Július 4.-12. között baranyai természetjárók egy csoportja Marton Józsi vezetésével Erdélyi túrán volt. Erdély szép hegyei-völgyei mindig hívogatják a természet kedvelőit.

A tervezett túrákat a Remete-sziklaszorosban kezdtük, ahol először a kolostort néztük meg, majd a szoros sziklafalai között csodálhattuk a zúgók és a változatos szikla alakzatok sorát. Délután még lehetőség nyillott a Torockói múzeum megtekintésére és egy kis találgatásra is, mert sokan nem jártak még a Székelykő tömbjén. Ők nem nagyon tudták elképzelni feljutásunkat a falu felöli oldalról, de fiatalabb túratársaink biztosították Őket, hogy lehetséges mivel Ők a múzeum helyett a mászást választották. Második napunkon átköltözés volt a Gyergyói szállásunkra, Güdücre. Reggeli után beiktattuk a Tordai sóbánya látogatását is , mivel még az ittlévők zöme nem látta. Utánna a Bucsin-tetőről tettünk egy rövid túrát a Bogdán-tető felé, ezt sajnos a közelgő eső miatt le kellett rövidítenünk. következő napunkon a Güdüc melletti Pricskére ment a csoport aktívabb tagja, a kevésbé jártas túrázók az Égés-tető érintésével tértek vissza a településre. Itt a búcsú forgatagába értünk, ahol pont a szabadtéri mise kezdődött. Az esti vigaszság viszont elmaradt egy falubeli halála miatt. Mi a napot házigazdáink kiváló bárány paprikásával zártunk... Negyedik napon a Hagymás-hegység talán legszebb pontjára, az Egyes-kő szikla tornyaihoz jutottunk fel, ahova 11-en fel is mertek mászni. Hazaúton még volt időnk a Marosfői kolostor megtekintésére is. Másnapi túrán a Pricske-tető – Likas-nyak – Cohárd patak útvonalon jutott el a csoport nagyobbik fele a Gyilkos-tóhoz. A rövidebb túrát teljesítők a tó felé megnézték az I. világháborús emlékművet, majd ezután a Gyilkos-tavat járták körbe. Itt hosszabb túrából „átigazoltak" jó páran a Békás-szorosi sétához, míg a többiek a Kis-Cohárd szikláiról tekinthettek le a Gyilkos-tóra és a környező hegyekre. Hatodik napon újra utaztunk, ezúttal vissza Torockóra, de azért itt sem maradtunk látvány nélkül. A Súgó-barlang megtekintése örök élmény volt mindenkinek, ezt még fokozta vezetőnk Simon László remek ismertetése, ami nem csak a barlangról szólt... Következett egy Korondi vásárlás, majd egy rövid Parajdi megálló és nemsokára már láthattuk is, igaz csak az autópályáról a Tordai-hasadék szikláit. A következő napon sikerült kibontanunk a Székelykő megmászásának csomóját. Többen még fent is kételkedtek benne, hogy sikerült nekik a csúcsra jutni... Este ez még kézzelfoghatóbb lett az oklevelek átvételekor. A fiatalabb túratársak mivel már jártak itt az Ordas-kőre indultak, de közben még megmászták a Vidalykövet is. A nyolcadik napra csak a Kőrösfői templom meglátogatását terveztük, amit egy ott lévő pesti idegenvezető mutatott be nekünk is.
Tartalmas napokat töltöttünk Erdély szép vidékein. A kevésbé jártas túrázóknak is volt szervezve rövid túra, így mindenki megtalálhatta magának a megfelelő távot.
Én midig úgy jövök haza, hogy azt mondom: Jövőre is visszajövök! Remélem ez most is beteljesül majd...

Kép és szöveg: atiKA