Remete-réttől északra található forrás, az azonos nevű kulcsosház közelében, a kék sáv és sárga kereszt jelzésű turistaút mellett. Megjelenése Rónaki László szerint „karszt-csurgó”, amelynél időszakosan szünetelhet is a kifolyás. Vasajtós támfalas foglalása hagyományosnak tekinthető, amelynek alján történik a kifolyás. A szépen elkészített felépítményből kiálló vascsövön kilépő víz a középső triász anizuszi emeletében képződött mészkő karsztvize. Vízgyűjtője feltételesen kicsiny részben önálló, de nagyobb források vízgyűjtőjétől nem elkülöníthető részletből lép ki. Az orfűi Vízfő-forrás vízgyűjtőjéhez tartozva, annak vízhozamát csökkentheti némiképpen, de az itt kilépő vízmennyiség csak jelentéktelen töredék a Mecsek legnagyobb forrásának hozamaihoz képest. Valószínűleg az erős tektonizáltság, valamint a felső triász homokkő pikkely – amely a forrás előtt becsípődve ismeretes – okozza jelentkezését. Az itteni hozamok egy nem jelentős karsztforrást jeleznek. Vízhozama 1–200 liter/perc értékek között mozog, de az 5 liter/perc alatti érték a gyakoribb. Szárazabb időszakokban csak a kútban van forrásvíz.
A forrást már az 1894-ben megjelent, Kiss József által írt és szerkesztett „Pécs és környéke vezetőkönyv a városban és annak környékén” c. könyv is említi. Feliratát 2000-ben újracserélték, mivel a régi kőbe vésett felirat már megkopott. Felújítva 2005-ben (Tasnádi J., Őri Zs.).

 A forrásnak érdekes mondája van: A Mecsek egyik eldugott zugában tanyázott egy hétfejű sárkány. Az éjszakát mindig egy barlangban töltötte, amelyből forrás bugyogott elő. Egyszer egy fiatal vitéz vetődött arrafelé és szomjáta akrta oltani a forrásnál. A sárkány észrevette és rátámadt a vitézre. Ám a legény kirántotta kardját és rettenetes viaskodásban levágta a sárkánynak mind a hét fejét, sőt még a szívébe is beleszúrt. A sárkány vére elvegyült a forrás vizével és megmérgezte azt. Azóta hívja a nép ezt a forrást Büdös-kútnak.

Pécsváradtól északra a Z+ jelzésen, a Zengővárkony felé tartó völgy kezdetében található. A völgy legfelsőbb helyzetű vízkilépése, mely régebben állatok itatását is szolgálta. Foglalása erre utalóan történt, mivel kör alakú téglából készült kútból folyik ki a túlfolyó víz a kővályúba. A forrást 1943-ban foglalták. A kút névtáblája 2006-ban készült. A vizenyős, dagonyás területen még két jelentős fakadási hely is mutatkozik. Patakjának medrében a forrástól mintegy 25 m-re megkezdődik a mésztufa kiválása a kis vízesésnél. Időszakosan néha egy-egy tetaráta is kialakulhat. A forrás környékén a 17. században ezüstöt bányásztak.  A bővizű forráskút felújítását 2009-ben a Mecseki Erdészeti Zrt. támogatásával Biki Endre Gábor végezte el.

A forrás történetéhez tartozik, hogy közelében 2011. június 22-én elveszett egy kétéves kisfiú. Amíg szülei a közelben cseresznyét szedtek, addig kóborolt el. Már szülei visszamentek Pécsváradra és bejelentették eltűnését a rendőrségen, amikor Patkó Zoltán juhász rátalált a kisgyerekre, aki egy bokor alatt ült és hangosan sírt.  A gyereket ezután megetette és megitatta a forrásnál, majd kézben  Pécsváradra vitte, akit szülei már nagyon vártak.

A Szamár-hegy alatti S+ jelzésű turistaúton található foglalt kifolyócsöves forrás. A fatetős kútházzal ellátott kutyaól formájú építményét Tasnádi János és Őri Zsuzsanna 2006-ban felújította. Vízhozama 0,3-12 liter/perces értékek között változik. szárazabb időszakokban a kifolyás a beépített cső alatt történik.

A Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalán az erdei kereszttől 300 méterre Nyugatra, a turistautat keresztező régi lénia utáni kanyar közvetlen közelében, az út bal oldalán. Foglalattlan forrás.

Mánfa illetve Budafa felől a Z jelzésről beveztő ZO jelzésen, a Baranya pataktól nem messze a Rákos-völgy felső részén található a merítős, kifolyóvályús forrás. A mederszintnél magasabban fakadó forrást 1942-ben Csokonay Sándor foglalta. Felirata egy nagyobb kőbe van vésve. A forrásvíz a miocén kárpáti emeletében kialakult konglomerátum pados kavicsos homokból lép ki, a nevének megfelelően kissé bugyogva. Ezen jelenség feltehetőleg egy erősebben kötött és kibillentett helyzetű konglomerátumos pad jelenlétéből eredeztethető. A pad visszaduzzasztó hatásaként magyarázható a gyengén iszapot is kavargató, néha pipáló bugyogásra emlékeztető jelenség. A három helyen is feltörő de csak egyiknél bugyogó vízmegjelenések közül a legnagyobbat kőrakattal jelölték. A forrásvízből a lejtőn elindulva erős mésztufakiválás figyelhető meg. Néhány ellenállóbb mészkőpad is kialakult, 5-6 mésztufalépcső is felismerhető. A lépcsők magassága 0,3-1,0 m között változik. A patakocska medrébe hulló elhalt növényi maradványok gyors bekéregződése is jellemző. Vízhozama stabil, értéke 15-25 liter/perc. A forrást 2008-ban Biki Endre Gábor felújította. A forrás régebbi neve Radincsai-forrás.

A Jakab-hegy északi oldalában a K, P jelzésekről leágazó KO jelzésen, a volt Petőcz-aknához vezető műút kanyarja alatt a Nagy-gödörben található. Az útról tábla is jelzi. Csokonay Sándor foglalta 1952-ben, nevét a körülötte lévő bükkös erdőről kapta. Vize a takarórétegen átszivárogva jut a napfényre, vízadó képződmény az alsó triász homokkő. Eredetileg merítős rendszerű volt, és egy kis kőmedencébe folyt a víz. Vörös homokkő tömbökből épült a forrás, a felirat homokkőbe van vésve, a foglaláson egy É-jel is látható. Vízhozama 1-20 liter/perc értékek között váltakozik. A forrást 2005-ben Baumann József, Biki Endre Gábor és Antal Dávid újította fel.

Mórágytól délre, kb. 2 km-re, Bátaszéktől pedig nyugatra, az Akác-völgyben található. A Z jelzésről a hídon át a ZO jelzés vezet a bükkös erdőben található forráshoz. A forrás a hídtól 100 m-re van. Gránitból és betonból kiépített csőkifolyós forrás, merítős medencével és névtáblával ellátva. A forráson márványtáblába vésve látható a felirat: BÜKKÖS alatta FORRÁS alatta 19 tölgyfalevél szimbólum 79. Gyér vizű forrás, mely időszakosan el is apadhat.