a Farkas-forráshoz Vettem néhány csokit a kalória pótlása végen. Vállaimon a hátizsák hevedere mélyen vágódik izmaim közé Tanalma hat kiló cement ugyanennyi homokvágó, kalapács, feszítővas és kőműves szerszámok stb Fülledt meleg üli meg az Egcrvölgyi-tó környékét. A felhők közül már lóg az cső lába, ahogy felnézek a fák koronái fölé az égre. A patak mellet haladok, kerülgetve az úton terpeszkedő sártengert, amit az avar levelével gyúrtak össze a kirándulók lábnyomai. A mesterséges vízesésnél felüdit a hideg vízpára és a fátyolszerűen aláhúlló víz látványa. Odaértem a tahidhoz, amit három éve láttunk el korláttal és pótoltuk hiányos részeit. Sajnos az egyik oldalt már régen kidöntötték, a másik még óvja a kevésbé bátrak áthaladását. A híd túloldalán egy lépcsősor ősszekuszálódott gerendái segítik feljutásomat a dombra. Amikor a hidat felújítottuk, akkor a lépcsősön is teljesen kicseréltük és kényelmes haladást biztosítottunk az cnc sétálóknak. Sajnos a tervezésnél az enduro motorosokat nem vettük figyelembe, (gy azok kerekei előbb-utóbb sikeresen kiforgatták helyükről a lépcsőfokokat. A rövidebb úton haladok a forrás felé és elérem a íc'.ig berogyott erdészeti hidat, amelynek tátongó beszakadását valaki egy fa gúlával megjelölte. Innen meredekebben emelkedik az út, légzésem cs pulzusom is ritmust váll. Szép, keskeny gerincen haladok baloldalt, a mélyben a permi vörös homokköveken fodrozódik a kis patak vize, oldalt jókora sziklák dugják ki fejüket a föld alól. Már látom a forrás előtti esőbeálló hullámpala tetejét. Átkelek a csúszós köveken a patak felett és felmászok a síkossá váll domboldalon. Látom a forrás vörös homokkőből szépen megépített alakját. Alig várom, hogy térbenitől megszabaduljak. Xöttyen a zsák a forrás kő padozatán, majd valami megváltó könnyebbség emeli testemet. Folyik rólam a víz a párás levegőtől meg a cipelt anyagok súlyától. Fáradtan pásztázom végig a környéket, látásomat izzadságcseppek maró hatása korlátozza. Körben kidőlt fák, elhanyagolt utak, rendetlenség, pusztulás. A forrás jobboldalán egy rozsdás csövön a felsőbb forrásmező vize folydogál, ami a forrás falazatától vezeti el a felgyülemlett vizet csapadékosabb időben. A falazat jobb cs baloldalán kis erekben szivárog a víz Sajnos a forrásról nincs leírás, ezért az elmúlt évek tapasztalata alapján feltételezem, hogy a fal mögött egy vízgyűjtő medencének kell lennie. A medencének az a feladata, hogy összegyűjtse a szivárgó vizeket és egy központi kifolyó nyíláson át kivezesse a szabadba. A másik feladata, hogy az ülepitcst elvégezze cs megakadályozza a kifolyó idő előtti eldugulását. Itt a Farkas-fonásnál is az lehet a baj, hogy lelteit a medence üledékkel és a víz más irányban keres kiutat.' Iízért folyik több helyen víz a falazatból a kifolyóval egy magasságban. Elővettem szerszámaimat a hátizsákból és a boltiv alatti falazást elkezdtem kibontani. Néhány ütés után észrevettem, hogy az egész boltozat mozog, elvált a faltól. Meg kellett változtatni eredeti elképzelésemet, hogy a boltozat alatt bontom ki a falat, mert a fejemre dőlne az egész építmény. Lassan, egyenként lebontottam a súlyos köveket, amiket még egy kicsit tartott a malter. Ahogy levettem a felső diszboltozat köveit, egy kis résen szemem elé tárult egy sötét üreg. Elővettem elemlámpámat és bevilágítottam az ismeretlen sötétségbe. A lámpa fényében előtűntek az üreg körvonalai, látszott a szépen kialakított falazás, ami lapos homokkövek egymáshoz illesztésével volt elkészítve kötőanyag nélkül. Az üreg magassága egy méter ötven centiméter, átmérője hetven centiméter, kör alakú építmény, tetején bolthajtással. Lebontottam a következő sor zárókövet, így már természetes fény áramolhatott az üregbe. Szúnyogok áradata özönlött a sötétből a fény felé, alig bírtam nézegetni a falazást. Morcosán, minden mérgüket beleadva támadták izzadt testem minden szabad felületét. Számítottam szúnyogokra az erdőben a munkánál, ezért hoztam ellenük krémet, amit most azonnal sebesen elkezdtem magamra kenni. Végre elcsitultak a vérszívók és levehettem a kővetkező sor követ, ami még szükséges volt, hogy tisztítani tudjam a medencét. A medence felületén csillogott a tiszta forrásvíz, mélységet nem tudtam megítélni. A falazat rései közölt ujjnyi fagyökerek meredtek a viz felé. Tőrömmel egyenként elvágtam a nem odavaló betolakodókat cs kihúztam a medencéből vékony gyökérzetüket. Ahogy húztam a gyökereket, éreztem, hogy jelentős a medence mélysége és azt is, hogy sok az iszap benne. A kőműves serpenyővel elkezdtem merni az iszapot a vízzel együtt és a partoldalba dobáltam. Mélyen merült a szerszám a laza és büdösödö anyagba. Már jó ideje dobáltam ki az anyagot, amikor észrevettem, hogy nemcsak a boltozatról hullik testemre a viz, hanem az égboltról is. A fák levélzetén egyre szaporábban kezdtek dobolni a meghízott esőcseppek. Össze kellett pakolnom a cementet és a kényesebb szerszámokat cs gyorsan az esőbeállóhoz siettem. Alig értem oda és máris zúgott az erdő az csőtől, dörgés szaladt végig a völgyön. Motorral erdészeti munkás közeledett, majd beállt az esőbeállóba. A beszélgetés folyamán kiderült, hogy ő végzik kollégájával a környéken az erdő gyérítését és tisztítását. Messzebbről nagy munkagép zaja nyomta el az esőcseppek zenéjét. Az erdömunkás elmondta, hogy főfoglalkozása tűzoltó, csak szabadidejében vállal fakitermelési munkát, mert szereti az erdőt. Ezért is költözött Bakonyára. A hirtelen jött cső szerencsére tíz pere alatt kiadta magából a mérget cs mindketten elindultunk munkahelyünkre. Folytattam a medence tisztítását: egymás után mertem az iszapot, amihez kocsonyás alga vagy valami más vízi elet is csatlakozott. Meregetés közben valami fémen csikordult meg merőnek kinevezett kőműves serpenyőm. Körbekapartam a területet és előkerült a mely iszapból az eredeti forrás alumínium csöve Teljesen tiszta volt. bemaródásoknak semmi nyomai nem találtam rajta, csak egy kevés kötőanyagot, amivel he volt falazva félretettem a kiásott "kincset"' és folytattam a medence mélyítését. A trikómra sárgás vöröses iszap rakódott le, amint mélyen belehajoltam a meghagyott kőfal fölött. A serpenyő keményen karcolta végig a medence alját: végre kikerült a/, összes iszap és törmelék, ami a bontásnál hullott bele A folyamatos mérés ellenére a vízszint nem változott jelentősen, aminek örültem, mert volt folyamatos víz utánpótlás. Kiváncsi voltam az építmény aljára, hogyan van elkészítve, és honnan szivárog a víz a medencébe, Emlékeztem, hogy a lűzrakó mellett láttam egy ti/.litcrcs műanyag kannál, azt idehoztam és kivágtam a teteje felét. Elkészült a nagyteljesítményű merő és nekiláttam gyorsan merni a viz.cl. I tájolás - merítés - kiemelés - borítás: ebben a sorrendben végeztem a víz kimérését. Szépen csökkent a vízszint, egyre mélyebbre láttam a medencébe. Az alján eredeti permi homokkő és szemben szépen csordogált be egy sziklarepedés közül a tiszta forrásvíz. A serpenyővel tovább tisztítottam a medence alját. Most mindent látni lehetett körben: a szépen összerakott köveket, a teknős aljzatot és a boltíves tetőt. A kifolyócső helyén gyenge fény vetődött a szemközti falra. Megint rázendített az ég. dörgések vízhangoztak a hegytetőn és az. eső is eleredt. Betakartam a cementet és a hátizsákot és futás az esőbeállóhoz. Alig hogy kifújtam magam, szerencsére csitult az eső intenzitása és visszamchctlcm dolgozni. Letisztítottam a kibontott köveket kalapáccsal és vágóval, és összerakási sorrendbe raktam őket. Még cpysz.cr kimertem az összegyűlt vizet - ami most már ivóvíz tisztaságú volt , hogy a kifolyócsövet vízüveges malterral gyorsan beépíthessem. A cső medence felöli végét kipcremezlem, hogy előre ne tudják kivenni a forrásrongáló "manók". Szépen illeszkedett a régi lyukba az alumíniuiticsö, ami évtizedeken keresztül már megszokta ezt a helyet. Kitöltöttem a eső foglalatát vfziiveges malterral és forgatva lassan beiedugiam a csövet, kívül és belül jól körbe tömködtem anyaggal majd elsimítottam. Végre megint volt csöve ennek a szép forrásnak. A műanyag kanna teljes tetejét levágtam és abba kevertem a falazáshoz a maltert. Ikpróbállam a köveket és meglepve tapasztaltam, hogy mintha a melegen meghízlak volna: sehogy sem illeszkedtek pontosan helyükre. Meg kellett időnként faragni, hogy be tudjam falazni. Már több kő illeszkedőt! a megújult kőfalban, amikor a lábam hatalmasat csobbant a forrás előtti megtisztított csurgóban. Egy pillanat alatt kikaptam a lábam a vízből, de mégsem olyan gyorsan, hogy a ruhámra és a bakancsomba ne hatolt volna. Megráztam a lábamat, mint a vadászkutya, amikor kijön a vízből A maradék nedvességet kicsavartam nadrágomból, kidöntöttem bakancsomból a vizet. Nem volt hideg, ezért folytathattam az elkezdett munkál. Köveket kellett keresnem, mert az eredetiek nagyon kis felületen kötődlek egymáshoz. Szerencsére nem kellett messze mennem kövekért, csak egyet kellett a partfalból kiszednem, mert az volt éppen megfelelő a boltozati kövek alá. A falazással több okból is meg kellett állnoin. Az egyik, hogy elfogyott a cementem, a másik, hogy a friss fal a boltozatot nem bírta volna cl. A felső boltozat beépítéséhez segítséget kell kérnem barátaimtól. Mint egy végszóra kedves csörgedczés hangja indult meg sok, sok eves kényszer pihenés után. Folyt a tiszta forrásvíz egyenesen a meg zavaros víztől kavargó csurgóba. Álltam és néztem a régen nem látott kifolyócsövet és a rajta folyamatosan l'olydogáló tiszta forrásvizet, festem egyes helyein forrást lehetett volna foglalni, olyan páradús volt a levegő. Trikóm olyan sáros és malteros lett, mint az iszaphirkózók az első másodpercek után. Még egyszer benéztem a kőfal mögé és láttam a lámpa fényénél a csillogó vizet egészen az aljáig. A hiányzó rést kövekkel elzártam, nehogy valami szennyező anyag vagy állat belekerüljön. Szerszámaimat beleteltem a hátizsákba és elindultam Égervölgy irányába Béggel nyolc óta öt óra telt el és nem ettem és nem ittam semmit, a munka heve annyira lekötött. Fél kellőkor értem az Égervölgyi kisvendéglőire, a /.öld békába, hogy Marton Józsinak üzenetet hagyjak. A kiszolgáló készségesen felírta, hogy két vödör homokot vigyen Józsi a Farkas-forrás falazásához a helyszínre. Megittam egy pohár kellemesen hideg tonikol majd fáradtan, de boldogságtól teli szívvel autómba ültem cs elindultam haza. 1999. június 9. Barátaimmal és feleségemmel délután öt óra tájban haladunk a Farkas-forrás fele. Újabb homokzsákokkal, cementtel és szerszámokkal felpakolva közeledünk a kúthoz. Mindenki saját teherbírásának megfelelően vállalt feladatot az anyagok szállításában A múlt nap bejárt úton vezetem a "serpákat" úti célunk felé. A csoportban jó a hangulat. A forráshoz érve nem az oxigénpalackok kerülnek c!ó a hátizsákokból, hanem a turista fröccs kellékei. Finom hűtött fehérbor és még jobban hűtött tonik. A lányok készítik az italokat a bevált keverési arányban: egy deci bor két deci tonik. Ezért hívjuk csak egyszerűen "egykettónek". Kipakoltuk az anyagokat és kibontottam az ideiglenesen eltakart rést a falazaton. Észreveszem, hogy a támfal mögött műanyag zsákokban ott a homok, amit Marton Józsi barátunk szállított hátizsákban a helyszínre. Kíváncsi szempárok merednek az üreg belsejébe elcmlámpám segítségével. Látják a csillogó kristálytiszta vizet és a gyönyörűen kiképzett belsó falazatot. ívr/.ik a kellemes hideg levegőt, amit a fülke áraszt magából. A csobogóban teljesen kitisztult a víz. látszanak az apró belchullott kődarabok és a sarkokhoz simuló iszapcsíkok. Oszival és feleségemmel, Ágival bcleprébáljuk a helyükre a külső falazat díszítő boltívének köveit Amint az elmúlt nap. most is faragni kell, hogy minden a helyére kerülhessen. Amikor már minden stimmelt, kevertem vízüveges maltert és abba Ültettem a boltív köveit. Őszi és Ági tartották addig, amíg beékei'.cm őket és a réseket apróbb kövekkel ki nem töltöttem. Segítőim egy kézzel a köveket tartják, a másikkal a vlzüvegcs maltert tömködik a résekbe. A rések és lyukak belső felét kiiömedékeltem, hogy építési anyag ne potyoghasson a belső medencébe. Kata és Klári a forrás környékét takarítják, és apró köveket hordanak a rések és üregek kitöltéséhez. Segítőim elengedhették a köveket és messzebbről is megszemlélték az alkotást Szemükben látom az öröm fényét felragyogni: állnak és nézik a bcstoppoll lyukat, a vidám csobogással aláhulló parányi zuhalagot. A vödörbe újabb keverések következtek, fogy a homok és rohamosan a cement. "Stoppoljuk" az idő rágta réseket a falazaton, kiegészítjük az ülőke hiányzó elemét. A időrészen is csinosítunk egy keveset, s kitöltjük a tátongó lyukakat. A felületi vizek elvezetésére készített beton csatornát kitisztítjuk, hogy az csóvíz ne a falazatnak folyjon neki. Őszi egy ecset segítségével elsimítja a ingázásokat, Ági a kis külső medencét tisztítja Katával. Befejeztük a munkát és a forrás előterétől gyönyörködtünk az elvégzett munka eredményében. Készítettünk néhány felvételt a forrásról és kis csapatunkról. Már indulni készültünk, amikor felvetődött, hogy a forrás mögé szórt fáktól is tisztítsuk meg a környezetet. Hordtuk és dobáltuk a fákat a jobboldali domboldalra és nemsokára már a forrás mögött is rend volt. A patak medrébe Őszi jól megtermett köveket tett a könnyebb közlekedés érdekében. Elindultunk és vissza - vissza nézve hagytuk el a forrást, amit nag\ örömmel újítottunk fel a turista "társadalomnak". A Nap már régen elbújt a Jakab-hcgy mögött, amikor a Zöldbékához értünk. A lányok megtérítettek a kinti asztalon és elkezdték kenni a zsíros kenyereket, A szép nagy zöldpaprika cs paradicsom dísze volt asztalunknak. Oszival kihordtuk az italokat a megszomjazol: dolgozóknak. Recseg'a vastag húsú paprika fogaink alatt, fogy az előre felvágott kcnyérhalom Körben egy autó-busznyi diák fogyasztja vacsoráját, és nézik a közben meggyűjtott tábortüzet. Marton Józsi barátunkat leköti a sok teendő és csak később csatlakozik hozzánk. Sajnálja, hogy nem tudott személyesen is részt venni a forrás felújításában, de csoportot kellett vezetnie a Jakab-ncgyrc. Egyre hangosabban meséljük élményeinket a forrásépltésscl kapcsolatban - Baumann Józscf-né, Plaszaucr István, Köntis Katalin, Maráth Klári és én. Igazolásul a Hold nagyokat bólint a felhők közül clöbújva. Baumann József )OÖQOGOGOOGOQ6-19 óra) A Mecseki Kóborlók szakosztály idén is egy hétig járta a Rockenbauer Pál Déldunántúli Kék Túrát, a tavaly megtett utat folytatva Zalalövötöl Kaposvárig. Jövő nyáron az Országos Kék Túra bejárását kezdik meg.