Az Uránvárosi buszpályaudvar hangos a gépkocsik zúgásától. Mellette a kis patakban csobogó víz látványa, a Mecsek völgyeibe repíti képzeletemet. Kis idő elteltével az autóbusz a völgy közelébe visz minket a Teca mama vendéglőjéhez, ahol most a csend uralkodik.

Éger-völgyet körbeölelő hegyvonulatról lezúduló folyóvíz, a medvehagyma üde zöld levelei, fotózásra csábítanak.

A madarak hangja közül kiemelkedő az énekes rigó erőteljes, változatos éneke. Felhúzzuk a zsákunkba hozott gumicsizmát és elindulunk az erdőbe. Az Éger-patak mentén a kijelölt túraúton lassan nézelődve, haladunk. Ámulattal nézzük a patak vízmosta szikláit a kőóriásokon a tányér formájú lezúduló vízesés, szépségét. Az oldalvölgyekből folyó vízerek is látványosak. Látunk egy szép medvehagymával borított helyet, ahol hazafele jövet szedünk majd egy keveset. Elsétálunk a Farkas-forrásig. A forrásnál is sok a vízhozam, mindenütt csorog a víz a környéken. A forrás csorgómedencéjének kitisztítása után gyorsabb a víz haladása a köves árokban. Gumicsizmával könnyű az átkelés a vizeken. Jelzetlen széles erdészeti úton, tölgyek között vezet az út. A szembe sütő nap az apró vékony levél nélküli ágakat, ezüstszínűvé varázsolja. Az erdőben szúrós csodabogyó, boróka bokor hívja fel magára a figyelmet. A sok csapadéknak köszönhetően a védett oldalakon szépek a csillagmohák párnái. Illatos hunyor, májvirág küzd a természeti erőkkel. Az Éger-tetői kis tó, soha nem látott vízmennyisége, túlfolyik a tó medrén. Keressük a tóban az élet jeleit, de sajnos nem látunk sem békát, sem petecsomót. A kétéltűek számára kiváló élő - és szaporodó hely ez a kis erdei gyöngyszem. A tavat körbejárva, utunk a „Mesék erdeje” felé vezet. A fiatal kinézetű, ám annál öregebb bükkfa erdőt, védve ölelik körbe a tölgyek magas sora. A fehérlő vánkos moha, üde zöldben pompázik a szürke bükkök között. Számomra leírhatatlan érzés itt lenni ebben a szép környezetben. Lassan járva, a kis ösvényen, tovább tart az érzés, minden percét át kell élni, érezni.

Eltelve a természet szépségével, keresztezve a jelzett túra útvonalát, a völgy felé óvatos lépésekkel ereszkedünk. A mellettünk futó patak, fehér habokat kavarva, erőteljes csobogással siet útjára. Túrabottal kitapogatva, a biztonságos átkelést, ismét jelzetlen úton, haladunk. Kis idő elteltével leérünk az Éger-patak már ismerős medréhez. A kiválasztott helyeken megszedjük a szükséges medvehagymát. Előttünk mások is ezt tették, de a felázott talajból sajnos sokat hagymástól téptek ki. Igyekszünk a szárazabb területeket választani, hogy ne okozzunk nagy kárt a természet örök körforgásában.

Közben érezhetően felmelegedett az idő, a napsütés erőteljessé vált. Szélcsendes szép időben, szép utat bejárva érünk a mai túra végére.

Visszacseréljük a patak vizében lemosott gumicsizmánkat városi lábbelinkre, melyek eddig hátizsákjainkban lapultak. Az Ürögi falu kis utcáin haladva, felfedezünk újabb csodákat, a kiskertekben és így érünk vissza az Uránvárosi buszpályaudvarra.

A busz csatlakozás perceiben vissza-visszanézek a hegyvonulatra, völgyeikre, és a hegyet megvilágító Nap sugaraira.

Túrabeszámoló, fotók: Maráth Klára