Az elmúlt egy hétben a keleti országrészben már életbe lépett a tűzgyújtási tilalom, emellett azonban az ország nyugati felében is indokolttá vált a tilalom elrendelése.

Március 6-tól az ország teljes területén érvényesek a tűzgyújtási tilalom idején betartandó korlátozások.

Megjelent a Mecsek Híradó 2019. márciusi száma.

Olvasható, letölthető innen!

Még nem nőtte be a bozót a Máré-várat, mint Csipke Rózsikáét, de bizonyára megcsikordult a zár, amikor Varga Szabolcs és segítőtársa megfordította benne a kulcsot szombaton délelőtt, hogy kitárják a kaput a Zobákpusztáról a déli órákban érkező természetjáró csoportnak.

A HOTE túravezetője, Takács Feri által megtervezett túra igazán nagyszerű erőpróba volt így március első napjaiban. Nemcsak a táv ( 20,8km), de a leküzdendő szintemelkedés (640m) is komoly feladatot jelentett. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, mégis nagy létszámban (induláskor 89fő) vágtunk neki a Keleti-Mecsek legszebb pontjait érintő túrának. A tavaszi szellő, az éppen csak kibomló illatos hunyorok, hóvirágok, kankalinok, májvirágok kísérték utunkat a Hidasi-völgy bejáratáig. Onnét a csobogó patak vizét kerülgetve csodáltuk a rőt avart, az ébredés jeleit még nem nagyon mutató fákat. A nyugodt szemlélődés persze véget ért, amikor a Csurgónál északra fordulva, a sárga kereszttel jelzett úton igyekeztünk leküzdeni a Hidasi-hátra vezető szakasz szintjeit, majd - miután éppen hogy kilihegtük magunkat a Sín-gödörben - újra felfelé indultunk a Hászé-tetőre. Innét aztán újra lejtő következett, s hamarosan a Máré-várba érkeztünk. Abba a várba, amely évek óta zárt kapukkal „fogadja” az arra járókat, turistákat, a környező falvak, városok vendégeit és a Dél-dunántúli Pirostúra teljesítőit.

    Kép: Vass Tibor

Mintegy húsz hektáron égett az aljnövényzet a Szársomlyó déli oldalán az elmúlt pénteken. A tűzoltók délutánra fékezték meg a lángokat.

Egyelőre nem ismert pontosan, hogy milyen károkat okozott a védett növény- és állatfajokban az az avartűz, mely pénteken söpört végig a Szársomlyón. A szakemberek azonban bizakodók, a kikerics és a haragos sikló is megúszhatta a lángokat.

Duna-Dráva Nemzeti Park: még nem ismert a természeti károk mértéke
A lángok a Szársomlyó természetvédelmi területén csaptak fel, a hegy déli, fokozottan védett oldalán kialakult tűz a hegyen található sziklagyepekben és karsztbokorerdőben gyorsan terjedt, ezt elősegített a feltámadó nyugati szél is - írja honlapján a Duna-Dráva Nemzeti Park.

A DDNP helyszínre érkező szakemberei azt tudták megállapítani, hogy a sziklagyepen felgyülemlett száraz fű, avar begyulladt, és a tűzoltók erőfeszítései ellenére a hegy déli oldalán végig is söpört.

Az, hogy a tűz a természeti értékekben, védett növény- és állatfajokban milyen kárt okozott, csak később lesz megállapítható, de az már most is látszik, hogy a gyorsan átvonuló lángok csak a gyepszintben pusztítottak, a fás szárú növényzetet számottevően nem károsították - vélik a park munkatársai.
Az avartüzek sajátossága, hogy gyors lefolyásúak, nem forrósítják át mélyen a talajt, így várhatóan az olyan hagymás védett növények, mint például a magyar kikerics sem fognak súlyos károsodást szenvedni.

A kora tavaszi időszaknak köszönhetően a hegy állatvilága sem számottevően aktív még, így a téli álmukat alvó haragos siklók is átvészelhették a tűzesetet. A tűz hatását pontosabban csak az oltás után lehet majd felmérni, a hosszú távú hatások kimutatására pedig az igazgatóság több élőlénycsoportra is kiterjedő monitoring vizsgálatot tervez elindítani - közölte a DDNP.

( forrás: pécsi stop)