A tél utolsó napjának nyílt túráján a tavaszt idézte időjárásunk.

41-en indultunk Zobákpusztáról kalandos körtúránkra, hogy bebarangoljuk a Kelet-Mecsek néhány vadregényes völgyét. A mindig varázslatos Hidasi-völgykissé megáradt patakján már érzékelhettük, hogy nem lesz könnyű galopp...
A Csurgó mésztufavízesése az éjjel egy kicsit megfagyott,így annak meseszép látványában is gyönyörködhettünk.

A Hidasi-forrás melletti kis zúgókat elhagyva egy kemény emelkedőn felkapaszkodtunk a gerincre,majd a Szederindás-kúthoz vezetett utunk.

A völgy 2-300 méteres első szakasza "gyalázatos" állapotokat mutatott,nem gyenge idegzetű kirándulóknak való volt a hatalmas sár és a rengetekott hagyott "fahulladék".
Cserébe a Mecsek egyik legvadregényesebb szurdokvölgye, a Sín-gödör várt ránk.

Ez volt ám a nekünk való "játszótér", patakátugrás, hatalmas, kidőlt fák törzsein való átmászás, vagy átkúszás. A meanderező patak, és a számos kisebb zúgó tette emlékezetessé a túra ezen szakaszát. Ami bizonyos, bakancs nem maradt szárazon.

A Völgységi-patakon való átkelés még egyszer felrázta a társaságot,majd következett a túra legvadabb emelkedője - 700 méteren 100 méter szintet gyűrtünk le.

14 kilométerrel a lábunkban, néhány kiló sárral a cipőtalpakon érkeztünk vissza Zobákpusztára.

A buszt majdnem mindenki elérte..., megnyugtatásként jelzem,hogy akik nem, azok is időben hazaértek...

Túránknak volt még egy tanulsága: felkészületlenül, nem megfelelő fizikai állapotban, hiányos ruházatban, étlen-szomjan nem szabad ilyen nehéz túrákra elindulni. (Zárójelben jegyzem meg, könnyebb kirándulásokra sem).

Ez felelőtlenség önmagunkkal és a túratársakkal szemben is.

Szöveg, képek: Müller Nándor túravezető

 Még több kép itt (Nagy Balázs)

„Tenkes-hegyi bolyongás” volt a neve Balog Árpi túrájának 2020. február 23.-n

A nevet most Gombás-hegyi lehetett volna módosítani, mivel ott volt a forduló pont. Negyven ketten indultunk el a siklósi autóbusz pályaudvarról kilenc óra után. Kellemes időben ment ez a „téli” túra is.

Az egykor szebb napokat megélt vasútállomás mellett jutottunk el a Göntéri dombhoz. Itt bevártuk a csapat lemaradó tagjait és egy kis pihenőt tartottunk. Szerelvény igazításra és folyadék pótlásra is jutott idő. De aki kíváncsi volt a néha már omladozó épületek múltjára az is megtudhatta Árpitól, akinek édesapja dolgozott ezen a területen is.

Közben volt, akiben felrémlett, hogy az ördög szántotta hegy legendájában is hallhatta a domb nevét. Amikor az ördög nagy mérgében elhajigálta a saruit, az abból kihullott földből keletkezett a Göntéri-domb és a Siklósi várhegy. A szőlők között, a domb északi oldalán található szerb emlékhelynél tartottunk még egy rövidebb pihenőt, ahol az érdeklődőbbek meg tudhatták a hely és a környéken élő szerb nemzetiség történetét.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság felhívása a hóvirág monitorozására és az ehhez kapcsolódó nyereményjátékban való részvételre.

Kedves Természetbarátok, Túrázók!

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a kikeleti hóvirág védetté nyilvánításának 15. évfordulója alkalmából egy természetvédelmi akcióban való részvételre hívja Önöket. A kikeleti hóvirág előfordulásáról rendelkezésre állnak adatok, ám ezek pontosításához, kiegészítéséhez kérjük szíves közreműködésüket. A „Hol virág? – Hóvirág!” applikáció alkalmazásával Önök is szerves részeseivé válhatnak a természetünk védelmének, és akár egy nyereményjátékban is részt vehetnek. Az akció célja, hogy felmérjük hazánk hóvirág állományát és térképen is megjelenítsük hol, mekkora számban van jelen a mindenki által ismert és szeretett növény.

A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis L.) a hóvirágfélék 21 fajának Magyarországon egyedüli, természetes elterjedéssel bíró képviselője. A faj elterjedési területe Európa középső területeire összpontosul, a Pireneusoktól a Fekete-tenger keleti partjának vonaláig, délen pedig egészen a Balkánig.

Jellegzetességei: A közismert kora tavaszi növény könnyen felismerhető szinte mindig egyesével nyíló, bókoló fehér virágairól, melyek nem túl nagyok (hosszuk 14-25 mm), belső lepelleveleik rövidebbek a külsőknél, zöld pereműek és csúcsuk mélyen kicsípett. Termésérleléskor is biztonságosan felismerhető hozzávetőleg másfél centiméteres tojásdad (olajbogyóra emlékeztető) zöld, csüngő terméseiről és a jellegzetes keskeny egyszikű levelekről.

Előfordulása: A hóvirág üde és nedves erdőkben – például ligeterdőkben, gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben – él. Európai állománya a természetszerű erdei élőhelyek fogyásával, intenzív használatával párhuzamosan mára megfogyatkozott, ezért került fel az EU Élőhelyvédelmi Irányelvének természetvédelmi szempontból fontos fajokat felsoroló V. függelékére és végső soron ennek köszönheti magyarországi védett státuszát is.

A facebookon találtam! (érdemes átolvasni!)

Igyekeztem összeszedni minden fontos információt nektek, és persze a saját tapasztalataimat is leírtam. Remélem segíteni fog. :)

Mindenek előtt érdemes tisztában lenni a lábbelik típusaival. Minek kell, hogy megfeleljen? Hol, milyen terepen használnád a legtöbbet? Télen, nyáron, vagy egész évben lennél úton benne? Gyorsan mozogsz a hegyekben kis felszereléssel, olykor bele is futsz egy-egy teljesítménytúrába, vagy egy 15-20 kg-os nagy hátizsákkal kapaszkodsz 2000 m-nél is magasabb hegyekre? Általánosságban elmondható, hogy még a legjobb túrabakancs sem jó mindenre. Találd ki mire szeretnéd használni! Ha könnyű teherrel és gyorsan mozogsz, akkor a legalkalmasabb a könnyű túracipő, vagy akár terepfutócipő. Ezek a hétköznapi használatra szánt sportcipőkhöz képest erősebb, stabilabb felsőrésszel és jobb tapadással rendelkező, barázdáltabb talppal készülnek. A legtöbbjük nem vízálló, viszont vékony, szellőző, gyorsan száradó anyagból készül a felsőrészük, így ha átgázolsz egy patakon, pár percen belül a futás közben termelt hőtől a lábadon megszárad a cipőd, csak ne állj meg benne! :)

A könnyű trekking, azaz középnehéz túrára való bakancsokban és magasszárú túracipőkben már kicsit több talp- és lábfejvédelemre számíthatsz, amire szükséged is lesz. A súlya a cipőnek még mindig könnyű, de a talpazatuk már vaskosabb és merevebb mint az utcai cipőké, talpuk csúszásgátlós anyagból készül és barázdált mintázatú, hajlékonyabb (A-AB jelű). Általában textil és hasított bőr kombinációjával készülnek a felsőrészeik, jól szellőzik, kiválóan alkalmas meleg és mérsékelt időjárási viszonyok között. Nehéz, sziklás, köves, csúszós terepre,15 km-nél nagyobb távolságokra, nehezebb súly cipelésére órákon keresztül, illetve téli túrázásra ezek a lábbelik még nem alkalmasak. Inkább középhegységi, kellemes, baráti kirándulásokra lettek kitalálva tavasztól-őszig..

Kedves túratársak, barátaink, ismerőseink!

Ismét búcsúznunk kell a Dráva TSE egy tagjától. Jancsi Ibolya (1961 – 2020) vagy, ahogy mindenki ismerte és szólította Hugi 2020. február 14-n elhunyt. 2008 óta volt egyesületünk tagja. Amíg egészsége engedte, sőt még utána is szinte minden egyesületi munkába belehetett vonni. Dolgozott a kulcsosháznál, festette a turista jelzéseket. Férjével Szotyival hagyomány teremtően rendezték a „Piknik Határ-tetőn” túrát, ahol vendégül látták az egyesület tagjait, barátait. A Tenkes teljesítménytúra állandó bissei pontőre volt. Esőben, sárban, napsütésben osztotta a csokit. Ott volt az éjszakai Tenkes teljesítménytúra pontőrei között. Teljesítette az Alföldi Kéktúrát és a Balaton kört kerékpárral. Több szakaszt bejárt gyalogosan az Országos Kéktúrából és a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrából. Teljesítményével kiérdemelte az „Arany jelvényes” túrázói minősítést. Szeretett Erdélyben túrázni, és mint sokunknak neki is az Egyeskő sziklatömbje volt a kedvence.

Őrizzük meg emlékeinkben olyannak amilyen volt, mindig vidámnak és segítőkésznek! Amikor kedvenc együttesének, az Ismerős Arcoknak a Nélküled című számát halljátok valahol, gondoljatok rá sok szeretettel!

Hamvasztás utáni búcsúztatója 2020. március 5-n 13 órakor lesz a Pécsi Központi temető nagy ravatalozójában. Ezután a családi sírhelyen helyezik örök nyugalomba.