Lexikon:    A - D    E - H     I - L     R - Z

 

Madarak és fák napja. Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. A Mecsekben elő­ször 1932-ben a Mecsek Egyesület emlékezett meg róla. Az egyesület Madárvédő Osztálya már 1930-ban 530 madárodút helye­zett ki az erdőbe Lapis környékén.

 

Madárodútelep emlékhelye (Közép-Mecsek). A Tripammer-fától nyugatra lévő füves tisztáson, a volt Kozári erdészházzal szemben, a mecsekháti műút kanyarjának közelében álló magas vas oszlop egy tetején elhelyezett madárodúval. Mellette egy fatörzsön lévő emléktáblán a következő szöveg olvasható: „A Mecsek Egyesület Madárvédő osztálya által az 1930-as években kialakított madárodú telep emlékének tisztelegve, a Melegmányi-völgy Természetvédelmi Terület kihirdetésének 50 éves jubileumán felújította a Mecsek Egyesület, a Mecseki Erdészeti Rt. és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2007”.

 

Magyaregregy (Kelet-Mecsek). A Kelet-Mecsek északnyugati szélén fekvő köz­­ség a Völgységi-patak völgyében, a zobákpuszta–szászvári országút mellett. Lakóinak száma 656 fő (2025). 1554-ben már Egregy néven említi az írásos emlék, amely az éger fanévre utalhat. A másik névfejtés szerint viszont Egregy az államalapítás korának egyik történeti alakja volt. A középkorban a falu részben a pécsi püspökségé, részben nemesi családok birtoka. A török időkben is lakott volt, mindig többségben magyarok lakták. Magyaregregy külterületén 18 középkori elpusztult faluról tudunk. Lakói mezőgazdaságból, favágásból, majd bányászatból éltek. Érdemes megnézni az Arnold-házat, amelyben eredeti helyén és állapotában tekinthető meg az 1930-as évekből származó mészárszék és konyha, valamint helytörténeti kiállítás. Búcsújáró hely a Magyaregregyi Szentkút. A falu köze­lé­­ben, délkeletre van a Máré-vár. A P+ jelzés vezet át a településen.

 

Magyaregregyi Szentkút (Kelet-Mecsek). Magyaregregyi búcsújáróhely. Története az 1800-as évek közepén kezdődött: egy vak kislány megmosta a szemét a Torma-völgyi forrás vízében, és újra látott. A hír gyorsan elterjedt és sokan jöttek ide, főleg a szembajosok kerestek itt gyógyulást. 1857-ben Girk György püspök már jegyzőkönyvet vetetett fel az itt történt csodás imameghallgatásokról. Előbb 1859-ben egy kis fakápolna épült fel, majd ezt egy kőből épült követte, amit 1867. szeptember 8-án, Kisasszony napján szenteltek fel. 1884-ben felújították. Kedvelt búcsújáróhellyé vált. A mai kegytemplom 1948-ban lett kész, oltárán ott áll a fehér ruhás egregyi Kisboldogasszony, arcán kedves mosollyal, széttárt karokkal. A kápolnát 1998-ban felújították.

 

Magyarhertelend (Közép- és Nyugat-Mecsek). Település Orfűtől északra a Baranya-csatorna mentén, a Mecsek északi nyúlványainál. Lakóinak száma: 531 fő (2025). Eredetileg a pécsi káptalan javai közt szerepelt, a 18. században a pécsi papnevelde tulajdona lett. A 19. században Nagyhertelendnek nevezték. Római katolikus templomát 1777-ben emelték. A falu nevezetessége a közkedvelt termálfürdő. A településről indul a S+ jelzés, valamint a Napszentély-kilátóhoz vezető S▲ jelzés.

 

Magyarok kunyhója (Nyugat-Mecsek). A Jakab-hegytől északra a Rákos-völgy közelében, a P sáv (Dél-dunántúli Pirostúra) és a Z sáv (Mecseki Zöldtúra) jelzések kereszteződésétől kb. 80 méterre található emlékhely. Itt egy kis erdei faházikó állt, mely az 1918-tól 1921-ig tartó szerb megszállás idején (itt húzódott a demarkációs vonal) a magyar határőrök melegedőkunyhója volt, innen az elnevezése. A kis ház az 1970-es évek elején még használható állapotban volt, 1990-re azonban az állaga annyira megromlott, hogy el kellett bontani. Ma már csak a ház alapja látszik. Helyén emlékhelyet alakítottak ki, Baumann József és Várnai József egy kopjafát állított a történelmi idők emlékére. Mellette asztal, pihenőpad található. A turistautak kereszteződésétől a P „emlékhely” jelzés vezet oda.

 

Magyarszék (Közép-Mecsek). Komlótól nyugati irányban fekvő település a 66. számú főút (Pécs–Sásd–Kaposvár), illetve a Komló–Sásd vasútvonal mentén. Lakóinak száma: 946 fő (2025). A település nevének „szék” eleme vizes, ingoványos területet jelent. Magyarszéken útépítés során római út maradványai kerültek napvilágra, ami Mánfán és Magyarszéken keresztül vezetett Oroszló irányába. Az Árpád-korban is lakott volt. Neve először 1332-ben bukkant fel Zeek alakban. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el. A 18. század középső harmadában németek települtek be. Így jött létre Németszék falu. A mai falu 1930-ban alakult ki három kis település egyesítésével, neve akkor Baranyaszék volt. Vasútállomásának sokáig Magyarszék-Sikonda gyógyfürdő volt a neve (Sikonda innen 5 km-re található). Jelzett turistaút nem vezet át a falun, közelében halad a Mecseki Zöldtúra.

 

Magyar Természetbarát Szö­vetség (MTSZ).  Lásd: Magyar Természetjáró Szövetség.

 

Magyar Természetjáró Szö­vetség (MTSZ). A ma­gyar­országi természetjáró szer­­ve­zetek szövetsége. Az 1873 óta alakult magyar természetjáró szervezetek hagyományainak folytatója és ápolója, az 1913-ban létrehozott Magyar Turista Szövetség utóda, az 1987-ben létrehozott Magyar Természetbarát Szövetség jogutódja. A Magyar Turista Szövetség „utódaként” 1948-ban hozták létre a Magyar Természetbarát Szövetséget, ami – több­­­­­szöri átalakulás után – 1987-től önálló szövetségként működött. 2012. május 12-én a szövetség közgyűlése a szervezet nevét Magyar Természetjáró Szövetségre változtatta. Kiemelten köz­hasz­nú civil szervezet. Az MTSZ tagja a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, és több baranyai természetjáró egyesület is.

 

Magyar Turista Egyesület (MTE). 1891-ben alakult természetjáró egyesület, első elnöke báró Eötvös Loránd volt. 1907. június 29–30-án Pécsett tartotta vándor­gyű­­­lését, több résztvevőt a Mecsek Egyesület látott vendégül. 1946-ban az egyesületet feloszlatták, 1989-ben alakulhatott újjá.

 

Magyar Turista Szövetség. 1913. november 29–30-án alakult országos turista szervezet. Alapítói között volt a Mecsek Egyesület is. A szövetség egyik elnökének Balog Károlyt, alelnöknek Kiss Józsefet választották meg a Mecsek Egyesület részéről. A II. világháború után a Magyar Turista Szövetség „utódaként” hozták létre a Magyar Természetbarát Szövetséget.

 

Magyarürög (Nyugat-Me­­csek). A Jakab-hegy keleti lábánál lévő tele­pülés, 1950 óta Pécshez tar­­to­zik. A neve valószínűleg onnan ered, hogy a Jakab-hegyi kolostor megépítése előtt a hely közelében a remeték hegyüregekben laktak. A községet Irugh néven már 1225-ben említik, mint pécsi püspöki birtokot. A falu temetőjében álló templom (Nagyboldogasszony-templom) középkori eredetű. A 17. században barokk stílusban átépítették. Műemléki védelem alatt áll. Magyarürög közelében található az Éger-völgy, kedvelt kirándulóhely.

 

Magyar Zarándokút. Hazai szent helyeket érintő, Esztergomból Máriagyűdre vezető magyarországi zarándokút, mely a Mecseken is átvezet. Jelzése: fehér téglalap alapon az út irányába mutató, szárán kettősen áthúzott, sárga színű nyíl.

 

Makár-hegy (Közép-Mecsek, 271 m). Pécs nyugati részén található, ma már a város részét képező, észak és nyugat felé meredek oldalú domb. Makár János (?–1704) ezredesről nevezték el, aki a törökök alól felszabadító keresztény hadak előőrsének vezetője volt, és saját elhatározásából 1686. október 22-én megtámadta a törökök által uralt Pécset, jelentős rombolást okozva. A Makár-hegy Pécs leghíresebb, fehér bort termő szőlőhegye volt, ma már a folyamatos beépítések miatt a szőlőterület jelentősen lecsökkent. A hegy tetején valamikor földvár volt és egy kisebb, kőből épített erődítmény.

 

Malom-hegy (Közép-Mecsek, 330 m). A Nagy-Mély-völgy és a Petnyák-völgy szegleté­ben lévő magaslat. Északnyugati sarká­nál áll a Ciframalom.

 

Mandulás (Közép-Mecsek, 370 m). A Misina déli lejtőpihenőjén, a Me­csek-­háti műút leága­zá­sá­nál levő tisztás. Elnevezése a déli lejtőkön jellemző, mediterrán jellegű mandulafaerdőtől ered. A régi neve: Cingolány-rét. A mecseki tor­na­pálya kiindulópontja, erdei játszótér is található itt, valamint itt volt egykor a mecseki „Mandulás Kemping”, ami 1967-től 2005-ig működött. A P sáv jelzésű turistaút (Dél-dunántúli Pirostúra) vezet keresztül a Manduláson, és innen indul a P▲ jelzés a Misina tető felé.

 

Mánfa (Közép-Mecsek). A pécs–sásd–kaposvári 66-os főút men­­tén lévő község. Lakóinak száma: 736 fő (2025). Árpád-kori település, birtokosai a Bátmonostori, Kisvárdai családok voltak, majd a pécsi püspökségé lett. A török időkben is lakott hely volt, de a hódoltság végén csak 12 lakost számoltak össze a településen. Lakói évszázadok óta főként bányászatból éltek, először a falu határában lévő jól faragható homokkövet fejtették, majd a környék szénbányái adtak munkát. 1950-ben hozzácsatolták Budafát, majd 1958-ban a települést Komlóhoz csatolták. 1991-ben népszavazással szakadt el Komlótól, és lett ismét önálló község. Látnivalója a közelében lévő Árpád-kori templom, Baranya egyik legismertebb műemlék temploma. Közelében van a Kőlyuk-barlang. A P+ jelzés vezet át a falun.

 

Mánfai templom (Közép-Mecsek). Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt műemlék templom festői völgyben, Mánfa településtől 1 km-re nyugatra. A 12. században román stílusú, kisméretű, egyhajós templom épült (maradványa: a déli kapu és lőrésszerű ablakok). A 13. században bővítették, a homlokzatot aszimmetrikussá tevő ötszintes, ikerablakos torony készült, és fallal vették körül. A 14–15. századi újabb, immár gótikus stílusú bővítéskor kapta a torony melletti kapuját és  az északi fal támpilléreit. A monda szerint a török kiűzése után a mánfaiak új helyen kezdték el építeni falujukat, a templom viszont túlélte a török idők pusztítását is, ám környékét visszavette a természet. Úgy találtak rá, hogy egy bika elkószált, a rengetegbe tévedt, és szarva a folyondárba akadt, ami körülfonta a kis templom harangját. Ahogy szabadulni akart, a fejét rázva megrángatta a harangkötelet, és megszólalt a harang. A P+ jelzésű turistaút vezet a templom előtt, illetve a Ciframalomtól a P■ jelzés vezet ide.

 

Máré Erdei Futóverseny emlékköve (Kelet-Mecsek). A Máré-vár alatt a Vár-völgyben, a Kadarka kulcsosház melletti tisztáson elhelyezett emlékkő, a rajta lévő táblán egy idézettel. A futóversenyt minden évben Csemez Pál emlékére rendezi meg a Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület. Csemez Pál egy összetartó, vidám baráti társaságból távozott 2002. július 3-án, hirtelen és tragikus körülmények között. Az emlékkövet 2016-ban állították.

 

Máré-vár (Kelet-Mecsek, 354 m). Magyaregregytől délre, a Vár-völgy fö­lötti hegy­­­­­­­csúcson helyre­állí­tott várrom, a P sáv jelzésű turistaút (Dél-dunántúli Pirostúra) mentén. Először 1316-ban említik az oklevelek, amikor Károly Róbert király Bogár Istvánnak adományozta hadi érdemeiért. Későbbi tulajdonosai: Gunyafi Domonkos és István, Bátmonostori Vesszős és Töttös, majd a Várday család. Várday Ferenc, a humanista műveltségű főpap reneszánsz palotává varázsolta a szabálytalan ötszögű erődítményt a 16. század elején. Bakics Pál szerb vajda erőszakkal szerezte meg. A törökök elfoglalták és 72 fős őrséget tartottak itt. A 17. század végén mint romot említik. Még egy utolsó ostromot azonban meg kell érnie 1956-ban: ekkor a Vár-völgyből egy orosz tank a romok mögött meghúzódó "Mecseki láthatatlanokra" tüzelt. Tábla emlékeztet az itt meghalt két szabadságharcosra. 1960-ban kezdték meg a vár feltárását és helyreállítását. Benne az alsó szinten vártörténeti kiállítás tekinthető meg, az emeleten pedig a Kelet-mecseki Legendárium kapott helyet. A vár nyitva tartásáról előzetesen érdeklődni kell! A Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelye, a bélyegző a várkapun található.

 

Máré-völgy  (Kelet-Mecsek). Lásd: Vár-völgy.

 

Mária-kápolna (Kelet-Mecsek). Püspökszentlászlón, az arborétum felett álló kis erdei kápolna, zarándokhely. Zengő Csillagának is nevezik. Piétáját a szászvári születésű tehetséges szobrászművész, Kiss György (1852–1916) fehér márványból faragta. Megközelíthető a Zengő felé haladó S sáv jelzésről leágazó S● jelzésen.

 

Mária-kép (Madonna-kép)

1. (Közép-Mecsek). A Bánffay Simon úton (S▲ jelzésú út), az állatkert kerítése mellett található kép, melyet Scholtz Gyula sörgyáros 1900-ban ajánlott fel. A ma látható kép a régi felújított változata;
2. (Kelet-Mecsek). A Vár-völgyben, a Mária-kútnál, a P sáv jelzésű út (Dél-dunántúli Pirostúra) mellett egy bükkfán elhelyezett kovácsoltvas tartóban látható kis Mária-kép. Az eredeti kép eltűnt, az új képet Baumann József helyezte el a tartóba;
3. (Kelet-Mecsek). Püspökszentlászlón az arborétum feletti Mária-kápolnánál álló képoszlop. Baumann József állította;
4. (Kelet-Mecsek). A Szentlászlói-völgyben, Püspökszentlászlótól délnyugatra 400 m-re, a kövesút mellett álló, kerítéssel körbevett Mária-képoszlop.

Mária út. Közép-európai, Magyarországon is átvezető zarándokút-hálózat, mely a Szűz Máriához köthető helyeket köti össze. Két – egymást kereszt alakban metsző – főágának végpontjai: északon Częstochowa (Lengyelország), délen: Međugorje (Bosznia-Hercegovina), illetve nyugaton Mariazell (Ausztria), keleten Csíksomlyó (Románia). Egyes szakaszai a Mecseken is áthaladnak. Az útvonal főágait és leágazó szakaszait szabvány méretű turistajelzés alapra (fehér téglalap) festett különböző színű, „m” betűt formázó, középső szárában vízszintesen áthúzott (keresztet jelölő) egyedi jelzésekkel jelölik. A mecseki szakaszok jelzéseinek felfestésében 2016-ban baranyai természetjárók is részt vettek.

 

Máté-part (Kelet-Mecsek). A Takanyó-völgy és a Hidasi-völgy közötti terület neve, gerincén vezet a K▲ jelzés.

 

Máza (Kelet-Mecsek). A Völgységi-patak legyezőszerűen kiszélesedő síkján húzódó település. Lakóinak száma: 1089 fő (2025). Máza neve egyes vélemények szerint ószláv eredetű lehet, másik nézet szerint Máza egy honfoglalás idején élt személy volt. A települést említő első írásos adatok 1235-ből valók. A török hódoltság idején is folyamatosan lakott volt. A 18. századtól a pécsi püspökség birtoka, ezután a környező községekből németek települtek be. Lakói a 19. század elejétől a hagyományos földművelés mellett szénfuvarozással foglalkoztak, majd szénbányában dolgoztak, mivel az 1800-as évek elején szenet találtak a környéken. A bányát 1829-ben nyitották meg, s egészen 1966-ig működött. A települést 1974-ben Szászvárral egyesítették, Mázaszászvár néven. A két község 1991. január 1-je óta ismét önálló. A Z+ jelzés halad át a falun. Közelében a koromszói apátság régészeti ásatását tekinthetjük meg (Z „rom” jelzés).

 

Mecsek hegység. A Dél-Dunántúlon húzódó középhegység. Északkelet-délnyugati hossza 46 km, szélessége 10-12 km. Legmagasabb csúcsa a Zengő (682 m). Várkonyi Nándor szerint a hegység elnevezése onnan ered, hogy Pécs felett kopár terület volt a mészkő sovány talaja és a juhnyájak legeltetése miatt, népiesen „mecsekös" hely. Természetjáró szempontból három részre tagoljuk: Nyugat-, Közép- és Kelet-Mecsek. Határainak tekintjük nyugaton a Szentlőrinc–Dombóvár vasútvonalat, délen és keleten a 6-os sz. főközlekedési utat, északon a Völgységi-patak völgyét, ill. a Baranyai-hegyhátat a Kárász–Kisvaszar vonaltól északra.

 

Mecsekalja (Nyugat-Mecsek). Pécshez tartozó egykori község. 1930-ban alakult Magyarürög, Mecsekszentkút, Patacs és Rácváros községek egyesítésével, majd 1954-ben Pécshez csatolták.

 

Mecsek csúcs (Közép-Me­csek, 612 m). A Tubes csúcs régi neve.

 

Mecsek Discovery Center (Közép-Mecsek). Természetismereti bemutató- és látogatóközpont Árpádtetőn, a Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészet mellett, a Mecsextrém Park szomszédságában, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán. Benne kapott helyet a Mókus Suli Erdei iskola, valamint a MecseXplorer kiállítótér. A legkorszerűbb pedagógiai és ismeretterjesztő eszközökkel, holisztikus, élményszerű módon mutatja be a Mecsek természeti és kulturális értékeit. 2023-ban nyitották meg.

 

Mecsek Egyesület. Az első pécsi természetjáró- és védő egyesület, 1891. április 30-án alakult meg. Működése céljául Pécs városának és legközelebbi környékének járható utakkal történő össze­kötését, jelzését, kilátók, menedékházak építését és a Mecsek szépí­tését tűzte ki célul. Első ve­ze­tősége a következő össze­té­te­lű volt: elnök: Kardoss Kálmán főispán; alelnökök: Bánffay Simon közjegyző, Zsolnay Vilmos gyáros; titkár: Kiss József főreáliskolai tanár; igazgató: Vaszary Gyula rendőrkapi­tány; pénztáros: Stern Károly ügyvéd. 1945-ben az egyesületet feloszlatták. 1946-ban rövid időre újból elkezdte működését, elnöke Entz Béla lett. Végül 1948-ban meg­­szüntették. A rendszerváltás után, 1993. április 30-án az egyesület – Kovács Szabó János kezdeményezésére – újjáalakult.

 

Mecsek Egyesület múzeuma (Közép-Mecsek, Árpádtető). A Mecsek Egyesület több mint 100 éves fennállása óta összegyűjtött relikviáit bemutató kiállítás. 2014-ben nyílt meg Pécsett, a Király utcában. A bemutatóhelyiség kis mérete indokolttá tette egy nagyobb kiállítótér létrehozását. A múzeum kiállítási anyaga 2024 márciusától Árpádtetőn (a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala mentén), a Mecsextrém Park pénztárépületének tetőterében kialakított kiállítótérben tekinthető meg.

 

Mecsekfalu (Közép-Mecsek). Komlóhoz tartozó kis település, egykori neve Szopok volt. 1954-ben csatolták Komlóhoz. A falun vezet át a Dél-dunántúli Pirostúra.

 

Mecsek-háti műút (Közép-Mecsek). A Mandulástól induló, a Tubes oldalán Lapi­sig, majd onnan a vízválasztó kelet–nyugati gerincén haladó aszfalt­út, mely Árpád-tető kö­zelében ér ki a pécs–kaposvári országútra. Első szakasza a mai Hunyadi János út végétől a Man­duláson át a Lapisig 1923–26 között épült, Tripammer Károly ter­vezte, és vezette a kivi­telezését. Később Rábay Gyula fejezte be a Lapistól a Kozári vadászház érintésével a mánfai országútig terjedő szakaszt.

 

Mecsek Háza (Nyugat-Mecsek). Orfűn, a Vízfő-forrás közelében álló épület, barlangi turisztikai központ, szálláslehetőséggel. A Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület üzemelteti. Az Orfű környéki barlangokba (Szuadó-barlang, Trió-barlang) vezető overallos barlangi kalandtúrák kiindulópontja.

 

Mecseki autóversenyek és autóversenyzők emlékhelye (Közép-Mecsek). A Lapisról Remeterétre vezető műút kanyarjában, a vágotpusztai kövesút elágazójánál állított emlékkő. 2019 októberében állította a Pécsi Volán autósport szakosztálya. S sáv jelzés vezet mellette.

 

Mecseki Bányász Emlékút. A mecseki bányászat emlékeit, emlékhelyeit, egykori aknáit érintő, 2010–2011-ben létrehozott túraútvonal. Két részből áll: a Nyugat-Mecsekben az Ércbányász Emlékút, a Közép- és Kelet-Mecsekben a Szénbányász Emlékút. Egyedi jelzése van: fehér téglalap alapon fekete színű bányászjelvény.

 

Mecseki források. A Mecsekben több mint 200 kiépített (foglalt) forrás van. A források foglalását az 1891-ben megalakult Mecsek Egyesület és az 1911-ben megalakult Természetjáró Turisták Egyesülete (TTE) Pécsi Csoportja kezdte el. A későbbiekben – a forrásfoglalásokban közreműködő sok természetjáró mellett – a források építésében, felújításában és karbantartásában kiemelkedő szerepe volt Csokonay Sándornak (1898–1983) – akinek „a mecseki források atyja” nevet adták –, és Baumann Józsefnek (1952–2024). Számos forrást foglalt ez erdészet is. A mecseki források folyamatos karbantartására 2012-ben Baumann József létrehozta a „Mecseki Forrásvédnökök” csoportot. A mecseki forrásokról az első nyilvántartást Csokonay Sándor készítette Molnár István és Karádi Károly közreműködésével. Ez a forráskataszter 1975-ben jelent meg, és 152 forrást tartalmazott. A következő, 1984-ben megjelent kataszter 158 forrást tartalmazott, Eszéky Ottó és Kvéder László készítette. Talán – a mai természetjárók körében is – legismertebb az 1987-ben megjelent „MECSEKI FORRÁS-KATASZTER, 1987”, melyet Eszéky Ottó, Hellényi Miksa, dr. Kassai Miklós, Kraft János, Molnár István, Navratil Géza és Rónaki László állított össze. Ebben – sok évi adatgyűjtés alapján – 665 forrás szerepel, mindegyiknek a helyét kézzel rajzolt térképvázlaton jelölték. 1992-ben Kraft János készített még egy rendszerező-összefoglaló katasztert a Pécs város területén fakadó forrásokról. 2005-ben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság felkérésére elkészült egy másik, immár gps koordinátákkal kiegészített adatbázis Kraft János és Kvéder László munkáiból.

 

Mecseki Kisvasút (Közép-Mecsek). Az ország leg­rövidebb, 570 m hosszú erdei kisvasútja. A Mecseki Parkerdőben az Állatkert és Dömörkapu között közlekedik. 1962-ben épült. 2009-ben fel­újították.

 

Mecseki körjárat. 1955-ben indított autóbuszjárat volt, mely a nyári szezonban közlekedett hétvégeken. Pécsről a Széchenyi térről (később az autóbusz-végállomás áthelyezése után a Kossuth térről) indult, és a Mecsek-kapu – Mandulás, majd tovább a Mecsek-háti úton Lapis – Fehér-kút – Kozári erdészház – Pécsszabolcs útvonalon haladt (volt, amelyik járat fordított irányban érintette a megállóhelyeket). Az 1970-es évek végéig közlekedett, megszakításokkal (egy időben a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség kérésére indították újra). A turisták kedvelt buszjárata volt.

 

Mecseki körsétány (Közép-Mecsek). Lásd: Rotary út.

 

Mecseki Parkerdő (Közép-Mecsek). Pécs város fölött, a Remete-rét–Lapis–Tubes–Misina–Dö­­mörkapu–Tettye vonaltól délre eső erdőrész. Pécs városa 1905 óta parkerdőként kezeli. Turistautak sokasága vezet benne. Helyi jelentőségű ter­mé­szet­vé­delmi terület volt, 2009-től a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része lett.

 

Mecseki turistaútjelzések. A Mecsek Egyesület 1891-től kez­dte meg a mecseki turista­utak kiépítését és jel­zések­kel való ellátását. 1912-ig különböző színekkel je­­lez­­ték az utakat, ábrák nél­­kül. 1913-ra olyan sok jel­­zett út volt, hogy a szín­jel­zés­ről át­tér­tek a fehér alapra festett szám­jelzésre. Ilyen szám­jel­zé­ses turistautak Ma­gyar­or­szá­gon csak a Mecseken voltak. 1940-ben kb. 300 km jelzett turistaút volt a Mecsekben, a Nyugat-Mecsekben 1-31, a Kelet-Mecsekben 1-22 számjelzéssel. Az 1950-es évek közepén kezdték felfesteni a ma is használatos színjelzéseket (egy ideig a régi számjelzésekkel együtt voltak láthatóak). Ma már az országosan alkal­ma­­zott, szab­­vány­­nak meg­­fe­le­­lő jelzésekkel találkozunk a Mecsekben is. 2001–2002-ben 217 km hosszan – a szab­­vány­­hoz való igazítás miatt – a jelzé­­sek megváltoz­tak. 2008-ra befejeződött a forrásokhoz vezető útvonalak kijelölése is. A Mecsekben ma mintegy 760 km a jelzett turistautak hossza. Az utóbbi két évtizedben a szabvány turistajelzésekkel jelzett utak mellett más, egyedi jelzésű utak, ún. „tematikus utak” is létesültek (pl. Mecseki Bá­nyász Emlékút, Üvegesek Útja, különböző zarándokutak, tanösvények stb.), ezek nem a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség gondozásában vannak.

 

Mecseki Vidámpark (Kö­zép-Mecsek). Lásd: Pécsi Vidámpark.

 

Mecseki Zöldtúra. 2001-ben a jelzésváltozások során az ad­­digi három, egymástól kü­lönálló, zöld sáv jelzésű út­­­vo­nal összekapcsolásával kialakított turistaútvonal (egyúttal túramozgalom), mely  közel 100 km hosszan vezet vé­gig a Mecsek tájain. A túramozgalom igazolópontjai: Pécs-Vasas, Koszonya-tető, Kőlyuk, Éger-völgy, Orfű (Mecsek Háza), Lóri erdészház, Sikonda (Természetbarátok Háza), Kisvaszar, Pusztabánya, Mecseknádasd.

 

Mecsekjánosi (Közép-Mecsek, 180 m). Komlótól északra fekvő, a városhoz tartozó kis település. 1954-ben csatolták Komlóhoz. 1332-ben említik először Jánosit. Sokszor szerepel az okiratokban, mert birtokosai, a Máré-vár urai és a pécsi káptalan gyakran pereskedtek egymással. A török időkben pusztává vált, majd németek telepedtek le ezen a helyen. Hosszú éveket töltött itt Dénes Gizella (1897–1975) írónő, aki regényeiben a baranyai embereket és tájakat szerepelteti. Látnivalói: 1810-ben épült, Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt, klasszicizáló, késő barokk stílusú római katolikus templom és az 1900-ban Engel Adolf (1820–1903) által építtetett kastély Jánosipusztán. A P sáv jelzés érinti a falut; a Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelye.

 

Mecsek-kapu (Közép-Mecsek). Pécsett a Hunyadi János út szer­­pentinjének kezdetén található árkádos, bástyás építmény. 1936-ban épült, Kőszeghy Gyula tervei alapján, jelképesen a Mecsek hegység bejárata. 2001–2002-ben felújították. Falán 1956-os emléktábla látható a következő felirattal: „Itt, a Mecsek kapunál állította meg az 1956. november 4-ét követő napokban egy maroknyi szabadságharcos a városunkba betört szovjet tankokat. Ez a környék a „Mecseki láthatatlanok” hetekig tartó drámai harcának fontos helyszíne volt. A Pálos templomnál az orvost váró sebesülteket mentős ruhába bújtatott ávósok mészárolták le. Tisztelgésül a hősök emléke előtt Pécs Város Önkormányzata 2014”. Az építmény lépcsőin a Z+, S▲ jelzés vezet végig.

 

Mecseknádasd (Kelet-Mecsek). A Mecsek keleti végén található község, a Pécset és Budapestet össze­­­kö­­tő 6-os főközlekedési út men­­tén. Lakóinak száma: 1449 fő (2025). A hegyek közt eredő, bővizű Öreg- vagy Halász-patak (más néven Rák-patak) a lapos részeken kiterjedt nádas-zsombékos területeket hozott létre. Erre utal a „nádasd” szó. A település a pécsváradi apátság alapítólevelében említett két Nádas falu egyike. A falu középkori névváltozatai az okiratokban Nadas, Nadasth, Nadosth formában szerepeltek. A 16–18. században a Balkánról, a török elől idemenekült szerbek miatt Rácnádasd, Nadasgye változatokban volt ismert. Később, 1910-ig Nádasd, 1910 és 1950 között – utalva a püspöki tulajdonra – Püspöknádasd, majd 1950-től lett a neve Mecseknádasd. A török hódoltság alatt a magyar őslakosság a környék védettebb falvaiba költözött. Helyükre 1718-ban német telepesek érkeztek. A II. világháborúig lakossága teljesen német volt. A faluképet tágas, fésűs beépítésű, több szobás, tornácos, csonkakonty-tetős épületek sora alkotja. A településszerkezet érdekessége a három nagy pincesor. Egykor minden házhoz tartozott egy pince is, melynek tulajdonosai az utcák háztulajdonosainak sorrendjében követték egymást. Látnivalói: a 13. században épített Szent István-kápolna középkori freskótöredékekkel, a Klimó György pécsi püspök által 1753-ban épített barokk püspöki nyaraló, a barokk plébániatemplom, ahol Skóciai Szent Margit ereklyéjét, képét és szobrát őrzik, és a Német Nemzetiségi Tájház. A környékén két rom is található: a Réka-vár és a Vár-hegyen (Schlossberg) lévő templomrom. A P sáv jelzés halad át a falun, a Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelye. A Szent István-kápolnánál van a Mecseki Zöldtúra keleti végpontja.

 

Mecsek–Ormánság Sárgatúra. A Mecseket az Ormánsággal összekötő egyetlen jelzett túraútvonal. A Mecsek és a Zselic határától, a bükkösdi vasútállomástól indulva Mailáthpusztáig tart. Hossza 58,2 km, ebből a mecseki szakasz 15 km-en keresztül vezet a Mecsek nyugati peremvidékén, és a 6. sz. főközlekedési utat átlépve, a Markó-csárdánál éri el az Ormánság határát. A teljes utat 2009-ben alakították ki.

 

Mecsekpölöske (Közép-Mecsek). Település Komlótól északnyugatra, a Kaszánya-patak völgyében, Komló és Magyarszék között. Lakóinak száma: 375 fő (2025). Az első írásos emlék 1332-ben említi először a falu nevét Pyliske formában, az itt folyó patak szláv eredetű neve után. A falu 1898-ban nyerte el mai nevét. A település a török időkben is lakott volt. Az itt élő emberek kőbányászattal, mészégetéssel, állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak. Az 1700-as évek végén a falu lakossága csaknem megduplázódott a betelepülő németeknek köszönhetően. A Mecseki Zöldtúra útvonala vezet át a falun.

 

Mecsekrákos (Közép-Mecsek). Az orfűi üdülőterület, ill. Orfű község központi települése a Pécsi-tó mellett. 1969-ben csatolták Orfűhöz. Itt van a polgármesteri hivatal, több étterem és panzió, bolt is található. A közelében fakad a Toplica nevű langyos vizű forrás, vize a település ivóvízrendszerébe van kötve. Látnivalói: Kemencés Udvar és Tájház, Szent Márton-kápolna, Medvehagyma Ház, a közelben pedig a Malommúzeum, a Vízfő-forrás és tanösvény. A S sáv jelzés vezet a faluban.

 

Mecsekszabolcs (Közép-Mecsek). Pécs településrésze, egykor önálló község. Korábban nevezték Szabolcsfalunak, Pécsszabolcsnak vagy Szabolcsnak is. 1947 óta tartozik Pécshez. Nevének eredete nem tisztázott, egyesek egy szláv személynévre vezetik vissza. Középkori falu, a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helység volt. Szabolcs területén a 19. század végén indult meg a kőszénbányászat, ekkor telepedtek le a faluban német és cseh nyelvű bányászok. Jelzett turistaút nem vezet a településen, a Mecseki Bányász Emlékúthoz kapcsolódik.

 

Mecsekszakál (Közép-Mecsek). Orfű községhez tartozó kis település a Pécsi-tótól keletre a hegy­ol­dal­ban. A 14. század elején említik először, Zacal néven. A török időkben elnéptelenedett, németek telepítették újra. Az orfűi tórendszer kialakításával az orfűi üdülőterület része lett, 1975-ben Orfűhöz csatolták. Jelzett turistaút nem vezet a településen.

 

Mecsekszentkút (Nyugat-Mecsek). Lásd: Szentkút.

 

Mecsek turistatérkép. A Mecsek első turistatérképe 1896-ban jelent meg, a Mecsek Egyesület rendelésére, a Bécsi Katonai Intézet készítette. Méret­ará­nya 1:75 000 volt. A térképek közül híres az 1929-ben kiadott ún. „Angyalos térkép”, melyet a Magyar Királyi Állami térképészet adott ki, és számjelzéssel szerepelnek benne a turistautak. Az elnevezését onnan kapta, hogy fedlapján látható Magyarország kiscímere, melyet két angyal tart. A Me­csek turistatérkép legújabb (1:40 000 méretarányú) változatait általában évente-kétévente, frissítve jelenteti meg a Cartographia Kft., az utóbbi években a hátoldalon a Villányi-hegység turistatérképével, illetve kiegészítve a Baranyai-dombság keleti részével (1:60 000). Spirálos változatban forgalomban van a Mecsek–Villányi-hegység turistakalauz is. 

 

Mecsextrém Park (Közép-Mecsek, Árpádtető). Pécs határában, Árpádtetőn található, színvonalasan megépített erdei kalandpark, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala mellett. 2006-ban nyitotta meg a Mecseki Erdészeti Rt.

 

Medvehagyma Ház (Nyugat-Mecsek). Orfűn (Mecsekrákoson), a Pécsi-tó partján épült ökoturisztikai látogatóközpont, 2016 tavaszán nyitották meg. Benne interaktív kiállítás mutatja be a Nyugat-Mecsek érdekességeit, a természettel harmóniában fejlődő üdülőterületet, Orfűt, és a négy tóból álló tórendszer ökológiai értékeit. A S sáv jelzés vezet a közelében.

 

Meleg-mányi-völgy (Közép-Mecsek). A Mecsek-háti mű­úttól, a Keresztkunyhótól északi irányba induló völgy mésztufa­gátak­kal, vízesések­kel, kis tavacskákkal. A középkorban Melegmál nevű falu volt itt. A régi mál, mán, mány szó napsütötte hegyoldalt jelent. Foglalt for­rásai az Anyák kútja és a Melegmányi-forrás. Ez utóbbi mellett látható a Mecsek legnagyobb vízesése. A P+ jelzés vezet végig a völgyön.

 

Meleg-mányi-vízesés (Közép-Mecsek). A Mecsek legnagyobb mésztufalépcsős vízesése, mintegy 6 m magas gátsoron a víz szétterülve folyik le. Az Anyák kútjából érkező, oldott mészben gazdag karsztvízből a meredek mederszakaszokon kicsapódik a mésztartalom, és a köveken, faágakon, leveleken kéregszerű bevonatot képez, ami lassan lyukacsos szerkezetű kőzetté áll össze: édesvízi mésztufa képződik. Előtte erdei pihenőhely található tűzrakóval, padokkal, asztalokkal. Mellette fakad a Melegmányi-forrás.

 

Mély-völgyi-kőfülke (barlang) (Közép-Mecsek). A Nagy-Mély-völgyben, a Kánya-forrástól nyugatra ta­­lál­­ható barlang, a P sáv jelzésű út (Dél-dunántúli Pirostúra) közelében. 1930-ban Oza­­­nich Gyula bányamérnök ve­­­­ze­té­sé­vel tárták fel, 34 m hosszan. Ősemberle­le­tek­ről neve­­ze­­­tes.

 

Meseerdő (Közép-Mecsek). Dömörkapunál, az egykori Pécsi Vidámpark területén kialakított tematikus mesepark, amely Pécs környékének mondáit eleveníti fel 12 állomáson. Az állomások mindegyike egy-egy mesebeli helyszínt vagy karaktert mutat be, így például a törpék birodalmát, a Lámpás-völgyet, vagy a Mecsek óriásait. A park egész évben megtekinthető, látogatása ingyenes.

 

Mézes-rét (Kelet-Mecsek). A zobákpuszta–bonyhádi műút mellett, Magyaregregytől délre ta­lál­ható kis rét autóspihe­nő­vel, padokkal, asztalokkal, kis tóval.

 

Miklósvár (Kelet-Mecsek, 475 m). A Máré-vártól keletre emelkedő magaslat. A monda szerint egykor vár állt rajta, de ennek semmilyen nyoma nincs. Jelzett út nem vezet rá.

 

Miléva út (Közép-Mecsek). A Mecseki Parkerdőben a Tettye fennsíkjáról a sziklák felett, a Francia-emlékműhöz vezető sétaút, mely 1922-ben készült el. Duka Miléváról, az építtető – dr. Schmidt Antal sebész főorvos – feleségéről nevezték el. A Z■ jelzés vezet rajta.

 

Millenniumi emlékkövek (Közép-Mecsek). Árpádtetőn, a Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészet irodaháza előtti parkban, illetve Sikondán, a horgásztavak felé vezető műút mellett található, homokkőből készült emlékkövek, melyeket a honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából, 1896-ban állított a pécsi székesegyházi uradalom. Körülöttük emlékfákat ültettek. Az emlékkövek felirata: „Ezen fákat Magyarország ezeréves fennállásának emlékére ültette a pécsi székesegyházi uradalom. MDCCCXCVI.” Az emlékfák ma már nincsenek meg, emléküket csak egy később ültetett terebélyes vörös tölgy őrzi Árpádtetőn.

 

Misina tető (Közép-Mecsek, 534 m). Pécs fölött magasodó triász mészkőtömeg. Itt áll az 1973-ban átadott, 198 m magas TV-torony, televíziós sugárzást átjátszó adótorony. A torony 72 m-es magasságában lévő körpanorámás presszóját és a 80 m-es magasságban lévő kilátóját sokan látogatják. Szép kilátás nyílik innen a városra, a környező hegy­vonulatokra, és tiszta időben nagy távol­sá­gok­ra (Badacsony, Duna, Papuk hegység stb.) is ellátni. A torony mellett, a volt Misina étterem helyén 2024-ben átadott Misina TetőPont – Családi és Mozgástér további lehetőségeket kínál a természet közelében eltöltött idő sokszínű kihasználására. A torony szom­széd­sá­gá­­ban, tőle nyugatra állt va­­­lamikor a Kiss József-kilátó. A S sáv, P▲, S▲ jelzések vezetnek itt.

 

M­isina tetői meteorológiai állomás (Közép-Mecsek). A Kiss József kilátónál működött egykori meteorológiai állomás. 1931. augusztus 3-án kezdte meg működését. A műszerek egy része a Kiss József kilátó­to­rony­­­ban, más része annak udvarán volt elhe­lyez­ve. A tv-torony felépí­tésével egy­­ide­­jű­­leg megszüntették.

 

Miske-tető (Kelet-Mecsek, 475 m). Kisújbányát nyugatról határo­­­ló hegyhát, nagy legelő, a Kelet-Mecsek különösen szép tájképi eleme. A S sáv jelzés vezet át rajta.

 

Mócs Szaniszló dr. (1862–1904). Ciszterci szerzetes, főgim­­náziumi tanár. Lelkes természetjáró volt, 13 éven át a Mecsek Egyesület választmányának tagja. Emlékét a Mecseki Parkerdőben a Szaniszló-pihenő és a Sza­nisz­ló út őrzi.

 

Mókus tanösvény (Közép-Mecsek). Árpádtetőn, a Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészet Mókus Suli Erdei Iskola közelében található, 4,5 km hosszú tanösvény (körtúra útvonal). Jelzése: fákra festett fehér alapon barna mókusjelek. Egy telefonos alkalmazás segítségével olvasható a végigjárásához az ismertető, ami a tanösvény elején elhelyezett tábláról tölthető le.

 

Molnár István (1918–2007). Lásd: Pista bácsi pihenője.

 

Motoros kopjafa (Közép-Mecsek). Árpádtetőtől északra, a 66-os út mellett lévő Mecsek Pihenő vendéglő parkolójában található kopjafa, amit 2021-ben állított a Dél-dunántúli Motoros Egyesület a balesetben elhunyt vagy tartósan megsérült motoros társaik emlékére.

 

Nádasdi török vár (Kelet-Mecsek). Lásd: Schlossberg.

 

Nagy-forrás-völgy (Közép-Mecsek). Mánfa-Budafától délkeletre, dél–észak irányban a Sugói-rétig húzódó mély, helyenként szakadékos völgy, néhol szép sziklaalakzatokkal. Névadója, a Nagy-forrás egykor működő és közismert (nem foglalt), bővízű forrás volt, mely azonban már évtizedekkel ezelőtt elapadt. A Z sáv jelzés (Mecseki Zöldtúra) vezet végig a völgyben.

 

Nagy-kaszáló (Nyugat-Mecsek). A Szuadó-völgy és a Száraz-kút közötti terület, a Z▲ jelzésű út mel­lett.

 

Nagymányok (Kelet-Mecsek). Tolna vármegyei település a Völgységi-patak mellett, Szászvár és Bonyhád között, a Mecsek északkeleti végén. Lakóinak száma: 2117 fő (2025). Az első írásos emlék a településről 1015-ből maradt fenn, amiben „Manek” néven említik. Neve a későbbiekben többször változott: Manky, Meneke, Manyk, Manyuk, Mányok, majd Nagymányok. A török pusztítás után az elnéptelenedett településre katolikus vallású németeket telepítettek, a lakosság jelentős része ma is német nemzetiségű. A falu mellett a 19. század elejétől bányásztak szenet, a bánya 1964-ig működött. A település bányász jellege megszűnt, csupán a hagyományokat ápolják. 2009-ben várossá nyilvánították. Innen indul a Zengővárkonyig vezető P+ jelzés.

 

Nagymányoki kulcsosház (Kelet-Mecsek). Nagymányoktól délre, 2 km-re az erdő szélén lévő épületben egykor működött kulcsosház.

 

Nagy-Mély-völgy (Közép-Me­­csek). A Mecsek-háti mű­úttól, a Keresztkunyhó köze­lében, északi irányba in­­duló, meredek oldalú völgy, a Közép-Mecsek egyik legszebb völgye. A völgyfőnél fakad a mindig bővizű Kánya-forrás. Kis mésztufalépcsőkön, sziklákon zubogó patak folyik benne. Foglalt forrásai: Mariska-, Kánya-, Sziklás-, Cserkész (Eta)-, Bikfa-forrás. Kőlyuktól kiszélesedik a völgy. A P sáv jelzés (Dél-dunántúli Pirostúra) és egy részén a Z sáv jelzés (Mecseki Zöldtúra) halad benne.

 

Nagy-mező (Kelet-Mecsek). Pécsvárad és Hosszúhetény között található területrész, különleges fajgazdagságú növényvilága miatt 1996-tól természetvédelmi terület. A területen több mint harminc védett növényfaj fordul elő. Megtalálható itt a fokozottan védett bánáti bazsarózsa, a bodzaszagú ujjaskosbor ritka, piros színváltozatú példányaival is találkozhatunk, de kora tavasszal megcsodálhatjuk a fekete kökörcsin bókoló, pelyhes virágait is. A védett természeti területen nem vezet át turistaút.

 

Nagy-tó (Nyugat-Mecsek). Lapos, vizenyős terület a pécs–abaligeti műút orfűi elágazásánál.

 

Napszentély-kilátó (Nyugat-Mecsek). Magyarhertelend fölött, 2007-ben kő alapra fából épített kilátó. Magassága 19 m. 2016-ban villámcsapás érte, szerkezete megrongálódott. Felújítás előtt áll, jelenleg nem látogatható, de mellőle is szép kilátás nyílik a környékre. A S▲ jelzés vezet a kilátóhoz.

 

Négyes üzemi ház (Nyugat-Mecsek). Az egykori Petőczpusztától 3 km-re, az uránbánya volt IV. üzemének (Petőc-akna) közelében, a Z+ jelzésű turistaút (Vásáros út) mellett álló kis erdei pihenőház. Eredetileg vadászháznak épült, az 1900-as évek elején építették fenyőrönkökből. A Mecsekerdő Zrt. 2015-ben felújította és átalakította. Előterében kis fedett pihenőt alakítottak ki asztallal, padokkal.

 

Négy fenyő kulcsosház (Nyugat-Mecsek). Orfű falu­­­ban, az egykori iskola és ta­­­nítói lakás épületéből kiala­­kí­­tott volt kulcsosház. A Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület (PTTE) Mecsek Szakosztálya üzemeltette 1983-tól 1993-ig, amikor megszűnt az egyesület kezelői joga. Az épület ma egyházi tulajdon­ban van (Szent Márton Közösségi Ház, ifjúsági és zarándok szálláshely). Az épület egy részében van a Szent Márton püspök-kápolna. A Z sáv (Mecseki Zöldtúra) és S sáv, valamint a S+ jelzések vezetnek el előtte.

 

Negyvennyolcas centenáriumi emlék (Közép-Mecsek). A Mecseki Parkerdőben, az Állatkert bejárata előtt, a Dél-dunántúli Pirostúra útvonalán található, terméskőből készült emlékoszlop, rajta két évszámmal: 1848, 1948. 1998-ban a Mecsek Egyesület felújította.

 

Németdöglés (Kelet-Me­­csek). A Somos-hegy nyugati ol­­da­­lán, a Vár-völgyig húzódó mély vízmosás, völgy. Elnevezése a néphagyomány szerint onnan ered, hogy a német telepesek rossz fu­­va­­rosok voltak és meg­­­­rakott sze­­­kereikkel gyak­­ran fel­bo­rul­­tak itt. A P+ jelzés vezet végig a völgyön.

 

Nendtvich Andor (1867–1951). Pécs város pol­gár­mestere, a Mecsek Egye­sület elnöke, királyi tanácsos. Róla ne­vez­ték el 1931-ben a Dömörkapui menedékházat.

 

Niké-szobor (Szárnyas Niké) (Közép-Mecsek). Pécsett a Mecsekoldalban, a Mecsek-kaputól nyugatra, a szerpentinút mentén található szobor. Makrisz Aga­mem­non, hazánkban élt görög származású szobrász­mű­­­­vész alkotása, a győzelem szárnyas istenasszonyát, Nikét ábrázolja a Szamothrakéi Niké-szobor megidézésével. 1975-ben avatták fel, eredetileg a „felszabadulás emlékére”, a 30. évfordulóra. Mára a kivívott szabadság jelképévé vált. A szobortól szép kilátás nyílik Pécs városára.

 

Novotny Iván dr. (1936–2016). Földmérő mérnök, műszaki tanár, a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub alapító elnöke. Skóciai Szent Margit nagy tisztelője, hagyományának terjesztője, az emlékek feltárója volt. Nevéhez fűződik a Pécsvárad és Mecseknádasd között, a Réka-váron át vezető Skóciai Szent Margit Emlékút kialakítása és az emléktúrák elindítása. Emlékére a Réka-várnál egy táblát helyeztek el.

 

Nyárádi-kunyhó (Kelet-Mecsek). Magyareg­regy­től keletre, a  Vörös­­fe­­­nyő kulcsos­ház mellett lévő vadászház.  Nyárád elpusztult irtásfalu volt, több oklevélben is szerepel. Ma használaton kívül van, romos állapotban.

 

Nyáras-völgy (Nyugat-Mecsek). A Virágos-völgy foly­tatásában, a Herma-hegy északi lábától Hetvehely felé húzódó völgy. Erdészeti aszfaltúton a K▲ jelzés vezet benne végig. Nyáros (Nyárás) néven itt a középkorban falu állt, a török alól felszabadító háború idején néptelenedett el. A völgyben, illetve annak közelében található a Vacak-forrás, a Szúnyog-forrás, a Szarvas-kút és a Nyáras-forrás.

 

Nyáras-völgyi vadászház (Nyugat-Mecsek). Hetvehelytől keletre, a Nyáras-völgyben a hasonló nevű forrás mellett található vadászház. A K▲ jelzésről leágazó K● jelzés vezet hozzá. A fenyőfák tövében álló ház előtt asztalok, padok, szalonnasütő található, mellette szép rét. A Mecsekerdő Zrt. 2015-ben felújította.

 

Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet. A Nyugat- és Közép-Mecsek természetvédelmi területeinek összekapcsolásával és újabb területek bevonásával 2009-ben létrehozott tájvédelmi körzet, területe 10316 hektár. Kezelője a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság.

 

Óbánya (Altglashütte) (Kelet-Mecsek). A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet egyik szűk völgyében fekvő egyutcás falu. Lakóinak száma: 83 fő (2025). A fésűs beépítésű település legtöbb lakóháza oldaltornácos, hagyományos német parasztház. 1711–12-ben Nesselrode Ferenc pécsi püspök itt egy üveghutát építtetett, és német munkásokat hozatott a működtetéséhez. A legjelentősebb üvegkészítő mester és bérlő Johann Gasteiger volt. Kb. 20 ember élt itt, akik sík és öblös üvegeket készítettek. Mivel a környéken elfogyott a fa, 1761-ben átköltözött az üvegkészítés Kisújbányára. A kis falu tovább élt, a század végére újabb németek telepedtek le, már 120-an lakták. A silány, köves talaj miatt többen háziipart is űztek. A 20. század elejétől lett híres a fazekassága. Látnivalói: Fazekaskiállítás és Helytörténeti Gyűjtemény, valamint ma is működő fazekasműhelyek. A falu nyugati végénél, Kisújbánya felé haladva, két pisztrángos tó mellett jutunk az Óbányai-völgy legszebb, vad­­re­­gényes szakaszába. A településen végigvezet a K sáv jelzés, keresztezi a Z+ jelzés és innen indul a K■ jelzés. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bélyegzőhelye (bélyegző a Jéhn kocsmánál) és az Üvegesek Útja egyik állomása.

 

Óbányai-kilátó (Kelet-Mecsek, 356 m). Lásd: Belátó-kilátó.

 

Óbányai-völgy (Kelet-Mecsek). Kisúj­­bányától a Stein-malomig húzódó völgy, Kisújbánya és Óbánya között van a legszebb szakasza: víz­esé­sek­kel tarkított patakkal, közepe táján a Csepegő-sziklá­­val és a Ferde-vízesés­­sel, forrásokkal a Kelet-Mecsek páratlan szép­ségű völgye. A K sáv jelzés (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) vezet végig rajta.

 

Ól-völgy (Kelet-Mecsek). A Vörösfenyő-kulcsosháztól Szászvárig húzódó széles völgy. Elnevezése onnan ered, hogy itt voltak régen a falu állattartó szállásai, óljai. A P+ jelzés vezet benne.

 

Ól-völgyi ház (Kelet-Mecsek). Szászvártól délre, a régi bányatelep közelében, a P+ jelzésű út mellett található ház. Eredetileg lóistállónak épült, majd vadászházként üzemelt. Jelenleg a Szászvári Nyugdíjas Klub pihenőháza.

 

Ordas tanya (Nyugat-Mecsek). Petőcpuszta közelében található, fából épült kis házikó, a mecseki természetjárás történetének egyik „emlékhelye”. Csokonay Sándornak, a „mecseki források atyjának”, és barátainak volt kedvelt erdei tartózkodási helye. Csokonay Sándor halála (1983) után a ház sokáig gazdátlan volt. Néha volt barátai még kijártak a házhoz, de az állagmegőrzéssel nem foglalkoztak. 1996-tól Baumann József, a Mecsek Egyesület Munka Osztály vezetője és felesége vették át a ház gondozását. Felújították és karbantartották egészen Baumann József haláláig, 2024-ig. A házhoz jelzett út nem vezet.

 

Orfű (Nyugat-Mecsek). Már a kö­zépkorban is ismert kis település. A mai település – egyben üdülőközpont – öt község (Orfű, Mecsekrákos, Mecsek­sza­kál, Te­ke­res, Bános) összevo­násával jött létre. Lakóinak száma: 1109 fő (2025). Területén négy tóból (Orfűi-tó, Pécsi-tó, Herman Ottó-tó, Kovácsszénájai-tó) álló mes­ter­sé­ges tórendszert alakítottak ki 1962–1970 között. A tórendszer létrehozását Palkó Sándor, a Baranya Megyei Tanács akkori elnöke kezdeményezte. Területén található a Mecsek legbő­vi­zűbb karszt­for­rása, a Vízfő-forrás, ezen­kívül a Toplica-, a Turista-, a Zipernovszky- és a Sárkány-forrás, valamint a Sárkány-kút időszakos karszt­forrás. Ér­de­mes megemlíteni a Sárkány-szakadék nevű, szik­lák­kal tarkított rövid völgyét (természetvédelmi terület), mely­ben a Sárkány-forrásig jelzett úton is be lehet menni. Látnivalók: Malommúzeum, Vízfő-forrás és tanösvény, Mecsekrákoson a Medvehagyma Ház, a Tájház és a Kemencés Udvar.

 

Orfűi-tó (Közép-Mecsek). Az orfűi tórendszer elsőnek kialakított, 11 hektáros tava Orfű és Mecsekrákos között. 1963-ban készült el. A tavon strandolási, horgászási lehetőség van. Közelében található a Malommúzeum. A tó gátjának nyugati végén emlékkő őrzi az építés dátumát. Felirata: ORFŰI TÓ ÉPÜLT 1963.

 

Öreg-patak (Kelet-Mecsek). A Réka-völgyben folyó patak. Nevezik még Halász- vagy Rák-pataknak is. Vize – a Stein-malomnál az Óbányai-patakkal egyesülve –Mecseknádasd után, Hidasnál a Völgységi-patakba folyik. Lásd még: Rák-patak.

 

Ötös úti kunyhó (Kelet-Mecsek). Óbányától délre, a Z sáv (Mecseki Zöldtúra) és Z+ jelzésű turistautak csomópontjában található, szép környezetű, erdei kis ház. Vadászlaknak is nevezik. Mellette pihenőpadok, asztal.

 

Páfrányos (Közép-Mecsek). A Petnyák-völgy kis tisztása, amelyet saspáfrány (és csalán) borít. A déli oldalon található a Barátság-forrás, melynek vizéből szép mésztufalépcsők alakultak ki. A Z sáv jelzés (Mecseki Zöldtúra) vezet át rajta.

 

Palkó Sándor-szobor (Nyugat-Mecsek). Orfűn, a Pécsi-tó keleti partján álló bronz mellszobor. Palkó Sándor (1911–2001) az orfűi tavak „megálmodója” volt. A Baranya megyei Tanács VB elnökeként ő kezdeményezte az 1960-as évek elején az orfűi tavak létrehozását, és sokat tett az orfűi horgászélet megszervezéséért is. A szobrot 2004. október 9-én avatták. Egy, a Pécsi-tó partjára vezető sétányt is elneveztek róla

 

Pálos kolostor (Nyugat-Mecsek). Lásd: Jakab-hegyi pálos kolostor.

 

Pálos templom (Közép-Mecsek). Pécsett a Hunyadi úton, a Mecsek-kapu kö­zelé­ben 1935–37 között, Weichinger Károly tervei alapján épült templom. Fölötte a Magyar Pálos Rend kolostorépülete található. A mellette lévő autóbusz-megállóból indulnak a Z+ és a S▲ jel­zésű közép-me­cse­ki turista­­utak.

 

Panoráma út (Nyugat-Mecsek). A Jakab-hegy déli oldalában a Babás-szerkövekhez vezető, nagyjából szintben haladó, épített turistaút. 1992-ben készült el. A P▲ jelzés vezet rajta.

 

Paplika-barlang (Nyugat-Mecsek). Lásd: Abaligeti-barlang.

 

Pap-rét (Kelet-Mecsek). A Hármas-hegy északkeleti oldalán elterülő rét. Nevét onnan kapta, hogy egykor a hosszúhetényi plébános kaszálója volt. A K■, Z+ jelzés vezet át rajta.

 

Páprágy-völgy (Nyugat-Mecsek). Patacstól a Jakab-hegy irányában húzódó völgy. Az Avar-kút található benne, amihez a Z● jelzésű út vezet. A völgy neve a „páfrányos erdő” elnevezésből ered.

 

Pásztor-forrás melletti vadászház (Kelet-Mecsek). A Vár-völgy keleti végén, a Pásztor-forrás melletti nagy erdei tisztás (Delelő-rét) keleti sarkában található kis, kőből épült házikó. A réten vezet át P sáv jelzésű turistaút (Dél-dunántúli Pirostúra), bélyegzője („Pásztor-forrás”) a háznál található.

 

Patacs (Nyugat-Mecsek). Pécshez tartozó, egykor önálló, ma már a várossal egybeépült település, a város nyugati szélén. Árpád-kori falu, a pécsváradi apátsághoz tartozott. 1930-tól Mecsekalja része lett, 1955-ben csatolták Pécshez. Határában jó szőlő- és gyümölcstermő területek fekszenek. Szent Márton templomának szentélye a 13. századi pálos templom maradványa. Innen indul a Babás-szerkövekhez a P▲ jelzés.

 

Patacsi-mező (Nyugat-Mecsek, 381 m). A Szuadó-nyereg másik neve. Itt áll a Blokk-ház (más néven Cédula-ház). Kurta rétnek is hívták. A K sáv jelzést (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) keresztezi itt az Éger-völgy és Szuadó-völgy között vezető K+ jelzés.

 

Pataki József-kopjafa (Kelet-Mecsek). Az Óbányai-völgyben, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán, az egykori Pataki József kulcsosház előtt állított kopjafa, melyet Pataki József halálának 25. évfordulója alkalmából Beréti István népi iparművész faragó készített 2010-ben. Dr. Pataki József (1912–1985) középiskolai tanár, helytörténész, földrajztudós, lelkes természetjáró volt, a szekszárdi Garay János Gimnázium tanára.

 

Pataki József kulcsosház (Kelet-Mecsek). Az Óbányai-völgyben, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala mellett álló épület, egykori kulcsosház. Előtte áll dr. Pataki József kopjafája. Ebben a turistaházban ültek össze – már Rockenbauer Pál halála után – az addig is létező Dél-dunántúli Kéktúra Baranya, Tolna és Somogy megyei kezelői, valamint az útvonal meghosszabbításához kapcsolódóan Vas és Zala megye természetjáróinak képviselő, hogy az „… és még egymillió lépés” c. film alapján kialakítandó új kéktúra-útvonalról határozzanak. Itt döntötték el, hogy az új szakaszt, mely az Írott-kőnél csatlakozik az Országos Kéktúrához, Rockenbauer Pálról nevezik el.

 

Péceli Endre-síremlék (Kelet-Mecsek). Az Óbányai-völgyben, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra mentén, Kisújbánya közelében található síremlék, a Bodzás-forrás pihenőjével szemben. Dr. Péceli Endre orvos (1932–1993) az 1988-ban megalakult Kisújbányai Baráti Kör egyik alapítója volt, kiemelten fontosnak tartotta a közösség összefogását. Sokat segítette Rockenbauer Pál és csapata munkáját, amikor a Dél-dunántúli Kéktúráról forgattak filmsorozatot. A sír mögötti keresztet (Arnold-kereszt) Arnold Fülöp állíttatta 1868-ban, 2019-ben felújították. 

 

Pécs (Közép- és Nyugat-Mecsek). Baranya vármegye székhelye, megyei jogú város a Mecsek hegység déli lábánál. A Dunántúl legnagyobb települése, gazdasági, kulturális, oktatási és turisztikai központ. Lakóinak száma: 139 412 fő (2025). Ókori neve Sopianae. A magyar Pécs név először egy 1235-ből való oklevélben szerepel Pechuth (azaz „pécsi út”) formában. A Pécs név eredete bizonytalan. A város középkori latin neve Quinque Ecclesiae (azaz „öt templom”) volt, utalva a város öt ókeresztény kápolnájának romjaira. Már az ókorban is lakott volt. A rómaiak előtt (a keltákon kívül) illírek is laktak a környéken. Sopianae városát a rómaiak alapították a Kr. u. első század második felében, amikor a Dunántúl a Római Birodalom Pannonia provinciája volt. Pécs bővelkedik műemlékekben, a római és török kori emlékek világszerte ismertek. A 4. századból származó ókeresztény sírépítmények az UNESCO világörökség része. A város modern kori fejlődésében meghatározó szerepe volt a szén- és uránércbányászatnak. A 20. század végén a bányák bezártak, azóta a város gazdasági élete átalakult. Pécshez köthető a mecseki természetjárás kialakulása. Az 1891-ben megalakult Mecsek Egyesület kezdte el a mecseki turistautak kiépítését. Működésével indult el a Mecsek alján is a szervezett természetjárás.

 

Pécs–Abaliget műút. Pécs­ről Abaligetre a Remete-réten át vezető, 16 km hosszú ország­­út, amely 1926-ban ké­szült el. E­bből ágazik el a műút Orfűre.

 

Pécs és vidéke vezető­könyv. Az első, 1894-ben megjelent úti­ka­lauz a Me­csekről. Címe: Pécs és vidéke. Vezetőkönyv a városban és annak környékén. A könyvet Kiss József, a Mecsek Egyesület titkára írta és szerkesztette.

 

Pécsi Erdei Körtúra (Közép-Mecsek). A Mecseki Parkerdőben és az attól északra, a Kantavárig terjedő területen kialakított, mintegy 20 km hosszú körtúra-útvonal. Nem csak a pécsi erdei területhez tartozó részeket lehet bejárni, a körtúra magában foglalja a sok évszázada városi tulajdonban volt vidékeket is. A Biokom Kft. létesítette 2018-ban. Bár az útvonal végig jelzett turistautakon halad, egyedi jelzéssel is ellátták: a turistajelzésekhez hasonlóan fehér téglalap alapon vízszintesen elhelyezett, kék-sárga párhuzamos sávok, melyek Pécs város színeit jelentik.

 

Pécsi-tó (Nyugat-Mecsek). Az orfűi tórendszer legnagyobb, 72 hektáros tava, 1966-ban – időrendben másodjára – készült el. A tavon strandolási, horgászási lehetőség van, népszerű a szörfözés, vitorlázás és a sárkányhajózás.

 

Pécsi Vidámpark (Kö­zép-Mecsek). A Mecseki Parkerdőben, a Dömörkapu melletti erdőrészen 1961-ben épített, 5 hektár területű játékpark volt. A 2000-es évek elejétől a látogatottsága fokozatosan csökkent, 2011-ben végleg bezárt. Mára az épületeket elbontották, a helyén a Meseerdő elnevezésű mesepark létesült, melyet 2024-ben adtak át.

 

Pécs–Orfű kerékpárút (Nyu­­­gat-Mecsek). Éger-völgy­­től a Remete-réten át Orfűig tartó, az országút mellett haladó kerékpárút, 2010-ben készült el.

 

Pécsvárad (Kelet-Mecsek). Nagy múltú kisváros a Zengő lábánál. Lakóinak száma: 3795 fő (2025). Géza fejedelem udvarházából 998-ban Szent István bencés apátságot alapított, 42 falut és 1136 szolgálónépet rendelve hozzá. Első apátja Asztrik volt. A Szent Benedek monostor szerzetesei fontos szerepet töltöttek be a középkorban: térítettek, oktattak, gyógyítottak, okleveleket készítettek. A megvakított Béla herceget 1125-től három évig itt rejtegették. Ma is látható a Szent István korából való kápolna, freskómaradványokkal. A monostort többször átépítették. A vártorony az 1490-es években épült. A szerzetesek a török közeledtére elhagyták az épületet. A 18. században Sinzendorf Fülöp apát barokk stílusban helyreállította az épületet. 1778-ban Mária Terézia közalapítványi uradalommá tette a monostori birtokokat és úgy rendelte, hogy bevételei a budai egyetem fenntartását szolgálják. Ma a várban múzeum és az István Király Szálloda működik. Látnivalói még: a temetőben lévő 12. századbeli kápolna, az 1767-ben épült barokk plébániatemplom, a romantikus stílusú városháza és több múzeum. A település 1993-ban kapott városi rangot. A városból indul a S sáv jelzés a Zengőre, ill. a K+ jelzés Zengővárkony felé.

 

Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Pécs városi termé­­szetbarát egyesületek 1998-ban létrejött, önálló jogi sze­mélyiségű, közhasznú civil szervezetként mű­ködő szö­­­vet­sége.

 

Petőcpuszta (Petőczpuszta; Viganvár) (Nyugat-Mecsek, 360 m). Kis település volt a Jakab-hegy északnyugati oldalán. Első említése 1827-ből való, amikor a pécsi káptalani uradalom telepe volt. Erdészház, uradalmi épületek és néhány zsellérház állt itt német lakókkal. Itt volt a Viganvár csárda, amely "vígan várta" vendégeit. Az uránbánya légaknájának építésekor a házakat lebontották. Az egykori település em­­lé­két egyedül egy harangtorony – benne kis Mária-kápolnával – és a temető né­­hány megmaradt síremléke őrzi. A Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelye, és itt vezet a K■ jelzésű út Abaligetre, és a P■ jelzésű turistaút Hetvehely, ill. Kővágószőlős felé.

 

Petőcpusztai harangtorony (Nyugat-Mecsek). Petőczpuszta egykori település egyetlen megmaradt épülete. Az első világháború ideje alatt a település lakói a környező falvakba – Abaligetre és Hetvehelyre – menekültek. A háborút követően a családok visszaköltöztek otthonaikba, és elhatározták, hogy megmenekülésük és visszaköltözésük emlékére haranglábat építenek. A harangot 1927-ben Pécsett öntötték, és szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján szentelték fel. A harangtorony aljában alakították ki a Mária kápolnát, és a helyi búcsút is minden évben ezen a napon tartották. A torony harangja a kővágószőlősi temetőbe került, mint lélekharang.

 

Petőcpusztai vadászház (Nyugat-Mecsek). Lásd: Négyes üzemi ház.

 

Pintér János (1879–1933). Banktisztviselő, botanikus, a Mecsek Egyesület választmányi tagja. Ő hozta létre Pécsett a tettyei Pintér-kert arborétumot. A Kelet-Mecsekben, a Somos-hegy északkeleti lejtőjén a Mecsek Egyesület tagjai az ő emlékére foglalták 1934-ben a Somosi-kutat.

 

Pintér-kert Arborétum (Közép-Mecsek). Pécs északi részén, a Tettyén található arborétum. Nevét alapítójáról, Pintér János (1879–1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta. A kertben álló Pintér-villa, melyben jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja található, a 19. század végén épült. A villa egykori tulajdonosa, Pintér János botanikai érdeklődésű ember volt, 1926-ban kezdte el növények telepítését az épület körül. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kertet hozott létre. Pintér János halála után a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, növelve ezzel az arborétum fajgazdagságát. Így napjainkban az eredeti társulások és a díszfajok érdekes elegye alkotja a kert növényzetét. A kert növénytani értékei miatt 1977-től országos Természetvédelmi Terület, 2009 óta a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része.

 

Pista bácsi pihenője (Közép Mecsek). Lapistól 500 m-re északra, a Mecsek-háti műút mellett található emlékkő és pihenőhely. 2017-ben – halálának 10. évfordulójára – készült Molnár István erdőmérnök (1918–2007) emlékére, aki sok szállal kötődött a természetjáráshoz. Részt vett a mecseki forráskataszter és a mecseki turistautak jegyzékének összeállításában, húsz éven át lektorálta a Mecsek turistatérképet, részt vett a Panoráma út és a Tölgyes út nevű turistautak kialakításában, ismert madarászként feltérképezte Baranya madárvilágát. A pihenő mellett vezet a Z sáv (Mecseki Zöldtúra) és a S+ jelzésű turistaút.

 

Pro Silva tanösvény (Közép-Mecsek). A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által Remeterét – Kismély-völgy között kialakított, 2,8 km hosszúságú tanösvény, mely megismerteti a látogatókat a természetes erdők működésével, a változatos, összetett erdőkép fontosságával, a túlszaporodott nagyvadállomány problémájával és a foglalatlan források és a mesterséges fészekodúk jelentőségével is. A tanösvény útvonalát – mely részben jelzett turistaúton vezet – a fákra festett egyedi jelzések jelölik. Az állomásokat általában fákra festett számok jelzik. Az egyes állomáshelyekhez tartozó ismertetőket a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzetből lehet elolvasni.

 

Ptaček-pihenő (Kö­zép-Mecsek). Szép for­májú, kőből épült pihenő a Mecseki Parkerdőben, a Ba­log Károly út (P sáv, Dél-dunántúli Pirostúra) és az Irma út (S sáv) talál­kozásánál, a dö­mörkapui autóbusz-buszfordulónál. 1928-ban a Mecsek Egyesület épí­­ttet­te Ptaček Vik­tor­nak (1861–1927), a Magyar Nemzeti Bank pécsi fiók­­ja vezetőjének emlé­kére, aki aktív munkát végzett az egye­sü­let­ben.

 

Pusztabánya (Kelet-Me­csek, 425 m). Kis település volt Vitriária né­­­ven a Hidasi-völgytől délkeletre eső fennsíkon. 1784 és 1805 között üveghuta működött itt "Öveg Bánya" néven, mely­nek feltárt ma­rad­ványa ipar­történeti emlék. A hutamester és az itt dolgozó német és morva munkások többsége itt is lakott. Az üvegkészítés megszűnése után a lakók elköltöztek. A huta ma­rad­ványait feltár­ták, ma szabadon megtekinthetők. 2009-ben egy faragott követ állítottak fel a mecseki üveggyártás emlékére. Itt áll a Mecsekerdő Zrt. kulcsosháza (régebben vadászház), valamint itt volt az egykori Betyártanya nevű kul­csos­ház. A tisztáson erdei pihenőhely található: asztalok, padok, tűzrakó. A tisztáson áll Szatyor Győző faragott Életfája. A Z sáv (Mecseki Zöldtúra), Z+ és a K▲ jelzés vezet erre, az Üvegesek Útja egyik állomása.

 

Pusztabányai kulcsosház (Kelet-Mecsek). Pusztabányán a volt vadászházból kialakított, szépen felújított kulcsosház, a Mecsekerdő Zrt. kezelésében.

 

Pusztabányai vadászház (Kelet-Mecsek). Lásd: Pusztabányai kulcsosház.

 

Püspökszentlászló (Kelet-Mecsek). Hosszúhe­­tény­­hez tartozó, attól mintegy 4 km-re északra fekvő kis község, a Zengő északnyugati tövében, festői környezetben. Nevének eredetét a néphagyomány Szent László királyhoz köti: a király bölényvadászat közben nagy vihar elől itt talált menedéket, hálából kápolnát építtetett, ami mellé falu települt. A török időkben elnéptelenedett, a 18. század elején németek telepítették újra. Ma üdülőfalu, hétvégi házakkal, vendégházakkal, de állandó lakosai is vannak már. Gyönyörű természeti környezete és történelmi hangulata népszerű kirándulóhellyé tette. Itt található a Bazsarózsa kul­cso­s­ház, és itt működik a jezsuita alapítású Ifjúsági Életrendezés Háza. Látnivalói: volt püspöki nyaraló (ma egyházi továbbképző központ), a körülötte lévő arborétum, Mária-kápolna, Szent Ferenc-kápolna, valamint a Szent László-szobor, amelyet Csukás Zoltán pécsi bádogosmester rézlemezekből alkotott 1903-ban. Mondás szerint a faluban csak egyik oldalán sütik a palacsintát (mert az utcájának csak az egyik oldalán vannak házak). A K■, Z■ jelzések vezetnek végig a településen, és két végén érinti a S sáv, illetve a K▲ jelzés is.

 

Püspökszentlászlói arboré­tum (Kelet-Mecsek). A püs­­pök­szentlászlói kastély park­ja, amelyben Hetyey Sámuel püs­pök 1898-ban arborétumot hozott létre hat holdas terü­leten. A Zengő északi lejtőjéhez simuló kis völgy párás levegője kedvez a kb. 25 fajta fenyő és 80 fajta egyéb növény fejlődésének. Az arborétum bejelentéssel láto­gat­ható.

 

Püspökszentlászlói kápolna és püspöki kastély (Kelet-Mecsek). Püspökszentlászló keleti végén álló épületegyüttes. A német betelepedés után a régi kápolna már csak rom volt, 1725-ben Nessel­rode Ferenc püspök templo­mot épít­te­tett az elpusztult kápolna helyére. 1797-ben Ester­házy Pál László pécsi püspök át­épít­tette a kis templomot (fazsindely borítású kupolával és Szent Lászlót ábrázoló oltárképpel), és mellé egy klasszicizáló, késő barokk kastélyt is emel­te­tett. Hetyey Sámuel püspök 1898-ban restauráltatta az épületet és arborétumot telepített a kertjében. Utóda, gróf Zichy Gyula püspök tataroztatta az épület­együttest, és mesterséges tóval és szökőkúttal gazdagította a kertet. Rövid ideig (1955. július 17-től november 2-ig) itt volt házi őrizetben Mindszenty József bíboros hercegprímás. Egy ideig szerzetes nővérek szo­ciá­lis otthona volt, majd egy­házi továbbképző köz­pont­ként működött. Legutóbb 2015-ben újították fel. A felújítás eredményeképpen látogatóközpont és zarándokszállás épült, valamint kialakítottak egy Mindszenty-emlékszobát. Megújult a kápolna, és a kastély turisták számára is látogatható (előzetes bejelentéssel).

 

 Lexikon:    A - D    E - H     I - L     R - Z