Amikor pénteken délután útnak indultunk, hogy részt vegyünk a régiós természetbarát találkozón Törökkoppányban, még erősen borult volt az ég, s időnként az ablaktörlőt is kellett használni. De – utólag már tudjuk – ez volt az utolsó kellemetlenség azon a hosszú hétvégén.
Idén a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség volt a „soros”a találkozó rendezésében. Már a helyszín kiválasztása is nagyon jó gondolat volt, sokan nem jártunk még Somogy e természeti szépségekben bővelkedő, kies vidékén. „A falu a Somogy-Tolnai dombság erdőkkel, rétekkel gazdagon tarkított vidékén, a nevében is történelmi múltját hordozó Koppány völgyében fekszik. Itt húzódik a Somogyot és Tolnát elválasztó megyehatár” – olvasható a falu honlapján. Ez a környék kiváló terepet nyújtott háromnapos programunknak. Már az első esti sétán is elvarázsolt bennünket a falu csendje, a füstölgő kémények, az udvarokon kapirgáló tyúkok, a sportpálya, a jurta tábor, s az előző hetek esőjétől megduzzadt – Koppány folyó.

Az első vacsora után Fodor Péter tartott tájékoztatót a vidékről, a Koppány völgyéről, történelmi, néprajzi hagyományairól, adottságairól, megélhetési lehetőségekről, a falu fejlődési irányairól. Megtudtuk, hogy a környék 2014-ben nyerte el a natúrpark címet (Koppányvölgy Natúrpark) A természeti és kulturális értékeket védő, egyúttal az ökoturizmust és a vidékfejlesztést szolgáló több mint 16.000 hektáros terület a Koppány-patak völgyében fekvő tíz település összefogásának eredményeként nyerte el a natúrpark címet. Fodor Péter beszélt arról a nagy munkáról, amellyel - a falu polgármesterének felkérésére – kialakították a közel 100km hosszú turistaút hálózatot, hogy a környék vendégei számára kínálják a természetjárás lehetőségét.
Szombat reggel beneveztünk a Koppány teljesítménytúrára. Mi – a rendezők javaslatai alapján – a 20km-es távra neveztünk. Nem bántuk meg. Az első ellenőrző pontig erősen „homályosan” láttunk, de a fák között megbúvó kis hegyi kápolna így még titokzatosabbnak tűnt. Később aztán felszállt a köd, emelkedők, lejtők, csodás kilátást nyújtó pontok váltogatták egymást. Egyre vékonyabb lett a felhőréteg, az utolsó ellenőrző pontnál aztán már a nap is kisütött! Az ősz csodás színei így még ragyogóbban tűntek elő . A sárga, barna, vörös foltok igazán festővászonra valók voltak. Fák között rejtőzködő, békalencsével borított tó, a Török-kút, a vadászkastély, a Patkó-forrás,a völgyekben húzódó , dióval bőven terített utak, a gerincről elénk táruló csodálatos panoráma képe emlékeinkben élénken megmarad. Az ellenőrző pontokon kapott frissítők, a csoki, az alma jóízű volt, s az utolsó ponton kínált pogácsa is igen finom volt, s a szomszéd pincében szorgoskodó szőlősgazda egy pohár bort is kínált mellé. A célban finom hagymás, zsíros kenyér, tea, kitűző és emléklap várt bennünket.
A délutáni program jó t tett fáradt izmainknak. Az Igali Gyógyfürdőben lazítottunk, majd hazatérve a faluba még megtekintettük a templomot, amely a Koppány- völgy legjelentősebb műemléke. Az egyházi feljegyzések 1490-re teszik a szentély és a késő gótikus teremtemplom építési dátumát. A templomban értékes gyűjtemény található, többek között egy török turbános sírkő, amely a hagyomány szerint a koppányi aga síremléke.
Este aztán a Turistabál következett. Igazán jó hangulat alakult ki. „Felcsavartuk a szőnyeget”, megszólalt a zene, s Somogy, Tolna, Baranya táncos lábú turistái a vendéglátók „vezértáncosaival”, Bélával és Gáborral az élen kellemes órákat töltöttek el, újratermelve az egész napi aktivitás során elhasznált energiákat.
Vasárnap délelőtt a környék falvainak nevezetességeivel, értékes művészeti, néprajzi, vallási emlékeivel ismerkedtünk. Zala faluban a Zichy kúriát látogattuk meg. Szép szavú, az emlékeket, történteket hitelesen előadó kedves idős hölgy kalauzolt bennünket a neves festő és családja házában, műtermében, az igényesen berendezett kiállító termekben.
Tabon Nagy Ferenc fafaragó művész alkotásaiban gyönyörködhettünk. Itt az is gazdagította az élményt, hogy a művész özvegye volt segítségünkre a múlt idézésében, az alkotások születésének körülményeiben.
Andocs, a kegytemplom volt a vasárnap délelőtti művelődésünk utolsó helyszíne. A helyi plébános, Szalai Tamás mindenre kiterjedő , alapos tájékoztatást adott a templom történetéről, berendezéséről, majd megmutatta a kb.300 darabból álló ruhagyűjteményt, amelyből válogatva két-hetente átöltöztetik a kis Jézust tartó Máriát. A plébános ízes beszéde, fordulatos mondatfűzése, a szavaiból olykor kicsengő finom humora miatt is sokáig hallgattuk feszült figyelemmel.
A találkozó végén, a finom vasárnapi ebéd után megköszöntem a Somogy Megyei Természetbarát Szövetségnek, kiemelten Balázs László elnöknek és Fodor Péter elnökhelyettesnek az igényes, lelkes szervezőmunkát, biztosítva őket arról, hogy fáradozásuk elérte a célját. Kértem, juttassák el elégedettségünk hírét minden somogyi természetbarátnak, a polgármester úrnak és minden helyi segítőnek. Nagyszerű, változatos, eseményekben gazdag találkozón vehettünk részt, ahol a szellemi, fizikai, érzelmi gazdagodásunk, feltöltődésünk minden feltételét biztosították. Sokáig emlékezni fogunk a kellemes környezetre is, a szaunával, jazuccival felszerelt vendégházra, a kedves hölgyekre a konyhán, a finom főztjükre, s a kívánságokat kivétel nélkül teljesítő vendéglátókra.
A találkozó utolsó perceiben a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség képviseletében Jakab Éva meghívott bennünket a jövő évi találkozóra, amely Cseresznyéspusztán lesz 2016 májusában. Örömmel készülődünk!
Tóth Klára