Útjelző Ifjúsági Tábor – évek óta szervezzük. Eddig mindig a Bakonyra összpontosítottunk, idén elhatároztuk, hogy megismertetjük a fiatalokkal az általunk csodált Mecseket. Úgy gondoltuk, hogy egyéb programjaink mellett elkülönítünk egy napot, amikorra izgalmas túrát tervezünk. Mivel a tábor a Dombay-tó partján valósult meg, szerettünk volna a közelben maradni, gyorsan elérhető úti célt választani.

Sajnos, a Mecsek eme részét egyáltalán nem ismerem, így segítséget kértem a Baranya Megyei Természetbarát Szövetségtől, Tóth Klára elnöktől. Nagyon kedves volt, mindjárt felajánlotta a segítségüket, Nagy Balázzsal kidolgoztak egy nagyszerű tervet.
Ma reggel 22-en izgatottam csomagoltuk a hátizsákunkat, mérlegeltük, mennyire fogjuk bírni a 20 km-es távot. Klári és Balázs tervében a Zengő csúcsának elérése, a püspökszentlászlói arborétum megtekintése, majd a Réka-ház érintésével történő visszaút volt tervben a Dombay-tóig.
Amint elindultunk, hamar az erdőbe értünk. Körülvett a meghitt csend. Lágy szél fújt át a lombokon, amitől a fák susogva mesélni kezdtek. A Nap surlófényei szelíden világították át a leveleket, ezerféle zöld színt varázsolva körénk. Az emelkedőket eleinte friss léptekkel hódítottuk meg, egyiket a másik után. Klári és Balázs néha megállt és amíg szusszant a csapat, sokféle érdekességet osztott meg velünk a hegy élővilágáról, történelméről, a természetvédelem fontosságáról. Mindenki nagyon figyelt, hiszen a túra végén az egész héten zajló csapatjáték részeként bizonyos információk egy tesztben visszakérdezésre kerülnek.
Ahogy közeledtünk a Zengő csúcsához, úgy lett egyre csodálatosabb minden. A felhők és a Nap játéka nyomán szelíd lüktetéssel változtak a fények, keltek életre az erdő szépségei. Fenn a csúcson újabb nem várt érdekességet találtunk. Két férfi ült egy erdei asztalnál és morzejelek peregtek ujjaik érintése nyomán. Időnként egy-egy szó érzékeltette, hogy a technika segítségével bejárták a fél világot: Ő szlovén..., Egy cseh ismerős..., A magyar barátunk Nyáregyházáról... , Ő egy német kolléga..., Talán Ausztráliát is elérjük... - Nagyon izgalmasnak látszott... Kicsit beszélgettünk velük, elmesélték, mennyi országgal tartják így a rádiókapcsolatot kinaplózva a vétel erősségét és minden adatát. Nagyon kedvesek voltak...
Kicsit lassuló, óvatossá váló léptekkel jártuk be a Zengő északi lejtőjét. Álomszép bükkösön mentünk át... A ritka aljnövényzetnek köszönhetően kirajzolódtak a dombok ívei. Kissé kékesek lettek a fények, mintha néhol szelíd pára ült volna a fák koronái között. Mint a mesében! Sok szép erdőt láttam már, de itt nem tudtam betelni azzal a sok szépséggel, ami körülvett. Kattogott a fényképezőgép, hogy megörökítse a pillanatot...
Püspökszentlászlón hosszabban megpihentünk, ebédeltünk, miközben Klári mesélt a környék történetéről, Balázs pedig informált a GPS működéséről, ami még az erdőben is segít tájékozódni és rögzíti a megtett útvonalat. Sokoldalúsága valóban indokolja a használatát. Érdekes volt.
Egy frissítő jégkrém után megkezdtük utunkat visszafelé, a hegy megkerülésével...
Köszönjük Klári és Balázs önzetlen segítségét, ránk szánt idejét, szaktudását, lelkesedését. Kedvességük, türelmük, a belőlük sugárzó derű és szolgálatkészség bearanyozta napunkat, további túrák megtételére inspirált. Reméljük, még találkozunk!
Zöldi Józsefné, Magdi
Az Útjelző ifjúsági Tábor egyik szervezője

Képek: Nagy Balázs