Almamelléktől északra a Sas-réti tanösvény végén az ősbükkös tövében található. Innen ered az Almás-patak a szépen kiépített, felújított forrása. A bronz kifolyócső felett íves márványtáblán olvasható a felirata, felette tisztítónyílás látható. Vízhozama gyenge, de állandó kifolyású. Értéke 0,4-1 liter/perces értéket mutat. Mellette piknikhelyet alakítottak ki, kőből kirakott tűzrakóhellyel. A forrás újrafoglalását 2000-ben Baumann József, Baumann Józsefné, és Sajgó Ferenc végezte.

A Farkas-árok nevezetű völgy déli oldalában található, a völgytalp felett mintegy 3-4 m-rel magasabban, a Kisújbánya felől érkező, majd a Farkas-árokban elvégződő mellékvölgy torkolatától keletre, kb. 50 m-re az oldalban haladó földút alatt. Három jellegzetes "sonka alakú" sziklából folyik ki a víz. A kifolyócső felett mészkőlapba írva megtalálható a felirat is. A kifolyó vízből szinte már a kilépés helyén megkezdődik a mésztufa kiválása, amely a patakba való becsatlakozásig tart. Ennek eredményeként a völgyoldalra igen szép, részben nyitott legyezőhöz hasonló forrásmészkő dombocska települ, melynek megjelenése igen jelentős. A mészkő anyaga jóval keményebb, mint a közeli forrásoké. A tőle nyugatra lévő völgyben két jelentősebb forrásmező is van. Vízhozama kiegyenlített, 5-20 liter/perc értékek jellemzik. A foglaláskor egy természetes sziklafal meghagyásával került kialakításra. A forrás tábláját (ma már nehezen olvasható) és kifolyócsövét 2006-ban Biki Endre Gábor építette be.

A Tripammer-fához közel, a Kozári-vadászház alatt lévő forrás vizét hidrofor segítségével a vadászház használja. A forrás a Z+, illetve ZO jelzésen érhető el. A forrás kifolyócsövén érkező vízhozam nagyon változó, értéke 0,2-40 liter/perc értékre tehető. Ezen felül még a forrás környezetében is megjelenhetnek különböző vízfakadások. Az eredeti forrásépítmény ami sokkal nagyobb és szebb a jelenlegi kiépített forrástól ami csak egy túlfolyó 3-4 méterre található. Homokkőből épült, rajta olvasható az Andor-forrás felirat. Újabban egyre inkább megjelenik a víz a régi forrásépítmény előterében. A forrás régi neve: Bojna voda (zavaros víz), valószínűleg azért, mert állatokat itattak itt, amelyek összejárkálták a forrás környékét. Valamikor Kozári-forrásnak is nevezték. Napjainkban jó vizet ad. A víz a középső triász kori fekete agyagos mészkőből lép ki. A forrás patakjának medrében mésztufa képződés figyelhető meg. Sajnos a vízkivételi tárgyak nem illenek a forrás szép környezetébe.

A forrás a kék sávjelzést Pécs-Somogyal összekötő kék négyzetjelzésről érhető el. Nevét a közelben lévő Andorlaki vadászházról kapta. A vadászház a nevét Kolossváry Andorról (1863-1941) kapta, aki a székesegyházi uradalom erdőgazdasági vezetője, erdészeti szakíró, a Sikondai Gyógyfürdő létesítője volt. A régi romos forrást a Mecsek Egyesület és a Mecsekerdő Zrt újította fel 2013-ban Baumann József forrásépítő irányításával. A forrás minden évszakban adja az 1 liter és 5 liter közötti vízhozamot, mely a felső triász homokköves agyagos, márgás rétegekből ered.

Mórágytól délnyugatra a K jelzésről induló KO jelzésű ösvényen közelíthető meg, mely kb. 1 km-t kanyarog a völgy végében található forráshoz. Gránitból foglalt kör alakban kivitelezett forrás. A kifolyócső alatti szintet lebetonozták, így a járószinttel egy magasságban lévő csőből nehéz a vízhez jutni. A márványtáblán a felirat: ANIKÓ alatta FORRÁS alatta 19 tölgyfalevél szimbólum 79. Az erdészet foglalta. Varga Tibor kerületvezető (ma már nyugállományú) erdész lányáról nevezték el. Bővizű forrás, melynek hozama 5-20 liter/perces értéket mutat. Mellette több helyen is tapasztalható a vízmegjelenés.

A Melegmányi-völgy legfelsőbb helyzetű foglalt forrása, melyet a P+ jelzésen át közelíthetünk meg. Vize a háttérben található víznyelőn keresztül egy patakos barlangon át juthat a felszínre. A változó vízhozamú karsztforrás a mérések szerint 1-60 liter/perces vízhozamokat produkál. A forrás két helyről tör fel, az egyik a foglalt forrás kifolyócsövén keresztül, a másik tőle két méterre fakad. Az utóbbi - mely árvízi túlfolyóként szolgál - vízhozama 10-400 liter/perc értékű is lehet. Utóbbinak az árvízi hozamok lerülüsében van szerepe.  A forrást 1952-ben Csokonay Sándor építette ki. A támfal középső részében a Melegmány felirat is megtalálható. A foglalás helyétől kb. 20 m-re kezdődik meg az erős mésztufakiválás. 2003-ban Baumann József és segítői a forrást felújították.

A Nagy-Mórágyi-völgyben található forrás, melyet a közelmúltban felújítottak. A kővel kirakott támfalból kiálló csövön át bőséges vízhozamot ad. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság nemrégiben befejezte a Nagy-Mórágyi-völgy teljes vízrendezését, és a környezet rendezését, és ennek keretében újult meg a forrás is.

A Jakab-hegy keleti oldalában, a Szörnye-völgy felső szakaszán, a völgy kezdetéhez közel fakadó, igen szélsőséges hozamokat produkáló forrás. Egy forráscsoport, mivel több helyről van időszakosan vízjelentkezés egymáshoz közel, ezek közül a legerőteljesebbet foglalták elődeink. A források eredése a triász homokkő rés- és hasadékvizéből, részben a Pálos kolostor környezetében kialakult talajvízből történik. Időszakos forrás, hozamai 0-60 liter/perc között változnak. A forrást 2009-ben a pécsi jógások Baumann József irányításával felújították a biztosabb vízhozam reményében. A szárazon rakott kőfal aljában kiépített iker medencében biztonsággal friss vízhez juthat a turista. A falazaton egy kőre indián fej van festve. 2018 júliusban egy gránitlapra gravírozott és festett tábla lett elhelyezve. A táblán a forrás neve olvasható és kétoldalt egy tomahawk látható. A táblát Baumann József tervezte a számítógépes grafikai munkát Bánvölgyi Vilmos és Nagy Balázs készítette. A forrástáblát Kassai József kőfaragó készítette el díjmentesen.

A forrás Pécs belvárosában a Balokány ligetben, a tó északi partján, a sétaút alatt található. Vize lapos mederben a Balokány-ligeti tóba folyik. Vízhozama 5-20 liter/perc, a víz hőmérséklete 14-15 fok között változik. A forrás az 1800-as évektől biztosította a környék ivóvíz ellátását. A forrást 1996-ban újította fel a Mecsek Egyesület, Kraft János, Kovács Szabó János és Baumann József, valamint a BAVTRANS Mélyépítő Kft. A forrást körben sárga színű téli jázminok borították.Az elmúlt tizenöt év és az EKF-es beruházások 2011-ben a forrás felújítását tették szükségessé. A felújítást a Balokány Ligetért összefogás civil szervezet a Hidro-Szer Kft, valamint a Tettye Forrásház végezte Baumann József tervei alapján. A mészkő falazatát homokkővel megerősítették, és egy látvány szökőkút elemét szerelték a falra. A forráson három sárga színű gránit tábla van elhelyezve. A középsőn a felújítás dátuma és a forrás neve, a két oldalsó táblán pedig a felújítást támogató cégek neve. A forrást körben sárga színű téli jázminok borítják majd. Vize fogyasztásra nem alkalmas.

Pécs patacsi városrésze felett a Süle-völgy végénél Patacs utolsó házait elhagyva a PΔ jelzésről letérve a PO jelzés vezet a forráshoz. Vörös homokkövekből megépített forrás, melynek egy része cementes habarccsal megerősítve, a vésett névtábla feletti része pedig szárazon rakott kőfal. Vize alumíniumcsőből folyik egy három oldalról zárt betonozott térbe. Az alsó triász képződményekből kilépő víz közepes mennyiségű és állandó kifolyású. A hozamok 2-20 liter/perc érték között változnak. Régebben Káposztási-forrás néven ismerték, mert a völgyben valamikor káposztát is termesztettek. Később György - Kárló-forrásnak is nevezték. A forrást 2006-ban Biki Endre újította fel és vésett névtáblával látta el.

Árpádtetőről északra, a Mecsek-pihenőtől kb. 60 m-re a beágazó kocsiút alatt található forrás. A K sáv jelzésről a KO jelzés vezet a forrásig. Téglából falazott, belső aknás, és kifolyócsöves forrás. Kvarclapokkal mintázott támfalában kőlapba vésve látható a felirata. Vízhozama 1,5-5 liter/perc értékek között változhat. Érdekesség, hogy vizében erős vaskiválás jelentkezik, ám ennek ellenére ivóvízfogyasztásra kiválóan alkalmas.   A forrást 2007-ben Biki Endre Gábor kitisztította és felújította.

A Jakab-hegy déli oldalában, a délkeletre lefutó Páprágy-völgyben fakad. A Jakab-hegy déli oldalában haladó Z jelzésről leágazó ZO jelzésű erdei kocsiúton érhető el. A forrás egy kis aknaszerű építmény cementezett kövekkel kicsit felmagasítva. A forrás kövei között az 1981-es évszám látható. A forrás általában kevés vízhozammal rendelkezik, de időnként nagyobb vízmennyiségeket juttat felszínre. Mellette még egy időszakos vízjelentkezés is mutatkozik. A triász homokkő rés és hasadékvize, valamint a takaróréteg vize jelenik meg 0-30 liter/perces vízhozammal. A forrást Páprágy-forrásnak is nevezték, ez a felirat a kifolyócső melletti betonba vésve olvasható. Névtáblája a forrás tetején lett elhelyezve, a név cementlapba kaviccsal van kirakva.

Püspökszentlászlótól északnyugatra található a Kistóti-völgyben a K∆ jelzésen. Korábban szabad elfolyású, állandó jelentkezésű forrás volt, amelyet később bekötöttek a Hosszúhetény vízellátását biztosító Daragói-Nagy-forrástól induló vízvezetékbe. A forrás kilépési helyét kerítéssel is lehatárolták, melyen belül ma is látható az egykori foglalást jelző feliratos kő. A forrás hozama bizonyosan bő vizet szolgáltatott, amennyiért érdemes volt bekötni az ivóvízhálózatba. A forrás a nevét onnan kapta, hogy valamikor itt a hegyoldalban egy cigánytelep volt, és az újszülött gyerekeket a bába itt fürdette meg. Korábban Zrínyi-forrásként is említették, mert 1935-ben itt tartózkodó cserkészek adták a nevet a vízkilépésnek, mivel azon akkor még nem volt felirat.

A Síngödör-völgybe tartó, a Hidasi-hátról érkező mellékvölgy kezdetében található, mely megközelíthető a K+ jelzésről leágazó KO jelzésen. Régen a Baglyas-kunyhó vízellátását biztosította ez a forrás. Egykor mészkőből rakott kis fallal rendelkezett felirata a közeli fára szerelt fémtáblán volt olvasható. Ma a vízfakadás melletti nagy sziklában látható a felirata. Vizéből gyenge mésztufakiválást lehet azonosítani. Vízhozama 2-10 liter/perc értékek között változhat.

A Szuadó-völgy keleti oldalának alján (K+ jelzés), a völgytalp peremén jelentkező, támfalas, kifolyócsöves forrás. A forrás tetején egy nagyobb zárókőben helyezték el a műkőkiöntéssel készült névtábláját. Az alsó triász gipszes és anhidrites képződményeiből kilépő repedésvíz állandó, de nem nagy hozamú (1-30 liter/perc). A régi merítős forrást még Csokonay Sándor foglalta, melyet 2002-ben újított fel a Baumann József barlangászok segítségével.