Zengővárkonyban, a Farkas-gödör északi részén található a bővizű forrás, amely nagy szárazságok idején sem apad ki. Bőségesen fakadó vizét a falu ivóvízellátására használják fel évtizedek óta. A víztározóba gyűjtött víz csővezetéken keresztül jut el a fogyasztókig. A tározóval szemben az út túloldalán a fűzfa mellett egy kiszáradt forrás nyomait is láthatjuk. A forrás vize malmot hajtott a falu szélén. A forrásnál egy Bazileus nevű görög remete lakott, aki a török elől menekült ide, róla nevezték el a kutat.

A Nyárádi vadászháztól induló, Szászvár felé lefutó völgy kezdetében a völgytalp alján található kifolyócsöves vasajtóval ellátott foglalt forrás. A SO jelzésen találhatjuk meg a Kata-forrás mellett. Vízhozama 0-30 liter/perc között változik, de tartósan csak 5 liter/perc körüli vízmennyiséget szolgáltat, néha elapadhat. A Vörösfenyő kulcsosház és a Nyárádi vadászház vízellátását biztosítja. A forrás korábban hasonló formában, de szárazon rakott kövekkel volt kirakva. Csokonay Sándor márványtáblát is készített a forrásnak, de ez sohasem lett ott elhelyezve. Ez tábla ma a Mecseki Erdészeti Zrt. földszinti előadótermében látható. A forrás építményét 2002-ben Tasnádi János és Rácz János újította fel. A forrástáblát Rácz János készítette.

Kaposvár déli részén a Kaposhegyi lakótelep közelében helyezkedik el. A Ballakúti út felől a réten túl az erdőben található. Kútgyűrűből foglalt beton fedőlappal ellátott kifolyócsöves forrás. Vizét a helyi lakók is használják. Vízhozama 10-25 liter/perces értékeket mutat. Környezetében több forrásmező is ismeretes. Névtáblája nincs.

Sikonda üdülőtelep déli oldalában a Z jelzésről leágazó ZO jelzésen érhető el a forrás. Névtáblája bányászszimbólummal ábrázolva látható a falazatban. A támfalban lévő cső szolgálja a vízkivezetést. Gyenge vízhozamú forrás, melynek hozama 1-5 liter/perc értékek között változik. Régen József-forrás volt a neve, melyet annak idején dr. Wurster József püspöki helynökről nevezték el. Később Sikondai-forrásnak is nevezték. A forrást 2004-ben a komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület anyagi támogatásával Tasnádi János, Király László és Őri Zsuzsanna felújította.

A Petnyák – völgyben, a zöld sávjelzésből leágazó zöld kőrjelzést követve néhány méterre található. A hídon áthaladva a mésztufa lépcsők felett találjuk a forrást. Szépen kiépített bő vízhozammal. Az előtérben az idős bükkfa alatt pihenőhely található paddal asztallal, tűzrakóval. A forrás nevét gránittábla őrzi. A forrás építménye 2013-ban egy öreg kiszáradt bükkfa rádőlésével megsemmisült a táblákkal együtt. Az új táblán olvasható a forrás neve alatt a MÉSZÁROS DEZSŐNÉ, KATICS ANDRÁS EMLÉKÉRE felirat. Az állandóan közel azonos mennyiségű vizet szolgáltató forrás előterében a völgytalpi vízfolyásig legyezőszerűen szétterülő forrásmészkő felhalmozódás fejlődött ki. A mészkő laza, kézzel könnyen törhetően lejtői típusú. Ennek ismeretében a kirándulók állandóan azonos mederbe próbálják kényszeríteni a patakot, amelybe ezen a helyen aprócska vízimalmok sorozatát építik fel a gyermekek örömére és szórakoztatására. Korábban a forrás vize természetes állapotában szabadon és szétterülően, a mészkőfelszínen vékony rétegként - nem koncentráltan - folyhatott le, ebből adódóan nagyon jellegzetes, ún. mikrotetarátás kifejlődésű mészkő is képződött. Az említett képződési forma időnként még ma is megfigyelhető, amikor a kivásott patakmederből, annak gátolódása miatt a víz oldalirányba is elfolyhat. A forrás kiegyenlített hozamú értékei általában 6-20 liter/perc között váltakoznak. A vízadó képződmény a középső triász korú anizuszi mészkőre települt, miocén kárpáti emeletében kialakult kavicsos, laza konglomerátumos homok. A forrást 1934-ben a Természetbarátok Turista Egyesületének (TTE) Pécsi Csoportja foglalta. A terveket Katics András készítette, és építette a forrást a tagok segítségével. Az építés költségét Kaufer ügyész adományozta. 2003-ban a forrást a Mecsek Egyesület Baumann József irányításával felújította. A forrás 2014- évi újbóli felépítését Hormay Mihály vállalta fiával. A forrás tábláját elkészítette és az építményt Baumann József Mecsek Egyesület munka osztály elnök tervei alapján újjáépítette. A felújítást további anyagokkal és szállítással a Mecsekerdő Zrt, segítette.

Magyarhertelend Barátúri részén a templommal szemben található a szépen kiépített forrás. Terméskő falazatát a települési önkormányzat építette ki. A forrás támfala lépcsőzetesen emelkedik, teteje párkányszerűen van kiépítve, melyből vascső vezeti le a kifolyó vizet. Vize egy kis medencébe jut. A bővizű forrás hozamai 10-30 liter/perces értékeket mutatnak.

Hosszúhetényből a Kövestető felé haladó országútról dél felé letérve a Basa-gödörben lévő kút. (A Basa-gödör egy jelentős őslénytani feltárás és geológiai lelőhely Hosszúhetény határában.)

régebben:

Kisújbányán a falu közepén az út mellett a fehér mészkő rétegfejeknél találjuk a forrást a K jelzésen. Közismert forrás Óbánya lakosai foglalták. A fakadási hely környezetében barlangra hasonlító üreget képeztek ki, mely elé vasrácsos ajtót helyeztek. A téglából, betonból ész mészkőből épített forrásház tetején látható a felirata. Nagyon bővizű forrás, hozamai 50-250 liter/perces értéket mutatnak. Két fakadási pont ismeretes: az egyik a vasrácsos ajtón belüli aknában jelentkezik, a másik, mely bővebb hozamokat produkál, egy beton peremmel védett merítős medencéből lép elő.

Pusztabányáról a Hidasi-völgybe csatlakozó oldalvölgyben található a foglalt forrás. A völgy talpa fölött 5-6 méterre, a Z+jelzésről a ZO jelzésű ösvény vezet hozzá. A forrás egy kis ház alakú háromszögletű kő építmény, melyen a kifolyócső felett a forrás homlokzatán helyezték el a forrás fehér márványtábláját. Az építmény mellett több forrásmező található, melyeket kis kövezett árkok vezetnek a közeli partoldalba. Bő vízhozamú forrás, 6-40 liter/perc mérhető a kifolyócsövénél, a csapadéktól függően. Vizét csővezetéken át a közeli mésztufa dombig vezették, ahol vízesésszerűen hullik alá a forrás vize. Jelentős a mész kiválása, ami idővel mésztufa építményeket képez. A forrást Csokonay Sándor és Kiss Lajos építette 1961-ben. Nevét a közeli Betyár tanyáról kapta. 2007-ben Tasnádi János, majd 2014. évben a Mecsekerdő Zrt. felújította.

A forrást a Kőlyuk-barlangtól északra a Nagy-mély-völgy végében találjuk a P jelzés mellett. A forrásnál ér véget a Koponya-kút felől érkező ZO jelzés is. A kötéssel összerakott támfal felső részében olvasható a forrás elnevezése. A három oldalról határolt támfalból kiálló fémcsövön a miocén rétegvíz jelentkezik. Vízhozama a mérések szerint 5-12 liter/perc érték körül mozog. Érdekessége, hogy a környéken ennek a forrásnak a legmelegebb a vízhőmérséklete, olykor a 14 fokot is meghaladja. A forrást 2004-ben Baumann József és társai felújították, három oldalról körbefalazták, és környezetét rendbe tették, az elvezető árkot kipucolták.

Boda település északi határán a S jelzés mentén magánterületen található egy kis mesterséges tó. A tó vízellátását két kút biztosítja. A kutak közel az erdő szélén találhatóak terméskőből kirakva. A két kút  vízhozama átlag 40-70 liter/perc. Évekkel ezelőtt állatok itatására használták vizeiket. A magánterületen a gyalogos áthaladást a tulajdonos engedélyezi. 

A forrást az Óbányai-völgyben a kék sávjelzésen érjük el. Kis tisztáson az esőbeálló közelében található az út mentén. A forrás mészkősziklák alól bújik elő három helyen. A középső vízér egy kis része folyik ki a forrás falazatába épített saválló csövön. A forrás kőfalán fehér márványtáblára vésték a forrás nevét és az erdészet szimbólumát, a tölgyfacsillagot. A forrás a kisújbányai szinklinális elnevezésű földtani egység középpontjának közelében lép a felszínre, így vízgyűjtő területe a felszíni formákkal nem jelölhető ki egyértelműen. Víztartó képződménye a felső jura és alsó kréta karbonátos kőzetek. Vízhozama 80-800 liter/perc. A forrást 2007-ben Tasnádi János és Őri Zsuzsanna újította fel. 2014 évben a forrás foglalását a nagy vízhozamok okozta károk miatt át kellett alakítani. Az átalakítást a Mecsekerdő Zrt. a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága és a Mecsek Egyesület munka osztálya végezte.

A Nyugat-Mecsekben a Körtvélyesi-völgy felsőbb szakaszán, a völgytalp keleti oldalában található forrás. Megközelíthető a Vásáros út vagy a Pipás-forrás felől. Magát a forrást turistaút nem érinti, mivel a völgyben nem halad jelzett út. A mellette elfolyó patak medrével közel azonos szinten jelentkezik. Kövekből kötéssel felrakott alacsony kis támfalából kiálló fémcső vezeti le a forrásvizet, mely egy merítős medencébe folyik. A cső felett egy kis márványtáblán függőlegesen olvasható a forrás megnevezése. Az alsó triász lemezes mészkő repedésvize jelenik meg. A forrást Csokonay Sándor építette, a tábláját is ő faragta. A forrás kiépítése után állítólag egy bögre volt elhelyezve a forrás tetején, hogy aki erre jár ennek segítségével tudjon inni a forrás vizéből. Általában bővizű forrás, hozama 0,5-20 liter/perc értékű. A pusztulóban lévő forrást 1999-ben Baumann József és Baumann Józsefné kitisztította és rendbehozta. 2005-ben a Baumann József, Biki Endre Gábor és Siklósi Gergő felújították.

A Tripammer-fától keletre, a Zsolnay-kúttól észak-keletre a Z és Z+ jelzéstől kb. 100 m-re található, a ZO jelzés vezet hozzá.Vízmosásos völgyecskékkel szabdalt felszínen található. Mészkőből építette egyenes, támfalas foglalású forrás, melyben a kifolyócső felett fehérmárvány táblán olvasható a felirata. A kifolyás a miocén rétegvízből utánpótlódik. A kifolyás helyszínétől néhány méterre, ahol a forrás elfolyásának vize a lejtést követően felgyorsul, megkezdődik a mésztufa kiválása. Ez az igen laza állapotú dombocska leginkább a völgyecske oldalára települ, ahol folyamatosan elmállik. Vízhozama 1-25 liter/perc érték körül mozog. Elnevezését Bokor Dénes főerdészről kapta, aki a hajdanán a káptalani erdőségekben turistaút kijelöléseket végzett. A forrást 2008-ban Baumann József, Baumann Józsefné és Biki Endre Gábor felújította.

A Vár-völgy keleti végén a P jelzéstől letérve, a nagyobb közismertségnek örvendő Pásztor-forrás szomszédságában, azzal közel azonos magasságban található a forrás. A völgybe jobb oldalról érkező kicsiny vízmosás alján található, amelynek elvégződését a forrás erőteljesen átalakította. Hevenyészve emelten, kötés nélkül felrakott foglalása ellenére a jelentősebb források közé tartozik, miután hozamai 20-130 liter/perc között váltakoznak. Felirata régen egy alumíniumlemezre festve a közeli fára szerelve volt látható. A forrást Csokonay Sándor foglalta. A vízkilépés feltételezhetően a szomszédos Pásztor-forrással azonos repedésrendszerből léphet ki, mivel hozamaik párhuzamosságot mutatnak. A közös patakjuk medrében kialakult forrásmészkő vízesésekhez egyaránt biztosítanak mészanyagot.