A facebookon találtam! (érdemes átolvasni!)

Igyekeztem összeszedni minden fontos információt nektek, és persze a saját tapasztalataimat is leírtam. Remélem segíteni fog. :)

Mindenek előtt érdemes tisztában lenni a lábbelik típusaival. Minek kell, hogy megfeleljen? Hol, milyen terepen használnád a legtöbbet? Télen, nyáron, vagy egész évben lennél úton benne? Gyorsan mozogsz a hegyekben kis felszereléssel, olykor bele is futsz egy-egy teljesítménytúrába, vagy egy 15-20 kg-os nagy hátizsákkal kapaszkodsz 2000 m-nél is magasabb hegyekre? Általánosságban elmondható, hogy még a legjobb túrabakancs sem jó mindenre. Találd ki mire szeretnéd használni! Ha könnyű teherrel és gyorsan mozogsz, akkor a legalkalmasabb a könnyű túracipő, vagy akár terepfutócipő. Ezek a hétköznapi használatra szánt sportcipőkhöz képest erősebb, stabilabb felsőrésszel és jobb tapadással rendelkező, barázdáltabb talppal készülnek. A legtöbbjük nem vízálló, viszont vékony, szellőző, gyorsan száradó anyagból készül a felsőrészük, így ha átgázolsz egy patakon, pár percen belül a futás közben termelt hőtől a lábadon megszárad a cipőd, csak ne állj meg benne! :)

A könnyű trekking, azaz középnehéz túrára való bakancsokban és magasszárú túracipőkben már kicsit több talp- és lábfejvédelemre számíthatsz, amire szükséged is lesz. A súlya a cipőnek még mindig könnyű, de a talpazatuk már vaskosabb és merevebb mint az utcai cipőké, talpuk csúszásgátlós anyagból készül és barázdált mintázatú, hajlékonyabb (A-AB jelű). Általában textil és hasított bőr kombinációjával készülnek a felsőrészeik, jól szellőzik, kiválóan alkalmas meleg és mérsékelt időjárási viszonyok között. Nehéz, sziklás, köves, csúszós terepre,15 km-nél nagyobb távolságokra, nehezebb súly cipelésére órákon keresztül, illetve téli túrázásra ezek a lábbelik még nem alkalmasak. Inkább középhegységi, kellemes, baráti kirándulásokra lettek kitalálva tavasztól-őszig..

A Mecsek-híradóban olvastam, hogy újra elszaporodnak a sasok a Nyugati-Mecsekben.

Ennek a folyamatnak szinte szemlélője voltam. Még a hetvenes évek elején az uránbánya szolgáltató üzeméhez mentem dolgozni. Megbabonázott ez a Jakab hegyi rész. A munkatársak ajánlottak egy telket a Zsongor-kő alatti részen. A mellette eladó telkekre odacsaltam a két öcsémet is, hogy újra együtt lehessünk. Feri öcsém később még ki is költözött, így együtt jártuk be a helyet, Babás szerkövek, Zsongor-kő, Sasfészek.

Mindig azon tűnődtünk, miért nevezik Sasfészeknek, hiszen sosem láttunk sasokat.

Aztán egyszer csak megjelent egy pár. Jó volt nézni, ahogy köröznek a levegőben. Majd az évek folyamán egyre többet láttunk. Ezzel kapcsolatos az írásom címe.

Egy napon a munka után borozgattunk Feri öcsém konyhájában. Mivel fogyott a bor, lement a pincébe egy újabb üvegért. Nagy lelkesedve jött vissza:

- Képzeljétek, egy sas szállt fel a szőlők közül, széles nagy szárnya és sárga hasa volt.
- Sárga has - nevettünk rajta.

Másnapra kiderült, hogy miért volt sárga a hasa. Ugyanis öcsémék csirkéket is tartottak és azok kint kapirgáltak a szőlők között. Amikor beterelték őket, akkor vették észre, hogy egy jérce hiányzik. így valóban sárgát látott öcsém, mert a sas karmai között ott volt az elragadott baromfi.

Hegyi József

Kedves túratársak, barátaink, ismerőseink!

Ismét búcsúznunk kell a Dráva TSE egy tagjától. Jancsi Ibolya (1961 – 2020) vagy, ahogy mindenki ismerte és szólította Hugi 2020. február 14-n elhunyt. 2008 óta volt egyesületünk tagja. Amíg egészsége engedte, sőt még utána is szinte minden egyesületi munkába belehetett vonni. Dolgozott a kulcsosháznál, festette a turista jelzéseket. Férjével Szotyival hagyomány teremtően rendezték a „Piknik Határ-tetőn” túrát, ahol vendégül látták az egyesület tagjait, barátait. A Tenkes teljesítménytúra állandó bissei pontőre volt. Esőben, sárban, napsütésben osztotta a csokit. Ott volt az éjszakai Tenkes teljesítménytúra pontőrei között. Teljesítette az Alföldi Kéktúrát és a Balaton kört kerékpárral. Több szakaszt bejárt gyalogosan az Országos Kéktúrából és a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrából. Teljesítményével kiérdemelte az „Arany jelvényes” túrázói minősítést. Szeretett Erdélyben túrázni, és mint sokunknak neki is az Egyeskő sziklatömbje volt a kedvence.

Őrizzük meg emlékeinkben olyannak amilyen volt, mindig vidámnak és segítőkésznek! Amikor kedvenc együttesének, az Ismerős Arcoknak a Nélküled című számát halljátok valahol, gondoljatok rá sok szeretettel!

Hamvasztás utáni búcsúztatója 2020. március 5-n 13 órakor lesz a Pécsi Központi temető nagy ravatalozójában. Ezután a családi sírhelyen helyezik örök nyugalomba.

(Mint arról már az előző héten beszámoltunk...)

a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség közgyűlése által adható legrangosabb elismerést, az Aranybakancs-díjat 2020-ban két olyan személyiség vehette át, akik munkájukkal több évtizede segítik a mecseki természetjáró mozgalmat.

Pál Krisztina az idén huszadik szezonját ünneplő Mediterrán Gyaloglóklub vezetője. Klubalapító, túravezető-edző és programszervező egy személyben. Két évtizede igyekszik megkedveltetni a természetjárást, a hegyi túrázást és az egészséges életmódot a mozgástól elszokott, de ezen változtatni szándékozó hölgyekkel. Néhány év óta már egyre több férfi is csatlakozik hozzájuk.

Erdei-hegyi túráikat mindig március elejétől indítják hétvégenként, fokozatosan növelve a távot és a szintemelkedést szakszerű edzésterv alapján, hogy a nyári szezonra a kezdők is képesek legyenek egy 25 km-es gyalogtúra megtételére, 600 m szintkülönbség leküzdése mellett.

Az évek során mintegy 350 „újoncból” varázsolt elhivatott természetjárót, közel 700 hegyi túrát vezetett és 55 többnapos kirándulást szervezett hazánk legszebb tájegységeire és a szomszédos magashegységekbe.

A legnehezebb feladat az idősödő férfiak kimozdítása a karosszékből az erdő fái közé, de Krisztinának ez is sikerült. Tavaly novemberben az Ember Erőforrások Minisztériumának Idősügyi Osztályától kapott elismerés tanúsága szerint az Országos Gyalogló Idősek Klubhálózatán belül a legtöbb szenior korú férfit tudta mozgásra bírni.

A klub jelmondata: „Tegyünk az egészség asztalára KÉT EPRET!” – a rövidítés arra utal, hogy kiegyensúlyozott étrend, elegendő pihenés és rendszeres testmozgás mellett az egészség megtartható ill. visszaszerezhető.

Szilasi Tamás a Biokom Kft. erdőgazdálkodási vezetője. Küldetése elhivatott erdészként a környezet tisztelete és ismerete, nevéhez fűződik a természetszerű erdőgazdálkodás meghonosítása a Pécsi Parkerdő területén. Csapatával kifejezetten természetbarát (Pro Silva) módszerekkel elsősorban rekreációs célú erdőket gondoz.

A természetjáráshoz szükséges hátteret biztosítja ötleteivel, kollégáival és sokszor kétkezi munkájával is. Erdei sétautakat, jelzett turista útvonalakat tartanak karban, esőbeállókat építenek, pihenőpadokat-asztalokat és tűzrakó helyeket készítenek, s még a tüzifát is mellé vágják a kirándulók számára. Madáretetőket és –odúkat helyeznek ki, információs táblákon szemléltetve a növény- és állatvilágot, színes térképekkel segítve a tájékozódást.

A túrázók útvonalai nagyrészt az általuk kezelt parkerdei utakon vezetnek, ebből fakadóan évek óta jó kapcsolatokat ápol a Baranya Megyei Természetbarát Szövetséggel és a túraegyesületekkel, klubokkal. A gyaloglók észrevételei, kérései mindig meghallgatásra találnak nála, igyekszik minden kívánságukat teljesíteni – szem előtt tartva természetesen az erdő élővilágának érdekeit.

Tamás és kollégái kivitelezésében nemrégiben elkészült a Pécsi Erdei Körtúra útvonal, amelynek több kisebb összekapcsolható részletét követve mintegy 20 km-en járhatóak be a Közép-Mecsek legnevezetesebb pontjai. A Remeterét közelében található Pro Silva Tanösvény megvalósításáért pedig néhány éve cégével átvehették a Földművelésügyi Minisztérium Pro Natura díját.

Az új Tettye-kapu és a Balázs-kilátóhoz vezető megerősített lépcsősor szintén az ő elgondolása alapján és irányítása mellett készült el, szép és könnyen járható sétautat teremtve a Mecsek-kapu felé.

A két „Aranybakancsos” együtt, egymást segítve is tevékenykedik.

A Mediterrán Gyaloglóklub tagjai Pál Krisztina vezetésével évek óta rendszeresen önkénteskednek erdőtakarításokon, összegyűjtik az eldobált hulladékot a zöld területekről.

A Biokom erdőgondnoki csapata pedig ehhez technikai segítséget nyújt: zsákokat, kesztyűket, konténereket valamint a hulladék elszállítását biztosítják. Vezetőjük, Szilasi Tamás emellett erdészeti-szakmai tematikájú túravezetéssel is hozzájárul a természetjárók ismeretbővítéséhez.

A természet a legszebb sportcsarnok – a díjazottak gondoskodnak róla, hogy a helyszín rendezett legyen és minél több környezettudatos szemléletű sporttárs mozoghasson benne rendszeresen.

Pál Krisztina 30/742-7188  (Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)