1999. október 72. szám
72. szám 1999. október 1999. szeptember 25-én ezúttal Józsefházáról rajtolt a Tubes Kupa népes mezőnye. 92 csapat több mint 300 résztvevője érkezett az alábbi településekről: Baja, Bicsérd, Bony-hád, Budapest, Dombóvár, Gyöngyös, Kaposvár, Kiskunfélegyháza, Komló, Mindszentgodisa, Miskolc, Pécs, Siklós, Szabadegyháza, Székesfehérvár, Szentes. Eredmények "A" kategória (15 csapat): 1. ZÖLDPONT, Kaposvár (Fodor Péter-Kóca Eszter-Kiss Esztcr-Bagó Gyula); 2. Moha és páfrány, Pécs (Geisz Fcrenc-Szilágyi Gábor-Rácz Róbert); 3. TOTOYA, Budapest (Ács Gábor-Screstey Áron). "A 50" kategória (6 csapat): 1. KÍNIZSI-HU, Gárdony (Horváth T. Csaba-Fonth Zoltán); 2. GYÖNGYÖSI MÁTRA TK. I., gyöngyös (dr. Pócsik József-Budai Ottó); 3. ATOMERŐMŰ SC., Paks (Adorján Antal-Wolner Pál-Pétcr Imrc-Nagy István). "A 36" kategória (6 csapat): 1. REZÉT I., Baja (Szkalisity Józscf-Csóka Antal); 2. LRI BENKE REZSŐ I., Budapest (Szádeczky-Kardos Géza-Keszte Zsuzsi); 3. REZÉT III., Baja (Francua László-Virág György-Német Ferenc-Móder Sándomé). "B" kategória (2i csapat): 1. HARGITA, Pécs (Bandi András-Bandi Szabolcs-Paglics Éva-Tillai Tamás); 2. MICIMACKÓ ÉS MALACKA, Budapest (Szabó Gábor Dániel-Szúcs Szilvia); 3. DRÁVA TSE, Pécs (Romvári Tibor-Jancsi Attila). "C" kategória (44 csapat): 1. JÓBARÁTOK, 501-es DSK, Komló (Fodor Enikó-Miskó Szilvia); 2. YO-YO, ÁEÜ Állomás, Pécs (Majoros Andrea-Majoros Lívia); 3. KAKAÓ, 501-es DSK, Komló (Tóth János-Deres László-Pék Mónika). Néhány gondolat a tájékozódási túraversenyekró'l A tájékozódási túraversenyek igen népszerűek, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a sok-sok résztvevő, ill. az a tény, hogy - immár második éve - országos bajnokságot is rendeznek a természetjárás eme érdekes ágában. Általában "A”, "B" és "C" kategóriákban lehet indulni. Az első kettőben - életkortól függetlenül - nélkülözhetetlen a tájfutó térkép ismerete, s c térkép alapján megfelelő tájékozódási tudás, míg a "C" kategória leginkább turista térképen, jelzett utakon vagy azok közelében szervezett versenyt jelent, alapszintű tájékozódási ismereteket feltételezve, és elméleti feladatlapokkal nehezítve. Érthető, hogy e kategória elsősorban az általános iskolás korosztály, ül. kiránduló és a versenyzést is kipróbálni kívánó családok körében népszerű, és jellegénél fogva alkalmas is arra, hogy fejlessze a tájékozódási ismereteket a "kezdőknél", és egyúttal a versenyzés izgalmát is biztosítsa. Ez különösen a gyerekeknél fontos, akik nagyon szeretnek versenyezni (különböző sportágakban, tanulmányi versenyeken, művészeti vetélkedőkön, városismereti versenyeken stb., és persze a túraversenyeken is). A probléma ott van, hogy amíg a gyerekek általában saját korosztályuk tagjaival versenyeznek ("esélyegyenlőség), addig a túraversenyek "C" kategóriájában sokszor felnőttek, vagy felnőttek vezette gyerekek az "ellenfelek". így - talán nem kell részleteznem - nyerési lehetőségeik a minimálisra csökkennek. Bevallom, számomra - bár nem szabályellenes - nem szimpatikus, ha egy tanár (főleg, ha természetjárással is foglalkozik) elviszi általános iskolás tanítványait egy versenyre, s ö maga is elindul velük a "C" kategóriában. (Rossz példa, de ez egy kicsit olyan, mintha "beszállna" pl. egy matek versenybe). Hangsúlyozom: nem ellenkezik a versenykiírással, de mégis... Van egy javaslatom a tájékozódási túraversenyek rendezői felé: bontsák ketté a "C" kategóriát, s legyen egy Cl (felnött-középiskolás-családi stb.) és C2 (általános iskolás) része. A szervezőknek ez nem jelent többletfeladatot: ugyanaz a versenypálya, ugyanazok az elméleti feladatsorok, ugyanaz a javítókulcs. (Esetleg, hogy tényleg "tiszta" legyen a verseny, lehet a Cl és a C2 kategória csapatait egymással ellentétes irányba indítani a pályán, így ~ az időmérők miatt - ki lehet zárni a felnőtt segítséget.) Legfeljebb egy serleggel és néhány oklevéllel többet kell venni. így a gyerekeknek is lehetne igazi öröme. Megérné, ugye? Sírasser Péter ims János-kilátó A Tubes a Mecsek 611 méter magas csúcsa a pécsi parkerdőben. Anyaga szürke mészkő, éghajlata mediterrán jellegű. Pécs várostól északnyugatra található, gyalog és gépjárművel is könnyen megközelíthető. Ajánlott gyalogos útvonalak: A városi 35-ös jelzésű autóbusszal (indul az Indóház térről) a misinai végállomásig utazunk, majd a sárga sáv jelzésű, jól kiépített turistaúton indulunk cl ÉNy-i irányba. A Kis-Tubcst elérve lehetőségünk van egy kis kitérőt téve (kb. 100 m) felkeresni az 1959-ben itt épített kilátót, ahonnan szép kilátás nyílik Pécsre és annak belvárosára. Visszatérve a sárga sáv jelzésű útra először enyhe Icjtmeneibcn, majd felfelé haladva érjük el a Tubes csúcsot. A turistaút az alkalmanként kirándulók által is könnyen járható, a Misinától a Tubesig kényelmesen 45 perc alatt megtehető, visszafelé még kevesebb időre van szükség. Választhatunk nehezebb, gyakorlottabb turistáknak ajánlott utat is. A Pálos templomtól a sárga négyzet-sárga sáv fonódó jelzésen É-ra indulva hamarosan elérjük a Mecsck-kaput, s annak lép- választhatunk: 1. (Sárga négyzet jelzés): a Hotel Kikelet érintése után, mielőtt a turistaút jobbra az erdőbe térne, tovább megyünk a műúton az Állatkcrtig, majd balra elérve a sárga háromszög jelzésű utat, azon felmegyünk a Misinára. Innen a Tubesre a már előzőekben leírt úton mehetünk tovább. 2. (Sárga háromszög jelzés): A Kardos-úti kulcsosházat megkerülve északra haladunk az országútig. majd balra a piros négyzet jelzésre térünk. Rövidesen a Mandulásba érünk. Innen tovább a piros négyzet jelzésű úton, a tomapálya északi szélén érjük cl a Lapis felé tartó műutat, majd azt keresztezve már a piros háromszöggel jelzett úton megyünk tovább Lapisig. Lapistól a Tubes két úton is elérhető: a piros háromszöggel jelzett sétaúton, vagy a sárga sáv jelzésű kövesúton. Autóval: A Pálos-templomot és a Mecsck-kaput elhagyva a Kőbánya után az első útkereszteződésnél balra, a kemping felé haladunk. A Mandulás fölött vezetett úton Abaliget irányába a lapisi kereszteződésig autózunk, ahol jobbra kanyarodva a Millccentenáriumi emlékművet láthatjuk (épült 1996-ban) a Lapison. Itt parkolhatunk autónkkal, s a sárga sáv jelzésű kövesúton vagy a piros háromszög jelzésű sétaúton sétálhatunk fel a Tubesre (kb. 15-20 perc). Csodálatos hegyekkel körű Ivett hegytető a Tubes. Szép időben még a balatoni hegyek is láthatók. A pécsi belvárost takarja a Kis-Tubcs. Uránváros, Kertváros és Meszes képe tárul fel előttünk. Feltűnnek a szénbányák volt aknatornyai (István-akna, Széchenyi-akna); Arpádtctó cseréptetős házait is felfedezhetjük az erdő zöldjében. Keletre magasodik a Mecsek legmagasabb csúcsa, a Zengő, tőle balra a Hármas-hegy. A távolban Komló körtvélyesi városrészének panelépületei, Magyarszék és Abaliget templomtornya látható. Nyugatra az uránbánya 1999-ben még álló aknatornyai (IV-cs. V-ös Üzem) látszanak, alattunk a Sós-hegy cseréppel fedett kilátótornya. A Jakab-hegycn szemünkkel megkereshetjük a kolostorromok mellett épített volt kápolna kis tornyát. A Pécsi-tó, a pellérdi halastavak és a malomvölgyi tavak víztükre teszik látványossá a panorámát. Tiszta időben déli irányban kirajzolódnak a horvát és szlovén hegyek, észak-nyugatra a Badacsonyi is láthatjuk. Gyakran tisztán látni a Villányi-hegységet (a Tenkest, a Harsányi-hegyet). A Misinára tekintve láthatjuk, hogy a TV torony kilátószintjénél magasabbról szemléljük a tájat. (A Misina 535 m magas, a torony kilátószintjének magassága 75 m). 1995-ben készült cl a Tubesen az új János-kilátó alapja. 1999-ben már a kilátótorony mindkét szintje látogatható (9 és 16 méteren), használhatók az esőbeállók is. El kell még készíteni a tetőt, a borításokat és a szigeteléseket. A kilátótornyot 10 méterig terméskőből építették; az első kilátószinttől a másodikig vasbeton hengerbe szerelt vaslépcsőn tudunk feljutni. A kilátótorony használatáért fizetni nem kell. Kovács Szabó János "A TUBESÉRT" Versíró verseny a János-kilátó felépítéséért "Ki látott még ilyet, kilátót még olyat, Melyet verslábakból épít a gondolat. Irtják már a szálfát, írom már a strófái, Nem holmi magasles, torony lesz a Tubesen." Ezt olvashatjuk Papp Évától, bonyhádi turistatársunktól, meleghangú levelében. "Kilátó épül a Tubesen, Felmennek rá már én is szívesen. "Kilátó épül a Tubcscn, Felmennék rá már én is szívesen. Végignéznék a széles Mecseken, S jobban ordítanék, mint a meccseken." E sorokat a Fordan-Zcngö Rádióban hallhattuk Szcbeni János Önvallomásaként. Az előbb olvasott versrészletek írói nem indultak a versenyen, de ez is azt bizonyítja, hogy sokan élnek közöttünk, akik szeretik a Mecseket, a Tubest és úgy segítik az új kilátó felépítését, ahogy csak tudják. Voltak, akik nem értették: hogy segíthet építkezést verslró verseny? Amit ismerünk, amiről azt gondoljuk, fontos, azt segítjük. Ismertté kell tenni céljainkat, és a versíró verseny is ezt a célt szolgálta. Én abban is bízom, hogy a verseket olvasók-hallók, ha eddig nem tették, ezután társaink lesznek az erdei kirándulásokon. A János-kilátó amellett, hogy segít abban, hogy többet láthassunk a Tubest körülvevő tájból, kirándulási célpont: a Mecsek második legmagasabb csúcsának felkeresésére ösztökél. A Magyar Rádió Rt. Pécsi Körzeti Stúdiója által meghirdetett verslró versenyre 130 vers érkezett. Az öttagú zsűri elsó helyezettje Heinczinger Erika lett. Vallomás című versével. Második helyezett: Takács István (Mecseki négysorosok), harmadik helyezettek: Bokrétás András (Ha majd...), Faltysné Újvári Anna (Titok és táj), valamint Máté Márton (óda). Több versiró érdemelte ki a negyedik helyezést, így Baumann József (Tavasz), Braunitzer Richárd (A Mohos), valamint a "Tubcsi képek", "A mecseki turisták indulója", "A Mecseken túrázó nyugdíjasok" és a "Tubes" című versek írója. A versíróknak gratulálunk és várjuk újabb költeményeiket! Kovács Szabó János VALLOMÁS Tizenéves fiatalként érkeztem meg Baranyába A Mccsck-oldal varázslatos, titkot rejtő városába. Utam gyakran az erdőbe, a hegyek közé vezetett: megcsodálni a Makárt, a Tubest, a Babás-szerköveket. Emlékek, vágyak, ifjúság! Féltőn őrizlek titeket, mint titkait az öreg hegy, s ösvényei a léptemet. Szép vagy, Tubes! S ha kilátód újra vidáman integet, hallgatni a szél dalát és emlékezni hozzád megyek. (irta: Heinczinger Erika) (A "János-kilátófelépítéséért" versiró verseny elsó helyezett verse) Bámultam a körsétányról Daindol, Ürög szép völgyeit, távolban a Tenkcst és a szlovén Papuk vad ormait. Zselic-Tpiász Kupa Már hatodik alkalommal rendeztük meg a Zselic-Triósz Kupa turisztikai akadályversenyt, hagyományosan a terecscnyi Aligvár kulcsosháznál, szeptember utolsó vasárnapján. A két kategóriában 49 csapat 233 versenyzője vett részt, amely rekord a verseny "történelmében". Az elméleti és ügyességi feladatok után, a túra befejeztével a vállalkozó kedvűek különféle fakultatív programokban mérhették össze ügyességüket: gólyalábon járás, büntetörúgás, kosárlabdadobás, hullahopp karikázás és jojózás. A túra végén mindenki - szerencséjétől függően - ajándékot kapott. Természetesen a kategóriák I-I1I. helyezettjei, valamint a fakultatív versenyeken jól szereplők további ajándékokkal térhettek haza. A legtöbb résztvevőt a Szcntlászlói Általános Iskola mozgósította (66 fő). A dijakat a fótámogatónk, a Triász Impcx Kft képviseletében GyŐrvári Krisztina és Györvári Róbert adta át. Ezúton is köszönjük, hogy évek óta segítik munkánkat! Eredmények: Ál (általános iskolás) kategória : 1. Szentlászló (csapatvezető: Bech Ivett), 2. Szentlószló (Csv.: Tarjány Gyöngyi), 3. Drávafok (Csv.: Jung Jenő). F (felnőtt) kategória: 1. Kaposvár (csv.: Kósa Eszter), 2. Szentlőrinc (csv.: Miskó Szilvia) 3. Pécs (csv.: Kriszt Gábor). Papp Csaba főrendező Baranya Megyei Szabadidősport Szövetség DNI XÍQ*£?C ■ A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság új tájékoztató táblákat helyzett el a Mcleg-mány Természetvédelmi Területen. A Tripammer-fánál, a Keresztkunyhónál és a Kölyuknál felállított táblákon leírást olvashatunk a terület természeti értékeiről, és egy térkép segítségével könnyebben tájékozódhatunk. Kérjük a természetbarátokat, hogy segítsenek megőrizni ezen új létesítményeket a rongálókkal szemben. ■ Szintén az oktalan rongálások elkerülése, de legfőképpen az értékes denevérállomány védelme érdekében egy teljesen új, remélhetőleg "vandálálló" rács került a fokozottan védett mánfai Kőlyuk-barlang bejáratához. így eltűntek a csodálatos barlangszáj előteréből az elrozsdásodott rácsok, kiváló fotótémát nyújtva az ana kirándulóknak. A munkák során a barlang közelében található, elrozsdásodott bódét is elszállították. A helyén az igazgatóság egy kultúrált tüzrakóhely kialakítását tervezi. ■ Táborozó cserkészek segítségével elkezdtük a Várvölgyi Tanösvény felújítását. Az állagmegóvási feladatokkal reményeink szerint még az ősszel elkészülünk. ■ Új növényfaj Magyarországon! A tavalyi év folyamán Tóth István Zsolt természetvédelmi őr Óbánya térségében egy számára ismeretlen nöszöfű faj kis populációját találta. Az elkészült fényképek, valamint magyar és szlovák kutatók terepi munkája alapján bebizonyosodott, hogy a kérdéses példányok egy 1986-ban Olaszországban leirt nöszöfii faj, az ún. piacenzai nöszőfö (Epipactis placentina) cgyedei. Eddig csak Szlovákiából került még elő, és ez a mecseki adat a faj első magyarországi előfordulása. Nagy Gábor tájegységvezelő Égertetó'l Természet figyelő Központ A Pécstől alig 1,5 km-re, a Jakab-hegy lábánál található 50 férőhelyes (négy helyiség), "nomád faházas" tábor festői szépségű parkkal rendelkezik. A parkban gyermekjátékok, tüzrakó helyek, focipályák találhatók. Jól felszerelt konyha, külön helyiségekben hideg vizes mosdási és zuhanyozási lehetőség várja az érdeklődőket. A táborban villany nincs. Meleg étkezést, élelmiszer beszerzést igény szerint biztosítunk. Fűtési lehetőség van. A tábor április 1 -töl november végéig üzemel. Szállásdíj: 400 Ft/fÖ/éjszaka; környezet,-természet- és egészségvédelemmel kapcsolatos táboroknak kedvezmény. A tábor megközelítése: Pécs - Uránvárosból a 22,23,24-es buszokkal juthatunk el az Éger-közig. Innen gyalog érjük el az Éger-völgy bejáratát. (Itt parkolási lehetőség van, mellette "Tcca mama Vendéglője", ahol a tábor gondnoka bárkit szívesen elkalauzol a táborba). Az Éger-völgyi tavat megkerülve a zöld sáv jelzésű turistaúton indulunk, s egy patakon átkelve emelkedő úton egy esőbeállóhoz érünk. Innen két úton mehetünk tovább: a "fehér pötty" jelzés közvetlen a táborba vezet, mig a zöld sáv turistajelzést követve a Mohosi kis-kút érintésével érünk a táborba. A táborról a 72/213-222/305, vagy a 72/332-430-as telefonszámon lehet érdeklődni. Postacím: Környezetünkért Alapítvány, 7621 Pécs, Kossuth tér 1. £ü/ Olvastuk Egy fa meséje (új tanösvény a Mecseken) Október 1-jén új, 1,3 km hosszú tanösvényt avatnak a Mecseken, Dömörkapu és Kisrét között. A Mecseki Erdészeti Rt. valamit mindig kitalál, hogy beavassa munkájába a civileket, közelebb vigye a természethez a városlakókat. A tanösvény - amilyeneket kialakít egyébként a megye más területein a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság is -eiTc nagyon alkalmas eszköz. A cél nemcsak a túrázókat, kirándulókat szolgáló infrastruláúra fejlesztése, hanem az ismeretek bővítése is. Adorján Rita, az Árpádtetői Erdészet Természetismereti Központjának vezetője a Mecsek számos pontján tudna elképzelni hasonló tanösvényeket. Szóba került például a Melegmány is, de a természetvédelem szempontjaira tekintettel inkább e terület nagyobb nyugalma mellett döntöttek. Az új tanösvényen számos magyarázótáblát találnak majd a kirándulók. Megismerked-hétnek az erdő megújulásának folyamatával a magtól a terebélyes fáig, tájékoztatást kapnak a Mecsek állat- és növényvilágáról - külön az apró állatokról, a nagyobb vadfajokról, a lágyszárú növényekről elolvashatják, miről mesél egy fa, ha hozzáértő szemmel vizsgáljuk évgyűrűit. A tanösvény végpontján, a Kisréten különös hangszer várja az érkezőket: a faxilofon. Különböző fafajták adnak egymástól eltérő bongó hangot az ütésre. Ugyancsak különlegesség lesz majd a "mezítlábas ösvény". A 20 méter hosszúságú útszakasz burkolatát fahasábokból, kéregből, kavicsból és döngölt fából csinálták, 5 méterenként váltva. Csakis cipő nélkül lehet rajta végigmenni. Az avatásra várhatóan elkészül az új esőbeálló is a Kisréten. Remélhetőleg az erre járók "rosszabbik változatai" nem használják majd el tüzelőnek, mint tették ezt az építmény elődjével. (Az Új Dunántúli Napló nyomán) Évforduló Kiss József (185&-1939) a Mecsek Egyesület első titkára Halálának 60. évfordulója alkalmából ismerkedjünk meg a természetet szerető és azt mások számára is megismerhetővé, élvezhetővé tévő Kiss Józseffel. Az 1891-ben megalakult pécsi Mecsek Egyesület egyik szorgalmazója, létrehozója és első titkára volt. A Mecsek szerelmese Mesztegnyőn, Somogy megyében született. Apja ügyvéd volt. lS67-ben Pécsre költöztek. Középiskoláit itt végezte a főgimnáziumban, illetve a főreálban. Visszaemlékezése szerint 12 éves korában járt először a Mecseken, a Jakab-hegyen. "Ekkor szerettem meg az erdőt a hegyet, aminek azután egész életemen át rabja maradtam. ... gyermeki fantáziával képzeltem el a Remete-barlang egykori lakójának életét" - később így mesélt e gyermekkori élményéről. 1874-ben Budapestre ment a műegyetemre, s itt a tanári szakon ábrázoló mértanból /geometriából/ és mennyiségtanból/matematikából szerzett képesítést. Majd a 23. gyalogezrednél volt önkéntes. 1879-81 között Csongrád város polgári iskolájában, majd három évig a siklósi polgári fiúiskolában tanított 1884-ben a pécsi förcál iskola rendes tanárává nevezték ki. Nyugat-Európa után ebben az időben már nálunk is egyre többekben felmerült az az igény, hogy a természetet a szabadidő hasznos eltöltésében jobban fel kellene használni. Pécsett adott volt a város fölött húzódó, természeti szépségekben bővelkedő csodálatos Mecsek. Csak a tömegek számára hozzáférhetővé kellett tenni. A pécsi polgárok a XIX. sz. végén nem jártak túrázni. Egy évben egyszer a bátrabbak levcgöztek, a sétatéren üdültek. S ekkor jött egy fiatalember, Kiss József, aki nem mulatni megy az erdőbe, hanem magáért az erdőért. Hallgatni a fák suhogását, a források csobogását, gyönyörködni a táj szépségében. Lassan követői és segítői is akadtak, hogy egyre többek számára legyen elérhető ez a sok csoda itt a Mecseken, karnyújtásnyira a várostól. 1S91-től már egyesületi keretek között történik a Mecsek kirándulóhelyeinek minden érdeklődő számára használhatóvá tétele. Egymás után jelölték ki a sétautakat, építettek pihenőket, padokat, kilátókat, emlékműveket és menedékházakat. A legnagyobb vállalkozása az egyesületnek a Misinán felépített kilátó volt, az első világháborúig. 1916-ban ezt az objektumot Kiss Józsefről nevezték el. Sok és folyamatos munkát adott az egyesületnek az elkészült utak és építmények karbantartása is. Ezeknek a megszervezésében és kivitelezésében Kiss Józsefé volt a főszerep. A város polgárai mellett a diákokat, tanítványait is kivitte a szabad természetbe, megismertetni és megszerettetni azt. Vasárnap és ünnepnapokon zajlottak ezek a percre pontosan megszervezett túrák. Nemcsak szóban népszerűsítette a Mecseket, hanem írásban is, s így minden érdeklődő számára hozzáférhetővé tette a környék nevezetességeit. 1892-től az általa szerkesztett Mecsek Egyesületi évkönyvekben ír, főleg külföldi túráinak (Ausztria, Bosznia, Tátra stb.) tapasztalatairól számolt be igen élvezetes stílusban. 1894-ben megjelent "Pécs város és környékének vezető könyve", amely később mint "Mecseki útmutató", öt bővített kiadást ért meg. 1898-tól a Pécsi Napló című újság "Turistaság" c. rovatában ismerteti az egyesület tevékenységét, eredményeit. Különböző országos lapokban, ill. önálló kiadványokban jelentek meg cikkei, pl. Néhány szó a Balaton érdekében; Turistaság kerékpáron; Úti képek az ország különböző részeiről; Turistaság és a Mecsek Egylet; Al-dunai emlékeim. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy a tanári hivatása lelkiismeretes gyakorlása mellett ott is készít tanulmányt, mely " Egyszerű geographikus fokhálózatok készítése" címmel jelent meg a Pécsi Főreáliskola értesítőben. A hivatásából kifolyó kötelességének teljesítésén kívül és a Mecsek Egyesületben betöltött funkciója mellett jelentős munkát végzett Pécs zenei életében is. A Zenekedvelők Egyesületének működő és választmányi tagja. A Pécsi Dalárdának rövid ideig elnöke és 37 éven át működő tagja volt. Ezenkívül a Pécsi Bicikli Klub elnökségét is ellátta egy ideig. Kerékpáron maga is több nagyobb külföldi túrát tett. Ezeken az utakon aztán másik szenvedélyének, a fényképezésnek is hódolt. Nagyon sok hagyományos és stereo felvételt készített a természetben. Képeit gyakran maga színezte. A Nemzeti Casino, a Pécs-Baranyai Múzeum Egyesület, az Amatőrök Egyesülete, az Ingyenes Népkönyvtár Egyesület választmányi tagja is volt. Tagja volt ezen kívül még többek között Pécs szabad királyi város törvényhatóságának, a város iskolaszékének, népnevelési bizottságának, az ipar és kereskedelmi tanonciskola bizottságának, a város építészeti, közegészségügyi és színügyi bizottságának is. 1916-tól a Magyar Turista Egyesület tb. tagja. Ezek mellett a förcál iskolában nyugdíjba vonulásáig, 1921-ig heti húsz órában mértani cs mennyiségtant tanított. tagja. Ezek mellett a föreál iskolában nyugdíjba vonulásáig, 1921-ig heti húsz órában mértani és mennyiségtant tanított. Az első világháború után újult erővel dolgozott és szervezett annak érdekében, hogy az elpusztult, megrongált mecseki utakat, útjelzéseket, padokat, kilátókat helyrehozzák s ezzel újra széppé varázsolják a Mecseket. 1926-ban újra indította a Mecsek Egyesület évkönyvét. Fáradhatatlan volt a város turista életének fellendítésében. Tevékenyen részt vett a dömörkapui menedékház létrehozásában. 1932-ben idős korára és betegségére hivatkozva lemondott a titkári tisztségéről. Ettől kezdve örökös tb. elnöke volt az egyesületnek. Továbbra is figyelemmel kísérte munkájukat, tanáccsal látta cl a hozzá fordulókat. Szinte élete végéig járt a Mecsekre kirándulni. ; Kiss József gazdag életének csak töredékes képét vázolhattuk most fel. A Mecsekre kirándulók még ma is találkozhatnak útjaik során néhány Kiss József által kijelölt és kivitelezett turistaúttal, emlékhellyel, kilátóval. Kiss József egész életében azon dolgozott, hogy a hegyre látogatók a természet csodálatos világában felfrissülve térjenek vissza munkájukhoz. Az egyre zsugorodó Mecsek természeti szépségeit igyekezzünk megőrizni utódainknak az 0 szellemében! B. Horváth Csilla Kalandozás a Blikkben (2. rész) A csalogató fény már kora reggel bekandikált ablakunkon, és a fecskehad kedves csivitelése is ébredésre késztetett. Gyors készülődés, majd a távolsági busszal már robogtunk is a festői szépségű és nevezetességekben bővelkedő Lillafüredre. A szurdok erdővel borított oldalain fehér mészköszirtek emelkednek. Köztük a legnevezetesebb a Molnár-szikla meredek csúcsa, ahonnan a monda szerint a molnár leánya a szegény molnár legénnyel alávetették magukat a mélységbe, mert nem lehettek egymásé. Melegebb ruháinkat magunkra öltve, bementünk a varázslatos Szent István-barlangba. Ezt a természeti képződményt a jelenlegi mesterséges bejárat feletti kürtőn, az ún. "kutyalyukon" át fedezték fel az első teremig. A lillafüredi idegenforgalom fejlesztésének időszakában tárt?k föl a barlang többi járatát, és 1931-ben nyitották meg a látogatók számára. Ez a természeti kincs a Bükk-fcnnsík létrástetöi és istvánlápai víznyelőitől induló - ma még csak részleteiben ismert - nagy barlangrendszer ősi forrásbarlangja. 700 méter hosszan feltárt járatait hideg karsztvíz alakította ki. A bejárati szakasz után egymást követik a cseppkőben dús termek és folyosók. Az álló és függő cseppköveket, oszlopokat és zászlókat a felülről szivárgó, vizekből kiváló mészkőtartalom építette fel. Természetesen a különlegességekben gyönyörködve azért eszünkbe jutott mecseki otthonunk és a legalább ilyen szép abaligeti barlang. Talán ezért énekeltük a "Baranyai gyerek vagyok..." kezdetű dalocskát, amikor az idegenvezető hölgy - a jó akusztika bizonyítására - nótára invitált bennünket. A hűvös levegő után - útban a Hermán Ottó Emlékmúzeum felé - élveztük a Nap simogató sugarait. A múzeum az Erzsébet-sétány legszebb villaépülete, ahol megtekinthettük a híres tudós személyéhez kapcsolódó tárgyakat, levelezéseit, könyveinek néhány eredeti példányát. Érdeklődése és tudományos munkássága sokrétű volt, méltán érdemelte ki a "polihisztor" nevet. Többek között ő szervezte meg és irányította a világ első madártani intézetét, és 1906-ban az 6 kezdeményezésére indult meg a rendszeres megemlékezés, a "Madarak és Fák Napja". Hogy ezen a napon se maradjon ki a túra, a Hámori-tó partján gyalog haladtunk végig és így jutottunk cl a 4 km-re lévő ómassai őskohóhoz. Az 1,5 km hosszú tó 1813-ban a Garadna-patak vizének visszaduzzasztásával jött létre a Fazola család kezdeményezésére. Miután megnéztük a számunkra rendkívül érdekes kohászati emlékeket, a nagy élményt jelentő kisvasúttal tértünk vissza a Palotaszállóhoz, melyet 1927 és 1930 között építettek fel egy magas sziklára. A mellette zuhogó vízesés látványától nehezen szabadultunk, de azért eljutottunk a Kohászati Múzeumba is, ahol a vaskohászat több ezer éves fejlődésével ismerkedhettünk. Ennek a napnak a végén is bágyadtan, de ismeretekben gazdagodva és a természeti szépségektől eltelve tértünk vissza Répáshutára. Bár az éjszaka futó zápor mosdatta meg a környék növényeit, reggelre csak üdezöld színük árulkodott a megtisztulásról. A kis település boltjában feltöltöttük elemózsiás tarisznyáinkat, és nekiindultunk az ismét izgalmasnak ígérkező felfedező útnak. Felkapaszkodtunk a Balla-bérccn, majd a Katalin-völgyön át kellett leereszkednünk. Nyugodtan állíthatom, hogy aki ezen lábtörés nélkül túljutott, már igazi turistának vallhatja magát. A hosszú, meredek és nyaktörő, nagy kövekkel tarkított lejtő kemény próbára tette társaságunkat. Az előző időszak hatalmas esőzései után lezúduló áradat kimosta az egykor járható utat. Egymást segítve, kapaszkodva és egyensúlyozva jutottunk át a sziklás szakadékokon. A nehézség ellenére valamennyiünkben ott bujkált a kihívás izgalma, és lenyűgözött bennünket a víz hatalmas pusztító erejét tükrözőt látványa. Mindenki "kitűnőre" vizsgázott, és megérdemelten pihentünk meg egy napfényben fürdő, csodálatos tisztás dús lombú fájának árnyékában. A Pazsag-völgy érintésével jutottunk el a Tamás-kútjaként elnevezett forráshoz. Kellemesen hideg vizétől felfrissülve a Hcreg-réten és a Hereg-vágáson át vándoroltunk tovább. A szinte katonás rendben magasodó fák, a pompázó vadvirágokkal teleszött rétek és a művészi rajzolatú, kecses szárnyakkal megáldott pillangók hadán kívül még egy, számunkra különleges érdekesség tette felejthetetlenné az aznapi kirándulást. Már távolabbról jelezte a felszálló füst, majd orrunkkal is érezhettük, hogy végre rátaláltunk egy működő faszénégető boksára. "Ez az ún. boksa-szenítés a fa vegyi feldolgozásának legősibb formája és a Bükk hegység erdőgazdálkodásának szerves része. A szenltés során az anyagot tökéletlen égésnek teszik ki, vagyis a levegőtől többé-kevésbé elzárják. E miatt a fa egyik legfontosabb alkotóeleme, a szén nem tud teljesen elégni, és faszén jön létre. A legjobb minőségű szenet a bükk és a gyertyán fájából nyerik. A szenítés a boksapadon történik, amely a faanyag mennyiségéhez méretezett, középpontja felé kúp alakban enyhén emelkedő, kör alakú terület. A boksát belülről kifelé haladva rakják úgy, hogy a végére állított dorongok, fahasábok domború kúpot alkossanak. A boksa közepén, berakáskor egy kürtöt képeznek ki, ennek aljából indul ki a gyújtócsatoma. A berakás után a boksát légtelenítik két rétegben: alomtakaróval és kívülről földdel vagy faszénporral döngölik be. Egy rúd végére erősítve dugják be a gyúlékony anyagot a boksa közepéig. Az égés lényege a tűz irányának szabályozása, amit a boksa alsó és felső részén ütött nyílásokkal irányítanak. A szenülés előrehaladásának mértékét a füst színe és szaga jelzi. A füst begyújtáskor szürke, vízgőzös, később sárgás, szúrós szagú, majd az elszencsedéskor kékes színű és fojtó szagú lesz. Ha kékes füst száll fel, akkor az égetést befejezik, a boksát lefojtják, kihűlés után szétszedik és a faszenet osztályozzák. A jó minőségű faszén kékes-fekete, kagylós törésű, csengő hangot ad és a papíron nem hagy nyomot." A közel 20 km-es túránkon a természet igazán elkényeztetett bennünket szebbnél szebb látnivalókkal. Gyönyörködhettünk a távolban magasodó Tar-kő és Három-kő monumentális sziklacsúcsaiban, a Köhát és a Kőkapu különleges képződményeiben, növényvilágában. Visszatérve szálláshelyünkre egy közösen elkészített, ízletes vacsorával pecsételtük meg a nap testet-lclket építő élvezeteit. (folytatjuk) Őri Zsuzsanna •)♦)•) A Balaton-felvidék csodái Néhányan a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnökségének tagjai és az egyesületek túravezetöi közül, valamint Wágner László és Tóth István Zsolt, a Duna-Dráva Nemzeti Parki Igazgatóság tájegységvezetője, ill. természetvédelmi őre augusztus 21-én egynapos kiránduláson vettek részt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén. Hajnali öt órakor indultunk Pécsről, két mikrobusszal, majd Bicsérd határában felvettük Börcsök Gyurit is. Szántód-révnél találkoztunk Benczes Gáborral és családjával, így - komppal átjutva Tihanyba -- két buszból és egy személyautóból álló kis karaván indult el a Káli-medencében található Hegyes-tűhöz. "Magyarország első tájvédelmi körzetét Tihanyban hozták létre 1952-ben. A félsziget természeti értékei közül elsősorban a geológiai látnivalók, valamint a táj megkapóan változatos formái egész évben vonzzák a látogatókat. Az erdővel, szőlővel borított hegykúp és dombok között két tó is fűszerezi a látványt. Különösen szép forrásbarlang található az apátság épülete alatti részen, valamint a Csúcs-hegyen. A Tihanyi-félsziget különleges geológiai értéke a teljes és rendkívül kövületgazdag felső-pannóniai üledéksor. Ennek leghíresebb ősmaradványa a tihanyi kecskeköröm néven ismert Congeria-kagyló. A növény- és állatvilágának ritka értékeit a viszonylag enyhe, mediterrán jellegű klímának köszönhetjük. A Káli-medencében 1984-ben - talán az utolsó pillanatban - hozták létre a tájvédelmi körzetet. Természeti kincsei közül itt is kiemelkedők a geológiai értékek. A rendkívül változatos kőzettani felépítés (délen permi vörös homokkő hegysor, északon hatalmas bazalthegyek, nyugaton mészmentes homokkő konglomerátumok, keleten és a medence közepén a mészkövek és dolomitok változatos formái) egyedülállóan sajátos térszínformákat hozott létre." Valóban rendkívüli látványt nyújt a természet alkotta Hegyes-tű, melyet az idők során a természeti erők tovább alakítottak. "A Szentbékkála, Kővágóörs és Salfóld mellett a hajdan nagyobb kiterjedésű, de az évszázadok folyamán malomkőfaragásra felhasogatott kőtenger maradványai Európa-szerte híres értékek." Fantasztikus élmény volt a szentbékkálai sziklasorozatot végigjárni, felmászni a hatalmas kövekre, megsimogatni érdekes formáikat és érezni a természet hihetetlen erejét. Kékkutat érintve - ahol a híres ásványvízzel oltottuk szomjunkat - megérkeztünk a Szentgyörgy-hegy lábánál lévő turistaházhoz. Tapolcai és veszprémi turistatársaink már vártak bennünket és az őszinte, szeretetteljes fogadtatáson kívül egy gazdagon megterített asztal finomságait is élvezhettük. Baronek Jenő - miután megköszönte a kedves fogadtatást - programfüzetek kíséretében tolmácsolta meghívásunkat Baranyába a 2000. évi Gyalogtúrázók Országos Találkozójára. Megtöltve pocakunkat ízes falatokkal és ízletes dókákkal, kissé nehézkesen indultunk cl a Szentgyörgy-hegy neves bazaltorgonái felé. A meredek emelkedő után 415 m magasságba feljutva lenyűgöző látvány fogadott bennünket. Kisebb körtúrát tettünk, hogy amit rövid időnk ellenére a magaslatról megtekinthetünk, azt emlékeinkbe magukkal vihessük. Következő állomásunk Szigliget volt. "A település elnevezése a sziget-liget szavak összetételéből alakult, hiszen a IS. század végéig ez a hely - Tihanyhoz hasonlóan - egy sziget volt, tele fás zöld területekkel." Először a templomnál időztünk egy kicsit. Valamikor körülötte alakult ki az árpádkori falu. A templom a török időkben romos állapotba került; a Müemlékfelügyelöség állíttatta helyre a várral együtt. "A Havasi torony: a Rév-hely kikötő közelében áll. Négyzetes alaprajza felett 4-6, majd 8 szögletű bazaltból épült, tetejét 13. századi kősisak fedi." Természetesen a IV. Béla rendelete nyomán épült várba is ellátogattunk. "Az uralkodó a szentmártonhegyi, vagyis a pannonhalmi apátságnak adta ezt a területet azzal a feltétellel, hogy várat építenek. Fábus atya kezdte az építését és 2 év alatt el is készült. A török elől ide menekült a lakkosság és a vár körül telepedett le. így alakult ki az újfalu." * A szépen restaurált vár megtekintése után Balatonedericscn, a Nagy Endre által létrehozott Afrika-múzeumban töltöttünk egy órát. Ez persze közel sem elegendő a sok különleges látnivaló és érdekes állat megismerésére, de ízelítőt kaptunk a számunkra nem csak földrajzilag távoli világról. A nap zárásaként a csodálatos Kis-Balaton sajátos hangulatával búcsúztunk hazánk szép e vidékétől. A kilátóról tá%'cső segítségével bepillanthattunk a madár- és növényvilág életébe. Hazafelé bizonyára sokunkban felvetődött a túraszervezés gondolata, hogy otthon lévő társainkkal is megosszuk mindazt a szépséget és élményt, melyet a Balaton-felvidék ajándékozott számunkra. Köszönet illeti Rónaky Gizellát, valamint Börcsök Györgyöt, Wágner Lászlót és Tóth István Zsoltot, akik utunk során segítették ismereteink bővítését. És én sem hagyhatom ki, hogy elismerésemet fejezzem ki - az előző Mecsek Híradóban már közölt okok miatt - Fenyvesi István és Zombori Tamás buszvezetőknek türelmes és emberséges magatartásukért. őri Zsuzsanna dr. Molnár Margit (Plaszaucr István rajzai) TERMÉSZETJÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XXIII. &&&&&&&& HÍREK * "A Mecsek forrásai”: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség az 1999/2000. tanévre ismét meghirdeti a jelvényszerző túramozgalmat általános- és középiskolás tanulók, természetjáró csoportok számára. A tanév során 30 forrást kell felkeresni, és ezt fényképpel igazolni. Az érintendő források egy része eltér az !994/95-bcn szervezett útvonaltól. A teljesítők emléklapot kapnak, valamint megkapják a túramozgalom 1994/95-bcn alapított jelvényét. Teljesítés csoportosan vagy egyénileg; jelentkezési határidő; október 15. Nevezési díj; természetbarát szövetségi igazolvánnyal 70 Ft/fö, egyébként 120 Ft. Nevezés keddenként a szövetségben, vagy Strasser Péternél a 72/481-961 (napközben) vagy a 72/256-508 (este) telefonszámokon. A túramozgalom időtartama: 1999. október 15 - 2000. május 30. ♦ Túravezetők Klubja: november 2-án Nagy Gábor, a DDNPI tájegységvezetóje tart diavetítéses előadást “Barangolások Szlovéniában” címmel, december 7-én pedig Dudás György táj egységvezető "Szársomlyó” című, szintén diavetítéssel egybekötött előadását hallgathatják—láthatják az érdeklődők. • A Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub október 8-án 18 órakor a Nagy Lajos Gimnáziumban diavetítéses élménybeszámolót tart a klub nyári nagytúrájáról. * Nyílt túrák 2000-ben: kérjük a túravezetóket, hogy tervezzék meg azokat a túrákat, melyeket a jövő évben vezetni szeretnének (legalább egyet). Mindenki érezze ezt "túravezetői kötelességének", hogy minél több emberrel megismertesse a természetjárás örömeit, a Mecsek szépségeit. A túraterveket november 2-ig kérjük leadni Lakatosné Novotny Saroltának. Nyílt túrák • október 16, szombat: Zobákpuszta-Püspökszentlászló-Zengö-Pécsvárad (12 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 8.45-kor. Túravezctó: Jakab Fcrcncné. • október 23: "Takács Gyula emléktúra". Útvonal: Hősök tere-Józsefháza-István-akna-Vasas, híd (11 km). Találkozás a pécsi vasútállomás előtt a 31-cs busz megállójában, 8.00 órakor. Túravezetö: Bcczc László. • október 30: Túrony-Tenkes-hegy-Máriagyűd-Csukma-Kistótfalu (14 km). Találkozás a pécsi távolsági buszvégállomáson, 8.00 órakor. Túravezctó: Németh Ferenc. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói Indulással: • október 10, vasárnap: Zobákpuszta-Csurgó-Betyár-forrás-Pusztabánya-Püspökszentlászló Zobákpuszta(lO km). • október 17, vasárnap: Hosszúhctény-Zengó-Püspökszentlászló-SzUrkc-forrás-Zobákpuszia (10 km). Indulás 8 órakor a hosszúhctényi buszjárattal. Túravezctó: Müllcr Norbert. • október 24, vasárnap: Sikonda-Mánfa-Budafa-Rákos-völgy-Koszonyatetó-Béta-akna (10 km). Indulás 8 órakor a sikondai buszjárattal. Túravezetö: Óri Zsuzsanna. • október 31, vasárnap: Árpádtetó-Nagy-forrás-völgy-Dolai rétck-Kökönyös (10 km). Indulás 7.30-kor a pécsi buszjárattal. Túravezetö: Müller Norbert. • november 7, vasárnap: JánosipusZta-Szögc-hcgy-Gcsztcnyés-Zobákakna (5 km). Indulás 10 órakor a kisbattyáni buszjárattal Túravezetö: Király László. RENDEZVÉNYEK • október 30: "elSant ószi Kupa" tájékozódási túraverseny. (Az országos természetjáró tájékozódási túrabajnokság fordulója). R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség; Pécsi Orvos Eü. Sportkör. Kategóriák: A. A36, A50, B, C, C emeltszintű. Részvétel 2-4 fos csapatokkal. Nevezési díj: előzetes nevezés esetén 200 Ft/fö (MTSZ igazolvánnyal 150 Ft), helyszíni nevezéskor 250 Ft/fö. Előzetes nevezési határidő: október 19, kedd. Előzetes nevezés írásban az alábbi elmen: Bcnczes Gábor, 7636 Pécs, Visnya E. u. 12. Információ kérhető a 06-30/957-3262 telefonszámon. Rajt: Fehérkúti kulcsosház, 7.00-10.00. • november 6: Pécs Városismereti Verseny. R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Pécs, Mandulás Kemping, 7.30-9.00 (vidéki csapatoknak 9.30). Cél: a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs, Széchenyi tér 11. Kategóriák: felnőtt-családi, középiskolás, ált. isk. felső tagozat, ált. isk. alsó tagozat Részvétel 2-4 fős csapatokkal. Nevezés: október 31-ig az alábbi címek valamelyikén: Pécs Városi Természetbarát Szövetség, 7624 Pécs; Ifjúság u. 5/b; Strasser Péter, 7633 Pécs, Körösi Cs.S. u. 2/c, tel.: 72/256-508; Strasscr Péter, Kenderföldi Általános Iskola, 7300 Komló, Kazinczy u. 1, tel.: 72/481-961. Nevezési díj: 200 Ft csapatonként (MTSZ igazolvánnyal 100 Ft), melyet a rajtnál kell befizetni. Helyszíni nevezés korlátozott számban, a rendelkezésre álló versenyanyag erejéig! • november 6: "Mecsek éjszakai", "Esti Mecsek" teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány TE. Távok: 37, ill. 17 km. Rajt: Pécs-Éger-völgy, Teca mama Kisvendéglője, 18.00-20.00 (Mecsek éjszakai), ill. 18.00-19.00 (Esti Mecsek). Nevezési díj: 200 Ft/fö, ill. 150 Ft/fÖ. Információ: Szabó László Attila, tel.: 72/322-210 (este), ill. Matécz Péter, tel.: 30/971-1773. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei és a Pécs Várost Természetbarát Szövetség Információs kiadványa. Szer-kesztí a Báránya Megytl Természetbarát Szövetség elnöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni. (7621 Pécs, János u. 22. V 72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra)