A Baranyai dombságban túráztunk a hétvégén, szombaton Liptódról átmentünk Máriakéméndre, vasárnap a Törökvári napok rendezvényén vettünk részt.

Öt dolog biztosan van, amiért érdemes Liptódra menni:

- a temlombelsőt díszítő kálvária stációk, melyeket 1905-ben egy tiroli fafaragó készített,
- Gebauer Ernő freskói (1954),
- az Alkotók Csarnokában megtekinthető ötletdús kiállítás,
- a Markesz-féle pálinka,
- a festői szépségű völgyben fekvő falu nyugalmat árasztó hangulata.

Ebben a sorrendben ismerkedtünk mi is a nevezetességekkel, miután leszálltunk a templomnál a Pécsről 7:30-kor induló buszról. Markesz István kalauzolt bennünket a röpke bemutatón, aztán Gizi Néni Ökoportájától felmentünk a Kálváriához. Szerencsére járható volt az út, a sárga jelzésen leereszkedtünk az István-kúthoz. Innen egy vadregényes szurdok mellett kapaszkodtunk fel a Kéméndi tetőre. Búzatáblák között haladva értünk Máriakéménd fölé, a Lankás dűlő vadvirágos legelőjén keresztül értünk le a faluba. Kegyes volt hozzánk az ég, csak Pécsre érve kellett elővenni az esőkabátokat.

Szöveg, képek: Jónás István