A beharangozott cudar időjárási viszonyok ellenére 8 bátor ember neki vágott a túrának, mert aki mer, az nyer ,és nyertünk is egy szép napot. Induláskor még szemerkélt kicsit az eső majd teljesen megszűnt már csak szelünk volt, viszont ezt, lökésszerűen kaptuk hátulról, jól is jött a haladásban.

A nagyárpádi árok mentén indultunk Tüskésrétre ahol a tó mellett felállított sporteszközöket használatba vettük. Következő állomásunk Nagyárpád volt ahol kis pihenőt tartottunk a Vígadó étteremben egy meleg kávé mellett. Majd áthaladtunk a falun,átkeltünk a patakon,és meg néztük a még üres gyurgyalag fészkelő helyeket a lösz oldalban. Ártéri rét végén zsurló földre bukkantunk, annyi volt mintha vetették volna. Az erdőhöz érve fokhagyma illat terjengett a medvehagymáktól ,meg is éheztünk,pedig holt volt még az ebéd?

Bekerített magán tó után elértük az autópálya alagútját,na itt próbálgattuk az akusztikát,egész jó volt a hangzás. A pécsudvardi műutat keresztezve elénk tárult a Villányi-hegység ,majd a pogányi szőlőhegy irány menetben a Mecsek egész vonulata ,ráadásul tiszta volt a levegő a szél mindent kisöpört előttünk messzire elláttunk. Pincék és házak között haladva gyönyörködtünk a virágokban, szagolgattuk az orgonákat. Egy bekerített telken bocik,tehenek legelésztek őket nézegettük,amikor a szemben lévő telek gazdája kiabált nekünk,hogy várjunk csak majd ő mutat valamit nekünk. Elkezdett fütyülni. Jézusom gondoltam ránk engedi a kutyákat! Felment egy csomó lépcsőn és kinyitotta a kert kaput. Egyszer csak megjelent három anyakecske 6 kis kisgidával és egy nagy birka. Szépen libasorba szökdeltek le a lépcsőkön a közelünkbe,hát volt csodálkozás,aranyosak voltak. Ezután elhaladtunk a Zsálya hotel és élménypark mellett, mely a szőlők végén szép környezetben épült fel.

Ebédünket a pogányi tónál fogyasztottuk. Jóllakottan indultunk tovább,a horgászok között Szőkéd irányában. Mesés volt a táj,a tiszta levegőtől élénk színben pompázott a szőkédi domb,rét .A faluban a polgármester Bunyevácz Mátyás és neje fogadott bennünket finom forralt borral,megittuk.Köszönjük nekik a vendéglátást.

Vonat állomásnál vonatpótló buszra szálltunk, a buszvezető kérte menjünk csak hátrébb és üljünk le. Elindultunk Egerág felé, amikor megjelent a kalauz hölgy és adta a vonatjegyeket. Élményekben gazdagon tértünk haza, kipirult arcokkal.

Erika túra társunknak külön gratulálok ő az előző napi 50km-es teljesítmény túra után jött velünk .

Hajni