A szeptemberi szarvasbőgés időszakában a Mecsekben és a Zselicben délutántól reggelig tartó részleges erdőlátogatási korlátozás lesz érvényben.

A Mecsekerdő Zrt. ezúton tájékoztatja a tisztelt lakosságot és az erdőjárókat, hogy a 2009. évi XXXVII. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény 94. § (1) bekezdés a) pontja értelmében 2019. szeptember 1-30-ig, minden nap 16.00 óra és másnap reggel 08.00 óra között

RÉSZLEGES ERDŐLÁTOGATÁSI KORLÁTOZÁST rendel el
- a Szigetvári Erdészet sasréti vadászterületén,
- a Sásdi Erdészet kisvaszari vadászterületén,
- az Árpádtetői Erdészet hetvehelyi (Nyugat-Mecsek),
- a Pécsváradi Erdészet kárászi és mészkemencei (Kelet-Mecsek) vadászterületén, továbbá
- a Sellyei Erdészet szentegáti vadászterületén.

Az erdőterület és a vadállomány nyugalmának érdekében kérjük a fenti időszakban csak reggel 8 óra és délután 16 óra között tartózkodjanak az erdőben!

A korlátozást az érintett vadászterület határain szükséges kijelölni és jelezni (térképet ld. lentebb), azonban főként a vad élőhelyéül szolgáló erdőterületeket érinti. Nem vonatkozik lakott területekre, kerékpárutakra, parkokra, és például az alábbi frekventált kirándulóhelyekre, kiépített turisztikai központokra és környékükre:
Kelet-Mecsekben Pusztabánya, Máré-vár, Vár-völgy, Cigány-hegyi kilátó, Óbányai-völgy és környéke, Zengő csúcs és környéke, Kövestetői kilátó és környéke;
Nyugat-Mecsekben Kővágószőlőstől északra, Kővágótöttös és Szentkút közötti területen, Hetvehelynél az erdei iskola és környéke (tanösvények), Jakabhegy, Zsongorkő, Pálos romok és környéke, Éger-völgy, Éger-tető, Szuadó-völgy környéke;
Zselicben Nagymátén vadászkastély és a Fekete István Füvészkert környéke; Sasréten a vadászkastély és környéke (erdei iskola, tanösvény, Ősbükkös) és az almamelléki kisvasút nyomvonala.

Ebben a hónapban napnyugtától napkeltéig tartó időszakban csak a vezetett kirándulásokon való részvételt javasoljuk. 

Együttműködő megértésüket ezúton is köszönjük!

Minden érdeklődőt szeretettel várunk 2019. szeptember 8-án, vasárnap 14 órakor, a petőczpusztai kápolnánál, az egykori kis település emlékeit felidéző összejövetelre.

Petőczpuszta lakói mindig Mária nap közelében tartották a búcsút.

Az uránbányászat terjeszkedése miatt a kis közösség itteni élettere megszűnt. A lakók a közeli falvakba és Pécsre költöztek.
Ez az erdőkkel ölelt terület már a vaskortól lakott volt, amit a kutatások eredményei is bizonyítanak. A nagyobb népesség megjelenése az 1700-as években a német telepesek megjelenésével kezdődött.

A kis falu utolsó lakói 1964-ben hagyták el otthonaikat, majd az uránbányászat vette át a terepet föld felett és föld alatt. A bánya bezárása, és a környezet tájba illesztése 2000-ben kezdődött el.
Mára már csak néhány megmaradt jel utal a kis település egykori létére: a kápolna, a temetőben egy síremlék, és a régi gémes-kút a petőczpusztai kanyar alatt.
Tisztelettel meghívjuk a közös emlékezésre Petőczpuszta egykori lakóit, hozzátartozókat, barátokat, és mindazokat, akik valamilyen módon kötődnek a hajdan volt településhez.

Üdvözlettel: Baumann József szervező

Az esemény támogatói: Mecsek Egyesület, Petőcpuszta közössége, Kövágótőttős önkormányzata, Kővágószőlős önkormányzata, Zsongorkő Baráti Kőr – Kővágószölös, Mecsekerdő Zrt.

Augusztus 11-18-a között Erdélyben jártunk. 

Buszunkkal Torockóra indultunk hajnalban Pécsről. Útközben megnéztük a Szászsebestől ÉK-re lévő Vörös-szakadékot. Már régóta tervezgettük, hogy bejárjuk. A Vörös-szakadék a várostól három kilométerre, északkeletre, 300–425 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, de a városból is jól látható. A vörös színű szakadékot a talajerózió formálta, és még mindig formálja. Anyaga vörösagyag, szürke, vörös és porhanyós fehér homokkő, vörös és téglaszín márga és fehér márgás mészkő. Szélessége 800 m, magassága 80–100 méter. Három – egy 25, egy 21 és egy 11 méter hosszú – barlang nyílik belőle. 1950-ben 10 hektáros természetvédelmi területté nyilvánították. Védett növényei a csikófark, a fekete fodorka, a gyászoló imola, a kései szegfű, a piros madárbirs és a sugaras fejvirág. A hegy lábáig tudtunk menni a busszal. Innen „ki-ki alapon” jártuk körbe a szakadék érdekes formájú képződményeit. A nehézségi fokokat előre ismertettük. Most, hogy ezek között az alakzatok között, alatt, felett, mellett sétálhattunk óriási élményt jelentett mindenkinek! Az egymáson lévő színes piramisok, oszlopok vagy éppen orgonasípoknak látszó formák hálás fotótémák voltak. Torockó felé még megálltunk a Kő-köz sziklái között. Idén is az Ági panzióban volt a szállásunk, aminek az elfoglalása után sétát tettünk a településen.

Bővebben itt!

Vissza a Vadonba Biobiával! Bóklászós felfedező túrára és kóstoló-piknikre hívlak benneteket augusztus 20-án kedden a Jakab-hegyre.
A Budai Vámtól 8.45-kor induló 26-os busszal megyünk a Kutató dűlőig.

Útvonal és program: Boldogasszony völgy - Cserkút - Biobia házikó - Babás szerkövek alul-felül - juhsóska csemege - piknik moha párnák közt - szaladó kövek a láb alatt - "Szedd magad" szeder uzsonna - séta a Cserkúti Csárdáig. Innen a 26-os busszal ( cél: a 15.27-kor induló) vissza a városba.
12 km nehéz terepen - ehhez igazítsd öltözeted. A kóstolón kívüli étkezésedről és vízről gondoskodj. Max 15 fő résztvevőt várok.

Részvételi díj: 2000 Ft/fő

Jelentkezz a Biobia Facebook oldalon üzenetben, vagy a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.