
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság felhívása a hóvirág monitorozására és az ehhez kapcsolódó nyereményjátékban való részvételre.
Kedves Természetbarátok, Túrázók!
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a kikeleti hóvirág védetté nyilvánításának 15. évfordulója alkalmából egy természetvédelmi akcióban való részvételre hívja Önöket. A kikeleti hóvirág előfordulásáról rendelkezésre állnak adatok, ám ezek pontosításához, kiegészítéséhez kérjük szíves közreműködésüket. A „Hol virág? – Hóvirág!” applikáció alkalmazásával Önök is szerves részeseivé válhatnak a természetünk védelmének, és akár egy nyereményjátékban is részt vehetnek. Az akció célja, hogy felmérjük hazánk hóvirág állományát és térképen is megjelenítsük hol, mekkora számban van jelen a mindenki által ismert és szeretett növény.
A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis L.) a hóvirágfélék 21 fajának Magyarországon egyedüli, természetes elterjedéssel bíró képviselője. A faj elterjedési területe Európa középső területeire összpontosul, a Pireneusoktól a Fekete-tenger keleti partjának vonaláig, délen pedig egészen a Balkánig.
Jellegzetességei: A közismert kora tavaszi növény könnyen felismerhető szinte mindig egyesével nyíló, bókoló fehér virágairól, melyek nem túl nagyok (hosszuk 14-25 mm), belső lepelleveleik rövidebbek a külsőknél, zöld pereműek és csúcsuk mélyen kicsípett. Termésérleléskor is biztonságosan felismerhető hozzávetőleg másfél centiméteres tojásdad (olajbogyóra emlékeztető) zöld, csüngő terméseiről és a jellegzetes keskeny egyszikű levelekről.
Előfordulása: A hóvirág üde és nedves erdőkben – például ligeterdőkben, gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben – él. Európai állománya a természetszerű erdei élőhelyek fogyásával, intenzív használatával párhuzamosan mára megfogyatkozott, ezért került fel az EU Élőhelyvédelmi Irányelvének természetvédelmi szempontból fontos fajokat felsoroló V. függelékére és végső soron ennek köszönheti magyarországi védett státuszát is.
A facebookon találtam! (érdemes átolvasni!)
Igyekeztem összeszedni minden fontos információt nektek, és persze a saját tapasztalataimat is leírtam. Remélem segíteni fog. :)
Mindenek előtt érdemes tisztában lenni a lábbelik típusaival. Minek kell, hogy megfeleljen? Hol, milyen terepen használnád a legtöbbet? Télen, nyáron, vagy egész évben lennél úton benne? Gyorsan mozogsz a hegyekben kis felszereléssel, olykor bele is futsz egy-egy teljesítménytúrába, vagy egy 15-20 kg-os nagy hátizsákkal kapaszkodsz 2000 m-nél is magasabb hegyekre? Általánosságban elmondható, hogy még a legjobb túrabakancs sem jó mindenre. Találd ki mire szeretnéd használni! Ha könnyű teherrel és gyorsan mozogsz, akkor a legalkalmasabb a könnyű túracipő, vagy akár terepfutócipő. Ezek a hétköznapi használatra szánt sportcipőkhöz képest erősebb, stabilabb felsőrésszel és jobb tapadással rendelkező, barázdáltabb talppal készülnek. A legtöbbjük nem vízálló, viszont vékony, szellőző, gyorsan száradó anyagból készül a felsőrészük, így ha átgázolsz egy patakon, pár percen belül a futás közben termelt hőtől a lábadon megszárad a cipőd, csak ne állj meg benne! :)
A könnyű trekking, azaz középnehéz túrára való bakancsokban és magasszárú túracipőkben már kicsit több talp- és lábfejvédelemre számíthatsz, amire szükséged is lesz. A súlya a cipőnek még mindig könnyű, de a talpazatuk már vaskosabb és merevebb mint az utcai cipőké, talpuk csúszásgátlós anyagból készül és barázdált mintázatú, hajlékonyabb (A-AB jelű). Általában textil és hasított bőr kombinációjával készülnek a felsőrészeik, jól szellőzik, kiválóan alkalmas meleg és mérsékelt időjárási viszonyok között. Nehéz, sziklás, köves, csúszós terepre,15 km-nél nagyobb távolságokra, nehezebb súly cipelésére órákon keresztül, illetve téli túrázásra ezek a lábbelik még nem alkalmasak. Inkább középhegységi, kellemes, baráti kirándulásokra lettek kitalálva tavasztól-őszig..
A Mecsek-híradóban olvastam, hogy újra elszaporodnak a sasok a Nyugati-Mecsekben.
Ennek a folyamatnak szinte szemlélője voltam. Még a hetvenes évek elején az uránbánya szolgáltató üzeméhez mentem dolgozni. Megbabonázott ez a Jakab hegyi rész. A munkatársak ajánlottak egy telket a Zsongor-kő alatti részen. A mellette eladó telkekre odacsaltam a két öcsémet is, hogy újra együtt lehessünk. Feri öcsém később még ki is költözött, így együtt jártuk be a helyet, Babás szerkövek, Zsongor-kő, Sasfészek.
Mindig azon tűnődtünk, miért nevezik Sasfészeknek, hiszen sosem láttunk sasokat.
Aztán egyszer csak megjelent egy pár. Jó volt nézni, ahogy köröznek a levegőben. Majd az évek folyamán egyre többet láttunk. Ezzel kapcsolatos az írásom címe.
Egy napon a munka után borozgattunk Feri öcsém konyhájában. Mivel fogyott a bor, lement a pincébe egy újabb üvegért. Nagy lelkesedve jött vissza:
- Képzeljétek, egy sas szállt fel a szőlők közül, széles nagy szárnya és sárga hasa volt.
- Sárga has - nevettünk rajta.
Másnapra kiderült, hogy miért volt sárga a hasa. Ugyanis öcsémék csirkéket is tartottak és azok kint kapirgáltak a szőlők között. Amikor beterelték őket, akkor vették észre, hogy egy jérce hiányzik. így valóban sárgát látott öcsém, mert a sas karmai között ott volt az elragadott baromfi.
Hegyi József
Kedves túratársak, barátaink, ismerőseink!
Ismét búcsúznunk kell a Dráva TSE egy tagjától. Jancsi Ibolya (1961 – 2020) vagy, ahogy mindenki ismerte és szólította Hugi 2020. február 14-n elhunyt. 2008 óta volt egyesületünk tagja. Amíg egészsége engedte, sőt még utána is szinte minden egyesületi munkába belehetett vonni. Dolgozott a kulcsosháznál, festette a turista jelzéseket. Férjével Szotyival hagyomány teremtően rendezték a „Piknik Határ-tetőn” túrát, ahol vendégül látták az egyesület tagjait, barátait. A Tenkes teljesítménytúra állandó bissei pontőre volt. Esőben, sárban, napsütésben osztotta a csokit. Ott volt az éjszakai Tenkes teljesítménytúra pontőrei között. Teljesítette az Alföldi Kéktúrát és a Balaton kört kerékpárral. Több szakaszt bejárt gyalogosan az Országos Kéktúrából és a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrából. Teljesítményével kiérdemelte az „Arany jelvényes” túrázói minősítést. Szeretett Erdélyben túrázni, és mint sokunknak neki is az Egyeskő sziklatömbje volt a kedvence.
Őrizzük meg emlékeinkben olyannak amilyen volt, mindig vidámnak és segítőkésznek! Amikor kedvenc együttesének, az Ismerős Arcoknak a Nélküled című számát halljátok valahol, gondoljatok rá sok szeretettel!
Hamvasztás utáni búcsúztatója 2020. március 5-n 13 órakor lesz a Pécsi Központi temető nagy ravatalozójában. Ezután a családi sírhelyen helyezik örök nyugalomba.
(Mint arról már az előző héten beszámoltunk...)
a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség közgyűlése által adható legrangosabb elismerést, az Aranybakancs-díjat 2020-ban két olyan személyiség vehette át, akik munkájukkal több évtizede segítik a mecseki természetjáró mozgalmat.
Pál Krisztina az idén huszadik szezonját ünneplő Mediterrán Gyaloglóklub vezetője. Klubalapító, túravezető-edző és programszervező egy személyben. Két évtizede igyekszik megkedveltetni a természetjárást, a hegyi túrázást és az egészséges életmódot a mozgástól elszokott, de ezen változtatni szándékozó hölgyekkel. Néhány év óta már egyre több férfi is csatlakozik hozzájuk.
Erdei-hegyi túráikat mindig március elejétől indítják hétvégenként, fokozatosan növelve a távot és a szintemelkedést szakszerű edzésterv alapján, hogy a nyári szezonra a kezdők is képesek legyenek egy 25 km-es gyalogtúra megtételére, 600 m szintkülönbség leküzdése mellett.
Az évek során mintegy 350 „újoncból” varázsolt elhivatott természetjárót, közel 700 hegyi túrát vezetett és 55 többnapos kirándulást szervezett hazánk legszebb tájegységeire és a szomszédos magashegységekbe.
A legnehezebb feladat az idősödő férfiak kimozdítása a karosszékből az erdő fái közé, de Krisztinának ez is sikerült. Tavaly novemberben az Ember Erőforrások Minisztériumának Idősügyi Osztályától kapott elismerés tanúsága szerint az Országos Gyalogló Idősek Klubhálózatán belül a legtöbb szenior korú férfit tudta mozgásra bírni.
A klub jelmondata: „Tegyünk az egészség asztalára KÉT EPRET!” – a rövidítés arra utal, hogy kiegyensúlyozott étrend, elegendő pihenés és rendszeres testmozgás mellett az egészség megtartható ill. visszaszerezhető.
Szilasi Tamás a Biokom Kft. erdőgazdálkodási vezetője. Küldetése elhivatott erdészként a környezet tisztelete és ismerete, nevéhez fűződik a természetszerű erdőgazdálkodás meghonosítása a Pécsi Parkerdő területén. Csapatával kifejezetten természetbarát (Pro Silva) módszerekkel elsősorban rekreációs célú erdőket gondoz.
A természetjáráshoz szükséges hátteret biztosítja ötleteivel, kollégáival és sokszor kétkezi munkájával is. Erdei sétautakat, jelzett turista útvonalakat tartanak karban, esőbeállókat építenek, pihenőpadokat-asztalokat és tűzrakó helyeket készítenek, s még a tüzifát is mellé vágják a kirándulók számára. Madáretetőket és –odúkat helyeznek ki, információs táblákon szemléltetve a növény- és állatvilágot, színes térképekkel segítve a tájékozódást.
A túrázók útvonalai nagyrészt az általuk kezelt parkerdei utakon vezetnek, ebből fakadóan évek óta jó kapcsolatokat ápol a Baranya Megyei Természetbarát Szövetséggel és a túraegyesületekkel, klubokkal. A gyaloglók észrevételei, kérései mindig meghallgatásra találnak nála, igyekszik minden kívánságukat teljesíteni – szem előtt tartva természetesen az erdő élővilágának érdekeit.
Tamás és kollégái kivitelezésében nemrégiben elkészült a Pécsi Erdei Körtúra útvonal, amelynek több kisebb összekapcsolható részletét követve mintegy 20 km-en járhatóak be a Közép-Mecsek legnevezetesebb pontjai. A Remeterét közelében található Pro Silva Tanösvény megvalósításáért pedig néhány éve cégével átvehették a Földművelésügyi Minisztérium Pro Natura díját.
Az új Tettye-kapu és a Balázs-kilátóhoz vezető megerősített lépcsősor szintén az ő elgondolása alapján és irányítása mellett készült el, szép és könnyen járható sétautat teremtve a Mecsek-kapu felé.
A két „Aranybakancsos” együtt, egymást segítve is tevékenykedik.
A Mediterrán Gyaloglóklub tagjai Pál Krisztina vezetésével évek óta rendszeresen önkénteskednek erdőtakarításokon, összegyűjtik az eldobált hulladékot a zöld területekről.
A Biokom erdőgondnoki csapata pedig ehhez technikai segítséget nyújt: zsákokat, kesztyűket, konténereket valamint a hulladék elszállítását biztosítják. Vezetőjük, Szilasi Tamás emellett erdészeti-szakmai tematikájú túravezetéssel is hozzájárul a természetjárók ismeretbővítéséhez.
A természet a legszebb sportcsarnok – a díjazottak gondoskodnak róla, hogy a helyszín rendezett legyen és minél több környezettudatos szemléletű sporttárs mozoghasson benne rendszeresen.
Pál Krisztina 30/742-7188 (Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)