Komlón, a Gesztenyési autóbuszmegállónál, a patak túloldalán található forrás. A Bányász emlékútjelzései a forrás mellett haladnak el. Kiépített, betonelemekből és téglából foglalt forrás. A kifolyócső felett a homlokfalon trapéz formájú gránit táblán látható a megnevezése. Időszakos vízmegjelenésű forrás, hozamai 0-3 liter/perc értéket mutatnak, de gyakran csak 0,5 liter/perces hozamokkal mutatkozik. A forrást 2009-ben Biki Endre Gábor újította fel. 

A forrás a Dél-Dunántúli Kék túra útvonalán található Koszonya-tető környékén. A kék sávjelzésről ágazik le a száz méter hosszúságú kék kőrjelzés a forrásig.
A forrást a Dél-Dunántúli geocacherek /kincskeresők/ nevezték el. A Mecsek Egyesület 2014-évi tervei közt szerepelt a régi romos forrás felújítása. A forrás újjáépítését az engedélyek megszerzése után a Dél-Dunántúli geocacherek, /kincskeresők/ pénzadományokkal és munkával a Mecsek Egyesület Munka Osztály és a Mecsekerdő Zrt a kivitelezésben segítette. A forrás terveit a kivitelezési munka irányítását Baumann József forrásépítő végezte. A forrás minden évszakban folyamatosan adja a 1,5 liter és 10 liter közötti finom ízű forrásvizet, ami a felső triász homokköves és márgás rétegekből ered. A forrás táblája a geocacherek szimbólumát tartalmazza.

Pécsváradon, a P+ jelzés közelében, attól 40 m-re az egykori Kuruc-kertben, diófák árnyékában található foglalt forrás. A térképen Belsőtanyák elnevezés látható. Kútgyűrűből foglalt, fedőlappal ellátott forrás, melyből eternitcsövön távozik a kifolyó víz mennyisége. A forrás hozamai 3-6 liter/perces értéket mutatnak. Az út északi oldalán a présházak között is van egy kiépített kútszerű forrás, de az már elhanyagolt. A forráson nincs felirat elhelyezve. Nevét állítólag a Henckirály családról, mások szerint Vak Béla királyról kapta. 

Almamelléktől északra a Sas-réti tanösvény végén az ősbükkös tövében található. Innen erednek az Almás-patak szépen kiépített forrásai. Az eredeti Almás-forrástól 5 méterre található. A forrást 2000-ben a Szigetvári Erdészeti Zrt. anyagi támogatásával Baumann József és Baumann Józsefné foglalta. Közepes vízhozamú forrás, értéke 2-6 liter/perces érték közötti. Mellette piknikhelyet alakítottak ki.

Kisvidákpusztán a régi erdészház romjainál található. Megközelíthető Gödre felől a 66-os főútról a Szénáspusztai elágazástól induló földúton. Téglával kirakott, időszakos vízmegjelenésű merítős kis forráskút, sajnos elhanyagolt állapotban. A ház maradványainál fenyőfák állnak.

A közeli Vidákpusztán állt a Siskovics és a Jeszenszky család kastélya gazdasági épületekkel. A 19. században uradalmi majorság létesült itt. Vidák középkori falu volt, a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A kastélyból ma már csak életveszélyes romok láthatók. Néhány lakóház azonban még áll itt.

Abaligettől délkeletre található, a K+ jelzésen megközelíthető forrás. A helyi vízellátás céljaira foglalták. A vízmű kerítéssel körbezárta a területet, azon belül látható a már használaton kívüli vízműház. Tipikus karsztforrás, mely egykoron egy rövid patakos barlangból lépett a felszínre. Víztartó képződménye a középső triász mészkő, melynek egyik önálló részletét alkotja a forrás vízgyűjtője. Vízhozama 80-200 liter/perces értékek között változhat. Kőből és betonból épített forrás vasajtóval és kék színű fedlappal ellátva.

Az abaligeti üdülőterület kiépítése az 50-­es évek végen kezdődött. A hamar népszerűvé vált kirándulóhelyre való tekintettel biztosítani kellett a község es az üdülőterület ivóvízellátását. Az Abaligeti­barlang (Paplika) látogatottsága miatt annak forrása nem jöhetett számításba, ezért Vass Béla javaslatara a közeli Kispaplika­forrást vettek vizsgálat alá.

A szifonnal induló forrásbarlangba szivattyús vízszintsüllyesztéssel jutottak be. Kb. 30 méter után a kutatók útját újabb szifon állta, ennek leszívására már nem volt lehetőség, es a búvárkészülék használata sem hozott eredményt, így újabb, nagy mecseki barlangot nem sikerült feltárni.
A vízmű éveken át látta el a falut és az üdülőterületet. Ma már üzemen kívül van.

(Fotó: panoramio)

Kishajmás északi végén, az út nyugati oldalán található téglából épített kis merítős forrás. A forrás közelében van az egykori homokbánya. Vízhozama 3-6 liter/perces értékekkel jelentkezik. Régen a falubeliek hasznosították a forrás vizét. Névtáblája nincsen.

Az Egregyi-völgy nyugati oldalában, a közlekedési út autóspihenőjének területén található, több évtizede foglalt vízkilépés. A merítős forrás egy érdekes formában felépített kútszerű építmény, melynek aljában gyűlik össze a forrásvíz.  Az akna belsejében van egy kifolyócső is, de azon már évtizedek óta nem folyik a víz.  Az aknában összegyűlt vizet egy nagy méretű műanyagcső vezeti tovább az út alatti átereszig. A forrás a völgy nyugati oldalát felépítő kőzetek hasadékaiból származó vizet lépteti napfényre a völgykitöltő anyagok közvetítésével. A forrás hozamai 1-12 liter/perces értéket mutatnak. Nevét a közeli Kis-hegyről kapta, névtáblája a forrás falazatában megtalálható. A közeli hegytetőt Kis-kút ormának nevezik. Ezt a névtáblát még Csokonay Sándor véste. Erdetileg a forrás szárazon rakott kövekből kialakított kis merítős forrás volt. később az erdészet átalakította, és angyobb méretű támfallal vette körbe. Akkor kifolyósra tervezték, de a kifolyó nem sokáig működött, a víz továbbra is a merítős aknában tört fel. 

A Remeteréttől délre, a Kis-Mély-völgyben, közvetlenül a P+ jelzésű turistaúttól a PO jelzésen kb. 30 m-re fakad ez a forrás. Aknás építésű támfalas foglalással, vasajtóval és kifolyócsővel ellátott forrás. A vasajtó felett látható a 2007-ben készült márványtábla egy tölgyfaág szimbólummal. Korábban egy ehhez hasonló stílusú réztábla volt a forráson. Felette kb. 50 méterre találjuk a Széchenyi-forrást. A két rokon forrás foglalása közel azonos, hiszen egyszerre építették ki. A forrásvíz 1-20 liter/perc értékekkel jelentkezik.

A Dombay-tótól északra a Kisnádasdi-tó-völgyben a Z+ jelzésű turistaútról leágazó ZO jelzésen (50 méterre) található. Egy füves, fás területen a hétvégi házakhoz közel a völgybevágódás kezdetén találjuk a szépen kiépített forrást. A forrást andezitből foglalták, a felépítmény aljában lévő cső biztosítja a víz kifolyását. A forrás mindig nagyon bővizű. Vízhozama 60-100 liter/perc értékek között változik. A forrás névtáblájának avatása 2005 szeptember 17.-én volt. Felirata: Kisnádasdi-forrás, a Zengő-hegyi csaták emlékére e táblát állította a Szent László Kör 2005. A forrás egy elpusztult falu helyén található, melynek neve Kisnádasd volt.

A Nyáras-völgyben található forrás, a volt Lenke-forrástól felfelé délre, 50 m-re. Lapos kövekből épített kifolyócsöves forrás, melynek közepében egy vörös homokkő tömbben látható a vörös gránitba vésett felirat. A homlokfal tetején látható az északjel. Vizét az alsó triász időszaki mészköves és márgás kőzetek repedéseiből nyeri. A forrás időszakos, vízhozama igen változó, nagysága 0-25 liter/perc lehet.

A forrás 2008-ban Baumann József és Biki Endre Gábor foglalt. Kiss Lajosról lett elnevezve, aki a mecseki turista házak első építői és üzemeltetői közé tartozott, sok mecseki forrás építésében vett részt. Jeles képviselője a baranyai és országos turista mozgalomnak. Arany jelvényes túra vezető, aki a Mecseki Erdőkért díjban részesült. Példamutató természet járó, akire büszke a természet járók nagy közössége.

A forrás a 2014 évi erdészeti munkáknál megsérült, ezért a szükséges engedélyek megszerzése után 2016. évben a forrást újjá kellett építeni. A forrás újjáépítését Baumann József forrásépítő irányításával a Mecsek Egyesület és a Mecsekerdő Zrt. végezte.

Az Egregyi-völgyben, a Mézes-rét melletti autóspihenőtől északra 100 m-re, a völgyoldalban futó földút mentén található forrás. Turistaútvonal nem érinti a forrást. 1972-ben foglalták Csokonay Sándor közreműködésével.  Három oldalról andezitből falazott támfalas építménnyel rendelkezik, melynek közepén az alumíniumcső felett megtalálható a márványból készült névtábla. A laza üledékekkel fedett szilárd kőzetek repedésvize jelenik meg igen kicsiny vízgyűjtőterületről származva. Vízhozama 0,3-4 liter/perces értékeket produkál. 

Kaposvártól délre, a Négytestvér-forrástól induló K■ jelzésen elérhető forrás. Tőle 30 m-re van a Gyöngyvirág-kulcsosház. A kulcsosház vízellátását biztosítja. 1978-ban foglalták, terméskőből építették, kifolyócsővel és márványtáblával látták el. 2005-ben felújították. Vízhozama 5-10 liter/perc érték körüli.

A Nagymély-völgybe nyugatról a Bikfa-forrással szemben beérkező mellékvölgyben jelentkező forrás. A Mecsek egyik legérdekesebb forrása, mely megközelíthető a P jelzésről leágazó PO jelzésen. A vízmosás talpa felett kb. 2 m magasan kifolyó vízjelentkezést egy hatalmas kőbe vésett tábla jelzi, ahol egy alumínium csőből folyik ki a víz. Változó vízhozama 4-15 liter/perc értékkel jellemezhető. Feltehetőleg a középső triász mészkő által alkotott karsztosodott terület felől átadott szökevényvízből kap utánpótlást. Nevét a mellette lévő egykori kőfejtőről kapta. A forrást 2005-ben Baumann József, Biki Endre Gábor, Kriston Barnabás és Plantek István felújította, és kifolyócsővel látta el. 

Vágotpusztától északra található forrás, mely megközelíthető a ZO jelzésen.  Meredek lejtőn érünk le egy szurdokvölgybe, melynek kezdetén megtaláljuk a 2004-ben Baumann József, Baumann Józsefné, Jerszi Lajos és Straus Mátyás által kiépített Koponya-kutat. A forrás megjelenése egészen különleges. Egy természetes homokkő sziklafalból egy vékony alumíniumcső csorgatja ki a vizet. Vízhozama alacsony, de stabil, tartósan kb. 1-2 liter percenként. Egy vörös gránittáblán szerepel a forrás megnevezése. Nevét az eredeti Koponya-kúthoz hasonlóan, arról kapta, hogy a kifolyásnál lévő szikla koponya formájú.