Havas januári túra, szikrázó napsütésben

Az előző héten fokozódó aggodalommal figyeltem az időjárás jelentést és a hét közepén eleredő eső láttán „jó kis csúszós-mászós, dagonyázó” túra rémképe ötlött fel bennem. Az „égiek” azonban kegyeikbe fogadtak: gyönyörű „hószőnyeggel” fedték be a talajt és a növényzetet, a mínuszok is jót tettek a terepnek. A hangulatos „kalandtúra” minden feltétele adott volt: friss hótakaró, ragyogó napsütés, a tiszta, kék égbolt, jelzetlen, kevéssé járt útvonal.    

   A túra Oroszlóról indult. Az autóbuszmegállóban Rott Béláné, Vali oroszlói patrióta (régi túratárs) várt bennünket. Kértem, mondjon Oroszló történetéről, nevezetességeiről néhány gondolatot. Elsősorban a templom és a temetőkápolna történetéről, felújításáról mesélt nekünk. „A temetőkápolna egyenes záródású szentélye egy XIII. századi templom maradványa. A temetőkápolna középkori eredetű, barokk, majd romantikus átalakítással. Az első írásos emlék a 14. századból való. Az un. "pápai tizedjegyzékekből: 1335. Petrus de Capelle S. Mihaelis"/vagyis a Szt. Mihály kápolna Péter nevű papja. A Szt. Mihály kápolna Egerszeg plébániatemploma volt. Ennek a szentélye a mai oroszlói temetőben lévő emlékkápolna.”

Rott Vali elkísért bennünket a falu határában álló „szederfáig”. Innen indultunk tovább dél-délkeleti irányban, a Komló- Godisai vasútvonallal párhuzamosan, a szikrázó napsütésben Bodolyabér felé. Nyugatnak fordulva kereszteztük a vasúti pályát Bodolyabér (már régen) nem működő vasúti megállónál (tavalytól a vasúti közlekedést is megszűntették a komlói szárnyvonalon). Bodolyabér egyházbéri településrészéhez értünk. Megtekintettük a falu címerében is látható, 18. századi haranglábat, majd irány a „hegy”.

A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Mecseki Barangolók Társasága 2024. február 3-án, szombaton 18 órakor kezdettel turista farsangi bált rendez a Pécsbányai Közösségi Házban (Pécs, Gesztenyés u. 17.).

A rendezvényre 2024. január 21-ig lehet még jelentkezni az Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.

További részletek itt!

A Mecseket betakaró friss hóban várakozunk a XIII Desztinációs túra résztvevőire a Tekeresi buszvégállomás közelében az utolsó busz megérkezéséig.

Mindenki megérkezett, kicsit beszélgetünk, üdvözöljük egymást. Amíg ismertetem a mai „meglepetéstúra” útvonalát ez alatt egyik túra társunk illatokat és ízeket rejtő mini üvegcséket oszt szét az érdeklődőknek, amiben finom folyadék található. Mivel az „első meglepetés” megtörtént így 24-en indulunk el a falu a főutcán a Hermann Ottó tó felé. A védett százévnél is idősebb házak mellett elhaladva láthatjuk a betelepült németek építészeti stílusát. Már látjuk a horgásztó csónakkikötőjét távolabb, amikor megállunk a még megmaradt vén eperfák mellett, hogy elmondjam történetüket.

A friss havat taposva haladunk előre és a szépen tisztított telepített erdőn át látjuk a befagyott természetvédelem alatt álló horgásztavat. Elértük a „második” meglepetést, ami a néhány hete elkészült aszfaltozott kerékpárút. A szép új úton haladunk és élvezzük a szép tájat és a tó jegén szikrázó fénysugarakat. Az útszéli keresztnél megállunk, ami néhány méterre van tőlünk. A régebbi időkben az utak mentén, szántóföldek, szélénél kereszteket állítottak. Ezek mellett elhaladva az arra járók rövid imát mondtak. Ezt a keresztet azért látjuk most nekünk háttal, mert a régi út a keresztel szemben volt. A tó építésekor a régi füldutat megszüntették a tó medrének kiásásakor. A szép ívelt, kerékpárutat követve ismerkedünk a szép szálerdő fáinak sokféleségében.

Hajtásokkal érintett területetek: