Útvonal: Kőlyuk – Mecsekjánosi - Várvölgy
Táv: 15,6 km – Szintemelkedés: 320 m A túra közepesen nehéz fokozatú.
Találkozás: a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron a 14-es kocsi álláson 6.15-kor, a 6.30-kor induló kaposvári dombóvári busznál.
A gyalogtúra a 66-os út kőlyuki megállójától 7.00-kor indul.
Hazautazás: a Vár-völgy megállótól 14.47-kor induló, Pécsre 15.20-kor érkező busszal.
Útiköltség: oda: 370Ft, vissza: 560 Ft.
Túravezető: Balázsy László
Fontos még:
Mindenkit szeretettel vár a túravezető: Balázsy László
Ahogy fogynak a geoládák Baranyában, úgy kell egyre messzebbre menni a hiányzó geoládákért. Így került sor Tolna egy kis részének megismerésére.
Vonattal utaztunk Szakály-Hőgyész vasútállomásig ( Dombóváron át kell szállni ) és onnan indultunk el felfedező túránkra. Otthon még a számítógépen előre próbáltam megtervezni az útvonalat , hogy a geoládák mellett a környék érdekességeit is meg tudjuk nézni. Szakály faluvége után az első látnivaló a Csicsói búcsújáróhely ahol egy szépen helyrehozott kápolnát találtunk és mellette lévő Szent-kútból a szomjasak még vizet is meríthetnek. Tovább részben erdőben, részben művelt területen érkeztünk Hőgyészre.
Hőgyészen két kastély és egy szép barokk templom is van . Sajnos a kastélyok nem látogathatók így csak kívüröl lehetett őket megcsodálni. A Templomba ha bemenni nem is , de legalább be tudtunk nézni.
Hőgyész után a falu feletti úton vissza-vissza nézegetve és egy völgyet átmászva a Malom-hegyre indultunk.
A Hőgyész központjától mindössze 2.5 km-re fekvő külterület a Szekszárd felé vezető főút és a Kalaznói út között található. A terület tulajdonosa ezt a birtokdarabot arra a célra jelölte ki, hogy az erdő hármas (gazdasági, védelmi, közjóléti) funkciójából elsősorban az utóbbi domináljon. Az erdőrész bővelkedik a jelzett utaktól, de sajnos a jelzések újrafestésére már nem fordítanak gondot. Így marad a GPS, így eltévedni nem fogunk.
A Malom-hegy tetején lévő kilátóból a felnövekvő fák miatt kilátás már sajnos nincs. Így jöhet a következő geoláda ami Tolna megye középpontján lévő "emlékoszlop" A középpontnak egy külön története van , mert mérések alapján innen 400 m-re van az igazi középpont, de oda ( miután magántulajdon ) nem lehetett az emlékoszlopot állítani! A geoládát begyűjtöttük és irány a következő falu Murga. Murgára már régen el szerettem volna menni, mert itt születtet nagyanyám és ezt a világtól elzárt kis falut ezért is meg kell nézni. A falu teljes lakossága 65 fő. Két templom is található benne .
Egy evangélikus és egy katolikus. Murga 1945 -ig egy tiszta sváb falu volt, a kitelepítés szinte teljesen elsorvasztotta. Evangélikus templomában a kézzel festett karzatot érdemes megnézni ! A buszindulásig még volt időnk, így elbeszélgettünk a falu polgármesterével. Miután még nincs tanítás így a délutáni busz nem jön be a faluba és ki kell gyalogolni a 65-ös útra (1,5 km). Igaz innen elég sűrűn járnak a buszok Szekszárd ill Bonyhád irányába.
Nem is gondoltuk, hogy a 27 km-es túrához közel 650 méter szint is fog tartozni. A dimbes-dombos Tolnai-hegyháton sok kisebb-nagyobb dombot kellett megmászni. A végeredmény 5 db geoláda és a látnivalók!
Szöveg, képek: Nagy Balázs
Néhány friss infó a Papukból, elnézést akinek nem új, de másnak talán érdekes lehet:
Építik a Slatinski Drenovac - Jankovaci utat, 2018. augusztus végén autóval a munkagépek között a zúzottkő útalapon lehetett eléggé nehezen fölmenni, ezt most jobb elkerülni, de gondolom a tél előtt befejezik az aszfaltozást.
A tavaknál 10 Kn díjat szednek mindenkitől, nem az autóparkolásra, hanem a személyek után kell fizetni. Cserébe tiszta WC és a Nemzeti Park információs irodája áll a túrázók szolgálatára, most már magyar nyelvű szórólap is van.
Jankovácon elektromos autótöltő állomás is épült, leginkább a Nemzeti Park E-autói használják.
Szintén a Nemzeti Park kzelésében Velikán nyílt egy új kemping, uniós pénzből csili-vili öko-kivitelben, üvegfalú (!) WC, 27 db lebetonozott lakóautó beállóhely, saját szennyvíztisztító stb..., bár a lakóautós turisták még nem árasztották el, inkább a helyi cserkészcsapatok táboroztatására használják. Nincs állandó recepció, fel kell hívni egy telefonszámot. Csak készpénzzel lehet fizetni, bankkártyával nem. Bővebben itt!
A tavaknál a turistaház üzemeltetésében van egy kis különálló kőház, négy személyre van benne ágynemű, de mi öten is elfértünk benne, kis konyharész, hűtőszekrény, zuhany-WC, a ház bérleti díja 300 KN + IFA ami nem sokkal több, mint egy kempingben a szállásdíj.
Fontos, hogy a ház nem a nemzeti park üzemeltetésében van, hanem a tó melletti nagy turistaház recepcióján lehet intézni.
A szórólapon ez az elérhetőség van: tel. 033 898 7015 Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Még néhány érdekesség, amire jobb fa felkészül a hazai viszonyokhoz szokott túrázó:
A Papuk turistatérkép nem olyan, mint a nálunk megszokott "sárga" térkép sorozat, ami sok hasznos kiegészítő információval és jellel van ellátva, a turistatérkép címen beszerezhető térkép valójában egy topográfiai térkép, amin éppen csak bejelölték a turistautakat - amik közül némelyik csak elméletileg létezik.
A források is mások: az Orahovica forrást például több útjelzőtábla és a térkép is kiemelten jelölte, ehhez képest amit találtunk az egy nyitott medencés forrás, a merítéskor odébb kellet pöckölni az úszkáló vízibolhákat, moszatokat. Most látszik, hogy mi itt a Mecsekben mennyire el vagyunk kényeztetve, a forrásépítők jóvoltából mindenütt tiszta vizet ihatunk - köszönet érte!
A turistaút több helyen nehezen járható volt a kidőlt fák miatt, a Mecsekben ezen a téren is el vagyunk kényeztetve, nálunk előbb-utóbb motorfűrésszel szabaddá teszik az utat - köszönet az erdészeknek!
Érdekes, magas hegységeket idéző színfolt a hegycsúcsokon fémdobozban elhelyezett emlékkönyv, ahova a túrázók beírhatják soraikat, örömmel láttuk a pécs-baranyai természetjárók bejegyzéseit. A felkészültebbek bélyegzőt is visznek magukkal (Fehérkút) :-)
Végül, miért a "második legjobb..." a cím? Aki látta (messziről) a Papuk 950 m magas csúcsát, az tudja miről beszélek. A mi célunk is a második legmagasabb Ivanicka glava (913 m) megmászása volt. A tetőről látva a Papuk tetején lévő lokátort, felmérhettük, hogy milyen hatása lett volna a turizmusra a Zengőn vagy a Tubesen felépített hasonló torony. Tudjuk, hogy kik és mit tettek, hogy ez ne történjen meg. Köszönet érte!
Végül néhány kerékpáros infó:
Több helyen láttunk a Papukban makadámburkolatú erdészeti utakat, ezek közül van, ami ki is van jelölve MTB útvonalként, érdemes lenne ezeket bringával fölfedezni!
Donji Mihojlacon úgy néz ki kerékpárút épül a határtól a városközpontig, így Harkánytól összefüggő kerékpárút vezet majd a horvát kisvárosig.
Lejegyezte: Arató Csongor
Gemenc Zrt. illetékesel és megerősítette, hogy a holnapjukon elhelyezett térképek alapján a RP-DDK útvonalára NEM vonatkozik a korlátozás a területükön. ( szerk.)
A Gemenc Zrt. mint erdőgazdálkodó, és mint vadászatra jogosult a 2009. évi XXXVII. (az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló) törvény 94.§.(1) és (2) bekezdése értelmében 2018. augusztus 27. - 2018. szeptember 30. közötti időszakban, minden nap délután 15:00-tól, másnap délelőtt 09:00 óra közötti napszakban erdőlátogatási tilalmat rendel el a vagyonkezelésében lévő erdőterület térképen jelölt részein.
Az erdőlátogatási tilalmat a gímszarvas vadászati idényben a kiemelten balesetveszélyes vadászati tevékenység gyakorlása indokolja. A területen a nagyvad vadászata ezen időszakban golyós vadászlőfegyverrel, egyéni és társasvadászat formájában történik.
(forrás: mtsz.org)
Bár augusztus utolsó hétvégéjére hidegfrontot, lehűlést, esőt és a nyár végét jelezték az időjósok, szerencsére a természet szombaton- aug. 25. - nem az ő prognózisuk szerint „működött”. Napfényes, igazi nyári időben barangolhattam a Jakab-hegyen 19 turistatársammal. Hetvehelyig vonattal mentünk, majd onnan Patacsig gyalog. Útközben megnéztük a Jakab-hegy északi, nyugati és déli oldalának csodáit. Hetvehelyről Sás-völgybe indultunk, ahol a betonút tűző napja elől az erdő lombsátra alá bújva felkerestük a Cigány-forrást, megnéztük az erdei tornapályát, az Erdő Házát és a mögötte lévő lombkorona tanösvényt és odútanodát. Miután kényelmesen elköltöttük szendvicsebédünket, nagy levegőt vettünk és megmásztuk a hegy oldalát. Petőczpusztán megcsodáltuk a haranglábat és bár senki sem várt minket Víganváron vígan, mi jó hangulatban folytattuk túránkat tovább a Jubileumi keresztig. Napsütésből és a melegből nem volt hiány, így jól megizzadva és kicsit elfáradva érkeztünk meg a kereszthez. Az elénk táruló panoráma hamar feledtette velünk a kaptatók fáradalmait. A kereszttől már jól látszódtak a hegy déli oldalának jellegzetes sziklaformációi, a Babás szerkövek. A szerkövektől a Panoráma-út árnyas szerpentinjén lesétálva érkeztünk meg Patacsra. Hogy energiánkat visszapótoljuk a Panoráma-utat szegélyező tölgyfák közül néhányat megöleltünk és vártuk működik-e legendás energetizáló hatásuk.(Hogy valóban működött-e, arról túratársaim tudnának mesélni.)
Mire leértünk a városba már kiürültek kulacsaink és teljesen kitikkadtunk, ezért a Csülök csárda árnyas teraszán hidratáltuk újra magunkat, hogy erőt gyűjtsünk a hazaútra.
Köszönöm túratársaimnak, hogy ezen a túrán velem tartottak.
Scheitler Adrienn
túravezető