Éger-tető (Nyugat-Mecsek, 315 m): Éger-völgytől nyugatra húzódó hegyoldali lapos pihenő, ahol korábban ifjúsági tábor is működött. Kedvelt kirándulóhely, erdei bútorokkal, játékokkal és kilátóval. Közelében kis tó található, melyet a tófenéken lévő gyenge hozamú forrás táplál.

Éger-tetői kilátó (Nyugat-Mecsek): az Éger-völgyi kirándulóközpont közelében, 315 m tszf. magasságban 2007-ben épült, fából ké­szített kilátó.

Éger-völgy (Nyugat-Me­csek): a Jakab-hegy keleti lábá­nál Magyarürögről induló 3,5 km hosszú völgy. A környéken található sok égerfa a névadója. Igen ked­velt kirándulóhely. A völgy patakjának vizét 1975-ben gáttal felfogták és kis mes­­ter­­­sé­ges tavat létesítettek. Kiépített tűzrakó, esőház, padok, asztalok teszik kom­for­tossá. A völgyben a K+ jelzés vezet végig.

Emil-pihenő (Közép-Me­­csek): a Mandulásban, a volt Me­cse­­ki Kemping területén talál­ható, kőből épült em­lék­mű. Dr. Bokor Emil, kórházi fő­­or­­vos, a Mecsek Egyesület lelkes tagjának emlékére állí­tot­­ták.

Erdei kereszt (Közép-Mecsek): a Lapis és a Zsidó-hegy között vezető S sáv jelzésű turistaút mellett álló fakereszt. Unferdorben József favágó emlékére állították 1928-ban, aki itt favágáskor halálos balesetet szenvedett. A kereszt az idők folyamán tönkrement, ezért a Mecseki Erdészeti Zrt. támogatásával Baumann József egy új keresztet készített 2002-ben.

Erdész-emlékmű (Közép-Mecsek): Lapison, a volt lapi­si vadászház helyén a honfoglalás 1100. év­for­du­lóján emelt em­lék­mű, mely a Mecsek hét­féle jel­lemző kőzetéből (gránit, szürke mészkő, zöld kris­tá­lyos mészkő, rózsa­kris­tá­lyos mészkő, vörös ho­mok­kő, andezit, fonolit) épült, jel­ké­pezve a honfoglaló hét tör­zset (Nyék, Megyer, Kürt-Gyar­mat, Tarján, Jenő, Kér, Ke­szi). Dr. Tóth Aladár er­dész ter­vez­te.

Erdő-háza (Nyugat-Mecsek): volt Sás-völgyi erdészház. Hetvehelytől kb. 2 km-re keletre a Sás-völgyben található, a P■ jelzésű út mellett. A ház az 1950-es években épült vörös homokkőből, erdei munkások használták munkásszállásként. A Mecsekerdő Zrt. 2010-re teljesen felújította, azóta az Árpádtetői Erdei Iskola szálláshelyekkel is rendelkező épülete. Egy impozáns esőbeállót is épült a ház mellé. A háztól több körtúra indul.

Erzsébet királyné emlékfája (Közép-Mecsek): Komlón a mecsekfalui temetőben helyi védelem alatt álló kislevelű hársfa, a P sáv jelzés mentén. 1899-ben ültették.

Erzsébet út (Közép-Mecsek): Árpádtetőtől nyugati irányba vezető, 3,6 km hosszú erdészeti aszfaltozott út. A Meleg-mányi-völgy és Mánfa között vezető P+ jelzés keresztezi, mellette található a Jószerencsét vadászház.

Eszperantó-emlékkő (Nyugat-Mecsek): az abaligeti Denevérmúzeum előtt, a tóval szemben található emlékkő. Felső részén egy ötágú zöld csillag (eszperantó csillag, az eszperantó nyelv jelképe) látható. A márványtábla felirata: "Eszperantista természetbarátok 10. nemzetközi találkozója emlékére állította 1977-ben a Magyar Természetbarát Szövetség - a Magyar Eszperantó Szövetség."

Ezeréves gesztenyefa (Kö­zép-Mecsek): lásd Gesztenyés.

Farkas-árok (Kelet-Me­csek): a Dögkút-tetőtől Vár­alja felé vezető romantikus völgy neve. A völgyben vezető K+ jelzésen végiggyalogolva több forrást láthatunk: Lendület-forrás, Amália-forrás, Vadvirág-forrás, Kalán Miska kútja és Jágerok kútja.

Fellbach sétaút (Közép-Me­csek): a Kardos úti kulcsosházat a Tettyével össze­kötő Z■ jelzésű, 2,7 km hosszú séta­út. Pécs testvérvárosáról, a né­met­országi Fellbachról ne­vez­ték el 1993-ban, a fel­ava­tá­sán a fellbachi termé­szet­já­rók is részt vettek.

Fehér-kúti kulcsosház (Kö­zép-Mecsek): a Letics-par­rag nyugati kúpján, a TTE által épített volt turistaház, mely 1951-ben készült el. Ma kul­csosházként üze­mel, a kút vizét hidroforral juttatják fel. A ház a Me­csek-háti műútról kö­ze­lít­hető meg. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bélyegzőhelye.

Ferde-vízesés (Kelet-Me­csek): az Óbányai-völgyben, a K sáv jelzésű turistaúton található érdekes geológiai képződ­mény, a völgy leglátványosabb zúgója. Jól látszanak a vulkáni erők hatására felbillent pados mészkőrétegek, amelyeken a víz aláhull. Tündérlépcsőnek is nevezik.

Flóra-pihenő (Közép-Me­csek, 404 m): a Dö­mör­kaputól dél­keletre álló ún. „Bertalan-szik­lára” 1893-ban épített szép, bástyára emlé­kez­tető kilátó. 1911-től „Flóra pihenője” a neve, özv. Ha­mer­li Jánosné emlékére.

Fodorgyöpi-kunyhó (Kelet-Mecsek): Zengővárkony határában, a Fodorgyöp elnevezésű erdőtömbben álló erdőőr kunyhó. A K+ jelzésen érhető el. 1978-ban felújították.

Francia-emlékmű (Közép-Mecsek, 340 m): egy kiugró szikla szélén álló emlékmű a Hotel Kikelet közelében. Zsolnay Miklós épít­tet­te a napóleoni háborúk so­rán Pécsett ápolt és itt elhunyt francia katonák em­lé­ké­re. Az emlékmű, amelyet Pilch Andor tervezett, egy 16 m magas csonka gúla, tetején sas szoborral. 1908-ban avatták fel. Csodálatosan szép kilátás nyílik innen Pécs városára.

Füleki-emlékmű (Közép-Mecsek): a Büdös-kúti kulcsosház közelében, attól délnyugatra, a kék sáv jelzésű turistaút mellett látható emlékoszlop. 1984-ben állították a Pécsi Spartacus Sportkör természetjáró szakosztályának tagjai társuk, Füleki Mihály emlékére, aki ezen a helyen halt meg.

Füstös-lik (Nyu­gat-Mecsek): a Herman Ottó-tó gátjától északra magasodó mészkő­sziklában található kő­fül­ke, kis barlang. A S+ jelzésű turis­taút vezet el alatta.

Gesztenyés (Kelet-Mecsek): Zen­gő­várkony határában ta­lál­ható védett szelídgesz­te­nyés. Itt van eltemetve – vég­aka­ra­tá­nak megfelelően – Rocken­bauer Pál (1933-1987), aki természetjáró, televíziós szerkesztő, a természetfilmezés megteremtője volt. Sírja a termé­szet­barátok zarán­dok­he­lyévé vált. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség évenként túrát szervez az emlékére. A K + és P + jelzés vezet erre.

Gesztenyés (Közép-Mecsek): Pécsbányateleptől északra lévő terület, amely szelídgesztenye fákkal van beültetve. Sajnos mára a fákat megtámadta egy kéregrákosodást okozó gombafaj és sok kiszáradt. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A legidősebb példányok kora meghaladja az 500 évet, sőt a régi vendéglő – ma közösségi ház – udvarán egy állítólag ezeréves fa állt. Csonkja ma is látható. A Mecsek Egyesület 2004-ben emlékkövet állított mellé. A fáról kapta Pécsbányatelep északi része az Ezeréves nevet. Az itt lévő házak a szénbánya tisztviselőinek épültek a 20. század elején.

Gilice-tető (Közép-Mecsek): Árpád-tető és a Tripammer-fa közt a Mecsek-háti műúttól északra elterülő rövid hegyhát. A szabolcsiak szerint valamikor római őrtorony állt a hegyen. A Zsolnay-gyár edényei számára itt és a közelében miocén korú agyagot, agyagmárgát bányásztak.

Gubacsos kulcsosház (Nyu­gat-Mecsek): a pécs–aba­ligeti műút orfűi elágazá­sának kö­ze­lé­ben, erdészház­ból át­ala­­kított kulcsosház, a S sáv jelzésű turistaút mellett.

Gyarmathy Miklós kereszt (Közép-Mecsek): a Rotary körsétány Jakab-hegy felé eső, délnyugati részén ta­lál­ható fakereszt. Gyar­­mathy Miklós a mecseki turista­­­­lé­te­sít­mények fejlesz­tője volt. A keresztet a Pécsi Rotary Club állította 1930-ban.

Gyopár kulcsosház (Kelet-Mecsek): Zobákpuszta köze­lé­ben, egy régi erdész­ház­ból kialakított, szépen fel­újí­tott kulcsosház.

Gyuri út (Közép-Mecsek): Pécsett, a Tettye utcától a Tettye térig vezető, 1905-ben épült, 350 m hosszú út régi elnevezése. Reéh Györgyről (1865-1932) nevezték el, aki városi taná­csos, a Mecsek Egye­sület igaz­gatója volt. A "Tettye  koronázatlan királyának" is hívták, mert a Tettye rendezésével és gondozásával sokat foglalkozott.

Halász (Öreg)-patak (Kelet-Mecsek): a Réka-völgyben foly­dogáló patak, a Stein-ma­lom­nál egyesül az Óbányai-patakkal.

Halomsírok (Nyugat-Mecsek): lásd Jakab-hegyi halomsírok.

Hamedli Gyula-pihenő (Közép-Mecsek): a Tettyétől a Dömörkapuhoz vezető sétaúton (Irma út) lévő pihenő, melyet 1910-ben a Me­­csek Egyesület építtetett, Ha­­medli Gyula fényképész (1862–1904) hagyatékából.

Harács-mező (Keleti-Mecsek): Óbánya közelében az északkeleti gerincen lévő terület neve. Valamikor vadászház állt itt. A P sáv és Z+ jelzések itt keresztezik egymást.

Harangláb kulcsosház (Kö­zép-Mecsek): az Orfűhöz tartozó Bánoson, a haranglábhoz kapcsolódó egykori iskola épületében működött kulcsosház az 1970-80-as években. A Pécsi Tervező Vállalat sportkörének természetjáró szakosztálya üzemeltette.

Hármas-bükk (Közép-Mecsek): Koszonya-tetőtől délre található terület neve. Elnevezése onnan ered, hogy ezen a hegyen állt egy öreg bükkfa, amely három falu (Vasas, Somogy és Budafa) határát jelezte.

Hármas-hegy (Kelet-Me­csek, 603 m): a Kelet-Me­csek második legmaga­sabb, mély völgyekkel határolt, tölgyerdővel borított hegye, Hosszúhe­tény­től észak­­­­­­ra. Felépítésében alsó-jura időszaki márga és homokkő változatok az uralkodóak. Nevét az egy sorban elhelyezkedő három csúcsáról kapta. A középsőn meteorológiai állo­­­más található.

Hármas-kereszt (Nyugat-Mecsek): az Abaligetet Orfűvel összekötő út mentén álló kereszt neve. Valamikor három kereszt állt itt kápolnával. Ma csak egy kereszt van, mellette emléktáblát és padot helyeztek el.

Hársas kulcsosház (Közép-Mecsek): a Közép-Mecsekben, Pécs-Vasastól néhány km-re, a Hársas-forrás közelében egykor állt kis kulcsosház, sokáig kéktúra bélyegzőhely is volt. Több kezelője is volt, de az állandó rongálások, betörések miatt végül nem akadt gazdája. Az 1990-es évek közepétől állaga egyre romlott, az épület berendezéseit, építőanyagait elhordták. Ma már csak az alapját lehet megtalálni.

Hárs-tető (Kelet-Mecsek, 545 m): Püspökszentlászlótól északra, a Diós-kút fölött emel­kedő magaslat. A Z sáv jelzés vezet az északi oldalában.

Hasmányi templomrom (Közép-Mecsek): Komlón, a kórház feletti erdőben, a lakóházak közelében található Árpád-kori templom romja. Az elpusztult Hasmány falu kora gótikus kőtemploma volt, melynek déli oldalán kosáríves boltozatú kapuja épen megmaradt.

Hászé-tető (Kelet-Mecsek): Máré-vártól délnyugatra lévő hegy neve. A név eredete: olyan meredek, mint egy háztető; vagy a török kincstári birtokot nevezték hász-nak. A Z sáv jelzés vezet erre.

Havi-hegyi kápolna (Közép-Mecsek, 247 m): Pécs minden pontjáról jól láthatóan, a természeti környezetéből jellegzetes fehér foltként kitűnő kápolna. A 17. sz. végén, a pestisjárvány meg­­szűn­­­te után hálaadásként építették. Az építő­­­anyagot em­beri erővel hordták fel a miocén korú mészkőből álló meredek oldalú hegygerincre. Az oltáron Havas Boldogasszony képe látható, amely egy római kegykép másolata, Zichy Gyula püspök ajándékozta a templomnak. Búcsújáró hely.

Herman Ottó-szobor (Nyugat-Mecsek): Tekeres határában, a Pécsi-tó gátja közelében 1965-ben felállított szobor, Horváth János alkotása. Herman Ottó természettudós az orfűi tórendszer harmadik tavának névadója.

Herman Ottó-tó (Nyugat-Mecsek): az orfűi tórendszer har­madik tava, Tekeres köz­ség­től északra. A kitűnő természettudósról, Herman Ottóról (1835-1914) nevezték el, akinek a szobra Tekeres déli végén, a Pécsi-tó gátjánál egy kiemelt helyen áll. Természetvédelmi terü­let. A nádfoltokban vízi madarak fészkelnek. Nyugati oldalán a S+ jelzésű út vezet.

Hetyey Sámuel: (1845-1903): Pécs püspöke volt 1897-től. A püspökszentlászlói püspöki nyaralót felújíttatta és díszkertet létesített. Az előtte lévő forrás az ő nevét viseli.

Hetvehely (Nyugat-Me­csek, 160 m): a pécs-budapesti vas­út­­vonal mentén fekvő Árpád-kori település. Neve a hétfő és a hely főnevek összetételéből keletkezett és arra utal, hogy itt hétfőn tartották a vásárt. A török időkben elnéptelenedett. Későn népesedett be újra németekkel, magyarokkal és horvátokkal. Lakóinak száma: 449 (2014). Híres a plébánia mögötti, 13. századi gótikus stílusú kápolnája. Látnivaló még az elpusztult védett madarak emlékének kopjafája és a falu határában álló – már a Zselic területén lévő – Gábor-kilátó, amelyet 2002-ben építettek Makovecz Imre terve alapján. A Nyugat-Mecsekbe vezető túrák kiindulópontja lehet.

Hidasi-völgy (Kelet-Mecsek): Zobákpusztától észak­­ra, az Egregyi-völgybe torkolló, a Kelet-Mecsek egyik legszebb, hangulatos völgye. Mindkét oldala meredek, az alján több forrásból (Hidasi-, Lajos-, Pius-, Wein György-, Betyár-forrás) eredő patak kanyarog. Közepe táján a látvá­nyos Csurgó vízesésben gyö­nyör­ködhetünk. Régen a patakon átívelő kis fahidakon vezetett az út, innen ered a neve. A K sáv jelzés vezet végig a völgyön.

Hodács (Kelet-Mecsek): Márévártól északra eső hely neve, a hód név származéka. Királyi hódvadászok falva lehetett itt.

Horoghinta (Kelet-Mecsek): a Zengő déli oldalának egy részét nevezik így. Régen az emberek a nagy gödrökön úgy mentek át, hogy öreg fákra horgot akasztottak és áthintázták magukat a túlsó oldalra.

Horvát Adolf Olivér-emlékkő (Nyugat-Mecsek): a Vörös-hegy déli oldalán a K sáv elágazásától délre, a Z▲jelzésű úton kb. 200 m-re található mészkőszikla, melyre 2007-ben a Mecsek Egyesület egy emléktáblát helyezett el Dr. Horvát Adolf Olivér (1907-2006) szerzetes tanár, a Mecsek és környékének leghíresebb botanikusa emlékére. A Mecsek Egyesület évenként az emlékkőhöz vezető túrát szervez emlékére.

Hosszúhetény (Kelet-Me­csek, 284 m): a nevének meg­fe­le­lően több kilométer hosszan elterülő község a Zengő és a Hármas-hegy lábánál. A Hetény hon­­fog­­lalás kori személynév, vagy népcsoport neve. A falu a középkorban a pécsváradi apátság birtokához tartozott, itt éltek a védelmet biztosító katonák. A 18. században németek költöztek be. Lakóinak száma: 3359 fő (2014). Látnivalói: Tájház, Üvegmúzeum, Borbélymúzeum, Bocz Gyula szobrai. A faluból indul a Z■ jelzés Püspökszentlászlóra, a S▲ a Zengőre, valamint az Üvegesek Útja.

Hotel Mediterrán (Közép-Mecsek): a volt Dömörkapui turistaház átalakításával épí­tett szálloda.

Hotel Kikelet (Közép-Me­csek): a Pécs városra te­kintő hegyoldalban 1936-ban Bauhaus stílusban épült, szép fekvésű szálloda, a modern építészet városképileg is jelentős épülete. A szobák előtt nagy, délre nyíló terasz van. Jelenleg nem üzemel.

Husztóti vadászház (Léber vadászház) (Nyugat-Mecsek): Kishajmástól délre, a Puszta-völgy és a Rokonyiga közötti területrészeken található ház. Husztóthoz tartozik, de a kishajmási temető felől a vasút melletti földúton közelíthető meg. 1980-ban építette a vadásztársaság. A fából épült vadászház, amelyet igényes park vesz körül, jól illeszkedik a husztóti 130 éves tölgy- és bükkerdők ölelésébe.