Befejeztük a Mecsek Híradók beillesztését az új honlapra. Minden fellelhető híradó bekerült a helyére. Nagyrészük formailag át lett szerkesztve! Ha esetleg valaki talál otthon olyan példányt ami nem szerepel a honlapon, szívesen digitalizáljuk és feltesszük!

Befejezésűl a hiradó szerkesztőjének jóvoltából egy pár sor a Mecsek Híradók történetéről:

A Mecsek Híradó története

A Mecsek Híradó a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa, mely – júliust és augusztust kivéve – minden hónapban megjelenik (a június–július–augusztus hónapokra júniusban összevont számmal).
A jelenlegi Mecsek Híradó sorozat első száma 1992. április hónapban jelent meg (1. szám). A kiadvány jelenleg a 340. számnál tart.

Ezt megelőzően is volt a Baranya Megyei Természetbarát Szövetségnek információs hírlevele, előbb Körlevél, majd Mecseki Híradó, később Mecsek Híradó néven. 1990–1992 között az írásos tájékoztató nem került kiadásra (anyag- és postai költség takarékossági indokkal), a szakosztály- és egyesületvezetők keddenként a szövetségi ügyeleti napokon informálódhattak az aktuális hírekről, programokról. Ez az elgondolás nem vált be, az információáramlás elakadt. Ezért a szövetség elnöksége 1992-ben elhatározta a havonta rendszeresen megjelenő Mecsek Híradó kiadását, immár nem hírlevél, hanem ennél bővebb tartalommal, „újság” formában. A Mecsek Híradó szerkesztését én (Strasser Péter) vállaltam el. Ekkor megpróbáltam az előző években (évtizedekben) megjelent hírleveleket összegyűjteni.

Az első szám, amit sikerült még megszerezni, az 1968. évi 8. sz. KÖRLEVÉL. Ez azt jelenti, hogy már az 1960-as években (legalábbis 1968-tól) létezett a kiadvány. A Körlevél egy A/4-es méretű, stenciles sokszorosítással készült, általában 1-2 oldalas (néha 3-4 oldal) hírlevél volt, mely híreket, információkat tartalmazott a szakosztályok, egyesületek számára.

Az 1968–1980 közötti időszakról nincs fellelt példány, következésképp információ sem arról, hogy megjelent-e a híradó. Erre vonatkozóan nem sikerült adatot találnom.
1980-ban januárban megjelent egy hírlevél a szokásos formában, immár Mecseki Híradó néven (1. szám), majd 1980 márciusában – szintén stencilezett sokszorosítási eljárással – új kivitelben, külön rajzos címlappal jelent meg a MECSEKI HÍRADÓ 1. száma (1980. március). Ebben az áll: „A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség tájékoztatója. Megjelenik negyedévenként”. Ebből öt számot sikerült begyűjteni, az 1981. májusi számig.
Ezután 1984-től 1990-ig vannak meg a példányok (néhány szám kivételével), de ezek már ismét sima stencilezett, néhány oldalas hírlevelek, immár Mecsek Híradó néven.

1992 áprilisában, az 1. számmal vette kezdetét a ma is megjelenő MECSEK HÍRADÓ kiadványsorozat. Az első nyolc szám még a hagyományos, stenciles sokszorosítással készült A/4-es formátumban. A 9. számtól – a Magyar Természetbarát Szövetség „Természetjáró Híradó” kiadványának mintájára – áttértünk az A/5-ös formátumra. Azóta is ebben a formában, kinyomtatva, fénymásolt sokszorosítással jelenik meg a kiadvány, amely ma már a szövetség honlapján is olvasható.

A Mecsek Híradó – elődjeitől eltérően – nem egy hírlevél, hanem inkább újság: az aktuális hírek, információk, programok közlése mellett túraleírások, élménybeszámolók, „múltidéző” turistatörténeti érdekességek (és sajnos néha nekrológok is) olvashatók benne. A terjedelme nem kötött, változó: a tartalomtól függően 8–28 oldal közötti. A szerkesztői alapelv: a Mecsek Híradó örökítse meg a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség tevékenységéhez, a szervezett baranyai természetjáráshoz kapcsolódó összes eseményt, ezzel egyfajta „turista kortörténeti dokumentum” szerepét is betöltve. Az országban a maga nemében egyedülálló, tudomásunk szerint más természetjáró szervezeteknek havi rendszerességgel megjelenő ilyen jellegű kiadványa nincs.

 Strasser Péter Mecsek Híradó szerkesztő
Baranya Megyei Természetbarát Szövetség

Visszavonták a tilalmat, június 12.-től új szabályok érvényesek Baranyában.

Az elmúlt napokban lehullott csapadék hatására több területen mérséklődött a tűzveszély, ezért 2026. június 12-től Budapesten és további 10 vármegyében feloldják a tűzgyújtási tilalmat. Hat vármegyében ugyanakkor a korlátozás továbbra is érvényben marad.

A lehullott csapadéknak köszönhetően megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével visszavonta a tűzgyújtási tilalmat Baranya vármegyében.

A hatóságok a tűzgyújtást illetően ugyanakkor körültekintő magatartásra hívják fel a figyelmet.

Száz éve hunyt el Tripammer Károly erdőmérnök, Pécs város erdőhivatalának vezetője

 Pécs város erdőhivatala a kiegyezést követő évektől a polgárosodó település egyik fontos gazdasági szerveként a Mecsekben elterülő erdőbirtokok szakszerű és jövedelmező kezeléséért felelt. Jelentősége az 1879-es erdőtörvényt követően még inkább felértékelődött, amikor az állami felügyelet szigorodásával a korábbi erdőőri tevékenységet tudományos alapokon nyugvó mérnöki munka váltotta fel. A képzett erdőmesterek és erdőmérnökök sorából kiemelkedik Tripammer Károly, aki három évtizedes munkásságával meghatározó szerepet játszott a mecsekaljai város erdőgazdálkodásának korszerűsítésében.

Tripammer Károly 1871. december 18-án született Nagykanizsán, a helyi kereskedő, Tripammer Gyula (1819–1888) és felesége, Vinklehner Vilma (1828–1900) gyermekeként. A népes családban ő volt a legfiatalabb; testvérei, Adél (1845–1923), Emilia (1847–?), Vilma (1850–1938), Rezső (1854–1912), Róza (1855–1896), Gyula (1857–1916), József (1863–1918) és Erzsébet (1866–?) után a házaspár kilencedik gyermekeként látta meg a napvilágot.

Középiskolai tanulmányait 1890-ben szülővárosában, a kegyes tanítórendi katolikus gimnáziumban fejezte be. Még ugyanebben az évben Selmecbányára ment, hogy a kor nagy hírű intézményében, a Bányászati és Erdészeti Akadémián folytassa tanulmányait. Miután neves professzorok irányítása alatt 1893-ban elvégezte az erdőmérnöki képzést, a Somogy vármegyében található mernyei uradalomban helyezkedett el gyakornokként, abból a célból, hogy megszerezze az államvizsgához előírt kétéves szakmai gyakorlatot.

Tripammer gyakornoki évei még le sem teltek, amikor 1894-ben máris lehetősége nyílt a szakmai előrelépésre: ekkor kapta kézhez ugyanis Pécs város felhívását, amelyben erdőhivatali segédi állást hirdettek meg. E hivatal személyzeti felépítését Pécs város erdejének ideiglenes üzemterve szabályozta: „Egy erdőmester, egy alerdész mint az erdőmester kezelési segédtisztje és ellenőr, 7 erdőőr, télen 1-2 mezei őr, gyérítéseknél 2 munkaőr.” A hivatalt ekkor Suha Rezső (1845–1912) főerdész, erdőmester vezette. A város tehát a főerdész mellé keresett „alerdészt”, vagyis erdőhivatali segédet, és Tripammer Károly erre az állásra nyújtotta be jelentkezését.

 Pályázata támogatóra is talált, mégpedig Aidinger János pécsi polgármester személyében, aki Kardos Kálmán városi főispánnak írt levelében közbenjárt érdekében: „Ajánlani bátorkodom Tripammer Károly uradalmi erdőgyakornokot, mint akit erdőmester úr már ismer, s úgy személyes megjelenése, mint erős, egészséges testalkata és képzettsége igen ajánlatossá tesz.” Az állást egy év próbaidő meghatározása mellett megkapta, majd miután 1895-ben diplomáját is megszerezte, sor került a véglegesítésére is.

(bővebben: Baranya Vármegyei levéltár oldalán )

A Magyar Természetjáró Szövetség új bélyegzőt helyezett ki a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrán. A Hollófészek kilátónál 2026. június 11-től kötelező bélyegezni.

Az új bélyegzőnek a korábban kiadott igazolófüzetben még nincs kialakított helye, ezért javasoljuk a füzetben az adott szakasz lapjára való bélyegzést (a dátum vagy dátumok szokásos megadásával) vagy a KÉKTÚRA App digitális bélyegzés funkcióját. (android,  iphone)

A bélyegzőt a kilátó előtt lévő információs táblán találjátok. Érintett szakasz: Kaposmérő - Abaliget vá. (RPDDK-08)