2008. április 158. szám
MECSEK HÍRADÓ 158. szám 2008. április Látogatható a tettyei mésztufa-barlang 2008. március 28-án, pénteken adták át Pécs új természeti-kulturális látványosságát, a tettyei mésztufa-barlangot. A barlang egyedülálló geológiai képződmény; az üregrendszer a mintegy tízezer éves, laza szerkezetű, vastag mésztufában alakult ki. A járatokat az évszázadok folya-mán mesterségesen kibővítették, további folyosókat vájtak ki a hegy belsejében, kisebbfajta labirintusrendszert létrehozva. Egykor ezek a föld alatti üregek lakóhely-ként is funkcionáltak. Az 1900-as évek elején igazi turista-attrakció volt az akkor "pokol kapujaként" emlegetett Tettye-barlang, belsejében egy félelmetes sárkánnyal. Ez a misztikus, föld alatti üregrendszer mostantól interaktív kiállítással várja a láto-gatókat. A 2006-2007. évi kiépítés során a barlang állapota jelentősen megváltozott. A bar-lang bejáratának helye a felújítás során megmaradt, de a kő támfal helyére új, rakott terméskő támfal került. A barlangba vezető bejárati ajtó beljebb került, a támfal vonalában a lezárást kovácsoltvas kapu biztosítja. Az újonnan tervezett bejárat boltozatos nyílásával már messziről sejteti, hogy mögötte a föld alá vezető járat lehet. A bejáratnál, a támfal mögött a földbe süllyesztve fogadóépület került kialakí-tásra, mely pénztár helyiséget, vendég, személyzeti és akadálymentes vizesblokkot, raktárhelyiséget, kiskonyhát, előteret tartalmaz, majd ezt követően juthatunk be a barlangba. A barlang kiépítésénél fontos szempont volt, hogy mozgáskorlátozottak számára is látogatható legyen. A járatok padozata oly mértékben került süllyesztésre, hogy a látogatók kényelmesen tudjanak a barlangban közlekedni. A könnyebb túra-vezetés érdekében a két északi irányú járat egy új mesterséges vágattal összekötésre került. Látványosságok a barlangban (látványelemek): sárkány; Tettye- és barlang-történeti animáció; barlanglakás; kőbemutató – mecseki mészkőtípusok és az abból épített jellegzetes pécsi épületek; a karszt működése – működő makett; barlanglakás; mésztufa-kukucskáló; valamint különböző tablók: A Tettye a magyar irodalomban, Reéh György, "a Tettye koronázatlan királya", A Tettye eredeti, természetes állapo-tában és az ókorban, A Tettye a középkorban és a török korban, A Tettye a XIX-XX. században, A Tettye régen és ma. A barlangot a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezeli. Nyitva tartás: 10.00-18.00, barlanglátogatás csoportosan, vezetővel, félóránként. Tovább informá-ció: (72) 518-221, 518-222; (30) 377-3388; iternet: www.ddnp.hu (A Pécsinapilap.hu nyomán) Tenkes Teljesítménytúra Lassan szokássá válik, hogy a tavaszi virágok megjelenésével a túrázók már a Ten-kes teljesítménytúrát is várják. Ez évi túránk április 5-én kerül lebonyolításra, amire minden természetbarátot szeretettel várunk. A már megszokott útvonalon egy kis módosítást hajtottunk végre, de a túra legszebb részei így is megmaradtak, ahogy megmaradt szolgáltatásaink kiválónak mondott színvonala is. A rövid távot (18,1 km) 7 óra, a hosszabbat (28,6 km) 9 óra alatt kell teljesíteni, ami lehetőséget ad néze-lődésre és a gyűdi borok kóstolására is! A "Dél-Baranya turistája" füzeteiteket ne hagyjátok otthon, mert lehetőségetek lesz sok pecsét beszerzésére. Reményeink szerint ez a túra is olyan hangulatú lesz, mint elődei, amelyekre úgy emlékeznek az előző évek teljesítői, hogy szép tájon, jó időben, zamatos borokat kóstolgatva jól érezték magukat a Tenkes hegy oldalában. Szlogenjeinkkel búcsúzom: "Legyen egy jó napod" április 5-én a Villányi-hegységben, mert "Sok jó ember kis hegyen is elfér". atiKA Olvastuk... (Az alábbi írás a Pécsi Hírek 2008. február 21-i számában jelent meg) A Balázs-hegy gyomrában A Mészégető-források aktív patakos barlangja Orfűn található az Orfűi-tó szom-szédságában. A mintegy háromszáz méter hosszúságú, változatos méretű – átlago-san 1 méter széles és 1,5-3 méter magas – sziklaüregben két-két és fél órát kalando-zunk, felfedezve a sötétség és a csend birodalmát. Egyediségét az oldásos formák, vízesések adják, jellegzetessége a kőzet felszínét borító fekete bevonat. Az üregrend-szerből nagy esőzések után óriási erővel tör felszínre a víz. Délután kettőre beszéltük meg az indulást barlangász barátainkkal. Kicsit mindenki késik. Gyors átöltözés következik egy erre a célra épített kis házban. Hogyan lehet a barlangász felszerelést gyorsan felvenni? Sehogy; de azért igyekszünk, mert hideg van. Saját "játszós" ruhánkra ráncigáljuk az overallt, ami nem vízhatlan, de állítólag szellőzik, és majd "odabent" még melegíteni is fog. Reméljük. Gumicsizma, kobak (fejvédő sisak), fejlámpa. Csak ágyékban és nyakban szorít, de rövidesen eltörpül-nek ezek a problémák, hiszen egészen mással leszünk elfoglalva - kúszás-mászás, kapaszkodás, iszapbirkózás. Negyed óra és a barlang sziklabejárata előtt állunk. Elindulni csak akkor tudunk, ha a barlang első szifonjából kiszivattyúzták a mintegy két köbméternyi vizet. Miközben a művelet folyik, egy kis barlangász leckét kapunk. Ebből számunkra egyértelműen kiderül: mindenki úgy húzza-tolja magát, ahogy neki kényelmesebb, természetesen egymásra odafigyelve. Az alacsony bejárati szakasztól (60 cm) négykézláb mászva jutunk az első szifonig. Azon és a sziklákon átküzdve magunkat, 20-30 centis iszapban görnyedezve hala-dunk tovább. Rövidesen szűkülethez érkezünk. Itt a járat két-három méter magassá válik, de olyan keskeny, hogy alig tudjuk átpréselni magunkat. A barlang nagyon párás és meglepően meleg, 10-12 fok. Kapkodjuk is a levegőt szaporán. Egy kisebb teremben megpihenünk, a fejlámpák fénye szép cseppköveken pásztázik. Egy percre mindent kikapcsolunk; élvezzük az abszolút sötétséget és a csendet. Távolabbról már hallani a barlang patakján aláhulló vízesés zubogását. Nagyon alacsony, de széles sziklahasadékon bújunk át, itt már a gumicsizma sem segít, hol térdig gázolunk a vízben, hol meg szinte ülve "haladunk". Vezetőinknek igazuk lett: az overallban tény-leg melegünk van. A kitáguló járatban már-már kényelmesen érünk egy kis vízesés-hez, majd mászunk fel a következő sziklahasadék zúgójához. Az üregen fel- és át-kapaszkodva egy kis terembe jutunk, majd a barlang legnagyobb vízesésének vaslét-rájánál véget érnek a járatok. Az Orfű fölé tornyosuló Balázs-hegy mély gyomrában vagyunk. Felettünk és körülöttünk csak sziklák. Hátborzongatóan izgalmas, bár egy kissé nyomasztó érzés. Barlangi túránk első háromszáz métere ezzel véget ért. És ahogy az lenni szokott, a visszafelé vezető út mindig gyorsabbnak és rövidebbnek tűnik. Már nem zavar minket a sár, se a térdig érő víz. Kúszva-mászva, préselődve rövidesen újra a friss levegőn vagyunk. Derékig átázva, nyakig sárosan, kicsit remegő lábakkal megyünk a tóra mosakodni. Megszabadulunk komfortos felszerelésünktől, gumicsizmáinkból kiöntjük a liternyi vizet, és ismét egy nagy kalanddal gazdagodva hazaindulunk. Minden nehézségért kárpótol minket a csodás vízesések, kőpengék, és kisebb-nagyobb cseppkövek látványa. Igazán nagy élmény, ajánlom mindazoknak, akik elég bátrak és kitartóak, szeretik a kihívásokat, és egy igazi kalandtúrára vágynak. Információk: www.barlangtura.extra.hu; www.ddnp.hu; telefon: 72/518-221, 518-222; 30/405-4571, 30/377-3388. E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ; Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. . Müller Nándor A Kiss Lajos-forrás építése Előzmények Több éven keresztül figyeltem egy vízfolyást a Virágos-völgyben a Lenke-forrás környékén. Először azt hittem, hogy a közeli patak egy felsőbb vízfolyásának elő-bukkanása. Többszöri vízhozam és hőmérsékletméréssel bebizonyosodott, hogy ez egy önálló kis forrásmező. Ideiglenesen egy kis csövet építettem be és agyaggal jól betömítettem, majd kövekkel körberaktam. Ezután már gyakrabban és pontosab-ban, heti gyakorisággal végeztem a forrás adatainak mérését. A vaddisznóknak is ízlett a finom tiszta forrásvíz, na meg persze az ott található simogató agyagréteg. A patak vízhozamának és hőmérsékletének a mérését is elvégeztem azonos gyakori-sággal. A patak vízhozam- és hőmérsékletváltozásai nem voltak észlelhetőek a kis forráson. Mivel a völgy kedvelt kirándulási útvonal, ezért felvetődött bennem, hogy ki kellene építeni ezt a stabil kis forrást. A környéken több jelzett forrás is található, de csak időszakosan juthat vízhez az arra járó kiránduló. Ez attól függ, mennyi csapadék hullott a téli és tavaszi időszakban. Az elmúlt évek csapadékhiánya sok mecseki forrás vízhozamán meglátszik, és a nyári nagy melegekre kiapadnak. Ennél a forrás-nál a kritikus időszakokban is csordogált a hűsítő forrásvíz. Megkértük a szükséges engedélyeket a hatóságoktól és vártuk a választ. A DDNPI munkatársai kijöttek és a beadott forrásfelújítások, valamint ennek a forrásnak a kiépítését megvizsgálták. A munkálatokkal kapcsolatban minden részletet megbe-széltünk és lejegyeztünk. Néhány hét elteltével a Zöldhatóságtól megkaptuk a végle-ges engedélyeket. Ennél a forrásnál azt kérték, hogy a környék jellegzetes köveit használjuk fel, és szárazon rakott falat képezzünk ki. A forrás formája és táblája legyen tájba illő. A forrás építése közben környezetkárosítást nem okozhatunk. Mivel minden feltétel megvan az építéshez, már csak végleges nevet kell adni a for-rásnak. Az engedélyeztetésnél Kiss Lajos-forrás volt, mert ezen a néven szerepeltek a mérési eredmények. Több túratársammal beszélgetve terveinkről ők is megerősítettek abban, hogy Kiss Lajos bácsi megérdemli munkássága alapján, hogy egy forrást nevezzünk el róla. Kiss Lajosról A mecseki kulcsos turistaházak első építői és üzemeltetői közé tartozik, sok mecseki forrás építésében vett részt. Jeles képviselője a baranyai és országos turista mozga-lomnak. Arany jelvényes túravezető, első osztályú tájékozódási versenybíró, a "Ter-mészetjárás Fejlesztéséért Ezüst Fokozat" kitüntetés és a "Mecseki Erdőkért" díj tu-lajdonosa. Példamutató természetjáró, akire büszke a természetjárók nagy közössé-ge, és leginkább mi, baranyai természetbarátok. Személye a környékhez is kötődik, mert Csokonay Sanyi bácsival és barátaival együtt ők újították fel az Ordas tanyát, óvták és védték a környék élővilágát. Forrásépítés Kis városi autómmal gurulunk befelé a Virágos-völgybe és a Csokonay-kutat, majd a Lenke-forrást elhagyva ötven méterre déli irányban megállunk. A süppedős útszélé-hez hajtok és leparkolok a szederindák kuszán fekvő indái mellett. Biki Endrével áthordjuk a szerszámokat a túloldalra és a medvehagymákkal borított területen, az égerfák tövéhez rakjuk azokat. Endrének elmondom elképzelésemet a forrás kialakí-tásáról, majd mindjárt nekiállunk néhány nagyobb lapos kődarab beszerzésének. Kis feszítővassal a kövek mellé szúrunk, majd kiforgatjuk a megfelelőnek tűnő kődara-bot. A követ kiemelve a kis mélyedésben a földalatti élet megmozdul. Giliszta moz-gatja lassan gyűrűs testét, és néhány apró mozgó valami is menedéket keres magá-nak a nagy fény elől. Az út túloldalán találunk lapos mészköveket, melyek az alap sor lerakásához éppen megfelelőek. Endre vörös homokköveket hord a patakból, én pedig elkezdem szétbontani az ideig-lenes forrást. A köveket szürke és sárga agyag réteg tartja erősen, amit a kövek közé tapostunk régen. Lapáttal kezdek leásni a kifolyócső szintjéig, ahol majd a kis fogla-lómedencét beépítjük a víz útjába. Lábunk alatt cuppog az agyagréteg, és a meg-mozgatott kövek alól előkerül két kis sárga hasú unka, melyeket lejjebb viszek a vizes területre, hogy újra elrejtőzzenek. Egy kis dréncső darabot beépítünk a víz fo-lyásirányába, és a végébe beleépítjük a végleges vastag falú alumínium csövet. Na-gyobb köveket teszek az alapba, hogy nagy felületen feküdjenek fel, és erre fektetem rá a kifolyócsövet középre. A cső két oldalára vastaglapos mészkövet emelek be, hogy a csövet stabilizálja és megvezesse. A szélekre homokkő kerül és elkezdjük a forrás falazata mögötti részt kövekkel és agyaggal feltölteni. A környéket finom fokhagymaillat tölti meg, és a kis patak hangos csobogással hívja fel magára a figyelmet. Kellemes az idő és a Nap is előbújik időnként a tovafutó felhők közül. Kezünket megmosva fotókat készítünk az eddig elvégzett munkáról és iszunk né-hány korty sört, melyet Endre ás elő hatalmas hátizsákjából. Jólesik a pihenés a de-réknak a sok hajlongás és cipekedés után. Nekiállunk a vízelvezető árok rejtett kikövezésének. Kövekből kis alagutat formá-lunk, és erre agyagot terítünk. Ezen a fedett csatornán folyik a víz a patak irányába. Célszerű ezt így megoldani, mert a vaddisznók idővel ismét dagonyának használnák a forrás előterét. A forrás falazatába a kifolyócsövet cementes kötéssel muszáj beépíteni a tartósság miatt. Elkezdjük a következő sor felrakását mészkőből egészen a két oldalon lévő termőtalajig. A kövek alá a szint kiegyenlítésnek és a kötésnek agyagot használunk. A kőfal mögé ismét kövek, és agyag kerül bedöngölve. A nagy vörös homokkövet, amely a forrás névtábláját rejti, Golubics István erdész udvarában már előkészítet-tem. A forrástábla méretének megfelelően körbefúrtam és fáradságos munkával kivéstem a fölöslegessé váló területet. Most tudtam meg igazán, miért is használták ezeket a köveket a malmok őrlőköveinek sokhelyütt. Pikkelyesen pattogott a nagy ütések következtében és csak több órai fárasztó munka után adta meg magát. Végig attól féltem, hogy egyszer csak kettéválik, és oda a sok energia, amit belefektettem. De szerencsére nem így történt és most itt hever hidegen a medvehagymák között, ahova az erdészet dolgozói tették. Endrével átgondoljuk, hogyan görgessük a fal közepére a száz kilós követ úgy, hogy a falazat épen maradjon. Forgatjuk, igazgat-juk, és néhány művelet után már a fal közepén áll. Beleillesztjük a táblát szárazon, és ráhelyezem a vízmértéket. Mintha a természet megsajnálta volna fáradozásain-kat: teljesen vízszintesen áll és csak néhány centimétert kell balra mozgatni a közép-pont miatt. Kicsit előre billentjük, aláékeljük, és egy kevés cementes anyagot teszünk alá a stabilitás végett. Beragasztjuk a táblát, majd jobbra és balra ismét köveket válogatunk, és így elérjük a kívánt magasságot, a terepszintet. Ismét kőpakolás, földdöngölés és egy kis pihenés a nehéz munka után. A kezünk egyre jobban tiltako-zik a pataknál való megtisztulástól. A patak hőmérséklete 5,2 fok és a vízbősége 100 liter lehet. A forrás vízhozama 1 liter percenként és a vízhőmérséklet 6,3 fok. A felrakott falazat réseit kitömködjük agyaggal, ami olyan, mintha cementes malter lenne. Endre vizes szivaccsal lesimítja a fugákat és készen is vagyunk. Lemosom a szerszámokat, Endre pedig helymeghatározó műszerrel beméri a környék forrásainak pontos helyét. Egészen kellemes az idő, lekerült a vastag pulóver és a sapka a fejem-ről. Képeket készítünk az új forrásról és elindulunk hazafelé. Az úthoz közel lévő többi forrást is felkeressük a pontos bemérés érdekében. Baumann József TEGYOT-TEDOT 2008 A Természetjáró Gyerekek és Diákok Országos Találkozóját ez évben – a Természet-járó Fiatalok Szövetsége megbízásából – a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület rendezi. A találkozó időpontja: 2008. június 30-július 4., helyszíne: Abaliget, kem-ping. Részvételi költségek: TFSZ tagsággal 3000 Ft/fő, MTSZ tagsággal 3500 Ft/fő, má-soknak 4000 Ft/fő, amennyiben a nevezés határidőig történik. Határidőn túli, ill. helyszíni nevezés esetén 4500 Ft/fő. Szállásdíjak: kő-, ill. faházban 1200 Ft/fő/éj, saját sátorral 600 Ft/fő/éj. Étkezés napi 1500 Ft/fő áron rendelhető. A programból: nappali és éjszakai túraverseny, Pécs városismereti verseny, elméleti verseny, teljesítménytúra, fakultatív programok. Nevezési határidő: 2008. május 30. A nevezési lap a PITE internetes honlapjáról (www.pi-te.hu) letölthető. A nevezési lapot a következő címre kell elküldeni: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület, 6762 Pécsudvard, Felszabadulás u. 21.; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. A nevezési díjat banki átutalással a következő számlaszámra kell befizetni: 50800111-11064686. A találkozó részletes programja a PITE honlapján olvasható. További információ kérhető: Bota János, (30) 993-8595; Juhász Zoltán, (20) 310-5754; Kovács István, (30) 378-3599. BARANYAI TERMÉSZETJÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XLIV. Balog Árpád Domján Gyula Plaszauer István rajzai HÍREK • Kopasz-hegyi-kilátó: a Villányi-hegységben a Dráva-projekt keretében átadták az új kilátót. Csarnótától délre a K sáv jelzésen, a térképen Nagy-hegynek nevezett sziklás gerincen áll a kőből épített bástyaszerű torony. A Kopasz-hegy egy sajátos növényzetű sziklagyep, ezért a közeljövőben várhatóan a hegy védetté nyilvání-tását tervezik. • Érvényesítés: kérjük az egyesületeket, szakosztályokat, hogy tagjaik természetba-rát szövetségi tagságát 2008-ra érvényesítsék! A tagsági igazolvány betétlapok a tavalyi árakon vásárolhatók meg Lakatosné Novotny Saroltánál. RENDEZVÉNYEK április 5, szombat: "Tenkes 30, 15" teljesítménytúrák. R.: Dráva TSE, Tenkes TE. Rajt: Túrony, templom előtti tér, 7.00-9.00 (30 km), 8.00-10.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 500 Ft/fő (30 km), 450 Ft/fő (15 km). Március 15-ig le-adott előzetes nevezés esetén MTSZ tagoknak, diákoknak, nyugdíjasoknak 50 Ft kedvezmény (a kedvezmények összevonhatók). Információ, ill. előzetes nevezés: Romvári Tibor, (72) 437-443, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ; Jancsi Attila, (20) 580-6078, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. április 17, csütörtök: "Örökségünk" – délutáni diskurzus a komlói múzeum-ban. Szabados Tamás: Csobogó forrásaink. R.: Hétdomb TE. Időpont: 17 óra. április 19, szombat: "PITE" – születésnapi túra. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécsbánya, Művelődési ház (Pécs, Gesztenyés u. 17.), 7.009.00. Cél ugyanott. Táv: 11 km. Nevezési díj: 300 Ft/fő. Információ: (30) 993-8595, (30) 378-3599, (20) 310-5754, Internet: www.pi-te.hu április 19, szombat: "I. PITE Kupa" tájékozódási túraverseny. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécsbánya, Művelődési ház (Pécs, Gesztenyés u. 17.), 7.00–9.00. Cél ugyanott. Kategóriák: A (A 36, 50, 60-70), B, C, emelt C. Elő-zetes nevezés április 12-ig írásban a következő címen: Pécsi Ifjúsági Természetjá-ró Egyesület, 7762 Pécsudvard, Felszabadulás u. 71; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. . Neve-zési díjak: előzetes nevezéssel 600 Ft/fő, helyszíni nevezéssel 800 Ft/fő. Informá-ció: Bota János, (30) 993-8595; Internet: www.pi-te.hu április 19, szombat: Kovács Béla Emlék- és Teljesítménytúra (44, 33, 20, 14 km). R.: Szent Orsolya Iskolaközpont, Dombóvár. Rajt: Pécs-Misinatető, TV-torony, 8.00-8.15. Cél: Dombóvár (44 km), Vásárosdombó (33 km), Mecsekpö-löske (20 km), Sikonda (14 km). Nevezési díj: valamennyi távon 600 Ft/fő. In-formáció: (70) 609-3741, (74) 565-135. május 2, péntek: "Mecsek 50, 30, 15, 0" teljesítménytúrák. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Rajt: Zobákpuszta, Erdészeti tábor, 6.00-8.00 (50 km), 6.00-9.00 (30 km), 8.00-10.00 (15 km), 6.00-20.00 (0 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 600 Ft/fő (50, 30 km), 500 Ft/fő (15 km), 200 Ft/fő (0 km). MTSZ, TTT ta-goknak és diákoknak 100 Ft kedvezmény. (A "Mecsek 0" túra egyszeri alkalom-mal megrendezésre kerülő jubileumi résztáv, a 25. Mecsek 50 alkalmából. Táv: 400 m, szintemelkedés: 1 m, szintidő: 1 óra). Információ: Szabó-Dalecker Ibo-lya, (30) 819-2265, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ; Karch Kálmán, (20) 520-4215, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. . május 6, kedd: Túravezetők Klubja. 17 órától Feketéné Móró Erzsébet tart vetí-tettképes előadást Székelyföldről, ahol tavaly voltak a Komlói Hétdomb csapatá-val. május 6, kedd: Duna-Dráva Nemzeti Park Klub (DDNPI Oktatási Központ, Pécs, Tettye tér 8.). Buchert Eszter: Így láttam Amerikát. Kezdési időpont: 17 óra. Belé-pődíj nincs. NYÍLT TÚRÁK • április 5, szombat: Hidas – Ófalu – Cikó – Széklaki templomrom – Berekalja – Hidas (18 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron 8.45-kor. Tú-ravezető: Szecsődi Imre. • április 12, szombat: Mecseknádasd – Óbánya – Kisújbánya – Hidasi-völgy – Zobákpuszta (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron 8.45-kor. Túravezető: Mátyás Elemérné. • április 19, szombat: Ormánsági túra. Útvonal: Baksa – Halastavak – Tengeri – Hegyszentmárton – Szőlőhegy – Diósviszló (16 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron a 17-es kocsiállásnál 6.30-kor. Túravezető: Gida Tibor. • április 27, vasárnap: Máza – Cserfa-forrás – Farkas-árok – Amália-forrás – Bodzás-forrás – Óbánya (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron 8.45-kor. Túravezető: Biki Endre Gábor. • május 3, szombat: "Bazsarózsa-túra". Útvonal: Hosszúhetény – Nagy-mező – Arany-hegy – Ruzsama – Csiger-gödör – Pécsvárad (15 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.45-kor. Túravezető: Rónaky Gizella. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái • április 19, szombat: Abaliget – Kántor-hegy – Hollófészek – Bakóca (16 km). Indulás komlóról a 6.50-es vonattal. Túravezető: Müller Norbert. • április 27, vasárnap: Máza – Váraljai erdészház – Kappenvasszer – Óbánya – Kisújbánya – Cigány-hegy – Lakkeri-fenyves – Zobák-akna (16 km). Indulás a komlói autóbusz-pályaudvarról a 6.50-es bonyhádi busszal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. • május 1, csütörtök: Európa-nap Sikondán (Körtvélyes – Sikonda). Indulás a komlói autóbusz-pályaudvarról a 8.30-as körtvélyesi busszal. Túravezető: Feke-téné Móró Erzsébet. A PTTE Vámos Mihály Túraszakosztály nyílt túrája • április 27, vasárnap: Mecseknádasd - Stein-malom - Réka-völgy - Zengő - Hosszúhetény (19 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron 7.10-kor. Túravezető: Kondi Gyula. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. A közlésre szánt anyagokat min-den hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Apáca u. 2/1. 72/525-376 (napközben); fax: 72/525-377 (ügyeleti időben). Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra. Internet: www.baranyatermeszetbarat.hu; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
2008. december 164. szám
MECSEK HÍRADÓ 164. szám 2008. december KITÜNTETÉS Baronek Jenőt, szövetségünk elnökét a Mecseki Erdészeti Zrt. a MECSEKI ERDŐKÉRT DÍJ kitüntetésben részesítette. A kitüntetést november 28-án a Mecseki Erdészeti Zrt. központjába Káldy József vezérigazgató adta át. A kitüntetéshez gratulálunk! ₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪ A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnökségének közleménye Baronek Jenő elnök bejelentette, hogy 2009. február 14-i hatállyal lemond a szövet-ségben betöltött elnöki megbízatásáról. Az alábbiakban közreadjuk Baronek Jenő nyilatkozatát: „Kedves Természetbarátok! A Magyar Természetbarát Szövetségben elindult egy megújulási folyamat, melynek a megyei szövetségek működésére is kihatása lesz. Ezért úgy döntöttem, hogy – bár a megbízatásom még tart – a szövetségünkben a megújulást más elnök „vezényelje le”. Ennek segítése érdekében elnöki megbízatá-somról 2009. február 14-ével lemondok. Baronek Jenő.” Az új elnök megválasztására a 2009. február 14-én tartandó közgyűlésen kerül sor. Az elnökség jelölőbizottságot kért fel az új elnök személyére vonatkozó javaslatok összegyűjtésére és a jelöltekkel való előzetes egyeztetésre. A jelölőbizottság tagjai: Börcsök György, a jelölőbizottság elnöke (tel.: 30/267-6716); Őri Zsuzsanna (tel.: 20/376-6437, 70/260-7059); Csiszár Gyula (tel.: 30/407-1063). Kérjük tagjainkat, hogy az elnök személyére vonatkozó javaslataikat juttassák el a jelölőbizottságnak. Az elnökre a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen is lehet javaslatot tenni. ₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪ PÉCS VÁROSISMERETI VERSENY, 2008 A Pécs Városi Természetbarát Szövetség ez évben november 8-án rendezte meg ha-gyo¬má¬nyos versenyét, mely a „történelmi belvárosban”, a középkori városfalak által határolt területen zajlott. A verseny központja a Janus Pannonius Gimnázium volt, ezúton is köszönjük a helyszín biztosítását. Három kategóriában (általános iskolás, középiskolás és családi-felnőtt) az esős idő ellenére összesen 46 csapat indult. A csapatoknak az útvonalon egy 75 kérdésből álló feladat¬lapot kellett kitölteniük, majd a célban még egy totó is várta őket, melyben az útvonalon látottakról-megfigyeltekről kellett számot adniuk. Kategóriánként az első három helyezett csapat serleget, a csapatok tagjai könyvutal-vá¬nyo¬kat, valamint az első hat helyezett csapat oklevelet kapott. Ezen kívül valam-ennyi részt¬vevő névre szóló emléklapot kapott. Eredmények: Általános iskolás kategória (22 csapat) 1. Nekem 8, Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola, Pécs (Bognár Adrienn – Tavaszi Eszter – Bosnyák Odett – Kondor Lilla); 2. Névtelen duó, PTE 1. sz. Gya-korló Általános Iskola, Pécs (Lábady Bence Máté – Kéri Ádám Ágoston); 3. DMD, PTE 1. sz. Gyakorló Általános Iskola, Pécs (Vidák Dorottya – Turi Márta – Hoffmann Dorottya) Középiskolás kategória (19 csapat) 1. DORILKA, Leőwey Klára Gimnázium, Pécs (Gaál Dorottya – Nagy Zsófia –Németh Ildikó); 2. Vészbejárat, KTTE Gyakorló Iskola, Kaposvár (Horváth Dániel István – Nyúl Eszter – Szabó Zsanett); 3. A 4 pécsi testvér –1, Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola, Pécs (Arany Péter – Cserkuti Zoltán – Tóth Viktor) Családi-felnőtt kategória (5 csapat) 1. Öttorony őrzői, Pécs (Papp Dóra – Schrancz Tamás – Gaál Katinka); 2. Kaposvá-ri duó, KTTE Gyakorló Iskola, Kaposvár (Kósa Eszter – Molnár Magdolna); 3. Tán-csics, Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár (Terlaky Edit – Cseh Balázs – Tavaszi Renáta – Béleczki Petra). Strasser Péter rendező Nagy esemény a Mecsekben 2008. október A Mecseki Karsztkutató Csoport októberben a három évtizede kutatott Spirál-víznye¬lő¬ben, egy kereszthasadékon keresztül bejutott a barlang tág szelvényű ősi járataiba. Az új járat¬rész méretei nem a megszokott „mecseki méretek”! Az eddig feltárt négy nagyobb terem közül az egyik, a Spirálszíve-terem (nevét egy cseppkőképződményéről kapta) a Mecsek egyik legnagyobb barlangi terme. A méretei lenyűgözők: 26 m hosszú, 13 m széles és a becsült magassága 30 m!Az új szakaszban feltérképeztük a főjáratokat. Oldaljáratokba, fülkékbe nem mértünk be, hanem kizárólag a továbbjutás szempontjából reményteljes barlangszakaszokat mértük fel. Így az újonnan feltárt főjáratok hossza 203 méter! A bejutás nem a közel 100 méter mélységben húzódó vizes járatok valamelyiké-nek végpontján történt, hanem egy jóval magasabban nyíló, igen szűk hasadékot átbontva jutottunk el egy borsókövekkel borított hasadék-akna tetejébe. A 15 m mély Borsóköves-hasadék alján 6 hónapos munkával hatoltunk be a tág szelvényű cseppköves járatokba. Az újonnan feltárt járatrészt előszobának tekintjük, mely talán bevezet minket a már 50 éve keresett Vízfő patakos barlangjába. Az új szakaszban csodálatos csepp-kőképződ¬mények díszítik a termeket. Négy reményteljes továbbjutási lehetőséget találtunk, melyek közül a Spirálszíve-terem aljzatában nyíló akna a legígéretesebb. E terem nyugati falán hatalmas visz-szaoldódott cseppkőfolyás található, mely az Omladékos-aknába vezet. Azonban az akna tetejében több tonna osztályozatlan omladék szorult meg. Ezt az omladékot kell megbontanunk ahhoz, hogy lejuthassunk. A másik három továbbjutási lehetőség, a termekből nyíló, felsőbb járatokon keresz-tül¬vezető, kerülő utat jelenthet a patakos ághoz. Glöckler Gábor csoportvezető SKÓCIAI SZENT MARGIT EMLÉKTÚRA November 15-én, szombaton felhős, de kellemes, enyhe idő¬¬¬ben zajlott le a Skóciai Szent Margit Emléktúra, 201 részt¬vevővel. A Réka-vári romok között megtartottam szo¬ká¬sos ismertetőmet Margit királynőről. Ivasivka Mátyás tanár úr egy kolleganő-jével kis furulya-fuvola duót is rög¬tön¬zött zenei aláfestésként. Az emlékkövet szinte ellepték a résztvevők virágai. Bajáról egy különbusszal jöttek 51-en, rajtuk kívül pécsiek, pécsváradiak, komlóiak, bony¬há¬diak, bólyiak, néhány szederkényi és ko-zármislenyi részt¬vevő tette ki a csapatot. Meglepően sok volt a fiatal, pécs¬vá¬radról Győrfy Zsuzsa tanárnő hozott általános iskolásokat. A túra során a Szép Ilonka kilátó közelében májusi harangvirágot fényképezhettünk. A 2009. évi Skóciai Szent Margit Emléktúrára november 14-én kerül sor. Dr. Novotny Iván A Mecseki Kóborlók négynapos kóborlása Zalában (2008. október 23-tól 26-ig) Már két hete szép idő van, napsütéses, száraz kirándulóidő. A meteorológia épp csü-tör¬tökre, 23-ára hidegfront átvonulását és nyomában hűvösebb napokat ígér. (Nahát ezt kösz nem kérjük, de hiába.) Így hát a becsomagolásnál hangsúlyos a meleg hol-mi, esőkabátok és még valami meleg holmi. Ezen kívül (hátha elázunk) váltás meleg holmi. Kell térkép is. Biciklit viszünk, legyen láthatósági mellény, elemlámpa. Első nap. Utazunk, meg-megállunk. Somogyvár: Bencés apátság romjai. Bemen-jünk? Ne men¬jünk? Fúj a szél és zima van. Történelmi Emlékhely Szent László kirá-lyunk emlé¬kére. A Balaton túlsó partjára pazar a kilátás, sorolja Balatonyi Laci: Szent György-hegy, Badacsony, Gulács, Tóti hegy. Jaj de jó, hogy bejöttünk! Vörs plébániatemplomába megyünk a „Szent Márton útjain” vándorkönyvvel. Miről híres? Tavasszal Csárli az első gólya, aki megérkezik Vörsre, és decemberben, advent első vasárnapjára Európa legnagyobb Betlehemét készítik az itteni plébánia-templomban. Kellemesre fordult az idő, sétánk a Kis-Balatonnál a Kányavári-szigeten is kelle-mes volt. Kápolnapuszta, bivalyrezervátum. Bemenjünk? Ne menjünk? Hát kívülről is lát-juk! A bivalyok dagonyáznak, a szürkemarhák legelésznek. Aztán bementünk. (Nem elég kívülről látni, OTT kell lenni!) Ezt az érzést mindig újra felfedezzük. Izgalmas volt. Célállomás Galambok. Épp az esti sötétedéssel együtt érkeztünk. A szállás oké, a fürdő¬szoba pazar, higiénia rendben. Hát nem volt uborkaszeletelő!! A konyhában vacako¬lód¬tunk még kollektíven, szupermodern rezsózsámollyal, amely csak akkor hajlandó mű¬köd¬ni, ha a saját lábosát tesszük nagyságos kerámialapjára. Mondha-tom, egyikünk se értett hozzá. Vacsora: tarhonyás hús, uborkasaláta. Sikoltásmentes jó éjszakát! De nem az volt… Merthogy álmában valaki sikított, azután a föld¬szinten és az emeleten a szobákba beszivárgott a jeges rémület. (Valaki = Valika). Az okokat keresve eszembe jutott, hogy Balatonszentgyörgyön is jártunk a Csillag¬vár¬ban, és ott válogatott kínzóeszközökkel és nyomasztó, gyötrelmes közép-kori élethelyze¬tek¬kel szembesültünk. Péntek: biciklitúra, szép idő, napsütés. Simogatja lelkünket. A kék sáv jelzésen vagyunk, Nagyba¬kónakon, ahol a disznóólban volt a kéktúra esőprogram 8 évvel ezelőtt. Akkor óriási zuhé volt. A házacska még ma is megvan, Laci felismerte. Ugyanolyan romos, mint akkor. Onnan a vadregényes Kőszikla-szurdok, amely több szurdok találkozása és az Árpád- forrás, ahol több forrás található. Hát erre a szépségre hogy találjak szava-kat? Egyszer csak szembe jött Ibolya és Sanyi gyalog – aztán hegyikerékpározás-tolás. József-hegy, harangláb. Itt tanultunk harangozni. A hegylakók mutatták. Aztán lo-vasok jöttek. Az egyik kanca mellett olyan csikó, mint Winnetou lova. Sipos Erzsike és Bala¬tonyi Laci felülhettek a vezérlóra. Még mindig hegymenet, Öröm-hegyre. Ott, ahol a Szent Kristóf Emlékhely van, a Csá¬bi Mar¬csi eltanyázott a biciklivel a homokos talajon. (Csuszigáló 274 m és Csu-szu hegy nem itt van, Marcsi, hanem a Szuloki-tó és Obornak között). A Postás SE pihenő¬há¬zában megvendégelt bennünket a gondnok – jóféle házi pálinkával („ház-táji”, mondta ő). Utána meredeken lefelé a bringával, aztán jól bebozótoztunk, még egy patakon is át kellett kelni. Küzdelmes volt, de megérte. (Tudod, Erzsike, ez azért van, mert kó-borlók vagyunk). A hegyek-völgyek őszi pompájukban. Álomszépek az erdők Zalá-ban. Sokat kerekeztünk még, amíg egyszer csak Zalakaros sima betonos bicikliútján találtuk magunkat. Balról zeneszót hallottunk, hangszórók hirdetik: őszi fesztivál. Jó hangulat, mások már táncolnak: utcabál van! Naná, hogy mi is táncolunk! Vacsorá-ra tepsiben sült igazi sólet volt. Helyben párolt gersli, főtt tojás, füstölt tarja stb. Szombat: „Deák teljesítménytúra”. Az idő nem rossz, néha még a nap is süt. Indí-tóállomás Söjtör. Indulók: Szabó Sándor és Szabó Dalecker Ibolya, ünnepi kitűzőt már induláskor kaptak (az idei a 15. Deák TT). Húsz kilométer teljesítése után még egyet. Gratulálunk! Mi, a bringások is Söjtörből rajtolunk. Küzdünk a magasságokkal, kicsit tekerjük, sokat toljuk. Rabszolgasors folytatásos regény új szereposztásban. Leonszió = Bala-tonyi Laci, Izaurák: Sipos Erzsike, Csábi Mari, Vali. Szituációs játék mélyen átélt hiteles alakításokkal. Pusztaszentlászló, Pusztamagyaród, hegyen-völgyön, Szentpé-terfölde, Gutorfölde, Tófej és vissza. Álomszépek az erdők Zalában. Söjtörön Deák Ferenc szülőháza, a múzeumot megnéztük. Este Balatonyi Laci főzött paprikás krumplit, hozzá finom káposztasaláta volt. Meg söjtöri sör. Vasárnap. Fejedelmi reggeli, gombával és szalonnás tojással, aztán utazás haza. Úti élmények: először egy horgásztónál, kicsit odébb szép fenyves erdőben sok gombát szedtünk. Ültetett fenyő volt, sudár, egyenes törzsű feketefenyőkkel, és sok jó gombával, úgymint aranytinorú, ízletes vargánya. Voltak még sztorik, sok nevetés, helyszínek, templomok, erdők! Hazaérkeztünk. Megy a tévé. A meteorológus pont azt mondja, hogy holnaptól vége a szép napos időnek (ezekkel a szavakkal mondja), bolondos fordulatot vesz időjárásunk. Most már nem bánom! Utóirat: ami kimaradt: medenceparti Zalakaroson (esőprogram lett volna), és a Kis-Balaton körülbiciklizése, (része volt a tervezetnek) NEXTÁÁÁÁJM !!! Vali Szent Márton nyomában Szombathelyen Sáritól kaptunk néhány Szent Márton vándorkönyvet (beszámolója a Mecsek Hír-adó 2008. októberi számában), belelapoztunk, fellelkesedtünk. Két biciklis túrával a környéken kezdtük a Szent Mártonnak felszentelt templomok, vagy nevét a nevük-ben viselő települések felkeresését. Egyik alkalommal Baksát, Hegyszentmártont és Kis¬szent¬mártont kerestük fel, máskor Márokon, Illocskán és Villányban jártunk. A Mecseki Kóborlók zalai kóborlására menet-jövet további helyekre jutottunk el: Vörs, Zala¬szentmárton, Csököly. Figyelem! Vörsön idén is felépítik adventre Közép-Európa (talán Európa?) legnagyobb, templomban épített betlehemét. Advent 4 va-sár¬nap¬ján szent¬mi¬sék vannak, a hétköznapokon is látogatható a mára már zarán-dokhellyé vált templom. Lelkesedésemben úgy éreztem, az idei Márton napi ünnepségek idején Szom¬bat-helyre kell mennem. 3 napot töltöttünk ott férjemmel, Sanyival. Nem szombathelyi úti kalauzzal indultunk neki, hanem a 3 hetes ünnepségsorozat programfüzetével. Jártunk a Szent Márton templomban, és a mellette található Látogató Központ-ban, ahol Szent Márton életét és Savariával való kötődéseit bemutató gyűjtemény tekinthető meg, a Martineum Felnőttképző Akadémián, ami a Szent Márton európai vándorút fogadó¬pontja (szálláslehetőséggel). Részt vettünk a Székesegyháztól a Szent Márton templomig vezető lampionos felvonuláson, melyet a Savaria Légió vezetett, megnéztünk egy általános iskolában egy képeslap gyűjteményt: Szent Már-ton élete képeslapokon; rengeteg, nevét viselő település képeslapja is ott volt. Bejártuk a Fő teret, betértünk az OTP-be, melynek üvegpadlója alatt az egykori Savaria római korból származó maradványai tekinthetők meg. Az egyik udvarban egy ház tűzfalára hatalmas felületen Szombathely történelmének képeit, büszkesége-it festették meg. A képtárban Szent Márton kultuszának közép-európai emlékeit bemutató kiállítást nyitottak meg „…és megosztotta köpenyét…” címmel. Az előtér-ben egy bélyeggyűjtő állította ki Szent Mártont ábrázoló bélyegeit, alkalmi postabé-lyegzés is volt, egy pécsi ismerőssel is találkoztunk, Gundrum Karcsival. Szom¬baton a szombathelyi Barangolók által szervezett Szent Márton IVV túra-napon vettünk részt. Szinte egész nap esett az eső, mégis közel 500 ember vett részt, esőkabátok, esernyők alá bújva, kicsit ázva-fázva. Mivel IVV túrán nincs szintidő, ezért tettünk egy jókora kitérőt, hogy a vasi falu-mú¬zeum¬ban rendezett országos Márton napi nagyvásárba is betérjünk. Volt ott Lúdas Matyi előadás, Szent Márton életét bemutató sátor lampionkészítéssel, ólom-öntés (kis Szent Márton figura), kézművesek kirakodóvására, kóstolás: bio-lekvárok, kecskesajt, mangalica kolbász, szürkemarha szalámi. Az ételudvarban libacombok, juhtúrós puliszka, rétesek. Gyomrunkat finom falatokkal megpakolva, vizes ruháin-kat már nem bánva jelentkeztünk a túra céljában, az emléklap és kitűző átvétele után egyenesen a vasút¬állomásra tartottunk (én még ebben a szűk 1 órában futottam körbe a kiállítást, előző napokon idő hiányában nem jött össze). Sok élménnyel a fejben, sok kilométerrel a lábakban tértünk haza. A fő téri Márton napi vigasságokat elmosta az eső, kár érte… Szabó-Dalecker Ibolya és Szabó Sándor ************ Hegymászás a Dolomitokban (1. rész) 2008. augusztus 4. Mélyen alszik a város, amikor Kriston Barnabás Dacia kombijá-val összeszedi a csapatot. Hajnali négy óra van, amikor elindulunk Pécsről az olasz-országi Dolomitokba. A csapat további résztvevői: Baumann József, Kriston Ádám, Stálenberger Tibor. Kellemes az idő, és a határátkelések sem rabolják hasznos perce-inket. Gyorsan faljuk a kilométereket váltott gépkocsivezetőkkel, és délután két óra-kor meg is érkezünk a Dolomitok központjába, Cortina d’Ampezzoba. A kis város szélénél megnézzük a kempingeket, de zsúfoltságuk miatt úgy döntünk, hogy egy távolabbit választunk, ahol tavaly Barnabásék már táboroztak. Néhány kilométerre Misurinán, a magas hegyek lábánál 1700 méteren megtaláljuk ideális helyünket a sátrak felveréséhez. Egy csodálatos tó felső végénél van a kemping egy viszonylag sík tisztáson. Minden feltétel biztosított egy túrázni vagy hegyet mászni szándékozó csapat számára. Bejelentkezünk és néhány perc eltel¬tével már csattognak a kala-pácsütések a sátorcövekeken. A termőréteg alatt sziklaréteg búvik meg, ami küzdel-messé teszi sátorépítési tevékenységünket. Negyed óra alatt állnak a sátrak és most végre koccinthatunk a megérkezés örömére. Amerre nézünk, mindenütt csodálatos hegyek magasodnak csipkés csúcsaikkal. Pakoljuk a cuccainkat a kocsiból, melyek nehezen akarnak elfogyni, és kis idő eltel-tével szép kis kupacok magasodnak belőlük a sátrak előtt. Végre minden a helyére kerül és el¬indul¬ha¬tunk egy felfedezőútra a nagy tó körül. A Nap sugarai még vissza-pillantanak a he¬gyek mögül, és színesre festik a szemközti csúcsokat. A tóparti sétaút mellett forrás, csobogó vízfolyások, pompás virágok láthatóak. A magas hegyek képmásait látjuk a sima tó tükrében csillogni. Padok és asztalok szolgálják a sétálók és kirándulók ké¬nyel¬mét. Egy órába telik, amíg körbejárjuk az egy kilométer hosszú és átlag kétszáz méter széles tavat. Elidőzünk a kis település kirakatainál, nézegetjük a sok csecsebecsét és az értékes és hasznos túrafelszereléseket. Mire a táborba érünk, a hegyek sötéten magasodnak a háttérben. Időnként egy távoli villám fénye szalad a felhők között, majd kialszik a távolban. A vacsora közben megbeszéljük a holnapi túranapot, melyhez jó ötleteket ad egy budapesti, a Dolomitokba szerelmes sátor-szomszédunk. Altatónak iszunk néhány korty szekszárdi vörösbort, majd bevackol-juk magunkat sátrainkba. 2008. augusztus 5. kedd. Reggel fél hét van és mozgásban a tábor. Sátrakon, bokro-kon és mindenütt vastag harmatcseppek ülnek, látszik felszálló leheletünk. Igaza volt tegnap rutinos sátorszomszédunknak, aki mondta, hogy itt nem érdemes korán kelni, mert hideg van és pára. A nap csak fél nyolckor süt be a táborhelyre, de akkor percek alatt felszárít mindent. Pakolászunk, reggelizünk, és nyolc óra fele elindulunk kocsi-val fel az Auronzo házhoz. Fizetni kell az úthasználatért, de megéri, mert minőségi úton csodálatos panorá¬mák¬kal tarkítva hamar a magas sziklaszirtek alá juthatunk. A nagy parkolóból elindulunk egy kellemes sétaúton a Laverdo ház felé. Laverdo ház Jobbra lent hatalmas mély völgy húzódik, balra felettünk magas hegygerincek von-ják ma¬gukra figyelmünket. Fehér és szürke felhők cserélgetik egymást a csúcsok környékén, de ahol járunk, ott csodálatosan süt a nap és vakítanak a fehér sziklák. Az elmúlt idők háborúit idézik a kőből épített obeliszkek, kápolnák és kiépített bun-kerek. A háztól egy széles úton haladunk a két magas hegy közti nyeregbe, ami 2454 méter magasan van. Jobbra indulunk, és egy kevésbé sziklás részen felvesszük hegymászó felszerelésünket. Látjuk előttünk a sziklafalba épített „Via ferrata” útvo-nalat a magas hegy derekában. Elérünk a beszálláshoz, ahol egy sötét mesterséges barlang fogad, amit a háború alatt készítettek hadászati célokból. Előkerülnek a fejlámpák és óvatosan haladunk előre a görnyedve járható alagútban. Rövid időn belül elérjük a kijáratot, ami a meredek sziklafalhoz vezet. Alattunk szédítő a mélység, a távolba nézve csodálatos panoráma. Bekattintjuk a kara¬bi¬ne¬¬reket a beépített drótkötélbe és rövid kötélre fogva haladunk a keskeny sziklape¬re¬men. Kicsit jobban dobog a szívem, amikor olyan helyre érünk, ahol nincs kötélbiz¬tosí¬tás. Szokni kell a helyzetet, mert ilyen kitett részeken ritkán mászkál egy turista. A biz¬ton¬ságo¬sabbnak tűnő helyeken fotózunk szüntelenül, mert minden cso-dálatos, amit látunk. Kattognak a karabinerek a beépített szögeknél, ahova a drótkötél van bekötve a sziklafal¬hoz. Elérünk egy sziklába épített bunkert: akkora, mint egy kis szoba, és az „ablak” kerek for¬májú. Kinézünk, csodálatos a látvány a szemközti sziklatornyokra. Innen lőtték az előrenyomuló ellenséget a katonák és a ferratákon cipelték ide a fegyvereket és lőszeres¬lá¬dákat. Kicsit feljebb mászva egy szélesebb gerincen kőből épült ház romos falai omla¬doz¬nak. Az alattunk lévő széles völgyet innen jól meg lehet figyelni, látszanak a szerte¬szét futó gyalogösvények a hegyek lábaihoz. Visz-szamászunk, és néhány méterre elérünk egy elágazást, ahol felfelé a csúcsra lehet mászni. Kicsit várakoznunk kell, mert fentről né¬hányan lefele ereszkednek, és útköz-ben nem lehet kerülni. Végre elindulok a mere¬de¬ken égre futó drótkötél mentén a sziklákba kapaszkodva. Keresem a fogásokat és lépés¬he¬lye¬ket, hogy egyre feljebb jussak. Tizenkét kilós hátizsákkal mászok felfele. Csak fontos dolgokat cipelek min-denre felkészülve. Ebben a magasságban gyor¬san változik az idő, megfelelő ruházat kell, élelem és ivóvíz is szükséges egész napra. A balesetek sűrűb¬ben előfordulnak, elsősegélycsomagra is szükség van. A hegy lábánál alattunk sűrű felhőré¬teg gomo-lyog, remélem, ott is marad még egy darabig. Élvezem a mászást, fogy¬nak a méterek, és most egy kevésbé meredek széles oldalba mászunk, biztosítás nélkül. Fölöttünk megpillantom a csúcsot, tetején a nagy kereszttel. Szaporábbak a lépteim, de az óvatosságról nem feledkezek meg. Könnyen megindít-hatok egy követ, amely leesve az alattam haladóknak súlyos sérülést okozhat. Felér-tünk a csúcs¬¬ra mindannyian, és nem tudunk betelni a sok látnivalótól. 2701 méteren állunk a ke¬reszt alatt. Kicsit zihálva, verejtékezve pihenünk egy kicsit, majd fotózzuk a látnivalókat. Alat¬¬tunk kéken csillogó tavak terülnek el a hófehér sziklatörmelékek és üde zöld rétek között. Odébb menedékházak piros tetején csillannak meg a napsu-garak. Föntről lete¬kint¬ve, alattunk minden parányinak tűnik, mintha kicsinyítve len-ne. A völgyből egyre feljebb kúsznak a felhők, ezért úgy döntünk, elindulunk vissza-felé. Lefele a meredek mászási résznél várakozni kell, mert hárman jönnek felfelé. Várakozás közben a szemközti szik¬la¬falon embereket látunk mozogni. Jobban meg-figyelve látjuk, hogy ott is egy meredek ferrata vezet a csúcs felé, néhol kis hidakat is látni vélünk. Leérve az elágazáshoz rövid tanakodás után úgy döntünk, hogy én a bizonytalan időjárás miatt nem kockáztatom meg a szemközti oldal megmászását. Megbeszéljük, hogy lent a parkolóban találkozunk. Elváltak útjaink és én elindulok lefelé a hegy másik oldalán egy ferratán. Tudom, hogy nem szerencsés egyedül menni a hegyen, de erre viszonylag gyakran járnak a hegyek szerelmesei. Ereszkedés közben hamarosan utolérek két fiatalt, akiket egy biztonságos helyen megelőzök. Egy széles sziklarepedés peremén van kiépítve a me-redek út, de nem ve¬szélyes, gyorsan haladok. Lejjebb egy kiszélesedő sziklaperemnél többen várakoznak. Odaérve látom, hogy egy mesterséges barlang előtt várakoznak. A barlang iránya jó a haza vezető útnak és fejlámpámat feltéve elindulok a sötétbe. Ez jóval tágasabb járat, mint a reggeli az út elején, és mint látom és tapasztalom, sokkal hosszabb. Percekig me¬gyek, kis fülkék nyílnak és lezárt útszakaszok. Jobbról világosság sejlik, és hamarosan látom, hogy egy lőrés felől jön a fény. Kinézve a szemközti hegyet látom, az alatta húzó¬dó völggyel. Kihátrálok és folytatom utamat a sötétben. Újabb lezárt elágazás és hamaro¬san elérem a kijáratot, ami a hegy dere-kában a sziklafalhoz vezet. Keskeny a perem és biztosítókötél nyomát sem látom sehol. Visszafordulok és most már gyorsabban haladva az ismert útvonalon, elérem a másik kijáratot, ahonnan indultam. Innen beépített kötélpá¬lyán hamar leérek a kő-lavinákhoz. Alattam két csodaszép tó látható, felettük balra a gerinc mögött a Lo-catelli menedékháznak kell lennie. Leveszem a hátizsákra erősített túra¬botokat és beállítom a megfelelő hosszúságot a köveken való haladáshoz. A hegy¬mászó szettet becsomagolom és a fejvédővel együtt a hátizsákra erősítem. Vékony ösvény húzódik a kőlavinás oldalban, ami a legrövidebb út a menedékházhoz. Morognak a kövek a bakancsom alatt, és időnként a lefele haladásnál csúszok a kövekkel együtt. Hihetet-len, hogy a kevésbé bolygatott tenyérnyi helyeken hamar megjelenik az élővilág, színes virágok pompáznak rajtuk. Itt éppen egy hegyimák sárga csokrát fújdogálja a szél. A tó körül kirándulók sétálnak, tarka tehenek legelésznek a zöld tisztáson egy takaros kis ház körül. Felérek a gerincre és meglátom a menedékházat és a sok kirán-dulót körülötte. Fölötte kis kápolna és több emléktábla a sziklákon. Megnézem a térképet és kiválasztom a legmegfelelőbb utat vissza az autóparkolóba. Az utakat számokkal jelzik: két piros vízszintes sáv között a fehérben látható az út száma. Kőlavinás és meredek részeknél piros festékkel jelölik a javasolt útirányt. A jeleket nagyobb viharok után folyamatosan frissítik a magashegyi turisták biztonsá-ga érdekében. A 101-es utat nézem ki magamnak, ez esőben is biztonságosan járha-tó, ha leszakad az ég. Emberek jönnek-mennek a környéken, és mégsincs tömeg, mindenki elfér a hatalmas hegyeken és völgyekben. Kellemes tempóban haladok és bámészkodok, mindent megfigyelek. Ugyanazokat a hegyeket látom, csak máshon-nan és más megvilágításban. Eszembe jutnak barátaim, akik már lefele jönnek a hegyről és remélem, megússzák eső nélkül, mert feléjük sötét felhők kavarognak és eléggé lehűlt a levegő. Elértem a Laverdo házat és innen ismert úton igyekszem a kocsi felé. Ismerős füttyö-gést hallok és észreveszek egy mormotát a sziklák előtt. Lassan kézbe veszem a fényképező¬gé¬pet, és sikerül több képet készíteni róla. Amint közelebb megyek hozzá, abban a pil¬la¬nat¬ban eltűnik a sziklák között. Szaporázom a lépteimet, mert szitálni kezd az eső és erős szél kerekedett. Már látom a parkoló kocsinkat és a felette maga-sodó több¬szin¬tes Auron¬zo házat. Bepakolom a cuccokat a csomagtartóba és beülök a védelmet adó autóba. A ház zászlórúdjain zászlókat tépdes a szél és sötétbe borul a környék. Szaladnak a felhők, és szemben előbukkannak a magas hegyszirtek és az alattuk elterülő hófoltok. A sötétség amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozik, és a szél is csillapodott. Szerencsére az eső sem esett említést méltóan. Barátaim is hama-rosan megérkeznek és mesélik élményeiket. Fel¬mász¬tak az M. Paterno 2747 méter magas csúcsára. Mentek meredek falon kitett helye¬ken és kis hidakon. Nem áztak el, és lefele hasonló útvonalon jöttek, mint én, csak ők egy kis kerülővel. Beülünk a kocsiba és elindulunk lefelé a hegy lábánál lévő tábo¬runkba. Mindenkinek jól esett egy sör, a jó vacsora és az esti beszélgetés a szomszédokkal, borozgatás közben. 2008. augusztus 6. szerda. A mai éjszaka nyugodtabb volt, mert kellő számú és vas-tag¬sá¬gú alsóruhát húztunk és úgy bújtunk a hálózsákba. A nap fél nyolckor reggeli-zés közben melengette testünket. A hajnali hőmérséklet néhány fok lehet, mert elvi-seljük még mindig a vastagabb pulóverokat. Összeállítjuk csomagjainkat, de ma nem visszük a hegymászó felszereléseket, mert a Fanes-völgyben túrázunk és csak rövid ferraták vannak a zuhatagok és vízesések közelében. Fél óra alatt érjük el kocsival a völgyhöz legközelebbi parkolót. Hamar észrevesszük a 10-es számú útjelzést és elindulunk rajta a vízfolyás felé. Szép fenyvesben hala-dunk, sokhelyütt méregzöld mohapárnák csábítanak bennünket, hogy megsimogas-suk őket. A far¬kasboroszlán piros bogyói ragyognak a tűlevelek közt bejutó napsu-garakban. Már hal¬juk a patak csobogását, és hamarosan megpillantjuk a vízfolyást. Fehér és rozsdavörös sziklák közt bukdácsoló kékeszöld vízfolyam zuhog sebesen lefelé. Széles fahídon álunk és fényképezzük a csodákat. Szemközt kétezer métert meghaladó hegyek magasodnak. Jól látszik a hegyeken a sok-sok rétegződés, amely még a tenger fenekén rakódott le évmilliókkal ezelőtt. Látszanak a rétegekben a gyűrődések, melyeket a vulkáni erők hajtottak íves formákra. Kellemes, hengerelt zúzottköves úton haladunk, mindenütt rend és tisztaság. Padok, asz¬¬talok és információs táblák esztétikus kivitelben. Az egyik információs táblán, a sok útba¬igazító jel alatt rokkantkocsit ábrázoló jelet látunk. És valóban az utak ezen a részen úgy vannak kialakítva, hogy a mozgás- és látáskorlátozottak is biztonsággal el tudnak köz¬lekedni. A fák és virágok tövénél latinul, olaszul és németül feliratozták a növények neveit. Felfele megyünk, az út mellett balra víz csordogál egy farönkből kialakított forrásnál. Íze kellemes és hűvös a nyári melegben. Egyre meredekebben emelkedik és kanyarog az út, kétoldalt meredek hegyvonulatot látunk. Előttünk egy fahíd és alatta hatalmas sza¬ka¬¬dék, melyet a víz ereje mélyített legkevesebb harminc méter mélységre. Mere-dek szikla¬falak, szakadások, és terebélyes katlanok között dübörög a víz. Feljebb jobbra kis tisztás emberek pihennek a padokon és szárítgatják ruháikat. Elértük a Cascata de Fanes-vízesést és ferratát. 1380 méteren vagyunk és indulunk a sziklák felé. Balra a szikla¬falat elérve szélesebb ösvényt látunk és drótkötél biztosítást. Nem kötjük be magun¬kat, mert az elmondásokból tudjuk, hogy ez nyáron nem veszélyes gyakorlott magas¬hegyi túrázóknak. Gyorsan haladunk lefelé és szemben látunk egy kisebb vízesést a szik¬láról aláhullni gyöngyözve. Elhaladunk a vízesés alatt és me-gyünk tovább a sziklás ösvényen. Keskenyedik az ösvény, így mi is egyre többször belekapaszkodunk a drótkötélbe. Kezemre védő kesztyűt húzok, a kötél nehogy felsértse tenyeremet. Egy sziklakatlanhoz értünk, ahol lefele kell majd mászni beépí-tett létrákon és vastüs¬kéken. Várnunk kell egy keveset, mert hárman jönnek felfelé, és utána mi is nekilát¬ha¬tunk a lemászásnak. Néhány perc alatt a hatalmas szűk szik-lakatlanban va¬gyunk, mely¬nek az alja tele van hatalmas kőtömbökkel. Most sajná-lom igazán, hogy nem hoztuk el legalább a fejvédőket. A fentről aláhulló kisebb kövek is súlyos sérülést okozhat¬nának bennünk. Gyorsabban szedem lábaimat, hogy a nyitottabb részhez jussak. Jobbról a fent látott vízesés most közel harminc méter magasról hullik alá fátyolszerűen. Körülötte vízpára kavarog, és mellette elhaladva bennünket is lepermetez. Jólesik a frissítés még itt fent a magas hegyekben is. Elme-gyünk egy kis magaslatra, ahonnan jó fotókat lehet készíteni a vízesésről. Innen látszik a szűk völgyben egy útelágazás táblákkal. Mivel mi a forrásmező fele a másik vízesést is meg szeretnénk nézni, ezért a ferratán tovább kell menni, ami kivezet a katlanból. Éppen egy kisdiákok¬ból álló csoport halad rajta bekötve, meglehetősen lassú a mozgásuk. Tibivel úgy döntünk, hogy visszamászunk az indulási pontig és fotózzuk a vízesést alulról, Barna és Ádám, ha tudják, megelőzik az iskolás csoportot egy alkalmas helyen, és fent a padoknál találko¬¬zunk. Az ismert úton gyorsan ha-ladva elérjük a vízesést, felmászunk a sziklafalon, majd a másik vízesést is lefotózva el¬érjük a sziklapárkányt, és máris a tisztáson vagyunk. Lepakolunk, és egy kicsit ki-nyúj¬tó¬zunk. Körülöttünk nagy a nyüzsgés, családok érkeznek és csatolják magukra a kü¬lön¬böző hegymászó felszereléseket. Aszalt gyümölcsöt, csokoládét eszek és ás-vány¬vi¬zet iszom hozzá. Pótolja a kalóriát, és egyéb¬ként is valamivel el kell tölteni az időt. Bar¬na¬bás hangjára leszek figyelmes, és meg is pil¬¬lan¬tom Ádámmal felfele jönni a gyalogös¬vé¬nyen. Kicsit ők is pihennek és elindulunk fel¬felé a másik vízeséshez. Emelkedik az út, velünk szemben időnként hegyi kerékpá¬rosok jönnek óvatosan. Kétoldalt szép magas¬hegyi virágok pompáznak tarka színekben. Éppen egy piros madár¬sisakot pillantok meg, melyet itt még nem láttam. Odébb zergevirágok sárga csoportja látszik. Egy nagyobb szikla¬tömbbe díszes kőfülkét véstek, és egy Mária szobrot tettek bele. Köréje rózsafűzért teker¬tek, és mellé sok apró tarka virágot tettek. Felettünk az ég kékje, és alatta a sziklaszirtek fehér és vörös hatalmas fala. Elérjük a tábla szerint a második vízesést, a Cascata Sbarco de Fanest. Egy fenyők-kel be¬nőtt szűk gyökeres ösvényen lépkedünk lefelé, és már halljuk a víz zúgását. Habozva óriás cseppeket formálva zúdul lefelé tíz méter magasból. Előtte a szikla-falban és a víz¬esés alatt is drótkötél van kifeszítve a biztonságos haladás érdekébe. A hűvös idők beáll¬tᬬval hamar megkezdődik a jegesedés, és akkor bekötés nélkül élet-veszélyes a terep. Most könnyedén bejutunk a vízesés alá és csodáljuk az aláhulló széles vízfüggönyt. Alig le¬¬szünk vizesek, és fotót is készítünk a víz alatti folyosón. A túlsó oldalról is szép a lát¬vány a völgy felé zúduló vízzel. Innen kétemeletnyi mászás felfelé a sziklafalon, majd a pa¬tak mentén egyre feljebb a futófenyők között kialakí-tott ösvényen. Egy szép szikla-la¬pon letelepedünk a víz mellé és hallgatjuk a köveken bukdácsoló víz énekét. Tibor, mivel ma több mászás nem lesz, elővesz két dobozos sört, és a patakba teszi őket hűlni. A víz nagy sodrása billegteti őket, ezért állandó felügyeletre szorulnak. Szusszanunk egyet és él¬¬vezzük ezt a csodálatos környezetet és nyugalmat. A sör három perc alatt hi¬deg lett; test¬¬vériesen megosztozunk rajta négyen, és már indulunk is tovább. Korlát nél¬küli fa¬híd¬¬hoz érünk és fotókat és videó felvételt készítünk az áthaladó csapatról automata¬állás¬ban. Fahíd Innen tovább egy szép fenyvesben haladunk és hamar elérjük a völgyben felfele vezető 10-es számú turista utat. Visszafele elindulunk rajta, itt a völgy egy másik ismeretlen arcát mutatja felénk. Gyorsan haladunk lefele, és elérjük az előző vízesés bejáratát 1766 méteren, majd lejjebb egy kis kitaposott jelzetlen ösvényt veszünk észre. Hallottunk róla, hogy néhány helyen le lehet menni a patakmederhez, és szép vízeséseket lehet nézni. Úgy döntünk, megnézzük, mit látunk a kis ösvény végén. Fenyők között és áfonyás ligetek mellett haladunk, és halljuk a víz morajlását. Né-hány lépés után rálátunk a szűk völgyben egy számunkra hatalmas és csodálatosan szép vízesésre. Lejjebb ereszkedünk egészen a tövéhez és érezzük a lezúduló víz által keltett páradús légáramokat. Húsz méter magasról szélesen elterülve zúdul alá egy méregzöld kis tóba. Mindenütt buja zöld a környék és sok a színpompás virág. Vízesés Egy kidőlt mohás fenyőfa törzsén alpesi rózsa tündököl rózsaszín szirmaival, mellet-te áfonyabokor búvik meg. Óvatosan lépkedve a vizes köveken mászunk vissza az ösvényre, és a fenyők alatt áfonyákkal csillapítjuk szomjunkat. Sok a különféle gomba az erdőben, itt éppen rizikéket látok a fenyőtüskékkel borított talajon. Odébb egy lila virágot látok, melyet erre még nem láttam. Közelebb megyek, és akkor isme-rem fel, hogy a kék színű sisakvirágok valamelyik változata virít a fenyők alatti kis tisztáson. Visszaérünk az útra, és kényelmesen bandukolunk lefele. Több turistával találkozunk, és illedelmesen jól nevelt turistához méltóan köszönünk olaszul: bondzzsornó. Lefele a 10-es út egy me¬re¬de¬kebb szakaszát választjuk, ami egy kilo-méter lehet. Most, hogy kerülgetjük a vízmosás¬ban a köveket, örülünk neki, hogy felfelé a hosszabb és kényelmesebb úton jöttünk. Még négy kilométer kényelmes gyaloglás visszafelé a szép úton és elérjük az erdőben megbúvó tágas parkolót, ahonnan indultunk. Hazafele megállunk Misurinán, a tóparti kis településen, hogy az esti főzéshez kiegé-szítsük készleteinket. A kis áruházban szinte minden van, csak éppen zöldpaprikát nem kapunk, hogy a tervezett lecsó adagszámát megnövelhessük. Kocsiba ülünk és egy perc múlva már a finom rumot ízlelgetjük étvágygerjesztőnek. Összefogva közös erővel egy óra alatt elkészül a krumplis lecsó szalonnával és paprikás szalámival fűszerezve. Jót lakmározunk, majd mosogatás és fürdés következik. Megfürödve frissen és jókedvűen ülünk a nagy nap- és esővédő sátor alatt és boroz-gatunk. Nézegetjük a térképeket és a holnapi mászós túrát tervezzük. A hegyek egyre sötétebbek és kipattannak az első csillagok a tó fölött. Csendesedik a tábor. Össze-pakolunk a sátraink körül és lefekszünk aludni. Hajnali három óra környékén nagy szélre és esőre ébredünk. Nem bontottuk vissza az esővédő sátrat és rángatja a szél. Kihámoztuk magunkat a hálózsákokból, és kimászva a sátrakból elkezdtük a nagy szélben és szakadó esőben bontani. Néhány perc telik el a bontással és rögzítéssel és már ugrálunk is vissza a védelmet nyújtó kis sátrainkba. Az átázott ruhákat levesszük és belebújunk a jó meleg hálózsákba. Az eső és szél még dühöng egy darabig felettünk, majd feladja, és a hegyek felé távozik. Baumann József (folytatjuk) HÍREK • Új logó: a Magyar Természetbarát Szövetség 2008. október 4-én megtartott rend-kívüli közgyűlésén elfogadták a szövetség új logóját, mely a régihez képest jobban hasonlít az NFI (Nemzetközi Természetbarát Szövetség) logójához. • „Elvágott” turistaút: a Pécsi parkerdőben a Hotel Kikelet épülete mellett építke-zés kez¬dődött, melynek területe belenyúlik a zöld négyzet jelzésű „Fellbach sétaút” nyom¬vo¬nalába. Az építkezés földmunkái során a turistaút mintegy 150 m hosszú távon megszűnt, így az út ezen a szakaszon jelenleg nem járható. Nagy Jánossal, a PVV Zrt. erdészeti ágazatvezetőjével megállapodtunk az új – elkerülő – nyom-vonal kialakításában. Az új útszakasz jelzéseit tavasszal festjük fel. • Tarvágás: a Mecseki Zöld Túra útvonalán a Vágotpusztáról Sikondára vezető útvonal egy szakaszán, valamint a Pécs-Vasasról Koszonya-tetőre vezető útsza-kaszon is – tar¬vá¬gás miatt – „eltűntek” a turistajelzések. A jelzések pótlását ta-vasszal elvégezzük. • Karácsonyi térképvásár: december 8-án hétfőn 16.00–19.00 óra között a Car-tog¬raphia Kft. térképvásárt rendez a Magyar Természetbarát Szövetség központ-jában (Buda¬pest V., Bajcsy-Zs. u. 31). A térképek 30%-os kedvezménnyel vásá-rolhatók meg (turistatérképek 990 Ft helyett 690 Ft-ért)! A kedvezmény igénybe-vételének feltétele a bemutatott érvényes MTSZ igazolvány. Megrendelések e-mail-en Berki Zoltán címére is küldhetők: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. • Védett lett az illatos hunyor: védett lett a Mecsekben igen elterjedt, sőt gyakori, ko¬ráb¬ban megyei védelem alatt is álló illatos hunyor (Helleborus odorus, termé-szet¬védelmi értéke 5000 Ft), illetve az azzal közeli rokonságban álló, a zselici er-dőkre jellemző kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum, 5000 Ft). A hazánkban csak a darányi Nagy-Berekben előforduló királyharaszt (Osmunda regalis) foko-zottan védett státuszt kapott, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 250000 (!) Ft. Szintén fokozottan védett lett a Mecsek karsztbokorerdeiben előforduló fénylő zsoltina (Serratula lycopifolia), természetvédelmi értéke 100 000 Ft. (Forrás: DDNPI) RENDEZVÉNYEK december 11, csütörtök:„Örökségünk” – délutáni diskurzus a komlói múzeum-ban. Takácsné Jakabos Laura: A „hétdombosok” 2008. évi élményei. R.: Hét-domb Természetbarát Egye¬sület. Időpont: 17 óra. december 28, vasárnap: „Dombay-tó maraton”, „Dombay-tó” teljesítménytú-rák. R.: Erők Népe Természetjáró Egyesület. Rajt: Dombay-tó, 6.00-8.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 600 Ft/fő. Információ: Radó József 30/298-7991; Doszpod Edina 30/526-8196. NYÍLT TÚRÁK • december 6, szombat: Tettye – Dömörkapu – Misina – Tubes – Remete-rét – Éger-völgy (12 km). Találkozás: a pécsi főpályaudvar előtt a 33-es autóbusz megállójában 8.15-kor. Túravezető: Márton Zoltán. • december 13, szombat: Sikonda – Cserma-alja – Mánfa – Árpád-tető (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron a kaposvári járatnál, 8.15-kor. Túravezető: Lakatosné Novotny Sarolta. • december 20, szombat: Hősök tere – Fehér-kút – Keresztkunyhó – Lapis – Mandulás (12 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 31/A jelzésű busz megállójában 9 órakor. Túravezető: Kaszás Károlyné. • december 28, vasárnap: Máriagyűd – Siklós (12 km). Találkozás a máriagyűdi templom előtt 9 órakor. Túravezető: Tollas Tibor. A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással • december 6, szombat: Találkozás a Mikulással. Útvonal: Szászvár – Vörösfe-nyő kulcsosház – Máré-csárda (10 km). Indulás a komlói buszpályaudvarról a 7.35-ös mekényesi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila. • december 14, vasárnap: Téli séta a mecsekpölöskei tóhoz. Útvonal: Sikonda – Új-hegy – Mecsekpölöskei tó – Mecsekfalu – Körtvélyes (8 km). Indulás a 8 órai sikondai buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin. • január 3, szombat: Újévköszöntő a Vörösfenyő kulcsos-házban. Útvo-nal: Kárász – Vörösfenyő kulcsosház – Kárász (10 km). Indulás a komlói buszpályaudvarrról a 7.35-ös mekényesi buszjárattal. Túravezető: Bora Tiborné. A Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub nyílt gyalogos túrái • december 13, szombat: „Tolnai Hegyhát–I.” Útvonal: Simontornya (vár) – Kis-székely – Nagyszékely – Miszla – Halyagos – Pincehely (30 km). Részvétel elő-zetes jelentkezés alapján (december 6-ig, 20/332-5000). Túravezető: Keményfi Balázs. • december 30, kedd: „Óév búcsúztató a Zengőn.” Indulás Pécsváradról, a Kossuth térről 10 órakor. 12 órakor a Zengő csúcsán Himnusz éneklés és pezsgőbontás. Tú-ravezető: dr. Novotny Iván. A PTTE Vámos Mihály Túraszakosztály nyílt túrája • december 28, vasárnap: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama Kisvendéglője – Jakab-hegy, kelta földvár – Éger-völgy (12 km). Találkozás a Teca Mama kisvendég-lőnél, 9 órakor. Túravezető: Marton József. Minden kedves természetbarát társunknak békés, boldog karácsonyi ünnepeket és szép túrákban, élményekben gazdag, örömteli új esztendőt kívánunk! Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. A közlésre szánt anyagokat min-den hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21. 72/525-376 (nap-közben); fax: 72/525-377 (ügyeleti időben). Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra. Internet: www.baranyatermeszetbarat.hu; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
2008. február 156. szám
MECSEK HÍRADÓ 156. szám 2008. február 2007-ben történt - tagszervezeteink életéből ►Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület Egyesületünk ismét sikeres, programokban gazdag évet zárt, minden fontos célkitű-zésünket meg tudtuk valósítani. Az egyesületnek 2007-ben 55 tagja volt, ebből 70 éven felüli 15 fő, 50 és 70 év közötti 21 fő, 18-50 évig 15 fő, a 18 éven aluliak száma 4. A legfontosabb tevékenységünk a túrázás volt. Túráinkról: a tagok az év során, 111 túrán vettek részt, ebből 52 túrán és szervezet-ten 8 teljesítménytúrán az egyesülettel, a többi egyéni túra volt. Többször volt lehető-ség rövid túrán való részvételre is. Ezeken túl az idősebbek kisebb csoportokban rend-szeresen szerveztek maguknak Komló környékén kisebb túrákat, sőt a Balaton-felvidéken egy 3 napos táborozást is. Az összes elért pontszám 23 836. Bora Tiborné a DÖKE keretében 2048, a Hétdombban 691,5 pontot ért el. Miklovits György ugyanígy 1848+282, Németh Katalin 356+1262 pontot gyűjtött. A Hétdomb TE-ben Feketéné Móró Erzsébet 2252, Rácz János 1370, Molnár Árpádné 1255 pontot szer-zett, Őri Zsuzsanna 1057, Rácz Jánosné 1049, Tasnádi János 969 pontot ért el. A hagyományos, egy hetes táborozásunkra ebben az évben szeptemberben a hatá-ron túl, Erdélyben került sor. Néhány hozzátartozóval és pécsi turistával egészült ki a csapat, így 49 fő táborozott Bucsin-tetőn, járta be a Tordai-hasadékot, a Békás-szorost, túrát tett a Bogdán-sziklákhoz, és megismerkedett Gyergyó nevezetességei-vel. Májusban Csillebércen a Gyalogtúrázók XIV. Országos Találkozóján vettünk részt. Jól éreztük magunkat a "Buda bércein" teljesítménytúrán, a Pál-völgyi és a Szemlő-hegyi barlangban tett kiránduláson és a Budai-hegyekben a többi túrán. (Mindkét út szervezője Feketéné Móró Erzsébet volt). A Vörösfenyő kulcsosházunk a Keleti-Mecsekben található Kárász falu közelében, Magyaregregytől 3,5 km-re. A házban villany nincs, vizet a közeli forrásokból lehet hozni. Olcsó szálláslehetőséget biztosítunk az érdeklődőknek. A házat a tagság bár-mikor igénybe veheti, sokan éltek is a lehetőséggel. (Szállásrendelés Németh Margit-nál, gondnok Tasnádi János). A Pécs Városi Természetbarát Szövetség "Tanösvény Taposó Túrák" címmel túra-mozgalmat hirdetett meg a Mecsekben, a Dél-Zselicben és a Villányi-hegységben. Nyolc, táblás tanösvényt jártunk végig, igazoló füzetbe gyűjtve a látnivalókat. Részt vettünk az "Eperjesi Ernő", a "Rockenbauer Pál" és a "Skóciai Szent Margit" emléktúrákon. Május 19-én – nyolcadik alkalommal – szerveztük meg a "Baranya-Tolna 15, 30, 60" teljesítménytúrát, igen nagy sikerrel (Őri Zsuzsanna és Tasnádi János vezetésé-vel). A teljesítménytúrán 182 versenyző vett részt. Az MTSZ-tagok kedvezményesen nevezhettek. A túrázók a Keleti-Mecsek legszebb pontjait érintették: Csurgó, Máré-vár, Tolna legmagasabb pontja a Dobogó, a Vörösfenyő kulcsosház, a Vékényi-árok, Barna-kő voltak az állomások, ahol csoki, nápolyi, ásványvíz, alma, zsíros és lekvá-ros kenyér várta a résztvevőket. A rajt- és egyben célállomás a Kenderföldi Általános Iskola volt, ahol a fáradt érkezők forró levest és virslit kaptak, majd átvehették az emléklapot és a kitűzőt. A teljesítménytúra a Nemzeti Bajnokság része volt, így az ország 60 településéről érkeztek a résztvevők. Komlói volt 20 fő, pécsi 22, Baranya és Tolna városaiból és falvaiból (összesen 17 helyről) még 32 fő vett részt a túrán. A fővárosból 15 fő jött, a legnépesebb csapat 20 fővel Bajáról, és csapatok voltak Galgahévízről és Mezőbe-rényből is. Az egyesület tagjai szívesen vállalták a szervezéssel járó sok munkát a jól sikerült túra érdekében. Reméljük, jövőre még több résztvevőt fogadhatunk Bara-nyából, a pécsi egyesületekből és Komlóról is. A "Tanösvény Taposó Túrák" jelvényszerző mozgalmat sikeresen teljesítette egy népes csoport; a "Tolnai várak" jelvényt szerezte meg egy fő; Feketéné Móró Erzsé-bet befejezte az Országos Kék Túra útvonalának bejárását, és megkapta a 4213. számú jelvényt. A természetjáró minősítésben arany fokozatot ért el Feketéné Móró Erzsébet. 2007-ben elismerő plakettet kapott a természetbarát mozgalomban végzett munkájáért Bora Tiborné, Feketéné Móró Erzsébet és Iván Attila. 2007-ben a túravezetőink voltak: Iván Attila, Horváth Attila, Király László, Kovács Árpád, Őri Zsuzsanna, Németh Katalin, Németh Margit, Rácz János, Rácz Jánosné, Tasnádi János. Köszönet a munkájukért! Egyesületi tevékenység: az év elején nagy változás következett be az egyesület élet-ében, Király László elnök és Iván Attila, Rácz Jánosné vezetőségi tagok lemondtak tisztségükről. A tagság megköszönve munkájukat, fájó szívvel vette tudomásul a döntésüket, és a közgyűlés új vezetőséget választott. Az elnök Őri Zsuzsanna lett, új vezetőségi tagok Csoknyay Istvánné, Fehérné Kardos Ágnes, korábbi tisztségében megerősítést nyert Feketéné Móró Erzsébet, Németh Margit és pénzügyi ellenőr ma-radt Bora Tiborné, technikai munkatárs Tasnádi János. A Közösségek Háza nyújt otthont a turistáknak, ahol minden hónap első péntekjén vezetőségi, a második kedden túragyűlés megtartására került sor. Minden túragyűlés előtt 30 percen át végignézhették az érdeklődők az előző hónapban készült fényké-peket és megrendelhették azokat. Az év végén igényelhettek egy CD-összeállítást a legszebb felvételekből és az erdélyi útról (Feketéné Móró Erzsébet). A túragyűlések a születés- és névnaposok köszöntésével kezdődtek, az ünnepeltek tiszteletére szép vers, majd a Mecsek Híradó tartalmának ismertetése hangzott el (Csoknyay István-né). Hat alkalommal, turista ismeretekkel ismerkedhettek az érdeklődők egy-egy kiselőadás formájában. Témák: a természetjárás története; turistaillemtan; a jel-vényszerző mozgalmak és a természetjáró minősítés; egészségügyi ismeretek; az útjelzések; az útfestés fortélyai. Előadók voltak: Csoknyay Istvánné, Feketéné Móró Erzsébet, Horváth Attila, Király László. Az előző hónap tevékenységének áttekintése után a soron következő szervezési feladatokat, programokat beszéltük meg. Az éves programot kis füzet formájában mindenki kézhez kapta, ezt szélesebb körben is terjesztettük, ezen felül a program olvasható volt az interneten és a Komlói Újságban is. A Mecsek Híradóban több kisebb élménybeszámolónk is megjelent. A túravezetők leadták a túrajelentéseket, amelyeknek az adminisztrálása megtörtént (Fehérné Kar-dos Ágnes). Az egyesület előfizetett a Magyar Turista című lapra, amit az érdeklődők kölcsön vehettek. Közösségi program volt a Vadvirág étteremben a nőnapi összejövetel, ahol jó hangu-latban táncolhattak a résztvevők. A Vörösfenyő kulcsosházban a hagyományos rendezvényekre került sor, vidám összejövetelt jelentett a pezsgős, a farsangi, a locso-ló túra, a majális, a Mikulás-túra, ill. új színfolt volt a kopjafaavatás. A majális játé-kos vetélkedőjét a Rácz házaspár állította össze, kicsik és nagyok élvezték a felada-tokat. Idén Kovács Árpád öltözött be Mikulásnak, és ajándékozta meg a gyerekeket és az unokákat. Őri Zsuzsanna ötlete és utánajárása nyomán a Pécsváradi Erdészet-től kaptunk egy 3 m-es tölgyfát, ebből készült a kopjafa a már végtelenben járó” túratársaink emlékére, Nagy István túratársunk nagyszerű munkája eredményekép-pen. A kopjafát a Vörösfenyő kulcsosház alatti tisztáson állítottuk fel, meghitt ün-nepség keretében került sor az avatásra december 2-án. Az egyesület a Komlói Múzeummal közösen szervezte az Örökségünk délutáni dis-kurzus című programsorozatot, ennek keretében több alkalommal gyűltünk össze, Szabados Tamás, Varga Jenő és barátai tartottak vetítőképes előadást, Takácsné Jakabos Laura, Feketéné Móró Erzsébet, Dr. Novotny Iván és mások fényképeit nézhették meg a vendégek, akiket a hétdombosok süteménnyel, üdítővel kínáltak meg. Pécsváradon a Világjáró Klub előadásain 5-5 fő rendszeresen részt vett. Komoly feladatot jelentett a komlói civil szervezetek hagyományos találkozójának megszervezése (szervező: Feketéné Móró Erzsébet és Őri Zsuzsanna), a bemutatko-zás után baráti találkozón várostörténeti és a természetjárással kapcsolatos interak-tív vetélkedőre került sor, majd vendégül láttuk a résztvevőket. Szintén szeptember-ben tartottuk a régi turisták részére a baráti összejövetelt Mecsekfalun a kultúrház-ban. Megnéztük a templomot, Erzsébet királyné fáját, majd falatozás közben kelle-mesen elbeszélgethettek a jelenlegi és régi túratársak (szervező: Őri Zsuzsanna). A korábban már érlelődő elképzelés ebben az évben konkrét alakot öltött a "Jó sze-rencsét Bányász Emlékút" kialakítására. A komlói bányászat emlékhelyeit egy 15 km-es turistaúttal szeretnénk összekötni, ott az erdészet segítségével pihenőhelyet kialakítani. Egy munkacsoport megfogalmazta a célokat, bejárta a területet, eldön-tötte a pontos útvonalat, és az állomások helyét. Fényképes projekt készült, amit eljuttattunk a leendő partnerekhez, együttműködésüket kérve. A Komlói Önkor-mányzat és a Mecseki Erdészeti Zrt. pozitív választ adott, a Bányatörténeti Alapít-vány pedig a Kossuth I-II. emlékhelyén területrendezést végzett. A következő évben kerül sor az útjelzés felfestésére (bányászkalapács és ék), az emléktúrát 2008. szept-ember 13-án rendezzük. A Német Klubban tartott hangulatos karácsonyi ünnepséggel zártuk az évet. Társadalmi munka: Király László és Király Lászlóné folytatták az útfestést. Tasnádi János felújította a Bodzás- és Betyár-forrást, rendben tartotta a Vörösfenyő kulcsos-ház környékét, gondoskodott tüzelőről. Munkatúrán a tagtársak takarítottak, fát aprítottak és hordtak, füvet gyűjtöttek. Három alkalommal a túrát szemétszedéssel kötöttük egybe. Szponzorok, pályázatok: a vezetőségnek komoly munkát jelentett a pályázatok írása, ami sikerrel járt, mert az NCA, a Wesselényi-, az önkormányzati, a sportbizott-sági pályázatunk nyertes lett. A pályázati pénzekből, a tagdíjakból, az adó 1 %-ából projektort vásároltunk, az egyesület működésének, a Baranya-Tolna teljesítménytú-rának, a rendezvényeinknek a költségeit fedeztük, a nagyobb túrák szállás- és úti-költségéhez a tagoknak hozzájárulást biztosítottunk. Munkánkat támogatta a Me-cseki Erdészeti Zrt. Pécsváradi Igazgatósága, a Baranya Megyei Önkormányzat, Páva Zoltán, Komló polgármestere, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség, a helyet biztosította a Közösségek Háza, a Kenderföldi Általános Iskola, a komlói Muzeális Gyűjtemény. Feketéné Móró Erzsébet ► Dráva Természetbarát Sport Egyesület Ezt az évet is a hagyományos pezsgős túránkkal kezdtük. Közgyűlésünkön 3 fő ál-landó és egy fő pártoló tagot vettünk föl, így taglétszámunk 33 főre gyarapodott. Saját szervezésű túráinkon kívül részt vettünk még teljesítménytúrákon, nyílt túrá-kon, más szakosztályok által szervezett túrákon, túraversenyeken. Túravezetőink a saját túráinkon kívül vezettek még nyílt túrákat, és vezettek túrákat más szakosztá-lyok felkérésére is. Ezeken a túrákon a fő hangsúly az Ormánság és a Villányi-hegység megismertetésén volt. Túraversenyzőink az országos bajnokság "A36"-os kategóriájában a 7. helyezést érték el. Nyolcadik alkalommal rendeztük meg a Tenkes TE-vel közösen a Tenkes Teljesít-ménytúrát, amin rekordlétszámmal 580 fő vett részt. A két szakosztály, a Dráva TSE és a Tenkes TE ez évben kiírt egy jelvényszerző túramozgalmat is, Dél-Baranya turis-tája néven. A mozgalom a Villányi-hegységet és az Ormánságot öleli át, 48 darab pecsételő hellyel, melyet a megkezdéstől számított 4 éven belül kell befejezni. A telje-sítést megkönnyíti, hogy az útvonalára nyílt túrákat is szervezünk. A túramozgalom-ba eddig 49 fő nevezett, melyből 1 fő már teljesítette is. Egyesületünk több tagja külföldi túrákon is részt vett, pl.: Szlovákia. A tavalyi évben befejezett Országos Kék Túra után szakosztályunk folytatta a Ro-ckenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra teljesítését. Egy hetes túra keretén belül Olad-tól Őriszentpéterig túráztunk. 2007-ben természetjáró minősítést 4 fő ért el. Egy ezüstjelvényes, egy aranyjelvé-nyes, egy kiváló és egy érdemes természetjáró fokozattal gyarapodtunk. Egy fő Czá-rán Gyula Emlékérem elismerésben részesült a munkájáért. Túrajelentéssel igazolt összteljesítményünk: 4678 pont, melyet 131 túranapon értünk el. Legjobb túrázóink: Jancsi Attila (2973 pont), Feik Tamás (1962 pont), Romvári Tibor (1448 pont). 2007-ben is több munkatúrát szerveztünk, melyek keretén belül végeztünk turistaút-jelzés-felújítást a Villányi-hegységben, a zöld, kék és sárga sávokon, valamint a kék kereszt és kék négyzeten. Az Ormánságban a kék sávon végeztünk karbantartást, illetve a zöld sáv turistajelzést Szaporca – Tésenfa – Drávacsehi útvonalon meghosz-szabbítottuk, becsatlakoztatva a kék sáv turistajelzésbe. Kulcsosházunkban takarí-tási, karbantartási munkákat végeztünk. Eredményeinkről, gondolatainkról időnként a Mecsek Híradóban is hírt adtunk. Egyesületünk képviseltette magát az Ős-Dráva projektben, ill. a Természetbarát Ve-zetők Országos Konferenciáján. Továbbra is jó kapcsolatot szeretnénk fenntartani a Tenkes TE tagságával, több más túraszervezettel, és az ormánsági önkormányzatok-kal. Célunk a Tenkes Teljesítménytúra újbóli megrendezése, az útvonalfestések foly-tatása, a már meglévő útvonalak karbantartása, kulcsosházunk fejlesztése, tovább dolgozni és eredményeket elérni a gyalogosturista mozgalomban. Külön köszönöm minden segítő kéznek, támogatóinknak és tagságunknak a Tenkes Teljesítménytúra megrendezését, a Dél-Baranya Turistája túramozgalom segítését és az egész évben végzett munkájukat. A 2008-as évhez sok sikert kívánok! Romvári Tibor szakosztályvezető ► Felhőtlenek Kis csapatunk 2007 elején még 7 fővel járta az erdőt, de év közben eltávozott közü-lünk csapattársunk, Tóth Zoltánné, Eta. Nagyon szeretett túrázni, alig várta a szom-batot, jött velünk. Nagyon hiányzik nekünk, de emléke megmarad. 2007-ben 50 alkalommal 1921 km-t tettünk meg, és 34750 m szintet küzdöttünk le. Rendszerint túratársainkkal együtt jártuk az erdőt, de gyakran csatlakoztunk nyílt túrákhoz is., és néha egy-egy társunk egyedül is kirándult. 2006 őszén beneveztünk a "Tanösvény Taposó Túrák"-ra, melyet sikeresen teljesítet-tünk is. Nem csak a kötelező pontokat érintettük, hanem valamennyi tanösvény állomást. Volt. amelyiknek a megközelítése nehéz volt, de nem adtuk fel, az aka-dályt legyőztük. Megkezdtük a "Mecseki Zöld Túra" végigjárását is, melynek mintegy háromnegyed részét már teljesítettük. A két túramozgalommal tulajdonképpen a Zselictől a Nyugati-Mecseken át a Keleti-Mecsekig a legtávolabbi és legszebb tájakat jártuk végig. Hogy csak néhányat említsek: Almamellék, Orfű, Jakab-hegy, Kárász, Mecsekjánosi, Mecsekpölöske, Sikonda, Pusztabánya, Mecseknádasd, és a Villányi-hegység. Tavaszi több napos túránk a Bükk hegységbe vezetett. Miskolc és környékének meg-látogatása után elmentünk Aggtelekre, a Baradla-barlang megtekintésére. A Bükkben Csipkés-kúton a lipicai ménes lovait nézhettük meg, míg Jávor-kúton szarvasraguval jutalmaztuk meg magunkat. Kisvasúttal Ómassára mentünk, ahol az őskohót és a pisztrángos tavakat láthattuk. Több barlangot is sikerült megnéznünk, és csodálatos volt Lillafüreden a Garadna-patak vízesése. Jól esett megmártózni és úszkálni Mis-kolctapolcán a barlangfürdő vizében. A Mecsekben rendszeresen gondozzuk a Darázs-kutat és a Bokor-forrás környékét; elhárítjuk a vízkifolyás akadályait, összeszedjük a mások által otthagyott szemetet. Sok szép napot töltöttünk túráink során az erdőben. Bárcsak így lenne ez a jövőben is: legyen erőnk, egészségünk a természet adta látványokban gyönyörködni! Dr. Koncz Eszter szakosztályvezető ► PTTE Nyugdíjas Szakosztály 2007-ben - ha nem is nagymértékben - tagjaink létszáma nőtt. Jelenleg szakosztá-lyunk létszáma 63 fő, átlag életkor 65 év. Szép korunk ellenére mozgalmas életet élünk. Minden héten két túrát szervezünk, csütörtökön és vasárnap. Ebben az évben 109 gyalogtúrán összesen 1705-en vettek részt (egy-egy túrán átlagosan 15 fő). Szeptemberben felkértek bennünket, hogy vegyünk részt a "Gyalogolni jó" mozga-lomban. Mindenki lépésszámlálót és nyilvántartó füzetet kapott, amelyben vezettük, hogy hol és milyen túrán voltunk, és hány lépést tettünk meg. A mozgalomban 54-en vettünk részt; nagyon szép eredmények születtek. A hivatalos értékelés folyamatban van. Október 7-én a "Mozdulj Magyarország" világ gyaloglónapon vettünk részt nagy létszámmal. A rendezvényt a Magyar Szabadidősport Szövetség szervezte. Szakosz-tályunk egy nyílt túrát vezetett, amin sok „alkalmi turista” is részt vett. Túránk végén sorsolással pólót és lépésszámlálót lehetett nyerni. A jó hangulatú túrán remélhetőleg kedvet kaptak a túrázáshoz a ritkán kimozduló nyugdíjasok is. Munkánkat oklevél-lel ismerték el. Tagjaink szívesen segítenek a szövetség rendezvényein. A februári közgyűlésen 10 fő, a "Mecsek 50" teljesítménytúrán 12 fő segédkezett. Kaszás Károlyné vezetésével munkatúra keretében a hűvösvölgyi túraútvonal kijavításán fáradoztak a túratársa-ink: a nehezen járható útszakaszt kitisztították, járhatóvá tették. Kaszás Károlyné a legaktívabb a nyílt túrák vezetésében; 2007-ben elismerő plakettel jutalmazták te-vékenységét. Májusban a Zselicben, terecsenypusztai telephellyel hetes túrán vettünk részt 15 fővel. Nagy élmény volt a bőszénfai vadaspark megtekintése. Minden nap új tájak-kal és új ismeretekkel gazdagodtunk. Rendszeresen kulturális programokon veszünk részt, melyeket dr. Fehér Istvánné szervez. Továbbra is heti két túrát szervezünk. Minden hónap első és harmadik szerdáján, 9 órakor tartjuk megbeszéléseinket a Mozgalmi Házban (Tüzér u. 1-3.), ahová minden érdeklődőt szeretettel várunk. Pulai Lászlóné szakosztályvezető Természetjáró minősítések, 2007 (a Baranya Megyei Természetbarát Szövetségnél benyújtott minősítések) Egyesület Bronz Ezüst Arany Mecseki Kóborlók 5 1 DÖKE, Komló 5 1 Komló Hétdomb TE 1 Dráva TSE 1 1 PTTE Nyugdíjas Szakosztály 1 Büdöskút Barátai 5 2 Tenkes TE 2 Szent Imre Iskola DSK, Siklós 4 BMTSZ Öttorony Szakosztály 4 Kenderföldi Természetjárók 2 Összesen 20 11 4 Arany fokozatot értek el: Trinn Ágota (Mecseki Kóborlók), Blum András (DÖKE), Feketéné Móró Erzsébet (Komlói Hétdomb TE), Feik Tamás (Dráva TSE) Plaszauer István Új(gazdag) "őrület" A komlói Kenderföldi Természetjárók első új évi túráját január 5-én, szombaton a befagyott Csurgó megtekintésére szerveztük - kihasználva a Mecsekben manapság már ritka tartós téli hideget. Az iskolás gyerekekkel Kövestetőről indultunk; a táj vastagon hóval fedve, szemet gyönyörködtetően, és lépéseinket nehezítve. A Hár-mas-hegy gerincén "átbukva" leereszkedtünk a Zobákpusztáról induló erdészeti asz-faltútra, ami szintén havas volt, s az úton lévő hóréteget a járművek kerekei kemény-re sűrítették. Ezen az úton terveztük túránkat Pusztabányáig. A Pap-rétet elhagyva az út kettős kanyarral kerülgeti a Csengő-hegyet. Lábunk alatt ropogott a hó, a gyerekek vidáman, hógolyózva szaladgáltak előre. Vadászok jöttek terepjárókkal, a platókon meglőtt vaddisznók feküdtek. Megcsodáltuk az élettelenül is szép állatokat. Már a második kanyart hagytuk el, és a kanyar utáni egyenes út-szakaszon jártunk, amikor a téli erdő dermedt csendjét hatalmas hangerejű motorzú-gás törte meg; az ijesztő hang hátulról közeledett felénk, félelmetes gyorsasággal. Hátranézve, a kanyarból kibukkanó két motoros szánt pillantottunk meg, melyek világító reflektorokkal, óriási sebességgel közeledtek. Az idő szinte a kiabálásra is rövid volt: "Félreugrani! Félreugrani!" Jobbra-balra ugrottunk a nagy hóba, s egy-két másodperc múlva őrületes sebességgel "vágtatott el" közöttünk a két motoros szán, a hátsó ráadásul jobbra-balra csúszkálva (gondolom, a kanyar bevételekor nem tudta egyből egyenesbe hozni a vezetője a járművet). Eltűntek az előttünk lévő jobbos kanyarban, s mi a döbbenettől nemhogy szólni nem tudtunk, levegőt is alig kaptunk... Ha még az útkanyarban tartunk, könnyen lehet, hogy nem mindenki fejezte volna be a túrát. De ugyanígy tragédiát okozhattak volna, ha a kanyarban egy szembejövő autóval találják szembe magukat. A szűk erdészeti utakon nem véletlenül szabják meg a 30 km/h sebességet autóknak is! Pusztabánya felé haladva vártuk "vissza", szembe jövet is a szánokat, de amíg oda-értünk, nem jöttek. Aztán lementünk a Hidasi-völgybe, és a Csurgónál – látva a meg-fagyott vízesést, a jégcsodát – lassan helyre billent a lelki egyensúlyunk. Nem tudom, mennyibe kerül egy ilyen szán, csak gyanítom, hogy az ára erősen hét-számjegyű. Azt sem tudom, kik azok, akik a mi szubmediterrán vidékünkön ilyen szerkezetet vesznek maguknak, melyeket az északi tundrákon-tajgákon használnak, de tudjuk: vannak, akiknek semmi sem drága saját "hobbijuk" érdekében, esetleg még mások élete sem. E két szán gazdája is ezek közé tartozik. Így hát ezúton hívom fel minden erdőt járó természetbarát társam (és egyúttal az erdészet és a természetvédelmi hatóságok) figyelmét: a természeti környezetet rongá-ló és az erdőt járó emberek testi épségét, sokszor életét veszélyeztető enduro motoro-sok, kvadosok köre immár a motoros szánon esztelenül száguldozókkal bővült! Strasser Péter tanár, túravezető Tél a Mecsekben December végén, január elején rég nem látott nagy mennyiségű hó esett a Mecsek-ben. A vastag hótakaró szép téli túrákra nyújtott lehetőséget. Felvételünk a Dömör-kapunál készült január 1-jén. Strasser Péter felvétele HÍREK • "A Mecsek forrásai": 2008. február 1-jétől a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség új jelvényszerző túramozgalmat hirdet meg "A Mecsek forrá-sai" címmel. A túramozgalom során a résztvevőknek 60 forrást kell felkeresni. Bővebb információ és igazolófüzet a szövetségben kapható. A túramozgalomról részletesebben a márciusi számban írunk. • "Baranya Teljesítménytúrázója" túramozgalom: 2008-ra - immár ötödször - is meghirdeti a túramozgalmat a Baranya Megyei Teljesítménytúrázók Szövetsége. Az arany fokozathoz legalább 11, az ezüst fokozathoz legalább 9, a bronz foko-zathoz legalább 7 teljesítménytúrát kell szintidőn belül teljesíteni a következő tú-rákból: Téli "Mecsek 30, 15"; "PITE 30, 20, 10"; "Tenkes 30, 15"; "PITE születés-napi túra"; "Mecsek 50, 30, 15"; "Mecseki Maraton 84, 64, 42, 21"; "Hegymenet 55, II. Béla 35, Várad 15"; Mecsek 600-as csúcsai 50, 35, 20"; "Mecsek 1800-23, 44, 24"; "Papi pipa 30"; "Mecseki Négy Évszak"; "Dombay-tó 42, 35, 30, 25". Részvételi díj 2008. május 31-ig történő nevezés esetén 1000 Ft/fő, ezutáni neve-zés esetén 1400 Ft/fő. Nevezni lehet a fent említett rendezvényeken. A túrák telje-sítését a szervezők utólagosan is elfogadják az igazoló lapok bemutatásával. To-vábbi információ: Bota János, 30/993-8595. • Húsvét-forrás: Előkerült a már föld alatt lévő Húsvét-forrás a Meleg-mál-tető közelében. A forrást Csokonay Sándor foglalta és véste homokkőbe nevét és az 1950-es évszámot. Favágók szerint Sanyi bácsi a megtalált forrást húsvét napján kezdte el kitisztítani, ezért lett a neve Húsvét-forrás. A forráshoz a P sáv jelzésről a PO jelzés ágazik le. Szürke-forrás: Kitisztítottuk és új gránit táblát építettünk be a Keleti-Mecsekben található bővizű Szürke-forráshoz. A felújítási munkákat Biki Endre Gábor és Farkas Tibor végezte. Egészség-forrás: Megújult a Jakab-hegy északi oldalában a Bodor-hegynél lévő forrás. A bővizű, felirattal ellátott forrás-hoz a P jelzésről a PO jelzés vezet. • RENDEZVÉNYEK február 9, szombat: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség közgyűlé-se. Helyszín: Baranyaház (Pécs, József Atila u. 10). Időpont: 8 óra. február 9, szombat: "Magyar kikerics" túra. R.: Duna-Dráva Nemzeti Park Igaz-gatóság. A túra a fokozottan védett Szársomlyón vezet, hossza kb. 4 km, időtar-tama 3 óra. Találkozás Nagyharsányban, a Szoborpark felső parkolójában 10 órakor. Részvételi díj: 300 Ft/fő. Információ: DDNPI, 72/518-221, 30/377-3388. Internet: www.ddnp.hu február 10, vasárnap: "Tűzkerék-túra" Pécsváradról Óbányára. Útvonal: Pécsvá-rad – Lőtér – Büdös-kút – Réka-kunyhó – Somos-hegy – Kisújbánya – Óbánya – (Mecseknádasd). Óbányán a résztvevőket a Zölderdő vendéglőben teával, zsíros kenyérrel várják. A TŰZKERÉK sötétedéskor indul (17.30-18 óra között). Talál-kozás Pécsváradon, a Kossuth téren 11 órakor. Túravezető: dr. Novotny Iván. In-formáció: dr. Novotny Iván, (72) 466-326, (20) 336-2237. február 16, szombat -"PITE 30, 20, 10" teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Ter-mészetjáró Egyesület. Rajt: Abaliget, Általános Iskola, 7.00-8.00. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 600 Ft/fő (30 km), 500 Ft/fő (20 km), 400 Ft/fő (10 km). Informá-ció: Bota János, (30) 993-8595. Internet: www.pi-te.hu február 21, csütörtök: "Örökségünk" - délutáni diskurzus a komlói múzeum-ban. Gál György: A Matternhorn meghódítása 100 éve és ma. R.: Komlói Hét-domb TE. Időpont: 17 óra. február 23, szombat: XXII. Dr. Pataki József Emléktúra Óbányára. R.: Tolna Megyei Természetbarát Szövetség. Szabadon választott útvonalon. Cél: Dr. Pataki József Turistaház az Óbányai-völgyben, ahol 13 órakor megemlékezés lesz a kop-jafánál. A résztvevőknek a rendezők forró teát és lángost adnak; 5 fő feletti cso-portok előzetesen jelezzék részvételüket a 30/973-0898-as Kövesdi Máriának. március 4, kedd: Duna-Dráva Nemzeti Park Klub. Márkus András: Gyalogszerrel az Alpokban - diavetítéses élménybeszámoló. Helyszín: DDNPI Oktatási Központ, Pécs, Tettye tér 8. Időpont: 17 óra. Belépődíj nincs. NYÍLT TÚRÁK • február 16, szombat: Ezeréves – Árpádtető – Kőszegi-forrás – Hársas – Petőfi-akna (13 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 40-es autóbusz megálló-jában 8.45-kor. Túravezető: Kaszás Károlyné. • február 23, szombat: Éger-völgy – Farkas-forrás – Jakab-hegy – Zsongor-kő – Páprágyi-völgy – Éger-völgy (12 km). Találkozás a pécsi uránvárosi autó-busz állomáson a 24-es busz megállójában 9.05-kor. Túravezető: Marton József. • március 1, szombat: Horvát Adolf Olivér emléktúra. Útvonal: Mandulás – Lapis – Büdös-kút – Vörös-hegy – Szentkút (12 km). Találkozás a pécsi főpá-lyaudvar előtt a 34-es autóbusz megállójában 8.20-kor. Túravezető: Tóth Klára. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái • február 10, vasárnap: Barangolás Komló körül. Útvonal: Komló, buszpálya-udvar – Kakastelep – Zobák-akna – Baglyas-hegy – Új-forrás – Kő-kút – Szöge-hegy – Szilvás (13 km). Indulás a komlói buszpályaudvarról 8 órakor. Túravezető: Tasnádi János • március 2, vasárnap: Körtvélyestől Kökönyösig. Útvonal: Körtvélyes – Va-dásztanya – Cserma alja – Varga-hegy – Gyöngy-kút – Kökönyös (8 km). In-dulás a komlói buszpályaudvarról a 8.10-es körtvélyesi busszal. Túravezető: Ku-izs Sándor. A PTTE Vámos Mihály Túraszakosztály nyílt túrája • február 24, vasárnap: Vörös-hegyi túra. Útvonal: Nagy-Deindol – Remete-rét – Rózsa-hegy – Vörös-hegy – Patacsi-mező – Éger-völgy (12 km). Találkozás a pécsi uránvárosi autóbusz végállomáson a 23-as busz megállójában 8.45-kor. Túravezető: Marton József. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. A közlésre szánt anyagokat min-den hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Apáca u. 2/1. 72/525-376 (napközben); fax: 72/525-377 (ügyeleti időben). Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra. Internet: www.baranyatermeszetbarat.hu; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
2008. január 155. szám
MECSEK HÍRADÓ 155. szám 2008. január Beszámoló a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2007. évi tevékenységéről 1. Szövetségünk működése 2007-ben a Baranya Megyei Természetbarát Szövetségnek 2033 tagja volt. A Me-csek Egyesület által érvényesített taglétszámot (1505 fő, erről a későbbiekben szó-lunk) leszámítva ez az előző évivel (552 fő) majdnem azonos. Sajnálatos a diák tagsági érvényesítés alacsony száma, ami a legkevesebb (192 fő), s különösen szo-morú, hogy mindössze 1 pécsi iskolás tagszervezetünk volt az év során (Majtényi József Hagyományőrző Csapat), míg vidéki iskolákból többen. Az aktív felnőttek száma 165 fő volt; néhány jól működő egyesület is csak igen kevés tag számára érvényesítette a szövetségi tagságot (pl. a Mediterrán Klub, a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub, a Dél-dunántúli Távközlési SE, a PTTE Vándorsport Szakosz-tály), sőt volt olyan egyesület, amelyik egyáltalán nem érvényesített (pl. POEÜ, PTTE Eszperanto Szakosztály). A nyugdíjasok voltak a legaktívabbak (176 fő), ez már évek óta jellemző. A 80 új igazolvány eladása viszont azt bizonyítja: sokan vannak új, szövetségünk iránt ténylegesen érdeklődő tagjaink is. Érdemes tehát a tagsági érvényesítésre odafigyelni, ez az egyesületek, szakosztályok vezetőinek felelőssége. Új szakosztályok is alakultak: az Öttorony Szakosztály, ill. az Ifjúsági Unió. A diákság – elsősorban a középiskolás tanulók – mozgósítása érdekében a Mecsek Egyesület három középiskola számára megvásárolt 500-500 ifjúsági tagsági érvénye-sítést, és kérte az illetékes tanárokat, hogy ha kisebb létszámmal is, de 2008-ban érvényesítsenek tagságot a megyei szövetségnél, természetesen remélve, hogy ez nem csak formális érvényesítés lesz, hanem aktív természetjárás is együtt jár majd vele. A megyei szövetség megújításának módjáról, gyakorlati megvalósításáról is fontos gondolkodni. Úgy gondoljuk, hogy a tagság létszáma – a közhasznúságból adódóan – változott, de igaz az is, hogy a programokon való részvételhez nem szükséges ter-mészetbarát tagság: bárki, aki kifizeti a nevezési díjat, részt vehet azokon. Az alacsony taglétszám ellenére a természetjáró rendezvényeken változatlanul sokan vettek részt, és tagszervezeteink lelkesedése sem csökkent a szervezés terén. 2007-ben is igen sokan kapcsolódtak be a teljesítménytúrák, nyílt túrák, túramozgalmak, különböző versenyek szervezésébe, rendezésébe. Kívánatos lenne, ha a rendezők a természetbarát tagsági igazolvánnyal rendelkezőknek kedvezményes nevezést bizto-sítanának – ezt csak kevesen teszik –, ezzel is szorgalmazva a tagsági érvényesítést. A taglétszám egyébként minden megyében csökken, különböző mértékben. Ennek oka nagyon sokrétű. A Magyar Természetbarát Szövetség megújítása – ha úgy tet-szik, újjászervezése – a megváltozott körülményeknek megfelelően nagyon időszerű. A megváltozott helyzet számtalan lehetőséget kínál mindenkinek, de elsősorban a fiataloknak. A működés személyi és tárgyi feltételei 2007-ben is adottak voltak. Megszokott he-lyünkön Pécsett, az Apáca utca 2/1. sz. alatti helyiségben – melyet a Baranya Megyei Önkormányzat biztosított – keddenként 16 és 19 óra között tudtuk fogadni a prog-ramjaink iránt érdeklődőket. A működéshez elsősorban az NCA pályázaton szereztünk támogatást, valamint támogatást kaptunk a Baranya Megyei Önkormányzattól és a Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetségétől, a Turizmus Rt. Dél-Dunántúli Marketing Igazgató-ságától, illetve a programokhoz Pécs Város Sportlétesítmények Igazgatóságától. Néhány baranyai település (Orfű, Abaliget, Kovácsszénája, Magyarhertelend, Husz-tót, Túrony, Siklós, Bicsérd) önkormányzatával is együttműködtünk túraútvonalak kialakításában. Szövetségünkről, annak működéséről, programjairól, s az egyesületek életéről két helyen adtunk hírt folyamatosan. Internetes honlapunk (www.baranyatermeszetbarat.hu) az év során folyamatosan, mindig friss tartalommal működött. Az érdeklődők tájékozódhattak az aktuális ren-dezvényekről, s olvashatták a Mecsek Híradót is. A honlapról – összehasonlítva azt más, hasonló tartalmú honlapokkal – sokan szóltak elismerőleg. A Mecsek Híradó – Strasser Péter szerkesztésében – 2007-ben is folyamatosan meg-jelent, és tudósított a természetbarát programokról, eseményekről. A Híradót valam-ennyi tagszervezetünk, és a szövetségbe betérő érdeklődők is ingyen kaphatták eddig. Ezt a továbbiakban nem tudjuk biztosítani. Valamennyi tagszervezetünk számára továbbra is – taglétszámtól függően, 20 főnként egy-egy példány erejéig – ingyen biztosítjuk a kiadványt, de egyénileg, ill. nagyobb példányszám igénylése esetén csak előfizetéssel lehet majd hozzájutni, illetve a Híradó olvasható internetes honlapun-kon. A Híradóban az év elején a szakosztályok, egyesületek beszámolhattak előző évi munkájukról. Ezzel hat tagszervezetünk (Dráva TSE, Mecseki Kóborlók, Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület, DÖKE, Felhőtlenek, PTTE Nyugdíjas Szakosz-tály) élt; beszámolóikat a februári számban tettük közzé. Ezúton is köszönjük. Az év során az aktuális rendezvényismertetések mellett sokan írtak beszámolókat, leíráso-kat programjaikról, érdekes olvasmányt és esetleg ötleteket adva ezzel másoknak. Köszönjük az írásokat Andrasek Csabának, Balogh Bettinának, Baronek Jenőnek, Baumann Józsefnek, Benczes Gábornak, Biki Endre Gábornak, Biros Mártának, Bota Jánosnak, Csiszár Gyulának, Feketéné Móró Erzsébetnek, Iván Attilának, Jan-csi Attilának, Keményfi Balázsnak, Kis Olgának, dr. Koncz Eszternek, Lakatosné Novotny Saroltának, Martinka Istvánnak, dr. Novotny Ivánnak, Orbán Imrének, Öri Zsuzsannának, Pál Krisztinának, Pálinkás Istvánnak, Pulai Lászlónénak, Romvári Tibornak, Sásdi Viktóriának, Strasser Péternek, Tollas Tibornak, Wágner Lászlónak. A szövetség 2007. február 10-én tartotta meg évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen – a hagyományoknak megfelelően – elismerések átadására is sor ke-rült. Aranybakancs Díjat kapott dr. Tóth Aladár nyugalmazott erdész a természet-barátok és az erdészet között kialakított jó kapcsolatok ápolásáért és a nagymátéi „Fekete István Tanösvény” létrehozásáért, valamint Rónaky Gizella a baranyai jelvényszerző túramozgalmak gondozásáért. Elismerő plakettet kaptak a termé-szetbarát mozgalomban végzett munkájukért: Biki Endre Gábor, Gőbölös István, Kaszás Károlyné, dr. Koncz Eszter, Iván Attila, Kovács István, Feketéné Móró Erzsébet, Bora Tiborné. A baranyai természetbarátok közül 2007-ban öten részesültek kitüntetés-ben. Strasser Péter áprilisban az Ifjúsági Természetjárásért Életműdíjat vehette át a Természetjáró Fiatalok Szövetsége elnökségétől. Szeptemberben Dobogókőn, a Természetjárók Napja ünnepségén a Természetjárás Fejlesztéséért Bronz Foko-zat kitüntetést vehette át Pál Krisztina (Mediterrán Gyalogló Klub), a Czárán Gyula Emlékérmet Baranyai Rudolf (Mecseki Kóborlók) és Romvári Tibor (Dráva TSE), a Dr. Téry Ödön Emlékérmet Dr. Novotny Iván (Pécsi Túrakerékpáros és Környe-zetvédő Klub). A Túravezetők Klubja – Pál Krisztina vezetésével – havonta tartotta összejöveteleit, melyeken vetített képes előadásokat hallgathattak-láthattak az érdeklődők többek között az El Camino-ról, szlovéniai túrákról, Svájcról, a GPS készülékkel való tájéko-zódásról a természetben, egészségmegőrzésről, de egzotikus témák is szerepeltek a programban Új-Zélandról, Peruról. A klub áprilisban látogatást szervezett a Pécsi Vízmű szennyvíztelepére, „Mi történik a pécsi szennyvízzel?” címmel. Köszönjük Pál Krisztina munkáját! Szövetségünk sokoldalú kapcsolatokat tart fenn más intézményekkel, szervezetek-kel, ami az év során egyrészt segítette programjaink propagálását, megjelenítését, másrészt szakmai együttműködést, de sok esetben anyagi támogatást is jelentett. Ezek a kapcsolatok természetesen személyekhez is köthetők, akik közül itt csak a vezető munkatársakat sorolhatjuk fel, de természetesen segítőink köre sokkal bő-vebb: Magyar Természetbarát Szövetség (Bognár Mária, Pálmai Vencel, Szabó Imre, Nagy Gábor), Mecsek Egyesület, Baranya Megyei Önkormányzat, Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége (Tátrai Bea, Fenyvesiné Fehér Mónika), Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (Závoczky Szabolcs igazgató, Kulcsár Péter tájegységve-zető), Mecseki Erdészeti Zrt. (Káldy József vezérigazgató, Szőnyi János vezérigazgató helyettes, Nagy Gábor természetvédelmi igazgató, Ripszám István, a Pécsváradi Erdészet igazgatója), Pannon Power Holding Rt. (Somosi László vezérigazgató), Nemzeti Sportszövetség (Elbert Gábor sportért felelős szakállamtitkár, Szántó Éva főtitkár, ill. dr. Rózsaligeti László), Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. (dr. Kelemen László vezérigazgató, Nagy János), Pécs Megyei Jogú Város Önkormányza-ta (Tasnádi Péter polgármester, dr. Tóth Bertalan és Gonda Tibor alpolgármesterek), Pécsvárad Város Önkormányzata (Zsáli János polgármester), Pécsváradi Művelődési Központ, Orfű Község Önkormányzata (Füziné Kajdi Zita polgármester, dr. Harmat Béla jegyző), Környezetünkért Alapítvány, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportja (Bank László irodavezető), Turizmus Rt. Dél-dunántúli Marketing Igazgatóság (Hegyi Zsuzsanna igazgató), Dunántúli Napló (dr. Grünwald Géza főszerkesztő-helyettes), Pécs TV (Keresnyei János ügyvezető, Mokos Tibor szerkesztő, Szíjártó Ildikó szerkesztő), Régió Rádió (Kis Tünde, Gungl László), Remény Rádió, Pont Most hirdetőújság (Bota János), Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja (Koszta Zsuzsanna), Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Jeszták Lajos, dr. Riskó Andrea természet- és tájvédelmi osztályvezető), Szivárvány Gyermekház (Horzsa Gábor), és még mások. A további felsorolást csak a hely szűke korlátozza. Köszönjük partnereink támogató együttmű-ködését! A szomszéd megyékkel a Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Szövetség kereté-ben ápoljuk kapcsolatainkat, mely mindkét megyével jónak mondható. A 2005-ben létrehozott Természetvédelmi és Területfejlesztési Kerekasztal, illetve a pécsi kis-térségi, a Baranya megyei s a regionális területfejlesztési civil fórumok munkájában szövetségünk aktívan részt vesz. Ezek az együttműködések határozzák meg jövőn-ket. 2007 a „szelíd turizmus éve” volt, melyhez kapcsolódóan egy országos és egy megyei képes prospektus is megjelent. Az ezekben szereplő baranyai túraajánlatokat Laka-tosné Novotny Sarolta, Jancsi Attila és Romvári Tibor készítették. 2. Részletesen az egyes területekről 2.1. Találkozók, táborok Baranyában 2007-ben nem került sor sem országos, sem regionális találkozóra. Júni-us végén a Bükk hegységben, Felsőtárkányban a Természetjáró Gyerekek és Diá-kok Országos Találkozóján Baranya megyét a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesü-let és a komlói Kenderföldi Természetjárók képviselték mintegy 30 fővel, utóbbiak egy első és egy második helyezést érve el az éjszakai, ill. a nappali túraversenyben. 2.2. Versenyek A tájékozódási túraversenyek sorában 2007-ben is az „elSant Őszi Ku-pa” túraversenyt rendezte meg az elSant Bt., a Pécsi Orvos Egészségügyi Sport Kör, a PITE és a Mecseki Kóborlók Szakosztály, ezúttal is – az előző évekhez hasonlóan – tájékozódási hétvége keretében, szeptemberben. A versenyen 20 egyesület 46 csapa-ta vett részt. A tájékozódási hétvégén a túraverseny mellett egyéni túraverseny és tájfutó verseny, valamint teljesítménytúra is szerepelt a programban. Köszönjük a rendezést Benczes Gábornak és csapatának. Októberben került sor a Mindszentgodisai Általános Iskola „A Zselic csücské-ben” elnevezésű túraversenyére, melyet hagyományosan általános iskolásoknak szerveznek Schóber József vezetésével. Ez a rendezvény továbbra is nagyobb fi-gyelmet, „hírverést” érdemelne, hiszen az iskolások számára úgyis kevés a túraver-senyzési lehetőség. Épp ezért terveztük a „Mecseki Erdőjárók” túraverseny-sorozatot beindítani, melyre azonban – elsősorban időpont problémák miatt – csak 2008-ban kerül sor. Novemberben a hagyományos Pécs Városismereti Versenyen három kategóriában idén is az eddigiekhez hasonló számú, 44 csapat indult. A verseny témája ezúttal Pécs belvárosának északkeleti része volt. Érdekesség, hogy idén először a megszokott baranyai és somogyi csapatok köre távoli városokból, Szegedről és Békéscsabáról érkező versenyzőkkel bővült. Valamennyi baranyai versenyről a résztvevők pozitívan nyilatkoztak. Köszönjük a versenyek szervezésében és lebonyolításában a közreműködést valamennyi rende-zőnek, résztvevőnek! Jó hír, hogy 2008-ban a tervek szerint a tájékozódási túraver-senyek száma gyarapodik: a PITE új túraversenyt rendez. A Dráva TSE természetjárói eredményesen szerepeltek az Országos Tájékozódási Túraversenyben, és a 7. helyezést szerezték meg az „A 36” kategóriában. 2.3. Nyílt túrák, emléktúrák A nyílt túrák programját Lakatosné Novotny Sarolta állította össze, aki a túraveze-tőkkel folyamatosan tartotta a kapcsolatot, s tette közzé a kiírásokat. Szövetségünk 2007-ben 43 nyílt túrát tervezett, valamennyit megtartottuk. A résztvevők száma elsősorban az időjárástól függött. Örömünkre szolgál, hogy az előző évek átlagos 20-25 fős létszámához képest 2007-ben a túrákon résztvevők átlag létszáma 33-ra nőtt. Ez mindenképpen örvendetes, mivel más szervezetek is hirdettek nyílt túra progra-mokat (pl. a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság; igaz, ezekre inkább az autóso-kat hívták, mivel a kiindulási helyek és az indulási időpontok nem a tömegközleke-déshez voltak igazítva). A résztvevők létszámának növekedése annak is köszönhető, hogy a Magyar Turizmus Rt. plakátokkal, kiadványokkal, a túrák utáni ebédek szer-vezésével támogatta a nyílt túrákat. Azok közül, akik a reklámozott túrákon részt vettek, később többen csatlakoztak túráinkhoz. A nyílt túrákról (az indulási időpontokról, találkozási helyekről, útvonalról) az érdek-lődők a Mecsek Híradóból, szövetségünk internetes honlapjáról, a Pont Most rek-lámújságból, illetve a Pécsi Hírek újságból értesülhettek (ez utóbbiban Müller Nándor túraútvonal-leírásai után mindig a szövetség nyílt túráit is közölte). A nyílt túrák sorába kapcsolódtak az emléktúrák. A Baranyai Aurél, Csokonay Sándor, Hellényi Miksa, Takács Gyula emlékére, ill. Rockenbauer Pál halálának 20. évfordulóján rendezett túrákon sokan vettek részt, és sok természetjáró jelent meg októberben a Vörös-hegyen a Horvát Adolf Olivér emlékére állított emlékkő-avatáson is. A legtöbb résztvevőt vonzó emléktúra 2007-ben is a „Skóciai Szent Margit” emléktúra volt (vezette: dr. Novotny Iván), 154 résztevővel. Köszönjük a felkészülést, a túrák vezetését és a felelősség vállalását a következő túravezetőknek: Andrasek Csaba, Balog Árpád, Baranyai Rudolf, Baumann József, Becze László, Csábi Mária, Csiszár Gyula, Eperjesi József, Frey István, Gőbölös Ist-ván, Jancsi Attila, Kaszás Károlyné, Kazal György, Lakatosné Novotny Sarolta, Mar-ton József, Mátyás Elemérné, Dr. Novotny Iván, Pál Krisztina, Pulai Lászlóné, Rom-vári Tibor, Rónaky Gizella, Schóber József, Szabó-Dalecker Ibolya, Szecsődi Imre, Tollas Tibor, Tóth Klára. Szövetségünk nyílt túra programját kiegészítette a Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület, illetve a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub túráinak sora, me-lyeket nyílt túraként hirdettek meg a Mecsek Híradóban. A 2008-re tervezett 50 nyílt túra között több lesz a mecseki túra, a magas utazási költségek miatt. 2.4. Teljesítménytúrák Hagyományosan gazdag programkínálat volt Baranyában a teljesítménytúrák terén 2007-ben is. Népszerűek voltak a rövidebb (10, 15, 20 km-es) távok, melyek a részt-vevők számának növekedését eredményezték. A teljesítménytúrák sorában két, egyszeri rendezésű jubileumi túra is volt 2007-ben: a PITE „PITE X” születésnapi túrája, ill. a siklósi Szent Imre Katolikus Iskola DSK „Szent Imre 1000” túrája. Új túra is szerepelt a kínálatban: a komlói DÖKE „Gyalogolj az ötösért” túrája. Tagszervezeteink 2006-ben a következő teljesítménytúrákat rendezték meg: „Téli Mecsek 30, 15” (PITE); „PITE 30, 20” (PITE); „Tenkes 30, 15” (Dráva TSE, Tenkes TE); „PITE X” születésnapi túra (PITE); „Mecsek 50, 30, 15” (BMTSZ); „Baranya-Tolna 60, 30, 15” (Komlói Hétdomb TE), „Mecsek 1800”, „Mecsek 23” (PITE); „Zengő-Misina 2x50” (PTTE Vándorsport Szakosz-tály); „Hegymenet 50”, „II. Béla 30”, „Várad 15” (PITE), „Ormánság 50, 30, 15” (PITE), „Mecseki Maraton”, Mecseki Duplamaraton”, Mecseki Félmaraton”, „Mecseki Láthatatlanok”, „Herman Ottó” (PITE); „Gyalogolj az ötösért” (DÖKE, Komló); „Papi pipa 30” (Dél-Zselic TK); „Szent Imre 20, 10, Szent Imre 1000” (Szent Imre Katolikus Iskola DSK, Siklós); „2 x 50 km Baranyában” – ke-rékpáros (DÖKE, Komló), „DÖKE 75, 50, 25” – kerékpáros (DÖKE, Kom-ló), „2x100 km Baranyában” – kerékpáros (Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvé-dő Klub). Köszönjük a teljesítménytúra rendező egyesületeknek, és a munkákban résztvevő valamennyi sporttársnak a munkáját! A Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület kezdeményezésére a Baranya Megyei Tel-jesítménytúrázók Szövetsége 2007-ban is meghirdette a „Baranya Teljesítménytú-rázója” túramozgalmat, melynek értékelése 2008 januárjában történik meg. 2.5. Jelvényszerző túramozgalmak A baranyai túramozgalmakat 2007-ben is Rónaky Gizella gondozta, akinek ezúton is köszönjük munkáját csakúgy, mint mindazokét, akik a bélyegzőhelyek karbantartá-sában közreműködtek. Szövetségünk fontos feladatának tartja a jelvényszerző túramozgalmak gondozását, melyek igen népszerűek és kedveltek a fiatalok és az idősebbek körében egyaránt. Nemcsak a helyi túrázók, hanem az ország különböző pontjain élők is szívesen jár-ják a mozgalmak útvonalait és keresik fel az ehhez kapcsolódó látnivalókat. A moz-galmak teljesítése után az igazoló füzetek elküldésekor gyakran kapunk észrevétele-ket, kritikákat. Egyre gyakoribb a dicsérő levél, melyekből egyet a Mecsek Híradó decemberi számában közre is adtunk. Szövetségünknek 7 állandó túramozgalmának teljesítése a korábbi évekhez hason-lóan alakult, összesen 62 jelvényt adtuk ki, a következők szerint: Mecsek Turistája – 10 db; Baranyai Várak – 9 db; Kincses Baranya – 7 db; Mecseki Barangolások – 22 db; Dél-Zselic Turistája – 5 db; Baranya Legszebb Templomai – 5 db; Kerékpáros Körtúra – 4 db. A hosszú távú mozgalmak teljesítéséről nincs adatunk, azokat az Magyar Termé-szetbarát Szövetséghez, ill. a Somogy Megyei Természetbarát Szövetséghez közvet-lenül is el lehet juttatni. Szövetségünk közreműködésével 2 fő kapta meg a „Rocken-bauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra teljesítéséért járó jelvényt és 3 fő a Dél-dunántúli Piros Túra jelvényt. A túramozgalmakat igazoló füzetek közül 2007-ben is a legkeresettebb volt a „Tú-ramozgalmak Baranya Megyében”, amelyből 46 db-ot vásároltak meg. Az egy-egy túramozgalmat tartalmazó kis füzetek iránt a vidékiek körében volt nagyobb az érdeklődés, ebből 22-en kértek, míg a baranyaiak mindössze 3-an. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra füzetet 16-an vásárolták meg, a Dél-dunántúli Piros Túra füzetet pedig 8-an. A túramozgalmak bélyegzőhelyeinek ellenőrzése és a bélyegzőlenyomatok kihelye-zése folyamatosan megtörtént. Ebben az évben a bélyegzőlenyomatok időnkénti szétszórásán, és egy csomóban történő elvitelén kívül komolyabb rongálást nem tapasztaltunk. A Vándorsport kulcsosháznál lévő dobozt ugyan lefeszítették, de ott hagyták a kerítés oszlopára téve. Visszahelyezése folyamatban van. A Mecseki Barangolások Háztól Házig mozgalomhoz kapcsolódó hír, hogy az orfűi Sárkány kulcsosház, és a Koszonya-tetői kulcsosház eddigi kulcsosház funkcióját tulajdonosváltás miatt elveszítette. A bélyegződobozok ugyan még a helyükön van-nak, további sorsuk még nem tisztázott. 2007-ben zárult a „Tanösvény Taposó Túrák” egyszeri megrendezésű túramozga-lom, melyre mintegy 150-en neveztek. A Dráva TSE 2007-ben új jelvényszerző mozgalmat indított „Dél-Baranya Turistá-ja” elnevezéssel, melynek útvonalán 48 bélyegzőhelyet alakítottak ki. A túramoz-galmat a megkezdéstől számított 4 év alatt kell teljesíteni; eddig 49-en neveztek, s 1 fő már teljesítette is. 2.6. Technikai munkák Kulcsosházaink száma sajnos egyre csökken. 2007-ben – tulajdonosváltás miatt – több ház is megszűnt kulcsosházként üzemelni. Így a Lóri, az orfűi Sárkány, és a Koszonya-tetői kulcsosház. Nagyon rossz az állaga a Kardos úti kulcsosháznak, mely felújításra szorul! A többi ház folyamatosan fogadta a vendégeket, bár általános tapasztalat, hogy a kulcsosházakban szállást foglaló turisták száma csökkenőben van; ez a folyamat évek óta folytatódik. A turistautak jelzéseinek felújítása tervszerűen, illetve a szükségesnek megfelelően folytatódott. Egy helyen változás is történt: a Vágotpusztáról Magyarhertelendre vezető P + jelzés megszűnt (az út egy szakaszának járhatatlansága miatt), ennek nyomvonalán a Koponya-kutat Vágotpusztán és a Kecske-háton át vezető, a Bikfa-forrással összekötő új, zöld kör jelzés került felfestésre. Elkészült a Mecsek el-ső Ω jelzése is, mely a Pécsi barlangkutatók forrásától vezet rövid szakaszon a Vízfő-barlangig (a jelzés felfestését az Orfű – Lóri között vezető Z sáv nyomvonalának kismértékű módosítása tette szükségessé). A 2007-ben felújított jelzések: A Mecsekben: • Hetvehely vasúti megálló – Nyáras-völgy – K sáv (K ▲) • Orfű – lóri erdészeti út – Lóri (Z sáv) • Orfű, Pécsi barlangkutatók forrása – Vízfő (Z Ω) • Bikfa-forrás – Kecske-hát – Vágotpuszta – Koponya-kút (Z●) • Szederindás-kút – Sín-gödör – magyaregregyi műút (P●) • Komló – Cseresznyák – magyaregregyi műút (P +) • Zobákpuszta – Jánosipuszta (S+) • Jánosipuszta – Szilvás (Z +) • Mecsekjánosi – Máré csárda (P sáv) • 6-os sz. műút – Róka-hegyi patak (K+) • Püspökszentlászló – Cigány-hegy (S sáv) • Cigány-hegy – Bargyag (S+) • Pécsvárad vasútállomás – Csiger-gödör (S sáv) A Villányi-hegységben: • Vokány vasútállomás – Tenkes-gerinc, P sáv elág. (K sáv) • Hosszú-rét – Z sáv, K + elág. (Z sáv) A Dél-Zselicben: • Ibafa – Almáskeresztúr – Szigetvár, Szilvási csárda (S sáv) • Terecseny – sasréti erdészeti út (K +) Az Ormánságban: • Szaporca – Drávacsehi (Z sáv) Ezeken kívül a felújított forrásokhoz bevezető utakra is felkerültek a megfelelő színű „kör” jelzések. A turistajelzéseket felfestették: Biki Endre Gábor, Horváth Attila, Jancsi Attila, Király László, Király Lászlóné, Kulcsár Gábor, Nagy Csaba, Romvári Tibor, Strasser Péter. Új turistaút létesült „Skóciai Szent Margit Emlékút” néven, melyet dr. Novotny Iván tervei alapján és vezetésével alakítottak ki Pécsvárad és Mecseknádasd között. Az útvonalon egyedi jelzéseket festettek fel, ill. tájékoztató táblákat helyeztek ki. Az útvonal ünnepélyes avatása a november 17-i „Skóciai Szent Margit” emléktúra kere-tében történt meg. Ugyancsak ekkor avatták a Réka-várnál elhelyezett emlékkövet, melyet Tasnádi János készített a Pécsváradi Erdészet, személy szerint Ripszám Ist-ván támogatásával. 2007-ben is több mecseki forrás felújítása történt meg, így felújították a Cikai-forrást, a déli Farkas-forrást, a Lencse-kutat, a Laura-forrást, a Pécsi barlangkutatók forrását, a Laci-forrást, a Szederindás-kutat, az Éger-forrást, a Bodzás-forrást és az Árpádtetői-forrást. Új névtáblát építettek be a Cirkó-forrás, a Textiles-forrás, a Széchenyi-forrás, a Kismélyvölgyi-forrás és a Ravasz-kút foglalatába. A Mecsext-rém-parkban egy régi forrás újrafoglalásával szép madáritató készült el. Felavatták a 100 éve állított és Baumann József által felújított madárodút a Kozári vadászháznál (a Tripammer-fa közelében). A munkákat végezték, illetve a forrás-felújításokat támogatták: Baumann József, Baumann Józsefné, Biki Endre Gábor, Farkas Tibor, Jerszi Lajos, Juhász Kornél, Kriston Barnabás, ifj. Kriston Barnabás, Pálffy Tibor, Plantek István, Tasnádi János, Varga Jenő, Végh Károly és az SZKBE barlangászai. A források felújítását a Mecsek Egyesület és a Pécsváradi Erdészet, személy szerint Ripszám István igazgató úr tá-mogatta. Erdei létesítmények: a természetjárók nagy örömére újabb esőbeállókkal gyarapo-dott a Mecsek. Az erdészet készítette és állította fel a Keleti-Mecsekben a Diós-kút alatt, az erdészeti műút mellett, ill. a Zengő-kőnél lévő esőbeállókat, szép példáját adva ezzel egyúttal az erdészet és a természetbarátok közötti jó kapcsolatnak. Bara-nyai Rudolf munkája nyomán elkészült a Büdös-kúti kulcsosháznál lévő új esőbeál-ló. A Pécs fölötti parkerdő részen a PVV Zrt. és a Környezetünkért Alapítvány helye-zett el több helyen padokat, ill. tájékoztató táblákat. Kár, hogy a táblák feliratait és fénykép anyagát szövetségünkkel nem egyeztették, azokban több pontatlanság is található. Nagy örömünkre a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Mecseki Erdészeti Zrt. felújította a Cigány-hegyi kilátót, melyet jelentősen megmagasítottak, így arról szép körpanoráma élvezhető. Az ünnepélyes avatásra október 6-án került sor. Ezúton köszönjük meg mindenki munkáját, akik a turistautak, források felújításá-ban, az erdei létesítmények létrehozásában közreműködtek. 2.7. Kerékpáros szakág A szakág fő képviselője a dr. Novotny Iván vezette, 1996-ban alapított Pécsi Túra-kerékpáros és Környezetvédő Klub, mely 2007-ben is a megszokott munkáját foly-tatta. A szokásos éves taggyűlésen (március 23-án) tisztújítás is történt: a tagság döntő többsége az eddig is működő 3 tagú elnökségnek szavazott újra bizalmat (Ara-tó Csongor, Keményfi Balázs, dr. Novotny Iván). Az alapító okiratban lefektetett céloknak megfelelően a klub fő feladata kerékpártú-rák szervezése, a kerékpározás népszerűsítése volt. A 2007-es évet a Magyar Turiz-mus Zrt. a „szelíd turizmus évének” nyilvánította (gyalogos, kerékpáros lovas, azaz motor nélküli). Ennek kapcsán országos túranaptárt adott ki, melyben két túrával a klub is szerepelt. Talán ennek köszönhető, hogy az idei rendezvényeken az eddigiek-nél több volt az új, kezdő túrázó. A klub kerékpártúráin érdekes helyekre igyekeztek elvezetni a résztvevőket. Említésre érdemes túracélok voltak többek között: Nagymátépuszta – Fekete István természet-író szobra és a róla elnevezett tanösvény; Dráva kerékpárút Góla és Barcs között, a horvát oldalon (kétnapos); Bédai erdő – az erdő élővilága és a kölkedi Gólya-múzeum, Börzsöny hegység – csúcsok és völgyek (háromnapos). Hosszabb túrák: sátras vándortábor Észak-Dunántúlon (Veszprém–Herend–Zirc– Pannonhalma–Győr–Hédervár–Lébény–Árpás–Celldömölk–Sümeg–Keszthely). A klub tagjai részt vettek a DMISZ által szervezett „Tour de Délvidék” elnevezésű, Bácska és Bánát magyarlakta faluit érintő kerékpártúrán. Egy kisebb csapat Erdély-ben, a Keleti Kárpátokban túrázott. A Túrakerékpáros Klub 2007-ben is megtartotta évenkénti „nagyrendezvényeit”: a Pünkösdi Regionális Kerékpáros Találkozót Pécsváradon, a „2x100 km Baranyá-ban” országúti kerékpáros teljesítménytúrát, és a „Suliba? Bringával!” akciót az iskolás korosztálynak. Új, sikeres rendezvény volt a „Mecseki Hegyikerék” elnevezé-sű MTB teljesítménytúra. A változatosság jegyében a kerékpárosok egy része vízi túrán vett részt a Tiszán, Tiszabecs és Tokaj között. A túrázás mellett a környezetvédelemben vállalt feladatokat sem hanyagolták el. A túrák során rendre dokumentálták a látott illegális szemétlerakó-helyeket (GPS hely-meghatározás, fotódokumentáció, mennyiségbecslés). A dokumentációkat a Zöld-hatóságnak küldték meg további intézkedésre. Évekkel ezelőtt pályázati feladatként kezdték el ezt a munkát, ma már „lendületből” megy, a pályázati lehetőségek ebben a témakörben befagytak. A „Kerékváros” című újság a szokásos kéthavi periódusban rendben megjelent. A klub honlapján (http://ptkk.baranya.com) – melyet rendszeresen karban tartanak – a klubprogramokon kívül túraútvonal-ajánlatok, túrabeszámolók, fényképek, egyéb, kerékpárosok érdeklődésére számot tartó tudnivalók olvashatók. Másik nagy kerékpáros tagszervezetünk a komlói DÖKE (vezetője: Iván Atti-la) kerékpáros szakosztálya, mely a teljesítménytúrák sorába kapcsolódott be két rendezvénnyel (DÖKE 25-50-75, 2x50 km Baranyában). A szakosztály a nyáron Sopron környékén szervezett kerékpáros táborozást. 2.8. Természetjáró minősítések A minősítések összesítését és nyilvántartását Plaszauer István végezte, köszönjük munkáját! Szövetségünk nyilvántartása alapján 2007-ben 10 egyesületből összesen 34-en értek el különböző fokozatú természetjáró minősítést: BMTSZ Öttorony Szakosztály (4 bronz), Büdöskút Barátai (5 bronz, 1 ezüst), DÖKE, Komló (5 bronz, 1 arany), Dráva TSE (1 ezüst, 1 arany), Kenderföldi Természetjárók, Komló (2 bronz), Komlói Hétdomb TE (1 arany), Mecseki Kóborlók (5 ezüst, 1 arany), PTTE Nyugdíjas Szakosztály (1 ezüst), Szent Imre DSK, Siklós (4 bronz), Tenkes TE, Siklós (2 ezüst). Arany fokozatot értek el: Blum András (DÖKE, Komló), Feketéné Móró Erzsébet (Hétdomb TE, Komló), Feik Tamás (Dráva TSE), Trinn Ágota (Mecseki Kóborlók). Végezetül szeretnénk megköszönni minden természetbarát társunknak az aktív köz-reműködést, akik bármilyen módon segítették, hogy 2007-ben is gazdag, sokszínű programot valósíthassunk meg több ezer résztvevő megelégedésére, valamint támo-gatóinknak, együttműködő partnereinknek, hogy hozzájárultak szövetségünk ered-ményes működéséhez. Pécs, 2007. december 31. Összeállította a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Elnöksége A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség létszámadatai, 2007 Egyesület, szakosztály Ifjúsági Aktív Nyugdíjas Összesen Pécsi felnőtt Arany Horda 1 1 14 16 Büdöskút Barátai 6 12 27 45 Dél-Zselic Természetbarát Klub 7 8 4 19 Dráva TSE 13 17 2 32 Mecseki Erdészeti Zrt. Erdei Iskola 1 1 Felhőtlenek 7 7 Dél-dunántúli Távközlési SE 2 4 4 10 Ifjúsági unió 6 10 2 18 Mecsek Egyesület 1505 Mecseki Kóborlók 2 7 5 14 Mediterrán Klub 2 2 1 5 Öttorony Szakosztály 14 14 Pécsi Vörös Meteor 1 3 4 Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egy. 21 9 1 31 PTTE Nyugdíjas Szakosztály 63 63 PTTE Vándorsport Szakosztály 2 2 Radír Pók Túra Klub 1 1 2 Szuadó TE 8 7 15 Pécsi Túrakerékpáros Klub 6 6 Vidéki felnőtt Komlói Hétdomb TE 4 12 35 51 REZÉT SE, Baja 5 10 1 16 Tenkes TE, Siklós 4 14 2 20 DÖKE Túrakerékpáros Klub, Komló 13 22 4 39 Mohácsi Barangolók 2 2 4 Pécsi iskolák Majtényi József Hagyományőrző Cs. 12 1 13 Vidéki iskolák Kenderföldi Természetjárók, Komló 40 1 41 Mindszentgodisai Általános Iskola 8 1 9 Sellyei Természetjárók 18 1 19 Szent Imre Iskolai Sportkör, Siklós 11 1 12 ÖSSZESEN 1692 165 176 2033 Közgyűlés Szövetségünk ez évi közgyűlését 2008. február 9-én tartja a szokott helyszínen, a Baranyaház nagytermében (Pécs, József Attila u. 10). A kezdési időpont: 8 óra. A közgyűlés egyúttal tisztújító közgyűlés is, mivel az elnökség mandátuma lejár. Az új elnökség megválasztásához jelölőbizottság alakult, melynek elnöke: Csiszár Gyula, tagjai: Pál Krisztina, Biki Endre Gábor. Az elnökre és az elnökség tagjaira a jelölése-ket a jelölőbizottságnál lehet megtenni. A közgyűlésre a tagszervezetek hivatalos küldöttei mellett minden érdeklődőt szeretettel várunk. HÍREK • 2007. évi túrapontverseny: akik részt kívánnak venni az egyéni túrapontverseny-ben, a túrapont-összesítéseket január 22-ig adják le a szövetségben Lakatosné Novotny Saroltánál. • Mecsek Híradó: a Híradót 2008 januárjától az eddigiektől eltérően tudjuk biztosí-tani. Valamennyi, a szövetségünknél tagokat érvényesített egyesület, szakosztály – minden megkezdett 20 fő után – egy példányt ingyen kap. A további példányok-ra az egyesületek, ill. egyénileg a természetbarát szövetségi tagok kedvezménye-sen, évi 600 Ft-ért fizethetnek elő. Természetbarát szövetégi tagsággal nem rendel-kező személyek évi 1000 Ft-ért fizethetik elő a Mecsek Híradót. Az ingyenes pél-dányokat a 2008. februári számig a tavalyi taglétszám alapján, márciustól a 2008-as tagsági érvényesítés alapján biztosítjuk. A Híradó szövetségünk interne-tes honlapján továbbra is mindenki számára elérhető és olvasható. • Szakosztályi, egyesületi értékelések, beszámolók: az előző évhez hasonlóan idén is szívesen megjelentetjük a Mecsek Híradóban a szakosztályok, egyesületek 2007. évi tevékenységéről szóló beszámolókat. Akik a beszámolóikat meg szeret-nék jelentetni, január 22-ig adják le azokat a szövetségben Lakatosné Novotny Saroltánál, vagy pedig küldjék el e-mailben a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre. • 2008. évi természetbarát szövetségi tagsági érvényesítések: az új tagsági érvé-nyesítő lapok, ill. új igazolványok január közepétől megvásárolhatók a szövetség-ben. Az árak nem változtak. • Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó: a találkozót 2008. június 8-án, vasárnap rendezi a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség Dombóvár kör-nyékén. RENDEZVÉNYEK január 13: "Téli Mecsek 15, 30" teljesítménytúrák. R.:Pécsi Ifjúsági Természet-járó Egyesület. Rajt: Pécs, Éger-völgy, Teca mama kisvendéglője, 6.00–8.00 (30 km), 8.00–9.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 600 Ft/fő (30 km, az 5. teljesí-téstől 700 Ft), 500 Ft/fő (15 km). Információ: Kovács István (30) 378-3599, in-ternet: www.pi-te.hu NYÍLT TÚRÁK január 12. szombat: „Baranyai Aurél emléktúra”. Útvonal: Szentkút – Cinke tanya – Remete-rét – Lapis – Misina – Tettye (12 km). Találkozás a pécsi uránvárosi autóbusz-pályaudvaron a 24-es autóbusz megállójában 9.10-kor. Tú-ravezető: Tóth Klára. január 19, szombat: Apátvarasdi elágazás – Templom-hegy – Óbánya – Réka kunyhó – Pécsvárad (18 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron 8.45-kor. Túravezető: Eperjesi József. január 26, szombat: Dömörkapu S+ – S● – Kanta-vár – Rábay-fa – Tölgyes-út – Tripammer-fa – Ezeréves (12 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 34-es autóbusz megállójában 8.50-kor. Túravezető: Lakatosné Novotny Sarolta. február 2, szombat: Remete-rét – Vörös-hegy – Jakab-hegy – Éger-völgy (12 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron a 4-es kocsiállásnál 7.15-kor Túravezető: Baranyai Rudolf. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. A közlésre szánt anyagokat min-den hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Apáca u. 2/1. 72/525-376 (napközben); fax: 72/525-377 (ügyeleti időben). Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra. Internet: www.baranyatermeszetbarat.hu; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
2008. június-augusztus 160. szám
MECSEK HÍRADÓ 160. szám 2008. június–augusztus A Magyar Természetbarát Szövetség Közgyűlése Az Országház azon magyar épületek közé tartozik, amelyben a nevezetes események száma igazán nem mondható kevésnek. Időben és térben egyaránt nagy gazdagság-gal dicsekedhet. A május 17-i nap is sajátos, egyedülálló eseményként kerül be az épület krónikájába, de jó néhány természetjáró életének krónikájába is. Ugyanis itt tartotta konferenciá-ját, majd tisztújító közgyűlését a Magyar Természetbarát Szövetség. Nemcsak tiszt-újító közgyűlésként, hanem a megújulás egyik fontos állomásaként is elkönyvelhet-jük ezt az ünnepi alkalmat. Az utóbbi évek bizonytalansága, több tekintetben ta-pasztalható erőtlensége után Szabó Imre és a megválasztott - nagyrészt új - elnökség irányításával lendületet, határozott előrelépést, markáns változást engednek remélni a történtek, az elhangzottak. A délelőtti konferencián Szili Katalin, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Elnö-ke (aki a Mecsek Egyesület tiszteletbeli tagja 2007 novembere óta) is részt vett fő-védnökként. Köszöntőjében támogatásáról biztosította a jelenlévőket. Beszédében a személyes elkötelezettség mellett szólt a napokban megalakuló Fenntartható Fejlődés Nemzeti Tanácsáról. A parlament előtt álló javaslatot ötödmagával jegyző házelnök ismertetése szerint a tanács a civilek, az érdekképviseletek, a kormány és a parlamen-ti frakciók párbeszédének terepe lesz a fenntartható fejlődés hosszú távú stratégiájá-ról, hosszú távra érvényes gazdasági, szociális, ökológiai, kulturális kérdésekről. A megalakuló testület első elnöke Szili Katalin lesz, hiszen a tanácsot a mindenkori házelnök vezeti majd. A tanács tagja a kormány képviseletében Szabó Imre környe-zetvédelmi és vízügyi miniszter lesz. A konferencia résztvevői, de különösen a baranyai küldöttség jóleső érzéssel hallotta, amikor Szili Katalin arról szólt, hogy a baranyai természetbarátoknak elévülhetetlen érdemei vannak a természetjárásban, az utak, kilátók építésében, rendben tartásá-ban. Igaz, hogy ekkor már birtokosa volt annak a szépen faragott vándorbotnak, amelyet Baronek Jenő adott át neki a konferencia első perceiben. A Mecsek Egyesü-let jelvényével is díszített botot Rácz János komlói turista barátunk faragta, "kidom-borítva" rajta a Mecsek hegység legnevezetesebb kilátóit. Szili Katalin őszinte öröm-mel fogadta az ajándékot. A továbbiakban Győrfy János, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárságának főosztályvezetője szólt a Nemzeti Sportstratégia fő gondolatairól, az ifjúság és a sport kapcsolatának nehézségeiről, a mintaadó szemé-lyiségek fontosságáról, a pedagógiai deficitről és a vándortáborok hiányáról. Beszélt a készülő - táboroztatást segítő - módszertani kiadványról, az amatőr diáksport és a senior sport fejlődésének fontosságáról. Pénzes Erzsébet, a Veszprémi Egyetem előadója az egyetem – ökoturizmussal kap-csolatos – kutatómunkájáról számolt be. Szabó Imre, a Magyar Természetbarát Szövetség elnöke a délelőtti program össze-foglalásaként a zöld út komplex értelmezéséről beszélt, majd hangsúlyozta, hogy a személyes példamutatást a legszűkebb családi körben kell elkezdeni. Szólt arról, hogy a természetjárás híd lehet a generációk között. Személyes élményét is felemlegetve a kiránduló nagypapák emlékét idézte, fontosságát hangoztatta. A vándortábori moz-galom szükségességét erősítette. A délutáni program az MTSZ közgyűlése volt. A beszámolók után a tisztújítás kö-vetkezett. A Magyar Természetbarát Szövetség elnökségének megválasztása az alapszabálynak megfelelően történt, területenként. A választással kapcsolatban több örömre és bizakodásra okot adó hírünk is van: az egyik az, hogy a közgyűlés újra megválasztotta a Magyar Természetbarát Szövetség elnökének Szabó Imrét. A má-sik az, hogy megyei szövetségünk elnökét, Baronek Jenőt dunántúli alelnöknek vá-lasztották a dunántúli küldöttek. A harmadik, hogy megújult a dunántúli képviselet. Az elnökségbe bekerült Györfi Gyula Tolna megyéből, Kiss László Zala megyéből, Karácson Sándor Veszprém megyéből, Südi Péter Fejér megyéből és Cselovszki Ildikó Komárom-Esztergom megyéből. Az új összetételű elnökség reményt ad arra, hogy a régóta szükséges megújulás, váltás bekövetkezzék a Magyar Természetbarát Szövet-ség és tagszervezetei életében. A közgyűlés Nagy Gábor főtitkár távozásának bejelen-tésével, ill. Szabó Imre zárszavával ért véget. Kis baranyai küldöttségünk ezután – kiegyensúlyozva a szellemi és fizikai foglalkoz-tatottság igencsak az előbbi felé elbillenő mérlegét – látogatást tett a Budai Szikla-kórházban, majd egy rövid sétát a Budai Arborétumban. Az előbbi sajátos, nem felejthető élményt nyújtott. Azzal az érzéssel jártuk végig a föld alatti labirintust, a több történelmi korszakot megjelenítő kórtermeket, műtőt, kiszolgáló helyiségeket, hogy örülhetünk, hogy múzeumlátogatóként s nem páciensként ismerhettük meg e sajátos, olykor félelmet keltő világot. A Budapesti Corvinus Egyetem arborétuma kis csalódást okozott. Nem a fák, virágok gazdagsága, hanem az épületek, közlekedő utak elhanyagoltsága, gondozatlansága miatt, bár a késői időpont miatt csak egy részét láthattuk a kertnek. Sajnos hűen tükrözte az oktatási intézmények mai - több-nyire siralmas - állapotát. Fáradtságunkat a kis tó partján üldögélve, az aranyhalak-ban gyönyörködve igyekeztünk feloldani. Összességében minden tekintetben gazdag, sokrétű programmal dúsított napot éltünk meg. Hasznossága nem kérdőjelezhető meg, eredményességét a jövő igazolja majd. Tóth Klára "Mecsek 50, 30, 15" teljesítménytúrák Május 2-án rendezte meg a Mecseki Kóborlók Szakosztály a Keleti-Mecsekben, Zo-bák-puszta rajt-célhellyel a Mecsek teljesítménytúrákat. Az 50 km-es távot 25., a 30 km-es távot 17., a 15 km-es távot 11. alkalommal. A résztvevők az ország minden tájáról érkeztek. Az 50-es távot 87-en, a 30-as távot 131-en, a 15-ös távot 276-an járták végig. A "Mecsek 50" teljesítménytúra 25. évfor-dulója tiszteletére a táborhelyen egy 400 m-es, "Mecsek 0" elnevezésű mini teljesít-ménytúrát is megrendeztünk, melyen 198-an vettek részt. A hagyományokhoz híven a teljesítők kitűzőt kaptak, melyen idén a foltos kontyvirág szerepelt, valamint idén először emléklapot is, melyet a Keleti-Mecsek kilátóinak rajza díszített. A "Mecsek 0"-át teljesítők kitűzőjén a TV torony és Zengő kilátója szerepelt, emlékezve az első, 1984-es Mecsek 50-re, melyet a Közép-Mecsekben rendeztek. A túra napján csodaszép időben, élményekben gazdag útvonallal, sok szolgáltatással kedveskedtünk az ide látogatóknak. A rendezőgárda évről évre süteménykészítésre vállakozik, így idén 4 ellenőrzőponton kínálhattunk saját készítésű finomságokat. Ezen kívül több helyen teát, üdítőitalt is kínáltunk, és a csokoládé sem maradt el. A célban pedig az évek óta megszokott kínálat: vajas, zsíros, lekváros és nutellás ke-nyér, zöldségek, tea, üdítők. Érdekesség volt, hogy a zobákpusztai erdészeti táborhely üzemeltetője, Varga Jenő bográcsban főtt vadpörköltet árusított az érdeklődőknek. Minden tekintetben kész-séges házigazdánk volt, köszönet érte! Az idei évre új útvonallal is készültünk. Ezt igyekeztünk úgy összeállítani, hogy minél több érdekességet tartogasson a helybeliek számára is, amerre amúgy ritkán szoktak járni a túrázók. Ilyen volt például a Zarándok-kút és a Mária-kápolna érintésével a Zengőre felvezető út, a Szép Ilonka-kilátó, az Ól-völgy, illetve a Sín-gödör, amely bár kicsit fárasztó, nehezebben járható szakasz, de a vadregényes patakvölgy a többség tetszését elnyerte. Reméljük, hogy aki itt járt, jó emlékeket őriz, és jövőre is ellátogat túránkra. Szeretet-tel vár jövőre is mindenkit a Mecseki Kóborlók Szakosztály és a túra főrendezői: Szabó-Dalecker Ibolya és Karch Kálmán. Szabó-Dalecker Ibolya * * * * * * * * A Mecsek 50 teljesítménytúráról Jubileumi rendezvény volt ez, hiszen 1984 óta zsinórban 25. alkalommal került meg-rendezésre. Én még azon szerencsések közé tartozom, akik a régi nyugat-mecseki útvonalon is teljesíthették a túrát. 1984-től 1992-ig a Nyugat-Mecsekben, 1993-tól napjainkig a Kelet-Mecsekben került megrendezésre a túra. Volt már pécsváradi rajt helyszín is, de az utóbbi években a túra Zobákpusztáról indul. Az eltelt sok év alatt voltam sárban, esőben, melegben vagy éppen kicsit hűvösebb időben, de idén igazi nyár eleji, ideális körülmények adódtak. Remek ötlet a kétévenkénti útvonal módosítás. A tavaly-tavalyelőtti útvonal is na-gyon ötletes volt, de az idei a helyiek számára is számos csemegét tartalmazott. Ilyen volt például a Mária-kápolna felé vezető út, a nemrég elkészült Szép Ilonka kilátó, Váralja után a sárga kereszt, zöld kereszt, sárga kör, zöld háromszög útvonal, vala-mint a Szászvártól a Vörösfenyő-kulcsosházig húzódó Ól-völgy. A zöld kereszt önmagában is megér egy misét. Mázától a Dombay-tóig észak-dél irányba húzódó turistaút, az egyik legváltozatosabb a Mecsekben. Szinte csak mere-dek kaptatókból és lejtőkből áll. A mai túrán Réka-völgytől Óbányáig, valamint a Vörösfenyő kulcsosháztól a Szederindás-kútig tapasztalhatta ezt meg mindenki. Külön említésre méltó a sokak által ismert Óbányai-völgy, mely a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra baranyai szakaszának egyik legszebb gyöngyszeme. A túra utolsó harmadában a Sín-gödörben szinte végig a patakban vezetett az út, így téve örökre emlékezetessé a mecseki kirándulást a nem helyiek számára, de nekünk is jó néhány kellemes percet okozott. A Kelet-Mecsek gazdag forrás "terméséből" számo-sat érintettünk a mai nap folyamán. A természeti szépségek mellett rengeteg ismerős-sel, baráttal találkoztam, így a pontokon a szokásosnál jóval több időt töltöttem el. A rendezés a megszokott magas színvonalú volt. Az első osztályú útvonaltervezésről már volt szó. Számos ponton (Kisújbánya, Óbánya, Szép Ilonka-kilátó) "hazai" gyár-tású finomságokkal várták a szervezők a túrázókat, de a mecsekfű tea is "ütős" volt a Vörösfenyő kulcsosháznál. Aki igényelte, a célban vadpörköltet is ehetett. E mellett azonban volt nutellás, lekváros, zsíros, vajas kenyér is, uborkával, savanyúsággal, retekkel. A hagyományos távok mellett idén egy "Mecsek 0" elnevezésű jubileumi táv is helyet kapott. Ez a zobákpusztai tábor területén vezetett. A 400 méteres távol-ság legyűrése után (félúton még járt egy csokoládé az egyik ellenőrző pontnál) külön díjazásban részesült mindenki. A nap egyetlen negatívuma a sajnos mostanában egyre rendszeresebbé váló környezetromboló, agresszív terepmotorosok megjelenése volt a tájvédelmi körzetben. Csak remélni tudom, hogy a hatóság erőteljesebb fellé-pése visszaszorítja ezt a nemkívánatos jelenséget. Köszönet a rendezőknek és a túratársaknak ezért a szép napért! A túra képei a www.fotoalbum.hungarotel.hu/pesza91 oldalon tekinthetőek meg. pesza91 Kevesebben a vártnál, de jó hangulatban Kellemes, túrázáshoz kedvező idő várta a – helyieken kívül – 29 településről érkező turistákat, akik az ez évi Baranya-Tolna Teljesítménytúra rajthelyénél gyülekeztek. A teljesítménytúrák sajátos izgalmát kedvelők ez év május 24-én kilencedik alka-lommal állhattak rajthoz 60 km-en, hetedszerre a 30 km-en és a rövidebb, 15 km-es távon is már harmadszor volt lehetőségük a gyalogolni vágyóknak. A komlói Hét-domb Természetbarát Egyesület által rendezett teljesítménytúra rajtja és célja most is egy helyen, a komlói Kenderföldi Általános Iskolában volt, támogatásukat ezúton is köszönjük. A 109 versenyző visszajelzései alapján mondhatjuk, hogy az útvona-lon érintett Hidasi-völgy a Csurgó látványával, vagy a 60-asok által megcsodált vé-kényi Csepegő-árok különlegessége, maradandó esztétikai élményt adtak, de most is dicséretet kapott a szolgáltatás és a szervezés színvonala is. Külön kiemelték a részt-vevők a szervezők kedvességét, szolgálatkészségét! Természetesen most is szívesen vettük az építő jellegű észrevételeket és javaslatokat, melyeket hasznosítani foguk A legifjabbakra, a legelszántabbakra, a születésnaposokra és névnaposokra meglepetés várt a célban. Az előző hónapokban sokat tettünk azért, hogy a 60, 30, és 15 km-es távok jelzéseit felújítsuk és így a távolabbi vidékről érkezőknek se jelentsen gondot a jó tájékozódás. Őszintén bevallva több résztvevőre számítottunk, hiszen a több év alatt kapott pozitív visszajelzések erre engedtek következtetni. Tudjuk, hogy szinte lehetetlen mindenkinek megfelelő időpontot választani egy-egy teljesítménytúrára. Mi mindig igyekszünk a megyében szervezett megmérettetéseket beépíteni éves prog-ramunkba, talán egyszer mi is vendégül láthatjuk őket. A kevesebb létszám ellenére eredményesnek ítéljük rendezvényünket, hiszen szép időben, jó hangulatban és dicséretekkel zártuk a napot. Természetesen 2009. május 16-án szeretettel várjuk újra mindazokat, akik a mi közreműködésünkkel akarnak Baranya és Tolna szép tájain hódolni az egészséges testmozgásnak és megméretni teljesítő képességüket, a Baranya-Tolna Teljesítménytúra 10. születésnapján. Őri Zsuzsanna DÖKE túrák Balatonkör Teljesítménytúra: kilenc éve mindössze öt kerékpáros ment végig a tó körül. Most több mint százszor annyian indultak neki – ebből 13 komlói kerekes is – a kétszázhat kilométeres távnak. Az egyik szervező, a rutinos túrázó, Csizmazia Gábor előre inti őket: "Sokan mondják, á, tizennyolc kilométeres átlagot bírok. Pedig ha tudnák" Ebben benne van a keskeny hidakon való átaraszolás, a főúton a több-szöri átevickélés, aztán tíz órán keresztül igen csak pörgetni kell!" A másik házigazda, Bátyó, vagyis Koósz Zoltán is figyelmeztet: "Alázatosan kell a kétszáz kilométerhez közeledni, különben arcul csap" A szombat reggeli rajt (ápr. 19.) előtt jönnek a riasztó hírek viharokról, egy-egy góc-ban kilencven kilométeres sebességű szélrohamokról, jégesőről. Hat órakor startol a mezőny Siófokról, és a hatalmas biciklis rajnak szerencséje van: Balatonaliga, Aka-rattya, Kenese, és még mindig derűs az idő. Csak a széllel kell küzdeni: Fűzfőnél már szemből fúj, egyre erősebb. Húsz kilométerrel odébb végigvágott a tájon a zivatar, de szerencsére ennek itt nincs jele. Csak a föltoluló vérnyomással kell megküzdeni. Az alázat a legtöbb túrázóban megvan. A szervezőkben különösen. Bár profinak számítanak, de egyenrangúként kezelik a legzöldfülűbb biciklist is. Az akaratot dí-jazzák. A lemaradókat is bevárják, együtt megy a hatalmas raj. Abától Zsámbékig több mint száztíz településről érkeztek a túrázók. Az induláskor megszólaló kürtök, sípok, dudák, kolompok jókedvet jeleztek, ötven-hatvan kilométer után már ebből van kevesebb, fáradtságból több, de a negyedórás pihenők jót tesznek. Popóra gyúrtál-e? – évődik egy lány a társával a röpke füredi pihenőben, és magya-rázza is a szemlélődő laikusnak: kétszáz kilométer után ott fog fájni legjobban. Per-sze azért a combizmok is. Hogy akkor miért csinálják? A Balaton körüli kerékpártúra ötszáznál több résztvevőjétől szerencsére senki se kérdez buta dolgokat. Kihívás ez, önmaguk előtti bizonyítás – és a "'Föld napja" alkalmából való tisztelgés is. A nagy "kínzókört", ahogy valaki a túrát nevezi, egy férfi velocipéddel teszi meg. A különös jármű gazdája szerény ember: gondolkodott, hogy az elszánt bringások közé "beférkőzhet-e" egy velocipéddel. Nos, kevesen tudják róla, hogy tavaly velocipéd-világbajnokságot nyert. Most is derekasan teljesíti a roppant távot. Rajta kívül is van itt más sporthíresség, a kiváló úszó olimpikon, Boulsevicz Beáta például. Persze hogy jó ebben is, a profizmus kötelez. De a csak kedvtelésből biciklizők is elszántak, azt mondja egyikük: ha Badacsonyig "kisírod" a távot, akkor már végigcsinálod. És mégsem ilyen egyszerű. Sokan a feladással küszködnek, aztán valahogy mégis foly-tatják. A szervezők tényleg vigyáznak mindenkire. "DÖKE 25, 50, 75" teljesítménytúrák: május 18-án (vasárnap) került megrendezés-re a DÖKE túrakerékpáros szakosztály immár hagyományos teljesítménytúrája, a DÖKE 25, 50, 75. Az indulók három táv közül választhattak. A 25 kilométeres távon 2 induló volt, a többi lelkes kerékpáros a nagyobb kihívást jelentő hosszabb távokon vett részt. A közel 50 kilométeres távot 17, a több mint 75 kilométeres távot 23 ke-rékpáros teljesítette. A résztvevő 42 fő között 7 hölgy képviseltette magát. A rendez-vényre Pécsről, Bonyhádról, Tarrósról, valamint Dombóvárról is érkeztek tekerni vágyók. A szép idő is kedvezett a tekerésnek, s így napos időben csodálhatták a résztvevők Kisvaszar, Vásárosdombó, valamint Mágocs környékén a tájakat. Célba érkezéskor a kitartást frappáns olimpiai emblémával díszített emléklappal, valamint kitűzővel díjaztuk. "Baranya 50, 100" kerékpáros teljesítménytúrák: szeptember 6-án, a Komlói Napo-kon kerül megrendezésre a DÖKE "Baranya 50" és a "Baranya 100" Országúti Ke-rékpáros Teljesítménytúrája. Bővebben a www.doke.hu honlapon lehet erről olvasni. Külön érdekessége a 100 km-es túrának, hogy egy részen átmegy a kevésbé járatos dél-tolnai tájakra is. Az útvonala: Komló – Magyaregregy – Máza – Nagymányok – Bonyhád – Majos – Aparhant – Mucsfa – Kisvejke – Mekényes – Nagyhajmás – Mágocs – Bikal – Szászvár – Komló. Sok szeretettel várjuk a túrakerékpárosokat erre a teljesítésre, reméljük a szép idő és a kellemes látvány serkenti a résztvevőket a nehéz tolnai dombok legyőzésére! Gábori Márton, Balogh Bettina, Iván Attila Salgótarjánban jártunk Idén is pünkösd hétvégéjén rendezték meg a Gyalogtúrázók Országos Találkozóját, most Salgótarjánban, 15. alkalommal. A komlói hétdombosok is képviseltették ma-gukat, 12 fős csapat utazott a távoli célpontba, ahol igen gazdag programok és látni-valók várták a turistákat, s kárpótoltak minket a hosszú utazásért. Az első napon a várossal való ismerkedés mellett a Bányászati Múzeumot néztük meg, ahol látványos bemutatón viaszfigurák és hangeffektusok segítségével követ-hettük végig a munkafolyamatok menetét. Este a megnyitón az országos vezetőink köszöntötték a résztvevőket, aztán kulturális műsor és tábortűz, majd bakancsos bál következett. Talán nem vagyok túl indiszkrét, ha elárulom, a legidősebb túratársunk ropta a táncot a legkitartóbban. Másnap csodálatos gyalogtúrán vettünk részt (18 km, 500 m), a somoskői tanösvé-nyen mentünk végig, a macskalyuki kőbányát, Somoskő várát, a bazaltorgonát, a Krúdy-forrást, Salgó várát és a Boszorkánykő szikláit néztük meg. Vasárnap autóbu-szos túrára mentünk. Ipolytarnócon millió éveket repültünk vissza az időben, az óriási mocsári ciprusok mellett megkövesedett lábnyomokat láttunk, végigjártuk a tanösvényt, háromdimenziós vetítésen találkoztunk történelmi idők előtti állatokkal. Hollókő nagyszerű vára, majd a világhírű Ófalu következett a többféle múzeummal. Tar községben a sztupa, Mátraverebélyen Szentkút megtekintése adott lehetőséget csendes elmélkedésre. (Ketten pedig, mivel ezeken a helyeken már jártak, a Gortva-völgyében kalandtúrán vettek részt.) Este volt eredményhirdetés és kultúrműsor, tánc. Az utolsó nap a legelszántabbak még meghódították a Karancs csúcsát, felkeresték a román korban épült Margit kápolnát. A többiek közben pihentek, csomagoltak. Egy kis városnézés, fagyizás után hazautaztunk. Nagyon jól éreztük magunkat. Viszontlátásra jövőre Martfűn! Feketéné Móró Erzsébet * * * * * * * * * * * * Túra a Fekete-Tisza-forráshoz A Geo-Environ Környezetvédő Egyesület megkereste a Mecsek Egyesület Munka Osztályát, a Keleti-Kárpátokban lévő Fekete-Tisza-forrás felújításával kapcsolatban. A felkérésnek eleget tettünk és most közreadom az Ukrajnában végzett munkánk egy epizódját. A Tatár-hágói kis kitérő után visszatérünk Körösmezőre (Jaszinya), hogy a megbe-szélt idpontban találkozzunk Egri Sándorral, a Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejleszté-si Egyesület elnökével. A hegyek közti településen pezseg az élet a szitáló eső ellenére. Szép patinás szálloda és áruval jól ellátott üzletek ölelik körbe a központot. A téren különböző méretű és típusú terepjárók várakoznak, körülöttük emberek nyüzsögnek. Sífelszereléseket pakolnak be a nagy fedett platójú terepjárókba. A közeli sípályákat csak ily módon lehet megközelíteni a hegyi utakon. Fent a Drahobarti turistatelepen zajlik az élet, ma éppen síversenyt rendeznek a két métert is meghaladó – igaz, kicsit kásás – havon. Mindenki megérkezett a megbeszélt időben és egyenként felmászunk a kis kihúzható lépcsőn a magas építésű terepjáró fülkéjébe. Tizenöt fő részére, erős csővázas ülések vannak beépítve, műbőrborítással, különböző elosztásban. A modernebb kocsikban fűtés, világítás, jelzőberendezés van, ami a további kényelmet biztosítja a kemény mínuszokban. Most félig kihasznált az utastér, mert csak hatan ülünk bent és a háti-zsákok. A fuvar a forrásig és vissza tizenkettőezer forint, amit ma Sándor fizetett ki. Felbőg a motor, és füstfelhőt repít az ég felé, majd az autó lassan elindul a központ-ból a Fekete-Tisza-forrás felé, ami az újonnan kihelyezett információs tábla szerint 22,5 km-re van, és a sárga sáv jelzést kell követnünk. Lassan haladunk az úton és a kocsiban dr. Tóth Imre tanár úr, a Geo-Environ Környezetvédő Egyesület Elnöke tart érdekes előadást a környék nevezetességeiről. A munkatúránkat filmre veszi Viktor, az operatőr, akit Sándor kért fel a munka elvégzésére. A felvételek elősegíthetik a különböző hatóságok tájékoztatását a forrás felújításának érdekében. A Fekete-Tisza balra hömpölyög mellettünk sötét színével, jobbra a kis folyóról elnevezett település házai láthatók a füves réten. Feljebb a folyó leszakadt partoldalaiból a különböző sötét vulkanikus kőzetek tűnnek elő. A sötétszínű kőzetek fényelnyelése miatt látszik "feketének" a folyó vize. A házak zöme fenyőfagerendákból készült, kívülről fazsindelyborítással. A tetők borítása fenyőzsindely vagy bádog. Az udvar környékén sok a háziállat: juh, kecske, ló és szárnyasok. A falut elhagyva egyre mélyülnek a gödrök, közelebb kerül az erdő, szűkül a völgy. Mellettünk egy kitérőnél lovas kocsi előz meg bennünket. Kistermetű lovak húzzák a gumikerekű szekeret; könnyedén szaladnak a gödrökkel szabdalt úton. Jobbról szűk völgyeket látunk, és kisebb vízerek tartanak a szélesebb folyó irányába. A medrek szélét sárga mocsári boglárkák szegélyezik, és fehér acsalapuk dugják ki magasabb fehér virágzatukat közülük. A félig leszakadt hídon előttünk a lovas kocsi bátran áthalad, nekünk a folyó medrében kell átjárót találnunk. Még jobban lelassul a terep-járó, és egy lankásabb partoldalon belegázol a sodró vízfolyásba. A víz alatti nagy köveken kapaszkodnak a kerekek a fehér habokban, mi hol jobbra, hol balra dőlünk erősen kapaszkodva az üléstámlákba. Félő, hogy a magas vízállás eléri a kocsi gyúj-tószerkezetét, és akkor megáll az autó motorja. Szerencsére haladunk tovább és a túlparton a kerekek kaparva kijuttatnak bennünket a vízből. Fellélegzünk az átkelés után, és szívdobogásunk is visszaáll rendes ütemébe. Jobbról az erdő szélénél szép farkasboroszlán cserjék tündökölnek rózsaszín virágaikkal megörvendeztetve bennünket. A sárga sáv jelzések eltűntek és helyettük szögletes cölöpökön a sárga szín jelzi a továbbhaladás irányát. Több helyütt deszkafelületekre kézzel festett képeket látunk, melyeken a helyi növény és állatritkaságok láthatóak. Egyre szűkül a völgy, vastag, terebélyes fenyők magasodnak fölénk. A meredek hegyoldalból kis léniákon csúsztatják le a kivágott fákat a völgybe, itt méretre dara-bolják, és szállítják a megrendelőknek. Ismét egy gyenge híd miatt kényszerülünk a patakmederbe. Kiszállok az operatőrrel és a hídon átmenve, a túlsó partról vesszük fel az átkelés pillanatait. Az első kerekek elérik a vizet és lassan haladnak előre. A sebes folyású víz mossa a kocsi orrát, ami szintén a vízbe merül, és hullámok tajtékoznak körülötte. Lassan billegve halad fe-lénk, és kezd kiemelkedni a hullámokból, a hátsó kerekeit és a felépítményt mossa a víz hangosan csobogva, elnyomva a terepjáró motorhangját. Kapaszkodik kifelé, és mindenhonnan csorog belőle a víz. Felkapaszkodunk társainkhoz és folytatjuk izgalmas utunkat tovább. Elérjük a Kijevi Egyetem házát, ahol megállunk egy kis időre. Az operatőr vágóképe-ket készít, mi nézegetjük a környéket. Egy volt víztároló nyúlik el hosszan, melyet a buja növényzet már majdnem teljesen benőtt. Néhány magashegyi turista halad el mellettünk teljes felszereléssel. Ők több napon keresztül a hegyek gerinceit és hágóit járva, civilizációtól mentes területen csodálják a természet ritkaságait. A hegyek nagy része természetvédelmileg védett, és csak engedéllyel látogatható. Az eső elered, mi gyorsan beszállunk az autóba és indulunk tovább. Megjelennek az első hófoltok az ezer méteres magasságot elérve. A gépkocsi ablaktörlője monoton kergeti a szélvédőre hulló esőcseppeket és az aláhulló tűleveleket. Egy éles bal kanyar után vastag kidőlt fenyőfa keresztezi utunkat. Megállunk, és a gépkocsivezető mel-lett eddig tétlenül ülő favágó az ülés alól kiveszi a motoros fűrészt. Egy rántásra bein-dul a motor, és harsány hangjával megöli a völgy csendjét. Peregnek a gyantaszagú fehér forgácsok, és ketten is alig győzik a levágott ágakat félrehordani. Kényelmetle-nül érzem magam, mert kint dolgoznak, esik az eső, és én csak fészkelődve nézem munkájukat. A fűrész most a vastag törzsbe vág bele, és hamar átrágja magát a több évtizedes farostokon. Reccsen egy nagyot, és a fa csúcsa a völgy fele leszakad. Újabb vágások következnek, és feldarabolva a farönkök megadják magukat az út szélére görgetve. Sanyi, aki a munkában segített, vizes fejét törli és elfoglalja helyét. Szürke füstöt lehelve elindul az autó és a kásás havon araszolva haladunk felfele. Alattunk meredek fenyőkkel benőtt sötét völgy, előttünk egy kis világosodó terület. Erre kevesebb a gödör, egyenletesebben haladunk felfelé. Az utakon gyakori a geren-dából készült áteresz, ami a csorgó vizeket vezeti el a völgy felé. Megáll a terepjáró, leállítják a motort, és a kézifék recsegése hallik. Egy kis erdei tisztás szélén vagyunk, ahonnan gyalog folytatjuk utunkat a Fekete-Tisza-forráshoz. Szitál az eső, ezért mindenki felveszi esővédő öltözékét. Imre bácsi elmondja, hogy a gépkocsi az Okula nyereg alatti vadászházhoz menjen, és ott várjon bennünket. Mindenki elkészült és elindulunk felfele a kis erdei tisztáson. Jobbra, egy oszlopra helyezett fém táblán ukránul és magyarul a forrás felirat látható, irányjelzéssel. Alat-ta a faoszlopon a forráshoz vezető turistajelet, a kék karikát látjuk. Viktor veszi a hegynek induló csoportot, majd sietve igyekszik utánunk. A kamerával, akkumulá-torral és a kiegészítőkkel elég macerás utolérni bennünket. A tisztáson zárt lila szirom-levelekkel feltűnnek a kárpáti sáfrányok, melyek virágzását eddig csak könyvekben láttam. Letérdelek a vizes fűben, és képeket készítek a Mecseken csak néhol előfor-duló ritka virágról. Most én igyekszem szapora léptekkel a csoport után az egyre jobban meredekké váló hegyoldalban a vastag és magas fenyők között. Egy mohá-val benőtt tuskón középen egy rügyeit hizlaló áfonyacserjét pillantok meg, ami ismét megállásra kényszerít. A fák alatti félhomályban villan a vaku, és a fény villámként szalad végig az aljnövényzeten. Elérem a csoportot és szólok nekik, hogy egy pilla-natra nézzenek felém a gyökerekkel beszőtt keskeny ösvényen. A következő pilla-natban már villan is feléjük a vaku hideg fénye a párával teli levegőben. Libasorban haladunk és meglepetésemre egyszer csak egy kőfalat látok, felette egy obeliszkkel. Elértük a forrást, amiről azt hittem, távolabb lesz. 1250 méter magasan vagyunk, a forrás előtt. A völgykezdetben fenyőgerendás támfal előtt kőfal fut végig, középen felette egy vascsövekkel alátámasztott betonlapon a forrás eredeti műkő obeliszkje. A forrás vize egy kis műkő csorgóvályún keresztül csobog alá a szintén műkő csor-gómedencébe, majd onnan a völgy felé. A kőfal bal oldalából egy jelentős rész kidőlt és ott hever vigasztalanul. Imre bácsiék csodálkozva nézik a két éve javítgatott for-rást, hogy mi végre jutott a rövid eltelt idő alatt. Az eső mintha haragudna ránk, sza-kadni kezd, és lehetetlenné teszi a munkánkat. A fenyők törzséhez állunk, hogy némi védelmet kapjunk az égi áldástól. Lassan csillapodik az eső és megpróbáljuk doku-mentálni a forrás állapotát kamerával és fotózással. Biki Endre a forrás eredő vízho-zamát méri a fagerendák alatt, ott, ahol elindul a völgy felé. A vízmennyiség 20 liter percenként és a víz hőmérséklete 4,7 fok. Összeszedünk néhány eldobált szemetet, majd folytatjuk az adatgyűjtést. Megnézzük az Imre bácsiék által megtisztított üle-pítő medence helyét és a bevezetett kis erek nyomvonalát. Az eső ismét felerősödik, és szüneteltetni kell a munkát; csak a fenyők alól nézegetjük a csodás természetet. Hajt az idő, és a forrással kapcsolatos bontási és építési véleményünket el kell mon-dani a kamerába. Nagy a pára és az eső nagyon kopog a kamera védőfóliáján, ami mind belehallatszik a felvételbe. Kószó Laci ernyőjét a kamera felé tartva segíti a felvételek elkészítését. Mivel számomra kétséges, hogy a felvételek értékelhetőek és hallhatóak lesznek, megígérem, hogy egy komplett bontási és építési szakvéleményt készítek a Fekete-Tisza-forrásról. Búcsúpillantást veszünk a romos és omlásveszélyes forrásra, majd elindulunk az erdő feletti tisztásra a kitaposott ösvényen. Egy perc múlva csodálatos látványban van részünk. Egy hatalmas tisztás tele virágzó sáfrányokkal és vastagon elnyúló hófoltokkal. A közelben két esőbeálló van, ahova behúzódunk, és fotókat készítünk. Néhány méterre a hófoltok mellett a Tisza Lajos facsoport megmaradt tuskói látha-tók egy emléktáblával. (TISZA LAJOS facsoport. Így nevezte el az Országos Erdésze-ti Egyesület 1882. augusztus 28-i közgyűlésén elnöke tiszteletére. Az emléktábla fel-újítását a 125. évforduló alkalmából az Országos Erdészeti Egyesület és a Geo-Environ Környezetvédő Egyesület végezte.) Tisztul az idő, és a liláskék sáfrányszőnyeggel borított réten elindulok fel a gerincre egy szép kilátás reményében. Figyelem minden lépésem és még így is előfordul, hogy virágra kell lépnem. Elérem a füves virággal borított elnyúló gerincet, és meglepően tisztán látom a környék távolabbi havas hegyeit. Mellettem egy csapadékmérő be-rendezés dacol az idővel, és jó füllel lehet hallani a rozsdatelepek csámcsogását a nagy fémfelületen. Beérnek a többiek és elindulunk le az Aklos-hágói vadászházhoz. Áfonyabokrok és elszáradt fűcsomók mellett haladunk el és az árnyékos helyeken a térdig érő kásás hóban gyalogolunk. A vizesebb részeknél éles levelű zöld sások leve-lei bújnak elő az avarból. Egy fa határjelnél derékszögben elfordulunk, és szapora léptekkel megyünk lefelé, a mély kerék szántotta és vízmosta úton. Az alattunk elte-rülő méregzöld tisztáson felfedezzük a vadászházat és az előtte várakozó terepjáró autónkat. A ház állapota eléggé lepusztult, éppen néhány turista vackolta be magát egy éjszakára az ablakon bemászva. Néhányan már megbeszélték a gépkocsiveze-tővel, hogy lejönnek Körösmezőre. A ház fala mellett erdei tőzikék virítanak fehér szirmaikkal és szép sárga csíkjaikkal a kidobált fenyőágak mellett. Az erdő szélénél egy kis kemencét építettek valamikor, ami üzemképesnek látszik. A ház és a tisztás 1193 méter magasan fekszik szép környezetben. Az 1900-as években a házhoz épít-ve egy toronyszerű épület is volt, melynek nyomai ma már nem láthatóak. Mindenki megvan, és indul a kocsi lefele a pótutasokkal együtt. Imre bácsi és Sanyi beszélnek oroszul, és a fiataloktól megtudják, hogy egy hosszabb túrán vesznek részt, és Oroszországból jöttek. A kanyargós és havas utat elhagyva hamar leérünk a völgybe. Ismét kezdődik a kapaszkodás az üléstámlába, átmegyünk a folyón több-ször, és már nem dobog a szívünk annyira, amikor a kocsi kerekei billegve kaparják a meder alját. A nap kisüt, és huncutan kacsint felénk a néhol kiterülő víztükörből. Baumann József Sírkert felújítás Baronek Jenő, a Mecsek Egyesület ügyvezető elnöke megkért, hogy Kiss József sír-kertjét a Munka Osztály újítsa fel a születésének 150. évfordulójára. A munkát, mivel szakipari lehetőségeink lehetővé teszik, elvállaltam. Örömmel tettem, mert számomra fontos, hogy egy olyan lelkes ember sírkertjét újíthatom fel, aki nagyon sokat tett az egyesületünkért és a természetjárásért. 2008. április 2. Először a hatalmas hársfa gyökere által szétnyomott kovácsoltvas kerítés faragott vörös homokkő alapköveit kellet visszaállítani eredeti állapotába. A gyökeret elvágtam, és a kerítés alapját visszahelyeztem eredeti állapotába. A falazat alatti téglákat cementes malterral beragasztottam. A repedt és hiányos alapköveket kitöltöttem betonnal és síkba állítottam. A kis kapu tartóvasai most ismét függőlege-sen állnak. 2008. április 8. Segítőmmel, Biki Endrével nekiláttunk az obeliszk lecsiszolásának. Ezt kézi síkcsiszolóval végezte Endre, jómagam a kert elburjánzott növényeit kezd-tem megmetszeni, valamint a két kiöregedett tuját kivágni. Rengeteg nyesedék kelet-kezett és a kovácsoltvas kerítés megmutatta szépségét. Az obeliszkről - amiről régen azt hittük, hogy műkő - most kiderült, hogy szép erezetű márvány. Lekentük a kerítés hátsó oldalát kromofággal, ami a régi festéket fellazítja a további munkálatokhoz. Ezt követte a kerítés drótkefézése, kaparása alapos munkával. Ez aprólékos, derék-sajogató munka, ahol nem lehet kapkodni. 2008. április 10. Nekiálltam a további oldalak kromofágos maratásának és megtisz-tításának. Most már hoztam egy kis széket, és amikor lehetett, ülve dolgoztam. Dél-után próbafestést végeztem a fekete Hammerite festékkel, ami az oxidált fémfelüle-tet megköti. 2008. április 11. Amíg segítőm megérkezik, vásárolok két gyertyatuját. Kiásom a két kiöregedett tuja gyökereit és helyükbe, tápföldbe ágyazva beültetem az obeliszk két oldalára az újakat, mivel itt a kerítés már festve van. Megérkezik Endre és megkérem, hogy a kriptafedelet kenje körbe cementes malterral, valamint a kőfalban pótolja a kitört részeket. Nekiállok a kiskapu ajtórögzítő saválló lemezének felszereléséhez, melyet Feketené Cifra Éva készített. Endre kőművesedik, jómagam pedig az aprólékos festéssel foglalatoskodom. 2008. április. 17. Egy lepattintott vörös homokkő darab színe alapján kevertetek ki festéket és azzal elkezdem lekenni a javított kerítést tartó szegélyköveket, valamint a kripta vízszintes kövezetét. Gyorsan szárad a festék és óvatosan van lehetőség a kert felkapálására és a tuják megöntözésére. 2008. április. 21. A kiskapu alsó fordítócsapágyának kicserélése újra. Ki kellett vésni a régit és az újat becementezni. A kripta függőleges falának befestése, hogy teljes mértékben eltakarja a javítási munkálatokat. A munkákra fordított munkaidő 28 óra. A munkában részt vett: Baumann József, Biki Endre Gábor, Feketené Cifra Éva. Az anyagi fedezetet a Mecseki Erdészeti Zrt. biztosította. Baumann József Mecsek Egyesület Munka Osztály elnöke * * * A Nyugati-Börzsönyben jártunk 2008. május elején kis csapatunk, a Felhőtlenek a Nyugati-Börzsöny magas hegyeit járta. Szálláshelyünk Kemencén volt, azon a településen, melyet 1999-ben árvíz sújtott. Innen csillagtúráztunk a jól jelzett turista útvonalakon. Első napon – esőben – a Kemencéről induló kisvonattal utaztunk a csúszós síneken és a lehajló vizes faágak között Pityur állomásig, s innen vissza. Útközben szép üdü-lőházakkal és rendezett ifjúsági táborral találkoztunk, az árvíznek semmi nyoma sincs már. Az orgonabokrok utunk során szinte végig kísértek bennünket, és ontották finom, diszkrét illatukat. A vasúti múzeum bemutatta a vasút fejlődését a kezdettől a mostani állapotig. Másnap a Nagybörzsönyből induló kisvasút nyomán gyalogoltunk a Hosszú-völgyön át Kisirtáspusztáig, ahol vonatra ültünk, és a meredek hegyen haladóan Nagyirtás-pusztáig utaztunk. Itt megtekintettük a Szent Orbán Fogadót, majd a turistaúton a Hosszú-bércen át jutottunk ismét Nagybörzsönybe, ahol a kisvasúti nap rendezvé-nyein vehettünk részt. A következő napon az orgonabokrok által övezett, tiszta református Perőcsény köz-ségből kiindulva kapaszkodtunk fel az Ökör-oromra, majd a Jancsi-hegy – Jancsi-vár – Hollókő – Kövirózsás – Vár-bérc útvonalon mentünk a Salgó-vár romjaihoz, ahon-nan a Vár-bükk – Magyar-hegy érintésével ereszkedtünk le Nagybörzsönybe. Az előbbi hegyek 750 méter körüli magasak, melyeket hullámvasút-szerűen lehetett végigjárni, "hegyre-fel, hegyről-le". Utunkat nehezítette a talpunk alatt elterülő éles kövek sokasága, valamint az utat két oldalról határoló szakadékok. A nehézségeket enyhítette, hogy a magas hegyekről sikerült a Csóványos kilátóját látnunk, valamint a sok-sok tavaszi virág látványa kárpótolt a nehéz terepért. A következő napon lovas hintóval Királyházára utaztunk, végig a Kemence-patak völgyén. Királyházán csak pár ház van, de innen rengeteg turista útvonal indul. Má-tyás király kedvenc vadászterülete volt a hely, s feleségéről nevezték el királyné pal-lagját, ahol férjét várta a vadászatról hazatérve. Felkapaszkodtunk a Fonottságig, és innen gyönyörű útvonalon haladtunk a Tótok útján végig, több magaslati pontot és egy újonnan épített vadászházat érintve, mely még a térképeken sem szerepel. Azt hittük, utunk könnyű és tévedésektől mentes lesz, de valahol a Kemecéhez tartozó fatelepen jelzést tévesztve, s így még 5-6 km-t meg-téve Bernecebarátiban kötöttünk ki. Az útviszonyok jók voltak, csak a távolság volt hosszú a korábbi túrák fáradalmai miatt. Búcsúzóul felmentünk a falu fölött lévő stációkhoz és a kőfalba vájt szentsírhoz, ahonnan csodálatos kilátás tárult elénk a településre. Az öt nap alatt közel 50 km-t tettünk meg és mintegy 1200 m szintet másztunk meg, sokszor hullámvasútnak beillő terepen. Ideális időnk volt a túrázásra, csak a terep köves és csúszós volta miatt lett többször igen melegünk. Csodálatos a Börzsöny, mert amerre a szem ellát, lenyűgöző a magas hegyek látványa, melyek egy részére sikerült is eljutnunk. Dr. Koncz Eszter HÍREK • A június 21-ére tervezett nyílt túra elmarad, helyette: Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó, Váralja (lásd: Rendezvények). • Mecsek Híradó: a következő szám 2008. szeptember 2-án jelenik meg. RENDEZVÉNYEK június 7, szombat: "2x100 km Baranyában" kerékpáros teljesítménytúra. R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. Rajt: Pécs, Széchenyi tér, 7.00-8.00 (200 km), 7.00-9.00 (100 km). Cél: Kozármisleny, Autósbolt (Székely B. u. 23.). Információ: Keményfi Balázs, 20/332-5000. június 21, szombat: Dél-Dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó. R.: Völgység Turista Egyesület. Helyszín: Varaljai parkerdő. Programok: "Kuglófke-reső" teljesítménytúra. Rajt: Váraljai Ifjúsági Tábor, 8.30-10.00. Táv: 12 km. Nevezési díj: 300 Ft. A teljesítők jelvényt és kuglófot kapnak. "Kuglófkereső" tú-raverseny: "B" és "C" kategóriájú gyalogos tájékozódási túraverseny. A "B" kate-góriában "ifjúsági", a "C" kategóriában "gyermek" kategória is lesz. Rajt: 8.30-10.00. Nevezési díj: 400 Ft/fő (diákoknak 200 Ft); előnevezés esetén 300 Ft. Ne-vezni előzetesen június 16-ig lehet a következő címeken, írásban vagy telefonon: e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ; Bischof Tamás, 74/452-088, 30/450-2439; Kult Imre, 74/452-700, 70/610-9971. június 30 – július 4: TEGYOT-TEDOT, Természetjáró Gyerekek és Diákok Országos Találkozója. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Helyszín: Aba-liget. július 12 – 13, szombat-vasárnap: "Harkány 2x30" teljesítménytúra. R.: Erdők Népe TE. Rajt: Harkány, autóbusz-pályaudvar (mindkét nap). Cél ugyanott. Ne-vezési díjak: 500 Ft/fő túránként. Információ: Kalangya Attila 70/563-5749, Gruber Mihály 70/336-1540. július 26, szombat: "Hegymenet 55", "II. Béla", "Várad 15" teljesítménytú-rák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécsvárad, Fülep Lajos Mű-velődési Központ, 6.00-7.30 (a Várad 15 túrán: 6.00-8.30). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 600, 500, ill. 400 Ft/fő. Információ: 30/618-3186, 30/993-8595, 20/310-5754. Internet: www.pi-te.hu; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. augusztus 16, szombat: "Mecsek 600-as csúcsai", "Mecsek 35", "Tubes 20" telje-sítménytúrák. R.: Erdők Népe TE. "Mecsek 600-as csúcsai": Rajt: Cserkút, Műve-lődési Ház, 5.00-8.00; cél: Dombay-tó. Táv: 52 km; nevezési díj: 600 Ft/fő. "Me-csek 35": Rajt: Dömörkapu, 7.00-12.00; cél: Dombay-tó. Táv: 33 km; nevezési díj: 600 Ft/fő. "Tubes 20": Rajt: Cserkút, Művelődési Ház, cél: Dömörkapu. Táv: 19 km; nevezési díj: 600 Ft/fő. Információ: Kirch Szilárd 30/302-4971. szeptember 6, szombat: "Mecsek 1800", "Mecsek 23" teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Zobákpuszta, cél ugyanott. Nevezési dí-jak: 600, ill. 400 Ft/fő. Információ: 30/618-3186, 30/993-8595, 20/310-5754. Internet: www.pi-te.hu; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. szeptember 6, szombat: "Baranya 100, 50" országúti kerékpáros teljesítménytú-rák. R.: DÖKE, Komló. Rajt: Komló, Eszperantó tér, 8.00-9.00 (100 km), 8.00-10.00 (50 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 600, ill. 500 Ft/fő. Információ: Ba-logh Bettina 20/201-0660; Iván Attila 20/911-4050. Internet: www.doke.hu; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. NYÍLT TÚRÁK • június 8, vasárnap: Kémes – Kisinci-tó – Dráva-part – Mailáth horgásztó – Szaporca – Kémes (18 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron a 15-ös kocsiállásnál 7.30-kor. Túravezető: Romvári Tibor. (Előzetes egyeztetés alapján halászlé rendelhető péntek délig a 437-443-as telefonszámon, az esti órákban). • június 14, szombat: Mohácsi rév – Sáros – Riha – Felsőkanda- Újmohács (19 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron, a 10-es kocsiállásnál 7.15-kor. Túravezető: Gőbölös István. • június 28, szombat: Óbánya – Kisújbánya – Cigány-hegy – Dobogó – Vörösfe-nyő kulcsosház – Szászvár (15 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron, a 8-as kocsiállásnál 6.10-kor. Túravezető: Raub Bálintné. • július 12, szombat: Komló – Barna-kő – Zobák-akna – Zobákpuszta (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron 7.45-kor. Túravezető: Csábi Mária. • július 19, szombat: Kurd – Wossinsky-sánc – Papdi kápolna – Anna-fürdő – Lengyel (16 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron, a 8-as ko-csiállásnál 6.15-kor. Túravezető: Göbölös István. • július 26, szombat: Dömörkapu – Kánya-forrás – Páfrányos – Pécsbánya, Ezer-éves (14 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 34-es autóbusz megállójá-ban 8.50-kor. Túravezető: Varga István. • augusztus 2, szombat: Túrony – Tenkes-hegy – Túrony (14 km). Találkozás a túronyi templom előtt 9 órakor (Pécsről autóbusz indul 8.15-kor.) Túravezető: Ba-log Árpád. • augusztus 9, szombat: Mecseknádasd – Jáger csárda – Hessz-kereszt – Cigány-kút – Mecseknádasd (14 km). Találkozás a pécsi autóbusz-pályaudvaron 8.45-kor. Túravezető: Kazal György. • augusztus 16, szombat: Barangolás a Spirál-víznyelőben és környé-kén. Találkozás a Remete-réten 8 órakor (Pécsről az orfűi autóbusz 7.30-kor in-dul). Barlangi túravezető: Glückler Gábor. Túravezető: Baranyai Rudolf. • augusztus 23, szombat: Éger-völgy – Éger-tető – Jakab-hegy – Zsongor-kő – Éger-völgy (14 km). Találkozás a pécsi uránvárosi autóbusz-végállomáson a 22-es busz megállójában 8.30-kor. Túravezető: Marton József. • augusztus 30, szombat: Ezeréves – Fehér-kút – Meleg-mány – Ezeréves (15 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 40-es busz megállójában 7.45-kor. Túra-vezető: Kaszás Károlyné. • szeptember 6, szombat: Dömörkapu – Kanta-vár – Kánya-forrás – Kőlyuk – Sikonda (15 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 34-es busz megállójá-ban 8.50-kor. Túravezető Mátyás Elemérné. A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással • június 14, szombat: "Barangolás Dél-Baranya legszebb tájain". Útvonal: Bóly, földvár – Békáspuszta, múzeum – Csikó-rét – Borjádi-rét – Kisbudmér – Kisjakabfalva – Vil-lánykövesd (14 km). Indulás a 6.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Breitenstein Ferenc. • június 21, szombat: Juniális a Pásztor-forrásnál. Útvonal: Máré-csárda – Vár-völgy – Pásztor-forrás – Máré-csárda (11 km). Indulás a 7.35-ös mekényesi buszjárattal. Túrave-zető: Németh Katalin. • július 6, vasárnap: Szászvár – Vadas-park – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csár-da (fürdés a strandon). Táv: 11 km. Indulás a 7.35-ös mekényesi buszjárattal. Túravezető: Miklovits György. • július 13, vasárnap: Komló, Szilvás – Szöge-hegy – Barna-kő – Sín-gödör – Szederin-dás-kút – Iharos-kút – Máré-vár – Máré-csárda (12 km). Indulás 8 órakor a szilvási SPAR elől. Túravezető: Horváth Attila. • július 20, vasárnap: "A Herman Ottó-tó szépségei". Útvonal: Magyerhertelend – Her-man Ottó-tó – Tekeres – Orfű – Vízfő – Vágotpuszta – Sikonda (20 km). Indulás a 8 órai orfűi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin. (Rövid túra Orfűig, 11 km; túravezető: Őri Zsuzsanna). • július 26, szombat: Gombafesztivál Kárászon. Útvonal: Vékény – Csepegő-árok – Vö-rösfenyő-kulcsosház – Kárász (10 km). Indulás a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túraveze-tő: Tasnádi János. • augusztus 2, szombat: Nyári partiSikondán (civilek nagy találkozója). Útvonal: Árpád-tető – Tripammer-fa – Meleg-mányi-völgy – mánfai Árpád-kori templom – Sikon-da (10 km). Indulás a 7 órai pécsi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila. • augusztus 24, vasárnap: Zobákpuszta – Pusztabánya – Lakkeri-fenyves – Hidasi-hát – Baglyas – Fehér-part – Zobák-akna (15 km). Indulás a 7.35-ös mekényesi buszjárattal. Túravezető: Rácz János. • augusztus 31, vasárnap: Hősök tere – Rigó-kút – Nagy-forrás-völgy – Sugói-rét – Bu-dafa – Komló, Kökönyös (11 km). Indulás a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Hor-váth Attila. A PTTE Vámos Mihály Túraszakosztály nyílt túrái • június 29, vasárnap: Tettye – Vámos Mihály kulcsosház – Dömörkapu – Lapis – Re-mete-rét – Szent-kút – Éger-völgy, Teca Mama Kisvendéglője (14 km). Találkozás a pé-csi vasútállomás előtt a 33-as busz megállójában, 8.50-kor. Túravezető: Kertész Kornélia. • július 27, vasárnap: Éger-völgy – Jakab-hegy – Éger-völgy, Teca Mama kisvendéglő-je (12 km). Találkozás Éger-völgyben, a Teca Mama Kisvendéglőnél 9 órakor. Túravezető: Marton József. • augusztus 31, vasárnap: Tettye – Vámos Mihály kulcsosház – Dömörkapu – Lapis – Remete-rét – Szent-kút – Éger-völgy, Teca Mama kisvendéglője (14 km). Találkozás a pécsi vasútállomás előtt a 33-as busz megállójában, 8.50-kor. Túravezető: Kertész Kornélia. A Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub nyílt kerékpáros túrái (Információ a programokról: http://ptkk.baranya.com, vagy dr. Novotny Iván, 72/466-326, 20/336-2237) • augusztus 2, szombat: Pécs – Bogád – Hird – Hosszúhetény – Püspökszentlászló – Cigány-hegyi kilátó – Máré-vár – Zobákpuszta – Árpád-tető – Pécs (55 km). Indulás 9 órakor Pécs-ről, a 48-as térről. Túravezető: Poór Balázs. • augusztus 16, szombat: Pécs – Újpetre – Pécsdevecser – Kiskassa – Nagybudmér – Márok – Bezedek – Bóly – Máriakéménd – Kátoly – Berkesd – Pécs (90 km). Indulás 9 órakor Pécsről, a 48-as térről. Túravezető: dr. Novotny Iván. • augusztus 30, szombat: Irány a Kopácsi-rét (Horvátország). Útvonal: Pélmonostor (Beli Manastir) – Karancs – Hercegszőlős – Jasenovac – Sokolovac – Kozjak – Podunavje – Ko-pácsi-rét – Eszék – Bellye – Laskó – Pélmonostor (87 km). Találkozás 4.40-kor a pécsi főpá-lyaudvaron. Utazás Pélmonostorra vonattal. Túravezető: Eperjesi József. (A határátlépéshez útlevél vagy új típusú személyi igazolvány kell. Menettérti vonatjegyet előre kell váltani Eszékig!) Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. A közlésre szánt anyagokat min-den hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21. 72/525-376 (nap-közben); fax: 72/525-377 (ügyeleti időben). Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra. Internet: www.baranyatermeszetbarat.hu; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
2008. május 159. szám
MECSEK HÍRADÓ 159. szám 2008. május Címváltozás! A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2008. április 29-től új helyre költö-zött. Az új cím (egyben levélcím): 7621 Pécs, Tímár u. 21. Az ügyeleti idő változat-lan: keddenként 16-18 óra között. Az új helyen rendezzük a Túravezetők Klubja programjait is. A telefonszámok nem változtak. A Tenkes teljesítménytúráról 2008. április 5-én került megrendezésre a Tenkes teljesítménytúra, amely most már bizonyíthatóan a Dél-Dunántúl egyik legnépszerűbb túrája. Még ezen a borongós, esős reggelen is 600 fő nevezett a két távra. Egy kivétellel mindenki teljesítette is a túrákat, neki bokaficam miatt kellett feladnia. A résztvevők nagy száma köszönhető a változatos útvonalaknak, a kiválónak mondott ellátásnak, a szintidők "lazaságá-nak" és a családias hangulatnak. A rendezők szándéka szerint ezekkel lehet igazán népszerűsíteni a természetjárást, túrázást. Nevezési díjaink a déli három megye ha-sonló rendezvényeihez hasonlítva közepesnek mondhatóak (450-500 Ft), és ked-vezményekkel még ez is csökkenthető. Amit adunk érte: útvonal-leírásos térképváz-lat, az ellenőrzőpontokon több fajta cukorka, nápolyi, csoki, zsíros kenyér és külön-böző italok (Euro Verde ásványvíz, pezsgőtablettás ital és a túrázók által már ismert Balog-pincéből származó jóféle gyűdi borok), a célban pedig a teljesítés számától függő, a túra útvonalára jellemző, egyedi kitűző, ötödik teljesítőnek jelvény jár! Eze-ken kívül a "legtapasztaltabb" női és férfi túrázó a Daka-pince 1-1 üveg finom borá-val, a legfiatalabb leány és fiú pedig édességgel és emléklappal térhetett haza; életko-ruk még minket is meglepett, hisz a legfiatalabb fiú három nap múlva lett 3(!) éves, a "legtapasztaltabbak" pedig 76 évesek voltak. Gratulálunk nekik a teljesítéshez. De ahogy a tv shopban mondják még nincs vége, mert szponzorainknak hála kisorsolás-ra került még két hátizsák, benne szépségápolási csomag és 16 póló. Az adományo-kat bővítették még a különböző kedvezményekre jogosító kártyák is. A Tenkes-túrák sikere köszönhető még a Villányi-hegység jól jelzett turistaútjainak is. Az idén kb. 15 km lett újra festve, és több csomópontnál is egyértelművé tettük a jelzéseket. Ezek az útvonalak az év más időszakában is könnyebb tájékozódást tesznek lehető-vé. Köszönet illeti szponzorainkat, akikkel együtt sikerült újabb meglepetéseket szerezni a túrázóknak. Ők a következők voltak: Túronyi Önkormányzat, Partner autósszak-üzlet, Harkányi Gyógyfürdő Zrt, Balog-pince, ÁTI Depo Zrt, Teca Mama Kisvendég-lő, Eller-Bosch Car Service, Daka-pince, Teate Trading Hungary, Ricambi A.L.F.A. autósbolt, Gyűdi pékség, VHV Trans Kft, Euro Verde ásványvíz. Végül, de nem utolsó sorban köszönet a rendező egyesületek (Dráva TSE, Tenkes TE) tagjainak és barátaiknak áldozatos munkájukért; a túra napján 39 fő vett részt a rendezésben. Reméljük, jövőre is elhozzátok poharaitokat, és viszitek jó hírünket! A rendezők nevében: atiKA Megemlékezés Kiss József születésének 150. évfordulójáról Kiss József (1858. május 7. Mesztegnyő – 1939. július 29. Pécs) A Mecsek Egyesület egyik alapítója és közel 40 évig főtitkára, az egyesület Örökös Tiszteletbeli Elnöke. 1884-ben került Pécsre, mint a Pécsi Állami Főreáliskola tanára, ahol 37 éven keresz-tül tanított. Megismerte és megszerette a Mecseket. Fáradhatatlan munkásságának eredménye a Mecsek Egyesület megalakulása 1891-ben. Ekkor lett az egyesület főtitkára és ezt a tisztséget 1932-ig viselte, amikor visszavo-nult. Az egyesület örökös tagjává és tiszteletbeli elnökévé választotta meg. A Kiss József Asztal megalapítója, a Madárvédő osztály elnökségi tagja (1907-től). A Pécsi Bicikli Klub elnöke is volt egy időben, amikor hosszabb külföldi túrákat tett kerékpáron. Útleírásait a Magyar Kerékpáros és Atlétikai Sport 1889-ben közölte. Rajongásig szeretett hegyét, a Mecseket, tollal is szolgálta. 1892-től 1932-ig szerkesz-tette az egyesület évkönyvét, melyben ő maga is több értékes útleírást írt az Alpok-ban tett útjairól. 1894-ben jelent meg első mecseki kalauza, a "Pécs város és környé-kének vezető könyve", mely később mint "Mecsek Útmutató" öt kiadást ért meg. Leg-nagyobb kalauza a "Turistaság és Alpinizmus"-ban megjelent "Pécs és a Mecsek részletes kalauza" volt. A Magyar Turista Szövetségnek 1914-1920 között alelnöke, 1921-1929 között társ-elnöke volt. Turista munkásságának elismeréséül 1936-ban a szövetség tiszteletbeli tagnak választotta meg. Az MTSZ alelnöke, a munkabizottság tagja (1917-től), alel-nöke (1913-1920), majd társelnöke (1921-1929), 1936-tól tiszteletbeli tagja. Nevét a Mecsek-hegységben a Misina-tetőn (538 m) a Mecsek Egyesület által épített kilátó őrizte meg, amelynek táblája ma a TV-tornyon kilátószintjén látható. Érdemei között felsorolhatjuk még: a Fő téren a Meteorológiai oszlopot, az időjelző házikót Károlyi Emil építész tervezte, és a kialakításában több magánszemély is részt vett különböző adományokkal: pl. Hamerli József vaskereskedő négy rövid fém oszlopot adományozott, ami egy lánccal lett összefűzve és így adva keretet az osz-lopnak. Ebben az évben készült el a Francia emlékmű, amit Zsolnay Miklós állított, de részt vett a munkálatokban a Mecsek Egyesület is, hisz aktivistái készítettek a hozzá vezető utat. 1908-ban elkészült a korább leégett Lapisi vadászház. 1908-ban az egyesület néhány tagja elhatározta, hogy új osztályt hoznak létre. A Park Osztály célja Pécs város köztereinek virágosítása volt. A Mecsek Egyesület a Misina-tetőn 1908-ban kilátót épített, amelyet 1916. május 21-én, a 25. jubiláris közgyűlésén KISS JÓZSEF-KILÁTÓ-nak neveztek el. Kiss József Pécsett hunyt el 1939. július 29-én. Sírja a város temetőjében található. Kiss József sírját az évforduló tiszteletére a Mecseki Erdészeti Zrt. támogatásával a Munka Osztály Elnöke és társai újították meg. KÖSZÖNET ÉRTE! Börcsök György (A Mecsek Egyesület 2008/1. hírlevele alapján) A Mecsek Egyesület Választmánya tisztelettel meghív minden egyesületi tagot és érdeklődőt arra a megemlékezésre és koszorúzásra, amelyet Kiss József születésének 150. évfordulója tiszteletére rendez 2008. május 7-én 15 órakor. Megemlékezést mond dr. Polgárdy Géza turista szakíró. Közreműködnek a Bártfa Utcai Általános Iskola tanulói. A megemlékezés helye: Pécs, Köztemető, Kiss József sírja (a temetőkápolna közelében "K" jelű parcella, 219-es sírbolt). Új létszámcsúcs a XI. PITE 30 teljesítménytúráról A Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület február 16-án rendezte meg a PITE 30-20-10 teljesítménytúrákat. Idén a rajthely Abaligeten visszakerült a Hotel Barlang nagy-termébe. Előzetes számításaink alapján 300-350 főt vártunk (az elmúlt évek alap-ján). A kellemes időjárásnak, és talán a túra jó beharangozásának is köszönhetően, összesen a három résztávon 512 fő nevezett. A teljesítménytúra 11 éves fennállása óta most volt a legmagasabb a nevezők ill. teljesítők száma. A létszámcsúcs kisebb-nagyobb kellemetlenségeket is hozott magával. Mivel max. 350 főre számítottunk a térképek, emléklapok, szolgáltatások tekintetében, így akadozott a rajtoltatás, neve-zés valamint reggel derült ki, hogy az épületben átmenetileg nincs áramszolgáltatás (ami a térképek, emléklapok nyomtatásához nélkülözhetetlen). A fenti problémákat (amiket sikerült hamar megoldani) leszámítva, jó hangulatban a résztvevők 99%-a teljesítette a különböző távokat. Ezúton is köszönöm a segítséget az Egyesület azon tagjainak (18 fő), akik ott voltak és munkájukkal hozzájárultak a PITE legrégebbi rendezvényének sikeres lebonyolí-tásához. Továbbá köszönet illeti az alábbi cégeket, vállalkozásokat, akik egyetérte-nek céljainkkal és támogatták rendezvényünket: BIOKOM, PEPSI, NISZKA, NCA, Szalon Sör, Ezer és Társa Kft, Kurucz Nápolyi, Gastro King, Pékinas Kft, Abaliget Önkormányzat, Vándor Utazási Iroda. Médiatámogató: Pécs. Most Lapkiadó Kft. Bota János Vendég voltam a Dél-dunántúli Távközlési SE Békés megyei kirándulásán Az egyesület március 13-16. között rendezte meg a szokásos tavaszi kirándulását. A sportegyesület túraszakosztályának vezetője Csiszár Gyula a tavaly nyári "bejárásá-ról" a Mecsek Egyesület Évkönyv 2007. évi számában beszámolt, így a tervezett program megvalósításáról és sikeréről szeretném az élményeimet megosztani veletek. Első állomásunk Szeged volt, ahol szabadidő keretében az Európa Nostra díjas bel-várossal ismerkedtünk. A rangos díjat 2004-ben, az árvízi tragédia 125. évfordulóján kapta. A felújított eklektikus, szecessziós palotái már az első pillanatban elbűvölik az embert. Figyelemre méltó a város rendkívül értékes és nagyon sok köztéri szobra. Legtehetségesebb és leghíresebb szobrászművészek alkotásait láthatjuk a város köz-terein. Csak néhány rendkívül híres alkotót említenék, akiknek a művei láthatók a város utcáin és közterein: ZalaGyörgy, Ligeti György, Izsó Miklós, Fadrusz János, Stróbl Alajos, Varga Imre, Melocco Miklós. Érdekesség, hogy a legújabb köztéri szob-rok nem avantgárd stílusban, hanem érthető realista stílusban készültek. Nem kell kitalálni az alkotó bronzba öntött mondanivalóját. Az első napi látnivalók Orosházán folytatódtak. Megtekintettük az ország egyetlen kútmúzeumát. Az elmúlt száz év különféle kúttípusai láthatók a múzeum két hely-színén. Viszonylag kevés a bemutatásra kerülő ipartörténeti kút, ezért a vízzel össze-függő tárgyak is kiállításra kerültek (bögre, vödör, kanna, stb.). Így aztán a múzeum egy keleti bazárral vetekszik. A kiállítás gyűjtője, a múzeum létrehozója szeretettel fogadott bennünket. Nagy lelkesedéssel mutatta be a gyűjteményét. Öröm volt szá-mára a nagy létszámú hallgatóság, akik udvariasságból érdeklődést tanúsítottak a kiállított tárgyak iránt. Szerintem ebben a múzeumban a „muzeológus” számára volt a legnagyobb élmény, hogy bemutathatta az összegyűjtött kincseit. A szállásunk Gyulán volt. Az első nap záró programjaként tárlatvezetéssel megnéz-tük a hatszáz éves gótikus téglavárat és a vármúzeum kiállításait. Megcsodáltuk, hogy őseink hogyan élték mindennapjaikat. Megnéztük a vár kiszolgálóhelyiségeit, az éléstárat, konyhát, sütődét, kovácsműhelyt. Szörnyülködtünk a középkori börtön-viszonyokon, az alkalmazott kínzásokon és kínzóeszközökön. Megítélésem szerint a tárlatvezető alkalmatlan volt a vár és a múzeum bemutatására. A betanult szöveget gyorsan ledarálta, történelmi ismerete megkérdőjelezhető volt. Nagyobb élmény lett volna a termekben kihelyezett tájékoztató táblákkal és a kirakott ún. „Önkisérő”-vel végignézni a múzeum kiállításait. Mindez utólagos okoskodásom, hisz előre nem volt tudható a tárlatvezető tudása, közönye, hisz a másik csoportunknak szakszerű és élvezetes volt a tárlatvezetés. A város másik vonzereje a Várfürdő. Két alkalommal lehetőség volt az éjszakai fürdőzésre. Gyulát Erkel Ferenc városának is nevezik, hisz itt született a magyar opera megterem-tője és a Himnusz megzenésítője. Az Erkel Emlékházban Bánk bán zenei aláfestése mellett megtekintettük a zeneszerző relikviáit és a munkásságával összefüggő anya-gokat. Érdekesség a városban egy köztéri világóra. Üveggömbjéről Földünk valamennyi időzónája leolvasható. Megkapó látvány a belvárosban felállított Anamorfozis. Egy olyan fémtükör-oszlop, melyen visszatükröződik a vízszintesen torzítottan kirakott mozaik kép, normál képminőségben. Gyulán stílszerűen Dürer: "Ádám és Éva" alko-tása tükröződik vissza a fémoszlopon. A belváros számos emléktáblája őrzi az Aradon kivégzett honvédtisztek emlékét. Közülük kilencet hurcoltak Gyulára és a kivégzésükig itt tartottak fogva. A patinás 100 éves cukrászda süteményeivel és tortáival engem nem tudott elkápráztatni. Gyu-la a szökőkutak városa is, sajnos a kora tavasz miatt még nem működtek. Gyulához tartozó település Gyulavári. A XVIII. században épült Wenckheim-Almásy-kastély felújításra került. A kastélyban látogatóközpontot alakítottak ki, ahol Dél-Alföld értékeit mutatják be, kulturális, természeti és gazdasági szempontból. A kastély érdekessége a konferenciaterem, ahol az Európai Unió összes államának a himnusza meghallgatható fülhallgatón keresztül. Kulturális körutunkat Békéscsabán folytattuk. Megtekintettük a 19. században épült Evangélikus Nagytemplomot, valamint a 18. században épült Evangélikus Kistemp-lomot. Az utóbbi templom tornya egyben a gyalogtúránk útvonala is volt. A szintkü-lönbség 72 m, 400 lépcsőfokkal 75°-os dőlési szögben. A panoráma a város háztetői voltak. A városban élt a gyermek Munkácsy Mihály, itt tanulta ki az asztalos mester-séget. Békéscsabáról indult a "Nagyvilágba". Emlékház és múzeum őrzi a festménye-it és relikviáit. Példátlan az itt élő emberek lokálpatriotizmusa. Ennek szép példája, hogy közadakozásból (28 millió Ft) tavaly megvételre került egy svájci magángyűjtő-től a művész "La petite Jeanne" (Kicsi Jeanne) című festménye. Hazakerült a kicsi Jeanne, a múzeum főhelyén van kiállítva. Mondhatni egy jó ügyért való összefogás szimbólumává vált a portré. A második nap még további élményt tartogatott. Szabadkígyóson megcsodáltuk az 1879-ben épült Wenckheim-kastélyt. Az eklektikus stílusban épült kastélyt Ybl Mik-lós tervezte. A kastély 1948 óta Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola. A parkját természetvédelmi területté nyilvánították. Találkoztunk a Wenckheim család leszármazottjával, az Angliából Dobozra települt grófnővel. Kitűnően beszél magyarul, korát meghazudtoló vitalitással éli az életét. A másnapi Dobozra történt kirándulásunkkor már várt bennünket, hogy bemutassa az őseit, azok mérhetetlen sokoldalú karitatív tevékenységét. Doboz falu műemlék temploma a közelmúltban került felújításra. Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyen ismertük meg a hétezer év településtörténetét. A földhalomba vágott régészeti kutatószelvény a hét évezred alatt egymásra réteg-ződött települések leleteit szemlélteti. Érdekesség, hogy minden lelet a feltárás helyén és annak magasságában maradt. A másik földhalomban van a Vatától származó Csolt nemzetség monostorának romja, háromhajós bazilika és szerzetesi cella alapja. Szeghalmon egy tűzoltó egyenruha-gyűjteményét, valamint különböző országok hadászati felszereléseit és fegyverzetét néztük meg. A kiállítás "Mundérba bújt törté-nelem" címet kapta, mivel minden tárgynak külön történelme van. Engem nem vonz az egyenruha, még ha muzeális is, így egy idő után diszkréten távoztam és a múzeum kertjében nyíló ibolya mezőnél sétáltam. A hazautazás napja is számos érdekességet tartogatott. Kondoroson a műemlékcsár-da, mely 1740-ben épült. Gyakori vendég volt itt Rózsa Sándor, aki titkos útvonalon menekült a csárdából a zsandárok elől. Szarvason az arborétumban sétáltunk. A kora tavaszi vegetálási időszak dominált. Egy-egy korán virágzó bokor üde színfolt volt az ébredő természetben. Kiskunhalason a csipkemúzeum csipkéi még a férfi útitársakat is lenyűgözték. Bemu-tatót láthattunk a halasi csipke varrási technológiájáról. A bonyolult és aprólékos kézzel történő varrási műveletek bemutatása után nem csodálkoztam, hogy az arany árával vetekszik a halasi csipke ára. Például egy 3x6 cm-es pici csipke 10000 Ft-ba kerül. Utolsó látnivalónk és élményünk Hajós pincefalu, ahol lehetőség volt egy kis borkós-tolásra is. Élményekben és látnivalókban gazdag volt ez a négy nap. Megismertük a megye történelmi emlékhelyeit, épített örökségeit, zenei művészeti alkotásait, a hat nemzeti-ségű (magyar, szlovák, szerb, román, roma, német) megye lakosait, akik őrzik és ápolják hagyományaikat. Az itt élő emberek nyíltak, segítőkészek. Nyelvi kincsünket gyarapítottuk, tudjuk mit jelent kanta (kanna), piszkutálja (piszkálja). Köszönöm Csiszár Gyulának, hogy részt vehettem az egyesület tavaszi kirándulásán. A progra-mok nagyon jók voltak, a jövőben is szeretnék részt venni a Dél-dunántúli Távközlé-si SE jól szervezett kirándulásain. Stefánovits Istvánné Nyugdíjas Szakosztály Kökörcsinlesen A húsvéti ünnepek esőszünetében rövid túrát tettünk a Misina környékén. Misinától a déli Rotaryn a Lapisig mentünk, majd onnan az északi Rotaryn visszatérve leeresz-kedtünk a köves, sáros úton a Dömör-kapuig, majd innen úti célunkhoz, a Flóra-pihenőhöz, melynek a gyükési oldalán elterülő szikes, homokos területen megleltük a gyönyörű leánykökörcsint (pulsatilla grandis). Nagy, kehelyszerű virágai felállnak, eleinte pelyhes szőrűek, később a megnyúlt szár csúcsán farkszerű, bozontos bibeszá-lú terméskék fejlődnek. Ez a látványos virág bizony mérgező. A védelem alatt álló növény megtalálása nagy élményt jelentett. A leánykökörcsinen kívül még számos tavaszi virág ontotta illatát és részesített szép látványban. A Flóra-pihenő kilátójából szép panoráma tárult a távolabbi Zengőre, a Hármas-hegyre, de Szabolcsfalu és a gyükési rész látványa is élményt jelentett. A Felső-Gyükés mellett folytattuk utunkat és a felhagyott három kőbányát látogattuk meg. A középsőt kivéve – amit egyesek szeméttelepnek tekintenek – szépen gondo-zottak, különösen a Tettye fölötti rész, ahol padok, asztalok, tűzrakó várja az ide látogatókat. Rövid túránk sok élménnyel zárult, melyek gazdagították a húsvéti ünnepeket. dr. Koncz Eszter HÍREK • Mecsek Egyesület: címváltozás! 2008. április 7-től a Mecsek Egyesület irodája új helyre költözött. Az új cím: Mecseki Erdészeti Zrt., 7623 Pécs, Rét utca 8. (I. eme-let 110-es szoba). Az irodában rendszeres ügyelet nincs, előzetes egyeztetés szük-séges Tóth Klára titkárral a 20/527-8913 telefonon. Az "Ötórai beszélgetéseket" is a Mecseki Erdészeti Zrt. központjában tartják. • A Baranya-Tolna teljesítménytúra időpontja megváltozott: a 2008. évi rendez-vénynaptárban közöltektől eltérően a túrát május 24-én, szombaton rendezik. • Új forrás-útjelzések: felfestésre került a Pringli-forráshoz (Szászvár, volt bánya-telep) a P+ jelzésről leágazó PO jelzés, a Dombay-tónál a Kisnádasdi-forráshoz a Z+ jelzésről leágazó ZO jelzés, Kárászon a Derzsó-forráshoz a S sáv jelzésről a SO jelzés, valamint a Zselicben a Tóth-forráshoz a K sáv jelzésről leágazó KO jelzés. A jelzések felfestését Biki Endre Gábor végezte. RENDEZVÉNYEK május 12, hétfő: Pécsváradi Pünkösdi Túrakerékpáros Találkozó. R.: Pécsi Tú-rakerékpáros és Környezetvédő Klub. Helyszín és időpont: Pécsvárad, vár, 12 óra. A találkozóra Pécsről kerékpártúra indul 9 órakor a 48-as térről. Információ: dr. Novotny Iván, 72/466-326, 20/336-2237. május 18, vasárnap: "DÖKE 25-50-75" országúti kerékpáros teljesítménytú-rák. R.: DÖKE, Komló. Rajt: Komló, Eszperantó tér, 8.00-9.00 (75 km), 8.00-10.00 (50 km), 8.00-11.00 (25 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 600, 500, ill. 400 Ft/fő. Előzetes nevezés esetén (május 11-ig) 50 Ft kedvezmény; MTSZ, MSTSZ, TTT és DÖKE tagoknak, ill. Magyar Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény. In-formáció: Balogh Bettina, 20/201-0660, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ; Ba-logh Zoltán, 20/380-0777, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. . Internet: www.doke.hu május 24, szombat: "Baranya-Tolna 60, 30, 15" teljesítménytúrák. R.: Hétdomb TE, Komló. Rajt: Komló, Kenderföldi Általános Iskola (Gagarin u. 4.), 6.00-7.30 (60 km), 7.00-9.00 (30 km), 7.30-9.30 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 700, 650 ill. 550 Ft/fő; előzetes nevezés esetén (május 4-ig), valamint MTSZ, MSTSZ és TTT tagoknak 100 Ft kedvezmény, Magyar Turista Kártyával 200 Ft kedvez-mény. A kedvezmények összevonhatók. Előnevezőknek, születés- és névnapo-soknak meglepetés. Információ: Őri Zsuzsanna, 20/376-6437. május 31, szombat: "Mecseki Dupla Maraton, Mecseki Maraton, Mecseki Fél-maraton, Pécsbánya Éjszakai" teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjá-ró Egyesület. Rajt: Pécs-Pécsbányatelep, Művelődési Ház (Gesztenyés u. 17.). Rajt: 6.30-8.00, ill. az éjszakai túrára 21.00-22.00. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 900, 600, 400 Ft/fő (nappali túrák), ill. 400 Ft/fő (éjszakai túra). Információ: 30/993-8595, 20/310-5754, 30/378-3599. E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ; Internet: www.pi-te/hu. június 3, kedd: Túravezetők Klubja. 17 órától Komlós Attila tart vetített képes előadást Lengyelországról. június 3, kedd: Duna-Dráva Nemzeti park Klub (Pécs, Tettye tér 8.). Závoczky Szabolcs: Denevérkutatás Abaligeten. Időpont: 17 óra. Belépődíj nincs. június 7, szombat: "2x100 km Baranyában" kerékpáros teljesítménytúra. R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. Rajt: Pécs, Széchenyi tér, 7.00-8.00 (200 km), 7.00-9.00 (100 km). Cél: Kozármisleny, Autósbolt (Székely B. u. 23.). Információ: Keményfi Balázs, 20/332-5000. NYÍLT TÚRÁK • május 10, szombat: "A tiszta Mecsekért". Útvonal: Mandulás – Sós-hegy – Lapis – Tubes – Flóra pihenő – Tettye (12 km). Találkozás 8.50-kor a pécsi főpályaud-var előtt 34-es autóbusz megállójában. Túravezetők: Pál Krisztina, Marton József. (A túrán szemétgyűjtést szervezünk, melyhez a Biokom Kft. segítséget nyújt zsá-kokkal, az erdészet pedig az elszállítást szervezi meg. Az eseményről a Pécs TV is közvetíteni fog. A Teca Mama Kisvendéglő a szemétszedőknek pogácsával ked-veskedik. Kérjük a vállalkozó kedvű turistákat, hogy hozzanak magukkal kesz-tyűt. A szemétszedés nem kötelező a túrán, de végül is erről szól ez a nap.) • május 17, szombat: "A Mecsek alján és a Karasica mentén". Útvonal: Pécsvárad – Nagypall – Lovászhetény – Fazekasboda – Kékesd – Erzsébet – Pécsvá-rad (22 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 6.30-kor. Túravezető: Gőbölös István. • május 24, szombat: "Írisz túra". Útvonal: Túrony – Siklós (12 km). Találkozás a túronyi templom előtt 9 órakor (Pécsről autóbusz 8.15-kor indul). Túravezető: Tol-las Tibor. • május 31, szombat: Hetvehely – Kán – Nagymáté – Bakóca (12 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 7 órakor. Túravezető: Lakatosné Novotny Sa-rolta. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái • április 19, szombat: Abaliget – Kántor-hegy – Hollófészek – Bakóca (16 km). Indulás komlóról a 6.50-es vonattal. Túravezető: Müller Norbert. • május 18, vasárnap: Sikonda – Vágotpuszta – Büdös-kúti kulcsosház – Vágotpuszta – Sikonda (17 km). Indulás a 8 órai sikondai buszjárattal. Túravezető: Őri zsuzsanna. • június 1, vasárnap: "Lafferton Henrik" emléktúra. Útvonal: Váralja – Vörös-cser – Büdös-kút – Dobogó – Vörösfenyő kulcsosház – Babina – Magyaregregy (17 km). In-dulás a 7.35-ös mekényesi buszjárattal. Túravezető: Tasnádi János. (Rövid túra: Máré-csárda – Vörösfenyő kulcsosház – Babina – Magyaregregy; 12 km. Túravezető: Kuizs Sándor). A PTTE Vámos Mihály Túraszakosztály nyílt túrája • május 25, vasárnap: Vékény – Csepegő-árok – Vörösfenyő kulcsosház – Cigány-hegy – Miske-tető – Diós-kút – Püspökszentlászló – Hosszúhetény – Petőfi-akna (18 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron 8.45-kor. Túravezető: Kondi Gyula. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. A közlésre szánt anyagokat min-den hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21. 72/525-376 (nap-közben); fax: 72/525-377 (ügyeleti időben). Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra. Internet: www.baranyatermeszetbarat.hu; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
2008. március 157. szám
MECSEK HÍRADÓ 157. szám 2008. március A szövetség és én (mi) A magyarországi szervezett természetjárás gyökerei a XIX. század végére nyúlnak vissza. A természetjáró mozgalom kialakulásában a pécsi polgárok is élen jártak, hiszen már 1891-ben megalakították a Mecsek Egyesületet. Akkoriban – egy közös célt felismerve – a természetjárásért lelkesedő emberek komoly anyagi áldozatokat hoztak az egyesület felvirágoztatásáért, és rengeteg önkéntes munkát végeztek. Munkájuk nyomán néhány év alatt egy nagy taglétszámú, igen jól működő termé-szetbarát szervezet alakult ki, mely elkezdte a Mecsek turisztikai kiépítését: turista-utak, kilátók, menedékházak épültek, és a tagságnak rendszeres és tartalmas prog-ramokat biztosítottak. Az országban más egyesületek is alakultak hasonló módon (említsünk itt meg egy másik baranyai vonatkozású egyesületet is, a Természetjáró Turisták Egyesületét, rövidített nevén a TTE-t), és ebből a lelkes mozgalomból alakult ki a majdani Természetbarát Szövetség, mely összefogta az ország természetbarát szervezeteit. Az évtizedek során – az adott kor társadalmi, politikai viszonyainak megfelelően – többféle nevet viselt, ma Magyar Természetbarát Szövetség a neve, melynek mi is tagjai vagyunk. Manapság a szövetség működése nem problémamentes. Nem véletlen, hogy a szö-vetség vezetősége 2007 októberében Budapesten rendkívüli ülést hívott össze, mely-nek témája a szövetség megújulása volt. Az ülésen többek között megfogalmazó-dott: "Folyamatosan és biztosan fogy a taglétszám." "Helyenként a közösségi tudat hiánya, érdektelenség is megmutatkozik..."(Természetbarát Híradó 2007. november). Ez a két mondat – főleg az utóbbi – gondolkodtatott el leginkább. Mostanság egyre gyakrabban furcsa megközelítésekkel találkozom a szövetségi tagsággal kapcsolat-ban. Aktív, sokat túrázó emberektől, sokszor természetbarátoktól hallok sorra furcsa kérdéseket: "Mit ad nekem a szövetség a tagdíj fejében?" "Miért lépjek be, hiszen abból semmi hasznom nem származik." "Milyen előnyök, kedvezmények járnak a tagsággal?" És egy igen sajátos ötlet nemrégről, egy viszonylag nagy létszámú szak-osztályból: "A szakosztályból fizessük be néhány fő részére az MTSZ tagsági érvé-nyesítést – hogy a szakosztály regisztrálva legyen a szövetségben –, a többi befizetett összeg pedig marad a szakosztálynál.” Próbálom rendezni gondolataimat. Kezdjük az "anyagiaknál", ahogy valószínűleg a fent említett társaink is gondolkodnak. Hány forintról is van szó? A szövetségi tagsá-gi díj felnőttek esetében havi 100, nyugdíjasoknál havi 50, diákoknál havi 25 Ft! Nem is értem! Valóban ennyire kicsinyesek, ennyire haszonelvűek lettünk? Egy közös cél, és az ezért való összetartozás nem ér meg néhány forintot? Hasonlítsuk össze ezt a pár forintot különböző havi kiadásainkkal...! Menjünk tovább: "Milyen kedvez-ményt, előnyöket élvezek én a tagsági díjért?" Mégis, ki mit vár havi 100 (50, 25) Ft-ért? Ha belegondolunk, az aktív természetjárók bőven "visszakapják" ezt az össze-get, hiszen a legtöbb rendezvényen az MTSZ tagsági igazolványra adnak kedvezmé-nyeket a nevezési díjakból (itt jegyzem meg: sajnálatos, hogy néhány tagszervezet nem követi ezt a gyakorlatot). A kulcsosházakban, a térképboltokban, egyes barlan-gokban, nemzeti parkok bemutatóhelyein stb. szintén kaphatunk kedvezményt. Az egyik legnagyobbnak vélt kedvezményt, az utazási kedvezményt ugyan tavaly meg-vonták, de vissza lehetne állítani! Ehhez azonban egy erős, a tagság érdekeit is érvé-nyesíteni tudó országos szervezetre lenne szükség! Egy erős szervezet azonban csak megfelelő, nagy létszámú tagsággal létezhet! Furcsák ezek a kérdések. Ez lenne a szövetség lényege? Mit is jelent ez a szó: szövet-ség? Vannak (vagyunk) szerencsére még sokan, akik – véleményem és érzésem sze-rint – helyesen értelmezzük a szót. Miért azt kérdezik sokan: mit ad nekem a szövet-ség? Miért nem azt: mit adhatok én a szövetségnek? Hogy is van a dolgok sorrendje, logikája? Előbb kapok, aztán adok – vagy fordítva? A szövetség hozza létre a tagsá-got, vagy a tagság hozza létre és alkotja a szövetséget? "Folyamatosan és biztosan fogy a taglétszám. Helyenként a közösségi tudat hiánya, érdektelenség is megmutatkozik" – olvashatjuk a tanácskozáson elhangzottakról. Való igaz. Az anyagiasság, az önzés, az egyéni érdekek mások fölé helyezése lassan-lassan belopja magát közénk, természetbarátok közé is. Pedig nekünk a legnagyobb összetartó erőnk az összefogás, a közös cél, az egymás segítése, a közös programok, az együvé tartozás öröme volt mindig, mely fölötte állt származásnak, családi hely-zetnek, politikai nézeteknek, felekezeti hovatartozásnak. Ez a lényege a természetba-rát szövetségi tagságnak, melynek – mondhatni – szimbóluma a tagsági igazolvány. A természetbarát mozgalmat valóban meg kell újítani. Ehhez első lépésként szemlé-letváltásra van szükség: elsősorban adni kellene közös céljainkért. És ha a természet-barát szövetség nagy létszámú, a tagság érdekeit érvényesíteni tudó, javakkal is ren-delkező szervezet lesz ismét, ha már lesz miből részesülni, biztos, hogy minden termé-szetbarát élvezheti egy jól működő, erős szövetséghez tartozás előnyeit nem csak eszméjében, de anyagilag is – bár ez esetben nem ez a lényeg. Mit tehetünk a szövetség megújulásáért? Elsősorban a tagsági létszámot kell növelni, hiszen tagság nélkül nincs szövetség; ez az alapja mindennek. Ehhez a már említett szemléletváltás szükséges: ne azért (vagy ne csak azért) legyen valaki a szövetség tagja, hogy bizonyos előnyökhöz jusson. Aki természetbarátnak vallja magát, és jól érzi magát körünkben, fejezze ki a hovatartozását a tagsági érvényesítéssel is! Olyan nehéz ezt elérni? Az ifjúság körében könnyű lenne. Az én iskolámban a természetjáró gyerekek örömmel váltják ki az igazolványt, és hordják magukkal. Ettől egy kicsit különböznek a többi gyerektől, mert egy más fajta közösséghez is tartoznak. Az igazolványuk érték a szemükben. Ilyen egyszerű. Csak kell hozzá egy felnőtt termé-szetbarát, aki "becsempészi" közéjük a természetbarát szemléletet. És nézzünk csak körül: szövetségünknek immár alig vannak ifjúsági tagjai! Már csak néhány iskolá-ban működik ifjúsági szakosztály; a felnőtt szakosztályokban pedig fiatal alig akad! Pedig az utánpótlás létkérdés a szövetség jövője szempontjából! De menjünk tovább a felnőtt szakosztályokra, egyesületekre, nézzük meg szövetségünk létszámadatait! Rendezvényeket, programokat szervező, aktív tagszervezeteink között is akadnak olyanok, melyek alig néhány taggal vannak nyilvántartva szövetségünkben. Az egyesületek többi tagja miért nincs köztünk? És miért nincsenek közöttünk a velünk együtt túrázó barátok, ismerősök? Nem érezzük feladatunknak a természetbarátok körének bővítését? Igen, szemléletváltozásra van szükség. A természetbarát igazolvány szimbólum, a szimbólumoknak pedig igen nagy jelentősége van az ember életében. A természetba-rát igazolvány a mi szimbólumunk, ami – úgy tűnik – többeknek már nem fontos. Nézzünk önmagunkba: valóban így van ez? A baranyai természetbarátok büszkék lehetnek elődeikre. Bízom benne, hogy az ő példájuk tovább él a mai tagtársakban is, és a taglétszám gyarapításában előre tu-dunk lépni, mert ez alapvetően fontos a szövetség jövője szempontjából. Legyünk valóban szövetségesek, a szó igazi értelmében! Strasser Péter Közgyűlés A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség a 2008. évi közgyűlését – amely egyút-tal tisztújító közgyűlés is volt – február 9-én tartotta. A közgyűlésen vendégként részt vett Szabó Imre, a Magyar Természetbarát Szövetség elnöke, Dománszky Zoltán, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség elnöke és Chlebovics Miklós, az elnökség tagja, Kis Gali János, a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség elnöke, Ferling József, a Zöld Gondolat Lovagrend vezetője, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság részéről Kulcsár Péter Mecsek tájegység vezető, illetve a Mecseki Erdé-szeti Zrt. részéről Nagy Gábor természetvédelmi igazgató. A közgyűlés az írásos beszámoló kiegészítéseivel kezdődött. Lakatosné Novotny Sarolta szólt a tagsági érvényesítésről és a gyalogos túraprogramokról, a nyílt túrák-ról. Dr. Novotny Iván a kerékpáros programokat foglalta össze, valamint ismertette a Skóciai Szent Margit emlékút kialakítását és felavatását. Gida Tibor a dél-baranyai turisztikai fejlesztésekről, Király László az útjelzésfestésekről beszélt felszólalásában. Őri Zsuzsanna a Komlói Hétdomb Természetjáró Egyesület új elnökeként mutatko-zott be, és ismertette az egyesület tevékenységét. Biki Endre Gábor a mecseki forrá-sok felújításáról, Bota János pedig a 2008. évi TEGYOT-TEDOT rendezvényről szólt, melyet a PITE rendez. Strasser Péter a tagsági érvényesítésekről mondta el hozzászó-lását (lásd a Mecsek Híradó első cikkét), illetve a turista útjelzések festésének, felújí-tásának tervezését ismertette. Dománszky Zoltán a Baranya és a Tolna megyei ter-mészetbarátok jó együttműködéséről szólt, valamint ismertette a soron következő Tolna megyei programokat, Chlebovics Miklós pedig a Tolna megyében megrende-zésre kerülő bronz jelvényes túravezetői tanfolyamot. Kulcsár Péter az erdőben szá-guldozó enduro motorosok, kvadosok megfékezésének lehetőségeiről beszélt. Vége-zetül Szabó Imre, a Magyar Természetbarát Szövetség elnöke ecsetelte hosszabb felszólalásban a Magyar Természetbarát Szövetség megújításának szükségességét és lehetséges útjait. A hozzászólások, kiegészítések után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a 2007. évről szóló beszámolót, pénzügyi beszámolót és közhasznúsági jelentést, valamint a 2008. évi terveket. Ezután Lakatosné Novotny Sarolta titkár ismertette a 2007. évi egyéni túrapontver-seny eredményét; kategóriánként az első három helyezett oklevélben részesült. Vége-zetül kitüntetések átadására került sor. Aranybakancs Díjban részesült Csiszár Gyu-la, a Dél-dunántúli Távközlési SE vezetője, valamint Kulcsár Péter, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője. Emlékplakettet kaptak: Balla László, Balog Árpád, Csábi Mária, Eperjesi József, Juhász Zoltán, Keményfi Balázs, Lengyel Zoltánné, Marton József, Mátyás Elemérné, Őri Zsuzsanna, Papp Lászlóné, Szabó-Dalecker Ibolya, Tollas Tibor, Zana Szilvia. A közgyűlés első részének mintegy lezá-rásaképpen érdekes eseményre került sor: Ferling József a Zöld Gondolat Lovagrend tagjai közé fogadta és lovaggá ütötte Szabó Imrét. A közgyűlés második részében vezetőségválasztásra került sor, mivel az elnökség mandátuma lejárt. A jelölőbizottság elnöke Csiszár Gyula, tagjai Pál Krisztina és Biki Endre Gábor voltak. A jelölőbizottság előterjesztése alapján (más jelöltek nem vol-tak) a közgyűlés a következő öt éves időtartamra a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnökévé Baronek Jenőt, alelnökévé Strassser Pétert, titkárá-vá Lakatosné Novotny Saroltát, az elnökség tagjaivá pedig Börcsök Györgyöt, dr. Novotny Ivánt, Rónaky Gizellát és Tóth Klárát választotta. Az ellenőrző bizottság elnöke dr. Tihanyi László, tagjai Andrasek Csaba és Őri Zsuzsanna lettek. A közgyűlés hagyományosan kötetlen beszélgetéssel zárult, amelynek során a részt-vevők megkóstolhatták a tagság által készített finomságokat is. Strasser Péter A 2007. évi egyéni túrapontverseny végeredménye A pontértékelést 29-en adták le, négy kategóriában. Eredmények: 50 év alatti férfiak: 1. Pető Sándor, PITE (9352 pont); 2. Eperjesi József, Pécsi Túrakerékpáros Klub (3530 pont); 3. Blum András, DÖKE, Komló (3297 pont); 4. Jancsi Attila, Dráva TSE (2954 pont); 5. Hohmann Ferenc, DÖKE (2436 pont); 6. Balog Árpád, Tenkes TE (2327 pont); 7. Ujságh Zsolt, Tenkes TE (1983 pont); 8. Feik Tamás, DÖKE (1962 pont); 9. Kovács Attila, DÖKE (1764 pont); 10. Romváry Tibor, Dráva TSE (1448 pont); 11. Andrasek Csaba, Tenkes TE (1367 pont); 12. Szabó Sándor, Mecseki Kóborlók (1158 pont); 13. Iván Attila, DÖKE (1019 pont) 50 év alatti nők: 1. Kovács Beáta, PITE (7968 pont); 2. Lencse Katalin, Büdöskút Barátai (1663 pont); 3. Gresák Gabriella, Tenkes TE (1600 pont); 4. Rácz Jánosné, Komlói Hétdomb TE (1049 pont) 50 év feletti férfiak: 1. Miklovits György, DÖKE és Komlói Hétdomb TE (2202 pont); 2. Rácz János, Komlói Hétdomb TE (1370 pont); 3. Mesztegnyei Im-re, Mecseki Kóborlók (1279 pont) 50 év feletti nők: 1. Lakatosné Novotny Sarolta, Mecseki Kóborlók (2978 pont); 2. Kiss Olga, Büdöskút Barátai (2905 pont); 3. Bora Tiborné, DÖKE és Komlói Hét-domb TE (2777 pont); 4. Feketéné Móró Erzsébet, Komlói Hétdomb TE (2522 pont); 5. Németh Katalin, DÖKE és Komlói Hétdomb TE (1618 pont); 6. Molnár Árpádné, Komlói Hétdomb TE (1255 pont); 7. Szecsődi Imréné, Dél-dunántúli Távközlési SE (1212 pont); 8. Trinn Ágota, Mecseki Kóborlók (1177 pont); 9. Őri Zsuzsanna, Kom-lói Hétdomb TE (1057 pont). Lakatosné Novotny Sarolta Baranya Teljesítménytúrázója 2007 A "Baranya teljesítménytúrázója" túramozgalomba 2007-ben 58-an neveztek, közü-lük 44-en teljesítették azt. Arany fokozat: Átol Csaba, Balog Árpád, Braun Andrea, Czigány Gábor, Egres Béla, Gresák Gabriella, Horváth Attila, Jancsi Attila, Kiss István, Magvasi Lajos, Orosz Attila, Stiksz Zsuzsanna, dr. Szabó Péter, Szentgyörgyi Gergely, Ujságh Zsolt. Ezüst fokozat: Andrasek Csaba, Bögyös István, Czigány Ágnes, Czina László Árpád, Demkó László, Kirch Szilárd, Gruber Mihály, Horváth Róbert, Horváth Viola, Laka-tosné Novotny Sarolta, Lencse Katalin, Nagy Ferenc, ifj. Orosz Attila, Radó József, Rucz Gábor, Szabó-Dalecker Ibolya, Szarvas-Fekete Lilla, Szauer András, Trinn Ágo-ta. Bronz fokozat: Ament Tamás, Doszpod Edina, Fischer Krisztián, Haár Márton, Hor-váth András, Kazal Márton, Mayer Krisztina, Mesztegnyei Imre, Péterfia Kata, To-pán László. Bota János Múlt és jövő 2008. február 9-én 8 óra: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség közgyűlése. Ültem és jegyzeteltem. A Nyugdíjas Szakosztályról Lakatosné Novotny Sarolta be-szélt. Megemlítette, hogy a legrendesebbek vagyunk az éves tagdíj befizetésével. Nekünk ez volt a kitüntetés, a legszebb szó, becsület. Ami kimaradt a Nyugdíjas Szakosztály éves beszámolójából a februári Mecsek Hír-adóban, arról úgy érzem, be kell számolnom; nem csak ez történt. 2007-ben is na-gyon sokat túráztunk. Aktív túravezetőink: Kaszás Károlyné 12, Pulai Lászlóné 15, Szente Jánosné 13, Raub Bálintné 25 túrát vezetett az elmúlt esztendőben. Nagyon sok segítséget kapok régi és új túratársaimtól. Gáspár János évek óta vezeti kis csapa-tát. Túrái nem túl hosszúak, de változatosak. Az egészséges élet a tét. Nevezhetjük a szakosztály rehabilitációs túrájának. Mérő Andorné 29 túrát vezetett. Mindig szá-míthattunk a segítségére. Müller György is hat túrát vezetett. Mivel 2007-ben is elma-radt az ígért túravezető-képzés, így magunk próbáljuk megoldani. Túratársunk, Jan-kai István egész évben tanult, térképet rajzolt és forgatott, együtt tettük meg több túrámat, egy túrát az elmúlt évben vezetett. 2008-ban rendszeresen vezeti a túrákat. Sok sikert kívánok, köszönöm az összes túravezető munkáját. A természetjáró minősítésekben 2007-ben Stefánovics Istvánné ezüst fokozatot ért el. teljesítette a Tanösvény Taposó Túrákat, kitűzőt kapott. Történelmi emlékhelyek-re kiírt jelvényszerző túrákon is részt vettünk: Tolnai várak, Somogyi várak, Román kori templomok. Soós Károlyné a Tolnai várak túráiért a tolnai egyesülettől kapott kitűzőt, és teljesítette a Tanösvény Taposó Túrákat is. Pulai Lászlóné, a Nyugdíjas Szakosztály vezetője lemondott tisztségéről, szóban a Szövetségben, majd szóban kinevezett szakosztályvezetőnek. Azóta becsülettel vég-zem munkám. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség sem szóban, sem írás-ban ezt nem erősítette meg. Az éves beszámolón nem csak a becsületes tagdíjfizetés, hanem a szakosztályvezető váltás is szóba jöhetett volna, mivel a szövetség létszá-mának 11,8 %-át a Nyugdíjas Szakosztály adja. Nevem Raub Bálintné. 1998. február 10-én lettem tagja a PTTE Nyugdíjas Szakosz-tályának. 2002-ben elvégeztem a túravezető-képzést, így túravezető lettem. A termé-szetjáró minősítésekben bronz, ezüst, majd arany fokozatot értem el. 2004-től 2007-ig szakosztályvezető-helyettes voltam. 2006-ban a Baranya Megyei Természetbarát Szövetségtől a nyugdíjas természetjárók túráinak vezetéséért emlékplakettet kap-tam. Nagyon sokat jelentett életemben az elmúlt tíz év. Remélem, mint szakosztály-vezető és túravezető még sokáig élvezhetem az erdő csodás, mérhetetlen ezerarcú szépségét. Azt a nyugalmat, békességet, harmóniát, túratársaim végtelen szeretetét kapom vissza túráimon. Köszönöm! A jövőben, 2008-ban is sok szép túrát tervezünk, a Mecsek végtelen lehetőséget kí-nál. Folytatjuk a heti három túrát, kedden, csütörtökön és vasárnap. A természetjáró minősítésben arany fokozat kitűzését tűzte ki túratársunk, Stefanovics Istvánné. Ígéretet kaptam túravezetésre is. Folytatjuk a Somogyi várak túramozgalmat, a vár-túrákat, a Románkori templomok túramozgalmat és a Dél-Baranya turistája túra-mozgalmat. Soós Kálmánné és Dávid Jenőné még a Mecsek forrásai túramozgalmat (60 forrás) is szeretné teljesíteni. Részt veszünk a szövetség túráin, a DunaDráva Nemzeti Park Igazgatóság jelvényszerző túráin és egyéb túrákon, és vezetünk is túrá-kat. 2008-ban a Nyugdíjas Szakosztálynak Mecsekszabolcson lehetősége nyílik egy barátságos faluházban összejövetelek tartására, minden hónap utolsó keddjén 1417 óra között. Január 29-én volt az első találkozás, ahol a farsangot ünnepeltük. Itt lesz lehetőségünk túratársaink névnapjait méltó helyen megtartani, beszélgetni régi túratársakkal, akik sajnos már nem tudnak túráinkon részt venni. Rendezvényeink batyus jellegűek. Szeretettel várjuk a Nyugdíjas Szakosztály régi és új tagjait és pár-toló tagjait is. Jó egészséget, jó túrázást, jó szórakozást kívánok! Raub Bálintné Nyugdíjas Szakosztály vezetője Megjegyzés a fenti cikkhez: köszönjük Raub Bálintné részletes kiegészítését a Nyugdíjas Szakosztály 2007. évi tevékenységéről. A szakosztályvezető váltással kapcsolatos soraihoz azonban hozzá kell tennünk, hogy a Nyugdíjas Szakosztály 2007. évről szóló beszámolóját – Pulai Lászlóné aláírásával – teljes terjedelmében közzétettük a Mecsek Híradó februári számában, mely még a közgyűlés előtt megje-lent. Ebben a szakosztályvezető váltásról egy szó sem esett. Mi az egyesületekről, szakosztályokról minden információt közzéteszünk, amelyeket azok kívánnak és eljuttatnak hozzánk. A megyei szövetségnek az egyesületek, szakosztályok vezetői-nek személyét sem szóban, sem írásban nem kell megerősítenie, de ezt nem is tehet-né, mivel ez teljes mértékben a szakosztályok, egyesületek belső ügye. Amennyiben ezt a nyilvánosság előtt is ismertetni szeretnék, erre megvan a lehetőség a Mecsek Híradóban, vagy a közgyűlésen (mint ahogy ezt elmondták például a komlói termé-szetjárók, ahol Király László után Őri Zsuzsanna lett az elnök). Raub Bálintnénak és a nyugdíjas természetbarátoknak jó munkát, jó egészséget és sok szép túrát kívá-nunk! Strasser Péter „A Mecsek forrásai” túramozgalomról A Mecsekben sok kiépített forrás található, mely nagyrészt turistautak közelében helyezkednek el. A források többsége jó állapotban van, mivel a felújítás immár tíz éve folyamatosan zajlik. Felújító programunk célja, hogy 2010-re – amikor is Pécs Európa Kulturális Fővárosa lesz – a források megújult állapotban fogadhassák az erdőben kirándulókat. Mivel a forrásokat nem egy évre tervezzük, ezért fontos azok tisztítása is. Gyakran látom az erdőben, hogy nagyobb csoportok egyszerűen elmen-nek a források mellett. Mások megállnak ugyan a forrásoknál, de a víz vételezésén kívül mást nem csinálnak, így elmarad a források tisztítása, gondozása. Szerencsére egy-egy forrásnál azért észrevesszük, hogy rajtunk kívül mások is tisztítják azokat. A tavaszi időszakban fontos, hogy a források medreit, elfolyóit megtisztítsuk, mert a tél folyamán rengeteg hordalék és falevél kerül előterükbe. A tavaszi hónapokban na-gyon sok forrásnál végzünk "nagytakarítást", de kapacitásunk véges, így nagy fel-adat a 210 forrás gondozása. E gondolatkör kapcsán jutott eszembe, hogy érdemes lenne új túramozgalmat indítani, ahol a kirándulók a forrásokat keresnék fel. Ugyan-is a túrázók így megismerik a Mecsek forrásait (60 darabot kell felkeresni), és talán így többen nekifognak egy-egy forrás kitisztításának. Egy túra során akár 8-10 for-rást is útba lehet ejteni, így viszonylag rövid időn belül lehet teljesíteni a kitűzött célt. A teljesítés nincs időhöz kötve, igazolni pedig a helyszínen készült fényképekkel lehet. Az igazoló füzet beszerezhető a szövetségben Rónaky Gizellánál 50 Ft-os áron, a teljesítők megkaphatják a túramozgalom kitűzőjét. A kitűző ára 300 Ft. Ehhez hasonló túramozgalom a Pilisi Parkerdő területén korábban már indult, és ott nagy sikert aratott. Reméljük a Mecsekben is hasonlóan sokan keresik majd fel forrásain-kat. Jó barangolást és kellemes túrákat kívánok a források felkeresőinek! Biki Endre Gábor Petőczpuszta – Viganvár A település története: a kis település 1857-ben már uradalmi birtok volt 10 épülettel. A múlt század elején itt telepedett le néhány német, majd magyar kisházas. A század végén cigánycsaládok érkeztek ide. 1930-ban 24 magyar, 14 német és 32 cigány anyanyelvű élt itt. Állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkoztak. A káptalani papi erdő több családnak adott munkát. A településen vadászházak álltak gazdasági épületekkel. 1963-ban hét család élt a kis településen addig, amíg a terjeszkedő uránbányászat miatt el nem kellett nekik költözni. Házaikat, földjeiket az állam kisajátította és a családok Kővágószőlősre és Pécsre költöztek. Az utolsó családok: Braun Mátyás, Pónh József, Müller János, Sájner Mátyás, Tem-mert Mihály, Hoffer Ferenc, Stadler család. A harangláb története: az első világháború ideje alatt a terület a magyar és szerb demarkációs vonalba esett. A település lakói a háborús zaklatásokat nehezen tűrték és emiatt a környező falvakba, Abaligetre és Hetvehelyre menekültek. A háború több éven keresztül tartott és a lakók csak bujkálva, életüket kockáztatva nézhettek rá itt hagyott házaikra. Öt évig tartott a területükön a háborúskodás. A háború végén a családok visszaköltöztek otthonaikba. A közösség elhatározta, hogy megmenekülé-sük és visszaköltözésük emlékére haranglábat építenek. A haranglábat 1925-ben felépítették. A harangot 1927-ben Pécsen öntették, és Mária napján, szeptember 8-án szentelték fel. A búcsút minden évben ezen a napon tartották. A környező falvakból ilyenkor sokan látogattak a kis erdei településre. A település temetője a Nyáras-völgy irányában található négyszáz méterre. A toronyból a harang a Kővágószőlősi temetőbe került lélekharangnak. Tiszta hang-jában felidézi a múlt szép és szomorú emlékeit. Viganvár: a településen egy kis csárda állt, ahol az utazók vígan és önfeledten töltöt-ték a pihenés perceit. Sem a csárdának, sem a házaknak nem találjuk nyomait, csak a harangláb áll magában az erdő közepén és hirdeti az egykor itt élt emberek emlé-két. Baumann József Petőczpuszta, harangláb BARANYAI TERMÉSZETJÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XLIII. Tasnádi János Csábi Mária Arató Csongor Plaszauer István rajzai Tóth Klára "Itt a pecsét, hol a pecsét?" – avagy bélyegzőkereső túra Dél-Baranyában Férjemmel beneveztünk a "Dél-Baranya Turistája" mozgalomba. Február utolsó vasárnapján a gyönyörű időt kihasználva, kezünkben a kis sárga füzettel és a tér-képpel útnak indultunk, hogy élményeket és pecséteket gyűjtsünk Siklóson és kör-nyékén. Első állomás a siklósi vár. A pénztáros hölgy sajnálkozva közölte, hogy pe-csétet igazolásként nem tud adni. Üvegajtón keresztül megnéztük a ferencesek temp-lomát, de a plébánián csöngetésünkre nem nyitottak ajtót. A pecsételés ismét hiány-zik. Mentőötletként felvetődött, igazoltassuk a rendőrségen, hogy itt jártunk. Az ügyeletes kedvesen, de elutasított, a hivatalos bélyegzőt nem teheti bárhova. De hu-morérzékét bizonyítandó javasolta, hogy kövessünk el valami vétséget, és akkor a bírság fejében pecsétet is kapunk. Miután sem az égi, sem a földi hatalom nem segített rajtunk, úgy gondoltuk, majd a Dzsáminál lesz szerencsénk. Az ajtaján olvasható kiírás szerint 14 órától nyitva van, de 14.20-kor még zárva találtuk. A szomszédos művelődési házban sem tudtunk segítséget kérni. Következő állomásunkon Nagytótfaluban a tájház – természetesen – zárva volt, az információs tábla papírral leragasztva. A kisharsányi kocsmáros viszont készségesen igazolta, hogy ott jártunk és sok érdekességet is mesélt a környékről. Nagyharsányban könnyen megtaláltuk a templom bejáratánál olvasható címen a "pecsétfelelőst" egy kedves és készséges hölgy személyében. A szoborparkban belépőt szedtek, pecsét viszont itt sem volt. No, sebaj, gondoltuk, majd a pincesoron igazoltatjuk, hogy itt jártunk... Optimizmusunk korainak bizo-nyult. Az első helyen nem találták a bélyegzőt, a másodikon nem villányi volt, a harmadik borozó tulajdonosa elég udvariatlan stílusban közölte, hogy mégis, hogy gondoljuk… Szerencsére a villányi vasútállomáson egy nagyon kedves hölgy ült a pénztárban, aki nemcsak pecsétet adott, hanem útmutatást is, hol találjuk a Temp-lom-hegyi tanösvényt. Élményekkel, fotókkal és tapasztalatokkal gazdagon értünk haza este. Elhatároztuk, nem adjuk fel. A határidő lejártáig az igazolófüzet minden kis ablakába pecsét ke-rül... (Valahol még megvan a gyerekeink régi mesenyomdája!) Fehérné Kardos Ágnes, Komlói Hétdomb T.E. HÍREK • "A Mecsek forrásai": 2008. február 1-jétől a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség új jelvényszerző túramozgalmat hirdet meg "A Mecsek forrá-sai" címmel. A túramozgalom során a résztvevőknek 60 forrást kell felkeresni. Bővebb információ és igazolófüzet a szövetségben kapható. A túramozgalomról részletesebben a márciusi számban írunk. • Felújított források: újrafoglalták a Koszonyatető közelében található Hársas- és Hármasbükk-forrást. A Vasasi-árokban, a zöld túra útvonala közelében talál-ható források kifolyócsövesek, és jó vizet kínálnak az arra járóknak. A felújítás munkálatait Biki Endre Gábor végezte. • "A Mecsek forrásai": a túramozgalom azon teljesítői, akik a túramozgalom "elődjét", az 1994-1995-ben – egyszeri alkalommal, azonos névvel megrendezett – túramozgalmat annak idején nem teljesítették, korlátozott számban megvásárol-hatják annak jelvényét is, mivel az abban megnevezett valamennyi forrást a most kiírt túramozgalom is tartalmazza. A jelvény ára 300 Ft. • "Mecseki Zöld Túra": a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2008. már-cius 1-jétől új túramozgalmat indít, melynek teljesítéséhez a Mecseki Zöld Túra útvonalát kell végigjárni. A túraútvonalat 2002-ben, a mecseki turistaútjelzések egy részének megváltozásakor alakították ki. Hossza 90 km, végpontjai: Pécs – Vasas és Mecseknádasd, Szent István templom. A túramozgalom teljesítését az igazoló füzetben bélyegzésekkel kell igazolni. A túramozgalom füzete beszerezhe-tő a Szövetségben Rónaky Gizellánál, ára 50 Ft. A teljesítők megkaphatják a tú-ramozgalom kitűzőjét, ára 300 Ft. További információ Rónaky Gizellától kérhető. • TEGYOT-TEDOT 2008: a Természetjáró Gyerekek és Diákok Országos Találko-zóját – a Természetjáró Fiatalok Szövetsége megbízásából – 2008-ban a Pécsi If-júsági természetjáró Egyesület rendezi. A találkozó helyszíne Abaliget, időpontja: 2008. június 30. – július 4. A találkozóról részletesebben a Híradó áprilisi számá-ban közlünk tudnivalókat, ill. információ kérhető Bota Jánostól, (30) 993-8595. RENDEZVÉNYEK február 9, szombat: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség közgyűlé-se. Helyszín: Baranyaház (Pécs, József Atila u. 10). Időpont: 8 óra. március 15, szombat: "Szuadó 40, 17" teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány TE. Rajt: PécsÉger-völgy, Teca Mama kisvendéglője, 6.00-7.30 (40 km), 7.30-9.00 (17 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 600 Ft/fő (40 km), 300 Ft/fő (17 km). In-formáció: Átol Csaba, ( (30) 979-5504. március 16, vasárnap: "Tavaszi tekergés" kerékpáros teljesítménytúra. R.: Fe-kete Bárány TE. Távok: 82 km, 53 km. Rajt: Pécs, Éger-völgy: Teca Mama kis-vendéglője, 9.00-10.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 500 Ft/fő (82 km), 400 Ft/fő (53 km). Információ: Becze László, ( (72) 259-940. március 20, csütörtök: "Örökségünk" – délutáni diskurzus a komlói múzeum-ban. Ripszám János: Korzika varázsa. R.: Komlói Hétdomb TE. Időpont: 17 óra. március 29, szombat Bakancsos Atom Kupa természetjáró tájékozódási túra-verseny. R.: Demeter Egyesület és Atomerőmű SE Természetjáró Szakosztálya, Paks. Rajt: Éger-völgy, Teca Mama kisvendéglője 8.00-10.30. Cél ugyanott. Vár-juk iskolák, családok, baráti társaságok és más csapatok jelentkezését. Igény ese-tén az alapfokú, kiránduló pálya bejárásához túravezetőt biztosítunk! Nevezési díjak: előnevezés esetén 600 Ft/fő, a helyszínen 800 Ft/fő (előnevezés esetén: MTSZ tagoknak 100 Ft kedvezmény). Információ: Jakab Albert, (20) 431-8112. Internet: www. tura.ase.hu április 1, kedd: Túravezetők Klubja. Őri Zsuzsanna mutatja be nemrég megjelent könyvét Gondolattáram leltára címmel. Időpont: 17 óra, helyszín: Pécs, Apáca u. 2/1. április 1, kedd: Duna-Dráva Nemzeti Park Klub. Parrag Tibor: Barlan-gok.Helyszín: DDNPI Oktatási Központ, Pécs, Tettye tér 8. Időpont: 17 óra. Belé-pődíj nincs. április 5, szombat: "Tenkes 30, 15" teljesítménytúrák. R.: Dráva TSE, Tenkes TE. Rajt: Túrony, templom előtti tér, 7.00-9.00 (30 km), 8.00-10.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 500 Ft/fő (30 km), 450 Ft/fő (15 km). Március 15-ig le-adott előzetes nevezés esetén MTSZ tagoknak, diákoknak, nyugdíjasoknak 50 Ft kedvezmény (a kedvezmények összevonhatók). Információ, ill. előzetes nevezés: Romvári Tibor, (72) 437-443, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ; Jancsi Attila, ( (20) 580-6078, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. NYÍLT TÚRÁK • március 8, szombat: Túrony – Bisse – Kistótfalu – Siklós (16 km). Találkozás a túronyi templom előtt 9 órakor (Pécsről autóbusz indul 8.15-kor). Túravezető: Andrasek Csaba. • március 22, szombat: Máré csárda – Cigány-hegy – Kisújbánya – Óbánya (16 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.45-kor. Túravezető: Pál Krisztina. • március 29, szombat: "Csokonai Sándor" emléktúra. Útvonal: Orfűi elágazás – Bodó-hegy – Virágos-völgy – Herma-hegy – Szuadó-völgy – Éger-völgy (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 9.15-kor. Túravezető: Baumann József. (A túra során a résztvevők 20 forrást érintenek) • április 5, szombat: Hidas – Ófalu – Cikó – Széplaki templomrom – Berekalja – Hidas (18 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.45-kor. Tú-ravezető: Szecsődi Imre. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái • március 9, vasárnap: Köves-tető – Hármas-hegy gerince – Pap-rét – Csengő-hegy – Takanyó-völgy – Zobákpuszta – Zobák akna (10 km). Indulás a komlói buszpályaudvarról a 8 órai hosszúhetényi busszal. Túravezető: Rácz János. • március 16, vasárnap: "Horzsa Sándor" emléktúra. Útvonal: Zobákpuszta – Hidasi-völgy – Csurgó – Szürke-rét – Cigány-hegy – Vörösfenyő kulcsos-ház (emlékezés a kopjafánál) – Máré csárda (15 km). Indulás a komlói buszpá-lyaudvarról a 7.35-ös mekényesi busszal. Túravezető: Miklovits György. • március 24, hétfő: Húsvéti locsolótúra. Útvonal: Máré csárda – Vörösfenyő kulcsosház – Kata-forrás – Máré csárda (12 km). Indulás a komlói buszpálya-udvarról a 7.35-ös mekényesi busszal. Túravezető: Németh Katalin. • március 30, vasárnap: Mecsekpölöske – Jószerencsét vadászház – Vas Mihály-hegy – Kanizsár – Kisvaszar – Vaskapu – Kisbattyán (18 km). Indulás a kom-lói buszpályaudvarról a 6.45-ös ligeti busszal. Túravezető: Tasnádi János. A PTTE Vámos Mihály Túraszakosztály nyílt túrája • március 30, vasárnap: Túrony – Máriagyűd – Siklós (12 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 7.15-kor. Túravezető: Stiksz Zsuzsa. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. A közlésre szánt anyagokat min-den hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Apáca u. 2/1. 72/525-376 (napközben); fax: 72/525-377 (ügyeleti időben). Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra. Internet: www.baranyatermeszetbarat.hu; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
2008. november 163. szám
MECSEK HÍRADÓ 163. szám 2008. november A Partiumban kerekeztünk Pontosabban a Partium északi végében, a hajdani Szatmár és Máramaros várme-gyék területén zajlott ez évi, nyári "nagytúránk" július 13-tól 18-ig. Pécstől a kiszemelt túra-terület több száz km-re van, ezért autókkal utaztunk Csenger vá¬ros¬káig. Itt – miután Bartha Gyula esperes úr bemutatásában megnéztük az Árpád-kori ref. templomot – a négykerekűeket kétkerekűre cserélve indultunk a trianoni határ felé. Csen¬gerig elénk jött Berkeszi Zsolt kerékpáros barátunk Szatmár-németiből, akit a Pécs¬vá¬radi Nemzetközi Túrakerékpáros Találkozóról ismertem, és vállalkozott arra, hogy az első két napon túravezetőnk lesz. Csengertől alig 24 km-re, Szatmárnémeti (Satu Mare) túránk első állomása. Zsolt körülve¬ze¬tett a belvárosban. Láttuk a magyar nyelvű képzés fellegvárát, a ref. főgim-náziu¬mot, a "lán¬cos templomot" s előtte Kölcsey Ferenc mellszobrát, a tűztornyot, a székesegyházat. A szecessziós Pannonia (ma Dacia) szálló homlokzatán Zsolnay pirog¬rá¬nitból készült ma¬gya¬ros díszítést fedeztünk fel. Jobb híján a strand melletti elvadult parkban ütöttük fel sát¬rain¬kat az első éjszakára. Reggel Zsolt egy igen forgalmas úton vezetett ki bennünket a városból. Mondtam, hogy én egy csendesebb (sárga) mellékutat néztem ki a térképen, de ő nem hagyta magát be¬fo¬lyá¬solni. Később rájöttem, hogy miért. Sárközre (Livada) érve Zsolt barát-ja fogadott minket – mivel bortermelő vidéken járunk – egy flaska jó vörösborral. A Vécsey kastélyt csak kívülről nézhettük meg. Továbbinduláskor Józsi lecsúszott az útburkolat széléről, elesett. Neki nem lett semmi baja, de bringája "harcképtelenné" vált. Megkereste a vasútállomást, s a vasutas szolidaritás jegyében, az ottani (ma-gyar) kollegái segítségével sikerült a kerék¬párt használható állapotba hoznia. Csendes mellékútra térve dombvidéken tekertünk Kőszegremete (Remetea Oasu-lui) községbe. Az utcától kissé távolabb, egy gyümölcsöskertben áll a Széchenyi obe-liszk. Az útikönyvekben nincs benne, Zsolt hívta fel a figyelmünket rá. Elgondolkod-tató a fekete márványtábla felirata, különösen az évszámok: GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN 1861 ÚJRA TETTE KŐSZEGREMETE MAGYARSÁGA 1941 A továbbúton nem tudtuk a gödröket kerülgetni, mert csak gödrök voltak. Iszo-nyú me¬leg¬ben értünk Bikszádra (Bixad), az egykor híres fürdőhelyre. Az ivókút glau-bersós vizének szörnyű íze van, de csodásan oltja a szomjat. Gazdag vidék, sok nagy családi házat láttunk. A Huta-hágó, bár csak 687 m magas, keményen megdolgozta-tott. A túl¬ol¬da¬lán, az úttól kicsit távolabb, fenyvesek között, egy szép, patakos, tisz-táson táboroztunk. Reggel, hosszú gurulás után megláttuk a Tiszát. A határőrök nem engedtek fény-képezni (a túlpart már Ukrajna). Szaplonca (Săpănta) látnivalója a temető. Az egy-forma stí¬lusú és méretű, kék színű fejfákon az elhunyttal kapcsolatos vidám versek olvashatók (persze románul). Máramarossziget (Sighetu Marmatiei) neve számomra különleges, romantikus hangzású. A város nem tetszett olyan nagyon. Rövid körül-nézés, pihenő után a piacon feltöltötte ki-ki a készleteit különleges sajtokkal, gyü-mölccsel, s indultunk tovább. Az Iza-folyó völgye volt utunk legszebb szakasza, tájképileg és építészetileg egy-aránt. A falukban új és régi faházakat láttunk néha hivalkodóan hatalmas kapukkal. A legérdekesebbek azonban a XVI-XVIII. században épült fatemplomok voltak. Az elsőt Barcánfalván (Bărsana) láttuk. Sok lépcsőn jutottunk fel a dombtetőn, a régi temetőben álló, a XVI. században ácsolt remekműhöz. Nem nagy, boronafalú épület, kicsiny abla¬kok¬kal, zsindelyfedéssel, a meredek tetőből kinövő magas, hegyes to-ronnyal. Belül a fél¬ho¬mály¬ban alig kivehetők a falakra festett bibliai alakok. Az ácsmunka művészi szín¬vo¬nala, precizitása is inkább csak a teraszszerű, fedett előtér oszlopain tanulmányozható. Egyedi hangulatú, lélekemelő alkotás. A falu déli végén 1993-ban alapított ortodox kolostor¬együttest építettek. Szépen gondozott, tágas parkban állnak a régi stílusban fel¬épí¬tett faépületek és a templom. Érdekes és szép, de hiányzik a történelem patinája. Barcánfalvához kötődik az út egyik emlékezetes eseménye is. Táborhelyet keres-tünk, mire je¬lentkezett egy gazda, hogy nála sátrazhatunk. A hátsó kertben fel is ütöttük ponyva¬¬hᬬzain¬kat. Úszómedence is volt, és zuhanyozhattunk napenergiával melegített vízben. Asztal, padok, majd némi bor, sör is előkerült, mire besötétedett, vidám hangu¬latba kerül¬tünk, s ebben a házigazda járt elöl. Csapatunk három hölgye egyszer csak eltűnt. De nem¬so¬¬kára előkerültek – helyi, román népviseletbe öltözve. Nem győztük cso¬dálni a gyönyörű, hím¬zett blúzokat, meg útitársnőinket, hogy meny-nyivel csinosabbak a szép, tradicionális ruhák¬ban, mint a manapság szokásos far-merban. A háziasszony nosztal¬¬giával vegyes öröm¬mel öltöztette be lányai ruháiba a mieinket – ők már nem hajlan¬dók ezeket felvenni – sóhajtotta. Azután mindannyian besereglettünk a szobába, ahol a kelengyésláda tar¬tal¬má¬nak minden egyes, nagy gonddal, aprólékos munkával hímzett darabját elénk tette. Gyö¬nyörű hímzett pár-nák, törölközők, miegyebek kerültek elő. Csak ámultunk és bámultunk. És ne higy-gyed kedves olvasó, hogy magyarok vendégei voltunk! A környék lakossága szín román, a házigazdáinkkal is csak Jutka tolmácsolásával értekezhettünk. Átkoztuk a po¬li¬ti¬ku¬so¬kat, akik egymás ellen hergelik a békés népeket. Reggelire puliszkát kap-tunk. Élményekben a továbbiakban sem volt hiány. Az Iza egy mellékvölgyébe, a tér-képen sárgával jelzett (a jelmagyarázat szerint aszfaltos vagy köves) mellékútra tértünk. A jónak eddig sem nevezhető burkolat azonban egy ponton elfogyott, föld-úton kényszerültünk tovább menni. A 35 fokos meleget időközben kiadós eső váltot-ta fel, mely a földutat sár¬ten¬gerré változtatta. Eszméletlen kínlódással, alul-fölül ázva vonszoltuk járműveinket hegyre fel, völgybe le. 5 km volt csak a következő falu, de ötvenötnek tűnt. Estére senki¬nek sem volt kedve sátrat verni. Egy falusi "panzióban" aludtunk. Lemoshattuk fel¬ismer¬hetetlenül sáros bringáinkat. Puliszkát kaptunk vacsorára (pénzért), s ágyban aludtunk (akinek jutott). Az eső elállt, de borús maradt az idő. Szebbnél szebb fatemplomok kerültek sor-ra: Sajómező (Poienile Izei), Sajó (Sieu), Jód (Ieud), Rozália (Rozavlea). A világörök-séggé nyilvánított Jód-i templom meglehetősen rossz állapotban van. Az öreg, fehér-szakállú pópa maga jött kinyitni. Fényképezni nem engedett. Jódon egy tájházat is megnéztünk. Barcánfalvára visszaérve nyugatra fordulva elhagytuk az Iza völgyét, s nekiin-dultunk a he¬gyeknek. Felsőkálinfalván (Călinesti) még volt egy szép fatemplom, azt elhagyva, Aknasugatag(Ocna Sugatag) után nekiveselkedtünk a Gutin-hágó (987 m) "északi falá¬nak". Az útikönyv és a térkép a hágón turistaházat jelzett. Ott akartunk aludni, hogy más¬nap reggel megmásszuk a Kakastarély nevű sziklaalakzatot. A szál-ló zárva volt, s a kö¬zel¬ben nem találtunk sátorverésre alkalmas helyet. Az újra elere-dő, kellemetlenül hideg eső¬ben ereszkedtünk le a hágóról, s a hosszú, fárasztó nap után ismét ágyban alvást engedé¬lyez¬tünk magunknak. Reggel kisütött a Nap, de a Gutin-hágóra visszkeccselni, s onnan még a Kakastar-ély¬hoz felmászni senkinek sem volt kedve, így hát lefelé indultunk. Nagybánya (Baia Mare) ele¬jén még láttunk egy utolsó fatemplomot, igaz újabbat, nagyobbat, mint az Iza-völgyiek voltak, majd mindenféle útépítéseken átvergődve beértünk a hangula-tos főtérre. Meg¬ke¬res¬tük a Petőfi-emléktáblát az egykori fogadó falán, megcsodáltuk az 50 m magas Szent István tornyot, az "ásító" tornyot, a Mészáros-bástyát, a kato-likus templomot, és látogatást tettünk a hajdani nagybányai művésztelep romantikus épületeinek parkjában. Thorma János és Hollósy Simon egykori festőiskolájának épületei ma is művészlakások. Túránk utolsó célpontja Koltó (Coltău) volt. Gróf Teleky Sándor kis kastélyában töltötték mézes-heteiket Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. A falon emléktábla, a kas-télyparkban költőnk és hitvese bronzba öntött alakja emlékeztet az eseményre. Koltóról nyugatra fordulva, hazafelé vettük az irányt. Hosszú (de szerencsére nem sáros) földúton jutottunk újra a Szamos közelébe. Átkelve rajta Szatmárnémeti felé tekertünk. Utolsó sátortáborunk egy nagyon szegény, román faluban, az egyik ház mögötti réten volt, ahova itt is a háziak invitáltak be. (Reggel nekik adtuk minden ma¬ra¬dék kajánkat.) Szatmárnémetiben rövid pihenőt tartottunk, ki-ki elkölthette a piacon a maradék fabatkáját. (Fabatka = a helyileg éppen érvényes pénznem.). Vi-haros ellen¬szél¬ben gyötör¬tük magunkat a határállomás felé. A hazai oldalon, közvet-lenül Csenger előtt még egy kiadós felhőszakadást is kaptunk a nyakunk közé, ne-hogy nagyon kiszá¬rad¬junk. A 20 fős csapat hat napig tekergett az Avas, a Kőhát, a Lápos vidékén, a Szamos, a Tisza és az Iza-folyók völgyében, részben magyar-román vegyes lakosságú, rész-ben tiszta ro¬mán területeken. Mindenütt barátságos, segítőkész emberekkel találkoz-tunk, nem¬zeti¬ségi hovatartozásuktól függetlenül. Sokat segített a román vidékeken, hogy Jutka sze¬mélyében tolmácsunk is volt. Tervünket nem sikerült maradéktalanul végrehajtani, ennek na¬gyobb¬részt az időjárás, kisebb részben fáradtságunk volt az oka. A túra kere¬té¬ben megtettünk kerékpárral 403 km-t (ebből földúton 15-öt), le-küzdöttünk 3706 m szint¬emel¬kedést. Megismerkedtünk a Kárpát-medence egy újabb darabkájával, az ott élő embe¬rekkel. Ez volt klubunk 15. nyári túrája (ezek között a 13. külföldi). Élményekben, ismeretekben gazdagodva tértünk haza. Dr. Novotny Iván A Gubacsos-forrás felújítása 2008. október 23., csütörtök. Tarka színekkel pompázó erdőben kanyarog a kis autóm Abaliget felé. A reggeli köd lassan száll fel az üde zöld rétről. A tarka leveleken csillogó harmatcseppeket a felkelő nap sugarai csiklandozzák, és hamarosan felszip-pantják a felhők közé. Endrével lépkedünk felfelé a csörgő avarban a Gubacsos kulcsosház felé. A túrakerékpáros segítőink már várnak bennünket. Rövid ismerke-dés, majd összepakoljuk szerszámainkat és elindulunk a forráshoz a völgybe. Segítő-ink Kézsmárki Zsolt, Herke Barnabás és Sárszegi Attila. A forrás tarka levelekkel és zöld sásokkal betakarva, most nem mutat olyan elhagyatott siralmas képet. Évek óta elhanyagolt állapotban van és most jött el az ideje, hogy megújítsuk, és ismét a kirándulók kedvelt helye legyen. Falazata repedezett, előterét vastag avarréteg borít-ja, ülepítőmedencéje feltelt földdel. Elmondom elképzelésemet a munkálatokkal kapcsolatban és nekiállunk a feladat megoldásának. Zsolt, Barnabás, és Attila a forrás mögött a földet kezdik ásni, hogy az ülepítőmedencét megtaláljuk. Endre a forrás előteréből takarítja el a vastag föld- és avarréteget. Én egy súlyos bozótvágó-val tisztítom meg a vízelvezető árok nyomvonalát. Mindenki serényen dolgozik és csak akkor állunk meg, amikor Zsolték szerszáma valami idegen tárgyba ütközik. Felismerem az évekkel ezelőtt a medence befedésére használt textilbakelitet. Meglepetésünkre valahonnan egy szürke erdei pocok kerül a gödörbe, és ijedten szaladgál körbe, menedéket keresve. Óvatosan megfogjuk, és szabadon engedjük a bokrok alá. Körbeássuk, és óvatosan leemeljük a nehéz elöre-gedett fedlapot. Feltűnik a foglalómedence, és víz csillog a tetején. Hetven centiméter a medence átmérője, és a víz szintje felett látható a kifolyócső egy centiméterre. Bele¬enged¬jük az ásót, ami harminc centi után megáll. Megnyomjuk, és az ásó egy puha közegbe lejjebb hatol, tele van iszappal és földdel, ami az évek során belemo-sódott. Zsolt és Barnabás elkezdi a tisztítást, lemerik a vizet, Attila pedig elhordja távolabb. A víz hamar elfogy, és jön a sűrű iszap kimerése hasalva, kőműves serpe-nyő segítségével. Először sötét színűt mer, majd lejjebb zöldes árnyalatú következik. Zsolt már nem éri el hasalva, ezért egy lapos követ dobunk be a medence iszapos aljára és erre ereszkedve folytatja a munkát. Most kőműveskanállal ássa az iszapot, és vödörbe tölti. Barnabás húzza ki egy kötél segítségével és adja a gödör szélén álló Attilának vagy Endrének. A vízelvezető árok nyomvonala megtisztult és járható lett. Amíg a fiuk az iszappal birkóznak, addig én az előtérből lapáttal kidobálom a felhalmozott földet és avart. Enyhe szél szalad végig a völgyön, és végigsimítja a lombkoronákat, melyekből tarka levéleső kezd aláhullni a fejünkre. Zsolt kimászik a gödörből, és egy tenyérnyi tiszta rész sem látszik ruházatán. Teste izzadságtól csillog és látjuk rajta, hogy nem szegte kedvét a nem éppen kellemes munka. Megmosakszik az országúthoz közeli dago-nyánál, és átöltözve kéri a következő feladatot. (Aki egy szépen kialakított forrásnál friss vízzel csillapítja szomját, nem is gondolja, mennyi munka és verejték eredménye ez.) Az ülepítőmedencét letakartuk, és holnap öntünk egy vasbeton fedlapot, ami örök időkig elláthatja feladatát. Endre és Attila az előtér tisztításával foglalkozik. Én Zsolttal és Barnabással a vízel-vezetőárkot ássuk ki a dagonyáig, ahol a víz majd elnyelődik a talajban. Szépen haladunk a munkával és három óra fele el is készülünk. Szépen kanyarog a földsza-got párologtató meder, kényelmesen lehet sétálni benne. Találok egy kis forrásmezőt, ahol bugyog a víz. Körbeásom, és egy kis kutat képezek ki, hogy vizet tudjunk véte-lezni a holnapi munkákhoz. Vödörben elmossuk a szerszámokat, rendet rakunk a forrás körül és felpakolunk a házba. Megbeszéljük a következő nap teendőit, és ki kocsival, ki biciklivel elindul hazafelé. 2008. október, 24. péntek. Együtt érünk a depóhoz Attilával, aki ismét kerékpár-ral jött ki dolgozni. Kipakoljuk a szerszámokat a kocsiból és Endre vállalja, hogy egy kis zsák cementet felhoz a házhoz. A házhoz felérve csend fogad bennünket, csak lépteink nyomán zörög a száraz avar. Lepakolunk és mindjárt neki is állunk a beton fedlap elkészítésének. Először a szögletes zsalut készítjük el deszkából, majd ebbe vasbetonból vasalást. Két fület is kialakítunk, hogy könnyebb legyen szállítani és beemelni a helyére. A keretet egy lefóliázott, egyenes részre rakjuk a fal mellé, majd beletesszük a vasalást. Keverjük a betont, és hamarosan már a simítást végezzük a tetején. Összeszedjük a szerszámokat és lemegyünk a forráshoz. Minden úgy van, ahogy hagytuk, csak színes levelek hullottak a munkaterületre. Megérkezik Barnabás, aki a városból hozott két zsák cementet. A fiuk behordják, és a háztól talicskával hoznak le folyami homokot. Én köveket válogatok és tisztítok a munkálatokhoz. Az idő kegyes hozzánk, mert kellemesen süt a Nap és bearanyozza az erdőt. A kifolyócső környékén kell egy kis kőfalat építeni, hogy megerősítsük a támfal alsó felét. Barnabás keveri a betont, Endre és Attila a régi kövezet megmaradt darabjait emeli ki az előtérből. Felrakom a kis falat, és a tetején simítom a felületet, amikor látom, hogy elmozdul a fal előre. A kövek csúszkálnak a betonrétegeken. Nincs mit tenni, vissza kell bontanom az egészet, és be kell majd zsaluznom. Bontani sokkal gyorsabb és pár perc alatt végzek a munkával. Külön rakom a sorrendben bontott köveket és a másik oldalra a betont. Attila hozott deszkát, amiből méretre fűrészelek néhányat és beékelem őket. Rakosgatom vissza a sorokat, és most már nem kell félni, hogy elmozdul a fal. A tetejére beépítem az É-i irányt jelző gránitlapot. Új segít-ség érkezik: Lévai Gábor kerékpárral, és mindjárt nekiáll segíteni a munkákban. Egy-re jobban szépül a forrás és környéke. Kialakítjuk a forrás előterét a kifolyócső alatt. Köveket törünk, és a laza talajba ütögetjük őket. Az elfolyó oldalfalakat kirakjuk kövekkel két méter hosszan. Újabb betonkeverés, és az egészet kiöntjük, és a résekbe is döngölünk belőle. Egy hosszú tetőléccel elvégzem a szintezést és kész a mai napra tervezett munka. Éppen fotózni akarunk, amikor egy sötét színű kis vakondot fede-zünk fel a forrás előterében, szaladgál a falazat mellett és keresi a menekülő járato-kat, amit megszokott. Végre talál egyet és eltűnik szemünk elől egy lyukban. Elmossuk a szerszámokat és ismét "kellemesen" elfáradva indulunk haza, hogy a holnaputáni befejező munkához erőt gyűjtsünk. 2008. október 26, vasárnap. Kellemes napsütésben érkezünk a depóhoz, ahol a ko¬csi¬val leparkolunk. Attila éppen előttünk ért ide, vizes meze lebeg a bringa csomag-tartóján. Ki¬pa¬koljuk a szerszámokat és elindulunk a forráshoz az aszfaltút szélén gyalogolva. A rozoga hídon átkelünk, és már látjuk a forrás falazatát. A forrás ülepí-tőmedencéjébe a vízszint éppen a kifolyócső alatt megállt, most az aszályban ez normális dolog. Ha beindul az őszi esőzés, akkor a forrás is életre kél és adja a finom forrásvizet. A fiuk felmennek, hogy a nehéz vasbeton fedlapot talicskával lehozzák. A beton lassabban köt, mint ahogy azt gondoltuk, ezért lassan és döcögésmentesen hozzák a terhet egyre lejjebb. Endre kérésemre agyagot tömköd az ülepítőmedence pereméhez, hogy a csorgó felszíni vizek se juthassanak bele. Négyen emeljük rá a közel száz kilós szögletes fedlapot, ami kinyomja a felesleges tömítőanyagot. Kez-dődhet a gödör betemetése, ami már gyorsabban megy, mint a kiásása. Köveket nem dobálunk bele, hogy utódaink egy későbbi kiásáskor ne kínlódjanak velük. Nekiállok a zsaluzás eltávolításának, és cementes malterral lesimítom az érdes felületet. A gránitba vésett északi iránytáblát ki kell szednem a betonból, mert a vascső becsa-pott minket. Most a vascső fölött egy méterre tájoljuk be az irányt. Az É-i irány ép-pen a kifolyócsővel esik egy vonalba. A fiúk éppen befejezik a földmunkát, ami éppen beleillik a tájba. Most szép rendezett a forrás környéke. Attila kicsit mélyít a felületi vizeket elvetető árkon, mi pedig a forrás falazatán pótoljuk a hiányzó köve-ket. Utolsó simítások és készen is vagyunk. Három nap alatt megjavítottuk ezt a szép forrást melynek, egykori tervezésében és munkálataiban részt vett Csokonay Sanyi bácsi és Molnár Pista bácsi. Köszönjük a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub anyagi támogatását, és a fiuknak a példamutató és szorgalmas munkát. A forrás építésében részt vettek: Baumann József, Biki Endre Gábor, Herke Barna-bás, Kézsmárki Zsolt, Lévai Gábor, Sárszegi Attila. Baumann József A Magyar Tudomány Ünnepe A Magyar Tudományos Akadémia alapításának napja, november 3. Az Országgyű-lés határozata értelmében "A magyar tudomány ünnepe". Ehhez kapcsolódóan isme-ret¬ter¬jesztő előadások sokasága várja az érdeklődő közönséget országszerte. Az ün-nep al¬kal¬má¬ból a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai diavetítéses előadások keretében mutatják be a nemzeti park tájegységeit az érdeklődő közön-ségnek Pécsett, a Tettye Oktatási Központban (Pécs, Tettye tér 8.). Az előadásokon a részvétel ingyenes. Tervezett program: November 4., 15 óra : Mezei Ervin bemutatja a Nyugat-Drávai Tájegységet. November 11., 15 óra: Varga Zsolt bemutatja a Szekszárd-Geresdi Dombságot November 18., 15 óra: Mórocz Attila bemutatja a Gemenci Tájegységet November 25., 15 óra: Kulcsár Péter bemutatja a Mecseki Tájegységet. HÍREK • Zipernowszky-forrás: a Mecsek Egyesület anyagi támogatásával és a Biki család közreműködésével újult meg az orfűi Szállás-réten található forrás. A kiapadó-félben lévő forrás a tisztítás hatására az aszályos időszak ellenére is csordogál. • Természetbarát szövetségi tagság érvényesítése: a 2008. évre szóló érvényesítést november végéig még be lehet befizetni Lakatosné Novotny Sarolta tiktárnál. • 2009. évi rendezvénynaptár: kérjük a természetbarát rendezvényeket szervező egyesületeket, szakosztályokat, hogy a jövő évi tervezetet (rendezvény neve, hely-színe, időpontja, információs lehetőség) legkésőbb november 25-ig egyeztessék Strasser Péterrel (keddenként 16-17 óra között a Szövetségben, vagy a 20/522-2953-as telefonszámon), hogy a rendezvénynaptár a decemberi Mecsek Híradó-ban megjelenhessen. • 2009. évi nyílt túrák: kérjük a nyílt túrák vezetőit, hogy a túraterveket november 25-ig adják le Lakatosné Novotny Sarolt titkárnak. • A Pécsi Túrakerékpáros Klub élménybeszámolója: a 2008. évi partiumi túráról vetítettképes beszámolót tart dr. Novotny Iván november 14-én 18 órai kezdettel a Nagy Lajos Gimnázium Nyolcas Ipoly termében. RENDEZVÉNYEK november 8: Pécs Városismereti Verseny. R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Janus Pannonius Gimnázium (Pécs, Mária u. 2-4.), 8.00-9.15. Cél ugyanott. Kategóriák: álta-lános iskolás, középiskolás, felnőtt-családi, max. 4 fős csapatokkal. Nevezési díj: csapatonként 700 Ft. november 8, szombat: "Mecsek 1000, Mecsek 400" teljesítménytúrák. R.: Teljesítménytúrá-zók Társasága. Rajt: Hosszúhetény, Taverna söröző, 7.00-8.30. Cél ugyanott. Távok: 26 km, ill. 11 km. Nevezési díjak: 600, ill. 300 Ft/fő. Információ: Matécz Péter 70/238-4559. november 20, csütörtök: "Örökségünk" - délutáni diskurzus a komlói múzeumban. Takácsné Jakabos Laura: Dél-Amerika felfedezése. R.: Hétdomb Természetbarát Egye-sület. Időpont: 17 óra. NYÍLT TÚRÁK • november 8, szombat: Pellérdi elágazás – Arany-hegy – Patacs – Rácváros (14 km) Találkozás: az uránvárosi autóbusz-pályaudvaron a 26-os autóbusz megállójában 7.45-kor. Túravezető: Baranyai Rudolf. • november 15, szombat: "Skóciai Szent Margit emléktúra". Útvonal: Pécsvárad – An-talkép – Szép Ilonka kilátó – Vadászlak – Réka-vár – Mecseknádasd (15 km) Találko-zás: Pécsváradon a Kossuth téren 10 órakor (Pécsről az autóbusz 9 órakor indul). Túraveze-tő: dr. Novotny Iván. • november 22, szombat: "Rockenbauer Pál emléktúra". Útvonal: Pécsvárad – Zengő-várkony – Pusztakisfalu – Apátvarasd – Mecseknádasd (16 km). Találkozás: a pécsi fő-pályaudvar csarnokában 6.45-kor. Túravezető: Tóth Klára. • november 29, szombat: Dömörkapu – Misina – Remete-rét – Jakab-hegy Kővágósző-lős (19 km). Találkozás: a pécsi főpályaudvar előtt a 35-ös autóbusz megállójában 7.50-kor. Túravezető: Gruber Mihály. • december 6, szombat: Tettye – Dömörkapu – Misina – Tubes – Remete-rét – Éger-völgy (12 km). Találkozás: a pécsi főpályaudvar előtt a 33-es autóbusz megállójában 8.15-kor. Túravezető: Márton Zoltán. A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással • november 16, vasárnap: Árpád-tető – Tripammer-fa – Fehér-kúti kulcsosház – Lám-pás-völgy – Kantavári-forrás – Rábay-fa – Kánya-forrás – Kőlyuk – Sikonda (16 km). Indulás a komlói buszpályaudvarról a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila. • november 23, vasárnap: Zobákpuszta – Köves-tető – Petőfi-akna – volt Hársas kul-csosház – Koszonya-tető – Budafa – Komló, Kökönyös (14 km). Indulás a komlói busz-pályaudvarról a 8 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezetők: Tasnádi János, Őri Zsuzsan-na. • november 29, szombat: "Rockenbauer Pál Emléktúra". Útvonal: Zobákpuszta – Püs-pökszentlászló – Komlós-kanyar – Zengővárkony, szelídgesztenyés – Ruzsama – Hosszúhetény (17 km.) Indulás a komlói autóbusz pályaudvarról, a 7.35 órai mekényesi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna. A PTTE Vámos Mihály Túraszakosztály nyílt túrája • november 30, vasárnap: Misina – Lapis – Zsidó-völgy – Kőlyuk – Kőfejtő-kút – Mán-fa (12 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 35-ös autóbusz megállójában 7.50-kor. Túravezető: Kókány Jenő. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. A közlésre szánt anyagokat min-den hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21. 72/525-376 (nap-közben); fax: 72/525-377 (ügyeleti időben). Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra. Internet: www.baranyatermeszetbarat.hu; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
2008. október 162. szám
MECSEK HÍRADÓ 162. szám 2008. október XII. elSant Őszi Kupa tájékozódási túraverseny V. Tájékozódási hétvége 2008. szeptember 20–21. A rendezvény helyszíne Fehér-kút volt, ahol a kiírás szerinti kategóriák kerültek meg-ren¬de¬zésre. Az időjárás kegyes volt hozzánk (nem szakadt le az ég). Mindkét nap borult, néha szemerkélő eső, a napsütésesnek sajnos nem örvendhettünk. A verseny a csapatbajnoki „futamokkal” kezdődött, majd délután tájékozódási futóverseny volt. A vasárnapot az egyéni bajnoki versenyekkel folytattuk és vele párhuzamosan a kirándulni vágyók részt vehettek egy rövid kis 16 km-es „teljesítménytúrán”. Az erdő talaja és az utak a verseny időtartama alatt „kirándulásra” alkalmasak, jól jár¬ha¬tóak voltak. A verseny az előző évihez hasonló létszámú résztvevőt vonzott. 46 csapat, 17 sport-egye¬sület/sportkör 121 fővel vett részt. A csapatok és egyéni résztvevők 14 helység-ből érkez¬tek. A verseny lebonyolításában 17 fő vett részt. A csapatbajnoki fordulón Knauer József kijelölt szövetségi ellenőr jelen volt, az egyéni versenyen a kiírásnak megfelelően Franczva László látta el ezt a tisztet. A versenypályák az előre meghirdetett rajtidőre álltak. A verseny időben történő kezdését nem akadályozta semmi. A verseny pályáival kapcsolatban minden eset-ben meghallgatta a rendezőség az észrevételeket és kritikákat. Voltak, amiket el tud-tunk fogadni, de olyanok is voltak, melyeket csak tudomásul vettünk. A versenypá-lyán egy pont kihelyezése hibásan történt, a hiba ellenőrzése során az észrevételeket elfogadtuk és hosszas dilemma után a hozzátartozó hibapontokat nem vettük figye-lembe sem +, sem – vonatkozásban. Az egyenes itineren sajnos a nyomtatás előtt elmaradt egy korrigálás, így a méretaránya rosszul lett megadva, ezért ezt a feladatot és a hozzátartozó etap menetidejét töröltük az érté¬kelésből. A kellemetlenségért új-fent elnézést kérünk. Az első napi megerőltető hosszú pálya sok energiát vett ki a versenyzőkből, ezért úgy döntöttünk, hogy az időjárás előrejelzése miatt is (a meteo-rológia esőt ígért) vasárnapra lerövidítjük a pályákat. A ki¬nyom¬tatott térképek átraj-zolása sajnos mégis egy kis galibát okozott a figyelmetlenebb ver¬senyzőknél (véle-ményem szerint már nagyon el vagyunk kényelmesedve). Ennek ellenére azt tapasz-taltuk, hogy a többség örült a rövidítésnek. Legtöbb esetben inkább for¬mai hibákat és a térkép utólagos kézi feliratozását jelezték, amit a rendezőség okulásként tudomásul vett. Óvást nem nyújtott be senki. A versennyel kapcsolatos rendezői hiba miatt a pályákat nem kellett módosítani. Az értéke¬lési koncepcióban a szükséges módosításokat megtettük. A verseny eredmény-hirde¬tése¬kor kihirdetett eredményt nem kívánjuk megváltoztatni, és kérjük, ezért ne is reklamál¬jon senki, de aki úgy érzi, hogy jogtalanul birtokolja a kupát, kérjük, adja át az azt megilletőnek. Ezt előre is köszönjük. A bajnoki pontok odaítélése miatt az eredmény¬értesítőt az utólagos többszöri ellenőrzéskor megtalált hibák kijavításával adjuk ki hivatalos eredményként. Az utólagos javításra a már előzőekben jelzett hibák kijavítása érdekében volt szükség. Egyéb értékelési korrekció a vasárnap kihir-detett sorrenden az élmezőnynél nem hozott változást sorrendiség tekintetében. A verseny a hibáktól eltekintve a tervezettnek megfelelően, jó hangulatban zajlott le. Az értékelés időben megtörtént, az eredményhirdetést az előre tervezett időpontok-ban kis csúszással kategóriánként megtartottuk. Bízva, hogy továbbra is módunk lesz rá, a ver¬senyt jövőre is megrendezzük a majdani résztvevők örömére, jövő szeptemberben valahol a Mecsekben (terv szerint Árpádtetőn). A verseny kategóriánkénti első három helyezett csapata oklevél és érem díjazásban, valamint a támogatók által felajánlott ajándékokban részesült. Az „elsők” a kategó-riá¬juk¬nak megfelelő kupát is elnyerték, amit egy évig őrizhetnek, kiállíthatnak, muto-gathatnak, büszkélkedhetnek vele, de jövőre vissza kell hozniuk, hogy újra elnyer-hessék. Azon versenyzőknek, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak részt venni az ered-mény¬hirde¬tésen és akkor megállapított díjazott helyezést értek el, a díjakat szemé-lyesen (várhatóan a Zöldpont-on Benczes Gábort megkeresve), illetve telefonon tör-ténő előzetes egyeztetés szerint átvehetik. A helyszíni visszajelzések alapján a többség megelégedésére sikerült lebonyolítani versenyt, ami a rendezésben résztvevők lelkiismeretes munkájának köszönhető. Akik ezt megtették: Áment Tamás, Bárdos Tibor, Bárkányi Angéla és Stefan, Bárká-nyi Tamás, Benczes Gáborné, Bota János, Braun Andrea, Cigány Gábor, Erdélyiné Hornung Erika, Kovács Pisti, Németh Katalin, Mazács Ádám, Márton Zoltán, Stix Zsuzsi, Tihanyi László. Sajnos megint nem sikerült hibátlan versenyt összehozni, de azért akiknek tetszett és jól érezték magukat, azokkal együtt örülünk, akiknek bosszúságot okoztunk, azoktól továbbra is elnézést kérünk, és igyekszünk a hibáinkon javítani. Az elért eredményekhez gratulálunk, és mindenkinek köszönjük, hogy eljött. A verseny megrendezését támogatták: PRINTCOPY, Mecseki Erdészeti Zrt., ME-CSEXTRÉM, Mecsek Egyesület, Databox, SIEMENS, Elektro-Uno; elSant. Eredmények „A” kategória (7 csapat): 1. Katica Tanya Zöldpont I., Kaposvár (Fodor Péter – Herner Ág¬nes); 2. Katica Tanya Zöldpont II., Kaposvár (Varga László – Nikolics Dávid); 3. Fa¬ra¬muci Ipsék, Szekszárd (Farkas Péter – Farkas András – Varga Balázs – Baka Barnabás) „A 36” kategória (6 csapat): 1. Demeter, Paks (Jakab Albert – Jakab Éva – Bányai László); 2. REZÉT III., Baja (Franczva László – Czikk László – Czikk Péter – Ge-lányi Zoltán); 3. AES–TISZA, Tiszaújváros (Farkas János – Bartók Adrienn) „A 50” kategória (6 csapat): Partosok DEMETER, Paks (Dománszky Zoltán – Győrfi Mónika); 2. Horváthka, Budapest (Horváth András – Szentpéteri Piroska – Dalos Mihály); 3. Túristák DEMETER, Paks (Kókai Péter – Mihályi Zsolt) „A 60” kategória (3 csapat): 1. Fődolomit BXTSE, Balatonalmádi (Baross G. – K. Gellai Mária –Schulteisz László – Kovács Gy.-né); 2. JURA BXTSE, Balatonalmádi (Knauer József – Pál Miklósné); (A 3. csapat /SZŐKE TISZA,Tiszaújváros (Vincze István – Dobos Tamás)/ sportszerűtlen viselkedés, meghamisított jelölés miatt kizár-va) „B” kategória (10 csapat): 1. Katica Tanya VI., Kaposvár (Balázs László – Balázs Beáta – Balázs Benedek – Horváth Béla); 2. Völgység TE HEROES, Bonyhád (Szentes Olivér – János Richárd); 3. Katica Tanya IV., Kaposvár (Koch Eszter – Miklós Ákos – Fodor Ábel – Balogh Ádám) „Emelt C” kategória (5 csapat): 1. Akárhány, Völgység TE, Bonyhád (Bretterné O. Krisztina – Bretter Hanna – Kun Szabó Pálma – Bischof Tamás); 2. Hella, Völgység TE, Bonyhád (Bakonyi Ilona – Baka Tamás – Pintér Péter); 3. Kiscsávolyi SZSE (Szittay Melinda – Borúzs Dóra – Huzsvay Edit – Szép Lászlóné – Szép Bog-lárka) „Ifjúsági C” kategória (2 csapat): 1. KTTE Rénszarvasok, Kaposvár (Szőcs Álmos – Szabó Bence – Gulyás Gréta); 2. KTTE Bak-Elit, Kaposvár (Bogdán Erika – Szőcs Soma – Helmeczi Mihály) „C” kategória (7 csapat): 1. KTTE Kalandorok, Kaposvár (Kósa Eszter – Takácsné Bíró Éva – Takács Éva); 2. Bajai Természetjárók (Kiss Erzsébet – Csányi Jánosné); BXTSE Almádi III., Balatonalmádi (Szűcs Tibor – Szűcs Tiborné) Benczes Gábor rendező „Papi pipa” után és előtt A címben szereplő szórend nem véletlen. Szeptember 18-án rendezte meg a Dél-Zselic Természetbarát Klub a hagyományos „Papi pipa 30” teljesítménytúrát, melyen – valószínűleg az éjszakai-reggeli kiadós eső miatt – a vártnál kevesebben vettek részt. Az útvonalon a turistajelzéseket augusztusban teljesen felújítottuk, így a túrázók a frissen felfestett jelzéseket követve tájékozódási problémák nélkül tudták a 30 km-t teljesíteni. Az útjelzés-felújítás valóban ráfért az útvonalra, a régi jelzések több he-lyen már alig-alig voltak láthatók. Nyáron egy szegedi túratársunk, Cziczer István előzetesen végigjárta az útvonalat. A szá¬má¬ra teljesen ismeretlen terepről és útvonal-bejárásról élvezetes (fényképekkel is illusztrált) leírást küldött, melyet úgy gondoltam, érdemes közreadni. Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük István leírását, amely a jelzés-felújításokban sok tám-pontot adott; ha most járná végig az útvonalat, biztosan kellemes meglepetésben lenne része. Strasser Péter „A jelzések állapota hosszabb-rövidebb szakaszoktól eltekintve nem éppen rózsás. Nem is emlékszem, mikor is kellett ennyit térképeznem, tájolnom. Véleményem sze-rint a túra előtt egy bejárás mindenképp szükséges. Lehet, hogy a helybéli „gyakor-lott” természet¬járók¬nak a kisujjukban van az útvonal, de én, aki először jártam erre-felé, igencsak gondban voltam néhányszor. Nem tudom, tervez-e az egyesület jelzés-felújítást, mert ha nem, egy alapos szalagozás szükséges lesz. Akkor egy kis részletezés: Bükkösd állomástól a piros jól követhető a faluban, bár már kissé kopottas. Elég meglepő a Dél-dunántúli Piros Túra – regionális turistaút – lehangoló állapota. A faluból kifelé haladva a kastély után a balra kanyarodást jelző jelzés kissé „el-bújt”, ráférne egy kis gyomirtás a környékére, nehezen észrevehető. Utána újabb balos bújócskázó jelzéssel, nem is vettem észre, így a faluszéli gazdasági épületek között kötöttem ki. A helyes út a balra tartó betonút és át a sorompón. Kiérve a falu-széli gabo¬na¬táb¬lához, jobbra kell térni, jól látszik a villanyoszlopon a jel. Ezt a mur-vás utat követtem egészen az első határozott Y elágazásig. Közben egy vadászlesnél derékszögben balra tér az út; egyenesen gyenge, gazos szekérút halad tovább. A lesen jel nincs, elférne, de jó vo¬nat¬¬koz¬tatási pont a balra található útszéli feszület. A már említett Y elágazásnál kis térképezés (használható volt a Cartographia térképe), és balra tarts. Pár lépés és az avatott szem a rekettyésben (diófán) felfedezheti az öre-gecske pirosat. Majd újabb jobbos – köz¬ben szép kilátás K felé – és a „traktor” mel-lett emelkedik az út. Hamarosan leérve egy T el¬ága¬zásba jobbra kell tartani, de a jel nem feltétlen egyértelmű (térképezés), kissé fogyatékos már. A dózerutat követve rövidesen egy jól jelzett balos következik. Lassan el¬érjük a műutat, balról az idősek otthona mérges kutyája ugat. Néhány lépés után jobbra le kell térni Dinnyeberki irányába. A gyenge ösvény eleinte követhető, de derékszögben az út balra kanyaro-dik. Mivel ez az irány nem jó, és jelzés sincs, így a búzatábla szélén, a villany-vezetékkel nagyjából párhuzamosan Ny-nak, lefelé tértem. Út itt már nincs, csak kalandvágyóknak, haladás a vezeték nyiladékában lehetséges. Az irány jó volt, így el¬indul¬tam, és a bozótban meg is lett az első piros. A lassan kikupáló keskeny ösvény fokozatosan a jobboldali, hangulatos erdőbe tér, ott gyakori, változó minőségű jelzé-sekkel talál¬koztam. A Dinnyeberki faluba vezető utat merőlegesen érjük el, alapos bozótharc árán, a balra mutató jelzés kissé magasan van, de észrevehető az épülő lovascentrum (?) drótkerítésének faoszlopán. Dinnyeberkiben nem láttam se működő kocsmát, se boltot, az útba eső közkút se működött. A faluból egy hangulatos mélyúton kikapaszkodva kell haladni nem so-káig, egy balos elágazásig. Egyenesen gyenge szekérút, balra folytatódik a dózerút. A kanyarban régi, nem egyértelmű jel. Újabb térképezés, kis kavargás, és a dózerúton balra elindulva ~100 m múlva jobbra, a szükséges É-i irányba kivezet a nyílt mezőre egy jó minőségű traktorút. Ezen kell haladni, annak ellenére, hogy nincs semmiféle jele ennek. Több száz m után – miközben jobbról kísérjük a szántóföldet, elején illatozó kamillatáblával – egy villanyoszlopon a vezeték alatt áthaladva végre – igaz félig letakarva – meglesz a piros. Az út az erdősávhoz közelítve jobbra tart és kisvár-tatva beér az erdőbe. Megkönnyebbülés egy ilyen kánikulai napon… Az út egyértel-mű az erdőben addig, amíg nem érünk egy markáns Y elágazáshoz. Itt a jobbra tartó út a jó, pár méter és megkerül az elbújt piros. Különösebb esemény nélkül a hűs erdő-ben kell haladni, amíg egy kőzúzalékos útra ki nem vezet a szekérút. A T elágazás-ban balra kell haladni, a jelzés is jól látható, igaz a jobbról becsatlakozó S■ nincs felfestve az elágazásban. A változó mértékben kőzúzalékkal fel¬szórt úton kell ha-ladni Korpádig, ahol a feszület mellett jobbra takaros porta van. Kerítés nincs, de kutyától tartva nem mertem bemenni víz után érdeklődni. Ezek után tovább kell haladni a dózerúton, amíg egy balos-jobbos S kanyarral kipenderít a jelzés (jól jelez-ve) a Kisibafa feletti nyílt területre, ahol Ny felé szép a kilátás. E szakaszon jó álla-potban van a jelzésfonódás. Röviddel az S kanyar után éles szögben érkezik jobbról egy másik út, ami visszafelé majd megtréfálhatja a figyelmetlen turistát, mert jelzés nincs. Tovább haladva feltűnik a távolban Kisibafa egyik háza. Kisibafán egyértel-műen mutat a jel jobbra és halad tovább Rasztina felé jól jelezve. Az elágazásokban is jól észrevehetőek a jelek – bár helyenként elkelne egy kis gyomirtás – egészen a K■ keresztezéséig a Szokol-hegy közelében, ahol csak igen nehezen lehet a bozótban az egyenesen folytatódó út jobb oldalán a jelet meglátni. Innentől a Rasztináig egyér-telműen vezet az út a S sávig, igaz olykor több száz méterekre eltűnik a jel. A jelzés-találkozásban gyenge jelek, térképe¬zés, és vissza élesen D-nek, rövidesen megviselt jel a „díjazás” és szép kilátás Ny-felé. Innentől jel nemigen van Horváthertelendig. A szekérút D-nek indul a dombháton majd rövidesen Ny-nak fordul, le a domboldalon. A völgybe leérve balra tart és a balról kísérő hangulatos erdőtől övezve lassan be lehet csorogni a faluba. Ebben az Isten háta mögötti, elhagyatott faluban sem igen találkoztam kocsmával. Bolt volt, de zárva, kívülről úgy tűnik, hogy végleg, de nem vennék rá mérget. A kék közkutak se működnek, csak a faluból a falutáblánál lévő balos kanyar után következő emel-kedőn található utolsó (!), amire a cigánygyerekek hívták fel a figyelmemet. A falu szélén élesen balra tart az út, de tovább vezet a jel az áthatolhatatlannak tűnő bozót-tal benőtt vízmosáson. Jel alig van, miután kiérünk a Szentmártoni-tető tisztására, már annyi sincs. Át kell vágni a réten, és egyszer egy gyenge füves út (alig látható) ágazik ki jobbra tartva. Elvileg ezen kellene haladni, de lehet tovább menni egyene-sen a rét túlsó széléig, ahol balról becsatlakozik a korábban már látott K■ és a T el-ágazásban jobbra kell tartani. Nemsokára meglesz a S sáv el¬ágazása is a visszatérő füves úttal. Utána szépen, jól jelzett úton le kell ereszkedni Ibafára, ahol a „központ-ban” balra kell térni a P sávon. A kereszteződésben kocsma, bolt, igaz ez utóbbi „szi-esztaidőben” nincs nyitva, ott jártamkor még utána sem. A kocsmában jég¬krém is kapható – orvosolandó a felforrt hűtővizet. A Pipamúzeum ajtajánál lévő DDP ládi-ka kissé talán túlzottan reflektorfényben van, mert vagány emberek kissé fogalom-zavarban szenvednek annak rendeltetési célját illetően. Ráadásul a mellette lévő szemetes tele volt ragasztva a DDP matricákkal, no comment… A faluban van egy érdekes leágazás az útról balra és az út felvág egy kis árnyas úton a domboldalra. Rövidesen egy gazdasági területen találtam magam, nem értem, hogy miért erre megy a jelzés, ahelyett, hogy a falu hangulatos utcáján jutott volna fel ugyanoda. A faluból vezető út az épületek előtt ér fel a dombra. Az elágazásban persze nincs jel, de egy¬értelműen balra kell tartani. Kiérve a földútra egészen Kisi-bafáig egy-két jelzés van szó szerint mindössze. Az egyik egy lerombolt feszületre festve. Az út többnyire sejthető, a haladási irányt tudva. Egy komolyabb elágazás van, ahol balra előre egy mélyebb völgy van, az út jobbra előre, tovább emelkedve folytatódik, kisvártatva jelzés is van. Lassan elérjük újra Kisibafát és a jól ismert úton újra kell haladni a P sáv és a S■ elágazásáig. A kereszteződésben nincs S■, de kicsivel később igen. Meglepően hamar leágazik balra a jel a széles útról egy árnyas útra kezdetben K-i irányba. Tán a P sáv nem a térkép által meg¬jelölt helyen csatlako-zik be a kőzúzalékos útba, mert S■ K felé fordulása a fonódástól a térképen jó 700–800 m is lehet, a valóságban szinte azonnal. Az árnyas útról egy jelzés ki¬irányít a mezőre, onnantól Bükkösd határáig egy darab jelzéssel sem találkoztam. A térkép által jelölt irányt tartva kis aggodalommal értem el a falu fölötti löszmélyutat, igaz sok leágazás nincs is útközben. Az első megnyugtató jel Megyefa házainak látványa, közben az úttal fokozatosan DK felé fordulva. A mélyút kezdetén van újra jelzés, de a faluig megint alig a kellemetlen kőzúzalékos úton. Aztán hirtelen leér a turista a szent¬lőrinci országútra, a főutcára, és ott már nyert ügye van. A térképpel kapcsolatban a korábbi észrevétel mellett érdekesség, hogy a S■ nyom-vo¬na¬lá¬val gondok vannak. A 2000-es térképemen még közvetlen Korpád után tér le a Köles-völgyi-erdő, azaz ÉK irányába. Ezt korrigálták a 2005-ös kiadásban, a jelen nyomvonal sze¬rint. Viszont a legújabb 2007-es kiadásban újra, helytelenül a régi nyomvonalon halad a jelzés. Egyik térképen sem szerepel még a valószínűsíthetően új K■ jelzés. Mindemellett az 1:60000-es méretarányú térkép (2007) jól használható az alapvető tájékozódáshoz.” Cziczer István „Gyalogolj az ötösért” teljesítménytúra Mindig érik az embert meglepetések, így történt ez szeptember 20-án szombaton is, amikor Komlón a borongós hideg időben a rajtnál vártunk. Azt gondoltuk, senki sem jön túrázni, mert nagyon borús az ég, tehát leesett az állunk, mikor megérkeztek a gyerekek Görcsönyből és Bogádmindszentről kisbusszal. Majd érkeztek még elszán-tak Bolyból, Kaposszerdahelyről, Pécsről. Itthonról azonban meglepően kevesen indultak. Valójában ez érthető, hiszen kockázatos volt, hogy elered az eső, és esetleg megfázhatnak kis turistáink. Az útvonal idén ugyanaz volt, a Gagarin sulitól indulva Mánfára, majd Kőlyukon, Sikondán és Mecsekfalun át az Ifjúság Úti Iskoláig, összesen 15 km, amelyet hősie-sen teljesített az összes résztvevő. Minden irónia nélkül, én mindig is becsültem azo-kat a fiatalokat, akik aktívak, szeretik a természetet és olyan bevállalósak, mint ők. Nagy szerencse volt, megúszták szárazon, sőt pozitív visszajelzéseket kaptunk, hogy tetszett nekik a túra és esetleg jövőre akár hosszabb távon is indulnának, ha volna rá lehetőség a „Gyalogolj az ötösért” túra keretein belül. Nos, meggondolandó az ötlet, hiszen ha figyelembe vesszük, hogy ha jó az idő, eset-leg eljönne jövőre az a sok komlói kisdiák is, akik tavaly voltak és az ideiek is, igen népes volna a túra, lehet, érdemes volna két távot is indítani. Mindenkinek nagyon örültünk és várunk jövőre is minden érdeklődőt! Akik pedig segítettek a lebonyolításban, köszönet, nekik is jár egy csillagos ötös! Sásdi Viktória DÖKE, Komló Hegyek-völgyek között Nagy izgalommal vártuk a Komlói Napokra szervezett kerékpáros teljesítménytú-ránkat szeptember első szombatján. Most először fordult elő, hogy nem a rajt-cél állomáson indítottam, hanem feleségemmel a Tolna megyei Anna-fürdő közelében (ez kb. féltávnál van) lévő állomáson vártuk a 107 km-en indult elszánt bicajosokat. Két állomásra is vittünk ki pontőröket (Mágocsra és Szászvárra), azt azonban kevés-bé vártuk, hogy nagyon hamar odaérnek hozzánk az első teljesítők. Utána pedig folyamatosan jöttek, mind a 26-an. Egy igen hosszú emelkedő után voltunk mi, így jól esett mindenkinek a hideg frissítő, amit adtunk. Az a pár perces pihenő is elárulta, hogy micsoda hegyek voltak eddig, utánunk pedig még igencsak föl-le kellett tekerni-ük a teljesítőknek, nem beszélve az erős ellenszélről és a 30 fok feletti hőmérsékletről. Az állomásunk közelében vadrezervátum, tanösvény, erdei iskola és pihenőhely várta az érdeklődőket. Érdemes volt kitérni oda is. A kevésbé bátrabbak 15-en Komlóról tekertek le Szászvárig is vissza, teljesítve az 50 km-es etapot. Aki nem ismerné, a két pont között egy nagy hegy van Zobákpusztán. Ezt mindenki megmászta oda-vissza. Örültünk annak, hogy a DÖKE teljesítménytú-rájára Pécsről, Paksról, Budapestről, Magyarszékről, Csongrádról, Nagymányokról és Tarrósról is érkeztek résztvevők. Célba érkezéskor a kitartást kulaccsal, matricával, újsággal, valamint csokival díjaz-tuk. Különdíjban részesült a paksi csapat és a mezőny legidősebb kerekese. „Talán az eddigi legnehezebb DÖKE túra volt a 100-as!” – hangzott az egyik résztvevőtől a célban. Gratulálunk minden teljesítőnek! Iván Attila DÖKE, Komló Szent Márton útján Szent Márton Savariában (a mai Szombathelyen) a Római Birodalom idején 316-ban született, egy római katonatiszt fiaként. Feltételezhető, hogy ősei kelták voltak. Belépett a hadseregbe, ahol kitűnt jóságával. 22 éves korában megkeresztelkedett, elhagyta a katonaságot, és a keresztény hit térítője lett szinte az egész Európában. Tours püspökeként halt meg. Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, Szent István király Magyarország védőszentjévé választotta. A szombathelyi Tourinform Iroda hét zarándok utat jelölt ki, amely során olyan falvakat kell felkeresni, amelyeknek Szent Mártonnak felszentelt temploma van. Mi a Baranya és Somogyi településeket választottuk ki a nyáron. Első utunk Márokra vezetett, a két részből álló falu kertjeiben nagyon sok szép virág volt. A polgármesteri hivatalban megvendégeltek bennünket kaláccsal, üdítővel és megmutatták a szépen rendezett, gazdag kis múzeumukat. Ebben a falurészben álló Szent Simon és Tádé klasszicista temploma elüt a többi templomtól. A másik részben lévő Szent Márton templom egyszerű kis falusi templom. Még aznap Illocskán is voltunk, szép rendezett falu, a templomba a polgármester úr is bejött és büszkélke-dett a mostanában renovált templommal. Az interneten szereplő műemlék szerb ortodox templom siralmas állapotban van, teteje beszakadt, körülötte nagy gaz. A következő alkalommal Máriakéménd volt az első állomásunk. Borzalmasan sza-kadt az eső, a kulcsos asszony nagyon kelletlenül jött kinyitni a viszonylag nagy templomot. Lovászhetényben már kedves volt a hölgy, nagyon szép márvány oltáron függött a köpenyege felét egy koldusnak adó Szent Márton képe. Nagybudmérban a templom közelében lakó gondnoknő nem csak a templomot nyi-totta ki, de magához is meghívott egy kis beszélgetésre. Majd elkísért bennünket és végigmuto¬gatta a falut. Az egyik házról azt mondta, hogy itt volt a szerb iskola. Büszkén elvitt a klubba, ahol üdítőket ihattunk. Következő ter-vünk Pécsdevecser volt. Persze csak Villányi átszállással tudtunk oda utazni. Közben a Bock pincészetet is meglátogattuk, hiszen ez is szerepel a kiadványban, az egyik kékoportóból készült bort Szent Mártonról nevezték el. Érdeklődésünkre a pincér fiú megkóstoltatta velünk a bort, amely csak frissen jó, hát nagyon fanyar volt. Nyugod-tan ültünk az autóbuszon, amikor a buszvezető szólt, szálljunk le. Nagy tisztás köze-pén sehol egy ház, falu nyoma. Azért találtunk egy utat, amely a présházak között levezetett a völgyben fekvő kis faluba. Itt nagyon szép, hosszú teraszos házak sora állt. A kis templomot kinyitotta a sekrestyés és azt is felajánlotta, hogy orgonál ne-künk. Nagyon kedves emberek élnek itt, vizet kértünk, és készségesen hozott egy néni poharakat és szódavizet. Se bolt, se kocsma nincs a faluban. Legközelebb vonattal északra utaztunk, Vásárosdombóra. A sekrestyés megmutatta a viszonylag nagy templomot, mesélt arról, hogy az itteni plébániához tartozott 25 falu, köztük Sásd és Dombóvár is. Nagyon szép arcú Szűz Mária képet láttunk. Majd a plébánia épületét néztük meg, a sekrestyés nagyon dicsérte az agilis plébánosukat, annak terveit. Megkérdeztük, hogy a Margit-majorban a volt Esterházy-kastély mi-lyen messze van, mindjárt felajánlotta, hogy autójával két részletben elvisz bennün-ket. Sőt megkérte a Skóciai Szent Margit Gondozási Központ igazgatónőjét, hogy mutassa be nekünk az intézetet. A következő állomásunk Cserdi volt. A kis temp-lomban szép oltárkép van. Melegünket a boltban vett sörrel hűtöttük. Szilvásszentmártonban nincs katolikus templom, a falu csak neve miatt szerepel. Ka-posváron keresztül utaztunk Csökölybe. Nagy, de rossz állapotban lévő templomban beszélt nekünk a faluról a nyugdíjas iskolaigazgató. Az Árpád-kori település első lakói valószínűleg besenyők voltak, erre mutat a törökös falunév, a település zártsá-ga és a fehérgyász. Külön nyelvjárásuk, népviseletük volt. Nagy református templom is van a faluban, külön volt katolikus és református iskola, és az évek során gyakran volt eltérés a két különböző vallású emberek között. Nagyon élveztük meglátogatni ezeket a kis falvakat, beszélgetni az emberekkel, megnézni a templomokat. Télen majd folytatjuk ezeket az utakat. Lakatosné Novotny Sarolta PATTON GÁBOR: Horgosok, források nyomán Kaptam egy kiadványt a fenti címmel, amelyben a Keleti-Mecsek jól ismert, vagy csak a térképen lévő helyeinek néveredetét és történetét olvashattam. Gondolom, másokat is érdekel, ezért megosztom az olvasókkal ismereteimet. András-kút: 1914-ben létesítették, amikor az egregyi kőbánya kisvasútjának a lovai ott állomásoztak. Babina: ószláv jelentése: asszonyé, az itteni szőlőhegyen termő jó bor mindenütt ismert a környéken. Balinca: ószláv jelentése: taknyos, nedves, mocsaras. Bargyag: jelentése zászló, amely valamilyen stratégiai pontra utalhat. Cikó: A puszta személynévből képződött faluról két 16. századi oklevél is megemlé-kezik. A vadregényes szurdokvölgyben, a Cikai-völgyben fakad a Cikai-forrás a hajdani kis te¬lepülés emlékeként. A csekély művelhető terület is nyilván hozzájárult ahhoz, hogy még a középkor vége előtt elpusztult e település. Csepegő-forrás: az itteni erdőrész is erről a jó vizű forrásról kapta a nevét. A vadre-gényes kis mederben a sziklába vésve van egy kis Szűz Mária szobor, amelyet Brandt Gyula foga¬da¬lomból helyezett el ide, mivel a felesége súlyos betegségből felgyógyult. Csiszár-tető: a néphagyomány szerint régen lócsiszárok tanyája volt. Dankó: a t és d betű hasonult, tanka, tankó szlávul vékony. Nyílván a dűlő kiterjedé-sét őrzi. Fonyászó: a név eredetileg „fene-aszó” lehetett, előtagjának jelentése „vad” illetve vad¬disz¬nó, aszó=völgy. A szurdokszerű völgyben egy kis csörge szalad le, amely bele-tor¬kol¬lik a Völgység-patakba. A 15. században többször szerepel oklevelekben. (Mai neve Síngödör.) Hászé-tető: a hegy nevének eredetét onnan vette, hogy olyan meredek, mint a házé. Valószínűbb azonban, hogy a török „hász”, vagyis kincstári birtok kifejezésből származik. Hodács: az elnevezés a magyar hód szavunk származéka, ebből következik, hogy a mellette elfolyó patak jóval bővízűbb volt, mint manapság. Királyi hódvadászok falva lehetett, akik ezt az állatot adták adóba. Oklevélben először 1411-ben tűnik fel és a 15. században gyakran szerepel a Márévár tulajdonjoga feletti pereskedések kapcsán. Kanistás: ószláv szó, jelentése: sáros, pocsolyás. Kárász: neve puszta személynévből képződött, amelynek alapjául a kárász halfajta szolgált. Koromszó: elpusztult falu A név előtagja égetéses erdőirtásra utal, az utótag „aszó” jelentése: völgy. Első említése 1235-ben, a koromszói nemesek monostorának föld-jeként. Kühnel-malom: a Kühnel-család Bajorországból vándorolt Tevel községbe. Innen 1801-ben települtek át Kárászra és ekkor vették a malmot. Itt alapította Kühnel Márton a fészekodú¬gyá¬rat. Lánkű: a néphagyomány szerint egy marhákat itt őrző pásztor és pásztorleány egy-másra borulva – a szülők átka következtében – itt kővé váltak és velük együtt meg-kövesedtek a víz mellett delelő marhák is. Lipóca: nevének jelentése „kis hársfa”. Két okleveles említés. Elpusztult település. Liponya: hársfákkal borított terület. Máza: honfoglalás-kori személy volt, részt vett Velek kalandozó hadjárataiban. Magyaregregy: a falu elnevezése az egyik vélemény szerint az égerfa régebbi „egír-egúr” alakjából „gy” képzővel alakult. A másik névfejtés szerint viszont Egregy az államalapítás korának egyik történelmi alakja volt Máré: személynév eredetű elpusztult falu, már az 1330-as években feljegyzik a plé-bá¬nosát, 1353-ban pedig három malmát. Volt a faluban egy Szűz Mária tiszteletére szentelt ko¬lostor, amelynek harangtornyát is emlegetik. A 15. század közepére már mezővárossá fej¬lődött, ahol vasárnap tartották a heti vásárokat. Sándor Mária rég-ész az 1970-es évek ele¬jén meg is találta ezt a kolostort ásatásával, ma egy faházban büfé van a maradványok felett. Nyárád: elpusztult középkori falu. Jelentése ószlávul: „út a várhoz”. Két oklevélben szerepel. A 16. századi adóösszeírásokban még feltűnik (pl. 1564-ben 7 porta). Nyomákói-forrás: a völgyben fakadó jó vizű forrás elnevezése Reuter Camilló szerint a latin monaches = szerzetes szóban kereshető, melynek középkori alakja: monoka, monyoka. Ebből hangátvetéssel keletkezett a nyomákó. Ez a forrás tehát a nem túl messze lévő kolostor szerzeteseinek az emlékét tartotta fenn. Másik névmagyarázat: ószlávul gödör, mélység a jelentése. Petrőc: a középkori oklevelekben 1399-ben tűnik fel ez a falunév. A falu lakói olyan nemesek voltak, akik saját maguk művelték meg földjeiket. A vármegyei közéletben gyakran szerepelnek, mint királyi megbízottak. A török defterekben még lakottnak írják. Puk: szlávul jelentése: hegy. Rakcsa: a név feltehetően a Radiszláv, Radivoj személynévből ered. Először 1357-ben tűnik fel oklevelekben, de a török hódoltság előtt már elpusztult. Területe ma-napság fűvel benőtt domboldal. Rikájó: a szláv „rika” és a régi magyar „jó”= folyó, patak összetétele. Régen több malmot hajtó patak a Vár-völgyben. Sátorkő, Barnakő: a Síngödör bejáratával szemben emelkedő üreges kőszikla, ko-rábbi elnevezése e szikla sátor formájára utal. A 15. században Márévár urainak birtoka. Szamár-högy: az ószláv „zamar”= őrhegy jelentésű szóból ered, tehát semmi köze a szamárhoz. Vaskapu: e név „óvott erdő kapuja” volt, amely a királyi erdőbirtokba vezetett, ere-detileg avaskapu, melynek elejéről az „a” hang lekopott. Vékény: a neve a Velek személynévből ered, Anonymus gesztájában, mint seregvezér szerepel. A kalandozásokban főember volt. Vörös-domb: a néphagyomány szerint itt egy jelentősebb kuruc-labanc csata folyt le, és az egész domb vörös lett a vértől. A valóságban permi vörös homokkő látható csupán. Lakatosné Novotny Sarolta ...Hegyháti életfák... Az életfa a krisztus előtti korok kedvelt jelképes ábrázolási módja. Számos nép mito-lógiájában felbukkan, a biblia is többször említi. A honfoglaló magyarok istenfának nevezték. A magyar ornamentika jelentéstartalma olyan összetett, gazdag, hogy valóságos képírássá fejlődött az elmúlt évezredek alatt. Aki ismeri ezt a jelképrendszert, az olvasni tud a fába vésett jelek között! A ma embere nem ismeri ezt a szimbólum világot, hiszen nincs is rá szüksége. Azonban ha „csak” esztétikai élményt nyújt lát-ványa, már akkor sem dolgoztak alkotói hiába. A Baranyai-Hegyhát életfái nem azonosak a régi korok élet, vagy istenfáival. Eredeti kultikus jelentésüket elveszítve, az élni akarást a gyarapodásba vetett hitünket hivatottak hirdetni. 2007 nyarán 15 Kárpát-medencei fafaragó alkotta őket Gödreszentmártonban Mil-kovics Jenő fafaragó szervezésében. Az életfák motívumai egy-egy település múltját, etnikai összetételét és felekezeti megoszlását fejezik ki elsősorban. A hegyháti telepü-lések jó része Árpád-kori vagy még korábbi időkhöz köthetők. Gödre területén példá-ul egy félbetört kőbaltát is találtak! A hegyhát életfáin a Római kor ábrázolására, egy a római légióknál rendszeresített kerek pajzs és előtte keresztbe tett két rövid kard, az Árpád-kor jelölése Árpád-sávos pajzs vagy turul szolgál. A török időket lófarkas zászló jelöli általában. Az etnikai összetétel tekintetében a Hegyháton, a német és a cigány nemzetiség jel-lemző. A németek jelölésére a magyarországi németek szövetségének címere, a ci-gányság jelenlétére a cigánykerék utal az életfákon. A lakosság felekezeti összetéte-lének jelölésére a kereszt, mint egyetemes keresztény szimbólum, valamint a bárány a református jelképként, és a csillag mint az evangélikusok szimbóluma kerültek az életfákra. E jelképek köré térkitöltő motívumként növényi díszítőelemek kerültek kifaragásra, jellemzően tölgy- és szőlőlevél, ill. termés. Egy-egy, az adott településen fennmaradt legenda, monda is megjeleníthető, így például a mekényesi életfára ráfaragták az alkotók azt a történetet, miszerint a török után el¬nép¬te¬le¬ne¬dett falut benépesítő németek egy forrást találtak, ami mellé egy keresztet állítottak, majd a falu is e köré épült tovább. A vázsnoki életfára pedig azt a legendát faragták, amint Mátyás királyunk egy tál szőlőt, természetesen a vázsnoki szőlőhegyen termett szőlőt tart a kezében, mivel a helyi hagyomány szerint igazságos királyunknak egyszer annyira meg¬ízlett az itt szüretelt szőlő, hogy megparancsolta, minden szüret után kóstolót küldjenek neki a palotába. Több mint egy éve állnak a Hegyhát életfái! Szinte valamennyi település, sokszor erejét meghaladva, ünnepélyes keretet adott az életfa felavatására, felszentelésére, megáldására! Több mint egy éve állnak a Hegyhát életfái és 27 településen hirdetik az élni akará-sunkat, a jövőbe vetett hitünket, és mind a 27 életfát összeköti az-az egységes motí-vum, ami egy spirál alakúra faragott ág, a végen a magyar Szent Korona többé-kevésbé stilizált másával, és a magyarság jövőjére nézve fejez ki pozitív gondolato-kat. Több mint egy éve állnak a Hegyhát életfái, és örömmel írhatom, hogy egyik sincs meg¬ron¬gálva, elcsúfítva! Sőt, egy év elteltével az is egészen nyilvánvaló, hogy az életfák kö¬ré kialakított kis virágágyás mára már nem egy településen egész kis park-ká terebélye¬sedett! Több mint egy éve állnak a Hegyhát életfái és a térség turisztikai látványosságaivá is váltak. Ajánlom mindenkinek, akár egy hétvégi kirándulás programjául. Milkovics Jenő fafaragó HÍREK • A június 21-ére tervezett nyílt túra elmarad, helyette: Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó, Váralja (lásd: Rendezvények). • Veszélyes a Zengő-kilátó: évek óta folyamatosan romlik a Zengőn lévő kilátó állapota. A betonhengerekből készült mérőtorony vaskorlátjai és lépcsőfokai el-korrodáltak, ezért a kilátó látogatása balesetveszélyessé vált. Emiatt kérjük, hogy a kirándulók mellőzzék a kilátó használatát. • Munkanap áthelyezés: október 18-a munkanap (tanítási nap is) lesz, így az erre az időpontra tervezett, a rendezvénynaptárban meghirdetett „Mecseki túrázó” ál-talános iskolásoknak tervezett túraversenyt nem rendezzük meg. • Mandulás Baráti Kör: örömmel tájékoztatjuk minden pécsi lokálpatrióta társun-kat, hogy 2008. október 12-én 11 órakor a Mandulásban megalakítjuk a Mandu-lás Baráti Kört. Szeretettel várunk mindenkit – sportolókat, kirándulókat, családo-kat, gyerekeket, fel¬nőtteket, állatbarátokat egyaránt –, akik szívesen tevékeny-kednének környezetük érté¬keinek megóvásáért. Tenni szeretnénk városunk sport-életéért, a Mandulás sportpálya, játszópark építéséért-szépítéséért, hogy megőriz-zük ezen értékeket gyer¬me¬keinknek, és az utókornak. További információk: Sallai István 20/669-6130. RENDEZVÉNYEK október 11, szombat: „A Zselic csücskében” természetjáró verseny. R.: Mind-szent¬go¬disai Ált. Iskola DSK. Információ: Schóber József 72/478-093. október 11, szombat: „Mecseki Négy Évszak” teljesítménytúra. R.: Pécsi Ifjúsági Ter¬mé¬szetjáró Egyesület (PITE). Rajt: Pécs, Istenkúti Közösségért Egyesület Háza (Fábián Béla u. 9.), 7.00-9.00. Cél ugyanott. Távok: 25, 15 km. Nevezési díj: 500 Ft/fő, ill. 400 Ft/fő. Információ: Eisenberg Péter 20/263-3295, ill. Bota Já-nos 30/993-8595. október 11, szombat: Túra a Szenegáti-erdő természetvédelmi területen. R.: Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. Dél-Baranya legnagyobb kiterjedésű, 150 éves sík¬vi¬déki bükkösét keresik fel a túra során a résztvevők. Megismerkedhetnek a síkvidéki gyertyános-tölgyesek élővilágával, valamint képet kaphatnak a ha-gyományos és Pro-Silva erdőgazdálkodási módok közötti különbségekről. Az út-vonal a sikotai kas¬télyt is érinti. Indulás 10 órakor Szentegátról, a kastély előtti tér-ről. Táv: kb. 5 km. Idő¬tartam: kb. 3-4 óra. Részvételi díj: 300 Ft/fő. Uta-zás egyénileg. Információ, jelent¬kezés: Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgató-ság 30/377-3388, 30/405-4571, 30/377-3412 október 16, csütörtök: „Örökségünk” – délutáni diskurzus a komlói múzeum-ban. Grúber László: Élmények a nagyvilág kincseiből. R.: Hétdomb Természetba-rát Egye¬sület. Időpont: 17 óra. október 23: „Éger-völgy 40, 20, 10” teljesítménytúrák. R.: Magyar Vándorok Tel¬jesít¬ménytúrázó Egyesülete. Rajt: Pécs – Éger-völgy, Teca Mama Kisvendéglő-je, 6.00-8.00 (40 km), 8.00-10.00 (20 km), 8.00-12.00 (10 km). Cél ugyanott. Ne-vezési díjak: 700 Ft/fő (40 km), 600 Ft/fő (20, 10 km). Információ: Jávor Zol-tán 30/241-8522. NYÍLT TÚRÁK • október 11, szombat: Éger-völgy – Jakab-hegy – Zsongor-kő – Babás-szerkövek – Kővágó¬szőlős (14 km). Találkozás: az uránvárosi autóbusz-pályaudvaron a 24-es autóbusz megállójában 7.45-kor. Túravezető: Börcsök György. • október 18, szombat: Villány – Kisjakabfalva – Ivánbattyán – Palkonya – Vokány (18 km). Találkozás: a villányi vasútállomáson 8.00-kor. (Pécsről a vo-nat 7.00-kor indul.) Túravezető: Andrasek Csaba. • október 23, csütörtök: „Takács Gyula emléktúra”. Útvonal: Hősök tere – Tripammer-fa – Rábay-fa – Lapis – Remete-rét – Éger-völgy (17 km). Talál-kozás: a pécsi főpályaudvar előtt a 31/A autóbusz megállójában 8.00-kor. Tú-ravezető: Becze László. • október 25, szombat: Éger-völgy – Panoráma út – Babásszerkövek – Sasfészek – Jakab-hegy – Éger-völgy (14 km). Találkozás: az uránvárosi autóbusz pá-lyaudvaron a 24-es autóbusz megállójában 9.00-kor. Túravezető: Kaszás Ká-rolyné. A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással • október 11, szombat: „Ősz a Fekete István Emlékösvényen”. Útvonal: Bakóca – Tatárugrató – Hollófészek – Nagymáté – Felsőkövesd – Alsókövesd – Ba-kóca (13 km). Indulás a komlói autóbusz pályaudvarról, a 7 órai bakócai busz-já¬rat¬tal. Túravezető: Őri Zsuzsanna • október 19, vasárnap: Máré-csárda – Pásztor-forrás – Cigány-hegy – Lakke-ri-fenyves – Hászé-tető – Máré-csárda (12 km). Indulás a komlói autóbusz pá-lyaudvarról, a 7.35 órai mekényesi buszjárattal. Túravezető: Rácz János • október 26, vasárnap: „Eperjesi Ernő” emléktúra. Útvonal: Máré-csárda – Máré-vár – Vörösfenyő kulcsosház – Már-csárda (12 km). Indulás a komlói autóbusz pályaudvarról, a 7.35 órai mekényesi buszjárattal. (A Vörösfenyő kul-csosháznál, a kopjafánál megemlékezés). Túravezető: Miklovits György. A PTTE Vámos Mihály Túraszakosztály nyílt túrája • október 26, vasárnap: Villány vasútállomás – Szoborpark – Csillag-völgy – Fekete-hegy – Siklósi-völgy – Palkonyai szőlők – Vokány vasútállomás (16 km). Találkozás a pécsi főpályaudvaron 6.30-kor. Túravezető: Braun Andrea. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. A közlésre szánt anyagokat min-den hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21. 72/525-376 (nap-közben); fax: 72/525-377 (ügyeleti időben). Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra. Internet: www.baranyatermeszetbarat.hu; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
2008. szeptember 161. szám
MECSEK HÍRADÓ 161. szám 2008. szeptember TEGYOT-TEDOT 2008. június 30-án Abaligeten vette kezdetét a Természetjáró Gyerekek és Diákok Országos Találkozója (TEGYOT-TEDOT), melyet ez évben – immár harmadik alka-lommal – a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület rendezett. A PITE nehéz helyzet-ben volt, mivel néhány hónappal a találkozó előtt kapta a felkérést a rendezésre a Természetjáró Fiatalok Szövetsége elnökségétől. Az ok pedig: a 2008-ra Sopronba tervezett találkozó rendezését ősszel lemondták. Egy ilyen nagyszabású rendezvény előkészítéséhez, megszervezéséhez és lebonyolí-táshoz komoly előkészületek kellenek. A PITE – a rendelkezésre álló igen rövid idő ellenére – elvállalta a találkozó megrendezését, bizonyítva ezzel is az ifjúsági termé-szetjárás iránti elkötelezettségét. Nem csalódtunk: a találkozó ezúttal is jó színvonalú versenyekkel, látványos nyitó- és záróműsorral, jóformán zökkenőmentesen, jó han-gulatban zajlott le. A résztvevők száma – az előző évekhez hasonlóan – nem volt magas, de ez az utóbbi években sajnos általános jelenség. Többek között ez is az oka, hogy a két rendezvényt immár harmadik éve egy időpontban, "összevontan" rendezik meg. Ez azonban nem a rendezők hibája. A két találkozón 45 csapat ver-senyzett, a résztvevők száma 232 fő volt. A PITE mindent megtett a találkozó sikere érdekében, és ez sikerült is. A résztvevők biztosan szép emlékekkel, élményekkel távoztak, és szívesen emlékeznek vissza az abaligeti öt napra. Köszönet a PITÉ-nek, Bota Jani csapatának! Eredmények TEGYOT (22 csapat) Éjszakai tájékozódási túraverseny: 1. 3 BIT(Ajka); 2. Rémszarvasok (Kapos-vár); 3. Serény Múmiák Klubja (Eger) Nappali tájékozódási túraverseny: 1. Sajt@ Haj Rá! (Nagymányok); 2. Csírák (Szeged); 3. Kispesti Fiúk (Budapest) Elméleti verseny: 1. Rémszarvasok (Kaposvár); 2. 3 BIT (Ajka); 3. Csírák (Szeged) Pécs Városismereti Verseny: 1. Rémszarvasok (Kaposvár); 2. Baltás Mókusok (Szeged); 3. Sajt@ Haj Rá! (Nagymányok) Összetett verseny: 1. Rémszarvasok (Kaposvár); 2. Csírák (Szeged); 3. Sajt@ Haj Rá! (Nagymányok) TEDOT (23 csapat) Éjszakai tájékozódási túraverseny: 1. BBPPVB (Szekszárd); 2. Sánta Kókuszgolyók (Eger); 3. Faramuci Ipsék (Szekszárd) Nappali tájékozódási túraverseny: 1. Sánta Kókuszgolyók (Eger); 2. Gepárd (Szek-szárd); 3. Penta Táncsics (Kaposvár) Elméleti verseny: 1. Faramuci Ipsék (Szekszárd); 2. Baromfik (Szeged); 3. Vészbejárat (Kaposvár) Pécs Városismereti Verseny: 1. Vészbejárat (Kaposvár); 2. Mutáns Katicák (Sze-ged); 3. Sánta Kókuszgolyók (Eger) Összetett verseny: 1. Sánta Kókuszgolyók (Eger); 2. Faramuci Ipsék (Szekszárd); 3. Penta Táncsics (Kaposvár) Strasser Péter Túravezetői tanfolyam A Tolnai Megyei Természetbarát Szövetség szárnyai alatt idén is megrendezésre ke-rült a bronzjelvényes és ifjúsági túravezetői tanfolyam. A tanfolyam sajátosságaként volt adott a lehetőség "levelező" képzés választására is a hagyományos képzési for-ma mellett, így nem volt szükséges Szekszárdra utaznunk minden második héten a sikeres teljesítéshez. Mindezt figyelembe véve rövid mérlegelés után, úgy döntöttünk, belevágunk, hogy egy régi "álmunkat" vigyünk a megvalósulás felé, vagy legalábbis megpróbálkozunk vele... A tanfolyam szorgalmi ideje rendhagyó módon két részből állt, egyrészt kérdőíveket kaptunk, amiket vélelmezetten helyesen kitöltve kellett visszajuttatnunk, másrészt adott típusú és számú túra teljesítését kellett "hitelt ér-demlően" bizonyítanunk. Az előbbi feltételek teljesülése után vizsgán adhattunk számot az elsajátított ismeretekről, igazodva a szövetségi szabályzathoz, mely vizsga nem titkolt szándékossággal a Váraljai Kuglóf Fesztivállal is egybeesett; ez utóbbit kifejezetten nem bántuk. Szeretnénk megköszönni mindazoknak az áldozatos munkáját, akik a tanfolyam szervezésében, lebonyolításában, a kérdések összeállításában és javításában részt vettek. Külön szeretnénk megköszönni Berlinger Anitának a rengeteg külön ügyinté-zést, és Dománszky Zoltánnak azt, hogy megismertetett velünk egy eddig számunkra teljesen ismeretlen, időközben sokunknak szenvedélyévé vált sportot, a túraverseny-zést. Bronzjelvényes túravezetőink lettek: Bári Valter, Herman Tibor, Máthé Gábor, Végh Zoltán. Herman Tibor BMTSZ Öttorony Szakosztály Nyári munkák a Mecsekben A Mecsek Egyesület Munka Osztálya a nyár folyamán felújította az Árpád-tető közelében található Bokor-forrást. Újrafoglaltuk Püspökszentlászló közelében a Zarándok-kutat, mely a kis kápolnához igyekvők egyik pihenőpontja lehet. Új kör-jelzéseket festettünk több forráshoz is: a Herman Ottó-tónál a Horgász-forráshoz a SO jelzést, valamint Orfűn a Zipernowszky-forráshoz vezető KO jelzést, és a Sár-kány-kúthoz vezető SO jelzést. A nyár folyamán folyamatosan tisztítottuk a forrá-sokat. Az év során elkezdtük a Zselic és Baranya megye forrásainak felmérését és a GPS koordináták bemérését, melyet a Mecsek Egyesület évkönyvében szeretnénk megjelentetni. Így sikerült megtalálni a Mecsek Egyesület által épített Mátyás király-kutat Egyházaskozár határában, és a Réka-völgyben a már feledésbe me-rült Erzsike-forrást. Az anyag egy részét a www.baranyatermeszetbarat.hu oldal "Forrás" menüjében is megjelentettük. Honlapunk Progra-mok/Eseménynaptár/Hírek/ menüjében egész nyáron friss információval szolgáltunk a túrázóknak. Honlapunk tovább bővült a megye természetjáró lexikona fejezetével, valamint a környékbeli mondák, legendák összegyűjtésével is. Több tucat szórólapot osztottunk szét az erdőjáróknak, hogy honlapunkat megismerjék. A munkában részt vett: Baumann József, Baumann Józsefné, Biki Endre Gábor, Farkas Tibor, Laka-tosné Novotny Sarolta, Schumann Zoltán, Varga Jenő és a Mecseki Erdészeti Zrt. Sásdi és Szigetvári Erdészete. Biki Endre Gábor Egy utazás két leírása Dél-Erdélyből Székelyföldre Május 19-én indultunk Pécsről a címben szereplő erdélyi útra, szállásköltséget és időt spórolva az esti órákban. Másnap reggel 6 órakor már a 371 méter magasban álló "magas Déva várát" másztuk meg, reggeli tornaként. E vár a 13. században királyi várként működött, a törökök sosem vették be. 1849-ben egy lőszerrobbanás döntötte romba; azóta is romos, jelenleg feltárásokat végeznek. A vár alatt a Magna Curiát, Bethlen Gábor kedvenc lakóhelyét láthattuk. Következő állomásunkra, a Zalasd-patak mentén lévő Vajdahunyad várához éppen nyitásra érkeztünk. Román idegenvezetőnk magyar nyelven mutatta be részletesen a várat, melynek alapjai a 10-12. században megvoltak. IV. Béla megerősítette, majd Nagy Lajos adományozta a Hunyadiaknak. Hunyadi János építtette a reneszánsz lakóvárat, a gótikus várkápolnát, a lovagtermet. A 15. század végén épült a Mátyás-loggia. Buszunk Gyulafehérvárra vitt tovább, ahol a román stílusú Szent Mihály Székesegy-házat néztük meg (Fekete oltár). Sajnos a tornya állványokkal volt körülvéve. A vele szemben lévő ortodox püspöki székesegyház és kolostortemplom csillogott, azon javítanivaló nem volt, lezárta (uralta) a szépen rendezett, modern szökőkutas nagy teret. Mielőtt szállásunkra értünk, megálltunk Nagyenyeden, ahol megnéztük a középkori sarokbástyás várat és vártemplomot, ahol ásatásokat végeztek, valamint a Bethlen Kollégiumot, amely 1862-ben gróf Mikó Imre és az angol királyi ház támogatásával épült újjá. Több híresség tanult itt, többek között Kőrösi Csoma Sándor is. A kollégi-umot a megszüntetéstől Fülöp herceg tiltakozása mentette meg 1970-ben. Fáradtan, de sok-sok élménnyel érkeztünk szálláshelyünkre a Görgényi-havasokban az 1287 m magasban lévő Bucsin-tetőre. Második nap Gyergyószárhegyen a Lázár-kastélyt néztük meg, majd a Gyilkos-tónál majdnem tettünk egy körsétát (legközelebb pótoljuk). A Békás-szorost gyönyörű, napsütéses időben jártuk végig, megcsodálva a Kis- és Nagy-Cohárdot, az Oltárkövet. A Pokol kapuján átlépve 300 méter magas függőleges sziklafalak közt haladva cso-dálhattuk a rohanó Békás-patakot, a sziklafalakból feltörő vízesést. Hazafelé Gyer-gyószentmiklóson az örmény katolikus templomot és az 1490-ben épült, majd 1730-ban átépített római katolikus templomot néztük meg. Kis terén a város névadójának nagy szobra áll, főutcáján díszes örmény kereskedőházak húzódnak. Vacsora után a szállásunk melletti hegyre indultunk Marton Józsi vezetésével "hónézőbe", amire hamarosan rátaláltunk. Harmadik napra sofőrünk szerint Stefanovitsné, Éva annyi programot állított össze, hogy másnapba is belenyúlik, ha végigjárjuk. "Ez kivitelezhetetlen" - mondta határo-zottan. Csíksomlyóra indultunk, ahol a Ferences templom és kolostor Csodatévő Máriáját láthattuk, majd a Salvator kápolnához és a Kis-Somlyóhegy szabadtéri kápolnájához mentünk fel. Itt Földes Béla, "Béla, a király" rögtönzött előadása szó-rakoztatta a társaságot. Míg a többiek ettek-ittak, pihentek, hárman a Nagy-Somlyóhegyre indultunk, ahol kilátó magasodott. Csíkszeredán a Makovecz-féle "betekintő angyalos" katolikus templomban gyönyörködhettünk, majd a Mikó várba mentünk. Innen a Mohosi tőzegláphoz (a világörökség része) vezetett utunk, amely a Szent Anna-tóval együtt vulkáni mozgások következtében keletkezett 5 millió évvel ezelőtt. Deszkapallón mentünk be fiatal vezetőnkkel, alattunk 50-70 méter vastag "tőzegszőnyeg" terült el. A közelgő, majd megérkező eső ellenére megszemléltük a rovarevő harmatfüvet, tőzegrozmaringot, fekete áfonyát, ámorkát. Mire a buszhoz értünk, zuhogott az eső. Sofőrünk abban reménykedett, befejeztük az aznapi prog-ramot, de nem! A Szent Anna-tó még hátra volt! Sikerült is lemenni a tó partjára a sűrűn zuhogó eső ellenére. Megérte, párában is szép látvány. Hazafelé a nagy eső a hegyoldalról úttorlaszként söpörte a sarat, köveket; a víz több helyen patakokban zúdult alá az úttestre. Következő nap Parajdra, a sóbányába ment a csoport; Szecsődi Imrével ketten a Sószorost kerestük meg. Igen rossz, sáros úton haladtunk. Imre évekkel ezelőtt járt ott, így tudta, egy háznál kell elkérni annak a területnek a kulcsát, ahonnan megkö-zelíthető a só alakzat. 10 méter magas sókúpokat láthattunk, az eső miatt szürkén, kevésbé csillogva emelkedtek ki a sókristályok. Parajdról Szovátára, a Medve-tóhoz mentünk, ahol esőben jártuk végig mind a 6 "testvérkét". Itt is láthattunk sókibúvá-sokat, sőt nagyon szép sósziklát is. Hazafelé Korondon sétálhattunk, vásárolhattunk. Utolsó előtti nap a szállásunk közelében lévő Bogdán-tetőre túrázott a csoport, a Bogdán-sziklákhoz, útközben "friss" medvenyomot szemlélve. E napon négyen, egy kedves régi erdélyi túravezetőnek, Nagy Attilának köszönhetően a Hagymás-hegyrendszer híres Egyes-kövéhez és a Nagy-Hagymás 1792 méter magas csúcsához túrázhattunk. A "zordon Kárpátoknak fenyvesekkel vadregényes táján" jártunk, tárnicsban, meredek sziklafalon ugráló zergékben, iszonyatos völgyekben gyönyör-ködhettünk. Pécsre kora reggel indultunk, útközben Marosvásárhelyen megnéztük a Kultúrpalo-tát. Kolozsváron a Szent Mihály templomnál időztünk; Mátyás király szobra "reno-válás" alatt volt, de szülőházát megnézhettük. Nagyváradon mindenki önállóan fedezhette fel a "Pece-parti Párizst", térkép segítségével. A hajnali órákban értünk haza egy nagyon kellemes hét után, sok-sok élménnyel. Köszönet Stefanovitsné Évának és segítőinek a sűrű, jó programért. Éva térképekkel látott el bennünket, sok helyes idegenvezetőt fogadott. Remélem, jövőre újra találko-zunk egy erdélyi úton. Kis Olga Utazás az Európai Unió keleti részén, Erdélyben Május 19-én (hétfőn) este 20.30-kor indultunk az autóbusszal Erdélybe. Az autó-buszvezetőt Árpinak hívták. Az egész éjszakát átutaztuk, míg reggel 7 óra környékén Déva városába érkeztünk. Sajnálatunkra a várba nem lehetett felmenni fogaskere-kűvel, mert csak 9 órakor indult. A Sári néni persze megmászta a magas sziklát. 8 óra felé tovább indultunk a Vajdahunyad várához. Mikor a városba értünk, megdöb-benve láttuk az elhagyott gyárak tömegét. Felmentünk a várba és idegenvezetést kértünk. Az idegenvezető nagyon precízen mutatta be a termeket. Mikor már körbe-néztünk a várban, tovább indultunk Gyulafehérvárra. A városban megnéztük a templomokat és a Fő teret. Egy kis szabadidő után tovább indultunk Nagyenyedre, ahol a várat néztük meg. Nagyenyedtől hosszú volt az út Bucsin-tetőre. Mikor meg-érkeztünk, elfoglaltuk a szobákat és vacsorázni mentünk. Május 21-én (szerdán) reggel indultunk megnézni a Békás-szorost. Először a gyergyó-szárhegyi Lázár-kastélyba mentünk, itt volt lehetőség könyvvásárlásra. Utána sokáig kanyarogtunk a hegyi utakon, ahonnan nagyon szép volt a kilátás. Lementünk a hegyről és megérkeztünk a Gyilkos-tóhoz. Itt is szabad program volt, de előbb a Mar-ton József felolvasta nekünk a tudnivalókat. Egy kis szabad program után tovább mentünk a Békás-szoroshoz. Az Oltárkő alatt szálltunk le a buszról, innen gyalog folytattuk utunkat lefelé. Miután tátva maradt a szánk a Békás-szoros szikláinak a szépségétől, leértünk a buszmegállóig. Innen a busszal visszamentünk Gyergyó-szentmiklósra, ahol megnéztük a Fő teret és bevásároltunk. Estefelé haza indultunk a szállásra. Dénes (a tulajdonos) már meleg étellel várt minket. Május 22-én (csütörtökön) Csíkszereda felé mentünk. Először a csíksomlyói búcsújá-ró helyet néztük meg és a mellette lévő templomot. Innen Csíkszereda belvárosába mentünk, hogy megnézzük a Mikó várát. Itt a székelyek szokásaival találkozhat-tunk. Utána egy nagyon szép templomot néztünk meg, majd visszamentünk a busz-hoz. Tovább indultunk Tusnádfürdőn át a Szent Anna-tóhoz. Először a Mohosi tő-zeglápot néztük meg, itt egy nagyon aranyos és kedves kis idegenvezető hölgyet kap-tunk. Elkezdett zuhogni az eső, ezért busszal mentünk le a tóhoz. Néhány ember volt, aki a zuhogó esőben lement a tópartra. Innen hazafelé vettük az utunkat. Május 23-án (pénteken) a parajdi sóbányába mentünk. Busszal vittek le a bányába, itt egy csodálatos látványban volt részünk. Hatalmas termeket vájtak a sósziklába, ahol a beteg gyerekek gyógyulhatnak. 1 óra múlva tovább indultunk Szovátafürdőre. Itt körbe jártuk a tavakat, a Medve-tavat, a Fekete-tavat, a Zöld- és a Vörös-tavat, és a Piroska-tavat. A szabad program után Korondra indultunk tovább. Itt a népmű-vészeti cikkeket néztük meg, és vásároltunk. Megnéztük az unitárius templomot, amely gyönyörű volt. Innen a Sósziklákhoz indultunk, de útközben eleredt az eső, így visszamentünk a szállásra. Május 24-én (szombaton) elmentünk a Bogdán kulcsosházhoz és a Bogdán-sziklákhoz Dénes vezetésével. Egy kicsit idegesített minket az időjárás. Hol esett, hol pedig nem. Ez egy egész napos túra volt. A szállás mellett volt egy sajtárus, itt többen vásároltak. Este a házban búcsú buli volt. Május 25-én (vasárnap) reggel korán keltünk, hogy időben teljesíthessük a progra-mot. Kicsit késve, de megjött a busz és elindultunk Marosvásárhely felé. Fél tíz felé értünk a városba, megnéztük a Kultúrpalotát. A Kultúrpalotában volt egy festmény kiállítás is. Utána a várba mentünk. Bementünk egy templomba, ahol éppen esküvő volt. Innen Kolozsvárra mentünk tovább. Itt megnéztük a Mátyás-szobrot és a mel-lette lévő templomot. Néhányan Mátyás szülőházához is elmentek. Kolozsvár nem szép város, mert nagyon zsúfolt és az utcák tele vannak kábelekkel. Innen Nagyvá-rad felé indultunk. Útközben megálltunk a Királyszorosnál, itt vacsoráztunk. Nemso-kára Nagyváradra érkeztünk. Nagyvárad egy nagyon tágas és szép város. Megnéztük a Sas palotát és a Fő utcát. Többen azt mondták, hogy érdemes volna több időt itt eltölteni. Innen hazafelé vettük utunkat. Pécsre fáradtan, de élményekben gazdagon hajnali fél kettőkor érkeztünk meg. Köszönjük Éva néninek az utazás megszervezését. Hajdú Örs Jó szerencsét! Egyesületünk tagjaival már évek óta – egy-egy szeptemberi napon – emléktúra kere-tében jártuk az egykori tárók, aknák helyeit, emlékezve a kezdetekre és a virágzó időszakra. Az ez évi azonban egészen más, fontosabb és több mint az eddigiek. 196 év telt el azóta, hogy a Komlón élő jobbágyok szénkibúvásokat találtak. 1895-ben Engel Adolf megnyitotta az első tárót és ezzel megkezdődött az ipari szénterme-lés. A jó minőségű "fekete gyémánt" nyomán a tíz házból álló falucska fejlődésnek indult. A bányászok nehéz, verejtékes munkájának és az itt élők akaratának kö-szönhetően 1947-ben Komló nagyközség lett, 1951-ben pedig várossá nyilvánították. Küzdelem, fejlődés, virágzás..., majd 2000-ben bezárták az utolsó aknát is. Mára csak az emlékezés maradt. Nem felejthetjük el azokat a bányászainkat, akik megte-remtették ezt a ma is élhető várost. Mi, a Hétdomb Természetbarát Egyesület tagjai, szerény eszközeinkkel teremtjük meg az emlékezés lehetőségét. Szeretettel várunk mindenkit – az ez évben először országosan is meghirdetett – "Jó szerencsét!" Bá-nyász Emléktúránkra. Az útvonal kijelölése, jelzések felfestése és az emléktúra: első lépés az emlékút végleges kialakításához, amelyet 2010-re tervezünk. Úgy gondoljuk, a fekete kőszén múltunk kitörölhetetlen része, és kötelességünk megőrizni egykori bányászaink, a bányászat emlékeit, valamint fejet hajtani azok előtt, akik egészsé-güket, 321-en pedig életüket áldozták a fejlődésért. Úgy tudjuk, egyedülálló az ilyen jellegű múltidézés és emlékezés. Lehetőséget biztosítunk a komlói szénbányászat elindítójának, Engel Adolfnak szobránál virág elhelyezésére, a célban a Bányászem-lékmű emlékfalánál pedig mécses gyújtásra és főhajtásra. Az állomáspontokon adott harapni- és innivalón kívül kitűzővel, továbbá emléklappal igyekszünk emlékezetes-sé tenni ezt a napot. Részletesen a túráról: 2008. szeptember 13-án "Jó szerencsét" BÁNYÁSZ EMLÉK-TÚRA. Rajt: Kenderföldi Általános Iskola Komló, Gagarin u. 4, 8.00-10.00 óra kö-zött. Szintidő: 7 óra Térképen mért táv: 16 km, térképen mért szint: 340 m. Nevezési díj: 400 Ft, előnevezéssel 350 Ft (előnevezés 09. 03-ig). További kedvezmények: -100 Ft MTSZ, -50 Ft TTT, MSTSZ tagnak, -50 Ft diák, családi kedvezmény, -100 Ft turistakártyával! Csoportoknak 8.00, 9.00 és 10.00 órai indulással túravezetőket biztosítunk! Útvonal: Kenderföldi Ált. Isk. – Muzeális Gyűjtemény, Engel Adolf szobor – Temp-lom tér – Majális tér – Kossuth légakna – Kossuth I-es, II-es akna – III-as akna – Béta-akna – Rálátás – Kőbányára – Diagonál-akna – Macskalikon át Komló, Gesz-tenyés – Zobák-akna – Gesztenyési út – Kőbánya – Glanzer-táró – Szerencse-táró – Anna-akna – Adolf-táró – Ady Endre u. – Kossuth L. utca – Bányászpark, emlékmű. Nevezés, információ: Őri Zsuzsanna 7300 Komló, Ágnes u. 1. Tel.: 06-20/376-6437, 06-70/2607059, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Tisztelet a bányászoknak! Mindenkit szeretettel várunk! Hétdomb Természetbarát Egyesület tagjai nevében Őri Zsuzsanna HÍREK • A június 21-ére tervezett nyílt túra elmarad, helyette: Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó, Váralja (lásd: Rendezvények). • Útjelzés-felújítások: a Dél-Zselicben teljes felújításra került a piros sáv jelzés Bükkösd és Ibafa között, a sárga négyzet jelzés Bükkösdtől végig, a Szabás előtti csatlakozásig, valamint a sárga sáv jelzés Ibafa és Szabás között. Így az idei "Pa-pi pipa 30" teljesítménytúra teljes útvonala felújított jelzéseken halad. Néhány rö-videbb közép-mecseki útvonal is felújításra került, így a Tettye és Dömör-kapu közt a sárga sáv, a Kőlyuki betérő és a Bikfa-forrás között a piros sáv, valamint a Mandulás utáni elágazástól a Tubesig vezető piros háromszög jelzés (Bányász út). A jelzéseket Strasser Péter és Kazal Márton festették. • Természetjáró Hét: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Természetjáró Szövetség 2008. szeptember 13-21-e között "Természetjáró Hét" néven programsorozatot rendez. A részletek megtekinthetők a www.eszaktura.hu internetes oldalon. • Új túramozgalmak: "Várak a Vértesben" és "Lovagok útján" elnevezésű túra-mozgalmak teljesíthetők. A túramozgalmak igazoló lapjai letölthetők a www.turabazis.hu internetes oldalról. • Ciklámen túra a Boronka-melléken: a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetbe szervez túrát szakvezetővel szeptember 6-án. Találkozás Gyótán, a Pláza ABC előtt 10 órakor (utazás egyénileg). A túra hossza 8 km, időtartama 3-4 óra. Részvételi költség: 300 Ft/fő. További informá-ció kérhető: 72/518-221, 518-222, 30/377-3388, 30/405-4571. • Szarvasbőgés Gemencen: szeptember 14-én a Pörbölyi Ökoturisztikai Központból 17 órakor "Szarvasbőgés-hallgató túra" indul. A program 20 óráig tart, kisvasutas utazással, uzsonnával. Részvételi költség: 2000 Ft/fő (gyermekeknek 14 éves korig 1000 Ft, családi jegy 3500 Ft). További információk a www.gemenczrt.hu interne-tes honlapon olvashatók. RENDEZVÉNYEK szeptember 6, szombat: "Mecsek 1800", "Mecsek 23" teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Zobákpuszta, cél ugyanott. Nevezési dí-jak: 600, ill. 400 Ft/fő. Információ: 30/618-3186, 30/993-8595, 20/310-5754. Internet: www.pi-te.hu; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. szeptember 6, szombat: "Baranya 100, 50" országúti kerékpáros teljesítménytú-rák. R.: DÖKE, Komló. Rajt: Komló, Eszperantó tér, 8.009.00 (100 km), 8.00-10.00 (50 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 600, ill. 500 Ft/fő. Információ: Ba-logh Bettina 20/201-0660; Iván Attila 20/911-4050. Internet: www.doke.hu; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. szeptember 13, szombat: "Papi pipa 30" teljesítménytúra. R.: Dél-Zselic Termé-szetbarát Klub. Rajt: Bükkösd, vasútállomás, 7.00-8.30. Cél ugyanott. Nevezési díj: 500 Ft/fő (MTSZ, TTT, MSTSZ tagsággal 400 Ft). Információ: Strasser Pé-ter 72/256-508; 20/522-2953. E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. szeptember 13, szombat: "Jó szerencsét" Bányász Emléktúra. R.: Hétdomb Ter-mészetbarát Egyesület. Rajt: Komló, Kenderföldi Általános Iskola (Gagarin u. 4.). Cél ugyanott. Táv: 16 km. Nevezési díj: 400 Ft/fő. Diák, családi és természetbarát kedvezmények 50-100 Ft. Információ: Őri Zsuzsanna 20/376-6437, 70/2607059, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. szeptember 20, szombat: "Gyalogolj az ötösért" teljesítménytúra. R.: DÖKE, Komló. Rajt: Gagarin Általános Iskola, Komló (Fürst S. u. 1.). Cél: Ifjúság u. Ált. Iskola, Komló. Táv: 15 km. Nevezési díj: 150 Ft/fő. Információ: Sásdi Viktó-ria, 30/210-4079. szeptember 20-21, szombat-vasárnap: "elSant Őszi Kupa Tájékozódási Hétvé-ge". R.: Pécsi Orvos Egészségügyi Sportkör; elSant Bt. Helyszín: Fehér-kúti kul-csosház. Programok: szombaton tájékozódási túraverseny (csapat) 8.00-10.00; tájfutás 11.00-13.00; vasárnap: teljesítménytúra 7.00-8.00, tájékozódási túraver-seny (egyéni) 8.00-10.00, tájfutás. Információ: Benczes Gábor, 30/957-3262, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. szeptember 27, szombat: "Elő a kerékpárral!" – kerékpáros teljesítménytúra. R.: Fekete Bárány TE. Rajt: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama Kisvendéglője, 10.00-11.00. Cél ugyanott. Távok: 97 km, 57 km. Nevezési díjak: 500, ill. 400 Ft/fő. In-formáció: Becze László 72/259-940. szeptember 27, szombat: "Mecsek Éjszakai, Esti Mecsek" teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány TE. Rajt: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama Kisvendéglője, 18.00-20.00. (Mecsek Éjszakai), 18.00-19.00 (Esti Mecsek). Cél ugyanott. Távok: 38 km, 16 km. Nevezési díjak: 500, ill. 300 Ft/fő. Információ: Szabó László Atti-la 72/226-315; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. szeptember 27-28: Simics Tamás- emléktúra. (Az "Elő a kerékpárral" és a "Me-csek Éjszakai" teljesítménytúrák együttes teljesítése.) R.: Fekete Bárány TE. október 4, szombat: "Szent Imre 20, 10" teljesítménytúrák. R.: Szent Imre Iskola, Siklós. Rajt: Máriagyűd, templom, 7.30-9.00. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 550, ill. 450 Ft/fő (MTSZ, MSTSZ, TTT tagsággal 50 Ft kedvezmény). Információ: Pá-linkás István 20/447-2141 NYÍLT TÚRÁK • szeptember 13, szombat: Dombay-tó – Szilágypuszta – Szellő – Kátoly – Mária-kéménd – Szederkény (21 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 6.45-kor. Túravezető: Gőbölös István. • szeptember 21, vasárnap: Diósviszló – Kórós – Drávapiski (20 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron 7.30-kor (18-as kocsiállás). Túravezető: Jancsi Attila. • szeptember 27, szombat: Mindszentgodisa – Gyümölcsény – Palé – Baranyajenő – Hármashatár – Sásd (17 km). Találkozás a godisai állomáson 8.30-kor (Pécsről 7.25-kor induló dombovári vonattal). Túravezető: Schóber József • szeptember 28, vasárnap: Máza – a koromszói apátság ásatásának megtekintése – Farkas-árok – Mecseknádasd (16 km) Találkozás a pécsi autóbusz-pályaudvar 11-es kocsiállásánál 8.45-kor. Túravezető: Lakatosné Novotny Sarolta. • október 4-5, szombat-vasárnap: "Ormánsági túra" (két napos túra, szállás a Dráva kulcsosházban). Találkozás szombaton a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron 9.30-kor. Túravezető: Gida Tibor. A túrán való részvételhez előze-tes jelentkezés szükséges a 20/98-91-853-as telefonszámon! 1. nap: Vajszló – Cseri erdő – Kisszentmárton – Mailáthpuszta – Bőköz tanösvény – Mailáthpuszta – Dráva kulcsosház (18 km). 2. nap: Dráva kulcsosház – Horgász tavak – Gátőrház – Kisinci tó – Szilhát – Dráva kulcsosház (15 km) A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással • szeptember 28, vasárnap: Cserkúti csárda – Cserkút – Kővágószőlős – Sasfé-szek – Jakab-hegy – Farkas-forrás – Pécs, Uránváros (15 km). Rövid túra Kő-vágószőlősig és vissza (6 km). Indulás a 6.30-as pécsi buszjárattal. Túravezetők: Horváth Attila és Őri Zsuzsanna. • október 5, vasárnap: Hosszúhetény – Zengő – Püspökszentlászló – Pusztabá-nya – Hidasi-völgy – Zobákpuszta (14 km). Indulás a 8 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila. A PTTE Vámos Mihály Túraszakosztály nyílt túrája • szeptember 26, vasárnap: Teca mama Kisvendéglője – Jakab-hegy – Babás-szerkövek – Teca Mama kisvendéglője (12 km). Találkozás Éger-völgyben, a Teca Mama Kisvendéglőnél 9 órakor. Túravezető: Marton József. A Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub nyílt kerékpáros túrái (Információ a programokról: http://ptkk.baranya.com, vagy dr. Novotny Iván, 72/466-326, 20/336-2237) • szeptember 14, vasárnap: Pécs – Remete-rét – Orfű – Magyarhertelend és visz-sza (48 km). Indulás a Mecsek Áruház elől, 9 órakor. Túravezető: dr. Novotny Iván. • szeptember 27, szombat: Pécs – Ellend – Olasz – Szederkény – Pécsvárad – Pécs (66 km). Indulás a 48-as térről 9 órakor. Túravezető: Keményfi Balázs. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. A közlésre szánt anyagokat min-den hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21. 72/525-376 (nap-közben); fax: 72/525-377 (ügyeleti időben). Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra. Internet: www.baranyatermeszetbarat.hu; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.